A NER a román államnál is jobban gátolja az erdélyi önrendelkezést | Kiss Tamás szociológus

[00:00:05]A magyar-magyar kapcsolatok, vagyis a határon túli és a magyarországi magyarok kapcsolata az elmúlt évben többször az érdeklődés homlokterébe került.

[00:00:12]Orbán Viktor Tihanyi beszéde, Magyar Péter nagyváradi menetelése és Lázár János szlovákozós mondatai után sokan úgy érzik, valami megváltozott.

[00:00:21]A Fidesz pozíciója a nemzeti egység egyetlen letéteményeseként repedezni látszik.

[00:00:26]De ahhoz sem fér kétség, hogy a határon túli magyar kisebbség hivatalos képviselői mélyen beágyazottak az Orbánrendszerbe.

[00:00:37]A romániai Magyar Demokrata Szövetség, vagyis az RMDSZ, az erdélyi magyarságot mostanra kizárólagosan képviselni hivatott párt, a tavaly őszi kongresszusára ismét meghívta Orbán Viktort.

[00:00:48]Majd idén januárban Kelemen Hunor, a párt elnöke a Fidesz kongresszusán azt mondta, az erdélyi magyarokon nem fog múlni a Fidesz győzelme, de rengeteg félreértés és ferdítés él a köztudatban azzal kapcsolatban, hogy hogyan és egyáltalán mennyire vesznek részt az erdélyi magyarok a magyarországi politikában.

[00:01:05]Az erről szóló közbeszéd traumákkal és sérülésekkel terhelt.

[00:01:10]A konfliktusok élezéséből ráadásul sokszor próbáltak tőkét kovácsolni politikai szereplők.

[00:01:18]Sziasztok!

[00:01:18]Én IC és Ambrus vagyok, és a következőkben Kis Tamás szociológussal, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársával fogok beszélgetni ezekről a kérdésekről.

[00:01:29]Tamás a kutatói állása mellett az egyenlőbb Erdélyért mozgalomnak is szervezője, ami tavaly évén egy közpolitikai javaslatcsomagot publikált.

[00:01:38]Foglalkoznak benne a magyar-román viszonnyal, a magyar-magyar viszonnyal és még számos fontos problémával.

[00:01:43]A mozgalom céljairól és lehetőségeiről is fogom kérdezni őt.

[00:01:45]Ha szívesen beszállnál a kultúrált, közös gondolkodásba erről a kérdésről, szeretettel várunk a kommentmezőben.

[00:01:52]A véleményedre én személyesen is nagyon kíváncsi vagyok.

[00:01:57]Ha visszajelzésed lenne az adásról, IC és Ambrus néven megtalálsz az Instagramon, és mielőtt tényleg belekezdenénk, az, hogy a választások előtt egyszerre tudunk a kampány napi eseményeivel foglalkozni, és közben tágabb perspektívájú beszélgetéseket is készíteni, csak a ti támogatásotok által lehetséges.

[00:02:13]Kérlek, 1%-os felajánlással vagy rendszeres adománnyal válj a támogatónká, hiszen ti teszitek lehetővé, hogy ezeket a heteket együtt követhessük.

[00:02:23]Egészen április 12-éig és tovább.

[00:02:25]Nézzetek meg először egy ajánlót a választásnapi műsorunkhoz.

[00:02:56]Egyre magasabb a feldolgozottság, és egyre biztosabb a végeredmény เฮ Április 12-én Magyarország rendszert választ.

[00:03:33]Nézzük végig együtt.

[00:03:33]Partizán közös veled, független miattad.

[00:03:47]Kedves Tamás, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:03:48]Szia!

[00:03:50]Nagyon szépen köszönöm a meghívást.

[00:03:52]Kezdjük azzal, hogy a DK, a Demokratikus Koalíció, a választás előtti utolsó nagy kampánya gyakorlatilag most úgy tűnik, hogy a határon túli magyarok szavazati jogának elvétele.

[00:04:02]Óriás plakátokon hirdetik, hogy ők az egyetlen párt, akik ezt elvennék szemben a Fidesszel, a Tiszával és a Mi Hazánkkal.

[00:04:09]Te a munkáidban nagyon sokat írtál az úgynevezett december 5-i paradigmáról, arról, hogy a 2004 december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról az ráült évtizedekre, bármilyen diskurzusra, ami a határon túli és a magyarországi magyarok viszonyával próbált valamit kezdeni, és hogy ebben Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc boldogan töltöttek be két antagonisztikus szerepet.

[00:04:35]Mondhatjuk szerinted, hogy most gyakorlatilag a DK-nak ezzel a kampányával, ez a bizonyos december 5-i paradigma egyfajta utolsó próbálkozás tesz a túlélésre és a továbbélésre, vagy másképp látod?

[00:04:46]Hát tehát ez egy nagy kérdés, tehát elképzelhető, hogy ez az utolsó próbálkozása ennek a paradigmának, merthogy most egyelőre politikai szempontból, tehát a kínálati oldalon minthogyha ez kifullani látszana azzal, hogy Magyar Péter gyakorlatilag nem állt bele ebbe a szerepbe, merthogy ez a december 5e paradigma, ez arról szól, hogy van itt egy ilyen konstruált trauma, amit folyamatosan politikai eszközökkel újra, tehát újra termelnek bizonyos értelemben.

[00:05:21]És azért, mert mind a két résztvevőnek, a Fidesznek is, illetve az ellenzéknek is, vagy a korábbi ellenzéknek is megérte.

[00:05:27]Tehát a Fidesznek azért érte meg, mert a határon túli magyarokon keresztül tudja tematizálni azt, hogy ő a nemzeti érdeknek vagy a magyar érdeknek az egyetlen legitim letéteményese.

[00:05:43]Az ellenzéknek a Gyurcsány, korábban Gyurcsány vezette ellenzéknek, még visszamenve a Magyar Szocialista pártnak, pedig ez azért volt érdekében, merthogy a magyar népességben nagyon-nagyon erős az úgynevezett jóléti sovinizmus.

[00:05:58]ami ráadásul igazából az erdélyi magyarokkal szemben alakult ki.

[00:06:04]Tehát akkor, amikor ez kialakult a 90-es években, akkor ez még nem volt politikailag instrumentalizált, hanem egyszerűen az történt, hogy miközben volt egy dezindusztrializációs folyamat, megjelent a munkanélküliség, elkezdett leépülni a szociális jól ellátórendszer Magyarországon, tömegesen megjelentek a munkaerőpiacon erdélyi magyarok, majd pedig jugoszláviai menekültek is.

[00:06:26]Ez a Moszkvaéren vagyunk itt ebben a a dologban, amikor kialakul egy ilyen duális munkaerőpiac, egyszerűen ugyanazt a munkát kevesebbért végzik végzik el az erdélyi magyarok, és ebből lesz a románozás.

[00:06:40]Tehát, hogy ez az etnikai megkülönböztetés úgy is kialakul, hogy valójában ugyanarról az etnikumról beszélünk.

[00:06:46]Ö, és így a az erdélyi magyarok voltak először ennek a jóléti sovinizmusnak a célkeresztjében, és ezt instrumentalizálta először a Magyar Szocialista Párt 2001-ben majd 2004-ben, és hát végül nem az erdélyi magyarokkal szemben, hanem más csoportokkal szemben, de gyakorlatilag erre épített rá egy teljes hatalmi technikát, vagy egy ilyen teljes politikai többségképző rendszert a a a a a Fidesz, és ezt meglovagolja mind a két oldal.

[00:07:20]És azt lehet mondani, hogy a DK-nak a xenofóbiája, tehát az amit a a migránsokkal idézőjelben migránsokkal csinál a Fidesz, vagy a hajléktalanokkal csinált korábban, ez a fajta xenofóbia, vagy a DK-nak ez a fajta xenofóbiája, ez az erdélyi magyarok, vagy a határon túli magyarok ellen irányul.

[00:07:39]És ez egy nagyon erős adó, tehát hogy ez mindig nem csak most jön elő először, hanem ez jött elő ugye 2018-ban is, 2022-ben is, és nem véletlenül most.

[00:07:53]Tehát az utolsó szalmaszál, amiben még kapaszkodni tud ebből a szempontból a DK, az az.

[00:08:02]És hogyha kínálati oldalt nézzük, akkor valóban lehet reménykedni abban, hogy hogy ez megszűnik.

[00:08:07]De hogyha a keresleti oldalt nézzük, akkor akkor benne van a pakliba, hogy ez előbb-utóbb újra termelődik, merthogy ez továbbra is nagyon erős a határon túli magyarokkal szemben.

[00:08:19]Tehát egyrészt a szavazati jognak a kérdése, ami ezt a dolgot folyamatosan ébren tartja.

[00:08:23]Ö másrészt pedig az, hogy alapvetően a magyar választóknak a többsége vagy jelentős része a határon túli magyarokra érdemtelen segélyezetként tekint, nem pedig egy ilyen humán erőforrás befektetésként, mint ahogy ezt a a Fidesz teszi, és ebből folyamatosan ott van ez a ez a probléma.

[00:08:44]Tehát, hogy most jelenleg úgy tűnik, hogy ki fullad a a politikai kínálat miatt, de nem lennék meglep, hogyha lennének még fejezettei ennek a dolognak.

[00:08:58]Szálazzuk kicsit szét ezeket a dolgokat.

[00:09:00]Beszéltél a jóléti sovinizmusról.

[00:09:00]Ugye ezalatt érteni, most kicsit pongyolán megfogalmazva, hogy alapvetően veszélyként érzékelik emberek a saját jólétükre, a a biztonsági hálójukra azt, hogyha megjelennek.

[00:09:13]Azt gondolják, azt gondolják, hogy az államnak a jóléti szolgáltatásait, azt az éncsoportra kell korlátozni.

[00:09:20]És ez az éncsoport a Magyarországon születetteknek, vagy a Magyarországon adózóknak a a csoportja, és mindenki mást, aki érdemtelen, azt ki kell zárni ezekből a jóléti szolgáltatásokból.

[00:09:31]Tehát ez a jóléti sovinizmusnak a megfogal vagy a meghatározása.

[00:09:37]És hogy mondtad, hogy ez a rendszerváltás után nagyon gyorsan megjelent és csak később rakódott rá a szimbolikus politika rétege, aztán több évvel később, azt tudjuk-e, hogy ez jelenleg hogy néz ki, mert lehet az az ember érzése, hogy ez mára már csak a szimbolikus térben létezik.

[00:09:51]Tehát a szavazati jog kérdése meg egyéb kérdések, ezek ilyen nagy politikai identitásküzdelmekké válnak.

[00:09:56]És ez alol kikopott-e az az egész gazdasági láb, vagy ugyanúgy ott van, csak mintogyha egy kicsit elvált volna tőle, vagy ez a két réteg?

[00:10:05]Nem, nem, tehát egyáltalán nem kopott ki.

[00:10:07]Tehát hogyha nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat is megnézünk, akkor Magyarországon a térségben az egyik legerősebb ez a jóléti sovinizmus.

[00:10:14]Tehát azoknak a kelet-európai ország, azokra a kelet-európai országokra jellemző alapvetően, ahol úgy élik meg az emberek, hogy valamifajta ilyen jólétvesztés van, vagy egy ilyen relatív pozíció vesztés van.

[00:10:27]Tehát ahol még erős, az mondjuk Csehország, vagy Szlovákiában is, vagy a balti államokban is helyenként ez megjelenik, de a térségben talán Magyarországon a legerősebb ez a dolog.

[00:10:39]Tehát ez még visszamegy a múltrendszerbe, hogy itt a múltrendszernek a legitimációja is alapvetően a jóléti juttatásokra épült.

[00:10:49]És ez egy egyfajta ilyen útfüggőséget is jelentett a későbbi a a későbbiekben.

[00:10:58]Ott volt hát Kornai Jánosnak van ez az elhíresült mondata, hogy van ez a koraszülök jóléti állam, koraszülött jóléti ellátórendszer.

[00:11:04]És ezt nagyon mélyen interiorizálta egyébként szerintem Orbán Viktor is.

[00:11:08]És ezt folyamatosan egy ilyen Magyarországnak egy ilyen versenyhátrányaként élte meg, hogy relatíve Romániához viszonyítva, vagy más térségbeli országokhoz viszonyítva viszonylag magas szinten vannak ezek a jóléti juttatások.

[00:11:21]És az volt a nagy kérdése, hogy hogy lehetne ezt leépíteni, hogyan lehetne megcsinálni a magyar versenyállamot, tehát ami egy alacsony munkabérrel és egy alacsony juttatási szinttel tudja kiszolgálni és bevonzani a tőkét, tehát hogy verseny képes legyen Románial, Szlovákiával, környezőbeli államokkal.

[00:11:45]És ez a jóléti sovinizmus volt az ő receptje is.

[00:11:47]A egy alapvetően egalitárius társadalomban folyamatosan azt jelölte ki, hogy kik az érdemesek, kik az érdemtelenek.

[00:11:53]És ez így próbált folyamatosan lavírozni abban, hogy legyen épp egy politikai többsége, tehát hogy ez ezt generálta is a a politika, de hogy ez ott volt, tehát ez a magyar társadalomban ez strukturálisan nagyon-nagyon erős, és történelmileg nagyon-nagyon erős.

[00:12:11]Romániában például ez egészen sokáig nem volt jelen ez a dolog.

[00:12:16]Tehát Romániában senki nem tekintett úgy egy jó ideig az államra, tehát se a 80-as évekbe, se a 90-es évekre, mindamitől valamifajta jóléti ellátó ellátást, vagy valamifajta jót, vagy szociális juttatásokat várna.

[00:12:28]És ez most jelent meg egyébként a a jóléti sovinizmusnak a jelensége az ukrán menekültekkel kapcsolatban érdekes módon, de Romániában közel sem olyan erős, mint Magyarországon ez a dolog.

[00:12:43]reális esély van arra, hogy három párti parlament áll fel Magyarországon az áprilisi választások után, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk jelenlétével, ami közül egyik sem vitatja a határon túli magyarok választójogát.

[00:12:55]ilyen szempontból tehát lehet, hogy egy teljes egységfront alakul ki a magyar parlamentben.

[00:13:01]Ugyanakkor például egy általatok rendelt kutatás is azt mutatta, hogy egyébként a magyar társadalom 60%-a elutasítja a határon túli magyarok szavazati jogát.

[00:13:10]És mindig, amikor erről szó van, mint láthatjuk a DK kommunikációjából is, az mindig egy sebfeltépő, egy egy újratraumatizáló, egy egy polarizáló beszélgetés tudott eddig csak lenni Magyarországon.

[00:13:25]Ugyanakkor azt is látjuk, hogy itt mintogyha lehet, hogy valamifajta mismch kialakul, egyfajta nem stimmel az, hogy valójában mi van képviselve a társadalomban és mi van képviselve a parlamentben.

[00:13:35]Tehát lehet, hogy valamifajta diskurzus erről mégis csak hasznos lenne.

[00:13:39]És te hogy látod, hogy milyen az a diskurzus, ami erről folyik, de nem árt már pusztán a a jelenlétével?

[00:13:47]Hogyan lehet jól beszélgetni erről a kérdésről?

[00:13:53]Hát ezt ezt nagyon tehát nagyon nehéz feltörni ezt a dolgot, mertogy az erdélyi magyaroknak, vagy pedig a határon túli magyaroknak a alapvetően a szavazati jog az az állampolgársághoz hasonlóan a nemzettagságnak egy szimbóluma.

[00:14:08]És amikor megkezdődik erről a a diskurzus, vagy erről megkezdődik a politikai beszéd, akkor ebben érzik magukat sértve.

[00:14:15]Ögyanakkor meg azért a magyarországi magyarok szempontjából is ez egy teljesen érthető dolog.

[00:14:23]És én azt a példát szoktam erdélyi magyar nemzettársaimnak vagy kisebbségi társaimnak mondani, hogy abba gondoljanak bele, hogyha Romániában úgy úgy bonyolítanák le a választást, hogy az úgynevezett diaszpórában és itt a diaszpórában, a román szóhasználatban benne vannak a moldvai románok is, tehát a moldvai kettős állampolgárság állampolgárok is, és a nyugat-európai románok is.

[00:14:49]Tehát ezeket a román választási rendszer egyformán kezeli.

[00:14:51]És gondoljanak bele abba, hogyha úgy lenne a választás, hogy az Árnak, tehát ez a szélsőséges román magyar gyűlölő szélsőségesen nacionalista párt, ennek a ilyen diaszpóra szervezetei először segítenének a regisztrációba, majd a román állam kiküldené a a szavazólapokat, és ezek a diaszpóaszervezetek mindenfajta kontroll nélkül összeszednék.

[00:15:17]Tehát, hogy ezt a fajta átláthatatlan és teljes mértékben intranszparens szavazási procedúrát, ezt mindenképpen orvosolni kell.

[00:15:27]És ez egy jogos egy egy jogos félelme a magyarországi választóknak, vagy egy jogos észrevétel.

[00:15:36]És valahogy úgy kellene megpróbálni levezényelni ezt a dolgot, hogy ebből ne tehát ne legyen trauma.

[00:15:46]Tehát, hogy a magyarországi magyarok is nyugodjanak meg ebbe a dologba egy kicsit és örvendjenek annak, hogy valamilyen szempontból megtisztul ez a választási folyamat, és a az erdélyi magyarok, vagy a határon túli magyarok se legyenek teljesen ráfeszülve erre a szavazati jognak a kérdésére, ami egyébként is tehát egy teljesen szimbolikus történet, mert egyrészt nagyon keveset számít a magyarországi választási rendszerbe.

[00:16:13]két mandátumot, egy két egy-két mandátumot, tehát az erdélyi az erdélyi szavazatok azok legfeljebb egy mandátumot jelentenek, és ráadásul hát nagyon áttételesen, tehát hogy nem ül nem ülnek képviselőik sem a a parlamentbe, tehát hogy most ott leszavaznak a a a Fideszre vagy valamelyik más pártra, tehát attól semmilyen értelemben ténylegesen nincsen képviseletük.

[00:16:38]Tehát, hogy ezt valahogy tényleg nagyon okosan kellene lemenedzselni, de hogy ez nagyon nehéz lesz, mertogy minden fél, tehát leginkább mondjuk, hogyha a Fidesz ellenzékbe kerül, akkor egészen biztos, hogy érdekelt lesz abban, hogy akkor ezt ebben a kérdésben bármilyen módon nyúl hozzá a az új többség, hogy ebben a kérdésben megpróbáljon mobilizálni és megpróbáljon egy ellendiskurzust kifejteni.

[00:17:05]Itt utaltál rá, úgyhogy de nem biztos, hogy mindenki számára tiszta.

[00:17:10]Kicsit azt segíts megérteni, hogy pontosan ezzel a szavazási folyamattal, tehát nem a szavazati jog meglétével, hanem kifejezetten a folyamattal, szerinted mi az, ami jogosan problematizálható?

[00:17:21]Hát én szerintem az, hogy ebbe involválódva vannak a a határon túli politikai szervezetek, tehát a akik egyértelműen a a Fidesz mellett elkötelezettek.

[00:17:29]És hát tudva lévő, hogy a szavazatoknak a nagy része az a Fideszre jön.

[00:17:34]és ők magyar állami pénzen, tehát a Erdélyben az Eurotrans Alapítványon keresztül, ami az RMDS-nek egy alapítványa, egy nyúlványa gyakorlatilag ők egyrészt a regisztrációs folyamatot facilitálják, tehát mégpedig úgy, hogy papíralapon rögzítik az adatokat, és azokat elviszik a konzulátusra, vagy ők maguk vezetik be, ezt pontosan nem lehet tudni, de mindenesetre papíralapon rögzítik a a választóknak a a az adatait.

[00:18:05]Ez bekerül a választási regiszterbe.

[00:18:09]És ami még problematikusabb, az az, hogy utána össze is gyűjtik ezeket a szavazatokat.

[00:18:15]Tehát úgy, hogy miközben a szavazókörökben ugye vannak, lehetnek civil megfigyelők, lehetnek az ellenzéki pártoknak megfigyelői, itt a szavazati procedúra fölött semmifajta kontroll nincsen.

[00:18:28]Tehát ameddig eljut a szavazótól a a konzulátusig, vagy oda ahova, addig bármi történet.

[00:18:35]Ez ezekkel a szavazatokkal.

[00:18:38]Én nem mondom azt, hogy biztos, hogy történik.

[00:18:39]Tehát volt voltak ilyen beszélgetések erről Székelyföldön, tehát Udvarhelyen, Csíkszeradában, Sebsis Szentzentgyörgyön, és volt olyan RMDS-es aktivista, aki mondta, hogy de hát én vittem ezeket a szavazatokat, és hogy higgyem el, hogy nem történt semmi, tehát hogy én becsületesen jártam el.

[00:18:58]Mondtam neki, hogy hát igen, tehát az elképzelhető, csak hogy ezt senki nem tudja ellenőrizni, és egyáltalán nem transzparens, ami ebben a formában nem maradhat.

[00:19:07]Világos.

[00:19:07]Egyébként ez az egész december 5 paradigma azért is olyan érdekes kérdés, mert ahogy szintén utaltunk rá, Magyar Péter mintogyha ebből sikeresen kitört volna, legalábbis ami a magyarországi részét illeti.

[00:19:18]Tehát az biztos, hogy a magyarországi diskurzusban nem az a felállás most, hogy a Fidesz és a legnagyobb kihívója valamilyen módon, akár szándékosan, akár csak a Fidesz mesterkedéséből szembe kerül egymással ebben a kérdésben.

[00:19:35]Tehát ezt valahogy ezt a törésvonalat, ezt Magyar Péter ügyesen megoldotta, hogy ne kerüljön a a kisebb helyzetbe.

[00:19:42]Nem is meglepő a Fideszes szocializációjából, és mindarról, amit tudunk róla, ez nem is kell feltétlenül egy őszintétlen dolognak gondolnunk a részéről.

[00:19:49]Ennek, hogy látod, az erdélyi részét, szerintem lehet, hogy túlzó remények vagy gondolatok támadtak tavaly a magyarországi diskurzusban azzal kapcsolatban, hogy mennyire sebezhető a Fidesz támogatottsága Erdélyben, vagy mik a félreértések és hiedelmek ezzel kapcsolatban, amivel amire felhívnád a figyelmet.

[00:20:12]Mi az, amit érdemes átgondolnunk kifejezetten a Fidesz támogatottságával kapcsolatban Erdélyben?

[00:20:17]Igen, hát érdemes visszamenni Magyar Péterrig, tehát az az, hogy ő hogyan, hogy egészen Magyar Péterig, hogy ő maga hogyan építkezett ebben a dologban.

[00:20:27]És ugye beszéltünk erről a jóléti sovinizmusról, és ez egy nagyon-nagyon erős választói igény, és ez azt jelentette, hogy őt őt magát is megkísértette ez a dolog.

[00:20:38]Tehát egyértelmű volt.

[00:20:38]volt egy pont, ahol elkezdte ezt a dolgot, hogy ugyanúgy, ahogy ez a románozós diskurzus használta a románt és az erdélyi magyart felváltva, nála is összecsúszott egy adott ponton az ukrán és az ukrajnai magyar, tehát volt egy ilyen posztja, de valóban nem ezen az úton indult el, annak ellenére, hogy nagyon erős lehetett a a a kísértés, hanem ott igazából amikor Szimion a Szimion támogat Ó tihanyi beszédét megtartotta Orbán Viktor, akkor Magyar Péter nagyon jó politikai érzékkel meglátta a réston, és elkezdett a rés irányába menetelni Nagyvárad irányába.

[00:21:21]És ez egészen konkrétan és ez ez nem is sült el katasztrofálisan ez a dolog.

[00:21:28]Az erdély a magyarországi magyarok fele valószínű, hogy átvehette ezt a a nemzeti retorikát.

[00:21:36]Tehát a magyarországi magyarok irányába valószínűleg, hogy sikeres lehetett ez a kísérlete, és a az erdélyi magyarok fele is a legjobb legjobb pillanatban indult el.

[00:21:50]De ami a probléma volt, az az, hogy a tehát a a teljes politikai establishment és a teljes elitnek, tehát a teljes intézményes elitnek a az egyöntető elutasításába tartozott, és gyakorlatilag ők meg akkor kezdtek el, tehát a a az RMDS, illetve az intézményes elitek, és ebben benne vannak az egyházak, benne vannak az egyetemeknek a képviselői, benne vannak a különböző nagyobb intézményes szegmenseknek a képviselő ői.

[00:22:20]Ők akkor kezdték meg gyakorlatilag a Fideszcel ezt a menetelésüket, ami lépésről lépésre vitte be abba a kelepcébe őket, hogy most már gyakorlatilag a vállalhatatlan irányába menetelnek.

[00:22:35]Lehet, hogy egy olyan társasággal, akik pedig szépen a naplementébe el fognak menni, és együtt megy gyakorlatilag velük ez a ez a a az elit is.

[00:22:46]Tehát, hogy ők is egy ilyen kényszerpályára kerültek, de valóban Magyar Péter is, Magyar Péternek se sikerült nagy valószínűséggel áttörnie.

[00:22:55]Bár nekem most idei közvéleménykutatási adataim arra, hogy mi lehet a támogatottsága, azt arra vonatkozóan nincsen.

[00:23:03]Tehát ez valamikor a még a Szimionos beszéd előtt ez valamikor valóban 90% körül volt, vagy akár 90% fölött volt.

[00:23:14]A én a saját környezetemben azért úgy érzékelem, hogy van egy változás, tehát hogy van egy van egy elfordulás a az utóbbi hónapokban a a Fidesztől, de nyilvánvaló, hogy az én környezetem az egy az egy az egy buborék ilyen szempontból, és közvény kutatási adataink nincsenek, de a az, hogyha a mondjuk ez nem 90%, hanem 70% lenne, az azért már a Fidesznek is és a az RMD DS-nek is egy súlyos kudarczen lenne úgy, hogy tegyük hozzá, ugye még két nap van a regisztráció lezárásáig.

[00:23:55]Hétfőn vesszük fel ezt az adást ezt tehát akkor már lezáródott a a lezáródik nemsokára a regisztráció.

[00:24:05]És úgy tűnik, hogy a regisztrációban az RMD az alapvetően sikertelen volt, tehát hogy körülbelül azt hiszem, hogy 17000-rel nőtt a a regisztráltaknak a száma már a tavaly májusához viszonyítva.

[00:24:20]Tehát ahhoz képest, hogy milyen erőforrásokat fordított erre a magyar állam, ez nem tűnik egy átütő sikernek.

[00:24:29]Tehát nem az van, hogy jelentősen nőtt volna a a beregisztráltaknak a száma.

[00:24:35]Tehát itt el is lehet mondani ezeket a számokat Erdély vonatkozásában.

[00:24:40]Tehát olyan körülbelül egy olyan 900000 szavazó van.

[00:24:44]Ebből 600000-en körülbelül magyar állampolgárok és 300000 300000-nél valamivel több a regisztrált, de ez nem sokkal több mint amennyi volt négy évvel ezelőtt.

[00:24:55]És négy évvel ezelőtt meg nyolc évvel ezelőtt is egy ugrásszerű növekedés volt.

[00:24:59]Tehát hogy ehhez képest az RMDS itt nem teljesített jól a nekijuttatott magyar források ellenére sem.

[00:25:06]És hogyha ez párosulna még egy egy a 90%-hoz képest, mondjuk inkább a 70%-hoz közelítő aránnyal, akkor az már azt jelentené, hogy az erdélyi magyar közösségen belül is van egy törésvonal ezzel szemben.

[00:25:21]Itt tényleg ténylegesen az a kérdés, hogy ez meg tud-e jelenni a szavazatokban vagy nem, mertogy egy kicsit csalóka csalókák ezek a az adatok.

[00:25:30]Ugyanis hát van ugye akkor három szegmense van az erdélyi Magyar Közösségnek.

[00:25:35]Az egyik az az, aki nem magyar állampolgár, és közülük nagyon sokan azért nem magyar állampolgárok, mert úgy gondolják, hogy nekük nekik alapvetően a román állammal szemben kell rendezzék a kisebbségi viszonyukat, és ez a egész virtuális nemzetépítés őket kevésbé érdekli.

[00:25:54]Egészen biztos, hogy közöttük nagyon-nagyon felülrezentáltak azok, akik nem Orbán Viktorba gondolkodnak, és ez több 100000 ember, ez több 100000 ember, tehát ez 300000, tehát ez 300000 szavazót jelent.

[00:26:06]Nyilván nem mindenki elvi okokból nem magyar állampolgár.

[00:26:12]Tehát van, aki nem elvi okokból nem magyar állampolgár, de összességében 300000ret jelent.

[00:26:16]Van egy másik 300000, akik nem regisztrálnak azért, mert mondjuk azt gondolják, hogy nem kell szavazzanak akkor, hogyha nem itt adóznak.

[00:26:26]Tehát, hogy van egy 1egyharmada az erdélyi magyar választóknak, aki így gondolkodik, és van egy 1egyharmada, aki pedig regisztrál.

[00:26:34]És ebből van, vagy van, hát volt tavaly, nem tudom, áprilisában volt adatfelvételünk erről, akkor ebből volt a a 90%-os Fideszes arány, de ez egy nagyon szűrt társaság, tehát hogy politikai szempontból is nagyon szűrt, tehát nem csak különböző szociemográfiai változók szerint, hanem ezek Orbán Viktornak a támogatói.

[00:26:55]És Orbán Viktornak a akik nem Orbán Viktort támogatják, azok meg sokkal nagyobb eséllyel vannak ebben a másik két csoportban.

[00:27:02]És ilyen szempontból egyébként az ellenzékben is volt egy ilyen nagy dilemma, vagy lehetett egy ilyen nagy dilemma, bár hát nagy ellenzéki mozgósítás nem volt, de hogy ez egy ilyen egy ilyen stratégiai kérdés, hogy akkor most demobilizálni, vagy pedig megpróbálni mobilizálni, merthogy nyilvánvaló, hogy akkor hogyha mobilizálsz, akkor több szavazatot hozol arányaiban Orbánnak.

[00:27:23]viszont, hogyha demobilizálsz, akkor meg ezt erősíted és erősíted ezt a fajta látszatot, hogy akkor a a fennmaradó szavazók vagy a az urnákhoz járulóknál pedig van egy ilyen elsöprő Fidesz többség.

[00:27:36]Tehát itt az a kérdés, hogy ez ez mennyi lesz ebben az utolsó 300000-ben, tehát akik regisztráltak, bár hát közülük se mindenki szavaz, mert lesz, akit nem érnek el.

[00:27:49]Ez egyébként nem egy tehát, hogy érdemes azt tudatosítani, hogy ez egy facilitált szavazat.

[00:27:54]Tehát nem olyan nem feltétlen az illetőnek az akaratától függ, hanem attól, hogy az RMDS mekkora erőt fejt ki ebbe a dologba, és mennyire gyűjti be mondjuk door to doororral ezeket a szavazatokat.

[00:28:11]Térjünk rá az egyenlőbb erdőért mozgalommal megfogalmazott javaslatcsomagotokra, amiknek az egyes pontjaihoz lesznek külön kérdéseim is, de először egy általános kérdéssel kezdeném, hogy kinek szól ez a javaslatcsomag tulajdonképpen?

[00:28:26]Kit szerettetek volna elérni vele, vagy kit szeretnétek megszólítani vele?

[00:28:30]Erdélyi magyarokat, magyarországi magyarokat, politikusokat, állampolgárokat?

[00:28:33]Kifelé szól?

[00:28:36]Igen.

[00:28:36]Hát tehát én én én világéleti világéletemben egy olyan szociológus voltam, aki közpolitikában volt érdekelt, tehát hogy mármint, hogy mindenképpen akartam befolyásolni ezeket, meg hát akik mások is, akik ebben a dologban részt vettek, ugyanebben a hajóban neveznek hogy befolyásolni akarták a dolgoknak a menetét, vagy az intézményrendszert.

[00:29:03]Ö, és ezt mindig alapvetően úgy képzeltük el, vagy nagyon sokáig úgy képzeltük el, hogy akkor politikai szereplőkkel vagyunk egy ilyen közvetlen viszonyba, és nekik fogalmazunk meg háttéranyagként ilyen hasonló dolgokat.

[00:29:18]Most ez ilyen szempontból egy váltás volt, és az egész egyenlődélyért mozgalomnak ez legalábbis ez a szociológiai része, tehát amit ott a az akciószociológiai munkacsoportban csinálunk, mert itt közvetlenül a társadalom fele, tehát közvetlenül a közösség fele fordulunk ezekkel a problémákkal, ezekkel a javaslatokkal, és így kapják meg gyakorlatilag a a döntéshozók is, tehát hogy nem háttéranyagként, tehát hogy nem akár nem az RMDS-nek, vagy nem a Tiszának, vagy nem a Fidesznek valamifajta háttéranyaga, hanem egy nyilvános egy nyilvános dolog, ami azért azt nem zárja ki, hogy nyilván, hogy le érdemes egyeztetni, vagy kell egyeztetni adott esetben olyan szereplőkkel, akik az erdélyi magyar kisebbségi intézményrendszer demokratikus és az egyenlőbb részvételt figyelembe vevő átalakításában gondolkodnak.

[00:30:17]Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy voltak voltatok itt egy páran, akik azban gondolkodtak sokáig, hogy akkor az RMDSen keresztül hogyan lehet megvalósítani, vagy az RMDSbean lehet bevinni különböző javaslatokat, és akkor valahogy ez a kommunikációs csatorna szociológus értelmiség és Rendsz között ez ez meghalt.

[00:30:36]Ez bedugult.

[00:30:36]Ez ez bedugult.

[00:30:36]Igen.

[00:30:36]Hát nem nem is csak az RMDsz-zel, hanem akár a nemzetpolitikával is, tehát hogy akár a mindenkori magyar nemzetpolitikával is, tehát hogy én magam mondjuk a legjobb viszonyban még a múltkori, tehát a Fidesz előtti kormány alatt voltam a magyar nemzetpolitikával, tehát Törzsök Erikával például kimondottan egy nagyon jó munkakapcsolatunk volt.

[00:30:57]olyannyira, hogy akár ilyen más kisebbségi közösségeket érintő kutatásokba is bekapcsolódtam, de utána is volt akár a magyar nemzetpolitikával és az RMDS-szel pedig kimondottan egy ilyen szoros munkakapcsolat volt.

[00:31:14]Itt ami a probléma az szerintem tehát nem is nem is egy ilyen egyedi történet, hanem az, hogy ahogy megjelenik ez a fajta populista politika, ennek a populista politikának szerintem erre a fajta szaktudásra, vagy erre a fajta közpolitika gyártásra egyre kevésbé van szüksége.

[00:31:36]És egyre inkább azt láttam, azt láttuk, hogy a populista politika az valóságértelmezésként tételezi magát.

[00:31:52]Magyarországon is nagyon-nagyon hasonló dolgok játszottak le.

[00:31:54]Mondjuk a amit így ö közelebbről követtem a barátaimon, ismerőseimen keresztül, hogy mi volt a népesedéspolitikában, és mi történt a a Központi Statisztikai Hivatal Népesség Kutatóintézetével, ahol gyakorlatilag a családpolitikai intézkedéseket folyamatosan felülírták a a politikai propaganda szempontok, és akkor egy ideig ezt a szociológusként az ember így le tudja nyelni, és egy idő után pedig már nem tudja lenyelni.

[00:32:25]Ö tehát nálam így az egyik utolsó ilyen projekt, amiben involválódva voltam a az RMDS-nél, az a roma roma közösségeknek a az RMDS-en belüli érdekképviseletének a a megteremtése, illetve a kisebbségi intézményrendszernek, tehát a leginkább a magyar nyelvű oktatásnak egy olyan reformjának az előkészítése, ami a romáknak egy egyenlőbb részvételét teszi lehetővé.

[00:32:55]És én azt nem tudtam lenyelni 2023-ban, amikor a kampányban gyakorlatilag a székelyföldi önkormányzatokban leginkább és konkrétan Csíkszeredán volt egy kimondottan egy egy restriktív vagy hát egy ilyen posztfasiszta fordulata a a kampánorikának és ez megjelent nyílt színen.

[00:33:15]Tehát ez korábban is volt ez a fajta isszabb birkózás, hogy van az RMDS-nek egy hivatalos állásfoglalása, ahol kijelentik, hogy a romák azok a magyar közösségnek a részét képviselik, képezik, és egyenlő részvételre van joguk a kisebbségi intézményekben, miközben a valós folyamatok azok a székelyföldi önkormányzatokban abszolút nem erről szóltak, főleg olyan körülmények között nem erről szóltak, hogy a legtöbb székelyföldi településen csak egy lista van és csak egy polgármesterjelölt van, tehát értsd és mond, tehát csak egy embert választhatsz.

[00:33:49]És ez akkor azt jelenti, hogy akár hogyha 30-40%-ot képeznek a roma szavazók, akkor sem érdekesek, mert akkor is a a restriktív fordulatot követelő többségnek kell udvarolni.

[00:34:04]Tehát, hogy ez így érthető politikailag, csak nekem már ez nem volt vállalható ez a történet.

[00:34:08]És az az vezetett a ide, meg ezeknek a másoknál meg más ilyen hasonló történetek voltak, és az vezetett oda, hogy megpróbálkoztunk ezzel a fajta működési móddal.

[00:34:24]hogyha bedugult az RMDS-zel vagy akár a magyarországi nemzetpolitikával folytatott kommunikáció csatornája, akkor mondjuk a mozgalom által előállított tudás egyfajta ilyen, nem tudom diskurzus ébresztő kovász tud valójában lenni, én úgy képzelem, ami tulajdonképpen el megpróbál eljutni minél több emberhez.

[00:34:47]Pusztán azért elsősorban, hogy egyáltalán a párbeszéd erről elinduljon.

[00:34:51]Így, így van.

[00:34:51]Egyelőre ebben a fázisban vagyunk.

[00:34:53]Tehát és hogy ezt jól értem, hogy az a az a helyzetértékelésetek, hogy a jelenlegi erdélyi magyar közügyeket illetően egyfajta ilyen értelmiségi előkészítő munkát kell ahhoz végezni, hogy egyáltalán bármilyen releváns politikai érdekképviseleti harc kialakulhasson.

[00:35:11]Így van.

[00:35:11]Így van.

[00:35:11]Tehát, hogy magunk között most már beszélünk egészen nyíltan prepolitikai fázisról és politikai fázisról.

[00:35:20]Ez mit jelent?

[00:35:20]Ezt mond a nézők.

[00:35:20]Ez a prepolitikai fázis az ezt jelenti gyakorlatilag, hogy megpróbálunk tematizálni, megpróbálunk bevinni a köztudatba olyan ügyeket, amik amik tabémának számítanak, tehát hogy a roma képviselettől elkezdve az oktatási egyenlőtlenségekig, vagy a támogatáspolitikáig, vagy a magyar magyar viszonyig.

[00:35:43]Most nyilván, hogy a magyarországi választásokkal nyílt egy politikai lehetőségablak, és ezért ősszel az őszünk az arra ment rá, hogy ezt a kérdést próbáltuk megtematizálni, de valójában az oktatás politikát, vagy a románmagyar viszonyt, vagy pedig a romáknak a részvételét, vagy a a nőknek a a politikai részvételét, vagy a kisebbségi intézményekben való egyenlőbb részvételét, azokat sokkal fontosabb témáknak tartjuk, mint a a magyar-magyar viszonyt, és az fog ezek fognak következni.

[00:36:15]Tehát, hogy ez a prepolitikai fázis az azt jelenti, hogy ezekben megpróbálunk megfogalmazni gondolatokat, meg megpróbálunk megfogalmazni reális mozgásirányokat, és azért prepolitikai, mertogy még nincs ennek egy politikai kifutása.

[00:36:29]És a politikai kifutásá politikai kifutásán egyelőre még csak gondolkodunk.

[00:36:34]Nyilván, hogy magyar a magyarországi választás, tehát hogyha van egy a jelenlegi kormánypártnál demokratikusabb erő, akkor az egy tárgyalópartner lehet abban, hogy ezt a fajta demokratizálódást ezt valamilyen értelemben esetleg meg lehet próbálni kiterjeszteni a kisebbségi intézményekre is.

[00:36:55]De hogy ez nyilván, hogy nem ez az érdekképviseletnek az útja, de hogy az mi lehet, tehát hogy az egy multietnikus párt kell legyen.

[00:37:05]Valószínű, hogy román partnerek kellenek.

[00:37:07]De lehet, hogy van, aki etnikai pártban gondolkodik.

[00:37:10]Én szerintem annak nem nagy kifutása van.

[00:37:15]Tehát ezt sok sokan tárgyalták, de ebben nincsen még egy egy álláspontunk, hogy milyen mi milyen lehet egy politikai fázis.

[00:37:25]Akkor így a pozíció tisztázás után rá is térnék tényleg néhány kérdésre.

[00:37:28]Előre is elnézést.

[00:37:30]Nagyobb hangsúlyan lesznek a magyarországi magyarokat is érintő kérdések.

[00:37:36]Teljesen természetes.

[00:37:38]És elsőként az az önrendelkezés kérdésére irányítanám a figyelmet.

[00:37:40]Ugye a demokratikus önrendelkezés és nemzeti egység.

[00:37:44]Ez is a címe ennek az anyagnak.

[00:37:47]És azt írjátok, hogy az erdélyi önrendelkezés legnagyobb mára a román államnál is erősebb gátjává a nemzeti együttműködés rendszerébe való betagozódás vált.

[00:37:56]Miért?

[00:38:00]Hát tehát a 90-es években, vagy a 2000-es években ugye az volt a az autonómia diskurzusnak a középpontjában, hogy ennek a legnagyobb gátja a román állam.

[00:38:12]És ez egy ilyen paradoxális dolog, merthogy így is van, továbbra is így van, de nincs is így, mertogy a merthogy nem adott a román állam közjogi autonómiát.

[00:38:23]Tehát nincs kulturális autonómiája az erdélyi magyaroknak, de viszont van egyfajta, tehát Salat Levente ez de facto autonómiának szokta nevezni, vagy pedig a szakirodalomban ilyen informális autonómiaként jelenik meg.

[00:38:39]Tehát ez azt jelenti, hogy ha mondjuk az oktatási rendszernek a példáján szemléltetem, akkor az oktatási rendszer, a magyar oktatás az továbbra is egy központosított román struktúrának a tag a része.

[00:38:51]De ebben a központi román struktúrában stratégiai pozíciókban vannak magyarok.

[00:38:56]Tehát van egy államtitkárság, van egy kisebbségi államtitkárság, ami ennek a kisebbségioktatásnak valamilyen értelemben az irányítási szerve akkor is, hogyha hivatalosan nincsenek meghatározva a ezek a jogosítványaik, de hogy ezt az irányítási feladatot ezt végzi valójában, csak hogy úgy végzi, ilyen informális alapon végzi, úgy, hogy teljes mértékben elszámoltathatatlan, de ugyanúgy a megyei tanfelügyelősségeken is megvan a a megvannak ezek a magyar kulcs pozíciók, és valójában ők hozzák meg a magyaroktatással kapcsolatos döntéseket ismét teljesen elszámoltathatatlanul és teljesen számonkérhetetlenül, merthogy nincsen lefektetve szabályszerűen, de hogy ez azt jelenti a román rendszerben, hogy bár nincs meg ez a közjogi autonómia, mégis csak erdélyi magyarok hozzák meg ezeket a döntéseket valamilyen kollektív, korporatív alapon.

[00:39:51]Ehhez képest a NERbe teljesen más formában tagolódik be a az erdélyi magyar közösség, vagy az erdélyi magyar elit, az Erdélyi magyar intézményrendszer, mégpedig ezekben a meg ezekben a meglévő klienteláris hálózatokon keresztül az úgynevezett lojalitás kompetícióval, tehát ahol mindenki ahol éri és amilyen szereplőhöz van, egymással is sok esetben ilyen konkurenciaharcban lévő szereplőkről beszélünk.

[00:40:19]magyarországi szereplőkkel.

[00:40:21]Tehát mindenki ahogy kapcsolódik, azon keresztül tudja tud lobbizni.

[00:40:26]És ez azt jelenti, hogy ez a fajta, tehát az erdélyi magyar magyar eliteknek ez a fajta ilyen irányító szerepe az gyakorlatilag csorgul, vagy hát ez egy direkt ilyen lojalitás alapú bekötöttség, amihez képest a román állam mégiscsak biztosítja ezt a de facto autonómiát.

[00:40:46]És mondjuk, ha valaki ezt meghallgatja, és azt mondja, hogy jó, jó, hát ez egy ilyen értelmiségi hozzáállás, de hát nézzük már meg, mennyi fejlesztés történt, mennyi pénz érkezett, micsoda támogatás van Magyarországról az erdélyi magyarság felé, akkor mivel mi mivel érvelnél amellett, hogy mégis probléma ez a fajta bekötöttség egy magyarországi hierarchikus struktúrában?

[00:41:05]Hát az, hogy meg kell nézni azt, hogy hova jöttek ezek, vagy kik kapták ezeket a fejlesztési pénzeket, megint hoznám először az oktatást, tehát hogy a nemzetpolitika nemzetpolitikában érdekeltek, azok sokszor szoktak úgy fogalmazni, vagy ez így így van a fejükben, hogy van nem tudom 15-20 középiskola, jelentős középiskola Erdélyben, ami főleg az elitreutáció szemp szempontjából kulcsfontosságú, és alapvetően ezek az intézmények kapják meg a támogatásokat.

[00:41:41]Tehát erre vonatkozan egy elég részletes elemzést is készítettünk, tehát hogy az épületfelújítások, a a különböző eszköztámogatások a református egyházon keresztül, leginkább vagy más egyházakon keresztül, de nem csak, azok nagyon nagy mértékben ide kerültek, akkor ott van az MCC, ugye, tehát aminek tudva lévő, hogy a társadalmi háttere az milyen, tehát hogy gyakorlatilag értelmiségi szülőknek a politikai osztályhoz vállalkozó óknak a gyerekei jutnak nagyon nagy arányban lehetőséghez, de hogy a ez az oktatási rendszer, ez nem 15 vagy 20 középiskolából áll, hanem 900 oktatási helyszín van.

[00:42:25]És a legnagyobb probléma az az, hogy a magyar nyelven tanulók között sokkal nagyobb a lemorzsolódás, mint a romániai átlag.

[00:42:32]Tehát úgy képzeld ezt el, hogy 48%-a, tehát aki megkezdi a nulladik osztályt, annak a 48%-a érettségizik le Romániában.

[00:42:43]Bocsánat, a nulladik osztályt hány évesen kezdik el?

[00:42:44]A nulladik osztályt hat évesen kezdik meg.

[00:42:46]Tehát ez egy előkészítő osztály.

[00:42:46]És akkor 13 osztályt, aki végigjár és utána leérettségizik.

[00:42:52]Ez a 48%-a ez a romániai átlag, és az erdélyi magyaroknak pedig 35%-a.

[00:42:59]És itt nem csak a román érettségi eredményekről van szó, hanem egy nagyon nagy része már a az általános iskoláb vagy az elemi iskolába lemorzsolódik, és ez egyáltalán nincs benne a nemzetpolitikának a látókörében, ahogy az sincs benne a nemzetpolitikának a látókörébe, hogy a falusi településeknek ezeknek a különböző hátrányos helyzetű rétegekkel mi van.

[00:43:22]Tehát azt lehet mondani, hogy itt gyakorlatilag a politikai osztálynak a támogatása folyik.

[00:43:28]ö nagyon keményen bizonyos vállalkozói érdekcsoportoknak a támogatása folyik nagyon keményen.

[00:43:33]Sőt még azt is hozzá lehet tenni, hogy volt egy váltás is ebben a tekintetben.

[00:43:38]Tehát amikor bejött a külügyminisztérium és a Pro Ekonomika Alapítvány a gazdasági támogatásokkal, akkor ez egy nagyon jelentős váltást jelentett, mert itt körül ez hát ez 2020-ban már a a 43%-át ide adták.

[00:44:01]Tehát ez először ugye a a Kárpátalján volt a gazdaságfejlesztési támogatás után a Vajdaságban.

[00:44:05]majd úgy 2018-19-tól kezdett el felfutni Erdélybe is.

[00:44:10]Most már és korábban pedig a református egyház volt, tehát a az erdélyi református egyházkerület volt a fő kedvezményezet, ami ahol mégis csak azt lehetett mondani, hogy ha épült egy templom, vagy felújítottak egy templomot, vagy épült egy iskola, egy óvoda, az, hogy még, hogyha nem azt nem is gondoljuk, hogy a református egyház a legjobb gazdája ezeknek a vagyonokhoz, vagy fene tudja, lehet, hogy valaki így gondolja.

[00:44:36]de hogy az mégis csak az erdélyi magyaroknak a a vagyona, vagy a köz vagyona volt, míg ezek a gazdasági támogatások ezek ezekből magánvagyon lesz.

[00:44:45]Tehát ez gyakorlatilag tőkekihelyezés, a politikai osztálya a szorosan összefonódott vállalkozói köröknek, úgy a az RMDS-es, tehát az Erdély magyar politikai osztállyal, mind a magyarországi politikai osztállyal.

[00:44:58]Tehát, hogy azt, hogy most a a ősszel volt a Snoop nevezetű román tényfeltáró pálnak ezzel kapcsolatban egy egy ilyen tényfeltáró anyaga.

[00:45:11]Aiszem a 24.hu-val közösen csinálták, ahol egy ilyen 18 millió eurós ki kámogatási kiszerződésnek mentek utána.

[00:45:22]És hát ott elég jól lekövethetők azok a körök, akik ez ezeket a a ezeket megkapták, meg a politikai kapcsolatai ezeknek elég jól lekövethetők.

[00:45:33]A a támogatáspolitikával kapcsolatban van egy meghakkentő mondatotok.

[00:45:38]Magyarországon központosítani kell a forráselosztást, mármint, hogy a Magyarországról Erdélybe érkező pénzek kapcsán.

[00:45:43]Hát ez nagyon érdekes.

[00:45:44]Magyarországon soha senki nem követel semmilyen központosítást, mert minden úgy központosítva van, mint a fene.

[00:45:48]Mire gondoltok ezalatt?

[00:45:50]Mi mi milyen fajta központosítás kéne?

[00:45:53]És mi a jelenlegi helyzet?

[00:45:56]Igen.

[00:45:56]Igen.

[00:45:56]Tehát ez egy picit cseles megfogalmazás, vagy lehet, hogy szerencsétlen megfogalmazás is.

[00:46:03]Kiraadott mondat ebből a dologból.

[00:46:03]Ö tehát itt arról van szó, hogy ö a ehez a ehhez a jelenlegi klienteláris rendszerhez képest egy standardizált, bürókratizált pályázati elosztási rendszer, ahol pontrendszer van, megadott kritériumok alapján vagy egy független szakértői testület, vagy pedig független bírálók, végülis egyéni bírálók pontszámok alapján döntik el a a a pályázatoknak a sorsát, az még mindig sokkal jobb, mint ez a fajta klientelási dolog, ez egyáltalán nincs, mert hogy ez hát nem most nincs.

[00:46:43]Tehát egy a a román pályázati rendszerben járatos szakértő, aki részt vett az egyik székelyföldi eseményünkön, ő mondta, hogy hát ezt a magyarországi dolgot, ezt nem lehet pályázati rendszernek nevezni.

[00:46:59]Tehát ez egy klienteláris struktúra, ahol nincsen semmifajta pályázati elbírálás, hanem az van, hogy a különböző erdélyi szereplők azok olyan magyarországi politikai aktoroknál lobbiznak a támogatásokért, akik a formális organigramban nincsenek is benne.

[00:47:18]És akkor ilyen egyedi támogatási kérel, tehát a BG Zrt-n ilyen egyedi támogatási kérelmek vannak, nem nyílt pályázatok.

[00:47:26]Ez azt jelenti, hogy kap az illető egy levelet, hogy akkor nyújtsa be ezt és ezt a pályázatot, miután volt valami borozás, vadászat, ünneplés itt vagy Erdélybe, és megtörténik ez a lobbitevékenység, ez benyújtja, és akkor kap erre egy választ, vagy van, amikor nem kap választ, mert közben meg változik, megváltoznak a az erőviszonyok, akkor ilyenkor ez a pályázat, ez nem is létezik.

[00:47:54]Tehát, hogy ezek az úgynevezett egyedi támogatási kérelmek, ez nem egy pályázati rendszer.

[00:47:58]És ebben a tekintetben szeretnénk vagy javaslunk mi hát nem központosítást, hanem ilyen standardizálást.

[00:48:06]És azt gondoljuk, hogy ezt nem tudják azok megcsinálni, tehát nem tudják, nem fogják a standardizálást azok megcsinálni, akik magukat támogatottak.

[00:48:15]Tehát az erdélyi magyar szervezetek, akik kapják ezeket a pénzeket, ők nem tehát nem lesznek érdekeltek abban, hogy egy ilyen standardizált valami legyen.

[00:48:27]De ez a központosítás, ez nem jelenti a mi szempontunkból azt, hogy a a prioritások kijelölését is központosítani kellene.

[00:48:35]Tehát azt, hogy akkor milyen prioritások vannak, azt a a kisebbségi közösségek kellene meghatározzák.

[00:48:42]azt, hogy most akkor a az egyen az oktatási egyenlősítés, vagy pedig a lemorzsolódásnak a megszüntetése egy prioritás, vagy pedig a romai integráció egy prioritás, vagy a kisebbségi jogvédelem, jogvédelmi tevékenység, a nyelvi jogvédelmi tevékenység egy prioritás.

[00:48:58]És azt, hogy akkor itt milyen típusú pályázatokra van szükség, azt nyilvánvalóan, hogy a kisebbségi szereplőkkel, nem a magyar nemzetpolitika meghatározza.

[00:49:06]De azt, hogy ezt konkrétan ki kapja meg ezt a a ezt a dolgot, azt egy átlátható és elszámoltatható pályázati rendszeren keresztül kell ö kell eldönteni.

[00:49:21]És azt pedig, hogy hogy kijelölje a kedvezményezetteket, az az meg nem a kedvezményezetteknek a dolga.

[00:49:27]Ilyen ígéret egyébként a Tiszapárt programjában is van.

[00:49:29]Azt írják, hogy megtartjuk és átláthatóvá tesszük a külhoni támogatásokat, felülvizsgáljuk és átalakítjuk a Betlen Gábor alap működését.

[00:49:36]Ugye ez az a BGA Zrt.

[00:49:36]Te is utaltál.

[00:49:39]Úgy képzelem, hogy bármifajta ilyen ilyen kezdeményezés az eszméletlen ellenállásba ütközhet erdélyi magyar tőkével rendelkező, akár pénzbeli tőkével, akár kulturális tőkével rendelkező szereplők között.

[00:49:53]mi a realitása, vagy hogy képzelsz el egy ilyen folyamatot?

[00:49:58]Ö nem nincs eleve kudarcra ítélve az, hogy ez valamilyen módon kitisztuljon?

[00:50:04]Hát mi nyilvánvalóan azért írtuk ezt a javaslatot, mert azt gondoljuk, hogy nincsen eleve kudarcra ítélve.

[00:50:07]Én nekem nagyon-nagyon nem tetszenek azok a a replikák, vagy hát Erdélyben úgyis mindig a személyes viszonyok és a személyes kapcsolatok a a döntőek.

[00:50:17]Ez egy kicsit orientalizáló is egyrészt, másrészt pedig ezen szerintem közpolitikákkal vált igenis változtatni lehet.

[00:50:27]Tehát, hogy én ilyen szempontból ezt nagy örömmel olvastam a a Tiszának a programjában, hogy megjelenik ez a programpont.

[00:50:36]Ö és azt gondolom, hogy ez ez most egy ilyen politikai lehetőségablak van, merthogy pont azt beszéltük ugye, hogy itt a intézményes elit, tehát a a politikai osztály is és az intézményes elit is szépen kézen fogva Fidesszel meneteltek, reméljük, hogy egy olyan irányba, aminek számukra nem lesz jó vége.

[00:50:58]És ez akkor legalábbis egy ilyen interregnumot teremt, tehát hogy biztos, hogy előbb-utóbb lesz valamilyen közeledés vagy újra kapcsolatfelvétel a a az RMDS-zel, illetve ezeknek ezekkel a az intézményes elitekkel, mert hogy nyilván, hogy egy hegemon pozícióban vannak, hatalmi pozícióban vannak, ők azok, akik alapvetően mozgósítani tudják az erdélyi magyar közösséget, de azért mégiscsak lehet egy interregnum, ami lehet, nem tudom én, fél év lehet egy év, attól függ, hogy még mennyire lovalják bele magukat a Fidesz melletti propagandába ezek a különböző szereplők, ami alatt talán lehet valamiket változtatni, tehát valamilyen közpolitikai prioritásokat talán ki lehet jelölni, és talán talán lehet valamilyen fékeket és ellensúlyokat beépíteni ezzel a fajta egyébként valóban meglévő klienteláris törekvésekkel szemben.

[00:51:58]egy esetleges kormányváltás esetén.

[00:52:01]abszolút tehát egy esetleges kormányváltás esetén, mert nem valószínű, hogy a jelenleg regnáló kormány ebben a dologban partner lenne.

[00:52:10]Foglalkoztok elég sokat az erdélyen belüli pluralizmus fontosságával, és ez szerintem egy nagyon izgalmas kérdés, mert én úgy látom Budapestről, hogy nagyon sok értékvita vagy érdek ellentét le van szorítva Erdélyen belül, és ez nagyon hozzájárul ahhoz, hogy egy ilyen homogenizált erdélykép marad fenn.

[00:52:27]Ó, Erdély, tündérkert, ismerjük a toposzokat, mintogyha az egy ilyen nagy egységes terület lenne, egy nagy közösség lenne, amiben mindenki erdélyi, és emellett nem még valami más is.

[00:52:42]Nagyon érdekel, hogy milyen törésvonalra vagy különbségre hívnád fel az erdélyi társadal, erdélyi magyar társadalmon belül a figyelmet, akár gondolok város és vidék kapcsolatára, generációs különbségekre.

[00:52:55]Mi az, amit nem látunk szerinted emiatt a homogenizált kép miatt?

[00:52:57]Tehát ez a homogenézálás, ez szerintem nagyon fontos, és az is nagyon fontos, hogy ez hogy teremtődik, ez a homogenizálás.

[00:53:05]Tehát ez a politikai mobilizáció által teremtődik.

[00:53:08]A politikai elit csinálja ezt a homogenitást.

[00:53:12]A magyarországi vagy az erdélyi?

[00:53:13]Az erdélyi alapvetően az erdélyi.

[00:53:13]Tehát ez ez alapvetően ez abból fakad, hogy az erdélyi magyarok azok az identitáspolitika mentén mozgósulnak.

[00:53:21]Tehát, hogy vannak ezek az identitáspolitikai dolgok, amikben valószínű, hogy vagyis hát erre vannak adatok is, hogy azért egyetértenek az erdélyi magyarok, tehát hogy kellenek iskolák, kellenek jó lenne, hogyha lenne hivatalos magyar nyelvhasználat, a legtöbb magyar még abban is egyetért, hogy autonómiára lenne szükség.

[00:53:40]Ö, és egyrészt ezek mellett, másrészt pedig van egy ilyen kisebbségi ontológiai bizonytalanságérzet, tehát egy ilyen demográfia, illetve egzisztenciális szorongás attól, hogy ezeket a kisebbségi intézményeket hogy fogjuk tudni fenntartani abban az esetben, hogyha nem mobilizálódunk politikailag, nincs ott nekünk az RMDS, aki megvéd bennünket.

[00:54:01]És ez a folyamatos politikai, de hát nyilván, hogy a a kampányok is folyamatosan erről szólnak, és ugye folyamatosan kampány van, mert hogyha éppen nincs kampány, akkor kitalálnak valamilyen dolgot, amin mentén lehet mobilizálódni, mondjuk egy népszámlálási kampányt, vagy pedig volt a Románia 100, tehát hogy nincs olyan év, hogy ne menne ez a a folyamatos mobilizáció, és ez egységesnek mutatja a közösséget, de ez valójában a politikai osztálynak az egysége, ami egyrészt egy osztályegység, és szerintem ez itt van a legfontosabb törésvonal, amiről nagyon-nagyon keveset beszélnek, merthogy merthogy ezt ilyen magától érthetődőnek veszik a román politikai kontextusban, hogy minimális államra van szükség, hogy az államot fogyókúrára kell fogni, hogy a vállalkozókat kell támogatni, tehát hogy ezt a fajta ilyen piacfundamentalista konszenzust támogatja gyakorlatilag sokszor magától érthetődően a az RMDS, de ezt így konzekvensen már így a a 90-es évektől kezdődően korábban azzal a szöveggel, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a nyugati struktúrákhoz felzárkózzunk, utána egy ilyen magától érthetődőséggel, és a az utolsó a 2024-es választási évben pedig ebből politikai program is lett, tehát hogy azzal kampányoltak, hogy fogyókúrára kell fogni az államot, és kevesebbet az államnak, többet a polgárnak.

[00:55:29]nyilván úgy megfogva ezt a neoliberális gazdaságpolitikát, ami kedvező a az erdélyi magyarok számára, de attól függetlenül, hogy egy ilyen hegemónia van Romániában, és ezt erősíti az RMDS is, annak ellenére van egy egalitárius többség az erdélyi magyarok körében, tehát hogy az elosztási kérdésekben van egy nagyon éles törésvonal, de hogy a többsége és elsősorban a kétkezi munkások, de a középosztályi is.

[00:56:00]Tehát a a most egy ilyen tényleges középosztály, tehát ténylegesen létező középosztályról beszélek, nem?

[00:56:06]Tehát aki középen van, nem a középosztály mint ideológiáról, amihez fel kell zárkózni és mindenkinek lehetséges, am ahol felülrezentáltak például a tanárok nagyon nagy mértékben az erdélyi magyar közösségben, az is az is ö az is öyenlőségpárti, és gyakorlatilag vannak a a városi professzionális középosztályok, az értelmiségnek bizonyos rétegei maga a politikai osztály, vállalkozói osztály, akik meg nem.

[00:56:40]Tehát, hogy ez egy ilyen szempontból egy ilyen szempontból egy osztályegység, és azt gondolom, hogy ez a legfontosabb törésvonal, és erre erre húzható rá nagyon sok minden, tehát hogy ez a faluáros ellentét is sok szempontból ezzel korrelál.

[00:56:57]Nyilvánvalóan, hogy van egy másik fajta törésvonal is, tehát hogy a különböző alávetett csoportoknak az egyenlő részvételéhez vagy az emancipációjához hogyan állnak hozzá az erdélyi magyarok, a rasszizmus kérdése, a a női egyenjogúságnak a kérdése, a a az elbéd a tehát a meleg közösségeknek a meleg jogoknak a a kérdése, És itt is az identitáspolitika egyrészt termeli ezt a belső elnyomást, tehát ezt a belső homogenizációt.

[00:57:37]Tehát ilyen szempontból is ez nem kedvez ezeknek a az belső alávetett csoportoknak a a az egyenlő részvételéhez.

[00:57:47]És ebben a tekintetben óriási szerepe volt és óriási jelentősége volt az orbáni propagandának.

[00:57:53]Tehát, hogy ez ebben a tekintetben teljesen átalakította az Erdélyi magyar attitűd szerkezetet.

[00:58:01]Tehát ilyen szempontból elég elég tragikus a kép.

[00:58:04]Viszont ebben a a ebben az egyenlőtlenség egyenlő vagy egaritarizmus dimenzióban nem.

[00:58:10]Tehát ott én ott látom a a a kitörési pontot.

[00:58:12]Bár ez egy óriási dilemma, de ez egyébként szerintem minden ilyen progresszív szerveződésnek egy ilyen dilemmája, hogy egy ilyen értékprogresszív közegben tud nőni, vagy onnan tud mondjuk aktivistákat vagy személyzetet rekrutálni, de annak a ott a növekedésnek, hogyha nem megy át erre a az egyenlőség elvű dologra, akkor ennek a növekedésnek megvannak a a megvan a az üvegplafonja.

[00:58:45]Jól elbeszélgettük az időt, úgyhogy csak egy nagyon rövid zárókérdésben tudok felvillantani nagyon nagy témákat, ezért is elnézést, hiszen még ebben a javaslatcsomagban is foglalkoztok öt kiemelt témával, amikre utaltál is az oktatás, a roma integráció, a sajtó, a kisebbségvédelem és a magyar román párbeszéd, ami mint hatalmas kérdéskör.

[00:59:06]Így általánosságban véve kérdezném, hogy az ilyesfajta egészen konkrétan talán szakpolitikainak is nevezhető kérdésekben a mag a magyar állam hozzáállása mennyire számít, vagy mennyire úgymond erdélyi belügyek ezek a kérdések, amit az erdélyi magyarságnak kell valamilyen módon megoldania?

[00:59:26]Azt gondolom, hogy tematikailag ezek erdélyi belügyek, tehát hogy azt, hogy hova helyezzük a hangsúlyokat, és hogy milyen stratégiát gondolunk ki ezekben a dolgokban, hogy hogyan képzeljük el a roma integrációt, ezek úgymond erdélyi belügyek, bár hát ez is mi milyen erdélyeknek a belügye?

[00:59:43]Tehát mondjuk a romákat is jobban be kellene vonni, nem csak a a politikai osztályt ezeknek a kérdéseknek az eldöntésébe.

[00:59:52]De amiben itt segíthet a magyar állam, az az, hogy amennyiben van ez a politikai lehetőségablak, akkor egy olyan struktúrát alakítson ki, ami az ezzel kapcsolatos gondolkodást és az ezzel kapcsolatos alternatív alternatív stratégiaképzést támogatja.

[01:00:14]Tehát ez konkrétan annak van központi jelentőséges.

[01:00:17]Szerintem ez a legeslefontosabb dolog, hogy ne legyen az magától érthetődő, hogy a forráselosztás az egyértelműen a politikai osztálynak a kezében van.

[01:00:28]Tehát ez a legnagyobb veszély, hogy megpróbálunk visszatérni valamifajta statusz quóhoz, tehát a a status quantehoz, tehát hogy ami Orbán előtt volt, hogy akkor az RMDS-nek vagy a magyar politikai osztálynak, az erdélyi magyar politikai osztálynak ismét elosztási monopóliuma legyen ezek fölött a a dolgok fölött, mert akkor gyakorlatilag ez a fajta etnikai autokrácia termelődik újra, tehát hogy abban tudner lenni, vagy abban tud szerintem együtt gondolkodni akár progresszívvebb csoportokkal egy magyar nemzetpolitika, hogyha változtatni akar vagy demokratizálni akarja a magyar nemzetnek ezt a szegmensét is, hogy egy olyan keretet dolgoz ki, ahol egyrészt megvannak ezek a fékek, tehát hogy a forráselosztásnál megvannak ezek a fékek, másrészt pedig megvannak azok a döntéshozási struktúr ák vagy azok az ilyen stratégiakészítő struktúrák, amiket nem dominál le egyoldalúan a politikai osztály.

[01:01:36]Tehát van mit meghaladni, és mindezt úgy, hogy nem visszatérni egy korábbi állapothoz, ez Magyarországról is ismerős értékítélet és helyzetfelismerés lehet.

[01:01:46]Tamás, nagyon köszönöm a beszélgetést, nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[01:01:50]Remélem, még lesz alkalmunk beszélgetni sokszor, mert ezt is nagyon élveztem.

[01:01:54]Szervusz!

[01:01:55]Köszönöm szépen én is a meghívást.

[01:01:58]Nektek pedig köszönöm szépen a figyelmet.

[01:01:59]Ez volt tehát a beszélgetésem Kis Tamás szociológussal.

[01:02:01]Ha tetszett a beszélgetés és még esetleg nem iratkoztál fel a Partizán csatornájára, kérlek mindenképp tedd meg, ahogy arra is szeretnélek kérni, hogy 1%-ot felajánlásával vagy rendszeres támogatóként anyagilag is támogasd a munkánkat.

[01:02:15]Minden információt ehhez megtalálsz a leírásban, ahogy azt is, hogy hogyan tudsz jelentkezni április 12-ére a választás napi rendhagyó projektünkbe.

[01:02:24]Most ehhez nézzünk majd meg egy rövid reklámvideót.

[01:02:27]IC és Ambrust hallottátok.

[01:02:29]Sziasztok!

[01:02:31]Csatlakozz a Partizán korszakalkotóprojektjéhez.

[01:02:33]Legyél részes egy olyan közeleti kutatásnak, ami még generáció óta nem volt az országban.

[01:02:37]Ha érdekel, hogy hogy néznek ki a választások a valóságban, ha érdekel, hogy mi történik a csatérkörzetekben, ha megtapasztalád a terepmunka izgalmát, akkor itt a helyed.

[01:02:46]A választás napján egy olyan személyes adatfelvételen alapuló közösségi kutatást szervezünk, ami alapján jobban megérthetjük azt, hogy milyen választói magatartások vannak, illetve hogy hol, milyen szempontok mentén dől el a verseny.

[01:02:58]Ez nem pusztán megfigyelés, hanem konkrétan aktív közreműködés a Partizán választási műsorában.

[01:03:02]Ha esetleg a hosszabb távú, önkéntes munkára nincs is lehetőséged ehhez a projekthez, akkor is csatlakozhatsz.

[01:03:11]Éppen ezért ne csak nézd, hanem legyél is ott, ahol eldől a választás.

[01:03:12]A leírás megtalálsz mindenhez szükséges információt, csatlakozz még ma, számítunk rád és találkozunk a választás napján.

[01:03:19]Csáó!