Orbán Krisztián | Rendszerváltás után elrugaszkodás? Mi kell a felzárkózáshoz?
Orbán Krisztián közgazdász és közgondolkodó a Partizánban beszél a rendszerváltás feltételeiről és a magyar felzárkózás lehetőségéről. Alapvetően optimista: úgy látja, hogy Magyarország 100 év után most kapja meg a legjobb lehetőséget egy legitim, hosszú távon működőképes rendszer alapítására, de ennek szigorú előfeltételei vannak.
A NER bukása szerinte az EU-pénzek elapadásához vezethető vissza – ez a visszatérő minta a magyar történelemben, ahol minden rendszer külső finanszírozásra szorul, és amikor az elfogyott, a rendszer összeomlott. A felzárkózás nem mítosz, de csak akkor lehetséges, ha a társadalom széles rétege kooperál egy legitim keretrendszer körül.
Az új rendszer alapításához három dolog szükséges: stabilitás demonstrálása (restauráció veszélyének csökkentése), erős morális alapok (elszámoltatás, igazságtétel), és reményt adó hosszú távú rend. Az eurozóna-csatlakozás előnyös, de ezt széles társadalmi diskurzusnak kell megelőznie.
A közéleti elit szerepe alapvetően megváltozott: nem szakértőkként, hanem a különböző szakterületi szempontok közötti mérlegelésben kell működniük, morális és stratégiai kérdésekre fókuszálva. A Tisza-szigetek (lokálisan integrált réteg) kulcsfontosságú szereplők az új demokrácia megépítésében.
Az alkotmányozásnak egy új típusú demokratikus élményt kell nyújtania: nem egy iPaden megfogalmazott dokumentum, hanem egy társadalmi kooperáció terméke, amely az antropológusok, szociológusok és közéleti szereplők közreműködésével jöhet létre.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A rendszerváltás lehetősége és szükségessége
A műsor vezetője, Gulyás Márton szerint a mostani választási eredmény nem csupán kormányváltást, hanem valódi rendszerváltást jelent. Orbán Krisztián ezt megerősíti, sőt tovább megy: szerinte nem csak rendszerváltás lehetséges, hanem egy alapítás, egy olyan új rendszer alapítása, amely hosszú távon velünk lehet.
„Megkaptuk a lehetőséget arra, hogy alapítás történjen. Egy olyan rendszer alapítása történjen, amelyik valóban hosszú távon velünk lehet." – Orbán Krisztián *
A közgazdász szerint azonban kritikus kérdés, hogy 15 év múlva nem kell-e majd újra arról beszélni, hogy elszalasztottunk egy lehetőséget. Ez a magyar történelem visszatérő mintázata: a 100 év szorongás című 2017-es cikkében már ezt a problémát azonosította.
A magyar történelem visszatérő mintázata: a külső finanszírozás függősége
Orbán Krisztián alapvetően azt állítja, hogy a NER bukása az EU-pénzek elapadásához vezethető vissza. Ez azonban nem egyedi eset – a magyar történelemben minden rendszer ugyanezt az utat járja be. 1918–1920 között az Austro-Magyar Monarchia intézményrendszere omlott össze, és azóta folyamatosan küzdünk azzal, hogy ne sikerül olyan rendszert létrehoznunk, amelyet az emberek döntő többsége elfogadna.
„Ezt akarom kérdezni, és akkor lehet egy kicsit vitatkozom is veled. A pénz tette lehetővé az újraválasztását a rendszernek, vagy valójában elfedte a rendszer diszfunkcionalitását?" – Gulyás Márton *
A közgazdász válasza: a külső pénz elfedi a fundamentális problémákat. Lehetővé teszi, hogy ne kelljen a rendszernek szembenéznie azzal, hogy valószínűleg túl sokat próbál tenni ahhoz képest, mint amire felhatalmazása van. Ez a belső bizonytalanság miatt minden magyar rezsim messzebbre nyújtózkodik, mint amennyire a takaró ér.
„Van egy ilyen belső bizonytalanság, ami miatt mindig messzebbre kell, jobban kell nyújtózkodni, mint amennyire a takaróér, csak azért, hogy hatalomba lehessen maradni, mert egyébként ha nem tudunk hatalomba maradni, akkor az alternatíva a rendszerváltás." – Orbán Krisztián *
A felzárkózás lehetősége és feltételei
Gulyás Márton azt kérdezi, hogy a felzárkózás, mint olyan, nem-e alapvetően egy mítosz, mivel a globális gazdaság strukturális pozíciója nem teszi lehetővé a termelési értékláncban való felfelé vándorlást. Orbán Krisztián azonban optimista: az összes nagy felzárkózási történet az elmúlt 70 évben arról szól, hogy először kialakul egy közös nemzeti alap, egy legitim rendszer, amely keretei között valóban működni tudnak az emberek.
„Az összes nagy felzárkózási történet az elmúlt 70 évben pontosan arról szól, hogy először kialakul egy közös nemzeti alap, kialakul egy rendszer, amit legalább ideig, óráig átmenetileg támogatni tud a társadalomnak az a része, amelyik fölfele tudja húzni a fejlődésben az adott országot." – Orbán Krisztián *
Példaként Finnországot, Szingapúrt, Koreát, valamint Lengyelországot és Csehországot említi. Szerinte Magyarország most kapja meg a legjobb lehetőséget egy ilyen folyamatnak az elindítására, amely 20–30 évig fog tartani.
Az alapítás három pillére
Az új rendszer sikeres alapításához Orbán Krisztián szerint három dolog szükséges:
1. Stabilitás demonstrálása: Nincs veszélye a restaurációnak, és külföldön stabil viszonyrendszert alakítunk ki. Ez azért fontos, mert ha van restauráció veszélye, mindenki visszafele kacsint, ahelyett hogy az új rendszerre fókuszálna.
2. Erős morális alapok: Ezek olyan alapok, amelyeket a társadalom is morálisnak tartana. Az egyik ilyen a bűnösök bűnhödése. Orbán Krisztián szerint személyesen Orbán Viktornak is nyilvánosságra kell hozni a tetteit, és ha azok jogkövetkezményeket vonnak maguk után, akkor azokat érvényesíteni kell.
„Minden egyes ember esetében nyilvánosságra kell hozni a tetteket, azokat meg kell ítélnie a közösségnek. És hogyha ezek a tettek olyanok, amik valóban a büntetőjog logikája mentén, vagy esetleg a polgárjog logikája mentén jogkövetkezményekkel járnak, akkor azokat a jogkövetkezményeket érvényesíteni kell." – Orbán Krisztián *
3. Reményt adó hosszú távú rend: Az embereknek azt kell érezniük, hogy hosszú távon van értelme dolgozni és tevékenykedni. Nem arról van szó, hogy már jövőre sokkal jobb lesz, hanem hogy van értelme a kemény munkának.
A közgazdasági modellek kudarca
Orbán Krisztián szerint mind a 1990 után megvalósított neoliberális fundamentalizmus, mind a NER unortodox gazdaságpolitikája elbukott. Arra a kérdésre, hogy mi a modernnek tekinthető modell, egyértelműen azt válaszolja:
„Talán ez a legjobb hír. Nincs ilyen modell." – Orbán Krisztián *
A finnek, koreaiak, szingapúriak, lengyelek és csehek nem vettek át egy kész modellt, hanem az ország adottságaiból és a közösség értékeiből indultak ki. A finnek például 10 évet töltöttek azzal, hogy megegyezzenek abban, mi az oktatási rendszerük célja: hogy minden finn gyerek ugyanolyan figyelmet kapjon, függetlenül tehetségétől, szegénységétől vagy lakóhelyétől.
A NER-cégek bukása és a nemzeti tőkés osztály kérdése
Gulyás Márton konkrét számokkal mutat rá a NER-közeli cégek részvénypiaci értékvesztésére: a Jászgellért Fér 4 IG 4400 forintról 2000 forintra esett, az Opus Global 550-ről 300 forintra, a Gránit Bank pedig 19000-ről 9400 forintra zuhant.
Orbán Krisztián szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a voluntarista, primitív megközelítés a nagyvállalatépítéshez nem működik. Minden felzárkózott ország az exporton keresztül tette ezt meg, és szükség van hazai tulajdonú exportsikerre.
„Minden kisország, aki fel tudott zárkózni a gazdagországok közé, az exporton keresztül tette. Mindegyik, mindegyik ilyen nagy felzárkózási sztori, export sztori." – Orbán Krisztián *
Koncepcionálisan rendkívül alacsony valószínűséget ad annak, hogy a NER-cégek közül bármelyik piaci alapon is életképes marad. Az a gondolat, hogy egy miniszterelnök majd megmondja, ki lesz az, aki kiemelkedik, szerinte a hübrisznek a csúcsa.
Az eurozóna-csatlakozás kérdése
A forint erősödésének oka szerinte az, hogy a piaci várakozások beárazzák Magyarország eurozóna-csatlakozásának lehetőségét. Ez az erősödés akkor lesz tartós, ha a kormányzat lépései azt sugalják, hogy hiteles az a pálya.
Az eurozóna-csatlakozásnak vannak előnyei és hátrányai. Az előnyök között szerepel az integráció szorosabbá tétele a közép-európai gazdasággal, az európai vállalati forma (Regime 28) lehetősége, és legfontosabban az inflációs és kamatprémium csökkentése. Az eurozónában alacsonyabbak a kamatok, így olcsóbb lenne a jelzáloghitel és a beruházási hitel.
„Az inflációs különbség hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar inflációs különbség ki, tehát Magyarországnak ez az inflációs prémiuma lejjebb menjen, és ne annyival legyen nagyobb a magyar infláció, mint amennyivel nagyobb. Ez megint egy olyan dolog, ami az emberek zsebébe fog pénzt visszatenni." – Orbán Krisztián *
A hátránya az, hogy elveszítjük a monetáris politika rugalmasságát, de ehhez hinni kell abban, hogy a magyar állam felelősen fog bánni ezzel az eszközzel – aminek gyakorlatilag nincs tradíciója Magyarországon.
Azonban Orbán Krisztián szerint az eurozóna-csatlakozás nem egy technikai kérdés, hanem egy az egész magyar politikai közösséget és társadalmat érintő hatalmas kérdés, amely széles társadalmi diskurzust érdemel.
A közéleti elit újradefiniálása
A közéleti elit szerepe alapvetően megváltozott. Orbán Krisztián szerint a Kádár-rendszer technokrata elitje átmentette hatalmát a rendszerváltás után, és az a gondolkodásmód maradt, amely azt mondta: én szakkérdésekről beszélek, és a kormányzás szakkérdésekről szól. Azonban ez azt jelenti, hogy a szakkérdések közötti egyensúlyozás csak a politika kezében marad.
„Én azt gondolom, hogy egy új közéleti elitnek talán a legfontosabb ismérve az lehet, hogy felvállalja azt, hogy nem szakértőként működik, hanem kifejezetten azt, hogy próbálja a különböző szakértői szempontok közötti mérlegelésnek a felelősségét és bizony a nehézségét felvállalni." – Orbán Krisztián *
A közéleti elit szerepe a morális kérdésekre és a hosszú távú stratégiai kérdésekre korlátozódjon, mivel a szakértői logika négy éves ciklusokban gondolkodik. Valakinek be kell hoznia a hosszú távú logikát – ez lenne a közéleti elit feladata.
A Tisza-szigetek és a lokálisan integrált réteg
Orbán Krisztián szerint a Tisza-szigetekben lévő emberek a magyar politika és közélet legfontosabb új szereplői. Szabó Andrea és Kovács Imre kutatása szerint létrejött Magyarországon egy körülbelül 500 ezres réteg – a lokálisan integrált emberek –, akik a dezintegrált magyar társadalom tüskepontjait jelentik. Ezek lehetnek vállalkozók, polgármesterek, tanárok, de akár fodrászok is – olyan emberek, akikkel sok más ember beszél az adott településen.
„Ezek az emberek a 2010-es évek elején szövetséget kötöttek a Fidesszel. A Fidesznek az, hogy a Fidesz képes volt az egész országban ott lenni, ez alapvetően nekik volt köszönhető." – Orbán Krisztián *
Azonban amikor a Fidesz elkezdett erőforrásokat és döntési jogokat elvenni a helyi közösségektől, ezek az emberek elkezdtek elfordulni. 2019-ben az első jelzések mutatkoztak, és 2026-ra a döntő többségük azt mondta: nem kérünk a Fideszből. Ezek az emberek mentek a Tisza-szigetekbe, és ez az oka annak, hogy a Tisza egyéni képviselői szinten agyon verte a Fideszt.
Orbán Krisztián nem gondolja, hogy a döntő többségük párt szeretne lenni, de néhányan közülük Tisza-tagok lesznek, míg sokan lokális szerveződésben maradnak. Rájuk óriási szükség van, különösen egy alkotmányozási folyamatban.
Az elitek fogalma a dezintegrált társadalomban
Orbán Krisztián szerint az „elit" fogalmát újra kell gondolni. Nem egy monolitról van szó, hanem sok különböző elitről. Az elitek azok az emberek, akik különösen nagy hatással vannak egy bizonyos csoportra a magyar társadalmon belül. Lehetnek Facebook-csoportok adminisztrátorai, szakmában meghatározó követőtáborral rendelkező személyek, vagy helyi közösségek vezetői.
„Így értem ezt a kifejezést. Nem a hagyományos értelemben kell ezt venni, hanem azok, akik egy meglehetősen dezintegrálódó társadalomban nagy csoportokat befolyásolnak a véleményükkel." – Orbán Krisztián *
Az alkotmányozás folyamata és szükségessége
Az alkotmányozás nem csupán egy jogi folyamat, hanem egy új típusú demokrácia élményt kell nyújtania. Orbán Krisztián szerint szükséges egy minimál alkotmány gyors elfogadása, amely eltávolítja a NER-re szabott speciális dolgokat, majd ezt követően egy egy-két éves folyamat, amely a dilemmákat közérthető módon fordítja le a mindennapi szintre.
„Az alkotmányozás, és itt megint Gáborra utalok, Tót Gábor Attillára, aki ezt annak idején leírta a Nem Demokrácia című könyvében. Két fázisúak kell lennie." – Orbán Krisztián *
Ez a folyamat 500 településre kellene eljutni, bevonni a lokálisan integrált embereket, és megérteni, hogy a magyar társadalom hogyan gondolkodik ezekről a kérdésekről. Az antropológusok és szociológusok szerepe kritikus az elvont jogelvek mindennapi szinten megérthető problémákra való lefordításában.
„Ha ezt meg tudnánk csinálni, akkor létrejöhetne egy olyan alkotmány, ami egy ami egy valódi produktuma ennek a társadalomnak." – Orbán Krisztián *
A Tisza-kormány előtt álló kihívások
Gulyás Márton rámutat, hogy a Tisza-kormány nagyon nehéz gazdasági környezetben fogja átvenni a hatalmat. Március végére a költségvetési hiány meghaladta az éves törvényi előirányzat 80%-át, és bizonytalan a gázszerződések tartalma. Egy energiaválsággal telített ősz válságkezelési üzemmódba kényszerítheti az új kormányt, amely meggátolhatja a reformkísérleteket.
Orbán Krisztián azonban azt mondja, hogy az igazságtétel és az alkotmányozás nem kormányzási kérdések, hanem rendszeralapítási kérdések. Az igazságtétel és az alkotmányozás mellett a harmadik fontos terület az, hogy a mindennapi élet szintjén hogyan működik az állam, milyen szinten vonja be az embereket a döntéshozatalba, és milyen logika mentén születnek a döntések.
„Tehát az, amiket mondasz, ezek fontos dolgok, ezek fontos kormányzati dolgok. egy zárójeles megjegyzés, sok nehézség lesz velük. És azt gondolom, hogy ez nem egy könnyű helyzet, amit örököltek, de nem arról van szó, hogy az összeomlás előtt állna az ország." – Orbán Krisztián *
Bízik abban, hogy a Tisza-kormánynak egy kompetens pénzügyminisztériuma lesz, amely ezt a helyzetet kezelni fogja.
Orbán Krisztián szerepe az új rendszerben
Gulyás Márton azt kérdezi, hogy Orbán Krisztián vállalna-e szerepet a kormányzásban vagy az állami intézmények újraalkotásában. A közgazdász egyértelműen azt válaszolja, hogy nem. Magamat elsősorban egy közéletben aktív embernek gondolom, és nem szeretnék a hatalomért folytatott politikai küzdelemben részt venni.
„Én azt gondolom, hogy nagyobb szükség van rám, vagy néhány hozzám hasonló emberre ahhoz, hogy megépítsük ezt is. Most rengeteg ember fog odamenni, hogy az államigazgatást és a politikai rendszert újragondoljuk, és rengeteg kiváló van közöttük." – Orbán Krisztián *
Szerinte sokkal fontosabb, hogy maradjanak olyan emberek, akik a közélettel foglalkoznak, függetlenül a politikától.
Orbán Viktornak a nemzetközi szélső jobboldallal való kapcsolata
Gulyás Márton rámutat, hogy Trump három nappal az Orbán-kormány bukása után már lefarcolt róla, és Magyar Pétert nevezte meg lehetséges szövetségesként. Ez azt mutatja, hogy Orbán Viktornak az elmúlt több mint egy évtized nemzetközi kapcsolatépítése nem hozta meg a várt eredményeket.
Orbán Krisztián szerint vigyázó tekintetüket erre a történetre vetni mindenképpen érdemes, de előjelzőként egyelőre nem fog működni. Magyarország nagyon előre szaladt ezen a görbén, és nagyon kevés ország van, amely ennek közelébe ment volna.
„Azt gondolom, hogy az egyik dolog, amit azonban mindenki valószínűleg megértett, az az, hogy nem, Oroszország nem jön, nem fog megmenteni." – Orbán Krisztián *
Az egyik fontos tanulság az, hogy az Egyesült Államok sem fog megmenteni. Egy olyan világrend felé megyünk, ahol sokkal inkább egyedül vannak ezek a szereplők. Az orosz módszer rombolni tud, de nem fog megmenteni, és ez egy fontos üzenet, amelyet sokan hallanak.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Cserpkovics Andrással készített polgármesteri interjúban" – az átiratban „Cserpkovics Andrásnak" szerepel, de a kontextusból nem egyértelmű, hogy ez egy polgármester-e vagy más pozícióban lévő személy. Az ASR valószínűleg torzította a nevet, de a helyes alak nem azonosítható az átiratból.
-
„100 év szorongás" – az átiratban ezt Orbán Krisztián 2017-ben megjelent cikkként említi, de az átirat nem tartalmaz további kontextust ennek a cikknek a pontos címéről vagy megjelenési helyéről.
-
„Nem Demokrácia" – Tót Gábor Attila könyve, amelyet Orbán Krisztián idéz, de az átiratban nem szerepel a könyv teljes címe vagy megjelenési éve.
-
„Szabó Andrea és Kovács Imre kutatása" – az átiratban többször hivatkozik erre a kutatásra a lokálisan integrált rétegről, de a kutatás pontos címe vagy megjelenési helye nem szerepel.
-
„Regime 28" / „rezsim 28" – az átiratban „rezsim 28-at" említenek az európai vállalati forma kontextusában, de az ASR valószínűleg torzította az angol „Regime 28" kifejezést.
Teljes átirat megjelenítése
[00:06:31]Jó estét kívánok köszönt a nézőinket.
[00:06:32]Szervusztok.
[00:06:32]A turbulens műsorkészítésnek az egyik nem várt következménye az ember néha picit slamposabban fogalmaz, mint amit egyébként a műsort tárgya megkövetelne.
[00:06:42]A legutolsó adásunkban Cserpkovics Andrással készített polgármesteri interjúban úgy vezettem fel a mostani beszélgetést, hogy a gazdaság helyzetéről fogunk beszélgetni, de ez egy leyszerűsítő megközelítés, hiszen nyilvánvalóan Orbán Krisztát azért hívtuk most, ő a következő vendég, hogy egy sokkal tágabb összefüggésben próbáljunk beszélni arról, hogy ha rendszerváltás zajlik most a szemünk előtt, márpedig nagyon sok jel mutat arra, hogy ez valóban rendszerváltás, vagy legalábbis a választóknak az akarata az, hogy rendszerváltás legyen, akkor mégis annak milyen ismérvei vannak a legkézen fekvőbek nyilvánvalóan a közü rendezkedés általak alakítása a korábbi harácsolónak mondott életmódviteleknek a valamilyen módon történő kezelése, a társadalmi igazságtalanságoknak az adresszálása és valamilyen módon a javítása.
[00:07:22]De hogy ezen messze túlmutató felelősség is mutatkozik.
[00:07:24]És nagy kérdés, hogy milyen állapotban van a magyar értelmiség, milyen állapotban van a magyar elit?
[00:07:29]A magyar elitek, amikor fölmerül az a kérdés, hogy rendben van, rendelkezzetek akkor a nép, az ország, a társadalom jövőjével.
[00:07:35]Mondjátok meg, milyen ismérvek szerint kellene berendeznünk az országunkat.
[00:07:38]Ki az, aki erre ma képes?
[00:07:40]Kik azok, akik erre ma képesek lehetnek?
[00:07:42]Hova kell nyúlnunk, hogyha valamilyen módon a szellemi megújulásnak szeretnénk teret nyerni?
[00:07:48]Kikre érdemes támaszkodni a mondjuk egy ilyen munkában a Tiszapártnak, és akik mondjuk erre vállalkoznak, azoknak mit érdemes tudatosítani magukban, hogyha valamilyen módon a kormányzattal érdemi tárgyaló partnerek akarnak lenni.
[00:07:57]Szóval egy kicsit makróbb nézőpontból próbálunk most ránézni a rendszerváltás ismérve, egy picit metázni arról, hogy egyébként ebben a lélektelen kiemelt pillanatban mi a dolga annak a magyar elitnek, ami az elmúlt 16 évben hát kevéssé vet észre magát különösebben láglenkű gondolatokkal, vagy ha igenis, akkor nem tudott igazán széles közönséghoz eljutni.
[00:08:20]A mai első próbálkozásunk arról szól, hogy ebben tegyünk egy kísérletet, és ígérem nektek, hogy ilyen típusú beszélgetésekkel a következő napokban, hetekben fogunk még készülni, mert azt gondoljuk, hogy a Partizánnak kiemelt felelőssége van és lehetősége abban, hogy valamilyen módon ezt a típusú közbeszélgetést, közgondolkodást inspiráljuk és valamilyen módon katalizáljuk is.
[00:08:39]Egy ilyen hosszú felvezetés után nincs más hátrun, hogy bemutassam ma esti vendégemet, Orbán Krisztiánt, közgondolkodó, közgazdász.
[00:08:46]Szervusz Krisztián, nagyon köszi, hogy itt vagy velünk.
[00:08:48]Szervusz, köszönöm a meghívást.
[00:08:48]Szóval hát kezdjük az, hogy mennyire lepett meg a választási eredmény.
[00:08:53]Hát mondjuk fél évvel ezelethöz képest nagyon, de mondjuk két héttel ezelőtt én már bíztam abban, amit a mediám mond.
[00:09:01]100 év szorongás című 2017-ben megjelent cikkben azt írtad, hogy amikor elfogyott a külső finanszírozás, akkor minden magyar rezsim gyorsan megbukott.
[00:09:07]A nerbukását is elsősorban erre az uniós pénzek elapadására vezeted vissza?
[00:09:14]Alapvetően azt gondolom, hogy ez volt az a ez volt az az a konkrét dolog, ami hatalmi szempontból kihúzta a NER alól a szőnyeget.
[00:09:23]Igen.
[00:09:25]Ez miért egy visszatérő mintázat a magyar történelemben?
[00:09:27]Azt kell azt kell látni, ez különösen ez gyakorlatilag az elmúlt 100 évre igaz.
[00:09:33]Ugye 100 évvel ezelőtt, 1918 és 1920 között összeomlott az a legitimációs rendszer, a királyság, a Magyar Királyság intézményrendszere, ami egy az a kor emberei által elfogadott rendszert tartott fenn.
[00:09:50]És azóta folyamatosan küzdünk azzal, hogy nem sikerül olyan rendszert létrehoznunk, amit az emberek döntő többsége elfogadna úgy, mint egy számára megfelelő keretrendszer arra, hogy azon viszonyok között éljen akkor is, ha éppen rosszul mennek a dolgok.
[00:10:10]Ugye egy rendszernek az igazi tesztje az mindig a válság.
[00:10:15]És Magyarországon azt látjuk, hogy amikor jöttek a válságok, akkor mindig rendszerváltásban kezdtünk el gondolkodni.
[00:10:26]És az, hogy egy-egy nagy válságnál ne a rendszerváltás legyen az opció, hanem egy kormányváltás legyen az opció.
[00:10:31]az, hogy egy olyan rendszerben tudjunk élni, amelyikről azt gondoljuk, hogy úgy az alapvető kereteket számunkra biztosítja, na egy ilyen típusú rendszert 100 éve nem tudunk kialakítani.
[00:10:45]Emiatt aztán minden egyes rendszer, amelyik létrejön, az ettől szorong.
[00:10:50]Ezért is írtunk úgy, hogy 100 év szorongás.
[00:10:52]Ez volt ennek a cikknek a címe 10 évvel ezelőtt.
[00:10:54]És és Isten igazából ez arról szól, hogy belép a belép a rendszer, elkezdi a regnálását, mindjárt az elején azzal kezdi, hogy átalakítja a tulajdonviszonyokat, mert úgy gondolja, hogy az előzőek azok igazságtalanok voltak, valamit azzal csinálni kell.
[00:11:12]amikor átalakította a tulajdonviszonyokat, utána rájön arra, hogy hát ez nem elég arra, hogy a rengeteg igényt, a rengeteg éhes szájat be tudjuk tömni vele.
[00:11:21]Ezért aztán elkezdi a külföldi fin elkezd külföldi finanszírozókhoz fordulni, és a külföldi finanszírozók tartják fenn ezeket a rezsimeket.
[00:11:30]A NERT alapvetően az EU pénzek tartották fenn.
[00:11:32]Azok tették lehetővé, hogy a négy évenként a kétharmadot újra és újra megszavazzák az emberek.
[00:11:41]Ez tette lehetővé azt, hogy egy ilyen alapfokú elégedettség legyen a kormány teljesítményével.
[00:11:46]Abban a pillanatban, amikor elfogyott ez a pénz, hirtelen mindenki elégedetlen lett, és hirtelen mindenki felismerte azt, hogy igazából a rendszerrel nem vagyunk kibékülve.
[00:11:59]Ezt akarom kérdezni, és akkor lehet egy kicsit vitatkozom is veled.
[00:12:00]A pénz tette lehetővé az újraválasztását a rendszernek, vagy valójában elfedte a rendszer diszfunkcionalitását?
[00:12:07]Covidválság, 16 év kontraszelekciója, a gazdasági stagnálás és így tovább.
[00:12:12]Tehát, hogy segítette a rendszer optimális vagy az optimalitás fölötti működését, vagy épp ellenkezőleg valójában elaltatta a rendszer vezetőit, hogy a rendszer alapítéseiben hibázzik?
[00:12:25]Minden tehát én azt gondolom, mindenképpen arról van szó, hogy ez a külső pénz az elfedi a fundamentális [torokköszörülés] problémákat.
[00:12:31]Lehetővé teszi, hogy ne kelljen a rendszernek szembenéznie azzal a dologgal, hogy valószínűleg túl sokat próbál tenni ahhoz képest, mint amire felhatalmazása van, mint ahogy mint ahogy a hasonló történeteket el tudjuk mondani a a 90 utáni dolgokról.
[00:12:49]Egyébként nagyon érdekes történeteket lehetne a Horti rendszerről mesélni.
[00:12:53]kádár egyensúlyozásáról mesélni.
[00:12:55]Mindegyik arról szól, hogy van egy ilyen belső bizonytalanság, ami miatt mindig messzebbre kell, jobban kell nyújtózkodni, mint amennyire a takaróér, csak azért, hogy hatalomba lehessen maradni, mert egyébként ha nem tudunk hatalomba maradni, akkor az alternatíva a rendszerváltás.
[00:13:13]Te azok közé tartozol, akik a kritikáim mellett optimisták, hiszel abban, hogy Magyarországon lehetséges az úgynevezett felzárkózás?
[00:13:18]2007-ben azt mondtad, a magyar elit az elmúlt 15 évben eljátszotta az ország egyik hétkóesé arra, hogy valami igazán nagyot alkosson.
[00:13:24]Na most a csapda című dokumentumfilmben ugyanezt mondtad, ez a direkt 36-nak a filmje a NER elmúlt 16 év-ről.
[00:13:30]Tehát a Ner elitesen viszonyult jobb választásnak, ha összeadom ez a kettő együtt, 31 év.
[00:13:36]Ez így van.
[00:13:36]De ez mit?
[00:13:37]Kuka?
[00:13:38]Ne, nem kuka, nem kuka.
[00:13:38]azért eltelt 30 év, bizonyos dolgokat megtanultunk, bizonyos valamennyivel gazdagabbak vagyunk, mint 1990-ben kialakultak.
[00:13:48]Vannak olyan dolgok, amik eredmények, ha úgy tetszik, ezen rendszerek tevékenysége ellenére.
[00:13:52]Pusztán az a tény, hogy békében éltünk, pusztán az a tény, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk.
[00:13:59]Ezek csomó pozitív dolgot hoztak.
[00:14:01]Ha úgy tetszik, ezek a dolgok annak ellenére történtek, hogy ezek a rendszerek úgy tevékenykedtek, olyan rosszak voltak, mint amilyenek.
[00:14:09]Hm.
[00:14:09]Mit gondolsz arról a kritikáról, hogy a felzárkózás, mint olyan, az ország pozíciójából nézve alapvetően egy mítosz, mert egész egyszerűen olyan strukturális pozíciónk van a globális gazdaságban, ami valójában nem teszi lehetővé azt, hogy a termelési értékláncban följebb tudjunk vándorolni.
[00:14:26]nagyon szigorú követelmények szabják meg azt, hogy hova és meddig nyújtózgathatunk ebben a térben, és hogy éppen ezért arról álmodozni, hogy bármilyen módon mi konvergálhatunk, fölzárkózhatunk a nyugati életszínvonalhoz, az valójában pont a kapitalizmus globális működésének a logikájából adódóan nem lehetséges.
[00:14:44]Ez az állítás az országok nagy részére igaz.
[00:14:47]Ez az állítás Magyarország elmúlt 35 évére igaz.
[00:14:50]Ez mindaddig igaz, ameddig nem jön létre az adott társadalomnak egy olyan kooperációja, ami lehetővé teszi, hogy ebben a munkamegosztásban, ebben a nemzetközi munkamegosztásban előrébb lépjenek.
[00:15:04]Az összes nagy felzárkózási történet az elmúlt 70 évben pontosan arról szól, hogy először kialakul egy közös nemzeti alap, kialakul egy rendszer, amit legalább ideig, óráig átmenetileg támogatni tud a társadalomnak az a része, amelyik fölfele tudja húzni a fejlődésben az adott országot.
[00:15:28]És amikor kialakul egy legitim rendszer, amely legitim rendszer keretei között valóban működni tudnak, valóban létre tud jönni komoly társadalmi kooperáció, akkor országok képesek arra, hogy sokkal inkább, ha úgy tetszik, a nemzetközi munkamegosztás vagy a kapitalizmus logikája ellenére is feljebb tudjanak lépdekelni.
[00:15:53]Nagyon jó példa erre Finnország, nagyon jó példa erre Szingapúr, nagyon jó példa erre Korea.
[00:16:01]Nagyon jó példa erre látjuk a szemünk előtt a lengyeleket és a cseheket.
[00:16:07]Ennek a lélekt pillanatában áll most az ország.
[00:16:10]Megkapjuk a lehetőséget, és azt gondolom, 100 éve most kapjuk a legjobb lehetőséget arra, hogy nekiinduljunk egy ilyen folyamatnak.
[00:16:17]Ez 20-30 évig fog tartani.
[00:16:22]Rendszerváltás zajlott vasárnap szerinted a szavazófülkékben?
[00:16:25]Azt gondolom, hogy megkaptuk a lehetőséget arra, hogy rendszerváltás legyen, sőt tovább megyek.
[00:16:29]Megkaptuk a lehetőséget arra, hogy alapítás történjen.
[00:16:33]Egy olyan rendszer alapítása történjen, amelyik valóban hosszú távon velünk lehet.
[00:16:42]Mi kell ahhoz, hogy 15 év múlva nek megint arról kell majd beszélned, hogy újra elszaottunk egy lehetőséget?
[00:16:45]Tehát rendben van.
[00:16:47]Mondjuk azt, hogy akkor itt most fehér lap, föl lehet rajzolni a kívánatos magyar jövőt.
[00:16:51]Hol kell kezdeni ezt a folyamatot?
[00:16:55]Azt hiszem, hogy legalább három dolgot tud, tehát ahhoz, hogy meg lehessen ezt a legitimitást teremteni, először is ennek a legitimá, tehát hogy ahhoz, hogy el tudjuk fogadni, hogy mi ezen viszonyok között fogunk kooperálni, hogyha ha nem megy, ha nem vagyunk elégedettek mondjuk a Tisza kormánnyal, akkor nem rendszerváltást fogunk keresni, hanem egy új kormányt fogunk keresni, hogy így tudjunk működni.
[00:17:18]Ah, tehát, hogy egy legitim rendszer jöhessen létre, ez nincsen csodaszer, nincsen egy olyan dolog, hogy na, ha ezt így csináljuk, akkor meglesz.
[00:17:23]Ez mindenképpen egy hosszú folyamat, de ezen a hosszú folyamaton belül az alapítás a legfontosabb fázis, hogy pontosan az alapításkor, amikor elindulunk, milyen alapszabályokat fektetünk le, és három olyan dolog van, amit amit mindenképpen teljesíteni kell ahhoz, hogy ez az alapítás megtörténhessen.
[00:17:46]Hm.
[00:17:46]Az egyik tudni kell valamifajta stabilitást demonstrálni.
[00:17:51]Stabilitás milyen értelemben?
[00:17:53]Mindjárt el is mondom hármat felsorolom.
[00:17:55]Tehát a stabilitás demonstrációja, erős morális alapokat kell megteremteni a az új rendszer számára, és egy reményt nyújtó hosszútávú rendet kell létrehozni.
[00:18:06]Tehát alapvetően ez a három dolog.
[00:18:10]Na most stabilitás.
[00:18:10]Stabilitáson értem azt, hogy stabilitást kell mutatni, hogy nincs veszélye a restaurációnak.
[00:18:16]Ez nagyon fontos, mert hogyha van, akkor mindenki még visszafele kacsint.
[00:18:19]Nem arra fókuszálunk, hogy mit építünk.
[00:18:21]A nagyon fontos, hogy külföldile külfölddel kapcsolatban, hatalmi konstellációkba mibe tagozzuk be, mennyire tudunk egy stabil viszonyrendszert kialakítani a külfölddel.
[00:18:34]És a harmadik az, hogy ameddig az ez az alapításnak az időszaka tartozik tart, ami valószínűleg egy ilyen négy év körüli periódus, addig többé-kevésbé gazdasági értelemben is stabil környezet legyen, hogyha van válság, akkor azzal jól meg tudjon küzdeni az adott berendezkedést.
[00:18:52]Tehát, hogy ez a három dolog, ez minimálisan kell ahhoz, hogy az emberek azt érezzék, igen, érdemes hosszú távon építeni erre a berendezkedésre.
[00:19:02]A restauráció veszélyről beszélsz.
[00:19:04]Ugye ez egy becsenge azzal, ami nagyon sokatnak az elvárása, nevezetesen, hogy valamilyen típusú elszámoltatás a múlt bűneinek a számonkérése szükségeltetik ahhoz, hogy el lehessen kezdeni az új korszakot.
[00:19:16]Szerinted itt személyesen Orbán Viktornak is bűnhődnie kell?
[00:19:23]Nagyon.
[00:19:23]Tehát azt mondom, hogy egy miniszterelnök, attól függ, mit jelent a bűnődés, a nyilvánosság.
[00:19:29]Én azt gondolom, hogy minden egyen minden egyes ember esetében nyilvánosságra kell hozni a tetteket, azokat meg kell ítélnie a közösségnek.
[00:19:42]És hogyha ezek a tettek olyanok, amik valóban a büntetőjog logikája mentén, vagy esetleg a polgárjog logikája mentén jogkövetkezményekkel járnak, akkor azokat a jogkövetkezményeket érvényesíteni kell, hiszen törvény előtti egyenlőség van.
[00:19:59]Azt gondolom, hogy ez is egy nagyon fontos üzenete kell, hogy legyen bármilyen új berendezkedésnek, de megint csak minden egyes ember esetében meg kell ismerni a tényeket, és minden egyes ember esetében gondosan ki kell vizsgálni, hogy mi történt.
[00:20:16]Üm ugye a Nerelőtti korszakot azért alapvetően egy erősen piaci fundamentalista neoliberális gazdasági berendezkedés és elvnek a gyakorlatba ültetése jellemezte.
[00:20:25]A NER pedig öne definíciója szerint valamifajta unortodox gazdaságpolitikai kísérlet lett volna.
[00:20:30]Na most szerintem kimentetjük, hogy mindkettő elbukott.
[00:20:35]Ezt te magad is így gondolod.
[00:20:35]Mit kell akkor igazából modernnek tekinteni, amire vigyázó szemünkethetjük?
[00:20:42]Talán ez a legjobb hír.
[00:20:42]Nincs ilyen modell.
[00:20:45]Akiket felsoroltam a finnek, a koreaiak, a szingapúriak, de egyébként a lengyelek vagy a csehek nem azt csinálták szemben szegény magyarokkal.
[00:20:56]hogy vettünk egy modellt 90-ben, ha és megpróbáltuk azt adaptálni Magyarországra, hanem kiindultunk abból, hogy mik az adottságai az országnak, mik azok, amiket mi ennek a közösségnek a tagjai fontosnak tartunk, és ahhoz próbáltuk, ahhoz próbáltuk alakít, ahhoz pontosabban ahhoz kellett volna alakítanunk a modellt.
[00:21:17]A finneknek egy nagyon sajátos berendezkedése van, ahol nagyon erős az állam, ahol egy óriási egyenlőségi elv valósul meg, mert a finnek ebben hisznek.
[00:21:27]Az egyik ilyen egy dolog Maher Flórától tanultam, hogy hogy a Finnek 10 évet töltöttek csak azzal, hogy egyezzenek abba, hogy mi az oktatási rendszerüknek a célja.
[00:21:42]A célja nem az oktatási rendszer reformjával, azzal, hogy széleskörű megegyezés legyen arról, hogy mi a fin oktatási rendszer célja.
[00:21:55]És a cél, ők abba egyeztek meg, hogy egyébként az, hogy minden fin gyerek ugyanolyan figyelmet kapjon.
[00:22:01]Legyen az tehetséges, kevésbé tehetséges.
[00:22:03]Legyen az szegény, legyen az gazdag, legyen az lapföldi kistelepülésről vagy Helsinkiből.
[00:22:09]A lényeg, mindenki ugyanazt a figyelmet kapja.
[00:22:12]ők ebbe egyeztek meg.
[00:22:15]A finn logikából ez következett.
[00:22:15]A magyar logikából könnyen lehet, hogy nem ez következik.
[00:22:20]Hajjaj.
[00:22:20]Azt akarom kérdezni, hog nyilván ez egy nagyon sajátos történeti korszak az a a az eredménye a második világháború után, így alapvetően konjunkturális gazdasági környezetben.
[00:22:29]Na most Magyarországon egy kifuladóban lévő EU, ami nagy kérdés, hogyha még a 28-as költségvetését össze is tudja hozni, mi lesz utána vele?
[00:22:37]radikalizálódó európai szélső jobboldal, energiaválság, hormozis szoros és az iráni háború jól ismert körülményei miatt.
[00:22:44]Szóval, hogy ilyen felfokozott és turbulens időben hogyan tud a magyar elit időt nyerni arra, hogy gondolkozzon?
[00:22:54]Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy nem az a cél, és a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, amit mondasz.
[00:23:00]Ez egy nagyon kaotikus időszak.
[00:23:03]A az egész nyugati modellel kapcsolatban kérdések vannak.
[00:23:08]A világga, ahogy ismertük az elmúlt 35 évben, nyilvánvalóan dezintegrálódik.
[00:23:14]A magyar szerep benne nem egyértelmű.
[00:23:16]Egy csomó kérdés van.
[00:23:16]Egy ilyen helyzetben nem lehet statikus stratégiát megfogalmazni.
[00:23:21]Amit meg kell fogalmaznunk, és ez vissza fog vezetni erre az egész legitim rendszerprobémakörre, az az, hogy abba tudunk megegyezni, hogy hogyan akarunk működni, hogyan akarunk reagálni a minketérő kihívásokra.
[00:23:35]Tehát nem egy végcélt kell meghatározni, hogy a magyar modell az, amiben ez és ez történik, ahol az a cél, hogy nem tudom, ilyen és ilyen cégeink legyenek, vagy erre és erre az iparágra fókuszáljunk.
[00:23:50]Nem lehet ilyet csinálni a jelenlegi felfordulásban.
[00:23:53]Semmilyen ilyen fix célt nem lehet kitűzni.
[00:23:57]Arra érdemes, arról érdemes gondolkodni, hogy fogunk működni.
[00:23:59]Jön egy új kihívás.
[00:24:02]Azon kihívásnál hogyan oldjuk meg azt, hogy a társadalom lehető legnagyobb részének a szempontjait tudjuk integrálni az ehhez kapcsolódó döntéshozatalban.
[00:24:11]Tehát igazság szerint egy működési modell.
[00:24:13]Abban kéne megállapodnunk, hogy hogyan működünk mi, magyar társadalom.
[00:24:18]mi ebben a politika szerepe?
[00:24:20]És biztos vagyok benne, hogy ha egy kicsit is jobban akarunk működni benne, akkor a politika szerepének kisebbnek kell lennie.
[00:24:27]Nem csak annál, ami az elmúlt 16 évben volt, hanem annál, ami az elmúlt 36 évben volt.
[00:24:32]Meg kell tudnunk kell területet biztosítani más aktoroknak, többek között egyébként azoknak az aktoroknak, akik ennek a rendszerváltásnak a legfontosabb katalizátorai voltak.
[00:24:46]Oké.
[00:24:46]Ö amikor készültünk a beszélgetésre, használtad előzetesen ezt a tipológiai megkülönböztetést, hogy politikai és közéleti jelit.
[00:24:51]Engem érdekelne, hogy mi a különbség a kettő között, és hogyha jól értem, akkor hogyan lehet elkerülni azt a veszélyt, ami azért a 2010 elt időszakot masszívan jellemezte, hogy az úgynevezett közéleti elitnek anélkül politikai felelősséget vállalt volna, állandó elvárása volt a politikától, hogy ahogyan fütyül, úgy legyen szíves táncolni.
[00:25:10]érdemi felelősséget nem vállalt a döntéseiért vagy a javaslataiért, és emiatt egyébként sokszor magára maradt a politika és viselte ennek a költségeit.
[00:25:19]Láttuk aztán 2010-ben ebből hogyan lett kéthad.
[00:25:21]Tehát, hogy hogyan kéne újra gondolni a közéleti elit fogalmát szerinted 2026-ban?
[00:25:24]Azt gondolom, hogy egyrészt az a viselkedési mintázat, amit a 90-es években és a 2000-es években láttunk, az a Kádár rendszernek azon sajátos következménye volt, amit Konrád és Szelényi az értelmiség útja az osztályhatalomra című osztályhatalomhoz című könyvében írt meg, ami gyakorlatilag arról szólt, hogy a Kádárrendszernek Isten igazából csak ideológiailag csak egy máza volt, de valójában egy technokrácia volt.
[00:25:51]És az a technokrata elit, az a technokrata elit gyakorlatilag az ment, nem átmentette a hatalmát, maradt nagyon fontos a 90-es években is, meg a 2000-es években is ugyanaz a gondolkodásmód, ami azt mondta, hogy én fogok szakkérdéseket, és a kormányzás az a szakkérdésekről szól.
[00:26:15]Ugye ennek a ki nem mondott része az volt, a kicsit elfelejtett része az volt az, hogy hogy hát hogyha hogyha a szakkérdésekre szeletelek mindent, akkor a szakkérdések közötti egyensúlyozás, a különböző szaks szempontok közötti döntés az hirtelen csak és kizárólag a politika kezében marad.
[00:26:35]Akkor lemondok arról, hogy legyenek emberek, akik ezt átfogó módon kell, hogy értsék.
[00:26:40]Ezeket szeretem én közgondolkodónak hívni.
[00:26:46]Isten igazából az történt, hogy fokozatosan a szakértő etoszára ültünk rá, aki aztán mindig okosabb volt a saját szakterületén, mint a politikus.
[00:26:56]De hát ez egy abszolút hamis helyzet.
[00:26:56]A szakértő valóban érti a szakterületét, de a szakértő nem látja azt, hogy milyen más szakterületek hasonló szempontjai között kell a politikusnak egyensúlyoznia.
[00:27:08]Én azt gondolom, hogy egy új közéleti elitnek talán a legfontosabb ismérve az lehet, hogy felvállalja azt, hogy nem szakértőként működik, hanem kifejezetten azt, hogy próbálja a különböző szakértői szempontok közötti mérlegelésnek a felelősségét és bizony a nehézségét felvállalni, elismeri azt, hogy bizonyos helyzetekben nem lehet okosabb, mint azok, akik napi szinten benne vannak ezekbe a dolgokba, és megpróbálja magát azokra a területekre korlátozni, ahol releváns az, hogy mit gondol egy közéleti elit.
[00:27:46]És ezek pedig a morális kérdések és a hosszútávú stratégiai kérdések, mert lássuk be, a szakértői logika, a kormányzati logika, a politikai logika az négy éves ciklusokban gondolkodik egy demokráciában.
[00:28:01]Valakinek be kell hoznia a hosszútávú logikát.
[00:28:04]Ez lenne a közéleti elitnek a feladata, nem az, hogy a költségvetési tételekről mondjon véleményt.
[00:28:11]Ez világos.
[00:28:14]De látod te-e ehhez a hadra fogható harcostársakat?
[00:28:20]Látom azt, azt látom, hogy vannak vannak cserjék.
[00:28:23]Azt gondolom, hogy ez a dolog, ebben a dologban sokkal jobban nézünk ki, mint 15 évvel ezelőtt.
[00:28:27]Vannak emberek, akik ezzel a szándékkal lépnek fel.
[00:28:32]Vannak emberek, akik elkezdenek invesztálni komolyan abba, hogy hogy egy kicsit szélesebb körül legyen a tudásuk.
[00:28:40]Nem feltétlenül mélyebb, hanem szélesebb körül legyen a tudásuk.
[00:28:42]És azt gondolom, ez egy ez egy szükséges dolog.
[00:28:44]Ez ez is idő.
[00:28:46]Ez ez is idő lesz.
[00:28:46]Biztosan 10 év múlva jobban fogunk kinézni, mint ma.
[00:28:51]Nem akarom lerángatni a beszélgetést a reáliáknak a szintjére, de ugye közben azért mégis csak azt lehet látni, hogy március végére a költségvetési hiány meghaladta az éves törvényi előirányzat 80%-át.
[00:28:59]Tehát a Tisz nyilvánvalóan nagyon nehéz gazdasági környezetben fogja átvenni majd a hatalom gyakorlását.
[00:29:04]Eleve lesznek olyan kötelezettségei az előző kormánynak, amiket majd még ak most kell majd kifizetni.
[00:29:08]Nem tudjuk pontosan, hogy a gázszerződéseknek a tartalma hogy néz ki.
[00:29:12]Tehát simán lehet, hogyha adott esetben egy energiaválsággal telített ősz vár ránk, amiben mondjuk adott esetben az orosz fél nem feltétlenül teljesíti úgy azokat a vállalásokat, mint ahogyan az korábban megtette.
[00:29:23]Tehát nagyon könnyen csúszhat bele olyan válságkezelési üzemmódba az új kormány, ami mindenfajta reformkísérletnek abszolút elejét veszi, hiszen olyan üzemmódra kell váltania, amiben abstart a válságokat kell napról napra menedzselnie.
[00:29:38]Szóval milyen kockázatokat azonosítanál be esetleg a Tisza számára, hogyha az a kérdés, hogy mire kell ügyelnie ahhoz, hogy ne vesszen el a mikroedzsmentjében a kormányzásnak?
[00:29:50]Borzasztó fontos, amit mondasz.
[00:29:50]Ugyanis ebben a logikában belecsúszunk abba, hogy valójában ezek a nagy kérdések, a rendszeralapítási kérdések olyanok, mintogyha ezek a kormányzás kérdései lennének.
[00:30:03]De ez nem igaz.
[00:30:03]A rendszeralapításnak a kérdései az egyik nagy kérdése az az igazságtétel, a másik nagy kérdése az alkotmányozás.
[00:30:15]Ennek a kettőnek bizony kevés köze van ahhoz, hogy hogyan kezeljük a válságot.
[00:30:20]És a harmadik kérdés az, hogy a mindennapi élet szempontjából fontos kormányzati döntések hogyan, milyen szinten, milyen megfontolások mentén születnek, azaz milyen hosszútávú rend alapjait teszi le, viselkedési rend alapjait teszi le a kormányzat.
[00:30:37]Tehát az, amiket mondasz, ezek fontos dolgok, ezek fontos kormányzati dolgok.
[00:30:42]egy zárójeles megjegyzés, sok nehézség lesz velük.
[00:30:49]És és azt gondolom, hogy hogy az ez nem egy könnyű helyzet, amit örököltek, de nem arról van szó, hogy az összeomlás előtt állna az ország.
[00:31:01]Tehát, hogy ez egy kompetens és én azt gondolom, hogy a Tiszának egy kompetens pénzügyminisztériuma lesz.
[00:31:07]Egy kompetens pénzügyminisztérium ezt a helyzetet kezelni fogja.
[00:31:12]tudni.
[00:31:14]Tehát akkor te mondjuk Kármen Andrásról jó véleménnyel vagy.
[00:31:17]Igen.
[00:31:18]Bízol abban, hogy mondjuk az ő pénzügyminisztége az egy sokkal prudensebb időszakát fogja majd elhozni a magyar költségvetésnek?
[00:31:27]Nem tetted magasra a lécet.
[00:31:30]Azért is kérdezem ezt, mert ugye április elején még 382 volt Fint az Euróval szemben.
[00:31:33]Ez hétfől elesett 362-re.
[00:31:37]Na most négy év nem volt ennyire erős a forint.
[00:31:39]És Zsidai Viktor azt mondja, hogy ez igazából az, hogy a piaci várakozások beáraszták azt, hogy Magyarország belátható időn belül az eurozóna tagja lesz.
[00:31:45]Egyrészt szerinted is e-e az oka, illetve mennyire lett tartós ez az erősödés?
[00:31:53]Azt gondolom, hogy egyértelműen ez az oka, és az erősödés akkor lesz tartós, hogyha a kormányzat lépései azt sugalják, hogy valóban hiteles az a pálya, hogy magyar hitelesen fenntartható az a pálya, ami Magyarországot az eurozónába viszi.
[00:32:09]Az eurozónához való csatlakozás vágya nyilvánvalóan a csatlakozás óta egész kötelezettsége az országnak, de másrészt meg egy állandóan visszatérő vágya is a pénzügy gazdasági és szellemi elitnek.
[00:32:18]Na most fölvetem azt a kérdést, hogyha mondjuk ugye Magyar Péter is megerősítette azt, hogy abszolút-e célja a Tiszakormánynak, hogy csatlakozzunk az övezethez, de hát nyilván ez egy 5-6 éves folyamat alsó hangon is, tehát 2030-31 környékén történetez meg.
[00:32:30]Az az eurozóna, amihez mi esetlegesen csatlakozni fogunk majd már akkor, az bírja még azokat az ismérveket, mint amiket korábban megfogalmazott ez az elit arra vonatkozóan, hogy ehhez csatlakozni kell.
[00:32:40]Tehát azt akarom igazából fölvetni, hogy nincs-e itt is egy olyan útfüggősége, vágyvezéreltsége a magyarországi közgazdászelitnek, miszerint elképzelünk egy euro övezethez való csatlakozást, ami már rég nem az lesz, mi oda megérkezünk.
[00:32:54]Azt gondolom, hogy ez azt húzza alá, amit mondasz, hogy az euró bevezetés is egy olyan téma, ami persze a feltételeket elő kell készíteni, de közben egy precedenst kell arra teremteni, hogy az ilyen szintű kérdéseket valóban egy lényegesen szélesebb körű diskurzus előzi meg.
[00:33:14]Igenis ez a rendszer akkor fog hosszútávú legitimitással rendelkezni, ha a demokráciának egy új definícióját tudja bevezetni.
[00:33:24]Ha a demokrácia nem azt fogja jelenteni, hogy négy évente elmegyünk szavazni, hanem a demokrácia azt fogja jelenteni, hogy a társadalomnak a korábbiaknál egy lényegesen szélesebb rétege vesz részt ezen kérdéseknek legalább a megismerésében, és képes arra, hogy az ezzel kapcsolatos félelmeket, az ezzel kapcsolatos észrevételeket valamilyen szinten becsatornázza.
[00:33:49]Ha ezt meg lehetne oldani, és például az euró bevezetése egy kiváló szimbolikus alkalom lenne erre elindítani két év múlva egy olyan folyamatot, vagy egy év múlva egy olyan folyamatot, aminek részeként valóban visszatérő módon nyilatkozhat nem csak a politikai elit, nem csak a közéleti elit.
[00:34:10]általában itt végetér a közéleti diskurzus, hanem az a lokálisan integrált réteg, és itt utalók Szabó Andre és Kovács Imre kutatására ugye definiálták ezt a réteget.
[00:34:20]És én azt gondolom, hogy igen, te ezt nagyon magyarázó erejinek tekinted.
[00:34:25]Nagyon komoly magyarázójűnek gondolom.
[00:34:27]Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon jól megfog valamit erről a társadalomról.
[00:34:32]Csak befejezem a gondolat, őket is be kell tudni vonni.
[00:34:34]Ha őket bevonjuk, az garancia arra, hogy a társadalomnak egy meglehetősen széles rétege fog ezekről a problémákról és dilemmákról tudni.
[00:34:42]Ha semmi mást nem csináltunk, csak ezt a csatornázást megoldottuk, és lehetővé tettük, hogy a politikai elit és a közéleti elit legalább hallja, hogy a mindennapi élet szintjén a magyar társadalomban milyen félelmek, vagy milyen vágyak vannak az euróval kapcsolatban, akkor egy sokkal megalapozottabb döntést tud hozni, mint amikor úgy tesz, mintogyha ezek technikai kérdések lennének.
[00:35:06]Az Euró bevezetése nem egy technikai kérdés.
[00:35:09]Van egy technikai előfeltétele, de az euró bevezetése egy az egész magyar politikai közösséget, az egész társadalmat érintő hatalmas kérdés.
[00:35:21]Ezért megérdemli, hogyha mi egy új típusú demokráciába gondolkodunk, ha itt egy új, egy legitim rendszer alapítása jön létre, akkor egy ilyen horderrejű kérdésről máshogy kell tudni beszélni.
[00:35:36]Erről is akarlak kérdezni, de előtt egy másik ellentmondást vagy vért ellentmondást segíts nekem megérteni.
[00:35:41]Tehát te alapvetően kritikusa vagy a 2010 előtti közgazdasági konszenzusnak, ennek az egész neoliberális rendnek, de kritikusa voltál a nernek is.
[00:35:49]Na most nyilván a a a szuverenitásnak ez az orbánista felfogása nagyon lejáratta magát a fogalmat, pláne egyébként a matolcsista jegybanki gyakorlat, ami gyakorlatilag annyit jelentett ott a monetáris szuverenitás vagy függetlenség, hogy addig gyengítjük a fizető eszközt, amíg ezzel nem tudjuk kipótolni.
[00:36:03]egyébként a munkaerő többletet, meg egyáltalában ezzel profitábilissá tenni azokat a vállalatokat, amelyek egyébként nemzetközi tőkéből tudnak működni.
[00:36:13]Tehát, hogy tudatosan gyengítjük a fizető eszközünket annak érdekében, hogy ezzel javítsuk a versenyképességünket.
[00:36:18]Ez nyilván egy kártékony, hosszútávon kártékony monetáris függetlenség fölfogás, de hogy azért valószínűleg van ettől eltérő monetáris függetlenségi felfogás is, és lehet, hogy az kívánatos lenne.
[00:36:30]Miért jó az, hogyha a magyar elit meghozza azt a döntést, hogy ezt átengedi?
[00:36:34]az Európai Központi Banknak.
[00:36:36]Miért jó az, hogyha monetáris függetlenségünktől elbúcsúzunk?
[00:36:37]Mit nyerünk vele?
[00:36:41]Elméletileg.
[00:36:41]Jó, tehát hogy nyilván ennek vannak előnyei és vannak hátrányai.
[00:36:44]Hátránya az, hogy lemondunk egy olyan eszközről, ami krízish helyzetben például lehetővé teszi a gyors lépést.
[00:36:50]A leértékelés egy krízis helyzetben egy gyors reakciólehetőség gyakorlatilag lehetővé teszi az elitnek, hogy egy olyan döntést hozzon meg, amiről ő azt gondolja, hogy nagyon fontos ahhoz, hogy elkerüljünk egy nagyobb bajt.
[00:37:01]Ez mondjuk egy nagyon pozitív olvasata a dolognak.
[00:37:05]A lehetséges előnye annak, hogyha erről lemondunk, az egyik az az, hogy szorosabbá tesszük az integrációnkat a közép-európai gazdasággal is.
[00:37:13]Azt látnunk, ennek vannak előnyei és vannak hátrányai.
[00:37:18]Látnunk kell azt, hogy hónapokra vagyunk attól potenciálisan, hogy bevezessék az úgynevezett rezsim 28-at, ami a az, hogy létrejöhet az úgynevezett európai vállalat.
[00:37:30]Ha működni akar valaki nem csak Magyarországon, hanem Szlovákiában, meg Lengyelországban is, és nem a akkor ma kell egy szlovák leányvállalat, kell egy lengyel leányvállalat.
[00:37:40]Mindegyiknek lesz egy könyvelője, mindegyiknek lesz egy bankszámlája, mindegyiknek lesz mindenfajta bevallása, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:37:47]hogyha létrejön ez az európai vállalati forma, akkor hirtelen Magyarországon létrehozhatok egy európai vállalatot, és akkor annak lehetnek munkavállalói Szlovákiában, lehetnek munkavállalói Lengyelországban, és sokkal egyszerűbb lesz működtetni egy ilyen helyzetben, hogyha Magyarország emellett eurozóna tag is, annak további könnyebbség a a sokkal könnyebb lesz még működtetni, sokkal könnyebb lesz az, hogy Magyarországról nem kell azzal foglalkozni hogy a forintnak az árfolyama az hogyan hogyan mozog.
[00:38:20]Ez egy előny.
[00:38:20]A másik ennél kézzel foghatóbb előny az az, hogy pontosan az elmúlt sok-sok év nagyon felelőtlen monetáris politikája miatt Magyarországon notóriusan magasabb az infláció és notóriusan magasabbak a kamatok, mint az eurozónában.
[00:38:37]Az eurozonához való csatlakozás az azonnal levinni a kamatot.
[00:38:42]Azonnal olcsóbb lenne a jelzálog, azonnal a jelzálóghitel, azonnal olcsóbb lenne bármilyen beruházási hitel a vállalatoknak.
[00:38:48]És úgy tudnának felvenni eurohitelt, hogy nem kéne attól rettegniük, hogy esetleges forintlehelyértékelés alássa azt a képességüket, hogy visszafizesse.
[00:38:57]Üm.
[00:39:00]Tehát, hogy azt gondolom, hogy ezek ez nagyon kézzel fogható előny.
[00:39:02]Az inflációs különbség hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar inflációs különbség ki, tehát Magyarországnak ez az inflációs prémiuma lejjebb menjen, és ne annyival legyen nagyobb a magyar infláció, mint amennyivel nagyobb.
[00:39:15]Ez megint egy olyan dolog, ami az emberek zsebébe fog pénzt visszatenni.
[00:39:21]Tehát ezek az előnyök.
[00:39:22]Oké.
[00:39:22]És mik a hátrányok?
[00:39:22]A hátrány az pontosan az, hogy elveszíted ezt a reakcióképesség, de ahhoz nagyon kell hinned abban, hogy ezzel a reakcióképességgel a magyar állam mindig felelősen fog bánni.
[00:39:34]És ennek sajnos gyakorlatilag semmilyen tradíciója nincs Magyarországon.
[00:39:40]Ez világos, de ez nem kiskorosítása valamilyen szinten egyébként a saját elitünknek.
[00:39:43]Tehát amire te igazából javaslatot teszel, az egy sokkal magabíróbb elitnek a kifejlődése.
[00:39:50]Ez mondjuk például nem megy szembe ezzel az elvvel.
[00:39:54]Én azt mondom, hogy én azt belátom, hogy az a magabíró belitt, amit én szeretnék látni, az 30 év lesz, amíg megszületik.
[00:40:02]Addig a 30 év, abban a 30 évben, ameddig kialakul egy jól működő, sokkal kooperatívabb magyar társadalom, addig ezt még nagyon sokszor el lehet rontani.
[00:40:11]És azt gondolom, hogyha az elrontásnak az esélyét csökkentjük azzal, hogy belépünk az eurozónába, akkor én azt gondolom, hogy többet nyerünk, mint amit veszítünk.
[00:40:21]Nem azt mondom, hogy ezzel csak nyerünk, azt mondom, hogy többet nyerünk, mint amit veszítünk.
[00:40:25]De ez az én véleményem, amit én hangsúlyozni szeretnék, hogy ez egy olyan kérdés, amit sokkal-sokkal szélesebb körben kéne megbeszélni.
[00:40:34]Az alapítás lépés akarlak meg mindjárt kérdezni, de előtte még egy pár gazdasági kérdés ilyen általánosában megfogalmazva, merthogy a nemzeti tőkésosztálynak a ki fejlesztése vagy megépítése egy rendszereken átívelő vágy volt sokáig a magyar elit részéről.
[00:40:52]899-90-től kezdőden.
[00:40:52]Ez gyakorlatilag végighúzódik a Neren keresztül is.
[00:40:54]És volt egy ilyen hamis tudat, miszerint hogyha a tőkisosztály nemzetközi, ha nem nemzeti, akkor annak a megtermelt javai sokkal jobban hasznosulnak helyben.
[00:41:04]A megtermelt többletek lecsorognak majd a nem tudom, ranglétre legalján állókhoz is.
[00:41:11]Tehát a jóéteményekből sokkal könnyebb részesülni, és nem viszik ki a profitot.
[00:41:15]Most ehhez képest azt látjuk, hogy versenyképességi szempontból nemhogy előnyben lennének ezek a nemzeti nagy vállalatók, amelyek a NER jótékony hatásait élvezették, hanem kifejezetten alul szerepelnek, alulteljesítenek, nem csak versenyképességi szempontból, hanem mondjuk a bérek szempontjából, a termelékenység szempontjából és így tovább.
[00:41:31]És hát most van egy különösen szembeszőkő metrika, amiben nagyon komolyan alulteljesítenek, nevezetesen, hogy zuhannak a részvénypiaci értékeik.
[00:41:40]Néhány példát hadd mondjak gyorsan ide.
[00:41:42]A jászgellért fére 4 IG januárban 4400 Ft körül mozgott, most leesett 2000 Ft-ra, majdnem 50%-os értékvesztés.
[00:41:51]A Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Global januárban 550 Ft körül mozgott, ez most 300 Ft körül volt, de a Tiborcisan által néhány évben megvásárolt Gránit Bank januárban 19000 12700-on jegyzett részvényt, most 9400-ra esett vissza.
[00:42:09]Szerinted egy következő kormánynak, a Tisza mit kell kezdeni a Neres cégekkel?
[00:42:13]Mit kell tanulni a példájukból?
[00:42:13]És a konkrét cégekkel egyébként mit érdemes kezdeni?
[00:42:18]A legfontosabb tanulás a példájukból az az, hogy ez a végtelenül voluntarista, végtelenül sajnos ezt kell mondanom, primitív megközelítés a nagyvállalatépítéshez.
[00:42:32]Ez nem működik.
[00:42:32]Nem igaz, hogy csak akarni kell.
[00:42:34]Nem igaz, hogy az a jó nagy tőkés, aki mindig jelent a miniszterelnök úrnak, ez lehet, hogy a miniszterelnök úrnak jó, de egyébként senki másnak nem az.
[00:42:46]Hm.
[00:42:47]Minden kisország, aki fel tudott zárkózni a gazdagországok közé, az exporton keresztül tette.
[00:42:53]Mindegyik, mindegyik ilyen nagy felzárkózási sztori, export sztori.
[00:42:58]Hát ugye kicsi a piac, nem tudsz annyi jószágot megtermelni, hogy az az kihúzza Münchusen báróként az ország jólét.
[00:43:07]Ahhoz külföldről kell tudni elhozni jövedelmet.
[00:43:10]Ezt hívjuk exportnak.
[00:43:10]Na most a nekünk exportsikerekre van szükségünk, de hazai tulajdonú exportsikerre, mert aki külföldön is sikeres tud lenni, aki a világpiacon is sikeres, az biztosítja azt, hogy valóban nála összhangban vannak a fizetések és a tudás.
[00:43:31]Az úgy biztosítja azt, hogy itt Magyarországon fog koncentrálódni valami olyan tudás, amiből aztán az egész társadalom tud valamifajta hasznot húzni.
[00:43:40]Pontosan ez a lényege ezeknek a felzárkózási történeteknek, hogy hogy tudunk olyan társadalmi szintű kooperációt megteremteni, hogy többek között ilyen dolgok létrejöhessenek.
[00:43:52]Ebbe azt gondolni, hogy én megspórolom a társadalom tudásának, tapasztalatának a bevonását, és én a végtelen bölcsességembe majd megmondom, hogy a veem lesz az, aki kiemelkedik.
[00:44:06]Hát ez a hübrisznek a csimbonasz szója.
[00:44:09]Van olyan cég, amit szerinted érdemes lenne elgondolkodni, hogy piaci alapon is alkalmas lehet arra, hogy ma már annyira tőkős, hogy életképes tud maradni?
[00:44:18]Nem ismerem ezeket a cégeket elengedendően ahhoz, hogy erre megalapozott véleményt tudjak mondani.
[00:44:24]Koncepcionálisan rendkívül alacsony valószínűséget adok ennek.
[00:44:29]kérlek, hogy azonosíts be, hogy mik azok a lépései az alapítási folyamatnak, amikben ezeket szakaszolni voltál képes.
[00:44:36]Szóval amit mondani akartam, hogy tehát három dolog kell ahhoz, hogy az alapítás sikeres lehessen.
[00:44:43]Az egyik ez a stabilitásnak a demonstrálása.
[00:44:44]A második erős morális alapok kellenek, olyan morális alapok, amiről a társadalom is azt gondolja, hogy ez morális értelemben jó.
[00:44:55]És például az egyik dolog, hogy megteremteni azt, hogy igenis a bűnösök azok bűnhődnek.
[00:45:05]A másik fontos dolog a közös identitási alapoknak, az összetartozásnak megtalálni a valódi elemeit.
[00:45:10]Nem az megint csak, hogy én deklarálom, hogy mit tudom a magyar, aki nem.
[00:45:16]Ehhez valóban érteni kéne azt, hogy mit gondol a társadalomnak.
[00:45:22]Legalább így ez a közélet szempontjából aktív, a lokálisan integráltakat is magába foglaló része arról, hogy mi tart minket össze, mi az, amitől magyar a magyar.
[00:45:35]És a harmadik dolog az a kegyelem.
[00:45:35]A kegyelem az egy nagyon fontos dolog, de hát azért ne kössük a kocsit a ló elé.
[00:45:43]Kegyelem akkor van, amikor valaki beismerte a bűneit és megbánta a bűneit.
[00:45:52]Akkor lehet kegyelmet gyakorolni.
[00:45:54]Úgyhogy menjünk szépen végig a folyamaton.
[00:45:56]Ne, ne kelljen azt hallgatnunk, amit ma a köztévéből kellett, hogy hát beszéljünk a jövőről.
[00:46:02]Ez körülbelül arra emlékeztet, mint amikor amikor a 90-es években azt kellett hallgatnunk, hogy hát mindenki a rendszer része volt, úgyhogy gyorsan akkor menjünk tovább.
[00:46:10]Hát nem kell azzal foglalkozni.
[00:46:12]ö hogy hogy ki mit csinált itt 1990 előtt, de kell foglalkozni.
[00:46:19]Fontos dolog, hogy ki mit csinált.
[00:46:19]Ez egy fontos dolog.
[00:46:21]A tetteknek következménye van.
[00:46:24]Ez egy ez egy borzasztóan fontos maxima, amit vissza kell hoznunk a magyar társadalomba.
[00:46:29]Ha egy új berendezkedés valami ilyesmi logikával tud megszületni, akkor azt gondolom, az egy óriási előrelépés lesz 1990-hez és 2010-hez képest.
[00:46:43]És akkor a harmadik, tehát van a morális alap, és a harmadik, és még mindig csak elveket mondok, még nem lépéseket.
[00:46:47]És a harmadik elv az pedig az, hogy egy reményt adó hosszútávú rend alakuljon ki.
[00:46:55]Valami olyasmit, ahol az emberek látják azt, hogy igen, hosszú távon nekem is van itt keresnivalóm.
[00:47:00]Én nem gondolom azt, hogy olyan szempontból inflált várakozások lennének, hogy az emberek azt gondolják, hogy ó, már jövőre sokkal jobb lesz.
[00:47:07]Nem gondolja azt senki, hogy már jövőre sokkal jobb lesz neki.
[00:47:12]Az emberek a reményt szeretnék visszaszerezni, hogy van értelme dolgozni, van értelme tevékenykedni, és a kemény munkával valóban előre fogok jutni.
[00:47:21]Kell egy olyan a mindennapi életben megjelenő rendet kialakítani, amiben a társadalom döntőtöbbsége látja ezt a pályát önmaga számára.
[00:47:36]Hogyan rész ennek az igazságtétel?
[00:47:36]Tehát hogyan lehet ugye bocs, tehát nagyon konkrétan Magyar Péter nagyon sokat beszél a leendő vagyon visszaszerzés és vagyonvédelmi hivatalról.
[00:47:45]Nyilvánvalóan ennek a legfontosabb funkciója valamifajta társadalmi igazságtételnek a szolgáltatása.
[00:47:51]Na most egyébként kérdés, hogy a meglévő intézményrendszer, ha normálisan működne, és függetlenül, erre miért ne lenne alkalmas?
[00:47:58]egy ilyen típusú új intézmény, ez javítja ezeknek a hatékonyságát, hogy épp ellenkezőleg politikailag politikai vezérlés alá fogja majd helyezni, ahogy azt láttuk mondjuk Romániában a korrupció ellenes ügynökségnél, ami a kezdeti lelkesedés követően az bizonyult be, hogy gyakorlatilag csak a politikai revolverezésnek tudott az eszközévé válni.
[00:48:15]Szóval az igazságtétel fogalma, ami egy eléggé képtérű dolog, mert egyrészt nyilvánvalóan kívánatos, másrész m nagyon komolyan a politikai visszaéléseknek egy könnyen használható morális bárgyává válhat.
[00:48:25]Milyen eldeket érdemes szerinted a következő kormánynak szem előtt tartania?
[00:48:31]Szerintem a legfontosabb az, hogy egyes emberek egyéni ügyeit egyenként kell kivizsgálni.
[00:48:38]Szerintem rettenetesen fontos, hogy abban a pillanatban, hogy a jog területére lépünk, csak ez működhet.
[00:48:46]És igen, nagyon komolyan kell venni ezekben a kérdésekben azt, hogy elvileg nem ne nem lehet prejudikálni, valóban végig kell vinni ezeket a folyamatokat szisztematikusan.
[00:48:58]hogyha ezeknek a folyamatok úgy fog tűnni, hogy ezek politikai igazságtételek, akkor ugyanúgy elveszítik az egyébként nagyon fontos funkciójukat, mint ahogy 1945-ben a népbúírósági perk elveszítették ezt az igazságtételfelfunkciójukat, annak ellenére, hogy rengeteg valódi bűnöst vé végeztek ki, de maga a dolognak az eljárás rendje az nagyon sokat csökkentett ennek a a megfelelő üzenet jellegén.
[00:49:28]Úgyhogy, úgyhogy azt gondolom, hogy nagyon szigorúan be kell tartani ezeket a ezeket a szabályokat.
[00:49:33]Azt gondolom, hogy nagyon praktikusan nem megkerülhető a jelenlegi felállásban valamifajta külön intézmény létrehozása ebben a kérdésben.
[00:49:45]És én azt gondolom egyébként, hogy ez a vagyonvisszaszerzési hivatal, ez részben a morális alapbiztosításáról szól, de azért ez a stabilitás megteremtése szempontjából is fontos.
[00:49:56]Az mit jelent pontosan?
[00:49:56]Tehát ugye azt mondom, hogy három dolgot kell tudni egy új rezsimnek az alapításkor demonstrálni.
[00:50:02]Az egyik a stabilitás, az erős morális alapok, és a harmadik pedig a reményteli hosszútávú rend körvonalazása.
[00:50:08]A stabilitásnak az egyik része az, hogy a restauráció lehetőségének a csökkentése.
[00:50:12]És hogyha ezeket a vagyonokat visszaveszik, akkor ezzel a restauráció lehetősége is nagyon jelentősen csökken.
[00:50:19]Tehát ez nem csak az igazságtételt szolgálja, hanem a stabilitás megteremtését is.
[00:50:23]A stabilitás megteremtése kapcsán kérdezzenek még egy aspektusról.
[00:50:26]A már sokat idézett 2007-es nagyköretbefutott féltudású elitről szóló cikketben azt írott, hogy nálunk nem működnek azok a kisközösségek, amelyek szűrnék a nagy intézményeknek az egyére gyakorolt hatalmát.
[00:50:39]Itt a tiszaszigeteknek lehet szerinted ilyen típusú funkciója?
[00:50:45]Egyáltalán az a tehát mondjuk ki a rendszerváltás utáni valószínűleg legnagyobb politikai mozgalom, ami most egy nagyon képlékeny állapotban van, mert egyrészről számosságában megkerülhetetlen, de intézményesültségében gyakorlatilag bármikor szétomolhat.
[00:50:59]Nagyon kevés biztosítéka van valójában formálisan, nem részei a pártnak.
[00:51:03]Kérdés, hogy valaha részei lehetnek-e a pártnak.
[00:51:06]Szóval, hogy szerinted az ő szerepük ilyen szempontból mekkora jelentőséggel bír?
[00:51:11]Szerintem óriási a szerepük.
[00:51:11]Szerintem ők a legfontosabb új szereplő, pontosabban a Tiszas szigetekben lévő emberek, a magyar politika és a magyar közélet legfontosabb új szereplői.
[00:51:23]Arról van szó, és megint visszautalok arra, hogy ezt Szabó Andrea és Kovács Imre kutatása milyen jól előrejelezte már 2017-18-ban, hogy létrejött Magyarországon egy körülbelül 500000-es részlet réteg, akik az egyébként rendkívüli módon dezintegrált magyar társadalom atomizált egyéne között a tüskepontokat jelentik, azokat az embereket, akiken keresztül mindannyian megismerjük a helyi híreket, a helyi véleményeket, miről beszélnek a településen.
[00:51:58]És ez az ember lehet a vállalkozó, lehet a polgármester, lehet a tanár, de lehet a körmös, lehet a fodrász.
[00:52:05]Tehát olyan emberek, akikkel akik nagyon sok emberrel beszélnek az adott településen, ők azok, akik közéleti szempontból összetartják ezt a társadalmat.
[00:52:18]Ezek az emberek a 2010-es évek elején szövetséget kötöttek a Fidesszel.
[00:52:23]A Fidesznek az, hogy a Fidesz képes volt az egész országban ott lenni, ez alapvetően nekik volt köszönhető.
[00:52:30]Ezek az emberek megkötötték a szerződésüket vele, szerződésüket.
[00:52:35]Ugyanis a Fidesz nyújtott nekik valamit, amit a korábbi elit nem hm tisztességet, megbecsülést és javakat.
[00:52:47]Az EU pénzek egy kézzel fogható része.
[00:52:49]Ezer emberek közé ment, vagy közülük néhány sokkok köz sokuk lett ennek haszonélvezője.
[00:52:55]De mellette nagyon fontos, hogy az ő lokál patrióta kezdeményezéseik mögé a Fidesz odaállt és azt mondta, hogy igen, legyünk ezekre büszkék.
[00:53:06]Budapesten nagyon jókat röhögtünk a hungorikumokon meg a meg a mindenfajta ilyen hogy hívják akkor nem minden hungarikumok, de amikor elkezdték egy kicsit túlcsócsálni, pedig valójában a dolognak ez ez nem más, mint adni egy hivatalos elismerést arra, hogy igen, az amire ez a helyi közösség büszke, az egy olyan dolog, amit az egész ország elismer.
[00:53:32]Tehát adtak egy megbecsülést magának a falunap intézményének, adtak egy sokkal magasabb státuszt, mint ami korábban volt.
[00:53:39]Úgyhogy mindezek miatt ők szövetségesei voltak a Fidesznek egészen addig, amíg a Fidesz nem kezdte elvenni a helyi közösségektől az erőforrásokat és a döntési jogokat.
[00:53:49]És jött 2019 az első jelzés, hogy ezek az emberek elkezdtek elfordulni a Fidesztől.
[00:54:02]és akkor indul meg az a folyamat, ami nem más, mint hogy ezen embereknek az autonómia igénye, a szabadságigénye az, hogy ők a saját közösségüket a úgy formálják, ahogy ők jónak látják, az hirtelen konfliktusba került azzal, hogy volt egy ilyen monolit, felülről lefele működő rendszer, amelyik mindent jobban tudott, mint ők.
[00:54:26]arról is, hogy ők hogyan éljék az életüket.
[00:54:29]És ez a réteg, ez egy polgárosodó réteg Magyarországon, akiknek kifejezetten megjelent ez a szabadságigénye, ez az autonómia igénye.
[00:54:39]És végsősoron 2026-ra ez a réteg azt mondta, hogy mi a döntő többségük azt mondta, hogy nem kérünk a Fideszből.
[00:54:47]Hm.
[00:54:47]Ezek az emberek mentek a Tiszaszigetekbe.
[00:54:51]Na most ezért van az, hogy egyéni képviselői szinten a Tisza agyon verte a Fideszt.
[00:54:58]Ezek az emberek azok, akik befolyásolják a mindennapok szintén szintjén a helyi közvéleményt.
[00:55:04]Ők kulcsfontosságúak a magyar, az egész társadalmi közélet működtetése szempontjából.
[00:55:10]Na most én nem gondolom azt, hogy a döntő többségük pártak szeretne lenni.
[00:55:15]Nem gondolom azt, hogy a döntő többségük pártletet szeretne érni élni.
[00:55:20]Azt gondolom, hogy néhányan közülük majd Tisza párttagok lesznek, de nagyon sokan közülük valószínűleg nem Tisza szigetben folytatják majd, hanem megmaradnak ugyanúgy valamifajta lokális szerveződésben, és tovább fogják vinni a helyi ügyeket.
[00:55:36]Rájuk óriási szükség van.
[00:55:39]És én azt gondolom, hogy például egy alkotmányozási folyamatban, és erről jó, hogyha tudunk egy kicsit majd beszélni, nekik megkerülhetetlen szerepük lehet.
[00:55:50]Beszéljünk róla előtt egy picit kérlek, hogy definiáld, mert nagyon sokszor előjön a mostani megszólalásaidban és az írásaidban és az elit fogalma, hogy te konkrétan mit értesz, vagy kiket értesz elit alatt, mert nyilván nagyon más a szerepe annak, aki lokálisan integrált.
[00:56:03]Ő is egyfajta elit.
[00:56:04]Így van.
[00:56:04]és más az, aki mondjuk adott esetben nemzetgazdasági kiemelt cégeknek vagy területeken kiemelt cégeknek a vezetője, tulajdonosa vagy bármilyen más típusú alkotóaktora.
[00:56:16]A szociológus barátaim, ismerőseim mindig szokták mondani, hogy ne azt mondjam, hogy elit, hanem hogy elitek.
[00:56:23]Hangsúlyozva, hogy nem egy monolitról van szó, és teljesen igazuk van.
[00:56:27]Úgyhogy úgy kéne fogalmaznom, hogy az elitek, a magyar elitek azok elsősorban azok az emberek, akik különösen nagy hatással vannak egy bizonyos csoportra a magyar társadalmon belül.
[00:56:41]Mára megszűnt az, ami mondjuk 30 évvel ezelőtt volt, hogy van egy egységes elit, amelyik úgy általában a társadalom nagy része által tisztelt és követett, helyette rengeteg különböző elit van.
[00:56:57]Vannak Facebook csoportok 50000 taggal egy adminisztrátorral, aki egy adott témát visz és kifejezetten élő közösséget.
[00:57:05]az adminisztrátor, illetve azok, akik sokat, akik ott meghatározók abba a közösségbe, ők az elitek részei, de ugyanígy az elitek részei azok, akik egy mondjuk egy szakmában meghatározó követőtáborral rendelkeznek, és rájuk úgy tekintenek, mondjuk ő az a szakács, akit mindannyian követünk, akit akit már az a sébi.
[00:57:29]Ő abszolút az eliteknek a része.
[00:57:32]Tehát nem a hagyományos értelemben kell ezt venni, hanem azok, akik egy meglehetősen dezintegrálódó társadalomban nagy csoportokat befolyásolnak a véleményükkel.
[00:57:41]Így értem ezt a kifejezést.
[00:57:45]Fölvetette az előző megszólalásodban az alkotmányozás kérdését.
[00:57:47]Ez valóban egy központi kérdés lesz.
[00:57:48]Majd Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy nem három hónap alatt nem egy iPaden fogják megfogalmazni azt, és azt is fölvetette, hogy ennek valamifajta társadalmasításon kell keresztül mennie.
[00:57:58]Ruf Bálinta mellett érvelt többször is ebben a stúdióban, hogy népszavazással kell megerősíteni.
[00:58:04]Ezek nyilvánvalóan nagyon fontos demokratikus folyamatok lehetnek, amik segíthetnek abban, hogy inkább magának érezze a magyar társadalom egy esetlegesen új alkotmány szövegét.
[00:58:13]És nem akarok cinikus lenni ezzel kapcsolatban.
[00:58:16]Ennek a jelentőségét nem akarom semmilyen módon sem aláásni.
[00:58:18]De benne van ez a Magyar Társadom 10 legfontosabb problémára.
[00:58:23]És ha benne van, valójában mit nyernénk, hogyha egy ilyen folyamaton egyszer keresztül mennénk, mint társadalom?
[00:58:29]benne van.
[00:58:29]Abszolút benne van.
[00:58:29]És azért van benne, és akkor megint visszamegyek ahhoz, amit amivel indítottunk.
[00:58:38][torokköszörülés] Állandóan két évtizedenként, három évtizedenként belelépünk abba, hogy van egy rendszerünk, aztán van egy rendszerváltásunk, és az a rendszer pontosan tudja azt, hogy nem fog 20-30 évnél tovább tartani, ezért aztán egy bizonyos viselkedési mintázatot követ.
[00:58:56]egyébként az elmúlt 100 évben mindig ugyanazt a mintázatot, ami az elején biztató, aztán utána totálisan destruktív az ország számára.
[00:59:03]Az egyik ok, ami miatt beleragadtunk a nemzetközi munkamegosztásnak ebbe a bérmunkás végébe, az pontosan az, mert kép, hogy képtelenek vagyunk létrehozni egy olyan keretrendszert, ami mentén tartósan tudnánk kooperálni, ahova érdemes lenne befektetni mindannyiunknak.
[00:59:23]Ahhoz, hogy egy ilyet létre tudjunk hozni, ahhoz szükségünk van egy sikeres rendszerre, a egy egy legitim rendszerre.
[00:59:32]A legitim rendszernek előfeltétele az, hogy legyen egy sikeres alapítása.
[00:59:37]A sikeres alapításnak szükségszerűen része az, hogy lefektetjük formálisan is a legfontosabb szabályainkat.
[00:59:47]Le kell majd fektetni az informális szabályainkat is a mindennapi gyakorlaton keresztül, de a formálisakkal kezdődik ez a dolog.
[00:59:54]És a formális szabályainknak a legfontosabb gyűjteménye az alkotmány.
[01:00:03]Hm.
[01:00:03]ergó szimbolikusan is és praktikusan is szükségünk van.
[01:00:07]Nem is annyira magára az alkotmányra, hanem egy új típusú alkotmányozási folyamatra, amelyik egy új típusú demokrácia élményt ad azoknak, akikne akik a közéletben részt szeretnének venni.
[01:00:24]Mint ahogy tudsz mondani erre példát, ami szerinted nemzetközi ilyen szempontból inspiráló lehet, vagy érdemes a tanulmányozásra?
[01:00:32]A azt gondolom, hú, vannak-e nálam a kérdésnek nagyobb szakértői?
[01:00:36]Mindenképpen utalnék Tóth Gábor Attillára, aki ezt a témát nagyon nagyon mélyen érti, és egy nagyon jó könyvet is írt a témában, és én amit mondok ezzel kapcsolatban, sokat merítettem tőle.
[01:00:48]Pont mondott nekem kettőt ezzel kapcsolatban.
[01:00:53]És csak sajnos sajnos ez most jó mind de hogy azt mondod, hogy vannak amiből lehet meríteni.
[01:00:58]Vannak amiből lehet meríteni, de ami nagyon fontos itt, hogy megint csak nem a külföldi példát kell egy az egybe átvennünk.
[01:01:06]Nekünk arra kell szabnunk valamit, ami nálunk van.
[01:01:08]És azt gondolom, hogy az egyik meghatározó élménye az elmúlt két évnek az az, hogy Magyar Péter, aki az új alapításnak nyilvánvalóan a legfontosabb figurája, bejárta az országot.
[01:01:22]Ott volt, ha jól tudom, 700 településen.
[01:01:26]Igen, ez az állítása.
[01:01:27]És ott volt, és megérinthető volt, és az emberek megérintették és szelfiztek vele.
[01:01:33]Megvan az az élmény, hogy azok, akik közhatalmat gyakorolnak, azok, akik úgy tűnik, akik az okostojások, akik a partizánban beszélgetnek, azok ott vannak, és igenis jelen tudnak lenni az életünkben.
[01:01:49]Ez egy olyan tapasztalat, amire építeni kell.
[01:01:52]Ez egy meghatározó élménye ennek a rendszerváltásnak.
[01:01:56]Ez egy olyan dolog, amire tudunk építeni.
[01:02:01]Úgyhogy én mindenképpen ezt használnám ki.
[01:02:02]És hadd mondjak két szót itt az alkotmányozásról.
[01:02:04]Az alkotmányozás, és itt megint Gáborra utalok, Tót Gábor Attillára, aki ezt annak idején leírta a Nem Demokrácia című könyvében.
[01:02:11]Két fázisúak kell lennie.
[01:02:13]Az elején létre kell jönnie nagyon gyorsan egy minimál alkotmánynak, ami gyakorlatilag eltakarítja a külön a nerre szabott speciális dolgokat a az alkotmányból, és létrehoz egy olyan egyszerű dolgot, amiben aztán tényleg mindenki egyet tud érteni, és utána elindulhat egy folyamat, ami egy vagy két éves, aminek pont az lenne a célja, hogy eljutni 500 településre, eljutni, elmondani közérthető módon a dilemmákat.
[01:02:42]at bevonni a lokálisan integráltakat, lefordítani az elvont jogelveket a mindennapi szinten megérhető problémákra, és megérteni, hogy a magyar társadalom ezen kérdésekről, legalábbis a közélet iránt valamennyire érdeklődő, vagy azt befolyásolni képes része, tehát megint csak a lokálisan integrált 500000 is, hogyan gondolkodik erről a témáról?
[01:03:11]Hm.
[01:03:12]És ha ezt meg tudnánk csinálni, akkor létrejöhetne egy olyan alkotmány, ami egy ami egy valódi produktuma ennek a társadalomnak.
[01:03:20]Nekünk nem az a az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának második kiadását kell elkészítenünk, hanem valamit, ami applikálva van, ami egy egyensúlyozás aközött, amit a magyar társadalom értéknek gondol, és az, amit egyébként a közéleti elit és a politikai elit elérendő célnak gondol, és a kettő között kell egy nagyon-nagyon bölcs egyensúlyt találni.
[01:03:51]Ennek kik lehetnek szerinted legfontosabb aktorai?
[01:03:52]Tehát kérdem ezt azért is, mert pont amikor a Jürgen Habermásnak volt a halála, akkor utána sokat beszélgettünk erről, többek között a Nancy Frerrel is, hogy mennyire m problematikus volt az a felfogása az ő nyilvánosság felfogásának, miszerint egyenlő aktorokként feltételezte a társadom minden tagját, akiknek hozzáférésük van a deliberációhoz, hiszen itt nyilvánvalóan a kulturális tőke, nyilvánossághoz való hozzáférés, egyáltalában a bármifajta retorikai edzettség, vagy a közösségi döntéshozatalban való jártasságnak a képessége.
[01:04:26]Szóval ezek olyan dolgok, amik nem egységesen állnak rendelkezésre a társadak minden tagja számára.
[01:04:29]Tehát az, amit elmondtál, szerintem csodálatos ajánlat, fantasztikusan inspiráló, de azt gondolom, hogy szakmák egész sorának a kooperációját követelné meg, amihez hát nagyon-nagyon szegényes, hogy éjam én, hát kulturális gyakorlat együttes áll a rendelkezésünkre.
[01:04:47]Szóval te például kiknek a közreműködését várnád egy ilyennek a megépítéséhez például?
[01:04:50]Én azt gondolom, hogy ez csak akkor működhet jól.
[01:04:55]Tehát az egyik legfontosabb rész, és totálisan teljesen igazad van, az egyik legfontosabb rész, hogy a dilemmákat, az alkotmányozással kapcsolatos dilemmákat le kell tudni fordítani arra a nyelvre és arra a mindennapi tapasztalatrendszerre, ahol bevonhatóak a lokálisan integráltak ebbe a diskurzusba.
[01:05:14]Ez ez a ez a ö átfordítási feladat talán a legfontosabb része ennek a megszervezésének.
[01:05:24]A azt gondolom, hogy hogy na például egy szakma, amire nagyon érdemes számítani, a azt gondolom például a szociológus szakma, akinek pontosan az a feladata, hogy őnek pont ugye antropológusok és szociológusok, hadd mondjam ezt a két csoportot, akik pontosan azzal töltik a munkájukat, akinek az a hivatása, hogy ezt a ezt a transzformációt meg tudják oldani.
[01:05:49]Én azt gondolom, hogy Magyarországon vannak ilyen emberek, és feltétlenül szükséges az ő bevonulásuk.
[01:05:55]Én semmi esetre sem elsősorban egy jogi folyamatnak gondolnám ezt a dolgot.
[01:05:58]Van ennek a végén egy jogi kifutása, de az inputokat antropológusok, szociológusok és közélet iránt elkötözett emberek segítségével kell generálni.
[01:06:12]Azt gondolom, hogy ez ez azt jelenti, hogy létrejön egy alkotmányozási szervezet, amelyiknek pontosan az a feladata, hogy éjjel nappal erre úgymond olyan eszközöket gyárt, hogy ilyen ilyen vitákat le lehet gyártani, és utána bevon embereket, akik a következő egy-két évben folyamatosan úton vannak, és ilyen beszélgetéseken vesznek részt.
[01:06:34]Ha ez létrejön, akkor adunk egy új demokrácia élményt, és hirtelen közelebb kerülünk ahhoz, hogy ez az új rendszer, ez egy széles körben legitim dolog legyen.
[01:06:44]És aki ebben részt vett, az utána ki fog állni, ha valaki jön, és azt mondja, hogy ja, én felrúgom ezt az alkotmányt.
[01:06:50]Te magadben vállalnál szerepet a valamilyen szinten mindenképpen.
[01:06:58]Tehát, hogy én ezt nagyon fontosnak gondolom, és azt gondolom, hogy azok, akik valamennyire a közéleti elitbe igyekeznek, vagy szeretnék ennek arra méltók lenni, azok egy ilyen dologban részt kell, hogy vegyenek valahogy.
[01:07:14]Bármilyen morában keresett el téged a Tiszapár.
[01:07:16]Tehát ezér nyilvánvalóan nagyon kevés, nyilvánosan is megnyilvánuló közgondolkodók egyike vagy.
[01:07:21]Tényleg ritka állatfajta ez a magyar nyilvánosságban.
[01:07:24]Próbálkoztak-e veled valamilyen módon akár egyeztetni?
[01:07:27]Egyáltalán jelezték-e azt, hogy ők számítanának a részvételedre akár a kormányzásban, akár a kormányzásra való felkészülésben?
[01:07:34]A kaptam nagyon kedves jelzéseket, és és én meg nagyon mond egyértelműen jeleztem azt, hogy én magamat elsősorban egy közéletben aktív embernek gondolom.
[01:07:48]Ennek semmilyen szándékom nincsen politikával foglal a hatalomért politikával abban az értelemben foglalkozni, hogy a hatalomért folytatott közdelem.
[01:07:56]hiszen a közélet maga is a slow klasszikus értelmében politika, de Magyarországon csak a hatalomért folytatott küzdelmet nevezzük politikát.
[01:08:04]És ha az új alakulókormány tagjai közé kapnál egy erős ajánlatot vagy felhívást, vagy valamelyik állami intézménynek az újraalkotása szempontjából mondanák azt, hogy számítanának a közreműködésedre?
[01:08:16]Elgondolkodnál-e rajta?
[01:08:17]Nem, nem, én nem gond azt gondolom, hogy mindenki másra alkalmas.
[01:08:19]Én azt gondolom, hogy nagyobb szükség van rám, vagy néhány hozzám hasonló emberre ahhoz, hogy megépítsük ezt is.
[01:08:26]Most most rengeteg ember fog odamenni, hogy az államigazgatást és és a politikai rendszert újragondoljuk, és rengeteg kiváló van közöttük.
[01:08:40]És azt gondolom, hogy bőven el lesznek látva tehetséggel, és egy kicsit így ki fog üresedni ez a közélettel, politikától függetlenül foglalkozó réteg.
[01:08:49]Úgyhogy óriási szükség van azokra, akik hajlandóak itt maradni.
[01:08:54]Az alapítás folyamatával vagy ismerővel kapcsolan van-e még esetleg bármi más, amit megosztanál a nézőinkkel?
[01:08:58]Én azt gondolom, hogy ami még nagyon fontos, ugye itt a a konkrét lépések kapcsán, ugye az igazságtétel egy fontos lépés, a az alkotmányozás egy fontos lépés, de a harmadik nagyon fontos terület az az, hogy a mindennapi élet szintjén hogyan működik az állam.
[01:09:14]az egy nagyon fontos üzenetet fog küldeni minden magyar állampolgárnak.
[01:09:22]Hogyan viszonyul hozzájuk az állam?
[01:09:24]Milyen szinten vonja be őket bizonyos döntéshozásba?
[01:09:26]Hol születnek a döntések?
[01:09:29]Mi születik önkormányzati szinten, mi születik központi kormányzat szintén szintjen.
[01:09:34]Úgyhogy mi milyen szempontok alapján hozzák a döntéseket?
[01:09:37]Én azt gondolom, hogy ez ez az egész működés és ezen belül egyébként potenciálisan egy nagyon fontos indikátor lesz, hogy ez az óriási mennyiségű új Euro EU pénz, amit ugye nagyon reméljük, hogy a Tiszakormány haza tud hozni, hogy ehhez milyen logika mentén lesz elosztva, kinek az inputjait fogják felhasználni ez ehhez.
[01:10:00]Ez mind-mind meg fogja azt határozni, hogy a nagy szavak szintjén megígért dolgokból ki mit fog elhinni.
[01:10:10]Mert ha a mindennapok szintjén valami teljesen más valósul meg, mint amit ígérgetnek központilag, akkor persze hiteltelen lesz az egész.
[01:10:17]És akkor az egész alapítási, az egész alapítási tevékenység hát szépen, fokozatosan elveszíti a legitimitását.
[01:10:27]A z áráshoz közeledve ugye Orbán Viktor egyfajta nemzetközi trendszettel is lett, hogy egyébként ennek az életképessége mennyire tiszvirág illető, azt most jól mutatja a helyzet, hogy a több mint egy évtizen keresztül körbeudvarol Trump három nappal később már lefarcolt róla, megnevezve Magyar Pétert, mint egy lehetséges szövetségest, mint egy jó fiút, akivel tökéletesen lehet majd együttműködni, és Orbán Viktorral való barátságát már múlt időben fogalmazva meg.
[01:10:51]Szóval ez is azem, hogy egy jó eszkelt az ex-miniszterelnöknek arra vonatkozóan, hogy a rendkívül sok erőforrással és az idejét rendkívüli módon allokálva erre a nemzetközi viszonyra végülis egyébként milyen eredményeket tudott elérni vele.
[01:11:03]Sem a hatalomban maradása szempontjából nem látjuk ezeket az eredményeket, de egyébként a magyar közjó szempontjából is hát nem nagyon látjuk, vagy nem tudjuk beazonosítani, hogy valójában mi az, ami ebből végeredményként fölmutatható, de ezzel együtt valószínűleg volt, és talán még most is van egy szimbolikus jelentősége.
[01:11:21]Az ő bukása sokan úgy vélik, hogy egyfajta nemzetközi trendnek szintén lehet majd egy előszele.
[01:11:25]Mint ahogy az ő felemelkedése is egy nemzetközi trendnek volt valami ilyen típusú előszele.
[01:11:31]Túlzolak ezek az értékelések szerinted?
[01:11:33]Vagy valóban érdemes a nemzetközi szélső jobboldallal vagy Tölgyesi Péter fogalma szerint új jobb oldallal szemben kritikusaknak és politikailag küzdeni kívánóknak vigyázó tekinteteiket Orbán bukására vetni?
[01:11:48]Azt gondolom, hogy vigyázó tekintetüket erre a történetre vetni mindenképpen.
[01:11:53]Azt gondolom, hogy azt is gondolom, hogy azért előjelzőként egyelőre nem fog működni.
[01:11:58]Magyarország nagyon előre szaladt ezen a görbén, és és nagyon kevés ország van, amelyik ezen a görbén akárcsak közelítőleg is elment odáig, vagy annak közelébe, ahol Magyarország.
[01:12:13]Egy csomó helyen ennek az egésznek csak a fenyegetése van.
[01:12:14]Azt gondolom, hogy az egyik dolog, amit azonban mindenki valószínűleg megértett, az az, hogy nem, Oroszország nem jön, nem fog megmenteni.
[01:12:29]Lehet, hogy adnak valami segítséget, de az orosz módszer rombolni tud.
[01:12:32]Az orosz módszer nem fog téged megmenteni.
[01:12:36]Ha nem vagy hajlandó erőszakhoz nyúlni, és szerencsére Magyarországon ez nem volt opció és nem opció.
[01:12:46]akkor az orosz módszer nem fog téged megmenteni.
[01:12:48]Én azt gondolom, hogy ezt az üzenetet, ezt nagyon sokan hallják.
[01:12:53]Ez egy fontos fontos üzenet.
[01:12:56]A másik fontos dolog az pontosan az, amit mondtál, nem?
[01:12:59]Az Egyesült Államok sem fog téged megmenteni.
[01:13:04]Egy olyan világrend felé megyünk, ahol sokkal inkább egyedül vannak ezek a szereplők, mint mondjuk 10 vagy 20 évvel ezelőtt a különböző politikai szövetségek.
[01:13:16]Pontosan azért, mert maga a világgazdaság is kezd dezintegrálódni.
[01:13:20]a mindenfajta ilyen egyéb politikai szövetségeknek az ereje is [torokköszörülés] csökken.
[01:13:26]Én azt gondolom, hogy hogy ezért aztán vannak tanulságok a Fidesz bukásából és a NER bukásából, de ezek a tanúságok inkább olyan szem, ezek nem előjelzők, hanem inkább tanúságok.
[01:13:42]Azzem ez a jó megfogalmazás.
[01:13:45]Orbán Krisztián, nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.
[01:13:46]Köszi szépen.
[01:13:48]Javasolnám, gyere máskor is és gyakrabban, mert szerintem egy olyan időszak indul most meg, amiben gyakran lenne szükségünk adott esetben a véleményedre, vagy ha nem is iránymutatásod, de leginkább arra, hogy gondolkodhassunk közösen arról, hogy szerinted merre tart a magyar rendszerváltás.
[01:14:02]Egyáltalában a rendszerváltás kritériuminak valóban meg fogja felelni az a hatalom átvétel, ami most kirajzolódik a szemünk előtt, és amit még egyszer tehát tényleg rendkívül felfokozott elvárások öveznek.
[01:14:11]Ö nyilvánvalóan magának Magyar Péternek is elemi érdeke, hogy ezt ö kiszolgálja vagy ennek megfeleljen.
[01:14:18]És hát nyilván a magyar népnek is elemi érdeke, hogyha már egyébként önerőből képes volt ezt megcselekedni és meglépni, valószínűleg ez a legnagyobb váltás a 8990-es rendszerváltáshoz képest, hogy itt tényleg az önerőből történő rendszerváltás lehetőségét cselekedték meg vasárnap az emberek, hogy eljutunk-e a túlpartra önerőből, aztán tényleg ahhoz meg nyilván jól jön adott esetben egy ilyen típusú beszélgetés és az ebből származó inspiráció.
[01:14:42]Szóval köszi, hogy itt voltál és gyere gyakrabban majd.
[01:14:44]Köszi szépen.
[01:14:46]Nektek pedig köszi szépen a figyelmet, de még mielőtt elkapcsolnáltok, egy nagyon gyors fölhívás.
[01:14:49]Egész naptuk a különböző jelzéseket, és igazából az előző héten is kaptuk a jelzéseket.
[01:14:55]részben a neres médiumoktól, kiemelt a TV2 házatájékáról, a mai nap folyamán pedig az MTV, illetve az Állami Hűrügynökség dolgozói irányából, hogy nem túlzás, parasztlázadás zajlik ezeknek az intézményeknek a berkeiben.
[01:15:09]Éppen ezért innen is szeretnék intézni néhány szót az ott dolgozóknak, hogy amennyiben úgy döntöttetek, hogy szívesen elmeséltek, hogy mit értetek át az elmúlt több mint másfél évtizedben, biztos vagyok benne, hogy rengeteg mesélnivalótok van.
[01:15:21]Ha szeretnétek megosztani ezt a magyar társadalomt, ha szeretnétek, hogy végre sokakhoz eljusson az, hogy hogyan zajlott a hatalom befolyása ezeken az intézményeken belül, hogy hogyan akadályozták azt, hogy eleget tudjatok tenni a hivatásotoknak, hogy milyen politikai presszúrát kellett elviselnetek.
[01:15:38]Hogyha hajlandóak vagytok ezt fölfedni és megismertetni a magyar néppel, akkor ebben a Partizán örömmel lesz partneretek.
[01:15:45]Kérlek, hogy keressetek bennünket bizalommal.
[01:15:48]Infokukacpartizán.hu.
[01:15:50]Hu.
[01:15:50]Ezen a címen keresztül el tudtok érni bennünket, de a leírásban megtalálható egyéb elérhetőségeken keresztül is el tudtok érni hozzánk.
[01:15:56]És azt gondolom, hogy az én telefonszámom is eléggé széles körben ismert.
[01:16:00]Úgyhogy bátran keressetek bennünket.
[01:16:02]Nagy szükség van a megszólalásotokra ahhoz, hogy ez az intézmény visszanyerje azt a renoméát, amit egyébként 2010 előtt is csak bajosan tudott megtartani, ahhoz, hogy megindulhasson egy olyan közmédiarendszernek a kialakítása, amely ténylegesen a köz szolgája.
[01:16:17]Ahhoz valóban tisztán kell látnunk azt, hogy az elmúlt 16 évben mi akadályozta azt, hogy ennek eleget tudjon tenni az intézmény, mi akadályozott benneteket abban, hogy ennek eleget tudjatok tenni.
[01:16:29]Úgyhogy kérlek, gyertek és meséljétek el, amit át kellett élnetek a magyar társadalom, a magyar nép részére.
[01:16:35]Mondtam még egyszer, az ismert elérhetőségeken keresztül meg tudtok találni.
[01:16:38]Keressetek bennünket bizalommal és bátran.
[01:16:40]Munkatársaim nevében köszönöm szépen a megtisztelő figyelmeteket.
[01:16:43]Én Gulyás Márton voltam.
[01:16:45]Ma éjszakára búcsúzom, de holnap találkozunk.
[01:16:47]Most jó éjszakát kívánok.
[01:16:49]Csáó!
[01:16:54]Az elmúlt négy évben több 1000 műsort készítettünk.
[01:16:56]élőválasztási adásokat, életút interjúkat, dokumentumfilmeket, riportokat, főzőműsort, late night showt, magazin és hírháttérműsorokat.
[01:17:05]Beszéltünk belpolitikáról és külpolitikáról, gazdaságról, kultúráról, környezetről és a társadalom megannyi további fontos kérdéséről.
[01:17:11]Ez mind a Partizán és még sokkal több is.
[01:17:13]Most képzeld el, milyen lett volna ez a négy év a Partizán nélkül, ha nem ülnek be a vendégek ebbe a már jól ismert tévéss díszletünkbe.
[01:17:22]A működésünk ugyanis nem magától értetődő.
[01:17:24]Az elmúlt években azért tudtunk dolgozni, mert volt mögöttünk egy közösség, ami szívén viselte a független nyilvánosság ügyét, és rendszeresen támogatott bennünket.
[01:17:34]Most a következő négy évre készülünk.
[01:17:34]A célunk, hogy 2030 rendszeres támogatót gyűjtsünk, akik biztos alapot adnak a Partizán működésének a következő négy évre, 2026 és 2030 között, hogy továbbra is készülhessenek választási műsorok, interjúk, riportok, feltehessük a legfontosabb kérdéseket.
[01:17:50]Ha szeretnéd, hogy a Partizán a következő négy évben is működjön, arra kérlek, hogy legyél rendszeres támogatónk, mert a Partizán csak addig létezik, amíg megvan mögötte az a közösség, ami színen viseli a működését és a támogatásának a biztosítását.
[01:18:04]Éppen ezért arra kérlek, csatlakozz hozzánk.
[01:18:07]Partizán, közös veled, független miattad.