A Szilícium-völgy urai szabadságként próbálják eladni az elnyomást | Birodalom #25

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez itt a birodalom, a Partizán külpolitikai elemző műsora, Pap Szilárdal és Feledi Botonddal.

[00:00:03]Nemrég kétnapos látogatást tett Donald Trump Pekingben Schicinpingnél, amely során nemcsak a politikai elit mentel, a korábban kitott külügyminisztere Marco Rubio, hanem magával vitte a gazdasági elit.

[00:00:17]Úgy is mondhatjuk, hogy a nagy IT cégek és vezető világpiaci cégek vezetőik.

[00:00:21]Ilan Musk a Tesla SpaceX képviseletében volt ott, de vele utazott Team Cook az Apple részéről és az Nvidia vezérigazgató.

[00:00:28]szintén ott volt Donald Trump kíséretében.

[00:00:31]Ezért úgy döntöttünk Szilárdal, hogy a mostani 25.

[00:00:36]birodalomadásban egy picit megnézzük, hogy a platformgazdaság nagy cégei és szereplői, illetve a mesterséges intelligencia korszakában az ezzel dolgozó cégek mekkora befolyással bírnak a politikára, a politika hétköznapjaira és tulajdonképpen nekünk választó polgároknak az életünkre és a demokráciáinkra, amelyek a politika játékszabályait alkotják.

[00:00:53]Tulajdonképp kik írják ezeket a játékszabályokat.

[00:00:55]Ezt szeretnénk megnézni, hiszen nem olyan régiben a Silicium völgy urai közül éppen Péter Til a Palantír alapítója tett közzé a Twitter egykori Twitter mostani X-en egy 22 pontos manifesztót, amely elég nagy portkavart, és egyébként ezt aztán egy könyvben is összefoglalták.

[00:01:13]Tehát bőven elég téma van ahhoz, hogy megnézzük tulajdonképpen kik alakítják a világpolitikai játékszabályait.

[00:01:21]Ha tetszenek a birodalomadásai, illetve a Partizán egyéb műsorait is hallgatod, akkor kérlek, támogassátok egyébként akármilyen adományozással vagy felajánlással a Partizán alapítványát, illetve tudjátok, hogy a birodalom két hetente jelentkezik, tehát mindig meg tudjátok hallgatni a Partizán YouTube videói között, de megtaláljátok a podcast csatornákon is.

[00:01:40]Kezdjünk.

[00:01:45]Szilárd, üdvözöllek.

[00:01:45]Örülök, hogy újra személyesen itt vagyunk.

[00:01:47]Megint nem Barcelona Brüsszel Expressen, hanem most a Partizán budapesti stúdiójában üldögélünk.

[00:01:53]És ugye azt mondtuk, hogy arról beszélgetünk, hogy ezek a nagy cégek hogy néznek ki.

[00:01:57]Úgyhogy csak mondok néhány számot ahhoz, hogy keretezzük ezt a beszélgetésünket.

[00:02:01]A MEA ugye a Mark Zuckerbergnek a Facebookot is tartó cége.

[00:02:07]Ugye nagyon sok mindenféle applikációjával együtt 3,5 milliárd embert ért el egy nap alatt korábban 2025-ös adatok szerint.

[00:02:13]Tehát ez azért India és Kína lakosságát is összeadva meghaladja.

[00:02:18]Tehát mondhatjuk, hogy a Föld lakosságának közelfele használja egy adott nap, vagy hát legalábbis ennyi felhasználóba jelentkezik.

[00:02:26]Ugye a az Alfabetnek a ugye a Google cégének pedig a adatai alapján 400 milliárdos forgalom látszik, tehát ez azért egy elég komoly szám.

[00:02:38]Ugye Magyarország GDP-je van valahol 200-220-30 milliárd dollár körül.

[00:02:44]A csehek ugye egy picit jobban állnak.

[00:02:45]De azért érzékelni azt, hogy ez közepes országoknál bőven nagyobb pénzösszeg, ami fölött pusztán disponálnak.

[00:02:53]Ugye itt vannak az Xamasknak a cégei.

[00:02:55]Ugye az első trilium most akarja belőtt elfaragni Jay Vens.

[00:03:00]És itt van a palantír, ami ugye nem különösebben a pénzéről ismert, hanem sokkal inkább arról, hogy milyen mélyen van benne a legtöbb mesterséges intelligenciát az adatok kezelésében felhasználó kormányzati szerben, nemzetbiztonsági szerben és minden másban.

[00:03:14]És hát akkor beszélhetnénk az Open AI-ról, Chat GP-tről és a többiekről.

[00:03:17]Tehát ezekről a cégekről szeretnénk beszélgetni és melléjük tenni a nemzetállamokat, amiket ugye a mi kis demokratikus folyamataink többé-kevésbé próbálnak irányítani.

[00:03:26]Ö mennyire régi ez a beszélgetés, hogy az emberek és a cégek, vagy az emberek és a emberek egyesülése, hiszen ezek jogi társaságok, azok egyesülések valamilyen formában, hogy erről beszélgettünk itt a világtörténelemben.

[00:03:42]Ja, hát igen.

[00:03:42]Szóval szerintem nagyon izgalmas, hogy hogy gazdasági szereplők, hogy tudják befolyásolni a azt, hogy merre megy a világ.

[00:03:50]És általában most az utóbbi időben ugye arról volt szó, hogy a tavalyi Trump beiktatásnál felsorakozott ilyen szilícium völgyi oligarchák, meg most igen, ez amit mondtál a kínai látogatáson is, hogy vitte magával a legfontosabbakat, hogy hogy egy ilyenfajta oligarchiáról kezdünk el beszélgetni, hogy befolyásolják a politikai döntéseket, tehát törvényeket, szabályozásokat vesznek maguknak.

[00:04:12]meg szóval nem tudom mi, de hogy szerintem van egy egy ennél fundamentálisabb szintje is a dolognak, hogy hogy azért mégis csak arról van szó, hogy ezek az ezek a cégek ilyen hatalmas erőforrások fölött disponálnak, azokról döntenek, csatornázzák, befektetik, elköltik valamilyen módon.

[00:04:32]És ez már önmagában, anélkül, hogy bármilyen politikai befolyásra akarnának szerttenni, ez már önmagában befolyásolja azt, hogy merre megy el a világunk, a jövőnk, amibe aztán mi élni fogunk.

[00:04:44]Tehát, hogy nem tudom én, ha valaki úgy dönt, hogy a metaverzumba, vagy ilyen virtuális univerzumokba fektet dollár 100 milliárdokat, vagy 1000er milliárdokat, akkor az a pénz nem valami egyébbe megy.

[00:04:58]És hogyha ráállunk egy útra, akkor onnantól minél elébb megyünk, annál jobban útfüggőségben vagyunk, tehát annál nehezebb letérni arról az útról.

[00:05:06]És akkor nem azt mondjuk, hogy a nem tudom én abba fektetünk be, hogy mit tudom én mindenki számára a élelmet tudjunk megfelelően termelni, vagy a rákot meggyógyítani egy gombnyomásra, vagy most csak így ötletelek, hogy mitbe lehetne, hanem abba, hogy ilyen virtuális univerzumokba éljünk.

[00:05:24]És ez szerintem felvett nagyon komoly ilyen politikai meg demokratikus kérdéseket, hogy hogy ugye az, hogy hogy valójában mibe, tehát hogy mi mint közösség, milyen befolyással vagyunk erre.

[00:05:39]És azt is, amiről szerintem ma beszéljünk egy kicsit később, hogy hogy mit gondolnak ezek az emberek, akik ezek fölött az erőforrások fölött rendelkeznek, hogy mi van az ők fejükben, mit gondolnak arról, hogy mi a jó élet, mi a helyes, mi a helytelen, hogyan kéne egy társadalmat szervezni és így tovább.

[00:05:57]Merthogy pont emiatt az, amit ők döntenek, az erre is befolyással van.

[00:06:03]befolyásolan arról, hogy mi mit gondolunk utána a jó életről, vagy arról, hogy a hierarchiákról, vagy arról, hogy ki kéne, kinek kellene vezetnie minket, hogy hogyan kellene megszervezni egy országot, vagy a világot.

[00:06:16]Igen.

[00:06:16]Tehát visszagondolva az egyetemi tanulmányaimban ez egy ilyen klasszikus vita volt, hogy a az üzleti élet vagy a a gazdagok, de nem nemeseknek a a világa, hogyan viszonyul a politikai döntéseket hozók világához, és egyébként kell leviszonyulniuk, és ki a szolgálóleánya a másiknak.

[00:06:31]Tehát igazából most a modern nemzetállam segíti ezeknek a vállalatoknak a létezését.

[00:06:38]És azért én szerintem itt van egy nagyon érdekes áttétel, hogy korábban ugye ezek nemzeti szinten működgettek, kiépítettek egy nagy franchise-t, bármi egyebet, és aztán a globalizációval az 20.

[00:06:47]század második felében ez a terjeszkedési lendület, ez a vállalatok sokkal nagyobb részét elkezdi érinteni.

[00:06:53]Mondjuk korábban ez a kelet-india társaság, de a 20.

[00:06:56]században sokkal inkább globalizálódnak.

[00:06:58]És ahogy ez a globalizáció bekövetkezik, ugye a nemzetállami érdek kettős lesz.

[00:07:01]Egyik, hogy megtartsa nemzetközi bajnokait, ezeket a global championokat, hiszen ha nem tartja meg, akkor az ő országában jön be, főleg a nyitott piacdaságukban.

[00:07:12]Nyilván ez Kínára ugye korlátozottabban igaz, de akkor az ő országába bejönnek és megeszik az ő kis közepes cégeit.

[00:07:17]Ugye ez az Európai Unió alapvető problémája, hogy míg az USA abba az irányba ment el, hogy inkább támogatta a nagy cégeket globálisan azon az áron, ami otthon esetleg ezt nehezebbé tette, még nálunk ugye ment a Trösz ellenes meg nagy cég ellenes fellépés, és most sem tudja az Unikredit megvenni a Kommerzbankot már másfél- két éve.

[00:07:38]Viszont nem vagyunk kint semmilyen nagy globális céggel, vagy legalábbis európai szempontból, ugye ez tragikusan ritka.

[00:07:41]Ö és ebben ugye látszanak, hogy döntéseket hoznak politikusok.

[00:07:46]Tehát az, hogy a Westger ült sokáig az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságán is döntött arról, hogy mi legyen.

[00:07:53]Ez egy politikai kérdés volt.

[00:07:56]Tehát az a döntés, hogy ezt csinek vagy azt csinek, még a politikánál volt.

[00:07:59]És azt hiszem, hogy a vita most azért lángol föl, de kíváncsi vagyok, hogy te ezt így látod-e, hogy ugye elindult az a üzletemberkör, mondjuk a siliciumbölgyben elég jól szerintem körbelajzolható módon, akik szeretnének befolyással lenni arra, hogy a politika hogyan szabja át nekik a működési kereteket.

[00:08:15]Sőt, inkább ők szapnák meg a politikának a működési keretet, hogy az ő cégeik pont a teát alatt felhozott döntéseket full szabadon hohassák meg.

[00:08:24]Tehát ott senki ne találgasson, ne legyen olyan mást gondol a virzsiniai kongresszus, és ott az AI-t nem lehet használni a választási körzet újrarajzolásra.

[00:08:34]Tehát, hogy ezeket így mind-mind lesöpörnék, és kőkeményen technofejlesztés, hadd szóljon, az államet ebbe meg ne menjen bele.

[00:08:40]De ez már ugye közvetlen beavatkozás, tehát ez az egymás mellett élés, a lesséfer, ennek is voltak azért sötétebb korszakai.

[00:08:48]És akkor ebből most eljutunk ebbe a nagyon furcsa technoidőszakbüm, amikor talán közvetlenül kevésbé érezhető a polgár számára, de végeredményben az életére jóval nagyobb hatásra van, és mindig ez a láthatóság és nem láthatóság közötti feszültség az, ami még tovább nehezíti azt, hogy erről értelmesen beszélgessünk.

[00:09:07]Hát igen, meg közben az is van, hogy utólag visszanézve mindent sokkal könnyebb látni.

[00:09:11]Tehát hogyha visszanézünk 100-200 évvel ezelőtre, akkor könnyebben tudjuk elemezni, hogy egy adott, tehát hogy nem tudom én, amikor Ford ho egy döntést arról, hogy hogyan építi fel a gyárát, hogy az milyen hatással volt aztán arra, hogy hogyan alakul ki a nem tudom én a az autós közlekedés hogyan terjed el, vagy az, hogy hogy ugye a fordizmus az amire azt gondoljuk, hogy egy ilyen egész társadalomszervezési mód lehet, hogy a gyárba gyártósor mellett nagyon fegyelmezett egymás mellett dolgozó munk munkások, akik viszont jó fiz vagy relatíve jó fizetést kapnak ezért a fegyelemért, hogy cserébe viszont meg tudják venni azokat a fogyasztási cikkeket, amiket előállítanak, és hogy hogy ezt most nehezebb azt elmondani, hogy vajon most van egy új könyv ugye a Quin Lobodián és a Bent Arnofnak ez a maskizm, maszkizmus és ez a mintára akarják ráhúzni, hogy hogy a fordizmus mintájára, hogy a maszkizmus az mi lesz.

[00:10:10]lesz, de hogy azért és erről beszéltünk, hogy mi lesz, de hogy valójában az még nem meggyőző, amit írnak nekem 100%-osan, hogy tényleg ezt jelenti a maszkizmus, de egy érdekes gondolatkísérlet, hogy mi lesz, de csak hogy hogy jól érezzük, hogy ez mit is jelent.

[00:10:26]Például nem tudom, van az, hogy van ez az ilyen özocialista gondolat, hogy egy Jason Moore nevű kutatóhoz, történészhez kapcsolódik, hogy az, hogy a fosszilis energia meg a gőzgép elterjedt, az valójában nem egy gazdasági hatékonysági döntés volt, merthogy valójában akkor már léteztek a vízerőművek, és a fonó, tehát az egész textíli, azt lehetett vízerőművekkel, tehát vízkerekek kel meg hasonlókkal működtetni, de hogy az volt, hogy az egy ilyen nagyon helyhez kötött valami volt.

[00:11:01]A munkaerő is nagyon sokkal hogy mondjam, kevésbé lehetett váltogatni, tehát behozni bárhonnan munkaerőhez és így tovább.

[00:11:09]és hogy a a az olyan gyárak, amik aztán a szénre alapoztak, azokat igazából telepíthetted bárhova, a szenet el lehetett szállítani akárhova, és akkor tudtál játszani azzal, hogy a munkaerőt megversenyezteted egymással, és hasonló, és akkor lejjebb tolod az árakat.

[00:11:25]Tehát, hogy az ő állítása az, hogy amúgy valamikor így az ipari forradalom hajnalán amúgy dönthettünk volna arra a megújulók felé is, tehát hogy dönthettünk volna arra, hogy a vízerőművek irányába megyünk el, és és az egész gazdaságunkat valójában nem a szénre építjük fel, és aztán utána nyilván a az olaj meg a társai.

[00:11:44]És hogy ez egy érdekes kérdés, hogy ez nem nem úgy született az a döntés, hogy amúgy leültek emberek és akkor nem tudom az angol parlamentbe megtárgyalták vagy hasonló, hanem hogy üzleti szereplők hoztak döntéseket a saját érdekeik szerint, és az aztán gyakorlatilag egy olyan útfüggőségre állított át, amiből most nem tudom én, 300- 400 évvel később próbálunk valahogy kihüm matatni magunkat, vagy kihámozni magunkat ebből az egészből.

[00:12:12]ugye a a te példádról, hogy a mobilitást ugye vissza vagy tovább növeljék egy adott szektorban, mondjuk akár a textilen, akár más helyeken, ugye ennek az áruva bocsátás volt a feltétele, tehát hogy tulajdonképpen a a munkaerő maga is egy mobil eszköz, ahogy a szén is egy mobil eszköz, és egyre inkább akár a pénz meg a tehát a tőke maga ugye minden árúva bocsáttatik.

[00:12:36]És ugye erről Kárpolányi amikor azon gondolkozott, hogy miért történt az, ami történt a 30-as évek Európájában, akkor ugye azt mondja, hogy pont az ilyen típusú eltávolítások miatt ez egy szuper veszélyes, ám de folyamatosan és ciklikusan történő rész az emberiség életében, amikor mindig bekövetkezik az, hogy a piac egy picit lekapcsolódik a társadalomról, és a piaci lekapcsolódásra ugye ez a második mozgás az a társad valami reakció, amit a politika vagy be tud csatornázni, vagy nem tud becsatornázni.

[00:13:11]És ha nem tud becsatornázni, vagy a populisták, vagy totalitárius populisták kihasználják, akkor történik, ami történt éppen a 30-as években.

[00:13:21]És ugye a kérdés az az, hogy ezt a ciklust most hogyan értelmezzük?

[00:13:27]A mostani politika sem tűnik úgy, hogy képes lenne becsatornázni töviről hegyire az ilyen problémákat.

[00:13:31]És ez viszont a problémát sokkal inkább úgy helyezi át, és olyan megvilágításba teszi, hogy mi van akkor, amikor az üzleti elit maga is ugye megpróbálja ezeket a politikai döntéseket, hogy mit csinálunk a társadalmi feszültséggel, ezt maga menedzselni, vagy a politikán keresztül befolyásolni.

[00:13:48]Ugye, hogy a nagy vállalkozók beálltak Hitler mögé.

[00:13:52]Úgy most mi történik, amikor egyébként ezek a abszolút top tőzsdei cégek óriási kapitalizációval azt mondják, hogy nem az emberi oldalát próbálom megmenedzselni ennek a történetnek, hanem azt, hogy akkor a politika még mindig az én keretrendszeremben a negyedéves kapitalista szemlélettel a a tőzsdei osztalékfizetéssel menjen inkább és ehhez alkalmazkodjon.

[00:14:17]És ebből azért a feszültség az születik.

[00:14:19]És ugye ebben a számomra a paradoxon az az, hogy azok az emberek, akiket a a Peter Teek és mások idéznek, Ilan Muskok, ők mind azok, akik egy picit kiszolgálják ezt a problémát.

[00:14:29]Tehát a azonosítjuk, hogy igen, van egy ilyen diagnózis, hogy a demokrácia az gyöngélkedik, de az ő következtetésük az, hogy akkor nyírjuk ki a demokráciát, legyen technopeudalizmus, és majd mondhatunk még pár variációt erre a névre.

[00:14:44]Ö míg ugye a demokraták meg azt gondolják, már most a magunk fajta demokraták, nem az amerikaiak, hogy a rendszerpont azért akadozik, mert az ilyen típusú nagy tőke beavatkozások, azok viszont eltorzítják magát a érdekképviséleti arányosságot.

[00:14:59]Abszolút.

[00:14:59]Amúgy nagyon jó, hogy mondod a Polányit, mert ugye Magyarországon keveset hivatkozzák a Polányi itt ahhoz képest, hogy mégis csak hazánk fia és a magyar, nem tudom, a századfordulós magyar értelmiségnek az egyik fontos képviselője.

[00:15:14]És most jött ki az új magyar fordítás egy pár hónapja a a nagy átalakulásnak, amiben erről a erről a kettős mozgásról is beszél erről a piacbe és kiágyazódásra a társadalomban.

[00:15:26]Úgyhogy most új szép magyar fordításba lehet olvasni.

[00:15:29]És amúgy nagyon durva, hogy akárhova megy az ember így mindenhol ismerik Polánit, tehát hogy hivatkoznak rá, és hogy Magyarországon mennyire kevéssé szerepel amúgy a és egyébként nagyon zárójában annyi ilyen magyarunk van, hát akiket még mindig nem ismerünk itthon.

[00:15:45]Most a transzhumanizmusban is van a a Zoltán, de van a Kénak kutatásban a Ladányi László, tehát hogy tele vagyunk ilyen ismeretlen magyarokkal.

[00:15:53]Na nem baj, hát majd egyszer egy magyarságkutató talán ezzel is foglalkozik.

[00:15:58]Na igen.

[00:15:58]Zárójá bezárva.

[00:15:59]Zárójá bezárva.

[00:15:59]Igen.

[00:15:59]Hát igen.

[00:15:59]É, hogy ez a csak azt nem tudom eldönteni, ahogy arról, amit Mariról itt most beszélünk, hogy hogy ez valójában tényleg mennyire új, mert hogy merthogy mindig volt tehát, hogy ez a része most csak így a 30-as évekre utaltál vissza így Polányi kapcsán, de régebbre is vissza lehet utalni, hogy ez mindig volt, hogy így a egy-egy piaci szegmens az így vagy egy-egy nagy vállalat így nagyon kiszakad, nagyon hatalmas nagy hatalomra tesz szert és döntéseket hoz, és ilyen szempont ból tényleg így a mondjuk a tényleg a mostanában sokat beszélnek a a kelet-indiai társaságról, a brit kelet-indiai társaságról, de a holland kelet-indiai társaságról is kicsit, akik gyakorlatilag tényleg a a korukba, tehát mondjuk a a hollandkelet-indiai társaság az az 1600-as évekbeen, a brit az inkább később az 1700-as években, nem tudom ilyen sok százezer hadsereggel rendelkeztek, tényleg nagyobb GDP-jük volt, mint az egész ors, mint az annak az országnak, ahonnan jönnek, tehát nagyobb vagyon fölött rendelkeztek, bármit meg tudtak csinálni, tehát mondjuk nem tudom, népirtársokat levezényelni és ilyen a gazdaságot teljesen átalakítani, tehát amikor a a világgazdaságot teljesen átalakítani, tehát amikor a brit kelet-indiai társaság megérkezik Indiába az 1600-as években, akkor a Mogul birodalom a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma.

[00:17:25]A bengáli textilipar az gyakorlatilag bármi, tehát hogy mindent lemos a a piacon, tehát hogy akkora GDP van a a moguloknak.

[00:17:34]Hát a ez ez az egész ilyen t ez az időszak, amik a Touchmahalt építik meg minden, ami ilyen nagyon szépen lehet látni, hogyha hogyha az ember Indiába jár, és és beépülnek ilyen közvetítőként gyakorlatilag, és fokozatosan kihasználva részben a belpolitikai szétmenést a Mogul birodalomba.

[00:17:54]az 1700-as évek második felére az egész indiai szubkontinenst elfoglalják gyakorlatilag és befolyásuk alá szerzik.

[00:18:04]És ezzel csak azt akarom mondani, hogy ott is felmerülnek ugyanezek a viták, hogy egy magáncég mit tehet meg.

[00:18:09]gyakorlatilag ö Angliában van is erről egy nagy vita, a Warren Hastings per, The Impeachment of Warren Hastings, aki a skeletindiai társaság egyik első kormányzója volt.

[00:18:24]Vagy hát nem első, de az 1700-as évek közepén pont amikor elfoglalnak mindent, tehát így a plesszí csata után az 1760-as70-es években.

[00:18:33]Ö és akkor ő amikor hazamegy, akkor a parlamentben tartanak egy ilyen impeachment eljárást, ahol egyébként Edmund BK a az angolszáz konzervatívus konzervativizmus atja képviseli a vádat.

[00:18:48]Ő a vád ügyvédje, mint mint Vig képviselő a a parlamentben.

[00:18:51]Ő támadja, ez az élete autósan nagy aktusa.

[00:18:55]Gyakorlatilag elveszti a pert a a az Edmund BG.

[00:18:58]És nyilván azóta a forrad a francia forradalomról írt könyvé könyvéről emlékezünk rá, és nem erről a perről, de lényeg az, hogy már akkor az 1700-as évek végén erről vitatkozik a brit parlament, hogy mit csinálhat meg egy cég, hogy mennyire volt korrupt és és elnyomó mondjuk a Warren Hastingsnek a működése és az egész kelet-indiai társaság működése.

[00:19:24]és akkor még nem tudják letörni, de hogy ez így folyamatosan feljön, és aztán az 1800-as évekre az van, hogy egy adott ponton az állam felülkerekedik, de már a Viktoriánus állam az 1850-es években, amikor meg már a az indiai lázadás és az utána a nagy mészárlások után az állam államosítja gyakorlatilag és átveszi az uralmat India fölött.

[00:19:44]De hogy ez a vita maga, nem soha, és hogy csak ezt akartam, bocsánat, ez hosszú volt, de hogy ezt akartam kérdezni, hogy hogy te mit gondolsz erről az új régi dologról, hogy ebbe a mostani ilyen tech oligarchiába van-e valami specifikusan újszerű, vagy ezt a mintázatot látjuk, vagy nem tudom?

[00:20:05]Szerintem ez az, amin valószínűleg még több nyári koktélt meg kell idunk, hogy hogy jussunk egy legalább véglegesebb véleményre, mert tényleg nem triviális, hogy mi az, amiben itt kilóg a mostani helyzet, ami amin én morfondírozok, és nekem egy izgalmas megközelítési szempont, hogy ugye az biztos, hogy te is mondod, hogy léteztek mondjuk hívjuk őket nem szuverén entitásoknak, tehát Kelet-india társaság ugye a másik példa, amit ismerek a jezuiták ábá a szverének ugye el tudják intenni.

[00:20:45]Tehát valóban náluk van a főhatalom.

[00:20:45]A szverenitás másik klasszikus definíciós eleme az erőszakmopólium.

[00:20:52]Tehát pont ez, hogy a a társaság az tud harcolni katonákkal és el tud nyomni, azért az egy egészen másik történet.

[00:20:59]Ugye erről szól Irak Blackwater kérdése, amikor nem az amerikai hadsereg, hanem outsource katonák harcolnak, a Vágner csoport ennek egy sokkal kisebb része, de mondjuk ezek csak a zsoldos emberek, akik jobb esetben szuverének befolyása alatt állnak.

[00:21:18]De a hatalom és az erőszakmonopólium ugye nem csak a konvencionális erőszakot jelenti ma.

[00:21:23]És talán ebben van a fő különbség, amit még amikor egyetemre jártam, akkor strukturális hatalomnak hívtunk.

[00:21:30]Tehát ugye amikor kondicionálással tudunk társadalmi csoportokat önérdsértő tevékenységre rávenni, hát ezt most nagyon szépen mondtam, de hogy ugye kommunikációval más egyébbel rá tudunk venni embereket, hogy ne az legyen, amit ők szeretnének.

[00:21:44]Tehát a hatalomnak messzerem csak a gumibot az eszköze, és a 21.

[00:21:47]század pont arról szól, hogy hogy ilyen strukturális hatalmi teregkben és csatornákon szuperül el lehet nyomni szerintem és egyre inkább, sőt tulajdonképpen egy exponenciálisan növekedő hatékonysági görbényt tudunk elnyomni.

[00:22:01]Tehát amihez kellett több 100000 titkos rendőr a NDK-ban, annak idején kellett Németországban a vasfügg mögött.

[00:22:07]Ahhoz valószínűleg most technikai értelemben néhány informatikus és egy folyamatos éjelfejlesztés kell és nem más.

[00:22:15]Tehát ezeknek a cégeknek az erőszakmopólium feletti kihívása az tulajdonképpen egészen durván kezd arányaiban felzárkózni a szuverén kapacitáshoz.

[00:22:28]Sőt, és tulajdonképp itt jön be a paltírmanifesztó és a más problémák, hogy ezek a típusú cégek kiszolgálják az állami erőszakmonopóliumot már most.

[00:22:37]Ugye a palantír maga tényleg állami erőszakszerveknek árusít Európában mindenütt.

[00:22:44]Egyedül a németek hoztak most döntést, hogy mégis a francia ugyanilyet veszik meg.

[00:22:49]De Palo Altó látja el ugye fél Közép-Európa kiberbiztonsági védelmét.

[00:22:54]Tehát mehetnénk végig, hogy ezek a cégek, akik nem annyira vannak a szemünk előtt, de végeredményben ennek a hatalmi struktúrának abszolút kivéthetetlen és már nem helyettesíthető részeivé válnak.

[00:23:05]Na és ebben lógunk ki egy picit.

[00:23:05]Na igen, ez az érdekes, hogy tényleg, hogy hogy gyakorlatilag ők azt mondják, hogy és ez benne van ebbe a maszkizmus gondolatban is, hogy a tech a az állam szuverenitásának technológia általi biztosítása, hogy ez a mondása a maszk részéről is.

[00:23:24]De a palantír az egy jó példa, de a SpaceX az szintén egy kiváló példa ebből a ebből a szempontból, meg az egész Starlink, hogy valójában igen platformokat adnak arra, hogy az állam igazából azt csináljon, amit ő szeretne, tehát hogy használja ezeket a platformokat arra, csak mivel valamilyen módon egy-egy területen monopóliumot élveznek ezek a cégek, onnantól meg valójában megfordul a viszony, mert hogyha te egészen, mint állam, az egész tevéken valahogy integrálódik egy ilyen adott platformba.

[00:23:56]Tehát azt mondod, hogy te azokat a műholdakat használod, amiket Elon Musk lő fel.

[00:24:01]És hát valójában az elmúlt években már a a az űrbe küldött műholdaknak a globálisan az 50%-a körül az már a maszkhoz tartozik, vagy ugyanez a a a SpaceX kapcsán a a az űrutazásnál, de ugyanez a különböző ilyen rendvédelmi megfigyeléseknél, de vagy úgy egyáltalán a palantír az ugye valójában állami adatbázisokat akar összekötni, tehát az, hogy a nem tudom én a társadalombiztosítási adatb bázist meg az adóhivatal adó és hogy egy csomó ilyen dolgokat a rendőrségi adatbázisokat és akkor ezeket így összeköti, tehát hogy valójában ő adja ezeknek a a az alapját.

[00:24:39]Onnantól te, mint állam egy adott ponton nem tudsz másként dönteni, mint amit ők akarnak, mert hát nem tudsz máshova menni, nem tudod vinni máshova ezeket a dolgokat, és itt ez az útfüggőség.

[00:24:54]Tehát, hogy ebben érdekes ez a fajta platform kapitalizmus, ami mondjuk lehet, hogy a a múltban múltban nem így nézett ki tényleg.

[00:25:06]Igen, ez a ez a megközelítés hozza be azt a problémát, hogy attól még a demokratikus külsőségek megmaradhatnak, hogy adott esetben mi történik mögötte.

[00:25:18]És hát tényleg észak-úriától kezdve látjuk a hivatalosan létező kínai parlamenten át az őszer sorra kerülő orosz választásokig ugye idézőjelben.

[00:25:27]Tehát hogy ezek mind-mindel játszák a demokrácia díszleteit és ebben nem vagyunk mi se kivételek.

[00:25:33]Ugye most erről még nem is tartottunk külön birodalmat.

[00:25:36]Lehet, hogy ezt még érdemes napirendre tűznünk nyár előtt, ugye, hogy hogyan használják az AI-t a választókörzet újra rajzolásban, és az egész választókörzet újrajzolás, mint mint verseny a két nagy párt között az Egyesült Államokban a félidei választás előtt.

[00:25:49]Tehát ez egy egészen elképesztő dolog, ami nem tudom, hogy tarkon fog-e még minket csapni Európában, de de mutatja azt, hogy azért a demokratikus intézmények ennek abszolút kitettek.

[00:26:01]És ebben ez a Shadon Bing féle fordított totalitarizmus, tehát az, hogy a cégek hogyan tudnak ugye tényleg a klasszikus state capture az állam foglejtése mellett működni.

[00:26:10]És itt talán megint az a az a az a kellett india társaság problematikánk, hogy ezt egy-öt cég teszi meg, vagy pedig egyébként azért ezek egymással reálisan versenyezni képes és egymás érdekeit faragni képes cégek.

[00:26:24]Tehát ha úgy vesszük, a céges közösségen belüli demokrácia és fékek és ellensúlyak rendszere működik-e, ugye ha amerikai tőzsdemutatokat nézünk, azért az látszik, hogy ez a top néhány digitális cég mindent visz, miközben ugye a klasszikus cégekben a beruházások is csökkennek, meg a tőzdei érték és kapitalizációjuk is csökken.

[00:26:42]Tehát nem azt látjuk, hogy van egy versenyző energiaszektor, egy telekomszektor mellette egy klasszikus élelmiszer, hanem van a wrestli, a az ipar, a kéz, tehát a fizikai termékek, ugye van a pénzügyi szektor és van a digitális.

[00:26:54]És innentől kezdve viszont megint ez lesz a probléma, hogy tényleg oligarchia az a meg tudjuk nevezni ezeket az embereket két kezünkön már biztosan, akik ezekre mind-mind hatással vannak a saját egyéni döntéseikben.

[00:27:08]És innentől kezdve azért ez hát lehetőséget ad nekik, hogy tudnak-e vele élni vagy nem, akarnak-e vele élni vagy nem, azt nem tudom.

[00:27:17]Az amerikai szilícium völgyi megszólalásokból viszont azt látjuk, hogy inkább igen, mint nem.

[00:27:22]Tehát Pétertnek is vannak nagyon komoly elképzelései arról, hogy hogyan kéne az államokat átalakítani.

[00:27:29]Ugye a Volinnál eljut oda ez a gondolat, hogy hogy az államfők azok CEOK, és tulajdonképpen nem állampolgárok vagyunk, hanem részvényesek az államokban, és ha nem tetszik egy ország, menjünk át a másikba.

[00:27:37]Hát azért ugye ez nagyon sok szempontból látjuk, hogy hányhelyen problémás elképzelés, de abszolút mind antidemokratikus.

[00:27:48]Hát igen, ez ez nagyon érdekes két szempontból is, hogy hogy egyrészt az, amit mondasz, az nagyon jól példázza ezt a hogyan válik el a társadalom és és a piac, vagy a piacnak egy szegmense egymástól, merthogy pont ezt látjuk, hogy ugye szokták nevezni ezt ilyen vibe recesszi, vibe session vibe recessziónak, hogy hogy mi miért van az, hogy amúgy a tőzsdei mutatók meg az ilyen nagy makrogazdasági mutatók ilyen nagyon jól néznek ki a sok válság ellenére is, és hogy az iráni háború meg nem tudom én mi semmi nem a a vámok a tavaly meg ezek így semmi nem hatott valójában és így megy felfele a tőzsde de hogy közben a társadalmaknak a vagy hát a nyugati társadalmaknak a megélése a saját gazdasági helyzetéről az meg az az meg nagyon rossz és hogy így elválik ez a kettő és hogy miért van ez és akkor erre van magyarázat hogy hát ez így ilyen vibe dolog hogy hogy recesszió hogy hogy az valójában nem igaz csak így azt érezzük, hogy rossz nekünk, de hogy szerintem pont, hogy pont hogy inkább az van, hogy hogy tényleg minden döntés abba megy, hogy azokat a tőzsdei számokat, azokat fenntartsák.

[00:28:55]És látjuk Trump minden mondata.

[00:28:57]Meg látjuk azt, hogy ezek a siliciumvölgyi oligarchák mennyire jól tudják manipulálni és eladni azt, hogy amit ők csinálnak, az egy ilyen nagyon forradalmi jövőbe tekintő technológia, ami miatt érdemes foly tehát, hogy nagyon jól tudják fújni ezt a spekulatív lufit a saját cégeik közül.

[00:29:17]szerintem nagyon tehetséges, ahogy megteremtette azt a de az egész Trám család nagyon tehetségesen az a másik része, de az már ilyen nem tudom, az az ilyen nagyon lakosság vagy nekem az ilyen nagyon lakossági, hogy igen tényleg ez az ilyen stakeet eladunk meg bitcoint meg ilyen NFT-ket, de hogy itt azért a a MK tényleg gyárt dolgokat, tehát a Tesla gyárt fizikai dolgokat és a SpaceX gyárt fizikai dolgokat.

[00:29:40]Ö de hogy közben meg azért jól el tudja adni ezt a ezt a dolgot.

[00:29:46]Szóval szerintem ez erre is jó példa.

[00:29:47]És hát a másik igen ez a szabadság meg a demokrácia kérdése, hogy itt valójában ez egy kicsit már ilyen orveli is talán.

[00:29:56]Pár nem szeretem ezeket a mindenre ráhúzni a 1984-et, de hogy ők itt ugye azt mondják, hogy valójában a szabadságnak a gátja, a demokrácia, it az ő szabadságoknak lehet, de hogy azt az állításuk, hogy mindenkinek a szabadságát gátolják a kortárs demokráciák, és hogy hogy valójában ebből az egész ilyen szilícium völgyi ideológia az ebből az ilyen kaliforniai 60-as70-es évekbeli hippi ideológiából jött, ahol ez a felszabadulás a nem tudom az egyéni társadalomból, a rossz társadalomból való ilyen ki azonosulás vagy kiszállás, és a az egyéni ilyen heterodox, unortodox, nem tudom, ilyen különleges, különálló valaminek a a istenítése vagy a az értékelése, és abból jön, és és valójában ezt állítják a a Teal is, a Musk is, és hasonlók, hogy ők a Zuckerberg az egy kiváló példa szintén erre.

[00:30:56]De hát a annak idején a Team Cook meg a Bill Gates is ebből a ebből a kultúrából, a Steve Jobs, bocsánat, nem a Team Cook, ebből a ebből a kulturális millióből jönnek, és hogy vagy az Alex Kart ugye a Tilnek a a munka vagy a a munkatársa, a palantírceója, ők mind valójában ilyen kicsit ebből az ilyen hippis közegből jönnek, és hogy valójában szabadságot árulnak, de hogy hogy igen, az ő úgy úgy lehet szabad, hogy az ő platformjaikat használod valójában.

[00:31:28]És ez nagyon érdekes, hogy hogy fordul át ez a ez a gondolat itt.

[00:31:33]Igen, itt itt van számomra az a pont, amikor nem tudom, hogy ők oportunisták, akik akik valóban az egyéni teljesen céges érdekük miatt belevágnak a demokrácia szövetébe, és azt mondják, ugye ez az egyik kedvenc ideológusok, a Jarwin Ühüm.

[00:31:52]arról beszél, hogy ez a katedrális nevű intézmény, ami amit ő az akadémiától az NGO-ig, a liberális politika értig mindent belepakol, hogy az elnyomja ugye az embereknek a a szóválszáglehetőségét, de ez ugye minden, amit ő nem képvisel, tehát ez tulajdonképp semmi számomra nem más, mint egy politikai ellentét, amit ő ideologizál és átol egy intézményi szintre, ami hát főleg most 2026-ban szerintem már nehéz lenne azt mondani, hogy ez így ebben a formában látható a világban.

[00:32:22]És ugye kérdés, hogy ezt ilyenkor a Péter tilk akkor hoppá, itt van egy ilyen történész, akkor tegyük ki a műsorba, jó lesz ez még nekünk valamire.

[00:32:31]És a Twitter X ugyanez a probléma, hogy miközben ő a szórásszabadság atyjának tekinti magát, és ezért beleáll az olyan szélső jobboldali figurák támogatásába Európában, mint az Alice Wider vagy a Robin a Egyesült Királyságban.

[00:32:44]Igen.

[00:32:44]Tommy Robinson.

[00:32:45]Tommy Robinson.

[00:32:47]és beszakad a Tesla értékesítésed.

[00:32:47]Tehát a németeknél 2025-ben több mint 70%-ot visszaesett a Tesla értékesítés, és mégis megéri neki.

[00:32:54]És ugye ilyenkor viszont megijeddek, hogy mégse pragmatista, oportunista, mert hajlandó az ideológiája miatt bevállalni ezt a vállalati veszteséget.

[00:33:01]És valahol ugye ugyanez a politikusoknál is az izgalmas, amikor Orbán Viktornak megérte a napi 1 millió eurót kifizetni a büntetésbe, ami már most 800 millió környékén tart mindennel együtt, mert csak nem akarta azt a migrációs jogszabályváltozást megcsinálni.

[00:33:20]És innentől ugye amikor hajlandó egy üzletember a kockáspapírján mínuszt tenni azért, hogy zoomoljon egyet Alice Wildel egy kampányban, onnantól kezdve azért lehet aggódni, hogy ők tényleg bele akarnak szólni az életünkbe.

[00:33:32]És valahol itt jön számomra vissza ez a problematika, hogy minden, amit ők elkezdenek támogatni a underground alternatív szélső jobbors és ezeknek a különböző egyelege, tehát a a neoreakciós különböző ez a dark enlightment, sötét felvilágosodás, és tehát ez a ez az eszmevilág, ami nem elég, hogy antidemokratikus, és itt jön be az ő érdekük, ami viszont kőkeményen opportunista, antiegalitárius.

[00:34:04]Ühüm.

[00:34:04]Tehát teljesen egyértelműen, mert ugye a a populizmus az még csak anti esteblishment, de az, hogy antiegalitáriusként beleállunk abba, hogy te ilyen részvényes vagy ebbe az országba, te meg hát csak olyan, azért az egy nagyon-nagyon kemény üzenet, ami hát nehéz elképzelni, hogy társadalmi recepciója az tapsikolva végigmegy az Egyesült Államokba, vagy nagyon-nagyon át kell ezt csomagolni.

[00:34:25]És ehhez csak egy statisztika.

[00:34:30]2025-ben Financial Times-ban volt, tehát nem valami NGO-s, 2025-ben az Egyesült Államokban a fogyasztói költések több mint 50%-át a top 10%-a keresőknek tette meg.

[00:34:45]Ühüm.

[00:34:45]Tehát azért és a a másik oldal ennek, hogy a top alsó 80% egyébként 10-20% között, tehát hogy helló.

[00:34:51]Ö, tehát az, hogy mit érez, tényleg azt érzi, hogy nyilván ott egy repülőgép, egy magánrepllőgépvásárláshoz egy kisebb falu egész életére szóló jövedelmet lefel.

[00:35:03]Tehát, hogy érzem, hogy hol lehet ezt a statisztikát ennyire kiegyensúlyozatlanná tenni, de hogy ők majd pont ebbe akarnak hinni, azt is nehéz elképzelni.

[00:35:11]És akkor ugye jönnek az ezoterikus további részek, hogy akkor transzhumanizmussal és minden máshol is meg vannak ezek fejelve, vagy el lehet erre kanyarintani, hogy hogyan élünk majd örökké meg a közös lelkiismeret vagy közös tudatba föltöltött életek és memóriák.

[00:35:26]Ö, tehát nem tudom, hogy ez az ideológia helyettesítő és kiszolgáló lendület, hogy érzik a spirituális igényt és vagy radikális kisegyházak adják ezt meg.

[00:35:37]És akkor itt jön be a J.

[00:35:39]Eventsnek az integralista katolikus megközelítése, ami szintén aligarig különbözik a Sária bevezetésétől a muzuulmán világban, vagy pedig vagy pedig hogyhogy ezek fel tudnak jönni.

[00:35:51]Tehát ez nekem azért nagyon második mozgásyanús a a Polányitól, hogy ilyen szintű önérdekellenes történetek ekkora számban ennyire erős játékosoktól a többiek felé, ez azért egy történelmileg kritikus pillanatnak tűnik.

[00:36:10]Hát én ezért is gondolom amúgy azt, hogy hogy nem fog, vagy hogy szó, hogy ideológiailag biztos, hogy nem fog működni ez a hegemóniai építésük, mert hogy igen, valahol mindig kell egy, tehát hogy nem elég csak az elnyomás, hogy stabilan fenn tud tartani egy ilyen uralkodó rendet, ahhoz nem elég az elnyomás önmagában, hanem kell valami pozitívum, valami pozitív dolog, amit adsz a szélesebb társadalmi rétegeknek.

[00:36:41]nek, hogy ők utána belenyugodjanak ebbe a társadalmi rendbe, vagy hogy aktívan ne kezdjék el ellenezni.

[00:36:49]És és ez mindig volt, tehát a mindenféle elnyomó rendszerekbe is be tudjuk azonosítani, mi az a mik azok a pozitívumok, amik és ezt az ilyen lightosabb, nem tudom ner tekintély jelűségbe is be tudjuk azonosítani, és egészen a nem tudom sokkal sokkal elnyomóbb rendszerekig is be tudjuk azonosítani, hogy mi volt az a pozitívum.

[00:37:10]Ugye a fordizmus példáját hoztam, hogy hát igen, hogy ott tényleg az volt, hogy a a fordét belemásztak az tehát, hogy konkrétan ilyen magán spiccliket állított a munkásaikra rá, hogy isznak-e munka után, merthogy a részegesek részegesség az nem jó, amivel egyetértek, de hogy hogy és akkor kirúgták azokat, akiket a spicllik le lefülelték, hogy hogy ők isznak.

[00:37:32]ö akár adott esetben otthon, tehát a saját otthonunkba este munka után berúgnak, azt is figyelték és kirúgták az embereket.

[00:37:42]De hogy közben tényleg relatíve a korábbi bérekhez, tehát az ilyen dikenciánus világ van a bérekhez képest, relatíve sokkal nagyobb a közösen megtervált javakból sokkal nagyobb részt juttattak a munkásságnak, mint mint előtte jutott.

[00:37:57]És hogy ezért nem tudom, hogy hogy ebbe itt mi a pozitívum, mert hogy tényleg az van, hogy hogy ez egy ilyen nagyon erősen társadalom meg embersiség ellenes dolog, amiket ezek a ezek az arcok tolnak.

[00:38:11]Tehát a fú volt tavaly volt szerintem a Peter Teve ugye házzal ezzel az egész antikrisztus gondolatával.

[00:38:20]Igen.

[00:38:20]Tartott egy négy részes előadásot taval.

[00:38:23]Igen, volt a Vatik, volt Rómában is.

[00:38:23]És volt cikke erről, hogy a a pápa így megtiltotta, hogy bárki is végig így egy közelébe is menjen.

[00:38:30]Szóval, hogy így konkrétan az összes püspök meg bíboros meg mindenki ilyen tilalom alatt volt, hogy nehogy ennek az embernek a közelébe menjetek.

[00:38:37]Úgyhogy végül Romában úgy ment előadást tartani, hogy senki nem képviseltette magát a katikus egyházm.

[00:38:44]Na mindegy, hogy miközben antikrisztusról meg ilyenekről akar beszélni, hanem azt akartam mondani, hogy ez igen, szóval, hogy egy ilyen nagyon társadalomellenes valami, és ez kicsit jön ebből a tehát visszakövethető ebbe az ilyen kaliforniai hippi ideológiában, hogy a társadalom az valamilyen szempontból ez a rossz elnyomó konformizmust kényszerít a a az önkifejező különleges hópi egyénre.

[00:39:10]És az ő a ezek a a tilék meg a máské szempontjából meg meg konformizmust kényszerít a zsenire, az alkotóra, aki aki látja a jövőt és majd a saját puszta egyénes egyéni erejével képes a történelmet mozgatni.

[00:39:27]És akkor ebből jönnek ezek az ilyen, ki kéne lépni valahogy a társadalomból dolgok.

[00:39:32]Tehát a nem tudom, tehát a a Musknál az az elképzelés, hogy hogy ki kéne menni majd az űrbe valahogy, és akkor majd ott egy külön álló kolóniát alkotnia a speckó embereknek, akik nem akarják ezeket a tömegyéneket, meg ezeket a konformista hülyéket, akiket végülis hát el is mondja a Musk, hogy hogy mi ez a nonplaying karakter az NPC-knek, tehát a számítógépes játékokban azok a karakterek, akikkel nem játszol, hanem a maga Az az algoritmus vezérli őket, hogy az emberiség nagy része az valójában ilyen NPC, ilyen ö nincs saját gondolata, saját akarata, semmi, csak egy ilyen massza.

[00:40:12]Azért az kemény mondások, azért ezek kemény mondások, de hogy azt akartam mondani, hogy a Tilnél is nagyon vicces volt a tavaly volt szerintem a van ez a Ross Dudet nevű konzervatív gondolkodó, vagy ilyen konzervatív újságíró, akinek én amúgy tökre szeretem az interjú itt, a New York Times-ba podcastol, és ott csinál interjúkat.

[00:40:31]Na és akkor adott egy interjút neki a Teal, és van egy pillanat, amikor a Ross megkérdezi, hogy hogy de hogy akkor szerinted az emberiség amúgy megérdemli, hogy túléljen?

[00:40:42]valami, és az a nagyon hosszú csend, amíg utána így válaszol erre, és nem ad egyértelmű válasz, hogy amúgy azt gondolja, hogy az emberiség az egy jó dolog, aminek így túl kéne élnie, és hogy szóval, hogy innen nézve én tényleg nem látom, hogy hogy tudnának hegemóniát építeni, hacsak nem tényleg ilyen puszta puszta erőszakkal, ami ami azért egy nagyon nagyon, hogy ezt egy másik dimenzióval átemeljük még itt a a az utolsó körb be ugye azért a éghajlatváltozással, potenciális túlszaporulattal és ami jön akár élelmiszerválság, bármi egyéb nézzük vízhiány sújtja az emberiséget.

[00:41:27]Tehát az, hogy mint közös emberiség túl tudunk elérni, vagy pedig tulajdonképpen ezek a levállások evolúciósan azért történnek, hogy legyenek túlélő hibrid csoportok, akik most nem biztos, hogy a máknak a kolóniájában kell gondolkoznunk az űrben, de hogy ez egy mennyire tervezetes reakciója a csoportnak vagy az emberi fajnak, hogy ki kell válni és valami történik.

[00:41:48]Van ez a kérdés.

[00:41:48]És a másik kérdés számomra, hogy megnézzük azért abból a szempontból, hogy a hierarchiába szerveződése az állatvilágban egyes nagyobb csoportoknak, egyed csoportoknak és vagy az emberiségnek ugye az mennyiben hatékonyságnövelő tényező.

[00:42:06]És ugye azért a elmúlt 5000 év állam építése tulajdonképp így nézem, akkor erről szól, hogy hierarchiába szerveződve hatékonyan oldottunk meg közfeladatokat.

[00:42:17]Tehát egy falu nem építi föl a hidat, de Szentendének mégis vagy más ügyeknek van hídja.

[00:42:23]Tehát, hogy ebben az esetben a hierarchiába szerveződés, ha egy globális problémával küzdünk, akkor lehet, hogy előbb fogja tudni egy globális cég megszervezni.

[00:42:34]Nem biztos, hogy a jó eszközökkel, de ha versenyzőnek tekintjük és tisztán versenyzőnek egy futamban a nemzetállamot és ezeket a multikat, akkor ha most csak félszemmel és hunyorogva nézem, nem biztos, hogy nincs több esélye ezeknek megszervezni ezt a típusú a túlélésre alkalmasabb hierarchiát.

[00:42:53]Lehet, hogy ez nagyon ö már darvinistába hajló értelmezés, de nyilván ők ezzel provokálnak minket, hogy hogy az amit mondasz, ez azért nagyon megfogott, hogy az emberiség önmagában jó-e, és ha erre ne nincs valakinek egy azonnali igen válaszol, vagy nem kell túléljen, vagy hogy MPC a társadalom nagy része, ugye?

[00:43:13]Tehát ezzel minden legitimitást és mít, ami összetart minket a szabad akarattól kezdve, az kuka.

[00:43:22]És akkor nagyon máshogy gondolkozunk arról, hogy a túléléshez mi kell.

[00:43:23]És akkor ha a túlélés az az kell, hogy az embiség nagyobb része meghalljon, ezt most lehet, hogy nem akarja egy New York Times interval bemondani, de nem tudom, hogy este nem ezt mondja-e a zárt körű antikrisztusos beszélgetésein.

[00:43:37]Hát ja, ez szóval, hogy szerintem ez tehát, hogy most ezek a tech oligarhák kapcsán ez a fajta ilyen antihumanizmus vagy valami az mostanában igen ebbe az ilyen altrightos, szélső jobbos izében van.

[00:43:53]De hogy én azt azért érdemes nem ekkora erős erősséget, de hogy azért azt fektessük le, hogy ennek van egy ilyen progresszív, balos ilyen mélyzöld verziója is, amikor azt mondjuk, hogy hát hogy itt az emberiség az az elpusztítja a földet és hogy nem tudom én az állat.

[00:44:12]Szóval mindegy, ezek most ilyen olyan dolgokat fogok mondani, amik nagyon lehet, hogy felháborítóak lesznek, de hogy nekem mint és itt nem tudok elvonatkoztatni az értékvilágomtól, hogy én egy humanista értékvilágot vallok, amelyik azt gondolja, hogy az ember az a azáltal, hogy tudatos és képes morális döntéseket hozni jórról és rosszról, és képes emiatt tudatosan magát fejleszteni.

[00:44:35]Ez egy más kategória, ami egy értékes dolog, amit szerintem érdemes megőrizni.

[00:44:40]És azt hiszem, hogy valahol ebbe az irányba megy el a pápai gondolkodás is mostanában, tehát a a 14.

[00:44:47]Leónak a gondolkodása így AI kapcsán meg ilyen kapcsán, hogy a az embernek ezt a morális értékét és a morális döntőképes döntésképességét határoz, vagy teszi a középpontba.

[00:45:00]Szóval, hogy innen nézve az a fajta ilyen nagyon radikális ilyen környezetvédelmi gondolat, amelyik azt gondolja, hogy hogy el, hogy a földgolyó megőrzése az értékesebb még akár az emberiség megőrzésén ellenére is, vagy értékesebb, mint megőrizni az emberiséget.

[00:45:19]miközben én azt gondolom, hogy a földgolyót érdemes megőrizni az emberi élet számára ki lehetőségként, vagy vagy terepként, de hogy van ez az ilyen emberellenes gondolat, ez a ne szüljünk, ne tudom, nem tudom én mi vonuljunk ki a társadalomból, ugyanez a típusú gondolat megvan ott is.

[00:45:41]Szóval, hogy ez egy ilyen általános dolog, de kétségtelen, hogy ebbe a ebbe az ilyen szélső jobbos verzióba van most van most dominanciája, de hogy csak visszatérve arra, amit felvetettél, hogy nem-e tehát ez ez most csak ez a akartam egy ilyen humanista zárójelet tenni, de hogy a másik része, hogy nem tudná erőteljesebben megszervezni a egy egy cég, mint a mint a társadalom.

[00:46:08]Én itt pont azt gondolom, hogy hogy biztos, hogy sok sok szempontból tud hatékonyabban csatornázni bizonyos dolgokra m irányokat.

[00:46:18]De azért ha megnézzük például az űrfelfedezést, vagy az, hogy mit tudunk az űrről, m azt valójában még most is nem a a SpaceX-nek meg a Starlinknek köszönhetjük, hanem egy állam által összes magánszereplőket is összeszervező, de egy állam koordinációja alatt közös erőforrásokból, közösségileg meghatározott célok mentén történő dolgokból tudjuk.

[00:46:44]Tehát az emberiség együttműködése.

[00:46:46]Én én én mondom, én én szfiken nőttem fel, tehát én én gyerekkoromban izé nagy Star Trek meg ilyen ilyen rajongó voltam.

[00:46:53]Szóval én imádom ezt az egész én nagyon lelkesedem az egész Apollo projekt meguset az egész Artemis missziótól.

[00:47:00]Én így teljesen tehát, hogy nekem így ezt tényleg ki tudok fordulni magamból, annyira imádom ezt a dolgokat, és hogy pont ezt látom, a az űrállomás, az Artemis projekt, egy csomó minden, az valójában az emberiség együttműködéséből, közösen lefektetett célokból, egy demokratikus állam koordinációja mellett csatornázott erőforrásokból valósult meg.

[00:47:24]És az a gondolat, amit Lindon Johnson ír az önéletrajzában, hogyha embert tudunk küldeni az űrbe, akkor meg tudunk etetni minden kisgyereket, és iskolába tudunk és gondoskodni tudunk minden idősről, hogy ezt gondolom, hogy az emberiség képes közösen fantasztikus dolgokat megvalósítani, és szerintem érdemes mennünk az űrbe is, és érdemes lenne tényleg hol mi további felfábbi ö ö ö ö ö ö ö nem tudom én öö ö missziókat és és felfedezéseket tenni, és kutatni, és megérteni a világot, és megérteni az univerzumot.

[00:48:03]Szerintem ez fantasztikus dolog, de hogy én nem hiszem azt, hogy ezt és a múlt se azt mutatja, hogy ezt a magáncégek tudnák a leghatékonyabban megcsinálni, hanem hanem kell egy egy ilyen demokratikus és állami kontroll fölötte, vagy koordináció.

[00:48:21]Igen.

[00:48:21]Tehát ugye az érdekeknek a hozzutávra való kivasalása, és kérdés, hogy ezek a cégek pláne, amikor a vezetőik egyébként effektív, transzhumán dolgokban gondolkoznak és a saját életük meghosszabbításában és gépi tökéletesítésében, akkor akkor ezek eltolódnak, miközben a a demokratikus döntések meg nem, hogy négy, hanem lassan kettő vagy egy évre szűkülő idő és ciklusperspektívában gondolkoznak.

[00:48:43]Plusz ugye a coviddal, a 2008-9-es pénzügyi válsággal elképesztő transzfer valósultak meg a pénznyomtatással, a cégek irányába.

[00:48:52]Tehát az erőforrást átpakoltuk a túlsó oldalra, miközben az állami eladósodosság megnőtt, és most már ugye a franciáktól kezdve mi szerintem Magyarországon is decemberig fogunk még azért itt pikánsak látni.

[00:49:06]Azért nagyon más erőforrásokkal kezdünk el rendelkezni.

[00:49:08]Tehát amikor tényleg a Google-nek van kétszer annyi pénze, mint a magyar GDP, akkor akkor szerintem azért más az aggodalom szintje, mert a Kelet-india társaságot tulajdonképp, ha kellett volna, akkor hadsereggel így vagy úgy, vagy valahogy elintézik, de most ebben máshogy vagyunk.

[00:49:24]És ugye pont a palantir 22 pontos manifesztója kapcsán ugye az volt a a főkritika, hogy ez egyszerűen már túl sok helyre van bekötve a kormányzásba, tehát egyszerre a katonai, felderítési, mesterséges intelligencia szintbe, a targetállás szintbe, de végeredményben tényleg lehet, hogy az utolsó buszmenetrend is bizonyos helyeken már ennek az alapján készül.

[00:49:50]Tehát, hogy hogy az az információ, amivel ők rendelkeznek, és ugye ezt mindig azt gondoljuk, hogy Európában szeretjük a GDPR-t, ebből a szempontból biztosan az Egyesült Államógyán soha nem is volt ezen a szinten, tehát hogy hova vándorolnak ezek az adatok.

[00:50:04]És akkor 22-es nem nem fontos cikk az, hogy egyébként a a Dózs, tehát Elon Musknak még ugye a tavaly tavaszi kormányzati departmentje vagy osztálya az mennyi akár a teljes amerikai TB társadalbiztosításra vonatkozó adatot kitermelte magának.

[00:50:25]Ja, hát tényleg, de ebből nincs per, nem beszélünk róla.

[00:50:30]azért ha elgondoljuk, hogy ez az adbázis mire jó, vagy akár amit most a társadalmi elnyomás, de egész biztos, hogy azt megérteni, hogy mivel van dolga a politikának vagy a a társam irányításának, az azért ezek elképesztően nagy előnyt adnak neki.

[00:50:48]Hát még még a 19.

[00:50:51]század végéig azért csak azt ráadásul csak a katolikus egyház nyonttatott, tehát a az az információ mennyisége, ami a katolikusoknál ott volt, az ellensúlyozta, ha kellett az arisztokráciát, az arisztokrácia ha kellett, akkor az új ipari elitet.

[00:51:03]És ezek így ugye egymást legalább megpróbálták egyensúlyban tartani fék és ellensúlyok így működik.

[00:51:10]Nem intézményes szinten, nem?

[00:51:13]Igen.

[00:51:13]És ez az, amiből szerintem most egy picit, ha ha őszintén nézünk a motorháztető alá, akkor akkor nem azt látom, hogy még mindig ne egyfajta monopolizáció történnem.

[00:51:22]Ühüm.

[00:51:25]Ja, ez érdekes amúgy, hogy milyennek a mert szerintem zárásnak ez talán akár érdekes is, hogy milyennek a az ellenereje, merthogy hogy látom, hogy Amerikában van most ez az ilyen AI ellenes érzések, hogy hogy emberek nem akarják, hogy nem tudom én, adatközpontok épüljenek a környezetükbe.

[00:51:46]És akkor most megy politikailag is van az, hogy nem tudom én egyrészt a ezek az ilyen pénzelő, a politikát pénzelő ilyen political action committeic, ezek a packek, nem tudom, a Markenek, tehát ez a te köréhez tartozóknak van egy saját packjük, és akkor ők ilyen pro AI embereket finanszíroznak, de az Antropiknak, a Darodeéknek is van egy különálló packjük, ami ez a jó az etikus mesterség es intelligenciát, de hát valójában az is próerséges intelligenciás.

[00:52:20]És akkor vannak ilyen ellenzők, és nem tudom, tehát több ilyen most ilyen előválasztásokon, demokrata meg republikánus előválasztásokon a félidős választásra, ez ez téma volt, hogy olyan jelöltek csapnak össze, ahol az egyiket az Andrej zenék finanszírozzák, a másik meg ilyen AI ellenes.

[00:52:40]New Yorkban volt erre példa, de azt hiszem ez egyik New Yorki kongresszusi körzetbe, de azt hiszem, hogy Georgában meg Floridában is vannak ilyenek.

[00:52:49]Szóval nem tudom, ez az önmagában de sok sokat beszéltük, hogy nyilván ilyen amerikai vidéki amerikai politikai folyamatok döntenek arról, hogy mi fog velünk történni a világban.

[00:53:01]Mindegy most tegyük félre.

[00:53:04]Mindig félreteszek.

[00:53:04]Csak de csak, hogy tényleg olyan, mint hogy az, hogy BKS négy-ben döntenek az emberek a saját közösségükről, legitimen választanak egy képviselet, és az majd befolyással lesz arra, hogy a japánok, vagy a szomáliaiak, vagy a chileiek hogyan élnek.

[00:53:20]Ez azért igen, de a másik dolog az, hogy amikor csináltam ugye ezt az a az Unortodox sorozatban interjút a Kori doktorovval, akkor nekem az egy ilyen nagyon optimista üzenet volt a részéről, hogy szerinte Európában kezd összeállni egy ilyen társadalmi koalíció, ami nem csak annyi, hogy alulról emberek ilyen nimbi alapon frusztráltak, hogy ne épüljön melléjük valami, hanem hogy nagyon sok különböző típusú társadalmi csoport kezd összeállni ez ellen a főleg amerikai, de egyre inkább kínai központú ilyen tech dominanciával szemben, hogy hogy ezt mondta, hogy hogy vannak azok, akik nemzetbiztonsági alapon fél vagy aggódnak amiatt, hogy hogy az adataik nagy részét kiküldjük Amerikába, meg hogy Kína tudja meg megfigyelni a izét.

[00:54:08]Tehát van ez a nemzetbiztonsági rész, vannak akik polgári jogi szempontból, tehát NG, tehát mint a doktorov is ilyen NGO harcosok, akik nem a nem a hé, nem a nemzetbiztonsági héják, de ebben a kérdésben meg tudnak állapodni.

[00:54:24]Akkor vannak a a a nimbik, akik nem akarják, hogy épüljenek.

[00:54:29]Vannak a a az ipar iparmágnások, akik azt akarják, hogy helyben legyenek ezek az iparágaknak egy része.

[00:54:37]És hogy így akkor össze tudnak állni egy egész val mondjuk Európában össze tudna állni egy olyan többségi társadalmi koalíció, amelyik ez ellen hatna.

[00:54:51]Nem tudom, hogy ez mennyiben valósulna, valósul majd meg.

[00:54:53]De hogy én ezt látom inkább egy ilyen én ezt az ilyen nagyon ideológikus dolgot most nem ideológikus szembenállást ezekkel nem látom annyira célravezetőnek.

[00:55:07]Tehát, hogy mondjuk én most egy ilyen nagyon mély balos szembeállást képviseljek, mert szerintem az nem siker, nem fog sikerre vezetni ilyen hatalmas erőkkel szemben, de mondjuk, hogyha Európában kialakul egy ilyen tőkések egy részét és a csomó különböző embert egybefogó koalíció, akkor az az szerintem már egy ütőképesebb valami, de ja, nem tudom, hogy ez mennyire reális, vagy nem tudom te mit gondolsz.

[00:55:33]Hű, tényleg csak zárógondolat, mert szerintem ezt a beszélgetést valószínűleg folytathatnánk órákon át.

[00:55:39]A a tehát ebből az MPC jelenségből azért azt hiszem eléggé gyomorba vágó.

[00:55:47]Jó.

[00:55:48]Ebből a jelenségből az a kérdés, hogy végeredményben ezeknek a nagy vállalkozóknak azért a bevétele abból van, hogy ezek a polgárok léteznek, tehát a palanti se futna, hogyha egyébként ezek a polgárok nem utaznának buszon, meg mennének el harcolni, meg csinálnának más dolgokat.

[00:56:03]az Egyesült Államokban is.

[00:56:04]Tehát ez a ez a silógondolkozásnak szerintem valahol egy egy non plus ultrája, amikor odajutunk, hogy délelőtt a CEOként MPC-knek és fogyasztóknak tekintem őket, a napvégén vacakdemokratikus Lipsiknek.

[00:56:23]És egyébként valószínűleg együtt élek néhánnyal, és ugye ők is különböző meglehetősen liberális setupokban szoktak lenni ott a szilícium völgyben, tehát ezek azért nem klasszikus nagycsaládok.

[00:56:34]És akkor innentől kezdve ez számon abszolút nem áll össze.

[00:56:36]Tehát az, hogy hogy ha nem lesz fogyasztó, akkor azért ő se lesz.

[00:56:42]Vagy akkor tényleg az van, hogy a teljes emberiség megy a levesbe és ő megelédegél valamilyen önfenntartó szigetecskéjén.

[00:56:47]Oké, de de ezt kizárva ezt az opciót egyébként tényleg szükségünk van egymásra.

[00:56:51]És tulajdonképp ez az, amire azért egy elég jó struktúra kialakult az, hogy a középosztályt hogy lehet érdekelté tenni az alsó osztálynak a érdekképviseletében, és emiatt aztán a felső osztályt kontrollban tartani.

[00:57:04]Tehát nem nem olyan rossz dolgokat találtunk ki ebben a 20.

[00:57:06]században a a sok tragikus lecke miatt.

[00:57:09]Úgyhogy tehát ennyiben én is optimista vagyok, hogy van ébredés.

[00:57:14]Európának annyira szorult a helyzete, hogy muszáj, és amit koalíciót mondasz, még csak mindig eszembe jutt, mert meg Brüsszelbe.

[00:57:20]Mostanában belefutok.

[00:57:20]Tehát már ez egy ez egy létező koalíció, hogy ott a fúziós energia, hogy a fúziós energiapártiak, akik így vagy úgy, vagy amúgy ezt finanszírozni akarják, hogy Európa ebben is önállóbb lehessen.

[00:57:31]Tehát, hogy tényleg látni azt, hogy nagyon pragmatikus gondolatok is kezdenek végre besziválogni, miközben mondjuk az autószektort már kiszolgáltatottuk, meg annyi minden mást.

[00:57:40]Úgyhogy na szuper üzgi.

[00:57:40]Szerintem itt most álljunk meg, tegyünk egy vesszőt és a birodalom 26.

[00:57:46]részével fogunk júniusban jelentkezni.

[00:57:49]Addig kitaláljuk, hogy pontosan milyen témával és ezt hogyan folytatjuk.

[00:57:53]Szilárd, nagyon köszönöm, hogy itt voltál.

[00:57:55]Nagyon örülök, hogy összejött ez a két osztató helyett a Egységes budapesti stúdió felvételünk.

[00:58:02]Én is.

[00:58:02]Szuper volt.

[00:58:03]Folytassuk majd így, hátha találunk erre alkalmat.

[00:58:05]És nektek is, nézőknek, hallgatóknak nagyon köszönjük, hogy itt voltatok velünk.

[00:58:08]Meghallgattátok a birodalom 25.

[00:58:10]adását.

[00:58:10]A 26-kal a következő hónapban, júniusban fogunk jelentkezni.

[00:58:14]Ha tudjátok és tehetitek, akkor támogassátok a Partizán adását a akár Patreon más formában, illetve hallgassátok meg a többi akár podcastot, akár videót, ezeket is megtaláljátok.

[00:58:24]Ha tudtok, akkor iratkozzatok fel Szilárdnak a köztes nevű Subst Hírlevelére, illetve a heti feledire, a külpikai heti szerdai hírlevelemre.

[00:58:34]Mindezekről bővebb információt a leírásban fogtok találni.

[00:58:36]Még egyszer köszönjük, hogy itt voltatok velünk.

[00:58:39]Sziasztok, szép napot.