Partizán 56:55

Mit tudtunk meg a kegyelmi ügy aktáiból?

kegyelmi botránybelpolitikainterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Mit tudtunk meg a kegyelmi ügy aktáiból?
tl;dr
  • A kormány nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy iratainak egy részét; Lakner Zoltán elemezte, mi derült ki és mi maradt homályban.
  • Novák Katalin 2023. április 27-én írta alá a kegyelmi döntést, Varga Judit még aznap ellenjegyezte, a szolgálati utat megkerülve.
  • Varga Judit minisztériuma nem javasolta a kegyelmet, Novák Katalin ezt figyelmen kívül hagyta; a sürgetésre a pápalátogatásra hivatkoztak.
  • Lakner szerint a pápalátogatásnak semmi köze nem volt az ügyhöz, a titkolózás pedig ellentmond a szimbolikus döntés logikájának.
  • Dávid Ibolya 1998-ban megtagadta egy elnöki kegyelem ellenjegyzését, hangsúlyozva a miniszter morális és jogi-politikai felelősségét.
  • Lakner életszerűtlennek tartja, hogy Orbán Viktor ne tudott volna az ügyről; a történteket a rendszer önsorsrontása kezdetének nevezte.
  • Magyar Péter vizsgálóbizottságot ígér, és célzott rá, hogy Gaudi Nagy Tamás lehetett a kegyelmi kérvény ügyvédje.
  • A kegyelmi döntéseknél a jogerős ítéletet tiszteletben kell tartani, csak az ítélet utáni lényeges változások mérlegelhetők.
  • „Ha azért nem tették meg, mert ennyire érzéketlenek a probléma iránt, akkor önmagában emiatt megérdemelték a politikai bukást." – Lakner Zoltán

Részletes összefoglaló megjelenítése

A kegyelmi ügy dokumentumainak nyilvánosságra hozatala

A kormány nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy dokumentumainak egy részét. A műsorvezető, Szuróvec Szabolcs, Lakner Zoltán politikai elemzővel, a Jelen főszerkesztőjével beszélgetett arról, mi derült ki az iratokból, és mi maradt továbbra is homályban. A műsorban egy telefonos interjút is bemutattak Dávid Ibolyával, az első Orbán-kormány egykori igazságügyi miniszterével, aki 1998-ban maga is érintettje volt egy nagy port kavart kegyelmi ügynek.

A dokumentumokból kiderült újdonságok

A döntés gyorsasága és a szolgálati út megkerülése

Lakner Zoltán szerint a legfontosabb újdonság a dátumok egymáshoz való közelsége. Novák Katalin 2023. április 27-én írta alá a kegyelmi döntést, és Varga Judit igazságügyi miniszter még aznap ellenjegyezte azt. Ez a gyorsaság önmagában is figyelemre méltó.

„Az számomra biztos, hogy újdonság, hogy amikor a kegyelmi döntés megszületett, és Novák Katalin aláírta az erről szóló dokumentumot, akkor azt még aznap ellenjegyezte az igazságügyi miniszter." – Lakner Zoltán *

A kegyelmi kérvények normál ügymenete szerint az Igazságügyi Minisztérium bírálja el a beadványokat, a kegyelmi osztály előkészíti az anyagot, ami a miniszter asztalára kerül, aki felterjesztést küld a köztársasági elnöknek. Az elnök diszkrecionális jogkörében, indokolás nélkül dönt. A politikai felelősség azonban a kormánynál van, ezért kell az igazságügyi miniszternek ellenjegyeznie a döntést.

Az iratokból kiderült, hogy Varga Judit – minisztériuma illetékes osztályának javaslatára – nem javasolta a kegyelem megadását Kónya Endre ügyében. Novák Katalin ezt a javaslatot figyelmen kívül hagyta, és a kegyelem mellett döntött. Lakner megjegyezte, hogy bár ezt a tényt korábban is lehetett tudni, a sürgetés ténye – a pápalátogatásra hivatkozva – mindenképpen újdonság.

A másik fontos felfedezés egy Répási Róbert (későbbi miniszterhelyettes) által Tuzson Bencének írt dokumentum, amelyben szerepel, hogy az ellenjegyzésre „az időszűkösségére figyelemmel nem a megszokott módon, a szolgálati út betartásával került sor". Tehát amikor a döntés visszaérkezett a Sándor-palotából, nem ment újra végig a kegyelmi osztályon, hanem közvetlenül a miniszter elé tették aláírásra.

A pápalátogatás mint hivatkozási alap

Lakner Zoltán problémásnak tartja, hogy a pápalátogatást használták indokként a gyorsított eljárásra:

„Az ember érzi, hogy ennek a két dolognak a világon semmi köze nincsen. Ehhez persze lehet szimbolikus lépéseket tenni a pápa látogatás kapcsán, de hogy egy pedofil segítő és hogy a magyar szélsőjobboldal egy emblematikus alakja, miért kellene, hogy a pápa látogatás kapcsán eljárási kegyelemben részesüljön... ezt nem nagyon látom." *

Répási Róbert a 444-nek nyilatkozva azt mondta, nem feltételez semmilyen hátsó szándékot, kizárólag a pápalátogatáshoz köti a gyors tempót. Lakner szerint ez a logika hasonlít a különféle kivételes jogrendek érveléséhez, amikor háborús helyzetre hivatkozva írnak ki közbeszerzéseket vagy szereznek be ingatlanokat eljárás nélkül.

A politikai felelősség kérdése

Novák Katalin és Varga Judit szerepe

Lakner hangsúlyozta, hogy a felelősség kettős vagy hármas. Novák Katalin – akár saját elhatározásából, akár befolyásra – úgy döntött, hogy súlyos, országosan ismert ügyekben kegyelmet ad. A bicskei gyermekotthon ügyét az RTL tárta fel még a 2010-es években, Budaházy György pedig évtizedek óta ismert szereplője a magyar közéletnek.

Amikor a dokumentum visszakerült ellenjegyzésre, a politikai felelősség Varga Judité volt. Az ellenjegyzés a kormány álláspontjának kifejeződése. Azzal, hogy Varga Judit elfogadta a köztársasági elnök döntését, a kormány a nevére vette azt.

Orbán Viktor lehetséges szerepe

Lakner szerint életszerűtlen, hogy Orbán Viktor ne tudott volna az ügyről:

„Én ezt teljesen életszerűtlennek tartom. Sok minden belefér már az ember politikai fantáziájába, de hogy ez az egész úgy zajlott volna le, pláne a pápalátogatásra hivatkozva, ami akkor egy kiemelt politikai ügy volt, erre hivatkozva hoznak ilyen horderejű ügyekben kegyelmi döntéseket, hogy ez az egész úgy zajlott volna le, hogy Orbán Viktor erről nem is hallott volna." *

Magyar Péter álláspontja volt felesége felelősségéről

A műsorvezető felvetette, hogy Magyar Péter miniszterelnökként hogyan kezeli Varga Judit (korábbi felesége) felelősségét. Magyar Péter elismerte, hogy a politikai felelősség Varga Judité volt, és emiatt le is mondott, de utalt arra is, hogy Varga Judit esetleg megtévesztés áldozata lehetett.

Lakner ezt a verziót – miszerint becsúsztatták a dokumentumot más papírok közé, és Varga Judit óvatlanul aláírta – nehezen tudja elképzelni. Szerinte Varga Judit „pártkatona" volt, aki betartotta az utasításokat. Két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: vagy úgy gondolta, hogy született egy politikai döntés, amihez alkalmazkodnia kell, vagy megkérdezte a miniszterelnököt, aki azt mondta, hogy alá kell írni. Ez utóbbi esetben ismét felmerül Orbán Viktor felelőssége.

A fideszes hatalmi hierarchia informális működése

Lakner egy érdekes párhuzamot vont Csanádi Mária szociológus 1980-as évekbeli MSZMP-elemzésével, aki „fantomerőnek" nevezte azokat a szereplőket, akik informális csatornákon keresztül átjárták a szervezeti falakat. Hasonlóképpen, a Fidesz udvartartásszerű kormányzati struktúrájában is vannak ilyen figurák – például Balog Zoltán –, akik névleg rangban felettük álló embereket is rá tudtak venni dolgokra.

A parlamenti vizsgálóbizottság kérdése

Magyar Péter parlamenti vizsgálóbizottság felállítását ígérte, amelynek – állítása szerint – valódi funkciója lesz, ellentétben sok korábbi bizottsággal. Változtatnának a szabályokon, hogy kötelező legyen megjelenni a beidézetteknek. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a Budaházy-ügyben nem kell vizsgálóbizottság, mert az „már posztfaktum".

Lakner ezt nem tartja indokoltnak, szerinte a Budaházy-ügy is megérne egy vizsgálóbizottságot. Emlékeztetett, hogy a Budaházy-ügyben 2022 karácsonya táján már részesültek kegyelemben más érintettek, és az ítélet után Répási Róbert ígéretet tett a kegyelmi eljárás megindítására. Felveti a kérdést, hogy miért foglalkoztak ennyit a terrorizmusváddal elítélt Budaházy Györggyel, és milyen politikai játszmák zajlottak a kormány és a szélsőjobboldal között.

Lakner felidézte, hogy a 1990-es években még komoly vizsgálóbizottsági kultúra volt a magyar parlamentben (például a Tocsik-ügyben), és még Horn Gyula miniszterelnök is elment a bizottság elé. Az első Fidesz-kormány idején kezdődött a vizsgálóbizottsági intézmény fellazítása, és terjedt el az a magatartás, hogy a beidézettek egyszerűen nem jelennek meg.

Gaudi Nagy Tamás lehetséges érintettsége

Magyar Péter először utalt rá, hogy érdekes lesz figyelni, ki volt az ügyvéd a kegyelmi kérvény ügyében, majd azt mondta, mégsem árulhatja el, de tett egy egyértelmű célzást: „ő is nagyon szereti a katalán építészetet". Ebből a sajtó gyorsan kikövetkeztette, hogy Gaudi Nagy Tamásról van szó, aki 2010-14 között jobbikos parlamenti képviselő volt, és a szélsőjobboldali világ ismert jogásza.

Gaudi Nagy Tamás megszólalt több újságban, nem erősítette meg, de nem is tagadta érintettségét, ugyanakkor „uszítással nárcisztikus hazudozónak" nevezte Magyar Pétert. Lakner szerint ha valóban Gaudi Nagy volt az ügyvéd – aki a Budaházy-ügyben is érintett volt –, az újabb izgalmas kérdéseket vet fel a kormány és a szélsőjobboldal együttműködéséről.

Interjú Dávid Ibolyával

Az ellenjegyzés megtagadásának precedense

Dávid Ibolya 1998 és 2002 között volt igazságügyi miniszter az első Orbán-kormányban. Ő az egyetlen ismert eset a rendszerváltás óta, amikor az igazságügyi miniszter nem ellenjegyezte a köztársasági elnök kegyelmi döntését. Az ügyben Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelmet adott az Agrobank-ügy elítéltjének, de Dávid Ibolya ezt nem jegyezte ellen, mert az igazságügyi orvosszakértő nem támasztotta alá a rossz egészségi állapotot.

„Számomra ez nem illem kérdése volt. Két hatalmi ág közötti egyetértésen alapul számomra az, hogy valaki kap kegyelmet vagy nem kap kegyelmet." – Dávid Ibolya *

Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy az igazságügyi miniszternek morális felelőssége van a társadalom felé, és jogi-politikai felelőssége is van a kegyelmi ügyekben, míg a köztársasági elnök még indokolni sem köteles a döntését. Éppen ezért kell a két hatalmi ágnak egyetértésre jutnia.

A két ügy közötti különbségek

Dávid Ibolya szerint óriási különbség van a Kónya Endre-ügy és az Agrobank-ügy között. Az Agrobank-ügyben hatalmas nyilvánosság volt, az ügyvéd hónapokon át minden médianyilvánosságot megragadott, hogy védence mellett érveljen. Ezzel szemben a Kónya-ügyben „óriási csend volt és titkolózás". Ráadásul az Agrobank-ügyben első fokon felmentő ítélet született, és szakmai vita folyt a jogi megítélésről, míg a Kónya-ügyben egyértelmű bűncselekményről volt szó.

A kegyelmi döntések szempontjai

Dávid Ibolya elmondta, hogy 1998 volt a fordulópont, amikor bevezették, hogy a kegyelem nem egy újabb bírósági fórum. A jogerős ítéletet tiszteletben kell tartani, és csak az ítélet után bekövetkezett lényeges és méltányolható változásokat vizsgálták. Példaként említett egy esetet, amikor egy elítélt felesége meghalt, és két kiskorú gyermeke állami gondozásba került volna – itt mérlegelték a társadalmi és humánus érdekeket, és felfüggesztett szabadságvesztéssel hazamehetett az édesapa.

„Semmi szín alatt olyan indokolás, hogy a bíróság tévedett, rosszul ítélte meg. Ez nem a mi feladatunk volt." – Dávid Ibolya *

Személyes lobbitevékenység a kegyelmi ügyekben

Dávid Ibolya elmondta, hogy a „jó értelemben vett lobbizást" mindig becsülte. Az Agrobank-ügyben az ügyvéd személyesen is megkereste, hogy meggyőzze az ártatlanságról, de ő csak azt tudta válaszolni, hogy a bírósági ítéletet nem vizsgálhatja felül. Nyitott volt a meggyőzésre, de az ő érvelésükkel szembesülve nem volt más választás.

A nyilvánosság kérdése

Dávid Ibolya támogatná, hogy a jövőben nyilvánosságra kerüljenek a kegyelmi határozatok, de a nyilvánosságnak különféle fokozatai vannak – meg lehet oldani, hogy a személyiségi jogok védelme mellett maga az ügy bemutatása nyilvános legyen.

A kormányzati működés tanulságai

A „szokás" kérdése

Lakner rámutatott, hogy Dávid Ibolya interjújából kiderül: nincs olyan szokás, hogy az igazságügyi miniszter nem firtatja a köztársasági elnök kegyelmi döntését. Valójában fordított a helyzet: ha az igazságügyi minisztérium jogilag megalapozott javaslatot tesz, azt csak nagyon ritkán bírálja felül a köztársasági elnök.

A szervezeti együttműködés hiánya

Felmerül a kérdés, hogy volt-e egyáltalán párbeszéd az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztálya és a köztársasági elnöki hivatal között. Elképzelhető, hogy a kijárási technikák úgy érvényesültek, hogy valaki kifejezetten a köztársasági elnököt célozta meg, anélkül hogy az igazságügyi minisztériumot tájékoztatta volna a személyes lobbitevékenységről.

Répási Róbert nyilatkozata szerint a Sándor-palota kegyelmi főosztálya sem támogatta a kegyelmi döntést. Ez végképp felveti a kérdést, hogy kik lehettek azok a politikai figurák, akik olyan befolyással rendelkeztek, hogy felül tudták írni nemcsak az igazságügyi minisztérium előterjesztését, hanem a kormányzati álláspontot is.

A titkosság ellentmondása

Lakner egy fontos ellentmondásra hívta fel a figyelmet: ha a pápalátogatásra hivatkozva szimbolikus döntés született, akkor miért volt titkos? A szimbolikus döntések attól működnek, hogy nyilvánosságra hozzák őket. Ha titokban tartották, akkor semmi köze nem volt a pápalátogatáshoz – bármelyik szerda délután is meghozhatták volna.

Orbán Viktor felelőssége és a rendszer önsorsrontása

Lakner felidézte Dávid Ibolya korábbi nyilatkozatát, miszerint amikor megkapta a kormány álláspontjával ellentétes elnöki kegyelmi döntést, konzultált Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki azt mondta, hogy a kormánynak fenn kell tartania az álláspontját. Ha 1998-ban egy koalíciós párt képviseletében lévő miniszter egyeztetett a miniszterelnökkel, mennyire életszerű, hogy 2023-ban Orbán Viktor teljesen kimaradt volna a folyamatból?

„Ez Orbán Viktor ítélőképességéről is szól mindvégig ez az ügy, hogy hagyta, hogy ez ebben a formában fusson ki. Ő úgy gondolta, hogy ez mehet. 2023-ban olyan hatalmi pozícióban érezte magát, és hát a történelem azt igazolta, hogy ez nem fér bele, ez volt a rendszer önsorsrontásának a kezdete." – Lakner Zoltán *

A további iratok és a vizsgálóbizottság esélyei

A műsorvezető felvetette, hogy az eddig nyilvánosságra hozott iratokban is sok minden ki van takarva személyiségi jogok miatt, és hasonló lehet a helyzet a Sándor-palotában keletkezett iratokkal is – ahogy az Egyesült Államokban is előfordult, hogy a nagy várakozások után a kitakart iratok csalódást okoztak.

Lakner szerint nem valószínű, hogy létezik olyan dokumentum, amelyben az szerepel, hogy „bejött Balog Zoltán vagy Lévai Anikó a szobába, és ez meg ez történt". De elképzelhetőnek tartja, hogy vannak olyan iratok, amelyek közvetett következtetésekre adnak módot. Hangsúlyozta, hogy ha a vizsgálóbizottság elé ténylegesen be tudják idézni az érintetteket, és például Balog Zoltánnak nem egy baráti portálnak, hanem a parlament előtt kell elmondania a történetét, az egészen más szituációt teremt, és akár változhat is a sztori.

A hallgatás jelentősége

Lakner elmondta, hogy Novák Katalin a mai napig kérhetne bocsánatot. Felidézte, hogy amikor Kaufmann Balázs cikke megjelent, ha Novák Katalin meghívja egy teára a bicskei áldozatokat, bocsánatot kér, és elismeri, hogy tévedett, talán kihúzta volna a dolog méregfogát. De még ennyit sem tettek meg.

„Ha azért nem tették meg, mert ennyire érzéketlenek a probléma iránt, akkor önmagában emiatt megérdemelték a politikai bukást. Ha pedig azért nem tették meg, mert valóban úgy érzik, hogy van valami olyan dolog a háttérben, ami tulajdonképpen igazolja a feltételezéseket... akkor pedig ez a hallgatás az, ami bizonyos értelemben önleleplező." – Lakner Zoltán *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Szuruvec Szé vagyok" – a műsorvezető neve valószínűleg Szuróvec Szabolcs, de az ASR torzította.
  • „Kendre" – a kontextus alapján Kónya Endréről van szó, az ASR következetlenül írta át.
  • „Kunos Péter ügye" – az Agrobank-ügy elítéltjére utal, a név az átiratban nem egyértelmű.
  • „Répási Róbert" / „Trépási Róbert" / „Répásima" – ugyanaz a személy, az ASR többféleképpen írta.
  • „Varga Julíója" – Varga Judit utódjára, Tuzson Bencére utal.
  • „Balok Zoltán" / „Balog Zoltán" – az ASR következetlenül írta a nevet.
  • „Léva Janikú" – valószínűleg Lévai Anikóra utal.
  • „Moskovic Judit" – valószínűleg Moskovics Juditra, az RTL újságírójára utal.
  • „Gódi Nagy Tamás" – Gaudi Nagy Tamás.
  • „Kaufman Balázs" – valószínűleg Kaufmann Balázs újságíró.
  • „Serer Péter” – Scherer Péter színész.
  • „Csanádi Mária” – Csanádi Mária szociológus.
  • „Tocsik ügy” – Tocsik-ügy, az 1990-es évek korrupciós botránya.
Teljes átirat megjelenítése

[00:03:55]nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi ügy dokumentumait, legalábbis egy részét.

[00:03:59]Én Szuruvec Szé vagyok, köszöntök mindenkit a Partizán stúdiójából.

[00:04:02]Amit ma délelőtt megtudtunk, az az, hogy Novák Katarin köztársasági elnökként kifejezetten sürgette a pápalátogatásra hivatkozva, hogy minél előbb terjesszék fel Kendre kegyelmi kérvényét, amely aztán végül föld csuszamlásszerű következményekkel járt a magyar politikai életben.

[00:04:17]Amit szintén megtudtunk, az az, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként először nem javasolta, hogy Kendre kegyelmet kapjon.

[00:04:25]Amit nem tudunk, az az, hogy milyen iratok keletkeztek erről a Sándorpalotában.

[00:04:29]Tehát a köztársasági elnöknél már úgy tűnik, hogy Sullyok Tamás nyitott arra, hogy nyilvánosságra hozza ezeket az iratokat.

[00:04:35]Hogy hogy áll most a kegyelmi botrány, erről fogunk beszélgetni a mai adásunkban Lakner Zoltán politikai elemzővel, a jelen főszerkesztőjével.

[00:04:42]Sőt, a mai adásunkban bemutatunk egy interjút is, amit Dávid Ibolyával, egykori igazságügyi miniszterrel készítettünk, aki még 1998-ban szintén érintettje volt egy nagyon ismert kegyelmi ügynek.

[00:04:53]Mielőtt megkezdenénk a beszélgetést, még egy rövid felhívás.

[00:04:57]Holnap van az utolsó napja annak, amikor még föl lehet ajánlani az adótok 1%-át.

[00:05:01]Most is arra bízhatunk titeket, hogyha tehetitek, akkor ajánljátok fel ezt az 1%-ot a Partizánnak, hogy erre milyen lehetőségetek van, azt megtaláljátok a leírásban és a képernyő alján is.

[00:05:12]És most pedig fordulok Lakner Zoltánhhoz.

[00:05:16]Szia!

[00:05:16]Köszöntelek a műsorban.

[00:05:17]Szia, jó estét kívánok.

[00:05:19]Számodra mi volt a legnagyobb újdonság ebben a mai bejelentésben?

[00:05:23]annyiban megengeded a felvezetőt egy picit korrigálnám, hogy azt igazából nem most tudtuk meg, hogy Varga Judit nem javasolta a kegyelem megadását Kónya Endre esetében.

[00:05:34]Igazából ezt két évvel ezelőtt is tudtuk már.

[00:05:36]Ami ma kiderült ezekből a dokumentumokból, az egyrészt a dátumok egymáshoz közelisége.

[00:05:42]Tehát az számomra biztos, hogy újdonság, hogy amikor a kegyelmi döntés megszületett, és Nová Katalin aláírta az erről szóló dokumentumot, akkor azt még aznap ellen jegyezte az igazságügyi miniszter.

[00:05:58]Ugye ezt fontos talán elmondani, hogy ezeket a kegyelmi kérvényeket az igazságügyi minisztérium bírálja el.

[00:06:02]Ott ennek van egy ügymenete, ott van egy kegyelmi osztály, ez kerül az igazságügyi miniszter asztalára.

[00:06:09]ő felterjesztést küld a köztársasági elnöknek, és a köztársasági elnöknek egy, ezt úgy nevezzük, diszkrecionális joga, tehát ez egy saját hatáskörében indokolás nélkül meghozható döntése, hogy ő hogyan dönt az adott kegyelmi felterjesztésekről.

[00:06:28]Csak, hogy a politikai felelősség ebben a politikai berendezkedésben a kormánynál van, tehát az igazsági miniszternek ellen kell jegyeznie a köztársasági elnöknek a döntését, és megteheti, hogy akárhogyan is dönt a köztársasági elnök, ezt nem támogatja.

[00:06:45]És ugye itt az történt, hogy Varga Judit nem javasolta a kegyelemre a saját minisztériuma megfelelő osztálya vagy főosztálya javaslatára Kónya Endre ügyében, hogy kegyelem szülessen.

[00:06:55]Nová Katelin ezt a javaslatot nem vette figyelembe, hanem ő a kegyelem mellett döntött, és ezt a kegyelemi döntést ellenjegyezte még aznap.

[00:07:04]Igen.

[00:07:04]Ez 2023.

[00:07:04]április 27-án.

[00:07:07]Így van.

[00:07:07]A az igazságügy miniszter.

[00:07:07]Ez tehát a ez a ez a sürgetés, amiről itt szó volt, ez mindenképpen egy újdonság.

[00:07:14]Tehát ez tulajdonképpen napok alatt zajlott le a pápalátogatásra hivatkozva, vagy azt ürgyül használva.

[00:07:21]Talán leginkább ezt tudnám mondani.

[00:07:21]És a másik, ami újdonság, hogy hát létezik egy dokumentum az igazságügyi tárcánál, amiben fehéren feketén le van írva, hogy a kegyelmi döntés ellenjegyzése kapcsán, tehát amikor visszajön a papír a Sándor palotából, akkor nem tartották be a szolgálati utat, tehát nem ment be újra a kegyelmi osztályhoz az a döntés, amit hozott a köztársasági elnök, hanem azt úgy, ahogy volt odatették a miniszternek az asztalára, aki úgy dönt, hogy ezt aláírja.

[00:07:54]Igen.

[00:07:54]Ez kiderült egyébként konkrétan abból az iratból, amit Répási Róbert későbbi miniszterhelyettes írt aztán Tuzson Bencének, aki Varga Julíója volt az igazságügyi miniszteri székben, és valóban ott szerepel ebben a dokumentumban, hogy az eljegyezés gyakorlására az időszűkösségére figyelemmel nem a megszokott módon a szolgálati út betartásával került sor.

[00:08:12]Egyébként Répásima megszólalt, több újságnak is nyilatkozott, és például a 444-nek azt mondta, hogy ő nem feltételez ezzel kapcsolatban semmilyen hátsó szándékot.

[00:08:22]kizárólag csak a pápalátogatáshoz köti ezt a ezt a gyors tempót.

[00:08:24]Te mit gondolsz, hogy önmagában ez a ez a jelenség, hogy még ugyanazon a napon megtörtént az ellenjegyzés, ez mennyire problémás?

[00:08:34]Hát szerintem eléggé az.

[00:08:34]Egyrészt azért, hogyha van, hogy mondjam, némi tapasztalatunk az államigazgatás működéséről, akkor azért a hirtelen fölgyorsulás az talán a a ritkább esetek közé tartozik.

[00:08:47]És az, hogy itt tényleg egy ilyen mindent vivő kártyaként állandóan bedobják, hogy a pápa látogatásra tekintettel történt ez.

[00:08:54]És ez ez nem nagyon különbözik mondjuk a különféle kivételes jogrendek logikájától.

[00:08:59]Tehát, hogy most a nem tudom az ukrajnai háborús helyzetre való tekintettel ki lehet írni ilyen vagy olyan közbeszerzést, vagy el lehet közbeszerzésen kívül bírálni valamilyen nem tudom ingatlan beszerzési ügyeket.

[00:09:14]Szóval, hogy ez pontosan ugyanúgy nem passzol ide.

[00:09:16]Tehát az ember érzi, hogy ennek a két dolognak a világon semmi köze nincsen.

[00:09:20]Ehhez persze lehet szimbolikus lépéseket tenni a pápa látogatás kapcsán, de hogy egy pedofil segítő és hogy a magyar szélső jobboldal egy emblematikus alakja, miért kellene, hogy a pápa látogatás kapcsán eljárási kegyelemben most budaházi agyraz kegyelmet kapot, vagy a büntetés letöltését illetően kegyelmet kapjon.

[00:09:41]Ezt nem nagyon látom, hogy mi volna itt az összefüggés.

[00:09:44]A másik, hogy miután ugye a köztársasági elnök nem a felterjesztésnek megfelelő döntést hozott, innentől kezdve annál inkább szükséges lett volna, hogy ez vége én nem vagyok közigazgatási jogász, tehát nem tudom, hogy jog szerint mi áll meg és mi nem, de ha politikai logikával nézem, akkor hát született egy politikai döntés.

[00:10:04]Ez egy politikai döntés, hogy ilyen ügyben nem alkalmazna a kegyelmet az igazságügyi miniszter.

[00:10:09]Ezt megváltoztatja a köztársasági elnök.

[00:10:11]Hát én azt gondolom, hogy ezt annál inkább végig kellett volna vinni újra a minisztériumi szűrőn.

[00:10:16]Ha a köztársasági elnök ebben a gyors eljárásban támogatja vagy elfogadja a minisztérium döntését, akkor úgy, ahogy belefér, hogy minek menjen végig ugyanazon az eljárás renden újra.

[00:10:29]Na de hát itt megváltoztattak egy döntést, és a döntés megváltoztatása ellenére sem, hogy mondjam, nem kapcsolt az igazságügyminisztérium, nem indította be a saját eljárási folyamatait.

[00:10:41]Szerintem ez mindenképpen felrúható.

[00:10:44]Na igen.

[00:10:44]És ez kérdés, hogy ez hol van ennek a felelőse igazából?

[00:10:46]Tehát ez inkább az igazságügyi minisztériumban, vagy inkább a Sándorpalotában kell keresni ennek a felelőseit.

[00:10:50]Lehet, hogy ezt nem is tudjuk most megmondani, csak akkor, hogyha megkapjuk majd a köztársaság elnöki hivatalnak is a az iratait.

[00:11:00]Nyilván jó lesz látni azokat az iratotokat.

[00:11:03]Bár hát majd meglátjuk, hogy ezekben mi van.

[00:11:07]Én őszintén, szóval nem, szóval nem, nem akarom a, hogy mondjam, a nézők várakozását semmiképpen sem letörni.

[00:11:10]Én nagyon csodálkoznék, hogyha ezekben az iratokban olyasmi lenne, hogy És akkor bejött a szobába Balok Zoltán, vagy Léva Janikú, ugye van egy ilyen közszályonfurgó verzió is, és azt mondta Novák Katalinnak, hogy szóval szerintem ilyen dokumentum valójában nem létezik, de vagy legalábbis tényleg meglepődnék, hogyha ilyen létezne, de ahogyan a mai Paksamétából is előkerült ez a ez a répási féle tájékoztatás Varga Judit utódának, hogy itt megkerült ék a szolgálati utat.

[00:11:42]Hát lehet, hogy a a Sándorpalotában lévő dokumentumok között is van információértékű, ami a ami a döntésnek a meghozatalát illeti.

[00:11:50]Hát éppen azért, mert mert ezt tudjuk, vagy eddig is tudtuk, hogy Varga Judit nem javasolta a kegyelmet, és Novák Katalin pedig megadta a kegyelmet.

[00:11:59]Tehát Nová Katalin környezetében ő körülötte kellett eddig is szerintem keresni azt, hogy tulajdonképpen itt mi történt, és ilyen formán a felelősség kettős vagy hármas.

[00:12:11]Egyfelől ugye Novák Katalin vagy saját maga, vagy valamilyen befolyásra, valamilyen kijárásnak, meggyőzésnek az eredményeként döntött úgy, hogy ezeket a kegyelmi döntéseket meghozza.

[00:12:26]Még egyszer mondom, ö nagyon súlyos ügyekben, tehát egy súlyos pedofil botrányban és a és egy emblematikus szélső jobboldali figura kapcsán azt is hangsúlyozni szeretném, hogy ezek országosan ismert ügyek voltak.

[00:12:40]Tehát a a bicskei gyerekotthonban megtörtént szörnyösségeket, ha jól emlékszem, az RTL kezdte el föltárni még valamikor a 2010-es években, nem is tudnám megmondani, hogy Moskovic Judit mikor készítette az első anyagok alatt erről.

[00:12:54]Hát Budaház György meg nem tudom már akkor is 20 éve szereplője volt a a magyar közéletnek.

[00:13:01]Mindenesetre Novák Katalin úgy döntött, hogy megadja a kegyelmet, és amikor ugye visszakerül ellenjegyzésre ez a dokumentum, akkor viszont ugye Varga Judittnál van, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni, a politikai felelősség.

[00:13:15]Tehát az ellenjegyzés az a az a az a politikai felelősségnek, a kormány álláspontnak a kifejeződése.

[00:13:23]És ha Varga Judit úgy dönt, vagy úgy döntött ebben az esetben, hogy elfogadja a köztársasági elnök álláspontját, az azt jelentette, hogy a kormány a nevére vette ezt a döntést.

[00:13:36]És akkor itt izgalmas kérdések merülnek föl szerintem azzal kapcsolatosan, hogy vajon egy ilyen folyamatban milyen szerepet játszhatott a miniszterelnök.

[00:13:47]És ennyiből talán egy kicsit próbálnám is megfordítani a a azt, ahogyan rátekintünk erre az ügyre.

[00:13:55]Nyilván van egy Vargaszál, meg nyilván van egy Novákszál, és nyilván Novák Katalin ra gyakorolt befolyások között hát elég közismert módon ott van Balok Zoltán, hiszen ő maga is erről beszélt botrány után.

[00:14:09]De egyébként, és talán majd ebből a szempontból is érdekes lesz, amit még én se hallottam, hogy mit mond majd Dávid Duboya, hogy vajon az mennyire életszerű, hogy amikor ilyen horderei ügyekben a köztársasági elnök kegyelmet adedi, kormányzati javaslattal szemben, akkor ez az egész úgy zajlik le, hogy erről a miniszterelnök mit sem tud.

[00:14:32]Megmondom őszintén, ez az a része a dolognak, ami amit én két évve nem bírok már elképzelni.

[00:14:40]Sok minden belefér már az ember politikai fantáziájába, de hogy ez az egész úgy zajlott volna le, pláne a pápalátogatásra hivatkoz, amit tényleg itt pajzsként tartanak maguk előtt, ami akkor egy kiemelt politikai ügy volt, erre hivatkozva hoznak ilyen hordererejű ügyekben kegyelmi döntéseket, hogy ez az egész úgy zajlott volna le, hogy Orbán Viktor erről nem is hallott volna.

[00:15:01]Én ezt teljesen életszerűtlennek tartom.

[00:15:06]Mégis egy kérdés a elején még Varga Juditnál maradva, ugye itt nagyon nehéz elmenni amellett a körülmény mellett, hogy a most az új miniszterelnöknek a korábbi felesége Varga Judit, aki igazságügyi miniszterként érintettje volt ennek az egész történetnek, és ilyen szempontból azért releváns, hogy Magyar Péter hogyan beszél az ő felelősségéről.

[00:15:21]Talán azt egyébként, hogy a politikai felelősség az az övé volt, és hogy emiatt le is mondott, ezt ezt talán így ki is emelte, de azért Magyar Péternek a mondandójából azt is könnyen ki lehetett olvasni, hogy tehát arra utalt többször, hogy Varga Judit lehet, hogy itt igazából valamilyen megtévesztés áldozata lett.

[00:15:37]Szóval te hogy értékeled azt, ahogy ezt a helyzetet most Magyar Péter miniszterelnökként kezeli?

[00:15:43]Hát én én azt a verziót, hogy becsúsztatták két másik papír közé ezt a kegyelmi dokumentumot és Varga Judit ezt óvatlanul aláírta.

[00:15:52]Én ezt őszintén szólal nehezen tudom elképzelni.

[00:15:57]Ha így történt volna, az is fölróható szerintem a miniszternek.

[00:16:02]De hát én inkább abból indulnék ki, hogy Varga Judit egy egy pártkatona volt, tehát valaki, aki betartotta az utasításokat, és aki ráadásul és talán ez is lényeges, hogy szóval, hogy hogyan épült fel ez az egész fideszes hatalmi hierarchia.

[00:16:20]Nem feltétlenül a közjogi pozíciók fejezték ki azt, hogy kinek mekkora befolyása van, kinek mekkora tényleges politikai befolyása van.

[00:16:28]Tehát ilyen mikor családi Mária szociológus a a 80-as évek MSMP-jét jellemezte, akkor kimutatta, hogy miközben az egy ilyen nagyon büróratizált struktúra volt, léteztek olyan informális csatornák, ő fantomerőnek nevezte ezt, tehát fantomerővel bíró szereplők, akik hát így átjártak a falakon ezeken a ezeken a szervezeti intézményi falakon, és itt is ebben az udvartartásszerű kormányzati struktúrában persze ö fontos közjogi pozíciók vannak, de hát vannak ilyen fantomerőfel rendelkező figurák informális befolyással, mint amilyen például Balok Zoltán, aki valószínűleg sokkal nagyobb önjáró képességgel, vagy önjárási képességgel nemesen használnám az autonómia kifejezést, az talán egy azért mégis csak egy pozitív tartalmú kategória.

[00:17:21]Ö, tehát rendelkezett olyan befolyással, hogy névleg rangban fölött álló embereket is rá tudott venni erre vagy arra.

[00:17:29]És én azt gondolom, hogy Varga Judét egy fegyelmezett párt katonaként hát tulajdonképpen hát tudomásul vette azt, hogy ezek szerint megváltozott az a politikai döntés, amit ő korábban képviselt.

[00:17:42]Ő annak megfelelően nem javasolta a kegyelmet.

[00:17:46]És miután úgy jött vissza ez a döntés, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott, itt két dolog történhetett szerintem megint csak politikai logikával lesz végiggondolva.

[00:17:58]Vagy az volt, hogy Varga Judit azt gondolta, hogy az önmagában egy jele annak, hogy született egy politikai döntés, ami rajta kívül áll, és akkor ő alkalmazkodik ehhez a politikai döntéshez.

[00:18:08]Vagy az történt, hogy látva, hogy itt történt egy változás, föltett valakinek egy kérdést, aki nem nagyon lehetett más, mint a miniszterelnök, hogy mit kell tenni ebben az esetben, akkor viszont megint csak ott vagyunk, hogy a miniszterelnöknek kellett azt mondania, hogy miniszterasszony most ez van és ennél fogva alá kell írni ezt a kapatot.

[00:18:31]Vol, ha volt ilyen, akkor ennek nyoma sajnos valószínűleg nem lesz.

[00:18:35]Valószínűleg nem.

[00:18:35]Én legalábbis erre tippelnék.

[00:18:36]Ugye lesz egy parlamenti vizsgálóbizottság, azt ígéri Magyar Péter, aminek állítása szerint lesz is funkciója ellentétben sok más korábbi ilyen bizottsággal.

[00:18:44]Azt mondta, hogy változtatni fognak a szabályokon, és kötelező azt majd megjelenni azoknak, akiket beidéz ez a bizottság.

[00:18:49]Tehát gondolom adott esetben Varga Juditnak, Novák Katarinnak nem tudom, Balog Zoltánnak, akik szóba jöhetnek.

[00:18:56]Ö viszont azt is mondta, hogy a budaházi ügyben viszont ott nem kell vizsgálóbizottságot létrehozni, merthogy az már posztfaktum, az már megtörtént.

[00:19:05]Tehát ilyen szempontból mind a kettőre igaz ez, tehát hogy már már jogi szempontból mind a kettő lezárult.

[00:19:11]Akkor mennyire indokolt szerinted különbséget tenni a két ügy között?

[00:19:17]Hát szerintem nem indokolt.

[00:19:17]Ha ha azt is mondtad el, hogy engem nagyon érdekelne a bá rajtad múlna két két bizottság állna fel.

[00:19:23]Hát igen, igen.

[00:19:23]Ő ugye van egy jelenet, amúgy ma is direkt leellenőriztem a YouTube-on fölelhető, hogy a budaházi féle ítéletet követően ott van egy ilyen ilyen csendes demonstráció és a és az igazságügyi miniszter kapujában Répási Róbert arra tesz ígéretet, egyébként jogszerű ígéretet tesz, hogy most, hogy van ítélet, most lehet kegyelmi elj eljárást indítani.

[00:19:55]Tehát, hogy a kormány látókörében volt ez a budaházi ő ügyé, azt is tudjuk, hogy ennek a konkrétan budaházi Györgynek járó kegyelemnek van egy előzménye 2022 karácsonya táján, amikor az ügyben érintett más személyeket szintén kegyelemben részesített.

[00:20:10]Tehát ez önmagában, akik kisebbsúlyú bűncselekményeket voltak elítélve, és aztán ebben az újabb körben meg a többieket is.

[00:20:17]Igen.

[00:20:17]Tehát ez önmagában fölveti azt a kérdést, hogy mi a csudáért foglalkoztak ennyit az egyébként terrorizmusváddal elítélt Budaházi Györggyel?

[00:20:25]És persze lehet itt arra, mert valami ilyesmi volt az indoklás, hogy már tizen akárhány éve húzódik az ügy.

[00:20:32]Hát rengeteg olyan ügy van sajnos a magyar jogrendszerben, amiben tizen akárhány éve húzódnak az eljárások, és ez komoly önmagában komoly sérelmeket okoz, akár azoknak is, akik bűnelkövetők voltak, de már rég egyébként túl vannak azon az időszakon, ami kiszabható időtartamú büntetés lenne velük kapcsolatban.

[00:20:51]És az ő esetükben nem volt annyira nagy vonalú a magyar kormány.

[00:20:55]Tehát az, hogy az Orbán rendszer működtetői és a legvadabb szélső jobboldal között milyen politikai játszmák zajlottak, hogy hogyan cseréltek politikai szívességeket egymás között, ki kit mire használt föl.

[00:21:13]Hát szerintem ez legalább annyira megérne egy vizsgáló bizottságot.

[00:21:16]Mondom, engem biztos, hogy érdekelne.

[00:21:18]Azt talán még érdemes elmondani, hogy most megmondom őszintén, nem tudom ebben a pillanatban, hogy a parlamenti vizsgáló bizottsági szabályok mire alkalmasak és mire nem, az nagyon dicséretes lenne egyébként, hogyha valóban meg kellene jelenni a vizsgálóbizottságok előtt a vagy a vizsgálóbizottság, látod, de én máris több szám tettem, a vizsgálóbizottság előtt az érintetteknek én azt tudom felidézni, hogy a 90-es években még a magyar parlamentben egy nagyon komoly vizsgálóbizottsági kultúra volt, hogy mást ne mondjak a tocsik ügy, ha ez mond valamit a mi nézőinknek, ami a annak a kornak egy ilyen egy ilyen emblematikus korrupciós botránya volt.

[00:21:52]Az nagyon abban az ügyben nagyon fontos szerepet játszott az országgyűlésnek a vizsgálóbizottsága.

[00:22:00]Emlékeim szerint még Hor Gyula is miniszterelnökként úgy érezte, hogy politikailag nem teheti meg, hogy ne menjen el egy vizsgálóbizottságba.

[00:22:08]És a az első Fidesz kormány idején kezdődött el a vizsgálóbizottsági intézménynek is így a fellazítása, és például az a magatartás, hogy akiket beidéznek, azokat egyszerűen nem azok egyszerűen nem jelennek meg.

[00:22:21]Hozzá kell tenni, a vizsgálóbizottság nem bíróság, tehát ez egy politikai vizsgáló testület.

[00:22:28]Országgyűlési képviselők vannak, itt nincsen vádemelés, de hát egy olyan speciális nyilvánosságot biztosít, ami részben abból adódik, hogy az országgyűlési képviselők betekinthetnek rengeteg állami dokumentumba, részben pedig abból, hogy hát az Országgyűlés a legfőbb népkviseleti szerv egyik dedikált ö speciális bizottsággal kérni működjük.

[00:22:53]volt egy ilyen érdekes játéka Magyar Péternek, hogy tegnap beleengedte, hogy majd érdekes lesz figyelni azt, hogy ki volt az az ügyvéd, aki eljárt ebben a kegyelmi kérvénynek az ügyében.

[00:23:01]Aztán ma már azt mondta, hogy sajnos mégsem mondhatja meg, hogy ki volt ez az ügyvéd, de tett egy nagyon egyértelmű utalást, hogy ugye úgy fogalmazott, hogy ő is nagyon szereti a katalán építészetet.

[00:23:11]Ebből aztán hamar megjelent a sajtóban mindenhol, hogy itt Gaudi Nagy Tamásról van szó, aki ugye 2010 és 14 között jobbikos parlamenti képviselő volt, meg hát szintén egy ilyen emblematikus alakja, a jogásza ennek a régi jobbik körüli szélső jobboldali világnak.

[00:23:28]Végülis ő ma szintén megszólalt több újságcben, nem is erősítette meg, nem is tagadta, hogy valamennyire érintett lehet ügyvédként ebben az ügyben, de mindenesetre uszítással nárcisztikus hazoguszítónak nevezte Magyar Pétert konkrétan.

[00:23:42]Mennyire lehet jogos az ő felháborodása, hogyha azt vesszük, hogy hát hogy végül is ügyvédként miért ne járhatná el valaki egy ilyen ügyben, mint ahogy bármilyen bűnözőt is védenek ügyvédek?

[00:23:55]Hát ez egyébként igaz.

[00:23:55]Engem azért ebben az ügyben, tehát ha ez tényleg így van, hogy ő nem csak a budaházi ügyben volt érintett, mert abban például ezen az előbb általam említett videón is ott van Gódi Nagy Tamás, meg hát ez egy teljesen nyílt dolog volt.

[00:24:10]Tehát az, hogy ő a Kónya, Endre ügybe is odakeveredett vagy akár ő volt az, aki beadta ezt a kegyelmi kérvényt.

[00:24:17]Ugye ehhez kell egy egy jogász, aki megfogalmaz jogi nyelven egy ilyen dokumentumot.

[00:24:22]Hát ha ez így van, ez számomra is újdonság.

[00:24:24]Tehát én ezt a ezt az összefüggést eddig nem láttam.

[00:24:27]Ha ez fenn áll, az az újabb izgalmas felvetésekre adhat okot.

[00:24:35]Lásd kormány, szélső jobboldal együttműködés és egyáltalán hogy került volna oda ebbe a ebbe az ügybe, vagy miért vállalta volna éppen ezt ő fel.

[00:24:42]De én azért ezt most nyitva hagynám, mert én nem vagyok teljesen biztos abban, hogy itt mi a megoldás.

[00:24:49]azon kívül, hogy ezt a nem tudom, ezt a betűrejtvényt megoldotta a magyar sajtó, hogy mire kell gondolni a katán építészettel kapcsolatban, de hogy de hogy ő most tényleg ennek az ügynek abban a formában részese, amire a miniszterelnök utalt, ez számomra nem teljesen egyértelmű.

[00:25:03]Azt javasom, hogy nézzük meg most azt a bejátszót, amit itt már a kezdésnél beharoztam.

[00:25:07]Ugye Dávid Iboliboya volt az igazságügyi miniszter, aki még az első Orbán kormány idején 1998 és 2002 között tagja volt a kormánynak.

[00:25:15]És azért releváns az ő személye most ebben a témában, mert hát azóta is példátlan módon ő akkor úgy döntött, hogy nem fogja el ne jegyezni a köztársasági elnök által meghozott kegyelmi döntést.

[00:25:29]Ma nem sokan ezelőtt Vidakamila kollégám beszélgetett telefonon Dávidi Bával erről a témáról.

[00:25:33]Hallgassuk meg most ezt a beszélgetést, és aztán jövünk vissza.

[00:25:40]Halló!

[00:25:41]Jó napot kívánok!

[00:25:41]Köszönöm, hogy elfogadta a felkérésünket.

[00:25:43]És akkor kezdeném is az első kérdéssel.

[00:25:46]Ugye nagyon sokszor emlegetik az önnevét a kegyelmi ügy kapcsán, hiszen a rendszerváltás óta az egyetlen tudható eset, amikor az igazságügyminiszter nem ellenjegyezte a köztársasági elnök kegyelmi döntését, az Kunos Péter ügye volt, és Gönc Árpád volt ekkor az államfő, és ön az igazságügyminiszter.

[00:26:07]Akkor ön azzal indokolta a döntését, hogy az igazságügyi orvosszakértő nem támasztotta alá, hogy Kunos rossz állapotban lenne.

[00:26:14]Visszatekintve, mi volt ennek az ügynek a tanulsága ön számára önmagában?

[00:26:18]Valóban ez a technikai kérdés döntött, tehát az igazságügyi orvosszakértő véleménye, vagy pedig volt ennek az ügynek egy önmagán túlmutató jelentősége, egy precedensértéke, hogy látja?

[00:26:33]Köszönöm a megkeresést.

[00:26:35]Mindenek előtt üdvözlöm azt a gondolatot, hogy nyilvánosságot kapjanak azok a kegyelmi ügyek, amikor a kérelmező kegyelmet kap.

[00:26:44]Számomra az igazságügyi miniszteri ellenjegyzős, ez nem technikai kérdés, és nem illem kérdése volt.

[00:26:53]Volt olyan elődöm, aki azt mondta, hogy ugyan nemleges előterjesztése volt a köztársasági elnök úr felé.

[00:27:02]De miután ő kegyelmet adott, nem illik ellene más döntést hozni.

[00:27:07]Számomra ez nem illtam kérdése volt.

[00:27:14]Két hatalmi ág közötti egyetértésen alapul számomra az, hogy valaki kap kegyelmet vagy nem kap kegyelmet.

[00:27:19]A miniszteri és a köztársasági elnöki hivatal kegyelmi főosztályai többszörös egyeztetést folytattak a két hivatal között anélkül, hogy a miniszternek erről tudnia kell.

[00:27:36]A végső fázisban kerül csak a miniszterelő ez a kegyelmi ügy.

[00:27:42]Én úgy fogalmaztam meg akkor is a kollégáimnak, hogy morális felelőssége a társadalom felé egyaránt van az igazságügyminiszternek és a köztársasági elnöknek is, de az igazságügyminiszternek jogi és politikai felelőssége is van ezekben a kegyelmi ügyekben.

[00:28:01]Még a köztársasági elnök még indokolni sem köteles a döntését.

[00:28:04]Én úgy ítéltem meg, hogy ezért kell a két hatalmi ágnak kiegyezni, hogy ez közelebb visz minket az igazságos döntéshez.

[00:28:16]Többok fog nagyon nehéz összehasonlítani azt a két kegyelmi ügyet, amiről ön is beszélt a bevezetőben.

[00:28:26]Számomra óriási különbség van a két ügy között.

[00:28:29]Miben egyébként?

[00:28:31]A Kendre ügyében óriási csend volt és titkolózás.

[00:28:39]Azt sem lehetett tudni, hogy ki az ügyvéd, ahogy a miniszterelnök úr fogalmazott, katalán építészet és egyebek.

[00:28:47]Miközben az Agrobankos ügyben óriási nyilvánosság volt.

[00:28:50]Orosz Balázs ügyvéd úr hónapokon keresztül minden médianyilvánosságot, minden szakmai fórumot megragadott ahhoz, hogy a védence mellett érveljen.

[00:29:05]ö körbejárta a teljes magyar médiát, és még az ítélet mögötti tényállás sem hasonló, mert még Kendre ügye mögött vagy ítélete mögötti tényállás egyértelmű bűncselekmény volt első fokon, másodfokon, mindenféleképpen.

[00:29:25]addig az Agrobankos ügyben első fokon született egy felmentőítélet, másodfokon született az elítélése, és kettő között is szakmai nyilatos vita folyt jogi és közgazdasági viták arról, hogy kimerítette-e az a cselekmény, amit az agrobankos terhelnek akkori tényállásában terhére rótak.

[00:29:50]Tehát már önmagában a nyilvánosság egy óriási különbséget hozott.

[00:29:53]Mindenki tudta hónapról hónapra már az ítéletmeghozatalakkor, a BV bevonulásakor, halasztási kérelemor, az orvosi vélemények benyújtásakor, hogy mire készülnek ebben az ügyben, és hogy kérnek majd kegyelmi döntést is az agrobankos ügyben.

[00:30:15]Világos.

[00:30:15]Én arra szeretnék még visszakérdezni, hogy mondta-e ezt az illem kérdést, hogy az ön számára nem egy ilyen udvariassági vagy ill kérdés volt ez az ellenjegyzés, mégis Novák Katalin döntése kapcsán ugye Varga Judit érintettsége al szokott például kommentálva vagy azzal kommentálják általában, hogy hát ő tartotta magát a szokáshoz.

[00:30:38]De ez miért egy legitim érv, vagy hogy ön szerint miért fontos az, hogy mi a szokás, akkor mi értelme van egyáltalán az ellenjegyzésnek, hogyha hogyha a szokás, mint egy ilyen típusú érv felmerülhet?

[00:30:56]Kérdés, nagyon jó kérdés, és ebben a szakmában is többször felvetődött ez, hogy nem kellene a köztársasági elnökkel szembenni.

[00:31:06]Tehát itt nem tudom megítélni azt, hogy külön most nem, hogy végighallgatomikus sajtótájékoztatóját, hogy ennek a hátterében pontosan mi volt.

[00:31:16]Én azt tudom elmondani, hogy az én gyakorlatomban mi volt.

[00:31:20]És én miért tartottam azt különösen fontosnak már a kezdet kezdetén is, hogy egyértelművé tegyük a kegyelmi eljárást, méghozzá általában a kegyelmi kérvények nagy többsége orvosi problémákra vezethető vissza, a börtöntűrőképesség, egészségügyi állapot sorolhatná.

[00:31:44]A ettől az ügytől kezdve minden esetben csakis igazságügyi orvoszakértői véleményeket fogadtuk el, mert számtalan olyan korábbi döntést láttam, ahol kiló számra csatoltak be mindenféle orvosi igazolásokat, ami számomra nem volt meggyőző.

[00:32:02]Orvoszakértői véleményeket kértünk a következőkben, sőt egyértelművé tettük azt, hogy a kegyelem az nem egy újabb bírósági fórum.

[00:32:11]Igen, ez azért is fontos szerintem, mert akkor ön ezek szerint Áder János vonalát képviseli ebben a kérdésben, aki szintén kizárólag azt mérlegelte, hogy ki az, aki olyan súlyos egészségügyi állapotban van, hogy az életét veszélyeztethetik a börtönkörülmények.

[00:32:29]Viszont Novák Katalin nyilatkozatai alapján olyan volt, mintogyha ő egy fellebbviteli fórumként értelmezné az elnöki kegyelem intézményét.

[00:32:36]És ezzel kapcsolatban sok vita is volt a az elmúlt években a nyilvánosságban.

[00:32:41]Tehát akkor ki tudja jelenteni ön is, hogy elsősorban ez a börtöntűrő képesség az, ami ami releváns egy kegyelmi kérelem esetében?

[00:32:55]1998 volt a fordulópont, és én nagyon örülök, ha a következő időszakban a köztársasági elnök úr, Áder János is úgy látta, ahogy akkor mi bevezettük, hogy miután ez nem egy újabb bírósági fórum, az ítélt dolog, tehát van egy jogerős ítélet, ott a jogerős ítéletet tiszteletben kell tartani.

[00:33:14]Ö ha a megszületése után, a jogerős ítélet megszületése után, ha az elítélt életében, körülményeiben lényeges és méltányolható változás állt be, csak az esetben vizsgáltuk azt, hogy érdemes kiérdemelt a kegyelemre.

[00:33:38]Itt megint csak sok-sok vizsgálat volt, szakértők, környezettanulmányok.

[00:33:44]Miután megszületett a döntés, most így kiszámíthatóbbá vált az, hogy érdemes-e benyújtani, vagy mire számíthat az, aki ilyen kérelemmel él, és kegyelmet szeretne kérni, hiszen szigorúan vettük azt, hogy mi nem fogjuk felülvizsgálatni a bírósági ítéleteket, csak az azt követő körülményeket vizsgáljuk, és ott is szigorúan a méltányolható körülményeket.

[00:34:07]Ha mondhatok rá példát, nem tudom mennyit.

[00:34:11]Persze, nyugodtan.

[00:34:13]De volt olyan esetünk is, amikor az ítélet meghozatala után egy évet már letöltött az elítélt a börtönben, amikor a felesége meghalt, és két kiskorú tanuló gyereke volt, az egyik gimnazista.

[00:34:28]A kérdés az az volt, hogy állami gondozásba mennek a gyerekek, vagy az édesapjuk hazamehet?

[00:34:35]Ilyen esetben mérlegeltük azt, és mindig egyetértésbe a köztársasági elnök hivatalával.

[00:34:41]mérlegeltük azt, hogy mihez fűződik nagyobb társadalmi és humánus érdek, és felfüggesztett szabadságvesztéssel fejezte be, és hazamehetett az édesapa.

[00:34:52]Tehát ezek voltak azok az esetek számomra, amelyek méltánylást érdemeltek, de de semmi szín alatt olyan indokolás, hogy a bíróság tévedett, rosszul ítélte meg.

[00:35:05]Ez nem a mi feladatunk volt.

[00:35:09]Világos.

[00:35:09]És a beszélgetés elején egyébként szándékosan jeleztem, hogy a kunos ügy az egyetlen olyan nyilvánosságban ismert ügy, ahol az igazságügyminiszter ez esetben ön nem támogatta a köztársasági elnök nem ellenjegyezte a köztársasági elnök döntését, de előfordult máskor is, ami adott esetben nem került nyilvánosságra, hogy ön nem ellenjegyezte a köztársasági elnöki kegyelmet.

[00:35:36]Ezután a döntés után még szorosabb volt az együttműködés a két hivatal között, és még felelősségteljesebben vizsgálták át az ügyeket, hogy érdemes a kérelmező a kegyelemre vagy sem.

[00:35:50]És és innentől kezdve nagyító alatt voltak ezek az ügyek a két hivatalba.

[00:35:57]Tehát én azt tudom mondani, hogy nagyon sokat tanultunk mi is ebből a ebből az ügyből meg a nyilvánosságából, mert mert azt, hogy bevezethettük ezt a két szabályt, a igazságügyi szakértői véleményt és azt, hogy csak az ítélet meghozatala utáni körülményeket vettük figyelembe.

[00:36:20]Ö ezek azért nagyon fontos dolgok voltak ahhoz, hogy a későbbi időszakban más irányúak voltak az előterjesztések.

[00:36:32]Világos.

[00:36:32]Kendre kegyelmi ügye kapcsán ugye lehet tudni, hogy Balok Zoltán lobbitevékenységet folytatott.

[00:36:38]És ezzel kapcsolatban szeretném még azt kérdezni, hogy amikor ön volt az igazságügyi miniszter, mennyire voltak egyébként érezhetőek ezek a személyes lobbik, vagy az ilyen folyosói, politikai pletykákba mennyire volt domináns téma az, hogy ki kap kegyelmet és ki nem?

[00:36:56]most persze utalt rá, hogy volt egy szoros szakmai együttműködés ezután az eset után.

[00:37:00]De de általánosságban ön érzékelte a kegyelmi kér kérvényekkel kapcsolatban ilyen személyes lobbitevékenységet vagy nyomásgyakorlást.

[00:37:11]Jellemző volt ez?

[00:37:16]Hát a jó értelembe vett lobbizás azt azt én mindig becsültem.

[00:37:20]becsültem azt, hogy Orosz Balázs küzdött az ügyfeléért.

[00:37:22]Ő személyesen is megkeresett engem, hogy meggyőzzön arról, hogy ez nem bűncselekmény, ami az ítéleti tényállás mögött van.

[00:37:32]Csak én is csak azral védekeztem, hogy az egy bírósági ítélet lesz, Judikáta.

[00:37:39]Én nem vagyok arra jogosult, hogy azt felülvizsgáljam.

[00:37:45]Tehát én nyitott voltam arra, hogy én meggyőzhető lehetek, hogyha eljött az ügyvéd úr és elmondta nekem a problémáját, csak utána az mi érvelésünkkel szembesült, és onnantól nem volt más választás, mintogy hazamentek, és azt mondta, hogy akkor a börtöntűrő képesség.

[00:38:04]Igen.

[00:38:04]És egyébkén amire viszont mikor igazságügyi orvosszakértői véleményt kellett benyújtani, akkor az igazságügyi orvoszakértő azt mondta, hogy az egészségi állapota nem így indokolja.

[00:38:18]És egyébként mi akár is szeretem néven nevezni ezt az ügyet.

[00:38:21]Bármikor beszélnék róla, Agrobankos ügyől beszélek, mert kitöltötte a büntetését, és most az újabb sebek feltépése ez.

[00:38:33]És nem nem szívesen beszélek a nevekről én sem.

[00:38:36]Világos.

[00:38:36]Akkor még Kendre ügyére visszatérve egy kicsit.

[00:38:39]Ön egyébként hogy látja akkor?

[00:38:42]Végső soron Novák Katalinnak vagy Varga Judittnak volt ebben a kérdésben nagyobb felelőssége, vagy hogyan oszlik meg az ő felelősségük ebben a kérdésben?

[00:38:54]Hát majd ezt a vizsgálóbizottság kideríti.

[00:38:56]Értem.

[00:38:56]Szó ezt hallottam, hogy most föláll ez ügyben egy vizsgáló bizottság, tehát elég felületes információkkal rendelkezünk ahhoz, én el tudom mondani, hogy én hogy döntöttem ebben, mik voltak az én szakmai vagy morális idokaim, de hogy tudnám én azt, hogy ebben pontosan mi történt, és ez alapján én véleményt tudjak formálni, ezt most nem kockáztatnám meg.

[00:39:19]Megvárjuk a a parlamenti bizottságnak a munkáját, hátha többet tudunk meg a dologról.

[00:39:28]És akkor biztosabban mondunk véleményt róla.

[00:39:31]Akkor zárásként még azt szeretném, vagy arra szeretnék visszakérdezni, hogy azt mondta, hogy ön támogatná azt, hogy a jövőben nyilvánosságra kerüljenek a kegyelmi határozatok.

[00:39:40]Ö, és Magyar Péter ma be is jelentette, hogy ez a szándéka nem lát amellett szempontokat, hogy vagy olyan releváns szempontokat, amik miatt mégis fontos lenne, hogy ezek ne a teljes nyilvánosság bevonásával legyenek kitárgyalva, vagy teljesen egyértelmű ebben a véleménye a transzparencia teljessége mellett.

[00:40:06]A nyilvánosságnak különféle fokozata van.

[00:40:09]meg lehet oldani, hogy a a személyi védelem mellett maga az ügynek a bemutatása nyilvános legyen.

[00:40:21]Értem.

[00:40:21]Dávidi Bolya, nagyon szépen köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre.

[00:40:26]Minden jót kívánok.

[00:40:28]Köszönöm szépen, hogy megkerestek.

[00:40:29]Viszont hallásra.

[00:40:30]Viszont hallásra.

[00:40:33]Az elmúlt percekben tehát Dávid Iboly egykori igazságügyi miniszterel készített interjúkat hallgathattátok.

[00:40:36]Mi pedig itt vagyunk továbbra is Laknár Zoltánnal a stúdióban, aki nagyon serénye jegyzetelt itt az interjú közben.

[00:40:43]Mi az, ami számodra a legfontosabb tanulság volt ebből a beszélgetésben?

[00:40:48]Hát próbálom visszaadni, hogy szerintem miért volt nagyon informatív ez a ez a negyed óra.

[00:40:53]Először is a hadd fejezzem ki elismerésemet az iránt.

[00:40:56]Én az én emlékeim szerint Dávid Iboly 16 éve nem szólalt meg politikai kérdésben.

[00:41:03]Most lehetett először hallani.

[00:41:03]Engem egyébként meg is lepett teljesen pozitív értelemben, hogy ugyanolyan nyomdra készen fogalmaz, mint amikor mint amikor politikus volt.

[00:41:11]Akkor mondanék néhány szempontot, amivel kapcsolatosan szerintem nagyon lényeges, amit hallhatunk, és aztán majd visszatérnék a politikai folyamatra is.

[00:41:22]Az egyik ugye ez a a nap folyamán elhangzott, hogy és amire reflektálta volt igazságügyi miniszter, hogy lenne egy olyan szokás, hogyha a köztársaság elnök kegyelmet ad valakinek, akkor azt az igazságügyi minisztérium, az igazságügyi miniszter nem firtatja.

[00:41:37]Hát szerintem amit most hallottunk, abból is azt derül ki, hogy nincs ilyen szokás.

[00:41:41]Valójában fordított szokás van.

[00:41:43]Az a szokás, hogyha az igazságügyi minisztérium tesz egy jogilag megalapozott javaslatot, az csak nagyon ritkán bérálja felül a köztársasági elnök.

[00:41:56]inkább inkább tehát fordított a az igazodás egymáshoz, és az hát szorul valamiféle magyarázatra, hogy mégis mi lehet az, amit a köztársasági elnök a maga hivatalában észlel és nem vették észre az igazságügyminisztériumban, mint mint szempont.

[00:42:15]A másik, ami itt fölmerül, nem tűnik talán annyira ilyen szexi megközelítésnek, de azért a kormányzat működése szempontjából elég lényeges, hogy hát akkor van valamiféle együttműködés az Igazságügyminisztérium kegyelmi osztálya meg a köztársasági elnöki hivatal ide vonatkozó osztálya között?

[00:42:34]Szerintem egy érdekes kérdés, vagy nem tudom mennyire érdekli a nézőket.

[00:42:39]Szerintem, hogy mondjam, kormányzati szervezetszociológia szempontjából nagyon érdekes kérdés az, hogy volt-e vajon ilyesfajta párbeszéd, vagy nem csak a nyilvánosság teljes kizárásával, hanem tulajdonképpen az érintett szervek kizárásával is zajlott ez az egész.

[00:42:56]És a kijárási technikák úgy érvényesültek, hogy valaki kifejezetten becélozta a köztársasági elnököt anélkül, hogy az igazságügyi minisztériumot bármilyen módon tájékoztatta volna arról, hogy itt van egy ilyen személyes lobbi tevékenység.

[00:43:17]Ez egyébként szól a kormányzás minőségéről is, mert hogy ugye ez azt jelenti, hogy lehet, hogy az igazságügyi minisztériumban fölvonultatnak egy csomó érvet, meg figyelembe vesznek egy csomó szempontot, de hát akkor ezek szerint ezt fölül lehet írni egy teljesen átláthatatlan döntéshozatali folyamatban, hogy annyira átláthatatlan.

[00:43:34]Bocsánat, ugye azt is most Trépási Róbert nyilatkoztam, ahogy ő úgy tudja, hogy a Sándor Palota kegyelmi főosztálya sem támogatta egyébként a kegyelmi döntést.

[00:43:43]Hát ez ugye végképp azt veti föl, hogy akkor mi jár Novák Katalin fejébe fejében, vagy mégis kik lehetnek azok a politikai figurák, akik olyan befolyással rendelkeznek, hogy felül tudják írni, még egyszer hangsúlyozom, nemcsak a az igazságügyi minisztériumnak az előterjesztését, hanem a kormányzati álláspontot, amit az igazságügyminisztérium javaslata megjelenít.

[00:44:10]És még egy dolgot mondanék, ez a nyilvánosság kérdését illeti, ezt itt erről nem volt szó, de de közben eszembe jutott a ugye a pápa látogatásra, mint űrügyre vonatkozóan, hogy tehát ha ez egy szimbolikus döntés a pápa látogatásra hivatkozva, akkor miért titkos?

[00:44:33]Tehát a a szimbolikus döntések attól tudnak működni, hogy nyilvánosságra hozzák őket.

[00:44:38]Tehát még ha én nem is értek adott esetben egyet egy döntésnek a a szimbolikájával.

[00:44:42]Na de hát ha titokban tartották, akkor mégis mi köze ennek a tényleg mi köze a pápa látogatáshoz, akkor ez egy bármelyik nem tudom ked délután is lehetett volna ez nem kellett a pápa.

[00:44:54]Igen.

[00:44:54]Az áráshoz közeledbe igazá közeledben még az az érdekelne, hogy itt amikor elkezdtük a beszélgetést, akkor utaltál arra, hogy igazából nem biztos, hogyha akár még a Sándorpalotában keletkezett iratók is nyilvánosságra kerülnek, akkor abból olyan nagyon sok újdonságot még megtudhatunk, vagy hogy igazán a lényegi kérdésekre választ kaphatunk majd azokból az iratokból.

[00:45:14]És hát ugye azt is látjuk, hogy amiket most nyilvánosságra hoztak, abból is egy csomó minden személyiségi jogok miatt ugye ki van takarva.

[00:45:22]És hát olyan szempontból talán jogos az asszociáció, hogy az Egyesült Államokban például azt rakták azok szintén ugye úgy kerültek nyilvánosságra.

[00:45:33]Elsőre egy nagyon nagy lelkesedés volt azzal kapcsolatban, hogy nyilvánosságra kerül egy csomó minden, amiről eddig nem tudtunk, de igazából aztán rengeteg ilyen kitakart irattal szembesült a nyilvánosság.

[00:45:43]Szóval, hogy lehet-e ebből csalódás, hogy végül itt a nagyon beharangozott nyilvánosságra hozatal végén igazából nem leszünk sokkal okosabbak, mint amilyenek korábban voltunk.

[00:45:53]Mielőtt erre válaszolnék, hadd mondjak még egy dolgot Dávid Dibojával összefüggésben.

[00:45:57]Most nem volt a szó ebben a beszélgetésben arról, amiről ő viszont igazságügyi miniszter korábban nyilatkozott.

[00:46:05]Azt fontos elmondani, hogy az a bizonyos Agrobank ügy, amiben ő ugye nem javasolta a kegyelmet, az abban érintett, akkor én sem mondom ki a nevét.

[00:46:16]Ha ez volt Dávid Bolly megközelítése, ugye ott Göncárpárt kegyelmet adott, és ezt nem jegyezte ellen Dávid Boya, az valóban egy nagy nyilvánosságot hát magának kivívó ügy volt.

[00:46:26]És azt is hozzá kell tenni, hogy egy nagyon népszerű köztársasági elnöknek a kegyelmi döntését kellett opponálnia.

[00:46:36]az igazságügyminiszternek.

[00:46:36]Ebből nagy politikai vita volt akkor, és a közvélemény eléggé megosztott volt.

[00:46:41]Az ügy is elég zavaros volt.

[00:46:44]Egy vitatott ügyben született egy népszerű köztársasági elnökkel szemben egy egy elutasító döntés.

[00:46:52]Ugye ezek nem vitatott ügyek, amelyekről mi most beszélünk.

[00:46:57]Tehát se a bicskei ügy, se a budaházi ügy, ebben nincs nincs társadalmi vita.

[00:47:01]Tehát, hogy ilyen értelemben sem indokolható, hogy politikailag ezt miért érdemes felvállalni.

[00:47:07]És amit igazán mondani akarok ebből a szempontból, hogy Dávid Dibolya arról beszélt akkoriban, hogy ez úgy zajlott, hogy amikor megkapta a kormány álláspontjával ellentétes elnöki kegyelmi döntést, akkor ő konzultált a miniszterelkel.

[00:47:21]Igen.

[00:47:21]Orbán Viktorral.

[00:47:21]Orbán Viktorral, aki azt mondta, hogy a a kegyelmi döntés, az ellenjegyzés kérdése az arról szól, hogy a kormány fenntartja-e az álláspontját ebben a fontos kérdésben, és azt mondta, hogy fenn kell tartani.

[00:47:38]Én ezért mondom azt, és ennek szellemében döntött Dávid Dibolya, nyilván nem megkérdőjelezőzve az ő döntési autonómiáját.

[00:47:44]De itt itt volt egy politikai aktus.

[00:47:47]Ezért mondom azt, hogy ha ez így történt 1998-ban, és Dávid Dibolya egy koalíciós párt elnökeként volt igazságügy miniszter, talán akkor még nem volt pártelnök, csak egy pár hónappal később, de egy koalíciós párt képviseletében volt, igazságügyi miniszter.

[00:48:04]Ha ő elment a másik pártbeli miniszterelnökhöz, és megkérdezte, hogy mi a teendő, vagy legalábbis hogyan orientálja őt a kormányfő ebben a kérdésben, akkor tényleg mennyire életszerű az, hogy ebből az egész kegyelmi folyamatból Orbán Viktor teljes mértékben kimaradhatott volna, hogy őt senki nem kérdezte meg erről az ügyről, hogy ő maga nem adott semmilyen utasítást, vagy nem jelezte a jóváhagyását legalábbis.

[00:48:32]És akkor itt tényleg az a kérdés merül föl, hogy hogy ha ez így volt, és mondom én nem nagyon tudom elképzelni, hogy másképpen lett volna, hogy legalábbis vélemény nyilvánított ebben az ügyben, akkor miért gondolta azt, hogy hogy ez belefér?

[00:48:45]Szóval szerintem ez Orbán Viktor ítélőképességéről is szól mind végig ez az ügy, hogy hagyta, hogy ez ebben a formában fusson ki.

[00:48:52]Ő úgy gondolta, hogy ez ez mehet.

[00:48:54]2023-ban olyan hatalmi pozícióban érezte magát, és hát a történelem azt igazolta, hogy ez nem fér bele, ez volt a a rendszer önszomlásának a a kezdete.

[00:49:07]És akkor lehet a csalódás ezek után, hogyha igazából nem leszünk feltétlenül előrébb.

[00:49:12]Igen.

[00:49:14]Hát az egyik dolog, amit mondanék, hogy minden fontos, ami közelebb visz az igazsághoz.

[00:49:18]Tehát ma is kiderült valami, amit eddig így ebben a formában nem tudtunk.

[00:49:22]ugye ez, hogy tudták, hogy átlépik a a szolgálati szabályzatot, és láthatóan az embereknek is nagyon fontos az, tehát a a társadalomnak nagyon fontos az, hogy minél több részlettel meg ismerkedhessünk.

[00:49:39]Azt tartom továbbra is, hogy nem lesz mindenről papír.

[00:49:41]Tehát megint csak erre az ügyre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy én én tényleg nagyon csodálkoznék, hogyha lenne egy ilyen papír, ami arról szól, hogy hogy bejött Balok Zoltán, vagy Léva Janikó a szobába, és ez és ez történt.

[00:49:53]Én szóval nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy létezik ilyen dokumentum, de hogy létezik-e olyan dokumentum, ami valamilyen közvetett következtetésre módot ad.

[00:50:02]Hát ezt végül is a mai nap után így nem tudom teljesen kizárni, de amit feszegetsz, az persze egy tényleges és valódi kérdés, hogy minden elszámoltatás, igazság tétel, igazságszolgáltatás, szembenézés kapcsán, hogy hát meddig tudunk elmenni, és mi az, ami összerakható logikailag, mi az, amire következtetni tudunk, mi az, amiről effektíven van papír és igazolni tudjuk, és mi az, ami a feltételezések tartomány ányában fog maradni, mert mondjuk szóbeli megállapodás született, és egyik fél sem tárja ezt a nyilvánosság elé.

[00:50:45]Nem tudom pontosan, mi fog zajlani a vizsgálóbizottság előtt, és valóban nehéz megítélni azt.

[00:50:50]Szóval magyarul egy nem tudom író körül, ha ha ez érzékelhető.

[00:50:54]Szóval nem tudom, hogy ez lesz-e egy olyan érzete adott esetben a társadalomnak, hogy van a vizsgálóbizottság és nem megyünk ebben a dologban előre.

[00:51:06]De azért én azt gondolom, hogyha ezeket a szereplőket ténylegesen be lehet idézni a vizsgálóbizottság elé, és ott mondjuk Balok Zoltánnak egy egy mostani parlament által fölállított vizsgálóbizottság előtt kell elmondania mindazt, vagy megpróbálnia elmondania mindazt, amit nem tudom, a 777 nevű hát erősen baráti portálnak egy egy kvázi védett környezetben kellett elmond mondani.

[00:51:35]Én azért azt hiszem, hogy ez mégis csak egy másik fajta szituáció, és akár változhat is a sztori.

[00:51:40]Ugye ezek nyilván ilyenkor mindig figyelünk, hogy hogy egy ilyen környezetben valami mást mond-e, vagy pusztán az, hogy mennyire máshogy hangzik a dolog, mintogyha én elmondom a kvázi saját portálomnak, mintogyha ugyanazt a dolgot elmondom egy széles nyilvánosság szeme láttára és füle hallatára.

[00:52:01]Szerintem ennek önmagában van azért valamiféle ilyen hozzájárulása a társadalmi kibeszéléshez, amire úgy tűnik, hogy igény is van, meg szükségünk is van rá.

[00:52:11]Igen.

[00:52:11]Hát reméljük, hogy vagy ebben a vizsgálóbizottságban, vagy akár a független médiában megszólal valamelyik releváns szereplő.

[00:52:16]Nyilván egyébként mi is kerestük őket például ma és napközben senki sem akart egyelőre megszólalni, vagy nem is sikerült elérni.

[00:52:22]És talán ez a hallgatás is beszédes.

[00:52:24]Szóval bocsánat, ha még egy mondatot megenged, szóval Novák Katalin ma is megtehette volna, ahogy tegnap is megtehette volna, és holnap is megtehetné, hogy bocsánatot kér.

[00:52:35]És és én el szoktam időnként játszani a gondolattal, hogy mi történt volna, hogyha ugye egy pénteki napon jelent meg Kaufman Balázsnak a cikke.

[00:52:43]Mi történt volna, hogyha Novák Katalin meghívja egy teára a bicskei áldozatokat és bocsánatot kér tőlük és és azt mondja, hogy ő tévedett, hogy az egész ügyben teljesen máshogy kellett volna viselkednie, és azt fogja kezdeményezni, hogy ez és ez történjen a gyermekvédelmi rendszerrel.

[00:53:00]Nyilván lett volna benne, hát így ránézve az egész ügyre, pláne két év táblatáv rengeteg képmutatás, de lehet, hogy kihúzta volna a dolognak a méregfogát.

[00:53:08]Még csak ennyit sem tettek meg, és hogyha azért nem tették meg sem ő sem más, mert ennyire érzéketlenek a probléma iránt, akkor önmagában emiatt megérdemelték a a politikai bukást.

[00:53:24]Ha pedig azért nem tették meg, mert valóban úgy érzik, hogy van valami olyan dolog a háttérben, ami tulajdonképpen igazolja a feltételezéseket, hogy mondjuk a miniszterelnök környezetéből, közvetlen környezetéből történt utasítás, hogy hogy ez ez a döntés megszülessen, hát akkor pedig ez a hallgatás az, ami ami bizonyos értelemben önleleplező.

[00:53:48]Természetesen a hallgatás az nyilván a konkrét feltételezéseket sajnos nem tudja megerősíteni.

[00:53:53]Tehát lehet, hogy ez egy történészeti feltárú munkának lesz majd az eredménye, de mindenesetre én azt hiszem, hogy minden nekifutás, akár egy vizsgálóbizottsági nekifutás is talán valamiféle hát a társadalom szempontjából mindenféle mindenképpen jó értelemben vett nyomásgyakorlást jelent arra vonatkozóan, hogy akkor hátha lesz valaki, aki azt gondolja, hogy nem neki kell az egész balhét elvinnie, vagy legalább a saját felelősségét kiteszi az asztalra.

[00:54:20]pusztán azért, hogy más felelősséged ne kelljen cipelnie.

[00:54:26]Igen.

[00:54:26]Loká Zoltán, nagyon köszönöm, hogy eljöttél és hogy segítettél mindezt egy kicsit tisztábban látni.

[00:54:30]Várunk legközelebb.

[00:54:32]Köszönöm szépen.

[00:54:33]Az elmúlt szűk egy órában tehát Lakn Zoltánnal beszélgettünk arról, hogy mi az, ami ténylegesen kiderült, és mi az, ami nem derült ki a ma nyilvánosságra hozott kegyelmi dokumentumokból.

[00:54:43]Reméljük, hogy még lesznek további információink is.

[00:54:45]Egyrészt a Sándor Palotánál keletkezett iratokból, másrészt pedig akár majd abban az esetben, hogyha az ügynek a releváns szereplői hajlandók lesznek megszólalni.

[00:54:55]Zárásként még egy szomorú kötelességem van az adás végén.

[00:54:57]Ma napközben érkezett a hír, hogy 64 éves korában meghalt Serer Péter színész, akinek a halálhíre a Partizán szerkesztőségét is mélyen érintette, hiszen többször szerepelt partizános adásokban.

[00:55:11]Sőt, szinte napra pontosan három évvel ezelőtt 2023 májusában társműsorvezetőként is szerepelt Gulyás Marci mellett egy reggeli műsorunkban.

[00:55:22]Úgyhogy az ő emlékére ezt az adást közzétettük, most ismét megosztottuk a közösségi média felületeinken, úgyhogy mindenképp javaslom, hogy emlékezzetek ezzel Sar Péterre, és köszönöm, hogy ma este velünk tartottatok.

[00:55:37]Tegyetek így legközelebb is.

[00:55:41]Csatlakozz a Partizánhoz adód 1%-ával, hogy a jövőben is gyorsan reagálhassunk a politikai történésekre, és közben sok oldalú és alapos elemzéseket készíthessünk.

[00:55:50]Erről szólt korábban a péntek reggel című hírpodcastunk, és erről szólnak a videóriortjaink is, amelyekben bemutatjuk, mi történik a falvak és a kisvárosok Magyarországán.

[00:55:57]A jövőben is olyan anyagokat szeretnénk készíteni, amelyek megmutatják a magyar közélet mélyrétegeit.

[00:56:03]Ha ez neked is fontos, ajándld fel nekünk adód 1%-át, mert a Partizán csak így lehet közös veled, független miattad.