Partizán 1:14:05

Ki a multik barátja: a Fidesz? A Tisza? Mindkettő? | Felderítő #3 Lakner Zoltánnal és Karas Dáviddal

gazdaságpolitikafidesztisza pártmultinacionális vállalatokoligarchiainterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Ki a multik barátja: a Fidesz? A Tisza? Mindkettő? | Felderítő #3 Lakner Zoltánnal és Karas Dáviddal
tl;dr

Endrei Mátyás műsorvezetővel, Lakner Zoltán politológussal és Karas Dávid politikai gazdaságtani kutatóval beszélgetnek arról, hogy valójában mi a Fidesz és a Tisza viszonya a multinacionális vállalatokhoz és a nagy tőkéhez. A Fidesz 2026-os kampányában azt állítja, hogy a Tisza a multik kiszolgálója, miközben a valóság az, hogy a Fidesz 16 éven keresztül konzerválta a magyar gazdaság strukturális függőségét a külföldi tőkétől – nem szüntette meg, hanem politikailag újra kormányozhatóvá tette azt.

A magyar gazdaság növekedési modellje a rendszerváltás óta az exportorientált külföldi tőkebevonáson alapul, amely olcsó munkaerőt, alacsony adókat és energiát garantál a befektetőknek. A Fidesz nem egy alternatív gazdasági modellt épített fel, hanem egy dualizált rendszert hozott létre: a nemzetközi szektorok mellett oligarchák helyezkedtek el a bankszektor és energetika terén, így mindkét csoport a kormányra utalt.

Az ágazati különadók (bankadó, energiaadó, kiskereskedelmi adó) összesen közel 15 ezer milliárd forintot hoztak be, amit a kormány nagy tőkeellenesség bizonyítékaként mutat fel. Valójában azonban ezek a válságkezelési csomagból kiindulva egy önfenntartó járadékvadász rendszerré alakultak, amely a kormány politikai túlélésének az eszköze.

A Tisza programjában megjelenik a függő gazdasági modell kritikája, de hiányzik belőle az iparpolitika és egy valódi alternatív intézményi keret. A KKV-támogatás és a nemzetközileg versenyképes nagy iparágak támogatása közötti feszültség a Tisza koalícióban is jelen van, és ez potenciális konfliktusok forrása lehet.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Fidesz nagy tőke ellenes narratívájának történeti gyökerei

A Fidesz nagy tőkeellenessége nem új jelenség. Az 1990-es évek elején még piacpárti liberális párt volt, de 2002-re már megjelent a nagy tőke elleni üzenet – akkor Medgyessy Péter ellen használták ezt a fegyvert. Az említett „TF beszéd" 2002-ből egy fordulópont volt: Orbán Viktor akkor beszélt a szocialista kormány által meghosszabbított gázszállítási szerződésekről, ahol az energiacégek előre fixált 8%-os profitot kaptak.

„Ha gázáremelés lesz, akkor tudjuk, hogy annak a profitja majd kikhez fog menni" – Orbán Viktor (2002-es beszédből) *

A Fidesz ezt az időszakot használta fel arra, hogy jobboldali szavazókat szervezzen meg, és a korábbi jobboldali pártok maradványait felszívja. A Horn-kormány alatt a privatizáció és a bokroscsomagok valóban kritizálható folyamatok voltak, amelyek lehetővé tették, hogy a Fidesz ezt az ellenszenvét megfogalmazza.

A kapitalizmus kritika helyett konkrét szereplők elleni támadás

Lakner Zoltán rámutat egy fontos különbségre: a Fidesz narratívájában nem valódi kapitalizmus kritika jelenik meg, hanem konkrét ágazatok, szereplők vagy személyek elleni támadás. A 2026-os kampányban például Kapitány István Shell-múltja vagy Kármán András bankári háttere kerül górcső alá, mintha összeesküvők lennének Magyarország ellen.

„Ez így ebben a formában konteózás. És akkor már a kapitalizmus kritikát is kidobtuk, mintha az is konteózás lenne" – Lakner Zoltán *

Ez a megközelítés elkerüli a rendszerkritikát, és helyette személyesítésre, illetve „globalista" vs. „nemzeti" dichotómiára épít. Érdekes, hogy a Fidesz ugyanakkor nem kritizálja a Mercedest, a Samsungot vagy a Shellel 2025 szeptemberében kötött gázszállítási szerződést – csak azokat a szereplőket, akik a Tisza közelében vannak.

A függő kapitalizmus konzerválása: a NER igazi innovációja

Karas Dávid szerint a kapitalizmus önmagában folyamatosan termel válságokat, és a magyar gazdaság strukturális függősége a külföldi tőkétől, technológiától és exportpiacaktól a rendszerváltás óta konzerválódott. A 2006–2010-es válság után azonban a NER igazi politikai innovációja az volt, hogy ezt a függőséget nem szüntette meg, hanem politikailag újra kormányozhatóvá tette.

„A NER szerintem 2010 után valójában az igazi politikai innovációja az az, hogy fenntartotta ezt a függő gazdasági modellt, de ugyanakkor politikailag újra kormányozhatóvá, stabilizálhatóvá tette" – Karas Dávid *

A magyar GDP jelentős részét az autóipar és az akkumulátoripar teszi ki – ezek az exportorientált szektorok, ahol a külföldi nagytőke dominál. A Fidesz ezzel szemben egy dualizált rendszert hozott létre: az exportszektorok mellett oligarchák helyezkedtek el a bankszektor, az energetika és más „belső" piacokon. Ez a konstrukció biztosította, hogy mindkét csoport a kormányzatra utalt legyen, és így a Fidesz politikai túlélésének alapja lett.

Az ellentmondás: szuverenitás narratíva vs. függőség konzerválása

Paradoxon, hogy a Fidesz szuverenitás és függetlenség narratívájával azt kommunikálja, hogy a külföldi tőkétől való függőséget csökkenti, miközben valójában azokkal a külföldi tőkéscsoportokkal ápolja a legmelegebb kapcsolatokat, amelyek pontosan ezt a strukturális függőséget tartják fenn.

„Van a van egy narratíva, amelyik ugye a nemzeti szuveritásról, a függetlenségről szól, és ugyanakkor valójában a Fidesz azokkal a külföldi tőkéscsoportokkal ápolja a legmelegebb kapcsolatokat, amelyek pontosan a magyar gazdaság strukturális függőségét tartják fenn" – Karas Dávid *

Ennek oka, hogy a magyar klientúra egyszerűen nem képes helyettesíteni a multinacionális cégek technológiai és tőkebevonási képességeit. Alternatív gazdasági modell hiányában a Fidesz továbbra is érdekelve van a függőség fenntartásában, miközben narratív szinten függetlenségről beszél.

A függőség erodálódása: a komparatív előnyök eltűnése

Az utóbbi három év GDP-növekedése lényegében lapos. A magyar gazdaság korábbi komparatív előnyei – az olcsó bérek, az olcsó energia – fokozatosan eltűnnek vagy erodálódnak. A külföldi tőke számára Magyarország egyre kevésbé attraktív, miközben a magyar gazdaság nem tud magasabb hozzáadott értékű, kutatás-fejlesztésre alapuló iparágakban versenyezni.

„A külföldi tőkének Magyarország egyre kevésbé attraktív, mertogy azok a versenyelőnyök, amivel ide vonzottuk ezeket a cégeket a 90-es k-es években, ezek a versenyelőnyök, ezek lassan, de fokozatosan eltűnnek" – Karas Dávid *

Ez a kettős nyomás alatt a magyar gazdasági modell mélyülő válságban van. Nincs látható alternatív út, amely kirántaná ebből a helyzetből.

A történelmi kontextus: 1990-es évek konszenzusa

Lakner Zoltán szerint a külföldi tőke bevonzásáról szinte pártok között átnyúló konszenzus alakult ki a 90-es és 2000-es években. Az MSZP-n belül is voltak viták arról, hogy a munkahelyek elvesztésével járó „munkahelyek nélküli növekedés" modellje fenntartható-e, de végül a washingtoni konszenzus ideológiája győzött.

A korábbi szocialista és liberális kormányok is nagy állami támogatásokkal vonzottak be befektetőket. Az azonban, hogy ezek a befektetések valóban integrálódnak-e a magyar gazdaságba, vagy szigetszerűen működnek, az egy örök kérdés maradt. A kis- és középvállalkozások támogatása minden kormányprogram része volt, de a gyakorlatban az exportorientált multinacionális szektor dominanciája megmaradt.

Az ágazati különadók: járadékvadászat helyett válságkezelés?

Az ágazati különadók (bankadó, energiaadó, kiskereskedelmi adó) 2008 után jelentek meg válságkezelési csomagként. Az indoklás az volt, hogy ezekben a szektorokban „extra profit" keletkezett, és ezeket az iparágakat jobban meg kell adóztatni a közös nemzeti válságkezelésben való részvételért.

„Ezeket az iparágakat jobban meg kell adóztatni azért, hogy kivegyék a részüket lényegében a közös nemzeti válságkezelésből" – Karas Dávid *

Az Orbán-kormány ezt a rendszert fenntartotta és kiterjesztette. Az összesen közel 15 ezer milliárd forint befizetés azonban nem azt jelenti, hogy a kormány valóban a nagy tőke ellen áll. Valójában ez a rendszer egy önfenntartó járadékvadász mechanizmussá alakult, amely a kormány politikai túlélésének az eszköze.

Érdekes, hogy az energetikai szektorban a kormány az Oroszországból olcsón importált kőolaj és földgáz árának különbségéből profitál, majd ezt rezsivédelmi alapban reciklálja. Ez egy függőségi kört hoz létre az MVM, a MOL és a kormány között, amely a politikai túlélésre szolgál.

Az akkumulátoripar: a függőség új formája

Az akkumulátoripar az autóipar zöld átállásának a szimbóluma, de Magyarországon ez egy új függőségi forma. Közel 1500 milliárd forint állami támogatás ment az akkumulátorgyárakra és a kapcsolódó infrastruktúrára. Azonban ezek a gyárak szigetszerűen működnek, és nem integrálódnak a magyar gazdaságba.

„Magyarország integrálódik az akkumulátor iparban, az valójában a NER szempontjából egy eszközként van felhasználva azért, hogy a fosszilis függőségünket az Oroszországtól fenntartsa" – Karas Dávid *

Karas rámutat egy paradoxonra: az akkumulátorgyárak energiaigénye olyan nagy, hogy ez gátja a megújuló energiaforrások bevezetésének. Más országok (Spanyolország, Lengyelország, Marokkó) tudatosan próbálnak szinergiákat létrehozni a zöld átállás és az iparosítás között, de Magyarországon ez nem történik meg.

A Mol például megpróbálta diverzifikálni portfólióját a poliuretán és műanyag termelés felé, ami szinergiát teremthetett volna az akkumulátoriparral, de a magyar kormánynak nincs iparpolitikai stratégiája, amely ezt összekapcsolná.

Lengyelország alternatívája: fejlesztő állam

Karas Dávid kutatásai azt mutatják, hogy Lengyelország másképp kezelte a külföldi tőke integrációját. A lengyel kormány világbanki és uniós kölcsönöket használt fel arra, hogy a szocializmusból megörökölt termelőszövetkezeteket ne privatizálja, hanem feltőkésítse és nemzetközileg versenyképes cégekké alakítsa.

„Lengyelországban például az volt a a meglepő, hogy lényegében a kormány maga Világbank és és európai uniós kölcsönöket használt fel arra, hogy a szocializmusból megörökölt termelőszövetkezeteket ne privatizálja, hanem feltőkésítse és és nemzeti, illetve nemzetközileg versenyképes cégeket csináljon belőle" – Karas Dávid *

Ez azért volt lehetséges, mert volt politikai mobilizáció a lengyel parasztok részéről, amely ezt kikövetelte. Magyarországon azonban ilyen társadalmi nyomás nem alakult ki, így a kormányoknak nem volt ösztönzésük alternatívákban gondolkodni.

Az adópolitika: alacsony társasági adó vs. ágazati különadók

A Fidesz 2017-ben 9%-ra csökkentette a társasági adót – az Európai Unió legalacsonyabb szintjére. Ugyanakkor fenntartotta és kiterjesztette az ágazati különadókat. Ez egy olyan rendszert hoz létre, ahol az alacsony általános adó mellett szelektív, magas ágazati adók vannak.

Ez a megközelítés voluntarista és önkényes: a kormány kiválasztja, mely szektorok és mely szereplők fizetnek több adót. Lakner Zoltán szerint azonban az adópolitikai vita nem csak technikai kérdés, hanem egy alapvető modellvita arról, hogy milyen gazdaságot akarunk.

„Amikor politikusok azzal kezdenek el dicsekedni, hogy ők mennyi pénzt tudtak elkölteni, akkor mindenképpen fogjanak gyanú. Tehát pénzt elkölteni bárki tud. Tehát nem nem ez a kérdés, az a kérdés, hogy mire használják" – Lakner Zoltán *

A Tisza programja: problémamegfogalmazás vs. megoldások

A Tisza programjában (Működő és Emberséges Magyarország) megjelenik a függő gazdasági modell kritikája. A program hangsúlyozza a kutatás-fejlesztésbe való befektetést, az oktatás fejlesztését, és azt, hogy „összeszerelő üzemek és környezetromboló akkumulátorgyárak helyett az emberekbe és a tudásba fektetünk".

„A nemzetközi értékláncokban, az értéklánckifejezésről tud a program. fontos megkerülhetetlen szereplő valahol valamely pontján az értékráncnak a fejlesztéspolitika tudatosan célzott és innovatív hazai értékláncokat épít" – Tisza program *

Azonban Karas Dávid szerint hiányzik a programból az iparpolitika konkrét intézményi kerete. Nem világos, hogy milyen alternatív intézményrendszert próbálnának felépíteni az iparpolitika köré. Az iparpolitika egy reneszánszát éli világszerte, de ezt jól csinálni nagyon nehéz – olyan független állami szerveket kell kiépíteni, amelyek tudást termelnek és közpolitikákat dolgoznak ki.

A KKV-támogatás vs. nagy iparágak dilemmája

A Tisza programjában egyszerre jelenik meg a KKV-támogatás és a nemzetközileg versenyképes nagy iparágak támogatásának ambíciója. Karas szerint ezek általában ellentétes dolgok, és a gyakorlatban az egyik vagy a másik valósul meg.

„A kérdés az, hogy nagyon sok kis és középvállalkozást akarunk-e támogatni különböző politikai gazdasági vagy vagy akár morális okoknál fogva, vagy pedig olyan húzóágazatokat kiépíteni, ahol megjelenhetnek egyes nagy nemzeti cégek, amelyek nemzetközi szinten ugye piacképesek" – Karas Dávid *

Érdekes, hogy a Tisza személyi összetétele ezt az ellentmondást tükrözi: a felső vezetés nagyvállalati menedzserekből áll (Kapitány István, Orbán Anita, Kármán András), míg a helyi jelöltek jelentős része helyben aktív KKV-tulajdonosokból áll. Ez potenciális érdekkonfliktusok forrása lehet egy Tisza-kormányzatban.

Az első Orbán-kormány vízója vs. a Tisza ambíciója

Lakner Zoltán szerint a Tisza programja több szempontból az első Orbán-kormány vízióját idézi meg: a kis és középvállalkozások támogatása, a Széchenyi program típusú megközelítés. Az első Orbán-kormány azt próbálta meg, hogy a külföldi tőke függőség mellett egy széles középosztálybeli vállalkozói társadalmi bázist építsen ki, amely konzervatív szavazóként stabilizálná a Fideszt.

Ez azonban 2002-ben kudarcba fulladt, és azóta a Fidesz lemondott erről a vízióról, helyette az oligarchák körüli tőkekoncentrációt választotta. A Tisza most újra próbálkozik ezzel a vízióval, de nem világos, hogy hogyan kerülné el az első Orbán-kormány csapdáit.

A szuverenitás és függetlenség kérdése

Lakner Zoltán felveti, hogy az egyik fő kérdés az, hogy hogyan lehet nemzeti tőkét csinálni. 1990 óta minden jobboldali kormány megígérte ezt, de gyakorlatban csak járadékvadász cégeket sikerült létrehozni, amelyek az államháztartásból kipumpált összegekből nőnek meg.

„Nekem az a benyomásom, hogy leginkább saját járadékvadászcégeket sikerült létrehozni, amelyek arra alkalmasak, hogy az államháztartásból kipumpált összegekből tudjanak növekedni" – Lakner Zoltán *

A Tisza programjában megjelenik az igény a függőség csökkentésére, de konkrét adópolitikai reformok, amelyek a multinacionális cégek szerepét átkeretezné, nincsenek.

A függőség diverzifikálása: nyugati, keleti és orosz perifériák

Lakner Zoltán egy érdekes megfigyelést tesz: Magyarország sikerült a nyugati periféria helyett egy olyan helyzetbe kerülni, ahol mind a nyugati, mind a kínai, mind az orosz gazdaságnak szolgáltatja ki magát. Az autóipar és akkumulátoripar ezt szimbolizálja – egy duális biznisz, ahol Magyarország mindkét lánc alján van.

„Tehát hogy tudunk mind a két láncnak az aljá lenni. Tehát, hogy ez az igazi találmány benne" – Lakner Zoltán *

A NER önfelszámoló stratégiája

Lakner Zoltán Sérió Gábor trilógiájára hivatkozik, amely a NER modernizációjának felfutását és kifulladását írja le. Szerinte a NER stratégiája egy önfelszámoló stratégiának tűnik: politikai pacifikálással és irányíthatóság kialakításával kezdődött, de most az eszközök fogynak el. Az első 10 évben a forrásbőség jellemezte ezt a rendszert, de most, amikor ez a forrásbőség csökken, nem világos, hogyan lehet ebből a szituációból továbblépni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Felderítő a műsor" – az átirat alapján ez a műsor neve, de az eredeti szövegben „felderítő a műsor" szerepel, amely grammatikailag bizonytalan
  • „Endrei Mátyás" – a műsorvezető neve, az átiratban egyértelműen szerepel
  • „Lakner Zoltán" és „Karas Dávid" – a vendégek nevei, az átiratban egyértelműen szerepelnek
  • „CEO demokrácia intézet" – az átiratban „CEO demokrácia intézettől" szerepel, amely valószínűleg egy kutatóintézet neve
  • Néhány helyen az ASR félreismert szavakat: „bokroscsomagot" helyesen „bokros csomagot", „szteroidokon" helyesen „szteroidokon" (ez helyes), „stadion problémának" helyesen „stadion problémának" (ez helyes)
  • Az átirat több helyen tartalmaz beszédszüneteket, amelyeket „Ö" vagy „Ühüm" jelöl – ezek a beszélő gondolkodási szünetei
  • „TF beszéd" – az átiratban így szerepel, de nem teljesen világos, hogy mit jelent (valószínűleg egy rövidítés)
  • Nincs olyan szakasz, amely teljesen értelmezhetetlen volna, az ASR-hibák kontextusból javíthatóak
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:05]Szervusztok!

[00:00:05]Köszöntöm a Partizán nézőit.

[00:00:06]Endrei Mátyás vagyok.

[00:00:06]Ez itt a felderítő a műsor, ahol a politikai szlogenek mögé világítunk.

[00:00:12]És ma azzal a politikai üzenettel szeretnénk foglalkozni egy kicsit, amit a Fidesz az utóbbi hetekben 2026-ban tekert fel.

[00:00:22]Jeleső, hogy a Tisza lenne a nagy tőke és a multik kiszolgálója.

[00:00:25]a Fidesz felfedezte magában, hogy nagyon nem szeretné azt, hogyha Magyarországon a nagy tőke alakítana kormányt.

[00:00:30]Úgyhogy az, hogy valójában mi a Fidesz viszonya a multinacionális vállalatokhoz, illetve a nagy tőkéhez, és hogy mit lehet tudni a Tisza gazdasági programjából ugyanerről, arról azt gondoltuk, hogy érdemes akkor komolyan is beszélgetni.

[00:00:45]Ezt fogjuk mindjárt megtenni Lakner Zoltán politológussal, szociálpolitikussal, a jelen főszerkesztőjével és Karas Dáviddal, a politikai gazdaságtan kutatójával a CEO demokrácia intézettől.

[00:00:57]Úgyhogy izgalmas beszélgetés lesz, de mielőtt ez következne, azt szeretném, hogyha megnéznétek, mire számíthattok a Partizán csatornáján március 15-én.

[00:01:07]Március 15-e a Magyar Szabadság ünnepe, de idén ez a nap lesz a választási kampány legfontosabb seregszemély is.

[00:01:16]A Fidesz újra békemenetre hívja a támogatóit, Magyar Péterék pedig ismét meghirdették a nemzeti menetet.

[00:01:22]A kormánypárti szimpatizánsok a felvonulás végén az állami ünnepségre érkeznek, majd míg a tiszások ismét az Andrási úton keresztül vonulnak a hősök terére.

[00:01:30]A Partizánon [zene] mindkét eseményt közvetítjük.

[00:01:32]Kint leszünk a felvonulásokon a tömegben, és élőben adjuk a beszédeket is.

[00:01:36]Az események közvetítése mellett pedig beszélgetésekkel és elemzésekkel is készülünk, úgyhogy érdemes egész nap követni minket.

[00:01:42]Ünnepeljük együtt március [zene] 15-ét a magyar szabadság, a magyar sajtószabadság ünnepét.

[00:01:45]Hosszú nap vár ránk.

[00:01:48]Nézzük végig együtt.

[00:01:54]És akkor fordulok a vendégeinkhez, ahogy ígértem.

[00:01:56]Zoli Dávid, köszi szépen, hogy elfogadtátok a meghívást.

[00:01:59]Köszönjük.

[00:01:59]Köszönjük is.

[00:02:01]És kezdjük talán azzal, hogy most tényleg februártól tekerte fel a Fidesz ezt a nagy tőkével szembeni nagy ellenszenvéd, de azért ennek előképei már vannak.

[00:02:12]Úgyhogy egy kicsit beszéljünk arról, hogy hogy alakul ez a nagy vállalat meg nagy tőkeellenesség a Fidesz történetében.

[00:02:16]Ugye onnan kezdünk, hogy 1990 van és olyan országban szeretnénk élni, vagy akarunk élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi, de közben azért az egy erősen piacpárti liberális párt akkori formájában.

[00:02:30]2002-re viszont már, és kifejezetten a két választási forduló közé viszont kifejezetten megjelenik, akkor ugyanez az üzenet, hogy megyesi Péterrel a nagy tőke és a pénztőke fog kormányt alakítani.

[00:02:41]Tehát mikor, mennyire szelektíven és hogyan nagy töke ellenes a Fidesz?

[00:02:47]Ennek a történetnek valóban van múltja.

[00:02:49]egy emlékezetes mozzanat, a 2002-es úgynevezett TF beszéd, ami valószínűleg a fiatalabb nézőinknek a világon semmit nem mond, és érezzék is magukat szerencsésnek miatt.

[00:02:58]Annyiból érdemes mégis tudni erről, hogy akkor a kétfordulós választásnak az első Fidesz által elvesztett fordulóját követően mondott egy az akkori kampányban szokatlan újszerű hangvételű beszédet, az akkor is éppen miniszterelnök Orbán Viktor, amiben hát tulajdonképpen a szocialisták győzelme esetére egy új bokros csomagot, illetve a külföldi tőke befolyásának a növekedését, és hát akkor még talán nem használta a szuverenitáskifejezést a a a politikai retorikájában, de hát annak a annak a szűkülését harangozta be, ami amúgy egy érdekes kérdés valóban, hogy a nemzetközi tőke az milyen mértékben csökkenti vagy szűkíti a nemzeti kormányoknak a szuverenitását, mert biztos fogunk erről beszélni.

[00:03:43]És abban a beszédben is azért elhangzottak olyan hát elég drasztikus és akkoriban kifejezetten drasztikusnak számító kifejezések, hogy hát ha gázáremelés lesz, akkor tudjuk, hogy annak a profitja majd kikhez fog menni.

[00:04:00]Ezt a mondatot nem fejezte be, három pont volt a végén, de hogy ez volt tulajdonképpen egy ilyen előhangja a mai Fidesznek.

[00:04:06]És én még egy picit annyiból tudnék korábbra visszamenni, hogy amikor a Fidesznek a 90-es években a jobboldali fordulata végbement, ugye látták, hogy hol van az a szavazói csoport, amelyet ők meg tudnak szólítani, és hogy hol vannak azok a jobboldali törmelékpártok, amelyeket ők össze tudjak gyűjteni, föl tudnak szívni, pacifikálni tudnak, meg fognak szüntetni, akkor ugye ez a Horn kormánynak az időszaka, Hornkormány idején a bokroscsomaggal szemben, illetve az akkori privat hullámmal szemben, ami amúgy tényleg egy nagyon erősen kritizálható trend volt.

[00:04:43]Ugye akkor történt az, hogy energiacégeket előre fixált, aztiszem éves 8%-os profit kikötésével adott el a szocialista liberális kormány.

[00:04:51]Én mondjuk nem nagyon ismerek olyan közgazdász, aki ezt nekritizálta volna, őszintén szólva.

[00:04:57]Nyilván akkora az akkori kormánynak az volt a magyarázata, hogy hát csak így kelt el, és hogy iszonyatosan nagy pénz szűkében volt az államáztartás.

[00:05:02]Szóval, hogy ezek olyan események voltak, amelyek lehetővé is tették azt, hogy a Fidesz bele tudjon állni ebbe a jobboldali eredetű tőke kritikába, és ezt egyre nagyobb hangerővel képes legyen megfogalmazni.

[00:05:21]És mondom aztán ez a 2002-es beszéd volt az, ami egy ilyes fajta fordulathoz vezetett.

[00:05:28]Én lehet, hogy egy kicsit messzebbről is indulnék.

[00:05:32]Ugye a kapitalizmust azt gyakran szoktuk úgy elképzelni, mint egy relatív stabil rendszert, amit esetleg külső válságok zökkentenek ki.

[00:05:41]De ugyanakkor a kritikai társadalomtudományok arra világítanak rá, hogy a kapitalizmus maga folyamatosan válságokat termel ki.

[00:05:50]Ökológiai, társadalmi, politikai, gazdasági válságokat.

[00:05:52]És valójában azért, hogy ez a rendszer fennmadjon, nagyon-nagyon sok politikai, ideológiai, geopolitikai rendszernek kell együttműködnie, hogy bármiféle stabilitás akár csak ideiglenesen is létre tudjon jönni.

[00:06:09]Tehát a kapitalista rendszereket önmagában stabilizálni nagyon nehéz, és ez kifejezetten érvényes szerintem Magyarország kiteelt, illetve függő kapitalista rendszerének a stabilizációja szempontjából.

[00:06:26]Ö hiszen a rendszerváltás óta az a növekedési modell, amelyik konszolidálódott, ennek a modellnek a legalapvetőbb aspektusa a függőség.

[00:06:39]Tehát a külföldi tőkétől, a külföldi technológiától való függőség egy olyan modellünk, gazdasági modellünk konszolidálódott, amelyik ugye elsősorban ezekre a külföldi befektetésekre épít és exportpiacokra termel, miközben Magyarország ugye olcsó munkaerőt, olcsó energiát és nagyon alacsony adókat garantál a a külföldi befektetőknek.

[00:07:03]És egy ilyen politikai vagy ilyen gazdasági politikai rendszernek a fenntartása valójában nagyon nehéz.

[00:07:10]Ennek a rendszernek lényegében már egy összeomlását láthattuk 2006 és 2010 között, amikor mind gazdaságilag, mind politikailag, mind morális szempontból lényegében elvesztette ez a fajta gazdasági modell a hitelét.

[00:07:26]Ö, és lényegében a NER szerintem 2010 után valójában az igazi politikai innovációja a NERnek az az, hogy fenntartotta ezt a függő gazdasági modellt, de ugyanakkor politikailag újra kormányozhatóvá, stabiliz stabilizálhatóvá tette.

[00:07:46]Tehát valójában a nagy tőkétől való függőséget nem oldotta meg, nem küszöbölte ki.

[00:07:57]hanem rájött arra a rendszerre, hogy lehet mégis ebből politikai tőkét kovácsolni, és hogy lehet stabilizálni ezt a fajta függőgazdasági modellt, ami lényegében egyszer már majdnem teljesen összeomlott.

[00:08:11]Na, ebbe bele is fogunk menni majd, hogy hogyan lehet, vagy hogyan, mi az a recept, amire a Fidesz ebben rájött.

[00:08:15]Ö de visszakanyarod még Zoli, amit arról mondtál, hogy ez itt egy kapitalizmus kritikától mentes jobboldali gyökerű retorika, vagy hát nagyrészt a kapitalizmus magát nem kritizálja, hanem ezt különböző proxikon egy-egy kiválasztott ágazaton vagy akár konkrét szereplőn keresztül teszi meg.

[00:08:37]Úgyhogy nézzük meg, hogy hogyan teszi meg a Fidesz ezt a 2026-os kampányban jönnek a hát a legjobb nagy tőkézések, és aztán beszéljünk erről.

[00:08:49]Ami új, hogy beszállt a meccsbe a globális nagy tőke is.

[00:08:57]Eddig csak a háttérben dolgoztak, [torokköszörülés] most nyíltan.

[00:09:02]Vállaltan kiléptek a rivaldafénybe fel a színpadra.

[00:09:07]Nincs többé álarc.

[00:09:07]Jelme sincs.

[00:09:07]Itt áll előttünk a pőre és nyílt nemzetközi pénzügyi hatalom.

[00:09:16]Ők is tudják nagy a tét.

[00:09:21]Napnál világosabb, hogy Magyarországon az olajbiznisz, a bankárvilág és a brüsszeli elit készül kormányt alakítani.

[00:09:30]Barátaim, a dolgok kezdenek komolyra fordulni.

[00:09:34]Magyarországnak ideje felébrednie és komolyan, halálosan komolyan vennie azt, amire a nemzetközi nagy tőke készül Magyarországon.

[00:09:45]Ugyanis a baloldal, amely most Tisza Kft.

[00:09:47]néven fut és már milliárdokkal van kitömve, most újra őket képviseli, velük kötött megállapodást.

[00:09:56]Ő az előretolt helyőrségük és az ő elvárásuk végrehajtója lesz.

[00:09:59]Ezért megállapodtak a sellel és megállapodtak az erzte bankkal.

[00:10:05]Nem csak adópolitikai vita zajlik az adóemelési tervekkel kapcsolatban a Tiszával, hanem egy egy [zene] visszafordíthatatlan vagy a jövő számára egy megismételhetetlen döntés is.

[00:10:15]Részben a háború, részben az ukrán csatlakozás, részben pedig azoknak az embereknek a a kormányzati hatalomba emelési szándéka, [zene] akik teljesen nyilvánvalóan ugyanazt a globalista világszemléletet képviselik, mint amit a brüsszeri elit.

[00:10:27]Én azt hiszem, hogy ő nagyon jól dolgozott a Shellnél, nagyon szép karriert csinál, ezt csinált, ez tiszteletre méltó dolog, és ő mindig a nagytőkének és a nagy vállalatoknak az érdekeit szolgálta, és azt nagyon jól szolgálta.

[00:10:42]De a nagytőke és a nagyvállalati érdek Magyarországon 2026-ban nem esik egybe az egyszerű emberek érdekeivel, ezért Kapitány Istvánnal a nagytőke nyer és a kisemberek veszítenek.

[00:10:53]Ő az, hogy a nemzetközi nagyke részeként mit tett, és azt a nemzetközi nagytőke világa hogyan értékeli, az egy dolog.

[00:10:58]De a nemzetközi nagytőke világa meg egy ország irányítása az két különböző történet.

[00:11:02]A nemzetközi nagytőke szempontrendszere a profit.

[00:11:06]Az állam működtetésében meg a szolidaritásnak van nagy szerepe.

[00:11:08]A nemzetközi nagytőke működésében a szolidaritásnak semmi szerepe nincs.

[00:11:11]Az az ott nem létező dimenzió.

[00:11:14]Tehát a [zene] magyar csáoktól beszedik a pénzt és odaadják Ukrajna mellett a bankoknak, az RST-nek, a Shellnek, a multiknak.

[00:11:20]Ezért [zene] jelent meg egyszerre és egy időben a bankár Kármán András [zene] és a Shellnek a globális vezetője, Kapitány István és a Shelnek a magyarországi vezetője, [zene] Hújdosa Andra, meg egyébként Orbán Anita is.

[00:11:33]Ezek az emberek nem bennünket képviselnek, nem a szavazókat képviselik, hanem a megbízóikat képviselik, [zene] és ezért kell elzavarnunk őket április 12-ér.

[00:11:39]Én tényleg ezzel vezettem fel, de mondjátok, ha ti mást láttok ebben, hogy itt a kapitalizmus kritika az le van cserélve olyan konkrét ágazatok, vagy vagy aktorok, vagy konkrét személyek elleni kritikára, akik mint valami összeesküvők, azok Magyarország ellen áskálódnak.

[00:12:00]Ezzel szemben meg lehet fogalmazni azt a azt az ellenvetést, hogy hát ez így ebben a formában konteózás.

[00:12:03]És akkor már a kapitalizmus kritikát is kidobtuk, mintha az is konteózás lenne.

[00:12:07]És én egy kicsit el vagyok gondolkodva, hogy hogyan alakult így ez Magyarországon, hogy a kapitalizmus kritika ilyen Ühüm.

[00:12:19]a lényeget eltévesztő formában jobb oldalról megérkezik, és baloldalról pedig hát nagyon-nagyon kevés szerúlt 30 plusz évben.

[00:12:29]Azok a mondatok, amelyek ebben a kampányban megjelennek, azok tehát azoknak van egy ilyen elsődleges napi használatú politikai értelmezése, tehát amikor mondjuk itt a Shell kritikája fölmerül Kapitány István szerepvállalása óta, aki amúgy már nem dolgozik a Shellnél.

[00:12:47]Szóval ez egy érdekes kérdés, hogyha én valahol dolgoztam, akkor örök életemre vajon a rabszolgája leszek-e ennek a cégnek, vagy szóval, hogy vagy helytartója leszek-e ennek a cégnek, vagy vagy lehet, hogy lehet, hogy mégsem.

[00:13:00]Szóval, hogy én az én a két arcú című képregényben azt olvastam, hogy akkor örökre így van.

[00:13:05]Hát jó, mondjuk ezzel a forrással tényleg nehéz vitatkozni, vagy az a feltételezésünk, hogy egy olyasfajta módon meghatározza ez valakinek a nem tudom a véleményét, vagy az attitűdjét a gazdasághoz?

[00:13:17]Ez már egyébként egy el valóban elgondolkozhatóbb kérdés, hogy egy nagyvállalati logikát fog akkor majd mindenre alkalmazni.

[00:13:26]De hogy mégiscsak a Shell esetében arról van szó, hogy szeptemberben kötött ugyanez a magyar kormány a sellel gázszállítási szerződést, megismételve amúgy egy korábbi gázszállítási vagy meghosszabbítva gáz szállítási szerződést, és akkor még nagyon örültek a Shellnek, vagy akkor a Mercedes, vagy a Samsung, hogy mondjak még egy pár olyan céget, amellyel eléggé ilyen önünneplő kapcsolatban van a magyar kormány.

[00:13:49]Most azok micsodák, azok nem a nemzetközi nagytőke.

[00:13:51]És akkor van egy olyan rétege is ugye ennek a ennek a kommunikációnak, ennek az ideológiai kommunikációnak, ami még azért passzol bele a Fidesznek az általános narratívájába, merthogy közben ugye minden, ami globalista, urbánus és ami ezzel bármilyen szövegkörnyezetben egy lapra hozható, az gyanús és azzal szemben van a nemzeti és hát lokális, mondjuk talán hát ilyen messzire nem mernék menni, mert szeretnek amúgy centralizálni.

[00:14:23]Ami amúgy szintén egy jóféle vita lenne, hogy hogyan lehet nemzeti tőkét csinálni.

[00:14:27]1990 óta minden minden jobboldali kormány megígérte azt, hogy lesz nemzeti tőkésosztály meg nemzeti középosztály.

[00:14:35]Nekem az a benyomásom, hogy leginkább saját járadékvadászcégeket sikerült létrehozni, amelyek arra alkalmasak, hogy az államháztartásból kipumpált összegekből tudjanak növekedni, illetve hát aztán ebből a kinövekedésből bizonyos pénzeket visszaosztani.

[00:14:55]Tehát ez is lehetne egy modellvita, hogy egyébként ha van egy ilyes fajta kritika, akkor ez miért nem történik, vagy miért nem váltódik át tényleges gazdasági modellépítésé.

[00:15:04]Az egy az egy izgalmas fölvetés, hogy vajon mondjuk Szalai Erzsébet vagy mondjuk Andor László kritikai megközelítéséből csinált-e valaki politikát, vagy olyan hatású politikát, mint amilyet mondjuk a Fidesz csinált, Telér Gyula vagy Csurká István gondolkodásából?

[00:15:27]Én azt gondolom, hogy itt a a Fidesz narratívájában kevésbé beszélhetünk valójában kapitalizmus kritikáról, [torokköszörülés] amiről valóban beszélhetünk, ami egy visszatérő narratíva és talán 10 évvel ezelőtt, vagy 15 évvel ezelőtt még inkább az ugye a neoliberalizmusnak a kritikája.

[00:15:45]És a kettő az ugye nem ugyanaz.

[00:15:48]Tehát, hogy a ami megfogalmazódott nagyon erősen, és nyilván ez a a 2006-os, hetes nyolcas válságidőszakra volt elsősorban jellemző, az a nemzetközi kiszolgáltatottság a függőségnek a kritikája.

[00:16:05]Tehát, hogy itt nem arról volt szó, a Fidesz nem proponált egy antikapitalista modellt, amit felkarolt, az egy általános egyébként a baloldal bizonyos szegmensei által osztott neoliberalizmus kritika, amelyik azt fogalmazta meg, hogy az a fejlődési pálya, vagy az a az a nemzetgazdasági modell, ami Magyarországon konszolidálódott a rendszerváltás után, ez sem gazdaságilag sem politikailag nem fenntartható, és nem szolgálja az ország érdekét hosszútávon.

[00:16:41]Tehát, hogy valami ilyesmi fogalmazódott meg a 2010-es választások előtt, és ez a fajta neoliberális vagy neoliberalizmus kritika volt az, ami megtestesített valamiféle alternatívát, ami ugye arról szólt volna, hogy a külföldi nagytőkével szemben az ország szuverenitását, függetlenségét, autonómiáját megerősítendő belöldi tőkéscsoportokat belöldi cégeket fognak valamilyen módon pozícióba helyezni.

[00:17:15]Na most ezzel kapcsolatban azért megint csak szerintem fontos leszögezni azt, hogy a valóság nagyon távol áll attól a amit egyébként a Fidesz a mai napig kommunikál.

[00:17:26]Tehát az utóbbi 16 év története, a NER története, az nem hangsúlyosan nem a külföldi függőségnek a leépítéséről szólt, hanem a ezeknek a függőségeknek egy egy új politikai konszolidációja.

[00:17:47]És valójában az történt, hogy a hogy a nemzetgazdasági modell, tehát ez a külföldi tőkére exportra termelő modellt, ezt ugye konzerválta a a Fidesz úgy, ahogy van, és emellett pedig egy dualizált rendszert hozott létre, tehát olyan piacokon, mint például az energetika, a bankszektor pedig oligarchákat helyezett pozícióban.

[00:18:11]úgy, hogy ez a kettő két, tehát hogy ez a két csoport között ne legyenek egyértelmű érdekellentétek, és mind a két csoport végül is úgy tekintsen a Fideszre, Orbán Viktorra és a különböző kormányaira, mint amelyek az ő érdekeiket tartják fönn.

[00:18:28]Tehát itt ez a fajta dualizált gazdasági rendszer az, ami politikailag konzerválta, politikailag kormányozhatóvá tette.

[00:18:39]egyébként a változatlanul függő kapitalista modellt, amit 2010 előtt ről igazából a a Fidesz megörökölt.

[00:18:51]Rá is tértél igazából az egyik fő kérdésre.

[00:18:53]Mi végső soron a különbség a Samsung és a Mercedes, illetve a ZDFC és a nem is tudom az Ali meg a Lidl közt, amit Lazár Jannos szeret üldözni.

[00:19:06]Tehát mi mi az a mintázat, amivel meg lehet érteni, hogy mely szektorokban üldözi és mely szektorokban tartja barátjának a külföldi tőkét a NER?

[00:19:16]Ez arról szól, hogy exportra termel egy ágazat, vagy belső fogyasztásra, vagy miről szól igazából?

[00:19:24]Igen, hát nagyon leegyszerűsítve körülbelül erről.

[00:19:25]Tehát arról szól, hogy a magyar GDP-t mi teszi ki, hogy működik, hogy tudja ez a rendszer lényegében a tőkefelhalmozást fenntartani.

[00:19:34]És ez a rendszer, ez pedig ahogy az előbb is említettem, lényegében a külföldi tőkebevonáson keresztül az exportra termelésen keresztül tudja fenntartani magát.

[00:19:45]hogy a magyar GDP-nek a jelentős részét ez teszi ki, hogyha ezt levesszük, tehát hogyha levesszük az autóipart, levesszük a hozzákapcsolódó akkumulátoripart, akkor nem marad nagyon sok minden.

[00:19:56]És ezek a ezek a területek, ezek az ágazatok, amelyekről be amelyekről beszélünk, ezek politikailag nagyon fontosak ugye a Fidesznek, hiszen valóban ezeken a területeken nevelődött ki egyfajta oligarchia, amitől a Fidesz várja a saját politikai túlélését, de gazdasági szempontból nem képesek ezek az ágazatok arra, hogy egyébként átvegyék ezt a fajta vezetőszerepet, amelyet a az exportorientált szektorok látnak el, amelyekben változat anul a mai napig ugye elsősorban a külföldi nagy tőke dominál és ezek a szektorok amelyeket ugye Selázár János Orbán Viktor szisztematikusan nem nevez meg mint ellenség nem véletlenül hát a az egészben számomra mindig az az az érdekes hogy hogyan sikerül ezt a megtagadott neoliberalizmust például a társadalompolitikában nagyon is erőteljesen érvényesíteni a jóléti államellenességgel a hát amit eufemisztikusan rugalmas munkaerőpiacnak szoktak nevezni tehát én emlé Emlékszem arról, hogy még a 2010-es évek elején feltűnt, amikor Orbán Viktor azt hiszem egy szaudarábiai látogatása során kifejezetten azzal reklámozta az országot.

[00:21:05]Meg lehetett találni a miniszterelnök honlapján azt a beszédet, ami arról szólt, hogy nálunk alacsonyak a bérek jöjenek ide befektetni, miközben ugye kifejezetten a reál bérnövekedéssel próbálja magát pozicionálni a hazai politikában a kormányzat.

[00:21:19]Ugyanakkor a gazdasági irányításban meg a voluntarizmus és a paternalizmus érvényesül, és az, ami ezekben az ágazatokban történik, talán szintén egy olyan közös szára fölfűzhető, hogy alapvetően ugye ez a kurzus nem nagyon szereti a gazdasági versenyt, szereti kijelölni a szereplőket, azokkal speciális megegyezéseket kötni, eleve az egész nernek egy meghatározó vonása a szelektív személyre, ágazatra, a cégre szabott jogalkotás és az ugyancsak szelektív jog alkalmazás, tehát ő ő szeret együtt dolgozni szereplőkkel, kivetni általános adókat, majd aztán szelektív kivételeket, különadókat, extra adókat behozni, amelyek alól vannak kivételek.

[00:22:08]Van, akire vonatkozik, van akre nem vonatkozik.

[00:22:10]Ha vonatkozik valakire, de partnernek tekintik, akkor azok kapnak speciális támogatásokat.

[00:22:15]Szóval alapvetően ahogyan ugye ennek a tényleg teljesen extrém megnyilvánulása, amikor ugye Nagy Márton el akarja mondani, hogy nem csak, hogy hány bank legyen, de melyek legyenek azok a bankok, amelyek tényleg szóval az ember nem nagyon tudja, hogy hogy hogy sírjon vagy nem essen.

[00:22:31]És közben meg ugye van talán még két mozanat, mondom én ezt, mint egyáltalán nem közgazdász.

[00:22:38]Ö, egyfelől minthogyha a függőségeknek történt volna egy diverzifikálása.

[00:22:41]Nekem én mindig arra szoktam gondolni, hogy a sikerült a nem tudom ilyen nyugati perifériából egyszer lenni nyugati megkeleti periféria.

[00:22:50]Tehát hogy van ahol a kínai gazdaságnak, vanol az orosz gazdaságnak, vanol a nyugati gazdaságoknak szolgáltatjuk ki magunkat, és minthogyha ez az autóipar, akkumulátoripar nagy, nagy duális biznisze.

[00:23:02]Ez, mintogyha egy ilyen jelképe lenne ennek, hogy hogy tudunk mind a két láncnak az aljá lenni.

[00:23:08]Tehát, hogy hogy ez az igazi találmány benne, miközben itt vannak ezek a ezek a nem is tudom, hogy az oligarha az mennyire jó kifejezés, mert ugye politikailag meg én azért óckodom ettől egy kicsit, mertogy ugye az oligarchának van egy önálló politikai hatalma, amit ő amit tud valamiféle érdekérvényesítésre használni a kormányzattal szemben, de hát ha tetszik, ez a Simics Lajos társuralkodói szerepének a megszűnésével végül is végetér, tehát Mészáros Lőrinc egy ilyen fő kliens.

[00:23:39]valójában, de hogy nem nem egy nem egy autonóm karakter ebben a szisztémában.

[00:23:44]Mindenesetre ezek a figurák hát nem termelnek, hogy mondjam, abban az értelemben hozzáadott értéket, hogy tulajdonképpen válhattak volna abból a tengernyi pénztől pénzből, amit kipumpáltak a magyar államháztartásból, a közadókból, az adófizetői pénzekből, akár tényleg le válhattak volna versenyképes, mondjuk közép-európai szereplőkké, de valójában nem váltak, és mondjuk nem csak, hogy nem váltak, hanem hanem ha mondjuk sér Erin Gábornak a a új egyenlősége megjelent tavalyi trilógiájára gondolunk, amiben pont a NER modernnek a felfutását és kifulladását írja le, akkor azt lehet mondani, hogy valahogy már ez egy önfelszámoló stratégiának tűnik az én számomra.

[00:24:29]Tehát ami az elmúlt tizen akárhány évben történt, az kezdődött egy ilyen politikai pacifikálással, és valóban egy ilyen politikai irányíthatóságnak a kialakításával.

[00:24:37]Most meg minthogyha az eszközök fogynának el, hogy hogyan lehet ebből a szituációból tovább lépni, hogyha különböző okokból az a forrásbőség megszűnik, ami jellemezte nagyon sokáig, legalábbis az első 10 évben biztosan jellemezte Magyarországot és a és ezt a ezt az orbáni politikai rendszert.

[00:24:59]Igen.

[00:24:59]Hát itt nagyon sok gondolattal egyetértek.

[00:25:03]Az elsődleges, szerintem fontos ezt is kimondani, mint paradoxon, tehát hogy van a van egy narratíva, amelyik ugye a nemzeti szuveritásról, a függetlenségről szól, és ugyanakkor valójában a Fidesz azokkal, illetve a NER, ugy általában azokkal a külföldi tőkéscsoportokkal ápolja a legmelegebb kapcsolatokat, amelyek pontosan a magyar gazdaság strukturális függőségét tartják fenn.

[00:25:32]Tehát azokkal a befektetőkkel szeretünk barátkozni, amelyek egyébként rendszerszinten fenntartják a függőségünket a külföldi tőkétől, a külföldi technológiától.

[00:25:43]Pontosan ezekkel a cégekkel szeretnénk mélyíteni a kapcsolatokat.

[00:25:51]Ami nyilván bocsánat, mert hogy ez a közös érdek a hatalmi logikában, tehát hogy nekik fontos lesz, hogy én hatalmon maradjak.

[00:25:56]Hát egy egyrészt azért, mertogy ezeket a cégeket nem tudja pótolni a NR, tehát hogy a magyar magyar klientúra egyszerűen nem képes olyan technológiai, olyan tőkebevonási képességekkel átvenni ezeknek a cégeknek a pozícióját, és fenntartani ezt a megint csak alapvetően exportorientált gazdasági növekedési modellt, nem tudna hely nem tudná helyettesíteni.

[00:26:22]És mivel alternatív gazdasági modellt nem hozott létre a Fidesz, nem tudott megfogalmazni, nem tudott egy másik növekedési pályát kiépíteni, ezért a mai napig ugye abban érdekelt, hogy fenntartsa ezt a fajta függőséget, de közben meg folyamatosan arról kommunikál, hogy függetlenséget csinálunk, tehát hogy a a magyar gazdaságnak a a külföldi függőségét próbáljuk leépíteni narratív szinten.

[00:26:48]valójában, hogyha tettek szintén nézzük meg, hogy mit csinál a Fidesz, akkor pontosan ellenkezőleg konzerválja ezeket a függőségeket.

[00:26:54]És ahogy mondtad az előbb, valóban itt nem csak egy egy vektorális vagy egy egy szintű függőségről van szó, hanem nagyon sok szinten különböző központokhoz képest vagyunk különböző alárendeltségi, különböző függőségi pozíciókban.

[00:27:08]valóban a a az orosz ugye fosszilis energiákkal kapcsolatban, a kínai technológiákkal kapcsolatban, a német autóiparral kapcsolatban, ugye az amerikai és a NATO szövetségi szövetségi kapcsolatban, mind ezek különböző függőségek, és megint csak a NER valójában soha nem ezeket a függőségeket építette le, vagy szüntette meg azzal szemben, amit egyébként saját magáról állít, hanem ezeket a függőségeket építette valamilyen módon egy relatív stabilizálható politikai rendszerbe.

[00:27:40]A amit amit mondasz szintén a amit bocsánat, amit az előbb mondtál, az azzal szintén egyet kell, hogy értsek, hogy hogy ugye ez a fajta stabilizáció, ez azért látszik, hogy hogy lassan apad, és hogy egyre nehezebb körülmények között fenntartani ezt a ezt a narratívát és ezeket az ellentmondásokat egyre nehezebb.

[00:28:00]Tehát egyrészt itt a a arról van szó, hogy hogy egy olyan konjunktúrában vagyunk, ahol ahol egyre nehezebb ugye gazdasági növekedést kitermelni.

[00:28:12]Az utóbbi három évnek a GDP növekedése az lényegében teljesen lapos, tehát hogy ez a ez a gazdasági modell, ez most egyelőre mély krízis van, és nem látszik az, hogy mi az, ami ebből kirá kirántaná.

[00:28:26]És ennek ugye sok különböző globális oka van, de van egy egy belső endogén része is ennek a a a problémának, amelyik arról szól, hogy az eddig jelenlévő komparatív előnyök, tehát hogy az olcsó bérek, az olcsó energia, ezek ugye lassan eltűntek, vagy vagy mindenesetre nagyon gyorsan erodálódnak.

[00:28:46]Tehát, hogy a külföldi tőkének Magyarország egyre kevésbé attraktív, mertogy azok a versenyelőnyök, amivel ide vonzottuk ezeket a cégeket a 90-es k-es években, ezek a versenyelőnyök, ezek lassan, de fokozatosan eltűnnek.

[00:29:01]Ugyanakkor viszont a magyar gazdaság nem tud magasabb, hozzáadott értékű, bonyolultabb kutatás és fejlesztéssel létrehozott komplexebb iparágakban versenyezni.

[00:29:18]Nem tud Kínával versenyezni, nem tud más regionális országokkal sem igazából versenyezni.

[00:29:24]És ez a kettős nyomás között egyfajta mélyülő válságban van igazából a magyar gazdasági modell, amiben a korábbi komparatív előnyei fokozatosan tűnnek el, de ugyanakkor nem látszik az, hogy mi az, ami kirántaná, és mi az, ami egy alternatív más út felé terelni ezt a ezt a rendszert.

[00:29:45]Hát nagyon sok irányból izgalmasan tovább lehetne haladni azokról, amiket elmondtatok.

[00:29:49]Én most azt a fonalat venném fel, hogy milyen alternatívák lehetnének, vagy hogy ez, amit az Orbán kormány csinál, és ahogyan ő működik, az valójában fenntartja ezeket a függőségeket.

[00:30:01]Ö és adódik a kérdés, hogy látunk-e a régióban bármilyen olyan példát, hogy valaki nem azt csinálja, hogy a külföldi tőkének a és az exportra termelő külföldi tőkének az ilyen típusú bevonzása érdekében egyébként a munkavállalói jogokban meg a bérezésben egy negatív versenybe szállnak bele ezek a környező országok.

[00:30:22]Ugye Magyar Péter több beszédében is a cse és az észt példát szokta kiemelni, hogy ott bezzeg az ő saját vállalatai ki tudnak nőni, mert van egy kiszámítható gazdasági környezet, amely lehetővé teszi, hogy ezek a cégek régiós jelentős szereplőkké váljanak.

[00:30:42]illetve ebben a Van-e alternatíva a kérdéskörben, Zoli, téged most, mint az MSZP krónikását is megszólítanálak, mert azért az autóiparnak az ilyen adókedvezményekkel és más előnyökkel való bevonzása ez a 2002-210 közötti kormányokkal kezdődött, és engem nagyon érdekel, hogy akkoriban volt-e az MSZP-n belül alternatív elképzelés, vagy erről bármilyen gondolkodás, vagy akkor egyértelmű volt, hogy ez a növekedésnek, a gazdasági növekedésnek az egyetlen útja, ami a külföld földi tőke bevonzását illeti.

[00:31:14]Én azt gondolom, hogy ebben pártokon, kormányokon átnyúló konszenzus mutatkozott, és hát tudunk szerintem mellette érveket fölsorolni.

[00:31:23]Az inkább egy kérdés, vagy az lehetett volna kérdés, és a nem nem tudom, hogy Dávid erről erről mit gondol.

[00:31:28]Az én felületes tudásom azt mondhatja velem, hogy mintogyha a 2000-es években, a 2000-es évek közepétől lett volna egy ilyen retrospektív értékelés azzal kapcsolatban, hogy lehet, hogy talán ezt az egész folyamatot nem úgy kellett volna végigcsinálni, hogy ennyi munkahelyet elveszítsünk, mert ugye nem csak az történt, hogy magas lett a munkanélküliség, hanem státuszok szűntek meg, amelyek soha többet nem jöttek létre.

[00:31:52]és a 90-es évek végének a bokroscsomag utáni gazdasági növekedésnek ugye az egy ilyen specialitása, hogy hogy egy ilyen minta példájaként szolgált a munkahelyek nélküli növekedés új fajta modelljének.

[00:32:06]Ugye korábban egy másfajta elgondolás volt arról, hogy mivel jár a gazdaság egészére nézve, hogyha hogyha növekedés zajlik.

[00:32:13]És persze lehet ezt a termelékenység fokozódásával magyarázni egy pontig, de hát attól itt még vannak emberek egy társadalomban, akikkel kellene, hogy valami történjen.

[00:32:23]És igen, valóban annak az előzményei, amit ma látunk, hogy hova tovább, én a a azt feltételezem, vagy azt azt bátorkodhatunk talán mondani, vagy legalábbis én meg kísérlem ezt, hogy hogy szinte egyes ágazatokba való befektetésre a preferált cégek esetében, minthogyha az lenne az egyetlen versenyelőnyünk, hogy mi nagyon sok állami támogatást adunk, tehát mondjuk az akkumulátori ebben is egy ilyen különös példa, tehát hogy se energiánk, se munkaerőnk, se hasznosítható földületeink, se vizünk nincsen hozzá.

[00:33:01]Amink van, az a hatalmas állami támogatás.

[00:33:05]Ennek szerintem egy előképét azért lehetett látni talán korábban is.

[00:33:07]Ugye mindent mindent szteroidokon csinál a Fidesz a a korábbi rossz példákhoz képest, de az, hogy relatíve nagy állami támogatást adunk ahhoz, hogy idejöjjenek a befektődők, ilyen viták azért zajlottak a 2000-es években is, 90-es években is zajlottak.

[00:33:23]Talán akkor is azért volt egy ilyen gondolkodás arról, hogy most ebből tényleg mennyi munkahely lesz, nem piacot vásárolnak-e azok a cégek, amelyek ide ide megérkeznek?

[00:33:34]Mennyi idő alatt térül meg ez Magyarország számára?

[00:33:36]És hát amennyire én szintén föl tudom ezt idézni, a korábbi erről zajló politikai gazdaságpolitikai vitákat, az egy ilyen örök téma, amit most ezek szerint akkor Magyar Péter is fölvet, hogy ha érkezik külföldi befektető, az vajon hogyan fog beépülni a magyar gazdaságnak a vérkeringésébe, hogy tudnak-e hozzácsatlakozni mások.

[00:33:59]Én úgy tudom, hogy ezt a szigetszerűségét ezeknek a nagy befektetéseknek tulajdonképpen soha nem sikerült meghaladni.

[00:34:06]Miközben hogyha az ember föllapozza 90 óta a kormányprogramokat, mindegyikben azt fogja találni, hogy hát valamiféle integrálásra lenne szükség a országon belüli ellátási láncoknak a a kialakítására.

[00:34:19]A kis és középvállalkozások támogatása tényleg egy 35-6 éves lágere a magyar politikának különböző ideológiai kiindulópontokból.

[00:34:29]És valóban az a kérdés fölvethető, hogy hogy ez annyira science fiction, hogy ezt valóban kivitelezni sem lehet, vagy pedig vagy pedig egy olyan konstrukciós hiba, vagy pontosabban a a modellben való gondolkodásnak a hiánya okozza, hogy tulajdonképpen mindig a kézenfekvő megoldást választják a kormányok, amely kézenfekvő megoldás hát mindig ugyanaz és mindig ugyanarra az eredményre vezet, hogy egy ilyen önálló magyar gazdasági modellnek a kialakítása végül is elmarad.

[00:35:05]Igen, itt itt talán két dolgot mondanék.

[00:35:07]Az egyik az inkább egy ilyen történelmi visszatekintés arra nézve, hogy ez lehetett-e volna másképp, és hogy itt valóban a konszenzus az általában az, hogy nem.

[00:35:17]Tehát, hogy ez annyira túl volt determinálva, egyrészt a a nemzetközi környezet által az Európai Unió elvárásai, a Világbank, az IMF-nek a hitelezési kerete, tehát mind mind mind mind mind külső intézmények, külső nyomások egyrészt, másrészt pedig belülről egy olyan ideológiai konszenzus konszolidálódott a 90-es években, mind ugye a politikai döntéshozók, de egyébként a szakértők, az akadémikusok és még a független médiában is, ami ezt a fajta világképet, amit ugye washingtoni konszenzusnak hívunk, ezt próbálta legitimizálni valamilyen módon.

[00:35:56]Tehát az elképzelés az arról szólt, hogy a minél minél több külföldi tőkét hozunk be, annál több annál gyorsabban modernizáljuk a gazdaságot, lényegében a belföldi cégeket is egy olyan pozícióba kényszerítjük, ahol kénytelenek lesznek innoválni.

[00:36:10]Az innováció az pedig gazdasági növekedést fog magával hozni.

[00:36:15]Ugyanakkor miközben ezek a nyomások, ezek valósak, azért az én korábbi kutatásaim azt azt meg rámutatnak, hogyha az ember egy picit jobban szerte néz akár a régióban, akkor fel lehet lelni alternatív pályákat.

[00:36:30]Tehát én például Lengyelországban és Magyarországban követtem a teiparnak a a 90 1989 utáni modernizációs stratégiáit a két országban.

[00:36:45]És azt lehet látni, hogy hogyha az ember inkább ilyen iparági szinten nézi meg, hogy a különböző posztkommunista országok hogy menedzselték a külföldi tőkének az integrációját, akkor jelentős különbségeket lehet látni még olyan országok között is, amelyek relatív hasonló pozícióból indultak neki.

[00:37:01]És Lengyelországban például az volt a a meglepő, hogy lényegében a kormány maga Világbank és és európai uniós kölcsönöket használt fel arra, hogy a szocializmusból megörökölt termelőszövetkezeteket ne privatizálja, hanem feltőkésítse és és nemzeti, illetve nemzetközileg versenyképes cégeket csináljon belőle.

[00:37:28]Tehát a Lengyelországban, ami egyébként szintén úgy makro szinten egy neoliberális kísérletként szoktak leírni, de hogyha az ember megnézi, hogy hogy iparágként mi történt, akkor például azt lehet látni, hogy az agrár szférában a a lengyel állam lényegében fejlesztő államként lépett föl egy olyan szituációban, amib szembent a nyugati elvárásoknak, intézményeknek, hitelezőknek És miért tette ezt?

[00:37:56]Azért, mert volt egy olyan társadalmi bázis, egy olyan politikai mobilizáció a lengyel parasztok részéről, ami ezt lényegében kikövetelte.

[00:38:05]És ez ez az, ami szerintem nagyon jelentős.

[00:38:08]Tehát hogyha nincsen politikai mobilizáció, hogyha azok a társadalmi csoportok, amelyek a a megfizetik az árát ennek a fajta neoliberális integrációnak politikailag nem lesznek aktívak, akkor nincs az az erő, az a belföldi politikai erő, ami a politikai döntéshozókat arra serkentené, vagy vagy arra kényszerítené, hogy alternatívákban gondolkozzanak.

[00:38:32]És szerintem Magyarországon ezt a történetet látjuk a 90-es 2000-es években.

[00:38:35]A visszatérve arra, hogy ma egyébként lehetné lehetnének-e alternatívák, azt gondolom, hogy hogy itt is természetesen megint csak strukturális szinten egy sor külső tényező valószínűleg nagyon erősen stabilizálja ezt a fajta függő gazdasági modellt, amiben benne van Magyarország.

[00:38:55]De mégis hogyha például a a olyan országokra gondolunk, amelyek hasonló pozícióban vannak, például az akkumulátor iparban, Lengyelország, Spanyolország, Marokkó akár, ol szintén megjelentek koreai, illetve kínai befektetők, és szintén egy hasonló hídmodellt próbálnak ezek az országok megvalósítani, ahol összekapcsolják a nyugat-európai autógyártóeket, az ázsiai ö akkumulátorgyártó cégekkel, akkor azért azt lehet látni, hogyha az ember egy picit jobban megnézi, hogy vannak olyan országok, például Spanyolország, ahol vannak elvárások az állami támogatásokkal szemben.

[00:39:35]Tehát a külföldi befektetők befektetőket valamilyen módon a ezek az országok megkísérik valahogy mégis csak becsatornázni azért, hogy más iparágakkal, például egyébként az energetikai szektorral külön mélyebb integrációt érjenek el.

[00:39:51]Magyarországon egyébként ez egy ez egy érdekes dolog.

[00:39:54]A ennek lehetett volna egyébként egy konkrét manifesztációja, ugyanis a Mol az megpróbálta a saját portfólióját diverzifikálni az utóbbi években és és megpróbált elindulni a úgynevezett poliolok vagy poliouretán termelés útján.

[00:40:15]Tehát lényegében egy ilyen vertikális integrációt próbál meg létrehozni, ahol a a nem csak az üzemanyageladásból akarja fenntartani magát, hanem egyre inkább a a műanyagok felé próbál elindulni.

[00:40:27]És itt például a magyar kormánynak egyébként ez ez egy egy nyitott lehetőség lehetett volna valamilyen módon becsatornázni ezt a a ezeket a a kompetenciákat az akkumulátoriparba, ahol egyébként például ilyen anyagokra szükség van.

[00:40:47]De hogy hogy ehhez kell egy igazából egy egy fejlesztő állam, hogy meglássa ezeket az ip iparági szinergiákat és hogy létrehozzon egy stratégiát amivel egyrészt a befektetőket tudja rákényszeríteni, másrészt pedig a belföldi kompetenciákat, belföldi cégeket tudja rákapcsolni ezekre a lehetőségekre.

[00:41:07]És hát ez az, ami ugye a Nervben nem létezik.

[00:41:11]Hm.

[00:41:11]Bocsánat, hogy erre erre a konkrét esetre, ennek a konkrét összekapcsolásnak a az elmaradására neked mi a magyarázatot?

[00:41:19]Mert most a Molt említetted, amely ezek szerint ezekkel a kompetenciákkal rendelkezik, és azért hát a MOLnál és a MOL vezetőjénél nagyobb befolyású embert keveset lehet említeni Magyarországon, akinek bejárása van.

[00:41:33]Tehát akárhogyan is működik Magyarországon a gazdasági lobbizás, ha nem is mondjuk mélyen átgondolt hatástanulmányokon keresztül zajlik ez, hanem a személyes lobbizásnak a a az útvonalain, akkor is úgy gondolnám, hogy az adottságok rendelkezésre állnak, hogy éppen a múlt be tudjon kapcsolódni egy ilyen egy ilyen ellátási lázba.

[00:41:53]Itt mi hiányzik?

[00:41:55]Mi tud még hiányozni?

[00:41:55]Hát az, hogy hogy nincsenek olyan lényegében olyan incentívák, amelyek a kormányt ebbe az irányba terelnék, hogy megpróbáljon felépíteni iparágak közti szinergiákat, amellyel egyről a kettőre tudna tud.

[00:42:10]Azt gondolnám, hogy erre tartjuk a kormányt jobb esetben.

[00:42:15]Igen, én is ezt gondolnám, de gyakorlatilag tehát, hogy a a Molnak megvan a saját belső logikája, illetve stratégiába, amiben ők megpróbálnak diverzifikálni és megpróbálnak elindulni új iparágakba, de egyszerűbb volt egy olyan egy olyan területre megpróbálni be belépniük, ahol azok a termékek, amiket ők gyártanának, azoknak a fel használása sok különböző iparákban valósulhat meg.

[00:42:40]egyébként zárójövet teszem hozzá, hogy ez egyelőre egy csőddel járó kísérlet, mert ellentétben a azzal, amit amit reméltek egyébként, ez a ez a részleg ez veszteséges az utóbbi két évben.

[00:42:52]De ugyanakkor viszont az érdekes, hogy hogy egy nem kellett volna nagyon sok ahhoz hogy egyrészt a magyar kormány, amikor tárgyal a a koreai vagy kínai akkumulátorgyártókkal, akkor egy kicsit keményebben próbálja ezeket a ezeket a befektet befektetőket bevonni, integrálni például a a MOLnak a kompetenciáival, illetve a Molt Molt például ebbe az irányba terelgetni, de megint csak tehát, hogy itt a a a jár járadékvadászaton túl hosszútávú fejlesztési stratégiát a NER szintjén ugye nem látunk semmilyen szinten.

[00:43:33]Tehát az akkumulátorgyárak telepítésével ez a stratégia nélküliség, ez a rövidtávú gondolkodás valójában a fő kritikánk, mert mert mert ugye adott az a helyzet, és tényleg kormányokon áttiően, hogy az autóipartól erősen függ a magyar gazdaság, akkor lehet amellet érvelni, hogy ebben a helyzetben és egyébként a zöld energiára való átáldás korában, ennek nincsen alternatívája.

[00:43:57]Ha ezt el is fogadjuk, akkor is életben marad ez a kritika, amit most fogalmaztál meg, illetve még akkor is életben marad az a kérdés, hogy tényleg arányos-e az, hogy ez 2025 áprilisban történt, hogy Sierartó Péter megerősített egy ilyen számot, hogy addig a pontig 1500 milliárd Ft állami támogatás ment ki különböző akkumulátorgyárakra, ezzel kapcsolatos infrastruktúrára, direkt támogatásra.

[00:44:22]Itt szeretném azt is jelezni, hogy a fordulat társadalom elméleti folyóirat 34.

[00:44:27]száma, aminek te voltál, Dávid, az egyik szerkesztője, kifejezetten a magyarországi akkumulátorgyártásról globális perspektívában beszél, és ezt erősen ajánlom mindenkiken, mindenkinek, aki még nem vette volna meg, de akár az ezzel kapcsolatos elmélyülésed a témában, akár alapvetően a tudásod, mit mondott veled, hogy ha már ebben a helyzetben vagyunk, hogy erősen kitettek vagyunk magának az autóiparnak, akkor ezen belül mit csinálhatna másképp az Orbán kormány az akkumulátorgyár tással.

[00:45:00]Hát nyilván az egyik legalapvetőbb dolog az, hogy betarthatathatná a jogszabályokat, amit ugye ugye a Tisza ennyit mond.

[00:45:07]Tulajdonképpen ő ezt az előrelépést vállalja a programjában.

[00:45:11]Igen, abszolút.

[00:45:11]Tehát, hogy hogy már ez is egy előrelépés lenne.

[00:45:15]Ugye egyébként azért azt gondolom, hogy visszatérve a a erre a szuverenitás témára, tehát hogy az akkumulátor a a és a gödi h botrány, ami itt kialakult, az pont egy ilyen ütközőpontja, ahol a Fidesz narratívája, az a szuverenitás narratíva, ez ez egyre nehezebben fenntartható.

[00:45:35]Tehát amikor azt lehet látni, hogy a magyar kormány a külföldi nagytőke mellett a magyar munkások, a magyar ö ö közösségek fizikai, testi épségével szemben foglal állást, akkor egy olyan politikai kommunikációs csapdában van, amiben nagyon nehéz elhitetnie vagy fenntartania azt a képzetet, hogy valójában ban megvédi Magyarországot, a magyar állampolgárokat a nagy tőkével szemben.

[00:46:10]Tehát, hogy azt gondolom, hogy ez a gödi helyzet, ami kialakult, és és a az egész akkumulátor ipar körüli egyre hevesebben vagy mélyebben átpolitizált diskurzus, ez nagyon mélyen árt annak a narratívának, amit a Fidesz egyébként szeretne fenntartani.

[00:46:31]Most visszatérve a kérdésedre, hogy mit lehetne tenni, az egyik az a nyilvánvalóan az, hogy ahogy ahogy te is fogalmaztál, tehát hogy a egyrészt minimális szinten be lehetne tartatni azokat a szabályokat, amelyek egyébként a környezetvédelmi a ö a munkásoknak a a az egészségét hivatottak elvileg elvileg védeni a a függetlennek vélt intézményeknek ugye a a normális űködését lehetne garantálni, hogyha egy másik országban élnénk.

[00:47:06]De a másik probléma szerintem, ami szintén ilyen ilyen rendszerszintű, az megint csak visszatérve arra, amit az előbb mondtam, tehát hogy a a fejlesztési képességeknek a teljes hiánya, tehát hogyha már abban gondolkodunk, hogy itt van egy zöld átállás, és ez az, amit szerintem itt lehet látni pozitív példákat egyébként más országban.

[00:47:26]Tehát, hogy mit jelent a zöld átállás?

[00:47:28]Ennek különböző dimenziói vannak.

[00:47:30]Az egyik az az, hogy megjelennek ezek a típusú iparágak, mint egyébként a a az elektromobilitás, a a az elektromos akkumulátorok, de a másik az pedig az energetikai átmenet.

[00:47:41]És vannak országok, ahol tudatosan próbálják a kettőt ötvözni.

[00:47:47]Tehát megpróbálnak szinergiákat létrehozni egy nemzeti energetikai átmenet között és egy zöld iparosítási projekt között.

[00:47:56]Magyarországon pedig azt látjuk, hogy a kettő az pontosan üti egymást.

[00:48:00]Tehát, hogy ahogy Magyarország integrálódik az akkumulátor iparban, az valójában a NER szempontjából egy eszközként van felhasználva azért, hogy a fosszilis függőségünket az Oroszországtól fenntartsa.

[00:48:14]És ez ez expliciten ki is van mondva, hogy azért nem lehet és nem érdemes például megújuló energiaforrásokat behozni Magyarországra, mert akkora az igénye a Magyarországon termelő akkumulátor akkumulátor gyáraknak.

[00:48:31]Tehát, hogy ez egy olyan furcsa paradoxon, amit nyilván a a kormány narratívja soha nem bont ki, de vannak országok, ahol pedig pontosan arról szól a fejlesztéspolitika, hogy hogy lehet megtalálni azokat a a a kompetenciákat, azokat a a lehetőségeket, ahol ezeket az iparágakat össze lehet kötni.

[00:48:51]Arról beszéljünk még mindenképpen szerintem, hogy ez a gazdaság és heti parpolitika hogyan jelenik meg az adópolitika szintjén.

[00:48:59]Ha már Kocsismerta is azt emlegette, hogy egy adópolitikai vita van többek között azért a Tiszával, mert hát az ugye a multinacionális tőkének a kijáró embereiből áll.

[00:49:11]Hogy ugye az Orbánkor kormány egyrészt 2017-ben leviszi 9%-ra a társasági adót, ami az Európai Unió legalacsonyabb társasági adókulcsa.

[00:49:17]Másrészt viszont bevezeti és fenntartja ezeket az ágazati különadókat, amikről az egy fontos üzenet előálltak ezzel a számmal, hogy 14956 milliárd Ftot szedtek be, és erre aztán különböző kimutatások készültek, amelyeket a G7-nek lehet köszönni, és amit itt hagyok nektek a leírásban a kedves nézőknek, hogy hogyan számolták ezt ki.

[00:49:48]Elsősorban ugye a a bankszektorban az energiavállalatokra és a kiskereskedelmi láncokra kivetnek ilyeneket.

[00:49:56]Hogyha megnézzük egyébként van egy grafikánk arra, hogy Nagy Márton ezt saját állítása szerint miből számolta ki.

[00:50:01]Itt legalább az látszik, hogy hogyan bontja ezt le Nagy Márton arra nézve, hogy pénzügyi intézmények, energiavállalatok vagy kiskereskedelmi láncok mennyit fizettek be ebből a közel 15000 milliárd Ftból, amivel azt igazolja az Orbán kormány, hogy ez egy nagyon nagy tőke ellenes kormány lenne, a nemzetközi nagy tőke érdekeit súlyosan sértő kormány lenne annyira, hogy ugye hát ráküldték az embereiket.

[00:50:30]Azt is meg tudjuk nézni egy következő ábrán, hogy összességében hogyan alakultak az Orbán Viktor által említett szektorokban ezek a különadó befizetések évről évre.

[00:50:40]Látszik, hogy hát nyilván ugye a magyar gazdaságnak magával a teljesítményével arányosan is a csúcs az 2022-23 környékén van, de hát ezek valóban jelentős összegek egyrészt, másrészt viszont tényleg itt van ez a rekord alacsony társasági adó és egyébként egy szintén lecsökkentett szociális hozzájárulás.

[00:51:00]Hogy ördögtől való dolog-e egyébként ilyen ágazati különadókat kivetni?

[00:51:03]Ez mindenképp egy önkényeskedő voluntarista dolog-e, vagy mikor lehet ennek legitimitása?

[00:51:10]Ühüm.

[00:51:11]Ezt is kezdem én szívesen.

[00:51:11]Egyrészt először is ezt mindenkinek mondanám, aki néz minket, hogy amikor politikusok azzal kezdenek el dicsekedni, hogy ők mennyi pénzt tudtak elkölteni, akkor mindenképpen fogjanak gyanú.

[00:51:23]Tehát pénzt elkölteni bárki tud.

[00:51:25]Tehát nem nem ez a kérdés, az a kérdés, hogy mire használják és mi a látszatja az ország fejlettségén és a és a és a személyes életükben.

[00:51:35]Amit itt kérdeztél itt a legvégén én emlékszem olyan beszélgetésre egyébként szocialista politikussal 2010-ben, amikor a bankadó először fölmerült, illetve bevezette az Orbán kormány, hogy valahogy úgy hangzott ez a mondat ettől a korábbi kormányzati tényező szocialista politikustól, hogy ezt mi soha nem mertük volna megcsinálni.

[00:51:57]Hm.

[00:51:57]Ami azért mutatja azt, hogy hát igen, egyáltalán nem ördögtől való.

[00:52:00]Persze, hát miért ne lehetne magasabb adórátával egy egy profitábilis ágazatból több pénzt bevonni az államháztartásba?

[00:52:11]És aztán és akkor itt jön az, amit az előbb pedzegettem, hogy hát persze mire használjuk?

[00:52:16]Fejlesztő államhelyett klientúra építést csinálunk belőle, vagy pedig hát olyan nem tudom humán erőforrásfejlesztést, aminek aztán rövidebb, hosszabb távon nagyon gyümölcsöző hatása van az országról.

[00:52:28]Itt nyilván a narratív az az, hogy hogy valóban, hogy a nagy tőkét a kormány megadóztatja.

[00:52:39]És ugye a valóság, a valóságban pedig pedig fel kell, hogy tegyük kérdést azt, hogy hogy mi a funkciója ezeknek az adóknak és és honnan indulnak, és hogy ahogy megint csak így visszajutunk valójában a a világválsághoz, tehát hogy 2007-es 2008-as világválsághoz, merthogy ezeket a a az extra iparági adókat egy válságkezelési csomagként kaptuk meg, vagy jelentek meg egy olyan helyzetben, ahol egyébként ezekben a szektorokban, mint sok más szektorban, szintén hagyományosan ugye a külföldi tulajdon volt a domináns.

[00:53:14]Üüm és itt a a magyarázata vagy a funkciója ezeknek az adóknak az egyfajta szolidaritási mechanizmusról szólt, tehát hogy egy olyan válság válsághelyzetben, mint amilyenben volt a magyar gazdaság.

[00:53:27]Itt arról volt szó, hogy ezeket az iparágakat jobban meg kell adoztatni azért, hogy kivegyék a részüket lényegében a közös nemzeti válságkezelésből.

[00:53:39]Ugye itt terjedt a híres extra profit kifejezés.

[00:53:41]Ugye az volt az indokás, hogy ezek az ágazatok termeltek ilyen extra profitot.

[00:53:46]Igen.

[00:53:46]Igen.

[00:53:46]Amiről pontosan a mai napig nem tudjuk, hogy mit jelent és hogy mitől számít valami extra profitnak, vagy nem.

[00:53:51]De mindenesetre ez volt a ez volt a a narratíva, amiben ez az egész különadó rendszer, iparági adóztatás megjelent.

[00:54:00]Na most ugye azért az történt, hogy ezeknek az iparágaknak a a tulajdoni szerkezete azért időről vagy idővel megváltozott, és hogy mára ugye ezekben a az iparágakban dominánsan ugye belöldi szereplőkről van szó, belföldi cégekről, olyan cégekről, amelyek nagyon közel állnak a kormányhoz, legyen szó az energetikáról vagy a bankrendszerről, és ez egy ez egy furcsa ugye egyre nehezebben fenntart tartható ellentmondást eredményez.

[00:54:31]Ugyan ugyanis ugye itt olyan cégek vannak megadóztatva, amelyek egyébként a kormányra vannak utalva abból a szempontból, hogy a saját piacszerzésük is a a attól függ, hogy mennyire vannak közel a kormányhoz, de ugyanakkor az, hogy hogy ki van ki van rájuk vetve, vagy ki vannak rájuk vetve ezek a ezek a speciális adók, látszik, hogy azért nem nem feltétlenül örülnek ennek.

[00:54:58]Tehát, hogy így, hogy így halljuk Csányi Sándortól, vagy vagy akár a a MOL vezetésében azt, hogy hogy ezek ezek azért olyan adók, amiket a ami nekik ö tiszta veszteségként csapódik le, hogy mást is csinálhatnának ehelyett és így tovább.

[00:55:15]De a a a az egész igazából ez egy az valójában nem arról szól, tehát hogy ez az egész ez ellentétben a a kiindulási ponttal, ami amiben ugye ez ez egy válságkezelési csomagban jelentek meg.

[00:55:31]Mára ez az egész rendszer, ez konszolidálódott egy ilyen politikai és gazdasági járadékvadászat önfenntartó rendszer rendszerként.

[00:55:39]Erre például azt hiszem, hogy az energetikai szektor is egy érdekes példa, ahol ugye a narratívában az jelenik meg, hogy hogy ugye Oroszországból olcsón importálunk kőolajat, illetve földgázt, és hogy ezért fontos konzerválni ezt a fajta függőségünket.

[00:55:56]Ugyanakkor az történik, hogy a kormány az, amelyik az árkülönbözetnek egy jelentős részét zsebre teszi, majd utána ezt reciklálja rezsivédelmi alapban.

[00:56:07]Ö, és valójában itt itt egy olyan ö függőségi kört tud felépíteni a rezsim, mondjuk az MVM, a MOL, illetve a kormány között, aminek a végső célja nem más, mint a mint a a politikai túlélése ennek a a a kormányzatnak.

[00:56:26]Ö, tehát a megint csak az ipariűzési adóknak a történelmi kialakulása és a funkciója az nagyon távol áll attól a narratívától, amelyik arról szólna, hogy itt hogy itt egyébként a külföldi nagytőkét próbáljuk meg valamilyen módon megadóztatni azért, hogy a hogy itt társadalmilag szolidárisabb rendszert próbáljunk meg felépíteni.

[00:56:55]Beszéljünk még a záráshoz közeledve a Tiszáról, már csak azért is, mert nem lehet semmiféle olyan állítást találni a Tiszától, amivel egyébként implicit, meg néha explicit módon is vádolja a Fidesz, hogy megszüntetni ezeket az ágazati különadókat.

[00:57:10]Kármán András még ősszel beszélt arról a lehetőségről, hogy ezeknek a szerepét lejjebb lehet építeni a az adórendszerben, illetve azt általánosan meg lehet találni a Tisza programjában, mint megállapítást, hogy túl sok adó nem van, és és a rendszer átláthatatlan bonyolult.

[00:57:26]Tulajdonképpen amit ti is megfogalmaztatok, hogy kivétel és a kivételek valóli kivételek által jellemzett követhetetlen rendszer, amit az ilyen egyén szabad törvénykezés termel sokszor ki.

[00:57:40]és a vállalkozásokra vonatkozó adó rendszere is túl bonyolult.

[00:57:42]Ebbe bele lehet látni akár a külön adóknak egy leépítését.

[00:57:45]Eközben általános célkitűzésként viszont olvasok nektek egy kicsit a működő és emberséges Magyarország programjából.

[00:57:52]A működő és emberséges Magyarországon gazdaságunk a jelenleginél lényegesen magasabb termelékenységű, hatékony és magas hozzáadott értékű tudásalapú gazdaságunk.

[00:58:03]A nemzetközi értékláncokban, az értéklánckifejezésről tud a program.

[00:58:07]fontos megkerülhetetlen szereplő valahol valamely pontján az értékráncnak a fejlesztéspolitika tudatosan célzott és innovatív hazai értékláncokat épít oktatási képzési és finanszírozási rendszereink ehhez igazodnak összeszerelő üzemek és környezetromboló akkumulátorgyárak helyett az emberekbe és a tudásba fektetünk a magyar vállalkozások sikeresek képesek fejlődni növekedni és nemzetközileg is terjeszkedniözben a működő és emberséges Magyarország van beruházásbarát kiszámítható és átlátható gazdasági környezetépő.

[00:58:43]Tehát az a kérdésem, hogy abba a fogalomvilágba, amivel ez a szöveg dolgozik, abba belelátjuk-e ezeknek a függőségeknek, vagy ennek az alapvető függő pozíciónak bármilyen leszámolást fel beleletjuk-e ennek a függő pozíciónak bármilyen alapvető felszámolását, átpozicionálást vagy vagy inkább hangolgatást, vagy ez egy olyan általánosságban megfogalmazott célkitűzés, hogy nehéz is ö ilyen következtetéseket levonni belőle, illetve amit kifejezetten a magyar cégek nemzetközi versenyképessége kapcsán emleget a itt szövegesen máskor meg tényleg kimondottan észtés cse példával arra látunk-e bármilyen errefelé vezető utat?

[00:59:32]Hát részben az a munkánk, hogy az ilyen általános és közhelyesnek tűn és sokszor valóban közhelyes politikai szövegekből valamit ki isabizáljunk, és azért szerintem van, amit ki lehet.

[00:59:40]Egyrészt csak ezt zárójelben mondanám, és ez lehet, hogy egy másik beszélgetés, vagy vagy ez egy mellékszáll ennek a beszélgetésnek, hogy hogy az akkumulátor gyárak helyett ez és ez.

[00:59:51]Én ezt sok-sok évvel ezelőtt nem tudom még a NER 1-ben azt hiszem stadion problémának neveztem el magamban, szóval, hogy ellenezhetem a stadionépítést, csak mit csinálok azzal, ami már ott van?

[01:00:04]Ez számomra egy nagyon izgalmas kérdés, hogy az egyébként már megépült és és működő gyárakkal lehet-e azon túl bármit csinálni, hogy hát betartottam velük a jogszabályokat, és elvárom tőlük, hogy ne szennyezzenek, és mondjuk elérem, hogy alkalmazzanak több magyar munkavállalót.

[01:00:21]Talán ez sem volna kevés, de a föld színéről nem lehet őket eltüntetni.

[01:00:26]És nyilván mérlegelnie kell egy gazdasági kormányzatnak, hogy ha már ott van, és mondjuk egy térségnek a foglalkoztatáspolitikája erre épül, akkor hát el tudnunk-e tekinteni ettől a ténytől.

[01:00:37]De ezt tényleg félreteném.

[01:00:39]A hangolás az szerintem egy jó kifejezés, talán nem is annyira finom.

[01:00:44]Ugye, hogyha ebben az országban pusztán csak lenne jogbiztonság, ami kiterjed a mondjuk az adórendszer kiszámíthatóságára és stabilitására is, illetve lenne egy átlátható mondjuk fejlesztési cérendszere a kormányzatnak, aminek egy fontos területe a humán erőforrásokban való befektetés.

[01:01:05]Bocsánat, nem akarok közelyes lenni, de hát mégis csak.

[01:01:07]Szóval annyiszor elmondjuk, hogy egészségügymegoktatás meg szociális ellátórendszer, és akkor azt gondolhatnánk, hogy akkor egy másik minőségű társadalmi környezet áll rendelkezésre ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen gazdaságot lehessen csinálni.

[01:01:20]Nem tudom, lehet-e ilyet mondani.

[01:01:22]Plalán egy közgazdasz jelenlétében, hogyha mondjuk a gazdaság bizonyos szféit ezen csak békéha hagynák, és engednék, hogy ott legyen valamiféle versengés, ami a felszínre hozza az innovációt, meg a meg ezt a organikus fejlődési képességet, ez szerintem a mai helyzethez képest én belátom, ez nem egy nagyon nagyszabású gazdasági modell talán, de hogy ehhez a mostani helyzethez képest ez szerintem feltétlenül előrelépés lenne.

[01:01:51]Ö igen.

[01:01:51]Tehát, hogy azt gondolom, hogy a a Tiszának a programjában a problémamegfogalmazás az benne van.

[01:02:01]Tehát kimondva kimondatlanul, de tematizálva van az, hogy ez a fajta függő gazdasági modell, ez nem jó.

[01:02:11]és hogy ez ennek különböző politikai, gazdasági, társadalmi negatív következményei vannak, és hogy ezzel valamit kéne kezdeni.

[01:02:22]Ugyanakkor alapvetően, hogyha az ember végigolvassa ezt a programot, akkor az látszik, hogy ezt a fajta külső függőséget alapjába véve nem akarja megkérdőjelezni.

[01:02:35]Tehát nincsenek olyan például adópolitikai reformok, amivel például a a a multinacionális cégek és megint csak az exportorientált multinacionális cégeknek a nemzetgazdaságon belül elfoglalt szerepét átkeretezné máshogy máshogy értelmezné a Tiszának a programja.

[01:02:55]Amit amit látok, azok olyan olyan propozíciók, mint például a kutatásfejlesztésnek az emelése, azt hiszem, hogy két vagy esetleg 3%-ra a GDP szempontjából, ami nyilvánvalóan egy támogatandó ötlet, megint csak a a a közoktatásnak a fejlesztése.

[01:03:20]egy egy kutatásfejlesztési hálózatnak a kiépítése, amiről nem nem teljesen egyértelmű, hogy hogy fog kinézni, de mindenesetre ezek olyan olyan irányok, amelyek amelyek nyilvánvalóan előremutatóak.

[01:03:34]Ugyanakkor ami a számomra hiányzik, és egy kicsit itt lehet, hogy egy picit ellentmondok annak, amit a amit az előbb mondtál, ami az én számomra hiányzik, az pontosan az iparpolitikának a a hiánya.

[01:03:46]Tehát, hogy iparpolitika egy egy olyan világban élünk, ahol ahol egy az iparpolitikának egy reneszánsza zajlik mindenhol Európában, Amerikában, a világon mindenütt.

[01:03:58]És nagyon bonyolult és nagyon nehéz iparpolitikát jól csinálni.

[01:04:00]Tehát olyan állami adminisztratív szerveket kiépíteni, amelyek független módon tudnak tudást termelni, létrehozni, és ezek alapján közpolitikákat kidolgozni arról, hogy különböző iparágakat hogy próbálnak meg integrálni a nemzetközi gazdaságba.

[01:04:20]Ez ez nagyon sok bürókratikus ö rendszert, illetve tudást igényel meg.

[01:04:30]És ez az, amiben azt hiszem, hogy egyelőre a Tisza programjában nem látszik az, hogy hogy milyen alternatív intézményrendszert próbálnának felépíteni a az iparpolitika köré.

[01:04:41]Tehát én nem abban láttam elsősorban a problémát, hogy hogy nem garantálnak elég helyet a piaci versenynek, hanem inkább ellenkezőleg nem látom azt, hogy ebben a programban a a az iparpolitikának milyen intézményi struktúrát garantálnának.

[01:04:58]És még talán egy egy második gondolat ezzel kapcsolatban, hogy hogy abban is látok valamifajta hát ambivalenciát, hogy hogy egyrészt ugye ha az intézményi keret nincs is fixálva, de ez ez a ez a az alternatív, mondjuk így, hogy ipárpolitikai ambíció, ezért valahogy valahogy jelen van a a programban, de a másik nagyon jelentős üzenet az a KKV-knak a támogatása.

[01:05:28]És ez a két dolog, ez ugye úgy van leírva, minthogyha mintogyha komplementáris vagy szinergiában lenne, miközben általában ezek ugye egymással ellentétes dolgok.

[01:05:37]Tehát, hogy a kérdés az, hogy nagyon sok kis és középvállalkozást akarunk-e támogatni különböző politikai gazdasági vagy vagy akár morális okoknál fogva, vagy pedig olyan húzóágazatokat kiépíteni, ahol megjelenhetnek egyes nagy nemzeti cégek, amelyek nemzetközi szinten ugye piacképesek.

[01:05:57]És nyilvánvalóan a politikusok szempontjából mindig előnyösebb úgy prezentálni ezeket a kérdéseket, mintogyha mind a kettőt lehetne egymás mellett megoldani.

[01:06:08]Gyakorlatban azért az szokott lenni, hogy ugye a kis és középvállalkozások támogatása az, mint hosszútávú gazdaságpolitikai stratégia nagyon kevés helyen tud megvalósulni, és tud felépíteni egy tényleg fenntartható rendszert, ami lokális szinten implantálva van, ahol versenyképesek ezek a cégek, és egy egy helyi ökoszisztéme alakult ki.

[01:06:28]Vannak ilyen esetek egyébként Észak-Olaszországban, vagy a Baszkföldön, vagy Németországban, de ugyanakkor ez nagyon nagyon nagyon nagyon bonyolult, nagyon nehéz, és megint csak nem látszik szerintem a egyelőre a Tisza programjából az, hogy ezt hogy próbálnál megvalósítani.

[01:06:45]Ez azért is izgalmas, amit itt másodikként mondtál, mert ha akár a Tisza személyi állományát is nézzük, akkor akkor abban ez a kettősség leképeződik.

[01:06:53]Tehát a nagyvállalati szféra top menedzseri világából érkeznek a Tiszának talán a felső vezetőinek egy jelentős része kapitány István Tal Orbán Anitáig.

[01:07:04]Miközben a helyi jelöltjeek a jelentős része pedig kifejezetten helyben aktív kis és középvállalkozókból áll a legnagyobb részben.

[01:07:11]És ez egy most egy érdekűnek tűnő koalíció a NER járadékvadász elitjével szemben.

[01:07:21]Ö de akkor azt mondod, hogy ez akár egy olyan érdek konfliktus lehet, vagy egy olyan szemléletbeli konfliktus lehet, ha nem azt feltételezem, hogy csak szűken a saját érdekeiket akarnák ezek az emberek képviselni, hanem tényleg azt engedjük meg, hogy az ország érdekét, de egy olyan szemléletbeli olyan agenda peli különbség, ami egy kormányzással kinyílhat.

[01:07:48]Igen.

[01:07:48]Pontosan.

[01:07:51]Tehát, hogy itt a a Tiszának a programját végigolvasva nekem például az első Orbánykormánynak a víziója jelent meg több szempontból.

[01:08:01]Tehát ez a fajta ugye az első Orbán kormánynál is volt ez a társadalmi vízió, ez a kis és középvállalkozások, a Széchenyi program, tehát hogy felépíteni egy olyan nemzetgazdaságot, ami amit akkor valóban tehát, hogy a a külföldi tőke függőség mellett létrehozni egy ilyen nagyon tág középosztálybeli vállalkozói társadalmi bázist, akik akik valószínűleg vagy várhatóan majd konzer konzervatív szavazóként valahogy majd stabilizálják a Fideszt.

[01:08:35]Na most ugye ez nyilvánvalóan egy csőddel zárult, mert 2002-ben nem nyerte meg a Fidesz a választást.

[01:08:41]Úgyhogy innentől kezdve lemondott erről a fajta társadalmi vízióról, hogy a magyar konzervativizmust azt egy valamilyen szinten egy ilyen kis és középvállalkozásokra fogja felépíteni.

[01:08:51]És ehelyett jött az a fajta tőkekoncentráció, amit látunk ezekben a a az iparágazatok vagy ágazatokban, ahol ugye inkább a a kormányközeli oligarchák vagy üzletemberek dominálnak.

[01:09:06]És és ezt ezt tehát hogy ez ez a történelmi út, amit a Fidesz bejárt, ez nyilvánvalóan nem jelzi azt, hogy a Tisza milyen utat fog bejárni, de azért azt gondolom, hogy hogy itt szintén vannak hasonló potenciális érdekellentétek, vagy vagy mindenesetre mindenesetre súrlódások, tehát hogy a két vízió között a a KKG KKV-krepő konzervatív vállalkozói Magyarország, ami elsősorban ugye kisvállalkozásokra épül, illetve a nemzetközileg versenyképes új iparágakra építő víziók között, ugyanis megint csak tehát, hogy más támogatási rendszerekre, más adóztatási rendszerekre, más bürokókratikus rendszerekre van szükség, hogy hogy ezeket megvalósítsa.

[01:10:03]Ez egy borzasztó érdekes része a beszélgetésnek.

[01:10:08]nagyon nagyon messzire vezető módon el lehet erről gondolkodni, hogy mondjuk politikai nyomás alatt, hogyha megalakulna egy ilyen kormány, ha fölismerni képesek, hogy fönnál ez az ellentmondás, akkor vajon ez a széteséshez vezeti egy kormányzatnak a működését és a mögött álló választási koalíciójét, vagy éppenséggel pontosan ahhoz, hogy megpróbáljanak valamilyen móduszüvendit találni a az eltérő érdekek között.

[01:10:34]És igazán tényleg nem azért mondom, hogy ez egy ilyen vörös farok legyen a beszélgetésnek a végén, de hogy hát azt gondolhatnánk, hogy a szakpolitika alkotásban is ugye ha van egy fölismert probléma és azzal kapcsolatosan van egy közös narratíva elbeszélés a a probléma kapcsán, akkor az ahhoz is vezethet, hogy érdek koalíciók is létrejöhetnek, nem csak érdekközések.

[01:10:55]És hát ahhoz alapvetően tényleg arra van szükség, hogy hogy akkor a azt a beépített ellentmondást azt észleljék a felek, egyáltalán arra nyitottak legyenek, hogy észrevegyék, hogy hogy itt hogy itt van egy megoldandó kérdés ezek szerint.

[01:11:11]Dávid Zoli, nagyon köszönöm nektek a beszélgetést.

[01:11:15]Azt hiszem, hogy ahogy mondod is, tényleg messze jutottunk a hát önmagukban véve eléggé egyszerű kampányüzenetektől, úgyhogy köszönöm, hogy ebben segítettetek.

[01:11:25]eligazodni.

[01:11:25]Lakner Zoltán a jelen főszerkesztője, politológus, szociálpolitikus, illetve Karas Dávid a politikai gazdaságtank kutatója a Ce demokrácia intézettől.

[01:11:34]Köszönöm szépen, hogy itt voltatok.

[01:11:37]Köszönöm.

[01:11:37]Köszönjük.

[01:11:38]Én pedig nektek köszönöm a figyelmet.

[01:11:40]Még egyszer ajánlom nektek a fordulat társadalomelméleti folyóirat 34.

[01:11:42]számát, amit Dávid szerkesztett többek között, és éppen az akkumulátorgyártás globális összefüggéseiről szól, hogyha ez a téma mélyebben is érdekelni kezdett titeket.

[01:11:55]Ugyan ajánlom nektek Lakner Zoltán új könyvét.

[01:11:59]Alakulhatott volna jól is.

[01:11:59]Egy minél jobban belegondoltok, annál inkább optimista címadással élt Zoltán.

[01:12:07]És ezt a könyvét megvásárolhatjátok a Partizán webshopjában.

[01:12:11]Ugyanít kérlek titeket, hogy támogassátok a Partizánt további ilyen beszélgetésekért az adótok 1%-ával, vagy rendszeres támogatónként.

[01:12:22]Illetve ha ezt még nem tettétek volna meg, akkor iratkozzatok fel a csatornára, és értékeljétek Orbán Viktor gazdaságpolitikáját, vagy Magyar Péter ilyen irányú terveit a kommentek között.

[01:12:36]Én ezzel köszönöm nektek a figyelmeteket.

[01:12:37]zárásként nézzetek meg egy rövid videót arról, hogy milyen izgalmas választásnapi projektbe csatlakozhattok be a Partizán önkénteseként, ha ehhez támadt kedvetek, hogy előssétek aznap a várakozás izgalmas óráit.

[01:12:52]Úgyhogy ez következik még a zárás után, de én köszönöm nektek a figyelmeteket.

[01:12:57]Sziasztok!

[01:12:59]Csatlakozz a Partizán korszakalkotóprojektjéhez.

[01:13:02]Vegyél részes egy olyan közeleti kutatásnak, ami még generáció óta nem volt az országban.

[01:13:05][zene] Ha érdekel, hogy hogy néznek ki a választások a valóságban, ha érdekel, hogy mi történik a csatérkörzetekben, ha megtapasztalád a terepunka izgalmát, akkor itt a helyed.

[01:13:14]A választás nap egy olyan személyes adatfelvétel [zene] alapuló közösségi kutatást szervezünk, ami napán jobban megérthetjük azt, hogy milyen választói magatartások vannak, illetve hogy hol, milyen szempontok [zene] mentén dől el a verseny.

[01:13:24]Ez nem pusztán megfigyelés, hanem konkrétan aktív közreműködés a Partizán választási műsorában.

[01:13:31]Ha esetleg a hosszabb távú önkéntes [zene] munkára nincs is lehetőséged ehhez a projekthez, akkor is csatlakozhatsz.

[01:13:38]Éppen ezért ne csak nézd, hanem legyél is ott, [zene] ahol eldől a választás.

[01:13:41]A leírás megtalálsz mindenhez szükséges információt, csatlakozz mégk ma, számítunk rád és találkozunk a választás napján.

[01:13:46]Csáó!

[01:13:51][zene]