Végleg elhagyják Amerikát a szövetségesei? | Birodalom #24

[00:00:05]Sziasztok!

[00:00:05]Ez itt a Birodalom, a Partizán külpritkai elemző műsora, Papilát a Barcelonából és van egy botonda a Brüsszelből.

[00:00:11]Néhány adással ezelőtt, pontosabban a 22.

[00:00:13]epizódban arról beszélgettünk, hogy mennyire tekinthetjük Sorosnak Kína, Oroszország Irán és Észak-Korea szövetségét.

[00:00:19]Ebből egész jó kis vita kerekedett köztünk és Szilát között.

[00:00:23]Az értékelésekből pedig megpróbáltunk stratégiai cselekvési utakat is feltárni, hogy Magyarország, illetve az Európai Unió ebben a globális előtérben hogyan nézhet ki, hogyan mozoghat.

[00:00:35]A mai adásban viszont a másik oldaláról szeretnénk megnézni ezt a történetet.

[00:00:39]Egész pontosan azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon mennyire szoros még az, amit nyugati szövetségi rendszernek szoktunk hívni.

[00:00:44]Tehát az irá háború kapcsán látjuk, ahogy tovább erősödnek a feszültségek az egykor szövetségesnek, nyugati szövetségeseknek, többnyire NATO szövetségi rendszernek tekintett országok között.

[00:00:55]Olyannyira, hogy a német kancellár már az USA hirán általi megalázásáról beszélt múlt héten.

[00:01:00]Azért ez egy erős szó.

[00:01:02]Trump pedig ujfent elővette azt a kártyáját, hogy amerikai katonákat kivon a NATO tagországokból.

[00:01:09]Ehhez most már látjuk, hogy több 1000 fős kontingenseket csatolt, tehát Németországból és más országokból.

[00:01:15]potenciálisan tényleg elkezdhetnek amerikai katonák visszatérni a saját kontinensükre.

[00:01:20]Fürland után pedig egy másik Európán kívül található, de ugyanolyan fontos kis területet, vagy jelzésértékű területet tett célkeresztébe.

[00:01:29]Ez nem más, mint a Falklan szigetek, amelyet az Egyesült Királyságtól szeretne Trump ezúttal elvenni, vagy legalábbis befolyása alá vonni.

[00:01:38]Úgyhogy amint látható, itt bőven van kérdés, hogy hogyan is fest a szövetségesi rendszer az iráni háború árnyékában.

[00:01:44]Mielőtt ezt kitárgyalnánk, azelőtt azért még emlékeztetnélek titeket, hogy jelenleg is zajlik a személyi jövedelemadó 1%-ának a felajánlási időszaka.

[00:01:54]Tehát május 20-áig tudtok dönteni arról, hogy milyen civil szervezetnek, médiumnak adjátok az 1%-át a már befizetett adótoknak, hogyha nem szeretnétek, hogy ez az 1% az államnál maradjon.

[00:02:08]Hogyha tetszik a Partizán munkája, értékesnek tartjátok azt, amit itt a birodalomban meg más adásokban is csinálunk, akkor szeretnénk kérni titeket, hogy adjátok nekünk az adótok 1%-át, illetve ha tehetitek, tart csatlakozzatok rendszeres támogatóként a Partizánhoz, hiszen így lehet a Partizán közös veletek és független miattatok.

[00:02:28]És akkor kezdjünk is.

[00:02:35]Az iráni háború az gyakorlatilag szerintem nincs ember a földön Trumpon kívül talán, de talán Trump se, aki azt gondolná, hogy hogy ez jól megy.

[00:02:41]Tehát hogy azért ez nem úgy néz ki, hogy valami sikeres dolog lenne.

[00:02:45]És hogy ennek kapcsán azért megint felszínre jött egy csomó minden így a szövetségesi rendszereen belül.

[00:02:52]És akkor arra gondoltam, hogy ilyen kis ilyen mikro esetként, példázatként erre egy kicsit ránézhetnénk, és akkor aztán onnan kizoomolhatnánk arra, hogy így tágabban milyen kérdések merülnek fel most így a nyugatinak nevezett szövetségi rendszeren belül.

[00:03:08]Most mikor gondolkodtam ezen, akkor eszembe jutott, hogy az legesleelső birodalomba, tavaly április elején arról beszéltünk, meg az volt az egyik ilyen tézisem, hogy hát ez az új trumpi világpolitikai filozófia az arról szól, hogy hogyan lehetne a szövetségesekre ráterhelni azokat a terheket, azokat a költségeket, amik ahhoz kellenek, hogy Amerika nagá tehető legyen, vagy a Trumpi szóhasználatba.

[00:03:34]Tehát, hogy az Amerika globális vezető pozíciója megmaradjon, és hogy hogy lehetne, hogy ezt más fizesse, ne az Egyesült Államok.

[00:03:41]És szerintem ez azóta bármi, ami történt tavaly április óta, az valójában egy kicsit ez támasztja alá ezt a hipotézist.

[00:03:51]És a másik dolog, ami szintén már ebben az első birodalomadásba beszéltünk róla, és azóta többször is, hogy viszont ezek a kísérletek valójában nemhogy megerősítenék Amerika globális vezetőpozícióját, hanem pont annak az alapjait ássák alá, például azáltal, hogy a szövetségeseket elidegen elidegenítik, tehát azokat az embereket, akikkel azokat az országokat, akikkel globálisan együtt tudnak működni, azokat tolja el magától valójában.

[00:04:17]Tehát csak gyengíti saját magát.

[00:04:19]És szerintem ez is nagyon jól átjön ebben az iráni sztoriban.

[00:04:23]Február végén elindult ez a támadás.

[00:04:26]Megtörtént ugye az irániak lezárták a hormuziszorost, ahonnan kábé csak a a korábbi forgalomnak kábé a 10%-a az, ami így ki tudott átlagosan jutni.

[00:04:36]És akkor egy adott ponton aztán Trump egy ilyen második blokádot blokádolója a blok a blokádot gyakorlatilag.

[00:04:42]Szóval most egy ilyen történetileg egyedi helyzet van, hogy egy dupla blokád van valamin, és hogy igazából ennek a fő árát azt rövid távon semmiként nem az Egyesült Államok fizeti meg, hanem itt is az van, hogy Trumpnak vannak valamilyen nem túl jól definiált stratégiai, céljai ezzel az iráni beavatkozással.

[00:05:04]Viszont az elsődleges károk azok egyrészt az ázsiai szövetségese képződnek meg.

[00:05:09]Ugye a Perzsa öbölől az gyakorlatilag az indiai óceánra kelet felé nyílik ki.

[00:05:14]A hormuziszoroson áthaladó nyersolajnak a 91-2%-a az Ázsiában kerül eladásra.

[00:05:21]Tehát olyan országok, mint Japán, Dél-Korea, Indonézia, Fülöp-szigetek, ezek akik India, akik valamilyen módon Egyesült Államok szövetségeseinek számítanak, jelentősen kitettek ennek a kérdésnek.

[00:05:35]Nyilván Kína is, mint rivális, de az ő esetében azért egy picit másként tevődik fel a helyzet.

[00:05:40]Tehát mondjuk Japán esetében 90%-os a a hormózis szoroson áthaladó kőolajtól való függőség, tehát hogy nehezebb diverzifikálni, kevesebb tartalékok is vannak.

[00:05:49]Ez az egyik része.

[00:05:52]Látjuk, hogy emiatt már ilyen fogyasztáskorlátozó intézkedések is vannak sok helyen.

[00:05:57]Tehát nem tudom, én Dél-Koreában van ez, hogy csak rendszám szerint lehet tankolni, és nem lehet minden nap járni.

[00:06:06]Indonéziában ilyen home office-os előírások léptek életbe.

[00:06:09]Tehát, hogy van egy van egy ilyen része is ennek.

[00:06:13]Másrészt pedig van egy védelmi része is, hogy miközben zajlik a háború Iránban, vagy most éppen tűzszünet van elvileg, csomó védelmi katonai kapacitást átcsoportosítottak a kelet-ázsiai régióból a közelkeletre.

[00:06:28]Tehát olyan katonai erőforrásokat, amiket elvileg arra kellene használni, hogy adott esetben védeni tudják Japánt, Bélkoreát, Taiwánt és hasonlót.

[00:06:36]Tehát itt nem csak, nem tudom én, ilyen repülőgéphordozókra meg hadihajókra érdemes gondolni, de rengeteg rakétára, tehát ilyen Patriot meg t rakétákra, tehát hogy egy csomó ilyen.

[00:06:49]Szóval ezt például jelezték is dél-koreai vezetés meg hasonlók, hogy ez őket azért félelemmel tölti el, hogy ezek a ezeket a kapacitásokat elvitték tőlük.

[00:06:57]És akkor másik részt a kisebb mértékben, de ugye Európa is fizeti ennek az egésznek az árát.

[00:07:04]Erről most így nagyon nincs értelme belemenni, de hogy vagy most ezen a körbe, mert többször beszéltünk már róla, de hogy hogy van ez az ellátás biztonságot nem veszélyezteti ez a helyzet mondjuk nyersolajból meg gázból olyan esetben, olyan módon, mint az ázsiai országok esetében.

[00:07:19]De mondjuk kerozinnál például látjuk ugye azt, hogy folyamatosan a vészharangokat ütik a különböző repülőgépt társaságok, mert hogy Európának gyakorlatilag nincs kerozin finomító kapacitása.

[00:07:36]Tehát azt az annak egy jelentős részét pont az öböl országokból importálják, egy másik részét meg Indiából importálják.

[00:07:43]Ott vannak a finomítási kapacitások, de hát ha Indiába se jut nyersolaj, akkor nem tudnak finomítani kerozint.

[00:07:50]Szóval van ez a van ez a része, de itt inkább az árfelhajtás, az árhatás az ami tehát globálisan az, hogy a háború előtti ilyen 70 körüli hordónkénti 70 dollár körüli hordónkénti árból most már stabilan 100 fölött, 100-10, de múlt héten olyan is volt, amikor 120- valamennyi volt egy rövid időre a hordónkénti olajár.

[00:08:08]Tehát, hogy ez azért látszik itt is.

[00:08:10]És akkor itt itt bejön az, hogy importálunk gyakorlatilag egy inflációt ezáltal, tehát emelkednek az árak.

[00:08:17]Arra általában ugye az a válasz, hogy a központi bankok, az európai központi bank emeli az alapkamatokat, amire aminek meg az a következménye, hogy csökken a gazdasági növekedés.

[00:08:31]És akkor ezt nevezik stagflációnak gyakorlatilag.

[00:08:33]Tehát a gazdasági stagnálás és az inflációnak ezt az ilyen negatív egymást erősítő folyamatát, amiben tehát most az utó a múlt héten jöttek ki ugye a friss németországi gazdasági adatok, amik megint kvázi nulla növekedést mutattak az első negyed évre.

[00:08:52]Tehát hogy itt azért van ennek a része, hogy az árak mennek fel és közben közben a gazdaság stagnál.

[00:08:59]Szóval és itt is van egy védelmi dimenzió, elsősorban az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy hát olyan számokat is láttam, hogy így az elmúlt két hónapban megdupláztak az orosz kőolaj bevételek.

[00:09:10]Tehát, hogy itt megint van az, hogy az a jövedelem, amit Oroszország arra folytat, arra fordíthat, hogy folytassa a háborút Ukrajnában, az így megnövekedik ennek nyomán, ami nyilván kihatással van az Európai védelmi architektúrára is.

[00:09:25]És akkor nem beszéltünk még a globális hatásokról, tehát máshol afrikai szövetségesek esetében és egy csomó mindenki esetében a a műtrágya hasonlók, ami aztán a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben fog kiütközni, de ott van a hélium kérdése, amúgy a chipgyártásban nagyon komoly, tehát azért erről is már sokat beszélnek taiwani hivatalnokok meg chipgyártó cégeknél, hogy fogynak ki a tartalékokból és hogy akár csökkentik már a termelést is valamilyen szinten.

[00:10:03]Szóval, hogy van ez a része.

[00:10:03]És akkor itt itt szerintem az van, hogy valójában még nem is látjuk, hogy mennyire káros hatása van ennek az egésznek, mert Trumpnak ezek az ilyen piacinnelési stratégiái, hogy bemondja, hogy mindjárt vége a háborúnak, meg szóval, hogy foly szó én tényleg azt látom, hogy még mindig, és valahol érthető, hogy mint amerikai elnök és mint professzionális spinnelő, de gyakorlatilag saját kezével tudja rángatni a piacokat egyik napról a másikra, és hogy valójában nincs beárazva az, hogy hoz Hosszú távon ez mit jelent még?

[00:10:35]Az, hogy persze tegyük fel, hogy holnap holnap után kinyitják a hormuziszoros, de akkor is egy csomó kitermelőkapacitást már leállítottak.

[00:10:45]Azt nem lehet csak úgy újraindítani egyik napról a másikra egy-egy olajfúró tornyot meg valami, hanem annak fél év, amíg újra.

[00:10:51]Tehát, hogy van ez a rész, tehát hogy mindennek van egy sokkal hosszabb távú kifutása, amit még nem számolt bele a piac, és hogy szerintem itt még egy ilyen nagy felébredés hátra van, és már közben most is látjuk, hogy milyen durva, de itt még van egy ilyen egy ilyen felébredési része.

[00:11:05]És akkor még csak egy utolsó pont, hogy viszont az Egyesült Államok ebből olyan szempontból nem érez, hogy sem ellátásbiztonság az árba is valamilyen módon védettebb, mint más részek.

[00:11:16]De hogy közben két dolog, ami nagyon világos, az egyrészt ez a szövetségeseknek a távolodása, másrészt pedig az, hogy hogy azért ez a háború bebizonyította, vagy hát tönkretette gyakorlatilag a az öböl környéki amerikai bázisok bevethetőségét.

[00:11:36]Tehát, hogy hogy van egy ilyen része, hogy ugye az az amerikai erőprojekciónak az egyik fontos eleme az, hogy rengeteg bázissal rendelkezik katonai bázissal a világ különböző részein, ami lehetővé tesz beavatkozásokat, katonai lépéseket, tehát lehetővé teszi, hogy érvényesítse az érdekeit.

[00:11:53]És most az látszik, hogy azok, amik közvetlenül iránt körbevették, azok használhatatlanná váltak, és így eggyel hátrébb hátrébról tud mondjuk támadásokat intézni.

[00:12:03]És ez szerintem nemcsak most az iráni háború esetében, de Kína esetében is egy egy nagy kérdés, hogy hogy az ami itt a First Island Chainnek, tehát az első szigetláncnak nevezünk, az ott lévő, tehát Japán, Fülösziget hasonló, Taiwán.

[00:12:25]Szóval, hogy hogy ez a fajta rendszer, hogyha nem volt képes már Irán esetében is inkább volt inkább volt kitettség, mint erőforrás, akkor ez mit jelent egy olyan Kína esetében, amelyik nem tudom én rakétákból meg dróntechnológiából meg mindenből sokkal jobban áll, mint Irán.

[00:12:51]Tehát objektíven tudjuk, sokkal jobban áll.

[00:12:53]Szóval, hogy ez ezek mind ilyen kérdések.

[00:12:56]Na mindegy, csak, hogy ezt a két tézist akarta így most elsőre kitenni, hogy egyrészt veregessük vállom magunkat, hogy már egy évvel elő egy évvel ezelőtt is megmondtuk, és hogy azóta mennyire passzolnak ezek ebbe.

[00:13:07]De akkor átdobom arra, hogy hogy az iráni háborún túlmenően szerinted hogy néz ki ez az egész szövetségesi átalakulás?

[00:13:19]Leolvadás.

[00:13:19]Leolvadás.

[00:13:19]Tulajdonképpen egy leolvadást látunk.

[00:13:21]Én most megtetszett nekem ez a szó itt, miközben te is ecsetelted a különböző lépéseket, mert tényleg azt látjuk, hogy egy elképesztően rövid távra optimalizáló trumpi működés történik, ami megkockáztatom, hogy még a háború többet és perspektívá se tudja átfogni.

[00:13:35]Tehát, hogy egyszerűen tényleg egy ilyen nagyon nagyon nagyon egyszerűen két órás üzemmód létezik.

[00:13:41]És az, hogy éppen most akkor Korea fizetett többet az állomásoztatásért éppen a vámokat a német autókra, hogy vetették ki, tehát egy nagyon rövid távú gondolkodás vette át a vezetést és ennek a kárait látjuk.

[00:13:54]Ugye részben most ami konkrétan az iráni hullámoknál maradva ugye az történik, hogy még azok az európai országok, akik nagyon igyekeznek amerikai fegyvereket vásárolni, mert iszonyú gyorsan akarnak fegyverkezni, ugye ezek elsősorban a keleti fronttag tagállamok, tehát a lengyelek, baltiak, skandinávok.

[00:14:09]Nagyon szerettek volna tényleg amerikai fegyverekre is költeni, de már nem tudnak, mert egyszerűen az USA is azt mondja, hogy a szállítási idő megdövekedett, a saját készleteiket ellövöldözték és először azokat töltik föl.

[00:14:22]Tehát látnia, hogy beérkeznek a késésekre utaló első diplomáciai üzenetek, és ez tényleg a a Nagy-Britanniától Lengyelországban állt, a balti államokig egyre inkább érinti az európai NATO tagokat.

[00:14:34]Tehát még ezen a szinten is az amerikaiak nem tudnak egyszerűen gyártóbázisban továbbra sem versenyezni, ami egész döbbenetes, hiszen hát ezzel nyertek két világháborút és potenciálisan ezzel veszítenének el egy konfliktust Kínával szemben.

[00:14:49]Tehát az egy dolog, hogy Kínának milyen a technológiai fejlettsége, ezen sokat vizet hoznak a málon katonai témában utazó szakértők, de az, hogy ki mennyit tud gyártani, az viszont mindig kérdés.

[00:14:59]Tehát a Sherman tanknak nem az volt a a bálya második világháborúban, hogy szuper erős volt, hanem hogy nagyon sokat lehetett belőle csinálni.

[00:15:06]És hiába volt vele szemben egy darab tigris, az nem volt önmagában elegendő.

[00:15:11]Tehát kicsit leegyszerűsítve, és most meg ne dobáljanak a történészek, de lényeg az tényleg az, hogy hogy a gyártóbázisból még mindig nem látjuk visszatérni, pedig ha valahol, akkor az USÁban ennek az ért a a ipari történelmi hagyománya.

[00:15:25]Most ehhez képest ez beindította a az európai oldalon a a különböző államoknak a kisebb szövetségeit.

[00:15:32]Tehát miközben vannak ezek a lengyelbalti északi mondjuk úgy, hogy visszafegyverkezők vagy újrafegyverkezők, ők tényleg elképesztő pénzeket tesznek ebbe a fegyverkezésbe.

[00:15:43]Tehát itt a GDP-nek 4-5%-át fogják elizelni hamarosan a következő években a fegyverkezés és a fegyverpiac területén.

[00:15:51]Ö, tehát ez az ő részükről ugye olyan kérdés, hogy nem akarják megvárni az európai gyártókapacitást, hanem ők holnap akarják megvenni a fegyvereket, ha kell Dél-Koreából.

[00:16:01]Ugye lengyelek rengeteget vásárolnak onnan is, ha kell az Egyesült Államokból.

[00:16:05]Most velük szemben azok az európai országok vannak, elsősorban a német-francia tengely vezette többi nyugati ország, akik azért azt mondják, hogy hoppá hoppá, először szépen a saját hadiunkat is kezdjük el visszaépíteni, mert az Egyesült Államok ebből a szempontból nemhogy szállításban nem megbízható, de adott esetben nehogy leállítson mondjuk kritikus pillanatban, hogyha az oroszokkal ki akar egyezni, akkor azt mondja, hogy az ukránoknak most nem adunk el olyan fegyvert, amit ti ugyan megvennétek, vagy legyártanátok, vagy én csak alkotrészt szállítok bele, de ebben is ki akarják kerülni az amerikai akadályozási képességeket.

[00:16:39]Tehát erről szól a Real New Europe nevű milliárdot megmozgató program.

[00:16:44]Ugye ebből azért a tiszta pénz az jóval kevesebb.

[00:16:47]És az a SZE hitelprogram, ami ugye ennek a része 150 milliárd euró értékben, amiből Magyarország is ugye ennek köz-át el akarná hozni.

[00:16:56]Tehát itt mozognak ezek a pénzek.

[00:16:59]És fontos is az, hogy például a német fegyverkezésben aligalig költenének.

[00:17:06]Tehát most a legutolsó szám, amit láttam, az 10% alatti amerikai beszerzést irányzott elő.

[00:17:12]Tehát itt komolyan azon gondolkoznak, hogy amit ők pénzt elköltenek, teljesen logikusan, az legalább az európai iparfé kanyarodjon.

[00:17:20]Tehát ez a másik európai csoport.

[00:17:20]Ugye vannak az angol százors országok, ők azok, akik így vagy úgy egyensúlyoznak.

[00:17:26]Ez ugye az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália.

[00:17:28]Itt mindenki a saját tojáshély táncát mutatja be, ki élesebb, ki kevésbé éles korcsolyával.

[00:17:37]Nagyon nehéz helyzetben vannak mindannyian a különböző problémáik miatt.

[00:17:42]Ugye a britek az a Brexit után azért gazdaságilag szolgáltatták ki magukat, de elindult a visszacsatolás.

[00:17:50]Nyilván nem uniós tagságot kérnek holnap, de a franciákkal együttműködnek.

[00:17:54]A most már van nukleáris különböző kooperáció, amit visszahoztak, illetve szeretnék azt is elérni, hogy a brit atom, tehát nukleáris elrettentés, az ne kizárólag az Egyesült Államokra épüljön, tehát ne lehessen ebbe Amerikának feltétlenül beleszólása.

[00:18:11]És már a franciákkal olyan terveket szövetnek, hogyha kell, akkor a baltiakat az USA nélkül, hogy tudják megvédeni?

[00:18:19]Otava, tehát Kanada ez ügyben a legszemtelenebb egyensúlyozó.

[00:18:22]Ugye emlékszünk itt még a kínaiakkal is közöttes stratégiai megállapodást, tehát itt azért eléggé messzire mentek abban, hogy mennyire lehet az amerikaiakat ellensúlyozni.

[00:18:33]Igaz, hogy Trump is mindent megtett, tehát itt nagyon komoly bámolások voltak mindkét kanyarban.

[00:18:36]És az ausztrálok azok, akik a legkevésbé mentek el az Egyesült Államoktól messzire, ők még az első atomtengerolatjárógyártási már lejárt startozásokat is rendezték.

[00:18:50]Azért ez egy 800 millió Ausztrál dolláros tétel, tehát nem mindegy, hogy ez megy tovább.

[00:18:54]És ezzel gondolják, hogy Trumpnál jó pontokat szereznek.

[00:18:56]Tehát itt vannak ezek a csoportok.

[00:18:58]Ugye ezután jön a te szakterületed Papszia spanyol nyílt kilépők, kárulók, támadók vagy kritikusok, akárhogy tekintjük ugye akik tényleg a iráni háború kapcsán és legelőször már jelezték, hogy nem lehet használni a bázisukat és nem is akarnak pénzt költeni a védelmi iiparban, tehát szeretnék ezeket a költeteket megkerülni.

[00:19:22]Nem tudom, hogy spanyolokon kívül ide még ki az, aki majd besorolja magát.

[00:19:26]Egyelőre azért messze ők a leghangosabbak.

[00:19:27]ázsiai maradék helyzet sem néz ki sokkal jobban.

[00:19:30]Itt viszont van egy nagyon nagy stratégiai különbség.

[00:19:33]Ugyés sem a japánok, sem a dél-koreai, sem a Tajvani ilyen, nincsenek más olyan regionális szövetségben, mint ami a NATO-nak megfelelő lenne.

[00:19:39]Tehát míg az európaiak egymásnak azért számíthatnak, akkor is, ha az USA visszakozik, ezeknek az országoknak a biraterális kapcsolat sokkal fontosabb.

[00:19:47]Úgyhogy itt őket ebben látjuk mocorogni.

[00:19:49]A japánok ugye szintén megduplázták a védelmi kiadásaikat, és igyekeztek alkotmánymódosítást is behozni.

[00:19:56]Ö, Dél-Koreának viszont, ha lehet még veszélyezettebb a helyzete, hiszen Észak-Korea felé azért Trump még mindig udvarol.

[00:20:02]Elviszünk a Trump egy évekből, amikor ugye bedobta ezt, hogy majd lehet még Fenyan Trump.

[00:20:07]Tehát itt itt elég kétes az, hogy egyszerre kéri őket, hogy adjanak be több pénzt, vegyenek részt a hormószoros újranyitásában, miközben való a stratégiai ellenfelnek.

[00:20:20]És itt van ugye Tajvan, akit te is említettél, ahol nagyon nagy fegyverkezés van.

[00:20:25]el is adnak fegyvereket, viszont egyre inkább kétértelműbb az az üzenet, hogy az első szigetlánc védelmére elmennek-e.

[00:20:31]Akkor ekközben még India, ahol látjuk ezt a leválást vagy kalibrálást, hiszen ők is óriási vámokat kaptak, összeek Trumppal személyesen is, ugye a kiteremtett békét Kasmirbant kérdésen.

[00:20:44]Ezt ugye Módi is úgy gondolja, hogy volt benne része.

[00:20:49]Trump ezt máshogy látja.

[00:20:51]És hát miközben azért szépen lassan még mindig mennek védelmi szerződések, azért ugye a kínaiakkal is egy kis közeledése volt Módinak, legalábbis szimbolikusan.

[00:21:01]És hát a legfontosabb, hogy megszületett az India EU szabadkereskedelmi megállapodás.

[00:21:05]Tehát talán ez az a rész, ahol azt látjuk, hogy az Egyesült Államok nélküli különböző megállapodások beindulnak, akár Kanada közeledése az európai kontinens államaihoz, a britek visszaközeledése Európához, az indiaiak európai közeledése.

[00:21:18]Tehát van egy ilyen mozgás, ez biztonságpolitikai értelemben nem tudja felváltani a USA, de gazdaságilag ellátásban és vésus a gyártókapacitásban, ha nem is rövidtávon, de középtávon azért azzal fenyeget, hogy bizony az USA mégiscsak inkább gyengül ebben az egész történetben.

[00:21:35]És innentől lesz ez szuper izgalmas.

[00:21:38]Zárógondolatnak tényleg azt dobnám ide be, hogy a legutolsó ciplusi EU csúcson, ugye ez az, ahova Orbán Viktor nem mente le elbúcsúzni, inkább kihagyta ezt a találkozót.

[00:21:47]Itt találkozott a 27 állam kormányfő.

[00:21:48]Itt már nagyon komolyan elővették azt a bizonyos 42.7-es hetes klausuláját az Európai Uniós szerződésnek, ami a NATO ötös cikkeinek az uniós megfelelője.

[00:22:02]Tehát ez jelenti azt, hogy az európaiak maguk is elkezdenek abban gondolkozni, hogy lehet-e egy külön EU-s kollektív védelmet üzemeltetni, és ez hogyan nézne ki.

[00:22:11]Ugye ez eddig nem volt prioritás, most viszont egyértel prioritás lehet, hogy ezt valahogy megpróbálják kipucolni, hiszen egyébként az Egyesült Államokon kívül több mint 500 milliárd dollárral nőtt az elmúlt években a NATO tagok befektetése a védelmi iparába, tehát rengeteg pénz áronlik ide, de ezt viszont valahogy koordinálni működtetni kell.

[00:22:33]Úgyhogy ezen a módon én azt látom, hogy abszolút lábonlövés az, ami ahogy te is mondtad papi, ez a rövid távú haszonkereső taktika, és igazából ez csak távolabbra idegeníti el őket.

[00:22:48]Úgyhogy kérdés, hogy azért legyünk-e ennyire kritikusak az USával kapcsolatban, vagy pedig vagy pedig ez a stratégia újrarrerendeződés enélkül is bekövetkezett volna, és Trump a a szimptóma, de nem a kiváltók?

[00:23:03]Én inkább a mindig a szimptóma felé hatok, de azért számít a személyiség eleje is, hogy hogyan hogyan fejti ki ezeket a dolgokat.

[00:23:11]Meg meg szerintem vannak olyan kérdések, ahol ahol számítanak a személyi döntések is.

[00:23:15]Tehát nem tudom én most bizonyos helyzetekben például a szövetségi rendszeren belüli érdek ellentétek, vagy hogy egy-egy egy egy-egy konfliktus mindkét oldalán amerikai szövetségesek vannak, és akkor mit csinálnak az mit csinál az Egyesült Államok?

[00:23:32]Ugye az iráni háborútól nem függetleníthető valamilyen módon, de hogy így az őből államokon belül is eltérő az, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez.

[00:23:40]És például az Egyesült Alapraemirségek az sokkal agresszívabb fellépést vagy folytatást szeretne Teheránnal, tehát kicsit inkább azt képviselik az emérségek, amit egyébként a a az izraeli kormányzat is képvisel ebbe a kérdésbe.

[00:23:54]Miközben Szaú-arábia valamilyen módon próbálna egy ilyen egy ilyen kiegyezősebb álláspontot képviselni.

[00:24:01]És itt ebben a kérdésben, és akkor itt előjön ugye az, hogy a szúdi és emírségi konfliktus, ami ami ilyen stratégiai versengés a régióba, jement szudánig ugye van ez a van ez a része.

[00:24:14]És most, hogy azérsége kilépett az OPECből, merthogy neki fontosabb az, hogy nagy mennyi nagyobb mennyiségbe termelhessen kiolajat, mégha ez azt is jelenti, hogy alacsonyabb áron adja el.

[00:24:26]miközben az OPECnak az a rész lényege, hogy hogy ilyen termelési kvótákat szabályoznak meg, és ezzel ezzel tudják az árat, a világpiaci árat manipulálni, de hogy kiszáll az emítségek, és ebben igazából Trumpék támogatják az emírségeket ebből a kiszá az OPECből való kiszállással, merthogy a Trumpnak is inkább az az érdeke, hogy hogy minél nagyobb mennyiségű termelés legyen.

[00:24:50]Tehát, hogy ott látszik egy ilyen összejátszás a szaúdiakkal szemben, miközben a szaúdiak ugye kötöttek egy nukleáris védelmi, vagy hát egy ilyen nagy átfogó védelmi szerződést pakisztániakkal, akik szintén ugye amerikai szövetségesek, bár ők is aztán mindenhova játszanak.

[00:25:05]Azért Pakisztán az önmagában egy nagyon érdekes geopolitikai szereplő, és tegyük hozzá, hogy atomhatalom, tehát hogy nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalom.

[00:25:16]És ez a szúdi pakisztáni de, ez pont erről szól, hogy hogy egyébként Pakisztán kvázi kiterjeszti a nukleáris védőernyőjét Szaarábiára is, ami ugye pont abban az esetben, hogyha az Egyesült Államok védelmi garanciáit már nem tudja érvényesíteni mondjuk a a abban a régióban, akkor a szaúdiak azért továbbra is védve érezzék magukat.

[00:25:36]És szerintem az az nagyon érdekes lesz, hogy belpolitikailag mi fog történni ezekbe az ab ebből országokb a következő időszakba, mert már a az arabtavasz idején láttuk ugye, hogy Bachrainben volt egy ilyen síta többségű, de szuniták által vezetett kis ország, és ott az arab tavasz alatt végül csak a szúdi tankok tudták a az uralkodott dinasztiát hatalomban tartani, és ott is most hatalmas a szimpátia amúgy Iránnal szemben.

[00:26:07]és a rezsim elleni ellenszem.

[00:26:10]Szóval, hogy szerintem lesz egy csomó ilyen a a a bárpolitikailag is kell ezeknek gondolkodniuk, hogy ezeknek az olajmonarchiánknak a belpolitikai stabilitás az sok szempontból az amerikai hegemónia védő ernyőjétől függ.

[00:26:25]A stabilitást árulnak ezek az országok, hogy mi stabilak vagyunk, és ez itt ebben a régióban egy luxus termék, de az a stabilitás abból jön, hogy az Egyesült Államok védőernyéje ott van fölöttük.

[00:26:37]Szóval, hogy ezek mind nagyon érdekesek lesznek.

[00:26:39]Na de nem ezt akartam mondani, csak így most így eszembe jutott arról, amit mondtál.

[00:26:44]De igen, hogy van az a kérdés, hogy végül is mennyire milyen távon következnek be ezek a dolgok, tehát ezek az időtávok, mert hogy egyrészt van ez a beszédszint, hogy itt most beszélünk, mármint a nem mi, hanem ugye a politikusok beszélnek arról, hogy milyen hedging, milyen milyen ilyen diverzifikációs stratégiákat, vagy függőségcsökkentési stratégiákat lehetne alkalmazni, és akkor erről van egy ilyen beszéd, de hogy a valóságban, hogy mi történik, Az egy másik kérdés, és hogy itt ugye egymás ellen kell, amit mondasz, hogy Trump nagyon rövid távra tervez, de hogy ez egy ilyen szempontból a többi államra is rányom egy időkeretet, hogy nagyon rövid távon vigyázniuk kell, hogy ne sértsék meg Trumpot.

[00:27:29]Tehát mindenkinek nagyon rövid távon valójában arra kell optimalizálnia a cselekvését, hogy nagyon ne sértse meg Trump, mert akkor jön a para, akkor jön a bosszú, akkor még rosszabb, mint így.

[00:27:41]És akkor hosszú hosszabb távon viszont az kell, hogy mégis valahogy ellensúlyozzák, vagy vagy csökkentsék az Egyesült Államokkal szemberi függésüket.

[00:27:50]Szóval itt van egy ilyen szakaszolniuk kell ebben a ebben a gondolkodásban.

[00:27:55]meg ezt a két idősíkot valahogy valahogy jól összeb békíteni, hogy hogy tudsz úgy távolodni az USA-tól, hogy közben ne haragítsd magadra Trumpot, mert ha magadra haragítod, akkor láttuk, hogy milyen dolgok tudnak történni.

[00:28:09]Szóval Ázsia esetében én a védelmi részét látom a legproblémásabbnak, ahogy mondtad is.

[00:28:13]Én ott azok a szakértők, akiket mondjuk így mirvadónak tartok, az ő állításuk az, hogy hát igazából Japán az egyetlen olyan szereplő a régióban, aki magát amúgy meg tudná védeni Kínával szemben.

[00:28:31]És adott esetben ugye Japán, ha jól tudom, épp csak annyira van a nukleáris fegyverfejlesztéstől, hogy minden megvan hozzá, csak épp össze kéne rakni.

[00:28:42]Tehát, hogy csak eddig nem akarták soha, de hogy nem kizárt, mert történelmi okokból is tudjuk, hogy azért a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban elég jogos ellenérzéseik lehetnek, de hogy technológiailag urándúsítottságban a bombaák elkészítésének és eljuttatási technológiáján mindenben megvan, tehát tényleg csak egy ilyen kvázi összeszerelés hiányzik az ő részükről.

[00:29:10]Lehet, hogy Japán, mint katonai tényező az van, de hogy igazából sem Dél-Korea, sem Tajwán, sem a többi ország nem lenne képes amúgy valójában megvédeni magát Kínával szemben.

[00:29:23]Európában meg én én tényleg ezt az energiát látom arról, hogy így beszélünk, beszélünk arról, hogy távolodni kell vagy csökkenteni az amerikai függőséget, de pont az történik, hogy így energiaszempontból épp lecseréljük az orosz függőséget amerikai függőségre, ami biztos, hogy lehet amellett is érvelni, hogy ez mégis csak egy jobb fajta függőség, de mondjuk egy Trump, egy Trump által vagy egy JD Vens által vezetett ilyen politikailag nagyon egy síkú és agresszív Z esetében azért Európa számára is ez egy probléma.

[00:29:57]Ugye az van, hogy még 10 évvel ezelőtt alig importáltunk az Egyesült Államok felül bát milyen fosszilis energiahordozót.

[00:30:06]Mára az LNG, tehát a csepfolyósított gáz esetében már a az Európai Unió fogyasztásának fele az Egyesült Államokból jön.

[00:30:13]És 2030-ra azt is mondják, hogy hogy ez az LNG szempontjából akár ilyen 80-90%-a is jöhet.

[00:30:23]Ugye ez nem az összes gázfogyasztás nem csepfolyósított formában van.

[00:30:27]Tehát mondjuk az összes gác gázfogyasztásnak fele jöhet az Egyesült Államokból, ami magasabb, mint amilyen volt a háború előtt az orosz az orosz kitettség, ami ilyen 40 és 50% között volt, vagy valami ilyesmi.

[00:30:41]És ráadásul most ezekbe a napokba is az történik, hogy nagyópai energiacégek ilyen 20-30 éves szerződéseket kötnek amerikai cégekkel.

[00:30:52]Tehát a az olasz eni most kötött egy 20 éves szerződést, hogy assassiszem Louisiánából vagy honnan fog csefolyósított gázt venni.

[00:31:03]A francia Total Energy assassiszem egy alaszkai alaszkai illetőségű gázt fog importálni.

[00:31:12]Tehát, hogy ezek mind ilyen 20-30 éves szerződések ebben az időszakban, amikor amikor a biztonsági felár még magasabb is.

[00:31:18]Tehát, hogy itt az ráadásul ugye ígértük Trumpnak Skóciába.

[00:31:23]Tavaly a vononder derlen lien megígérte, hogy mennyi 750 milliárd euró.

[00:31:29]Most nem akarok hülyeséget mondani, de valam Igen, igen.

[00:31:31]Nagyon nagy összegeket mondott be ott a golf pályá.

[00:31:34]Valami ilyesmi összegeket mondott be, hogy fogunk cse vagy fosszilis energiahordozókat vásárolni.

[00:31:39]Tehát, hogy itt van ez a része, ami engem egy kicsit ismerve azt, hogy például amikor Sanchez beszól a Trumpnak, akkor az a válasz, hogy hát akkor nem adunk el nektek több gázt.

[00:31:49]És itt meg szintén a fosszilis energia tekintetében Spanyolországban ilyen 80%-os kitettsége van az Egyesült Államok felé.

[00:31:57]Szóval, hogy ez nekem egy kérdés, hogy ez hogy működik, ez az ellentmondás, vagy hogy miközben azt mondjuk, hogy távolodni kellene, vagy vagy hedgeelni, vagy hogy mondjam?

[00:32:10]biztosítani magad az amerikai kényszerítő erővel szemben, aközben meg történnek ezek a ezek a lépések is.

[00:32:19]Nehéz választás az Európának, mert ugye helyette meg ott van a bizonytalan ellátási láncokat válassza, és megvárja, hogy a közelkelet kitermeljen vezetékeket.

[00:32:28]Akkor mi lesz, amikor lesznek vezetékek, azért fogadnék egy pár Balaton szerepben, hogy akkor a helyi terrorizmus is megnő, meg a milicisták majd megint ezeken a vezetékeken lovagolnak.

[00:32:38]Tehát ez sem egy egyszerű történet.

[00:32:40]Meg ugye az, hogy 2030-ban mennyi LNG érkezett majd Európában, hát azért ezt ugye az ázsiai vásárlóerővel szembe kell tudni érvényesíteni, miközben az európai vásárlóerő bízunk benne, hogy növekszik, de azért nem csak ilyen forgatókönyvek vannak.

[00:32:53]Itt tényleg nehéz lesz ez ügyben igazságot tenni.

[00:32:55]Ami még inkább nehezíti Európa helyzetét, hogy ugye ez a amerikai trumpi első év sokszor megszűte azt a gondolatot, hogy jó, akkor a Kína kínai levállást mégsem kell, és itt különböző politikai vélemények vannak.

[00:33:09]erőltetni, annyira gyorsan csinálni, vagy pedig szelektíven űzni.

[00:33:11]Most ehhez képest ugye a az Európai Bizottság ezt az ipari gyorsító törvényt, ezt az Industrial Accelerator Actet azért évvégéig szeretné áttolni az európai jogalkotáson.

[00:33:23]Ugye ennek a lényege egyébként részben, az Egyesült Államok részben Kimá szuperül használható piaci reciprocitás.

[00:33:31]Tehát azt, hogy hogyan lehet kikényszeríteni azt, hogyha az elsősőt Államok valamit jól megvámol.

[00:33:38]nálunk vagy a kínaiak nem engedik be az európai cégeket, akkor azt mondjuk, hogy hoppá ezen a területen nincs reciprocitás, addig viszont te se adhatod el ezt vagy azt vagy a dolgot az európai piacon, az egységes piacon.

[00:33:50]Tehát ez ügyben, hogyha lesz politikai bátorság, akkor ez egy elég kemény jogszabály lehet, ami szuper izgalmas, hogy ezt egyébként úgy, hogy 202-ben megyünk a franci járnökválasztásba, ezt majd hogyan merik használni az európai politikusok, illetve a kínelyek most épp múlt héten vagy igen múlt hét végén igen múlt héten szóltak be.

[00:34:09]Ja, erősen beszóltak Belgárnál is most itt loppiztak.

[00:34:13]Tehát nagyon kemény lobbi megcs, hogy ezt a ezt az európai törvényt ki mondjuk úgy, hogy felvizezzék.

[00:34:18]És ebből látszik, hogy ez egyértelmes jogalkotás, tehát vannak ellenségei.

[00:34:22]Úgyhogy, úgyhogy tehát az, hogy Európa ezeket le tudja vetkőzni, a végeredmény mindig az, hogy saját magának kell építkeznie.

[00:34:28]Ugye azért ott van az, hogy a németeknél tényleg melyik is volt az, aki kötő Brever Henben szeretnék összehozni azt, hogy északi tengerpartján én már nemó exportra optimalizálnak, hanem haderő exportra optimalizálnak egy több mint egy milliárdos kikötő fejlesztést.

[00:34:46]De ugye pont ezen a héten vissza is vágtak, hogy akkor 25%-os újabb autó vámtarifákat vezetne be az Egyesült Államok.

[00:34:56]És ugye mint a műsor elején említettünk, hogy az USA majd kivon katonákat.

[00:34:59]Ugye ezt a Pentagon azért mindig őszörül hajjal nézi már a úgynevezett Deep State a Pentagonban, a nem politikai vezetés, mert hogy ugye ezek a katonák egyébként nem Németországot védik nagységükben, hanem kiszolgálják azokat a amerikai logisztikai műveleteket, amik Németországon keresztül futnak.

[00:35:16]Tehát jelenleg éppen az iráni logisztikán is dolgoznak.

[00:35:20]Úgyhogy el lehet vinni embereket.

[00:35:22]Most ugye ez a létszám nagyjából a Biden által ide tett további szimbolikus elrettentő erőlétszámát jelzi.

[00:35:29]ez a 4-5000 fő, de ezt lehet tovább csökkenteni, de azért akkor az első Államaknak saját kezébe is alap.

[00:35:35]És ugye itt itt nem lehet érteni az USA, amikor tényleg ide ebbe a már saját magának közvetlenül kárt okozó döntésekbe kényszeríti bele magát a bepolitikai narratíva logika.

[00:35:46]Pont Magyarország példáján 16 éven keresztül végignéztük, hogy ez a spirál hogy tud teljesen begyorsulni, hogy hogy veszítette el Magyarország két 1800 millió eurót teljesen értelmetlenül az európai támogatásokból, amik már el vannak veszve, soha nem jönnek vissza.

[00:36:07]És az Egyesülfi Államokban is ezt látjuk, hogy nem fognak vásárolni a szövetségesek fegyvereket a amikor már megtehetik, akkor saját kapacitásokba fogják azt a pénzt ölni.

[00:36:14]És ugyanígy az USA a saját logisztikai és ezzel a globális erőprojekciós képességeit ugye szépen tudja, vagy hát kénytelen lesz lefele építeni.

[00:36:25]Ez az ideológiai réteg, amit a JD V féle új hullámosok próbálnak felhúzni, ez vajon mennyit mennyit fog tudni még szalámizni akár Európán, akár a világ többi részén?

[00:36:34]Tehát hogy fog-e működni egyfajta ideológiai szövetségiépítés, ami nagyon adhok lesz.

[00:36:41]Tehát ahol éppen valaki nyer, ott ott olyan szint fogunk látni.

[00:36:43]Most nyilván, hogyha most visszajönnének a demokraták, akkor akkor vajon megint látunk-e egy még durvább bidei négy évet abban az értelemben, hogy akkor a demokráciák csúcsa és visszaépítkezés, az csak azért, hogy aztán egy még határozottabb postens szárióba találjuk magunkat.

[00:37:01]Tehát vajon mennyire lesz ez a sok adhok építkezés?

[00:37:03]Mert ez az, ami még Európát meg tudja zilálni.

[00:37:05]Tehát hogyha ha a löppenek és mások afd-k ez ügyben hajlandók az USÁval menni, de azért egy picit azt látjuk, hogy mindenki Orbán Viktoron kívül ugye Trump kritikával szerzi már a a szavazatokat.

[00:37:20]Tehát ez viszont egy nagyon érdekes európai reakció, hogy nem csak a Merc, de a löpenék is, a Wildék is, tehát hogy mindenki szépen a melóni az a legmegát, ugye, tehát hogy mindenki lehozta ezt a fordulatot az iráni háborúban a legutolsó kör.

[00:37:32]Ez viszont még az ideológiai exportot is meg tudja akadályozni, és onnantól kezdve viszont az USA tényleg elizolálja magát, amire jöhet egy olyan republikánus ajelnök, aki akkor ezt hivatalosan poliszivé emeli föl, és azt mondja, hogy jó, akkor most visszavonultunk, és tényleg csak a Latinamerikával foglalkoznak.

[00:37:48]Nyilván ezt nem lehet így megtenni, de onnantól megint egy újabb világba találjuk magunkat, ahol Európának viszont az oroszokkal saját magának kell tudni az rettentőt felmutatni.

[00:38:00]tulajdonképpen ez zajlik, tehát ezt látjuk most kitervelődni, vagy én legalábbis ezt vélem azért letapogatni itt az európai érdekeken.

[00:38:08]Nem tudom, hogy te ezekről az adhokszövetségekről tapsz mit látsz, vagy h hogy néz ki ez a dolog Barcelonából a a desertőr NATO tagállamból?

[00:38:17]Hát ugye szerintem az ez az adhoc részeinek van ez az ideológiai szintje, hogy egy ilyen ideológiai hullámzás annak függvényében, hogy épp ki hol kerül kormányra, és akkor itt a különböző országos választások eltolódnak időbe, és akkor ilyen tényleg ilyen éventeel tud változni ez a ez a rész, de szerintem ennek van egy egy másik nem ideológiai része is.

[00:38:39]Én azt tartom inkább valószínűnek, hogy az adhogság inkább ebben az ilyen, nem tudom, radikális pragmatizmusba fog testetölteni.

[00:38:49]És innen érdekes szerintem így a a spanyol helyzet is, hogy itt van egy múltkor hallgattam a spanyol ipari miniszterrel egy interjút, aki egyébként innen a barcelonai kikötőből indította a karrierjét, nem kikötő munkásként, hanem nem tudom én, könyvelő vagy valami alacsony menedzserként.

[00:39:10]Tehát ne azt képzeljük, hogy dokmunkásból lett miniszter, de mindenképp érti a világkereskedelmem, mert abból a szempontból, hogy Európa egyik fontos kikötőjében szocializálódott.

[00:39:22]Ők alkották most meg ezt a kifejezést, hogy nyitott stratégiai autonómia.

[00:39:26]Igen.

[00:39:26]Tehát autonómia stratégika abierta.

[00:39:28]Tehát hogy nem zárkózunk be, nem észak-koreai ilyen autoonista izé önellátó valamire megyünk.

[00:39:40]De hogy legyenek meg a legyen meg a nyitottságunk, legyenek meg a szabadvegy értékeink mindenhova, mindenfelé, de hogy közben meg legyen meg azok a az alapvetések, amik ahhoz kellenek, hogy önállóak tudjunk maradni.

[00:39:53]Nyilván ez jól hangzik, de pont ezekbe a kérdésekben, amikről amikről beszélünk, azért nem olyan magától értetődőek.

[00:40:01]Tehát Kínával az is van, hogy ugye lehet azt mondani, hogy és én közelebb vagyok ehhez az állásponthoz, hogy hogy itt jókat kell bizniszelni és energiaügybe is az fontos, hogy akkor így lehet csökkenteni a fosszilistól és az orosztól meg nem tudom amerikai fosszilistól való függőségeket a megújulókkal.

[00:40:18]De hát, hogy azért azt én, mint ilyen nyitottabb erre a kérdésre, én se tudom eltagadni, hogy hogy vannak reális félelmek ezzel kapcsolatban is.

[00:40:27]Tehát most jött ki a brit, nem tudom, egy ilyen brit titkos szolgálati jelentés is arról, hogy nem tudom ezek a kínai nap és szélerőművek hogyan milyen biztonsági kockázatokat tudnak jelenteni.

[00:40:39]És persze nyilván nekem erre az a válaszom, hogy ezeket újra lehet programozni, és mindent le lehet ezekről törölni, és új programot írni rájuk, hogy ne lehessen Pekingből kikapcsolni őket, vagy nem tudom én mi.

[00:40:49]De hát az meg az meg belenyúlás a termékbe olyan szinten, ami biztos, hogy durva válaszcsapásokat váltana ki bárkiből.

[00:40:59]Tehát nem csak a kínaiakból, bárkiből, hogyha a szellemi tulajdonkban, bár ugye a kínaiakról tudjuk, a szellemi tulajdonnal kapcsolatban ők kevésbé szemérmesek, de a saját szellemi tulajdonukat ők is megvédenék.

[00:41:10]Tehát hogy hogy szerintem e ez a része is van.

[00:41:16]Szóval én azt gondolom, hogy összességében az adhokság az nem ezbe az ideológiai kilengésbe fog érvényesülni, hanem abban, hogy hogy stratégiai értelemben egy ilyen pragmatikusabb a szövetségen belüli ilyen mini mi mini szövetségeknek a létrejöttet.

[00:41:34]Tehát egy kicsit úgy képzelem el, mint ahogy van ez a többsebességes Európa koncepció.

[00:41:39]Most így az Európai Unió integráció, az ugye az Európai Uniós integrációra vonatkozik, hogy vannak akik mélyebb integrációt szeretnének, és akkor ők álljanak össze, és akkor vannak, akik egy külső kőt képviselnek.

[00:41:48]Na, szerintem ez ilyen geostratégia is lehet egy ilyen elképzelés, hogy különböző érdekek mentén, amik nem biztos, hogy megegyeznek még az Európai Unión se belül belül se, tehát a nem tudom, a németek meg a spanyolok nem biztos, hogy passzolnak egy csomó mindenbe.

[00:42:03]A franciák meg a németek biztos, hogy nem passzolnak egy csomó mindenbe.

[00:42:07]Tehát, hogy és akkor ezek mentén jönne létre ilyen kisebb, pragmatikusabb valami.

[00:42:14]Tehát, hogy ez kétségtelenül egy ilyen fragmentálódást jelentene, de logikus is, hiszen hogyha gyengül az a nagy központi szereplő, aki ezt az egész rendszernek a a stabilitását egyben tartja, és a melyik részben kényszerrá, de nagyrészt inkább közvak biztosításával, tehát védelem, nem tudom én, stabilitás, biztonság, ilyen közjavaknak a garantálásával mellé, maga mellé édesgett szövetség.

[00:42:44]eseket, ha ez gyengül vagy kiesik, akkor akkor szükségszerűen ez a fragmentáció érvényesül.

[00:42:49]Szóval, hogy én ezt látom inkább ilyen ideológiamentesebb együttműködések, vagy vagy valahogy ebbe a multipoláris logikában nekem ez az szól, de az kétségtelen, hogy van az irány, amit te mondasz.

[00:43:01]Tehát le én is tudok érvelni amellett, hogy igen, itt ez egy ilyen ideológiai korszak, következik továbbra is, de amellett is tudok érni pont ezzel a hogy a melóniék meg mindenki, hogy forgatja kvázi a köpenyegét ilyen szempontból.

[00:43:16]Amellett is tudok érvelni, hogy hogy valójában ez a pragmatikusabb ilyen több sebességes nyugati szövetségi rendszer az, ami ami elképzelhető.

[00:43:27]És akkor ott lesznek olyanok, akik nyitottabbak Kína felé, és olyanok, akik nem tudom én izé Dél-Amerikával akarnak kereskedni.

[00:43:35]Igen.

[00:43:35]Tehát azt hiszem az kerekedik ki itt most az 50.

[00:43:37]percire a beszélgetésünknek is, hogy hogy ez az univerzális nyugati-szövetségi rendszer, ez ezen a módon felbomlott, tehát hogy ezen ugye túl vagyunk.

[00:43:47]létezik NATO, bár pont ezen a héten, amikor ezt az adást vesszük föl, ugye itt az amerikai csapatkívonások miatt a sajtó egy része megint temeti, de azért ez papíron nyilván nem így van.

[00:43:58]És ugye több rétegben történnek az új szövetség építések, tehát Kína ugye ipari szempontból nyomul, mút és övezett stratégiai ellátási láncfüggőségek megteremtése.

[00:44:12]Az tökéletesen sikerült is neki 20 év kemény munkával, de most a 6G mindenki dolgozik.

[00:44:18]Jó lenne, hogyha ebben egyébként lenne európai lábnyom, tehát hogy hol lesz Európának az a mozgástere, ahol ezekben a rétegekben, tehát az ipari rétegekben is vissza tud egyensúlyozni, vagy mondjuk úgy, hogy nyomást tud gyakorolni a partnere, mert azért az amerikaiak nem fogják eldobni a fehér ház kulcsát attól, hogyha három Mercedesszel kevesebbet tudnak vásárolni.

[00:44:38]Tehát, hogy ebben ebben Európának szerintem sokkal tudatosabb politikára kell átállnia, és nagyon nehéz döntések azok azt mondani, hogy mondjuk az autóipar prioritás vagy nem prioritás, vagy hol engedjük be a kínaiakat.

[00:44:52]És ebben ugye amit te is mondasz, a megújuló energiáknak a a gyors átállása sok szempontból úgy tűnik, hogy stratégiai prioritás lenne, mert ezeket a kapacitásokat vissza lehetne közben építeni, de haladni kell azzal, hogy ne legyen függőség egyéb fossilis dolgoktól.

[00:45:07]Tehát egyszerre kell több rétegben dolgozni ezeknek a szövetségesi rendszereknek.

[00:45:11]És ebben ugye az, hogy akár a leszakadó ázsiai szövetségesekkel, Európa mit tud kezdeni hosszú távon, tehát a japán európai autóipar mit csinál a az indiai európai mezőgazdaság és ehhez kapcsolódó technológiai iparágok mit csinálnak?

[00:45:27]Ezek ezek válnak izgalmassá.

[00:45:27]Úgyhogy az, hogy a az USA felismeri-e, hogy ezekben a rétegekben, ugye ő folyamatosan veszít.

[00:45:33]Tehát korábban a Softetől Hollywoodan át az atomernyőig, a hard hardbiztonsági témákig mindenben tudott domináns lenni.

[00:45:40]És most ott tartunk, hogy ugye ami pénzügyi szankciók még relevánsak voltak 10 évben.

[00:45:45]Kérdés, hogy ezek hogy fognak kinézni akkor, amikor ugye az ez elleni hedging is végig tud menni.

[00:45:52]És azért ennek a az előkészülete zajlik.

[00:45:55]Azt gondolom, hogy ez az egyik legkevésbé előrehaladt hedging, de nyilván trumpék is tesznek azért, hogy ez a maga módján történjen.

[00:46:01]Más kérdés, hogy az autokraták úgy tűnik, hogy még mindig szeretnének az üdés utánokban is pénzt tartani.

[00:46:07]Tehát ez ez egy külön érdekessége ennek a rendszernek, hogy itt akkor milyen egyéb kiegyezések lehetnek.

[00:46:14]Tehát odakerekíteném le a magam részéről, és akkor lehet, hogy ezt dobnám vissza utolsó pingponglabdának, Papzi feléd.

[00:46:20]Miközben hagyományosan szeretjük azt gondolni a szövetségési rendszerekről, hogy szuperhatalom véget ért, akkor bipoláris rendszer Kínával, Európának választani kell.

[00:46:30]Szerintem ez egy ez egy nagyon hamis leegyszerűsítés, amit jó lenne, hogyha a sajtó se hozna, mert mert egyszerűen elfedi a valóságnak a legizgalmasabb részeit.

[00:46:40]És ebben ugye Kína is azt látjuk, hogy messze nem úgy fogja föl a saját szerepét, hogy ő most egy jótékony hegemon legyen, aki áthozza a többieket a saját távolában.

[00:46:50]Nincs ilyen stratégiai befektetés keményen alkuszik.

[00:46:54]Ő is mindenütt Afrikától Európáig ugyanúgy használ pozitív mint negatív ösztönzőket.

[00:47:01]És ezt most meg is fogjuk nézni az év következő néhány hónapjában, amint ezzel a híres európai törvénnyel azel majd nekiesik egy picit Brüsszelnek.

[00:47:10]Ö, tehát ez szerintem egy ilyen, ezért mondom, hogy leóvadást látunk, amikor elkezd szivározni, több helyre lecsöpögni, és ezek mind-mind máshogy fognak kinézni.

[00:47:19]Ebben pedig tényleg a reziliencia segíthet Magyarországnak is.

[00:47:24]Tehát ha ha több helyen tud vasat tartani a tűzbe, úgy Magyarországként, mint EU.

[00:47:28]És hát erre viszont azok a nehéz kompromisszumok, hogy ami nemzeti büszkeség, az nem biztos, hogy európai szinten versenyképességet jelent.

[00:47:37]És ez nekünk is nehéz.

[00:47:39]Nyilván a klímaváltozás miatt a olajbú termesztés nem tudom, hogy néz ki majd a déli államokban, tehát hogy itt rengeteg olyan szuper nehéz kompromisszum van, viszont egyszerűen európai államászartási szinten meg kellene hozni és kötni azért, hogy máshol versenyképessek legyünk.

[00:47:55]Tehát szerintem európaiként ez a ez a szuper házi feladat áll előttünk, ami hát nem tudom, hogy a Friedrich Merc és egyéb vezette német befolyású európai néppárt, vagy vagy a többi tovább fragmentálódtó középpárt, vagy még szintén fragmentáltob, tehát hogy nem nem látom a azt a politikai erőt, aki ezt nagyon bátran tűzné az ázájára, miközben erre lenne szükség.

[00:48:19]Két dolog, ami nagyon érdekes nekem, az az egyik az mindenképp az, hogy amiről ami szintén így a birodalomnak az egyik ilyen meta alapvetése, amiben egyet szoktunk érdi, hogy a külpolitika az belpolitika is, és a belpolitika az külpolitika is.

[00:48:34]Tehát, hogy hogy az szerintem nagyon érdekes lesz, hogy ezek a fajta átalakulások, feszültségek hogyan fognak lecsapódni belpolitikai szinteken.

[00:48:44]Csak, hogy pár példát mondjak.

[00:48:46]Tehát hogyha a taiwani lakosság azt érzékeli, hogy egyre kevésbé bízhat az Egyesült Államokban, akkor egyébként hogyan értékeli túl, értékeli át a Kínához való viszonyát, és ez hogyan jelenik meg pártpolitikai szinteken?

[00:49:04]Tehát, hogy adott esetben eljönne az az idrilszak, amikor a Kínával sokkal ironikus módon sokkal jobb viszonyt vagy szorosabb viszonyt ápoló jelenlegi ellenszéki kommintánk, akinek a vezetője épp most járt Kínában nem tudom hány év után először, inkább az ő kezékbe adják a hatalmat, vagy a jelenlegi vezető demokrata párton belül egyébként hogyan alakul át a Kínához való viszony.

[00:49:34]Szóval én ezt nagyon figyelném például az ilyen dolgokat, amit amit mondtam mondjuk az öböl államoknál is, hogy a belpolitikai erőviszonyok hogyan alakulnak át ebben ennek fényében.

[00:49:45]Tehát, hogy igen, egy ilyen Kínához való közeledés, ami adott esetben egy valami nagyon előnyös ilyen kereskedelmi szerződésben is megnyilvánul, ami annyira hozzáköti a taiwani gazdaságot a vagy elkezdi integrálni a taiwani gazdaságot a kínaiban, hogy 20 év múlva meg már nem érné távolodni Kínától, hanem szükségszerűen inkább a bék háború nélkül is egyszerűen, tehát hogyha folyamatosan nő j egyre jobban beleintegrálsz, tehát ez ugyanaz mint mint hogy hiába akarnánk mi most tehát a Brexit kérdése, hogy kiléptek, de hiába akarna Magyarország kilépni, egyszerűen annyira integráltak vagyunk az európai gazdaságban, hogy hülyeség lenne.

[00:50:22]Szóval ezt is el tudom képzelni, mint egy útvonal.

[00:50:26]ugyanez Európában is, hogy ugye Orbán Viktoréknak az volt a számításuk, hogy azzal, ahogy egyre egyértelműbbé válik, hogy Ukrajnában Oroszország nyerni fog, úgy az állampolgárok is, az európai állampolgárok is egyre inkább azt fogják mondani, hogy hát akkor inkább ilyen oroszok felé nyitottabb vezetőket válasszunk.

[00:50:46]És ugye ez nem jött be abban az értelemben, hogy sokkal jobban elhúzódott a a háború, és sokkal kevésbé jól teljesít az ő saját szempontjából Oroszország, mint mint ezek az orosz barátvezetők.

[00:50:58]Meg adott esetben a Putyin is számítottak erre.

[00:51:00]És akkor történik most valójában egy ilyen eltávolodás, vagy egy ilyen hardlineabb oroszokkal szemben szkeptikus vonalnak a megerősödése az Európai Unión belül.

[00:51:15]Szóval egyrészt ez mutatja, hogy ember tervez Isten végezhez, hogy mennyire mennyire lehet rossz ilyen fogadásokat kötni a jövőre nézve.

[00:51:23]De hogy engem nagyon érdekel az, hogy például amerikai viszonylatban mik milyen belpolitikai dolgok fognak kikristályosodni, hogy ezek a ez a kvázi ez a multipoláris káosz, vagy ez az unipolárisnak inkább a a fragmentálódása, amibe ami épp zajlik, az hogyan fog hogyan fog nemzetközi szinten vagy belpolitikai szinten lecsapódni?

[00:51:50]Bocsánat.

[00:51:50]A másik még amit akartam, hogy ugye most volt Ivan Crastvel interjú a Partizánon újra, és ott volt ez az állítása, hogy hogy igen, hogy így a magyar társadalom így most többek között Európa mellett döntött ezen a választáson, és hogy ez megfigyelhető más európai országokban is, hogy ez az euroszkepticizmus mennyit gyengült, de hogy ez főleg azért van, mert mert ismerik fel a társadalmak azt, hogy nem a nagy lelkesedés, hogy nem tudom az örömódát énekelve, nem tudom milyen közös értékek mentén, hanem hogy így mindenki ismeri fel, hogy külön biztos, hogy nem fog menni.

[00:52:23]Tehát, hogy arra sincs garancia, hogy együtt Európa képes fel újra feltalálni magát, de hogy külön biztos nem fogja.

[00:52:31]És hogy ez is egy ilyen változás, hogy belpolitikai szinten hogyan hogyan képződik le az a nagy geopolitikai szint, ami amit amit a szemeink előtt látunk nap mint nap.

[00:52:41]Még a bardelláiknak is a a mozgása érdekes, mert miközben megy a populista duma, hogy majd lehúzzák az EU zászlót mindenhonnan, ha nyernek, a valóságban ugye már semmilyen frexitről nincsen szó, tehát sőt eurozónából se akarnak már kilépni, hogy az AFD sem akar kilépni.

[00:52:58]Tehát ebben is megy a szoftosodás, és az lenne a munkahipotézisem, hogyha beljebb jönnek a hatalom felé, akkor akkor ez a szoftosodás tovább folytatódik.

[00:53:05]Tehát végeredményben azok a munkáltatók, akik az ők szavazóikat foglalkoztatják, azért nem azt fogják támogatni.

[00:53:13]feltve, hogy ők lesznek a hangadók, és nem pedig amerikai ideológusok.

[00:53:15]De erre is erre sok mindent megtesznek ezek az ideológusok a Orszanti óceán túlsó perén, hogy ne lehessen őket ide beengedni, vagy egyre kevésbé, vagy egyre inkább szemedett legyen az, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot is jelent.

[00:53:29]No hát így néz ki akkor a a sok pólusós és az a gazdasági, gazdaságbiztonsági, belpolitikai réteg, amire aztán maga ez a geopolitika és a külpolitika rátelődik, illetve amiből alulról fölfelé is le tud képződni, és nagyon gyakran le is képzi ezeket a mozgásokat.

[00:53:48]Rétben kormányváltásokkor vannak ugye ezek a pillanatok, amikor látjuk, hogy mennyire belpolitikai meghatolórozottságú egy-egy ország, vagy akár azokat a vitákat, amik éppen ezek miatt a választások miatt most jönnek majd.

[00:53:58]Következő adásokban is ennek a vitának a különböző tükröződéseivel, gócpontjaival fogunk tudni foglalkozni.

[00:54:05]Látjátok, hogy akár egy hormózi szorosló beszélgetve is tényleg egy tökéletes állatorvosi ló.

[00:54:09]Tehát a helyi politikában, hogy szól bele a regionális érdek és abba, hogy szól bele a nagy politika és mindez a gazdasági biztonságot akár magyar emberek szintjén a mi szintünkön hogyan befolyásolja, ez mind leképezhető.

[00:54:21]Tehát már csak az a kérdés, hogy nektek mennyi időtök van minket hallgatni.

[00:54:24]Mindenesetre nagyon köszönjük, hogy ezúton is megint a birodalommal voltatok.

[00:54:28]Köszönjük a figyelmeteket és két hét múlva nem a megszokott szerdgeli sárban, hanem pénteken fogunk jelentkezni, merthogy az a történelmi együttállás következik be most a magyar választás után újra, hogy mindketten Budapesten leszünk Szilárdal, így aztán élni fogunk azzal a Isten adta lehetőséggel, hogy egy térből egy stúdióból jelentkezünk nektek.

[00:54:47]Tehát biztos, hogy valami pörgős témát fogunk ehhez választani.

[00:54:51]Ha tetszett az adás, akkor pedig támogassátok a partizám munkáját.

[00:54:54]ajánljátok fel nekünk az adótok 1%-át.

[00:54:56]Ezt május 20-ig tehetitek meg.

[00:54:58]Csatlakozzatok a támogatói közösséghez, akkor lesz a Partizán közös veletek és független miattatok.

[00:55:03]Nézzétek a Partizán többi podcastját, illetve videóját az emlegetett Craft Interview bezárólag.

[00:55:11]Nagyon sok érdekes, izgalmas dolog történt nekem a legutóbbi podcast adásom, pedig egy nártrizmus kutatóval készült a hatalom és a n mártrisztikus személyek kapcsolatáról.

[00:55:20]Ha pedig szeretnétek feliratkozni a hírrevére és még nem tettétek volna meg, akkor a heti feledére fel tudtok iratkozni a Partizán oldalán, illetve Szilárdnak a köztes nevű subszetjére szintén fel tudtok iratkozni.

[00:55:32]Mindezekről, ha bővebb információt a leírásban megtaláljátok.

[00:55:36]Köszönjük, hogy itt voltatok velünk.

[00:55:38]Sziasztok!