Partizán 1:01:08

Vagyonfalva: milyen a milliárdosok városa? Interjú Schmied Andival

ingatlanpiacvagyonelcsalástársadalmi egyenlőtlenségművészetinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Vagyonfalva: milyen a milliárdosok városa? Interjú Schmied Andival
tl;dr
  • Schmied Andi építész és képzőművész a Trafó Galériában látható Asset Town: Vagyonváros kiállításáról beszélget Gulyás Marcival, amely a globális elit elzárt luxusingatlanjait mutatja be.
  • A Private Views projekt során Gabriella Smid alteregóként, egy galériatulajdonos feleségeként jutott be New York-i ultraluxus lakótornyokba, ahol analóg fényképezővel dokumentálta a tereket.
  • A luxusingatlanok szinte kizárólag befektetési eszközök, nem otthonok: az ügynökök a férjnek a megtérülésről, a feleségnek a gardróbról beszéltek, tükrözve a dollármilliárdosok 85-90%-os férfiarányát.
  • A New York-i Slender Towers apró telkekből termelnek ki hatalmas vagyont, míg a londoni Iceberg Houses műemlékvédelmi korlátok miatt több ezer négyzetméteres földalatti pincerendszereket rejtenek.
  • A 2008-as válság után robbant be ez a piac, mint portfólió-diverzifikációs és vagyonelrejtési eszköz, de mára az új épületek több mint fele üresen áll a túlkínálat és a szabályozások miatt.
  • A kiállítás egy fiktív várost, Asset Townt mutat be, ahol nincs társadalom vagy kultúra, csak befektetési célú épületek; a látogatók építési törmeléken járnak, ami a luxus árát érzékelteti.
  • A tárlat rámutat, hogy a sztárépítészek által tervezett esztétikus épületek is a közpénzek kivonásának és a társadalmi egyenlőtlenségek fizikai megtestesítői.
  • Magyar példaként az Elysium apartmanház és a Körszálló helyén épülő Marriott Residences jelenik meg, amelyek a zárt elit számára elérhetetlen terek maradnak a városképben.

    „Az adatok azt mutatják, hogy ezeket a lakásokat a legtöbbször olyan emberek tulajdonolják, akik anonim szeretnék ezeket tulajdonolni offshore-on keresztül, ami inkább arra mutat, hogy közpénzből elvont vagyonokat forgatnak vissza.” – Schmied Andi

Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezetés: a kiállítás és a vendég

Schmied Andi építész és képzőművész a Partizán stúdiójában beszélget Gulyás Marcival a milliárdosok és a felső tízezrelék luxusingatlanjairól, valamint az ebből inspirálódott kiállításáról. A művész a Trafó Galériában látható, Asset Town: Vagyonváros című tárlatával olyan terekbe enged betekintést, amelyek eredetileg teljesen elzártak a nyilvánosság elől – a globális gazdasági elit vagyonmegőrző ingatlanjainak világába. A beszélgetés egyszerre járja körül a projekt megszületésének kalandos történetét, az érintett épülettipológiákat, a tágabb politikai gazdaságtani összefüggéseket és a budapesti kiállítás által közvetített disztópikus üzenetet.

A Private Views projekt születése és Gabriella Smid alteregója

Schmied Andi 2016-ban, egy New York-i rezidenciaprogram idején döbbent rá, hogy az Empire State Building kilátójából rengeteg olyan épület látszik, ami azonos magasságban – vagy akár magasabban – van, mint a híres kilátó. Hamar kiderült: ezek az épületek a 2010-es években épített ultraluxus lakótorony-felhőkarcolók, ahová hétköznapi ember nem teheti be a lábát.

„Az egyetlen módja a bejutásnak az, hogy kiadom magamat valakinek, aki viszont, akit viszont szívesen látnak itt. És így született meg Gabriella Smid, aki egyébként a második nevem és a valós vezetéknevem, mint alteregóm, és ő kezdte el az ingatlanügynökségeket felhívni.” – Schmied Andi *

Az alteregó egy magyar galériatulajdonos és antik-kereskedő (egy valós jóbarát) feleségeként mutatkozott be. Ez a foglalkozás elég titokzatos anyagi hátteret sugallt ahhoz, hogy a luxuspiachoz tartozó ügynökök ne kérjenek bankszámlaadatokat, és beengedjék a „potenciális vevőt” a 150 millió dolláros lakásokba is.

Hogyan telik egy milliárdos feleség bőrében?

Az első telefonhívásnál rögtön szembesült a beszédhelyzet abszurditásával: az ügynökök első kérdése az volt, hogy „ki a férjem?”. Ettől kezdve Schmiednek egy teljesen új személyiséget kellett improvizálnia. A művész elmondása szerint az ügynökök kérdései – sofőr, séf, kedvenc konyha – fokozatosan építették fel Gabriella karakterét, és a sok fikció egy idő után valósággá vált:

„Gabriellának a személyisége egy ponton teljesen elkezdte tükrözni azt, amit az ügynökök valójában látnak ettől az ultravagyonos rétegtől. Tehát igazából az ő kérdéseik csak azt tükrözték, amit ők hallanak más lakásnézéseken.” *

A felkészüléssel kapcsolatos kezdeti izgalmak (manikűr, drága ruha, táska) hamar feleslegesnek bizonyultak:

„Onnantól, hogy a kapunak a jó oldalán vagyok, vagyis bent, onnantól kezdve bárhogy viselkedhetek, bármit csinálhatok.” *

A megtekintések alkalmával a művész egy analóg fényképezőgépet használt, hogy a kilátást dokumentálja – amikor az egyik ügynök rákérdezett a filmes gépre, a „nagypapámtól kaptam, hogy fotózzam le a különleges pillanatokat” válasszal azonnal a MOMA aktuális kiállításáról kezdtek el beszélgetni vele. A végén már Humana vintage szerelésekben járt lakást nézni, amiket az ügynökök meg is dicsértek.

A luxusingatlanok világa: befektetés, nem otthon

Schmied Andit a lakásnézések során a legjobban az lepte meg, hogy ezek az ingatlanok szinte kizárólag befektetésként funkcionálnak – ezt a résztvevők teljes természetességgel kezelik, miközben a hivatalos fikció szerint a vevő ott szeretne élni. A műsorvezető egy rövid rejtett kamerás felvételt is lejátszott, amelyen Gabriella éppen 50 millió dolláros üzletet tárgyal, kikötve, hogy ezt a férjével is meg kell beszélnie.

Az ügynökök gyakran hangsúlyozták a „férjnek” címzett üzeneteket a befektetési megtérülésről, miközben a „feleségnek” a gardróbszoba méretét és a konyhát mutogatták. Schmied szerint ez a viselkedés pontosan tükrözi a vagyonos réteg valós demográfiáját:

„A dollármilliárdosok azt hiszem 85%-a és a 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezőknek a férfiaránya 90%.” *

New Yorki „Slender Towers” – a vékony tornyok új tipológiája

A művész a beszélgetést egy részletes építészeti kórképpel folytatta. A legismertebb új jelenség a New York-i Slender Towers („vékony tornyok”) tipológia, amely a 2010-es években jelent meg és mérnöki bravúrnak számít:

„Az a lényege, hogy egy nagyon-nagyon pici alapon nyugszik egy nagyon hosszú, nagyon magas épület. (…) Egy nagyon pici kis földdarabból iszonyat vagyonokat lehet végül is kitermelni.” *

A vékony torony előnyei a befektetői logika szerint:
- kis telekről hatalmas érték termelhető,
- a felső emeletekről 360 fokos, akadálytalan panoráma nyílik,
- a verseny miatt egyre magasabbra törnek, hogy a szomszédos tornyok ne lógjanak be a látképbe.

A lakások mérete a felső szinteken elérheti a 700-800 négyzetmétert is, ami ebben a műfajban a „valid méret”. Ezek a terek sokszor teljesen standardizáltak: ugyanazt a lakást vásárolja meg valaki a 90. emeleten, mint amit más a 30.-on. Az ingatlanügynököknél az is fontos eladási érv, hogy „ebben a 10 éves lakásban még soha senki nem lakott” – tehát a termék nem amortizálódott.

Londoni „jéghegyházak” és a föld alatti luxus

A másik nagy jelenség, amit Schmied Andi doktori kutatása során vizsgált, a londoni Iceberg Houses („jéghegyházak”). London bizonyos előkelő negyedeiben (Kensington, Chelsea, Belgravia) a föld feletti szigorú műemlékvédelmi szabályok miatt nem lehetett felfelé terjeszkedni, ezért a 2010-es években a tulajdonosok lefelé kezdtek építkezni. Több ezer négyzetméteres pincerendszerek jöttek létre, ahol vintage autógarázsok, bowlingpályák, medencék, valamint a személyzet és a babysitterek ablaktalan szobái kaptak helyet.

„Azok abban a kevés ilyen ingatlanban, ahol tényleg laktak is.” *

Ezek az építkezések mérnöki katasztrófákat is okoztak: utcák omlottak be, az infrastruktúra tönkrement. A felelősök kiléte gyakran a Kajmán-szigeteki offshore cégeknél ér véget, így a károkat végül maguk az utca lakói fizették ki.

A globális vagyonrejtés építészete

Schmied Andi határozottan állítja, hogy ez a fajta ingatlanpiac a 2008-2009-es pénzügyi válság után robbant be igazán, amikor a leggazdagabbak rájöttek: a tőzsdén nullára lehet veszíteni a vagyont, míg egy New York-i luxusingatlan mindig tartani fogja az értékét. A szektor így portfólió-diverzifikációs eszközzé vált, és egykori anonimitása miatt vagyonelrejtésre is kiválóan alkalmas volt. Az első ilyen épületek lakásainak több mint 80%-át offshore cégek vásárolták meg.

A piac azonban a túlkínálat, az anonimitást korlátozó új törvények és az ultragazdagok véges száma miatt kifulladni látszik.

„Az újonnan épített ilyen épületek több mint fele üresen áll, vagyis eladatlanul áll az eladott része is üresen áll.” *

A Vagyonváros (Asset Town) kiállítás koncepciója

A Trafó Galériában látható kiállítás egy többéves, a MOME Doktori Iskolájában készült kutatás művészi feldolgozása. Schmied négy építészeti tipológiát vizsgált: New York-i felhőkarcolók, londoni jéghegyházak, dubaji mesterséges szigetek, valamint olyan fikciós projektek, mint a szaúd-arábiai NEOM (benne a 170 km hosszú, egyetlen épületből álló várossal).

A tárlat középpontjában egy fiktív város, Asset Town áll – egy olyan hely, ahol nincs társadalom, kultúra, történelem, csak befektetési és vagyonmegőrzési céllal épült házak. A látogatók betekinthetnek egy videóba, amely egyenesen ezt a várost reklámozza, azt ígérve:

„A door is open to develop a tailored investment that meets all your needs. Asset town is a blank canvas for fresh thinking to realize your wildest dreams while keeping your hard earned wealth securely in place exactly where it belongs.” *

A disztópikus marketingfilm – amelyben Salvador Dalí elolvadó órájához hasonló formákat ígérnek a megrendelőknek – hangsúlyozza, hogy a városban nincsenek ingatlanadók, a vagyon rejtve marad, és a tranzakciók korlátok nélkül lebonyolíthatók.

Léptékváltások, romhalmaz és a giccs

A kiállításon a látogatók a különböző léptékeken keresztül érzékelhetik a vagyonépítészet abszurditását:
- Tárgyi lépték: kontextusukból kiemelt luxuscikkek (márvány fürdőkád, helikopter-leszállópálya),
- Épületlépték: márványból készült makettek a valószerűtlen formájú, vékony tornyokról,
- Városlépték: a teljes panorámát megjelenítő videóanyag.

Az installáció másik meghatározó eleme a romhalmaz, az építési törmelék, amelyen keresztül a nézők közlekednek:

„Az pedig igazából azt próbálja így finoman érzékeltetni, hogy ahhoz, hogy a asztalok legtetején, ahol ezek a luxus dolgok vannak a kiállítótérben, hogy ez meg úgy a világban is. Ahhoz, hogy ez lehessen, ahhoz mindenki másnak romba kell lennie.” – Schmied Andi *

A belépést egy provokatívan giccses lábtörlő fogadja, amely Donald Trump egyik beiktatás utáni posztjának átirata: az eredeti „Üdvözlünk titeket az aranykorban” felirat helyett itt „Üdvözlünk Vagyonvárosban” olvasható. Ezzel Schmied a globális vagyonosztály ízlését és a semmire sem tekintő gőgjét figurázza ki.

Esztétika és etika: a luxus nem csak rossz ízlés kérdése

Az interjú során feltették a kérdést, hogy a NER-rendszerrel kapcsolatban sokat hangoztatott „luxizás” kritika – köszönhetően Lázár János kifejezésének – valójában a rossz ízlésről szól-e, vagy mélyebb problémáról. A művész szerint az esztétika másodlagos:

„Szerintem igazából nincs jelentősége, hogy rossz az ízlés, vagy hogy vulgáris egy-két helyen a megfogalmazása. (…) Attól még ugyanannak a jelenségnek egy megnyilvánulása.” *

A valódi tét az, hogy ezek az épületek – legyenek akár kifejezetten esztétikusak, ha sztárépítészek tervezik őket – a közpénzek kivonásának és a társadalmi egyenlőtlenségek fizikai megtestesítői. A sztárépítészek részvétele ráadásul legitimáló, mecenatúra-érzetet keltő szerepet is ellát.

Magyarországi lenyomatok: Elysium és a Körszálló utóda

A beszélgetés kitért arra is, hogy a globális jelenség Magyarországon is jelen van. Az első példa a budai hídfő közelében található Elysium apartmanház, amely az ultra-luxus logikát követi. Schmied megfigyelései szerint az ablakok fényeiből ítélve itt is kevesebben laknak, mint egy átlagos társasházban, de a projekt még meghirdetése előtt elkelt.

A másik, nagyobb volumenű terv a lebontott Körszálló helyén épülő Marriott Residences. A beruházás megtartja a hengerformát és az eredeti magasságot, de kevesebb, viszont jóval nagyobb belmagasságú emeletet tartalmaz majd, hogy megfeleljen a luxusstandardoknak. A 48 lakáshoz medence, étterem és más exkluzív szolgáltatások társulnak – az épület a külső szemlélő számára elérhetetlen lesz, mégis ott magasodik a városképben.

Párhuzam a NER-rendszer luxizásával

A műsorvezető párhuzamot vont a NER-korszak zárt elitjének terei – például a Karmelita kolostor, a Miniszterelnöki Kabinetiroda – és Schmied Andi műve között. A művész szerint a hasonló behatolási gesztusoknak valódi felszabadító erejük van, mert leleplezik a vizuális és térbeli hierarchiát:

„Egy olyan országba, ahol amúgy mindenféle válságok vannak, (…) prioritás volt ezeket megépíteni, ezeket ráadásul zárva tartani, mindenki elől elrejtve, és közben oda fölül helyezkedve az emberekre így néztek le a várból.” *

A szupergazdagok menekülési vágyai

A párbeszéd rövid kitekintést tett a tech-milliárdosok pszichológiájára is. Schmied utalt Elon Musk Mars-terveire és Mark Zuckerberg földalatti bunkerére, amelyek azt mutatják: a felfoghatatlan vagyon sem hoz lelki biztonságot. A műsorvezető megemlítette a Partizán nemrégiben futott Birodalom-epizódját, amely pontosan ezt a disztópikus elit-gondolkodást járta körül, például azt a kérdést, hogy kívánatos-e egyáltalán az emberiség fennmaradása, vagy hogy a demokrácia kívánatos-e (amire Peter – feltehetően Peter Thiel – egyértelmű nemmel felelt).

Érvek a kritikák ellen: „miért ne költhetné a pénzét az ember arra, amire akarja?”

A záró kérdés arra vonatkozott, hogy mit mondjunk annak, aki szerint ha valaki tisztességesen szerezte a vagyonát, akkor nincs társadalmi probléma azzal, ahogyan elkölti. Schmied Andi válasza határozott volt:

„Az adatok azt mutatják, hogy ezeket a lakásokat a legtöbbször olyan emberek, vagy nagyon-nagyon nagy arányba, olyan emberek tulajdonolják, akik valamiért mégis anonim szeretnék ezeket tulajdonolni offshore-on keresztül, ami azért általában inkább arra mutat, hogy valahonnan valamilyen közpénzből elvont vagyonokat forgatják vissza ezekbe az épületekbe.” *

Vagyis ezek az épületek a közvagyon privatizálásának szimptómái, nem az egyéni szabadság ártatlan kifejeződései. A kérdés nem az, hogy szépek-e, hanem hogy mi helyett épültek, és kiknek a kárára.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A beszélgetésben elhangzott „Papilerd és Feledi Botondal” utalás egy másik Partizán epizód vendégeire. A nevek torzított formája nem egyértelműsíthető a kontextus alapján. Feltehetően a Birodalom című epizód beszélgetőpartnereiről van szó, de pontos nevük nem rekonstruálható a rendelkezésre álló átiratból.
Teljes átirat megjelenítése

[00:01:18]Å Sziasztok!

[00:03:59]Köszöntöm a Partizán nézőit.

[00:04:02]A milliárdosok és a felső ezzredék luxizik.

[00:04:04]Ez így volt a Ner Magyarországán, és így van ez világszerte is.

[00:04:08]És ráadásul az a legérdekesebb és viszonylag új jelenség, hogy nem csak a saját kényelmükre építik a kis luxi ingatlanyaikat, hanem befektetésként a csere értéke miatt is építik őket azért, hogy ezzel mind cserezközzel tudjanak kereskedni, illetve ebben tárolják a vagyonukat.

[00:04:27]Sokszor tehát olyan épületekben, amelyeknek a luxusát igazából tényleges húsvér lakók soha nem élvezhetik.

[00:04:35]Van egy magyar építész és képzőművész, aki behatolt ezekbe az egyébként elzárt terekbe, ebbe a luxusvilágba, és az ott látottakból inspirálódva ad egyrészt egyfajta politikai gazdaságtani kritikát, másrészt izgalmas művészi feldolgozást erről a kérdésről.

[00:04:50]Egyrészt ajánlom nektek már most, hogy nézzétek ezt meg a budapesti Trafógalériában, az Eset Town vagyonáros című kiállításon még június 14-ig.

[00:05:03]Másrészt pedig erről szól a mai beszélgetés.

[00:05:05]Ő Smith Andi, akit már köszöntök is a stúdióban.

[00:05:08]Szia Andi!

[00:05:10]Szia Matyé!

[00:05:11]Örülök, hogy itt vagy.

[00:05:11]És Andi, kezdjük akkor a a keletkezés történetével annak, hogy hogy igazából mit csináltál.

[00:05:17]Tehát arról van szó, hogy még 2021-ben kezdted el, ez volt a Private views projekt, hogy hogy olyan felvételeket adtál ebben közre, amelyeket rejtett kamerával készítettél, mert mert egy multimilliomos vagy milliárdos feleségnek kiadva magad, bejutottál ilyen, ugye erre is vonatkozik a cím, hogy ilyen privát terekbe és és hát akkor akkor is ez ment mindenféle köröket még az amerikai sajtóban is, hogy a lány, aki bejutott a milliárdosok exkluzív világába.

[00:05:48]Hogyan jutottál be?

[00:05:50]Igen, hát igazából úgy kezdődött az egész projekt, hogy 2016-ban egy művészeti rezidencia programon voltam New Yorkba három hónapig, és mint minden turista, vagy mindenki, aki New Yorkba megy, én is felmentem egy kilátóba.

[00:06:03]Ez az Empire State Building, nem tudom, körülbelül 102.

[00:06:07]emelete volt, és ahogy ott fotózgattam a kamerámmal, egyszer csak az tűnt fel valahogy, hogy tök sok olyan épület van, ami egy magasságban, vagy akár még magasabban is van az Empire State Building legmagasabb emeleti kilátójával.

[00:06:23]És mivel lenyugzott a kilátás, először csak azt akartam megnézni, hogy milyen ez a kilátás más pontokról, vagy ezekről a többi perspektívából a város körül.

[00:06:35]És ahogy elmentem onnan, szép lassan elkezdtem feltérképezni, hogy melyikek azok az épületek, ahova be szeretnék jutni, meg szeretném nézni és lefotózni onnan a panorámát.

[00:06:43]És elég hamar összeállt, hogy ezek közül az összes újan épített 2010-es években ultra luxus felhőkarcoló, ami csak lakhatásra van a legtöbb, vagy hogy szóval volt még köztük jó pár, ami még építés alatt állt, sőt volt olyan, amit csak 2020-ban tudtam végül lefotózni, mert még az alapjait építették csak 2016-ban.

[00:07:05]És és ekkor kezdtem el azon gondolkozni, hogy oké, de én ide nem nagyon vagyok hivatalos ezekre a helyekre, és hogy is tudnék mégis bejutni.

[00:07:19]És arra jutottam, hogy az egyetlen módja a bejutásnak az, hogy kiadom magamat valakinek, aki viszont, akit viszont szívesen látnak itt.

[00:07:26]És így született meg Gabriella Smid, aki egyébként a második nevem és a valós vezetéknevem, mint mint alteregóm, és ő kezdte el az ingatlanügynökségeket felhívni, hogy hogy meg szeretne nézni lakásokat, vagy kiadásra, vagy megvételre, és így így kezdődött igazából az egész.

[00:07:51]Ő ő volt Gabriella, aki akit akit szívesen láttak ezekben.

[00:07:54]Én ígérem, hogy nagyon alaposan fogunk a a politikai gazdasági kérdésekről és a és a művészi esztétikai kérdésekről is be is beszélgetni, de de azért muszáj megkérdem, hogy mesélj erről egy erről egy kicsit, hogy milyen érzés milliárdos feleségnek kiadni magad.

[00:08:13]Hát igazából úgy kezdődött, hogy én először csak mintha itthon lakást néznék, így felhívtam az ingatlan ügynökséget, hogy jó napot kívánok, szeretném megnézni ezt és ezt a lakást, csak éppen ezek a lakások mondjuk 150 millió dollárba kerültek.

[00:08:26]És akkor az első ilyen sokkoló kérdés, amit rögtön kaptam, az az volt, hogy ki a férjem?

[00:08:36]Ami hát alapból is nagyon sokkoló kérdés, de valahogy ott a helyzetben nyilván mivel valaki vagyok, Gabriela Smid, tudnom kell, hogy ki a férjem, és rögtönve kell ezekre a kérdésekre spontán válaszolni.

[00:08:49]Egy valóban létező személyt mondtál?

[00:08:49]Egy valóban létező személyt mondtam, aki az egyik legjobb barátom egyébként, egy magyar igen, egy magyar férfi, akinek van egy galériája meg egy antik üzlete, amik igazából azért működtek nagyon jól, mert mind a kettő olyan biznisz, ami mögött így nem egyértelmű, hogy mennyi pénz van.

[00:09:09]Szóval lehet nagyon sok is, annak ellenére, hogy egy kis semmiség maga az üzlet.

[00:09:13]Vagy lehet nagyon kevés is.

[00:09:15]Szóval ez pont elég volt arra, hogy hogy megkapjam a a zöldfényt és beengedjenek.

[00:09:21]hogy elhigyék, hogy te egy pontosan hogyő érdeklődő vagy.

[00:09:25]Igen, pontosan.

[00:09:25]És ez azért volt különösen érdekes, mert amikor ott a rezidenciaprogramon mondtam, hogy ezt akarom csinálni, akkor ezek a new yorki lakosok, vagy tehát, hogy akik akik tényleg ismerik mondjuk ott a helyzetet, azt mondták, hogy nincs az az isten, hogy engem ide beengedjenek, merthogy tőlük mikor egy teljesen sima lakást mennek nézni, ezerféle papírokat már a lakásnézés előtt bekérnek, de pont amiatt, hogy ez a legmagasabb szint ingatlanokban, ezért valahogy Nem, nem kérik be ugyanezeket a papírokat, mert mert azok az emberek, akik ezeket a lakásokat nézik, azoknak ez hát nem csak, hogy megalázol, hanem hogy mit gondolsz, nem fogom odaadni a bankszámla adataimat vagy bank bankadataimat.

[00:10:08]Úgyhogy így kezdtem el lakásokat nézni, és az első előtt igazából nagyon izgultam, hogy most itt mi lesz.

[00:10:14]kicsit túl nagy feneket is kerítettem annak, hogy manikűr, ruha, táska, smink satöbbi.

[00:10:24]De elég hamar kiderült, hogy ez teljesen felesleges volt.

[00:10:26]Mármint az volt felesleges, hogy hogy felkészülj ezekre, mert hogy pontosan tehát nagyon hamar kiderült, hogy igazából onnantól, hogy hogy hogy a kapunak a jó oldalán vagyok, vagyis a bent, onnantól kezdve bárhogy viselkedtethetek, bármit csinálhatok.

[00:10:43]Nem tudom, például volt egy ekkora ilyen analóg géppel fotóztam a kilátásokat, amit mindig akkor húztam előreti különben, amikor mondták az ügynökök, hogy csináljak a férjemnek pár fotót.

[00:10:54]És volt olyan ügynök, aki észrevette, hogy ez egy filmes gép.

[00:10:58]Meglepődve kérdezte, hogy ez egy filmes gép.

[00:11:01]És mondtam, hogy igen.

[00:11:02]És akkor amikor mondtam, hogy ezt a nagypapámtól kaptam, aki arra ösztökélt, hogy potózzam le a különleges pillanatokat az életemben, akkor onnantól kezdve csak átváltozott egy kicsit a beszélgetés, és a moma új kiállításáról kezdtek mondjuk velem az ügynökök beszélgetni.

[00:11:19]Tehát onnantól eltettek egy oké picit fura, milliárdos asszony kategóriába, de minden oké volt.

[00:11:25]Tehát a végén már a humana a vintage-es shejckig bejártam ezekre a lakásnézésekre, és azokat is megdicsérték.

[00:11:31]Tehát, hogy igen, igazából egy ponton túl már minden mindegy.

[00:11:36]Egy tehát van egy bent, van egy bent, abszolút van egy bent, és ez a bent, vagy szóval, hogy ennek a Gabriellának a karaktere meg így alakult is az idők során igazából az ügynök a kérdései által.

[00:11:49]Szóval, hogy az mondjuk az első lakásnézésen rengeteg olyan kérdést kaptam, amire spontán rögtön kéne tudnom a választ.

[00:11:56]Van-e sofőrünk, van-e séfünk, milyen gasztronómiát szeret a család és hasonlók.

[00:12:03]És mondjuk rögtön válaszoltam, hogy igen, van séfünk.

[00:12:05]Akkor onnantól kezdve ez beépült Gabriella személyiségébe, és a következő lakásnézésen már magamtól kezdtem el mesélni arról, hogy van séfünk és hogy és hogy akkor milyen nemzetnek a konyháját képviseli a séfetek és akkor igen.

[00:12:20]Bár nagyon sok olyan dolog volt, amiről semmit nem tudok, borok, kaják tehát egy ilyen típusú dolgok.

[00:12:24]És akkor arra mindig csak azt mondtam, hogy ezt a férjem férjemnek a világa.

[00:12:30]Ühüm.

[00:12:30]Ö de hogy ami szerintem tök érdekes volt, hogy hogy igazából Gabriellának a személyisége egy ponton teljesen elkezdte tükrözni azt, amit amit az ügynökök valójában látnak ettől az ultravagyonos rétegtől.

[00:12:43]Tehát igazából az ő kérdéseik csak azt tükrözték, amit ők hallanak más lakásnézéseken, és Gabriellának a személyiségébe azok épültek be.

[00:12:51]Tehát egy idő után Gabriella valóban egy igen státuszlának megfelelő ultragazdag hölgyé vált.

[00:13:02]Akkor nézzünk meg egy rövid részletet.

[00:13:04]Ez is egyébként a Trafó galériában látható kiállítás része, de egy rövid részedben nézzük meg most is, hogy hogyan beszélgetett Gabriella ezekkel a az ügynökökkel luxus ház megtekintés közben, hogy a nézők is benyomást szerezhessenek erről a beszédhelyzetről, és aztán még itt egy kicsit kérdezlek róla.

[00:13:24]Jó.

[00:13:41]If we were to get it for less than that, would be better.

[00:13:54]Right.

[00:14:01]Right.

[00:14:04]That's exactly what I want to avoid.

[00:14:09]I think if we were to keep this under the 50 mark, we might be able to do something.

[00:14:13]She has to sit down with her husband and go through everything.

[00:14:16]But you know, we don't know anything.

[00:14:18]I want to have this conversation so we don't waste anybody time.

[00:14:22]You know what I mean?

[00:14:27]As usual, you are a super consumate professional.

[00:14:29]Hang on second run will sit may day because her husband in over this out quick.

[00:14:50]Oké, fantaszték.

[00:15:11]Azt hallhatták a nézők, hogy itt éppen még itt a férjednek az engedélyértől függően, de nyílbe ütsz egy üzletet.

[00:15:19]potom 50 millió dollárért volt, hogy veszélyben érezted magad, hogy lelepteződsz, amikor ezeket csináltad?

[00:15:26]Volt, de soha nem történt ilyen végül is.

[00:15:29]De igazából persze.

[00:15:29]Tehát, hogy mivel nem én vagyok, vagy nem tudom ezeket megvenni, mindig volt bennem egy olyan, hogy úristen, mi van, ha megtalálnak valahogy mégis a Google-be, vagy rájönnek, hogy mi ez az egész, de nem volt ebből soha probléma.

[00:15:40]És így képzelted el azt azt, hogy a gazdasági elittel milyen lehet beszélni, milyen lehet az ő világukat látni, illetve hát itt ugye nem őket, magukat, hanem egy intéző embert, ahogy ezt az ingatlanost hallottuk.

[00:15:55]Mi lepett meg a legjobban?

[00:15:55]Tehát ilyennek képzelted-e ezt a világot, vagy vagy igazából még ahhoz képest is teljesen más milyen volt?

[00:16:03]Teljesen más.

[00:16:03]Szóval, hogy tényleg igazából az volt már ezelőtt is egy ideje foglalkoztam ultra luxus építészettel, mint jelenséggel, de itt volt először az, hogy tényleg így be is jutottam és hogy és hogy a közelébe férköztem magának az embereknek, akik akik ezekkel foglalkoznak.

[00:16:22]És itt New Yorkban ugye először az volt a célom, hogy lefotózzam ezt a sok-sok panorámát az ablakon keresztül.

[00:16:26]ehhez képest pedig egy annyira egy ilyen világtárulkozott elém, ami ami igazából így fel is nyitotta a szememet, meg Igen.

[00:16:38]Tehát, hogy egyrészt amúgy ezekkel az ügynökökkel még annyi van, hogy ők az ingatlanügynöki rétegnek is ez a legeslefelső kicsi rétege, akik sokszor maguk is már az ultravagyonos rétegbe tartoznak, mivel ezek az ingatlandík olyan nagyok, hogy hogy azok abból meg tudtak gazdagodni.

[00:16:57]És nagyon sokszor, ami tök érdekes volt, az volt az egyik meggyőzési stratégiájuk, hogy azért vásároljak egy konkrét épületben, mert őnekik is abban van lakásuk, tehát hogy hogy akkor tuti, hogy az a jó, mert hát ők jól ismerik a piacot.

[00:17:10]Szóval nagyon ilyen egyenrangú szituációból beszéltek ők maguk is velem, mint Gabriellával.

[00:17:20]Tehát azért ők is ennek az elitnek a részei abszolút abszolút.

[00:17:22]Igen.

[00:17:22]Igen.

[00:17:26]Nekem az volt a a leg tanulságosabb vagy a legérdekesebb ezekben a ezekben a tehát általad rejtett kamerával készített felvételekben, hogy milyen természetességgel beszélnek 45-50 milliókról a a befektetők meg a az ingatlan ügynökök.

[00:17:45]arról mennyire beszélnek természetességgel, meg őszintén arról a tényről, hogy ezeket alapvetően befektetési célból vásárolják ezek az emberek.

[00:17:54]Tehát el kell játszani, el kell bábozni, hogy az ember tényleg ott akar lakni, miközben mindenki tudja, hogy hogy nem.

[00:18:00]Tehát vagy egyáltalán mennyire van ez így, hogy ezt mennyire tudja mindenki, hogy valójában ezek nem lakásfunkciójú dolgok?

[00:18:06]Hát az volt, hogy én így előre nem voltam ezzel igazából teljesen tisztában, hogy ez milyen szinten csak befektetésről szól.

[00:18:12]Tehát az elején az érdeklődése csak az volt, hogy luxusban élőknek a világát lát.

[00:18:17]Hát igen, pontosan.

[00:18:17]És én én így úgy mentem oda, hogy az volt a sztorim, hogy a családommal költözünk New Yorkba, és lakást keresek, mint feleség a gyerekünknek, meg a férjemnek, meg magamnak.

[00:18:28]És és ehhez képes volt az, hogy megérkeztem a lakásokba, és és nagyon sokáig, vagy hogy nagyon nagyon intenzíven a befektetés minőségéről beszéltek.

[00:18:39]Nem volt.

[00:18:39]És és még egy dolog, ami tök érdekes volt, hogy hogy rengetegszer volt az, hogy azt mondták, hogy mondjam el a férjemnak, hogy ez egy nagyon jó befektetés.

[00:18:50]Tehát, hogy nem azt mondták, hogy Gabriel, ez egy nagyon jó befektetés, hanem hogy neki üzenjem ezt meg.

[00:18:55]Ühüm.

[00:18:56]Ami még még sarkalatosabban jelen volt, amikor ez a jó barátom néha belem is jött a a lakásnézésekre, és olyankor tök sokszor volt az, hogy őt konkrétan félrehúzták, és elkezdtek a fülébe sutyorogni.

[00:19:07]utólag mondta, hogy azért, hogy elmondják, hogy milyen megtérülései vannak ennek a befektetésnek, milyen arányba szokta visszahozni magát, hány éven belül, hány százalékra számíthat, míg nekem mondjuk a konyhában adtak nagy jelentőséget, mutatták, hogy milyen nagy a gardropszoba, elfér az összes ruhám.

[00:19:27]Szóval volt egy ilyen ilyen jelenség is, ami ami viszont szintén olyan volt, hogy amikor így elkezdtem utánamenni az adatoknak, akkor akkor egyértelmű volt, hogy ez is abból fakad.

[00:19:37]hogy a dollár milliárdosok azt hiszem 85%-a és a dollár a 30 millió vagyonnal rendelkezők minimum 30 millió vagyonnal rendelkező millió dollárral rendelkezők nek a férfiaránya meg 90% tehát hogy ez is igazából csak az amit tapasztalnak az ügynökök azt is így visszadobták ilyen módon Igen.

[00:20:04]Igen.

[00:20:04]Tehát akkor ab abban, hogy ők hogyan beszéltek, abban abban ez abban ez világos volt, hogy itt befektetésként kell ezt a terméket eladni.

[00:20:11]A igen.

[00:20:11]Igen.

[00:20:13]És abban, ahogyan ezek az épületek kinéznek, abban ez tetten érhető.

[00:20:15]Tehát hogyha Igen, az, hogy mondjuk funkcionálisan valójában nem olyan kényelmesek, hogyha tényleg rakni kellene benne.

[00:20:24]Igazából nekem az volt végig az érzésem, hogy itt csak annyiról van szó, hogy hány darab négyzetmétered van, vagy négyzetlábad Amerikában, de hogy de hogy minél nagyobb egy ilyen lakás, annál jobb, mert hát annál nagyobb vagyont tudsz itt megőrizni.

[00:20:38]Maguk az ingatlanok egyébként teljesen standardizáltak, tehát hogy 90 emeleten keresztül pontosan ugyanazt a lakást veszed meg.

[00:20:46]Van olyan, hogy mondjuk csak egy fél emelet a lakás, van olyan, hogy a teljes emelet már a felsőbb emeletek környékén, de de hogy alapvetően az nem egy szokványos dolog, hogy az ultravagyonos emberek egy teljesen kulcsra kész, teljesen berendezett lakást vesznek maguknak.

[00:21:01]Nyilván általában kihívják a saját belsőépítészeiket, építészeiket, és itt már az önmagában egy árulkodó jel, hogy ezek ezek teljesen be vannak rendezve, elkészítve.

[00:21:16]Ö meg az is, ahogy az olyan lakásokat is ö hirdették, vagy promózták az ingatlanügynökök, amik amik már másod kézből jönnek, és mindig az volt az egyik ilyen eladási pont, hogy itt még soha senki nem lakott, de akár 10 éves ingatranokról beszélve is.

[00:21:37]Ühüm.

[00:21:37]Nem amortizálták le ilyenek nem amortizálták le.

[00:21:39]Pontosan.

[00:21:39]Igen, igen.

[00:21:42]Nekem az tűnt fel a ezzel kapcsolatban a kiállításodon, amelyre majd részletesebben is rátérünk, de hogy az egyik tárgy, amit kiállítottál, az az márványból elkészítve tulajdonképpen a kicsinyített másai azoknak a a torzóknak, azoknak az épületformáknak, amik ilyen ilyen egész valószínűtlen vékony, vagy vékonyodó és aztán újravastagodó és egyéb ilyen életszerűtlen alakzatok, amiket biztos egy óriási építészeti bravúr megépíteni, de valószínűleg nem túl praktikusak.

[00:22:13]Meg így nem tudom, hogy azok a funkciók, amik amikkel nem lehet különösebben státuszt vagy vagy tőkét szimbolizálni, hogy akkor nem tudom a csatornák meg a csövek meg a meg a liftek hogy működnek.

[00:22:24]Tehát, hogy ilyen szempontból ezek ezek egyáltalán mennyire használható épületek?

[00:22:29]Ez egy teljesen új építészeti tipológia.

[00:22:32]Angolul úgy hívják, hogy Slender Towers, ami azt jelenti, hogy vékony tornyok igazából mindenféle rekordokat megdöntöttek.

[00:22:39]Ez ez konkrétan New Yorkban egy ilyen nagyon tipikus dolog.

[00:22:42]Tehát az a lényege, hogy egy nagyon-nagyon pici alapon nyugszik egy nagyon hosszú, nagyon magas épület.

[00:22:48]Ö amit mondjuk még pár 10 éve mérnökileg ezt nem lehetett volna megvalósítani.

[00:22:54]Most már meglehet.

[00:22:56]Ennek több előnye is van, ha most ezt a befektetési struktúrát nézzük.

[00:22:59]Az egyik az, hogy egyrészt egy nagyon pici kis földdarabból iszonyat vagyonokat lehet végül is kitermelni.

[00:23:07]A másik az, hogy minél magasabbra mész, annál inkább már tényleg az övék, az egész panoráma, tehát hogy már nincsenek épületek, amik bármilyen irányba belgnának.

[00:23:17]Bár egy ponton már ez a sok egymás mellett lévő ultraluxus lakóingatlan belg egymás látképébe, tehát kvázi ők itt szomszédok ott fönt, ezért aztán előzgetni kell egymást magasabbakkal.

[00:23:29]Pontosan.

[00:23:29]Pontosan.

[00:23:29]Ö és a harmadik pedig, hogy amiatt, hogy nagyon vékony, tényleg nagyon kicsi épületek, ezért a felső emeletek körül már tényleg lehet a 360 fokos panorámát ígérni, amik most 700-800 nmes lakások, de de ebben a műfajban az az egy valid valid méret.

[00:23:49]Igen.

[00:23:50]Itt amikor beszélsz ezekről a felhőkarcolókról, akkor elsősorban egyébként Észak-Amerikát képzeljük magunk elé, vagy azért a világ mindenféle máspontjait is?

[00:23:57]Hát ez ultra vékony ez Észak-Amerika, bár utána megjelentek megjelentek nem tudom Hongkongban is, meg Shanghajban meg egyéb olyan nagyon nagyon sok lakó által lakott városban világszerte, de de mondjuk például Dubajban, ahol amúgy a világ legmagasabb épülete van, ott nem ez a tipológia jellemző, tehát ott csak simán nagyon magas és nagyon nagy.

[00:24:21]Nem lakóépületek, vagy nem csak lakóépületek épülnek inkább.

[00:24:28]Azt mondod, hogy ezek a vékony, életszerlenű vékony tornyok, ezek egyrészt egy új jelenség, másrészt főleg főleg északamerikai, de mi a helyzet magával a nagyobb jelenséggel, hogy hogy azért építenek emberek akár felhőkarcolókat, vagy ilyen hatalmas épületeket, hogy abban tárolják a a vagyonukat?

[00:24:48]Ez ilyen a kapitalizmus, ez öröktől fogva így volt, vagy igazából ez egy viszonylag új dolog?

[00:24:52]Az, hogy csak erre épített ingatlanokat húzzanak fel, szerintem ez ez igazán vagy ebben a léptékben a 2010-es évek terméke.

[00:25:06]2008-9-es válság után nagyon sok ebből az ultravagyonos rétegből nagyon sok ember rájött arra, hogy igazából a tőzsdéken el lehet nullára lehet elveszíteni a vagyonukat.

[00:25:16]És erre erre jött ez a válasz a beruházók részéről, hogy kitaláltak egy olyan produktumot, vagy igen, tehát egy vagyontárgyat, amiben biztonságosan lehet tárolni ezeket a ezt ezeket a vagyonokat.

[00:25:29]Tehát, hogy tehát igazából ez egy ilyen portfólió diverzifikációs eszközzé vált.

[00:25:37]Tehát hogy míg mondjuk a tőzsdén teljesen elveszítheted a pénzedet, ha veszel egy ilyen lakást, bár nem fog úgy nőni az értéke, de nem is fog úgy csökkenni.

[00:25:46]Tehát egy New York belvárosában lévő 800 nm a felhőkben az valamilyen szinten mindig tartja az értékét.

[00:25:53]Ez az egyik indok.

[00:25:53]A másik indok pedig, hogy hogy ez egy nagyon jó vagyon elrejtési módként is keletkezett abban az időben.

[00:26:03]Azóta már nagyon sok törvénykezés keletkezett arra, hogy nem lehet anonim módon vásárolni ezeket.

[00:26:07]De az első pár ilyen épületnek több mint 80%-a offshoron keresztül vásárolta meg a lakását.

[00:26:20]Tehát, hogy ez ez a másik, ami miatt ennyire elharapodzott ez a jelenség.

[00:26:22]De amikor elkezdődött, akkor még tényleg annyira népszerű volt, hogy így bármilyen árat adtak a beruházók, azt kifizették a vásárlók.

[00:26:31]Tehát még el se kezdődött az építkezés.

[00:26:33]És tehát igazából alaprajzokért adtak több 10 milliókat egy ponton.

[00:26:38]Most már egyrészt amiatt, mert véges számú ilyen ember van, akiknek akinek ez az igénye.

[00:26:46]Másrészt meg már nem lehet anonim módon vásárolni ezeket a lakásokat.

[00:26:50]Az újonan épített ilyen épületek több mint fele üresen áll, vagyis hogy eladatlanul áll az eladott része is üresen áll, de hogy eladatlan is ezeknek már egy része.

[00:27:03]Hm.

[00:27:03]Tehát, hogy ponton ez ki fog merülni, vagy a kimerülés jeleit mutatja?

[00:27:07]Szerintem szerintem abszolút.

[00:27:07]Igen.

[00:27:08]Mármint, hogy nem szerintem, hanem a piac ezt mutatja.

[00:27:09]Igen.

[00:27:12]Csak hát igen, ez egy ez egy olyan termék, vagy egy olyan vagyontárgy, hogy hogy azért mire kimerül, addigra elég sok egyszerűen így teret elfogad a világból.

[00:27:20]Teret és és nagyon sok egyéb hatása van egyébként azokra a városokra vagy metropoliszokra, ahol van.

[00:27:24]Tehát mondjuk míg New Yorkban beárnyékolja a nem tudom a környéket, mások addig napos nappaliát, a Centrál Parknak a déli részét, ahol növényes állatvilág is teljesen megváltozott.

[00:27:39]Öm mint szimbólum is szerintem elég problematikus, hogy azt mutatjuk a világnak, hogy ami amik most a legmagasabb épületeink meg a legfeltűnőbb épületeink, azok a privát vagyon elrejtésére szolgáló betondarabok, vagy acél.

[00:27:56]Igen, igen.

[00:28:00]Hát ez az érdekes ellentmondás, hogy ugye arról beszélünk, hogy ezek ilyen exkluzív terek, ahova csak valamilyen alteregóval lehet bejutni és megnézni, hogy ott mi van.

[00:28:09]Közben kívülről meg nagyon láthatóak, hogy így fölé magasodnak az embernek, meg így átrajzolják a várost maguk körül az ilyen épületek.

[00:28:19]Igen.

[00:28:19]Mit lehetne?

[00:28:23]Mit lehet?

[00:28:23]Tehát hogyha eztüm, hogyha ez ennyire meghatározza a városnak az egész szövetét, akkor gondolom, hogy azért nem csak egy üzleti, hanem hanem egy várospolitikai kérdés.

[00:28:33]Hát például New Yorkról beszélve ott most egészen fél évvel ezelőttig mindegyik polgármester valahogy nagyon a milliárdosok pártján állt.

[00:28:47]Mindegyik polgármester nagyon ösztökélte azt, hogy ezek épüljenek, akkor a milliárdosok hozzák a pénzüket, nehogy megadóztassuk őket, mert akkor el fognak menni Floridába.

[00:28:55]Tehát, hogy egy ilyen része is volt a dolognak.

[00:28:57]Most egyrészt elkezdődik ezeknek az üresen álló ingatlanoknak a megadóztatása is olyanoknak, amik 5 millió dollár fölötti értéket képviselnek.

[00:29:08]Másrészt már nem lehet többiet építeni szintén bizonyos törvénykési módosítások miatt, úgyhogy ennek építészetileg úgymond vége.

[00:29:18]Ögyez van Londonban egy másik jelenség kapcsán, de oda majd mindjárt biztos kilukadunk.

[00:29:28]Igen, de biztos kirakadunk, de mondj mondd is nyugodtan, hogy miért van ugyanez.

[00:29:33]Mondom, oké.

[00:29:33]egy másik szintén 2010-es években kialakult építészeti tipológia a londoni úgynevezett jéghegyházak, amit mint a neve is indikálja, olyan épületek, aminek csak a legeslektetejét látjuk külső szemlélőként.

[00:29:53]Ez London legdrágább környékein, Kensington, Chelsea, Belgrávia környékeken lévő épületek, amik régi kis Viktoriános házak.

[00:30:05]És ezeknek, vagy hogy Londonban teljesen más törvénykezési meg műemlékvédelmi szabályzatok vannak, mint mondjuk New Yorkban.

[00:30:14]És ott igazából nem lehet magasra építkezni, meg elég nehéz bármilyen módosítást is kérvényezni ezekhez a házakhoz, de volt egy kis kis kapu, ami a 2010-es években még megvolt, ami az volt, hogy lefelé viszont nem volt megszabva, hogy mit lehet építeni.

[00:30:33]És akkor ugyanez az ultravagyonos réteg úgy növelte a négyzetméter számát, tehát a vagyonát, hogy a föld alá kezdett el néha több 1000 nég hát bunkerpince, nem tudom, hogy hogy nevezzem ezeket építeni itt.

[00:30:49]Tehát, hogy olyan kis ház és akkor alatta egy ilyen nagy kitüremkedés.

[00:30:57]De ezért Jégheegyház, mert csak a jéghely csúcsát látjuk.

[00:30:59]Pontosan.

[00:30:59]Pontosan.

[00:30:59]És itt funkcióilag olyan dolgok voltak, mintogy a vintage autóiknak a garázsa, bowling pályák, medence nyilván az még mondjuk az ilyen legérthetőbbek között van.

[00:31:14]Azok abban a kevés ilyen ingatlanban, ahol tényleg laktak is.

[00:31:16]Hát nyilván ide voltak a szolgálók meg a babyszitterek szobái száműzve ablak nélkül.

[00:31:24]Ö igen.

[00:31:24]Szóval, hogy ez meg egy londoni jelenség, és ez is nagyon sok problémát hozott magával.

[00:31:30]Egyrészt elég nagy is egy ilyen nagyon nagy mérnöki kihívás, hogy hogy építesz egy meglévő ház alá valamit, mivel ki kell túrni alatta az egész földet.

[00:31:41]És elég sok olyan eset volt, hogy hogy ezekbe is omlottak ezek a házak.

[00:31:47]Sőt, nem csak a házak, hanem egész utcák infrastruktúrái elkezdtek így tönkremenni.

[00:31:53]És több olyan eset is volt, hogy amikor beomlott egy félutca, akkor elkezdték visszakutatni, hogy vajon vajon ki lehet a tulajdonos, hogy behajtsák rajtuk az utcák, vagy a mellette lévő ház, aminek kár károkozódott a pénzt, és mindig ilyen kajmánszigeteki offshore cégekhez futott ki a tulajdonos, és nagyon sokszor volt, hogy maga az utca lakói kellett, hogy visszafizessék a városnak azt, hogy hogy rendbe tegyék a dolgokat.

[00:32:19]Tehát, hogy ez is egy nagyon problematikus tipológia, és ez is olyan, ami már újonnan alkotott törvénykés miatt nem jöhet létre több ilyen szeretnék még arról beszélni veled, hogy hogy azt a gesztust, ez vagy igazából azt az élményt szerzed meg a kiállításod nézőinek, hogy bevezeted ő te is bejutottál és őt is bevezeted olyan világokba, amikhez amúgy nincsen hozzáférésük.

[00:32:48]beláthatunk abba, hogy a hogy az elitnek ezben, a több exkluzív tereiben mi történik egyáltalán.

[00:32:56]Ez hogyan néz ki?

[00:32:59]És hát láttunk egy ühüm bizonyos szempontból hasonló politikai gesztust is nemrég, amikor Magyar Péter bevezette.

[00:33:06]Igen, igen, igen, igen.

[00:33:08]Ugye a Karmelita Kolostorba, a miniszterelnöki kabinetiradában és más helyekre a minisztereket, aztán a a szélesebb Igen.

[00:33:17]Közönséget is.

[00:33:19]Szóval szóval kíváncsi vagyok, hogy mint művész, aki nem akarom az egyenlőségedet kni, de egy hasonló eszközzel élsz, hogy szerinted ennek a betekintésnek vagy bevezettetésnek miért van miért van ilyen ereje?

[00:33:32]És gondolod-e, hogy van emancipáló felszabadító ereje is?

[00:33:38]Szerintem abszolút van felszabadító ereje.

[00:33:39]Vagy vagy szóval a reakcióból szerintem egyértelmű.

[00:33:41]Hát igazából itt tehát, hogy ez a luxizás meg ez a szó is, ami kialakult, ez szerintem egy nagyon jó szó, mert tök jól kifejezi azt a dühöt, amit az emberek éreznek azt, ami itt történt.

[00:33:58]Köszönjük Lázár Jánosnak.

[00:33:58]Igen, köszönjük Lázár Jánosnak.

[00:34:02]Igen.

[00:34:02]Viszont olyan szempontból meg egy picit hiányos maga a kifejezés, hogy az nincsen benne, amit igazából takar ez a luxitest.

[00:34:11]hogy hogy itt alapvetően a probléma nem feltétlenül az, vagy nem csak az, hogy egyeseknek milyen drága dolgok tetszenek, és milyen vulgáris ízléssel rendezik be az irodájukat, hanem az, amilyen rendszert ez az egész felfed.

[00:34:26]Tehát mondjuk most a magyar magyar példánál maradva egy épületen belül, ami mindenki elől el volt zárva, még az az épület is el volt zárva kordonokkal egy olyan országba, ahol amúgy mindenféle válságok vannak, emberek igen.

[00:34:44]Tehát most nem sorolom, hogy milyen korszolgáltatosok problematikusak, és hogy ebben ebben a rendszerben prioritás volt ezeket megépíteni, ezeket ráadásul zárva tartani, mindenki elől elrejtve, és közben oda fölül helyezkedve az emberekre így néztek le a várból.

[00:35:01]Tehát, hogy ennek annyi annyira sok szimbolikája van maga ez a lenézés is, meg meg úgy minden.

[00:35:07]Szóval, hogy ebbe szerintem nagyon felszabadító bejutni, hogy most mi vagyunk ott, most nem onnan tekintenek ránk, mint nem tudom plepsre vagy Igen.

[00:35:20]Igen.

[00:35:20]És a szintén a plepsre lefelé tekintő, csak nem politikai, hanem gazdasági elitnek a a világába.

[00:35:28]Te pedig a különféle kiállítási tárgyakon keresztül vezeted be a Igen, igen, igen.

[00:35:37]látogatókat.

[00:35:37]Úgyhogy úgyhogy nézzünk is meg erről egy részletet, egy olyan részletet, ami a fiktív vagyon városban játsz.

[00:35:47]Egy kicsit egy kicsit el elmondom a nézőknek, azért a az történik többek között ezen a kiállításon, hogy hogy abban a fiktív városban találjuk magunkat, ahol a fikció szerint már csak ilyen befektetési vagy vagyon tárolási célból lehet házakat építeni.

[00:36:01]Nem szabad ott közösségeknek, emberi közösségeknek létezniük.

[00:36:06]És ennek a városnak, mint izgalmas befektetési lehetőségnek a reklámját fogjátok látni, illetve ebből egy részletet és aztán beszélgetünk róla.

[00:36:24]Here is how it goes.

[00:36:24]You explain to us in detail what your real oniro is and we will make it come true with our AI technologies, architects, and builders with 24 months.

[00:36:36]The door is open to develop a tailored investment that meets all your needs.

[00:36:40]Asset town is a blank canvas for fresh thinking to realiz your wildest dreams while keeping your hard earned wealth securely in place exactly where it belongs.

[00:36:50]Asset town is more than a city.

[00:36:53]It's a sctuary for your wealth a free economic zone where property taxes fade into obscurity and privacy re supreme you are no longer managing across jurisdictions.

[00:37:05]You are no longer exposed to changing conditions.

[00:37:07]You are no longer required to explain absence.

[00:37:12]Transactions are effortless.

[00:37:15]Entry and exit occur with ease while you retain something solid something architectural something that remains when other instruments do not and should beond asset town become less predictable your asset remains exactly as you left it sealed preserved unaffected ready to receive you should conditions require you to remain offshore in asset town nothing is left unaccounted It is a place where youralth is h discreely and where your future quietly and complely under your contr contact us today about exclusive investment opportunities.

[00:38:03]Tehát az tükröződik ebben a felvételben is, hogy a világ különböző pontjain elszórt ilyen vagyonelemnek készült ingatlanokat.

[00:38:11]te belesűríted egyetlen fikciós városba, mintha ezek egy teret alkotnának és ráadásul egy olyan városba, ami amiből ezt temeled ki és hát ez ilyen disztopikus módon ez a ez az izgalmas vagy ez a ez van pozitívan marketingelve ebben a reklámban, hogy ennek a városnak, ennek a helynek nincsen társadalma, nincsen kultúrája, nincsen történelme, nincsenek hagyományai.

[00:38:35]Ilyennek látod vagyonost?

[00:38:37]Ilyennek látom vagyonvárost.

[00:38:37]És bár a kiállításon ez egy elszigetelt város, konkrétan négy szigetből áll, ö igazából szerintem ez így valahogy a világban egy ilyen, nem tudom, egy ilyen hálózat ezek az épületek között, amit látok.

[00:38:52]Tehát, hogy hasonlóan ahhoz ahogy az offshore rendszerek működnek, hogy ez ilyen amúgy egyéb vagyonelrejtési, de inkább bankszámlákhoz kötött dolgok.

[00:39:01]Szerintem hasonlóan működik ez is, csak egy építészeti forma, de a funkciója gyakorlatilag ugyanaz, csak csak látható.

[00:39:10]Ennyi a ennyi különbséget látok szinte kettő között.

[00:39:16]És az, hogy ezt a világban hát elszórtan megtalálható jelenséget így egy ö ühüm.

[00:39:24]térbe fikcionalizálod.

[00:39:24]Ezzel ezzel ha az ember megnézi, akkor akkor talán azt is üzened vele, hogy hogy ezek az épületek igazából maguk épületként is sematikusak és és egy bizonyos, tehát hogy egyféle esztétikába egymáshoz sokkal jobban kapcsolódnak, mint sem mondjuk az őket körülvevő városokhoz vagy világhoz.

[00:39:51]És ez ez így is van, és ráadásul ennek is igazából egy egy gazdasági logikája van, tehát hogy az, hogy ezek az épületek belülről, vagy szóval, hogy amit vásárolsz, azok a néha ezek villák, mondjuk Dubajban, New Yorkban lakások, egyéb helyeken is inkább lakások jellemzőek, ö teljesen ugyanúgy néznek ki.

[00:40:14]Tehát a márvány a mumbai ultraluxus komplexba ugyanonnan érkezik, ahonnan a ötödik sugárútra.

[00:40:23]Ugyanolyan alaprajzok vannak.

[00:40:27]Ez ez igazából annak szól, hogy hogy könnyen eladható produktumként legy lehessen definiálni ezeket.

[00:40:34]Tehát, hogy pont ugyanúgy nézzenek ki, és azt dekódolni lehessen, mint oké, ez egy produktum, amit ha ma megveszek, akkor holnap után el tudok adni nagyon egyszerűen.

[00:40:45]viszont ahhoz, hogy hogy mégis valami extra értéket képviseljenek, akár egymáshoz képest is ezek a beruházások, ahhoz valamiféle ikon ikonikusság is kell mindegyikhez, amit meg ezek a beruházók hát különböző módokon, különböző helyeken intéznek el.

[00:41:07]New Yorkban például különböző sztárépítészek adják a hát magát az épületet, amin belül van a 150 darab teljesen standardizált lakás.

[00:41:16]Dubajban mondjuk, ahol 4000 pont ugyanolyan villa van így copy pasteelve egy szigeten, ott meg maga a sziget, hogyha így kizoomolsz, egy pálmafa formájú sziget.

[00:41:30]Tehát Igen, tehát hogy ami ami szerintem nagyon érdekes, hogy ezek egyszerre mértéktelenül standardizáltak, és egyszerre nagyon-nagyon ikonikus vagyontárgyak, és ez adja ezt az értéket tulajdonképpen nekik.

[00:41:47]Tulajdonképpen a globális kapitalizmus működését úgy látjuk, mint ami nem az innovációt meg a sokszínűséget termeli, hanem pont az egyformaságot.

[00:41:54]A abszolút igen, csak mégis megpróbálják felöltöztetni ebbe az ikonikus, művészeti, tehát hogy nagyon sokszor úgy beszélnek ezekről az épületekről vagy lakásokról, mint soha nem látott műtárgyak.

[00:42:10]Sokszor konkrétan művészek is részt vesznek a az építés építkezésben.

[00:42:15]Például egy-két épület alján egy óriási szobor van híres nagy nevű művészektől.

[00:42:23]kvázi tulajdonolhatsz egy darabot annak az embernek a amúgy nem tudom hány millió dolláros szobrából.

[00:42:31]Sőt, van olyan épület, ahol mondjuk egy művészt azzal fizette ki, hogy kapott egy lakást, tehát még a szomszédot is lesz a művész ezáltal.

[00:42:39]Igen.

[00:42:40]És hogyha ezek ennyire Ühüm.

[00:42:42]hát destruktív vagy káros projektek, akkor gyakorlóépítészként mit gondolsz, hogy szerinted kívánatos lenne, vagy életszerű lenne-e, hogyha a szakmai etikának kialakulna egyfajta olyan iratlan szabálya, vagy olyan irányelve, hogy hogy ne fogadjanak el ilyen megbízásokat?

[00:42:59]Abszolút persze.

[00:42:59]Tehát szerintem, mert ugye valóban nem ezt látjuk, hanem azt, hogy a legelismertebb építész tervezik sokszor ezeket a házakat.

[00:43:06]Igen, igen, igen.

[00:43:06]Egyébként már van arra példa, hog hogy akár a legelismertebb cégek is visszalépnek különböző hasonló projektől, de igen, azért sajnos még még inkább az a jellemző, hogy elfogadják őket, mert ezek azok a projektek, amikbe ugye a legvadabb fantáziájuknak is teret teret adhatnak, tehát megépíthetik az ilyen formájú nem tudom milyen tovarnyokat.

[00:43:30]Igen, azt láttuk a felvételen a a Salvador Dali által festett elfolyó órát mutatta ez a ez a kecsegtető hirdetés, hogy akár azt is meg lehet építeni, ha valképpen azt elmondja meg, mármint hogyha Igen.

[00:43:42]De de szóval amit az építészek szerepéről mondasz, az még szerintem van egy ilyen legitimáló szerepe is, vagy szerepük is.

[00:43:51]Tehát, hogy az, hogy ők ők ebben részt vesznek, azzal ők tényleg a saját renoméjukat meg meg az építészet, ami általában úgy állítja be magát, mint egy morális szakma, aki a világnak jót akar, azt a képet teszik hozzá ezekhez a befektetésekhez, tehát hogy azt azt adják hozzá, ami szerintem nagyon problematikus.

[00:44:17]És akkor az ingatlanbefektetők azok hieten meccénásak, akik itt a teret adnak a művészetnek.

[00:44:20]Igen, igen, igen.

[00:44:23]Tehát ez úgy is van sokszor mondva, hogy ezek a remek művek itt létrejöttek, egymás mellett állnak, megújítják a városképet.

[00:44:32]Ha valaki belép a kiállításodra, akkor először egy Ühüm.

[00:44:36]Ha megengeded, provokatívan, kihívóan ühüm, szembe ötően giccses lábtörlővel találkozik, az üdvözöl az embert vagyon városban.

[00:44:48]Ez ez azt üzeni meg a nézőnek, hogy itt ízlésbelileg is egy giccses világba látunk.

[00:44:56]Az a konkrét lábtörlő az egyébként egy átértelmezése Donald Trump egyik első posztjának, amikor be lett iktatva, amikor ugyanezzel a tipográfiával és szinte ugyanezzel a képpel az volt kiírva, hogy üdvözlünk titeket az aranykorban.

[00:45:11]Csak a Town szívecské helyett ott a Fehér ház volt, de ugyanezek a tűzijátékok voltak körülötte.

[00:45:19]Szóval az ennek a konkrét átirata.

[00:45:21]De így ugye az az szerepel rajta, hogy üdvözünk vagyon változ.

[00:45:25]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:45:25]De természetesen ez a gic meg ez a semmi másról nem veszünk tudomást, csak amik mi vagyunk, ez próbál ott előjönni.

[00:45:36]De igen, egyébként a a gic az jó megfogalmazás mindenképpen.

[00:45:40]Igen.

[00:45:40]Azért is kérdezem ezt, mert a nerxizással kapcsolatban is előjön fontos kérdés az, hogy egyébként még rossz is az ízlésük, meg hogy gicesek, mert önmagában az ember azt gondolná, hogy ha nem lenne gices, akkor is egyébként egy csomó kritika megfogalmazható lenne.

[00:45:55]Tehát, hogy önmagában fontos kérdés az, hogy ezek esztétikailag hogy néznek ki, vagy azért kell az esztétikával foglalkozni éppen, amit mondasz, mert ennek a egyformaságnak, ennek a gyökértelenségnek, ami már a gazdasági szempontból is fontos, annak egy megtestesülése.

[00:46:11]Szerintem igazából nincs jelentősége, hogy rossz az ízlés, vagy hogy vulgáris egy-két helyen a megfogalmazása.

[00:46:17]egyébként vannak olyan épületek ezek között, nem itthon, tehát nem a nárről beszélek, hanem máshol, amik tök ízlésesek és tök szépek, mert tényleg olyan építészek csinálták, de azok pontosan ugyanazt a problémát vetik fel.

[00:46:32]Tehát, hogy az, hogy itthon ez még vagy sok más helyen is, mondjuk, ha Trumpra gondolunk, nagyon ízléstelen és nagyon vulgáris, az csak inkább ilyen kinevethetőbbé teszi a dolgot, de attól még ugyanannak a jelenségnek egy megnyilvánulása.

[00:46:45]Szóval szerintem mindegy, hogy hogy néz ki.

[00:46:47]Ug ugyanannyira problematikus.

[00:46:52]Két jelenség van, amivel az ember szembe találkozik a kiállításodon, amik amiket szeretnék felhozni, mert kíváncsi vagyok, hogy te hogyan érted őket.

[00:47:03]Nyilván rengeteg ilyen jelenség van, de hát ismét a nézőknek, hogy nézzék meg saját szemükkel is.

[00:47:07]Amit én most kiemelnék, az egyrészt a különböző léptékeknek a használata, a léptékváltás.

[00:47:11]Tehát tehát az egyik ilyen a ha szigeteknek, különböző szigeteknek kell elképzelnünk a kiállítás különböző pontjait, és az egyiken kifejezetten a környezetükből kiemelt, és ezáltal talán a komolyságuktól is egy kicsit megfosztott ilyen luxus berendezési tárgyakat látunk, mint márványfürdőkád vagy helikopter leszállópálya.

[00:47:33]A következőn már épületeknek a makettjei természetesen márványból és természetesen minél Ühüm.

[00:47:43]Valószínűbb formájuk van, annál jobb.

[00:47:46]A videókon meg már egy egész városnak is a látképe megjelenik előttünk, tehát hogy elemeire így széljel érdemes bontani a kontextusoktól, meg kell fosztani, át kell rendezni ezeket a ezeket az elemeket, ezeket a luxustárgyakat.

[00:48:01]Ezt ezt hogyan találtad meg ezt az eszközt?

[00:48:07]Ez az egyik kérdésem.

[00:48:07]A másik pedig, hogy hogyan találtad meg azt az eszközt, hogy ha az ember bemegy, akkor rombolás nyomait mutató építési törmelékben mászkál a kiállítótérben.

[00:48:18]Kezdem az elsővel először.

[00:48:18]Szóval igazából ez az egész kiállítás egy négy éves vagy öt éves kutatásnak az eredménye, ami a MOME Moholy nagy művészeti Egyetem doktori iskolájában készült, a doktori diszsertációm, és abban több építészeti tipológiát tárgyalok.

[00:48:36]Az egyik a New Yorki már már elmesélt felhőkarcolók, a másik a londoni jéghegyházak, a harmadik a Dubai Mesterséges szigetek, amit már így-úgy érintettünk.

[00:48:46]És a negyedik pedig az ezeknél sokkal nagyobb szabású ámde fikciós jelenségek, mint például a szúdiarábiai neon projekt, amiről biztos sokan már hallottak.

[00:49:02]2030-ra tervezte a korona herceg, hogy felépít négy különböző kisvárost Szaúdi Arábiának egy elkülönült részén, amiben van egy többek között egy 170 km hosszú egy épület város.

[00:49:24]És akkor valahogy ez a négy tipológia adta ki azt, hogy itt léptékváltások is vannak tulajdonképpen, és hogy ezeket a léptékeket is érdemes bemutatni, mert még New Yorkban a fürdőkádakról beszélnek, Dubajban már arról beszélnek, hogy mekkora bravúr az, hogy ilyen szigeteket létre tudtak hozni.

[00:49:44]És tehát, hogy ez valahogy ezt fejezi ki a romhalmaz, meg az építési törmelékek a kiállításon.

[00:49:49]A másik kérdésed volt.

[00:49:54]Az pedig igazából azt próbálja így finoman érzékeltetni, hogy hogy ahhoz, hogy a asztalok legtetején, ahol ahol ezek a luxus dolgok vannak a kiállítótérben, hogy ez meg úgy a világban is.

[00:50:08]Ahhoz, hogy ez lehessen, ahhoz mindenki másnak romba kell lennie.

[00:50:13]Vagy most ezt kicsit sarkalatosan fogalmaztam meg, de hogy de hogy maguk alatt elterülő világot, ezek felhőkarcolók alatt elterülő világot, azt ez az állításod, hogy rombolják?

[00:50:26]Igen.

[00:50:26]Hát hogy ahhoz, hogy ez a gazdas, tehát hogy ez a gazdagság, ez nem létezhetne anélkül, hogy másnak rosszat okoznak ezeknek a létrejöttével, meg meg azzal, ahogy egyáltalán azokra a vagyonokra szerettek a tulajdonosaik.

[00:50:41]Hát igen, ugye a tőkének sok formája van, és meg lehet mindegyikkel szemben az ember kritikája, de mondjuk, ha az ember a tőzsdén tőzsdézik, az legalább fizikailag az embert nem szorítja ki abból a térből.

[00:50:54]Igen.

[00:50:54]A városból.

[00:50:54]Igen.

[00:50:56]Igen.

[00:50:56]Ugyanakkor mégis azért, hogyha az ember bemegy ebbe a térbe, vagy elmegy a kéesedra, azután nagyon nehéz irigyelni ezeket az embereket, akik ebben a világban élnek.

[00:51:04]A törmelék, ami amitüm azért körülnézve látunk el magunk körül.

[00:51:09]Ez a steril AI szerű hang, ami beszél a videókban, és az egész steril környezet, illetve az általad is emlegetett félkészséggel vagy befejezetlenséggel való szembesülés.

[00:51:19]Tehát nagyon sok olyan elem van, amiktől ez inkább egy disztópikus világ, úgyhogy kíváncsi les.

[00:51:27]Örülök, hogy örülök, hogy ez ez nem nem tetszett meg, és nem bevásárolni akarsz a reklám hatására.

[00:51:32]Gondolom, hogy hogy nem ez nem ez volt a célkitűzésed a a budapesti művészet fogyasztó közönségnek lehet, hogy erre erre a lehetőségre se lenne meg, de a de a vágya sem lesz meg ezután.

[00:51:46]Tehát de de arra vagyok kíváncsi, hogy amikor te elkezdtél a luxussal foglalkozni, ahhoz képest változott-e ez a ez a hozzáállásod?

[00:51:58]Tehát mikor fogalmaztad meg először magadnak, hogy inkább taszítónak tartod ezt a ezt az exkluzí?

[00:52:03]Azt nagyon hamar.

[00:52:03]Szóval azt a legelejétől egyértelmű volt, hogy hogy ezt inkább ilyen kritikai számmá figyelem.

[00:52:11]2011-ben végeztem Londonba urbanisztika szakon, ami hát az az időszak volt, amikor begyűrűzött teljesen az építőipar, nem tudom vergődése, vagy totál romba levése a válság után.

[00:52:26]És ebben az időszakban hát volt rengeteg volt osztálytársam vagy osztálytársam, akik nem tudom szingapúri, hongkongi, sankhái luxus dolgokon dolgoztak, amiket vagy soha nem építettek meg, vagy ha megépítettek.

[00:52:44]Üresen állnak azóta, míg az osztályunknak a másik felét pedig Athénba vitték el, ami tényleg a szétesés szélén állt abban az időben, tehát 15 éve.

[00:52:54]És valahogy ez a kettősség volt az, ami amitől kezdve így egyszerűen csak undorral tudtam igazából nézni ezekre a terkre mé jó, de ez az undor, hogy a világnak rossz, tehát hogy azt beazonosítottad, hogy a világnak rossz, de hogy nekik, hogy nekik sem egy olyan élet, ami ami amit te bármilyen módon is akár az ő számukra kiválatosnak mutatnál be.

[00:53:15]Hát szerintem az is eléggé látványos most már, hogy azok az emberek, akik tényleg a világ legtetején vannak, most csak ha Elon Muskokra gondolunk, vagy tehát hasonl vagy Mark Zuckerbergekre, hogy ők sem érzik jól magukat ebben a világban.

[00:53:28]Tehát míg Elon Musk a Marsra akar éppen költözni, Zuckerberg építi a föld alatti bunkerét arra az esetre, hogyha nem tudom milyen forradalom lenne, ami nyilván őket darálná be elsőként.

[00:53:39]Tehát hogy az, hogy valaki ilyen vagyonokat felhalmoz, az az nem teszi kényelmesebbé az ő életüket lelkileg, látszólag, vagyis, hogy akkor nem a menekülési útvonalakat keresnék.

[00:53:53]Ühüm.

[00:53:53]A jövőre nézve.

[00:53:55]Van egy nagyon jó birodalomepizódunk, Papilerd és Feledi Botondal.

[00:53:57]Ezt mondom a nézőknek egyébként éppen a közelmúdban, ami pontosan erről szól, hogy ezek a kiemelt tech milliárdosok kell tudni arra, hogy hogyan gondolkodnak a világról és tényleg egészen diszópikus módon, amit így nem nem azt sugározza, hogy nekik jó, de Igen, igen, igen, igen.

[00:54:15]És persze nem pszichológizálni kell őket, hanem az a kérdés, hogy a világra hogyan hat az, amikor Peter mondjuk nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy kívánatos lenne-e, ha fent maradna az emberiség.

[00:54:22]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:54:24]Arra viszont tud válaszolni, hogy mondjuk a demokrácia kívánatos egy egyértelmű nemmel.

[00:54:29]Igen.

[00:54:30]Igen.

[00:54:30]Mert mert mondjuk akár van olyan szélső esete a demokráciának, hogy megválasztanak egy olyan polgármestert egy városban, aki 9,5%-kal megemeli az ő őre esőadót.

[00:54:39]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:54:41]No de térjünk vissza egyrészt Magyarországra, másrészt pedig a a az építészethez.

[00:54:47]Ühüm.

[00:54:50]Vagyonváros itt él-e velünk Magyarországon is ezen a kérdés.

[00:54:53]Ugye van két elképesztő projekt, a az új körszálló és az Ezium nevű apartmanház budai hídfőjének a közelében, amelyek amelyek ilyen luxus befektetések, de alapvetően ott azért laknak emberek, nem?

[00:55:10]Laknak, igen, bár ott sem laknak szerintem, vagy szinte minden nap arra sétálok el.

[00:55:16]Szóval az ilyen ablakok fényeiből ítélve ott sem laknak annyian, mint egy átlag lakóházban, de laknak.

[00:55:24]Valóban az Elizium volt az első magyarországi, ennek a logikának megfeleltethető ultrauxus lakókomplexum.

[00:55:35]gyönyörű kilátása van, anyagválasztások is, bár eggyeléstelenebb, mint mondjuk a New Yorki példák, de igen, ez végül is jelent nincs jelentősége.

[00:55:46]Ühüm.

[00:55:48]És ez az épület, mivel első volt, még meghirdetése előtt elkelt az összes lakás benne.

[00:55:56]És a másik ilyen épület, ami pedig most hát még készülőben nincsen, de már lerombolták az elődjét, az a körszálló helyén lenne.

[00:56:02]Meriot Residencies néven fog futni.

[00:56:07]Ez hát ultra luxus lakás lesz benne.

[00:56:10]A körszálló formáját fogja ölteni.

[00:56:14]Szóval, hogy ugyanolyan magas lesz, ugyanolyan formájú kör, vagy ugyanakkora Igen, hogy így pont henger, az a az a jó szó.

[00:56:23]Szóval, hogy pont ugyanakkora lesz, csak kevesebb emelet lesz benne, mint az eredeti körszállóban volt.

[00:56:27]Ezért is kellett lerombolni, mert magasabb elmagasság ildomos ezekhez a a luxusterekhez, mint ami a körszállóban ban volt.

[00:56:39]És ez egy ez egy olyan épület lesz, hogy a 48 lakáson kívül nyilván ott van mindenféle ilyen kényelmi szolgáltatása, medence, étterem satöbbi, satöbbi.

[00:56:48]És tehát, hogy ez is egy olyan épület lesz, ahova igazából sehogy nem nem lehet bejutni külsősként majd, de ott fogja a szemünket szúrni.

[00:57:00]Záró kérdéshez érkeztünk.

[00:57:02]Igen.

[00:57:04]Azt szeretném kérdezni tőled, hogy biztosan vannak olyan nézőink, akiküm hallják ezt a beszélgetést és értik, hogy ezek miért nem kívánatosak ezek az épületek, miért nem szépek.

[00:57:16]Igen.

[00:57:18]mielől foglalja neked a teret, hogy alapvetően nincsenek a társadalomnak a hasznára, de közben az a teljesen érthető ösztöne az embernek, hogy az ember ha mondjuk nem lopással úgymond tisztességesen szereztve vagyonát, akkor költheti arra, amit akar.

[00:57:34]És tulajdonképpen ez egy ez egy saját döntése, és ez nem egy társadalmi, vagy nem egy politikai kérdés.

[00:57:41]Aki így gondolja vagy ezt fogalmazza meg, annak mit mondanál?

[00:57:44]Hát ennak azt mondanám, hogy az adatok azt mutatják, hogy ezeket a lakásokat a legtöbbször olyan emberek, vagy nagyon-nagyon nagy arányba, olyan emberek tulajdonolják, akik valamiért mégis anonim szeretnék ezeket tulajdonolni offshore-on keresztül, ami ami azért általában inkább arra arra mutat, hogy hogy valahonnan valamilyen közóból elbontak vagyonokat saját célra.

[00:58:16]és forgatják vissza ezekbe az épületekbe.

[00:58:17]Tehát, hogy ezek ezek nem nagyon ritka az, hogy ezek tisztességesen megszerzett vagyonoknak a a tünetei.

[00:58:23]Tehát ez ezek az épületek annak a tünetei, hogy hogy kiveszünk a közből pénzt és azt eltesszük privátba nagyon nagy részben.

[00:58:33]Úgyhogy azoknak ezt mondanám, hogy hogyha egy ilyet látnak, akkor inkább erre gondoljanak, hogy ez mehetett volna máshova is ez a pénz.

[00:58:41]Tehát, hogy mi helyett épült ez?

[00:58:43]Hát egy haszna már volt ezeknek az épületeknek, hogy mindenesetre táplala jó szolgált a te művészi munkádnak, amit még egyszer mondom, hogy június 14-éig lehet még megnézni.

[00:58:55]Andigi, nagyon köszönöm, hogy ezeket elmondtad.

[00:58:59]Nagyon köszönöm a kérdéseket.

[00:59:01]Gyere máskor is.

[00:59:02]Jó, köszi.

[00:59:03]Nektek pedig köszönöm a figyelmet.

[00:59:03]Ez volt a beszélgetésem Smid Andi építésszel, képzőművésszel a vagyonárosról.

[00:59:10]egyrészt az ilyen című kiállításáról, másrészt pedig azokról a luxusingatlanokról, amelyeket azért épít az elit, a gazdasági elit, hogy abban a vagyonát tárolja, és hogy ez milyen összefüggéseket mutat meg a társadalmi és a gazdasági rendszerünk.

[00:59:29]Úgyhogy most értetek volna ide, akkor mindenképpen javaslom, hogy pörgessetek vissza az adás elejére, ott találjátok meg a sztorikat arról, hogy hogyan lehet inkognitóban beférkőzni ezekbe az ingatlanokba.

[00:59:44]Szintén kérlek titeket, hogy csatlakozzatok a rendszeres támogatóink közé.

[00:59:48]Erre a linket megtaláljátok a leírásban, és akkor tovább foglalkozhatunk mindazokkal a társadalmi kérdésekkel, és beszélgethetünk azokkal a művészekkel is, akik foglalkoznak.

[00:59:59]olyan társadalmi kérdésekkel, amik érdekelnek minket, és amiket fontosnak tartunk a világ megértése szempontjából.

[01:00:08]Munkatársaim nevében is köszönöm szépen nektek a figyelmet.

[01:00:11]Ma még jelentkezünk, de egyelőre ez volt a Partizán reggeli adása.

[01:00:16]Sziasztok!