A kormány ment, a gazdasági válság maradt | Interjú Szabó Balázzsal
- A közvetlen vagyonvisszaszerzés maximum néhány száz milliárd forintot hozhat, ami a 90 000 milliárdos GDP és 40 000 milliárdos adóbevétel mellett nem jelentős.
- A korrupció áttételes hatásainak felszámolása sokkal fontosabb: a közbeszerzések 20-40%-os túlárazása évente 1000-4000 milliárd forint megtakarítást hozhat.
- A múltbeli károk nagyrészt nem jóvátehetők, a vagyonvisszaszerzés jogilag is nehézkes – Balásy Gyula önkéntes felajánlása kivétel, nem szabály.
- A NER-es cégek piaci életképessége a kulcskérdés; az építőiparban a Mészáros-birodalom speciális helyzetben van, és egyedi megoldás kell a verseny helyreállításához.
- Varga Mihály jegybankelnök szakmai munkát végez, megtámadása pénzpiaci kockázatokkal járt volna – a csökkenő kötvényhozamok és erősödő forint bizalmat tükröznek.
- A 7%-os államháztartási hiány mellett a választási ígéretek 2000-3000 milliárd forintos éves kiadási többletet jelentenek, miközben a bevételek bizonytalanok.
- A pénzpiacok bizalma kulcsfontosságú: a 65 000 milliárdos államadósságra fizetett kamat 3600 milliárd forint, amit a bizalom olcsóbbá tett.
- A KKV-k közvetlen pénzügyi támogatása értelmetlen, a zombivállalatokat nem szabad életben tartani – a cégeknek az ügyfeleikre kellene koncentrálniuk támogatások helyett.
- A vendégmunkások teljes leállítása túlzás, a 100 000 vendégmunkás a 4,5 milliós foglalkoztatottság mellett kisebbség, és vannak munkák, amiket a magyarok kevésbé vállalnak.
- A Hormuzi-szoros válsága miatt az olajár 104 dollárra emelkedett, de a mostani inflációs kockázat kisebb, mint 2022-ben, mert csökkent az olajintenzitás és az orosz gázfüggőség.
„Szerintem nagyon sokat segítene ennek az országnak, hogyha legalább az emberek, akik ezt fel tudják fogni, meg érdeklődni tudnak ezek iránt a kérdések iránt, egy kicsit sajátjuknak éreznék az országot ilyen szempontból is." – Szabó Balázs
Részletes összefoglaló megjelenítése
A korrupció és a vagyonvisszaszerzés gazdasági hatásai
A közvetlen vagyonvisszaszerzés korlátai
Szabó Balázs szerint a korrupcióval érintett vagyon közvetlen visszaszerzése maximum néhány száz milliárd forintot hozhat, ami a magyar gazdaság és költségvetés méretéhez képest nem jelentős. A magyar éves GDP körülbelül 90 000 milliárd forint, az adóbevételek pedig 40 000 milliárd forint körül alakulnak – ehhez képest a néhány száz milliárd forintos visszaszerzés nem változtat a nagyképen.
„Közvetlenül is persze vissza lehet szerezni valamennyi vagyont, de ezeket, hogyha így becsülni kellene, akkor én maximum a néhány száz milliárdosra tenném, ami nem fogja megváltani azokat a problémákat, amikkel ma szembenéz a magyar gazdaság meg a költségvetés." – Szabó Balázs *
Az áttételes hatások jelentősége
A vagyonvisszaszerzésnél sokkal fontosabbnak tartja az áttételes hatásokat, vagyis azt, hogy a gazdasági ösztönzők a helyükre kerüljenek. Az elmúlt években bizonyos iparágakban egyes szereplők monopolizálták a piacot (például az építőiparban), ami miatt más cégek nem tudtak versenyezni, nem tudtak felépülni. Ez nemcsak árban, hanem minőségben is hátrányt okozott mind az állami, mind a privát szektornak.
Kármán András pénzügyminiszter becslésére hivatkozva elmondta: a közbeszerzések aránya 12 000 milliárd forint a 90 000 milliárdos GDP-hez képest. Ha itt 20-40%-os túlárazás volt, akkor évente 1000-4000 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Szabó Balázs szerint még ha kisebb is a túlárazás, akkor is 1000 milliárdokban mérhető a jövőbeni megtakarítás lehetősége.
„A múltbeli GDP-t nem tudjuk megváltoztatni. A múltbeli vagyonokat nagyon nehezen tudjuk átrendezni. Nyilván egy-két extrém esetben ez lehetséges, nem több százas vagy több ezres esetben. Tehát, hogy azért a legtöbb kár, ami megkeletkezett, az nem jóvá tehető." – Szabó Balázs *
A bizonyítás nehézségei
A vagyonvisszaszerzés jogi szempontból is nehézkes. Ha egy minisztériumban valaki aláírt egy túlárazott közbeszerzést, akkor lehet, hogy csak az ő hűtlen kezelését lehet bizonyítani, de a vállalkozó korrupcióját már nehezebb. Szabó Balázs szerint Balásy Gyula, aki önként felajánlotta a cégeit, kivétel lesz, nem a szabály.
A magántőkealapok kérdése
A magántőkealapok intézményét várhatóan szabályozásváltozás éri majd, mert ezeken keresztül lehetett elrejteni a vagyonokat. Szabó Balázs szerint a TISZA-kormány ezt gyorsan meg akarja lépni. Az eddigi újságírói kutatások alapján ezek az alapok inkább NER-kötődésű vállalkozókhoz kapcsolódnak, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke is tett már erre utaló megjegyzést.
A NER-es cégek jövője és a piaci átalakulás
Tőzsdei hatások
A tőzsdén a NER-es papíroknak nagyon kicsi a részesedése – a négy legnagyobb papír továbbra is az OTP, Richter, Mol és Magyar Telekom. Bár a kormányváltásnak lehetnek nyertesei és vesztesei egyes papírok, ez nem számít igazán jelentősnek. A NER-es cégek esetében a fontosabb kérdés, hogy piaci alapon életképesek lesznek-e, és tovább tudják-e foglalkoztatni a dolgozóikat.
Az építőipar speciális helyzete
Az építőiparban a Mészáros-birodalom annyira erős, hogy bizonyos területeken (például hídépítés) máshol halmozódott fel a szükséges tudás, mert csak ők kaptak közbeszerzéseket. Szabó Balázs szerint itt egyedi megoldást kell találni, és nem lenne jó, ha a régi mintát folytatnák, vagyis egyik kormányközeli vállalkozótól a másikhoz kerülne a piac.
„Tehát most kéne megszakítani ezt a láncolatot. És akkor nem tudom, hogy az a módja, hogy ezt a céget valamiképpen nem tudom majd az államé lesz, tehát ilyen vagy olyan, ebbe most nem akarok belemenni, kiegyezés, vagy pont, hogy Mészáros Lőrincet esetleg bűnösnek találják." – Szabó Balázs *
Lengyelország példáját hozta fel, ahol versenyzőbb piac alakult ki, és ennek köszönhetően olcsóbban építenek lakóingatlanokat, mint Magyarországon, pedig ott euróban nézve magasabbak a bérek.
A NER-es bankok helyzete
Az MBH bankkal kapcsolatban Szabó Balázs nem lát akkora kockázatot, mint amit a kérdés felvetett. A magyar bankszektor tőkearányos megtérülése jelenleg olyan magas, hogy nehéz elképzelni a csődközeli helyzetet. Az MBH-nak van lakossági hitelezése is, nem csak vállalati, és van egy másik alapja is, ami a takarékszövetkezetekből ered. Gazdaságilag ez nem fogja bedönteni az országot.
A jegybanki vezetés kérdése
Varga Mihály helyzete
Magyar Péter az egyetlen fontos Fidesz által kinevezett szereplő, akinek nem ment neki a kampányban – Varga Mihály jegybankelnök. Szabó Balázs szerint ez mértéktartásra vall, mert ha megtámadta volna a jegybankot, az pénzpiaci kockázatokkal járt volna. A csökkenő magyar kötvényhozamok és az erősödő forint nem viselték volna el a bizonytalanságot.
Emellett az elmúlt egy évben az új MNB-vezetés szakmai sapkát vett fel, nem politikai sapkát: nem csökkentették hirtelen a kamatokat, vigyáztak az inflációs folyamatokra, és nem akartak gyenge forintot. Szabó Balázs személyesen is jó döntésnek tartja, hogy Varga Mihály a helyén maradhat.
„Világos, hogy Varga Mihály előtte egy fideszes politikus volt, de most ebben a sapkájában egy szakmai munkát végez, mint az MNB elnöke. És úgy tűnik, hogy egyébként most eddig a kommunikáció alapján, hogy ez működni fog, akkor rászolgált a bizalomra." – Szabó Balázs *
A költségvetési helyzet és a választási ígéretek
A hiány mértéke
Magyar Péter 6,8%-os államháztartási hiányról beszélt, és már találtak is 286 milliárd forintnyi hiányzó kiadást az idei költségvetésben. Szabó Balázs szerint kerekítve 7%-os hiánnyal érdemes számolni, ami a 90 000 milliárdos GDP-hez és a 40 000 milliárdos adóbevételhez képest azt jelenti, hogy jóval többet költünk, mint amennyi bevételünk van.
A kiadási oldal ígéretei
A választási ígéretek között számos jelentős kiadási tétel szerepel:
- Az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése
- A legalacsonyabb nyugdíjak emelése
- Az egészségügyi kiadások GDP-arányos növelése 4%-ról 7%-ra (ez önmagában 2700 milliárd forintos tétel, évente 500 milliárdos növekedéssel)
- A medián bér alatt keresők SZJA-jának csökkentése
Ezek összesen 2000-3000 milliárd forintos kiadási többletet jelentenek, és nem egyszeriek, hanem minden évben terhelik a költségvetést.
A bevételi oldal bizonytalanságai
A legnagyobb bevételi tételek:
-
Korrupció visszaszorítása: Ha a 12 000 milliárdos közbeszerzési volumen 10%-át meg lehet spórolni, az 1200 milliárd, ha 30%-át, az 3600 milliárd forint. De ez 500 és 3000 milliárd között bármi lehet.
-
EU-s források: A következő három évben jelentős EU-s pénzek jöhetnek, ha sikerül hazahozni a befagyasztott forrásokat. GDP-arányosan 2-4%-os többletet is jelenthetnek évente, de ez csak akkor segíti közvetlenül a költségvetést, ha olyasmire költik, amit amúgy is költöttek volna.
-
Kamatcsökkenés: A magyar államkötvények hozamának csökkenése (10 éves 2%-kal) Kármán András számítása szerint a ciklus alatt 2400 milliárd forintot segíthet, de ez az elején kevésbé, a végén jobban érvényesül.
„Óriási számok vannak óriási számokkal szemben. Nagyon sok a tényező, amiről nem tudjuk megmondani, hogy mekkora. A kiadást tudjuk számolni. A bevételek bizonytalanok." – Szabó Balázs *
Az eurózóna-csatlakozás kényszere
Az eurócsatlakozás célja azt jelenti, hogy a 7%-os hiányról nem felfelé, hanem 2-3% irányába kellene elmozdulni. Ezért a kiadási oldalon érdemes óvatosnak lenni, mert a bevételi oldal mennyiségében és idejében is bizonytalan. Ha a kormányzat óvatos marad, az megőrizheti a pénzpiacok bizalmát, ami kulcsfontosságú.
A pénzpiaci bizalom jelentősége
A magyar államadósság a GDP 75%-a, körülbelül 65 000 milliárd forint. Erre a GDP 4%-át, azaz 3600 milliárd forintot fizetünk kamatként. A pénzpiacok bizalma olcsóbbá tette a hiteleket: míg korábban 7,5%-os kamatot kellett fizetni egy 10 éves kötvényre, most 5,5%-ot. Ha a kiadási oldalon hirtelen növekedés történik, de a bevételi oldalon nem látszik siker, ez a bizalom visszájára is fordulhat.
„Tehát ez a bizalom, ez a pénzpiacoknak ez a bizalma olcsósította a hiteleket, amiket mi felveszünk magyarok, és közösen visszafizetjük kamatkiadásként. Tehát ez egy elképesztően fontos dolog." – Szabó Balázs *
A KKV-k támogatásának kérdése
A jelenlegi rendszer kritikája
Szabó Balázs szerint a KKV-kat pénzzel támogatni az esetek 99%-ában nincs értelme. A különadókat, az adókat és a vállalati támogatásokat is fel kellene számolni. GDP-arányosan 3% is volt a vállalati támogatások aránya Magyarországon, ami iszonyatos szám.
Személyes példát hozott: a Hold Alapkezelőnek lehetősége lett volna egy oktatási támogatás keretében fejenként 2,5 millió forintot kapni, ha elküldik a dolgozókat egy másfél napos képzésre. Ezt nem vették igénybe, mert nem tartották helyesnek.
„Tehát a legtöbb cég nem tud két napnyi munkával, nem tudom fejenként 2,5 millió forint pénzt termelni. Tehát ez elképesztően jó. Másik oldalról belegondolok, hogy úristen, hát ezt az állam minek adná nekünk oda?" – Szabó Balázs *
A zombivállalatok problémája
Ha egy cég csak állami támogatásokból tud élni, akkor arra nincs igény a piacon – ezeket zombivállalatoknak nevezik, és rosszak a gazdaságnak. Szabó Balázs szerint a támogatások nagy része valójában a multikhoz ment, hogy idecsábítsák őket, nem a KKV-khoz. A Fidesz előszeretettel adóztatta és hozta nehéz helyzetbe a már itt lévő cégeket, miközben az újonnan betelepülőknek kedvező környezetet teremtett.
A politikai kockázat
Szabó Balázs nem gondolja, hogy a támogatási rendszer átalakítása politikailag kockázatos lenne, mert a teljes foglalkoztatás miatt ezek az emberek tudnának máshol dolgozni. A legnagyobb bajnak azt tartja, hogy a cégekben sokan azon gondolkodnak, hogyan kerüljék el a különadókat és hogyan nyerjenek el támogatásokat, ahelyett hogy az ügyfeleik problémáinak megoldására koncentrálnának.
A vendégmunkások kérdése
A stop kritikája
Szabó Balázs nem ért egyet a TISZA-kormány azon tervével, hogy június 1-jétől teljesen leállítják a vendégmunkások behozatalát. Szerinte a nulla túlzás. Magyarországon 4,5 millió ember dolgozik, és körülbelül 100 000 vendégmunkás van, ami kisebbség. Vannak olyan munkák (például monoton gyári munkák, futárkodás), amiket a magyarok már kevésbé szeretnek elvégezni.
„Tehát ha Magyarországnak azt látnánk, hogy az a problémája, hogy a nem tudom ugye itt úgynevezett gazdasági bevándorlók elöntenének minket, lenyomják a magyar béreket, akkor értem ezt a vitát. De amúgy bocsánat, ilyen mikroszinten amúgy sok ilyen tapasztalat van." – Szabó Balázs *
Társadalmi és gazdasági dimenziók
Elismeri, hogy mikroszinten (például Nyírbátorban) valós tapasztalat, hogy valaki azért nem jut munkahelyhez, mert vendégmunkásokkal töltötték fel a pozíciókat. Ugyanakkor a kampány mögött társadalmi kérdés is van: a bevándorlók iránti gyűlölet, amit a Fidesz felkorbácsolt. Bécs példáját hozta, ahol a vendégmunkásoknak köszönhetően több mindent fel tudnak újítani, jobb az infrastruktúra.
A munkanélküliség 10 éves csúcson van, de ez 5% körüli, nem 10%-os, így nem drasztikus a helyzet. Szabó Balázs nem számít 10%-os munkanélküliségre Magyarországon.
A Hormuzi-szoros válsága és az olajár
A jelenlegi helyzet
Donald Trump nem tudta megoldani az iráni válságot és a Hormuzi-szoros körüli problémát. A szoroson nagyon kevés hajó jut át, ami fontos a nemzetközi olajkereskedelem szempontjából. A napi 100 millió hordós világtermelésből 20 millió hordó megy át itt.
A gazdaság rövid távon jól alkalmazkodott: van egy Szaúd-Arábián keresztül vezető csővezeték (5 millió hordóval csökkentve a kiesést), a termelők növelték a kitermelést, a tartalékokat elkezdték felhasználni, Kína visszafogta a vegyiparát, és az orosz tankerhajók szankcióit is enyhítették. Amerika több finomított olajat exportál.
A hosszú távú kockázatok
A probléma az, hogy a piac nem kitermeléssel és hosszú távú megoldással reagált, hanem a tartalékok felhasználásával. Ez nem fenntartható örökké. Az olajár 70-80 dollárról 104 dollárra emelkedett hordónként. Az energiaintenzív iparágak állnak le először, de ellátási hiány nem lesz – Magyarország meg tudja venni az olajat, csak drágábban.
„Nem tudjuk, hogy mikor üt be a baj, de beüt a baj, tehát ez nem maradhat így örökre vagy hosszú hónapokra." – Szabó Balázs *
A Hold Alapkezelő óvatosabban választja meg a részvénykitettségét, mert úgy látják, hogy a tőzsde egyelőre optimista, és nem foglalkozik a problémával. A két éves gáz- és olajárak már a visszarendeződést árazzák.
Inflációs kilátások
Miért nincs most akkora veszély?
Szabó Balázs nem számít a 2022-2023-ashoz hasonló, 20% feletti inflációra. Több oka is van ennek:
-
Csökkenő olajintenzitás: 50 évvel ezelőtt 2,5 hordó olajat használtunk fel egy egység GDP-hez, ma már csak 1-1 hordót. A szolgáltató szektor növekedésével az olaj egyre kevésbé fontos.
-
Más gázhelyzet: A korábbi inflációs sokk fő oka az volt, hogy Európa 40%-ban orosz gázt importált, és ez hirtelen kiesett. Ma már csak 5-7% az orosz gáz aránya. A gázár 20-30 euró/megawattóráról 300 fölé ment, most 30-50 euró/megawattóra körül van.
-
Jobb kiinduló helyzet: A világban az inflációk lefelé jöttek, a készletek magasabbak voltak, így egy jobb helyzetből megyünk bele a mostani válságba, kevésbé hirtelen.
„Egyszerűen mások a fundamentumok, mint akkor, és Magyarország nem tud szerintem ilyen helyzetbe kerülni ebből a válságból, mint amiben akkor voltunk." – Szabó Balázs *
Szabó Balázs bízik abban, hogy Donald Trump a novemberi választásokra kénytelen lesz valamilyen megoldást találni, mert katasztrofális eredményeket érne el, ha nem oldja meg a helyzetet.
Állampolgári tudatosság és gazdasági szemlélet
Szabó Balázs szerint fontos lenne, hogy a magyar emberek a sajátjuknak érezzék az állami vagyont és az államadósságot. A Fidesz úgy kezelte ezeket, mintha az ő ügyük lenne, és az állam összefolyt a párttal. Ha az emberek elkezdenek ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, és a saját pénzüknek tekintik az adóból befizetett összegeket, akkor elindulhat egy pozitívabb elvárás és számonkérés.
„Szerintem nagyon sokat segítene ennek az országnak, hogyha legalább az emberek, akik ezt fel tudják fogni, meg érdeklődni tudnak ezek iránt a kérdések iránt, egy kicsit sajátjuknak éreznék az országot ilyen szempontból is." – Szabó Balázs *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Balási Gyula" – az átiratban többször szerepel „Balási Gyula" név, ami valószínűleg Balásy Gyula kommunikációs vállalkozó nevének elírása. A kontextus alapján (cégek felajánlása, interjú Magyar Péter testvérének csatornáján) egyértelműen Balásy Gyuláról van szó.
-
„Mészáros Linc" – az átiratban „Mészáros Linc" szerepel, ami nyilvánvalóan Mészáros Lőrinc nevének ASR-hibás változata.
-
„Eliosz féle, Tiborz István féle sztori" – az átiratban „Eliosz" és „Tiborz István" szerepel, ami az Elios-ügyre és Tiborcz Istvánra utal.
-
„Matolcsi György" – az átiratban „Matolcsi György" szerepel, ami Matolcsy György nevének elírása.
-
„Vitézi Dávid" – az átiratban „Vitézi Dávid" szerepel, ami Vitézy Dávid nevének ASR-hibás változata.
-
„hormoziszoros" – az átiratban „hormoziszoros" és „hormoni szoros" alakok szerepelnek, ami a Hormuzi-szorosra utal.
-
„Kárván András" – az átiratban „Kárván András" szerepel, ami Kármán András nevének elírása.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:05]Miközben minden napra jut valamilyen politikai látványosság, aközben az új kormány elég nehéz helyzetben vette át a gazdaságot.
[00:00:10]Hogyan lehet betömködni a hiányt anélkül, hogy ne kelljen megszegni a választási ígéreteket, és mit lehet kezdeni a vagyon visszaszerzéssel kapcsolatos vállalásokkal?
[00:00:18]Erről szól a ma esti adásunk, amit kedd este rögzítünk Szabó Balázssal, a Holdalapkezelő vezérigazgatójával.
[00:00:24]Szia Balázs, köszöntelek az adásban.
[00:00:27]Szia, én is köszöntöm a nézőket, hallgatókat.
[00:00:28]Kezdjük az elszámoltatás és a vagyonvisszaszerzés kérdésével, ami a Tiszapártnak az egyik legközpontibb ígérete volt az egész választási kampányban.
[00:00:37]És ugye ez nem csak morális meg büntető jogi, hanem gazdasági kérdés is igazából, hiszen a nagy korrupció az a gazdaságot is visszaveti.
[00:00:43]Volt egy ilyen számítás például a portfólión, hogy a 2024-es magyar gazdasági teljesítményből 6500 milliárd Ft hiányozhatott a korrupció miatt.
[00:00:52]Az élő óriási összeg.
[00:00:55]Fog ez menni szerinte?
[00:00:57]Tehát lehet valamilyen látható, értelmezhető eredményt elérni ebben a témában?
[00:01:03]Ö szerintem sokkal fontosabb lesz majd az áttételes hatás, de először beszéljünk közvetlen hatásokról.
[00:01:07]Tehát közvetlenül is persze vissza lehet szerezni valamennyi vagyont, de ezeket, hogyha így becsülni kellene, akkor én maximum a néhány száz milliárdosra tenném, ami nem fogja megváltani azokat a problémákat, amikkel ma szembenéz a magyar gazdaság meg a költségvetés.
[00:01:23]90000 milliárd Ft-e a magyar éves GDP, 40000 milliárd Ft körülbelül.
[00:01:29]Ennyi volt mondjuk tavaly az, amit beszedtek adóban, tehát ez a költségvetésnek a bevételi oldala.
[00:01:32]Most ehhez képest több 100 milliárd Ft az valami, de azért nyilván látjuk, hogy a a nagyképen nem fog változtatni.
[00:01:38]Ami miatt szerintem mégis nagyon fontos, és most gazdasági kérdésekről beszélk, nyilván morálisan is nagyon fontos, de gazdasági kérdésekről beszélek, az az, hogy az ösztönzők a gazdaságban a helyükön legyenek.
[00:01:51]Tehát az, ami eddig folyt bizonyos iparágakban, hogy akár egy szereplő teljesen monopolizált egy iparágat, mondjuk az építőipar vagy annak egy van annak részein, abból ugye az következhetett, hogy más cégek nem tudtak felépülni, nem tudtak versenyezni.
[00:02:06]Egy idő után egyértelmű volt, hogy sok helyen egy-egy cég nyeri a a közbeszerzéseket, hiszen más nem is tudott elindulni, nem tudott megfelelni az indulási feltételeknek.
[00:02:14]Ebből az következett, hogy nem csak az, hogy tehát ugye itt arról beszélünk, hogy túlározott közbeszerzésekből szerzett vagyonokat vissza lehet-e venni.
[00:02:21]Ugye elsősorban itt erről szól a a korrupciós kérdés, de de hogy en en ennek ugye van egy csomó következménye, hogy egyébként a az, amit túlárazottan építettek, annak milyen volt mondjuk a minősége, akkor az a szereplő, aki nem tudott elindulni, az az a az mi az a kihagyott lehetőség, amiről ő lemaradt?
[00:02:40]Ő mennyivel csinálta volna jobban?
[00:02:42]Nem csak ár, hanem megint csak minőség kérdésében.
[00:02:43]Ha kialakult volna egy versenyzőpiac, az mennyivel lett volna jobb?
[00:02:47]Nem csak az állami szektornak, hanem a privát szektornak.
[00:02:51]Na és a jövőben ezek 1000 milliárdok, tehát hogy ezek sokkal nagyobb pénzt jelentenek.
[00:02:58]Ugye Kármán András a a pénzügyminiszter is beszélt erről, hogy szerinte 12000 milliárd Ft a közbeszerzés aránya, ugye most mondtam a ugye ezt lehet hasonlítani ez a 90000 milliárdos GDP-hez.
[00:03:08]És hogyha itt volt hát ő 20-30- 40%-os túlároz túlárazásokról beszél, hogyha ezt valaki beszorozza, akkor ut ilyen 1000, 3000 4000 sat, tehát ilyen nagyon nagy számokat kap, amit ugye elméletileg évente meg lehet spórolni, ha ekkora túlárazások voltak, de ha csak kisebbek, tehát lehet, hogy Kármán Andrásnak a feltételezése túlzás, akkor is áttételesen azt gondolom, hogy ez 1000 milliárdokat jelent.
[00:03:30]Úgyhogy ez egy elképesztően fontos kérdés.
[00:03:33]De de akkor azt mondod, hogy az a ami ebből pénzlátható lesz, az elsősorban nem az, ami emiatt majd megjelenik a magyar költségvetésben, vagy az állami vagyonban, hanem ez inkább olyasmi, ami később nem fog elfolyni úgy, ahogy eddig elfolyt.
[00:03:45]Igen.
[00:03:45]Igen.
[00:03:45]És az az sokkal fontosabb hát visszaszerezni.
[00:03:48]Tehát képzeljük el, hogy a minisztériumokban valakik aláírtak túlárazott közbeszerzéseket.
[00:03:54]Ezeket meg kell keresni.
[00:03:54]Akkor akkor lehet, hogy meg lehet büntetni azt, aki aláírt egy ilyen szerződést a minisztériumban.
[00:04:00]De hogyha az adott vállalkozó, aki ezt elvégezte, arról nincs effektíve, nem tudom, egy valamilyen tényadat, hogy ő visszaadott abból a pénzből, akkor akkor azért nehezen lehet bizonyítani már az ő ő korrupcióját.
[00:04:15]Tehát lehet, hogy csak a ugye a a a minisztériumban lehet valakinek a hűtlenkezelését bizonyítani, tehát hogy azért ez nem lesz egy ilyen egy ilyen egyszerű menet ennek a a pénznek a a visszaszerzése.
[00:04:27]Tudom, hogy Balási Gyula két hete mondta, amit mondott, és hogy ő magától felajánlotta a cégeit.
[00:04:31]Tehát én azt gondolom, hogy ő lesz a kivétel és nem a nem a szabály.
[00:04:34]Igen, de ezt pont ezt akartam kérdezni, hogy te ezt egyébként hogy értelmezted az ő mozgását, az, hogy tényleg elment kalosszát járni egyébként Magyar Péter testvérének a csatornájára, aminek talán lehetett jelentősége ilyen szempontból.
[00:04:45]Te mit olvasol ki ebből?
[00:04:48]Hát nyilván ne nem akarok az ő fejével gondolkodni, vagy hát ezt így elég nehéz is lenne.
[00:04:53]Ő valamiért azt használta ki, hogy számára ez a racionális lépés lehet, hogy félt valami rosszabbtól, nem tudom megmondani.
[00:05:00]Jó, beszéltünk most a túlárazott szerződésekről.
[00:05:02]esetleges silány teljesítésekről.
[00:05:04]Egyébként erre mondjuk ilyen klasszikus példa lehet ez az Eliosz féle, Tiborz István féle sztori például még a 2010-es évek közepéről, de mondjuk egy másik ilyen korrupciós csatorna ez ugye mondjuk az ilyen a piacoknak a totális átalakítása, amivel szintén sokszor találkozhattunk az elmúlt 16 évben, mondjuk a trafikmutyikkal, trafikmutyival vagy más ilyen koncessziókkal.
[00:05:27]Szerinted az ilyen ügyekben van bármi mozgástér?
[00:05:31]Mármint az utólagos igazságtételben?
[00:05:33]Igen.
[00:05:34]Nem a szakterületem.
[00:05:36]Ezért nem akarok nyilatkozni róla.
[00:05:37]Szerintem inkább jogi terület, mint mint közgazdasági.
[00:05:40]Nehezen látom, hogy itt elindulhatnának elindulhatnak perek és mondják meg a jogászok, hogy hogy itt ezt el lehet érni valamit.
[00:05:46]Így első becslést ezt is elég nehéznek látom.
[00:05:51]De gazdasági szempontból egyébként mennyire lenne jelentős, hogyha ebben tudna valami eredményt felmutatni az új igazságszolgáltatás?
[00:05:58]Hát ugyanaz, hogy mit üzen a jövőre nézve.
[00:06:00]A múlton ilyen szempontból nem tudunk változtatni.
[00:06:01]A múltbeli GDP-t nem tudjuk megváltoztatni.
[00:06:03]A múltbeni vagyonokat nagyon nehezen tudjuk átrendezni.
[00:06:06]Nyilván egy-két extrém esetben ez ez lehetséges, nem több 100-as vagy több ezres esetben.
[00:06:11]Tehát, hogy azért a legtöbb kár, ami megkeletkezett, az nem jóvá tehető.
[00:06:17]Hiszen de mondom, tehát azok a károk, hogy mennyi mennyi olyan vállalkozó nem jutott esetleg akár közbeszerzéshez, akár máshoz, tehát akár fair piaci versenyhez, azon buktuk a legtöbbet, és azt nincs az a jogász, aki ezt helyre tudja tenni.
[00:06:32]Tehát ezek az áttételes hatások sokkal nagyobbak voltak, és hogy ezt ezt utólag nem lehet helyre tenni.
[00:06:38]Úgyhogy szimbolikusan van jelentősége, de azért van jelentősége, hogy tudjuk, hogy ha jövőben ilyet csinálunk, akkor lehet, hogyha valaki bűncselekményt követ el, akkor börtönbe kerülhet érte.
[00:06:48]Még egy ilyen gyakran látott példa, ez a cégharmozások kérdése.
[00:06:51]Tehát amikor cégeket alapítottak, cégeket vásároltak fel, aztán hízlaltak tovább állami megbízásokkal és rejtettek el mondjuk ilyen magántőke alapokba.
[00:07:00]Nyilván ez is megint csak egy jogi kérdés, hogy ezekkel vajon mit lehet kezdeni, de mégis hogy látod, hogy ez ez valami olyasmi, aminek neki lehet menni, érdemes foglalkozni ennek a felfejtésével, vagy vagy itt is annyira nehéz lehet a bizonyítás, hogy ez nem biztos, hogy gazdasági szempontból értelmezhető eredményre vezetne.
[00:07:18]Tehát ugye a magántőke alapoknak az intézményét az biztos, hogy szabályozásváltozás fogja érni.
[00:07:21]Tehát az, hogy így el lehet rejteni a a vagyonokat, ez ez azt gondolom, hogy ez egészen biztosan a a Tisza kormánynak a tehát ezt gyorsan meg akarják majd lépni, hogy ez ez nem maradhasson így tovább.
[00:07:33]Ög az, hogy milyen üzleteket kötöttek a magántőke alapokban, amik én nem tudom kizárni, hogy nem csak NERS kötődésű vállalkozók voltak ilyenek, tehát hogy lehet, hogy volt aki becsületesen alapított magántőke alapot.
[00:07:50]Többségében, amit eddig újságírók által, akik megkutatták, tudunk, abból az jön le, hogy ez inkább a Neres vállalkozóknak volt a volt az ügye.
[00:07:56]És hát jó ezt tisztán látni ezzel kapcsolatban.
[00:08:01]Ugye itt már maga a Magyar Nemzeti Bank elnöke is tett egy tett egy megjegyzést, és újságírók ezt ezt jól látják a amit eddig nyomoztak, vagy az az a valóság.
[00:08:09]Úgyhogy nyilván ez egy meleg ágya lesz annak, ahol ahol el lehet kezdeni azt a fajta nyomozást, hogy hogy történt-e esetleg korrupció.
[00:08:16]Ugye most az előbb beszéltünk már a közbeszerzéseknél Balási Gyulának a izé pánikékszerűnek tűnő interjújáról.
[00:08:21]Öt az elmúlt egy hónapban úgy tűnik, hogy mióta megtörtént a a kormányváltás, hogyha nem is nagyon ilyen zuhanórepülésben, de hogy a a n Neres cégeknek a a részvényárfolyamai azért esni kezdtek, mondjuk még a For-nek is, amit leginkább olyannak szoktak mondani, ami piaci viszonyok között is mondjuk egy működőképes cég lenne.
[00:08:40]Lehet valami negatív hatása a tőzsdére annak, hogyha elhúzódik az elszámoltatás, vagy egyáltalán ezt a visszaesést te most hogy értékeled?
[00:08:50]Törsdinek nagyon kicsi része van a NRES papírok.
[00:08:52]Tehát a OTP Richter Mall, Magyar Telekom még mindig a négy legnagyobb papír.
[00:08:57]Itt is fontosak, tehát mondjuk a Molnán nyilván nagyon fontos, mi történik az állammal.
[00:09:03]Tehát nem azt akarom mondani, hogy az egész rendszerváltozásnak, kormányváltozásnak ne lehetnének nyerteséi vagy vesztesei egyes papírok.
[00:09:09]Csak azt mondom, hogy az ami effektíve ennek a vesztese, az egy ez kis rész nem számít igazából.
[00:09:13]olyan szempontból szerintem számítanak a Neres cégek, és itt nem szűkíteném le a tőzsdére, hogy Forig vagy Opus vagy bármi más.
[00:09:23]Tehát privát cégek, tehát olyan cégek, amik nincsenek a tőzsdén, mint a Mészárosnak az építőipari cégei, de nyilván itt 1000 1000 példát lehet mondani mindenféle iparágakban, telekommunikációtól a biztosító cégeken keresztül, a bankokon satöbbi.
[00:09:37]Tehát ugye mindenhol megvoltak ezek a ezek a neres cégek.
[00:09:41]Tehát az, hogy ezek piaci alapon életképesek lesznek-e, az egy fontos kérdés olyan szempontból, hogy akkor működik-e tovább az a modell, ami ezt ezeket az embereket, akik benne dolgoztak, foglalkoztatni tudja-e őket.
[00:09:55]És akkor ugye ott lehet egy átalakulás.
[00:09:57]Én a piaci alapon, tehát attól nem félek, hogy néhány cég lehet, hogy csődtbe fog menni, állami segítség nélkül nem tud megmaradni, akkor az fog történni, hogy sajnos el kell bocsátani ezeket az embereket.
[00:10:06]De azért egy csomó iparákban van olyan piac, hogy aztán majd ezek másik ezek az emberek majd másik cégekben fognak dolgozni.
[00:10:13]De mondjuk a NER által iparágok azok ilyen iparágak egyébként?
[00:10:16]Hát ugye itt szét kéne szálazni.
[00:10:16]Tehát például az építőiparban a a Mészáros birodalom az annyira erős, hogy beszéltem építőipari cégvezetőkkel, hogy azt mondják, hogy most jelenleg például, hogyha hidat kéne építeni, akkor nem biztos, hogy tud más.
[00:10:29]Merthogy ott halmazódott fel a tudás, egyszerűen azért, mert ugye ők kaptak csak közbeszerzést, meg ők tudtak építkezni az elmúlt most már sok évet a lánc felújításánál is téma volt.
[00:10:40]Így van.
[00:10:40]Abszolút.
[00:10:40]És ez nagyon fontos, hogy akkor most ugye mi a teendő?
[00:10:41]Tehát ha akarunk tegyük fel hidat építeni, akkor most mit kell csinálni?
[00:10:44]Hát nyilván nem adhatjuk Mészáros Lincnek az újabb közbeszerzést, akkor de hát közben ugye akkor egyébként lehet külföldi cégnek adni, tehát végezheti, nem tudom, a Strabag, vagy egyébként hát ugye lehet, hogy majd átalakul a a piac, de azért ugye az megint nem lenne szép, hogyha nem tudom Mészáros Lőrinc az úgymond kényszerítve lenne, hogy egy másik kormányközeli vállalkozónak adja tovább, mert akkor vinnénk tovább, hogy volt valahogy az MSZPSDSz kormányok, aztán volt Simicska Lajosnak az érája, aztán Mész.
[00:11:13]Tehát, hogy igazából körforgás és akkor és akkor mindig kell találni egy embert, akinek a neve alatt a nem tudom magyar nagy építőpari cég van.
[00:11:21]Tehát ez ez nyilván ez nem egy jó.
[00:11:21]Tehát most kéne megszakítani ezt a láncolatot.
[00:11:25]És akkor nem tudom, hogy az a módja, hogy ezt a céget valamiképpen nem tudom majd az államé lesz, tehát ilyen vagy olyan, ebbe most nem akarok belemenni, kiegy kiegyezés, vagy pont, hogy mészáros lőrincet esetleg bűnösnek találják.
[00:11:37]Tehát, hogy itt sok sok útja van, hogy hogy kerülhet ide ez a dolog, de hogy hogy jó lenne, ha ha nem a régi dolgot folytatnánk.
[00:11:43]És eg egy ilyen típusú cégnél, ahol ahol tényleg hogy mondjam, ha szétesik az a tudás, akkor veszít valamit az ország, az az egy bonyolult, és azzal egyedileg kell foglalkozni.
[00:11:53]De azért ez a ritkább.
[00:11:53]Most szerintem pont ilyen ez a hídépítés példája akkor, de hogy azért ez a ritkább, tehát hogy a pénzügyi szférában, a telekommunikációs szférában, egy csomó másik szférában, ahol a ahol a NER cég mondjuk le leuralta azt a piacot, vagy nem csak nem biztos, hogy leuralta, csak egy nagy szereplővé vált.
[00:12:11]Meg amúgy is ugye ez úgy működött mindig, hogy a vagy kiskereskedelemben, hogy ugye azokat a szektorokat, azok nagy különadót kaptak, és akkor esetleg a Neres cég fel tudott mellette épülni, mert rá esetleg nem vonatkozott úgy a különadó, vagy pont azért, mert a különadó olcsóbbá tette az adott cégeket, fel tudta vásárolni a a a Neres olcsóbban a a az egyébként eredetileg külföldi tulajdonú vállalatot.
[00:12:32]Tehát, hogy ez ezekben az iparákakban ez ez egy ez egy nagy kérdés lesz, hogy hogy lesz átalakulás.
[00:12:37]De itt azért itt azért azt mondom, hogy ha elbuknak a ner cigek, akkor a piac az szépen felszívja majd ezeket a ezeket a dolgozókat, munkavállalókat.
[00:12:45]Tehát én azért kevésbé félek attól, hogy ugye egyébként sokan mondták olyanok is, akik kritikusak voltak a a Fidesz érával, hogy hát nem lenne jó azért, ha ez összomlanna, mert hát itt akkor gazdasági összeomlás lesz, mert hát ez a sok nagy cég, amit már uralja a Magyarországon egy csomó piacot, az majd az majd összomlik, és itt maga alá temet mindent, és ebből egy ilyen nagy gazdasági vás lesz.
[00:13:03]Ebbe ebbe egyáltalán nem hiszek.
[00:13:05]Tehát, hogy ez szerintem ez a ez ez nem a realitás.
[00:13:10]De azt se mondom, hogy hogy nem lesznek majd érdekes történetek, cégleépítések.
[00:13:14]Nyilván feltételezen már azért el is indultak.
[00:13:17]Hát mondjuk a médiában nyilván ez nagyon látványos, hogy a NER médiában már leépítések vannak.
[00:13:21]Nyilván ez a jéghegy csúcsa, mert mert ezt látjuk meg.
[00:13:25]A média az van ugye elképesztően a politikának egy fontos, vagy talán a leg politikának a legfontosabb iparág.
[00:13:28]és hogy de hogy ez hogy csorog át majd más iparágban.
[00:13:33]Biztos látni fogunk hasonlóan ehhez leépítéseket.
[00:13:35]Fel fogja szívni szerintem a piac.
[00:13:37]Tehát ez nem ez lesz a top 10 magyar gazdasági kérdés, hogy hogy mi fog történni a a neres cégekkel, de például a mészáros építőcsoportját azt azt meg kell ott meg kell találni valami egyedi megoldást.
[00:13:47]Na igen, és erre akartam visszatérni, mert akkor ha jól értem, akkor azt mondod, hogy igazából az építőipar az, ahol ahol ott viszont tényleg akár olyan szempontból, hogy ott az a munkaerő elbocsátásán szempontjából is súlyos problémát jelenthet, hogy hova menjenek el dolgozni azok az emberek, másrészt meg olyan szempontból is, hogy ki csinálja meg a projekteket ezután.
[00:14:03]Szóval, hogy akkor az építőiparban ott tényleg ott milyen kifutásai lehetnek ennek az ügynek.
[00:14:10]Hát most mondom a jogi részét félretettem.
[00:14:11]Lehet, hogy itt az a morális igazságosság, hogy vagy így vagy úgy, mindenki majd a módszertant gondolja mögé, az államhoz kerül a Mészáros Lőrincnek a a cége.
[00:14:19]Ö és ez lehet egyfajta megoldás.
[00:14:23]Mondom, én nem annyira hiszek abban, hogy rá kell mutatnunk egy következő vállalkozóra, aki majd megkapja, vagy politikai kapcsolatok útján megkapja.
[00:14:32]Nyilván lehet piaci útja, hogy valahogy majd tőle felvásárolják.
[00:14:36]Most ugye nehéz elképzelni így a magyar viszonyok között, hogy ez teljesen politika függetlenül történik.
[00:14:40]Tehát nyilván a vége az az lehetne, hogy egy versenyző piac alakul ki.
[00:14:44]Tehát a a például azt lehet látni, hogy Lengyelországban, ahol Euróban nézve drágább a munkaerő, a végén a lakóingatlanokat olcsóbban építik fel.
[00:14:57]Miért van ez?
[00:14:57]Hát sok sokban azért, mert egyébként egy sokkal versenyző piac.
[00:15:00]Nem csak azért, mert nagyobb Lengyelország és nem tudom méretgazdaságosság van, hanem azért is, mert ahogy felépül a vállalatok szerkezete, tehát nem tudom, vannak tervezők, van a nem tudom, aki felépíti a a a betont meg a meg a vasat először, és van aki meg nem tudom, a belső építészetet csinálja, és azt építi fel, és akkor ezekben különböző versenyző szektorok lehetnének, ami Magyarországon még valószínűleg annyira nem versenyző.
[00:15:27]egyébként most én személyesen is nem tudom építkezek és azt látom, hogy a feleségem, aki ezt intézi egy csomó lengyel céget lát, akitől már lehet vásárolni, nem tudom a csapot meg az egyéb mindenféle ilyen belsőépíteszteket.
[00:15:38]Valahogy a lengyel piac az ebbe tudott sikeres lenni, és most megpróbál éppen nemzetközileg is versenyképesebb lenni.
[00:15:43]Tehát lengyel gyártóknak a a az építőiparban mindenféle termékeit meg lehet venni.
[00:15:51]Ott úgy alakult, hogy ez egy erősen versenyző piac lesz.
[00:15:52]És hát lássd csodát, olcsóbb lett a felhasználónak, aki a végén építi az ingatlant.
[00:15:59]Magyarországon mondjuk ez egy nem kis probléma, hogy mennyit növekedtek a az ingatlanárak.
[00:16:02]Ehhez képest nálunk épül a legkevesebb ingatlan, és ami épül, az például drágábban, mint egy mint a Lengyelországban, ahol a bérek magasabban vannak.
[00:16:10]Tehát azért itt itt könnyű az építőiparba, hát finoman fogalmazzak, tényleg hát óriási problémákat találni.
[00:16:17]Tehát tehát ez egy itt azért itt azért azt gondolom, hogy ha a piacot hagyják dolgozni, akkor ez nagy mértékben tud javulni.
[00:16:25]És mi lesz a Neres bankokkal?
[00:16:25]Ugye ez a amiatt is érdekes, hogy ez már korábbi választásokon is téma volt, hogyha mondjuk ezek a mondjuk kormányváltás esetén mondták ezt már 2018-ban is, hogyha majd mondjuk bedőlnek ezek a túlhitelezett cégek, neres cégek, akkor ez törlesztési problémákhoz vezethet, nem fogják megkapni a bankok a pénzeiket és összeomlás lehet belőle.
[00:16:46]És hát azóta mondjuk ez csak fokozódott.
[00:16:48]Nyolc évvel ezelőtt még mondjuk az Exzin bankról volt szó, mint ami ilyen típusú hiteleket adott, de azóta létrejött az NBH, ami az ország második legnagyobb bankja lesz.
[00:16:58]Szóval ennek mi lesz a kifutása szerinted?
[00:17:01]Ezt szét kell választani.
[00:17:01]Tehát az EXIM bank vagy akár a Magyar Fejlesztési Bank, ugye ezek állami hátterű bankok.
[00:17:06]Tehát itt a itt ezeket a tám ugye amúgy is sokszor ezeket ugye az EIMBank támogatott hiteleket ad végeredményben, ugye, hogy tudjanak nem tudom, exportálni a magyar cégek.
[00:17:15]Itt itt ugye sokszor volt állami támogatás a hitelek mögött.
[00:17:19]Ugye ennek a mértéke a a kérdéses, de de az Eximbank az egy más típusú dolog, mint az MBH, ami ugye hát magánbank, mondjuk így.
[00:17:28]Nyilván eddig ugye NRES meg mindenféle állami kötődéssel, de hogy egyébként a a az MBH-nak és minden banknak Magyarországon azt tudom elmondani, hogy a nagyon jó volt az, hogy egyébként Magyarországon magasak lettek a kamatok, tehát az állampapírokon jól lehet keresni, ezzel szemben a betétek nullaközeliek vagy nagyon alacsonyak.
[00:17:46]Tehát ebből van most egy olyan erős casója a bankoknak.
[00:17:48]Úgy is mondhatnám, hogy a magyar bankoknak a tőkarányos megtörése ma olyan magas, hogy igazából nehéz elképzelni, hogy most csődt közelben lenne.
[00:17:55]Ezt most nem nem vagyok MBH-nak specialistája, de úgy általában a bankszektor, de ezenből az MBH.
[00:18:00]Tehát nincs, én azt gondolom, hogy most nincs ilyen veszély a a magyar bankszektorban, hogy hogy emiatt csődtközeliek lennének a bankok.
[00:18:07]ki megelemzi ezt, az meg tudja nézni, hogy a azért az NBH-nak is hát van van sokféle hitele, nem csak vállati hitelezése van, ami most potenciálisan ugye itt azt kérdezett, hogy itt van-e kockázat.
[00:18:18]Ha itt van is kockázat, akkor is van mint neki is lakossági hitelezése.
[00:18:22]Ö és ugye ezen belül van ingatlanhitelezés, meg szabadfelhasználásul csomó részt lehet bontani.
[00:18:29]Ugye az NBH-nak is van egy úgymond egy múltja, ugye még a takarékszövetkezetekből lett ez valahol.
[00:18:35]Tehát azért van van egy van egy másik alapja is, ami ugye nem igazán kötődik a a ahhoz, amit kérdezel, ugye a vállalatielezéshez vagy a NRES cégeknek a vállalatitelezéséhez.
[00:18:45]Szóval akkor ezt más kategóriába sorolod, mondjuk, mint a Mészáros cég csoport esetében.
[00:18:49]Igen.
[00:18:49]És én most nem tehát itt most én nem a morális oldalát fogtam meg, hanem itt csak a gazdasági oldalát.
[00:18:53]Igen.
[00:18:55]Tehát nem látom itt ezt a fajta kockázatot, hogy ő tehát ő nem közbeszerzésekből élt, vagy ezt nyilván 1000 úton kapcsolódott az államhoz, de de mégis nem a közbeszerzésekből élt.
[00:19:06]Nyilván aki a hidat építi, az meg hát hidat általában csak az államok építenek, ezért ezért ő meg a közbeszerzésekből él.
[00:19:12]Tehát ugye ez egy teljesen másik piac, de ugyanakkor meg politikai szempontból lehet ott kockázat, nem?
[00:19:17]Hogyha mondjuk a bankszektor az mondjuk jobban megússza, mint más szektorok.
[00:19:23]ö az elszámoltatást a Igen.
[00:19:26]De ezt morális kérdésként tudom feltenni.
[00:19:29]Tehát a a bankszektorban van nyolc bank, ugye legnagyobb az OTP, utána van több, aki a ugye a külföldi anyavállalatnak a lánybankja.
[00:19:37]Tehát itt azért van egy NBH-n kívül is egy egy működő piac, vagy NBA-val együtt is egy működő piac.
[00:19:43]Tehát ugye ez ez itt talán kevésbé érzékeny ez a ez a kérdés ilyen szempontból.
[00:19:48]Tehát mondom gazdaságilag ez nem fogja bedönteni az országot.
[00:19:50]Ez a ez a kérdés.
[00:19:52]Szerintem egyébként a MBH-ról is, amit beszéltem, tehát nem nem félek attól, hogy ott ilyen nagy probléma lenne, mint ahogy feltetted a a kérdést, stabilan működik.
[00:20:02]És annak mi az üzenete, vagy a jelentősége szerinted, hogy mondjuk Varga Mihály jegybankelnök, az egyetlen olyan fontos Fidesz által kinevezett szereplő, akinek mondjuk kezdettől fogva nem ment neki Magyar Péter, tehát mert a kampányban is világossá tette, hogy ő hogy őt egy elfogadható szereplőnek látja, aki a helyén maradhat.
[00:20:17]Szerintem Magyar Péter itt mértéktartásul adott tanúbizonyságot, hiszen szinte tényleg, ahogy mondod, mindenkit felsorolt Varga Mihályt.
[00:20:26]Nem.
[00:20:29]Itt ugye a pénzpiacok, pénzpiaci kockázatokkal kellett volna szembenéznie, azt gondolom, amennyiben megtámadja úgy a jegybankot, hogy a kétharmad lehetőségével a jellegi vezetést is cserélni kívánja.
[00:20:42]Itt több ok van.
[00:20:42]Tehát egyrészt van ez a kockázat, amit szeretett volna nem felvállalni.
[00:20:47]Tehát ugye amit most láttunk, a csökkenő magyar kötvényhozamok, az erősödő forint, ezeknek mind nem tett volna jót, hogyha egy bizonytalanság alakul ki az MNB jövőjével kapcsolatban.
[00:20:57]A másik igazából az, hogy az elmúlt egy évben az új MMB vezetés, tehát ugye Matolcsi György utá Varga Mihály igazából azt mutatta, hogy ők ők egyébként egy valamiféle szakmai sapkát vesznek föl, nem egy politikai sapkát.
[00:21:15]nem csökkentették, nem tudom, hirtelennyéiben a kamatokat azért, hogy rövidt távon fellindulj a gazdaság, hanem azt mondták, hogy vigyázni kell azzal, hogy egyébként az inflációs folyamatok fellendülhetnek.
[00:21:24]Nem feltétlenül akartak gyenge forintot, mint ami egyébként előtte oly sokáig egy egy ezért jelemezte a magyar gazdaságot.
[00:21:33]Tehát volt egy jó egy éve, ha úgy tetszik, ennek a egynek a jegybanki vezetésnek, amivel azt gondolom, hogy a Tisza kormány tudott szimpatizálni.
[00:21:40]Én személyesen egyébként ezt egy ezt egy jó döntésnek is tartom.
[00:21:46]Világos, hogy Varga Mihály előtte egy egy fideszes politikus volt, de most ebben a sapkájában egy egy szakmai munkát végez, mint az MNB elnöke.
[00:21:52]És úgy tűnik, hogy egyébként most eddig a kommunikáció alapján, hogy ez ez működni fog a akkor rászolgált a bizalomra.
[00:21:59]Te is az elmúlt egy év alapján azt gondolom, hogy rászolgált a bizalomra.
[00:22:03]Igen.
[00:22:05]Ugye most egy kicsit a gazdaság állapota felé elmozdulva az nyilván már a kampányban is, meg az elmúlt években is világos volt, hogy komoly gondok vannak a gazdaságban.
[00:22:12]A az inflációt is csak ilyen testé lásség módon sikerült igazából kezelni.
[00:22:17]A növekedés az évek óta gyakorlatilag nem létezik.
[00:22:19]A beruházásokkal, a fogyasztással is gond van.
[00:22:23]És hát ugye most Magyar Péter az előző kormány állítása alapján 6,8%-os államháztartási hiányról beszélt, és még azt is bejelentette, hogy találtak 286 milliárd Ft-nyi hiányzó kiadást az idei költségvetésben, és ez csak pár nap elteltével.
[00:22:38]Nem világos még számukra sem azt mondta, hogy például ez már benne van-e a 6,8%-ban vagy nincs.
[00:22:43]Szóval ez a hiány ez még növekedhet is.
[00:22:46]Mennyire lehet szerinted ebben a helyzetben tartani a választási ígéreteket?
[00:22:51]Nehéz tartani.
[00:22:54]Próbálom lefesteni, hogy mind múlik.
[00:22:57]Indulunk akkor legyen 7% a a kerekköltségvetés hiány.
[00:22:59]Tehát ugye mindenki gondoljon vissza arra az arra néhány számra, amit mondtam, hogy 900 milliárd körülbelül a GDP, mondjuk 40000 milliárd az adóbevétel.
[00:23:06]És akkor ugye azt lehet mondani, hogy a ugye hogyha 7% a GDP-re és kölcsövéten, azt jelenti, hogy akkor ugye ennél a 40000 milliárdnál ugye jóval többet fogunk költeni jó néhány ezer milliárdal.
[00:23:16]És hát a ráadásul még egy dolgot nem is vetettél fel, az euro zóná, tehát az eurocsatlakozásnak a kérdését, a a ami ugye megint csak azt indokolja, hogy nekünk előbb-utóbb el kéne érnünk a 3%-os költségvetéshiányzat.
[00:23:29]Nem elég tartani magunkat, meg meg egyébként Magyarországnak túlélni ezt a helyzetet, túl fogja élni természetesen, ha hanem hanem hát javítani kéne, tehát csökkenteni kéne a költségvetési irányt.
[00:23:41]És akkor ugye itt szembe kell állítani egymással rengeteg tételt.
[00:23:42]Ugye kiadási oldalon hát rengeteg tétel elhangzott.
[00:23:49]Mondok akkor néhányan.
[00:23:49]Tehát ugye az egyik a nem tudom egészséges termék, egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése a nyugdíjon belül ugye azoknak a nyugdíjának az emelése, akik egyébként a az alsó sávba tartoznak, vagy akiknek nagyon kevés volt a a nyugdíja.
[00:24:04]Az egészségügy, aztán a legnagyobb kiadás hosszú évek alatt, de négy-ről 7%-ra szeretnék a GDP arányos egészségügyi kiadásokat fentebb vinni.
[00:24:13]Hát ezek ezek óriási számok.
[00:24:13]Tehát a 3% GDP arányosan ugye az ugye 900 milliárd, hogyha 90000 mérgek 900 milliárd az 1%, akkor 3x 900 az 2700 milliárd.
[00:24:21]Tehát ez egy óriási szám.
[00:24:25]És ugye évről évre 500 milliárdal növelnék.
[00:24:30]És akkor itt még talán nem mondtam igen, a a medián bér alatti a medián bér alatt keresüknek az SC csökkentését.
[00:24:38]Igen, azt a következő évtől ígérik.
[00:24:39]Igen, igen, de hogy most a következő évekre mondom, hogy ugye itt mindegyik olyan tétel, amiről most beszéltem, hogy ezek nem egyszeriek, hanem ezt ha csináljuk, akkor azok és megígértük és csináljuk, akkor az minden évben terheli a költségvetést.
[00:24:51]És hogy ezeket össze kell számolni, hogy ez ezek ez mennyi pénz.
[00:24:55]És igazából ezekből az jön ki körülbelül, hogy ezek ilyen hát 2-3000 milliárd ezeket összehadjuk.
[00:25:00]Itt nagyjából minden tétel 100 200 milliárdos, amit amit említettem, hogy az egészségügyi talán a a legnagyobb kiadás.
[00:25:09]Úgyhogy azért itt vannak bőven ígéretek.
[00:25:11]És akkor hát egy ilyen helyzetben, amikor már ennyi a hiány, meg még ígértünk, akkor egy csomó minden ugye rontja még ezt a hiányt, tehát akkor 7%-hoz hozzá kell adnom még egy még egy elég nagy szát.
[00:25:20]Ugye 3000 milliárd, azt ha belegondolunk, az az nagyon sok százalék tud lenni.
[00:25:24]Ugye hát az GDP arányosan, hogyha 3000 milliárd az ugye akkor az azt jelenti, hogy az 3-4%-a a GDP-nek, akkor akkor nem tudom 10%-os beszélnénk, de ugye van nyilván egy javító oldala, vagy egy javuló a költségvetésnek, és akkor azt kell száma venni, hogy ez mennyivel tudja ezt megjavítani.
[00:25:38]A legnagyobb, amit említettünk, ugye itt mikró szinten is beszéltünk példával, ez a ez a korrupciónak a kérdése.
[00:25:45]Hogyha 12000 milliárdot költöttünk közbeszerzésekre, és annak a 10%-a megspóolható, akkor az 1200 milliárd, de ha 30%-a, akkor az 3600 milliárd.
[00:25:54]Na most rögtön ez egy olyan szám, ami hát ugye már dimenziójában is látszik, hogy majdnem hogy lefedi a az egész másik oldalt, amennyiben az optimist, tehát régen pesszimista oldalon voltunk, hogy nagy volt a korrupció, most meg optimisták vagyunk, hogy megspunk.
[00:26:10]De lehet, hogy ez csak 500 milliárd lesz, mert nem lehet nem volt, vagy nem volt akkora korrupció, vagy ez nem így működik, nem olyan könnyű megspórolni, mert most nem lehet olcsóbban dolgozni adott vállalatokkal.
[00:26:19]Tehát azért ez egy ez egy bonyolult kérdés, amire nem tudjuk a választ.
[00:26:21]Tehát ez tényleg olyan, hogy tehát amikor azt mondjuk, hogy 500-tól k-3000 milliárdig bármi lehet, ez a korrupciós kérdés, az azt jelenti, hogy akkor valójában nem tudjuk, hogy mivel kell számolnunk, és hát ezt majd az élet megmutatja.
[00:26:32]Szerintem ezt senki se tudja pontosan, hogy mivel lehet számolni.
[00:26:34]Ez egyik nagyel.
[00:26:35]A másik nagy tétel az EU-s pénzek.
[00:26:38]Itt a következő három évben ilyen EUs pénzbonanza őrület lehet, amennyiben sikerül hazahozni ugye azt, ami felhalmozódott, de be volt fagyasztva.
[00:26:50]GDP 2-3%-al, 3-4%-kal, óriási számok jöhetnek évente, amennyiben ugye a tehát van ez az RRF ugye ami a helyreállítási alap, ami a covid oldaláról jön, meg van a másik oldala, ami a ugye a a az a úgymond a megszokott hét éves ciklusból jövő EUs támogatás.
[00:27:05]És mind a kettőben sikerül sikereket elérni, akkor itt rengeteg vissza nem térő támogatás jöhet.
[00:27:11]Ugye ez a másik, ami javíthatja a költségvetést.
[00:27:13]Ennek ugye ez is és akkor megint egy bizonytalanség kérdés.
[00:27:16]Ennek lehet, hogy tudjuk, hogy ezek mekkora pénzek lehetnek, hogy 16 milliárd összes ebben van részben hitel, tehát ennél kevesebb valamivel a az, ami vissza nem térítő támogatás.
[00:27:25]Ennek ennek egy része csak a csak tehát, hogy van egy hitel rrésze, meg van egy vissza nem térítendő támogatás, de lényeg, hogy ugye ez nem fogja egy az egyben segíteni a költségvetést, csak akkor, hogyha olyanra tudjuk elkölteni, amit egyébként a költségvetésben amúgy is költöttünk volna, de ez tudja azt pótolni.
[00:27:39]Na most itt megint van egy szorzó ezen az EU-s pénzen, hogy mennyire segíti a költségvetést.
[00:27:44]Nyilván javítja a növekedést, meg az adóbefizetést, tehát minden ágón segít, de mégis ezt is nagyon nehéz kiszámolni.
[00:27:50]De ez a két legnagyobb tétel.
[00:27:52]És akkor ugye van még a gazdaságfejlesztésre, tehát ez a nagyvállalati támogatás, ami amit lehet csökkenteni.
[00:27:59]Akkor van a sport, a a vallás, amire amire ugye azt mondják a akik ezzel foglalkoznak.
[00:28:05]Én én sem a sem a sem az egyházak támogatásával nem foglalkozom, sem a sporttámogatással, de akik erről írnak, azok azt mondják, hogy hogy ezek itt itt ugye nagyon sok támogatás volt.
[00:28:15]Ez ezek azért kisebb tételek, de hogy ezek ezek még amik teratnak.
[00:28:19]És akkor még egy fontos tér, hogy a ahogyan lejött most a a magyar államkötvényeknek a hozama 2% kala 10 éves, bocsánat, az azt jelenti, hogy egyébként a Kárván András számítása szerint most láttam, az a az a ciklus alatt, tehát négy év alatt az 2400 milliárd Ftot segíthet.
[00:28:37]Ez ez ugye nem fejneh sajnos, hanem pont az ellentetját az elején kicsit segít és a végén fog nagyot, mert addigra tud átárazódni, hogy minél több új hitelt vettünk fel már olcsóbb kamattal, úgy fogja segíteni a költségvetést.
[00:28:51]Mi az összkép?
[00:28:51]Óriási számok vannak óriási számokkal szemben.
[00:28:56]Nagyon sok a tényező, amiről nem tudjuk megmondani, hogy mekkora.
[00:28:58]A kiadást tudjuk számolni.
[00:28:59]A bevételek bizonytalanok.
[00:29:02]EU forrásból mennyiségítti a költségvetést meg a korrupcióból.
[00:29:05]a kamatot tudjuk számolni, de azért az az idő az azért hosszú idő.
[00:29:09]Tehát az üzenet szerintem az, hogy Ja, és persze a cél az, hogy csökkentsük, mert be akarunk lépni az eurozónába, az azt jelenti, hogy akkor nem hétről kellene menni fölfele, hanem hétről kellene menni ugye 2-3% irányába.
[00:29:18]Tehát ez ez akkor tud jó lenni, ha a bevétel oldalon nagyobb.
[00:29:23]Tehát igazából itt itt akkor az lesz, hogy a a kiadás oldalon az érdemes óvatosnak lenni, mert ha sem mert mennyiségében és idejében is bizonytalan ugye a bevételi oldal, akkor biztos, hogy érdemes a kiadás oldal óvatosnak lenni.
[00:29:38]Mind ez egy olyan helyzetben, amikor nyilván nagyon sokan várnak nagyon gyors eredményeket, és hát nyilván jogosan is lehet a fejér olvasni a kormánynak, hogyha mondjuk nem egy hét után, de mondjuk hosszú távon nem tudja teljesíteni ezeket az ígéreteket.
[00:29:51]Igen, én mégis, tehát én én azt gondolom szimpatikusnak, hogyha mégis óvatos marad a a kormányzat, egyszerűen azért, mert az a bizalom, ami most a pénzpiacoktól jött, ugye amit látunk abban, hogy tehát tényleg most mindenki gondoljon bele, hogy a magyar állam az egy kicsit az ő pénze is, tehát ne csak a saját magánvagyonával foglalkozza, hanem a magyar államnak a az államadósságával, ami ugye 75%-a a GDP-nek.
[00:30:13]Ez a akkor mondjuk legyen valahol nem tudom, 65000 milliárd Ft most úgy körülbelül nagyságrendeket mondok.
[00:30:19]És akkor erre mi közösen itten magyarok fizetjük ezt a rengeteg kamatot, ami a GDP-nek a 4%-a.
[00:30:26]Tehát az elképesztő szám az a ugye akkor az 3600 milliárd Ft négyz 4%-kal számolok.
[00:30:31]És hogy ez az ami most javul.
[00:30:33]És ez az ami most javulhat napról napra, hétről hétre, hogy új kibocsátások lesznek.
[00:30:37]Igen.
[00:30:37]Tehát hogyha valaki befizetett mondjuk egy külföldi itt ittelező 100 Ft-ot, akkor neki 10 évig ki kellett fizetnünk 7,5%-os kamatot.
[00:30:47]Most meg majd fizetnünk kell most ebben a pillanatban, ha nézzük.
[00:30:48]5,s5%-os kamatot.
[00:30:51]A ezekből jön ki ez a hatalmas szám, ez a 4%-a GDP-nek, ez a 3600 milliárd Ft.
[00:30:55]Tehát ez a bizalom, ez a a pénzpiacoknak ez a bizalma olcsósította a hiteleket, amiket mi felveszünk magyarok, és közösen visszafizetjük kamatkiadásként.
[00:31:05]Tehát ez egy elképesztően fontos dolog.
[00:31:07]És hogyha nagyon hirtelen megy a kiadás, mert teljesíteni kell a politikai éreket, de a bevételoldalon meg nem látszik a siker, akkor akkor ez a visszájára is fordulhat.
[00:31:19]A másik oldalon ugye ilyen kockázat, hogyha a hormoziszorosnak a problémája sokáig fennad, vagy bármilyen külső sok van a gazdaságban, újabb járvány, gazdasági válság Amerikából, Európából, tehát mindezek ugye ronthatnak.
[00:31:30]Ugyan ez persze javíthat a másik irányba.
[00:31:32]szoros holnapra megoldódik, leesnek az energiárak, máris jobban vagyunk.
[00:31:36]Ha jön egy nagy növekedés a a nem tudom Európából, hát a nagy 2%-os 3%-os, tehát nem nem nagyon nagy számokra kell azért gondolni, akkor hogyha van nagy növekedés, akkor minden egyszerűbb, nagyobb az adóbevétel, ez az egész játék, amit leírtam, könnyebb.
[00:31:52]Tehát azt akarom mondani, hogy nyilván a pénzügyminisztérium ki tudja számolni, hogy mi a mi a költségvetésti rontó és mi a javító tényező.
[00:31:58]ezeket szembeállíthatja egymással, de még a ugye itt egy mondjuk egy öt éves periódusban gondolkodjunk, hogyha euró csatlakozásról beszélünk, még mindig jöhetnek akár jó vagy akár rossz dolgok kívülről, amit amit nyilván egyikünk se lát, és azok majd mind, hogy nagyon javítanak ezen az egészen, mert ha nagy növekedés lesz, akkor nagy adóbevétel lesz, és minden sokkal könnyebb.
[00:32:15]De mi van, ha másik irányba megyünk, mert mondjuk a energiaválság fokozódik, és nagyon drága lesz az energia, akkor meg még rontja a költségvetés hiányát az, hogy egyébként meg kell vennünk az olajat és a gázt külföldről a Magyarországnak nincs aját termelése, vagy érdemi saját termelése, akkor meg az egész játék nehezebb.
[00:32:31]Úgyhogy és igazából az a nehéz, hogy valójában úgy kéne tervezni, hogy igazából nagyon nehéz tervezni pont azzal, hogy ez a hogy a bevétel oldala hogy fog kinézni.
[00:32:40]Igen.
[00:32:40]És egyébként én most hosszan beszéltem ilyen nagyon nagy számokról meg tervezésről, és egy ilyen személyes tanács, vagy nem is tudom, tehát hogy szerintem az volt eddig nehéz a magyar embereknek, hogy erre az egészre úgy tekintsenek, minthogyha az ő problémájuk lenne.
[00:32:53]Ez sokszor ez tehát a Fidesz úgy kezelte, hogy ez az ő ügyük, a költségvetés, az állam, a Fidesz összefolytak egymással.
[00:33:01]Tehát a magyar ember nem tekintett úgy az állami vagyonra és az államadósságra sem.
[00:33:04]Tehát a kettő ugye szemben áll egymással vagy a költségvetésre, mintha az valahogy a sajátja lenne.
[00:33:10]De szerintem ennél jó momentum nincs, mintogy mindenki, akit ez érdekel például, és most megnézi ezt az adást, azt kicsit gondoljon bele ezekbe a számokra, nyugodtan ossza le, hogy mennyi az államadósságból az ő része, nyugodtan ossza le, hogy mennyi a költségekből az ő része.
[00:33:24]Ö nem kell neki személyesen holnap ezt befizetnie, de hogy ez mégiscsak mi vagyunk közösen Magyarország a magyar emberek, és hogy szerintem nagyon sokat segítene en annak az országnak, hogyha legalább az emberek, akik ezt fel tudják fogni, meg érdeklődni tudnak ezek iránt a kérdések iránt, egy kicsit sajátjuknak éreznék a az országot ilyen szempontból is, mert hogy ezek ezek el fogják dönteni sokszor azt, hogy nekünk összességében meg gazdaságilag milyen sikerünk lehetséges.
[00:33:50]Tehát ez nem valami távoli dolog.
[00:33:50]Ez ez a mi pénzünk, mi fizetjük be az adónkból.
[00:33:54]Mire számít az, hogy milyen mindsetben, vagy milyen állapotban vagyunk?
[00:34:00]Igen, dolog én szerintem ilyen pozitív, én én biztos lehet látszik is rajtam, én ilyen pozitív mindsetben és gondolati állapotban vagyok, hogy próbálok erre az egész kérdésre így tekinteni, meg meg nem tudom olvasni, hogy a minisztériumok mit csinálnak.
[00:34:10]Most nyilván gazdasági szempontból is nézem, hogy húha a Vitézi Dávid közlekedési miniszter majd milyen kiadásokat tervez, de hogy igen, tehát hogyha az ember úgy gondolkozik arról, hogy az én pénzem, akkor az adófizetésről is egyébként egészen máshogy gondolkodunk.
[00:34:24]Meg egy csomó mindenről, ami a gazdaságban van, de madjunk csak akkor itt az adófizetésnél, hogy milyen szívvel fizetünk adót, jó szívvel fizetünk, vagy ezt egy kidobott pénznek tekintjük?
[00:34:34]Ö innentől ha azt mondjuk, hogy nem kidobott pénzt, hanem jó szívvel fizettünk adót, az azt jelenti, hogy várok is valamit.
[00:34:39]Akkor azt jelenti, hogy el is várok valamit.
[00:34:43]Tehát lehet, hogy számon szeretném kérni, hogy azt az adót, amit befizettem, azon egyébként mit kapok vissza cserébe, akkor ha ezen el akkor nem tudom a bölcsibe jár meg oviba jár az én gyermekem, akkor akkor ott mit várok?
[00:34:55]Tehát elindulna egy valami kicsit pozitívabb elvárás.
[00:34:58]A demokrácia é az állampolgári tudatosság aranykor semmi extra, ha úgy tetszik.
[00:35:02]Ez ez igen.
[00:35:05]Ez ez ez le van írva már sok helyen, hogy így működünk elméletileg demokráciában már mi évtizedek óta van, ahol már 100 évek óta.
[00:35:11]De hogy hát ezt ki kellene próbálni, és ez szerintem mindenkinek a a személyes életében, az agyában kezdődik, hogy egy kicsit elkezd ezekkel foglalkozni, és hát ennél hurra optimistább hangulat, mint hogy ezekkel elkezdjünk foglalkozni, szerintem nem lesz.
[00:35:25]Tehát mikor, hanem most.
[00:35:25]Meglátjuk igen, hogy ez mennyig fog fog kitartani.
[00:35:30]Egy másik ilyen gyakori jellemzői mondás a Tisza felbukkanása óta igazából meg mondjuk az ilyen Tisza szigetek szerveződése óta is, hogy a hogy a Tisza az jelentős részben a vidéki, kisi és középvállalkozásoknak a pártja, vagy legalábbis részben mindenképp.
[00:35:43]És ugye a választási programban is írtak arról, hogy a multikkal szemben a vidéki KKV-kat kell támogatni, vagy általában a KKV-kat kell támogatni, ami nyilván egy népszerű ígéret, de igazából az elmúlt 20 évben Magyarország költötte az egyik legtöbbet vállalkozások támogatására állami pénzből.
[00:36:03]Miközben igazából ez gyorsabb felzárkózást vagy hatékonyabb gazdaságot nem igazán eredményezett.
[00:36:11]Szóval hogyan kell támogatni akkor a KKV-kat?
[00:36:14]Hát szerintem a jó környezettel kell támogatni a KKV-kat.
[00:36:16]A KKV-kat pénzzel támogatni annak a legtöbb esetben nincs értelme.
[00:36:20]Én szinte 99%-ban ezt gondolom.
[00:36:26]Lehet, hogy vannak olyan oktatási programok, amik nem tudom, nem érnének meg egy cégnek, és azt meg lehet közösen finanszírozni, és abban részt az állam.
[00:36:32]Tehát biztos találok egy-két pontot, ahol le lehet írni, ez valami értelmes támogatás.
[00:36:38]Én abban hiszek, hogy a különadókat is fel kellene számolni, azopokat is fel kellene számolni.
[00:36:42]meg a vállalati támogatásokat is fel kellene számolni.
[00:36:46]Egyébként ha megnézzük, akkor GDP arányosan van, tehát van ez a közvetlen szám, hogy ott ott 3% is volt magyar Magyarországon ez a szám most már csökkent, ahogy gyengült a gazdaság, nem tudtak ennyit elkölteni vállalati támogatásra, de ezek ezek ilyen iszonyatos számok.
[00:36:58]Mondok egy példát valamennyire személyes lesz.
[00:37:02]Én egy 120 fős cégnek, egy alapkeznek vagyok a a vezetője.
[00:37:06]És akkor szembe jött egy olyan példa, hogy egy oktatási támogatás, hogyha elküldjük, azt hiszem másfél napra az összes kollégánkat erre a erre az oktatásra, majd elmennek, kitöltik a tesztet, amin nem számít egyébként, hogy átmennek-e vagy megbuknak, akkor mi kapunk mint cég 2,s5 millió Ft nyerőt kvázi minden egyes ember után, akit elküldtünk.
[00:37:28]És akkor ezt az állam kifizeti nekünk.
[00:37:29]És akkor ez 120x 2,5 millió Ft nyerű lenne a a Holdalapkezelőnek, a mi cégünknek.
[00:37:34]És hát egyik oldalról ez hát ez egy rettentően jó dolog.
[00:37:40]Tehát a legtöbb cég nem tud két napnyi munkával, nem tudom fejenként 2ét és fél millió Ft pénzt termelni.
[00:37:47]Tehát ez ez elképesztően jó.
[00:37:49]Másik oldalról belegondolok, hogy úristen, hát ezt az állam minek adná nekünk oda?
[00:37:52]Mi mi hogy jöttünk, hogy lettünk mi erre jogosultak?
[00:37:55]Vagy vagy miért is csinálnánk ezt?
[00:37:57]És nem is csináltuk ezt, merthogy egyszerűen tehát, hogy szerintem ez egy ez egy nem helyes dolog a mi részünkről ezt a támogatást igénybe venni, de akkor feltesztem a kérdést, hogy akkor hány olyan cég van még az országban?
[00:38:09]És egyébként nem tudom a választ, de hogy hány olyan cég van, akinek ilyen típusú támogatást nem kellene adni ezért a képzésért cserébe.
[00:38:17]Na igen, de hogyha azt mondod, hogy 99%-ban ezeket meg kéne szüntetni, akkor annak mi lenne a következménye?
[00:38:20]Tehát gondolom egy csomó kisvállalkozás nem is élné túl.
[00:38:25]Ebben nem vagyok biztos.
[00:38:25]Tehát én azt gondolom, hogy ez lehet, hogy nehéz időkben jól jött egy kis kiegészítés, de hogy hát ha vár egyrészt ha nem éli túl az, aki csak ilyenekből tud élni, akkor annak nem érdemes működnie.
[00:38:36]Tehát hogyha valaki csak állami támogatásokból tud élni, akkor nyilván rá nincs igény a piacon, akkor az ő munkavállaló dolgoznak egy másik cégben, esetleg egy nagyobb cégben.
[00:38:46]Lehet másik KKV, vagy vagy már vagy multinacionális cég.
[00:38:48]Tehát, hogy a az, hogy az, hogy ilyenekkel tartsunk el vállalatokat, ugye ezeket hívják zombi vállalatoknak, amikor ők vannak, léteznek, mert nem tudom, létezniük kell, meg eltartja őket valamiféle támogatást, de hogy hát ez ez rossz a gazdaságnak.
[00:39:03]Tehát, hogy zombivállalatok a zombivállalatok rosszak a gazdaságnak.
[00:39:07]Hát most mi is ketten kimennénk ide az utcára, alapítanánk nem tudom egy limonádést, akkor vehetnénk egy csomó limonádét előtte, és aztán nem venné meg tőlünk senki, akkor azt gondolom, hogy belátnánk, hogy ez nem volt jó ötlet, mert nem volt igénye a termékünkre, nem kezdenénk el állami támogatásért lobbizni, vagy de hát mindenképpen limonádét szeretnénk elmondatni.
[00:39:22]Sajnos senkit nem érdekel ez a dolog, nem jött senki vendí.
[00:39:26]Tehát most a példa persze bagat el, de hogy azért látni kell, hogy valahol erről is van szó, és egyszerűen azért, mert valaki működött 10-20 évig, annak nem biztos, hogy működnie kell hosszú távon.
[00:39:36]egyébként csak annyit akarok mondani, hogy ez a magyar KKV szektornak a versenyképességének a hiánya.
[00:39:41]Ez ez mivel kicsit rosszabbak vagyunk, mint a mint a régiós versenytársaink, de egyébként itt nem extra rossz helyzet.
[00:39:48]Tehát ez minden régiós országban, tehát Lengyelországban, Romániában, Csehországban satöbbi, ott van az, hogy a multik nagyon hatékonyak, és a és a hát a helyi helyi kis és középvállalkozások pedig pedig kevésbé hatékonyok, vagy a vagy a tehát a magyar csellengyel satöbbi tulajdonú vállalkozások.
[00:40:04]Mégis a cél az, hogy ezek közül valószínűleg nem a kicsik, hanem a közepesek, nagyobbak, vannak, akik hatékonyak lehetnek, azok legyenek később versenyképesek, és hát ez tudja ez tudja húzni a a gazdaságot.
[00:40:17]Lehet, hogy abban van valóban hasonlóság a környező országokhoz képest, hogy ott sem olyan hatékonyak nyilván, mint a multik.
[00:40:23]Ö viszont most a napokban a G7 is foglalkozott ezzel a témával, és ott azt arról írtak, hogy az is probléma a magyar KKV-kal, hogy ezek eleve túl kicsik és túl nagy arányban foglalkoztatnak embereket, tehát hogy nagyon sokan dolgoznak, túlságosan sokan, pont a legkevésbé hatékony vállalatoknál.
[00:40:41]Ezt így látod-e?
[00:40:41]És ez ez mennyire van így más országokban?
[00:40:45]Hát most nem ismerem a kis és közel fállalkozásokon belüli régió statisztikákat.
[00:40:49]Ö de hát ez maga a termelékenységnek ugye tehát ez a termelékenységnek definíciója az, hogy sokan dolgozunk, nem hatékonyan.
[00:40:54]Valóban ez a ez a probléma.
[00:40:57]Most egy nyilván visszametnénk rengeteg egyéni vagy néhány fős vállalkozás van, aki kvázi kényszervállalkozó valahogy el van lő az állami támogatásokra.
[00:41:06]Nem gondolom, hogy ez a nem tudom, magyar vállalkozásoknak a jövője.
[00:41:10]Mindemellett nem azt mondom természetesen, hogy ne lehetnének sikeres egyéni vállalkozók, csak az, aki ilyen zombi vállalkozásként, tehát aminek nincs helye a piacon, az azt azt nem érdemes meg.
[00:41:19]Azt azt meg lehet becsülni, hogy hány zombi van?
[00:41:21]Ö én nem tudom megbecsülni.
[00:41:23]Hát ugye most szerintem papíron van több 100z magyar cég.
[00:41:26]Az, hogy melyik folytat aktív tevékenységet, nem tudom a jóval kevesebb satöbbi.
[00:41:31]Tehát, hogy ezt most nem tudom, nem tudom mit helyben politikai kockázat viszont van ebben, nem?
[00:41:35]Tehát pont azért, hogyha azt mondjuk, hogy jór részt mondjuk ez a párt, ami most hatalomra került, ez részben mondjuk pont erre a közegre is támaszkodott, akkor mondjuk ennek a struktúrának nekimenni az megint egy olyan kockázatnak tűnik, amit elég nehez bevállalni.
[00:41:47]Ö ezt egyébként nem így látom.
[00:41:49]Szerintem a gazdaságfejlesztési pénzek nagyobb hányada valójában a multikra ment el, hogy őket ide csábítsuk.
[00:41:54]Tehát ez nem arról szólt, tehát a támogatások nagy része nem a KKV-khoz ment az én értelmezésem vagy megértésem szerint, hanem hanem a multicégekhez ment, és általában azokban a szektorokban, ahol a a szektorban versenyzők, azok könnyen tudnak helyszínt váltani.
[00:42:09]Tehát a Fidesz előszeretettel adóztatta és teremtett elég nehéz helyzetet különadókkal, minden egyébbel az olyan cégeknek, akik már itt volt a kétzedek óta, és nem könnyen mennek el.
[00:42:19]És hát az ilyen ipari, tehát amikor fel kellett húzni egy gyárat, azoknak meg elképesztően pozitív környezetet, autóipar satöbbi teremtett, mert hogy ők irántuk meg versenyzett, hogy legyen.
[00:42:31]Láttuk a akyártásban is még csak munkaerő teremtés, vagy munka, tehát munkahely teremtést sem vártak el bizonyos esetekben.
[00:42:39]Igen.
[00:42:39]Bár én meg azt gondolom, hogy azért, hogy munkahelyet teremtsenek, ma már az utóbbi években nem volt értelme fizetni.
[00:42:43]Ez lehet, hogy a 2013-ban meg négy-ben még értelmes volt, de már nagyon régóta nem értelmes azért fizetni önmagában.
[00:42:50]Tehát, hogy visszatérve, igen, tehát a az eredeti kérdésre nem nem gondolom azt egyébként, hogy ez ez önmagában politikailag kockázatos lenne.
[00:42:57]Ezek az emberek egyéb tudnak dolgozni, akkor nem vállalkozóként, hanem hanem munkaerőként.
[00:43:03]Tehát ez nem azt jelenti, hogyha egyébként közeljes foglalkoztatás, közeljes foglalkoztatás van a gazdaságban, akkor nem azt jelenti, ezek az emberek ne tudnának elhelyezkedni.
[00:43:12]Ha az lenne a döntés, hogy nem adok nekik támogatást, és mindenki munkanélkül és az utcára kerül, akkor ez egy nagyon nehéz morális helyzet is lenne, meg nehéz politikai helyzet.
[00:43:19]Én eléggé meg vagyok rá győződve, hogy nem ez a helyzet ma a magyar gazdaságban.
[00:43:22]Ennyire messze nem rossz a helyzet, tehát ezek az emberek tudnának munkát találni máshol.
[00:43:25]Úgyhogy én én nagyon a mellett vagyok, hát amit elmondtam, hogy ezeket a torzító dolgokat, mint amit a két és fél milliós oktatási pénzről említettem, ami most egy ilyen személyes példa volt, de hogy a különadóktól kezdve itt már olyan torz, olyan játékok vannak, tehát csak azt akarom mondani, hogy mindenki képzelje azt el, hogy van egy vállalat, legyen az egy fős, öt fős, 10 fős, 1000 fős, és hogy abbon hányan gondolkoznak azon, hogy hogy kerüljük el a különadót, és hányan gondolkoznak azon, hogy hogy nyerjük meg a vállalati támogatást.
[00:43:55]Ez a legnagyobb baj.
[00:43:57]egyébként nálunk is, hát nálunk ugye mi egy nagyon, én egy nagyon szabályozott vállalatban működöm, mert ugye mi egy pénzügyi felügyelet által szabályozott vállalat vagyunk.
[00:44:05]Az Európa szinten ugye nagyon-nagyon szabályozott, nem magyar specifikus csak a történet.
[00:44:11]Tehát egyre több embert foglalkoztatunk a complianceben, hiszen a legfontosabb sokszor a ugye a felügyeleteknek meg a szernek, hogy minden iszonyatosan ellenőrizve legyen például nálunk.
[00:44:20]És aztán ugye van egy csomó szabály, hogy mondjuk a mi befektetésselban kötelezően állampapírt kell tartani, vagy tranzakciós adót kell fizetni, vagy a devizára kivetettek a devizaváltásra adót, ami aztán nagyon kevés bevételt hoz a kölcség, satöbbi, satöbbi.
[00:44:36]És akkor ezen dolgoznak emberek.
[00:44:37]Akkor nálunk ugye nincs vállalati tám, tehát a támogatás oldalon nem nagyon van ember, aki ezzel foglalkozik, de hogy egy csomó cégben meg azt képzelem, hogy a fordítottja van, mondjuk ők kevésbé tettek a kül által, akkor mi lesz?
[00:44:48]Akkor egyébként az fog történni, hogy akkor vagy esetleg elbuktam a különadón rengeteg pénzt, akkor megpróbálom visszaszerezni mindenféle támogatást.
[00:44:57]Akkor hogy tudom kanyarintani a cégemet úgy, hogy egyébként beleférjek ilyen-olyan támogatásokba?
[00:45:00]És akkor végén felteszem a kérdést, hogy akkor ki foglalkozik az alapbizszel?
[00:45:03]Ki az, aki növekedést akar?
[00:45:05]Ki az, aki azon gondolkozik, hogy az ügyfelemnek, a vevőmnek mi a legjobb?
[00:45:08]Mi a problémája, amit én meg akarok oldani?
[00:45:11]Az ügyfelemnek meg a vevőm?
[00:45:13]Ez egy egészségtelen működés.
[00:45:14]Így van.
[00:45:14]És hogyha egy egy meg két fős szerintem a vidéki kis és középvállalkozás, én nem így tekintettem, én úgy tekintettem, hogy sokszor ezek élet, tehát most nyilván vannak nem életképesek, meg élet, de van egy csomó életképes, és azoknak szerintem nem biztos, hogy olyan jó volt ez a ez a rendszer.
[00:45:27]Egyszerűen egy más adózási rendszerben lehet, hogy többet tudnak elkérni a piacon.
[00:45:31]Tehát, hogy nem feltétlenül kell azt gondolni, hogy hogy sok cég egyébként vagy a hogy mondjam, a a nagyobb cégek, akik működnek a magyar késés közep nem gondolom, hogy csak a választámogatások útján élnek meg.
[00:45:44]nagyon lesújtó lenne ez a helyzet.
[00:45:44]Ö nyilván megér egy kutatást ö nem tudom több hónappal szakértőkkel.
[00:45:49]Tudom, hogy újságírók dolgoznak rajta, de ezt azért nagyon nehéz megkutatni ezt a ezt a kérdést most, hogy Tiszakormányban valószínűleg azók is jobban elérhetőek lesznek.
[00:45:57]Tehát abszolút érdemes ezzel foglalkozni.
[00:45:59]hogyha már szóba került itt a munkaerőpiac, meg hogy mennyire van teljes foglalkoztatás, vagy mennyire nem, ugye azt is vállalta az új kormány, hogy június 1jétől vendégmunkás toppot hirdet, tehát hogy több új vendégmunkást már nem lehet majd elvileg behozni Magyarországra.
[00:46:12]Ennek milyen következményei lesznek szerinted?
[00:46:16]Én ezzel nem értek egyet Tiszakormánynak ezzel a javaslatával, vagy hát ez akkor valószínűleg így is lesz.
[00:46:23]Egyszerűen azt gondolom, hogy túlzás, a nulla túlzás.
[00:46:25]Tehát ha Magyarországnak azt látnánk, hogy az a problémája, hogy a nem tudom ugye itt úgynevezett gazdasági bevándorlók elöntenének minket, lenyomják a a magyar béreket, akkor akkor értem a tehát hogyha a lónak annak az oldalán lennénk, akkor értem ezt a ezt a vitát.
[00:46:43]De amúgy bocsánat, ilyen ilyen mikroszint amúgy sok ilyen tapasztalat van.
[00:46:46]Tehát mondjuk most nemrég pont a a szabolcsi nyírbátori választókerületben forgattunk, amiatt, hogy ott milyen váratlan győzelmet aratott a a Tisza, amire talán sokan nem számítottak.
[00:46:56]És mondjuk ott is kiderült, hogy ez egy ez egy tökre az ott élők számára egy hétgazapi tapasztalat, hogy mondjuk azért nem kap nem jut munkahelyhez, mert vendégmunkásokkal töltötték fel.
[00:47:09]Azt a makros számok alapján mikrohelyzetről beszél makros számok alapján azt beszélem, hogy azt gondolom, hogy ez a kisebbség.
[00:47:14]Tehát van körülbelül 4 és fél millió magyar ember, aki dolgozik és mondjuk maximum, vagy azt hiszem körülbelül ilyen 100000 foglalkoztatott van.
[00:47:20]Ugye Fülöpszigetek ilyen, kínaiak, nyilván most ukránok satöbbi.
[00:47:26]Talán talán ők vannak a a legtöbben, vagy nem tudom, bangladesi, pakisztáni futárok, a akik akik a ugye itt Dominózus elhangzott, hogy nem lesz, aki kiszállítsa a pizzát.
[00:47:38]hogyha hogyha őket kitiltjuk.
[00:47:41]Tehát azt mondom, hogy ez egy mérték kérdése.
[00:47:43]Magyarországon is már van egy csomó olyan munka, ami akkor tudunk megcs már van olyan, most ez furcsán hangzik, de van olyan gazdagors ország, Magyarország, hogy valamennyit tudjon fizetni külföldi munkaerőnek és ezek van még jó részt olyan munkák, amit a magyarok talán már kevésbé szeretnek megcsinálni.
[00:47:58]Tehát a gyárakban nagyon monoton munkák, szerintem tipikusan ilyenek, ahol a Fülöp szigetek dolgoznak és egyetértek vele.
[00:48:05]Nyilván le tudsz menni akkor ezek szerint Nyírbátorba, és biztos még sok másik helyre, ahol azt tudja valaki mondani, hogy helyettem a Fülöp szigetek ott dolgozik, hát ő sokkal többet bevállal, mint én és kap bért, és ezért neki rosszabb.
[00:48:17]Én nem hát meg nem véletlenül kampány ezzel gondolom Magyar Pétert.
[00:48:20]Tehát hogy igen, de szerintem a kampány, én azt gondolom, hogy ennek van egy társadalmi kérdése, hogy egyszerűen a bevándorlók iránt érzett gyűlölet, amit már a Fidesz felkorbácsolt, ott van emögött a dolog mögött, hogy egyébként ezt azért, hogyha valaki azzal kampányol, hogy nem szeretnék bevándorlókat, az ma Magyarországon azért összességében általában, hogy mondjam, pozitív várakozásokkal lehet ezzel kampányolni.
[00:48:45]Tehát látom azt, hogy hú, hát itt laktam a faluban, és eddig soha nem láttam külföldieket, most meg ilyen mindenféle ázsiaiak itt sétálgatnak csoportostul, hogy ez most akkor ez kinek, hogy csapódik le.
[00:48:55]Szerintem van mögötte egy ilyen társadalmi kérdés is.
[00:48:56]Gazdaságilag egyetértek azzal, hogy az nem jó, hogyha túlzásba esünk, csak szerintem ettől még messze messze nem értük el.
[00:49:06]Ez egy ilyen példám, már máshol elmondtam, hogy tehát mondjuk most képzeljük el Bécset, ami nagyon hasonlóan néz ki, mint Budapest, csak minden fel van újítva, és azért sokkal szebbnek tűnik.
[00:49:16]Pedig ugyanazok az épületek épültek meg közel a 19.
[00:49:17]század végén, meg a 20.
[00:49:19]század elején, de Bécsben, ahol egyébként két és félé háromszorosak Euróban a fizetések, ott egyébként hát ők elég gazdaguk ahhoz, hogy egyébként építőiparban, ne csak a saját építőiparok dolgoznak, mert van egy csomó vendégmunkás ebben a szektorban és ők ezzel megengedhetik maguknak, hogy külföldi, tehát van annyi pénzük a jól exportáló cégeikből, hogy egyébként vásárolhassanak külföldi munkaerőt, és például az építőiparba emiatt több mindent felújíthassanak, vagy emiatt jobb infrastruktúruk legyen.
[00:49:45]Ez most csak egy példa, de hogy azt akarom mondani, hogy azért azért szerintem nem az van.
[00:49:48]Tehát azzal, hogy azt mondjuk, hogy kitiltjuk és köszönjük szépen, ez lehet, hogy okoz valamiféle bérnövekedést, de lehet, hogy összességében Magyarország, mármint a azokon a az az alsó rétegnek ózva valamekkora bérnövekedést, de összességében lehet, hogy kevesebbet fogyaszthatunk el az országban, ami meg megint csak mindenkinek jó.
[00:50:05]Tehát gazdasági hatása ennek nem ilyen könnyen el lehet mondani, hogy fekete-fehér, hogy hogy erre lenne valami valami egyértelműen jó százalék.
[00:50:13]És én se tudom megmondani, hogy a 4,5 millió magyar mellett akkor most a kettő, a három, az öt vagy a 10 vagy a egy jó válasz.
[00:50:19]Erre nehéz, de hogy én azt gondolom, hogy azt, hogy így levágjuk nullára, nem vagyok benne biztos.
[00:50:25]És a tudást is megszüntetjük egyébként, hogy hol lehetne külföldieket jól alkalmazni, vagy vagy szóval, hogy tehát az az, hogy ettől így teljesen elvágjuk magunkat, én ezt soknak érzem.
[00:50:34]Én egyértem mindezt úgy is tartod, hogy februárban 10 éves csúcson volt mostan munkanélküliség.
[00:50:40]Igen, mert az a 10 éves csúcs sem olyan magas ebben a ebben a pillanatban.
[00:50:44]Tehát, hogy tudom, hogy jóval rosszabb a helyzet, de hogy egyébként 2016-ban és 26-ban is rengeteg helyen munkaerőhiány van, tehát nem 10%-os munkanélküliség az a 10 éves csúcs.
[00:50:55]Mondhatnám úgy is kicsit populista ezt a mondani, hogy 10 éves csúcson a munkanélküliség, hanem hanem egy ilyen 5% körüli csúcs.
[00:51:00]Tudom, hogy volt már nem tudom 3,5% között is, akkor ez nem olyan drasztikus növekedés, hogy most miatt akkor aggódni kellene.
[00:51:09]Hát hogy nincs a nem ettől.
[00:51:09]Igen.
[00:51:09]Tehát azt mondom, hogy lehet, hogyha olyan válság van a világban, hogy megint 10 lesz, akkor majd aggódjunk azon, amikor az akkor lesz.
[00:51:16]De hogy egyelőre én nem látom azt, hogy hogy lenne, nem gondolom azt, hogy 10%-os munkanélküliség lesz Magyarországon.
[00:51:23]Könnyen lehet, tehát fordulhat.
[00:51:23]Jó, szerintem, tehát nem gondolom azt, hogy drasztikusan rossz irányban fordulnának innen a a dolgok.
[00:51:28]Ez az én beestésem.
[00:51:30]Természetesen mindig bármi törté.
[00:51:32]2009-es válságot, a covidot, háborút, satöbbit, ugye az elemzők azok okosak.
[00:51:34]A mikor beszélni kell, a jelen folyamatból kivetítik a jövőt, de ezeket senki én sem más sem láthatja.
[00:51:42]Utolsó témánk Donald Trump rendszeresen posztol arról, hogy most már aztán minden megoldja az iráni válságot, meg a hormuzi szoros köröli problémát.
[00:51:50]Nem sikerült megoldania, tehát most is nagyon-nagyon kevés hajó jut át ugye ezzen a szoroson, ami nagyon fontos a a nemzetközi olajkereskedelem szempontjából, de igazából nem lett ebből eddig különösebb összeomlás.
[00:52:02]Ez meddig tartható szerinted?
[00:52:04]Most mi az mi az oka annak, hogy igazából nem jutott-e az olajár sem olyan magasságokba, mint ahogy akár korábbi válságok esetén láttuk?
[00:52:13]Igyekszem itt is felfesteni a számokat, de először egy ilyen szubjektív dolog.
[00:52:17]Én egy alapközben dolgozom, ott ülünk a csapatban, és hát csomó elemzést olvasunk a a világról, az a munkát vásárolunk elemzéseket, hogy azt a jó befektetési döntéseket hozhassuk, hozhassunk.
[00:52:25]És akkor ezekben az elemzésekben, amikor először kitört a háború, a tehát február 28-án indult, és akkor ugye ha most utána számolunk, akkor május végén most leszünk mondjuk a három hónapnál, ugye március, április, május.
[00:52:36]És hogy mindig írták, hogy hát olyan hat hét hat hétig még bírjuk, mert még be még ugye mennek a hajuk, még a hajók már elindultak, azok még beérkeznek a az olaj meg a gázszállítmányokkal, de azért előbb-utóbb elfogy.
[00:52:47]És akkor tehet az idő, és akkor megint hat, megint hat.
[00:52:50]Tehát azt akarom mondani, hogy mindig ilyen pozitív meglepetések lettek, hogy hát most már mindjárt baj lesz, már félni kell, de aztán de aztán valahogy valahogy mégse lett baj.
[00:52:58]És hogy ez ez miért van?
[00:53:01]És akkor itt itt muszáj számszíteni néhány pontot.
[00:53:03]Tehát mondjuk 100 millió hordót termelünk és fogyasztunk el mi együtt a nagy világ így naponta.
[00:53:10]Ugye egy hordó az nem tudom 165 l, tehát ezt így mindenki mögé tudja képzelni.
[00:53:14]És hát a az ilyen első blikre, amikor elmondtuk, hogy ez a hormoni szoros, ez mennyire fontos, akkor elhangzott, hogy hát ott 20 millió hordó megy.
[00:53:20]Tehát az 1de-e az ugye brutális kiesés, hogyha ez ez ez innentől fogva hosszú távon kiesik.
[00:53:28]De hát a gazdaság az rövidtávon nagyon jól tudott alkalmazkodni.
[00:53:29]Tehát egyrészt van egy vezeték, ami Szaarábi így keresztül szelí, tehát nem kellett hajókon mindent vinni, akkor rögtön lett 5 millióval máris beljebb voltunk a 20 milliós kiesésből.
[00:53:39]Akkor kiderült, hogy hát lehet azért egy-két millióval többet termelni, mert ugye fel mennek az árak, vannak termelők, akik akik tudnak lépni.
[00:53:49]Akkor kider ugye hajó az valóban egyébként az nagyon leesett, tehát tizedére huszadára esett ott, hogy hogy mennyi hajó tud ott ott ott menni.
[00:53:57]Kiderült, hogy vannak tartalékok.
[00:53:59]Elkezdte mindenki felhasználni ezeket a ezeket a tartalékokat.
[00:54:04]Kína magára vállalta idézőjelbe azt, hogy a vegyiparát időszakosan visszafogja.
[00:54:09]Úgy néz ki, hogy még vannak készleteik, kész készleteik, tehát megint csak tartalékokból élünk.
[00:54:15]Úgyhogy rövid távon úgy tűnik, hogy egyébként így-úgy, ja, orosz, bocsánat, orosz tanker hajók ugye szankciós szankciós szankcionálva voltak az orosz tankerhajók.
[00:54:25]Most akkor nem szankcionáljuk őket.
[00:54:27]Tehát azért úgy itt ott tudtunk tés így is maradt egy hiány, tehát amit amit nem tudunk bepótolni itt.
[00:54:32]És azok, akiknek nagyon ezek a nagyon olajigényes ö iparágak ezek ezek kénytelenek kevesebbet működni, tehát van már gond, de hogy azért ezek a tartalékok még úgy tűnik, hogy kitartanak.
[00:54:44]Ugye Amerika elkezdett sokkal több finomított olajat exportálni, tehát hogy reagált a piac.
[00:54:50]Na most a probléma az csak az, hogy nem kitermeléssel és hosszútávú megoldással ragált a piac, hanem részben a a tartalékoknak az egyébként okos meg jó felhasználásával, amivel nincs is gond, mert ez pont egy ilyen helyzet.
[00:55:03]A gond az, hogyha ez tényleg sokáig így marad.
[00:55:05]Nem tudjuk, hogy mikor üt be a baj, de beüt a baj, tehát ez nem maradhat így örökre vagy hosszú hónapokra.
[00:55:10]Így is meg fog látszani egy csomó termék árában, de hogy az, hogy ilyen a tőzsdék beessenek rá érdemben, hogy hogy tényleg mindenki erről beszéljen, hogy ez ez a mindennapokban erősen hat, az azért még ezek szerint még hat hétre van, hogy én is ilyen okos elemző legyek, mint akiket olvasok.
[00:55:27]Nem tudjuk, nem tudjuk mennyire van, de nem bírja örökké.
[00:55:30]Tehát ez a helyzet, ez nem fenntartható.
[00:55:32]Lehet, hogy még hat hétig, vagy még kétszer hat hétig működik.
[00:55:36]Utána azért utána azért nagyobbak lesznek a gondok.
[00:55:38]Tehát az energiaintenzív iparáak állnak le először.
[00:55:41]Egyébként nem lesz ellátási hiány, tehát Magyarország meg tudja venni az olajat, de drágább lesz.
[00:55:44]Ez ilyenkor mindig az fog történni, hogy amit nem tudunk megtermelni, meg nem jön nem jön nem jön ide, hogy elfogyaszthassuk, ugye a az lesz, hogy ugye akinek a legjobban megéri lekapcsolódni erről az egészről, az az lesz így.
[00:55:57]És hát ezek az energiaintzív iparágak olajban is, meg ugye a mert ugye ez a gáz gázt is érinti hasonlóan, még hogyha hogyha az egy kisebb piac is, meg meg nem is ekkora mértékben.
[00:56:07]Úgyhogy úgyhogy ez egy elé elég nehéz ügy.
[00:56:09]Ö és és vár itt mindenki vár.
[00:56:13]Mi egyébként azt látjuk, tehát a Holdban mi azért inkább most pesszimisták vagyunk ebbe az irányba, hogy azért óvatosabban választjuk meg a részvényitettségünket is.
[00:56:21]Tehát nem válunk akkora kockázatot, mert úgy látjuk, hogy azért azért itt most a a tőzsde egyelőre optimista, tehát nem foglalkozik vele.
[00:56:28]Egyébként a tőzsdén is lehet látni a két éves gázárakat, olajárakat, hogy ott ott már a visszarendeződést árazzák.
[00:56:33]rövidtávon ugye látszik a probléma most nem tudom 104 a a az olajnak az ára per hordó előtte volt 70 6070 körül tehát nagy emelkedés van a a jelenben, de hogy két év múlvára már mindenki megoldást áraz és azért ez egy lehet hogy egy kicsit optimista ráadásul a szakemberek meg azt mondják hat-nyolc hónap visszaépíteni azt a ugye lerombolódtak eszközök úgyhogy ez egy érdekes kérdés Magyarországra nézve is utolsó kérdés meddig kell eltartania ennek a válságnak ahhoz hogy mondjuk megint olyan szintű infláció legyen Magyarország am ilyen 20% feletti, amit négy-öt évvel ezelőtt láttunk.
[00:57:09]Azért ezt most ezt most nem látni, tehát azért nagyon más a helyzet nagyon sok szempontból.
[00:57:14]Egyébként hadd tegyek még egy hosszút megjegyzést.
[00:57:15]Tehát nem olyan magas még most sem még a tehát a most mondtam a 104-es olajárt, ami ugye a jelenlegi ezt ugye úgy mondják, hogy a spot olajár az az magasan van.
[00:57:22]De ha belegondolunk a 2010-es évek elején is volt ilyen magas alajár, akkor szegényebbek voltak a gazdaságok a maihoz képest, és meg válság után voltunk, és mégis kibírtuk.
[00:57:33]Ugye sokan mondják a 70-es éveket.
[00:57:36]Ott egyébként voltak nagy kiesések és tovább voltak ilyen nagy kiesések.
[00:57:41]Tehát ott azért ütöttek be a 70-es évek olajválsági.
[00:57:42]De egy dolog azért folyamatosan oldódik, hogy a tehát pont 50 évvel ezelőtt vissza összehasonlítva ott két, fél hordót használtunk fel egy egység GDP-hez.
[00:57:53]Ma pedig egy-eg egy egységhordót használunk fel egy GDP-hez.
[00:57:58]Ugye nagyon csökkent az iparnak a mértéke, és nagyon nőtt a szolgáltató szektornak a a mértéke közben a gazdaságban.
[00:58:03]Tehát ahogy megyünk előre, úgy lesz a világban egyre kevésbé fontos az olaj, és ez nekünk azért segít.
[00:58:12]Úgyhogy úgyhogy ez ezek ezek a dolgok azért afelé mutatnak, hogy egyébként segítik a helyzetet.
[00:58:16]Ami volt ugye az, hogy persze három éve sem volt már magas az olajintzitásra, mégis 20% lett az infláció, az nagyon más gázárak mellett.
[00:58:23]Tehát a gázt is érinti ez a ez a probléma, de nem olyan mértékben, mint akkor.
[00:58:28]Ugye ott az orosz gáz kiesett.
[00:58:30]Európa 40%-ban orosz gázt importált.
[00:58:30]És az a 40% orosz gáz ma még, tehát ma is importálunk orosz gázt, talán egy számjegyű százalék, tehát nem tudom 5-6-7%-ot, de ugye annak kellett ott hirtelen csökkennie.
[00:58:41]Az brutálisan más volt, mert a gázár nagyon fontos volt Magyarországon.
[00:58:46]Ugye az határozza meg egyébként az áramnak az árát is, az iparban is ott van a fűtésszámlákban.
[00:58:51]Tehát az brutálisan beütött.
[00:58:54]Ugye a gáz árakban is teljesen mást ugye csúcsolott.
[00:58:56]Ugye azt láttuk, hogy 20-30€ per megwórás gázárakhoz szoktunk, ott 300 fölött van.
[00:59:01]Most lehet, hogy a 30€/ megwó 50-re felszaladt.
[00:59:04]Egyébként a két év múlvaira már a tőzsde lehet, hogy optimista, de körülbelül ilyesmit vár, mint ami tavaly nyáron volt.
[00:59:11]Nem, nem tud olyan bűk, szerintem a gázban nem tud most olyan történni.
[00:59:16]Egyszerűen mások a fundamentumok, mint akkor, és Magyarország ez nem tud szerintem ilyen helyzetbe kerülni ebből a válságból, mint mint amiben akkor voltunk.
[00:59:24]És egyébként a világban is az inflációk most éppen lefelé jöttek, a készletek éppen magasabbak voltak sok szempontból agráriumban satöbbi, majd szépen romlik el a helyzet, tehát nem nem jó, meg a nem tudom, műtrágya ára ugye a gáz árával együtt nagyon fel fog menni.
[00:59:40]Tehát vannak problémák, nem azt mondom, csak egy egy jobb helyzetből megyünk ebbe bele kevésbé hirtelen.
[00:59:44]Tehát egészen sok minden nagyon más, mint akkor volt.
[00:59:48]És és én most nem számítok ezért messze-messze ilyen helyzetre.
[00:59:50]Még akkor sem, ha viszonylag sokáig fenn marad ez a ez a helyzet.
[00:59:54]Én is bízom abban, amit mindenki mond, hogy Donald Trump a novemberi választásokra kénytelen lesz valami megoldás, merthogy teljesen katasztrofális eredményeket fog elérni, hogyha hogyha ezt nem oldja meg.
[01:00:05]Úgyhogy hát Európának ez meg egy ez meg egy szükséges dolog.
[01:00:07]Előbb-utóbb talán valamelyik fogadkozása már tényleg be fog jönni.
[01:00:11]Szabó Balázs nagyon köszönöm, hogy eljöttél és hogy elmondtad ezt nekünk.
[01:00:14]Gyere majd máskor is.
[01:00:15]Én köszönöm a lehetőséget.
[01:00:17]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.
[01:00:17]Az elmúlt nagyjából egy órában Szabó Balázssal, a holdkezelő vezérigazgatójával beszélgettem a magyar gazdaság kilátásairól, a neres korrupciós csatornákról, és hogy ezeknek milyen kifutásai lehetnek, de volt szó munkaerőpiacról és még egy sor más fontos dologról.
[01:00:33]Zárásként már csak annyit kell még elmondanom, hogyha van lehetőségetek, akkor támogassátok a Partizánt, hogy erre milyen módotok van, milyen lehetőségetek van.
[01:00:42]Erről az információkat megtaláljátok a leírásban.
[01:00:46]Én Szurvilős voltam.
[01:00:46]Köszönöm, hogy velünk tartottatok, és tegyetek így legközelebb