A NER pszichológiája | Mit kaphatnak a dolgozók egy TISZA-kormánytól?
Andrei Mátyás műsorvezetővel beszélget Zati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a TISZA-kormány alatt várható munkavállalói helyzet javulásáról, valamint Cabán Samu jogpszichológus a politika pszichológiai elemzésének korlátairól és lehetőségeiről.
A szakszervezetek 10 pontos minimumprogram a „rabszolgatörvény" eltörlésétől (kétnapos munkaidőkeret) kezdve a nulla munkahelyi haláleset céljáig, a bértranszparenciáig és a rugalmas foglalkoztatás szabályozásáig terjed. Zati szerint a TISZA-kormány programjában vannak ezekre utalások, de konkrét intézkedések még nem születtek; a szakszervezetek a kormányalakítás után szeretnének tárgyalásokat kezdeni.
A minimálbér adójának csökkentése (15%-ról 9%-ra) jó irányba mutató lépés, de önmagában nem elég; a többkulcsos adórendszer visszaállítása szintén támogatott. A lakhatási válság és a nyugdíjak differenciált emelése szintén a követelések között szerepel.
Cabán Samu szerint a pszichológiai fogalmak (trauma, kognitív diszonancia, gaslighting) politikai elemzésre való alkalmazása részben hasznos, de veszélyes lehet: a diagnosztikus infláció és a múltfókusz a jövőorientált megoldások helyett félrevezet. A bántalmazó kapcsolat metaforája azonban jobban működik, mint a trauma, mert stratégiailag világosabbá teszi a helyzetet.
Az emlékezetről szóló kutatások azt mutatják, hogy az emberek utólag másképp emlékeznek a választásaikra, mint ahogy valójában szavaztak – ez nem feltétlenül szándékos tagadás, hanem az emlékezet konstruktív természetéből fakad.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A szakszervezeti követelések és a TISZA-kormány
Zati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a választások után ismételten felkereste a TISZA-kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen. Bár Magyar Péter kezdetben nem vett részt a szakszervezetekkel szervezett egyeztetéseken, később Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez fordultak, akihez a munkaügyek várhatóan tartozni fognak.
„A jelenlegi kormányalakítás, parlament és az alakuló ülése előkészítése kapcsán nem tudnak részt venni, de biztosítottak arról minket, hogy a jövőben fontosnak tartják a szakszervezetekkel való együttműködést és a kapcsolatot." – Zati Róbert *
A TISZA programjában szerepelnek olyan megfogalmazások, mint a „szakszervezetek megerősítése" és a „valódi érdekegyeztetés újjáépítése", de ezek még célkitűzések, nem konkrét intézkedések. Zati hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nem azt szeretnék, hogy róluk döntsenek nélkülük: „Ne döntsenek rólunk nélkülünk."
A 10 pontos minimumprogram
A munkaidőkeret és a „rabszolgatörvény"
Az első és legfontosabb követelés a kétnapos munkaidőkeret bevezetése, amely gyakorlatilag az Orbán-kormány 2018-as módosításának visszavonása lenne. A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy egyoldalúan hosszabb munkaidőkeretet rendeljenek el.
„A munkaidőkeret az egy hónapban, illetve munkaidőkeret időtartalma alatt leolgozandó munkaidőnek a hossza." – Zati Róbert *
Zati szerint nem az a cél, hogy semmilyen hosszabb keretet ne lehessen, hanem hogy ez csak kollektív szerződésben, megfelelő kompenzációval történhessen. Az ágazati kollektív szerződések megteremtése szintén fontos lenne ehhez.
Munkavédelem és nulla munkahelyi haláleset
2025-ben 65 munkahelyi haláleset és 20 000 feletti munkahelyi baleset történt Magyarországon, miközben mindössze 60 munkavédelmi felügyelő van az egész országban. Ez az arány katasztrofális.
„Magyarországon 2025-ben 65 munkahelyi megismert munkahelyi haláleset, baleset történt, és 20000 fölötti a munkahelyi munkahelyi baleseteknek a száma." – Zati Róbert *
A nulla munkahelyi haláleset nem csak magyar, hanem európai szakszervezeti cél. Ehhez szükséges a munkavédelmi ellenőrzés visszaállítása és erősítése, valamint az, hogy a törvényszegő cégek ne kapjanak közpénzt.
Külföldi befektetők és munkakultúra
Zati kitért arra, hogy az elmúlt 16 évben az Orbán-kormány kifejezetten támogatta a külföldi befektetéseket, de közben leépítette a munkavédelmi szabályozásokat. A kínai és dél-koreai cégek más munkakultúrát hoztak, amely nem felel meg az európai normáknak.
„Egy teljesen más munkakultúra érkezett ezzel az az országba." – Zati Róbert *
Azonban Zati megjegyezte, hogy ezek a cégek hazájukban betartják a szabályokat, tehát rá lehet szorítani őket az európai normák követésére.
Platform munka és rugalmas foglalkoztatás
A futárok és más platform munkások helyzete szintén a követelések között szerepel. Ezek az emberek jogilag nem munkavállalók, hanem vállalkozók, így semmilyen munkavédelmi joguk nincs.
„A munkaviszonynak valóban olyan tartalmi elemei vannak, amely sokkal nagyobb biztonságot ad a munkavállalónak." – Zati Róbert *
A cél az, hogy a platform munkát munkaviszonyként ismerjék el. Zati szerint ez egy európai küzdelem, és a megoldás nem könnyű, de szükséges.
Külföldi és kölcsönzött munkaerő
Az egyik követelés az, hogy a kölcsönzött munkaerő az első perctől kezdve kapjon azonos juttatásokat. Jelenleg hat hónapos várakozási időszak van, ami visszaélésekre ad okot.
„Az első perctől kezdve kapjanak azonos ö juttatásokat az ebben a munkaviszonyban lévők." – Zati Róbert *
Ez azért fontos, mert a harmadik országbeli munkavállalók gyakran alacsonyabb bérért dolgoznak, ami letöri a magyar béreket. Azonban Zati hangsúlyozta, hogy nem az ezek az emberek a felelősek, hanem a szabályozás.
Bértranszparencia és az európai irányelv
Az Európai Unió bértranszparencia irányelvét 2026. június 7-ig kellett volna átültetni a tagállamok jogrendszerébe, de az Orbán-kormány ezt nem tette meg.
„Ugye a az Európai Unió bértranszparencia iránynyelvéről beszéltél, amit valóban 2026 június 7-ig kellene átültetniük a tagállamoknak a saját jogrendszerükbe." – Andrei Mátyás *
Az irányelv lényege az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve, valamint a nemek közötti béregyenlőség biztosítása. Zati szerint a munkáltatók nagy ellenállást tanúsítanak, de a megfelelő keretek között (például szakszervezeti jelenlét) ez megoldható.
Minimálbér, adócsökkentés és többkulcsos adó
A TISZA-kormány bejelentette a minimálbér adójának csökkentését 15%-ról 9%-ra, amely havi körülbelül 20 000 forinttal több pénzt hagy a munkavállalóknál. Zati ezt jó iránynak tartja, de önmagában nem elég.
„Egy egy elégséges lépés, egy önmagában nem elégséges, de jó irányban tett lépés." – Zati Róbert *
A szakszervezetek támogatják a többkulcsos adórendszer visszaállítását, amely azonban a Fidesz kommunikációjában tabuvá vált. Andrei rámutatott, hogy a TISZA valójában nem többkulcsos adót vezet be, hanem lefelé hoz létre új kulcsokat, így nem nő senki adója.
„Pedig a valóság az, hogy amikor a Fidesz az egykulcsos adót vezette be, az járt az alacsony keresetűek számára annak idején 2011-ben egy adóemeléssel." – Andrei Mátyás *
Lakhatás és nyugdíjak
A lakhatási válság enyhítésére a szakszervezetek egy állami bérlakásépítési program indítását követelik. A TISZA programjában szerepel évi 10 000 új lakás építésének terve, bár Vitézi Dávid, az építési és közlekedési miniszter erre nem tért ki bemutatkozásakor.
A minimálny nyugdíj emeléséről is szó van, amely elérné a minimálbér felét. A TISZA egy differenciált nyugdíjemelést ígér, ahol az alacsony nyugdíjak magasabb mértékben emelkednek.
„A svájci indexálás, ami ugye részben az inflációtól, de részben a bér színvonaltól tette függővé a nyugdíjaknak a szintjét." – Andrei Mátyás *
Az Orbán-kormány ezt megváltoztatta, így csak az infláció követi a nyugdíjakat, ami jelentős veszteséget jelent a nyugdíjasoknak.
Május 1-je és a szakszervezeti mobilizáció
Zati megjegyezte, hogy a május 1-jei rendezvényt nem a Városligetben, hanem a városligeti fasorban tartják, mivel a Városliget Zrt. elutasította a szokásos helyszín használatát. Ez 135 év után az első alkalom, hogy nem a Ligetben kerül sor az ünnepségre.
„135 évig sikerült a ligetben megszervezni ezt a programot, de tudtuk nagyon jól, hogy évek óta egy kiszórósdi megy annak érdekében, hogy mi elkedvtelenedjünk." – Zati Róbert *
A pszichológia és a politika elemzése
Kognitív diszonancia
Cabán Samu jogpszichológus a kognitív diszonancia fogalmát szociálpszichológiai perspektívából magyarázta. Ez nem terápiás nyelvből, hanem szociálpszichológiából ismert fogalom, amely azt jelenti, hogy az emberben feszültség alakul ki, amikor különböző tudások, attitűdök és viselkedések ellentmondanak egymásnak.
„A kognitív diszonancia nem annyira a terápiás nyelvből, mint inkább a szociálpszichológiából ismert." – Cabán Samu *
A klasszikus példa a dohányzás: az emberek tudják, hogy káros, de dohányoznak. Az agyunk azonban folyamatosan manipulálja az információkat, hogy konzisztensnek maradjunk. Leon Festinger világvége szektákat kutatott, és azt találta, hogy amikor a prófécia nem teljesült, az emberek még jobban kezdtek hinni a szektában, nem pedig elhagyták azt.
„Az agyunk azt hiszi el, amit a szemünk lát, de a szemünk valójában azt látja, amit az agyunk akar." – Cabán Samu *
A trauma fogalmának kritikája
Cabán Samu megkülönböztetett nagy betűs (klinikai) és kisbetűs (hétköznapi) trauma között. A nagy betűs trauma olyan bestiális cselekedetek, amelyek meghaladják az átlagemberek megküzdési képességeit (háború, szexuális erőszak, terrorcselekmények). A kisbetűs trauma inkább a modern társadalom általános traumatizáló hatására utal.
„A nagybetűs traumáknak mondhatjuk meg azokat az ilyen tényleg bestiális cselekedeteket." – Cabán Samu *
Cabán kritizálta a trauma fogalmának túlzott használatát, amely diagnosztikus inflációhoz vezet. Például az amerikai Gen Z 70%-a tartja identitásának részének valamilyen mentális nehézséget, ami nem feltétlenül klinikai probléma.
„Szerintem amikor a klinikai problémákat így kihúzunk és elkezdjük mindenre használni, ez egy ilyen diagnosztikus inflációhoz vezet." – Cabán Samu *
A trigger warning paradoxona
Cabán megemlítette, hogy a trigger warningok jó szándék ellenére gyakran ártanak, mert növelik a trauma fontosságát az identitásban. A traumatizált emberek gyógyulásához szükséges, hogy a trauma ne legyen az ő történetük központja.
A bántalmazó kapcsolat metaforája
Cabán szerint a bántalmazó kapcsolat metaforája jobban működik a NER leírására, mint a trauma, mert világosabbá teszi a stratégiákat. A bántalmazó párkapcsolatban van egy áldozat és egy elkövető, és a stratégiák különböznek (rendőrt hívni, elmenekülni) a párterápiás helyzethez képest.
„Ez a metaforóra segít abban, hogy ezeket a más stratégiákat hív életre, és elrendezi azt, hogy nekünk mi a viszonyunk egymással." – Cabán Samu *
A bántalmazó kapcsolat metaforája azonban nem teljesen pontos, mivel a társadalom nem személyközi viszony, és az intézmények nem személyek.
A gaslighting és a kormányzati kommunikáció
Cabán személyes tapasztalatot osztott meg arról, hogy hogyan vett részt a Fidesz közvélemény kutatásaiban. Rájött, hogy a célcsoportja (vidéki, diploma nélküli, Mi Hazánk szavazó) volt a legkeresettebb, és a kérdések rendszeresen azt vizsgálták, hogy mitől fél az ember – ami azt mutatja, hogy a kormányzat ezt az információt használni akarta.
„Miért van egy kormányzati szereplő, aki hétről hétre azt monitoroz, hogy mitől félek, és ez nagyon jól megmutatja, hogy hát valamiért azért, mert ezt használni akarja ellenem." – Cabán Samu *
Az emlékezet konstruktív természete
Cabán hangsúlyozta, hogy az emlékezet nem objektív, hanem konstruktív és rekonstruktív. Az agyunk minden alkalommal újra létrehozza az emléket, és ezt az aktuális információk, érzések és a kérdés módja befolyásolja.
„Az emlékezet az konstruktív és rekonstruktív. Igazából az idegrendszerünkben vannak információszilánkok, és amikor először emlékezünk, akkor hozzuk létre az emléket." – Cabán Samu *
Ez magyarázza, hogy miért emlékeznek az emberek másképp a választásaikra, mint ahogy valójában szavaztak. A medián kutatása szerint 26% emlékszik úgy, hogy a Fideszre szavazott, miközben a valódi szavazataránya 36% volt – több mint 10 százalékpontos eltérés.
„Az emlékezet sajnos elég megbízhatatlan és elég könnyen manipulálható." – Cabán Samu *
Ez nem feltétlenül szándékos tagadás, hanem az emlékezet természetes működésének eredménye. A hamis emlékeket nagyon könnyen létre lehet hozni, amit a jog- és pszichológiai kutatások is bizonyítanak.
A pszichológiai immunrendszer
Cabán szerint az embereknek van egy pszichológiai immunrendszere, amely védi az énképüket és próbálja konzisztenssé tenni a világnézetüket. Ez nem feltétlenül rossz – ha nem működne, az túl nyers vagy depressziós világhoz vezetne.
„Mivel egy csomó logikátlanságot csinálunk, szerintem jobb, hanem mindig szembesülnénk ezzel, csak nyilván ha túlműködik, akkor túlzottan az illúzióba kerülünk." – Cabán Samu *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Gajdics Ottó" – az átiratban többször előfordul, de kontextusból egyértelmű, hogy egy fideszes politikus, aki korábban a Fidesz számára készített közvélemény kutatásokat vagy elemzéseket
- „Kovácsik" – a kontextusban egy olyan személy, aki a közvélemény kutatásokat végzett, de teljes neve nem derül ki
- „Torockai László" – a Mi Hazánk párt vezetője, az átiratban említik, hogy a Partizánon már beszélt a párt zöld nemzeti radikális jellegéről
- „Balog Jenő" – egy roma vezetőről van szó, akiről Földiek Vince készített riportot, de az átiratban nem derül ki pontosan, hogy ki ő
- Egyes technikai kifejezések (pl. „spin diktatúra", „lebisciter vezérdemokrácia") az átiratban előfordulnak, de nem kerülnek részletes magyarázatra
Teljes átirat megjelenítése
[00:04:43]Szervusztok!
[00:04:43]Köszöntöm a Partizán nézőit.
[00:04:45]Andrei Mátyás vagyok.
[00:04:45]Bő két héttel vagyunk a rendszerváltást vagy kormányváltást hozó választások után, és egy nappal vagyunk május 1je a munka, helyes esetben a munkások nemzetközi ünnepe előtt.
[00:04:57]Úgyhogy mind a két témához kapcsolódni fogunk ma reggel kétféleképpen is.
[00:05:01]Az adás későbbi részében majd Cabán Samu kollégámmal fogunk beszélgetni és arról lesz szó, hogy vajon mennyire hasznos az, mennyire építő az, hogy terápiás nyelven, a pszichológia nyelvén kezdtük elemezni a politikát.
[00:05:17]Röpködnek a pszichopaták, a nárcisztikusok, a traumák és a különböző ilyen típusú megfejtések a politika világra.
[00:05:25]mi az, ami ebből megvilágító erejű, és mi az, ami ebből inkább egyfajta félrevivő elemzést hoz létre?
[00:05:33]És egyáltalán miért van az pszichológiailag, hogy 25% mondja azt, hogy a Fideszre szavazott a medián olyan felmérésében, amelyről lehet tudni, hogy a valóságban ennél azért többen szavaztak rájuk, tehát már úgy emlékszünk adott esetben, hogy másképp szavaztunk, mint ahogy valójában tettük.
[00:05:51]Úgyhogy, úgyhogy nagyon nagy mértékben ki fogjuk használni.
[00:05:53]Ugye a Partizánban dolgozó szerkesztő kollégánk, Cabán Samu, a jog és a pszichológia kutatója.
[00:06:00]Előtte viszont egy másik fontos és hát tényleg a május Erséi ünnep kapcsán is aktuális témát hoztunk nektek, hogy jobb lesz-e a dolgozók helyzete a Tisza kormánya alatt, mi kell ahhoz, hogy jobb legyen a dolgozók helyzete a Tiszakormánya alatt, mik ebben a legfontosabb elérendő célok?
[00:06:15]Ennek érdekében, hogy erről beszélgetni tudjunk, itt van velem Zati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
[00:06:25]Szervusz Róbert, köszönöm, hogy itt vagy velünk.
[00:06:27]Jó reggelt kívánok.
[00:06:27]Szervusz.
[00:06:29]És azzal szeretném kezdeni a beszélgetést, hogy ugye már a kampány alatt összeállítottatok egy követelést is, tehát egyfajta minimum programot a Magyar Szakszervezeti szövetséggel, ami arról szól, hogy mik a legal alapvetőbb, mik a minimális követelések ahhoz, hogy a dolgozók helyzete érdemben javuljon az Orbánrendszer után, illetve hát úgy mondtátok, hogy bármilyen kormány esetén, de azért itt az Orbánrendszer leváltása esetén volt ennek érdemi tere, vagy lehetett ebben ben bízni és mindjárt belemegyünk abba, hogy mik ezek a követelések.
[00:07:05]Arról volt szó, hogy szerveztetek egy egyfajta tárgyalást is a választásokon induló pártokkal és a Tiszapárt később azt jelezte, hogy ezen azért nem vettek részt, mert hozzájuk végül nem jutott el a meghívás.
[00:07:14]Magyar Péter ezt nyilatkozta Szuroveci kollégámnak itt a Partizánon is, és azt mondta, hogy egyébként abszolút nyitottak a szakszervezetekkel való tárgyalásokra az ő programbeli javaslataikra, vagy a ti javaslataitokra.
[00:07:29]Azóta hol tart ez a kapcsolatfelvétel?
[00:07:32]Igen, valóban úgy történt, ahogy itt említetted a a folyamatot, és hát sajnos ebbe igazán még nem léptünk előre.
[00:07:39]annyiban pontosítanék, hogy amikor mi megküldtük a meghívót, azért jött egy üzenet a Tiszától, hogy a megfelelő helyre továbbítják azt a levelet, amelyet mi őnekik elküldtünk.
[00:07:51]Aztán végül jött ez a válasz Magyar Pétertől, amit ugye a sajtóban is olvashattunk, láthattunk, nézhettünk.
[00:07:58]Ehhez képest a választások után ismételten ha nem is Magyar Pétert és nem a Tiszta vezetését, hanem Kapitány Istvánt, akit azt gondoljuk, hogy a munkavilágának az érdekegyeztetésnek lehet majd a mondjuk úgy, hogy a vezetője, gazdasági és energetikai miniszter, tehát minden jel szerint a munka ügy is hozzá fog tartozni, és az ő portfóliójában.
[00:08:20]Ez egy így van.
[00:08:21]Hát ezért már őnek írtunk egy levelet, és hívtuk meg május 1jére az előzményeket ismerve is.
[00:08:26]És hát erre már aztán jött egy konkrétabb válasz, ami sajnos arról szól, hogy a jelenlegi kormányalakítás, parlament meg az alakuló ülése előkészítése kapcsán nem tudnak részt venni, de biztosítottak arról minket, hogy a jövőben fontosnak tartják a szakszeretekkel való együttműködést és a kapcsolatot.
[00:08:47]Tehát itt tartunk most.
[00:08:49]Remélem, hogy ezek nem csak ígéretek lesznek, illetve ígéretek maradnak, hanem valóban be is fogják váltani őket.
[00:08:56]De mint ígéret, megfogalmazódott az, hogy tárgyalni fognak veletek kormány alakítást követően.
[00:09:01]Igen.
[00:09:01]Igen.
[00:09:01]És hát a programjukban is benne van.
[00:09:03]És elnézést, most itt hadd idézzek két pontos mondatot.
[00:09:06]Megerősítjük a szakszervezeteket és a kollektív jogvédelmet és modern emberközpontú munkaügyi környezetet teremtünk.
[00:09:13]Hát ebbe kell majd, hát remélem nem ebbe kell csak majd kapaszkodnunk, hanem hogy a az élet valóban az ezen pontok alatt felsorolt és egyik legfontosabb, hogy újjáépítjük a valódi érdekegyeztetés a kormány és a munkáltatók és a szakszeretek között című mondatok, ezek majd valósággá válnak a jövőben.
[00:09:30]Sőt, megerősítjük a szakszervezetek jogait, hogy érdemben tudják képviselni a munkavállalókat.
[00:09:37]Ez ezek olyan állítások, amelyek szerepelnek a Tisza programjában.
[00:09:42]Valóban ezek inkább célkitűzések, mint egészen konkrét intézkedések.
[00:09:48]De nektek viszont ott van a 10 pontos csomagotokban, hogy mik azok az egészen konkrét követelések, amiket ti gondoltok a hát legfontosabbnak pontosan ezeknek az elérendő céloknak az az érdekében.
[00:10:01]Úgyhogy ha már itt a szakszervezetek jogairól beszéltünk kifejezetten és az érdekegyeztetésről, akkor és tényleg, hogyha valaki megkeresi a Magyar Szakszakszervezeti szövetség honlapján, hogy 10 követelés a dolgozókért, akkor ott át tudja tekinteni, hogy mi ez a 10 pont, de ezeket fogjuk itt is végigvenni.
[00:10:25]Tehát ami kifejezetten a munka jogokhoz és nem a bérhez kapcsolódik, az a ezek közül a követeléseitek közül az például a a két hónapos munkaid legfeljebb két hónapos munkaidőkeret bevezetése.
[00:10:38]Ez tulajdonképpen a rabszolgat törvény eltörlését jelentené.
[00:10:42]Igaz?
[00:10:43]Így van.
[00:10:43]Így van.
[00:10:43]Bocsánat, hadd menjek vissza egy gondolatot, hogyha megengeded itt az előző a Tiszával kapcsolatos gondolatsorhoz, hogy illetve hát a a programjukkal kapcsolatosan, hogy hát igazán tényleg a lényeg az lesz, hogy hogyan tudjuk ezeket a programpontokat valóra váltani.
[00:11:01]Most talán nem is az baj, vagy nem is baj az, hogy nem teljesen konkrét válaszok vannak, mert mi annak örülnénk igazán, hogyha ezt együttesen tudnánk majd kidolgozni, hiszen a programnak is egy részlete, vagy egy lényeges eleme számunkra, hogy a szakszeretekkel együttműködve alakítanánk ki ezeket a programokat.
[00:11:16]Hát ugye nekünk mindig van az a mondásunk, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk, és hát ezért valóban fontos lenne természetesen minél előbb megkezdeni ezeket a beszélgetéseket, egyeztetéseket és megismerni egymásnak az álláspontját.
[00:11:33]És valóban a kéthavi munkaidőkeret az mondhatni azt, hogy a rabszolga törvénynek a visszavonása lenne.
[00:11:41]Ugye a munkatörvénykönyve 2018-as módosítása hozta be azt, hogy a munkáltatók az addigiaknál is hosszabb munkaidő keretet egyoldalúan tudtak elrendelni.
[00:11:52]Mi nem azt mondjuk ezzel, hogy két hónapnál több adott esetben nem lehet a munkaidőkeret, csak egyoldalúan ne lehessen többet elrendelni.
[00:12:03]Tehát hogyha ennél hosszabbról lenne szó, indokolt megfelelő kompenzációval ezt meg lehet tenni, akkor ezt egy kollektív szerződésben lehessen megoldani.
[00:12:13]Illetve hát olyan szabályozásokra lenne szüksége, amelyek a a az ágazati kollektív szerződéseknek a megteremtését vagy létrejöttét is segítenék.
[00:12:22]És például itt itt lehetne azt, hogy ágazati kollektív szerződésbe tenni a két hónapnál nagyobb, illetve hosszabb munkaidőkeret létrehozásának az intézményét.
[00:12:34]Önmagában a kollektív szerződéseknek a elősegítése az megint egy olyan cél, ami így ebben az általánosságban ott van a Tisza programjában, úgyhogy lehet építeni rá.
[00:12:41]Ismételjük át a nézőkedvét.
[00:12:43]Jelenleg a rabszolgatörvény értelmében mekkora munkaidőkeretet lehet elrendelni, illetve mi pontosan a munkaidőkeret?
[00:12:48]Hát a munkaidőkeret az a az egy hónapban, illetve munkaidőkeret időtartalma alatt leolgozandó munkaidőnek a hossza.
[00:12:57]Ez ugye arról szól, hogyha több havi munkaidő keret van, akkor ezen munkaidő keret alatt kell ledolgozni a a azt az időt, amelyet ugye a munkanapoknak a megszorzásával állítunk elő.
[00:13:11]És hát ez lehet egy ilyen ingadozás is a hónapok között.
[00:13:13]Tehát van lehet az, hogy a munkáltató, amikor kevesebb munka feladat van, akkor kevésbé veszi igénybe, illetve kevésbé vezényli be a munkavállalókat, és amikor pedig intenzívebb időszak van, akkor többet.
[00:13:27]Tehát itt az több hónap alatt egyenlítődik ki az a munkaidőkeret, amelyet a heti munkanapok száma ad ki.
[00:13:36]Világos.
[00:13:38]Van legalább két követelésetek, ami a munkavédelemre, a munkahelyi biztonságra vonatkozik.
[00:13:44]Ugye ezzel a felütéssel fogalmaztátok meg, hogy nulla munkahelyi haláleset, de ez ez nyilván arra vonatkozik, hogy erős munkavédelem kell, és ennek egy kényszerítő eszköze lenne egy következő követelésben, hogy a törvényszegő cégek persze nem csak a munkavédelmi szabályokat szeghetik meg, de nagyon gyakran mondjuk ezzel kerültek például akkumulátorgyárak a közudatba, hogy ilyen szempontból szegik meg a törvényeket, tehát hogy ilyen cégek ne kaphassanak állami támogatást, ne indul indulhassanak közbeszerzésen.
[00:14:14]Gondolom ez vonatkozik arra is, hogy hát ilyen munkahely teremtés sért vagy annak érdekében kapott támogatásokat, adókedvezményeket sem kaphassanak.
[00:14:24]Mit szólsz ahhoz, hogy a törvényszegő cégeknek a kérdése az a kérdés, hogy vannak olyan vállalatok, amelyek veszélyeztetik a saját dolgozóikat?
[00:14:35]Ez kizárólag távolkedeti vállalatok és akkumulátorgyárak kapcsán van igazán a politikának a a homlokterében?
[00:14:44]Ehhez kötik alapvetően ezt a kérdést.
[00:14:50]Ez egy sajnálatos történet.
[00:14:52]De még az szerencse, hogyha az európai tulajdonú vagy nyugati tulajdonú váltok vonatkozásában ez kevésbé jön elő.
[00:14:58]Ugye senki sem szent, azért mindenütt vannak hibák, nem mondom, hogy feltétlen törvényszegések, hanem hibák, de ez azért hozzájárul az is, ami a követelésünknek egy nagyon lényeges része, hogy nagyon sokkal komolyabb munkahügyi ellenőrzésekre lenne szükség Magyarországon.
[00:15:15]És itt előjött a nulla munkahelyi haláleset kérdése, ami egy tényleg egy nagyon szép célkitűzés.
[00:15:20]Ugye ez nem a milyenk csak, hanem európai célkitűzés Európai Szakszereti Szövetség tűztesz zászlójára.
[00:15:28]Tudni kell, hogy Magyarországon 2025-ben 65 munkahelyi megismert munkahelyi haláleset, baleset történt, és 20000 fölötti a munkahelyi munkahelyi baleseteknek a száma.
[00:15:39]Sajnos évek óta nincs áttörés abban, hogy ebben nagyon komoly csökkenés valósuljon meg.
[00:15:48]Ez bizonyítja 2025 is.
[00:15:48]Ebben kellene nagyon komoly változás, és ehhez mindenképpen szükséges lenne egy olyan munkaegyi ellenőrzés vagy munkavédelmi ellenőrzésnek a visszaállítása, ami korábban volt.
[00:16:02]20000 baleset, 65 haláleset és egyébként az országban körülbelül összesen 60 munkavédelmi felügyelő van.
[00:16:11]Ennyi a magyarországi munkaügyi ellenőrzésnek a a lehetősége.
[00:16:13]Ezt mindenképpen ezen mindenképpen változtatni kell, és ezt nagyon jelentősen kellene javítani.
[00:16:20]És ugye azt mondjuk, hogy ne kapjanak közpénzt azok a vállalatok, amelyek akár a munkaügyi, akár a munkajogi, akár a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos szabályokat megsértik.
[00:16:33]Ez is a mi elképzeléseink szerint, és hát ez megint csak nem csak Magyarország, hanem európai elvárás is.
[00:16:39]Ez segítené azt, hogy hát azok a cégek, akik ilyenben részt kívánnak venni és igénybe vennék ezeket a támogatásokat, azok igenis tartsák be ezeket a szabályokat, és ezzel is jobbá tehető munkakörülmények lennének Magyarországon.
[00:16:58]Itt is mondjuk el a nézőknek a a tisztázáskedvéért, hogy tehát amikor arról beszélünk, hogy az Orbán rendszernek a gazdaságpolitikájának egyfajta része volt az, hogy különböző külföldi befektetéseket az ő saját megfogalmazása szerint a munkahelyteremtés céljából támogatott ide kíván vonzani, akkor ennek kifejezetten része volt az, hogy a munka védelmi, a munkaamunkásoknak vagy a dolgozóknak a biztonságát garantáló szabályozásokat is leépítették.
[00:17:28]Hát az biztos, hogy az elmúlt időben leépítették ezeket a szabályokat, illetve hát most a 16 év alatt leépültek ezek a szabályok.
[00:17:33]Az előbb említettem, hogy a védelem, az ellenőrzés kapcsán is, és sajnos a szabályozás kapcsán is, hiszen a munkavédelmi szabályok itt pont a legutóbbi egy-két évben nagyon komoly redukción mentek végig.
[00:17:47]És ugye itt az előbb szóba került, ugye, hogy elsősorban távolkeleti cégekről van itt szó.
[00:17:56]egy teljesen más munkakultúra érkezett ezzel a az országba.
[00:18:01]Persze nagyon régóta jelen vannak mondjuk dél-korai cégek Európában és hát Magyarországon is, de sajnos tényleg a kínai, a a dél-koreai munkakultúra hát az az az jelentősen más.
[00:18:16]És hát azért hallunk az utóbbi időben híreket a Bidd-ról is, ha a céget is szabad megemlíteni, de az, hogy kínai cégek vonatkozásában is.
[00:18:22]Tehát az lenne jó, hogyha igen, ezek a cégek persze jönnek, jöjjenek csak megfelelő munkakultúrával, európai minőségben foglalkoztassák a munkavállalókat.
[00:18:37]Igen.
[00:18:37]Bár Magyar Péter éppen azt azt is megfogalmazta, vagy amellett is érvelhet, hogy még ezek a cégek is, bár lehet, hogy van ilyen szempont, vagy van ilyen felvetés is, hogy ott más a munkakultúra azokban az országokban, ahonnan ezek a cégek érkeznek, de közben hazájukban, ahol mondjuk következetesebb a szabályoknak a betartatása, ott ezek törvénytisztelő módon működnek, és erre rászoríthatóak lehetnek.
[00:18:59]Itt is érvelt a kijelölt miniszterelnök, de hát rá kell szorítani őket.
[00:19:05]Ez egyértelmű, és hát ehhez kell egyfajta kormányzati magatartás is, kormányzati hozzáállás is, de mindenképpen az ellenőrzésre is nagyon nagy szükség van, és egyébként a szakszereti jelenlétre is, és ez tehát a akár a a kormányzatnak is, hogy ebben legyen partner, hogy ezek megerősödjenek, ezek a lehetőségek meglegyenek.
[00:19:25]És hát a munkavállalóknak is fölhívom erre a figyelmét, hogy a szakszervezeteknek az alapítása, a szakszerletek létrejöttének a segítése, támogatása, ez mindenképpen fontos, mert ezekben mi minden mindegyikben segíthetünk, hiszen a választott munkavédelmi képviselők révén az azok segítségével, az azok szaktudásával helyben is lehet ellenőrizni, és helyben is lehet a munkavédelmi körülményeket javítani.
[00:19:50]Ez tovább is vezet egy következő követelésetekhez, ami úgy szó, hogy mondjuk nem a kiszolgáltatott foglalkoztatásra.
[00:19:56]Tehát ez a különféle nem alkalmazotti, hanem minden ugye rugalmasnak titulált foglalkoztatási formákra utal.
[00:20:08]A nézőknek mondom, hogy a Partizánon több nagyon izgalmas riportot is láthattok a futároknak a szerveződéséről, a futárok tüntetéseiről.
[00:20:18]földiek Vince Bíró Dani Kósa Levi kollégáim készítésében.
[00:20:24]És hát ez a téma szintén egyfajta általános célkitűzésként szintén olyan dolog, ami ami hivatkozható a Tisza működő és emberséges Magyarország programjából, hogy hogy a munka vagy a dolgozói jogokat, a munkaatörvénykönyvének a rendelkezését ki kell terjeszteni ezekre a foglalkoztatási formákra, amik részben arra jöttek létre, hogy ezeket megkerüljék.
[00:20:51]Tehát hogyan lehet valójában, hogyha valaki egyfajta bujtatott foglalkozást fogalkoztatásban vállalkozóként dolgozik jogilag, őneki semmilyen státusa nincs annál a cégnél, és mondjuk kicsit cinikusan lehet amellettni, hogy hát ő ezt önként vállalta, ő nem alkalmazott, akkor nyilván nincsenek munkavállalói jogai.
[00:21:11]Tehát milyen gyakorlatokat ismertek arra, hogy de igenis ezeknek az embereknek is lehet özói jogokat biztosítani?
[00:21:18]Hát egy biztos, hogy ez szintén egy európai küzdelem, hogy a platform munkát ismerjék el munkaviszonyként, hiszen hát a munkaviszonynak valóban olyan tartalmi elemei vannak, amely sokkal nagyobb biztonságot ad a munkavállalónak.
[00:21:33]Hát már csak az elbocsá elbocsátás vonatkozásában, vagy éppen a munkaszervezéssel kapcsolatosan.
[00:21:39]Valóban ezekben a munkákban hát sajnos önmagukat is ki tudják zsigerelni a munkavállalók, és hát a cégek is arra törekszenek, hogy a lehető legjobban m legoptimálisabban az ő szemszögből foglalkoztassák azok a munkák, munkavállalókat, vagy másképpen ők is, hogy lehetőleg jobban izsigereljék őket, és a legnagyobb profitot tudják termelni.
[00:22:06]igazán jó példákat én nem tudnék ebbe a tekintetben fölsorolni.
[00:22:10]Ez igazán tényleg csak egy küzdelem azért, hogy ez jogilag rendeződjön, és ennek a megfelelő formáit közösen szintén a szakszereti oldal jogászaival és hát a kormányzati vagy a munkáltató oldalral együtt vitassuk meg, és ebben érjünk el eredményeket.
[00:22:28]hadd kérdezzem ha éppen a platform munkák közül a futárok munkájáról beszéljünk, de más platform munkákról is, bár felmerül a kérdés a vendégmunkások kapcsán más területeken is, de talán ha valaki Budapestről vagy egy nagyvárosból néz minket, akkor akkor a platform munkákkal talán a leginkább a a futárokon keresztül találkozik.
[00:22:54]És és azt lehet látni, hogy itt nagyon sok a külföldi ö dolgozó.
[00:22:58]Mit láttok?
[00:22:58]Mit lehet elmondani arról, hogy őket milyen esélyek vannak megszervezni, őket bevonni ebbe a közelembe?
[00:23:07]Van-e olyan vita a szakszervezeti mozgalmon belül, hogy hogy őket is fontos-e képviselni, vagy teljesen egyértelmű, hogy igen, ha szabad így kérdezni?
[00:23:19]Hát ezt nem merném mondani, se teljesen egyértelmű, hogy igen.
[00:23:21]Lehet, vagy illetve kell őket képviselni.
[00:23:23]Ugye a munkaviszonyra vannak lehetőségek a tekintetben, hogy a a szakszervezetek a legjobban tudják érvényesíteni a munkavállalóknak a a jogait.
[00:23:35]És hát itt, hogy ahogy említed a legnagyobb probléma hát egyrészről az, hogy nem munkaviszonyról beszélünk, másrészről az, hogy pedig külföldi munkavállalókról, ugye harmadik országbeli munkavállalókról van itt szó.
[00:23:50]És éppen ezért sok esetben a hazai munkavállalóknál és a normál munkaviszonyban is nagyon nehéz a munkavállalókat megszervezni.
[00:23:58]Hát ebben a tekintetben pedig egyértelműen.
[00:24:00]Hát a kölcsönyzött munka viszonylal vagy külsönyözött munka erőre vonatkozónan szeretném azt jelezni, hogy az egyik követelésünk az, hogy a az első perctől kezdve kapjanak azonos ö juttatásokat az ebben a munkaviszonyban lévők.
[00:24:17]M hiszen hát ez is egy nagyon nagy vagy túlzott rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak.
[00:24:23]És hát az, hogy csak hat hónap után kell megkapniuk az azonos jogosultságukat, ez akár visszaélésekre is adhat okot a a rotációval, és így válik olcsóbbá ez a munkaviszony, amely persze egyáltalán nem érdekünk nekünk, hogy letörjék a munkabéreket Magyarországon.
[00:24:45]Így van.
[00:24:45]Ugye ez egy teljesen jól megfigyelhető jelenség, hogy olyan harmadik országbeli munkások, vendégmunkások, kölcsönzett munkaerő érkezik az országba, amelyek vagy akiknek a Magyarországon egyébként megszokott bérszínvonalnál alacsonyabb mértékben is lehet fizetni.
[00:25:06]És ezt ebben azt a hibát lehet elkövetni, hogyha valaki úgy fogalmazza meg, mintha ezek az emberek lennének felelősek azért, hogy ők letörik a magyar béreket, miközben azt mondta, hogy valójában ez egy szabályozási kérdés, lehet olyan szabályozást hozni, hogy nem lehet nekik alacsonyabb bért adni.
[00:25:18]Ehhez nyilván kell a bértranszparencia.
[00:25:21]Igen.
[00:25:21]Ami szintén a követeléseitek egyike.
[00:25:23]Így van.
[00:25:25]Ugye egy európai irányelvről beszélünk, amelyet Magyarországon is alkalmazni kellene, és már alig egy hónap van arra, hogy ezt Magyarországon is törvénybe iktassák.
[00:25:37]Úgy tűnik, hogy ebből már nem lesz semmi június 8-áig, de ez egy nagyon fontos irányelv.
[00:25:43]Ugye itt az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét kellene megfelelően alkalmazni.
[00:25:48]És hát az egyik legfontosabb eleme ennek a jogszabálynak, illetve legfontosabb indoka, hogy a a nemek közötti béregyenlőség túl nagy Európában is, Magyarországon is, és ezt lenne szükséges korrigálni.
[00:26:05]Ebben sajnos az előző kormányzata alatt igazából nem tudtunk előrejutni, nem tudtunk előrelépni.
[00:26:11]Ö reméljük, hogy hamar, gyorsan és megfelelő módon, megfelelő szinten sikerül ezt a magyarországi jogrendszerbe beépíteni.
[00:26:20]Így van.
[00:26:20]A ugye a az Európai Unió bértranszparencia iránynyelvéről beszéltél, amit valóban 2026 június 7-ig kellene átültetniük a tagállamoknak a saját jogrendszerükbe.
[00:26:32]Tulajdonképpen arról van szó, hogy az Orbán kormány szabotálta, vagy nem tette meg ezt.
[00:26:38]Így is lehet fogalmazni.
[00:26:38]tényleg nem tudtunk ebbe érdemben előre lépni.
[00:26:42]Mondjuk a munkáltatói oldal azért ezekben a témákban elég sokat járt, ha minden igaz a a kormányzati szereplőknél.
[00:26:50]És hát eléggé nagy az el ellenállás ebben a az ügyben, de egyébként nem csak Magyarországon, hanem Európa nagyon sok országában is.
[00:27:01]Talán az egyik legnagyobb félelme a munkáltatóknak, hogy ebben az irányelvben foglaltaknak megfelelően a munkavállalók rendszeresen és bármikor igazából igényelhetnének különböző adatokat a munkáltatóktól.
[00:27:13]És hát ez egy kicsit megriasztja őket.
[00:27:15]Én szerintem, hogyha megfelelő keretek közé szorítanánk ezt, és ez a megfelelő keret az, hogy nagyon sok helyen lenne szakszervezet, aki tudna érdeklődni és tudná a munkavállalók felé is közvetíteni az információkat, akkor egyrészt a munkavállalók nem kényszerülnének arra, hogy rendszeresen és akár túltereléses támadással támadják meg a a munkáltatókat.
[00:27:45]Másrészről pedig vannak a mai modern technológiák között olyanok, ugye olyan informatikai eszközök, vagy akár hát ezek ezek még informatika eszközök, nem mesterséges intelligencia, amelyeket lehetne alkalmazni Magyarországon is, és simán meg tudnák lépni a mi véleményünk szerint a munkáltatói oldalon ezt a problémát.
[00:28:06]Ugye olyasmi, olyan rendelkezéseket mond ki ez az irányelv, hogy a felvételi folyamat előtt meg kell osztani egy kezdő bérsával az álláshirdetések során, vagy a vagy a munkavállalók felvétele során.
[00:28:18]Nem lehetne megtiltani a munkavállalóknak azt, hogy beszéljenek egymás között a bérükről, illetve a 100 főnél nagyobb vállalatoknak rendszeresen jelenteniük kellene a nemek közötti bérszakadékot, és ha a bérkülönbség az 5%-ot meghaladja, akkor erre cselekvési tervet kellene kidolgozniuk.
[00:28:36]Ismertetniük kellene a munka munkavállalókkal a hozuk hasonló pozícióban lévőknek a a bérsávját.
[00:28:39]Tehát tulajdonképp sok mindent jelent, de azt nem jelenti, ha valaki ezen most megijedne, azt nem jelenti, hogy minden egyes dolgozónak a bére minden egyes más dolgozó előtt ismert kellene, hogy kellene, hogy legyen, hanem azok az információk kellene, hogy transzparensek legyenek, amelyek tényleg ahhoz segítenek, hogy a munkaváó megítélje, hogy ő maga elszenved-e valamilyen igazságtalanságot.
[00:29:07]Bocsánat, csak annyi, hogy az igazsástalanság, igazságtalanság szó van a lényeg, illetve az, hogy indokolt-e, vagy nem indokolt.
[00:29:13]Tehát ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek azonos bérének kell lennie egyenlő értékű munkáért, egyenlő bért, amely még megfogalmazás szintjén sincs pontosan meghatározva.
[00:29:26]Ezt kellene, ezt a munkát kellene elvégezni, és ha indokolt az eltérés, akkor ennek az indokait nyilvánosságra kell hozni.
[00:29:33]Tehát azért van itt feladat, lenne feladat, ebben kellene tovább lépnünk.
[00:29:39]Van két követésetek, amely a bérek irányul, a minimál bérre, illetve a bérek tervezhetőségére, tehát arra a jelenségre, hogy egy alacsony alapbér mellett különféle nem automatikusan járó bónuszokkal pótolják ki a munkaadók a a végösszeget, vagy azt a keresetet, ami végül eljutóhoz.
[00:30:05]De hát ezeknek a juttatásoknak egyrészt a jogi státusza is teljesen más-másképp is adóznak meg.
[00:30:10]Egyszerűen nem olyan biztosan tervezhetően érkeznek.
[00:30:12]De szeretném a kifejezetten a bérek és a minimálbér kapcsán megkérdezni, hogy az egyik első intézkedésnek tűnik most a minimálbéradójának a csökkentése 15%-ról 9 sz-ra?
[00:30:32]nem állna vissza a minimál bér korábbi adómentessége, de csökkenne az az adó, amin amin a minimálbér adózik.
[00:30:37]A számítások azt mondják, hogy ez havi egy jelenlegi minimálbér szint mellett havi 20000 Ftal hagyna többet.
[00:30:44]A munkavállalóknál értékelitek ezt?
[00:30:47]Egy egy elégséges lépés, egy önmagában nem elégséges, de jó irányban tett lépés, vagy nem az adócsökkentés irányába kellene menni?
[00:30:56]Tehát amikor a az egy a tisztes megélhetés szempontjából nézitek az intézkedéseket, akkor ezt a minimál bér, illetve alacsony kereshetőeknek szóló adócsökkentést hogyan látjátok?
[00:31:11]Ugye a minimálbér irányelv, európai irányelv azt mondja ki, hogy mindenkinek legyen egy tisztes megélhetése.
[00:31:16]És ez egy adott országon belül arra mondják azt, hogyha a minimál bérek elérik a az átlagbérek 50%-át, vagy a medián béreknek a 60%-át.
[00:31:27]Maragyzon megindult az a folyamat egyébként az irányelv tökéletes átültetése még nem történt meg, hiszen pont a szakszervezetek megerősítését célzó cselekvési tervet nem sikerült megalkotni.
[00:31:46]Tehát ebbe az irányba elindultunk, és ez egy ez egy jó irány.
[00:31:48]Emellett ugye a mai a szakszervezeti szövetség és hát általában a szakszervezetek azt gondolom, hogy nyitottak és kezdeményezik is a a több kulcsos adónak a visszatér visszatérését.
[00:32:02]És hát ez egy jó irány, amit most a Tiszapárt ezzel kapcsolatosan bejelentett.
[00:32:08]Itt a problémánk igazából hát egy az, hogy nem tudjuk, hogy mikortól évközben satöbbi.
[00:32:14]Nem tudjuk a pontos hatásait sem, hiszen ezzel nem történt még egyeztetés.
[00:32:18]És ez a legfőbb problémánk, hogy az irányt jónak tartjuk, azonban fontosnak érezzük azt, és fontosnak tartjuk azt, hogy az egyeztetések megvalósuljanak ezzel kapcsolatosan, hiszen tényleg a hatása itt mindig egy-egy ilyen nagyon komoly kormányzati intézkedéseknek, ami főleg költségvetést érintő, ezekről jó lenne tájékozódni és a szakszeretekkel együttműködve megalkotni ezeket.
[00:32:48]Igen, ugye említetted a többkulcsos adót.
[00:32:50]Ez ez annyira érdekes nekem, hogy hogy ez hogyan lett egy tabú szó, vagy a Fidesz hogyan tette ezt a politikai kommunikációjának úgy a részévé, mintha a több kulcsos adó az adó emelést jelentene.
[00:33:03]Úgyhogy a Tisza az tulajdonképp amikor úgy hoz létre különböző adókulcsokat, hogy lefelé hoz létre új kulcsot.
[00:33:10]Tehát van akinek csökken az adója, de a személyi jövedelem adója, de a program szerint senkinek nem nő, akkor ezt egyszerűen nem nevezi több kulcsos adónak, mert ennek a szónak megváltozott a jelentése a politikai kommunikációban is, mintha pláne még a progresszív adó kifejezésnek, hanem mintha az egyenértékű lenne a az adóemelése.
[00:33:26]Pedig a valóság az, hogy amikor a Fidesz az egykulcsos adót vezette be, az járt az alacsony keresetűek számára annak idején 2011-ben egy adóemeléssel.
[00:33:38]Arról, ha ehhez hozzá szeretné fűzni, akkor parancsolj és egy kérdésem lesz még hozzád.
[00:33:42]Igazából a szakszeretek vonatkozása, vagy a szakszeretek a mindig ezt a progresszív és többkulcsos adórendszert támogatta.
[00:33:50]Valóban ez az irány, főleg amit most itt kihangsúlyoztál, hogy az adó változtatás az egyelőre itt adó csökkentésről szól.
[00:33:59]Ez mindenképpen üdvözlendő, és biztos vagyok benne, hogy az érintettek ennek nagyon fognak örülni.
[00:34:08]Így van.
[00:34:08]És ez a követeléseitekkel, a követeléseitekkel kapcsolatos utolsó kérdésemhez is átvezet, hogy itt nem mikor a szakszervezetek fellépéséről van szó, akkor nem csak a legszűkebb értelemben vett munkavállalói érdekvédelemről van szó, vagy a munkahelyi balesetekről, vagy a bércról, hanem egyfajta társadalompolitikai követelés rendszerről, vagy egy egy olyan társadalompolitikai vízióról is, ami egyébként a dolgozóknak hát ugyanolyan alapvető életfeltétele, mint mint a munkahelyi elfogadható körülmények.
[00:34:43]Tehát a 10 követeléseitekben befér egy a lakhatási válság enyhítéséről, az állami bérlakásépítési program elindításáról, illetve a minimálny nyugdíj emeléséről is, hogy ez elérje a minimálbér felét.
[00:34:56]Ilyen indexálást én nem találok a Tisza programjában, hogy a mindenkori minimálbér felét kell elérnie.
[00:35:03]viszont a Tisza előirányoz valamit, amit a baloldali kormányok nem mertek annak idején megtenni egy differenciált nyugdíjemelést, hogy tehát az alacsony nyugdíjak magasabb mértékben fognak fognak emelkedni.
[00:35:18]I illetve elvileg szerepel ott egy állami bérlakásépítésű program is, ami ha jól emlékszem, akkor évi 10000 új építésű lakást irányoz elő.
[00:35:26]Bár kicsit aggasztott, hogy amikor Vitézi Dávid bemutatkozott mint építési és közlekedési miniszter, akkor erre külön nem tért ki, de hát a programban ott áll, úgyhogy pontosan a nyomásgyakorláson is, vagy a tárgyalásokon is múlhat, hogy ezek a típusú ígéretek ne felejtődjenek el.
[00:35:43]Az ilyen nem a munkajogokkal szűken kapcsolatos követeléseitekről az a kérdésem, hogy vannak-e olyan koalíciók, amik amiket építetek, amelyekkel együtt fel tudtok lépni az ilyen típusú követelésekért is?
[00:36:00]Én biztos vagyok benne, hogyha itt alakhatásról van szó, akkor ha koalíciót kérdezed, akkor a többi konföderáció is ebben abszolút nyitott.
[00:36:06]És ha már a leendő kormánypárt programjában is olvashatóak ezek a mondatok, vagy ezzel kapcsolatos mondatok, akkor kialakulhat ebből egy nagyszerű koalíció.
[00:36:22]Az biztos, hogy a lakhatás kérdése is nagyon fontos Magyarországon, és nem véletlenül tettük mi is a a zászlónkra, hiszen az elmúlt egy évben, két évben bevezetett lakhatási program, ugye ez a kedvezményes hitel, ez sajnos itt a áraknak az emelkedését segítette csak, illetve okozta.
[00:36:48]Tehát mindenképpen egy másfajta irány kell valóban.
[00:36:50]állami lakások, állami bérlakásoknak az építése kell annak érdekében, hogy a fiatalok lakáshoz jussanak, a munkavállalói mobilitás esetleg elő elindulhasson, hiszen ez egy nagyon régi m kívánalom ebben a kisországban.
[00:37:04]Nagyon nehezen mozognak a munkavállók, tehát erre mindenképpen szükség van.
[00:37:08]És hát a nyugdíj kérdésében pedig itt is az lenne a legfontosabb, hogy a saját szakértőinkkel együtt sikerüljön megalkotni ezeket a az új szabályokat, hiszen régóta mondjuk azt, hogy a nyugdíjakkal és a nyugdíj emelésekkel van igazából a a probléma, hiszen az a nyugdíjas, aki vagy az a munkavállaló, aki nyugdíjba kerül, az annak ellenére, hogy a kormány eddig azt mondta, hogy a a nyugdíjak értékét megőrzi, a reál értékét megőrzi, Csak a nyugdíjasnak a reál pozícióját nem sikerül megőrizni a társadalomban, hiszen a munkavállalók a a gazdasági növekedésből is úgy tudnak részesülni, ahogy a nyugdíjasok nem.
[00:37:50]és éppen ezért nagyon eltávolódnak egymástól, és biztosan indokoltabb vagy indokolt egy minimális, vagy az alacsonyabb keresetőeknek, alacsonyabb nyugdíjasoknak, alacsonyabb keresetű vagy alacsonyabb nyugdíjú honfitársainknak a differenciált emelése.
[00:38:08]Ezeket is meg kell beszélni, mert lehet, hogy most valóban és ténylegesen indokolt ez az emelés, de hát el kell dönteni azt, hogy mikor kell, vagy mikor tud beállni egy normál rendszer, ahol már ilyen esetleg egy ilyen direkt beavatkozásokra esetleg nem lesz szükség.
[00:38:25]Bár ezekre mindig van, csak lehet, hogy apróbb beavatkozásokra, nem ilyen nagyobbakra, mint amiről most szól van.
[00:38:31]Igen.
[00:38:31]Amire utalsz, annak az egyik módja, az az úgynevezett svájci indexálás, ami ugye részben az inflációtól, de részben a bér színvonaltól tette függővé a nyugdíjaknak a szintjét.
[00:38:42]És az Orbán kormány ezt úgy változtatta meg, hogy csak az árak, vagyis az infláció az, amit a nyugdíjak követnek, és olyan mértékben alacsonyabbak a nyugdíjak, mintha továbbra is a svájci rendszerben indexálták volna őket, hogy azt semmilyen 13 meg 14 havi nyugdíj szinte el se kezdi ellentételezni vagy vagy pótolni.
[00:39:03]Abban szeretném helyesíteni magam, hogy Vitézi Dávid közlekedési és beruházási miniszter az minisztériumának a jogelődjét hívták építési és közlekedésének.
[00:39:12]És talán pont azért nem ugyanígy hívják, hogy ne a Lázár János féle minisztérium teljesítménye jusson az emberek eszébe róla.
[00:39:18]Na jó, hát holnap május 1je, ahogy említettem, mit ajánlanál az érdeklődők figyelmébe holnapra?
[00:39:30]Sajnos a legfontosabb, amire föl kell hívnom a figyelmet, az az, hogy nem a ligetben lesz a május 1je, hanem a városligeti fasorban a Magyar Szakszati Szövetség székháza előtt.
[00:39:40]Ennek az oka az, hogy 135 évig sikerült a ligetben megszervezni ezt a programot, de tudtuk nagyon jól, hogy évek óta egy kiszórósdi megy annak érdekében, hogy mi elkedvtelenedjünk, hogy a ligetbe menjünk.
[00:39:58]De hát ez sosem k szegtek kedvünket, hiszen minden év januárjában már bejelentkeztünk a a helyszínre.
[00:40:06]Hát most áprilisra, eddig is április környékén kaptuk meg a végrees választ, hogy mehetünk a sziget, bocsánat a ligetbe.
[00:40:13]És hát most áprilisban azt a választ hozta a postás, hogy nem vehetünk részt.
[00:40:19]Ugye itt főpolgármester úr is ebben a kérdésben megnyilatkozott, illetve hát mi is köz hírré tettük ezt a szörnyű bejelentést.
[00:40:30]De persze párhuzamosan rögtön elkezdtünk a saját programunkat meghirdetni, illetve saját más helyszínt keresni.
[00:40:35]És hát közben a Városliget Zrt.
[00:40:42]Alternatívákat.
[00:40:42]Hát nem értettük igazából, hogy ha most van erre lehetősége, akkor miért volt kategorikusan elutasító a az ő eredeti válaszuk.
[00:40:51]Tehát most a városliggeti fasorban tartjuk meg azokat a rendezvényeket, illetve azokat a programokat, amelyeket egyébként a Villégedben is megtartottunk volna.
[00:40:58]10 órakor kezdünk a az emlékkőnél a városliget sarkán, és onnan vonulunk át az elmúlt évekhez képest megszokott módon, hát az elmúlt években is megszokott módon egy fúvol zenekari fölvezetéssel vonulunk be a városliggeti fasorba, és hát ott különböző politikai gyermekprogramok, nem politikai gyermek, hanem politikai vessző gyermekprogramok lesznek egész nap koncertekkel.
[00:41:31]Természetesen sörrel és Virslivel is.
[00:41:35]Hát aki aki ilyen módon ünnepelné május 1jét, akkor azért a városligeti fasorban idén is megteheti ezt, ami egy fontos dolog, de ami ennél is fontosabb, hogy követni fogjuk a Partizánon természetesen azt a kérdést, hogy javul-e a dolgozók helyzete a Tiszakormány alatt.
[00:41:51]Úgyhogy ehhez várunk még vissza.
[00:41:53]Most köszönöm szépen, hogy ezeket elmondtad.
[00:41:55]Zati Róbert, örülök, hogy itt voltál.
[00:41:58]Én is örülök.
[00:41:58]Nagyon szépen köszönöm a meghívást és a továbbiakban is rendelkezésre állok.
[00:42:02]Köszönjük szépen.
[00:42:02]Mi pedig megyünk tovább, ahogyan ígértem, arról fogunk beszélni, hogy érdemes-e olyan pszichológiai fogalmakban elemezni a politikát, mint például a hát bizonyos körökben mémmé vált óriási kognitív diszonancia fogalma.
[00:42:20]Meg is nézzük, hogy hogyan nézett ki az, amikor Gajdics Ottó hát először leírta, aztán hogyha ennyit megenged, ő maga megengedtek, akkor lehet, hogy át is élte ezt a jelenséget.
[00:42:34]És mondom ezt úgy, hogy azért merünk elnéző és szeretetteljes mosolyal ironizálni ezen, mert ő maga is önironikusan beszélt később erről a megszólalásáról.
[00:42:44]Mi most neműzni szeretnénk belőle, hanem sokkal inkább beszélni arról, hogy miért a terápiás nyelv jut eszébe jobb oldaltól baloldalig különféle véleményformálóknak arról, hogyha egyébként politikai, társadalmi jelenségeket kell elemezni, mikor hasznos ez, mikor félrevivő.
[00:43:04]Úgyhogy megnézünk egy rövid bejátszót, és aztán Cabán Samu kollégám következik.
[00:43:10]Az a helyzet, hogy az óriási kognitív diszonancia lehet számára, hogy hamarosan lehulla lepel és valódi igazi adatok látnak napvilágot.
[00:43:22]És most már igazából nincs értelme, mert ezzel már se mozgósítani, se semmit nem tud.
[00:43:28]De hát elhatárolódni se tud ezektől az eredményektől, mert eddig elfogadták és eddig addig használták a kampányban 20%-kal vezet a Tisza, meg nem tudom mik voltak sorozatban.
[00:43:41]Szóval nekem mindig az jut eszembe, amikor a a Trump győzelme után kiállt a Biden csapatból egy ilyen közvélemménykató, és közülte, hogy soha nem vezetett Kamala Harris.
[00:43:55]Azt ők csak azért mondták, mert abba bíztak, hogy hátha akkor többen szavaznak rá.
[00:43:59]Ja, bocsánat, a legfontosabb, azt el ne felejtsük, mert most nem értjük, hogy mi történt sok szomfitársunkkal, akik most így kizőlítették ezt a térképet.
[00:44:09]Könyörgöm, Béki Zoltán kolléga egy egész könyvet írt arról, hogy a Trump első ciklusa óta a Facebook meg ezek a izék, amik odatartoznak, hogyan befolyásoltak választásokat.
[00:44:25]szerte a világon Európában is, több országban.
[00:44:28]És a könyvének a végén egészen eljut oda, hogy hogy csinálták most ebben a kampányban.
[00:44:32]És mondjatok nekem olyat, ül valaki ebbe a stúdióba?
[00:44:37]olyan, akit nem tekert le a Facebook, akit nem tiltottak ki, akit akinek a tartalmait nem vegzálták, nem buzerálták, nem mondták azt rá, hogy gyűlölet keltő, meg a jó ég tudja micsoda.
[00:44:47]könyörgöm.
[00:44:47]Na, ezek ezekre koncentráljunk oda, mert ráadásul ez is Európai Uniós támogatással megy, és ott ül a Tiszapárt izéjébe az a csaj, aki aki Dávid.
[00:45:05]És már el is tudjuk kezdeni a téma kitárgyalását a Partizán szerkesztőjével és a jogpszichológia kutatójával, Cabán Samuval.
[00:45:14]Szia Samu!
[00:45:14]Jó reggelt!
[00:45:16]Hali!
[00:45:17]No, először is mi az, hogy kognitív diszonancia?
[00:45:23]Tényleg kognitív diszonancia az, ami ami tehát hogyha mondjuk valóban ez lett volna a helyzet, amit Gajdics attól leírt, hogy óriási kognitív dyszonanciát él át az, aki tudja, hogy eddig megvezette az embereket, de nemsokára ki fog derülni az igazság.
[00:45:42]Tehát ez tényleg ezt jelenti ez a fogalom, vagy hogyan jut eszébe?
[00:45:45]Mi az, hogy óriási kognitív diszonancia?
[00:45:49]Tulajdonképpen ez a kérdésem hozzád.
[00:45:51]Igen, igen.
[00:45:51]Szerintem jól használja.
[00:45:51]A kognitív diszonancia nem annyira a terápiás nyelvből, mint inkább a szociálpszichológiából ismert.
[00:45:56]Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az emberben nyilván vannak különböző tudások, attitűdök, valahogy viselkedünk, és akkor egy csomószor ez feszültségbe kerül bennünk, hiszen valójában az emberek rettenetesen következetlenek.
[00:46:13]Ugye a legklasszikusabb példa mondjuk a dohányzás.
[00:46:14]Az emberek nyilván tudják, hogy a dohányzás rossz, de dohányoznak.
[00:46:19]És akkor ránézel a cigisdobozba, és látod, hogy halált okozhat, és akkor ez egyszerűen egy feszültséget indít el benned.
[00:46:25]Azt teszi hozzá egyébként Aronzon, aki a szociálpszichológiában ezt nagyon sokat kutatta, hogy nyilván van mint egy extra elem.
[00:46:31]Tehát végül is azzal van a probléma, hogy ez az én képünk el is ütközik, mert a legtöbb embernek van egy olyan énképe, hogy ő egy ilyen racionális épeszű ember.
[00:46:39]Ugye DKart mondja azt, hogy a józanész van a legigazságosabban elosztva a földön, mert abból így senki nem kér többet.
[00:46:50]Tehát mindenki azt gondolja, hogy neki jutott elég.
[00:46:52]Tehát a legtöbbnek van egy ilyen egészséges énképe, ami szerint józan, racionális lények vagyunk, akik nem csinál következetlenségeket.
[00:46:58]A hétköznapban rengeteg következetlenség csinálunk.
[00:47:02]Ez kognitív feszültséget okoz.
[00:47:05]És ennek a feszültségnek a feloldása az, amit úgy tudunk megcsinálni, hogy új tudáselemeket hozunk be.
[00:47:13]Mondjuk azt mondjuk, hogy oké, dohányzom, hamarabb halok meg, de sokkal boldogabb életet élek, és ez egyszerűen megéri.
[00:47:20]Tehát behozok egy új tudáselemet.
[00:47:22]Vagy mondjuk azt mondom, hogy jó, de azért azok a kutatások, amik azt mondják, hogy a dohányzás káros, azok azért nem teljesen pontosak, mert nagyon sok más dolog is rákeltő.
[00:47:30]Igazából a magány sokkal rákeltőbb, és akkor valójában, amikor én lemegyek cigizni a munkatársaimmal, akkor közösségben vagyok, ami meg egészségessé tesz engem.
[00:47:37]Szóval, hogy ugye végtelenségig tudunk új tudáselemeket behozni és manipulálni a fejünkben lévő információkat.
[00:47:44]És egyébként nagyon izg az eredete is, mert Leon Festingerhez kapcsolódik, aki szintén egy amerikai szociálpszichológus volt, és ő egyébként eredetileg világvége szektákat kutatott, és nagyon megörült, amikor Amerikában 1954-ben egy hölgy hát üzeneteket kapott egy Alien fajtól, mégpedig ez a kedves Igen.
[00:48:07]Kedves földön és ez a kedves földönkívli haj ez ez faj ez figyelmeztette, hogy 54.
[00:48:11]december 21-én el fog pusztulni a Föld nagy része, de hogy alapvetően jönni fog egy hajó, és elviszi azokat az embereket, akik akik jók és hisznek, és akkor ő elkezdett téríteni.
[00:48:26]Tulajdonképpen nagyon sokan csatlakoztak ehhez a szektához.
[00:48:28]Ugye nyilván ha elpusztul a föld, akkor nincs szükség a vagyonodra, meg a munkahelyedre.
[00:48:34]Egy csomóan nem tudom, eladták a házukat.
[00:48:37]Szóval tényleg invesztáltak is ebbe a próféciába.
[00:48:38]Azt érezték, gondolom, hogy ők átverik az embereket, akik megveszik a házat, pedig hát minek?
[00:48:44]Hogyha el fog pusztulni a világ?
[00:48:46]Hát igen.
[00:48:46]És a Festingernek az volt a a a hipotészis, ő azt mondta, hogy fogadjunk, hogy miután nem fog elpusztulni a Föld, ezek az emberek nem azt fogják mondani, hogy becsapnak minket, hanem még jobban hinni fognak a próféciában.
[00:49:02]És akkor beépült ebbe a szektába, ott várták a világ végét, énekeltek, imádkoztak, és akkor eljött a pont, nem pusztult el a világ, és akkor mi történt?
[00:49:14]A prófétak látomása lett.
[00:49:19]Annyira tiszták voltak, és annyira igazuk volt, hogy ezért megkímélték a földet az éek.
[00:49:27]És akkor nyilván akik nem voltak annyira invesztáltak ebben a történetben, azok ottgyták a szektát, de akik a legtöbbet áldoztak érte, azok azok ezt elhitték, és még jobban elkezdtek hinni, és még jobban elkezdtek téíteni.
[00:49:39]Szóval, hogy egyszerűen a a ha racionálisan gondolkodunk, akkor azt gondoljuk, hogy ha van egy hitünk, és akkor azzal ellentétes bizonyíték van, akkor egyszerűen elfogadjuk azzal jelentétes bizonyítékot egy ponton.
[00:49:50]De a kognitív diszonanci elméleten azt mondja, hogy a igazából van egy agyunk.
[00:49:56]Az agyunk azt hiszi el, amit a szemünk lát, de a szemünk valójában azt látja, amit az agyunk akar.
[00:50:03]Tehát azzal, hogy folyamatosan konzisztensnek akarjuk látni magunkat, egyszerűen nem tudatosan folyamatosan manipuláljuk az információkat.
[00:50:13]És ez szerintem egy azért tök fontos ez a fogalom, és jó, mert ez tényleg nagyon sok kutatásban igazolt, mondjuk emberek neek van valamilyen attitűdjük, mondjuk ők hisznek a halálbüntetésbe, és akkor kapnak logikus érveket a halálbüntetés mellett, meg a halálbüntetés ellen.
[00:50:34]És kapnak gyenge logikátlan érveket is.
[00:50:38]És akkor ha ilyen racionális modellben gondolkodunk, akkor azt mondanánk, hogy az emberek ilyenkor arra jutnak, hogy hát ez egy tök komplex téma, vannak jó meg rossz érvek, és akkor ez alapján lesz valami véleményed.
[00:50:50]Igazából az történik, hogy aki eleve halálbüntetéspárti, az megtalálja a halálbüntetés melletti erős érveket, és arra emlékszik, és a halálbüntetésen gyenge érvekre emlékszik.
[00:50:57]Aki pedig fordítva, az pedig fordítva dolgozza fel ezeket a információkat.
[00:51:03]Szóval a racionális párbeszédnek van egy ilyen korlátja.
[00:51:07]amit ez a pszichológiai tulajdonképpen immunrendszer okoz, ami mindannyiunkban bennünk bennünk van, és védi folyamatosan az én képünket, meg próbálja ilyen konzisztensé tenni a a világnézetünket.
[00:51:20]És akkor tulajdonképpen azt is meg lehet próbálni konzisztensé tenni, hogyha valaki azt gondolta április 12-e este 7 óráig, hogy a Fidesz van többségben, az találhat olyan magyarázatokat, amik ezt összeegyeztetik azzal a való ténnyel, hogy 900000 szavazattal kevesebb érkezett rá.
[00:51:36]Hát itt behozza rögtön, hogy oké, de igazából a Fidesz volt többségbe, csak ak a Fidesz beavatkozott, tehát hogy behoz a Facebook beavatkoz a Facebook beavatkozott, igen.
[00:51:44]Szóval, hogy behoz olyan dolgokat, amik valahogy magyarázatot adnak erre, vagy egy vagy így át átfordítják ezt az egészet.
[00:51:50]És egyébként ez a politika elemző műsorokban is sokszor van, hogy így azt érzékeltem, hogy egy csomószor a okos elemzők azok felhívják a figyelmet arra, hogy na micsoda logikátlanság van a Fideszben, hogy hát családbarátnak mondja magát, de hogy közben meg plakátokat tesznek mindenhova, ahol háborúval riogatnak.
[00:52:10]És egyébként ezt rengeteg kisgyerek látja.
[00:52:12]A magyar, nem tudom, gyermektársadalom fogoly közönsége volt ezeknek a plakátoknak.
[00:52:19]Egy csomó, nem tudom, anyuka meg oldai egy dolgozó mesélt arról, hogy nem tudom, a gyerekek odafordulnak, és akkor megkérdezi a kisfiú, hogy jaj, besoroznak, meg egymást hívják, nem tudom én, migránsnak.
[00:52:28]Szóval, hogy így tényleg több rosszat tesz, nem tudom a gyerekeknek.
[00:52:32]És akkor, hogy na logikátlanság, hát de ugye a logikátlanságba nem bugsz bele valójában, mert az emberek a logikátlanságokat egyszerűen kikerülik, mert mondom, van egy ilyen nagyon erős pszichológiai immunrendszerünk.
[00:52:50]És hozzá kell tennem, hogy az kicsit ilyen rossznak tűnik, de hogy én nem azt mondom, hogy tehát az emberek inkább racionál, mint racionális lények, de ez nem nem probléma a pszichológiai immunrendszer, ha ha nem működik túl, vagy nem műt szerintem jó.
[00:53:03]Tehát, hogy nyilván így a közérzetünk számára fontos, hogy hogy védjük az énünket.
[00:53:11]Tehát, hogy mondom, mivel egy csomó logikátlanságot csinálunk, szerintem jobb, hanem mindig szembesülünk ezzel, csak nyilván ha túlműködik, akkor túlzottan az illúzióba kerülünk.
[00:53:21]Ha alul működik, akkor meg az sem jó, mert az meg egy ilyen túl, nem tudom, nyers vagy depressziós világ.
[00:53:28]Igen.
[00:53:28]Ez ez fontos ez a méltányosság szempontjából is, meg csak a valóság szempontjából is, hogy különböző teljesen természetes kognitív folyamatokat ne állítsunk be betegesnek vagy természetellenesnek.
[00:53:40]A méltányosságot azért is szeretném kiemelten gyakorolni Gajdics Ottóval szemben, mert egy nagyon tanulságos, nagyon izgalmas életó interjút adott a Partizán számára évekkel ezelőtt, aminek a végén Gulyás Mártonnal elszavalják Benjamin László mi van a hold túlsó felén című gyönyörű versét.
[00:53:58]Úgyhogy ezután az adás után mindenkit kérem, hogy egy teljesen más jellegű gajdi csontótartalomért azt keresse fel.
[00:54:08]azt mondod, hogy a kognitív diszonancia az nem a terápiás nyelv része, és nem a terápiás nyelvnek a társadalmi folyamatokra való ráhúzásának a része, hanem szociálpszichológiai.
[00:54:17]Ami viszont biztos, hogy terápiás nyelv, az az a gondolat, hogy a NER 16 éve az egy trauma lenne a társadalomban, eleve, hogy már mi korábbi történelmi eseményeket is traumáként hordozunk, akár generációkon át, ezek határozzák meg, ezek szapják meg a politikai viselkedésünket, meg maga a NER 16 éve is egy olyan trauma lenne, amit most olyan módon kell feldolgozni, ahogyan egy terápián egy szem személyes traumát kell feldolgozni.
[00:54:49]Mit gondolsz erről a keretezésről?
[00:54:54]Hát trauma, a traumadiskurzust én bevallom, annyira nem szeretem, és erre vannak érveim is.
[00:54:58]Szerintem a traumánál mindig külön kell választani a kisbetűs traumát és a nagy betűs traumát.
[00:55:05]Kezdjük a nagy betűs traumával.
[00:55:05]Tehát a nagybetűs traumáknak mondhatjuk meg azokat az ilyen tényleg bestiális cselekedeteket, amit szerintem mindannyian el tudjuk képzelni, hogy az így meghaladja az átlagembereknek a megküzdési képességeit.
[00:55:17]Tehát mondjuk háborúban részt venni, szexuális erőszakot elszenvedni, terrorcselekménynek az áldozatává válni.
[00:55:26]Tehát azok az ilyen kimagasló események, amik szerintem beugranak nekünk, amikor tényleg ilyen durván traumatikus dolgokra gondolunk.
[00:55:37]Ennek van egy ilyen van egy ilyen pszichotraumatológia, ezzel foglalkozó ilyen tudomány, ami leginkább ilyen egy klinikai kérdés, és ez a leginkább a posztraumás stressz szindrómával foglalkozik, annak a annak a megértésével, hogy mi ez, és annak a kezelésével.
[00:55:54]Szerintem amikor a nerv traumatikus nem ilyen szintű nagy betűs, nem egy klinikai problémáról beszélünk.
[00:56:01]a klinikai problémához azért csillagozva hozzátenném, hogy van egy tök jó könyv egy amerikai traumakutató az neve, hogy a end of trauma, a trauma vége, hogy azért a trauma, ezt sem kell úgy képzelni, és szerintem nagy a traumaérzékenységnek, ami részben jó, van egy hátulütője, hogy kicsit azt gondoljuk, hogy az a megélésünk, hogy az embereknek a stresszre meg ezekre a határhelyzetekre a természetes reakciója az, hogy traumatizálódnak és ptsd-sek lesznek.
[00:56:26]Ő például veteránokat a szeptember 11-i terrortámadásnak a az áldozatait vizsgálta, és arra jött rá, hogy nagyon kis része az embereknek szenved valójában ezután hosszútávú PTSD-től.
[00:56:39]Tehát a a természetes reakciója az embereknek inkább a reziliencia.
[00:56:43]Ö, és szerintem például nagyon érdekes a Sri Lankaai cunami, amikor egy ilyen tök nagy természeti katasztrófa volt egy tök más ilyen kulturális térben, Sriankán, és akkor nagyon sok nemzetközi ilyen segítőszervezet ment oda, rengeteg pszichológiai munkás, és azért mentek, hogy hát akkor azt feltéték, hogy hát ott mindenki traumatizált lesz, és akkor segítenek nekik.
[00:57:05]És az derült ki, hogy így alig találtak traumatizált embereket, és ezt annyira nem tudták értelmezni, hogy azt mondták, hogy hát annyira traumatizáltak, hogy elfojtják ezeket.
[00:57:17]És helyi ilyen pszichoszociális munkásoknak kellett ilyen kiáltványt írniuk, hogy hogy köszönik ezt a megfejtést, nem kérjük.
[00:57:24]Igen, köszönik.
[00:57:24]nagyon kedvesek, de hogy hogy nem kell így pszichológiailag gyarmatosítani.
[00:57:28]Így nyilván ez egy többer éves kultúra van egy csomó ilyen módszeruk arra, hogy feldolgozzák a nem tudom én nehéz helyzeteket.
[00:57:35]Ö a kultúra tartalmaz egy csomó ilyen pszichológiai stratégiát, amibe kezeljük a hétköznapi nehézségeket, és ők köszönik, jól elvannak, és nyilván nem akarok a én nem szeretem ezeket a feltét, vagy vannak kritikáim ezekkel a melyik ország mennyire boldog, milyen boldogság kutatásokkal, de például Silankán tök jól látszik, hogy azért ha a tapasztalati boldogságot nézzük, akkor egyes kutatások szerintem tudom a második legboldogabb ország a földön.
[00:58:01]úgyhogy polgárháborúval küzd meg természeti katasztrófát él túl.
[00:58:04]Azért vagyok kritikus ezekkel egyébként a felmérésekkel, mert egy csomó ugye a boldogság alatt több dolgot értünk, és egy csomó a tapasztalati boldogság mellett így bevon olyan tényezőket, hogy nem tudom milyen a demokrácia állapota, meg mekkora a GDP, és akkor nyilván ha ezeket hozzátesszük, akkor kijön, hogy Finnország a legboldogabb ország.
[00:58:23]És én nem tudom mit hívunk boldogságnak.
[00:58:28]Szerintem lehet, hogy azért közelebb állnak azok a tapasztalati boldogságot mérő kutatások, amik azt mondják, nem tudom, Dominika vagy Csilanka boldogabb, mint az, hogy a Finnország a legboldogabb, függetlenül attól, hogy mit tudom én mennyire jó a demokrácia állapota.
[00:58:41]Aki a szép emlékű Richard Gate zenekart ismeri, azt tudja, hogy Magyarországon mindenki boldog.
[00:58:45]Én ez ennek az egy állításnak hiszek ebben a kérdésben.
[00:58:49]Szóval e ezzel az a szóval a nagy betűs traumával azt gondolom, hogy nem nem egy jó fogalom.
[00:58:54]És ugye azért sem szeretem, amikor a klinikai problémákat így kihúzunk és elkezdjük mindenre használni, merthogy ez egy ilyen diagnosztikus inflációhoz vezet.
[00:59:05]Ez kicsit olyan, mint amikor nem tudom én, rossz kedvű vagy, vagy vagy nagyon magad alatt vagy, és azt mondod, hogy depressziós vagy.
[00:59:10]Hogy nyilván értem, hogy mi az, amit mondasz, meg mi tehát nem nem azt mondom, hogy ez egy rossz net dolog, csak a a klinikai depress a klinikai problémák tényleg minőségileg is mások.
[00:59:21]Tehát nem az van, hogy nem egy mennyiségi kérdés, tehát nem több szomorúság van, hanem egy minőségileg sokkal durvább dolog, egy klinikai korkép.
[00:59:29]És ezeknek a fogalmaknak a benyúlása a hétköznapi tapasztalataink értelmezésében ez nem feltétlenül nem feltétlenül jó.
[00:59:38]És az is van, hogy ez is nagyon érdekes, hogy ugye a kult trauma iránti megnövekedett kulturális érzékenység miatt ugye például elkezdtek a ez egyébként traumatizált szexuális visszaéléseket átélt traumatizált emberek csoportjában indult el az, hogy ha ők megosztottak egy történetet, akkor előtte figyelmeztették a többi embert, hogy ez egy olyan történet lehet, ami triggerellő lehet, tehát újratraumatizáló lehet.
[01:00:05]Szóval előrefigyelmeztették egymást.
[01:00:09]Ezek amik ilyen trigger warning, ilyen trauma triggerelő figyelmeztetések kiterjednek, és ma már filmek előtt meg videójátékokban is van.
[01:00:19]És például amikor traumatizált embereket nézték, hogy hogyan hat rájuk, egy csomószor az jött le, hogy valójában a jó szándék ellenére azért hat végeredménybe rosszul, mert növeli azt, hogy a trauma mennyire fontos része az ényének az embernek.
[01:00:34]És a traum traumacáltságban való kigyógyulásban az tök fontos, hogy ne a trauma határozzon meg téged, ne az legyen a történeted központja.
[01:00:41]De hogyha mindenhol trigger warning vannak, akkor az nem csak megvéd, hogy ne fogyaszt traumatizált tartalmat, hanem emlékeztet rá, hogy te egy traumatizált ember vagy, és ezt a narratív centralitását növeli a traumának.
[01:00:52]És ugyanezt az összes ilyen diagnosztikus infláció azt okozza, hogy nem tudom amerikai kutatásokban az látszik, hogy a genzy embereknek a 70%-a az identí identitásának tart valamilyen mentális nehézséget.
[01:01:05]Ugye ez az én ADHD-s vagyok, én anorexens vagyok, egy csomó olyan dolgot mondunk, amik nem valódi klinikai problémák, de mégis ezeket ilyen identitás formálónak használjuk.
[01:01:16]És bocs, hogy ez a nagy betis trauma, de válaszoljál csak.
[01:01:22]Hát én szeret, hogyha végigmondod a vagy még van egy gondolatmeneted, akkor tedd a nézők számára elérhetővé mindenképp.
[01:01:31]Én megfelben egy tisztázó kérdések, hogy akkor ez a nagy betűs trauma meg kisbetűs trauma ezt ezt hogyan használod ezeket a fogalmakat, hogy ez nagy betűs alatt azt érted, hogy mint klinikai fogalom, kis betűs alatt meg hogy a köznyelvben hogyan dobálózom a szóval?
[01:01:46]Igen.
[01:01:46]A kis betűs trauma meg a amikor kisbetűs traumáról van szó, az inkább a talán leginkább mondjuk Máté Gábort ismerhetik a nézők.
[01:01:52]Ög ő ő is használja neki is az, ahogy ő gondolkozik a emberi szenvedésről, abban nagyon sokszor használja a traumakifejezést.
[01:02:02]És ő kicsit azt mondja, hogy a modern társadalom traumatizáló, szinte mindenki traumatizált, mert mondjuk nem tudunk, tehát mit van mondjuk egy autentikus énünk, van és nem tudunk ezzé az én válni, nem tudunk kiteljesedni ebben a társadalomban.
[01:02:23]És ez traumatizál minket, tehát hogy valahogy a mindennapi életkötődési ilyen zavarait, azt hívják egy ilyen átfogó traumatizáltságként fel.
[01:02:36]Tehát tulajdonképpen ez a mérgező a társadalom.
[01:02:38]És ez nekem én ezzel tudok menni ezzel az állítással, hogy a modern társadalom lelkileg nagyon nem felel meg a mi lelki igényeinknek.
[01:02:49]Csak erre nem gondolom, hogy a trauma a legjobb szó, mert a trauma egy nagyon multfókuszú ilyen gondolkodás.
[01:02:57]A szociológiának viszont van egy csomó fogalma, ami ugyanezt megfogja.
[01:03:01]Na, itt itt térünk el ahhoz, ami ami azon azon túl bocsáss meg, hogy a hogy a trigger warning és egyebeknek a a nyugati diskurzusát is ide tudtuk kötni, és arról is arról is izgalmas véleményeket mondtál.
[01:03:16]Itt most ami a legtuálisabban benne van a közbeszédben, az ez, hogyan dolgozzuk fel azt, hogy 16 éven keresztül mi történt velünk.
[01:03:24]Hogyan értsük meg azt, hogy egyáltalán miért tarthatott 16 évig egyrészt, másrészt meg mit csináljunk most?
[01:03:30]És erre mondják azt emberek, hogy hogy itt egy traumát kell feldolgozni, amire neked az a az az ellenérved, hogy ez egy múltfókuszú attitűdés, nem pedig nem pedig hát az, hogy a a nem pedig jövő fókuszú vagy ellenfókuszú, hogy az, hogy felteszem a kérdést, hogy miért szenvedek, és akkor erre ad valamilyen választ, nem tudom a vallás tradicionálisan, de ma meg leginkább a pszichológia.
[01:04:00]És azért beszélg nagyon sok dolog a pszichológiai nyelvezetben, mert a mértaszenvedés az egy kulcskérdés mindannyiunknak, és erre leginkább a pszichológia adja meg a választ.
[01:04:08]És ha az elmúlt 16 évben valakinek szenvedést okozott ez a rendszer, akkor nyilván a egyébként a hétköznapunkban amiért a szenvedést kérdésre adó pszichológia válasza jön be, hogy ez egy traumatizáló dolog, de a trauma kicsit olyan, tehát ahogy ahogy mi elképzeljük a popkultúrában, szerintem a traumát az olyan, hogy van egy ilyen traumatikus esemény, egy seb életre megváltoztat minket, a jelenben szenvedünk és akkor nekünk a feladatunk, hogy megtaláljuk ezt a múltbeli sérülést és akkor Ez ez alapján jutunk egy felismerésre, és ez alapján ez ezen dolgozunk, de szerintem a ez a ner ezek tehát nyilván a a az, hogy értelmezzük vagy feldolgozzuk, hogy mi volt a ner, az tök fontos, de hogy talán itt nem az a fontos, hogy mi miben okozott szenvedést, hanem hogyan lehet egy olyan politikai rendszert csinálni, ami jó nekünk a jelenben.
[01:05:10]Van egy másik pszichológiai fogalom is, amivel le szokták írni a nert, hogy ez tulajdonképpül egyfajta bántalmazás lenne, vagy egy bántalmazó a kormány, vagy akár egészen olyan szavakban beszélni, ami amikel bántalmazó emberi kapcsolatokról szoktunk beszélni.
[01:05:27]a gaslighting kifejezése, ami ugye az ember valóságérzékének a megkérdőjelzését jelenti, vagy azt, amikor valaki azt írja el, hogy a másik megkérdőjelez a saját valóság érzékelését.
[01:05:40]amől az a az a megfigyelésem, hogy hogyha egy bántal vagy a közös megfigyelésünk, amikor te már beszélgettünk erről, hogy ez ugye elken, vagy ha nem is elken, de áthelyezi a diskurzust máshova, mint ahol a politikai konfliktusok vannak.
[01:05:58]hogy itt nem politikai nézetek ütköztek, hanem nyilvánvalóan aki aki bántalmazó, azzal a kapcsolatból ki kell lépni, függetlenül attól, hogy egyébként egyebekben egy milyen ember.
[01:06:10]Szóval, hogyha azt mondod, hogy a trauma nem jó hasonlat, nem jó analógia, egyiknek se jó, a bántalmazó kapcsolat jó.
[01:06:18]Én ezen sokat gondolkodtam.
[01:06:18]Két két dolog miatt tartom jónak, és egy dolog miatt talán kevésbé.
[01:06:25]Az egyik az, hogy ez nem is az, hogy jónak tartom, de hogy hogy látom, hogy miért lett sikeres ez a bántalmazó párkapcsolatmetaóra, és ez szerintem a azért van, mert ez a megoldást ad a rezsimvitára, ami miatt 16 évig fájt a feje az ellenzéki közvéleménynek.
[01:06:43]Ugye ez a rezsimbita onnan jön, hogy a a gimnáziumban, a törtelemkönyvekben azt tanuljuk, hogy a 20.
[01:06:49]század a nagy harc.
[01:06:49]Voltak demokráciák meg diktatúrák, és akkor ezek küzdöttek.
[01:06:52]És akkor ez egy ilyen két két kategóriás dolog.
[01:06:55]Demokrácia van, meg diktatúra van, kétféle négylábú háziállat, kutya meg cica.
[01:07:00]És akkor hogy a nere úgy vakarták az embereket fejük, hogy azért ez nem demokrácia, de nyilván nem az a totális diktatúra, amit tanultunk nem tudom én, a náci Németországról.
[01:07:13]És akkor mi van akkor, ha van egy kutyaszerű lény, amit cirminek hívnak, és nyávok?
[01:07:22]És ez elindult a politikaudományban egy ilyen csomó ilyen rezsim vita, hogy ez mi, és egy csomó választ adtak rá, hogy ez egy hibrid rezsim, ez egy választásos autokrácia, ez egy spin diktatúra, ez egy illiberális demokrácia, de citer vezér demokrácia.
[01:07:37]Lebisciter vezérdemokrácia.
[01:07:37]körösényi András fogalma és és hozzám például közel áll, tehát ezek nem egyformán ilyen vaktábban lövöldözések, de de tényleg a operet diktatúra is volt ez Kéri Lászlónak a fogalma, a Polipór állam Pető Andrea fogalma például.
[01:07:56]Tehát nagyon sok ilyen fogalom volt, csak szeretném mondani, hogy meg tudjátok keresni.
[01:07:59]Egyszer a veto egyik korai epizódjában összeszedtük ezeket a kifejezéseket egy szófelhőbe, illetve Bálint elmondta mindegyiket.
[01:08:11]Vissza lehet keresni körül két perces videó, amíg csak sorolja ezeket a kifejezéseket.
[01:08:14]Na, szóval akkor igen, volt egy rezsimita.
[01:08:17]Volt egy reziníciós vita, hogy jön ehhez a bántalmazó kapcsolat.
[01:08:20]Hát az, hogy a rezsimdefiníciós vitában végül is mit tudom mondjuk azt, hogy most én már azt fogom mondani, hogy a Fidesz választásos autokrácia volt, mert ez a legegyszerűbb, mert abban benne van, hogy autokrácia volt, de benne van, hogy választás is van, ami ugye le el le el is dőlt.
[01:08:35]És akkor most, hogy a Fidesznek vagyis a nernek vége ugye a Magyar Péter igazából a egy társadalmi többséget szerzett egy olyan politikai programmal, amiben ő azt mondta ki, hogy a NER az egy maffiakormány.
[01:08:54]Há van 3000 Janicz egy maffiakormány, amivel igazából azt mondja, hogy ez egy autokrácia.
[01:08:59]Azt mondja, hogy ez nem egy ez nem egy cica, ez egyértelműen egy kutya.
[01:09:04]És akkor hirtelen ennek társadalmi többsége van.
[01:09:06]Viszont ugye ahogy folyik tovább az idő, fideszes politikusok ugyanúgy beülnek a parlamentbe, bejönnek a Partizán meg a Teleg stúdiójába, ami a nézőknél ugye diszkomfortot keltett, és ugye kognitív diszonanciát.
[01:09:21]Hát dekorá.
[01:09:21]Hát igen.
[01:09:24]Szóval, hogy mé például persze hát ez egy diszáns helyzet, hogy most akkor ő maffiozó, egy autokrata, egy diktátor, ő most leváltás után miért ül be a demokratikus nem tudom én parlamentbe meg médiába.
[01:09:40]Na és a bántalmazókeretezés az, hogy oldja ezt föl?
[01:09:42]Szerintem annyiban azért oldja fel, mert ugye a rezsimvitában továbbra is fáj a fejünk, de ha a bántalmazó kapcsolatot betesszük, akkor nem kell arról beszélni, hogy ez milyen rezsim volt, hanem csak annyit mondok, hogy ez egy bántalmazó párkapcsolat volt, és akkor annyiban fekszik az analógia, hogy akkor nem az van, hogy van egy ilyen, mert ugye ha ez egy azért fontos ez a demokrácia autokrácia, mert hogyha ez egy demokratikus rendszer, akkor a Fidesz és az ellenzékek közötti viszony az igazából értékkülönbségek két politikai oldalnak a harca.
[01:10:14]Ha viszont egy autokrácia, akkor egy elnyomó és elnyomottak vannak.
[01:10:18]És a bántalmazó párkapcsolat ebben a rosszul működő párkapcsolat, mondjuk a helyett átviszi abba, hogy ez egy bántalmazó párkapcsolat, ahol ugye nem az van, hogy köztünk nem tudom rossz a kommunikáció a a és pártterápiára kell mennünk, hanem itt van egy áldozat, meg van egy elkövető és mások a stratégiák, rendőrt kell hívni, vagy el kell menekülni ebből a kapcsolatból.
[01:10:43]Tehát és ennyiben a stratégiák szerintem a azt a ez a metaforóra segít abban, hogy ezeket a más stratégiákat hív életre, és elrendezi azt, hogy nekünk mi a viszonyunk egymással, vagy legalábbis állít arról valamit, hogy mi a viszonyunk egymással.
[01:11:01]Ö nyilván egy párterápiás helyzetben ö az van, hogy a felek eltérően, nem tudom, például ugye ez a pszichológiai immunrendszer, vagy az, hogy a valóságot mindannyian torzítottan érzékeljük.
[01:11:13]Egy ilyen legklasszikusabb ilyen szociálpszichológiai kísérlet.
[01:11:16]Pároknál ezt ajánlom mindenki végezze el otthon.
[01:11:20]Nagyon szórakoztató.
[01:11:20]Mondjuk mindkét fél azt mondjuk, hogy írja, írjátok fel, hogy ki mennyi háziunkát végez.
[01:11:24]És akkor házi munkatípusoktól te hány százalékát végzed el a mosásnak?
[01:11:29]Te hány százalék-át végzed el a mosogatásnak?
[01:11:31]Te hány százalék-át viszed ki a szemétkivitelnek?
[01:11:34]És akkor beírja a férfi, hogy ő 60-at.
[01:11:36]Visz csinálja meg a mosásnak, a nő meg beírja, hogy ő 80-at.
[01:11:41]és vagy bármit írnak, de sosem 100% jön ki, mindig sokkal több, mert ugye te csak azt érzékeled, azt érzékeled általában, amit te csinálsz, és mindig túlbecsülöd, és akkor ugye konfliktus alakul ki, és akkor mondjuk pártan ezt a konfliktust fel lehet oldani, de egy bántalmazó kapcsolatban azt lehet feloldani.
[01:11:56]Ezt igen, mert ott ugye az van, hogy van ez a mondjuk ez a gas lighting, hogy az egyik folyamatosan elbizonyíthatja a másik valóság értelmezését, vagy cini a cinikus kontrollban tartja.
[01:12:05]És ez a másik, amiben azt gondolom, hogy és konzultáltam bántalmazó kapcsolatban élt emberekkel is, hogy szerintük jó ez a metaforra.
[01:12:15]És egyébként ők inkább azt mondták, hogy sok dolog ül egyszerűen.
[01:12:21]Tehát, hogy az a van egy olyan élményvilág, ami tényleg ül.
[01:12:26]Mondjuk ez, hogy a fideszes ilyen kommunikációban például tipikusan ez a cinizmus, vagy az, hogy így nem tudom, azt mondod, hogy korrupció, hát ez nem nincs korrupció.
[01:12:34]Az, hogy így nem külföldi multik nyernek a közbeszerzés, és az nem korrupció, hogy a hazát erősítjük.
[01:12:40]Ők látom magam előtt a csávót, aki azt mondja, hogy figyelj szívem, én nem mondom, hogy az elmúlt 16 év jó volt, de több volt a jó, mint a rossz.
[01:12:48]Igen, igen.
[01:12:48]Meg ez a én én vagyok, aki igazán szeretlek.
[01:12:51]Ott kint, ott kint ott senki nem szeret.
[01:12:53]Én én tudnak megvédeni.
[01:12:55]Ez a a a kontroll ezzel a félelemkommunikációval.
[01:13:02]És így én én a választások előtt beépültem a Fidesz közvélemény kutatási iparába.
[01:13:11]Várj csak, mert ez annyit jelent, hogy téged is felhívtak és feltették neked a kér.
[01:13:15]Igen, igen, igen.
[01:13:15]Rájöttem, hogy nem végezted a kutatásokat?
[01:13:17]Nem, nem, nem, nem.
[01:13:18]Igen.
[01:13:21]Nem, nem, csak, hogy, mert ugye mindig az volt, hogy felhíviktok, és akkor elmondtam az alapvető demográfai adataimat, hogy városi, nem tudom, fiatal vagyok, diplomás, akkor sosem akkor ugye már reprezentatívnak kell lenni a felmérésnek.
[01:13:31]azért mindig kiestem és akkor kitalál akkor azt mondtad, hogy diploma nélküli vagy meg vidéki?
[01:13:37]Rájöttem, hogy budapesti nyolc általános végzett mihazánkos vagyok, akkor mindenért felhívtak, mert én voltam a célközönség a legkevésbé elérhető és aki a legizgalmasabb számukra.
[01:13:45]Szóval az összes ilyen telefonozást végighallgattam, és akkor mindig felt, hogy mi fontosabb magának, a korrupció, vagy az, hogy a jól menjen a gazdaság, meg hogy hm mi Zelenski ez azért ment félre a Fidesz kampánya, mert te félrevezetted őket, mint mint a célcsoportjuknak a képviselője rossz üzenetekre tered igyekeztem egyébként mindig a tehát az elképzett karakterednek karaktereknek meg fen válaszolni.
[01:14:12]Hát ahogy te elképzeled nyilván.
[01:14:16]Jó, igen, igen.
[01:14:16]Lehet, hogy nem volt.
[01:14:18]Lehet egyébként lehet.
[01:14:18]Én nem tudom.
[01:14:20]Én nem tudom, hogy hogyan képzelem el, hogy egycadik kerületi fiatal diploma nélküli Mi Hazánk szavazó polgártársunknak a korrupció vagy a gazdaság növekedése a fontosabb egyébként.
[01:14:29]Igen, valószínűleg rossz rossz voltam.
[01:14:31]Egyszer megkérdezték, hogy hogy mi tartom leg program azt mondtam, hogy a klímakatasztrófa és akkor mondta Kovácsik, hogy ez rossz válasz volt, mert mindig azt kell mondani, hogy a gazdaság, mert az a leghietőbb, hogy a mindig Igen, igen.
[01:14:42]Az ilyen ökofasiszták voltak a fejedben, akiknek a Vagy azér Igen, valahogy úgy voltam, hogy ez egy ilyen green, ez egy ilyen zöld zöld miánk.
[01:14:49]A mi hazánk az ugye egy zöld egy egy zöld nemzeti radikális párt, ezt Torockai László itt a Partizánon is elmondta.
[01:14:55]Na bocs, azt hiszem, hogy letérítettelek, úgyhogy ez igen.
[01:14:57]De de hogy csak ennyi, hogy egy dolgot majdnem mindig megkérdeztek, és az, hogy mitől félek a legjobban, vagy hogy ugye általában zárt kérdések vannak, hogy mit tudom, korrupció vagy megélhetés.
[01:15:07]Ö de hogy az, hogy egy nyíltői kérdés, hogy nem tudom mi t mi mi a legnagyobb félelmem, és hogy ki az, aki hétről hétre megkérd, nem az, hogy mi a tesz boldoggá mire vágyok, nem tudom mi a, hanem hogy mi a legnagyobb félelmem, miért van egy kormányzati szereplő, aki hétről hétre azt monitoroz, hogy mitől félek, és ez nagyon jól megmutatja, hogy hát valamiért azért, mert ezt használni akarja ellenem.
[01:15:36]Ö, szóval ilyen szempontból szerintem sok dolog ül ebben a metaforában.
[01:15:41]Nyilván a bántalmazó párkapcsolat az egy ilyen személy közi dinamika, és szerintem mi nem annyira pontos az analógia.
[01:15:52]Meg nyilván a párkapcsolat helyett mondjuk bántalmazókapcsolat nyilván lehet egy munkahelyi kapcs, vagy egy környezet, ugye talán azért is fekszik, mert környezetek is lehetnek bántalmazók.
[01:16:04]annyi, hogy nyilván nem lehet leválasztani, hogy van a bántalmazó párkapcsolat, meg van a társadalom így külön, mertogy mondjuk a társadalom is lehet teremthet környezetet egy bántalmazó párkapcsolatnak, vagy az is lehet, hogy ezek a bántalmazási viszonyok sokkal jobban összefüggjenek.
[01:16:18]Tehát nem egy ilyen hermetikusan el van zárva, ez egyik analógiája a másiknak, hanem van egy társadalmi környezet, ami teremt lehetőséget a bántalmazásra, és lehet, hogy van, ami meg kevésbé Ühüm.
[01:16:32]Igen, igen.
[01:16:32]Hát a a akkor tulajdonképpen azt kimondtad, ami ami nekem mindig az aggodalmam, az ilyen pszichológiai metaforákkal, személyközi viszonyokból vett fogalmakra át lehet-e fordítani egy egész társadalmi rendszernek a a működését, mert mert a társadalmi entitások, az intézmények, a társadalmi csoportok, azok nem személyek, nincs egy lelkük nekik.
[01:16:55]Az egyéneknek pedig van egy gyerekük, de épp azt mondja a kritikai pszichológia, hogy az is társadalmilag meghatározott, de de hát bizonyos limitációkkal tényleg mint egy hasonlat vagy mint egy metaforra lehet nyilván innen innen venni gondolatokat vagy gondolati bankókat, ahogy máshonnan is.
[01:17:13]Én egy dologról még mindenképp meg szeretnélek kérdezni, mert csak azért is, én megígértem a nézőknek.
[01:17:20]Ugye a medián hoott ki egy kutatást, aminek a legfontosabb adata az volt, vagy hát a legnagyobb vízhangot keltett adata az volt, hogy most még jobban nyerne a a Tisza, mint a Fidesz.
[01:17:29]Van egy győzteshez húzás a közvény kutatásokban minden választás után.
[01:17:35]Ez ismert, de megkérdezték azt is, hogy hogy április 12-én kire szavaztál.
[01:17:41]És ez azért különösen érdekes, mert a médiáról épp most lett elég jól letesztelve, hogy alapvetően jól vesz mintát, alapvetően hibahatáron belül tértek csak el a listás eredmények és a medián legutolsó közvékutatásának a számai.
[01:17:59]Tehát felteszem, hogyha most a választás után készítenek egy kutatást egy-két héttel, akkor az is jó eséllyel egy jól sikerült reprezentatív mintavétel alapján készül, vagy hát nincs oka azt feltételezni, hogy pont most romlott el a mintavételük, miközben a választási eredményt ilyen pontosan jelezték előre.
[01:18:21]Ehhez képest mégis azt lehet látni, hogy 59% úgy emlékszik, hogy a Tiszára szavazott.
[01:18:26]Oké, rendben van.
[01:18:26]59% Tisza belföldi szavazataránya az 55-56% volt.
[01:18:32]Ugye a 52 a végeredmény, de abban benne vannak a levélszavazatok.
[01:18:34]Tehát tehát belföldön rendben van.
[01:18:37]Ez még hibahatárhoz közeli eltérés.
[01:18:39]Viszont 26% emlékszik úgy, hogy a Fideszre szavazott, tehát több mint 10 10% ponttal kevesebben emlékeznek úgy, hogy a Fideszre szavaztak, mint akik valójában a Fideszre szavaztak.
[01:18:50]Úgyhogy ha már itt ül velem egy kritikai pszichológiával foglalkozó kutató, akkor zárásként mindenképp meg szeretném kérdezni tőled, hogy mit szólsz ehhez, miért lehet ez?
[01:19:01]Hát szerintem részben részben nyilván magyarázza azt, hogy az emberek mondjuk már kevésbé akarják beismerni, hogy mondjuk a Fideszre szavaznak, de alapvetően ugye ez a ez ez a ez úgy ment végig a sajtóba, hogy az emberek máshogy emlékeznek, és igazából ez pszichológiailag teljesen valid interpretációja ezeknek az eredményeknek, de ugye valójában nem biztos, tehát hogy de hogy tudni meg nem tudjuk, mert igen, így így is lehet fogalmazni, hogy másképp emlékeznek, de az is lehet, hogy emlékeznek, de nem vallják be.
[01:19:32]Igen, az is lehet.
[01:19:32]De de azt hozzá kell tennem, hogy a a az a amit mi emlékezetnek élünk meg, az azért a pszichológia szerint inkább a mesemondás egy formája.
[01:19:44]Tehát az a az agyunk egyik legkifinomultabb illúziója, hogy az emlékeinket úgy érzékeljük, mint a múltnak a állóképszerű objektív lenyomatai.
[01:19:54]úgy képzeljük el, mintha így fáljok lennének, ilyen filmfáljok lennének a fejünkben, és akkor rákattintuk, megnézzük, és akkor az a az a fál mindig, amikor rákattintasz, az az a film ugyanaz.
[01:20:02]De valójában az van, hogy az emlékezet az konstruktív és rekonstruktív.
[01:20:08]Igazából az idegrendszerünkben vannak információszilánkok, és amikor először emlékezünk, akkor hozzuk létre az emléket, és abban már benne van az, hogy amit azóta kaptunk információt, amit amik az aktuális érzéseink, ahogy felteszik nekünk a kérdést, amilyen benyomásaink vannak, és mindig, amikor újra emlékezünk, mindig újra konstruáljuk az emléket, és ez folyamatosan változik.
[01:20:30]Az apukám mesélte ezt, hogy nagyon érdekes, amikor katona volt, ugye voltak katona barátai, hogy arra lett egyszer csak figyelmes, hogy mindig elmesélik a nagy történeteket, hogy ú amikor izé hajnai hatig kártyáztál és utána elkapott a ezredes és 100 fekvőt kellett csálnod, az milyen vicces volt és mondja, hogy az nem én voltam.
[01:20:50]Tehát, hogy mindig változott, hogy ki a történet alanya.
[01:20:53]És aztán rájöttem, hogy amikor elkezdtem az én gimis társaságommal összejárni és mindig elmesélni a gimis történetet, akkor is megtörtént ez, hogy egyszer csak valaki azt mondta, hogy jaj, emlékszel, amikor te elloptad a matek dolgozatokat a milyen vicces volt?
[01:21:06]És mondtam, hogy ez nem én voltam.
[01:21:09]De hogy az a vicces, hogy mindig változnak a szereplők, és én azt gondolom, hogy a másik a hülye, hiszen nem én voltam, de lehet, hogy tényleg én voltam, és én vagyok a hülye.
[01:21:18]Tehát az emlékek, az emlékeik nem tényleg nem objektívek, és nagyon sok kutatás van arra, hogy hamis emlékeket nagyon könnyen létre lehet hozni.
[01:21:30]És ezt azért állítom ilyen magabiztosan, mert ugye jog és pszichológiával foglalkozom eredetileg, és ott ugye a tanú a tanú emlékezet miatt ez egy ilyen tök fontos kérdés, hogy bejön valaki és akkor azt mondja, hogy ő hogyan látott egy nem tudom autóbalesetet, akkor mennyire megbízhatók az emléke elég elég sok bizonyíték van, hogy hát az emlékezet sajnos elég megbízhatatlan és elég könnyen manipulálható.
[01:21:54]Szóval lehetséges, hogy utólag az ember tényleg úgy emlékezik, hogy hogy a Fideszre szavazott vagy a Tiszára.
[01:22:02]Ez nem ez nem skifi pszichológiailag, ez teljesen beilleszthető a tudományos pszichológiának a kortársállításaiba.
[01:22:12]Hm.
[01:22:12]Hát most szinte ö sajnál, nem is csak szinte, hanem hanem hanem sajnálom, hogy a többi bennem maradt kérdés kitárgyalására a következő alkalommal kerülhet csak sor.
[01:22:29]De ha további olyan tartalmat kerestek, ahol Samu a politikának a pszichológiai vetületeit villantja fel, akkor ajánlom a még a kecskeméti DPK, a Kecskeméti volt az ugye, ahol Gulyás Marcival Orbán Viktornak a lehet, hogy nem a Kecskeméti, de de talán az Gulyás Marcial Orbán Viktor elhíresült rajza és annak az ilyen pszichológizáló megfejtései kapcsán beszélgettetek, illetve a kampányban Samu készített egy infó videót is, ahol azt vette számba, hogy mik magyarázhatják azokat a politikai viselkedéseket, az olyan választói magatartásokat, amiket egy másik szavazó, aki éppen az ellenkező oldalra szavaz, az teljesen megmagyarázhatatlannak láthat, hogy miért van az, hogy olyan pártokra is szavaznak emberek, ami amikre azt valaki azt gondolná, hogy hát teljesen evidens, hogy azt a pártot nem lehet támogatni mondjuk egy jelenzéki szavazónál, hogy hogy létezhet, hogy valaki a Fideszre szavaz.
[01:23:29]Az úgyhogy ajánlom ezt is nektek, illetve ajánlom pontosabban kérem tőletek azt, hogyha szeretnétek, hogy a Partizán továbbra is független, illetve miattatok független, tehát csak tőletek függő lehessen, akkor támogassatok bennünket a személyi jövedelem adótok 1%-ával, amihez minden információt megtaláltok a leírásban.
[01:23:51]S amúgy nem köszöntem meg neked a részvételt, de nagyon köszönöm neked a részvételt.
[01:23:58]Köszi aást.
[01:24:00]Gyere máskor is, vagy hát találkozzunk itt máskor is.
[01:24:04]Én pedig nektek szeretném megköszönni a figyelmet, és ajánlom figyelmetekbe azt, hogy ma este is lesz Partizán élőadás a kormányváltása, rendszerváltása ennek az átmeneti időszaknak az aktualitásairól.
[01:24:20]Holnap pedig Földiek Vince kollégám riportjában a Partizánon már megismert Balog Jenőát láthatjátok újfent.
[01:24:26]Amit én személy szerint még nem volt szerencse megnézni ezt a műsort, de nagyon várom ugye arról a roma vezetőről van szó, aki nagyon érzékletesen beszélt arról a kampány egy pontján Vincénnek, hogy a szíve a Tiszáé és a változásé, de az esze a Fideszé, mert a Fidesz egyenlő az építőiparral.
[01:24:48]Ezután Vince visszatért Jagához, és úgy találta őt, hogy már a Tisza támogatója volt, már ö meggyőződött arról, hogy érdemes a változással szavazni, sőt a Tisza aktivistája volt.
[01:25:01]Hogy hogyan érzi magát most a választások után?
[01:25:03]Erről szól az a a ennek a riportsorozatnak a harmadik darabja, amit tehát holnap láthattok majd május 1jén a munkások ünnepén.
[01:25:15]Mostanra köszönöm nektek a figyelmeteket.
[01:25:16]Maradjatok a Partizánnal.
[01:25:19]Endrei Mátyást hallottátok.
[01:25:19]Szervusztok!