Felszólalt az erőszak ellen, már nem dolgozik ott | Megszólal az iskola egykori gyerekpszichológusa
Szereplők: Molnár Zsófia, az iskola egykori gyerekpszichológusa, valamint Kegye Adél (Róza Parks Alapítvány, emberi jogi ügyvéd) és Udvarhelyi Tessa (József város alpolgármestere) a második felében.
Molnár Zsófia 2023-ban kezdett dolgozni a szegregált, roma és bevándorló gyerekek többségét tanuló Losoncitéri Általános Iskolában. Az intézmény szigorú, fegyelem-központú rendszert működtet: nincsenek szünetek az udvaron, a gyerekek nem érintkezhetnek osztályok között, és a pedagógusok rendszeres verbális bántalmazást, megalázást és nyilvános megszégyenítést alkalmaznak. Zsófia jelzéseket tett a szexuális bántalmazás gyanújáról és a rendszeres gyerekbántalmazásról, de az igazgatónő elutasította a segítségnyújtást, és az intézmény bezárkózott.
A szegáció az elmúlt évtizedben erősödött Magyarországon: 43 000 roma gyerek tanul elkülönítve. A Losoncitéri iskola egy olyan rendszerprobléma szimbóluma, ahol az állam nem biztosít elegendő erőforrást a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásához, és a vezetés a fegyelem helyett az empátiát választotta volna.
A deszegregáció lehetséges, de ehhez vezetőváltás, új pedagógiai program, az önkormányzati és állami fenntartás integrálása, valamint civil szervezetekkel való együttműködés szükséges. A Losoncitéri iskola helyreállítása vagy újraalapítása lehetséges, de csak akkor, ha az intézmény megnyitja magát a segítségre.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az iskola szerkezete és a fegyelmezés gyakorlata
Molnár Zsófia 2023 elején kezdett dolgozni a Losoncitéri Általános Iskolában, amely a VIII. kerület szívében található, lakótelepen. Az iskola tanulói összetétele nagyrészt roma kisebbségből és bevándorló (kínai, vietnámi) hátterű gyerekekből áll – Zsófia becslése szerint több mint 50% roma származású, plusz jelentős bevándorló populáció. Az iskola körülbelül 350 tanulót foglalkoztat, de Zsófia csak félállású (20 órás) pszichológusként dolgozik, holott a jogszabály 500 fő felett teljes státuszt írna elő.
Az intézmény szigorú szegregációs szabályokat működtet: a különböző osztályok tanulói nem érintkezhetnek egymással, és nincsenek udvari szünetek az ebédig. Az elsős hat éves gyerekek csak délután, ebéd után mehetnek ki az udvarra, és ezt is meg lehet tagadni a fegyelmezés eszközeként. Az óra 25 percig tart, majd 10 perc alatt a gyerekek egyenként egy pedasszisztens kíséretében mehetnek a mosdóba (amely kulcsra van zárva), majd újabb 10 perc óra következik.
„Nem érdemlik meg az udvart ma délután, mert nem tudtak csöndben végigmenni a folyosón." – tanárnő *
A verbális és érzelmi bántalmazás
Az iskola vezetése, különösen az igazgatónő, rendszeres verbális bántalmazást és nyilvános megalázást alkalmaz. Zsófia első napjain már szemtanúja volt annak, hogy az igazgatónő ordítva szidalmazza a gyerekeket – például egy hörcsögöt találtak egy tanuló toltartójában, és az igazgatónő „a torka szakadtából" üvöltve szidta meg a lányt, aki egész nap az igazgatói irodában ült.
„Meg kell alázni a gyereket, mert ha megalázzák és a többiek nevetnek rajta, akkor majd kusolni fog." – az iskola korábbi gyakorlata *
Zsófia szerint azonban ez nem működik: a gyerekek ugyan rövid ideig hallgatnak, de az okozott feszültség később fizikai agresszióban vagy más viselkedési problémákban csapódik le. Az iskolagyűléseken a vezetés nyilvánosan közölte az „rossz" tanulók névsorát, és folyamatos „kipéczés" és bántás történt.
A szexuális bántalmazás esete és az intézmény válasza
2024 októberében Zsófia telefonon értesült arról, hogy szexuális bántalmazás gyanúja merült fel: két fiú berángatott a WC-be egy lányt. Zsófia emailt küldött az érintett osztályfőnököknek, hogy beszéljenek az esetről, és jelezzen, ha viselkedésváltozást tapasztalnak. Az email másnap az igazgatónőhöz került, aki telefonon agresszívan támadta meg Zsófiát:
„Mit képzelek magamról, hogy gondolom, hogy itt emaileket írogatok egy ilyen témában. Ilyen ebben az iskolában nem történhet meg. […] Ha ilyen megtörténne, akkor az azt jelentené, hogy a tanárok rosszul végzik a munkájukat, mert nem álltak ott a WC előtt." *
Az igazgatónő azt állította, hogy ő „kivizsgálta" az esetet, de Zsófia szerint ez nem megfelelő: a szexuális bántalmazás gyanújában szakképzett, semleges helyen kell meghallgatni a gyerekeket, nem az igazgató irodájában, ahol az iskola félelmetessége újra traumatizálhatja őket.
A jelzéskötelezettség és az intézmény ellenállása
Zsófia jogszabályi kötelezettségének tett eleget azzal, hogy jelzést tett a szexuális bántalmazás gyanújáról. Ezt követően azonban az igazgatónő és a tanári kar közvetlenül ellene fordult. Zsófia visszajelzéseket adott a vezetőségnek, hogy az elhangzottak gyerekbántalmazásnak minősülnek – verbális, fizikai, érzelmi, szexuális, és az elhanyagolás kategóriájába tartozik a kortársbántalmazásra adott válasz hiánya.
Zsófia azt érzékelte, hogy az intézmény párhuzamot húzott: ahogy bizonyos „problémás" gyerekeket kívánnak eltávolítani az iskolából (egyikőjüket például Szőlőutcáról Debrecenbe vitték), úgy kezdett Zsófia is az intézmény „problémájának" számítani. Az igazgatónő agresszív hangnemben közölte vele, hogy nem képez fenyegetést az iskola működésére.
A kerületi gyermekjóléti központhoz fordulás
2024 áprilisában Zsófia a kerületi gyermekjóléti szakszolgálathoz fordult segítségért. Az intézmény megerősítette, hogy valóban baj van, de mivel az iskola a tankerület fenntartása alatt működik, az önkormányzati gyermekjóléti központ korlátozott lehetőségekkel rendelkezik. Október 2024-ben egy szakmai nap szerveződött, ahol a gyermekjóléti központ és munkacsoportjai próbáltak új szemléletet közvetíteni a pedagógusoknak – hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem „rossz" gyerekek, hanem egzisztenciális krízisből érkeznek, és más eszközökre van szükség, mint a büntetés.
„A hátrányos helyzetűek a gyerekek, az nem csak egy duma, hanem hogy szóval, hogy ez egy olyan dolog, amivel így nap mint nap foglalkozni kell." – Molnár Zsófia *
Azonban ez a szakmai nap gyakorlatilag kudarcba fulladt. Amikor Zsófia felszólalt, hogy ő a segítő szakemberek közé tartozik, és hogy szükség van reflexióra és szemléletváltásra, az egész tanári kar közvetlenül ellene fordult.
Az iskola összetétele és a szegáció
Az iskola tanulói összetétele nagyrészt roma és bevándorló hátterű gyerekekből áll. Zsófia szerint az iskola vezetése ezt nem pozitív sokszínűségként kezeli, hanem olyan problémáként, amely „fel kell emelni" ezeket a gyerekeket. Az iskola vezetése azt kommunikálja, hogy a gyerekek „agresszívek és rossz családi körülmények közül jönnek", holott sok esetben ezek a gyerekek valóban nehéz sorsúak, és az iskola helyett támogatásra lenne szükségük.
„Nagyon sok a hátrányos helyzetű gyerek, és akkor nekem azért úgy viszonylag sok idő volt, amire így összeállt, hogy hogy hát azért az iskolának a jó nagy százaléka a roma kisebbségből származik." – Molnár Zsófia *
Zsófia szerint az iskola vezetése nem kérdezi meg a gyerekeket arról, hogy miért viselkednek így – például hogy miért van egy hörcsög a toltartójában, vagy hogy mi a hátterében egy viselkedési problémának. Sok gyerek esetében pontosan lehetne tudni, hogy három héttel ezelőtt börtönbe került az apja, vagy meghalt a nagypapája.
Az iskola fegyelmezési eszközei
Az iskola vezetése a 2024–2025-ös tanév elején egy „különcsengetési rendet" vezetett be egy nagyon nehéz osztály számára. Ez azt jelentette, hogy az óra 25 percig tartott, majd 10 perc szünet, majd 10 perc óra – így a gyerekek gyakorlatilag nem tudtak pihenni. Az igazgatónő azt javasolta, hogy mivel a gyerekek „agresszívek és fizikailag is agresszívek", fel kell őket jelenteni a rendőrségre.
Az iskolagyűléseken a vezetés nyilvánosan közölte az „rossz" tanulók névsorát. A testnevelés órák során a tanárok „egyeseket" írnak fel azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs testnevelés felszerelésük – holott lehet, hogy az anyuka nem tudta kimosni, vagy nincs rá pénze.
„Nincs tesi cucca, nem tesizhet, és hogy az, hogy így a kicsit mögé néznénk, hogy lehet, hogy nincs tesi cucca, vagy anyukája nem tudta kimosni, vagy nem tudom." – Molnár Zsófia *
A békés iskolák program és a módszertani ellentmondás
Zsófia azt javasolta, hogy vezessék be a békés iskolák programját, amely a szemlélőket mobilizálja, hogy ne a hallgatásukkal erősítsék meg a bántalmazókat, hanem álljanak az áldozat mellé. Az igazgatónő azonban ezt azonnal elutasította, mondván, hogy az egész iskola elköteleződésére lenne szükség, és hogy Zsófia egyedül nem tudja ezt megvalósítani.
Zsófia azt tapasztalta, hogy a tanárok toleranciaszintje eltérő: míg az osztályfoglalkozásokon szeretnék, hogy a gyerekek szabadon beszélhessenek, a tanárok gyakran keresztbe fegyelmezik őket a hangerő miatt. Az igazgatónő azt állította, hogy ismeri az összes restauratív technikát és pozitív fegyelmezési módszert, de nem alkalmazza őket.
A szegáció országos trendje és a Róza Parks Alapítvány
Kegye Adél, a Róza Parks Alapítvány vezetője szerint a szegáció az elmúlt évtizedben erősödött Magyarországon. Kutatásaik szerint 43 000 roma gyerek tanul elkülönítve iskolákban. A szegáció az óvodákban kezdődik, és az iskolai szegáció a legsúlyosabb gyermekjogi probléma Magyarországon.
„Magyarországon a gyerek szegénységen túl én az iskolai szegációt tartom a legsúlyosabb gyermekjogi problémának." – Kegye Adél *
A szegáció nem csak az iskolában, hanem az óvodákban is jelen van. Az egyházi iskolák aránya 2013 óta szinte megháromszorozódott, ahova zömmel nem hátrányos helyzetű gyerekek járnak, így a hátrányos helyzetű gyerekek az állami oktatásba szorulnak.
Gyermekjogi szempontok
Kegye Adél szerint az, ami a Losoncitéri iskolában történik, gyermekbántalmazásnak minősül, és ez a rendszerabúzus része. Az intézmény vezetésének felelőssége mellett azonban az állam felelőssége az elsődleges, mivel ő határozza meg az oktatási rendszer szerkezetét, forrásigényét és az oktatás szereplőinek adott eszközöket.
„Az állam felelőssége itt az elsődleges, hiszen ő határozza meg azt, hogy milyen az oktatási rendszer, milyen annak a forrásigénye, mennyi forrást biztosít." – Kegye Adél *
A szexuális bántalmazás gyanúja esetén nem a pedagógusoknak kellene kikérdezni a gyereket, hanem szakképzett szakembereknek egy semleges helyen, például egy barnahúzban vagy meghallgató központban. Az igazgató által végzett „vizsgálat" újra traumatizálja a gyereket.
A tankerület és az önkormányzat szerepe
Udvarhelyi Tessa, József város alpolgármestere szerint a Losoncitéri iskola helyzete 2020 előtt jobb volt, amikor Stáncinger Csilla volt az igazgató, aki innovatív pedagógiai programokat vezetett be. Az új igazgató érkezésével az iskola „mélyrepülésbe" kezdett.
Az önkormányzat több lépést tett: két iskolai szociális segítőt finanszírozott (nem kötelező), képzési programokat és csoportfoglalkozásokat szerveztek. Azonban az iskola vezetése egyre inkább bezárkózott, és nem engedte, hogy az iskolai szociális segítők csoportfoglalkozásokat tartsanak. Az önkormányzatnak állásfoglalást kellett kérnie a belügyminisztériumtól, amely megerősítette, hogy az iskolai szociális segítők tarthatnak foglalkozásokat.
„A dinamika, amit én ugye én egy, hogy mondjam, két lépéssel hátrébb látom ezt az egész ügyet, az az, hogy a [gyermekjóléti központ] próbálkozik, az iskola meg egyre inkább zár be és azt mondja, hogy nem kell a segítség." – Udvarhelyi Tessa *
Az önkormányzat és a tankerület között 2024 előtt rossz volt a viszony, de azóta együttműködési megállapodást írtak alá. Azonban az iskola vezetése továbbra is ellenálló marad. Az önkormányzat egy Press Ridge nevű amerikai módszert szeretne bevezetni, amely hátrányos helyzetű gyerekeknek segít, és több helyen sikereket ért el szegregált iskolákban. A tárgyalások azonban megakadtak, mivel az ügy nyilvánossá vált.
A szegáció története József városban
Kegye Adél szerint 2008-ban egy per indult a nagyvárosi szegáció miatt, amely több József városi általános iskolát is érintett. A bíróság arra kötelezte a minisztert, hogy készüljenek el deszegregációs intézkedési tervek. Azonban ezek a tervek nem tartalmaztak valódi beavatkozásokat, és a szegáció folytatódott.
A Losoncitéri iskola 30 évvel ezelőtt még a „menő iskola" volt, mert volt uszodája. Most azonban a szülők megpróbálják eltéríteni gyerekeiket attól, hogy oda jelentkezzenek. Az iskola a lejtőn csúszott le, és elérte azt a nem többségi gyermekarányt, amely után a nem roma és nem bevándorló hátterű gyerekek más kerületen kívüli iskolákba mennek.
A deszegregáció lehetőségei
Kegye Adél és Udvarhelyi Tessa szerint a deszegregáció lehetséges, de komplex beavatkozást igényel. József városban 2020-ban közösen kezdtek el egy olyan programot, amelynek keretében lehetett javítani a szegációt az óvodákban. Civil és állami szereplők, önkormányzati szereplők közösen dolgoztak ki egy olyan módszert.
Az alapítvány tanulmánya az iskolaközpontok létrehozására tesz javaslatot, amely inkább a vidéki településekre vonatkozik. Az elképzelés az, hogy a szegregált, kis létszámú iskolákat meg kell szüntetni, és a gyerekeket nagyobb, jobban felszerelt iskolaközpontokba kellene integrálni. Ehhez iskolabuszra, pedagógus-továbbképzésre és koordinációra van szükség.
„Ezeket az iskolákat egyszerűen meg kell szüntetni, és ezeket a gyerekeket, akik odajárnak, nagyobb iskolaközpontokba kellene beintegrálni." – Kegye Adél *
A Losoncitéri iskola jövője
Udvarhelyi Tessa szerint a Losoncitéri iskola helyreállítása vagy újraalapítása lehetséges. Az iskola jól felszerelt: van uszodája, udvara, és több mint 700 gyerek férne el benne, de jelenleg csak körülbelül 300 van. Az önkormányzat szeretné, ha az iskola megmaradna, de ehhez teljesen új pedagógiai programra, új vezetésre és új tanári gárdára lenne szükség.
Az önkormányzat azt szeretné, ha az iskolák visszakapnák az autonómiájukat, és Budapesten az önkormányzatokhoz visszakerülnének az iskolák. Ez lehetővé tenné, hogy a bölcsöde, óvoda és iskola egy egységes, helyileg beágyazott rendszert alkossanak.
Az üzenet a segítő szakembereknek
Molnár Zsófia üzenete a hozzá hasonló szakembereknek az, hogy merjék kimondani, hogy probléma van. Nem csak terápiás keretek között, hanem nyilvánosan is kell beszélni arról, hogy baj van, és segítséget kell kérni.
„A változást. […] Merjük kimondani, hogy probléma van. […] Vegyünk segítséget kérni, és ezt merjük elfogadni." – Molnár Zsófia *
Zsófia szerint léteznek olyan pedagógiai módszerek, amelyek nem a sorba rendezett padok mögé szorítják a gyerekeket, hanem lehetővé teszik, hogy kimentek az udvarra, bogarakat nézzek, és élménypedagógiát folytassanak. A gyerekek nem azért szorulnak az online térbe, mert azt akarják, hanem azért, mert az az egyszerűbb. Az élő kapcsolatok sokkal értékesebbek.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „orcitéri piac" – valószínűleg a Rákóczi téri piacra vagy egy másik piacra utal, de az átirat nem egyértelmű
- „szájkoló tanárok" – az ASR valószínűleg félreismert egy kifejezést; kontextus alapján lehet, hogy „szájkarate" vagy hasonló, de nem világos
- „kölcsei Vörös Marti" – valószínűleg egy iskola vagy intézmény neve, de az átirat nem egyértelmű
- „CFCF" alapítvány – az átirat szerint „CFCF", de a teljes név nem világos
- „Marosi Beatrix" – a tankerület vezetője, de az átirat nem egyértelmű
- „Belpesti tankerületnek volt" – az átirat töredékes, nem világos, hogy mi volt
- „Kend Ágnes" – Kegye Adél társszerzője, de az átirat nem egyértelmű
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:05]Február végén látott napvilágot egy cikk a Magyar Narancs felületén Béres Máté újságírótól áldozatok címe, amiben a budapesti Losonciéri Általános Iskolán belüli áldatlan állapotokról számoltak be.
[00:00:17]A cikk szerint az intézményben szigorú és elszigetelő szabályok vannak érvényben.
[00:00:22]A különböző osztályok tanulói nem érintkezhetnek egymással, és a szünetben sem mehetnek ki az udvarra.
[00:00:26]A beszámolók szerint a pedagógusok rendszeresen alkalmaznak megalázó módszereket, például verbális bántalmazást és nyilvános megszégyenítést.
[00:00:38]Mindezek mellett a cikk egy szexuális bántalmazási esetet is említ, amelyet az iskola figyelmen kívül hagyott.
[00:00:42]A cikkben idézett volt munkatárs, az iskola egykori iskola pszichológusa, elfogadta a megkeresésünket, hogy arcát vállalva nyilvánosság elé álljon és beszámoljon az ott tapasztaltakról.
[00:00:56]És nem csak erről, hanem a cikk óta történt fejleményekről is.
[00:00:57]Szeretném hangsúlyozni, hogy nem egy intézményt vagy annak munkatársait szeretnénk pellengérre állítani, hanem azt megérteni, hogy az oktatás diszfunkcionális rendszerében hogyan csurog lefelé a társadalomban lévő feszültség és erőszakos kultúra.
[00:01:11]A szegáció rendszerjelenség.
[00:01:17]A szegregált iskolákban olyan problémák jelennek meg, amivel nincs eszköze megküzdeni a tanároknak.
[00:01:23]Azt viszont fontosnak tartjuk, hogy a problémák kimondhatóak legyenek, hogy kezdjünk el beszélgetni arról, mi történik az oktatási rendszerünkben.
[00:01:37]Üdvözlöm Molnár Zsófiát a stúdiónkban.
[00:01:39]Szervusz.
[00:01:40]Szervusz, Amrus.
[00:01:40]Köszönöm.
[00:01:41]Kérlek, először röviden foglald össze, hogy mik a legfontosabbak abból, hogy mit tapasztaltál az iskolában, ami miatt úgy döntöttél, hogy megszólalz.
[00:01:49]És miért döntöttél úgy, hogy nyilvánosan is személyesen megszólalsz?
[00:01:56]Azt hiszem, az első és legf fontosabb kihangsúlyozni, hogy hogy azt szerettem volna, hogy meghallják a gyerekek hangját.
[00:02:06]És ez a legfontosabb üzenet számomra most, hogy hogy azok a gyerekek, akik nap mint nap odajárnak abba az iskolába, súlyos bántalmazásnak vannak kitéve.
[00:02:20]és és hogy ilyen-olyan helyzetekben ezekről így próbálunk beszélni, próbálunk különböző fórumokon nyíltan kommunikálni erről, akár a pszichológusok szakmai körében, akár a szociális segítők szférájában, de valahogy mégis az volt a megélésem, hogy hogy így nem érkezik meg az üzenet, hogy így tényleg nagyon nagy baj van És és a másik nagyon fontos talán, hogy hogy a szakmai szempontok érvényesülése is meg tudjon jelenni, mert mert hogy itt nagyon sok módszer módszertanról beszélünk, nagyon sok eszközről, de hogy valahogy a nap végén mégis csak az van, hogy egymásnak eső gyerekek és és kiabáló felnőttek között éljük a mindennapokat, és hogy hogy ez nagyon nagyon nem jó.
[00:03:18]Így azt mondtad, hogy bántalmazásnak vannak kitéve.
[00:03:22]Ez mit jelent?
[00:03:22]Ki által mindenki a gyerekek közül mindenki ki van téve egy részük.
[00:03:28]Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
[00:03:31]Hát azt kell, hogy mondom mondjam, hogy a tapasztalataim alapján szinte mindenki, mert hogyha más nem, akkor akkor szemtanúként ott vannak.
[00:03:43]Ez egy nagyon komplex és nagyon nagyon összetett kérdés.
[00:03:45]Szerintem, mert mert hogy nehéz nehéz kibogozni, hogy honnan is indul, meg ki is kezdi, ahogy a gyerekek körében is.
[00:03:55]Hát nagyon sokszor halljuk az ovisoknál is, hogy hát csak azért ütöttem vissza, mert ő cukkolt, meg csúfolt, tehát hogy így.
[00:04:05]És akkor valahogy sose azok kezdik, akik aztán mondjuk meg vannak büntetve, vagy vagy hát felelősségre vannak vonva.
[00:04:15]viszont viszont a bántalmazásnak az a természete, hogy hogy igazából mindenki benne van különböző szerepekben.
[00:04:22]És ez egy nagyon fontos dolog, amit így én szeretnék hangsúlyozni, hogy hogy ezek szerepek.
[00:04:29]Tehát, hogy nem arról van szó, hogy vannak jó gyerekek meg rossz gyerekek, meg vannak jó pedagógusok meg rossz pedagógusok, meg jó szülők és rossz szülők.
[00:04:37]És akkor nagyjából ez a három csoport, akikről tudunk beszélni, hanem ő különböző szerepekben működnek ezekben a helyzetekben.
[00:04:48]Van a bántalmazószerep, meg az áldozatszerep, és azt gondolnánk, hogy ők a főszereplők, de hogy valójában ott vannak a szemlélők.
[00:05:00]És és például a a békés iskolák módszertanában ez egy nagyon-nagyon fontos pont, hogy hogy a szemlélőket kell mozgósítani, merthogy vannak védelmezők.
[00:05:14]És és ez a ez az egyik ilyen legfontosabb dolog, hogy hogy azok a szemlélők, akik ott vannak a helyzetben, azok mondjuk a hallgatásukkal ne a bántalmazót erősítsék meg, hanem valamilyen módon kimerjenek állni, és az áldozatot erősítsék meg azzal, hogy oda állnak mellé.
[00:05:37]Térjünk még vissza egy kicsit a konkrétumokra.
[00:05:39]Ühüm.
[00:05:40]2023-ban kezdtél dolgozni az iskolában.
[00:05:44]Milyennek emlékszel vissza az első időszakra, mit tapasztaltál, mikor elkezdtél dolgozni?
[00:05:51]A legelső hónap még nyugalmas volt.
[00:05:54]Olyan szempontból volt számomra nyugalmas, hogy nekem az volt az első pszichológusi munkám.
[00:06:00]Én 23 elején diplomáztam le az eltén és nagyon izgatott voltam, és vártam, hogy végre szakmai munkát végezhessek.
[00:06:11]És hát az első hónap az abszolút az ilyen ismerkedéssel telt.
[00:06:15]Én sokat voltam az irodámban, olvastam anyagokat, előző pszichológusok hát itt-ott fellelhető jegyzeteint, mert ennek van egy ilyen pontos szabályozása, ugye, hogy hogy hogy milyen dokumentumokat lehet esetleg így átadni, de kicsit már gyanús volt, hogy nem igazán volt sok, vagy hogy azért az úgy kiderült, hogy sok pszichológus volt előttem is már, vagy hogy ahhoz képest sok, ahogy azért így szokott lenni.
[00:06:46]De hogy de hogy az még egy ilyen ismerkedős időszak volt.
[00:06:48]És igazából amikor az első osztályhoz bementem hogy tényleg így kezemet tördelve, hogy akkor most így bemutatkozom és akkor egy picit beszélni arról, hogy egyáltalán mit is csinál egy pszichológus, mit gondolnak róla a gyerekek, és így izgultam is, de hogy így na akkor tessék.
[00:07:10]És hát ott ért a legelső ilyen nagyon hideg zuhany, mert mert gyakorlatilag a második mondatomnál egyszer csak megérkezett az igazgatónő, és hát számomra így a semmiből, de hogy így a torka szakadtából elkezdett üvölteni egy gyerekkel, hogy mit képzel magáról, ö hogy gondolta-e ezt, tudja-e az anyja, és akkor az Egész olyan nagyon fura volt, hogy így mindenki lefagyott a a tanár is, az osztályfőnök, aki aki bent volt.
[00:07:46]És akkor íy a gyerekek a háttérben így susorogtak, hogy tehát hát már három napja nála van.
[00:07:53]És éreztem itt valami ilyen fura filmben, hogy most így mi történik.
[00:08:00]És és kiderült, hogy egy hörcsög volt a kislány toltartójában három napja.
[00:08:09]És és nagyon érdekes élmény, vagy hát érdekes, ez nem a legjobb szó erre ilyen utólag visszagondolva megrázó meg nem is tudom, hogy hát azért ez lehet egy teljesen ártalmatlan helyzet.
[00:08:19]Szóval ötödikes gyerekek, nem tudom.
[00:08:24]Szóval, hogy így miért ne?
[00:08:26]Persze, hát teljesen fura, hát a házirendben benne van, hogy nem lehet élő állatot hozni, meg nem tudom, de hogy így nagyon megrázó volt, és és akkor az igazgatón el is vitte az igazgatóiba a lányt, aki utána egész napot ült, és hát én így alig tudtam így mit kezdeni ezzel a helyzettel, hogy és akkor hát ilyen helyzeteknek utána tömkelegem.
[00:08:54]Az ilyen helyzeteknek az mit jelent annak azt, hogy te a valamilyen szinten próbálod végezni a munkádat, és ezt keresztezi egy nagyon másfajta fegyelmezési módszer, vagy mi az, amiben hasonlóak ezek a helyzetek, amiket kiemelnél?
[00:09:09]Igen, ez is.
[00:09:09]Meg a hát a hangerő, tehát hogy hogy az egyszerűen rendszeres volt, hogy hogy hihetetlen ordít ordítozások a folyosó egyik végéről a másikra.
[00:09:24]Ms tényleg az rendszeresen az én munkámat az elején különben szerintem nagyon igyekeztek, hogy tiszteletben tartsák, vagy hogy szerintem fel se merült például az igazgatónőben, hogy ez a helyzet miért volt problémás.
[00:09:39]És és sokszor ezt éltem meg, hogy nem tényleg nem ilyen nem rossz indulatból meg nem nem tudom, hanem egyszerűen csak ők így valahogy így a ez a segítő hivatás egy iskolai rendszerben az az nem igazán épült be.
[00:09:55]Tehát, hogy ez így nem.
[00:09:58]És igen, a fegyelmezés is.
[00:09:58]Tehát én rendszeresen éltem meg azt, hogy ugye a legnehezebb osztályokkal akkor én így kezdjek valamit.
[00:10:04]És akkor én el is kezdtem így a békés iskoláknak a a programjait, vagy ilyen moduljait így elsajátítani.
[00:10:15]Persze ezt az igazgatón rögtön lesöpörte, amikor jeleztem, hogy hogy jó volna bevezetni az iskolába, mert hogy azért ezek a programok akkor működnek, hogyha ha az egész iskola elköteleződik, de hogy úgy voltam vele, hogy jó, hát akkor valamit én azért így próbálok.
[00:10:28]És és végtelenül kellemetlen volt az, amikor amikor én próbáltam képviselni azt, hogy bárki megszólalhat, mindenki mondhatja, csak persze hallgassuk meg egymást, de hogy hogy nincsenek olyan szigorú szabályok egy osztályfoglalkozás keretében, mint egy matekórán.
[00:10:49]És akkor a tanárok sokszor, tehát az ő toleranciazintjük így máshol van, mondjuk hangerőben, amit a gyerekek zsezgése mondjuk így ad, és akkor ők így rendszeresen keresztbe fegyelmeztek a foglalkozásokon.
[00:11:06]Segíts megvilágítani azt, hogy milyen hátterű gyermekek alkották akkor legalábbis az iskola összetételét.
[00:11:13]Milyen fajta iskolát kell elképzelnünk?
[00:11:16]Hát ami az érdekes, hogy erről nem igazán beszélnek.
[00:11:20]Tehát én is amikor megérkeztem, akkor valami félmondat volt azzal kapcsolatban, hogy itt azért több a hátrányos helyzetű gyerek.
[00:11:32]És akkor nekem azért úgy viszonylag sok idő volt, amire úgy összeállt, hogy hogy hát azért az iskolának a jó nagy százaléka a roma kisebbségből származik.
[00:11:42]És akkor ezzel így is kezdem mint 50 mondjuk a jó nagy Ühüm.
[00:11:48]De én nem tudok amúgy ilyen pontos adatokat, de így megélés alapján abszolút több mint 50.
[00:11:53]Plusz mivel ugye ott vagyunk a nyolcadik kerület szívében, nagyon sok a bevándorló, tehát nagyon sok kínai, vietnámi, az orcitéri piac, a nem is tudom még ott a a vietnámi üzletek, tehát hogy nagyon sok a a bevándorló is.
[00:12:12]És akkor ettől egy ilyen amúgy teljesen színes és sokszínű társaság van ott.
[00:12:22]De hát sajnos ezt nagyon nem abba az irányba használják ki, hogy milyen jó, hogy milyen különbözőek vagyunk, és mennyi mindent lehet tanulni egymástól.
[00:12:29]Tehát, hogy így nem nem ez a szemlélet, hanem hanem az, hogy itt mindenki nem tudom, valami nagyon agresszív és nagyon rossz családi körülmények közül jön, ami amúgy sok esetben így igaz, tehát hogy nagyon nehéz sorsú gyerekek is járnak abba abba az iskolába, meg abba az iskolába is, de hogy tényleg nincs ez valahogy úgy helyén kezelve.
[00:12:55]És akkor nekem is úgy idő volt, amire így elkezdtem ezt így használni, hogy akár egyéni foglalkozásokon így kérdezgettem tőlük, hogy na akkor és te most mit szeretsz?
[00:13:04]Azt szereted inkább, hogyha cigánynak hívunk, vagy az, hogy romának, vagy hogy mi a helyzet ezzel a kisebbségi léttel?
[00:13:11]És akkor ők így mondták, tehát hogy nem tudom, általában többen szavaztak a cigányra, hogy így azt a szót szeretik jobban, de hogy azt így abszolút lehetne szerintem beépíteni, csak csak valahogy van ez az ilyen furcsa légkör meg hangulat, hogy hogy itt valahogy majd fel kell emelni ezeket a gyerekeket.
[00:13:32]Hm.
[00:13:32]Igen.
[00:13:32]A a cikkben, amit idéztem is a magyar narancsban, feszült és toxikus légkörről számolnak be, és hát valóban keringtek videók odajáró gyerekek közti verekedésekről a közösségi médiában, és azról is beszámol a cikk, hogy az intézményvezetés az nem annyira megérteni és kezelni szeretné a helyzetet, hanem a félelemkeltéssel operál.
[00:13:52]És aztán egyébként szintén a magyar narancson egy olvasói levélben a tanárikkal reagált a cikk állításaira, és ott azt írták, hogy ők alapvetően biztonságos környezetet igyekeznek kialakítani a gyerekek számára, és valóban nagyon nehéz a helyzet.
[00:14:06]Ez így lehetséges.
[00:14:06]Te ezt hogyan látod?
[00:14:10]Hát ezzel egy tudok érteni abszolút, hogy hogy a biztonság lenne a legfontosabb.
[00:14:17]Csak nagyon-nagyon mást gondolunk arról, vagy legalábbis én nagyon-nagyon mást gondoltam arról, mint mondjuk a tanárok többsége, hogy hogy teremtsük meg ezt a biztonságot.
[00:14:28]De azért szeretném hangsúlyozni, hogy például a 23-24-es tanévben még főleg a felső tagozatban azért még volt hat-hét tanár, akikkel nagyon össze lehetett ebben kapcsolódni és és és nagyon próbálták ők is ezt a fajta elfogadó és megérteni vágyó attitűdet és szemléletet képviselni.
[00:14:56]Az a hét tanár felmondott a 23-24-es tanév végén.
[00:15:05]És valahol azt hiszem itt van ez az ilyen, hát ilyen módszertani tévedés vagy torzítás, hogy hogy valahogy ami az olvasó levélben is megjelenik, vagyis ugye a tanárok levelében, hogy ők úgy gondolják, hogy a biztonság megteremtésére a fegyelem, és annak a megszegése esetén pedig a büntetés.
[00:15:31]És a válasz, de hogy ők ők nem kérdeznek, tehát hogy senki nem kérdezte meg azt a kislányt, hogy amúgy miért van az a hörcsög a toltartójában három napja, vagy senki nem kérdezi meg, hogy amúgy bizonyos viselkedésnek mi lehet a hátterében, mert mert van, akit tök jól el tudják mondani.
[00:15:52]Tehát pontosan lehet tudni, hogy három héttel ezelőtt börtönbe került az apukája, vagy vagy elvesztette a a nagypapáját.
[00:16:02]Ugye azért ezekben a kisebbségi közösségekben nagyon sokszor élnek a családok több generáció együtt.
[00:16:12]Nekem is mindig így idő kibogozni, hogy amikor jön, hogy a nényém meg a bátyjám, és akkor fú, na jó, akkor kezdjünk el rajzolni, hogy akkor ez pontosan kicsoda.
[00:16:21]És elmondják, csak hogyha ha nagyon abba az irányba megy a a tanárok és a pedagógusok álláspontja, hogy meg kell tanítani az anyagot, le kell adni, haladni kell szorosan.
[00:16:41]kötten akkor nagyon nehéz ezeket a dolgokat így beépíteni.
[00:16:51]Van több irány, amibe elindulnék az általad elmondottakkal kapcsolatban.
[00:16:53]Az első az az, hogy a fegyelmezést említetted, és ezt kérlek világítsd meg, hogy mit jelent a gyakorlatban ez a fegyelmezés.
[00:17:01]abból a szempontból is, hogy utaltál most helyzetekre, amik ilyen nagyon rossz helyzetek, érzi az ember, hogy kellemetlen, de az elbeszélésedből úgy értem, hogy egy ponton te úgy érezted, hogy ezek ez ez nem ezek nem rossz munkahelyi helyzetek, ez nem egy szimpla probléma, hanem hogy itt valami nagyon nem stimmel.
[00:17:22]Hogyan jutottál erre a következtetésre?
[00:17:26]Hát azt hiszem egyrészt a hogy mennyire sok ilyen helyzet volt, vagy hogy mennyire mindennaposak voltak ezek a helyzetek, és hogy hogy én azt éreztem, hogy a nagyon sok beszélgetés ellenére valahogy mindig ott ott akadtunk meg, hogy amikor beszéltünk arról, hogy valakinek mondjuk meghalt a nagypapája, és most valószínű azért is viselkedik így kicsit szélsőségesebben, és vissza kéne terelni.
[00:18:00]Akkor akkor nagyon sokszor az volt a tanárok reakciója, hogy jó, jó, jó, de az már három hete volt, és még mindig ezzel haknizik.
[00:18:05]Tehát, hogy hogy valahogy egy ilyen, tehát valahol elveszett az empátia, ami biztos vagyok benne, hogy megvan bennük is, csak csak annyira nagy a feszültség, és annyira sok a nehéz helyzet, hogy hogy tényleg így a biztonság érdekében, vagy így azt így a zászlóra tűzve itt csennek, rendnek és fegyelem nek kell lennie minden nap.
[00:18:37]És akkor például egy konkrét példa, amikor a kis elsősök tényleg délután először kiszabadulhatnak az udvarra, mert amúgy nincs szünet.
[00:18:49]Nincs udvari, hát nincs udvari szünet, bocsánat.
[00:18:51]Nincs udvari szünet ebédig.
[00:18:53]Tehát van egy iskolaudvar, de oda nem mehetnek ki a gyerekek napközben.
[00:18:57]Igen.
[00:18:57]Amire az a amire az volt a tanárok olvasói válasza, hogy túl rövidek a szünetek és túl hosszú idő lenne kimenni, meg visszajönni.
[00:19:08]Ö és akkor például az elsős kis hat évesek, tehát hogy most akkor így azt is ide belecsempészem, hogy hogy is van az, hogy ugye hat évesen, ha augusztus 31-éig betöltik a hatodik életévüket, akkor csak az oktatási hivatal engedheti, engedélyezheti a gyerekeknek, hogy maradjanak még egy évet a az iskolában, ami hát mindegy, nagyon sok ajtót kinyit még ezzel kapcsolatban, merthogy az meg a pszichológus identitásomhoz nagyon hozzátartozik, hogy hogy ez és mennyire kifogásolható.
[00:19:41]Szóval többségében ott vannak az épp, hogy hat éves gyerekek, végre kiszabadulnának az udvarra délután, ebéd után, és akkor így elindulnak lefele a lépcsőn.
[00:19:50]Majd én pont ott beszélgettem egy tanárnővel egy ilyen szünetben az egyik folyosói ficakban, és akkor így öt perc múlva visszajönnek, és a tanárnő szemrebenés nélkül így megállítja az osztályt.
[00:20:06]Zsófi néni, nézd csak, nem tudtak lemenni az udvarra.
[00:20:13]Nem, nem érdemlik meg az udvart ma délután, mert nem tudtak csöndben végigmenni a folyosón.
[00:20:22]És akkor így tehát, hogy azt hiszem az Amrus, hogy hogy így ott fagy meg az emberben a vér, amikor azt érzed, hogy hogy ezt simán elmondja az iskolapszichológusnak, tehát hogy ez a meg sem kérdőjeleződik, hogy ezzel probléma lenne, mintogy azzal a mondattal sem, hogy nem azért nem mész te másik iskolába, mert nem mert nem akarsz, hanem azért, mert nem tudsz, mert a kutyának se kell lesz, és hogy ez egy tanártól egy diák felé.
[00:20:58]Igen.
[00:20:58]És utána ezt én így tehát hogy hogy így elmondták ezt nekem, és hogy iszonyatosan nehéz így visszajelezni ebben a helyzetben, mert ugye például pszichológusként mindig ott van az, hogy az intézményi pszichológus létben, hogy akkor ki a kliens?
[00:21:16]Hm?
[00:21:16]A szülő a kliens, tanár a kliens, és amúgy elsősorban a gyerek meg a diák a kliens.
[00:21:21]És akkor és akkor hogy áll bele az iskolapszichológus ebbe a helyzetbe, vagy hogy így így mit mondok ezzel kapcsolatban, hogy hát nem, hát ez nem oké, tehát hogy ilyet nem oké mondani.
[00:21:36]Te ugye egy ponton a kerületi gyermekjólti szakszolgálathoz fordultál.
[00:21:40]Igen.
[00:21:41]Mikor döntöttél így és miért?
[00:21:45]Szerintem ez 2024 ilyen április májusa volt.
[00:21:51]Addig a szociális segítők is azért így eléggé váltogatták egymást, vagy hogy így nem volt annyira fix, hogy ki látja el az iskola iskolában a feladatokat, vagyis fix volt, de hogy szóval, hogy ott is amikor így vált váltások vannak, meg változások vannak, akkor idő, amíg ugye átáll a rendszer.
[00:22:14]És iskolapszichológusként azért ez egy ilyen nagyon magányos feladat, miközben a pedagógiai szakszolgálatban azért szakmai segítséget én kaptam, tehát hogy az ott a az ottani iskolapszichológus koordinátor és az a team, azt a mai napig azt mondom, hogy egy ilyen hihetetlenül szuper és klassz bázis.
[00:22:35]De aztán végül ugye a napvégén mégis csak egyedül megy be az iskolapszichológus az intézménybe.
[00:22:41]De aztán ugye május 24.
[00:22:41]májusában ugye az első tanévem vége felé volt ez, hogy szóval, hogy itt valamit muszáj tenni.
[00:22:50]És és akkor fordultam először így írásban, aztán szóban is a gyermekjóléti központhoz, akik abszolút megerősítették, hogy hát igen, ők is szeretnének tenni és és szeretnének segíteni, de mivel ugye más a fenntartónk, még ugye az iskola, a belsőpesti tankerület fenntartása alatt ugye a kormányhoz tartozik, úgy a gyermekjóléti központok az önkormány zatokhoz.
[00:23:19]És akkor így két egy szinten lévő, hát egy szinten, mindegy, ezt majd biztos így mások jobban meg tudják fogalmazni, de hogy hát mások az erőviszonyok és és abszolút szerettek volna segíteni, és aztán októberre ugye létre is jött egy olyan szakmai nap, amikor amikor átjött a gyermekjólti központ, sőt hát így több munkacsoportjuk ók, és így próbáltak próbálták valahogy átadni azt a fajta szemléletet, vagy egy picit úgy tehát, hogy az, hogy hogy hogy az, hogy a hátrányos helyzetűek a gyerekek, az nem csak egy duma, hanem hogy szóval, hogy ez egy olyan dolog, amivel így nap mint nap foglalkozni kell, és persze más a szociális segítés és más a pedagógusok feladata, de hogy szóval, hogy a gyerekek olyan hiányokkal érkeznek meg, hat éves korúra sok esetben, és nem azért, mert rossz a szülő, hanem azért, mert mondjuk egzisztenciális krízis van, és nem tud nem tudja megadni azokat a az alapszükségleteket a gyerekeknek.
[00:24:36]És sokan vannak, tényleg, tehát sokan vannak például a BTM-en papírral, ugye, ami a beilleszkedési, tanulási és magatartászavaros gyerekek, meg esnyi papírokkal, ami ugye a sajátos nevelési igényű, és igazából tényleg olyan létszámban vannak a suliban, amivel hát nem reális a tanári karnak így elbírnia.
[00:25:03]Csak hát most megint így visszakanyarodok erre a büntetés fókuszú módszertan, ami nem módszertan, tehát hogy ez az egy az egy az egy rendszerhiba, és hogy ezt próbálják ugye nyomni, miközben miközben teljesen más eszközökre lenne szükség, és van tehát hogy van meg sok ember is kell, tehát plusz pedasszisztensek, plusz segítők, még több fejlesztő pedagógus.
[00:25:28]Csak, hogyha ha kifele az van kommunikálva, hogy itt minden rendben van, itt amúgy nincs semmi látnivaló, hát akkor nagyon nehéz segítséget kérni.
[00:25:40]Hogyan változott meg a helyzeted azután, hogy te küldted ezt a levelet, illetve a szóbeli segítségkérést a szakszolgálat felé?
[00:25:47]Hát szóbeli a szóbeli segítségkérésnél még nem igazán, mert ugye az hát az nem volt teljesen transzparens, ugye akkor még, de hogy bennem azért volt egy ilyen nagyon erős meggyőződés, hogy tehát hogy én ott akkor hörcsögös helyzetnél meghozhattam volna azt a döntést, hogy így hát akkor most kifordulok én is ebből az iskolából.
[00:26:13]Köszönöm szépen.
[00:26:16]Volt bennem egy ilyen meggyőződés, hogy én most nem a 20-as éveim elején lettem pszichológus, hanem később.
[00:26:20]És akkor és akkor én most így maradok és és akkor az még nem volt annyira transzparens.
[00:26:33]Igen.
[00:26:33]Akkor, hogy én elmentem segítséget kérni.
[00:26:37]Úgyhogy ott még nem változott annyira a helyzet.
[00:26:39]Ö, a helyzet akkor változott, ugye a 24-25-ös tanév októberében, amikor hát teljesen gyakorlatilag ilyen kudarcba fulladt az a szakmai nap, vagy hogy így így nagyon nem az történt, amit így szerettünk volna.
[00:26:55]És én is különben ott felszólaltam a a pedagógusok előtt, hogy én ugyan itt ülök a pedagógusok között, de ott vannak a segítő szakemberek, és hogy én funkcióm szerint a segítő szakemberek közé tartozom, és hogy hogy így próbáltam így visszajelezni, hogy hogy hát nagyon jó, hogy értem abszolút a feszültséget és a tehetetlenséget, amit én is megélek akár nap mint nap, de hogy de hogy muszáj így elkezdeni tükörbe nézni és így az olyan reflexióhoz valahogy elkezdeni viszonyulni.
[00:27:27]És na akkor akkora felháborodást keltettem ezzel a mondatommal, hogy onnantól kezdve így éreztem, hogy így direktbe ö az egész tanári karttól is jön jön a feszültség.
[00:27:43]Ez volt az egyik.
[00:27:43]A másik pedig ugye az volt, amit azt hiszem ezt az alkalmat egy kicsivel előzte meg az, ami hát így személyesen is így odavitt.
[00:27:55]kaptam egy telefont egy csütörtök délutáni napon, hogy felmerült egy szexuális bántalmazás gyanúja az egyik évfolyamom, hogy hogy két két fiú berángatott a WC-be egy lányt.
[00:28:13]És akkor ez annyira ilyen feszítő volt, hogy hogy most ezzel akkor így az ember így azonnal szeretne valamit így tenni, de hogy persze így lehetetlen, meg amúgy is gyanú meg nem tudom, de hogy akkor nekem annyi volt így bennem, hogy írtam egy emailt az érintett osztályfőnököknek, hogy hogy így kaptam egy ilyen hírt, felmerült ennek a lehetősége, és hogy hogy most majd beszéljünk erről mindenképpen a következő héten, de hogy de hogyha bármi viselkedés vált változást látnak a a gyerekeken, akkor akkor majd így jelezzenek, meg beszéljünk róla, mert hogy ez így van.
[00:28:47]És akkor ez az email másnap péntek reggel rögtön eljutott az igazgatónőhöz, és akkor hát akkor kapta meg először ilyen teljesen direktbe azt a fajta agressziót, amit amúgy így nap mint nap képvisel, hogy mit képzelek magamról, hogy gondolom, hogy itt emaileket írogatok egy ilyen témában.
[00:29:09]Ilyen ebben az iskolában nem történhet meg.
[00:29:12]És akkor így próbáltam valamennyire érvelni, hogy mert hogy tehát hogy szörnyű, de hogy ilyen dolgok megtörténnek és megtörténhetnek.
[00:29:20]És akkor erre az volt a válasz, hogy nem, mert hogyha ilyen megtörténne, akkor az azt jelentené, hogy a tanárok rosszul végzik a munkájukat, mert hogy nem nem álltak ott a a WC előtt.
[00:29:38]És annyira üvöltött, hogy én akkor így háromszor szóltam, hogy hogy hogy így én így nem tudok, tehát hogy amúgy pénteken nem dolgozom, szóval, hogy így visszatérhetünk rá egy másik napon, meg ebben a stílusban én nem tudok nem tudok kommunikálni, és akkor három ilyen mondat után így kinyomtam a telefont.
[00:29:59]És akkor innentől kezdve ezután különben teljesen direktbe visszajeleztem neki, hogy a a vezetőségnek együtt, hogy az ami történik az gyerekbántalmazás.
[00:30:12]Tehát hogy így és akkor így végigvenni, hogy mik a típusai, hogy a verbális, a fizikai, a kapcsolat, a szexuális, érzelmi, ezek mind bántalmazások.
[00:30:19]És hogyha a kortársbántalmazásra nincs válasz, tehát nincs a kompetens felnőtteknek válasza, hogy hogy oldják meg ezeket a helyzeteket, akkor is, hogyha gyerekek egymás között veri körbe egymást, az meg akkor elhanyagolás.
[00:30:39]Tehát, hogy hát és akkor innentől kezdve nyilván teljesen egyértelműen kicsit annak a párhuzamára, hogy ahogy bizonyos gyerekek ki vannak pczve, 1 k 1 2 3 osztályonként egy, hogy ha azok a gyerekek eltűnnek, akkor itt minden jó lesz.
[00:31:06]Mm.
[00:31:06]És akkor én ezt ott így teljesen, tehát hogy így párhuzamosan belülről végéltem, hogy most én vagyok az a gyerek, akit ha így végre eltávolítanak, akkor akkor itt megint minden jó lesz.
[00:31:20]És például ezek közül a gyerekek közül is van olyan, aki akit már ugye utólag tudtam meg, hogy Szőlőutcából Debrecenbe vitték.
[00:31:29]Szóval, hogy azért ez elég És nem lett jobb az iskola attól, hogy eltűnt az a gyerek.
[00:31:36]Hát nem.
[00:31:38]Ugye itt amit te tettél, ha jól értem ebben a helyzetben, az az, hogy eleget tettél a jelzési kötelezettségednek, hiszen ha amennyi, ha jól tudom, jogszabályi kötelezettsége jelzést tenni az embernek, hogyha ilyen fajta szexuális visszaélés gyanúja felmerül, amit ki kell vizsgálni, és az problémát jelented, hogy te azt gondolod, hogy ezt meg kell vizsgálni.
[00:31:58]Hát igen, meg az problémát jelentett, hogy én erről bárkinek beszéltem, meg az jelentett problé, azt hiszem az volt az igazgatónőnek a legnagyobb problémája, hogy nem rögtön hozzámentünk, mertogy ahogy a tanárok levelében is elhangzik, és az az egyik, amit én szintén ilyen iszonyatosan problémásnak tartok, hogy reflektálnak erre és azt mondják, hogy hogy az igazgatónők kivizsgálta.
[00:32:29]És akkor így tehát, hogy hogy én ott így megsemmisültem gyakorlatilag, amikor olvastam ezt, hogy hogy mi az, hogy az igazgatónő kivizsgálta, tehát hogy hogy hogy erre vannak meghallgató helyek.
[00:32:43]Ez egy módszertan, hogy a szexuális bántalmazás gyanúját hogy vizsgáljuk ki, merthogy így a gyerekek teljesen töredezetten élhetik meg azokat az élményeket.
[00:32:57]Hát nem csak gyerekkorban, hát felnőtt korban is, hogyha bár valami ilyen éri az embert, akkor tehát hogy ez nem így működik, hogy az igazgatónő leülteti az irodájában.
[00:33:08]Tehát, hogy tehát eleve az egész iskola annyira félelmetes tud lenni, nem az igazgatóiroda, és akkor ott majd így megbeszélik, hogy és kiderül, hogy ja csak hazudtak, meg ja csak vicceltek.
[00:33:24]Tehát hogy így tehát hogy ilyenkor tényleg az van itt szakemberként bennem, hogy hát ez nem lehet, tehát hogy hogy tehát hogy akkor ilyen nincs, ezt nem lehet hagyni.
[00:33:37]Amikor te jelezted a vezetőség felé direktben vissza, hogy ezek bántalmazások és az annak a nem figyelembevétele elhanyagolás, erre mi volt a reakciója a vezetőségnek?
[00:33:50]Hát az elején ilyen hümögés volt.
[00:33:57]Még valaki esetleg hajlott is volna rá a három fős vezetőségből, hogy hogy így foglalkozzunk vele, és hogy legyen egyfajta kommunikáció.
[00:34:09]Aztán elég gyorsan átment abba, hogy ők igazából mindent is tudnak, tehát ők ismerik az összes restauratív technikát.
[00:34:18]ők ismerik az összes, ők ők elvégezték a létező összes képzést a a pozitív fegyelmezéssel kapcsolatban, vagy a nem tudom még mikel, meg a suli nyugival, meg a meg a mindennel is, de hogy az itt nem működik.
[00:34:35]És akkor én mondtam, hogy hát igen, de hogyha nem alkalmazzák, akkor nem is fog működni.
[00:34:38]Tehát, hogy tehát, hogy tényleg az van mindig, hogy hogy visszaállunk nagyon gyorsan arra a vágányra, hogy hogy ezt nem szabad csinálni, és neked kuss a neved.
[00:34:52]És hát ez ebben a beszélgetésben is igazából megjelent.
[00:34:54]Tehát kaptam ilyen megjegyzéseket, hogy nem én találtam fel a spanyol viaszt meg meg volt ez a most akkor mi egy csónakban nevezünk-e meg szóval, hogy így és akkor viszonylag gyorsan jött az abban a beszélgetésben is, hogy hát amúgy én is hát semmit nem tudtam kezdeni a legnehezebb osztályokkal és és feltettem a kezem egy ponton, hogy itt én nem tudok csinálni semmit.
[00:35:18]Hát igen, én már előtte egy évvel jeleztem, hogy egyedül tényleg nem lehet, tehát hogy hogy segítség kell, csak hogy ahhoz kell összetartás plusz energia és szemléletváltás.
[00:35:33]A cikkben, ezek között a fegyelmezési eszközök között, amikről beszélsz, hogy mindig végül visszatér oda a a az iskola nem tudom, megszokása, a fővágány, hogy szigorú szigorúság, csendrendfegyelem.
[00:35:47]Ezek között azért olvashattunk ott olyanokat, amik én azt gondolom, hogy ezen túlmenően problémásak.
[00:35:51]Erről beszél kérle egy kicsit.
[00:35:57]Igen, azt hiszem nekem is a feszültségem ott kezdett el így még nagyobb fokozatra kapcsolni, amikor a 24-es 24-25-ös tanév elején, ugye felső osztályba került az a nagyon nehéz osztály, akiről így sok szó esett, és akkor egyszer csak egy ért valami rendkívüli értekezletet hívtak össze ilyen szeptember vége környékén.
[00:36:24]És és akkor a vezetőség így lobogtatta, hogy a tankerületből leokézták, hogy akkor ennek az osztálynak különcsengetési rendje lesz.
[00:36:36]Tehát hogy nem is tehát hogy az volt a lényeg, hogy perc valamilyen elcsúsztatással, tehát a többiekkel nem egyszerre van.
[00:36:42]Igen, igen.
[00:36:44]Sőt, valahogy úgy volt, hogy 25 percig tartott az óra eleje, akkor volt egy 10 perc, amíg kimehettek a mosdóba a egy szem pedasszisztens kíséretében egyesével, aki azóta így nem tudom, zárják kulcsra a mosdókat, tehát hogy a mosdó kulcsra vannak zárva, tehát hogy na és akkor és akkor 10 perc szünet, és akkor utána még 10 perc óra.
[00:37:09]Tehát, hogy így és én voltam bent különben annál az osztálynál akkor hospitálni, vagy hogy így megnézzem, mert persze az volt, hogy nézd meg őket Zsófi, hát kezelhetetlen és katasztrofális és Ja, igen.
[00:37:26]És azon az értekezleten hangzott el az is, hogy mivel a gyerekek agresszívek és fizikailag is agresszívek, ezért fel kell jelenteni őket.
[00:37:33]Tehát, hogy így kezdett teljesen abba az irányba billenni így a a tanári közhangulat, hogy hogyha egy és mintogyha szóval tényleg ezek az ilyen önbeteljesítő jóslatok, tehát hogy hogyha megüt a gyerek, akkor azonnal rendőrségre kell menni és és hogy akkor így szóval mi így így nagyon összetörtünk akkor szerintem így a segítő szakemberek, hogy hogy így hogy lehetne ezt így visszafordítani.
[00:38:05]És és igen, szóval, hogy igen, volt ez, hogy hogy akkor a szünetek és fel kell jelenteni, hogyha hogyha agresszív és és nem mehetnek.
[00:38:14]És tényleg, tehát hogy így a retorziók sorozata meg ez is, hogy hogy az iskolagyűlésen ö nem csak megdicsérjük amúgy a jó tanulókat, hanem az osztályfőnököknek el kellett küldeni a rosszak névsorát.
[00:38:34]És azt az iskolagyűlésen Igen, én ennek nem voltam soha számtanúja, mert Ja, mert hogy az hozzátartozik még, hogy hogy az iskolapszichológus ebben az intézményben félállású 20 órás.
[00:38:47]Tehát, hogy és egy darab van.
[00:38:48]És egy darab van.
[00:38:49]És hány gyerek?
[00:38:51]Hát 350 körül.
[00:38:51]Tehát, hogy alapvetően jogszabályag ez így rendben van, de mert ugye 500 fő fölött van, azt hiszem, hogy hogy teljes státusz jár egy iskolának, iskolapszichológusból, de hogy de hogy ezt is próbáltam jelezni, hogy hát hogy ezt nem lehetne, hogy a tankerületnek esetleg jelezni, hogy legyen még egy félállás, merthogy én valószínű nem bírnám a teljeset, de ha már kettő félállású iskolapszichológus lenne, és mondjuk ketten tudnák megtartani egy osztályfoglalkozást, akkor mondjuk már biztonságosabb tudna lenni a helyzet, de hát ezek szóval ezek teljesen le voltak így mindig is söpörve.
[00:39:29]Ö és akkor igen, a rosszak névsora és tényleg ez a folyamatos ilyen kipéczés és és bántás.
[00:39:37]Tehát igen, szóval, hogy az is ami a narancszik elején volt talán az egyik ilyen mondat, hogy hát meg kell alázni a gyereket, mert ha megalázzák és a többiek nevetnek rajta, akkor majd kusolni fog.
[00:39:52]Nem, nem kusolnak.
[00:39:52]Tehát, hogy egyrészt nem kussolnak, másrészt meg lehet, hogy mondjuk kussolnak öt percig, mert kussolnak addig, amíg ott áll a tekint személy, aki megfélemlíti őket.
[00:40:04]viszont utána olyan szintű feszültség van bennük, amivel aztán tényleg kőkömbön nem marad, tehát hogy hogy például a padkidobás az ablakon meg az az egész testnevelés óra téma is.
[00:40:19]Szóval tehát ez az ilyen minden héten ugye öt testnevelés óra, és akkor így gyártják a az egyeseket a tesi tanárok, mert hogy ez is ilyen vezetői utasítás, nincs tesi cucca, nem tesizhet, és hogy az, hogy így a kicsit mögé néznénk, hogy lehet, hogy nincs tesi cucca, vagy anyukája nem tudta kimosni, vagy nem tudom.
[00:40:41]Szóval, hogy szóval, hogy ez is és folyam akkor megbuksz.
[00:40:48]Lassan ezt a részét a beszélgetésnek le kell zárnunk.
[00:40:49]Arra szeretnék kérni, hogy hozzád hasonló szakembereknek, akik iskolapszichológusként, szociális munkásként, segítőként dolgoznak ezekben a közintézményekben, vagy akár tanárokként valamilyen fajta üzenetet, ha küldenél, az mi lenne?
[00:41:05]Szerinted hol lehet elkezdeni?
[00:41:07]Tudom, hogy egy nagyon hosszú téma, lehetőleg rövid összefoglalva.
[00:41:12]Röviden, Igen.
[00:41:12]Igen.
[00:41:14]A változást.
[00:41:15]Fúha.
[00:41:15]Hát igen, ez a fajta ilyen ilyen ilyen jövőkép meg az egyik talán az, hogy hogy így merjük kimondani, hogy probléma van.
[00:41:26]Tehát szerintem ez egy ilyen nagyon fontos dolog, és hogy így ne csak terápiás keretek között lehessen kimondani, hanem hogy így merjünk beszélni róla, hogy baj van.
[00:41:34]Vegyünk segítséget.
[00:41:37]kérni, és ezt merjük elfogadni.
[00:41:41]és hogy van tehát, hogy így létezik élménypedagógia, létezik létezik olyanfajta léteznek olyanfajta pedagógiai módszerek, amik nem a sorba rendezett padok mögé szorítják a gyerekeket, ahol ülniük kell, hanem hanem ki lehet menni bogarakat nézni az udvaron, és meg lehet úgy egy és biztos vagyok benne, hogy tudják sokan, különben hogy ez van, és csak, hogy merjék használni.
[00:42:16]és hogy nagyon remélem, hogy hosszú távon akik meg döntéshozói pozícióban vannak, azok is így meghallják, hogy hát hogy így nagyon más, nem tudom, ilyen nagyon más világot élünk most, és hogy hogy a gyerekeket vissza lehet vinni a természetbe, és és szeretni fogják, mert nem tehát, hogy nem azért szorulnak az online térbe, és akkor erről nem is beszéltünk amúgy, De nem azért szorulnak az online térbe, mert annyira azt akarják, hanem azért, mert az az egyszerűbb, az a kisebb ellenállás.
[00:42:55]Sokkal egyszerűbb így írni öt mondatot a chaten, mint de közben meg amikor ott vannak és megélik az élő kapcsolataikat, akkor akkor rengeteget tudnak belőle tanulni és kapni is és adni is.
[00:43:11]Azt hiszem ez.
[00:43:12]Molnár Zsófia, nagyon köszönöm, hogy mindezt elmondtad nekünk.
[00:43:15]Én is nagyon köszönöm.
[00:43:16]Várunk máskor is.
[00:43:16]Szervusz.
[00:43:19]Folytatjuk adásunkat meghívott vendégeinkkel, hogy az ügy kapcsán beszéljünk a szegáció elleni küzdelem lehetőségeiről mind kerületi, mind tágabb kontextusban, olyan meghívott vendégekkel, akik régóta dolgoznak szociális kérdésekkel ott a kerületben is.
[00:43:33]Vendégünk lesz Kegye Adél, Emberi jogi ügyvéd, a Róza Parks Alapítvány vezetője, illetve a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetőségi tagja, akivel az esetet gyermekjogi szempontból értékeljük.
[00:43:43]valamint beszélünk az alapítvány munkájáról és a szegáció elleni hosszútávú küzdelem tapasztalatairól.
[00:43:50]Emellett itt lesz velünk Udvarhelyi Tessa, József város társadalompolitikáért és társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármestere is, aki ismerteti az önkormányzat álláspontját az ügyben, és arról is beszél, hogy milyen lehetőségei vannak a kerületnek a szegáció csakkentésére.
[00:44:06]Adil Tessza, köszöntelek titeket az adásban.
[00:44:08]Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást.
[00:44:10]Köszönjük.
[00:44:10]Szia Adél, hozzád fordulnék először, hogy kérlek gyermekjogi szempontból világítsd meg, hogy mi látszik ezzel az üggyel kapcsolatban.
[00:44:17]Hallottad Zsófia beszámolóját is, akár kifejezetten arra reflektálva.
[00:44:24]Igen, mi is hozzánk is eljutott a magyar narancs cikke.
[00:44:26]És mi már panasszal is fordultunk a tankerülethez, mégpedig azért, mert a cikkben szereplő nagyon súlyos problémák gyermekbántalmazásnak minősülnek, úgyhogy egyetértek az előttem szólókkal.
[00:44:43]Ezek nagyon súlyos jogsértések, és ez azért a ezért való felelősség túlmutat az egyes pedagógusok, vagy akár az iskola felelősségén.
[00:44:50]Ön azt gondolom, hogy ami a Losiban történik, az a rendszerabúzus része, aminek nagyon sok gyerek ki van ma téve.
[00:44:59]Elhangzott az is, hogy ez egy szegregált intézmény.
[00:45:05]Magyarországon a gyerek szegénységen túl én az iskolai szegációt tartom a legsúlyosabb gyermekjogi problémának.
[00:45:10]A kutatásaink szerint 43000 roma gyerek tanul elkülönítve iskolákban.
[00:45:18]Szegregáció nemcsak az iskolában, kezdődik már az óvodákban.
[00:45:20]is jelen van.
[00:45:23]Úgyhogy ez egy nagyon súlyos, rengeteg gyereket érintő rendszerprobléma.
[00:45:28]A gyermekbántalmazással összefüggésben pedig azért szerintem nagyon fontos azt látni, hogy azt igenis befolyásolja a tanulói összetétel.
[00:45:35]Ebben az iskolában többször elhangzott, hogy sok a hátrányos helyzetű gyerek.
[00:45:39]Ezek szegény családból érkező gyerekek.
[00:45:42]független függetlenül attól, hogy most roma származásúak vagy bevándorló hátterűek, merthogy mindkét gyerekcsoportból azért nagyon számos jár ebbe az iskolába.
[00:45:52]A legfontosabb az, hogy ezek a gyerekek egzisztenciális válságban lévő családokból kerülnek az iskolába.
[00:46:02]Feszültséget, szorongást és bizonytalanságot hoznak otthonról.
[00:46:05]És hogyha ezt nem támogató környezetben kezeli az intézmény, az természetszerűen magával vonzza azt is, hogy itt eszkalálódhatnak a problémák.
[00:46:14]Nem csak a kortársbántalmazás, de nyilván az otthonról hozott problémák lecsapódnak a magatartásukban, és ez egy nagyon sok kihívással teli feladathoz állítja a pedagógusokat.
[00:46:30]Úgyhogy ebben az ügyben azt gondolom, hogy nyilvánvaló, hogy van felelőssége az ott tanító pedagógusoknak, de hogy ez egy sokkal összetettebb és bonyolultabb probléma, azt gondolom, hogy az állam felelőssége itt az elsődleges, hiszen ő határozza meg azt, hogy milyen az oktatási rendszer, milyen annak a forrásigénye, mennyi forrást biztosít, és milyen eszközöket ad az oktatás szereplőinek ahhoz, hogy ezeket a nagyon súlyos problémákat, amiket a gyerekek behoznak, azokat emberhez méltó, gyerekhez méltó és támogató módon lehessen kezelni.
[00:47:07]Úgyhogy nekem ez a nagy kép, amit ebből látok, azt gondolom, hogy ez egy tünete egy sokkal nagyobb problémának, és nem elszigetelt eset.
[00:47:17]És a a kisképet nézve az, hogy ti a tankerülethez fordultatok egy egy panasszal, ez egy milyen folyamatot indíthat el, vagy itt ez hogy néz ki kifejezetten ennek a technikai része?
[00:47:27]Tulajdonképpen ez egy közérdekű bejelentés.
[00:47:29]Ugye bárki fordulhat az állami szervekhez bejelentéssel, hogyha valamilyen jogsértés gyanúja merül fel.
[00:47:37]Úgyhogy részben ez egy ilyen közérdekű bejelentés, illetve tettünk közérdekű adatigénylést is, mert szeretnénk látni, hogy mit tett a tankerület.
[00:47:45]Nem csak a már felmerült botrány után, tehát milyen vizsgálatokat, milyen módszerrel vizsgálta ki az ügyet.
[00:47:52]Ez is az előbb elhangzott, hogy azért itt gyermekbántalmazás esetén, független attól, hogy ez szexuális vagy más jellegű bántalmazás, ehhez nincsen kellő kompetenciája a pedagógusoknak az ilyen típusú ügyeknek a kivizsgálására.
[00:48:10]egyébként módszertanuk sincsen.
[00:48:10]Mi nagyon régóta küzdünk azért, hogy a tankerületek fogadjanak el önálló protokollt arra nézve, hogyha felmerül a gyermekbántalmazás gyanúja, akkor milyen kötelező lépések vannak a szakellátásban történő gyermekbántalmazás esetén van egy ilyen útmutató.
[00:48:28]Az iskolákban nincs.
[00:48:32]Mi 10 éve csináljuk a jogsegét oktatási ügyekben.
[00:48:34]Nem csak a szegregát iskolákban bántják a gyerekeket.
[00:48:36]És nagyon különböző megoldásokat látok ezeken a panaszokon keresztül, hogy mit kezd az iskola ezekkel a kérdésekkel.
[00:48:45]Úgyhogy igen, erre is rákérdeztünk, mit tett, ki hallgatta meg a gyerekeket.
[00:48:48]Itt elhangzott, hogy erre vannak ma már olyan barnahúázak vagy meghallgató és terápiás központok, amiknek kifejezetten az a feladata, hogy a bántalmazást elszenvedett gyerekeket szaktanácsadók, felkészült szakemberek segítségével meghallgassák.
[00:49:06]És miért?
[00:49:06]Mert már egy ilyen nem profi meghallgatás is újra traumatizálja a gyereket.
[00:49:12]Úgyhogy ez szexuális bántalmazás esetén egyértelműen oda kellett volna azonnal vinni, és nem az igazgatónak kellett volna kikérdezni a gyereket.
[00:49:22]Úgyhogy ilyenekre kérdeztünk rá, hogy mit csináltak, hogyan csinálták, hogy utána el tudjuk dönteni, hogy van-e esetleg még további jogi érvényesítésre szükség az ügyben.
[00:49:35]hozzád fordulnék.
[00:49:35]Egyrészt, hogy a kerületnek mióta van ismerete, vagy milyen szintű ismerete van arról, hogy mi a helyzet a az iskolában, illetve, hogy egyáltalán az önkormányzatnak, amíg az önkormányzatokról azt lehet tudni, hogy nagyon súlyos autonómia vesztéssel mentek át az utóbbi években, rengeteg kompetencia kikerült az önkormányzatok kezéből.
[00:49:54]Mi az, ami megmaradt, vagy megmaradt-e bármi?
[00:49:56]Tehát bármilyen ponton az önkormányzat be tud-e avatkozni, hogyha érzékel valamilyen problémát?
[00:50:02]Ühüm.
[00:50:04]Ugye a losi az egy József városban egy lakótelepnek a közepén található.
[00:50:08]Ez egy ilyen klasszikus lakótelepi iskola volt eredetileg.
[00:50:11]Emlékeim szerint talán a 80-as években alapították.
[00:50:13]És persze mindig jártak ide nehéz sorsú gyerekek, meg hátrányos helyzetű gyerekek, de azért nem volt ez mindig egy ennyire nehéz vagy rossz hely.
[00:50:25]Korábban 2020 előtt egyébként volt egy híresen jó igazgatója, Stáncinger Csilla, aki a hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatban nagyon sok innovatív pedagógiai programot vezetett be.
[00:50:34]És egyébként a Lsi mindenféle díjakat nyert, meg modell modellprogramok voltak, tehát hogy ott akkor volt 2020 előtt egy ilyen felismerése annak, hogy itt a gyerekek nehéz helyzetben vannak és erre az iskolának nagyon erős válaszokat kell adni.
[00:50:48]Mármint erős abban az értelemben, hogy módszertani, segítő, innovatív, tehát hogy kezdjünk ezzel valamit.
[00:50:56]Ő nyugdíjba vonult, és akkor jött egy új igazgató.
[00:50:58]Ö és igazándiból az én tudomásom szerint azért sajnos az iskolának a az ilyen mélyrepülése az ehhez az új igazgatóhoz kötődik jelentős részben.
[00:51:06]Én tehát hogy mondjam a mi én ugye 2024 óta vagyok alpolgármester de azt tudom hogy már előtte is érkeztek panaszok a Losival kapcsolatban, de nekem is az a benyomásom, amit egyébként Zsófi elmondott, hogy így a 24-es év során kezdett ez így kicsúcsosodni.
[00:51:19]És tulajdonképpen amikor én először alpolgármester lettem, akkor ez volt az egyik első ügy, ami így elém került, hogy a Losiban nagy a baj, és hogy csinálni kell valamit.
[00:51:28]És egyébként a mi megközelítésünk az akkor az volt, hogy hogy próbáljunk meg együttműködni a tankerülettel, az iskolával, adjunk minél több segítséget, beszélgessünk róla, találjunk ki lehetőségeket, hogy hogy mi, mint önkormányzat, bár nem vagyunk fenntartók, de hogyan tudnánk segíteni.
[00:51:44]És tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam, hogy azóta az elmúlt ilyen körülbelül két évben, másfél két évben ilyen két sinen futottunk.
[00:51:51]Az egyik ez a a az együttműködés, a támogatás felajánlása, próbáljuk meg ezt még, mit tudnánk csinálni satöbbi.
[00:51:58]A másik pedig, hogy azért mi is elég hamar felismertük azt, hogy itt tényleg annyira nagy a baj, hogy el kell kezdeni jelzéseket tenni, és ugye amilyen jelzéseket mi tudunk tenni, például a mi szociális intézményünk, a JSZSJK, József Városi Szociális Szolgáltató és Gyermekületi Központ, ők a gyerekjogi képviselőnél tettek bejelentést, azóta már az Ombutmannál is tettek bejelentést.
[00:52:18]Mi egyébként a tankerületnek is jeleztük.
[00:52:23]Amikor ennek az igazgatónak a pályázata lejárt, és újat kellett választani.
[00:52:25]Mi írtunk egy viszonylag udvaries levelet azzal kapcsolatban, hogy szerintünk jó ötlet lenne egy új igazgatót választani, mert azt látjuk, hogy ő nem képes kezelni ezt a helyzetet.
[00:52:34]Egyébként azóta már a minisztériumnak is írtunk ezzel kapcsolatban, hogy szerintünk itt vezetőváltásra van szükség.
[00:52:42]De igen, szóval, hogy egyszerre próbáltunk támogatni és segíteni, és szívesen elmondom, hogy milyen eszközöket próbáltunk bevetni és jelzéseket tenni olyan irányokba, ami az önkormányzatnak a rendelkezésére áll.
[00:52:54]A ahogy már utaltunk rá, a tanárok írtak egy olvasói levelet a Magyar Narancs cikkéire reagálva, amiben azt írják, hogy többször jelezték a problémákat a kerület által fenntartott GyK-nak, amire te is utaltál, de hogy arra nem kaptak választ, vagy több éves késéssel kaptak, például egy 2024-es esetre csak a narancs cikkének megjelenése utáni napon, tehát idén február 26-án kaptak választ.
[00:53:17]Erről mit lehet elmondani?
[00:53:21]A az biz tehát, hogy az van, hogy a losiból elképesztő mennyiségű jelzés érkezik a ISSGK-hoz.
[00:53:25]Tehát, hogy én én elkértem a statisztikákat, és mondjuk 2024-ben 250 körüli jelzés érkezett, és körülbelül ez a szint.
[00:53:34]Tehát, hogy ezek nagyon ezek, de az nagyon fontos, hogy ugye a mai jelzőrendszerben, ha valakinek meghaladja, azt hiszem, az 50 órát a hiányzása, hogyha jól emlékszem, most nem nem biztos, hogy a számot jól mondom, tehát hogy egy bizonyos hiányzás után kötelező jelzést leadni.
[00:53:46]Tehát nagyon sok jelzés az nem feltétlenül ilyen extra súlyos helyzetet jelent, csak azt jelenti, hogy a gyerek nem jár eleget iskolába, valami baj van, nézzünk rá.
[00:53:56]De azért ez mégis csak azt jelenti, hogy ez több mint ahány tanítási nap van egy évben, nem?
[00:54:00]Tehát hogy hát nem tudom hány tanítás nap van, de ha mondod, akkor biztos.
[00:54:04]Igen.
[00:54:06]De hogy ez mondjuk több mint naponta valamilyen több mint naponta egy valamilyen jelen.
[00:54:10]Igen.
[00:54:10]Tehát hogy nagyon sok jelzés érkezik.
[00:54:11]És én, hogy mondjam, én nem akarom azt mondani, hogy a mi intézményeink a világ legtöketesebb intézményei.
[00:54:18]Úgyhogy én abszolút el tudom képzelni azt, hogy van olyan, amikor késve reagálnak, vagy akár elfelejtenek reagálni, de az egészen biztos, hogy ugye ez csak a losiból érkező jelzéseknek a száma.
[00:54:26]Tehát, hogy ezen kívül még ugye ez az intézmény ellátja az egész kerület szociális ellátását, és ennél sokkal több jelzés érkezik hozzájuk.
[00:54:34]És nyilván van olyan ügy, amit gyorsabban meg tudnak oldani, van amit lassabban, amit én a mi intézményünkből, vagy így a az a a JSSGK és az iskola dinamikájából érzékeltem, az az, hogy a ISSGK egyre egyre jobban próbált involválódni az iskola életében.
[00:54:52]Tehát, hogy például az önkormányzattal egyetértésben nem egy, hanem két iskolai szociális segítő dolgozik ott.
[00:54:56]szintén nem kötelező, de pont azért, amit egyébként a Zsófi is elmondott, hogy nem elég egy pszichológus kell kettő, mi is úgy gondoltuk, hogy legyen több ember ott, legyen több szociális segítő, tehát hogy a válaszunk az az volt, hogy adjunk bele több erőforrást, illetve ők elkezdtek ilyen képzési programokat kidolgozni, csoportfoglalkozásokat a gyerekeknek.
[00:55:15]hogy volt egy ilyen nagy nekibuzdulás, hogy a GK mi mindenben tudna segíteni.
[00:55:19]És én úgy érzem, hogy az iskola egy ideig ezt úgy, hogy mondjam, befogadta, elfogadta, de aztán nagyon-nagyon befeszültek, és igazándiból egy ponton már ott tartottunk, hogy hogy nem engedték, hogy az iskolai szociális segítők mondjuk csoportfoglalkozásokat tartsanak.
[00:55:32]És akkor állásfoglalást kellett kérnünk a belügyminisztériumtól, hogy tarthatnak-e az iskolai szociális segítők foglalkozásokat, csoportos foglalkozásokat, mert szerintünk a jogszabály szerint igen, szerintük nem, akkor természetesen megírta a Belügyminisztérium, hogy természetesen tarthatnak, akkor újra elkezdtük felvenni a fonalat.
[00:55:50]Szóval, hogy hogy azért a dinamika az, és tehát, hogy megint csak elismerem, biztos, hogy van olyan, amiben a GKK is téved, hibázik, lassú, de a dinamika, amit én ugye én egy, hogy mondjam, két lépéssel hátrébb látom ezt az egész ügyet, az az, hogy a teper, nyomul, próbálkozik, az iskola meg egyre inkább zár be és azt mondja, hogy nem kell a segítség, mi ezt megoldjuk magunktól, mi ezt tudjuk, hogy mit kell csinálni.
[00:56:14]És hát a tankerület meg, szóval, hogy mondjam, az én megélésem az az, hogy velünk mindig nagyon kedvesek és konstruktívak, de azért valódi beavatkozás itt nem nagyon történt az elmúlt két évben.
[00:56:23]Én ezt érzékelem.
[00:56:27]Igen.
[00:56:27]Itt ugye az egyik ügy, amiről nem is beszéltünk az előző felében az adásnak, az egy videós eset, ahol egy bántalmazás videó formájában ki is került a az iskolából, és akkor erre utalnak a válaszlevelükben a pedagógusok, hogy ezzel kapcsolatban valóban az osztályfőnök szabadsága miatt nem azonnal jelezték a problémát, de aztán a ISSK nem a gyermekek érdekében cselekedett, hanem az iskola ellen erre úgy érzed ezt érzed, vagy ezt ugyanannak a másik oldalának érzed, hogy hogy az iskola elleni támadásnak érezte egy ponton túl az iskola a segítségnyújtási próbálkozásokat.
[00:57:09]Igen, szerintem volt egy ilyen általános hangulat, hogy a hogy hogy a szociális szakemberek azok valahogy azért vannak ott, hogy az iskolát az iskolát, mármint, hogy az iskola vezetőségét, ha jól értem, bántsák, vagy nem tudom, azt nem azt nem hiszem, hogy itt bárki ebben a történetben azt gondolja, hogy a gyerekeket bárkit szándékosan bántaniak, vagy rosszat akarna nekik, vagy ilyesmi, de hogy igen, tehát hogy egy ilyen intézményi ellenállás volt, hogy ezek már biztos csak mind ilyen játszmák vagy taktikák.
[00:57:35]És csak annyit mondanék el, hogy szóval, hogy nekem az egész ügyben, és mondom, én én tényleg ezt egy ilyen nagyobb képből nézem, mert én ugye se nem vagyok pszichológus, se nem vagyok iskolai szociális segítő, nem vezetem az iskolát, nem tanítok ott, és tudom, hogy ezek az emberek mind egyébként megszakadnak abban, hogy így, hogy így fen, hogy így működtessenek egy rendszert, és hogy legalább ne zuhanjon az egész szét.
[00:57:56]De azért az én érzésem az kicsit az volt, hogy ez olyan, mint a Szőlőutca, és nem abban az értelemben, hogy annyira durvák a gyerekekkel, mint a Szőlőutcában.
[00:58:03]Bár a folyamatos üvöltözés azért az az nagyon súlyos, meg a kulcsdobálás meg ilyesmi, hanem abban az értelemben, hogy azért elképesztő sok jelzést kapott a tankerület és a és és a felsőbb szervek azzal kapcsolatban, hogy itt baj van.
[00:58:17]És mintogyha mindig az lenne a válasz, hogy nektek ehhez nincs közötök, nincs jogotok, ez nem a ti dolgotok, ti nem tudjátok, mi tudjuk, mi vagyunk itt, mit tudunk ezekkel a gyerekekkel bánni.
[00:58:26]Szóval, hogy ez egy nagyon, nagyon rossz dinamika.
[00:58:27]És ugye a Zsófi is ezt említette, ez az elhallgatás, nem beszélünk róla, és ugye majd nyilván fogunk beszélni egy kicsit arról, hogy a szegregált iskolákkal mit lehet tenni, és az biztos, hogy nem ezt.
[00:58:39]Tehát, hogyha baj van, akkor ott extra erőforrás kell, és nem kivonás, meg elhallgatás, meg csendben levés, meg a különböző segítőknek az egymás ellen hergelése, és bármennyire nehéz, de mindenkinek át kell lépni az árnyékát, és el kell kezdeni elképesztően együttműködni, és nagyon sokat beletenni.
[00:58:57]Még röviden, mielőtt arról beszélnénk, hogy mit lehet tenni, arról beszéljünk kicsit, hogy mi van, addél hozzád fordulnék, hogy a szegáció az iskolákban az sok kimutatás szerint az elmúlt években erősödött.
[00:59:07]Ennek mi az oka és mi a következménye?
[00:59:11]Nekünk tavaly év végén jelent meg egy szakpolitikai jelentésünk, amiben tulajdonképpen végigvettük az elmúlt évtized deszegregációs próbálkozásait, illetve megpróbáltuk mérni a szegáció mértékét.
[00:59:24]összehasonlítottunk különböző mutatókat.
[00:59:27]Egyértelmű a növekedés.
[00:59:27]Tehát tulajdonképpen ezt nem csak mi mondjuk, hanem hanem minden oktatáskutató.
[00:59:31]Ennek több oka is van, de nem lehet elhallgatni az egyházi iskolák szerepét.
[00:59:38]Lehet, hogy ezt most nem nyitom ki ebben a beszélgetésben, de hogy hogy nagyon erősíti a szelekciót az, hogy 2013 óta szinte meg háromszorozódott az egyházi iskolák aránya, ahova zömmel vagy jellemzően nem hátrányos helyzetű gyerekek járnak.
[00:59:52]Tehát ez mindenképpen kinyitotta az oldót.
[00:59:54]Visszatérve a kerület és bocsánat csak, hogy az az történik akkor, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek attól még vannak, tehát akkor ők mennek az állam, ők az állami oktatásba szorulnak.
[01:00:05]Ide visszatérve a kerületre, most próbáltam felfrissíteni az emlékeimet, merthogy 2008-ban indult egy per még Hiller István volt a miniszter a nagyvárosi szegáció miatt.
[01:00:19]Ezt egy azóta sajnos megszűnt alapítvány a CFCF indította, akinek aztán később én is dolgoztam és képviseltem is ezt a pert és ennek a pernek része volt jó néhány József városi általános Iskola is.
[01:00:33]Ez a per azzal zárult, hogy a bíróság arra kötelezte az akkori minisztert, talán akkor már Balog Zoltán volt, hogy hogy készüljenek el deszegregációs intézkedési tervek arra a 13 iskolára fókuszálva, akik ebben a perben benne voltak.
[01:00:53]Ebből kettő volt Józsefá.
[01:00:58]még nem volt ebben a körben volt a lakatos mennyért általános iskola, amit azóta bezártak és a német is, ami még most is működik.
[01:01:06]Azért hoztam ezt be, merthogy ebben a kerületben mindig is magas volt a roma lakosság aránya, és a szegáció is jelen volt.
[01:01:13]kis színes.
[01:01:13]Én a Losiba még jártam úszni harmadik osztályban, mert hogy én ott nőttem fel a kerületben, nem odajártam, de a los akkor az volt a menőiskola, mert van uszodája, tehát hogy abból a státuszból, ami mondjuk 30 évvel ezelőtt az volt a helyi jó iskola, jutottunk el oda, hogy mi például a tanadás gyerekeinket megpróbáljuk eltéríteni attól, hogy a losib jelentkezzenek.
[01:01:38]Tehát nem támogatjuk az iskolaválasztásukat, ha ha oda szeretnének menni, lebeszéljük őket magyarán.
[01:01:45]Szóval, hogy van egy ilyen íve annak, ami a Losival történt, de ez abszolút illeszkedik abba az országos trendbe is, amiről az előbb beszéltem, hogy nő az szegáció, ez leginkább az állami iskolákra korlátozódik, és ez nincs összhangban a roma gyerekek arányának a növekedésével, tehát hogy exponenciálisan nő a szegregát intézmények aránya, még a roma gyerekek aránya nyilván az is növekszik, de nem ilyen mértékben.
[01:02:14]Úgyhogy ebből egyértelműen az következik, hogy valaki a minisztérium szerintem súlyos mulasztást követ el, hiszen elmúasztja azokat a szükséges beavatkozásokat, amikor még meg lehetne állítani a folyamatot.
[01:02:29]És a losi egy nagyon jó példa.
[01:02:30]Tehát ő elindult a lejtőn, és most ott van, hogy nagyjából visszafordíthatatlan a folyamat.
[01:02:37]elérte azt a azt a azt a nem többségi gyermekarányt, ami után elvándorolnak a körzetében lakó nem roma és nem bevándorló hátterű gyerekek más kerületen kívüli iskolákba is.
[01:02:56]Úgyhogy amikor 2016-ban elkészült a tankerület, elkészítette ezt a helyzetelemzést a bírósági ítélet nyomán, akkor mi több civil szervezettel összefogva tulajdonképpen megpróbáltuk segíteni ezt a folyamatot.
[01:03:11]Azt gondoltuk, hogy ha vége a pernek, nyert az alapítvány, itt vannak a tervek, bíróság kötelezte, akkor a végrehajtáshoz teszünk mi majd szakmai segítséget, és ebbe a munkába csatlakoztak egyébként azok a szakértők, akik annó sikeresen, Hódmezővásárhelyen és Szegeden is részt vettek a deszegregációs munkában.
[01:03:33]Na most sajnos ezek a deszegregációs tervek egy korrekt helyzetelemzést tartalmaztak.
[01:03:38]Ugyan, tehát, hogy mi a valóság, az úgy azt úgy nem fedték el, de nem volt mellette egyetlen olyan intézkedés sem, ami ami egy kicsit is kapargatta volna a felszínt.
[01:03:49]Semmilyen beavatkozás nem történt, még a bírósági kötelezés ellenére sem, úgyhogy változás nem is lett.
[01:03:57]Az a lakatos menyhért, ami a leginkább szegregát intézmény volt nagyon-nagyon régóta.
[01:04:04]Azt is úgy sikerült bezárni a tankerületnek pár évvel ezelőtt, hogy volt, hogy minden előkészítés, minden előzetes tájékoztatás nélkül a gyerek elment reggel az évnyitóra, és a portás mondta, hogy az iskola már nem létezik, és hogy máshova kell mennie.
[01:04:21]Ezután természetesen panasszal fordultunk, megkeresztjük a köznevelési államtitkárt is, és szépen tájékoztattak minket, hogy erre azért került sor, mert augusztus végén derül ki, hogy mi a tényleges tanulói létszám.
[01:04:31]Túl kevés volt a gyerek, úgyhogy be kellett zárni, nincs itt semmi probléma.
[01:04:36]Ezután próbáltuk nyomon követni azokat a azoknak a gyerekeknek a sorsát, akik egyik napról a másikra ebből a szegregát iskolából átkerültek egy másik közegbe.
[01:04:48]Nagyon sokan lemorzsolódtak, így ezt nem lehet csinálni.
[01:04:50]Ezt végig kell gondolni és tanulni kell azokból a jó példákból, amit egyébként a mi jelentésünk is tartalmaz, ahol valamilyen sikert föl lehetett mutatni.
[01:05:01]És akkor térjünk is rá a deszegregáció lehetőségeire.
[01:05:06]Adél most még mindig hozzád fordulva a az alapítvánnyal hogyan kezdtek neki, vagy hogyan kezdenétek neki egy iskola deszegregálásának például és kivel lehet együttműködni ebben?
[01:05:16]Például a tankerület valamilyen módon, vagy a különböző tankerületek ebben partnerek-e?
[01:05:22]Most ez egy nagyon érdekes helyzet, merthogy körülbelül őszóta van néhány tankerület, aki egyszer egyszerre csak elkezdett nyitni.
[01:05:33]Most 25 ősz.
[01:05:35]Igen.
[01:05:35]Nem tudom, ez miért lehet, de hogy hogy van néhány olyan tankerület, aki aki szóba áll velünk.
[01:05:40]Ugye civil szervezetek, szervezet vagyunk, feketesegűek abszolút de hogy kaptunk megkeresést, tehát tanácsot lehet adni, nem József városban.
[01:05:52]Nyilván miután az alapítvány is József városban működik.
[01:05:56]Nekünk ez prioritás volt mindig is a kerületi iskolák.
[01:05:58]Én nem tudom hányszor voltam a különböző tankerületi vezetőkkel egyeztetni.
[01:06:02]Sajnos Marosi Beatrixel nem tudtam, próbálkoztam.
[01:06:07]Belpesti tankerületnek volt.
[01:06:07]Igen.
[01:06:07]Már már már memó.
[01:06:09]Tehát például ez a panasz, amit most tettünk, ebben is felajánljuk, hogy ha szeretnének bármit csinálni, itt vagyunk, segítünk.
[01:06:16]Ö Tessa pontosan tudja, hogy ugyanezzel fordultunk annó a József városi önkormányzathoz is a mert hogy az óvodák szintjén volt szegáció.
[01:06:28]És 2020-ban közösen kezdtünk el egy olyan programot, aminek keretében lehetett javítani, csökkenteni a szegációt József városban.
[01:06:34]Tehát ha valaki elfogadja a segítségünket, akkor amit tudunk, beleteszünk.
[01:06:39]Nyilván mi elsősorban a szociológia és a jogi résszel tudunk hozzájárulni, és azért itt nagyon sok esetben pedagógiai munkára is szükség van.
[01:06:48]Tehát ez egy komplex beavatkozást igényel, de József városban ez történt.
[01:06:54]Civil és állami szereplők, önkormányzati szereplők közösen dolgoztak ki egy olyan módszert, amivel lehetett javítani az óvodák társadalmi összetételén.
[01:07:06]Igen.
[01:07:06]Ugye itt azt fontos tudni hozzá, bár valószínűleg legtöbb nézők tudja, hogy a az óvodák azok az önkormányzatnál vannak, tehát hogy ott tud együttműködni a fenntartóként az önkormányzat egy egy civil szervezettel, vagy bárkivel.
[01:07:20]Tess nektek a tankerülettel?
[01:07:20]Mi a tapasztalatotok önkormányzatként, akik ugye az iskolák esetében a fenntartó jogokat gyakorolják?
[01:07:29]Ö, tehát, hogy a 2024 előtt nagyon rossz volt a viszony az önkormányzat és a tankerület között.
[01:07:39]Ez hát ennek azért elsősorban a az oktatási mozgalmakkal kapcsolatos viszonya ennek a tankerületnek volt az oka.
[01:07:47]Tehát, hogy ez a tankerület, ez sajnos egy hát sajnos azt kell mondani, egy klasszikus ilyen botrányokkal övezett tankerület.
[01:07:51]Ugye itt rúgták ki a a a szájkoló tanárokat, illetve ebben a kölcsei Vörös Marti.
[01:07:59]Itt volt egy elég súlyos korrupciós és ilyen droggal összefüggő botrány is ebben a tankeretben.
[01:08:04]Szóval, hogy azért ennek nem nem volt egy szép és jó sorsa ennek a tankerületnek.
[01:08:10]Leváltották a vezetőket, új vezetők lettek, tehát hogy akik most ott vannak, ők ezekben nem voltak érintettek.
[01:08:13]Ö és mondom, mi elkezdtünk velük együttműködni, írtunk is alá együttműködés megállapodást.
[01:08:19]Nekem rendszeresen kábé két havonta volt megbeszélésem a tankerülettel.
[01:08:22]A szociális intézményünk is is szok sokat egyeztetett velük.
[01:08:26]És nekem az volt az érzésem, hogy így elindul egy jó együttműködés.
[01:08:29]Egyébként ezt valószínűleg ők is így gondolták, csak ugye mindig ott van a losi, hogy hogy mi azt érezzük, hogy hogy valójában a lényegel nem foglalkozunk.
[01:08:38]Tehát, hogy sokat beszélünk az erdei iskolákról, az üdültetésről, a plusz ilyen-olyan programokról, ugye békéskolák program, azt önkormányzat finanszírozza minden iskolában benn van a kerületben, kivéve alósít, a nyugi program, ami szintén alsósoknak szól, különböző ilyen konfliktuskezelési dolgok, tehát hogy tulajdonképpen minden iskolában ezeket engedik, meg ezek történnek a losiban, nem?
[01:08:58]Tehát nekem egy kicsit az az érzésem, minthogyha hogy olyan fordítva ülnénk a lovon, hogy mintogyha a losi ellen tudna állni annak, hogy mondjuk a tankerület akar valamit.
[01:09:07]Tehát én nem tudom, hogy pontosan a tankerület mit szeretne a Losival, de az világos volt, hogy hogy nem tudnak ezzel a helyzettel mit kezdeni.
[01:09:14]És hogyha a losi igazgatója befeszül, és nem akar valamit, akkor valójában ott a tankerület sem tudja ezt átnyomni.
[01:09:20]Nemrég kezdtünk el egy egy számomra nagyon-nagyon reménykeltő együttműködést.
[01:09:26]Van egy módszer, ez az amerikai Press Ridge nevű szervezet fejlesztette ki, és ez nagyon hátrányos helyzetű gyerekeknek a a segítő módszere.
[01:09:35]és Magyarországon elég sok helyen egyébként sikereket értek el szegregált iskolákban azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek többet járnak, jobb az eredményük, ö sokkal jobb a közösség.
[01:09:45]Ezt egyébként a tankerület is elismeri, tehát ők is szeretik ezt a módszert.
[01:09:48]Az önkormányzat kifizetné, hogy ez a módszer, ez megérkezzen.
[01:09:52]A losiba ez elég sokba kerül egyébként.
[01:09:54]El is kezdtük a tárgyalásokat, de sajnos most úgy tűnik, hogy emiatt amiatt, hogy ez egy ilyen nyilvánosságra került ügy lett, amiatt most így mindenki befeszült, úgyhogy most abbahagytuk az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat.
[01:10:04]Nyilván ők úgy érzik, hogy túlpolitizált.
[01:10:06]Mi meg úgy érezzük, hogy mi két éve könyörgünk, hogy történjen valami, és nem történik semmi.
[01:10:11]És ha megkérdeznek minket, akkor bizony válaszolunk a kérdésekre nyilvánosan is.
[01:10:15]Úgyhogy úgyhogy mi így állunk a tankerülettel, hogy hogy mondjam, én szerintem mind a tankerület, mind mi készen állunk, hogy valami történjen, de azért a losi az ő torkukon is megakadt.
[01:10:24]De ez azért is nagyon érdekes, mert pont a centralizációt szokták az oktatási rendszer jelenlegi állapotában az egyik legnagyobb problémának látni.
[01:10:30]És valahogy úgy tűnik, hogy amikor viszont valami módon mégis hasznos lenne egy felülről történő beavatkozás, ott viszont el elbukik egyszerűen egy adott esetben egy igazgatón vagy egy intézményen.
[01:10:42]Tehát mintogyha még a centralizáció is diszfunkcionális lenne ebben a rendszerben az alapján, amit elmondasz.
[01:10:48]Hát igen, én a ezt a fajta centralizációt katasztrofálisnak tartom őszintén szólva, vagy hogy én úgy tudom, hogy azért a józsef városi iskoláknak nem annyira tett jót, hogy hogy elkerültek az önkormányzatoktól, de nyilván hazabeszélek, egy önkormányzat munkatársa vagyok.
[01:11:01]De igen, ez valóban így van.
[01:11:03]Tehát, hogy amikor szükség lenne a arra, hogy beavatkozzanak, akkor nekem úgy tűnik, hogy ezt nem nagyon tudják, vagy akarják, vagy vagy valamilyen formában azért ebből így eléggé kicsúsznak.
[01:11:15]Most zárásként még beszéljünk erről a a tanulmányról, amit ha jól értettem, erre hivatkoztál.
[01:11:20]Adél Kend Ágnessel közös tanulmányotok, a Deszegregáció lehetőségei Magyarországon, amiben iskolaközpontok létrehozására tesztek javaslatot.
[01:11:30]Röviden kérlek ezt mutasd be, hogy egy ilyes fajta struktúra mit változtatta meg, és miért lenne előnyös.
[01:11:37]Nehezen adaptálható szerintem Budapestre az elképzelésünk.
[01:11:40]Ez inkább a vidéki települések, leginkább a szegálódó kisiskolák problémájára adna megoldást, mert hogy nagyon sok olyan intézmény működik ma Magyarországon, ahol rendkívül alacsony létszámú nem jól felszerelt iskolákat tartanak fent, ahhoz Zömber cigány gyerekek járnak.
[01:12:00]És mi azt gondoljuk, hogy ezeket az iskolákat egyszerűen meg kell szüntetni, és ezeket a gyerekeket, akik odajárnak, nagyobb iskolaközpontokba kellene beintegrálni.
[01:12:09]Nyilván ennek számos feltételnek teljesülnie kell, iskolabusznak kell lennie, a pedagógusokat tovább kell képezni.
[01:12:18]Tehát tulajdonképpen az iskolaközpont az arra a problémára adhatna megoldást, hogy ne ezek a tanyasi kiskolák nyújtsanak nulla.
[01:12:29]kiutat a szegénységből a gyerekeknek, hanem egy sokkal jobban felszerelt és már csak méreténél fogva sokkal könnyebben integráló intézménybe kerülhessenek a gyerekek.
[01:12:40]Erre számos nyugat-európai példa van.
[01:12:42]Mi a portugál példát vettük tulajdonképpen figyelembe, azért annak fontos eleme az is, hogy az a koordinációs szint, tehát az a területméret, ahonnan a gyerekek bejárnak ebbe az iskolaközpontba, az ugye túlmutat egy település méretén, tehát több település.
[01:12:57]És nagyon fontos eleme annak az is, hogy az iskola-óvoda tulajdonképpen azzal van megsegítve, hogy ezek az intézmények tulajdonképpen egy igazgatás alatt működnek.
[01:13:09]Én azt gondolom, hogy a mostani rendszer, amikor az óvoda önkormányzati fenntartásban van, az iskola meg állami fenntartásban, és losi példája és mutatja, hogy mennyire nehéz az együttműködés a két szereplő között, és nagyon átpolitizált.
[01:13:24]Ez biztosan, hogy nem a gyerekeket szolgálja.
[01:13:28]Nálunk a tanodában például az egy nagyon fontos kérdés, hogy hogy mi már az óvodától kezdve foglalkozunk a gyerekekkel, tehát akkor indul ez a hátránykompenzáló program, és az egy nagyon fontos belépés, hogy az iskolaválasztásban tudjuk a szülőket segíteni, és hogy a a gyerekképességeinek legmegfelőbb oktatást megtalálni.
[01:13:48]És pont ez az átmenet, hogy az óvoda az iskolával jól együtt tudjon működni, ez az szerintem, ami ami most hiányzik.
[01:13:55]De cáfoly megtessza, hogyha ez most a kerületben jól működik.
[01:14:01]Hát, hogy az óvoda iskola átmenet ne hát, hogy mondjam a igen attól függ, mármint hogy jó iskolákba szívesen küldjük a a József városi óvodásokat.
[01:14:08]Én is, hogyha esetleg még ezt kiegészíthetem, hogy akkor a losi esetében szerintünk mi lehetne a megoldás?
[01:14:15]Szóval egyrészt szerintem elengedhetetlen, hogy visszakapják a az iskolák az autonómiájukat.
[01:14:19]És egyébként én azt gondolom, hogy hogy Budapesten legalábbis, hogy az önkormányzatokhoz visszakerüljenek az iskolák, tehát hogy pont azért, mert hogyha bő ugye a mi szempontunkból bölcsöde óvoda iskola, tehát tulajdonképpen nulla éves kortól 18 éves korig tudnánk a a gyerekeknek egy ilyen egységesebb rendszert meg helyileg beágyazott rendszert biztosítani.
[01:14:37]És sajnos igen, szerintem is a losi most már nagyon közel került ahhoz, hogy vagy be kell zárni, vagy amit azt hiszem, hogy mi szeretnénk, az az, hogy amit mi úgy hívunk, hogy újraalapítás.
[01:14:46]Mi nagyon szeretnénk, ha ez az iskola megmaradna.
[01:14:48]Józsefáros szívében van egy csodálatosan felszerelt iskola egyébként.
[01:14:52]Uzoda, udvar, elképesztő mennyiségű gyerekfér el benne.
[01:14:56]Több mint 700 gyerek fér el benne.
[01:14:58]Most körülbelül 300 van benne.
[01:14:59]Szóval, hogy ez egy lötyögő lötyögő iskola.
[01:15:01]Ez lehetne egy nagyon-nagyon jó iskola is.
[01:15:03]Sajnos most már a mutatói olyanok, hogy nem nem felel meg ennek, de hogy mi azt gondoljuk, hogy tulajdonképpen egy teljesen új pedagógiai programmal, teljesen új vezetéssel, új tanári gárdával egy teljesen új iskolát kéne a helyére csinálni, de mi nagyon szeretnénk, hogyha megmaradna, mint iskola.
[01:15:18]Tehát, hogy mi nem mi nem küzdünk azért, hogy ez az iskola megszűnjön, mert mert József városnak ez a hely nagyon fontos.
[01:15:26]Tessa, Adél, nagyon köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat, és ilyen tágabb perspektívában vagy tágabb kontextusban is tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről.
[01:15:33]Várunk titeket máskor is.
[01:15:35]Sziasztok.
[01:15:35]Köszönjük szépen.
[01:15:37]Nektek pedig köszönöm a figyelmet.
[01:15:37]Ez volt tehát az adásunk a Losoncitéri Általános Iskolát, illető problémákkal kapcsolatosan.
[01:15:44]Ha fontosnak tartod az ilyen adások elkészültét, akkor kérlek, iratkozz fel a csatornára, és szállj be a finanszírozásunkba is.
[01:15:49]Támogass minket anyagilag, hogy továbbra is felkészülten és profin tudjunk nektek különböző társadalmi problémákról és politikai eseményekről beszámolni.
[01:15:57]Köszönöm a figyelmeteket.
[01:15:59]Sziasztok!
[01:16:27]Egyre magasabb a feldolgozottság, és egyre biztosabb a végeredmény เฮ Április 12-én Magyarország rendszert választ.
[01:17:04]Nézzük végig együtt.
[01:17:04]Partizán közös veled, független miattad.