Tűzszünet és tízpontos béketerv Iránban⎜Reggeli hírek a Partizánon
Szurovés műsorvezetővel a Partizán reggeli adásában két fő témakör került terítékre: az Irán–USA közötti tűzszünet és a magyar választások előtti kampányhangulat. N-Rózsa Erzsébet közelkelet-szakértő szerint Donald Trump ultimátuma alatt Irán és az Egyesült Államok tűzszüneti megállapodást kötött, amely azonban Irán követeléslistájának tűnik (Hormóz-szoros irányítása, szankciók feloldása, atomprogramra vonatkozó határozatok visszavonása). A szakértő szerint az egyezmény nem jelent valódi amerikai győzelmet, Trump pedig időnyomás alatt van: 60 napja van a kongresszusi felhatalmazás nélkül indított háború befejezésére.
A Közelkeleten zajló konfliktus Libanon és az öbölmenti arab államok helyzetét is érintette: az utóbbiak amerikai szövetségeseik által nem kaptak kellő védelmet az iráni támadások ellen, ami megingatta bizalmukat Washingtonban. Irán belső helyzete összetett: a hierarchikus rendszer továbbra is működik, a lakosság pedig a bombázások közepette nemzeti egységet mutat, nem pedig rendszerváltási tüntetéseket.
A magyar választások kapcsán Kovalcsik Tamás adatelemzővel arról beszélgettünk, hogy a napközben beérkező részvételi adatokból nem lehet egyértelműen kiolvasni, hogy mely pártnak kedvez a magas vagy alacsony részvétel – ez csak szavazókörzeti szinten értelmezhető. Rekordszámú átjelentkezés és külföldi regisztráció várható (315 ezer fő), amely jellemzően az ellenzéki szavazókat erősíti. A külképviseleteken 2024-ben a Tisza 51%-ot, a Fidesz 18%-ot ért el.
Sarkadi Zsolt szerkesztővel a Fidesz digitális kampányáról beszéltünk: az elmúlt hetekben több TikTok-influencer számolt be arról, hogy a párt megpróbálta megvásárolni csatornáikat. Ez egy szélesebb stratégia része, amely az Instagram-mém oldalak felvásárlásáig nyúlik vissza. A Fidesz elérési problémái a Tiszapárttal szemben nyilvánvalóak, és az utolsó napok influencer-toborzása ezt jelzi. Ugyanakkor a Tisza organikus támogatása az interneten erősebb, és sok influencer saját meggyőződésből támogatja a pártot.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az Irán–USA tűzszünet: előzmények és valódi nyertesek
Donald Trump 72 órás ultimátumát követően, éppen a határidő lejárta előtt Irán és az Egyesült Államok tűzszüneti megállapodást kötött. Trump ezt saját győzelmeként kommunikálja, azonban N-Rózsa Erzsébet szerint a valóság árnyaltabb.
„Tényleg a Fehérház sikeréről beszélhetünk. Mindenképpen fontos, hogy a fehér ház egy ilyen döntést hozott." – N-Rózsa Erzsébet *
A szakértő szerint az első pillanattól világos volt, hogy olyan megoldást kell keresni, amelyet mindhárom fél – az USA, Irán és Izrael – győzelemként tud elkönyvelni. Az iráni stratégia arra irányult, hogy Trump úgy érezze, elég volt. Trump időnyomás alatt áll: kongresszusi felhatalmazás nélkül indított egy háborút, amelyet 60 nap alatt be kell fejezni. Emellett népszerűségi indexe történelmi mélypontra süllyedt, és az amerikai lakosság többsége ellenzi a konfliktust.
„Túl sok a költség, túl sok a bizonytalan tényező" – N-Rózsa Erzsébet az amerikai döntésről *
A tűzszünet feltételei: Irán követeléslistája vagy valódi kompromisszum?
Az eddig ismert tíz pontos iráni javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amely Iránnak kedvez. A Hormóz-szoros megnyitása ugyan fontos amerikai követelés, de iráni felügyelet alatt maradhat. Irán követeli Washington garanciáját a jövőbeli támadások ellen, az összes szankciót és az ENSZ Biztonsági Tanácsának iránra vonatkozó határozatait, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség összes határozatát. Kártérítést is követel.
„Ezekről persze még nincs egy véglegesen megállapodás, de ez mind úgy tűnik, mintha ez Iránnak a követeléslistája lenne." – N-Rózsa Erzsébet *
A szakértő szerint azonban ezek a pontok évek, sőt évtizedek óta ismert iráni követelések. Az Egyesült Államoknak nehéz azt felmutatni, amit sikerként lehet értékesíteni, mivel az iráni rezsim talpon maradt, és az atomfegyverfejlesztéshez szükséges infrastruktúra megsemmisítésére vonatkozó korábbi állítások már nem álnak meg.
Kína szerepe a megállapodásban
Donald Trump személyes találkozót tervez Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és Kína közvetítői szerepet játszott az egyezmény létrejöttében. Kína számára stratégiai fontosságú a Közelkelet, mivel az olaj- és csepfolyósított gázkereskedelem jelentős része a Hormóz-szoroson keresztül zajlik. Az éves tengeri olajkereskedelem körülbelül 27-28%-a, a csepfolyósított gáz kereskedelem 20-25%-a halad át ezen a ponton.
„Kína számára fontos az öböltérsége, hiszen elég sok szénhidrogént, olajat szerez be innen." – N-Rózsa Erzsébet *
Azonban Kína nem teljesen rászorult erre a forrásra: az importjának csak 8-10%-a származik Iránból. Kína az Egyesült Arab Emirátusokkal, Szaúd-Arábiával és Iránnal is átfogó stratégiai partnerségeket kötött, így nem pótolhatatlan Irán számára.
Irán belpolitikai helyzete és a lakosság
Az iráni rendszer összetett, hierarchikus struktúrákra épül, amelyek az iszlám forradalom óta működnek. Az új legfelsőbb vezető orvosi kezelés alatt áll, de a rendszer továbbra is működik. Az iráni lakosság számára a bombázások közepette az elsődleges szempont a nemzeti védelem, nem a rendszerváltás. A korábbi ellenzéki tüntetések szünetelnek, mivel a civil lakosság közvetlenül érinti a konfliktus.
„Irán nemzetállam, és ez évszázadok fejlődésének az eredménye. Úgyhogy amíg potyognak a bombák, addig nem számítanék arra, hogy újabb nagy tüntetések lennének." – N-Rózsa Erzsébet *
Az internet hónapok óta nem működik Iránban, és az amerikai és izraeli haderők nem csak katonai és energetikai létesítményeket, hanem hidakat is támadnak. A civil infrastruktúra sérülése közvetlenül érinti a hétköznapokat.
Libanon és az öbölmenti arab államok helyzete
A tűzszünet Libanonra is kiterjedhet, de az izraeli vezetés ezt cáfolta. Libanon helyzete összetett: a Hezbolla egyszerre katonai szervezet, terrorszervezet és parlamenti képviselő. Az izraeli támadások során több mint ezer alkalommal sértették meg az előző tűzszünetet.
Az öbölmenti arab államok (GCC-tagok) számára a konfliktus csalódást okozott. Bár jelentős pénzügyi és katonai támogatást kínáltak az Egyesült Államoknak, az amerikai hadsereg nem nyújtott nekik védelmet az iráni támadások ellen, miközben Izraelt aktívan védte.
„Az általános megítélés az, hogy Izraelt megvédik, Bezzeg Izraelt megvédik, Izraelt támogatják, de igazából az öbölbeli arabországokat nem." – N-Rózsa Erzsébet *
Ez a feszültség új regionális együttműködésekhez vezetett: Pakisztán, Egyiptom, Törökország és Szaúd-Arábia képviselői ültek össze megállapodásra. Az öbölbeli országok csökkentett amerikai támaszkodásra és „minilaterális" megoldásokra gondolnak.
Az atomerőművek veszélye
Az iráni Buszehr atomerőmű és az Egyesült Arab Emirátusok Baraka erőműve is potenciális célpont. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője felhívást intézett az atomerőművek támadásának megelőzésére. A Buszehr az Öböl partján található, és egy találat katasztrofális következményekkel járhatna az egész régióra.
Magyar választások: részvételi adatok és szavazókörzeti mintázatok
Kovalcsik Tamás adatelemzővel arról beszélgettünk, hogy az országos részvételi adatokból nem lehet egyértelműen kiolvasni, hogy mely pártnak kedvez a magas vagy alacsony részvétel. Ez csak szavazókörzeti szinten értelmezhető.
„Igazándiból semmit nem lehet kiolvasni az országos részvételnek az alakulásából. Kizárólag annyit, hogy mennyien mentek el választani." – Kovalcsik Tamás *
Az ökölszabály szerint bizonyos társadalmi csoportok (magasabb jövedelmű, magasabb iskolai végzettségű, idősebbek) rendszeresen szavaznak, míg mások (szegények, fiatalok, középvárosok lakói) volatilisebben. A Fidesz támogatottsága magasabb a szegény rétegekben, a Tisza a fiatalok körében erősebb. Ezért a részvétel szintje és összetétele kritikus.
Átjelentkezések és külföldi szavazatok: rekordszámok
Rekordszámú átjelentkezés várható: 315 ezer fő jelent meg 2026-ban, szemben a 2018-as eddigi rekorddal (258 ezer). Ez az ellenzéki szavazótábor mozgósítottságát jelzi.
„Az ellenzéki szavazótábor az mozgósítva van." – Kovalcsik Tamás *
A 2024-es európai parlamenti választáson a külképviseleteken a Tisza 51%-ot, a Fidesz 18%-ot ért el. Ez az arány valószínűleg 2026-ban is hasonló marad. A nyugati diaszpórában körülbelül 714 ezer magyar él, de csak 90 ezer regisztrált külképviseletre. Az alacsony részvétel oka a szavazóhelyek elégtelensége (például Németországban 5, az Egyesült Királyságban 3 szavazóhely) és a drága repülőjegyek.
Szavazókörzeti különbségek és késedelmes számlálás
A térképen látható, hogy mely választókerületekben várható magasabb átjelentkezési arány. Békés megye, a Balaton környéke és bizonyos válságtérségek mutatnak 6% feletti arányt. Ezekben a kerületekben az egyéni képviselőjelölti eredmények csak később, a választást követő szombat végéig dőlnek el, mivel a külképviseletekről és az átjelentkezésből érkezett szavazatokat később számlálják meg.
„Ezekben a választókerületekben mindenképpen a választás éjszakáján nem lesznek megszámolva ennyi szavazatnak az aránya." – Kovalcsik Tamás *
Ez a késedelem nem választási csalás, hanem normális procedúra, de szoros verseny esetén egy-egy kerület vagy akár az egész ország sorsa múlhat rajta.
A Tisza egyéni jelöltjeinek győzelmi esélyei
A Partizán adatközpontjának szimulációja szerint a Tisza a legsötétebb kékkel jelölt választókerületekben esélyes. A szoros verseny várhatóan vidéki kerületekben alakul ki (Békés-3, Bácskiskun-6, Pest-14), nem pedig Budapesten. A szoros kerületek szürkével vannak jelölve a térképen.
A Fidesz digitális kampánya: influencer-felvásárlás
Az elmúlt hetekben több TikTok-influencer nyilvánosságra hozta, hogy a Fidesz megpróbálta megvásárolni csatornáikat. Sarkadi Zsolt szerint ez egy szélesebb stratégia része, amely az Instagram-mém oldalak felvásárlásáig nyúlik vissza.
„A Fideszben nagyon sok olyan információja van, olyan informátorok mondták, akik a Fidesz kampányára rálátnak, hogy a Fideszben az esetleges ezt egy nagyon nagy hibának tartják." – Sarkadi Zsolt *
Tavaly nyáron a „napi Artur" nevű Instagram oldal adminisztrátora 4 millió forintig terjedő összegeket ajánlott más mém oldalak adminisztrátorainak az oldalak megvásárlásáért. Az átállás után az oldal tartalma drasztikusan megváltozott: helyét AI-generált, Tiszapártot lejáratő videók vették át.
A Fidesz elérési problémái
A Fidesz kampányfőnöke, Orbán Balázs egy Trump-szerű amerikai kampányt szeretne. Ennek része a Dopman podcast, a trash celebek nyilvános támogatása és a közösségi média fókusz. Azonban a Fidesz elérési problémái nyilvánvalóak a Tiszapárttal szemben.
„A Fidesznek nagyon komoly elérési problémái vannak, főleg a Tiszapárttal szemben." – Sarkadi Zsolt *
Az elmúlt hetekben még az utolsó napokban is próbálkoznak influencer-toborzással, mintha azt remélnék, hogy ennek még lehet hatása. Azonban a Fidesz kampányában hiányzik az alaptörténet: 2018-ban a migráció, 2022-ben a háború volt az, most nincs ilyen.
Az organikus Tisza-támogatás az interneten
Sok influencer, mint például Thanos Play, saját meggyőződésből támogatja a Tiszát. Ezek nem feltétlenül fizetett együttműködések. Az influencerek képesek előrejelezni közönségük ízlésváltozásait, és sok közülük azt látja, hogy a Tisza és Magyar Péter jobb történetet mond.
„Hogy közülük nagyon sokan állnak ennyire nyíltan a Tisza mellé, az azért valószínűleg tényleg országos politikai átalakulást jelez." – Sarkadi Zsolt *
A közösségi média tartalmak organikus elérése a Tisza számára nagyobb, mint a Fidesz számára, és ez a különbség a kampány kimenetelét is befolyásolhatja.
A Partizán 2030-as kampánya
Az adás végén Szurovés felhívta a nézőket, hogy támogassák a Partizánt: 2030 új rendszeres támogatót szeretnének gyűjteni a következő négy év működésének megalapozásához. A csatorna függetlensége az adó 1%-os felajánlásokra és rendszeres támogatásokra épül.
„Mi csak akkor tudunk függetlenül működni, hogyha minél nagyobb részben támaszkodhatunk a nézők, vagyis a ti támogatásotokra." – Szurovés *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat több helyen tartalmaz ASR-hibákat, amelyeket a kontextus alapján javítottam (pl. „Rózsa Erzsébet Közelked szakértő" helyesen: „N-Rózsa Erzsébet közelkelet-szakértő"; „Kovalcsik Tamás" helyesen azonosított; „Sarkadi Zsolt" helyesen azonosított).
- Néhány helyen a szöveg nehezen követhető, például az influencer-történet (Király Dávid Izmael, Erős Máté, napi Artur) összefonódása, de az alapvető információ rekonstruálható.
- A „Midmel Actions" valószínűleg „midterm elections" (időközi választások) félreismerése.
- A „Dopman" podcast neve bizonytalan, de az adott kontextusban valószínűleg helyes.
Teljes átirat megjelenítése
[00:03:32]Jó reggelt kívánok!
[00:03:32]Köszöntök mindenkit a Partizán stúdiójából négy nappal a választások előtt.
[00:03:36]Én Szurovés vagyok és a ma reggeli adásunkban nem csak magyar belpolitikával fogunk foglalkozni, hiszen éjszaka nem sokkal azután, hogy nem sokkal azelőtt, hogy lejárt volna a Donald Trump által szabott ultimátum határideje, végül is tűzszüneti megállapodást kötött Irán és az Egyesült Államok.
[00:03:52]Arról, hogy hogyan jutottunk el idáig, és mi következik ebből, erről fogom majd kérdezni.
[00:03:56]N-Rózsa Erzsébet közelkelet szakértőt a műsor első felében.
[00:04:00]Utána pedig ráfordulunk majd a belpolitikai eseményekre.
[00:04:02]Egyrészt érkezik majd Kovalcsik Tamás, a Partizán adatelemzője, akivel arról fogunk beszélgetni, hogy mi mindent lehet majd kiolvasni vasárnap, napközben a beérkező részvételi adatokból, és hogy mivel készülünk ezzel kapcsolatban a választási műsorunkban.
[00:04:17]Utána pedig Sarkadi Zsolttal, a Partizán szerkesztőjével fogok beszélgetni a Fidesz digitális próbálkozásairól, térnyeréséről és arról, hogy hogyan próbál a Fidesz kampány gépezete még az utolsó napokban is például TikTok csatornákat felvásárolni annak érdekében, hogy közvetítsék a kormánypárt üzeneteit.
[00:04:34]Mielőtt belekezdenénk a beszélgetésekbe, egy fontos üzenet, amit már az elmúlt napokban többször hallhattatok tőlünk, hogy két 2030 rendszeres új támogatót keresünk a Partizán részére, hiszen az a célunk, és azt szeretnénk elérni, hogy a következő négy évben is ugyanolyan függetlenül működhessünk, mint ahogy eddig bármilyen kormány is lesz.
[00:04:55]Mi csak akkor tudunk függetlenül működni, hogyha minél nagyobb részben támaszkodhatunk a nézők, vagyis a ti támogatásaitokra.
[00:05:00]Ezért bízhatunk titeket arról, hogy egyrészt ajánljátok fel a Partizánnak adótok 1%-át, és hogyha tehetitek, akkor váljatok rendszeres támogatóinkká is.
[00:05:10]Mielőtt belekezdünk a beszélgetésbe, nézzünk meg egy videót ezzel kapcsolatban, utána pedig érkezünk vissza innen a stúdióban.
[00:05:18]Az elmúlt négy évben több 1000 műsort készítettünk.
[00:05:20]Élőválasztási adásokat, életút interjúkat, dokumentumfilmeket, riportokat, főzőműsort, late night showt, magazin és hírháttérműsorokat.
[00:05:29]Beszéltünk belpolitikáról és külpolitikáról.
[00:05:31]gazdaságról, kultúráról, környezetről és a társadalom megannyi további fontos kérdéséről.
[00:05:35]Ez mind a Partizán és még sokkal több is.
[00:05:38]Most képzeld el, milyen lett volna ez a négy év a Partizán nélkül, ha nem ülnek be a vendégek ebbe a már jól ismert tévéss díszletünkbe.
[00:05:46]A működésünk ugyanis nem magától értetődő.
[00:05:48]Az elmúlt években azért tudtunk dolgozni, mert volt mögöttünk egy közösség, ami szívén viselte a független nyilvánosság ügyét, és rendszeresen támogatott bennünket.
[00:05:58]Most a következő négy évre készülünk.
[00:05:58]A célunk, hogy 2030 rendszeres támogatót gyűjtsünk, akik biztos alapot adnak a Partizán működésének a következő négy évre, 2026 és 2030 között, hogy továbbra is készülhessenek választási műsorok, interjúk, riportok, feltehessük a legfontosabb kérdéseket.
[00:06:14]Ha szeretnéd, hogy a Partizán a következő négy évben is működjön, arra kérlek, hogy legyél rendszeres támogatónk, mert a Partizán csak addig létezik, amíg megvan mögötte az a közösség, ami szív viseli a működését és támogatásának a biztosítását.
[00:06:29]Éppen ezért arra kérlek, csatlakozz hozzánk.
[00:06:31]Partizán közös veled, független miattad.
[00:06:43]És ahogy ígértem, már itt is ül velem szemben Rózsa Erzsébet Közelked szakértő.
[00:06:46]Jó reggelt kívánok.
[00:06:46]Köszönöm, hogy eljött.
[00:06:48]Jó reggelt kívánok.
[00:06:48]Köszönöm a meghívást.
[00:06:50]Ugye itt az elmúlt napokban Donald Trump nagyon éles fenyegetéseket fogalmazott meg Iránnal kapcsolatban.
[00:06:54]Konkrétan azt mondta, hogy egy egész civilizáció fog meghalni az éjjel.
[00:06:57]azt mondta, hogy nem szeretné, hogy az megtörténjen, de meg fog történni.
[00:07:01]Egészen édes fenyegetések voltak ezek.
[00:07:04]Nem sok egyébként a 72 órás ultimátum lejárta előtt még a pápa is megszólalt, hogy ez nem csak nemzetközi jogi, de hát morális szempontból is tarthatatlan.
[00:07:13]Ezt követte aztán végül az, hogy mielőtt lejárt volna ez a 72 órás határidő, az Egyesült Államok és Irán tűzszüneti megállapodást kötött, amit Donald Trump nem meglepő módon a saját győzelmeként kommunikál.
[00:07:24]Mennyire helytálló?
[00:07:26]Tényleg a Fehérház sikeréről beszélhetünk.
[00:07:30]Mindenképpen fontos, hogy a fehér ház egy ilyen döntést hozott.
[00:07:32]Azt gondolom, ugyanakkor az első pillanattól kezdve eléggé világos volt, [horkantás] főleg amikor az egész világ számára nyilvánvalóvá lett, amit a világ egy része azért sejtett előre, hogy Irán nem fogja megadni magát csak úgy, hogy egy olyan megoldás, amit mindkét fél, sőt mindhárom, mert Izraelt ne felejtsük ki.
[00:07:56]mindháromfél egyfajta győzelemként tud elkönyvelni.
[00:08:00]Tehát ez nyilvánvaló volt, hogy ilyen megoldásra kell törekedni, vagy ilyen megoldást kell keresni.
[00:08:07]Igazából az első pillanattól kezdve a kérdés az volt, és az iráni gondolkodás, stratégia, tervezés is arra irányult, hogy hogy lehetne azt elérni, hogy Donald Trump úgy érezze, hogy most már elég volt.
[00:08:22]És mi sikerült ezt szeredni ön szerint?
[00:08:26]Azt gondolom, hogy túl sok, túl sok a költség, túl sok a bizonytalan tényező, és hát én nem vagyok Amerika szakértő, de az Egyesült Államokon belül több olyan mutató van, ami ami ami miatt az látszott, hogy Trumpnak nincs végtelenségig ideje, hogy ezt elhúzza.
[00:08:46]Ugye szerintem mára minden néző tudja, hogy novemberben Midmel Actions lesz, időközi választások lesznek.
[00:08:55]elég sokról elég sokszor lehetett hallani, látni adatokkal alátámasztva, hogy az amerikai lakosság nagyobb része ellenzi ezt a háborút, akár Donald Trump saját konzervatív táborán belül is, például maga az alelnök is, aki ugye most van Budapesten, ő is ellenezte magát a háborút.
[00:09:15]ellentétes lenne Trumpnak ezzel a Make America a Great Again és a választási ígéreteivel, hogy nem kezd bele nagyobb külföldi, sokba kerülő, sok életet, amerikai életet követelő háborúba.
[00:09:29]És amellett is, hogyha ettől függetlenül a háborútól függetlenül megnézzük Trump népszerűségi indexét, vagy azt az indexet, ami azt mutatja, hogy most már ugye több mint egy éve van ő hivatalban, ezalatt az ő teljesítményét inkább pozitívan, vagy inkább negatívan értékelik.
[00:09:48]Hát azt mondják, hogy ilyen negatív értékelése még talán egyetlen elnöknek sem volt.
[00:09:55]Azt mondja, hogy Trump kereste azt a pontot, ahol kiszállhatsz.
[00:09:56]Irán pedig azon volt, hogy minél inkább felkínálja ezt a pontot az Egyesült Államok számára.
[00:10:01]De igazából azért nehéz belátni, hogy konkrétan akkor végül is mire hivatkozhat itt Amerika, amikor sikerről beszél, mert ugye korábban azt mondta Trám, hogy az a javaslat, az a békejavaslat, ami Irán felől pakisztáni közvetítésen keresztül eljutott az Egyesült Államok vezetéséhez, az egy járhatatlan út volt.
[00:10:22]Ehhez képest most amit eddig lehet tudni erről a ugye két hetes tűzünetről beszélünk, amit lehet tudni erről a 10 pontos iránni javaslatról, hát abban csupa olyan pontok vannak, ami elsőre úgy tűnik, hogy abszolút iránnak kedvez.
[00:10:33]Tehát ugyan a hormózi szorost megnyitják, ami nyilván egy fontos amerikai követelős volt, meg hát nagyon fontos is az egész globális kereskedelem szempontjából, de iráni felügyelet alatt maradhat a szoros.
[00:10:43]Ugyanígy Washingtonnak garantálnia kell, hogy Iránt nem fogják a jövőben megtámadni.
[00:10:50]Az Egyesült Államok Biztonsági Tanácsának iráncélzó összes határozatát meg kell szüntetni.
[00:10:54]A Nemzetközi Atomenergiaügynökség irán nukleáris programjáról szóló összes határozatát szintén meg kell szüntetni, kártéríté is kéne fizetni Iránnak.
[00:11:02]Szóval ezekről persze még nincs egy védleges megállapodás, de ez ez mind úgy tűnik, mintogyha ez Iránnak a követeléslistája lenne.
[00:11:10]Hát Irán követelés listája, ezek a pontok gyakorlatilag évek, sőt van olyan pont közöttük, ami évtizedek óta ismert.
[00:11:21]Ugyanakkor mégis azt lehet mondani, hogy de most ezt az Egyesült Államokkal egyeztetve a pontos részletek az Egyesült Államokkal egyeztetve kell, hogy történjenek.
[00:11:33]Ugyanakkor azért azt se felejtsük el, hogy körülbelül a félvilág próbált közvetíteni és lobbizni.
[00:11:39]Ugye 2025-ben azért az irániakat elég váratlanul érte, hogy miközben az Egyesült Államokkal tárgyalásokat folytatnak, aközben Izrael megtámadja Iránt, és ebbe az Egyesült Államok be csatlakozik.
[00:11:53]És úgy majdnem ugyanez történt az idén is.
[00:11:56]Ugye most egy jóval hosszabb, tavaly 12 napos háborúról beszéltünk.
[00:12:01]Most egy elnyúló, immár ugye a második hónapjában járó háborúról beszélünk, amit az Egyesült Álmok és Izrael együtt kezdett, de megint csak az volt, hogy tárgyalások közben.
[00:12:15]Na most iráni oldalról azt gondolom, hogy érthető, amikor valamiféle garanciát szeretnének arra.
[00:12:23]Sőt, ha visszább megyek az időbe, az atomalkú, ami az én meglátásom szerint egy nagyon komoly siker volt, sőt az Európai Unió diplomáciájának egy nagyon komoly sikere volt, amit még az Obama elnökség kat még az Obama elnökség ugye ez egy megállapodás volt, nem szerződés, hanem egy megállapodás volt.
[00:12:45]És az irániak onnantól kezdve, hogy 2018-ban Trump az első elnökségben kiléptette ebből az Egyesült Államokat egy ilyen megállapodásból, ami működött, aminek a végrehajtása működött.
[00:12:58]Azóta Irán folyamatosan mondja, hogy ő garanciákat szeretne látni.
[00:13:01]Hát erre ugye eddig az Egyesült Államok és a nyugati világ egy része értetlenül nézett, de hát azt gondolom, hogy egy ilyen előtörténet után ez talán valahol érthető is.
[00:13:13]Én számomra a nagy kérdés, hogy a tavalyi meg az idei, hogy miközben folynak a tárgyalások, miközben azt állítja minden tárgyalófél, hogy jó irányba haladunk, és ott a megoldás és közel megoldás és a közben megtámadják iránt.
[00:13:29]Én nem tudom elképzelni, hogy mi lehet az a garancia, ami Irán számára elegendő lehet.
[00:13:33]Nyilván ezt követelnie kell az iráni vezetésnek, de hogy ennek például mik lesznek a részletei, azt én nem látom át.
[00:13:43]Hát és hogy mi az, ami az Egyesült Államok részéről valami olyasmi lehet, amire azt tudják mondani, hogy na ezt sikerült elérni ezzel a háborúval.
[00:13:48]Ugye a rezsim igazából talpon maradt, hiába fejezték le.
[00:13:52]Ö már a tavalyi 12 napos háborúnál azt mondták, hogy teljesen megsemmisítették az iráni atomfegyverfejlesztéshez szükséges infrastruktúrát.
[00:14:03]Igazából ez most megint egy hivatkozási alap volt az idei támadás megkezdésekor.
[00:14:07]Tehát hogy igazából van bármi, amit Trump fel tud mutatni, amire hivatkozva azt mondhatja, hogy ezt érdemes volt elindítani.
[00:14:15]Azt gondolom, hogy nem ez lesz a kérdés.
[00:14:18]És én azt gondolom, hogy az lesz a kérdés, hogy be tudja-e fejezni, és be kell fejeznie-e.
[00:14:22]Ugye ezt elég sok forrás és elemzés mutatja, hogy amit az előbb talán említettem is, hogy Trumpot bizonyos szempontból szorítja az idő.
[00:14:32]Igen.
[00:14:32]Ráadásul, mint elnöknek, neki 60 napja van arra, hogy befejezzen egy háborút, amit kongresszusi felhatalmazás nélkül indított.
[00:14:41]És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ott lebeg a feje fölött az, amit az Egyesült Államokban nagyon sokan feltesznek.
[00:14:47]Kongresszusban el is indult egy ilyen vizsgálatra irányó javaslat, és a kongresszusban talán három szavazatnyi különbséggel nem ment át a javaslat, hogy vajon neki, mint elnöknek joga volt-e elindítani ezt a háborút vagy sem.
[00:15:03]De a 60 nap akkor is ketyeg, bármi válasz lenne erre a kérdésre, és hát lassan elérkezünk a 60 naphoz, tehát ez is szorítja őt.
[00:15:12]iránt viszont ilyen szempontból hát nyilván a károk az elképesztő, az emberélet az bármelyik oldalon esik mindig szörnyű, de ilyen szempontból azt elem az elemzők nagy része azt emeli ki, hogy Irán számára nincsen így konkrét időhatár, hogy most meddig lehet ezt húzni.
[00:15:35]A ugye azzal párhuzamos, hogy zajlott az irán elleni támadások közben Libanont is támadta Izrael.
[00:15:40]Ö pontosan az események sorrendje ugye úgy nézett ki, hogy miután Izrael és az Egyesült Államok megtámadta iránt, utána egy libanoni, illetve a Hezbollak általák követett támadásra válaszul, Izrael támadni kezdte Libadont.
[00:15:53]Úgy tűnt most elsőre, hogy ez a tűzünet Libanonra is kiterjedt, de aztán ezt az izraeli vezetést cáfolta.
[00:16:01]Ön most hogy látja, a libanoni helyzetre milyen hatással lehet ez a mostani tűzszünet?
[00:16:05]Hát ebben a pillanatban amit én láttam, az az, hogy Benjamin Netanyahu, izraeli miniszterelnök azt mondja, hogy hát nem örülnek, nem nagyon örül, de támogatni fogja Donald Trump javaslatát.
[00:16:20]De most akkor visszább kéne lépni körülbelül három évet 2023.
[00:16:26]október 7-ére, amikor is a Hamas, a Gázai övezetben egy olyan terrortámadást hajtott végre izraeli terület és izraeli lakosság, illetve ott egy nagy buliban résztvevő külföldiek ellen, ami azelőtt, azt hiszem, mondhatjuk nyugodtan, hogy példátlan, rettenetesen megrázta az izraeli társadalmat is, az izraeli politikát is, és elindult először a gázai háború, ami most teljesen elsikkadát.
[00:16:55]Tehát senkit nem érdekel, hogy ma be tudnak-e menni a segélyszállítmányok egy fallal kerítéssel körülvett kétharmad budapestnyi területre, hogy ott a az épített környezetnek a 80-90%-a szét van bombázva, hogy ott éppen tegnap olvastam egy statisztikát, hogy a Gázei övezetben a mezőgazdasági terület, művelés alatt álló terület, ami korábban 70-80% volt, az mára 1-2% százalékká zsugorodott össze.
[00:17:27]Fura elképzelnünk egy kétharmad budapestnyi területen, hogy ennyi minden van.
[00:17:32]És utána erre válaszul, Izrael nem csak a Gázai háborút indította meg, hanem Benjamin Netahu hétfontos háborúról beszélt, és ez a hétfontos háború, ezek támadták és igen jelentősen meggyengítették Iránnak azt a regionális hálózat.
[00:17:53]Tehát én nem beszélnék szövetségről hálózatát, amely különböző szervezetek, állami, félállami, nem állami tényezőknek a hálózata volt.
[00:18:01]És akkor jött az iráni háború.
[00:18:04]Irán a hét frontból az egyiket már akkor is alkotta.
[00:18:10]Hezbulla, Libanon volt a másik.
[00:18:13]Ugye Libanonnal borzasztó nehéz Libanonról beszélni.
[00:18:19]Egyrészt, mert évtizedek óta nagyon konfliktusos, belpolitikai konfliktus, az Izraellel való kapcsolat nagyon konfliktus.
[00:18:26]És ugye a Libanon is sí a közösség, amely már a lakosság legnagyobb hányadát, tehát Libanon többféle felekezetből, etnikai vallási közösségből áll össze.
[00:18:39]A síák a legnagyobbak, és ők vannak pont az izraeli határ közelében.
[00:18:44]Az ős szervezetük a Hezbolla, amely annak idején a 80-as évek legelején iráni segítséggel állt fel.
[00:18:51]volt korábban is amálnak hívták síta a szervezet.
[00:18:58]A HZbollak az is a probléma, hogy nemcsak, hogy terrorista vagy katonai kinek hogy felel meg, melyik narratívában, hogy jelenik meg szervezet, de egyben részt vesz a választásokon, bennül a parlamentben, és általában a kormányban is vannak hezbollahos képviselők.
[00:19:17]Tehát nagyon nehéz azt is megfognunk, hogy hogy és mit.
[00:19:23]És talán itt az utóbbi időben arról lehetett szól hallani, hogy az állami hadsereg, tehát ugye az állam vegye át a fegyveres testület szerepét az állami hadsereg és a hezbollak lefegyverzése.
[00:19:38]Hát amíg Izrael támad visszatámad, ki kezdte erre ne mondjunk semmit, addig ezt rém nehéz megállapítani.
[00:19:45]És talán azt tegyük még hozzá, hogy hogy ebben a hétfontos háború keretében kialakult libanoni, hezbollahi izraeli háborúban Donald Trump, amikor most újra elnökségbe lépett, és ugye a nyolc különböző békét ő megteremtette, az egyik az valóban az volt, hogy Libanon Sles, Hezbolla és Izrael között egy tűzszünetet teremtett.
[00:20:11]Na most ezt a tűzszünetet emberjogi szervezetektől tudjuk.
[00:20:16]Izrael legalább 1000 alkalommal sértette meg.
[00:20:22]Hezbollah meg szintén számos alkalommal megsértette.
[00:20:24]Tehát most, hogy lesz-e megint tűzszünet, hiteles lesz, ki fogja azt fenntartani, hogyan lehet ellenőrizni?
[00:20:30]Ezek a nagy kérdések.
[00:20:30]De ez mindenesetre erőteljesen összekapcsolódik, hiszen mára a libanoni hadszintér kábé egyfajta munkamegosztás alapján egyfajta háttérhatszintérré vált.
[00:20:44]Ott viszont csak Izrael védi magát.
[00:20:47]A Donald Trump arról is beszélt a tűzünet bejelentése után, hogy kínai segítettnyomást gyakorolni Iránra.
[00:20:54]Ennek mekkora szerepe lehetett a megállapodásban, vagy mi egyáltalán itt Kína jelentősége vajon ebben a helyzetben?
[00:21:03]Kína azért érdekes, és egyébként Oroszország is, mert Oroszország is ajánlott, hogy közvetít, és ajánlánkoztak a térségbeli országok, Törökország, Egyiptom, Katar, Omán, tulajdonképpen mindenki ajánkozott a közvetítésre.
[00:21:20]Kína azért kerülhetett, gondolom bele ebbe a körbe, mert egyrészt amerikai részről eddig mindig azt gondoltuk, hogy Donald Trump elsődleges célja Kínának az ellensúlyozása.
[00:21:35]Na most ehhez képest ugye szó van, arról meg volt is, hogy Trump személyesen találkozna Szicin Pinggel.
[00:21:40]Szó van a kínai érdekekről a Közelkeleten.
[00:21:46]Ez tulajdonképpen az egyvezet egyút vagy a újselyemút vagy nagyon sokféle beltend road initiatív keretében történn.
[00:21:52]Kína számára fontos az öböltérsége, hiszen elég sok szénhidrogént, olajat szerez be innen és nem csak pont a hormózi szoroson is keresztül, amit hát a hormúzi szoroson keresztül az a körülbelül a a 2020-as évek kezdetétől kezdve minden évben 27-28%-a a világtengeri olajkereskedelmének zajlik.
[00:22:23]A csepfolyósított gázkereskedelem elsősorban Katarból szintén itt jön ki a korm a hormuzis szoroson.
[00:22:31]Ez is nagyjából ilyen 25 a világ csepfolyós olaj csepfolyóított gáz kereskedelmének körülbelül azt mondják 20-25%-át teszi ki.
[00:22:40]És ezek többnyire kelet felé mennek.
[00:22:44]Tehát érdekes módon engem őszintén szól meglepett, nem tudtam, de Európa felé nagyon kevés jön.
[00:22:52]Tehát ilyen egy számjegyű százalék, és azok közül is az alacsonyabb százalékok.
[00:22:58]Ö viszont az is kiderül, hogy Kína mégsincs teljesen rászorulva erre a forrásra.
[00:23:07]Bár innen is egy olyan 8-10%-nyi a kínai importnak a a részaránya.
[00:23:16]És az is kiderül, hogy hogy miközben Kína nem köt szövetségeseket, pont ebben a térségben is a legmagasabb szintű úgynevezett átfogó stratégiai partnerségeket kötött, például az Egyesült Arab Eménységekkel, talán Szaarábial is és Iránnal.
[00:23:34]Viszont az irániak nagyon pontosan tudják, hogy ők nem pótolhatatlanok Kína számára, amikor Donald Trump az első elnökségek első elnökségében bevezette a nagyon szigorú másodlagos szankciókat, egy csepp olajat se Iránból, ugye ez volt a a mondás akkor akkor a átmenetileg a kínaiak is leálltak az Iránból való importtal, és simán a szaúdiak pótolták nekik.
[00:24:04]De most ugye a hormuzis szoros mindenki számára egyfajta akadályt jelenthet, de azt is látjuk, hogy a hormuzis szoros nincs teljesen lezárva.
[00:24:15]Sőt menjünk egy kicsit tovább az iráni belpolitikai helyzetre, meg arról, hogy az ottani belső viszonyokról mit lehet most tudni.
[00:24:23]Ö de az elmúlt napokban egyrészt érkeztek olyan hírek, hogy az új legfelsőbb vezető, aki az előző vezető halála után hatalomra lépett, ő igazából orvosi kezelés alatt áll, és valójában nem is nincs is olyan állapotban, hogy irányítsa az országot.
[00:24:40]Tehát érdekelne, hogy most mit lehet tudni arról, hogy igazából kik irányítják az iráni belső folyamatokat.
[00:24:48]Hát a legtöbb, amit mondhatunk, hogy nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy az iráni rendszer az egy nagyon bonyolult több hierarchikus szervezetből felállított rendszer.
[00:25:00]Itt el szoktam mondani, hogyha valaki visszalapozna az ötödikes törikönyvébe a görög perzsa háborúkhoz, akkor már az akkori perzsa birodalomról azt olvashatja, hogy szervezetbirodalom, három hierarchikusan felépített intézmény tetején ül a királyok királya, a Sahinsa.
[00:25:20]Ugye az egyik a katonai, a másik a vallási, és a harmadik pedig az adminisztratív, az állami adminisztráció, ugye, hiszen adót kell szedni, tehát ezért a forrásokat be kell szedni.
[00:25:32]Na most tulajdonképpen ma is azt látjuk, egyrészt Irán az iszlám forradalom óta folyamatosan célkeresztbe érzi magát éppen az Egyesült Államok felől.
[00:25:44]Ö az iráni meggyőződést.
[00:25:47]Évtizedek óta halljuk, hogy az igazi célpont mi vagyunk.
[00:25:52]Az iráni meggyőződésnek nagyon komoly részét képezi az, hogyha az Egyesült Államok rendszert akar váltani, akkor azt meg is teszi.
[00:26:01]Irán keleti szomszédjára néz, Afganisztán a tálibok.
[00:26:07]Jó, hogy most megint tálibok vannak, de akkor is 2001-es háború.
[00:26:09]Nyugat fele néz.
[00:26:14]Igen, akkor ott van Irak.
[00:26:14]2003-as iraki háború.
[00:26:17]Tehát Irán miért gondolná azt, hogy akkor pont ő nála nem akarja az Egyesült Államok a rendszerváltást végrehajtani?
[00:26:25]Ennek a rendszerváltásnak a narratívája időről időre előjön az amerikai elnöki programokban, akár nyilatkozatokban, még olyankor is, amikor adott esetben Irán esetleg éppen hallgatólagosan együttműködik az Egyesült Államokkal.
[00:26:44]Irán pontosan tudja, hogyha akár Oroszországnak, akár Kínának választania kellene az Egyesült Államok és Irán között, akkor nyilvánvalóan sokkal, de sokkal fontosabb az Egyesült Államokkal való kiegyezés, ami viszont mára látszik, hogy sem a térség országainak, sem tulajdonképpen senki másnak, úgy tűnik, mára nem kell feltétlenül választania a szuperhatalmak között.
[00:27:11]Az egész Közelkeleten ezt látjuk, és talán az orosz-ukrán háború elég jó példa volt erre.
[00:27:15]Az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese Izrael, az izraeli vezetés ugyanúgy bármikor telefonon kapcsolatba léphet Vladyimir Putyinnal vagy Szicin Pingel, és ebből nincsen semmi probléma.
[00:27:29]Tehát ez nem jelent végletes elhatárolást Irántól adott esetben, de ennek Irán nagyon pontosan a tudatában van.
[00:27:38]És akkor még egy dolog.
[00:27:42]Hát ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy Irán közvetlen környezetében majdnemhogy körül van véve amerikai fegyveres erők állomásállom ott állomásozó amerikai erőkkel.
[00:27:54]És hát erre volt az egyik mém most itt a háború alatt, ami azt mondta, hogy hát ezek a galád irániak nem odavitték az országukat a mi katonai bázisaink.
[00:28:08]egyébként most a ebben a tűzszüneti javaslatban elvileg az is szerepel, hogy az Egyesült Államok kivonja harci erő erőit a régióból, bármit is jelen a régió.
[00:28:17]Ez egy nagyon régi követelés.
[00:28:17]Ez egy több évtizedes követelés Irán részéről.
[00:28:23]Igazából ugye a Perzsa öbölről van szó.
[00:28:28]Ez egyébként Irán számára az elsődleges, a legszűkebb köre a biztonságnak, még akkor is, hogyha az elmúlt két-három évben érdekes módon egy újfajta szomszédságpolitikát láttunk iráni oldalról kibontakozni, ami abból állt, hogy még azokkal az országokkal is igyekeztek rendezni a viszonyukat, nem nagy barátság, de békés együttélés és együttműködés, amelyekkel korábban igen feszült viszonyuk volt, vagy lehetett.
[00:28:57]Na most ebbe ez a háború, hogy mit fog tenni, az egy az egy másik kérdés, de az legalább legalább Irak Kuvaiti háborúja óta, de talán még régebben, ugye ez 1990-91, időről időre előkerül a Perzsa öböl beli biztonsági struktúra, architektúra hiányának a kérdése.
[00:29:20]És erre időről időre állnak elő megoldási javaslatok, vagy Iránnal, vagy Irán nélkül.
[00:29:27]Ugye ne felejtsük el, hogy a perzsa öbölnek az egyik teljes partszakasza az Irán, és hát az ókoróta Irán, tehát Darai szék is onnan indultak, tehát ez nem egy változott helyzet.
[00:29:47]És voltak voltak kezdeményezések a régióból.
[00:29:50]volt olyan, amikor iránt be akarták vonni.
[00:29:52]Emlékezetes lehet talán néhányak számára az a képsor, amikor Mahmud Ahmad Nezsad, akkori iráni elnök, 2005-ben meg van hívva Szaudarábiába, és ott a királlyal kézen fogva, hogy karöltve sétál, és bátyámnak szólítja a királyt.
[00:30:11]Tehát voltak olyan tervek, amibe Iránt is be akarták vonni.
[00:30:14]Voltak olyan tervek, amikor irántett javaslatot Hassan Rohhani elnök például a hópnak pont a Hormuz, a H betű, az a Hormuz Hormuzi békés H peace initiatív, valami ilyesmi volt a neve, amikor ő tett javaslatot, hogy közösen.
[00:30:35]És ennek általában része volt az, hogy a külföldi csapatok, nem csak az Egyesült Államok van ott, de nyilván a legnagyobb jelenléte az Egyesült Államoknak van.
[00:30:44]Akkor most sem kell ebből nagyon messzemenő ketkeztetéseket levonnunk egyelőre, hogy ez benne van ebben a tűzszüneti megállapodás féleségben, hogy ez követelés sztandard iráni követelés.
[00:30:56]Én igazából egyelőre azt nem látom, meg hát nagyon sokan azt nem látják, hogy hogy mi lesz az új majd a háború végeztével felálló regionális rend része.
[00:31:12]Hiszen az öbölbeli arabországok, ahol amerikai bázisok vannak, hát Katarban 10000 amerikai katonaállomásozik folyamatosan.
[00:31:24]Bahrein ad teret a Bahreinben.
[00:31:24]Az ötödik flotta állomásozik folyamatosan.
[00:31:28]És minden más öbölbeli arabországban van amerikai katonai jelenlét, esetleg más is.
[00:31:38]Igen ám, de eddig az volt a mondás, meg az elgondolás, hogy ez a külföldi katonai erő, ez majd elrettent mindenkit.
[00:31:47]Ez ad védelmet ezeknek a többségünkben kisállamoknak, hiszen Szaudarábia kivételével nagyon kicsi lakosság számát tekintve, területét tekintve jól lehet borzasztóan fontos államokról van szó.
[00:32:00]Eddig úgy tűnt, hogy ezek a a béke a biztonság garanciái.
[00:32:06]Most pedig mit látunk?
[00:32:06]Azt, hogy pont ezen amerikai bázisok miatt váltak Irán céltáblájává, hiszen Irán Egyesült Államokat a távolban nem tudja elérni.
[00:32:18]De igazából ebben sem volt új, hiszen már a háborús retorika alakulásában Irán első perctől kezdve mondta, hogy első körben ezeket a bázisokat fog, illetve hát energetikai létesítményeket is támadtak.
[00:32:30]Ugye pontem az egy következő lépés volt, az a köv az első, amit már előre mondtak, hogy ha és amennyiben ők bizony támadni fogják az öbölben levő amerikai katonai bázisokat.
[00:32:43]És azután, ahogy indult a háború, és ahogy kölcsönösen ki mit támadott, úgy az irániak is egyre több célpontot, vízsótalanítást, Iránban vízsótalanítót, Bahreinben, vízsótalanítót energetikai központot, energetikai központot.
[00:33:03]Nota Bene ugye az iráni bússehri atomerőművet és erőmű körzetében is több támadás volt.
[00:33:09]Éppen tegnap láttam Rafael Grossi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjének a felhívását, hogy atomerőművet nem lövünk.
[00:33:21]Ugye az öbölben egy helyen van még atomerőmű.
[00:33:24]Ez az Egyesült Arab Emiségekben a Baraka 1 2 3 4 blokk, amely elektromos áramot termel és állít elő, azt még nem érte támadás, de nukleáris létesítményt támadni ráadásul a bússehri atomerőmű az a Perzsa öböl partján van.
[00:33:43]Azt ha találat éri, hát talán itt Magyarországon a Csernobilt nem kell magyarázni.
[00:33:50]Nagyon sokan emlékeznek rá.
[00:33:53]Ott még közvetlenebb lehet a veszély, hiszen nagyon közel van.
[00:33:56]Csernobilnál is tudjuk, hogy a széljárás azért nekünk segített.
[00:34:00]Pár nappal később ért ide az, ami ideért.
[00:34:04]Ezzel együtt is nagyon komoly problémákat okozott.
[00:34:06]Tehát az iráni nukleáris létesítmény, és itt most főleg az atomerőműről van szó, amivel kapcsolatban nemzetközi szinten eddig nem is volt probléma.
[00:34:17]folyamatos ellenőrzés alatt állt, biztonságos üzemelése volt.
[00:34:22]Nota bene, én hallottam kuvaiti nagykövetett konferencián felszólalni.
[00:34:27]Ugye Kuvait van földrajzilag, szárazföldileg a legközelebb, de hát rögtön szembe ott van Katar, ott van Bahrein, ott van Szaarábia és valahogy ez egy kiszabaduló sugárzás azt gondolom, hogy katasztrófa lennehet volna vagy érinthet mindenki számára.
[00:34:45]Még két kérdésre maradt időnk.
[00:34:45]az egyik ide kapcsolódik, hogy az öbölmenti országok igazából mire következtethetnek ebből az egész mostani helyzetből.
[00:34:52]Ugye akik eddig és hagyományosan partnerségben vannak az Egyesült Államokkal, most valóban azzal szembesültek, hogy igazából Irán válaszul megtámadta őket.
[00:35:04]Feltétlenül Trumpra sem tudtak olyan erős hatást gyakorolni ebben az egész konfliktusban, mint amit mondjuk akár Irán is remélhetedett, hogy majd ők meggyőzik Trumpot, hogy fogja vissza magát.
[00:35:12]Szóval, hogy végsősoron itt az öbölmenti országok és Amerika viszonyára hogyan hat ez az egész mostani helyzet?
[00:35:20]Hát ez egy óriási nagy kérdőjel.
[00:35:23]És annál is inkább az, mertogy tavaly a 12 napos háború óta az öbölmenti arabországok és itt mindig az úgynevezett öbölmenti együttműködési tanács hat államáról a GCC-ről beszélünk.
[00:35:36]Irakot nem szoktuk beleszámítani, pedig ő is kis kijárattal, de ott van a perzsa öbölben.
[00:35:43]Tehát az öbölmenti arabors országok pénzt, paripát, fegyvert, jó fegyverük nem nagyon van, de de bevetettek Donald Trumpnál.
[00:35:53]Talán többen emlékeznek rá, hogy a katariak egy luxusplőgépet ajándékoztak neki.
[00:36:02]Szaudarábia az emirátusok és és Katar is szinte folyamatosan lobbiztak Washingtonban.
[00:36:08]Hatalmas összegek befektetését ajánlották fel az Egyesült Államoknak, és végig arról szólt a történet, hogy mi ki akarunk maradni, mi nem akarunk ebben benne lenni.
[00:36:22]olyannyira mindegyik bejelentette, hogy a nálunk levő katonai bázisokat az Egyesült Államok nem használhatja Irán ellen.
[00:36:29]Ez nem bizonyult elegendő védelemnek iráni támadásokkal szemben, hiszen Irán megmondta, hogy de hiszen ott lesznek a célpontok, és nyilván az, amit elér.
[00:36:39]Na most nagyon-nagyon elgondolkoztatta az öbölbeli arabországokat és a tágabb közelkeletet, sőt a a globális delet is, hogy az Egyesült Államok nem jött a szövetségesei védelmére.
[00:36:56]Az általános megítélés az, hogy Izraelt megvédik, Bezzeg Izraelt megvédik, Izraelt támogatják, de igazából az öbölbeli arabországokat nem.
[00:37:05]És tulajdonképpen ennek a feszültségnek, majd háborúnak az egyik folyománya lehet az, például, amit most egy pár nappal ezelőtt hallottuk, hogy Pakisztánban Pakisztán, Egyiptom, Törökország és Szaudarábia képviselői ültek össze, hogy valamiféle megállapodásra jussanak.
[00:37:26]A tavaly, talán tavaly vagy tavaly előtt a pakisztáni szúdi biztonsági együttműködéskel tett nagy visszhangot.
[00:37:39]Évek óta van már a perzsaöblő, hormuziszoroson kívül közös tengeri hadgyakorlatok, amik vagy az emérségek tart más országokkal, vagy irántart orosz-kínai részvétellel.
[00:37:52]Tehát elkezdtek beszélni úgynevezett minilateralről, tehát olyan megoldásokról, amik bizonyos egyes kérdésekben, nem szövetségi rendszer, egyes kérdésekben együttműködéseket jelentenek.
[00:38:07]Mindenképpen az látszik, hogy a Közelkeleten is borzasztó nagy gondolkodás zajlik arról, hogy hogyan tovább közelkeleti biztonság, és ebben viszonylag kisebb támaszkodás az Egyesült Államokra.
[00:38:19]És hát legyünk őszinték, a Gázai háborúban Izrael térségbeli megítélése rettenetesen le bezuhant.
[00:38:28]És én például nem látom azt, amit Trump még most is időnként fölvett, hogy na majd most újabb ábra megállapodások jönnének.
[00:38:39]A utolsó kérdés ismét csak az iráni hétköznapokra vonatkozik, és itt ténylegesen az Iránban élő irániak hétköznapi embereknek a a tapasztalatai érdekelnének, hogyha erről tudunk egyáltalán bármit.
[00:38:49]Igazából ugye internet hetekan, hónapok óta nincsen Iránban, illetve hát folyamatosan támadtak ugye nem csak katonai meg energetikai létesítményeket, hanem hidakat is mondjuk a az az amerikai és izraeli haderők.
[00:39:04]Szóval, hogy mit tudunk arról, hogy mindennek milyen hatása van az iráni hétköznapokra most az elmúlt hetekben?
[00:39:11]Hát tegyük hozzá, hogy 47 év szankciós rezsimek után jön mindez a helyzet.
[00:39:20]Azt is láttuk azért a videókban, hogy voltak olyan csoportok, akik az első pillanatban örültek, ugye a tavalyi tüntetések nyomán, hogy na most rendszerváltás valójában ezt látjuk, hogy nem következett be, hiszen ezek a hierarchikus struktúrák ma is élnek, ma ugyan többen vannak, de igazából egyfajta, azt szokták mondani, hogy egyfajta ilyen mozaik megoldásokra épült föl a lakosság jelent jelentős része, hát amíg lövik őket és a civillakosságot, tehát amikor Donald Trump már nem rendszerváltásról beszél, hanem arról, hogy elpusztítom a civilizációt, amikor hidakat lőnek, ugye, sőt a háború első napján egy olyan óriási hiba történt, amit nyilván senki nem akart, mikor az iskolát meg iskolát találták el, tehát ez a civil lakosságra is visszavon visszahat.
[00:40:16]Én azt tudom elképzelni, hogy hogy ahogy tavaly a 12 napos háborúban egyik egy ellenzéki politikus vagy személyiség azt mondta, hogy most akkor felfüggesztjük a haragunkat a rendszerrel szemben, tehát Iránt támadják, a lakosságot lövik, szemmel láthatóan semmi megfontolás nincs arról, hogy civil vagy nem civil.
[00:40:39]Teljesen mindegy.
[00:40:41]Mindenkit lő neki, már nem csak katonai bázisokat.
[00:40:43]Én azt gondolom, hogy addig Irán Irán föláll, és talán példának egy covidos videót tudok hozni, ahol szintén odaállt a nép, és akkor most együtt vagyunk, és megvédjük a hazánkat, nem a rendszert, a hazánkat.
[00:41:01]Irán nemzetállam, és ez évszázadok fejlődésének az eredménye.
[00:41:06]Úgyhogy amíg potyognak a bombák, addig addig nem én nem számítanék arra, hogy újabb nagy tüntetések lennének.
[00:41:18]Rózsa Erzsébet nagyon köszönöm, hogy eljött és várjuk vissza legközelebb is, hogy kövessük majd.
[00:41:21]Köszönö szépen a meghívást.
[00:41:22]Kövessük majd a fejleményeket.
[00:41:22]A folytatásban pedig Kovácsik Tamás érkezik majd, ahogy az adás elején is ígértem, de előtte nézzünk meg egy összeállítást arról, hogy mivel is készülünk a választás napjára.
[00:41:35]Ha választás, akkor Partizán.
[00:41:39]Idén ráadásul különleges választásra kerül sor, hiszen az ország rendszert választ.
[00:41:42]Éppen ezért április 12-én egész napos élő adással készülünk a számotokra.
[00:41:47]Már reggeltől kezdődően stúdióbeszélgetésekkel, este pedig az ország legfelkészültebb politikai elemzőivel, Ruf Bálintal, Lakner Zoltánnal, Bíró Nagy Andrással és Szabó Andrával elemezzük majd a legfrissebb történéseket.
[00:42:01]Az adatközpontban Kovalcsik Tamással, a Partizán adatelemzőjével egész nap rajtatjuk a szemünket a legfrissebb beérkező eredményeken, de [zene] ez még nem minden.
[00:42:09]Egy új módszer segítségével már a legelső adatok beérkezésekor biztosabbat fogunk tudni mutatni a várható eredményekről, mint a korábbi választások során.
[00:42:16]De nem csak a stúdióban követjük a legfrissebb híreket.
[00:42:19]Egész nap élőben jelentkezünk a legfontosabb külső helyszínekről is.
[00:42:23]Ott leszünk mindegyik párt eredményváróján, ahol politikusokkal fogunk interjúzni és élőben közvetítjük a beszédeket is.
[00:42:29]Ezenkívül azt is megmutatjuk majd, hogyan zajlik a terepen a szavazás, és bármi váratlan történik akár napközben, akár a választás éjjelén, mi biztosan ott leszünk.
[00:42:37]Ráadásul mindezeken felül még külföldi bejelentkezésekkel is készülünk Új-Zélandtól az Egyesült Államokig, hogy megmutassuk Magyarországon kívül, hogy zajlik a választás.
[00:42:44]Történelnap vár ránk.
[00:42:47]Április 12-én Magyarország rendszert választ.
[00:42:49]Nézzük végig együtt.
[00:43:11][zene] Egyre magasabb a feldolgozottság, és egyre biztosabb a végeredmény เฮ [sikítás] [zene] [zene] [zene] Április 12-én Magyarország rendszert választ.
[00:43:54]Nézzük végig együtt.
[00:43:54]Partizán közös veled, független miattad.
[00:44:05]A választás napján egész nap számíthatnak a Partizán nézői a Partizán Adatközpont bejelentkezéseire.
[00:44:13]Este 7:00-től kezdve természetesen folyamatosan követjük majd a beérkező legfrissebb eredményeket, de napközben is készülünk majd különböző bejelentkezésekkel.
[00:44:19]Mire érdemes figyelni majd vasárnap reggeltől kezdve?
[00:44:23]Erről kérdezem Kovácsik Tamást, a Partizán adateremzőjét, aki ittő velem szemben a stúdióban.
[00:44:27]Szia Tamás!
[00:44:29]Szervuszés, köszönöm a kedves nézőket.
[00:44:32]Ugye napközben bocsán csak még egy közvetés ugye leginkább részvételi adatokkal fogunk tudni foglalkozni.
[00:44:37]Ebben önmagában nincs semmi meglepő, de ami igazából érdekes, hogy ezekkel a részvételi adatokkal kapcsolatban mire lesz érdemes igazából figyelni szerinted?
[00:44:45]Igen, folyamatosan felmerül a kérdés minden egyes elemző műsorban és engem is rend szerint megtalálnak ezzel a kérdéssel, hogy a magas részvétel amúgy kinek kedvez, vagy mit olvashatunk ki abból, hogyha nem tudom délután 3 órakor már 30 vagy 40% körül lesz a napközmeni részvétel.
[00:45:03]Erre a nagyon-nagyon gyors és rövid válaszom annyi szokott lenni, hogy igazándiból semmit nem lehet kiolvasni az országos részvételnek az alakulásából.
[00:45:14]Kizárólag annyit, hogy mennyien mentek el választani, és hogy és hogy az egyes pártoknak a mozgósítása az hogyan alakult, tehát hogy jól tudtak-e mozgósítani, vagy nem.
[00:45:24]De az, hogy a mely pártok tudtak jól mozgósítani, vagy hogy vagy mely választókerületekben okoz ez mondjuk izgalmas vagy szoros küzdelmet, ez egyáltalán nem kiolvasható az országos részvételi adatból.
[00:45:38]Ezáltal érdemes e mögé nézni egy kicsit, és ezt meg is fogjuk tenni amúgy a Partizánnak a a műsorában, az élő eredményváró műsorában.
[00:45:50]De én hát hátrébb lépnék, és egy kicsit megmagyaráznám, de tényleg csak röviden, azt, hogy egyáltalán miből is fakad ez, hogy a különböző választási részvétel szinte különböző pártoknak kedveznek.
[00:46:03]Ugye az ilyen ökölszabály, hogy attól függően, hogy egy pártnak milyen társadalmi csoportokban van magas vagy jelentősebb támogatottsága, attól függ, hogy a választási részvétel milyensége, vagy a választási részvételnek a szintje az amúgyan kedvez bizonyos pártoknak.
[00:46:21]Ugyanis bizonyos társadalmi csoportok minden egyes alkalommal elmennek a választáson választani.
[00:46:28]Ezek jellemzően a magasabb jövedelműek, a magasabb iskolai végzettségűek.
[00:46:31]Ölletve vagy a vagy az idősebbek szoktak még mondjuk elmenni vagy részt venni a választásokon.
[00:46:40]Ezek nem feltétlenül egymást fedő kategóriák.
[00:46:45]De de ezeknek az inverze, tehát a az ezektől független társadalmi csoportok azok, akik vagy egyáltalán nem vesznek részt a választáson, vagy csak nagyon volatilisen, ami ami ugye azt jelenti, hogy hát a legszegényebbek mondjuk, vagy a legfiatalabbak általában.
[00:47:02]Pontosan.
[00:47:02]Tehát a legfiatalabbak, vagy akár a középkorúak, tehát akik éppen mondjuk most vállaltak gyermeket, és egyáltalán nem azzal foglalkoznak, hogy mondjuk mi a politikai élet most jelenleg.
[00:47:13]ö vagy akár mondjuk a legszegényebb ö legszegényebbek, vagy akár a középváros kategóriája.
[00:47:19]Tehát itt fontos kiemelni, hogy itt nem lehet egy ilyen olyan különbséget tenni, hogy most akkor a nagyvárosok vagy a kistelepüléseken hogyan szavaznak.
[00:47:28]Ezt pont a köztes kategóriában nem mennek el jellemzően szavazni.
[00:47:33]Tehát a kis településeken, a pár száz fős településeken inkább elmennek és a nagyvárosokban is inkább elmennek.
[00:47:38]Itt a középvárosoknak a kategóriája lesz az érdekes, hogyha ezekben a társadalmi csoportokban, akiket most legutóbb említettem, valamelyik pártnak megvan a társadalmi támogatottsága, sok támogatót tud gyűjteni ezek között, tehát még egyszer mondom, a szegények között, a fiatalok között, vagy a vagy a középvárosokban élők vagy a vagy a középkorúak között.
[00:48:01]Ö, hogyha itt egy pártnak a támogatottsága magas, akkor a választási részvételnek a a magas szintje az ennek a pártnak kedvez.
[00:48:09]És ugye, hogyha megnézzük a különböző közvéleménykutatásokat, hogy most rátérni konkrétan a 2026-os választásokra, akkor azt láthatjuk, hogy mondjuk a legszegényebb rétegekben inkább a Fidesz az, ami tarol és inkább rájuk szavaznak, a kormánypártra szavaznak, míg mondjuk a fiatalok körében meg inkább a Tisza.
[00:48:30]És akkor megint visszakanyarodunk arra az eredeti kérdésre, vagy a vagy az eredeti állításra, hogy igazándiból az, hogy országosan hogyan alakul a részvétel, abból még nem fogjuk megtudni, hogy most akkor a fiatalok mentek el inkább jobban választani, vagy inkább mondjuk a szegényebb.
[00:48:47]Na igen, de akkor van bármi esélyünk arra, hogy napközben okosabbak legyünk már ezzel kapcsolatban?
[00:48:52]Valamennyi esélyünk van, és ezt meg is fogjuk mutatni a Partizánnak a az élő műsorában.
[00:48:57]Ez pedig az, hogy az NV csak az országos részvételi adatot teszi közzé, hanem azt is, hogy az egyes szavazókörökben mennyien mentek el választani.
[00:49:06]Ugyanis erről az egyes szavazatszámláló bizottságoknak jelentéstételi kötelezettségük van, hogy két óránként az adott szavazókörben mennyien mentek el, és ezt meg is teszik, és közzé is teszi az NVI.
[00:49:19]És hogyha azt fogjuk látni, hogy a 2024-es választások alkalmával sokkal inkább kormánypártibb szavazókörökben mennek el nagyobb arányban.
[00:49:31]És itt nem is feltétlenül az a kérdés, hogy mondjuk az országos átlaghoz képest mennyien mennek el, hanem sokkal inkább az a kérdés, hogy a 2022-es választási részvételhez képest jobban mennek el választani az adott szavazókörben, vagy kevésbé mennek mennek el jobban választani?
[00:49:47]Úgyhogy itt igazándiból arra érdemes majd figyelni, hogy azokon a területeken, ahol a Tisza nagyon-nagyon erős volt már 2024-ben is, ott mennek el többen választani, mint 2022-ben.
[00:50:02]Aki csak az abszolút részvételi adatos térképet térképre tekint, előre megjósolom, legalábbis ebben szinte 100%-ig biztos vagyok, hogy az a térkép azt fogja mutatni, hogy Budapesten mentek el legtöbben, illetve észak-nyugat-magyarországon, míg mondjuk az Alföldi területeken, Bácskiskun megyében, vagy akár Békés megyében a legkevesebben.
[00:50:23]Ez évtizedek óta így van, és ez nagy valószínűséggel nem is fog tendenciózan változni.
[00:50:27]De akkor ebből önmagában még akármilyen végeredmény kijöhetne, hogyha nem néznénk meg jobban a szavazókért.
[00:50:34]Igen.
[00:50:34]Igen.
[00:50:34]Viszont hogyha különbséget megnézzük, hogy akkor Bácskiskum megyében lehet, hogy kevesen mentek el, de többen mentek el, mint 2022-ben, vagy lehet, hogy Győrmoson Sopron megyében mondjuk sokan mennek el, de mondjuk kevesebben vagy többen, még annál is, mint elmentek 2022-ben.
[00:50:49]Na, ebből már ki lehet olvasni valamit.
[00:50:52]És mit lehet kiolvasni abból, hogy az elmúlt napokban ugye kiderültek, kiderült, hogy rekordszámban jelentkeztek át, ami azt jelenti, hogy soha annyian nem szavaztak még a lakcímüktől eltérő helyen, mint ahányan most fognak majd.
[00:51:04]És rekord sokan regisztráltak külképviseletekre is.
[00:51:08]Ugye ők jellemzően azok a külföldön élő magyarok, akik nem szüntették meg az itthoni lakcímüket, és külföldön mondjuk általában valamelyik nyugat-európai országban fognak szavazni.
[00:51:16]Szóval ezekből a rekordmennyiségű átjelentkezésekből, külföldi regisztrációkból mire lehet következtetni?
[00:51:23]Igen, valóban ebből már látszik valami.
[00:51:27]Még a napközői, az első napközni részvételi adatok beérkezése előtt már látható egy olyan tendencia, hogy jellemzően azok a társadalmi csoportok, akik ezt igénybe szokták venni, tehát a fiatalok, akik mondjuk egyetemre járnak egy nagyobb városban, és távol vannak az állandó lakóhelyüktől, mondjuk Budapesten, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, vagy akár mondjuk a nyugati diaszpóra tagjai, tehát akik gazdaságilag aktívabbak, sokkal inkább mondjuk nyugatos orientációjú, mondjuk az ideológiájuk, ők jellemzőben amúgy ellenzékb érzelmű választók is.
[00:52:03]Ezt mondjuk bizonyítja az a tény is, hogy 2024-es külképviseleti névjegyzékben található választópolgárok, akik elmentek, 51%-ban szavaztak a Tisza pártra, és csak 18%-ban szavaztak, vagy támogatták a kormánypártra.
[00:52:21]Én nem gondolom, hogy ez az arány nagyon más lenne majd 2026-ban, legalábbis a külképviseleteken.
[00:52:27]És akkor, hogy csak pár számot rendeljünk ezekhez, hogy miért is rekord.
[00:52:33]Az eddigi rekordot 2018 tartja, furcsa módon, nem is 2022, hanem 2018, ahol 258000 olyan ember volt, aki átjelentkezett vagy külképviseletre, vagy pedig belföldi más szavazókörben adta le a voksát, mint ami eredetileg neki ki volt rendelve.
[00:52:53]Ez a 258000 lesz most 2026-ban 315000.
[00:53:00]Tehát, hogy jelentősen nagyobb ez a szám.
[00:53:02]Ezáltal mondjuk láthatunk egy olyat, hogy az ellenzéki szavazótábor az mozgósítva van.
[00:53:08]Ez még nem jelenti azt, hogy mondjuk a fideszesnál lenne mozgósítva, de az látható, hogy hogy soha nem lát eddig soha nem látott mértékben van mozgósítva az az ellenzéki szavazótábor.
[00:53:22]És ezzel kapcsolatban egyébként, hogyha jól mondom, van is egy ábránk, amit megmutatnánk a nézőknek.
[00:53:29]Itt ugye azt látjuk, hogy az Európai Parlamenti választáson igazából, amit az előbb mondtál, 2024-ben a külképviseleteken már akkor is a Tisza ért el a legmagasabb eredményt.
[00:53:39]Pontosan.
[00:53:39]Tehát ugye az ábráról is nagyon jól látszik, hogy míg mondjuk országosan 30%-ot sem érte el a Tiszapárt, addig ugye a külképviseleteken pedig majdnem 51%-ot, és a Fidesz KDNP pedig az országos támogatottsága, ami ugye 44%-os volt, ahhoz képest nem ért el.
[00:53:56]itt külképviseleteken a 19%-ot.
[00:53:58]Ugye csalóka valamennyire ez, mert ugye sokkal kevesebben vettek részt a külképviseleti szavazáson, a 2024-es európai parlamenti választáson.
[00:54:09]Ugye láthatjuk is a szavazatszámokat, hogy itt 9300 szavazat, illetve három 3400 szavazat érkezett a két legnagyobb pártra.
[00:54:17]Tehát ez egy ilyen ez egy ilyen 200zres Igen.
[00:54:22]Most [torokköszörülés] más nagyságrendekről beszélünk.
[00:54:23]Most más nagyságrendről beszélünk, de a korábbi, tehát a 2022-es vagy akár a 2018-as választási eredményekből is az olvasható ki, hogy ez az arány azért nagyon nem fog változni, legalábbis ami az ellenzéki irányba való eltolódást illeti.
[00:54:42]Azt értem, hogy rekord jelentkező számról beszélünk, meg hogy ennél sokkal többen fognak most szavazni, mint a 24-es EP választáson láttuk, de hát vannak beestések, amik szerint több százezzen élnek a nyugati diaspórában.
[00:54:54]Akkor ehhez képest azért mégis elmarad a részvétel.
[00:54:57]Pontosan.
[00:54:57]És itt két tényezőt mindenképpen fontos kiemelni.
[00:55:00]Ugye amire te is utaltál, 2020-ban volt egy olyan becslése a KSH-nak, hogy 714000 7-es 114000 ember lakik amúgy külföldön nyugati diaszpórában.
[00:55:13]És akkor ehhez képest jelentkezett be külképviseletre 900 választópolgár, hogy ott szeretné leadni a szavazatát.
[00:55:22]Ennek két tényezője van, és akkor kezdem a kisebbel.
[00:55:24]A kisebb az az, hogy pont tegnap és már a a korábbi hetekben is folyamatosan megnéztem, hogy a repülőjegyek azok egyrészt mennyire elérhetőek, hogyha én mondjuk Londonban vagy vagy akár New Yorkban dolgozó magyar ember lennék, akkor hogyan tudnék hazarepülni a választások idejére, és aztán visszarepülni a munkahelyemnek a színhelyére?
[00:55:48]Hát háromszoros, négyszeres árakon találnék csak repülőjegyeket, és nagyon környék a választások környékére, és és nagyon-nagyon kevés is ez a ez a helyszem.
[00:56:02]Tehát azt feltételezhetjük, hogy hogy nagyon-nagyon sokan repülnek haza és adják le itthon a rendes szavazókörükben üüm a lakóhelyüknek megfelelő szavazókörükben a szavazatukat, de azért én azt kevésbé tudom feltételezni, hogy a maradék 6200 ember az mind hazarepül és és itthon adja le a szavazatát.
[00:56:26]A másik sokkal súlyosabb és sokkal a választási eredményeket torzító tényező, az pedig az, hogy ugye Magyarországon csak a külképviseleteken lehet leadni a nyugati diaszpórának a szavazatát, hiszen ők mivel rendelkeznek magyarországi lakcímmel, nem szavazhatnak levélben.
[00:56:42]És ezáltal mondjuk Németországban csak öt darab szavazóhelység van.
[00:56:48]Az Egyesült Királyságban kizárólag három szavazóhelység van.
[00:56:53]És például ebből fakad az, hogy megint Londonban lesz az egyik legnagyobb létszámú szavazókör.
[00:57:01]Összesen 9500-an vannak abban a névjegyzékben.
[00:57:03]És hogyha azt is figyelembe vesszük, hogy amúgy ezeknek a szavazóköröknek a részvétele sokkal, de sokkal magasabb arányú lesz, mint mint amúgy az általános szavazókörökben található részvétel.
[00:57:16]Tehát konkrétan aki már megtette azt a azt az átregisztrálást, hogy hogy akkor én ott szeretnék szavazni, az ő körükben a részvétel olyan 92-93%-os, tehát az ő körükben sem 100%-os a részvétel.
[00:57:32]Lehet, hogy átjelentkezett, vagy bejelentkezett, de nem fog elmenni attól függet, de nem fog elmenni.
[00:57:34]Történik valami, nem úgy jön ki a lépés, vagy látja a hírekben, hogy mekkora sor áll ott, és és már inkább inkább nem indul el.
[00:57:45]Úgyhogy, úgyhogy itt van egy olyan tényező, hogy a magyar állam nem teszi lehetőve, vagy nem könnyíti meg ezeknek a nyugati diaszpóában élő szavazóknak a a választáson való részvételüket.
[00:57:58]Például mondjuk Romániában az a szabályozás, hogyha 100 választópolgár egy településen vagy egy település környékéről bejelentkezik, hogy ők ott azon a településen szeretnének szeretnék leadni a szavazatukat, akkor a román államnak kötelező abban a településen, vagy azon a településen szavazóhelységet biztosítani.
[00:58:19]Ebből az történt, hogy a román nyugati diaszpórának egy kicsit más a területi leoszlása, mint a magyarnak.
[00:58:27]Ott jellemzően Spanyol, francia vagy Olaszországban laknak a román nyugati diaszpóra.
[00:58:33]És például Olaszországban emiatt 160 szavazóhelység volt.
[00:58:38]Magyarországon pedig ugye az előbb mondtam is a számokat, az egyik legnagyobb diaszpóra, létszámmal rendelkező Németország vagy Egyesült Királyságban öt, illetve három szavazóhelység lesz.
[00:58:49]És emiatt például a román diaszpóra amúgy sokkal nagyobb arányban is vesz részt amúgy a romániai választásokon és ez is ugye elrettenteti.
[00:58:58]Tehát hogyha valakinek mondjuk csak azért, hogy leadja a szavazatát, négy órát vagy akár 5 órát kell utaznia oda és aztán ugyanennyit vissza, miközben amúgy sorba áll a 9500 névjegyzéki választópolgár között, hát az elrettentheti.
[00:59:14]Igen.
[00:59:14]Nem biztos, hogy be fogja vállalni.
[00:59:15]Itt látunk közben egy térképet, ami azt mutatja, hogy igazából, hogy milyen, mik azok a választókerületek, ahol realizálódhatnak ezek a szavazatok, hogyha jól mondom, de itt egy ilyen várható arányt látunk, úgyhogy mondd el légy szíves, hogy itt ez egészen pontosan mit jelent, hogy kell ezt értelmezni.
[00:59:30]Pontosan.
[00:59:30]Itt itt ugye szerintem az félrevezető egy kicsit.
[00:59:37]Bár bár a jogilag vagy statisztikailag az a pontosabb, hogyha a jelenlegi névjegyzékhez viszonyítjuk, hogy akkor a választópolgároknak mekkora aránya szavaz máshol, mint az adott lakóhelyéhez legközelebb eső szavazókör.
[00:59:55]Ö viszont magában a választási eredményeknél nem ez fog számítani, hiszen ahogy az előbb is mondtam, az átjelentkezéssel szavazóknak szavazók magasabb arányban fognak részt venni, mint akár az adott választókerületben található vagy szavazó választó polgárok.
[01:00:10]Emiatt lehet, hogy a névjegyzékben akár három vagy négy, vagy akár öt százalék-át is kiteszi az átjelentkezetteknek az aránya.
[01:00:16]viszont maga az, hogy a szavazólapoknak az arányában mekkora arányt fognak képviselni azok, akik amúgy máshol adták le [torokköszörülés] a szavazatukat, ez magasabb lesz, mivel ugye a belföldi arány az ilyen 6970 [torokköszörülés] vagy akár 73% lesz külképviseleten és a belföldi szavazókörökben, átjelentkezéssel szavazó szavazókörökben pedig 93-94%-os azok, akik ott már bejelentkeztek a külkép azért nagyrészt el fognak menni szavazni még itthon pontosan az itthon élő magyarok ők meg nyilván alacsonyabb arányban mennek el aztjük a térképen mondjuk hogy békés megye mondjuk teljesen sötét színű ez akkor azt jelenti, hogy itt azt arra számíthatunk hogy a békés megyei szavazólapoknak 5-10%-a az valahonnan máshonnan fog beérkezni vagy külföldről vagy az országon belül valahonnan máshon pontosan tehát a Békés megyében ott 6% fölött lesz a szavazólapok várhatóan 6% fölött lesz a a azon szavazólapoknak az aránya, akik amúgy vagy amik amúgy vagy külföldön, vagy amúgy a belföldi átjelentkezéssel lettek leadva.
[01:01:26]És ugye ennek van egy elég erős földrajzi mintázata, tehát hogy Békés megye, amit már te is említettél, illetve a Balaton környéke, valamint egyes válságtérségek, tehát akár Szabol Szatmár Bereg megye vagy Borsod megyének bizonyos választókerületei is magas aránnyal jellemezhetőek.
[01:01:47]Úgyhogy ezekben a választókerületekben mindenképpen a választás éjszakáján nem lesznek megszámolva ennyi szavazatnak az aránya.
[01:01:56]Tehát ez, mert ez közös a a külképviseleteken és az átjelentkezve az országon belül leadott szavazatokban, hogy nem számolják meg az nap.
[01:02:05]Szóval ezek nem fognak bekerülni a vasárnap esti eredményekbe.
[01:02:09]Pontosan.
[01:02:09]És ennek van egy nagyon-nagyon logikus logisztikai oka, hogy miért nem számolják ezt meg ott helyben, ahol leadták.
[01:02:17]Egyrészt ugye ahogy itt is választókerületekre osztottam ezen választópolgároknak az arányát, hiszen nekik ők rendelkeznek magyarországi lakcímmel, ezáltal ők besorolhatók egy választókerületbe, ezáltal ők szavazhatnak egyéni képviselőjelöltekre is.
[01:02:34]Az, hogy az adott egyéni képviselőjelöltre amúgy mennyi szavazat érkezett, azt teljesen fölösleges, vagy akár konkrétan választási alapelvet sértő lenne az, hogyha ott helyben számolnánk meg.
[01:02:50]Gondoljunk bele olyan szavazóhelységben, ahol ahol mondjuk akár dél-afrikai köztársaság vagy Kongó vagy Banglades, ahol mondjuk kettő vagy három darab választópolgár fog az urnához járulni, az ő szavazatát ott helyben megszámolják, hát pontosan lehetne tudni, hogy akkor ő kire szavazott.
[01:03:07]Pontosan.
[01:03:07]Ráadásul ugye mivel egyéni választó kerületi [torokköszörülés] jelöltre is leadhatja a szavazatát, ezáltal érdemes mondjuk ott helyben megszámolni, hogy az ottani jegyzőkönyvbe kerüljenek bele azok az eredmények, azok az adatok.
[01:03:23]Emiatt és a választás titkosságának a megőrzése miatt ezek a szavazólapok megszámlálás nélkül fognak egy lezárt urnában bekerülni valamilyen repülőbe, vagy vagy valamilyen vagy valamilyen ilyen szavazólapokat szállító járműbe, és elszállítják ezeket az adott választókerületbe, ahol lesz minden egyes választókerületben lesz egy olyan szavazókör, amelynek a az ottani szavazólapokat sem fogják megszámolni aznap.
[01:03:51]Ezek jellemzően ilyen pár 10 fős szavazókörök, és ők várni fogják ezeket a szavazólapokat, ami akár mondjuk egy Békés 4-es választókerületbe, akár jöhetne Tokióból, New Yorkból, Londonból, illetve Münchenből is szavazólap.
[01:04:06]Ezeket bevárják és megszámolják legkésőbb a választást követő szombatig.
[01:04:11]azért jellemzően hambottörént vagteken, de legkésőbb a jogszabály azt mondja ki, hog hogy legfeljebb szombatig kell megszámolni ezeket a szavazólapokat, és emiatt konkrétan a választás éjszakáján azokban a választókerületekben, ahol amúgy kisebb a különbség, mint amennyi szavazólap még hátra van, még nem fogjuk tudni biztosan, hogy amúgy ki nyerte meg az adott választót.
[01:04:39]Tehát hogyha esetleg pont ilyen választókerületekben nagyon szoros az állás, ott akár ezeknek lehet olyan erős hatása, hogy elbillentheti még egyik vagy másik irányba az eredményt, és akkor ott lehet, hogy várni kell, hogy mondjuk kiderüljön, hogy mondjuk valamelyik Békés Megyei körzetben vagy a Balaton környékén akkor ki is nyert.
[01:04:54]Feltéve, hogy tényleg ennyire szoros lesz.
[01:04:56]Még egy kérdés ehhez a térképhez, hogy ugye azt mondtad az elején, amikor belevágtunk itt a témába, hogy a külföldi szavazók is, meg az átjelentkezők is inkább az alapján, amit tudunk, inkább a Tiszamalmára hajthatják a vizet.
[01:05:08]Ö ez minden választókerületre igaz?
[01:05:10]Tehát van köztük, vagy van köztük olyan, ahol azt lehet mondani, hogy ott viszont ez lehet, hogy mondjuk a Fidesznek előnyos.
[01:05:17]Nincs olyan választókerület.
[01:05:17]Ez pont tegnap ugye a választási műsor a tehát a mai műsorra is készülve még egyszer megnéztem, bár valóban úgy emlékeztem, hogy minden egyes olyan szavazókörben a Fidesz gyengébben szerepelt a saját választókerületi eredményénél 2022-ben a ezekben a szavazókörökben, ahol ugye megszámolják a külképviseleti, illetve az átjelentkezéses szavazólapokat.
[01:05:40]És valóban, és azt az érdekességet is megfigyeltem, hogy mondjuk Budapesten ez a különbség, ez kisebb volt.
[01:05:48]Üüm, pedig amúgy Budapesten fordított át egy választókerületet 2022-ben az ilyen az ilyen módon leadott szavazólapok.
[01:06:00]Konkrétan a Budapest 13-as választókerületben.
[01:06:02]Ott úgy ment el mindenki aludni még 2022.
[01:06:04]április 3-án, hogy Szatmári Kristóf fideszes jelölt vezette azt a választókerületet.
[01:06:11]majd pár nappal később a külképviseleti és az átjelentkezéssel leadott szavazólapok beérkezése után átfordult és Vajda Zoltán lett az, aki végül megnyerte az egyéni mandátumot.
[01:06:25]viszont Budapesten csak 5-6% ponttal szerepelt rosszabbul a Fidesznek az egyéni jelöltje, mint amúgy a választókerületnek az eredménye.
[01:06:34]A a vidéki választókerületekben ott ott volt 15 vagy akár 20% pontos különbség is az átjelentkezéssel szavazóknak a szavazókörében, mint amúgy a választókerületi eredmény.
[01:06:49]Itt ez jelentheti azt is, hogy ugye sokkal távolabb vannak akár társadalmilag vagy gondolkodás módban a a vidéki választókerületekben élőktől azok, akik mondjuk akár már több éve mondjuk egy fővárosban élik a mindennapjaikat, vagy akár külföldön élik a mindennapjaikat.
[01:07:09]Ugye itt a társadalmi távolság lehet sokkal nagyobb, és ezáltal a politikai távolság is nagyobbá válhat akár a vidéki választókerületekben.
[01:07:21]Azért nem fordított át vidéki választókerületeket 2022-ben, mert ott ugye akkora előnnyel nyertek a fideszes jelöltek, hogy ez egyáltalán nem számított.
[01:07:30]De hogyha átmegyünk a következő térképre, igen, itt a Tisza egyéni jelöltjeinek győzelmi esélyét látjuk.
[01:07:37]Igen, valóban itt itt ugye a partizanadat.
[01:07:43]A választás.partizan.hu-n elérhető mandátum szimulációból, ahol hét közvéleménykutatásnak a a legfrissebb felméréseit agregálom, abból egy ilyen választókerületi térkép jön ki, tehát a Tisza azokban a választókerületekben a legesélyesebb, ahol itt a legsötétebb kékkel jelöltekről.
[01:08:05]És lényegében legalábbis, hogyha a független vagy a kormányfüggetlen intézeteknek a számainak hitelt adunk akkor akkor azok a választókerületek jönnek ki szorosra, amik itt ezen a kerületi térképen szürkével vannak jelölve.
[01:08:23]Ezt amúgy visszaigazolja valamennyire mondjuk a 21 kutatóközpontnak a választókerületi felmérése.
[01:08:30]Ott ugyanis ugye a legszorosabb választókerületek, amik náluk kijöttek, az a Pest 14-es Ceglédi, a Bácskiskun 6-os Bajai, illetve a Békés Hármas Békési választókerület.
[01:08:41]Itt ez mind a három választókerület szürkével van jelölve, tehát ez ez több esetben van, vagy több kutatás által van valamennyire validálva.
[01:08:50]Aztán majd meglátjuk nyilván a választás éjszakáján, hogy valójában melyek lesznek a szoros választókerületek, de hogyha valójában valami hasonló képet fogunk kapni majd a választás éjszakáján, akkor ugye az látható, hogy egyáltalán nem a budapesti választókerületek lesznek szorosak, hanem sokkal inkább azok a vidéki választókerületek.
[01:09:12]És akkor itt van Békés megyéből két olyan választókerület is, ami ezen a térképen szürkével van jelölve, és ami az előző térképeken pedig a legsötétebb zölddel.
[01:09:22]Tehát itt akár lehet, hogy egyáltalán nem fogjuk tudni azt a választás éjszakáján megmondani, hogy ki lesz a győztes.
[01:09:31]Bár azt is hozzáteszem, hogyha hogyha elfogadjuk azt, hogy amúgy itt a Tiszának kedvező szavazatok nem lesznek megszámolva majd a választás éjszakáján, akkor akár az is kijelenthető, hogy itt a választás éjszakáján azokban a választókerületekben, ahol nagyon-nagyon szoros, de fideszes vezetés látható, azokat fogja tudni átfordítani mondjuk a Tisza a választást követő pár napon.
[01:09:59]És ugye mivel a sokat hangoztatott tézis, hogy ugye a magyar választási rendszer olyan, hogy a választás az a választókerületekben, az egyéni választókerületekben dől el itt akár mondjuk szoros eredménynél, amikor mondjuk inkább a világos kék választókerületek, tehát a Csongrád hármas vagy akár a Veszprémas választókerületek lesznek szorosak, azok is amúgy vidéki választókerületek, és és ott is lehet, hogy hogy jelentősebb külképviseleti vagy átjelentkezve szavazólap fog beérkezni.
[01:10:30]Itt akár mondjuk a mandátum többség is múlhat ezeken a szavazólapokon, ami ugye egy egy ilyen egy ilyen hamis kép, hogy amúgy majd a külképviseleti vagy az átjelentkezve szavazók fogják eldönteni az adott választókerületnek a sorsát, hiszen ugyanakkor szavaznak le ezek a választópolgárok.
[01:10:50]Az ő szavazatuk Igen.
[01:10:53]Az ő szavazatuk amúgy ugyanannyit ér, mint a helyben leadott szavazat.
[01:10:57]csak később bontják ki.
[01:10:57]Ezáltal csak az érzet lesz az, hogy ők döntötték el, de az érzet mindenképpen az lesz, főleg egy szoros verseny esetében itt mindenképpen felhívnám arra a figyelmet, hogy itt hogy itt ez egy normális procedúra, hogy majd később akár több nappal a választás után akár megváltozhatnak egyéni választókerületnek az eredményei, és ez egyáltalán nem valamilyen választási csalás, vagy manipuláció, vagy vagy valami olyan dolog, ami amúgy eltér mondjuk a normális eljárásrendtől.
[01:11:29]Erre mindenképpen fontos felhívni a figyelmet, mert itt a az ilyen kiélezett választásoknál lehet itt itt akár lehetnek akár ilyen hangok is.
[01:11:43]Meglátjuk, hogy itt egy-egy választókerületről vagy akár a teljes országos eredményről is beszélünk-e majd.
[01:11:48]Lehet-e erre valamilyen hatása?
[01:11:50]Kovács Tamás, köszönöm, hogy eljöttél és találkozunk hamarosan.
[01:11:53]Én köszönöm a meghívást.
[01:11:55]És a mai adásunk zárásaként pedig érkezik mindjárt Sarkadi Zsolt, a Partizán szerkesztője, akivel a Fidesz digitális honfoglalásáról fogunk beszélgetni.
[01:12:03]Egészen konkrétan arról, hogy a digitális polgári körök és a arcosok klubja és minden ehhez hasonló vívmány létrehozása után az elmúlt hetekben több olyan TikTok influencer is feltűnt, aki közzétette azt az emailt, amit a Fidesztől kapott, miszerint a párt valamilyen módon megvásárolná az ő csatornáját, hogy ezt aztán a kampányüzenetek terjesztésére használja föl.
[01:12:27]Most nézzünk meg egy összefoglalót ezekből a TikTok videókból, utána pedig megzjük a beszélgetést.
[01:12:35]Ti is tudjátok, [zene] és a rettegő hatalom is tudja, hogy ezt a választást az emberséges [zene] Magyarország és a Tisza meg fogja nyerni.
[01:12:44]Nem kicsit, hanem nagyon.
[01:12:49]Hát úgy tűnik, hogy tényleg az lesz a karrierem, hogy az emailimről fogok beszélni Tiktokon.
[01:12:53]Ugyanis ma kaptam egy ilyen emailt.
[01:12:59]Úgy látszik, hogy tényleg itt tartunk egy héttel a választások előtt, hogy a Fidesz próbál beszervezni.
[01:13:03]tartalomgyártókat.
[01:13:03]Én nem tudom, hogy nem elégedettek-e azokkal, akik eddig ott vannak, amit amúgy értenék, mert borzasztó.
[01:13:10]Lásd, győzik, de hogy meg nekem.
[01:13:19]Szóval itt a contentetek, ne szavazza a Fideszre, kérlek tényleg menjel szavazni.
[01:13:29]Tehát ha ezen a ponton nem egyértelmű, hogy kire kellene szavazni, akkor addig is, hogyha tényleg érdekel, hogy mi történik ebben az országban, akkor nézd meg a Szabó Bence századossal készült Direkt 36-os YouTube videót, illetve a belekészült interjút, a szavazatára című YouTube videót és a a Gundalffal készült interjút is érdemes.
[01:13:50]Az meg annyi minden történt az elmúlt két hétben, hogy felsorolni se lehet.
[01:13:54]Ja, és holnapig még megtekinthető a Magyar Péterről készült mozifilm is a a YouTube-on.
[01:13:59]Ingyen nézd meg, tök jó, én már megnéztem.
[01:14:03]Jövő hétre meg kitartást mindannyiunknak és hát reméljük a legjobbakat.
[01:14:11]Nézz a lányodra, nézz a [zene] fiadra, gondolj a hazádra és szavazz a tiszára.
[01:14:21]Az irigy [zene] pusztuljanak a ravatarra.
[01:14:22]Ra ravatarra sok [zene] vagy zsugát zsebembe van 5 kg a forgó város a szádalandol hogyha nem viselkedsz jó [zene] megmarkolom a bulát bép mer tudom hogy izgató a kestemet [zene] és a TikTok videók után itt van Sarkadi Zsolt a Partizan szerkesztője.
[01:14:47]Szia Zsolt!
[01:14:50]Helló!
[01:14:50]Köszönöm a meghívást!
[01:14:50]Ög most három példát láttunk arra, TikTok influencerektor, akik azt mondták, hogy a Fidesz megpróbálta valamilyen módon megszerezni az ő csatornájukat.
[01:14:57]Ez mennyire egy kiterjedt jelenség, hogy látod ezt?
[01:15:02]Hát az elmúlt azt hiszem egy évben lehetett arra számos példát látni, hogy a közösségi médiában a Fidesz mindenféle módokon megpróbál nagyobb eléréseket szerezni.
[01:15:12]ugyanis azért ezen a kampányban, ebben a kampányban nagyon azt látjuk, főleg az elmúlt tényleg egy évben, hogy a Fidesznek nagyon komoly elérési problémái vannak, főleg a Tiszapárttal szemben.
[01:15:20]Ebbe hozzát ehhez hozzátartozik az, hogy a Facebook ugye elvileg letekerte a politikai hirdetéseknek az elérését.
[01:15:26]Most, hogy ez mennyire történt meg, azt továbbra se tudjuk, de de a Tiszapárttal összevetve ez az elérési probléma ez ez jól látszik.
[01:15:35]És a Fideszben nekünk is, és más újságoknak is egyébként nagyon sok olyan információja van, olyan informátorok mondták, akik a Fidesz kampányára rálátnak, hogy a a a Fideszben az esetleges ezt egy nagyon nagy hibának tartják, és nagyon fontosnak tartanák ezt az egész dolog, hogy kiküszöböljék és azt gondolják, hogyha a közösségi médiában valahogy sikerülne feltekerni a Fidesz üzeneteit, akkor akkor az egy az egy jó receptne a kampány megfordítására.
[01:16:04]Én most talán az volt a meglepő igazából, hogy itt még az utolsó napokban is tényleg próbálkoznak ezzel, mintogyha azt remélnék, hogy akár ilyen szűk határidővel is ezeknek lehetne valami hatásuk.
[01:16:15]Hát igen, valószínűleg azt látják, hogy hogy nagyon sok olyan influencer van, akik akik viszonylag nagy követő táborral rendelkeznek, és így önként beállnak a Tisza mögé.Igen.
[01:16:22]Igen.
[01:16:23]És és valahogy azt szeretnék, hogy akor legyen fideszes influencer is, aki aki új, mert ugye azok a azok az influencerek vagy azok a híességek, akik valamilyen módon fideszesek, azokat már mind fölvonultatják másfél éve, két éve a békemeneteken, az összes állami ünnepségen ott ülnek Orbán Viktor mögött.
[01:16:40]És itt nagyon jó lenne, hogyha Fidesz azt tudná mutatni ezeknek azoknak az embereknek fiatalabb korosztálya, akik ezeket az influencereket követik, hogy nekik is vannak tartalékaik még ebben a illetve igazából a megafonnak a létrehozása is valami ilyesmit irányzott volna még a 19-es önkormányzati választások után döntötték ezt el.
[01:16:59]Nyilván az is létezik azóta, és csak talán nem hozza már azt, amire Igen.
[01:17:02]Hát az az ő az ő alaptézésük az az volt, hogy az ő influenzereik meg az ő véleményvezéreik ugyanannyira jók, mint mint az organikusan felfejlődő véleményvezérek.
[01:17:10]Csak valamiért valamilyen gonosz világ összeesküvés letekeri, nem tudom Deák Dánielt Poton dienához képest pedig hát ugyanaz, ami hát nem erről van szó.
[01:17:20]De most olyan példákat láttunk nyilván, amikor a Fidesz nem járt sikerrel, mert ezek az influencerek kitették ezeket az emaileket és elmondták, hogy nyilván nem adják el a csatornájukat a Fidesznek, de azt tudjuk, hogy úgy egyébként mennyien vannak, ahol meg sikerrel jártak.
[01:17:35]Hát ezt nagyon nehéz megállapítani.
[01:17:36]Valószínűleg nem is nagyon lehet sehogy.
[01:17:39]Ö tavaly már az feltűnő volt, és feltűnt sok ilyen közepes Instagram mém oldal adminisztrátorának, hogy a Fidesz megpróbál, vagy valami szerintük egyébként Fideszhez köthető szereplő megpróbál az Instagramon moldalakat venni.
[01:17:56]Akkoriban valószínűleg még a Fideszben sem tudták azt, hogy a tavaly októberben életbe lépő politikai hirdetés korlátozás hogyan fog hatni az ő politikai tartalmaikra.
[01:18:04]Úgyhogy valószínűleg ezért tényleg megpróbálták azt, hogy hogy már bejáratott követőbázissal rendelkező méoldalakat vesznek meg pénzért, és azt valamilyen módon megpróbálják átalakítani ilyen fideszes tartalomszórásra.
[01:18:20]De de ugye itt is azon múlik, hogy mennyire lehet megállapítani, hogy megtörtént-e a fideszes vásárlás, hogy mennyire ügyes az admin, aki a akinek az a feladata, hogy fideszes tartalom felé terelje a megvásárolt mém oldalt, mert hogy ezt meg lehet csinálni úgy, hogy hogy nem annyira látszik, de meg lehet csinálni úgy is, hogy azonnal levágós mindenkinek, hogy itt valami konkrétan admin adminisztrátorváltás történt.
[01:18:44]Találkoztál ilyen konkrét példával, hogy azért is kérdezem, mert írtál erről ciket korábban még a Terexre, hogy volt olyan, amikor akár úgy, hogy ezt valahogy ügyesen megcsinálta egy adminisztrátor, akár úgy, hogy nagyon látványosan irányt váltott, ezt le lehetett követni valahogy?
[01:18:56]Ez tavaly tavaly nyáron, ha jól emlékszem, tavaly nyáron volt, vagy akor akkor pattant ki ez az ügy, hogy több Instagram oldal adminisztrátorának feltűnt az, hogy egy bizonyos Instagram oldal, am ezt úgy hívták, hogy napi Artur, ez egy ilyen, ez pont egy olyan Instagram oldal volt, amit egyébként fideszes tartalomszórásra állítottak át, hogy ennek az adminisztrátora megkereste őket és pénzt ajánlotta a saját oldalaikért.
[01:19:23]voltak olyan licitek, ahol ezek a ahol ez a pénz ez felment igazából 4 millió Ftig.
[01:19:28]Ez és nagyjából ilyen 40 és 60000 követő között voltak azok az Instagram oldalak, amiket megkeresett.
[01:19:36]Ö ez 4 millió Ft egyébként akkoriban sokan azt mondták rá, hogy ez igazából nem egy nem egy rossz ár.
[01:19:40]Ö de persze lehetne jobb is.
[01:19:42]Ö de hát értelemszerűen engem azok kerestek meg, akik nem adták el az oldalaikat és és az is visszarettentette őket, hogy pont ennek a napi Arthurnak a tartalomváltozásán lekövethető volt, hogy mit csinálna valószínűleg ez az admin az ő oldalukkal.
[01:19:58]Ez a napi Artur, ez van egy ilyen Arthur című kanadai film, vagy rajzfilmorozat, és abból vágott ilyen közepesen vagy kevésbé vicces mémeket a a korábbi adminisztrátor, de hát sokan szerették.
[01:20:13]És az adminisztrátor váltás után meg jöttek ezek a ezek az ilyen AI generált Tiszapártot lejárató videók, amiben nem tudom, Rusin Sandy Romolus táncol, meg akkor megy ez az ilyen AI hang arról, hogy hogy Rusin Sendy Romolus zsebi baba tiktoker, eltitkolt apja vagy szeretője, mit tudom én.
[01:20:33]Tehát ott ott nagy volt a cezúra az Arturos content és a fideszes content között, és valószínűleg sokan tényleg emiatt döntöttek úgy, hogy nem adják el ezeket a ezeket az oldalakat.
[01:20:43]Na most az, hogy hogy ki csinálja ezeket a megkereséseket, az az egy az egy érdekes kérdés.
[01:20:46]És és ugye ezekben a amit amit láttunk bejátszót, itt itt sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ez tényleg a Fidesz volt, vagy valaki a Fidesz nevében.
[01:20:55]Itt valószínűleg amikor az Instagram oldalokat vásolták meg, akkor sem arra kellett gondolni, hogy nem tudom Orbán Balázs kampányfőnök licitál a Klotyó Bob mém oldalra vagy a gennyes csecsemőre.
[01:21:08]Akkor, amikor én ezt megpróbáltam kinyomozni, akkor sokan ott az Instagramon belülről is arról beszéltek, hogy hogy egy ilyen Insta, vagy ilyen internetes szélhámos, a Király Dávid Izmael áll az egész mögött, aki egyébként Ábrahám Róbertnek az ötcse aki szintén ebből a fideszes ilyen fideszes médiabirodalom, vagy hát nem tudom, hogy mennyire nevezhető fideszesnek, inkább a fideszesnek már is, annak is így a szélén kering, de azt lehet tudni, hogy minisztereknek social média tartalmait ő gyártja egyébként és és ezt végül annyiban siker sikerült igazolnom, hogy a ennek a napi Artur most ez egy nagyon nehezen követhető gondolatmenet lesz, de megpróbálom egyszerű elmagyarázni, ennek a napi Arthur mémoldalnak volt egy a már a Fideszessé átállítása után voltak videói a Pridról.
[01:21:50]Kiment egy riporter, vagy hát két riporter, egy nő meg egy férfi mikrofonnal a Pride-ra, és ott így így kérdezgették a felvonulókat, vagy hát leginkább kötekedtek velük.
[01:22:00]És az egyik riporter az egy az egy Erős Máté nevű srác volt, akit onnan sikerült később beazonosítani, hogy ő volt az, aki nem sokkal később Battonyán, Magyar Péter fórumán király Dávid Izmaellel együtt kérdezte meg Magyar Pétert bizonyos dolgokról.
[01:22:17]A ő például arról kérdezte meg, hogy akkor tényleg viszonya van-e Radnai Márkkal.
[01:22:24]Nyilvánvalóan azért egyébként, hogy az ebben a médiabirodalomban már akkor terjesztett AI videókhoz legyen valamilyen muníció.
[01:22:29]És és ugyan egyébként Király Dávid Izmael is kérdezett Magyar Pétertől, ő is az, hogy nem tudom, miért nem takarodik el, vagy valami hasonló szintű kérdést, és és végül együtt távoztak erről a fórumról.
[01:22:42]Én amikor a ezzel a napi Arthurral, akit ugye én nem tudtam akkor, hogy kicsoda, mert csak az Instagram nevét láttam, én akkor sokat chateltem vele, és próbáltam is kérdezni, hogy hogy ő tényleg király Dávid Izmael lesz, akkor nem akkor nem bólintott erre rá.
[01:22:57]Aztán később én is bekerültem ebbe a nyúlüregbe, mert még rendőrségi ügy is volt belőle, hogy hogy Király Dávid Izmal elkezdett magyar híreségeket hívogatni az én nevemben és akkor Telexes új sarkadsból telexes újságérőként mutatkozott be neki.
[01:23:12]Na mindegy.
[01:23:14]Szóval senkinek nem kívánom azt, hogy hogy olyan összügésben egyébként ezzel a sztorival.
[01:23:18]Hát ők ugye azt csinálják, lehet nézni például Facebookon, most persze reklámot csinálok neki, szóval ez ez se nagyon jó, de Facebookon van a Star Online nevű oldal, hogyha oda valaki fölmegy, ott ott tényleg ennek a ennek a fajta média birbirodalnak a legalját látja.
[01:23:32]Ott is ilyen éjel generált videók készülnek és és azért lehet látni azt, hogy mondjuk Ábrahám Róbert és az ötse mi iránt érdeklődik, akkor azokból megjelennek idővel ezek ezek a videók ezeken a hozzájuk köthető oldalakon.
[01:23:46]egyébként ez az egész influencer felvásárlós meg social média oldal felvásárlós dolog, az mennyire egy ilyen amerikai dolog.
[01:23:53]Azért is kérdezem, mert itt az elmúlt egy évben, bő egy évben egy csomó szó volt arról, hogy a Fidesz nagyon ilyen amerikai mintára próbálja szervezni ezt a kampányt, kezdve a nagy ugye csarnokokba szervezett nagylésektől a nem tudom Dopman leigazolásáig, aki egy ilyen Joe Rogens szerű szerepkört vett föl talán, hogyha lehet ilyen analógiát hozni.
[01:24:13]Szóval, hogy ezt azt mennyire sorolod ebbe a kategóriába?
[01:24:15]Hát azt mondják a Fidesz kampányához közelálló informátorok, hogy Orbán Balázs amikor kampányfőnök lett, akkor alapvetően az ő megbízás az az volt, hogy hogy akkor egy ilyen Trumps szerű kampányt csináljon az Orbánnak.
[01:24:30]És és ebbe a képbe tényleg beleillik az, hogy hogy akkor ez a dopman podcast, ott vannak ezek a trash celebek, és tényleg már mindenki azonil arról nyilatkozik az instán, hogy akkor vagy hát nem mindenki, pont hogy ez a Fidesz baja, hogy nem mindenki, de hogy bizonyos trash celebek arról nyilatkoznak az instán, hogy mennyire szeretik Orbán Viktort.
[01:24:49]Ez ez ez valóban egy ilyen amerikai példának tűnik, de ugye azt is lehet látni, hogy ahogy Orbán Balázs szerepe csökken a kampányon belül és visszaszorul az ő befolyása, úgy azért a Fidesz megpróbálja beindítani azokat a csatornákat is, amik mondjuk 2022-ben meg 2018-ban győzelemre segítették, mert igazából tényleg abban a korszakban élünk, ahol minden választásról elmondjuk, hogy na ez a választás most már tényleg a közösségi médián múlik.
[01:25:15]És 18-ban is ezt mondtuk, 19-ben is ezt mondtuk az önkormányzatén, aztán 22-ben is ezt mondtuk, 24-ben is ezt mondtuk, de ez a választás most aztán tényleg minden eddiginél jobban a közösségi médiában ha nem is ott dől el, de tényleg nagyon sok múlik a közösségi média tartalmain.
[01:25:30]Hát ugye elég csak arra gondolni, hogy Magyar Péter lényegében a Facebookon építette föl magát, ugye amikor Igen, de közben ő is pont arra példa egyébként, hogy naponta hét helyen mond beszédet egyszerre meg Igen.
[01:25:40]muszáj muszáj megcsinálni ezt a fizikai lábat is a kampánynak, de hogy a közösségi média fontossága az az megkerülhetetlen, és a Fidesznek valószínűleg pont ez akadt be, hogy Magyar Péter megerősödésének az elején ők azt látták, hogy Magyar Péter a Facebookból nő ki, és és akkor levonták azt a következtést, ami szerintük logikus, hogy akkor igazából nekik is a Facebookon kell javítani a az elérésükön, és akkor most már ott tartunk, hogy tényleg egy héttel a választás előtt magyarázzák a követőinek, hogy akkor álló videót kell készíteni, meg Orbán Viktor szól, hogy igenis mindenki menjen föl a Facebookra és szánjon napi 10 percet kommentelésre, de de nem nem ezen fog eldőlni a választás, vagy hát most már ehhez azért kicsit késő van, mert mert itt tényleg az van, hogy nincs a Fidesz kampányában most nincs nincs egy nincs egy nincs egy ilyen alaptörténet, ami ami köré az egészet tudják fűzni.
[01:26:27]2018-ban ott volt a migráció, 2022-ben ott volt a háború.
[01:26:32]Most ugye ezt a kettőt próbálják ismételni, de nincs nincs egy nincs egy nincs egy jó története a Fidesznek.
[01:26:35]Ami van történet ebben a kampányban, azt igazából Magyar Péter és a Tisza írja, és az sokkal több embert érdekel, és ezzel küzd a Fidesz, hogy a sokkal több embert érdeklő történet az organikusan, egyszerűen nagyobb elérést biztosít a Tiszás tartalmaknak az interneten.
[01:26:49]Na és zárásként még erről akartalak kérdezni, hogy a Tisza Tiszának ez az online jelenléte, ez mennyire MagyarP online jelenléte még mindig, vagy mennyire milyen szerepük van azoknak az influencereknek, akikről azt mondtad, hogy sokan organikusan maguktól kezdték el támogatni a Tisztát?
[01:27:05]Mennyire van esetleg ebben valami szervezet, együttműködés a párt és köztük?
[01:27:08]Ezt hogy látod?
[01:27:11]Hát nehéz megmondani, hogy van-e szervezett együttműködés, de mondjuk vannak azért itt olyan influencerek, mit tudom én, Thanos Play az Instagramon, aki aki teljes egészben beállt a Tisza mögé.
[01:27:22]Ugye volt, amikor Orbán Viktor Orbán Viktor meghívott magához két idős nénit, őket azért hívta meg ezeket az idős néniket, mert ez a Thanos Plein nevű influencer Győrben felkérdezte őket, hogy hol vannak a győri Fidesznek Fidesz által eltüntetett milliárdok.
[01:27:35]És akkor a Fidesz ebből próbált egy olyan kampányt csinálni, hogy megfélemlítette ezeket a néniket egy ilyen kigyúrt férfi.
[01:27:44]Ö tehát, hogy az, hogy hogyha ő fizetett együttműködésben lenne a Tiszával, akkor valószínűleg a Tisza is elgondolkodna azon, hogy mennyire éri ez meg neki.
[01:27:53]Ebből azért arra arra lehet következtetni, hogy hogy ezeknek az influenzereknek a többsége valószínűleg tényleg saját magától csinálja ezt.
[01:28:01]És tényleg arról van szó, hogy a hogy ezen a ebben a kampányban Magyar Péter és a Tisza az egy az egy jobb egy jobb történetet mond.
[01:28:06]És azok az emberek, akik akik való az influenzerek egy kicsit azért abból élnek, hogy hogy van egy képességük, hogy hamarabb megpróbálják előrejelezni a a közönségüknek az ízlésváltozásait, hogy a a a hogy közülük nagyon sokan állnak ennyire nyíltan a Tiszá Tisza mellé, az azért valószínűleg tényleg országos politikai átalakulást jelez.
[01:28:30]Tényleg egy ilyen nyúlüregbe tekintettünk most be.
[01:28:33]Igen.
[01:28:33]Igen.
[01:28:34]Sarkad Zsolt, köszönöm, hogy eljöttél és hogy elmondtad mindezt nekünk.
[01:28:37]Köszi szépen.
[01:28:39]És akkor zárásként már csak azt ismételném meg, amit az amire már az adás elején is felhívtam a figyelmeteket, hogy elindult a Partizán 2030-as kampánya.
[01:28:47]Láthatjátok is a képernyő alján, hogy eddig mennyien jelentkeztek rendszeres támogatónak.
[01:28:54]2030 új rendszeres támogatót szeretnénk toborozni annak érdekében, hogy megalapozzuk a csatorna következő négy éves működését, hiszen akár ki is nyeri a választást, akármilyen kormány lesz a következő négy évben Magyarországon, mi csak akkor tudunk függetlenül és szakmai alapokon működni, hogyha minél nagyobb részben támogathatunk a nézők, vagyis a ti támogatásotokra.
[01:29:14]Úgyhogy arra bízhatok mindenkit, hogy jelentkezzen rendszeres támogatónak, vagy ha erre nincs lehetősége, akkor egyszeri támogatásra is van lehetőség, illetve természetesen várjuk idén is az adó 1%-os felajánlásokat is.
[01:29:26]Mára köszönöm a figyelmeteket.
[01:29:30]Tartsatok velünk legközelebb