Mennyi igaz az “olcsó orosz gáz” mantrából? | Felderítő #4 Lakner Zoltánnal és Bart Istvánnal

[00:00:25]Egyre magasabb a feldolgozottság, és egyre biztosabb a végeredmény เฮ Április 12-én Magyarország rendszert választ.

[00:01:02]Nézzük végig együtt.

[00:01:02]Partizán közös veled, független miattad.

[00:01:11]Szervusztok!

[00:01:11]Köszöntöm a Partizán nézőit.

[00:01:12]Endrei Mátyás vagyok.

[00:01:12]Ez itt a felderítő, a műsor, ahol a kampányüzenetek mögé bevilágítva megpróbáljuk az azok mögött ténylegesen meglévő szakpolitikai vagy ideológiai megfontolásokat feltárni.

[00:01:25]Ma azzal fogunk foglalkozni, amit az elmúlt csak néhány napban körülbelül 77-szer meghallgathattatok a Fidesztől, hogyha nincsen orosz gáz, akkor nincsen olcsó rezsi.

[00:01:36]Ez egy meglehetősen egyszerű üzenet, de azt gondoltuk, hogy érdemes komolyan is beszélgetni Magyarország energiaellátásáról, arról, hogy mi lehet ebben a megújuló energia szerepe, tényleg azt jelentené-e a megújulók bevezetése, hogy elszállnának az energiaárak?

[00:01:50]és ördögtől való gondolat-e az, hogy egyszerűen csak kevesebbet kellene fogyasztanunk.

[00:01:57]Lehet-e ezt tényleg az emberek életszínvonalának csökkentése nélkül megcsinálni?

[00:02:01]Úgyhogy azonnal Bart Istvánnal és Rakner Zoltánnal fogok beszélgetni erről, de mielőtt ezt még megtenném, szeretném megtenni nektek azt a rövid felhívást, hogy hát ez egy politikailag érzékeny téma, politikai pártok, piaci szereplők is szóba kerülhetnek.

[00:02:14]Azt, hogy teljesen függetlenül tudjunk megtenni azt, hogy ilyen témákról beszélgetünk, azt tényleg azt biztosítja, hogy csak tőletek függünk.

[00:02:23]Ezért szoktuk kérni tőletek, és ezért kérjük most is, hogy támogassatok minket a személyi jövedelemadótok 1%-ával.

[00:02:28]Ha pedig azt esetleg inkább más szervezetnek szánnátok, a lényeg, hogy ajánljátok fel valakinek, ne hagyjátok bent.

[00:02:36]Ebben az esetben a leírásban található linkeken keresztül válhattok rendszeres támogatóinkkel is, illetve természetesen megköszönjük, ha feliratkoztok a csatornára.

[00:02:45]Ezután a felhívás után fordulok mai vendégeimhez.

[00:02:50]Lakner Zoltán, politológus, szociálpolitikus, a jelen főszerkesztője.

[00:02:53]Szervusz!

[00:02:54]Helló Maty!

[00:02:55]És Bart István, klímapolitikai szakértő.

[00:02:58]Szervusz!

[00:02:59]Helló!

[00:02:59]Sziasztok!

[00:03:00]Sziasztok!

[00:03:00]Hát akkor ezzel a kérdéssel kezdeném, amit felvetettem a felvezetésben, hogy mennyire ilyen egyenes ez az összefüggés, hogy a magyar energiabiztonság és az energia megfizethetőségének a garanciája az egyértelműen az orosz olaj és az orosz gáz.

[00:03:20]Tehát tudjuk, hogy földrajzilag hol helyezkedünk el.

[00:03:22]Tudjuk, hogy szárazföldön Oroszországból lehet gázt vezetni Magyarországra.

[00:03:28]A Fideszen kívül azért sokan hangoztatják még azt, hogy hát nem lehet teljesen ezt ignorálni, és nem lehet távolabbról költségesebb utakon hozni be az energiát anélkül, hogy ezt a lakosság megérezni.

[00:03:39]Ugyanakkor azért ez mégis abban a formában, ahogy a kormánytól halljuk, azért egy nagyon egyszerűsítő üzenetnek hangzik.

[00:03:46]Úgyhogy ezért fordulok hozzátok azzal a kérdéssel, hogy szerintetek mennyi igazság van ebben?

[00:03:53]Hát, hogy mondjam, nagyon sok ugye az utóbbi időben nagyon sok energiapolitika jellemzés lehetett arra olvasni, hogy akkor most olcső az orosz gáz, vagy ugye hogyan viszonyul a gáznak a az orosz gáznak az ára az európai gáznak, az Európában elérhető gázárakhoz képest.

[00:04:06]De én én egy kicsit kitágítanám a kérdést, és én azt mondanám, hogy inkább az a kérdés, hogy maga a gáz olcsó-e, orosz vagy nem orosz?

[00:04:16]És azt hiszem, hogy erre a kérdésre ez az iráni válság, az iráni háború, ami nemrég indult, csattanós választ adott, nem olcsó a gáz.

[00:04:21]Tehát a gázzal mindig az a probléma, hogy a végén ott áll egy idegen hatalom, nagyon gyakran egy diktátor, vagy valami hasonló agresszív figura, aki előbb vagy utóbb valahogy valamikor be fogja nyújtani a számlát.

[00:04:37]És ugye most is pontosan ezt látjuk.

[00:04:40]Tehát amikor azt mondjuk, hogy hogy Magyarországnak a hosszútávú energiaellátása bárkinek a gázától függ, az azt jelenti, hogy mi ugye annak az embernek a kénye kedve szerint vagyunk kénytelenek ugrálni, aki ennek a gázcsapnak a túloldalán van.

[00:04:54]és üljön ez az ember Washingtonban, vagy az Araböbölben, vagy Moszkvában, teljesen mindegy.

[00:05:01]Sőt, még ehhez hozzátartozik az is, hogy azoknak is ki vagyunk téve, akiknek a területén áthalad ez a gázvezeték, és amikor Voladimir Zel Z Z Zelenskét hibáztatja a magyar kormány, az is ennek egy megjelenése, hogy akár őtőle is akkor, vagy akkor az ő politikai döntéseinek is ki vagy ki van ny van egy ilyen konkrét vetülete, de én ezt mérsékelném, mert ugye a a a a gázzal ugye pontosan az a helyzet, hogy ez azért ez egy világ világgazdaságilag kereskedett termék.

[00:05:26]És ugye az utóbbi évben az orosz ukrán háború kezdete óta ugye pont az történt, hogy Európa levált az orosz gázról nagyon nagy részt ugye Magyarországot meg Csehországot és Szlovákiát, kivé levált az orosz gáz és helyette csepfolyósított földgázt vásárol jó részt az Egyesült Államokból meg különféle más helyekről.

[00:05:47]Tehát tulajdonképpen beléptünk a világpiacra, a gázvilágpiacra.

[00:05:53]Ez azt jelenti, hogy hogy nem annyira az a probléma, hogy nem tudunk gázt szerezni.

[00:05:57]valahonnan, hanem sokkal inkább az a probléma, hogy a gáz ára az ugye világ a világ a világpiaci ára az ugye ránk is hatással lesz.

[00:06:05]És ugye most konkrétan, ha valaki esetleg ugye nem figyelt volna oda az elmúlt hetekben, akkor ugye az történik, hogy az Egyesült Államok ugye megtámadta Iránt.

[00:06:13]irán válaszul lényegel lezárta azt a hormózi szorost, ami az araböbölből vezet ki a világtengerekre, és ezen a hormózis szoroson keresztül halad, ha jól tudom, a világ olajellátásának vagy olajszállítmányainak a 30%-a, és a csefolyósított földgáznak is egy talán 10-15%-a, tehát egy elég jelentős része.

[00:06:37]Ennek a ezek a mennyiségek ugye alapvetően Ázsiába mennek, de ugye mivel a globális keresletet és kínálatot befolyásolják, ezért tök mindegy, hogy konkrétan hol hogy hova mentek ezek a ezek a a szállítmányok.

[00:06:50]Ez befolyásolja a gáznak meg az olajnak az árát világszerte.

[00:06:55]Tehát lényeg az van, hogy az, hogy a az én édesanyámnak a budapesti lakásában mennyibe fog kerülni a az a gáz, amit ő eltűzel, az attól függ, hogy a Donald Trump holnap után kit támad meg.

[00:07:07]És ezt lehet ideig, óráig különféle kormányzati intézkedésekkel, rezsicsökkentéssel, árszabályozással korlátoz, de hogy ettől még ez a költség és ez a kitettség, ez fenn marad.

[00:07:19]Zolét a sok izgalmas dolog között, amit amit István mond, többek közt azt is hallom, hogy hát itt a nemzeti függetlenségnek egy súlyosan ellentmondó dolog az, hogy kifejezetten propagálja a magyar kormány azt, hogy egy külföldi hatalomtól energiabiztonság szempontjából függeni, az egy kívánatos dolog.

[00:07:38]Ezt hogy látod, hogy hogyan tudja a Fidesz ilyen akadálytalanul működtetni ezt az ellentmondást?

[00:07:45]Hát tulajdonképpen a propagálás az a legkisebb baj ezzel a történettel.

[00:07:49]Valóban a politikai narratíva az úgy szól, hogy a rezsicsökkentés alapja az olcsó orosz gáz, és azért van szükségünk erre a beszerzési forrásra a most fennálló mennyiségben, mert ez annyira olcsó, hogy ebből a rezsicsökkentést lehessen finanszírozni.

[00:08:05]És igazából ennek az állításnak voltaképpen az összes eleme kérdéses.

[00:08:09]Egyrészt ugye a biztonság vagy ellátásbiztonság meg ár kérdést vetetted te is föl az előző kérdésedben.

[00:08:15]Ez rögtön két különböző kérdés.

[00:08:17]Azért ezt is mondjuk el.

[00:08:20]Amennyire én tudom Magyarország gázvezetékekkel való össz köttetése az szinte teljes csak Szlovéával nincs, azt hiszem működő gázvezetőik összekötetésünk a szomszédos országokkal.

[00:08:35]az szomszédos országok körében.

[00:08:35]Tehát igazából beszerzési forrása számos megnyílhat.

[00:08:41]Ez egy politikai döntés kérdése.

[00:08:42]És ugyanúgy nem akarom semmiképpen sem az árkérdést alávecsülni.

[00:08:46]Ez nagyon fontos egy egy államháztartási szinten.

[00:08:49]De hát ahogyan az államháztartáshoz bizonyos stratégiai döntéseket azzal kapcsolatosan milyen elosztási döntéseket vagy hitelfelvételi döntéseket hozzon.

[00:08:58]Ha tetszik, ez is egy politikai kérdés, hogy mi az, amire több forrást áldoz.

[00:09:02]például annak érdekében, hogy ne egyoldalú kitettségről legyen szó.

[00:09:07]A másik az olcsóság.

[00:09:07]Ugye én nem tudom, hogy tudja-e valaki azt, hogy pontosan mennyiért is szerezzük be az orosz gázt.

[00:09:14]Ugye van egy 2021-ben kötött szerződés, ami 15 évre szól.

[00:09:17]Ö igazából ez kicsit a feledés homályába merül, de akkor elég sok elemzést lehetett olvasni, hogy vajon pont a az akkori gázárválságnak a tetőpontján volt-e érdemes azt a 15 évre szóló szerződést megkötni, hogy érdemes volt-e 15 évre szóló szerződést kötni, miközben az egész energia struktúra, energiaellátási struktúra átalakulóban van a van a világban, és hogy hogyan definiáljuk ebből adódóan ezt a ezt a fajta olcsóságot.

[00:09:47]Bárki bármit gondol erről politikailag, az amire az István utalt, ö, hogy mégis csak föl kell tenni azt a kérdést, hogy hát ha ez egy biztonsági kockázat, hogy az a kőolajvezeték vagy különféle gázbeszerzési útvonalak háborús zónákon mennek keresztül, akkor eléggé magától értetődőnek tűnik az a kérdés, hogy vajon mennyire jó ilyen mértékben kiszolgáltatni magunkat, akármit is gondol a kormány a konkrét háborúzó felekről, vagy egy-egy ilyen szituációban annak érdekében, hogy ezt a fajta egyoldalú kitettséget fönntartsa, vagy megpróbálja csökkenteni.

[00:10:31]Ugye most a barátság Adria kiválthatósága kapcsán is ugye egy olyan vita zajlik, hogy Magyarország azt szeretné, hogy ugyanúgy oroszolaj érkezzen az Adriarkolaj vezetékelni, illetve én tényleg nem értek nyilván ezeknek a technológiai részeihez, vonatkozásaihoz, de hogy most elkezdjük tesztelni azt, hogy az Adria kőolaj vezetéken pontosan mennyi olaj tud megérkezni, számomra nehezen megmagyarázható, hogy mondjuk ez az elmúlt négy évben miért nem történt meg, és hogy ilyen értelemben a kiválthatóságnak a a a kipróbálása vagy legalábbis a megtervezése az egyáltalán miért nem következett be?

[00:11:10]És még egyszer mondom, csak megerősíteni szeretném, hogy itt nem pusztán arról van szó, hogy mit gondol a magyar kormány Oroszországról, vagy hogyan tartja a sakban Vlagymér Putyin, nem tudom, Orbán Viktort, hanem hát pusztán ha ránézünk ezekre a helyzetekre, akkor ez a bizonyos diverzifikáció, amit egyébként a magyar kormány nagyon izgalmas módon hang hangoztat, mert ha Száró Péter beszél diverzifikációról, az azt jelenti, hogy jogunk van orosz olajat venni.

[00:11:36]Tehát az ő szótárában ezt megoszgázt vásárolni, az ő szótárában ezt jelenti, de hogy egyszerűen kevésbé legyünk kiszolgáltat ezeknek a regionális válságoknak, vagy legalább azt meg tudjuk oldani, hogyha az egyik régióban van válság, akkor a másik kevésbé válságossal tudjunk valamit kezdeni, és nem ennyi ennyire egy irányba kiszolgáltatni a magyar gazdaságot, és ezen túlmenően a a magyar háztartásokat.

[00:12:02]Ebben szerintem a kormánynak súlyos felelőssége van.

[00:12:06]Én talán én egy kicsit a egy szélesebb kontext is felvázolnék itt, hogy persze nyilván van ez az aktuális probléma, hogy meg kell oldani, hogy egy hónap múlva a 10 hónap múlva is legyen az embereknek megfizethető energiája, és ez nyilván a most jelenleg a a gázt jelenti, meg ugye a benzint.

[00:12:24]De érdemes megnézni azt, hogy ugye például Kína mit csinál ebben a tárgyban?

[00:12:30]Ugye Kínában azt lehet látni, hogy ugye ugye Kína hasonló helyzetben van, mint Magyarország abban az értelemben, hogy a hazai földgáz és olajtermelése nem elegendő a szükségletihez.

[00:12:39]Tehát energiát kell neki importálnia.

[00:12:40]Van egy csomó szene, ebben kicsit más, mint Magyarország.

[00:12:44]Sokkal több szenük van, és nagyon sok szenet is használnak, de alapvetően a a földgáz és kőolaj szempontjából importra szorulnak.

[00:12:49]És Kínának az elmúlt 15 évben az a stratégiája, hogy módszeresen, fokozatosan elkezdi leépíteni az importfüggőséget.

[00:12:58]Tehát elsőban a kőolaj és a földgáz szükségleteit.

[00:13:04]Azt lehet látni, hogy ugye a kőolajban ez már odáig jutott, hogy a a kínai ö üzemanyagfogyasztás az egy f%-kal csökkent.

[00:13:12]A bruttó üzem, tehát az összes üzemanyagfogyasztás 2025-ben csökkent annak ellenére, hogy a gazdaság nőtt.

[00:13:18]Ez azért van, mert van egy olyan agresszív kiépése az elektromos autóknak.

[00:13:23]Tehát, hogy rákényszerítik az embereket arra, hogy elektromos autókat használjanak, meg meg van egy meg a teherautózásban is, tehát hogy hogy van egy nagyon komoly technológiai átállás a és tehát ezt ez egy ez az, amikor egy államstatégiailag gondolkozik abban, hogy hogyan válunk tulajdonképpen függetlenné a ugye a külföldi energiaforrásoktól.

[00:13:48]És ugye a a képletnek a másik része az, hogy ugye nem utolsóban a kínai zöld gazdaság kiépülése miatt már nem abban a helyzetben vagyunk, amiben esetleg 10 évvel ezelőtt is voltunk, hogy igen, igen, a klímaváltozás az egy nagy probléma, és le kéne állni a fosszilisanyak, de hát ezek a fosszilisak milyen drágák, ugye?

[00:14:02]Tehát, hogy eddig az volt a probléma, hogy vagy pontosabban, hogy de hogy ezek a megújulók milyen drágák.

[00:14:07]Tehát, hogy hogy 10 évvel ezelőtt még, és szerintem nagyon sok ember, aki hallgatja ezt a műsort, valószínűleg még most is ebben a gondolkodásban van, hogy hát persze tök jó dolog a megújuló, de sajnos nagyon drága.

[00:14:18]Na most az a helyzet, hogy ma már, hogyha én egy új villamoserat termelő kapacitást akarok létrehozni, akkor a legolcsóbb az ugye a világ szinte teljes teljes egészében, a mindenhol a világon, vagy a nap, vagy a szélenergia.

[00:14:33]amiből az következik, hogy az egész klímavédelem és energiaellátás kérdésköre megváltozott, mert ugye nem arról van szó, hogy meg kell oldanunk a környezetvédelmet, és valahogy rá kell jönnünk arra, hogy hogyan kell ezt a többletköltséget valahogy előteremteni, hanem az van, hogy az energiafüggetlenséget adó és tiszta megoldás egyben a legolcsóbb is.

[00:14:50]Tehát tulajdonképpen a feladat az lehet, hogy amilyen gyorsan csak lehet, a lehető leggyorsabban átálljunk ezekre az energiaforrásokra.

[00:15:01]Ögoljuk el, hogy Magyarországon 10 évvel ezelőtt nulla volt a napenergiának a részar nagyjából nulla volt a napenergia részaránya az energiatermelésben.

[00:15:07]Ma a hazai villamosenergiatermelés egy negyedét adja a napenergia.

[00:15:12]Tehát ez egy elképesztő eredmény.

[00:15:14]Tehát 10 év alatt egy ilyen változást tudtunk létrehozni.

[00:15:18]Ez egy hatalmas nagy dolog.

[00:15:18]És alapvetően ugye nem kellett beleszakadni.

[00:15:20]Tehát nem senkit nem küldtek ki, nem tudom önkéntes munkára szombatonként, hogy legyenek.

[00:15:26]Tehát, hogy mondjam, semmi olyasmit nem kellett ezért tenni, hogy mit kellett érte tenni?

[00:15:31]Semmit.

[00:15:31]Egy kis állami pénzt kellett elkölteni, mondjuk jóval kevesebbet, mint a paksi atomerőmű bővítésére, vagy vagy megújítására.

[00:15:37]Tehát miközben nem is propagálták, közben ezt tulajdonképp jól csinálták, nem is nagyon propagálták, de lényeg ott tartunk, hogy Magyarország ugye az első most Európában a a hazai villamosenergiatermelésben meghatároz, tehát a hadi villamosenergia termelésben a napelem részaránya az Magyarországon a legnagyobb egész Európában.

[00:15:56]Ö és ez egy óriási eredmény.

[00:16:00]Nagyon szépen sikerült ezt megvalósítani.

[00:16:01]Ugye nem tökéletes a kép, mert a a legtöbb helyen, ahol ugye nagyon sok nappenergia van, tehát Ausztrália, Chile, Spanyolország satöbbi, Görögország, ott ugye nagyon sok szélenergia is van egyben.

[00:16:12]A kettő ugye nagyon jól kiegyensúlyoz egymást nálunk.

[00:16:16]Ugye mi vagyunk körben az egyetlen olyan ország, ahol iszonyat mennyiségű napenergia, viszont semmi szél.

[00:16:21]Ez minden gol jó hírhez tartozik.

[00:16:21]Igen.

[00:16:23]Tehát ez egy nagyon rossz, rossz helyzet, mert ugye a szél nagyon jól kiegyensúlyoz a napot.

[00:16:26]Ugye télen több szél van, mint mint mint nyáron egyrészt, másrészt pedig amikor másrészt meg éjszaka is egy kicsit több van.

[00:16:35]Tehát ilyen havi szinten ez egy jó, ezek jól kégyensúlyozzák egymást.

[00:16:37]Nyilván a az egész megújuló energiatermelési modell, tehát az amikor a az energiaellátásunkat ugye ezekből az forrásokból állítjuk elő, az még nem kész, mert a mai napig ugye nem tudjuk igazán megoldani azt, hogy itt például a mérsékelt égővön hogyan oldjuk meg azt, hogy a a villamos energiát, tehát ugye nyáron a napelemek sok energiát termelnek.

[00:17:00]És ezt hogyan tároljuk el télire, amikor meg ugye nagyon keveset termelnek.

[00:17:03]Tehát körülbelül hétszeres a különbség a mondjuk egy augusztusi és egy decemberi naenergia termelés között.

[00:17:10]És ez egy ez egy nagyon nagy probléma, de hogy mondjam, ugye ezt a feladatot kell megoldani 2050-re, amire ugye azt ígértük ugye az EU is, meg a magyar parlament külön, hogy mi dekarbonizálni fogjuk a az országnak a a teljes működését.

[00:17:27]ezt a problémát majd meg kell oldani, és ez, hogy mondjam, haladunk, vannak eredmények és nagyon sok minden történt ugye az elmúlt 10 évben is.

[00:17:33]És tehát azt akarom ezzel mondani, hogy hogy nagyon rövid látó dolog azon gondolkozni, hogy most akkor az orosz gáz vagy az amerikai gáz, vagy az LNG, vagy ezek nem ettől az egésztől meg kell szabadulni és az a cél, hogy ne legyen Magyarországon olaj, szén és gázfogyasztás.

[00:17:49]Erre van 25 évünk.

[00:17:52]Ezt nem én mondom egyébként, hanem a Magyarországgyűlés mondja ki.

[00:17:55]Bele van írva, ugye van egy olyan törvényünk, hogy Magyarország dekarbon ugye van egy magyar klímatörvény.

[00:18:02]És ilyen értelemben nézve nem ezekkel a dolgokkal kéne foglalkoznunk, mert ez már tulajdonképpen a a múlt zenéje, hogy most akkor honnan jön a honnan jön a gáz.

[00:18:14]De ö hang hangsúlyozom, itt most már nem arról van szó, hogy költsünk el sok pénzt a klímaváltozásra, mert a klímaváltozás az az valakinek fontos valahol, de lehet, hogy nincs is.

[00:18:26]És egyáltalán arról van szó, hogy most ruházz be valamibe, ami viszonylag rövidtávon sokkal olcsóbbá fogja tenni az életedet mint később.

[00:18:35]És ezért érdemes az államnak pénzt fölvenni és odaadni az embereknek.

[00:18:39]Nagyon sok ember ugye nyilván nem fog tudni most elmenni és hőszivattyút meg villanyautót venni, de ha ezt megteszi, akkor érdemben fog csökkenni nem csak az ő rezsie, hanem az országnak az energiaszámlája is.

[00:18:52]Nagyon izgalmas, hogy azt mondod, hogy a kormány olyasmit tett tulajdonképp hasznos dolgot, amiről nem beszélhet.

[00:18:57]Ez fordítva szokott lenni, hogy a politikusok megígérnek hangzatos dolgokat, és aztán nem nem csinálják itt.

[00:19:03]Meg tulajdonképpen akkor ennek vannak előremutató elemei és a napergia terén.

[00:19:08]És közben közben erről alig hallunk, hanem hogy de számomra is egy rejtély egyébként.

[00:19:11]Ezt én se értem, hogy miért nem hát mondjuk ha ki próbálunk találni politikai magyarázatot erre, akkor részben az lehet az oka, hogy feltetlen nem a nem az országgyűlés által elfogadott klímastratégiát valósítják meg, hanem hogy üzleti csoportok a számukra kedvező részeken végigmennek.

[00:19:31]És ez történesen egy sikeres akciónak mondható.

[00:19:34]A másik meg, hogy hát ezzel talán pontosan nehezen lenne összeegyeztethető az a politikai narratíva, ami erről a bizonyos orosz gáz meg orosz oj témakörről szól, mert akkor amúgy föl lehet-e tenni azt a kérdést, hogy ha ilyen jól állunk és ennyire jól haladunk, akkor egyébként erre mi szükség?

[00:19:51]És amúgy valóban föl lehet tenni azt a kérdést, hogy mi szükség Istvántól.

[00:19:53]Ha szaval, akkor azt vetném föl a kérdésként hadd ö ö hozzam ide, hogy lehet aféle, tehát ilyenkor mindig az ember próbálja szerintem a vagy legis én így dolgozom a jó indulatú magyarázatokat leellenőrizni, hogy mondjuk egy hosszú energiaátmenetnek az lehet egy eleme, hogy addig is ragaszkodunk mondjuk a gázbeszállításhoz, amíg odaérünk, hogy a megújulókból persze tehát hogy előző is, hogy hogy tisztázzuk ugye a villamosergiatermelés az csak egy része a történetnek, ugye a a másik két két nagy elem az ugye a az üzemanyagfogyasztás, ami ugye alapvetően olajból jön, hogy az olajból csinálják a dízelt meg a benzint, és a lakossági gáz.

[00:20:31]Tehát ugye ezek az égetések.

[00:20:31]Na most a a a dekarbonizáció, tehát a klímaváltozás elleni harcnak a legfontosabb eszköze most már egyértelmű, az a villamosítás.

[00:20:43]Tehát az, hogy térjünk át a villamosenergiára.

[00:20:45]Ugyanis amikor villamosenergiára áttérünk, akkor két dolog történik.

[00:20:48]Egyrészt villamosenergiát ugye elő tudunk állítani napelemből, napener, tehát megújulóból, aminek az az eredménye, hogy ugye nem jár széndioxid kibocsájtással.

[00:20:59]Másrészt pedig ami nagyon fontos, amit a nemz emberek nem szoktak érteni, hogy ha nem égetünk el semmit, tehát akár otthon a gázbojilerben, akár a belső égésű motorunkban, akár az erőműben, akkor ugye nem nem történik meg az a az az átalakítási veszteség.

[00:21:16]Tehát az, hogy minden ugye egy a legjobban működő gázas erőmű az ugye most körülbelül ilyen 45%-os hatásfokkal működik.

[00:21:22]Azt jelenti, h berakod az energiát, akkor annak a fele elvész és nem lesz belőle villamos energia.

[00:21:28]Ö, a az a belső égésű motornak 30%-a hatásfoka, tehát hogy az az energia, amit beleteszek, annak annak ugye a a 70%-a az nem a kerékben mozgásiergia lesz, hanem hő meg satöbbi, slódás és ilyesmi.

[00:21:42]A tehát, hogy tulajdonképpen az elektrifikáció, a villamosítás az önmagában egy óriási nagy hatékonysági többletet jelent.

[00:21:49]Ugye régen én már régóta csinálom ezt a szakmát, és ugye régen még az volt, hogy a villamos az energéppen egy ilyen egy ilyen ellenség volt, hiszen tudtuk, hogy az áram az még egy átalakítást jelent.

[00:22:02]Most már viszont pont fordítom, hogy annyira hatékonyakká váltak ezek a ezek a rendszerek, hogy most már a a dekarbonizációnak a fő útja az a villamosítás.

[00:22:13]És ugye ezért sokkal arra kell számítani, hogy Magyarországon ugye sokkal nagyobb lesz a villamosenergia részaránya a ugye a teljes energiafogyasztásban.

[00:22:22]És egyébként itt jön majd vissza az, hogy ugye mit is ígért a vagy mi van a Tisza pártnak a kormányprogramjában.

[00:22:29]Majd ezt fölvethetjük.

[00:22:31]De hogy hogy igen, tehát hogy visszatérve a a kérdésre, itt ugye három nagy terület van.

[00:22:36]Mondom üzemanyagfogyasztás, lakossági gázfogyasztás és egyébként a villamosenergiatermelés.

[00:22:43]És az a cél, hogy hosszú távon 2050-re a másik két nagy zsák, tehát a lakossági gáz meg a meg az üzemanyagfogyasztás, az mind ugye villamos energiafogyasztássá váljon, amit viszont ugye dekarbonizálunk.

[00:22:57]De ameddig ez nem történik meg, addig ugye mármint a dekarbonizáció, tehát ameddig nem tudunk ugye az év minden napján ugye előállítani annyi megújulóból származó villamosenergiát az akkumulátorok segítségével vagy valam a tárolás segítségével, hogy ez lefegyeje a teljes szükségleteinket.

[00:23:15]kellenek más megoldások is.

[00:23:18]És itt ugye az egyik megoldás az a fosszilis, tehát az, hogy legyen nekünk egy gázos erőművünk, amit évente bekapcsolunk, nem tudom 15 napra, amikor tényleg nincs elég áram.

[00:23:27]Vagy a másik lehetőség, hogy ugyanilyen gázos ereműben hidrogént tüzelünk el.

[00:23:31]Ugye a hidrogént meg lehet meg tudjuk csinálni nyáron, amikor van sok olcsó villamosk, létrehozzuk a hidrogént, eltároljuk és elégetjük.

[00:23:40]Ugye ez egy ez egy másik módja.

[00:23:42]sok ilyen megold, tehát hogy mondjam, még mindenféle más módok is vannak, de tehát hogy mondjam, ez egy probléma, ami majd a 40-es évektől lesz egy aktuális alapvetően technológiai probléma, de egyelőre még ott tartunk, hogy hogy nagyon sok nagyon sok elektrifikációt ki lehet hozni simán abból, hogy a meglevő fosszilis tüzelő berendezéseimet elektrifikálom.

[00:24:09]Tehát mondjuk megszabadulok a a ugye a villany a a benzines autóktól.

[00:24:13]És mondjuk ebben érdekes mondani, hogy Magyarország egy ilyen korai kezdő volt, mert nálunk viszonylag gyorsan elindult ugye a villanyautóknak a terjedése.

[00:24:20]De most láttam, hogy a legújabb adatok szerint Románia például már előttünk jár a a 2026 januári adatok szerint Romániában már nagyobb a villanyautók részaránya a teljes eladott autók arányában.

[00:24:32]Ö mindegy.

[00:24:35]Tehát, hogy hogy ebben is lehetne gyorsítani.

[00:24:39]Akkor te azt mondod, hogy azt, hogy igen tömegesen akkumulátorrokat kell gyártani az elektrifikáció érdekében, ezt le kell nyerni.

[00:24:46]Szerintem ez két külön történet, tehát egyrészt az akkumulátorok meg az elektromos autók.

[00:24:48]Ugye a magyar gazdaság, a magyar GDP-nek egy jelentős része 15 attól függ, hogy számolod ilyen 15 valahány százalé-a most az autógyártásból származik.

[00:24:56]Ha a magyar kormány meg akarja őrizni ugye Magyarország jövőbeli autógyártási szerepét, akkor egy tök jó dolog az, hogy például ide hozzuk a BYD gyárat Szegedre és egyéb és reménykedünk, hogy majd az Audi meg a a Mercedes is majd előbb-utóbb elektromos autókat fog gyártani.

[00:25:12]Hiszen ugye az EU azt mondta, hogy 2035-ön nem fogunk új benzines autókat eladni, tehát hogy 10 éven belül nagyon k nagyon jól körülhatárolt kivételekkel nem fognak készülni benzines autók Magyarországon sem.

[00:25:29]Ey, kettő, ezekhez az autókhoz akkumulátorok kellenek.

[00:25:31]Akkumulátorok előállításának ugye ehhez mindenféle előfeltételek szükségesek.

[00:25:37]Ugye kell hozzá víz, meg munkaerő, meg meg pénz, meg ritka földfémek, meg ilyesmi.

[00:25:45]Nyilván ezeket ott érdemes gyártani, ahol ezek rendelkezésre állnak.

[00:25:46]Na most arról lehet vitatkozni, hogy Magyarországon, hogy most Debrecenben mennyi víz van.

[00:25:51]Nyilván, hogyha nincs elég víz, akkor talán nem kéne oda akkumulátor üzemet építeni.

[00:25:54]Én azt gondolom, hogy hogy mondjam, az egy helytelen hozzáállás, hogy az akkumulátort inkább gyártsa valaki más, mert nekünk túlságosan szennyező.

[00:26:03]meg kéne tudni oldani nekünk azt, hogy ezek az akkumulátorok nem szennyező módon, nem a munkavédelmi szabályokat betartva létrejöjenek, mint ahogy egyébként gyártanak akkumulátorokat Németországban is.

[00:26:16]Tehát egyrészt ezt gondolom, másrészt pedig azt gondolom, hogy az viszont egy abszurdum, hogy most a világon úgy néz ki a a világ akkumulátor gyártó kapacitásainak a rangsora, hogy első Kína, második Egyesült Államok, harmadik Németország és negyedik Magyarország.

[00:26:29]ennek semmi értelme.

[00:26:29]Tehát nyilván, hogy mondjam, ha a világon az lenne, hogy a gombóz gyártókapacitásunkban Magyarország a negyedik, az is probléma lenne.

[00:26:38]Tehát hogy nem lehetünk ennyire kitéve semminek sem, mert ez nem egészséges egy egy 10 milliós ország számára.

[00:26:45]Tehát mi bőven elég, hogyha mi mondjuk a 20 vagy vagy 25.

[00:26:51]legnagyobb akkumulátorgyártó vagyunk a világon.

[00:26:53]Tehát és ennek semmi köze a az akkumulátor gyártás.

[00:26:55]Ez csak arról szól, hogy ne legyen tök egyoldalú a a ugye a gazdaságfejlesztési stratégiánk, mert mi van akkor, hogyha például ugye az történik, ami most is Magyarországon, hogy az látszik, hogy nagyon sok olyan akkumulátor technológia van itt, ami most éppen nem kuráns, vagy elavult, vagy szó, hogy mondjam, mindenféle problémák vannak, és nem működik ez a dolog olyan jól, mint kellene.

[00:27:19]Hát csupa olyan dologról beszélünk, ami ami tényleg, ahogy Zoli említetted is, nem része maguknak a politikusi megszólalásoknak.

[00:27:27]Talán még annyira sem, mint ö-10 éve.

[00:27:29]Tehát hogyha energiáról van szó, akkor visszatértünk egy egyszer már meghaladottnak tűnt állapothoz, hogy akkor csak a fosszilis energiának az áráról, a forrásáról, annak a biztonságos özerzéséről van szó.

[00:27:47]És ez nem azért van, mert a klímaváltozás az így visszafordult, és egy kisebb probléma lett, amivel most már nem kell foglalkozni, de mégis ezt a témát nem kell fontos tényező évé tennie annak, aki és nem szakértőként, hanem a politikában erről megszólal.

[00:28:01]Úgyhogy nézzük meg, hogy hogyan beszél erről.

[00:28:05]Egyrészt a Fidesz, másrészt a Tisza, és aztán beszéljünk mi is róla.

[00:28:10]Nem érdekli Brüsszelt, hogy Magyarország energiellátása biztonságban van-e, vagy sincs.

[00:28:14]Nem érdekli őket, hogy Magyarországon a rezsiszámlák családok számára növekednének.

[00:28:20]Ha 13 dollárral többet kéne fizetni hordónként az olajért, az azt jelentené, hogy a benzin ára fölmegy 1000 Ftra literenként.

[00:28:27]Ez a helyzet.

[00:28:29]A Tisza viszont támogatja az orosz-ukrán háború folytatását, az orosz energiaelleni szankciókat és a barátság kőolajvezeték elzárását.

[00:28:36]Mindeközben Zelenszki és Magyar Péter azon dolgozik, hogy az olcsó orosz energia ne érkezzen, ne érkezhessen meg Magyarországra.

[00:28:43]1000 Ft-os benzint és háromszoros rezsiárat takarnak.

[00:28:49]Meg tuti, hogyha ő lesz a magyar miniszterelnök, akkor nem vesz majd Oroszországból olcsó energiát.

[00:28:55]A mi számunkra a legfontosabb, hogy a barátságon továbbra is jöjjön az olcsó orosz olaj.

[00:29:01]Ennél már csak az fontosabb, hogy a török áramlaton jöjjön az olcsó orosz gáz.

[00:29:06]vezetéknél nincs semmi fontosabb még akkor se az még rövidebb is egyébként mint a barátság bró és mennyivel lesz drágább az az olaj ami majd onnan fog átjönni hát mennyivel ön tudja olyan két és fél háromszorosával többször elmondtuk egy pragmatikus együttműködésben hiszünk mindurópa többi országa természetesen nem tudjuk eltüntetni azt a 16 évet ami mögöttünk van 20 évet ahol a magyar kormán magyar kormányok nem tettek meg mindent az energiadiverzifikációért nem épít ítek ki olyan kapacitásokat, nem kötöttek olyan szerződéseket, hogy egy geopolitikai válság esetén, vagy egy háború esetén, vagy egy ellenséges orosz lépés esetén Magyarország el tudja látni maradéktanul a lakosságát és a vállalatait gázzal, sőt a jelen helyzetben még kőolajjal sem.

[00:29:53]Mi azon fogunk dolgozni, hogy a lehető leggyorsabban ezek a kapacitások képüljenek.

[00:29:58]Elmondtam nagyon sokszor ezt a példát, hogyha egy kereskedő legyen, az egy narancskereskedő, vagy egy kőolajkereskedő, hogyha három forrásból tudja beszerezni a a terméket, akkor egy válság esetén vagy egy ellenséges szomszéd esetén is biztosított lesz az ellátása, sőt olcsóbban fogja tudni beszedni beszerezni, hiszen meg tudja versenyeztetni az ajánlatokat.

[00:30:19]Sajnos ez még nem a nem ez a helyzet, ezért mindent meg kell tenni.

[00:30:23]Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországnak nincs szüksége, vagy nem lesz szüksége adott esetben orosz kőolajra vagy orosz gázra, hanem arra van, arról van szó, hogy minden lehetséges módon diverzifikálni kell a forrásainkat.

[00:30:35]Hát félés nehenség, nem akarok egyenlőségedet tenni, mert nem is azonos műfajú megszólalások, amiket hallottunk, meg hát nem is azonos komplexitású vagy nyelvi megformáltságú megszólalások ezek, de mondom a műfai elvárás miatt sem.

[00:30:52]Mégis az tényleg közös bennük, hogy az energetika kérdése az arra redukálódik, hogy hogyan lehet a fosszilis energiát olcsón és vagy biztonságosan, és ezt összecsúsztatva ezt a két szempontot, ezt hogyan lehet beszerezni.

[00:31:07]Úgyhogy tényleg az az egyszerű kérdésem, hogy nektek mi hiányzik a legjobban abból, ahogyan az energetika kampány téma Magyarországon.

[00:31:15]Egy két milyen politikai vetületére had reflektálják az itt elhangzottaknak.

[00:31:19]hogy ezt azon gondolkodtam, hogy amikor itt kormánypárti politikusok vagy véleményformálók arról beszélnek, hogy nekünk mekkora szükségünk van az orosz olajra és gázra, hogy most túllazon érintettük ezt már, hogy milyen szuverenitási kérdéseket vett föl, de hogy ez mondjuk milyen tárgyalási taktika, tehát leülök valakivel tárgyal és azt mondom, hogy nekem életbevágóan szükségem van arra, amit te akarsz adni nekem.

[00:31:42]Biztos, hogy jól le tudjuk alkudni az áral.

[00:31:44]Szóval, hogy ez önmagában ellentmond annak, amit a kormány erről az egészről mond.

[00:31:48]A másik, hogy ugye nem hoztuk még szóba, de hát itt lebeg az egész történet fölött ugye a a Paks 2, a a paksi gödör, ami ami megépült egyébként most már 12 éve annak, hogy az erről szóló megállapodás megszületett.

[00:32:03]Egyébként lehet, hogy ez a legjobb, ami megtörténhet vele, hogy nem épül meg.

[00:32:04]Ö Bog József energetikai szakértő szokta azt mondani, hogy a ebben a történetben szerintem az utazása fontos, nem az odaérkezés.

[00:32:14]Tehát, hogy az igazi üzleti érdekek valójában valószínűleg ahhoz fűződnek, hogy ez jó sokáig tudjon épülni.

[00:32:21]De egyébként az meg egy stratégiai kérdés, hogy egyébként hova azért kérdeztem rá erre az átmehet kérdésre, hogy egyébként valójában hova akar eljutni egy kormányzat, tehát oda akarunk eljutni, hogy legyen egy Paks kettő, és akkor az egy hatalmas tömegét termeli ki a a Magyarországon szükséges árammá alakítható energiának, vagy pedig valahova máshová akarunk elérni.

[00:32:43]Szóval ez talán nem mindegy.

[00:32:45]Egyébként a Merkeli stratégia szólt valami olyasmiről, hogy ugye hogyha nincsen nukleáris erőmű Németországban, arra az időre, arra a hosszú átmenetre szükség van az orcsó orosz energiaforrásokra.

[00:33:00]És ugye ez volt az, amit Merkel távozása után a az Ukrajnában zajló háború tulajdonképpen keresztül húzott.

[00:33:07]És még talán azt is érdemes elmondani, hogy amikor amúgy a német kormányok, mint a fóró krumpli dobálták egymás között, és még talán Merkelnek ugyanez a kormánya hozott egy ellentétes irányú döntést a a fukusimai katasztrófát megelőzően arról, hogy fönn kell tartani a nukleáris energiát.

[00:33:24]Nem biztos, hogy mindenki föl tudja idézni azt a 15 évvel ezelőtti sokkot, amit a fukusimai katasztrófa okozott, ugye, hogy hogy hát ez nem Csernobil, hogy a világ egyik legfejlettebb országában, az egyik legfejlettebb erőműben mi történik, hogy ott milyen szennyezés zajlik le.

[00:33:41]Tehát, hogy miközben én ma is olvasok ilyesfajta hozzászólásokat vagy elemzéseket, hogy ez milyen elhamarodott és elsetett döntés volt abban a szituációban.

[00:33:51]egyáltalán nem így álltak ehhez hozzá.

[00:33:53]És valójában éppen azt gondolom energia biztonság szempontjából, tehát majdani esetleges katasztrófák kivédése szempontjából is született az akkori döntés.

[00:34:02]És akkor még talán a rézsicsökkentés kapcsán, ha már ugye ez itt fölmerült, ugye itt is van egy ilyen árértékarány.

[00:34:13]Szóval hogyha pénz körül forog ez a vita, mert hát miért ne forogna végül is ez egy fontos vetülete, tehát hogy tengernyi pénzt költ el a magyar állam arra, hogy társadalmi egyenlőtlenségeket fönntartson.

[00:34:25]Ráadásul ugye a nem támogatott ö mondjuk ö fűtési anyagok révén tulajdonképpen ez egy tipikus példája a negatív újraelosztásnak.

[00:34:36]Tehát a legszegényebbek, akiket nem ér el a rezsicsökkentés, hát tulajdonképpen finanszírozzák, vagy részben ők finanszírozzák azt, hogy másoknak, akik egyébként jobb anyagi helyzetben vannak és több energiát elhasználnak a háztartásukban, kapjanak rezittámogatást.

[00:34:51]miközben amúgy meg a vállalkozások 2022 óta magas rezsit fizetnek, és az meg megjelenik az árakban.

[00:34:59]Tehát, hogy olyan kavarodás van ebben az egész elosztási politikában, miközben a politikai narratívát tartják, hogy már önmagában ennek a felülvizsgálata azt gondolom, hogy ahhoz vezethetne, hogy egy sokkal észerűbb ö hát költségvetési szerkezethez lehetne eljutni, és és akit megint kijukadunk ahhoz, hogy egyáltalán mennyi energiára lenne szükségünk.

[00:35:24]még István egyik fő témáját, a mondjuk a az energiafelhasználást, az épületek szigetelését és ilyen módon a a hétköznapi energiamegtakarítást, ami még egyszer hangsúlyozom, nem azt jelenti, hogy mindenkinek két puloverben kell otthon ülnie, hanem hogy egyszerűen nincs szükség annyi energia elhasználására ahhoz, hogy a az életmódunkat fönn tudjuk tartani, tehát hogy erről is legyen legyen szó.

[00:35:45]És akkor és akkor az a kérdés, hogy mi van az út végén, tehát hogy hova akarunk eljutni.

[00:35:52]A működő Paks 2höz akarunk eljutni.

[00:35:54]És akkor itt ugye ez a orosz amerikai, hogy hogy lesz ez, ki fog ebbe beledolgozni.

[00:36:01]Tehát ezt a kérdést tesszük fel, vagy azt a kérdést tesszük föl, hogy hogy vagy azt a kérdést is föltesszük, hogy akkor ez a napszél energiaátváltás meg hát Magyarországon van egy geotermikus energia potenciális, és annak a beforgatása mondjuk a távütésbe az milyen mértékben merül föl, és akkor hogy ehhez képest valójában mekkora kívülről behozott ö mondjuk fosszilis energiamennyiségre volna egyáltalán szükségünk?

[00:36:27]Hát én én én két dolgot fűznék ezt hozzá.

[00:36:31]Egyrészt, hogy a az, hogy a politikusok folytan pénzről, az energiaáról beszélnek, az tulajdonképpen érthető.

[00:36:38]Tehát jól látszik az, hogy a a ugye a covid óta és akkor a tehát a covid, az energiaválság és ugye az legutóbbi nagy válságok óta totálisan leértékelődött a a klímaváltozás, tehát a környezeti kérdések, de ez mindig így van.

[00:36:49]Tehát amikor nehéz a gazdasági helyzet, akkor az emberek nem foglalkoznak a klímával, akkor az emberek azzal foglalkoznak, hogy hogy fogjá kifizetni a a ugye a jövő évi, vagy a jövő havi villanyszámlájukat, vagy gázszámlájukat.

[00:37:02]Tehát, hogy hogy ez tulajdonképpen érthető, és a politikusoknak úgy arra kell reagálni, ami az embereket érdekli.

[00:37:08]számomra a nekem az az a keretezés tehát az egész keretezésből az hiányzik, és mostabában nem hiányzik, hanem ez valójában nem egy véletlen, hanem ez egy szándékos dolog, hogy hogy ugye a a magyar a Fidesz meg ugye általában szerintem nagyon nagyrészt a magyar politika és a a a Nyugat-Európában is ugye van ez a jövősokos politikai hozzáállás.

[00:37:27]Tehát az, hogy kvázi azt, tehát sosem beszélek a választóknak, mint politikus arról, hogy egy változó világban élünk, ahol a jövőben már nem úgy fogunk élni, és nem azok a dolgok lesznek, amik régen voltak.

[00:37:38]Ugye ez egy ez egy alapélmény volt a 60-as évek Nyugat-Európájában.

[00:37:43]most Kínában ezt ugye megélik.

[00:37:45]És ez egy ez egy tök létező társadalmi narratíva, hogy de Magyarországon is szerintem a 60-aságban tökre megvolt, hogy ugye faluról városba költözünk, a gyerek már egyetemre megy, ugye satöbbi, tehát hogy autóval járunk, van hűtőszekrényünk, tehát egy csomó ilyen dolog.

[00:37:59]Ugye mi most egy olyan világban élünk, ahol a politika kvázi azt próbálja közvetíteni, hogy hogy mi megőrizzük neked a világot úgy, hogy minden maradjon a régiben, úgy, ahogy ahogy te megismerted.

[00:38:09]És én tudom, hogy itt most a Zolinak a szakterületére tévedek a a a politikai megfejtésekkel, de hogy de hogy hogy nekem az nagyon hiányzik, hogy pontosan ez az, hogy ugye nem és valószínűleg ezért nem beszélünk a napelemekről, hogy ugye nem akarjuk tehát, hogy az, hogy azt mondani, hogy Magyarország energiaellátása változik és tessék, elértük ezt a nagy dolgot és igenis elérhető, tehát hogy mondjam, ha meghosszabbítsuk ezt a vonalat, akkor nem úgy fogunk élni a jövőben, mint ahogy eddig éltünk, mert például napenergiát fogunk használni.

[00:38:38]Ez nem illik bele abba a narratívába, hogy mi x párt biztosítja azt, hogy te továbbra is úgy élhessél, ahogy élhettél, hiszen te egy olyan ember vagy, aki semmi óra nem számítasz a jövőből.

[00:38:49]Te ugye arra számítasz, hogy a jövő rosszabb lesz, mint amilyen volt.

[00:38:52]Ugye ez a a magyar ember, a legtöbb magyar embernek az alapélménye.

[00:38:56]Akinek nem ez élménye, azok nagyon nagyrészt kivándoroltak sajnos.

[00:39:00]Tehát, hogy hogy van egy ilyen van egy ilyen összefüggés leg afd meg a ugyan igen tehát hogy tulajdonképpen a a radikális jobboldal is ugye mindenhol ezt mondja, hogy hogy nyilván ebben a a növekvőtársalmi egyenlőtlenségek is szerepet játszanak, hogy hogy a mostani rendszer már nem képes azt a fajta garanciát biztosítani az embereknek, és ezért gondolják azt, hogy a jövő rosszabb lesz.

[00:39:20]És ezért amikor azt mondják nekik, hogy majd nem lesz gázbojered 25 év múlva, akkor megijednek, és azt mondják, hogy legalább a gázbojilert azt még értem, ugye, tehát ne legyen már hőszivattyú.

[00:39:32]Tehát, hogy nagyon sok ilyen ilyen ilyen probléma van ebben, és ez nagyon megnehezíti a, hogy mondjam, úgy, a jövőhöz való hozzáállást.

[00:39:38]És nagyon érdekes, hogy talán még egy utolsó gondolat, hogy amikor megnézed, hogy a Fidesz szakpolitikailag hogyan kommunikál, amikor arról beszél, hogy a biotechnológia, az AI, az tehát hogy hogy mondjam, ők tudják ezeket a dolgokat.

[00:39:51]Tehát van a a Fidesznek egy ilyen szakpolitikája, ahol ahol próbálják, hogy a a modernitást vagy a modern gazdasági folyamatok való belépést, és hogy mondjam, tehát ilyen értelemben példá az akkumulátor gyáraknak a megjelenése az egy tök progresszív dolog, még akkor is, hogyha őrületesen túl lett tolva.

[00:40:06]De hogy mondjam, megértették, hogy a 21.

[00:40:11]században nem ugyanazt fogjuk gyártani, mint a mint a 20.

[00:40:12]században.

[00:40:12]De mégis amikor a nagyközönség felé beszélnek, akkor meg az megy, hogy nyugodj meg, én biztosítom neked, hogy ugyanaz lesz, mint ami eddig volt.

[00:40:21]Azt legalább már nagyjából érted.

[00:40:23]Én ezt a ezt a helyzetet biztosítom neked, és azt is kommunikálom feléd, hogy hogy ez nem rossz.

[00:40:32]Akkor beszéljünk a Tiszáról, hogy valóban ő miből miből épít narratívát, mert ha nem is egy hangsúlyos üzenetként jelenik meg az, hogy alapvető változást eszközölnének azért, amit mondtok, a Tisza sem egy felforgató pártként hirdet programot, ha nem normalitás egyfajta visszahozójaként.

[00:40:55]De abban legyünk méltányosak, hogyha nem is ezt mondja el Magyar Péter a március 15-i sajtótájékoztatóján, meg ha nem is teszi ezt szlogbe, de hogyha ugye szakpolitikai műsor készítőjeként ebben az óriási élben vagyunk, hogy nekik van programjuk, hogyha ezt fellapozzuk, akkor megtaláljuk azért egyrészt, amiről beszéltél Zoli a rezsicsökkentésnek valamilyen szociális szemléletű hangolás, kiegészítését rezsicsökkentés plusznak ö nevezi ugye ugye mindent átveszünk, amit a kormány jól csinál, de többet adunk, tehát csökkentjük a tüzifaát.

[00:41:29]Ühüm.

[00:41:29]Ö és egy ilyen nem specifikált mondat is már, hogy megtartjuk és szociális alapon kiterjesztjük a rezsicsökkentést, illetve szociális tüzifakeret megduplázása lesz.

[00:41:40]Tehát éppen aki aki olyan módon szerzi be az energiát, amire nem vonatkozik a rezsicsökkentés, annak ezt tudják ajánlani.

[00:41:47]Tehát van valamilyen módon ilyen szociális szemlélet egyrészt, másrészt pedig vannak megújuló energiaforrákosok, és aztán majd az energiatakarékosságra térjünk rá külön később.

[00:42:00]De de egyelőre mi van azzal, hogy ami energiát használunk, azt honnan szerezzük be?

[00:42:05]És azt lehet látni, hogy tud azért a program erről az összefüggésről, hogy az oroszoknak való kitettség is akkor csökken, hogyha megújuló energiaforrásokból pótoljuk a tőlük érkező energiát.

[00:42:20]Itt vannak ilyen céldátumok, hogy 2035-ig szüntetjük meg az a rossz energiafüggőséget.

[00:42:24]Nem azt, hogy behozunk energiát, hanem amit ők így értékelnek, hogy a függőséged.

[00:42:31]És 2040-ig duplázzuk meg a megújoló energia arányát az energiaellátásban.

[00:42:36]Úgyhogy egyrészt azt szeretném kérdezni, hogy mit szóltok ezekhez a vagy mit szólsz István elsőként ezekhez a ilyen célszámokhoz kellően ambiciózusak-e, de másrészt az a nagyon érdekes, megfigyelhető dolog még ebben a programban, hogy kimondottan az államot mint akadályozó tényezőt láttatja a megújuló energiaforrásoknak a bevezetése előtt a jelenlegi államot.

[00:42:58]Tehát kifejezetten azt a nyelvet használjuk itt, hogy teret engedünk a szélenergia és a geotermikus energia használatának, eltöröljük a szélerőműveg telepítését akadályozó felesleges korlátozásokat.

[00:43:12]Tehát, tehát amit még szeretnék kérdezni, hogy itt tényleg akadályok elmozdításáról van szó, és akkor akár piaci szereplők vagy a lakosság maga is meg fogja tenni ezeket a beruházásokat saját magának, vagy itt az államnak egy aktív tulajdonos vagy beruházó szerepet is kell vinnie és befektetnie?

[00:43:32]Hát szerintem egyértelműen az államnak nagyon sok szerepe van ebben a történetben.

[00:43:40]A ugye a szélturb a szélenergia is meg ez a geotermia, amiben most nagyon nagy technológiai fejlődés van.

[00:43:44]Ezek nem ilyen ilyen kert végében csinálható dolgok.

[00:43:49]Tehát ez nem olyan, mint a napenergia.

[00:43:50]De a napenergiában is azt lehet látni, hogy a a jelenlegi kapacitásoknak talán a fele, harmada az, ami háztetői, és a másik fele az pedig ugye ipari méretű, és az is ugye a lakosságnak szánt állami támogatások miatt is érte meg ezeknek a lakosaknak, akik a háztetőre telepített.

[00:44:10]Igen, hát abba is, de hogy mondjam, a a ugye volt kötelező átvétel a napenergiára is, tehát hogy mindenféle ilyen-olyan támogatási rendszerek vannak és és lesznek.

[00:44:17]Ez tulajdonképpen egy természetes dolog.

[00:44:20]Most az, hogy a megduplázzuk a napener a megújuló energiák részarányát 2040-re az egy mondjam egy kicsit sok tekintetben nehezen értelmezhető.

[00:44:33]Egyrészt azért, mert nagyon messze van, tehát ugye azért mégis csak ugye mennyi?

[00:44:38]16 évről másfél évtizedről beszélünk, és ugye másfél évtizeddel ezelőtt még semmi nem látszott abból az óriási nagy energetikai vagy technológiai robbanásból, amiben most élünk.

[00:44:49]Tehát az, hogy ki tudja, mi lesz itt múlva egyrészt, másrészt ugye a bázis nagyon fog nőni, tehát hogy amit mondtam, hogyha tényleg zajlik ez a az elektrifikáció, a a villamosítás ugye a lakossági fűtésben, meg a az autókban, akkor ugye a a villamos energiafogyasztásunk jóval nagyobb lesz, mint ami most.

[00:45:08]a a megduplázás, tehát hogy mondjam, hogy a most körülbelül 30%-nál tartunk a hazai villamosenergiatermelésben a a megújulók részarányában.

[00:45:15]Ha megduplázzuk 2040-ra, akkor ez 60%.

[00:45:18]Na most, hogyha van egyébként egy csomó atomerőművünk, tehát mondjuk van egy még működik egy Paksyünk, meg egy Paks 2-n, és tegyük föl, hogy az ad még 30%-ot, akkor ez már egy egész jó eredmény lehet.

[00:45:32]Ha az a maradék 30% viszont inkább ugye fosszilisból van, akkor kérdés, hogy az hogyan fog lemenni nullára 2050-re, tehát hogy fogjuk elérni a a dekarbonizációs céljainkat, mert ugye azt fontos látni, hogy ugye az üvegházhatású gázok is sok helyről jönnek, tehát nem csak az energiatermelésből, de pillanatnyilag az energiatermelés azol a legjobban állunk abban, hogy hogy dekarbonizáljunk, tehát hogy gyakorlatilag széntelenítsük.

[00:45:55]Tehát az biztos, hogy 2050-re pontosan nulla üvegházhatású gázkibocsátásunk jöhet.

[00:46:03]a hogy hívjákból a az energiatermelésből, mert majd elég lesz más üvegházhatású gáz, amit majd elnyünk satöbbi.

[00:46:09]Tehát, hogy hogy ez a ez a cél, hogy mondjam, nem egy ilyen őrületesen ambiciózus dolog, de nem is rossz.

[00:46:18]Tehát, hogy ez a megduplázzuk én többet is el tudnék képzelni, tehát ahhoz, hogy hogy hanyatessünk ezt az egész dekarbonizációt ugye a a jelenlegi adópolitikával szemben úszva próbáljuk megcsinálni.

[00:46:31]És ez pedig egy nagyon jó rezsicsökkentési irány lehetne, hogy rezsit csökkentünk, de úgy csökkentjük a rezsit, hogy a villamosenergiának a költségeit csökkentjük.

[00:46:40]És például a hőszivattyúknál van ez a hátarifa, ami ugye azt jelenti, hogy a hogy nem mindig ad olcsó áramot, csak mondjuk éjszaka és hasonló.

[00:46:50]Ö, tehát, hogy ezt ö lehetne előtérbe tolni, tehát hogy én el tudok képzelni egy olyan fajta rezsicsökkentést, ami egyszerre ilyen átmenet kompatibilis is valamennyire.

[00:47:04]Arról még mindenképp beszéljünk, hogy amés már bele is kaptatok, vagy vagy szóba is hoztátok, hogy ugye a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztottunk el.

[00:47:13]És a Tiszának is van ezzel kapcsolatban ö vállalása, mégpedig az, hogy 1000 milliárd Ftból övente 100z lakást fognak energetikailag korszerűsíteni.

[00:47:25]Tehát itt viszont tud arról a program, hogy nem csak megengedni kell a dolgokat, hanem az államnak ebbe pénzt kell fektetnie.

[00:47:35]Ezáltal a magyar otthonok legalább 25%-a 10 éven belül magasabb energiahatékonyságú lesz, mint amilyen most.

[00:47:41]Ugye ez a szemlélet, hogy itt tulajdonképp az a kérdés, hogy az összes energia, amit elfogyasztunk, az az lenne túl sok.

[00:47:49]Ez az, amire valóban az ilyen trumpi mintájú jobb oldal azt veti ellen, hogy ezt nem lehet megcsinálni az életmódunk ból tett engedmények nélkül, az életszínvonalunk romlása nélkül.

[00:48:06]És tényleg az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet ezt meg lehet-e tenni ezt úgy, hogy az életszínvonal ne romoljon, hanem csak olyan változások legyenek az ember életmódjában, amit amit el lehet fogadni és hát milyen politikai keretezésben lehet ezt megtenni?

[00:48:21]Ö ha vászövek először én, mert aztán István nagyon színesen tud beszélni a tapasztalataim alapján az évi 100z lakás felújításának közpolitikai vonzatairól, de azt azért egyrészt fölvetném, hogy még a még a hanyatló népszerűségű Gyurcsány kormány idején is a panelprogram speciál az egy népszerű dolog volt.

[00:48:44]Igen.

[00:48:45]És elég jól meg lehetett értetni azt, sőt teljes mértékben meg lehetett értetni az állampolgárokkal azt, hogy mit jelent ez az ő életükben.

[00:48:51]Ráadásul az, ahogyan nem tudom, utána még egy új ö külsőt is kaptak a a azok a panelházak.

[00:48:59]Az én édesanyám is egy ilyenben lakik, és én is egy ilyenben nőttem föl.

[00:49:03]Tehát tudom, hogy egyszer máshogy néz ki a környék, tehát hogy volt benne egy olyan, hogy mondjam, kommunikációs elem is, ami ami puszta ránézésre és látványossá.

[00:49:13]Én nem szerettem azt, hogy lekenték őket rózsaszínre, de hogyha ez volt az energiahatékonyságára, akkor ez volt.

[00:49:18]Rengeteg szó van, Mátyás, biztosíthatlak róla.

[00:49:20]Szóval ezt most csak példaként mondtam, hogy ráadásul még egy ilyen városképi eleme is van, amihez nem a nem az energiapolitikában kell elmélyedni, de hogy de hogy ez egy népszerű ez egy népszerű program volt.

[00:49:31]A másik pedig az, hogy a a helyreállítási alap, a covid utáni helyreállítási alap, az RRF, az az én tudomásom szerint az tele van ilyen épületszigetelési pénzzel.

[00:49:41]Tehát rengeteg pénzt költhnénk, most nem akarok blattolni, de hát három éve költhetnénk ezt a pénzt, hogyha a magyar kormány hajlandó lenne alapvető jogállamisági feltételek teljesítésére.

[00:49:54]És bocsáss meg, le is írja a Tisza programja, hogy a hazahozott uniós forrásokból fogják ezt a szá 1000 milliárd pont az RRF az a az a rész, ami a tehát a helyreállítási alap az a az az eleme az uniós támogatásoknak, amelyek a ami a legnagyobb veszélyben van, mert ugye ezek augusztus 31-ével elveszhetnek.

[00:50:13]Hát ugye itt valamiféle politikai erőfeszítésre lesz szükség annak érdekében talán más államokkal együtt is, hogy hogyan lehet esetleg meghosszabbítani ennek a fölhasználását.

[00:50:24]Itt az az egy szerencsénk van, hogy más országok másokból, de szintén lassabban haladtak a a pénzlehívással.

[00:50:31]Tehát lehet, hogy másoknak is érdeke az, hogy ez meghosszabbítható legyen.

[00:50:35]Szóval csak azt akarom ezzel mondani, hogy egyébként erre a célra, ami egyébként nem ilyen értelemben életmód megváltoztató kérdés, tehát ugyanabban a lakásban maradsz, csak egy olyan fűtési rendszered lesz, amivel kevesebb energiát kell elfogyasztanod.

[00:50:49]Tehát ez pont nem az a része a klímaátállásnak, amikor a feje tetejére kell állítanod a a az életedet, és erre van olyan külső forrás, amit az állam föl tud használni anélkül, hogy a magyar államháztartás hiányát növelné.

[00:51:03]Tehát ez egy elég kompakt dolog tudna lenni.

[00:51:04]Én itt az időtényezőt látom egyrészt nehéznek, másrészt is akkor itt átadom a szót a annak, hogy hogy valóban a nagy politikai mondás mögött hát akkor azt jelenti, hogy évi 100z egyéni érdekérvényesítési mérkőzést kell megvívni.

[00:51:22]És ehhez kell egy államapparátus, ehhez kell valami a az egyéni problémákat differenciáltan érzékelni képes közigazgatás.

[00:51:32]És hát az egy kérdés számomra, talán nem teljesen lehetetlen, ez egy kérdés számomra, hogy mondjuk ennek a lemenedzselésére a nem tudom, a magyar államigazgatás jelen állapotában mennyire alkalmas.

[00:51:42]Bocsás meg.

[00:51:42]Ugye a ugye a német fűtési törvénynek, amit amit behoztatok és ami amit szoktak emegetni, annak ugye az volt a baja, hogy ott úgy tették kötelező az újonnan beszerelt fűtési rendszerek esetében azt, hogy azok energiaigényének legalább 65%-át megújuló forrásból fedezzék.

[00:51:58]és ennek az ikonikus példája, hogy hogy általában hőszivattyúvalett, hogy ehhez nem tették hozzá azt, hogy és a különbözetet, amivel ez a rendszer jelenleg még drágább, azt támogatja az állam.

[00:52:08]És ebből lett az, hogy hogy a Merc vissza is vta ezt, illetve hát lényegében visszavonta ezt az intézkedést, mert hozzáfűzte, hogy még a megújulókon kívül még olajjal vagy gázzal lehet ezt a az energiaigényt fedezni.

[00:52:24]Ö, szóval, hogy az egy nagy különbség, hogy azt tudja-e mellé mondani az állam, hogy és én fektetek ebbe, mert van egy ehhez hangolt szociálpolitika, társadalmi politika.

[00:52:36]A múltkor itt beszélgettünk Aras Dáviddal, hogy iparpolitika, mert nem vákuumban léteznek ezek a ezek a szakmák vagy szakpolitikai területek.

[00:52:46]Én külön választanám az új épületeket meg a meglevőeket, mert új épületből évente van Magyarországon 30-500.

[00:52:52]Egyébként én úgy tudom, hogy hogy ma már alapvetően hőszivattyúkkal készülnek az új épületek, tehát nagyon ritka az, hogy hogy ne lenne valami napelem hőszivattyú, tehát hogy csak egy ilyen sima gázbekötés az már az már főleg az új társ újépítésű társasházaknál már nincs ilyen pont azért az energetikai szabályok miatt, de valójában mindegy, hogy mi történik ezekkel, mert hogy mondjam, ezek úgy mondom egyszer kiszámoltam, hogy 2050-ben a 2050-ben álló épületeknek a nyolc az most is áll.

[00:53:24]Lehet, hogy hogy most már egy nagyobb arány, tehát hogy hogy alapvetően azzal azzal az állománnyal kell kezdeni valamit, ami ami ami most van.

[00:53:29]Ezt a 100000et, a 100 évi 100z épület, ezt ezt jól emlékszem, hogy még a ami én hát már több mint 15 évvel kezdtük el mondogatni, és ez gyakorlatilag csak annyi, hogyha kiszámolod azt, hogy 2050-ig hány év van hátra, a mostani állományból, mennyi az, ami ami nagyjából jónak mondható, és a maradékot elosztod a hátralevő évek számára, akkor valamilyen 100 és 200 közötti szám jön ki, attól függ, hogy hogy számít az.

[00:53:57]Tehát, hogy ez egy jó a jó szám, tehát hogy valóban ilyen léptékű problémával nézünk szembe.

[00:54:02]Szerintem lehetne egy kicsit több is, de nem is annyira ez a kérdés, hanem az, hogy ugye milyen eredményt próbálunk elérni, tehát azt, hogy ezek egy kicsit jobbak legyenek, vagy tegyünk rá egy kis szigetelést, és akkor mondjuk a G kategóriából átmegy a nem tudom, a D kategóriába, vagy pedig effektíve csináljunk egy mély felújítást, tehát hogy dekarbonizáljuk, vagy magyarán tegyünk bele egy, hogy szigeteljük és hőszivattyút tegyünk bele.

[00:54:25]Ög sajnos a nagy probléma az, és itt visszautalnék arról, hogy beszéltünk arról, hogy ugye a a hogy milyen, hogy ugye Magyarországon azért nem is olyan régen még a a emberemlékezeten belül volt az, hogy az országnak egy jelentős része átállt a földgáz vagy a gáz fogyasztásra, vagy a gáztüzelésre, de ugye akkoriban nagyon gyakran az volt a deal, hogy hogy a a kellemetlen fatüzelés meg a széncipelés helyette most ezzel a gázcsővel majd megoldod.

[00:54:54]És az egy az egy életminőségem emelést jelent.

[00:54:56]Tehát hogy a probléma az, hogy a hőszivattyú az nem jelent egy kifejezett életminőségem emelést, nagyon sokba kerül.

[00:55:03]Én nemrég csináltam egyet, kicsit macerás állítgatni, de de nem az van, hogy fú, most a tehát, hogy mi van az elektromos autóknál ugye van ez, hogy veszek egy elektromos autót, és akkor úgy tényleg úgy érzem, hogy na ez egy menőbb, csendesebb, jobban gyorsul, tehát hogy egy jobb technológia, mint a mint a benzines autó.

[00:55:21]A a és a legtöbb ember így érzi, akinek elektromos autója van.

[00:55:25]Sajnos ez nem mondható el a a az egész háztartá vagy a társ a a lakásfűtésről, mert hogy mondjam, a a szigetelés az a világ legkevésbé szexi technológiája.

[00:55:38]Tehát nem lehet azt mondani, hogy az ember megismerkedik valakivel, hogy figyelj, megmutatom neked a szigetelésedet.

[00:55:43]Tehát, hogy tehát, hogy hogy ez egy ez egy nem egy nem egy olyan dolog, amivel ami hogy mondjam, hogy ilyen diplomatikusan fogalmazok, bármiféle státuszt kölcsön ugye a a annak, aki elköltött erre milliókat.

[00:55:57]Tehát nem szeretnek az emberek erre költeni.

[00:55:59]Ö ha van egy egy olyan üzleti képlet, amiből ez kijön, hogy ezt érdemes megcsinálni, akkor lesznek a társadalomnak olyan rétegei, akik ezt akik ezt vállalják.

[00:56:10]ugye különösen azok, akik ugye hajlandók hitelt felvenek, akik nem félnek ilyesmitől, ha esetleg a társasházban olyan a közös képviselő, hogy ez k tehát nagyon sok ilyen ilyen társadalmi akadálya van annak, hogy ezek a dolgok miért nem történnek.

[00:56:24]És szerintem ezek továbbra is fenn fognak állni.

[00:56:26]Bár nyilván, hogyha a társ, hogyha a kormány igyekszik valamit tenni ebben az ügyben, akkor azért lehet eredményeket elérni.

[00:56:32]Tehát ugye ugye most a a Fidesz az elmúlt évtizedekben nem túl sokat foglalkozott vele.

[00:56:37]Ugye mindig az volt az ajánlat, hogy adunk neked hitelt bármire, ugye, hogy úgy csinálj valamit a lakásoddal, de nem mondtuk meg, hogy a, hogy mondjam, hogy a fürdőszobát aranyozod be belőle, vagy a, mit tudom én, vagy éppen hőszivattyút veszel.

[00:56:51]Aztán újabban most már elkezdtek ugye berakni olyan követelményeket, hogy legyenek ilyen technológiai dolgok.

[00:56:57]Ettől viszont nagyon bonyolultá vált.

[00:56:57]És akkor az emberek inkább nem veszik föl.

[00:57:01]nagyon ugye az MFB hitelprogramoknál, hogy ez rendszeresen tapasztalt volt, hogy hogy lehetett napelemre is fölvenni, meg szigetelésre is, de mindenki napelemre vette föl, mert az sokkal jobban megtérült.

[00:57:10]Tehát elég nehéz rávenni az embereket arra, hogy ezeket a dolgokat csinálják, hogyha nincs egy ilyen nagyon egyértelmű ö trend.

[00:57:21]És én gyanítom, hogy a amikor Magyarországon a gázbevezetés volt, akkor sem az volt, hogy azt vártuk, hogy hogy az emberek maguk rájöjenek, hogy hé én szeretnék gázt, ugye?

[00:57:29]Nem az volt, hogy kaptál egy levelet, hogy figyelj, be lesz vezetve a gáz, fizess ide valamennyi pénzt.

[00:57:35]Nyilván nem túl sokat, de valamennyit tessék befizetni, és akkor majd jövünk a csővel.

[00:57:38]Tehát, hogy szerintem a a a lakossági dekarbonizációnak, vagy a a ugye a ennek a a gázkivezetés, a tervezett gázkivezetés az egyetlen útja, ugye ezt csinálják például Hollandiában, hogy azt mondják, hogy na akkor elmegyünk egy faluba, vagy egy városrészbe, megnézzük, hogy ott felmérjük, hogy milyen fűtési modellek vannak, és akkor kitaláljuk, hogy mi legyen ott.

[00:58:00]Ugye nyilván a legtöbb esetben hőszivattyú, de lehet bizonyos esetekben valami biomasszal vagy biogázzal, vagy én nem tudom micsoda.

[00:58:09]Tehát mindenféle megoldások vannak.

[00:58:10]De hogy akkor úgy odamegyünk és akkor egy ilyen egy nagy svunkgal megcsináljuk.

[00:58:15]Ez a modell egyébként ez a tervezett gázkivezetéses modell ugye a meglevő gázhálózattal kapcsolatban is nagyon fontos, hiszen a másik alatt az a probléma, hogy ha tényleg az van, hogy 25 éven belül egy dek gázt sem fogunk fogyasztani, akkor ugye az van, hogy ez a gáz, ez a hatalmas gázhálózat, ami most Magyarországon van, ennek ugye minden évben egyre kevesebb fogyasztója lesz, és annak a csökkenő fogyasztói bázisnak kell az egész hálózat működtetését finanszírozni.

[00:58:44]Tehát nem akarod úgy csinálni, hogy ugye a távőknél volt ez a probléma, ugye a távhfő leválás, hogy időben ugye ez nagyon ment, hogy drága volt a távhő, az emberek elkezdték egyénivel kikapcsolni, és attól egyre drágább lett a távhő, hiszen egyre kevesebb fogyasztó fizette ugyanazt a hálózatot.

[00:59:00]Ugye ha tehát, hogy mondjam, például Bécsben nem lehet ilyet csinálni.

[00:59:05]Bécsben az van, hogyha ott a környéken van távő, akkor kötelező a távő.

[00:59:09]Na most ugyanígy a gázhálózat, ahogy csökken, ez egy ilyen probléma lesz, hogy hogyan szabadulsz meg.

[00:59:14]Tehát alatt azt kéne csinálni, hogy megkeresni azokat a gázhálózati végpontokat, ugye, ahol a legnagyobb a fajlagos fenntartási költséget, tehát ugye mondjuk nem tudom, egy kis faluban megy ki hosszan a gáz, és akkor azt mondja, na akkor itt lezárjuk, és akkor abba a faluban akkor kitaláljuk azt, hogy mi az a fenntartható fűtési modell, ami ami tud működni.

[00:59:37]Tehát mondjuk ez lenne egy ilyen egy ilyen állam államintenzív megoldás, de azért ez nem könnyű, tehát ez a hollandoknak se megy olyan jól, mint ahogy tehát ez kicsit azért a a Marsraszállás államigazgatási megfelelője.

[00:59:51]Tehát, hogy ez nem könnyű, de még azért addig is lehet sok dolgot csinálni.

[00:59:55]Ugye mondjuk egy nagyon klasszikus példa a társasházak, ugye a társasházak Igen.

[01:00:01]Egyrészt kiválóan alkalmasak arra, hogy hiteleket vegyenek föl, mert ugye sose tudnak csőtbe menni, mert ugye mindig van tehát hogy mondjam, hogy az egyes lakók csődbe mennek, de maga ház társasház nem fog csődbe, amíg laknak ott emberek.

[01:00:12]És ugye ott kéne lehetővé tenni azt, hogy hogy hogy mondjam, hogy viszonylag egyszerű többséggel el lehessen dönteni ezeket a felújítási donlógokat.

[01:00:24]A másik, ami ami egy nagyon fontos lehetőség lenne, az a számlásfinanszírozás.

[01:00:28]Tehát azt megoldani, hogy te fölvehesd a beruházási költség egészét úgy, hogy utána nem te fizeted vissza egy banknak, hanem a villanyszámládon vagy a gázszámládon keresztül fizeted vissza az energiaszolgáltatónak.

[01:00:45]Ugye ez több szempontból jó.

[01:00:45]Egyrészt azért, mert nem kell neked egy külön deal a bankkal.

[01:00:50]a szolgáltató téged ismer, tehát tudja, hogy lehet, hogy nem vagy egy gazdag ember, de legalább ki szoktad fizetni a villanyszámládat rendszeresen.

[01:00:58]Tehát van egy ilyen történeted, hogy hogy azért ezt megbírod ugrani.

[01:01:01]Másrészt ugye egy nagyon garantált dolog, hiszen a hitel maga nem az adott emberhez tartozik, hanem a fogyasztási helyezet.

[01:01:10]Ameddig abba a lakásban lakni fognak, addig laknak, addig ott lesz izé.

[01:01:13]Na mindegy.

[01:01:13]Tehát, hogy azt hiszem, hogy itt nagyon elmerültünk ezekbe a szakpolitikai trükkökbe, de szóval sok mindent lehet ebben az ügyben csinálni, és és én nagyon bízom is benne, hogy ezek hogy ezek meg fognak valósulni, de ez nem egy nem egy egyszerű ügy, tehát ez nem egy séta galop, ahogy ahogy mondani szokták.

[01:01:30]Igen, elmerültünk a szakpolitikában.

[01:01:30]Hát erre való ez a műsor.

[01:01:33]Azt tenném fel zárásnak, azt a szempontot, amiről még nem beszéltünk, hogy hogy hát nem csak nemzeti és nemzetállami zöld politikák vannak, hanem van európai uniós politika is.

[01:01:50]Van valahol valamilyen fiókban egy Europal továbbra is.

[01:01:53]Ö és szerintem az még fontos kérdés, hogy az Európai Uniónak a közösen megfogalmazott céljait, azt érdemes elfogadnunk Magyarország érdekének, vagy vannak kifejezetten konfliktusos pontok ebben, ahol fontos egy magyar kormánynak, ha a zöld átállás mellett és egy zöld iparpolitika mellett elkötelezett, akkor is külön véleményt vagy nemzeti érdeket képviselnie gondolok akár olyan hosszútávú kérdésekre is, mintogy ez a magyar akkumulátor stratégia, amit kritizáltál ez gondolom én, hogy az Európai Unió magországainak remekülj megfelel, hogy ha mi ezt önkéntes dologban magunkra vállaljuk ezt a szerepet, hogy elvisszük a környezeti terhelést meg a meg az alacsony hozzáadott értékű munkát elvégezzük.

[01:02:42]Daniel Freund zöld párti Németországgal Németországból Magyarországgal sokat foglalkozó EP képviselőt volt.

[01:02:50]Szerencsém kérdezni arról, hogy mit szól Orbán Viktor akkumulátor stratégiához és teljes szív támogatta.

[01:02:54]Igen.

[01:02:57]Amit nagyon ritkán lehet tőle nyilván egyébként hallani.

[01:02:59]Tehát gondolok ilyen stratégiai kérdésekre is, de akár olyan rövidtávú kérdésekre is, hogy az Európai Unió közös célkitűzése ugye a 2027-es függetlenség az orosz energiától, ami a Tisza sem tart ilyen rövid távon megvalósíthatónak.

[01:03:16]Tehát ilyen példákon keresztül igen az a kérdésem, hogy külön utasnak kell lenni az Európai Unióban ebben a tekintetben, vagy nagy vonalakban azért a közös célkitűzéseket érdemes követni?

[01:03:31]Hát, hogy mondjam, hiszen az EU-ban vannak mindig közös télkitűzések, de ezek azért mindig lebontódnak tagállami szintre, és minden tagállam egy kicsit azzal foglalkozik, hogy az ő saját speciális szempontjait próbálja ott a a tárgyalások során érvényesíteni.

[01:03:44]Tehát, hogy ugye Magyarország hogy mondjam, ilyen értelemben nyilván sokkal erőteljesebben képviseli az álláspontját, de szerintem azt senki nem várja el a egyetlen egy tagállamtól se, hogy hogy mondjam, hogy ne érvényesítse az ő az ő saját szempontjait.

[01:04:02]Nyilván az egy az egy szituáció, hogy mi rá vagyunk kötve erre az orosz földgázra.

[01:04:13]meggyőzőbb lenne, hogy mondjam, amellett érvelni, hogy erre nekünk szükségünk lenne, szükségünk van, hogyha be tudnánk bizonyítani azt, hogy mi mennyit dolgozunk azon, hogy ettől megszabaduljunk.

[01:04:21]Tehát, hogy mondjam, ugye a Baltikum például ő kemény, tényleg három- négy éves munkával elért azt, hogy ők most már nem lógnak rajta az orosz áramhálózaton.

[01:04:31]Ez nem ment erő áldozatok nélkül.

[01:04:33]Megcsinálták, mert úgy gondolták, hogy azért az mégse járja, hogy Oroszországba vegyék az áramot.

[01:04:36]Ö, tehát sok ilyen ilyen példa van.

[01:04:40]Szerintem sokkal elfogadhatóbb egy igen egy ilyen fajta gázvásárlás, hogyha mondjuk azt mondjuk, hogy például, amit te is említettél korábban, hogy ez csak egy ilyen biztonsági garancia, vagy egy lehetőség, hogy esetleg megtartjuk ezt a török áramlatot, hogy ha esetleg mégis úgy alakul, akkor izé, de alapvetően máshonnan próbálunk vásárolni.

[01:04:59]De ugye a például ez az egész kérdés, ez ugye nem annyira része a Green Dealnek, tehát a a ami maga ugye a Green Dealnek a törzs területe, tehát az, hogy hogy hogy hogy Európa dekarbonizálódjon, hát abban nyilvánvalóan ugye mi is érintettek és érdekeltek vagyunk, hiszen mi is ugye ugyanaz alatt az ék alatt élünk alatt élünk, mint ugye az összes többi európai ország vagy a világ.

[01:05:25]Tehát, hogy ez egyértelműen érdekünk.

[01:05:28]Ráadásul ugye a magyar gazdaság meg a magyar energiafogyasztási profil meglehetősen tiszta.

[01:05:33]Tehát, hogy ha itt közép-európai viszonylatban megnéz, ugye Magyarországnak nem nagyon van ipara, vagy legalábbis ugye európai viszonylatban viszonylag kicsi az iparunk, nagyon sok a a nukleáris energiánk, meg a földgázfogyasztásunk.

[01:05:46]Tehát hogy mondjam, a mi kibocsátásaink azok nem olyan súlyosak mondjuk akár Lengyelországhoz, vagy Csehországhoz képest.

[01:05:53]Tehát, hogy minket nem, tehát úgy mondom, Csehországban egy nagyon komoly problémát jelent az, hogy van egy nagyon súlyos nehéz iparuk, akiknek nagyon nehéz megfelelni ezeknek a a a klímapolitika által támasztott terheknek.

[01:06:08]De ugye mi mi Magyarországon ugye elbúcsúztunk a Dunafertől, nem nagyon vannak már olyan területek, ahol ahol nekünk ilyen nagyon speciális érdekeink lennének.

[01:06:18]Szerintem ez az egyetem sztori, ez az orosz, ez orosz gáz sztori.

[01:06:23]Ez ez van.

[01:06:23]És az ár az nem lehet indok arra, hogy bűnözőkkel kereskedjünk.

[01:06:30]Hm.

[01:06:30]Nekem az a van egy kedvenc politikai mondásom, ami eszembe jutott, hogy a maratoni futóverseny teljesítésének az az első feltétele, hogy rögtön az elején jó irányba kell elindulni.

[01:06:40]Szóval, hogy valószínűleg a mi Európai Uniós érdekérvényesítésünk azért azon kellene, hogy alapuljon, hogy hát az ország adottságaval összhangban lévő célokat érdemes kitűzni.

[01:06:50]Beszélgettünk ugye itt is más összefüggésben is a például az akkumulátor gyártásról, tehát hogyha se energiát, se nyersanyagot, se munkaerőt, se fölterületet, se vized nincsen hozzá, akkor például ne ezt csináld.

[01:07:03]És akkor ne ennek érdekében lobbizál.

[01:07:03]És hogyha mondjuk legalábbis egy része például az orosz gázbeszerzésnek és olajbeszerzésnek az politikai narratívákkal függ össze, akkor lehet, hogy érdemes és olcsóbb az ország szempontjából a politikai narratíván változtatni sem, mintogy ehhez kötőd oda magadat, és hogyha vannak olyan adottságaid, lásd naenergia vagy geotermikus energia, amelyek léteznek és ott vannak, akkor például az ezekkel kapcsolatos érdekérvényesítés az eléggésszerű magatartásnak tűnik anélkül, hogy én birtokában lennék annak a szakmai tudásnak, hogy pontosan mi az, amit követelnünk kell, de mondjuk ezekkel rendelkezünk, tehát hogyha ez ügyben lehet pozíciót javítani, akkor én abban nagyobb politikai fantáziát is látok.

[01:07:46]Politikai fantázia, hát ez is a kulcszavaink közé tartozik, úgyhogy ezzel zárjuk a beszélgetést.

[01:07:50]István Zoli, nagyon köszönöm nektek.

[01:07:54]Köszönjük.

[01:07:54]Köszönjük szépen.

[01:07:56]Nektek pedig köszönöm szépen a figyelmet.

[01:07:57]Ö a választás előtt még egyszer érkezünk Zolival felderítővel és a szakpolitikák értékelésével.

[01:08:03]Úgyhogy tartsatok a Partizánnal egészen a választásokig, amikor pedig egész napos választási műsorunk lesz.

[01:08:11]Arra is szeretném ismét felhívni a figyelmeteket, hogy tart az adó 1% felajánlási időszak.

[01:08:17]Úgyhogy ezzel is hozzá tudtak tenni a Partizán munkájához, és kifejezetten a Partizán függetlenségéhez, a leírásban található linkeken pedig lehettek a rendszeres támogatóink is.

[01:08:31]Levezetésként még nézzetek meg egy rövid összeállítást arra, hogy milyen úttörő részvételi projektben vehettek részt a Partizán műsorgyártásához is hozzájárulva a választás napján.

[01:08:39]Én viszont köszönöm nektek a figyelmeteket.

[01:08:44]Sziasztok!

[01:08:45]Csatlakozz a Partizán korszakalkotóprojektjéhez.

[01:08:47]vegyél részes egy olyan közeleti kutatásnak, ami még generáció óta nem volt az országban.

[01:08:51]Ha érdekel, hogy hogy néznek ki a választások a valóságban, ha érdekel, hogy mi történik a csatérkörzetekben, ha megtapasztalád a terepmunka izgalmát, akkor itt a helyed.

[01:09:00]A választás napján egy olyan személyes adatfelvételen alapuló közösségi kutatást szervezünk, ami alapján jobban megérthetjük azt, hogy milyen választói magatartások vannak, illetve hogy hol, milyen szempontok mentén dől el a verseny.

[01:09:12]Ez nem pusztán megfigyelés, hanem konkrétan aktív közreműködés a Partizán választási műsorában.

[01:09:16]Ha esetleg a hosszabb távú, önkéntes munkára nincs is lehetőséged ehhez a projekthez, akkor is csatlakozhatsz.

[01:09:24]Éppen ezért ne csak nézd, hanem legyél is ott, ahol eldől a választás.

[01:09:26]A leírás megtalálsz mindenhez szükséges információt, csatlakozz még ma, számítunk rád, és találkozunk a választás napján.

[01:09:32]Csáó!