Lakner: A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhan vissza | Elemző Benyó Ritával
- Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult ahelyett, hogy lemondott volna, ami azért is pikáns, mert a testületben Magyarországot Trócsányi László és Varga Zs. András képviseli – utóbbi maga is érintett az ügyben.
- A kormány valószínűleg egy „önmagát megsemmisítő, egyszerhasználatos jogszabályt” készít elő, amely általános felmentést adna a közjogi méltóságoknak.
- Lakner szerint ez az ügy a TISZA első jogállamisági tesztje: ha most precedenst teremtenek a közjogi méltóságok elmozdítására, azt később bármelyik kétharmados kormány felhasználhatja.
- A kormány 16,4 milliárd euró uniós forrást szabadított fel tárgyalásokkal – Lakner szerint „nagyon kemény munkával és elég nagy zajjal rávágta saját magára az ajtót” az előző kormány, most pedig pár hét alatt sikerült kinyitni.
- A megállapodás ütemezése: július végéig szakpolitikai tervek, augusztus végén jogállamisági visszamérés, szeptembertől számlabenyújtás, idén akár 10 milliárd euró is érkezhet.
- Az ukrán–magyar technikai megállapodás 11 pontjából 2 már korábban teljesült, 4 már érvényben volt, és 5 pontban született tényleges megegyezés – a szándékok megváltozása a lényeg.
- A Závecz Research mérése szerint a TISZA 54%-on, a Fidesz 18%-on áll a teljes népesség körében – Lakner szerint a Fidesz 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhant vissza.
- A képviselői fizetések csökkentése elsősorban üzenetértékű, de a polgármesteri fizetések ügyében Magyar Péter is jelezte, hogy finomítanának a javaslaton.
- A parkfenntartási korrupciós ügy rávilágított az MSZP belső hatalmi-pénzügyi hálózatára, amely Lakner szerint „szétrohasztotta” a pártot, és amely Molnár Zsolt irányítása alatt működött.
- A TISZA jelenleg a rendszerváltás közös élménye és a demokratikus újjáépítés tudata tartja össze, de az első éles teszt a szeptemberi pótköltségvetés vitája lehet.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzete és a Velencei Bizottsághoz fordulás
A beszélgetés kiindulópontja, hogy a május 31-i határidő lejárt, és Sulyok Tamás köztársasági elnök nem mondott le, sőt a Velencei Bizottsághoz fordult. Ez azért meglepő, mert a Velencei Bizottság az elmúlt 16 évben egyáltalán nem volt a Fidesz-kormányzat kedvence – korábban „mindenféle külföldi hatalomnak” minősült a hozzá fordulás.
Lakner Zoltán értelmezése szerint a kormány valószínűleg egy „önmagát megsemmisítő, egyszerhasználatos jogszabályt” készít elő, „mint egy eldobható mobiltelefon”, amely nemcsak Sulyok Tamásra, hanem más, a rendszert kiszolgáló közjogi méltóságokra is vonatkozna. A miniszterelnök a Sándor-palota előtti sajtótájékoztatóján – az igazságügyi miniszter jelenlétében – egy általános felmentő jogszabályt körvonalazott, amely azokra vonatkozna, „akik tevékenységükkel a közjogi intézményeket degradálták”.
„Nem mindegy, hogy azért avatkozol bele az alkotmányos rendbe, hogy kiüresítsd, degradáld az intézményeket, vagy azért, hogy helyreállítsd azt a helyzetet, amelyben az intézmények működni képesek.” – Lakner Zoltán *
A TISZA első jogállamisági tesztje
Benyó Rita felvetette, hogy ez az ügy sokan a TISZA első nagy jogállamisági tesztjének tekintik. A parlamenti vitában is elhangzott: ha most egy ilyen szabállyal el lehet mozdítani a meglévő alaptörvény szerint megválasztott közjogi méltóságokat, akkor hogyan lehet megakadályozni, hogy egy jövőbeli kétharmados kormány ezt a precedenst újra és újra felhasználja?
Lakner szerint a két helyzet alapvetően különbözik: az előző rendszerben a demokratikus homlokzat fenntartása mögött az intézményrendszer kiüresítése történt. Sulyok Tamás, Polt Péter legfőbb ügyész és Varga Zs. András, a Kúria elnöke mind „a sanszukat eljátszották”, volt idejük bizonyítani, hogy képesek-e jogállami normák szerint működni – és nem tették.
A Kúria elnökét például egy személyre szabott jogszabállyal választották meg, ami önmagában is kérdésessé teszi a legitimitását.
Hosszú távú alkotmányos garanciák
Lakner felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a TISZA-kormány a későbbiekben alkotmányozni akar, olyan garanciákat kell beépítenie, amelyek megakadályozzák a mostanihoz hasonló intézményi kiüresítést:
- Örök változtathatatlansági klauzulák (a német alkotmány mintájára)
- Kétciklusos alkotmánymódosítás: a módosítás akkor lép életbe, ha a következő parlament is megszavazza
- Kulcskérdés lesz a választási törvény reformja is: 1990 óta tíz választásból hat alkalommal kétharmados kormány alakult, ebből öt egypárti kétharmad. Ezt a tendenciát meg kell törni.
„1990 óta 10 országgyűlési választást tartottak. A 10 választást követően hat esetben kétharmados többséggel rendelkező kormány alakult, és abból öt egypárti kétharmad. Szerintem ez olyasmi, amin túl kellene lendülnünk.” – Lakner Zoltán *
A Velencei Bizottság összeférhetetlenségi kérdése
Külön pikantériája a helyzetnek, hogy a Velencei Bizottságban Magyarországot Trócsányi László és Varga Zs. András képviseli – vagyis az egyik érintett személy saját ügyében kellene vizsgálódnia. Ez jól mutatja, hogy az Orbán-kormány a jelölési lehetőségeket is kisajátította.
Az uniós pénzek hazahozatala – a május 29-i megállapodás
A beszélgetés másik központi témája a Kármán András pénzügyminiszter által bejelentett uniós megállapodás, amelynek keretében 16,4 milliárd euró (mintegy 6000 milliárd forint) felszabadításáról van szó.
A megállapodás természete
Lakner plasztikus hasonlattal élt: az Orbán-kormány „nagyon kemény munkával és elég nagy zajjal rávágta saját magára az ajtót”, és most a TISZA-kormány pár hetes tárgyalással kinyitotta ezt az ajtót. A megállapodás lényege, hogy Magyarország visszakerül a normális uniós tagországi működésbe.
A megállapodás konkrét ütemezése:
- Július végéig le kell gyártani a használható szakpolitikai terveket
- Augusztus végén jogállamisági mérföldkő-visszamérés („milestone”)
- Szeptemberben már számlákat lehet benyújtani
- Még idén akár 10 milliárd euró is megérkezhet Magyarországra
Politikai üzenetek
A megállapodásnak két fontos politikai vetülete van:
-
Befelé szóló üzenet: Innentől kezdve a források lehívása exakt módon összehasonlíthatóvá teszi a mostani és a korábbi kormány teljesítményét. Bármennyit hoz haza az új kormány, az több lesz, mint amennyit a befagyasztott pénzekből az Orbán-kormány lehívhatott volna. Ráadásul Orbán Viktor terve az volt, hogy a következő költségvetési ciklusban vétóval próbál pénzt szerezni, ami végzetes eladósodáshoz vezethetett volna.
-
Kifelé szóló üzenet: Magyar Péter folyamatosan jelzi, hogy nem vétózással, hanem tárgyalással akar érdekérvényesíteni. Ahogy Berlinben fogalmazott: „Lesznek vitáink, de mindig itt leszünk, és velünk mindig lehet majd beszélni.”
„Semmilyen gender nem volt ott, semmilyen migráns nem volt ott, semmi ilyet nem kértek, hanem egész egyszerűen azt kérték, hogy ne lopjuk el a pénzt.” – Benyó Rita idézte Magyar Péter parlamenti felszólalását *
A politikai felelősség ugyanakkor el is kezd áthelyeződni a TISZA-kormányra: a 16,4 milliárd eurós keret fokmérője lesz annak is, hogy az új kormány milyen százalékban és tempóban tudja lehívni ezeket az összegeket.
A következő hétéves költségvetés
Magyar Péter reményei szerint a kormányzati ciklus végére, 2028–30 körül már az új hétéves pénzek is jöhetnek. Az ír miniszterelnök csütörtöki budapesti látogatása (Írország adja július 1-jétől az uniós elnökséget) és a párizsi sajtótájékoztató is azt jelezte: Magyarország tárgyalással akar érvényesülni a következő költségvetési ciklusban. Párizsban Magyar Péter utalt a Franciaországgal közös érdekekre is – Lakner szerint ez elsősorban a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozhatott.
Az ukrán–magyar megállapodás a kárpátaljai magyarok jogairól
A beszélgetés harmadik nagy témája a magyar és ukrán kormány között létrejött technikai megállapodás, amelyet Magyar Péter június 3-án, a nemzeti összetartozás napja előtt jelentett be.
A megállapodás tartalma és értékelése
Szentványi István elemzése szerint a még a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium által 2024 elején összeállított 11 pontból:
- Kettő eleve teljesült
- Négy már érvényes
- Öt pont maradt, amiben tényleges megállapodás született
Fedinec Csilla történész-kisebbségkutató cikke is hasonló következtetésekre jutott: több olyan elemet is eredményként mutattak be (például magyar nyelvű tudományos előadások a beregszászi egyetemen), ami eddig is lehetséges volt. Lakner szerint ennek a megállapodásnak a lényege a szándékok megváltozása – az új kormány bejelentette, hogy tárgyalni és megegyezni akar, és onnantól kezdve „elég magától értetődő volt, hogy lesz megegyezés”.
A megállapodás tétje
Mindkét országnak szüksége volt a megállapodásra:
- Ukrajnának: hogy hozzájusson az uniós támogatásokhoz, amelyeket az Orbán-kormány vétózott, és hogy megkezdhesse az EU-csatlakozási tárgyalásokat
- Magyarországnak: hogy kilépjen a nemzetközi elszigeteltségből, és részt vehessen a közös európai politikában – különösen egy olyan ügyben, ami az egész kontinens biztonságpolitikai, külpolitikai és gazdaságpolitikai kérdése
„Úgy tudunk ott lenni az asztalnál, hogyha hajlandóak vagyunk legalább a közös álláspont dimenziójába bemenni.” – Lakner Zoltán *
Lényeges felismerés továbbá, hogy Ukrajna EU-csatlakozási folyamata önmagában is garancia a kisebbségi jogok rendeződésére, hiszen ezek teljesítése feltétel. Tehát nem kiszorítani kell Ukrajnát a csatlakozási tárgyalásokból, hanem épp ellenkezőleg: behúzni, mert akkor lehet a teljesítést számonkérni.
Belpolitikai vetület és Zelenszkij megítélése
Lakner szerint Magyar Péter egyfajta „soft landinget” próbál végrehajtani az ukrán kapcsolatokban:
- Elfogadja politikai adottságként, hogy Zelenszkij megítélése Magyarországon – az Orbán-kormány karaktergyilkos kampánya miatt – negatív
- Úgy adja el a megállapodást, hogy kemény tárgyalások eredményeként tünteti fel
- A már amúgy is érvényben lévő elemeket nagy eredményként mutatja be
A beszélgetés felvetette azt a hosszabb távú kérdést is: „Merünk-e majd jobban lenni Ukrajnával?” Elképzelhető, hogy a normális kommunikáció és viszony idővel megváltoztathatja a propagandával átitatott magyar közvéleményt is.
További elemek:
- Ukrajna újjáépítésében alapvető magyar érdek a részvétel
- A jó viszony nem jelent feltétlen egyetértést mindenben (lásd a lengyel–ukrán vitákat történelmi kérdésekről és mezőgazdasági exportról)
- Friedrich Merz német kancellár korábban „tagság nélküli európai státuszt” javasolt Ukrajnának – ez a fajta konstruktív hozzáállás éles ellentétben áll Orbán Viktor „sáros csizmájával”
Közvélemény-kutatási adatok – a Fidesz történelmi mélyponton
A Závecz Research legfrissebb mérése szerint a TISZA 54%-on, a Fidesz 18%-on áll a teljes népesség körében. Lakner hangsúlyozta, hogy bár korábban a Medián és a 21 Kutatóközpont is 20-21% körül mérte már a Fideszt a biztos pártválasztók körében, ez az 54-18-as arány egészen más nagyságrend.
„A Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhant vissza.” – Lakner Zoltán *
Lakner az Arcanum adatbázisában kutatva 1997 februárjából talált hasonló adatokat: a Tocsik-ügy utáni mélyponton az MSZP 22%, a Kisgazdapárt 26%, a Fidesz 25%-on állt. A mostani helyzet tehát egy 30 éves negatív rekord.
A számok választókra vetítve: 4,4 millió TISZA-szavazó és 1,4 millió Fidesz-szavazó – a különbség 3 millió, ami majdnem akkora, mint amennyivel a TISZA megnyerte a választást.
A propaganda lekapcsolása és a Fidesz-szavazók eróziója
Benyó Rita megfogalmazása szerint a propaganda gépezetet „majdnem kihúzták a konnektorból” – bár még vannak „japán katonák, akik folytatják a harcot a háború után is”. A Fidesz-szavazók számára az a legmegdöbbentőbb, hogy az egész rendszer „mint a tejszínhab a napon, úgy összeesett”. Az erózió hátterében több tényező is állhat:
- A napi szintű szembesülések azzal, hogy amit az Orbán-kormány éveken át állított (uniós genderfeltételek, migránskvóták stb.), egyszerűen nem volt igaz
- Az alternatíva hiánya a TISZA-val szemben
- A győzteshez húzás és a rendszerváltás feletti eufória
Lakner szerint ugyanakkor ez a 70%-os támogatottság a kormány mögött hosszú távon azt is jelenti, hogy jelenleg nincs legitim politikai alternatíva – ami kérdéseket vet fel a magyar pártrendszer jövőjével kapcsolatban.
Képviselői fizetések csökkentése – szimbólum és tartalom
A TISZA javaslatára a parlament a képviselői fizetések csökkentéséről tárgyalt. A Fidesz részéről elhangzott, hogy ez egy „populista javaslat, költségvetési hibahatáron lévő szám”. A TISZA képviselői ezt azonnal megragadták: az 50 milliárd forintos tételt hibahatárnak nevezni akkor, amikor az Orbán-kormány 17 milliárd forintot nagy összegként jelentett be a gyermekvédelemre, erős kontrasztot mutat.
Költségvetési jelentőség
Lakner több perspektívából vizsgálta az 50 milliárdos (négy év alatti) megtakarítást:
- Az 1000 milliárdos költségvetési konszolidációhoz képest nem sok
- A családi pótlék megduplázásához (~300 milliárd/év) képest már közelít ahhoz a szinthez
- Az MTV 120 milliárdos éves költségvetéséhez viszonyítva négy év alatt már jelentős tétel
A javaslatnak elsősorban üzenetértéke van: az állam egy nehéz helyzetben spórol önmagán, hasonlóan a 2006-os Fidesz-kampányhoz, amikor Rogán Antal a „limuzin szocialistákat” támadta.
Polgármesteri fizetések – rekrutációs probléma?
A legnagyobb vitát a polgármesteri fizetések csökkentése váltotta ki. Magyar Péter is jelezte, hogy ezt a részt – mivel sok ellenvetés érkezett – még finomítanák. Lakner rámutatott, hogy például egy 500 fő alatti település polgármestere bruttó 180 ezer forintot keres – az ország nagyobb része ennél kevesebbet, ami felveti a kérdést: a következő önkormányzati választáson lesz-e kit találni ezekre a posztokra?
A helyzet paradoxona Ligeti Miklós megfogalmazásában: „Kis pénz, kis korrupció, nagy pénz, nagy korrupció” – tehát nem a korrupció szűnik meg a fizetéssel, hanem a magasabb fizetés mellett a korrumpálás ára nő. Lakner szerint ebből nem következik sem az, hogy ne adjunk fizetést, sem az, hogy hatalmas fizetéseket adjunk – ez elsősorban társadalmi igazságérzeti kérdés, ami trükkös, mert „az ember nagyon nagy igazságérzettel rendelkezik, ha saját magát érintő kérdésekről van szó”.
Az egyeztetések fontossága
Külön hangsúlyt kapott, hogy a polgármesteri fizetések ügyében nem saját képviselőkkel, hanem más politikai erőkhöz tartozó, közhatalmat gyakorló szereplőkkel kell egyeztetni – ez más típusú feladat, mint a civil szervezetekkel való konzultáció, és meghatározó lesz a kormány responzivitásának megítélésében.
A parkfenntartási korrupciós ügy
A beszélgetés egyik legnagyobb visszhangot kiváltó témája egy pártokon átívelő korrupciós ügy, amelyben fideszes, MSZP-s, momentumos és önkormányzati szereplők is érintettek. Benyó Rita szerint ez a rendszer szerves része, amelyben a kormány anyagi javakkal tartotta kézben az ellenzéket, elősegítve a kényelmes, kvázi kooptált ellenzéki szerep kialakulását.
Az MSZP belső hálózatai
Lakner részletesen kifejtette az MSZP belső hatalmi-pénzügyi hálózatának történetét:
- Hagyó Miklós hozta létre ezt a pénzügyi hatalmi hálózatot
- Ezt örökölte meg Molnár Zsolt, aki hatalombrókerként és pénzbrókerként működött
- Ez a hálózat volt az, ami „szétrohasztotta az MSZP-t”
- Azok az MSZP-s politikusok, akikkel Lakner interjúzott, önkritikusan beszéltek arról: „egyszerűen nem értették, nem látták át, nem léptek föl, és aztán meg már úgy érezték, hogy nem volt erejük”
A hálózat politikai következményei súlyosak voltak:
- Botka László miniszterelnök-jelölti projektje elsősorban azon bukott el, hogy a belső hálózat ellentartott
- Újhelyi István is ugyanebbe a forgatókönyvbe bukott bele, amikor pártelnök-jelölt akart lenni
- A hálózat léte „többé-kevésbé közismert dolog volt”, és biztos, hogy vannak büntetőjogi vonzattal bíró elemei
Őrsi Gergely esete és a mentálhigiénés tanulságok
Benyó Rita felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy Őrsi Gergely II. kerületi polgármestert párton átívelően szeretik és nagyra értékelik, ezért választóit sokként éri, ha a neve egyáltalán gyanúba keveredik. Ezzel kapcsolatban Lakner fontos elvi tanulságokat fogalmazott meg:
„Az ártatlanság vélelme az megilleti azt is, akivel rokonszenvezünk, meg azt is, akit utálunk.” – Lakner Zoltán *
A jogállami elszámoltatás alapvető próbája lesz, hogy:
- El kell tudni viselni, ha szimpatikus emberek bizonyulnak bűnösnek
- És azt is, ha ellenszenves emberekről derül ki, hogy ártatlanok, vagy nem minden bizonyítható rájuk
- Az intézményeknek (ügyészség, bíróság) úgy kell működniük, hogy megerősödjön a közbizalom
- Az ügyek tisztességes kivizsgálása és a tényanyag megismerhetősége fogja szolgálni, hogy a közvélemény meg tudjon nyugodni
A TISZA párt természete – belső koalíció vagy egységes párt?
Benyó Rita felvetésére, miszerint a TISZA legalább három-négy párt koalíciójának tűnik, Lakner azt válaszolta: egyelőre semmilyen jelét nem látja a belső választóvonalaknak, sem szakpolitikai, sem értékkérdésekben.
A frakciót jelenleg két dolog tartja össze:
1. A rendszerváltás közös élménye
2. Az a tudat, hogy ők újjáépíthetik a demokratikus Magyarországot – ez „nagy történelmi elhívás”
Lakner szerint szeptemberben a pótköltségvetés vitája lehet az első teszt, ahol éles elosztási kérdésekben esetleg láthatóvá válhatnak belső feszültségek.
A medián szavazó pártja
Benyó Rita meglátása szerint a TISZA úgy győzött, és úgy kormányoz, hogy a medián szavazó pártja. Magyar Péter minden megszólalásában arra törekszik, hogy az üzenetek többfelé szóljanak. A rendszer olyan mértékű pusztításon ment keresztül, hogy a kormány egy jó darabig tud úgy politizálni, hogy a frakció és a választók széles köre is egyetért – nem biztos, hogy hamar eljutnak olyan pontokra, ahol valódi irányválasztásra kényszerülnek.
Lakner ugyanakkor óvatosságra intett:
- Nem várható el a politikai altruizmus, de létezik olyan politikusi racionalitás, hogy a vezető saját magát is korlátozza annak érdekében, hogy a politikai örökségét ne zabálja fel egy önfelszámoló hatalmi gépezet
- Sok múlik a miniszterelnök személyes tekintélyén – például az igazságügyi miniszter jogállami meggyőződése, vagy Lannert Judit oktatási szakember elkötelezettsége olyan védőhálót jelenthet, ami megakadályozza a visszaélésszerű működést
Két lehetséges forgatókönyv
A TISZA jövőjére két modellt vázoltak fel:
1. A TISZA a lengyel Szolidaritáshoz hasonlóan a későbbi pártok inkubátora lesz (Lengyelország két legnagyobb pártja ma is a Szolidaritásra vezeti vissza gyökereit)
2. A TISZA egységes párt marad, és nem kristályosítja ki belső platformjait
Lakner szerint ezt ma egyszerűen nem lehet tudni – de az biztos, hogy a jelenlegi helyzetben a miniszterelnök nagy politikai mutatványa, hogy a széles választói koalíciót fenntartsa, összeegyeztetve a költségvetés rendbetételével, a gazdaság beindításával, az uniós pénzek lehívásával és a társadalom jóléti elvárásaival.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kubitnak adott egy interjút” – nem rekonstruálható, hogy pontosan melyik médiumról vagy szervezetről van szó (a kontextus alapján Kis János adott interjút valamilyen szervezetnek a jogállami helyreállításról).
- „a Sárto féle külügyminisztérium” – bizonytalan, hogy az ASR milyen nevet torzított el, a kontextus alapján a korábbi külügyminisztériumra, Szijjártó Péter vezetésére utal.
- „Eszbiroó Zoltán” – feltehetőleg egy vezetéknév torzult formája, a kontextus szerint egy elemző vagy szakértő, akivel interjú készült, aki Magyar Péter és Zelenszkij karakterbeli hasonlóságáról beszélt.
- „az elmelegetett Ez Bíró Zoltán interjú” – valószínűleg ugyanarról a személyről van szó, aki a Válasz Online YouTube-csatornáján nyilatkozott, de a pontos neve nem rekonstruálható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sziasztok!
[00:00:00]Ez itt az elemző Benyó Ritával és Lakner Zoltánnal.
[00:00:02]Súlyog Tamás nem mond le, hanem a velencei bizottsághoz fordul.
[00:00:06]A Tisza kormány közben Brüsszelben az uniós pénzek haza hazataláról tárgyalt, Ukrajnával pedig megállapodást jelentett be a kárpátaljai magyarok jogairól.
[00:00:16]Közben jönnek a látványos politikai gesztusok, például a képviselői fizetések csökkentése.
[00:00:21]A Závc történelmi tiszaelőnyt mér, és berobbant a pártokon átívelő parkfenntartási korrupciós ügy, amelyben már Fideszes, MSZP-s, Momentumos és önkormányzati szereplők is érintettek.
[00:00:35]témáink, tehát bőven vannak, úgyhogy mindjárt bele is kezdünk, de előtte arra kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a Válasz online és a Partizán YouTube csatornájára is legyetek támogatóink.
[00:00:46]Szia Zoli, köszönöm, hogy itt vagy.
[00:00:49]Szó!
[00:00:49]Ott fejeztük be két héttel ezelőtt, úgyhogy most ott kezdjük, hogy május 31-e lesz Sullyok Tamás határideje arra, hogy kiderüljön, hogy lemond vagy nem mond le, és hogy bizonyára mire mi itt ülünk, addigra meglesz a forgatókönyve a kormánynak arra, hogy mit fog csinálni Sullyok Tamással, ha nem mond le.
[00:01:09]nem mondott le, sőt ugye a velencei bizottsághoz fordul, ami hát némileg meglepő idáig a velencei bizottság az nem a liblingje volt a a Fidesz érának.
[00:01:24]De mit látunk most igazából ebből?
[00:01:26]Szerinted az, hogy még nincsen egy ilyen konkrét elmozdítási terv, az azt mutatja, hogy nem találták ki, hogy mi legyen, vagy azt mutatja, hogy egyébként van bennük alkotmányjogi érzékenység.
[00:01:41]Vagy pedig azért ez egy elég jó téma arra is, hogy ezen jó hosszú ideig rágódjon mindenki.
[00:01:49]Ez a kormány biztos, hogy és személyesen a miniszterelnök a multitaskingnek a nagy mestere, tehát tud egyszerre számos dolgot csinálni, de valószínűleg nem végtelen ezeknek a cselekvéseknek, párhuzamos aktivitásoknak a száma.
[00:02:02]Szóval azt követően, hogy hétfőn Magyar Péter fölkereste, hát meghívatta magát, vagy hát bement a Sándor palotába a köztársasági elnöki posztot betöltő Syok Tamáshoz, történt egy csomó minden más a héten.
[00:02:19]Szóval nem tudom, hogy ennek a konkrét beígért jogszabálynak, ami lehetővé teszi majd Solyog Tamásnak a menesztését, az előkészületei hol tartanak, ott ugye azon a még a Sándor Palota előtt tartott sajtótájékoztatón, az igazságügyi miniszter jelenlétében, bár megszólalása nélkül arról beszélt a miniszterelnök, az én értelmezésemben azt körvonalta, hogy lesz majd egy ilyen általános felmentő jogszabály, ami nem csak Sollyog Tamást, hanem másokat is érinteni fog, azokat, akik akiket ő elmondotta, fölsorolt a választás megelőzően, majd még a választás éjszakáján és a győzelmi beszédében és később is.
[00:02:56]És ez egy ilyen egyszeri jogállam helyreállító, és a tevékenységükkel a közjogi intézményeket, degradáló személyeknek a felmentését fogja szolgálni.
[00:03:07]Én igazából következtetni tudok erre.
[00:03:10]Tehát valószínűleg nem egy nem egy ilyen felmentési eljárást fognak megindítani, vagy nem is azt a jogszabályt fogják használni, amiben ugye az alaptörvény rendelkezik ilyesmiről, hogy megállapíthatja az országgyűlés a megválasztás körülményeinek már fenn nem állását, hanem hogy inkább úgy tűnik, hogy lesz egy ilyen konkrét, én azt mondanám, önmagát megsemmisítő, egyszerhasználatos jogszabály, olyan, mint egy eldobható mobiltelefon.
[00:03:37]Tehát egyszer használják egy konkrét dologra, és utána lehet újra betölteni ezeket a közép pozíciókat.
[00:03:44]Ugye sokan ezt azért az egész kérdéskört úgy értelmezik, hogy ez a Tiszának az első nagy jogállamisági tesztje is.
[00:03:53]Mertogy bár felvonultatnak érveket, azért mégis csak arról van szó, hogy az meglévő alaptörvény szabályinak megfelelően választották meg ezeket a közjogi méltóságokat.
[00:04:07]Ö, és ugye felmerül az a kérdés, ez a parlamenti vitában is többször elhangzott, hogy ha most meg lehet ezt tenni, meg lehet egy ilyen szabályt hozni, akkor hogy fogjuk megakadályozni azt, hogy egy újra és újra kétharmaddal nyerő kormány majd a jövőben, akár 10 év múlva, akár 20 év múlva ne tegye meg újra és újra azt, hogy a neki nem tetsző közjogi méltóságokat elmozdítja.
[00:04:38]de nem az alaptörvény szabályainak betartásával működtek.
[00:04:41]Tehát Sollyok Tamás köztársasági elnökként ugye ezek elég ezoterikusnak tűnő jogszabályi helyek, hogy a nemzet egysége meg a demokratikus államszervezet működése feletti őrködés.
[00:04:55]De hát amikor mondjuk rádolgoznak titkoszolgálatok egy választási kampány során az ellenzéki pártra, a legnagyobb ellenzéki pártra, akkor ott a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek, egy csomó közjogi tisztségviselőnek lenne dolga.
[00:05:08]Varga Zsi Andrást, aki a Kúria elnöke.
[00:05:10]Konkrétan úgy lehetett kúria elnökké választani, hogy rávonatkozóan hoztak egy konkrét jogszabályt.
[00:05:18]Most akkor ez alaptörvényszerű.
[00:05:20]Szóval, hogy itt a elmesélhetjük az egész 16 év történetét.
[00:05:26]Most odáig visszamenni, hogy például hogyan lett a kúrja, és hogyan történt az, hogy Baka András egyébként az akkori egyik ombucban sem tölthette ki a mandátumát, mert inkább kiszervezték alól a az intézményeket.
[00:05:37]Szóval itt a ugye ennek az egész hibrid rezsim megközelítésnek éppen az a lényege, hogy hát a demokratikus homlokzat fenntartása mögött a demokratikus intézményrendszerek kiüresítése történik.
[00:05:55]És nagyon fontos lenne nem összekeverni a demokrácia működését a demokrácia működtetésének a látszatával.
[00:06:01]Ugye ez a látszatfenntartás volt a lényege ennek az előző rendszernek.
[00:06:05]azon kívül pedig hát a valóban hát egy nem tudom, hogy az arcátlan kifejezést használja-e, vagy valami mást, amikor Súlyok Tamás a Velencei bizottságot emlegeti, és valóban a Velencei bizottság is mindennek el volt mondva, amikor korábban a az alkotmány alaptörvény kapcsán mások ehhez fordultak egyáltalán úgymond külföldi hatalmakhoz vagy intézményekhez fordulni merészet bárki, de hát ugye Magyarország részéről, ugye most azért is merülhet ez föl, mert Magyarország részéről Trócsányi László meg póttakként azzem így hívják ezt Vargaszsi András a a tagja most ennek a testületnek nagyon akkor bizonyára független döntést tudn hát én nem tudom hogy nekik ilyenkor ki kell-e menni kávézni a szobából vagy ilyesmi de mindenesetre hát ez jelzi azt hogy ugye ezt a jelölési lehetőséget is magához tudta ragadni az Ormánkormány az elmúlt 16 évben, tehát kvázi valóban saját maguk ellen kellene ezeknek az embereknek vizsgálódni szóval nem akar akarnám ezt ennél bővebb lére ereszteni a dolog.
[00:07:08]Lényege mégis csak az, hogy nem mindegy, hogy azért avatkozol bele az alkotmányos rendbe, hogy kiüresítsd, degradáld az intézményeket, vagy azért, hogy helyreállítsd azt a helyzetet, amelyben az intézmények működni képesek.
[00:07:23]Ö Kis János beszélt arról, a Kubitnak adott egy interjút nagyon meggyőzően, hogy szervesen összefügg az intézmények és a személyek integritása.
[00:07:36]És én azt gondolom, hogy volt ideje bizonyítani Polt Péternek, Vargazsi Andrásnak, akár Sullyok Tamásnak is azt, hogy ők képesek-e jogállami normáknak megfelelően működtetni, vezetni, képviselni azokat az intézményeket, ahova őket rendelték, vezényelték, megválasztották, kinevezték.
[00:07:54]Szerintem ők a sanszukat ez ügyben eljátszották.
[00:07:59]Ugyanakkor hosszútávon azért adódik az a kérdés, hogyha, mint tudjuk, alkotmányozni akar majd egyszer csak a Tiszakormány is, hogy milyen olyan garanciákat tud és kell beépítenie a rendszernek annak érdekében, hogy ez, amit most látunk, ez ne ismétlődjön meg, tehát ne lehessen egyébként az intézményeket kiüresíteni, vagy pedig a független hatalmi ágakat politikai célra használni.
[00:08:24]Plusz, hogy ami most történik, az ne egy hivatkozási precedens lehessen majd a jövőben, hanem valóban mondjuk akkor egy olyan új alkotmány szülessen, ami önmagában ezt megakadályozza.
[00:08:39]Itt kulcskiavés lesz majd.
[00:08:39]A távulinak tűnik ugyan, de a választási törvény, tehát 1990 óta 10 országgyűlési választást tartottak.
[00:08:47]A 10 választást követően hat esetben kétharmados többséggel rendelkező kormány alakult, és abból öt egy párti kétharmad.
[00:08:57]Szerintem ez olyasmi, amin hát egyszer túl kellene lendülnünk, merthogy ez ad valamiféle garanciát arra is, hogy azoknak a mondjuk lehetséges alkotmány módosításra vonatkozó új klauzuláknak legyen értelme, hogy mondjuk örök változtathatatlansági helyeket építsenek be.
[00:09:18]Azt hiszem, a német német szövetségi köztársaság alkotmányában van ilyen, vagy legyen olyasfajta megkötés, hogy alkotmánymódosítás akkor léphet életbe, ha a következő parlament is hasonló többséggel megszavazza, és akkor ugye két cikluson keresztül kell végigvinni a módosítás folyamatát, de azzal be is betonozzuk, mert ugye örök kétharmad van, akkor persze ezt is mindig felül lehet írni.
[00:09:47]Szóval ez szerintem egy meghatározó elem lesz, és valójában furcsa mód talán azt fogja biztosítani a mostani kormány által jelenleg épített politikai, alkotmányos örökséget, hogy ő maga valóban el tudja engedni azt az örök kétharmadra való lehetőséget, amit például a mostani közkutatások tartalmaznak a számára.
[00:10:08]Ö mondjuk úgy tűnik, talán a itt visszaidézhetjük, amiről azért azóta is megy a vita, a két ciklusban vagy nyolc évben maximált miniszterelnöki ciklus, amiről ugye te pont azt mondtad, hogy ez sokkal inkább Magyar Pétert vagy a Tiszát korlátozza, csak visszaidézve, hogy hogy önkorlátozás eddig úgy tűnik, hogy lehet, hogy van.
[00:10:33]Igen, én ebből a szempontból egyébként tényleg fontosabbnak tartom a választási törvényt, és akár a nyolc éves ciklus korlátozás, akár egy majdani, legalábbis arányosabb választási törvény kapcsán egy olyasfajta igazából.
[00:10:45]Szóval egy olyasfajta megközelítésre gondolok, és azt szeretném, hogy mindenki értse, meg én is jól el tudja mondani, hogy én nem a politikusi altruizmusra ba bozírozok itt.
[00:10:58]Szóval ez szerintem egy elég ritka dolog.
[00:11:04]És talán nem is várom el, hanem inkább egy olyasfajta örökségvédelemre, hogy hát sok olyan politikust láttunk, aki egy ilyen önfelszámoló hatalmi gépezetet hozott létre, ami a saját politikai örökségét is fölzabálta.
[00:11:20]Egyszerűen azért, mert egy ponttól a hatalomfenntartás vált öncéllá.
[00:11:25]Szerintem az egy létező és nem altruista politikusi megközelítés, hogy egy olyan szisztémát hozok létre, ami azért korlátozó a hatalomgyakorlást illetően, hogy ne lehessen szétszedni mindent apró darabjaira, akár a demokráciát, vagy a jogállamot sem.
[00:11:40]És ennek az az ára, hogy akkor saját magam tevékenysége elé is állítok egy korlátot.
[00:11:45]De az azt is jelenti, hogy mindenki mást is megakadályozok abban, hogy szétszedje, lerombolja, amit most létrehoztunk.
[00:11:52]Látod-e annak jeleit, hogy amit sokan a Tisza gyengeségének vagy veszélyeinek írnak le nevezetesen, hogy ebben az egy pártban legalább három, hanem négy párt szerepel, az igazából ilyen alkotmányjogi kérdésekben, vagy alapjogi kérdésekben nem veszély, hanem pont, hogy egy ilyen biztonsági forrás lehet nevezetesen, hogy bár egy párt mégis csak úgy működik háttérben, mint egy koalíciós párt.
[00:12:22]Fogalmam sincs, hogy hogyan működik.
[00:12:22]Ezt a kérdést sok helyen föl teszik, és talán mi is beszéltünk már erről, tehát ilyen magán beszélgetésekben is sokan erre rákérdeznek.
[00:12:34]Én elméletileg el tudom képzelni, hogy valóban a Tisza majd egy ilyen egy ilyen belső koalíciónak, akár egy ilyen platformók otthonának, politikai otthonának tűnhet.
[00:12:43]Én ennek pillanatilnak semmilyen jelét nem látom.
[00:12:46]Én inkább azt látom, hogy van egy nagy a rendszerváltás véghezvitelének a közös élményét megélő közösség ez a frakció, ami most egy másik nagy közös élményben van benne, hogy ők újjáépíthetik a Demokratikus Magyarországot.
[00:13:01]És ez egy ilyen nagy történelmi elhívás.
[00:13:04]Nagyon tiszteletre méltó, hogy szemen láthatóan ezt a képviselők tényleg őszintén belülről átélik.
[00:13:10]Én egyelőre nem találkoztam egyetlen olyan politikai kérdéssel sem, sem szakpolitikaval, sem értékkérdéssel, amiben akármilyen politikai, nem tudom, választóvonal vagy vitapont kirajzolódott volna.
[00:13:22]Ebből a szempontból nagyon érdekes lesz majd mondjuk a ugye szeptemberre van ígérve egy pótköltségvetés, mondjuk a pótköltségvetésnek a vitáját megfigyelni, hogy abban ugye ott elosztási kérdések nagyon élesben összeg hozzárendelésével fognak majd lezajlani, hogy ott fog-e valami ilyesmi látszódni.
[00:13:41]És én most nem, hogy mondjam, nem pusztán a politikai elemzői élvezetből mondom ezt, hogy milyen klassz lesz azt látni, hogyha vannak választóvonalak.
[00:13:46]De hát igen, azért feltehetően 141 képviselő, akik egy nagyon széles szavazói kört fognak át.
[00:13:56]Azt gondolhatjuk valóban, hogy feltehetően nem érthetnek mindenben állandóan egyet, és onnantól kezdve az lesz az érdekes, hogy hogyan tudják menedzselni ezeket a vitákat.
[00:14:06]De én egyáltalán nem tartom magától értetődőnek azt sem, hogy így lesz.
[00:14:10]Tehát lehet, hogy őket ez pont ez a rendszerváltó közös élmény, illetve a a miniszterelnöknek a személyes, a választóktól szerzett személyes tekintélye az olyan erejű, hogy hogy ez még hónapokig vagy nem tudom, még egy évig sem magától értető dolgy föl, mer én most mondjuk olyanra gondoltam, hogy mondjuk az igazságügyi miniszterasszonyról pontosan tudjuk, hogy a jogállomiságnak tudója, kutatója és nyilvánvalóan nem adná, vagy én azt gondolom, lehet, hogy nem nyilvánvaló, de hogy nem adná a nevét jogállamiság ellenes módszerekkel a jogállamiság helyreállítására.
[00:14:44]Tehát, hogy ilyenekre gond ugyanígy mondjuk Lannert Judith valószínűleg nem adná a nevét a szegregált iskolák, nem tudom én, előretöréséhez.
[00:14:54]Tehát, hogy vannak olyan pontok, ahol maga a vezető személy, a tárcavezető személye kifejezi azt, hogy mi maga az irány, és hogy milyen elvek mentén lehetséges akár a törvénymódosítás, akár az alaptörvényátírás és a többi.
[00:15:10]De lehet, hogy ezben naiv vagyok.
[00:15:14]Nem, ez nem naivitások.
[00:15:14]Egyszerűen nem tartunk szerintem ott.
[00:15:16]Tehát szerintem ez egy kifutási lehetőség.
[00:15:18]Az én fejemben inkább az van, akkor én is megosztom veled a az én spekulációmat ezzel kapcsolatosan.
[00:15:23]Tehát, hogy a Tisza úgy győzött és úgy indította el ezt a kormányzást, hogy ez a medián szavazó pártja.
[00:15:32]Ö tehát annak a szavazónak, a képzeletben középen álló szavazónak politizál, méghozzá egy nagyon nagyon nagy spektrumon szétterülve.
[00:15:46]És én úgy látom, hogy Magyar Péter kifejezetten törekszik arra szinte minden megszólalásában.
[00:15:49]Tehát akár csinálhatunk egyszer egy olyan műsort, amikor nem tudom három mondatot elemzünk egy órában, hogy úgy vannak összerakva megnyilvánulásai, hogy azok azok sok felé tudjanak szólni.
[00:16:02]És mivel olyan pusztítást, rombolás, roncsolás, erózió ment végbe az elmúlt 16 évben, rengeteg szakpolitika terén a jogállamiság mindenféle ágazatában, hogy szerintem egy csomó ideig, és igazából én erre gondolok, egy csomó ideig a kormány úgy tud a medián szavazónak politizálni, hogy a kormányban ülők vagy a frakcióban ülők és a választók széles köre is magától értetődően egyet fog érteni, és lehet, hogy csak nagyon soká jutunk el olyasfajta kérdésekig, amelyek amelyek ilyen valódi irányválasztást jelentenek.
[00:16:40]Nem vagyok ebben teljesen biztos, mondom még egyszer, mert mondjuk lesz egy pótköltségvetés, szerintem van egy teljesen teljesen őrült adórendszerünk, amivel valamit csinálni kell, tehát hogy ehhez, hogy nyúlnak hozzá, az egy az egy izgalmas dolog.
[00:16:54]De ebben is lehet járni olyan utakat, amelyek alkalmasak lehetnek a az ígéretek betartására és a választói koalíció fenntartására.
[00:17:01]Én én inkább azt olvasom ki a a kormánynak a megnyilvánulásaiból, hogy hogy tehát a miniszterelnök kifejezetten azon van, hogy ezt a ezt a széles választói koalíciót fenntartsa.
[00:17:14]Nem tudom, hogy ez a mutatvány ez egy nagy politikai mutatvány.
[00:17:18]Ez meddig egyeztethető össze a költségvetés rendbetételével, a gazdaság beindításával, az uniós pénzek lehívásánal, a feltételével és feltétel rendszerével, a társadalom jóléti elvárásaival.
[00:17:30]Ez egy nagyon bonyolult képlet, de most szemelhatlanag van egy nagy közbizalom, és hát van egy van egy van egy manverezési készsége a a miniszterelnöknek.
[00:17:42]Szóval én is azt tudom mondani, hogy lehet, hogy a a Tiszapártól kiderül majd évek, évtizedek múltán, hogy egy olyasfjta ilyen inkubátora a a későbbi pártoknak, amilyen a szolidaritás volt Lengyelországban 1995 követőn ugye Lengyelországban ma is a két legnagyobb párt a szolidaritáshoz vezeti vissza a gyökereit, de az is lehet, hogy ez egy olyan pártnak bizonyul, amelyik amelyik Nem, nem kristályosítja így ki a saját belső platformit, platformjait.
[00:18:17]Szerintem azt egyszerűen nem lehet tudni.
[00:18:18]Szóval nem elkerülni akarom a választ.
[00:18:19]Egyszerűen csak nem tudom, hogy így lesz-e.
[00:18:22]Ugye ez az egész leváltási, lemondási kérdéskör a jogállamiságon keresztül összefügg az uniós pénzek hazahozatalával.
[00:18:31]Ezt is lovagolja meg egyébként a Fidesz körülbelül, hogy hát idáig jogállamisági kifogásai voltak az Európai Uniónak, és azért blokkolta a pénzt.
[00:18:39]Hát akkor tessék most hogy lehetséges odaadni a pénzt, amikor épp a jogállamiság lebontására erőszakos módon készül a Tisza?
[00:18:48]Veszélyeztetheti-e bármi módon a mostani múlt hétvégén megkötött uniós megállapodást egyébként ezeknek az intézményrendszereknek az í módon való, vagy még nem tudjuk mi módon való lebontása vagy átalakítása?
[00:19:06]Hát szerintem szerintem nem igazából az én számomra inkább az a kérdés, hogy azokat a Szóval nem ez a rövid válasz.
[00:19:15]A ennél két mondattal hosszabb az az, hogy a ami ami igazából kihívás most a kormány számára, hogy menedzselni tudja, vagy lemenedzselni tudja, nem tudom, hogy ez így ez egy helyes nyelvi formájá ezt az egész jogállami átmenetet, tehát hogy ne ragadjunk bele ebben a szituációban túl sokáig.
[00:19:37]Ezért is volna fontos, hogy ha már ez a folyamat elindult, el eltelt a május és beígérte a kormány azt, hogy lesz konkrét jogszabálymódosítási, tehát alaptörvény módosítási javaslat a a Súlyor Tamás és hát társai leváltására, akkor ez tényleg bekövetkezzen, tehát jussunk ki ebből a szituációból minél előbb, és mutassa meg az ország és a kormányzat, hogy ezt tényleg azért csinálta ezt az egész dolgot, hogy működni tudjon A jogállamiság egyébként az igazságszolgáltatás függetlenségének a helyrea az egy meghatározó szempont a a feltételeknek, a jogállamisági feltételeknek az érvényre juttatásában.
[00:20:19]Tehát itt van egy kényszer is a kormányon, ha tetszik.
[00:20:21]A másik pedig, hogy itt nagyon fontos szakpolitikai elvárások is vannak.
[00:20:27]Ezt kevésbé tárgyalta a magyar közélet az elmúlt években, hogy minősíthetetlen minőségű szakpolitikai tervekkel állt elő, ha egyáltalán előállt a kormány, az előző kormány az uniós pénzek felhasználására.
[00:20:41]És most tényleg, ha jól értelmeztem ezt a múlt pénteki megállapodást tulajdonképpen júliusban, július végére le kéne gyártani a mindenféle alapokra vonatkozó használható szakpolitikai terveket, hogy azokat értékelni tudják.
[00:21:00]És augusztus végén van egy jogállamisági ilyen mérföldkő visszamérés.
[00:21:03]Ezt a kifejezést használta Kármán András.
[00:21:07]Nagyon szeretem ezeket az uniós szaknyelvi fordulatokat.
[00:21:10]És ez a kettő együttesen a feltétele annak, hogy szeptemberben valóban számlákat lehessen begyújtani.
[00:21:16]És akár még idén, ugye Kármán András arról beszélt, hogy még idén akár 10 milliárd euró megérkezhet Magyarországra, ami egy tekintélyes összeg tekintve, hogy itt ugye 16,4 milliárdnak a felszabadításáról van szó.
[00:21:31]Ez az egész, ami múlt pénteken történt, ez mennyire történelmi?
[00:21:33]Mennyire van az benne valóban, hogy ami elsőre látszott, az az, hogy váó, itt évek óta megy a huzavona, és akkor most tessék, három hete van egy kormány, az kimegy, elintézi, hazahozza.
[00:21:46]Vagy ez egy politikai megállapodás, amit nagyon jól elő lehet adni, de a tartalma az még, hogy úgy mondjam, rugalmas, és igazából majd egy másfél hónap múlva fog eldőlni, hogy ez valóban egy történelmi megállapodás volt, amikor feltöltik tartalommal.
[00:22:09]Hogy mi mennyire történelmi ezt manapság?
[00:22:11]Ugye minden történelmény, mindenki sztár és legenda és minden szenzáció.
[00:22:16]Szóval nyilván ezt majd utólag el lehet dönteni, de úgy érzékeltetném ennek a megállapodásnak a lényegét, hogy hogy az Ormánkormány nagyon kemény munkával és elég nagy zajjal rávágta saját magára az ajtót, hogy a rávágás helyett egy másik kifejezést ne használják az elmúlt években.
[00:22:34]És most ennek a tárgyalási folyamatnak a pár hetes eredményeként ez az ajtó kinyílt, és most különböző feltételek, eddig is ismert feltételek teljesítése lehetővé teszik, hogy belépjünk ezen az ajtón.
[00:22:49]És ha belépünk az ajtón, akkor tulajdonképpen semmi más nem fog történni, mint hogy visszakerülünk a normális uniós tagországi működésbe.
[00:22:56]Hát Magyarország helyzetéről sok mindent elmond, hogy nálunk egy, nem tudom, hat-hét éves növekedési periódus az egy nemzedéki élmény, és az is történelmé, hogyha visszajutunk abba a pozícióba, ahova egyébként 22 éve tartozunk már az uniós belépés óta.
[00:23:15]Szóval ennyiből nyilvánvalóan történelmi tartalmaz szerintem egyéb politikai érdekességeket is ez a megállapodás.
[00:23:23]egyrészt, és ez majd a például az Ukrajna kapcsán létrejövő megállapodásnál is egy fontos szempont, hogy a Magyar Péter által vezetett új magyar kormány arról ad folyamatosan jelzéseket, hogy nem vétózással akar érdekérvényesíteni, hanem tárgyalással, az asztalnál üléssel, odaüléssel akar érdeket érvényesíteni.
[00:23:47]Tehát egyszerűen benne akar lenni a dolgokban.
[00:23:48]mondott is valamelyik már nem tudom berlini azt hiszem sajtotájékoztatóján ilyesmit Magyar Péter, hogy lesznek vitáink, de mindig itt leszünk és velünk mindig lehet majd beszélni, meg lehet beszélni a dolgokat, nem fogunk mindig egyetérteni, de tárgyalni fogunk folyamatosan.
[00:24:02]Ez szerintem egy alapvető üzenet.
[00:24:04]A másik pedig, ami befelé szól, az egyfelől az, hogy a források lehívására vonatkozó mostani útterv az innentől kezdve összehasonlíthatóvá, exakt módon összehasonlíthatóvá teszi a mostani és a korábbi kormány teljesítményét.
[00:24:24]Tehát hogyha ebből a 16,4 milliárd euróból, 6000 milliárd Ftból akármennyit hazahoz az új kormány, az több lesz, mint amennyit a befagyasztott pénzekből az Orbán kormány lehívhatott volna.
[00:24:39]Ugye zárójel, Orbánnak az volt a nagy terve, hogy miután most már talán idén is van olyan szavazás az Európai Tanácsban a következő költségvetési ciklusról, ami egyhangúságot követel, hogy ő majd kivétózza a a a pénzt, és ugye mondta is többször, hogy odamegy egy nagy zsákkal, és akkor nem tudom, mi fog történni, amivel ugye az volt a probléma, hogy hogy nem nem csak az unió belső egységének a rontása meg ilyen magasztos szempontok, hanem az is, hogy ők egyébként pontosan tudják, hogy nekünk erre a pénzre szükségünk van.
[00:25:08]Szóval, hogy azért ez nem úgy van, hogy mi egy oldalon így kiszúrunk velük, és akkor ha nem kapunk pénzt, akkor fölveszünk még kínai hitelt, és akkor az jó lesz nekünk, hanem hát akkor szana szélyjel adósítjuk el magunkat.
[00:25:20]A másik dolog, ezt az bezárom.
[00:25:24]A másik dolog pedig az, ami szintén ilyen hazai politikai hát következménnyel jár, hogy innentől kezdve az uniós pénzek lehívásáért, felhasználásáért, jó elköltéséért viselt politikai felelősség szép, csendben, lassan elkezd áthelyeződni a Magyar Péter által vezetett kormányra, ami szintén nem baj.
[00:25:48]Reket kormány azért van, hogy hogy felelősséget viseljen, mert hát innentől kezdve saját magának is fölállított egy mércét.
[00:25:54]Ugye a 16,4 milliárd euró nem csak az Orbán kormánnyal teszi összehasonlíthatóvá a magyar kormány működését, hanem a május 29-én megállapodásban rögzített ilyen maximális összeg az fokmérője lesz annak is, hogy ez az új kormány, ez a mostani Magyar Péter által vezetett kormány, ez mennyire tudja, vagy milyen százalékban tudja, és milyen tempóban tudja lehívni ezeket az összeget.
[00:26:18]És akkor ez már a következő hét éves költségvetési megállapodásra is azt mondott, hogy egy ilyen mérföldkő lehet, vagy összehasonlítás lehet, ha jól értem.
[00:26:28]Ugye ez még a most folyó, ez a 21-27 közötti pénzekről plusz ugye a a covid alap egyszeri pénzügyi alapról szól.
[00:26:36]Ugye Magyar Péter valami ilyasmit mondott, hogy ő abban reménykedik, hogy 28-l hogy elindul a következő költségvetési ciklus, hogy a ennek a kormányzati időszaknak a végére 28 és 30 között akár már az új hét éves pénzek is jöhetnek.
[00:26:51]És akkor tulajdonképpen egy ilyen tényleg egy ilyen folyamatos ilyen ilyen ilyen boostban tudnánk lenni.
[00:26:58]És itt megint csak a tárgyalási pozíciók érdekesek.
[00:27:04]Az írminiszterelnök volt itt Magyarországon, csütörtökön, ami azért érdekes, mert Írország adja az uniós elnökséget július 1jétől.
[00:27:10]És ott a közös sajtó tájékoztatón az egyik hangsúlyos témája a magyar miniszterelnöknek a hét éves költségvetési tárgyalási folyamatra vonatkozott, és ott is az hangzott el, hogy nem vétóval akarunk pénzt szerezni, hanem hanem hát tárgyalással akarunk pénzt szerezni.
[00:27:30]egyébként volt a párizsi sajtótájékoztatón is egy megjegyzése arrazan Magyar Péternek, hogy hát vannak közös érdekeink Franciaországgal.
[00:27:37]Én gondolom, hogy a mezőgazdasági támogatásokra gondol.
[00:27:40]Tehát minthogyha lennének valamiféle üzenetek azzal kapcsolatosan, hogy ebben a folyamatban nem csak benne, hanem hogyan akar benne lenni Magyarország.
[00:27:49]Az csak egy kis csillagos megjegyzés, hogy mikor mi beszélgetünk, ez péntek délelőtt van, akkor még előtte állunk a kormányszóvivői tájékoztatónak, amin ha jól tudom, akkor Vitézi Dávid majd a részletekről egyébként beszél.
[00:28:00]Ö, egy kicsit beszéljünk ennek a lelki, filozófiai, politikai hátteréről, ami ami talán a Fidesz és a Fidesz szavazókra hat vissza leginkább, és lehet, hogy a majd beszélünk részletesebben az AVET számokról, de lehet, hogy abban is tükröződik az is, hogy azért hétről hétre és napról napra egy csomó mindenről derül ki, hogy nem úgy van, vagy nem úgy volt, mint ahogy azt az Orbán kormány mondta.
[00:28:28]Ugye most az uniós pénzekről és a parlamenti vitának is ez volt a veleje és fürdőzött is benne Magyar Péter, hogy hát képzeljék el, semmilyen gender nem volt ott, semmilyen migráns nem volt ott, semmi ilyet nem kértek, hanem egész egyszerűen azt kérték, hogy ne lopjuk el a pénzt.
[00:28:48]Ezek a szembesülések nap mint nap, és ugyanígy egyébként akár a Kárpátajai magyarok jogainak a megállapodása, ami évek óta plakátoljuk Zelenszkit, miközben három hét alatt sikerül velük is megállapodni.
[00:29:03]Ez látszik szerinted egyébként a folyamatos Fidesz szavazóbázis erodálódás mögött, vagy az, hogy egész egyszerűen még mindig nem tudnak mit kezdeni az egész helyzettel, ami történt április 12-én?
[00:29:15]Hát több minden látszik ez a kettő is.
[00:29:17]Én azt gondolom, nehezen tudnám a ezeket az arányokat megmondani, hogy mi mennyire, de az, hogy tulajdonképpen majdhogy nem kihúzták a konnektorból a a propaganda gépezetet, nem teljesen a négy, mert azért még vannak itt ilyen nem tudom, japán katonák, akik folytatják ezeket a harcokat a háború után is, de azért ez nagyrészt megtörtént.
[00:29:42]Ez feltétlenül látszik.
[00:29:45]Látszik az, hogy hát erőtlenség van, tehát hogy azok a választók, akik lehet, hogy lehet, hogy nagyon sokáig kitartottak a Fidesz mellett, most azt látják, hogy hogy semmi.
[00:29:56]Tehát hogy mint a tejszínhab a napon így összeesett-e az egész, és minimum el vannak bizonytalanodva, nem nagyon tudják ezt mire vélni.
[00:30:09]És hát ugye a szavazótáboroknak is vannak rétegei, tehát lehetnek olyan, akik akik mondjuk sokáig a Fideszre szavaztak, de mondjuk nem belső átélségből voltak Fidesz szavazók közöttük.
[00:30:19]Lehetnek olyanok, akik azt gondolják, hogy jó, hát akkor most adjunk egy lehetőséget egy másik fajta politikának.
[00:30:26]Szóval sokféle oka lehet, ami ami egyszerre érvényesül.
[00:30:33]És egyébként az a visszaesése a Fidesznek.
[00:30:35]Én engem ez folyamatos ámulattal tölt el, amit amit láttunk.
[00:30:39]Ugye itt beszéltük már arról, hogy a Fidesz három-négy hét alatt zuhant akkor át, mint az MSZP három-4 év alatt zuhant 2006-ot követően.
[00:30:46]Most ezt a ugye a a Zavites Researchnek a számait látva azt kezdtem el tényleg csak így találomra keresgélni az arkánumon, hogy hogy milyen korábbi közvény kutatási adat hasonlít ehhez.
[00:31:00]És most 5418 a teljes népességben a a szavazatarán.
[00:31:07]És ugye 20 körül, bár már a Medián és a 21 kutató is 20% körülre, 2021-21-re mérte a biztos pártválasztó körében a a Fidesz.
[00:31:16]Szóval ez 30 évvel ezelőtti Fidesz támogatottsági adat, tehát a Fidesz a 30 évvel ezelőtti támogatottságára zuhant vissza.
[00:31:25]Kívánják a nem kívánják, de azért elmondom a a nézők, hogy ezt részletezzem.
[00:31:30]Tehát én azt talál én jó, köszönöm szépen, de nem akarok ebben elmerülni.
[00:31:34]A tocsik ügyet követően az 96 ősz és a tocsik ügyet követően volt egy behanása az akkori MSZPSDS kormány mindkét tagjának.
[00:31:42]És akkor találtam egy olyan szondat, tehát egyébként Zá mérést, ami amiben az MSZP 22, a Kisgazapárt 26 és a Fidesz 25%-on volt.
[00:31:56]Ez 97 február, ha jól emlékszem.
[00:31:59]és a TCK ügy előtti időszakban vannak ehhez a mostanihoz hasonló adatai a Fidesznek.
[00:32:05]Hát az majdnem kell.
[00:32:07]Ugye ez hogyha választókra darabra mondjuk, akkor most úgy néz ki, hogy 4,4 millió Tiszaszavazót mutat ez a kutatás és 1,4 millió Fidesz szavazót, ami 3 millió különbség.
[00:32:18]Tehát, hogy igazából a különbség volt az számomra, ami Persze ilyen Fú!
[00:32:24]Tehát hát ugye 3 milliós különbség ugye hát 3 millió 200000 szavazott vagy 300000 szavazatot kapott a Tisza a választáson.
[00:32:33]Tehát a különbség majdnem akkora mint amennyivel a Tisza megnyerte a választást.
[00:32:38]Igazából az én számomra, de ez talán egy másik beszélgetésnek a a tárgya, vagy érdemes erre fél év múlva visszatérni, hogy akkor milyen ez a helyzet.
[00:32:46]Szerintem az az a magyar pártrendszerre, meg az egész magyar politikai rendszerre vonatkozó fontos kérdés, hogy hogy milyen az a pártrendszer, ahol tulajdonképpen tehát ez a ez a 70%-os támogatottság van a kormányzat mögött.
[00:33:01]Természetesen a kormánynak ezt ki kell érdemelnie, de más különben meg ez azt jelenti, hogy politikai pártként megfogalmazódó és a választók által komolyan vett, legitimnek tekintett, hitelesnek látott politikai alternatíva nincsen.
[00:33:17]Ez hát mindenesetre fölvet bizonyos fajta kérdéseket, de hát most a választó polgárok így látják a helyzetet, és még azt kell mondom, hogy még mindig csak két hónap sem telt el a választás óta.
[00:33:32]Tehát ez mondjuk ebbe a győzteshez húzás a a rendszerváltás fölött érzett eufória érzeteibe bőven belefér.
[00:33:38]Tehát az, hogy én most én itt itt próbálok valamiket mondani egy majdani magyar pártrendszerről, ez feltehetően nagyon is idő előtti, de mindenesetre mindenesetre ez a ez a fajta ellenzéknélküliség, amibe ami felé tartunk, ez ez fel fog vetni olyan kérdéseket is, amelyekkel hát majd valamit kezdeni kell.
[00:34:01]Beszéljünk egy kicsit a már félmondattal említettük, de az ukrán megállapodásról is, ami hát szintén történelmiként lett bejelentve.
[00:34:12]De hát azért valóban évek vagy sőt évtized óta azt hallani, hogy azért feszült Ukrajna és Magyarország között mindig a viszony, merthogy a az ott élő magyar kisebbségnek a jogai így vagy úgy csorbulnak.
[00:34:29]Most ugye születik egy olyan megállapodás, amit egyébként magukat, a a feltételrendszereket nem csak Magyar Péterék, de évek óta egyébként elvileg volt egy háttértárgyalás még a Fidesz külügyi küldöttsége és az ukránok között is.
[00:34:46]Amit most látunk, az megint csak egy olyan dolog, ami eddig is könnyen véghez vihető lett volna, ha nincs kiplakátolva Zelenskijel egész Magyarország.
[00:34:56]Vagy pedig valóban, hogy klasszikussal éljek, új novumokkal van tele, és ez a Tisza érdeme.
[00:35:08]Egyszerűen a szándékok változtak meg valójában.
[00:35:11]Ö hallgattam Szentványi Istvánt, aki arról beszélt, hogy ez a 11 pont, amit még a Sárto féle külügyminisztérium tállalt föl talán 24 elején, és amit legalábbis névleg átvett a Magyar Péter féle kormány, és ugye ennek alapján jutottak valamilyen technikai megegyezésre.
[00:35:31]Szóval a Szentványi István számítása szerint a 11 pontból kettő az elevebb lőttség, négy már érvényes, tehát marad akkor, ha jól számolom öt, amiben megállapodást kell kötni, vagy a jelen oldalán olvasható Fedines Csilla történész, kisebbségkutató cikke.
[00:35:51]Ugyanerről a megállapodásról.
[00:35:54]A Csilla nagyon hasonló következtetésekre jut például azt a azt az elemet hozza föl, vagy én legalábbis most ezt idézném föl, hogy ő tudományos kutatóként teszi azt szóvá, hogy hát most persze lehet egy eredményként bemutatni, hogy ezen túl magyar nyelven is lehet a nem tudom a berekszászi egyetemen tudományos előadást tartani, de hát eddig is lehetett, meg egyébként bárhol lehetett ezt megtenni.
[00:36:20]Szóval, hogy valójában ilyen korlátozás nem létezett.
[00:36:22]És akkor azt mondom, hogy ez a szándéknak a kérdése.
[00:36:26]És onnantól kezdve tulajdonképpen, hogy a az új kormány, az új magyar kormány bejelentette, hogy akar tárgyalni és akar megegyezni, onnantól kezdve szerintem elég magától értetődő volt, hogy lesz megegyezés.
[00:36:37]De bocsánat, ez azt jelenti, hogy könnyen vállal most konkrét garanciákat az ukrán kormány olyanra, ami eddig is volt, de eddig azért nem vállalt rá, mert legalább egy ilyen kvázi zsarolási potenciál volt az ellenséges Orbán kormánnyal szemben, ha jól értem.
[00:36:55]Az a helyzet, hogy az a helyzet, hogy erre a megállapodásra, a Magyarország és Ukrajna kapcsolatának a rendezésére mind a két országnak szüksége van.
[00:37:01]Ez talán ez sem annyira kézenfekvő.
[00:37:03]Ugye Ukrajnának szüksége van erre a megállapodásra azért, hogy hát vannak ilyen magyar igények, lehet, hogy nem 11, csak öt, akkor ezeket az igényeket ki tudja elégíteni azért, hogy hozzájusson az Európai Uniós támogatásokhoz, tehát a most folyó uniós támogatásokhoz, amelyeket az Orbán kormány vétózott, és hogy megkezdhesse a ki tudja mikor célba érő, de mégiscsak Ukrajna egész identitása és stratégia számára stratégiája számára fontos Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat, de szerintem Magyarország számára is másért, de ugyanannyira fontos ez.
[00:37:44]Tehát ha valaki így nyitott füllel hallgatta mondjuk Magyar Péternek a berlini és párizsi sajtótájékoztatóját, vagy a múlt heti Ursula von der lejennel tartott sajtótájékoztatód, mindenki fölhozta ezt az ukrán kérdést.
[00:37:59]És bár nem része, és én ezt tartom most is, hogy az uniós pénzek hazahozása útivnek nem része az ukrán kérdés, de mindenki kitette az asztalra, hogy egyébként ezt fölhozták, erről beszéltek, és hogy Magyarországnak a az uniós érdekérvényesítéséhez szükséges az, hogy ezt az egész Ukrajnával kapcsolatos balhézást ezt fejezzük be, és hogy Magyarország legyen a részese annak, a közös euró európai politikának, aminek egy sarokköve, hogy Ukrajna sorsa az egy biztonságpolitikai, külpolitikai és egyébként gazdaságpolitikai kérdés az egész kontinens számára.
[00:38:39]Megint csak azt tudom mondani, úgy tudunk ott lenni az asztalnál, hogyha hajlandóak vagyunk legalább a közös álláspont dimenziójába bemenni, aztán lehet ott nekünk külön véleményünk, de legalább egy közös valóságértékést el kell fogadnunk.
[00:38:52]És még egy dolog, hogy szerintem ebből a mostani magyar és ukrán kormány közötti technikai megállapodásból ugye az is kiderül, talán ki is mondta valaki, vagy értékelésekben lehetett hallani, vagy lehet, hogy az Eszbiroó Zoltánnal folytatott beszélgetések tetekben hallottam azt, hogy hát maga a csatlakozási tárgyalása garancia arra, hogy ezek az ügyek, Ukrajnában, kisebbségi jogok megnyugtatóval rendeződjenek, hiszen hiszen nekik feltétel, hogy ezeket teljesíteni legyenek képesek.
[00:39:28]Tehát pont nem az a helyes politika, hogyha kiszorítjuk őket a csatlakozási tárgyalásból, hanem az, hogyha behúzzuk őket a csatlakozási tárgyalásba, mert akkor lehet ezt valójában számonkérni, vagy vagy a teljesítésüket elvárni Ukrajnától.
[00:39:45]És akkor van még szerintem egy ilyen belpolitikai csomagja is, egy magyar belpolitikára vonatkozó része is ennek a megállapodásnak.
[00:39:55]Nyilván nem, szóval nem lehet teljesen a véletlen június 3-án jelentette ez be, június 4-én a nemzeti összetartozás napja előtt Magyar Péter nagyon tehát láthatan nagyon odafigyelve ezekre a a szimbólumokra, de talán az sem volt véletlen, hogy Berlinben ez még elmélet volt, és mire Macronnal megkezdődött a tárgyalás, már történt egy bejelentés, tehát hogy Magyarország külpolitikai és európai politikai pozíciójának a megváltozás is szükséges volt.
[00:40:23]És belpolitikára vonatkozóan pedig azt is tudnám még mondani, hogy mintogyha egy ilyen egy ilyen szoft lendinget próbálna csinálni Magyar Péter a a magyar-ukrán kapcsolatokat illetően.
[00:40:35]Ugye Zelenskek a magyarországi megítélését nagyon durván legyalulta az Orbánkor kormánynak a ez a karaktergyilkos kampánya, és minthogyha azzal számolna Magyar Péter, hogy ez egy politikai adottság, hogy hogy elég negatív a megítélése.
[00:40:57]Én azt gondolom sok szemp méltatlanul Zelenski elnöknek Magyarországon.
[00:41:03]És úgy kell ezt a dolgot eladni, hogy mi itt keményen tárgyalunk.
[00:41:07]És tulajdonképpen ez egy nagyon jó diplomáciai lehetőség, hogy hát ha eleve Szent Iványi Istvához ragaszkodan négy dolog teljesül, akkor azt a négy dolgot egy nagy eredményként el tudom adni.
[00:41:18]Senkinek nem fog különösebben fájni, hiszen már úgy is, úgy van.
[00:41:20]Viszont ha az a szándékunk, hogy jelezzük a megegyezést, akkor ezt rögtön ki lehet tenni a kirakatba.
[00:41:25]Szerintem a magyar-krán viszonynak egy fontos jövőbeli kérdése az az én úgy fogalmaztam ezt meg magamnak, hogy merünk-e majd jobban lenni Ukrajnával.
[00:41:35]Szóval, hogy elrontódott-e annyira a magyar közvélemény ezzel kapcsolatos beállítódása, hogy nem szabad azt mutatni, hogy mi egyébként ki tudunk jönni Ukrajnával.
[00:41:43]Nagyon érdekes volt, amiket a Ez bíró Zoltán, ezt akartam mondani, hogy a az elmelegetett Ez Bíró Zoltán interjú, ami ma reggel jelent meg a Válasz online YouTube csatornáján, abe ő arról beszél azért, hogy két nagyon hasonló karakterű emberről van szó, és ezért lehet, hogy hogy ez vagy nem.
[00:42:00]Igen, igen, de hogy lehet, hogy ennek a a vége az lesz, hogy nem Magyar Pétert húzza le Zelenszkinnek az itthoni meg rossz megítélése, hanem igazából az fog látszódni a magyarok előtt is, hogyha normálisan kommunikálnak, akkor ez egy akár jó viszony is lehet, és akár így megváltoztathatja a propagandával átváltoztatott magyar közvéleményt is.
[00:42:24]Igen, igen, abszolút érthető volt, amit a Zoli erről kifejtett.
[00:42:29]És mondanék még akkor ő talán két dolgot.
[00:42:31]Az egyik az, hogy ha bármiképpen végetér, és remélem minél előbb a háború, akkor ott lesz egy újjáépítés.
[00:42:41]És alapvető érdeke Magyarországnak, hogy ebben részt tudjunk venni.
[00:42:43]Másfelől az Ukrajnával fenntartott jóviszony az nem azt jelenti, hogy mindig mindenki puszipajtása a másiknak.
[00:42:51]Tehát most amennyire én figyelem az európai politikákat, tehát Lengyelországnál szilárdabb szövetségesen nincs a háború ügyében Ukrajnának, de elég klasszul össze tudnak balhézni mondjuk törtelmi kérdések megítélésében, vagy éppen az ukrán mezőgazdasági termékek európai Uniós és hát Lengyelországot is érintő kivitelét illetően.
[00:43:15]Tehát nem nem arról van szó, hogyha szövetségesek vagyunk, akkor mindenben egyet kell érteni.
[00:43:21]Azonkívül ugye Merc kancellárnak van egy ötlete arra vonatkozó.
[00:43:23]Egyrészt tavaly volt egy mondata, amiből azt lehetett kisilabizálni, hogy a hogy ő a következő 10 évben nem is számol azzal, hogy Ukrajna teljes jogi tag lenne, és arra az időre, vagy örök időkre megfogalmazott, vagy teljettesítő projektként projektként megfogalmazott egy olyan javaslatot, ami egy ilyen tagság nélküli európai státuszt adott volna, vagy adna Ukrajnának.
[00:43:51]Bocsánat, hogy közbevágok, csak ugye hát ehhez csak föl kell csatlakoznunk igazából.
[00:43:54]Milyen érdekes, hogy ugye Orbán Viktor egyébként egy hasonló dologról beszélt, hogy egy olyat támogatnának, csak ugye mivel folyamatosan ezt nem egy kompromisszum kész megoldásként, és nem pedig úgy ült az asztalnál, mint akinek van egy javaslata, hanem úgy, mint aki a sáros csizmát az asztalra tette, ezért ugye bár egy értelmes javaslat se tudott átmenni.
[00:44:17]Hát igen, közben tehát ha bemész egy nagy tárgyalóterembe, és közben a pincébe, vagy előtte leviszed a pincébe a dinamit rudakat és azzal fenyegeted, hogy fölrobbantasz mindent, hát akkor ez, hogy mondjam, ez egy másik fajta tárgyalási taktika.
[00:44:28]Maradjunk ennyivel.
[00:44:30]Hát és akkor még egy lábjegyzet, hogy ugye még a mostani megállapodásokra is, például az uniós megállapodásra, vagy sőt nem is ez a a román eltévedt orosz drónnál, ugye az volt Orbán Viktor megjegyzése még most is, hogy a háború párti Európához nem szabad csatlakozni.
[00:44:52]Jó, hát ez tényleg felháborító.
[00:44:52]Szóval ugye igen.
[00:44:54]Igen.
[00:44:54]Tehát ugye még a munkácsi, most már két munkács és munkácskörnyitámadás kapcsán is ugye az orbáni álláspont az az nagyjából az volt, hogy valahonnan leesnek ezek a semleges bombák meg rakéták.
[00:45:08]Szóval ez pontosan az a politika, amivel a magyar a magyar külügy kiírta magát a nemzetközi szövetségi rendszerünkből.
[00:45:19]Ugrok még egyet.
[00:45:19]Van egy nagyon szimbolikus javaslat, de talán egyébként azért a szimbolikum szimbólumoknál is konkrétabb is.
[00:45:27]Ez ugye a képviselői fizetéseknek a csökkentése, amiről a héten a parlamenti vita is zajlott.
[00:45:31]És itt egy mondatra hívnám fel a figyelmet.
[00:45:35]a vitában elhangzott, hogy hogy hát hogy a a Fidesz részéről, hogy ez egy populista javaslat költségvetési hibahatáron lévő szám.
[00:45:43]És ugye ezt a hibahatárszámot, ezt aztán meg is lovagolta több Tiszás hozzászóló, merthogy ugye itt ilyen 50 milliárdról beszélünk, ami hibahatár.
[00:45:57]Miközben mondjuk gyermekvédelemre 17 milliárdot adott az Orbán kormány úgy bejelentve, hogy na most mekkora hozzájárulást adunk.
[00:46:08]Ez mutatja-e azt, hogy a szimbólumokon túl ennek van valódi jelentősége, hogy hogy mit kezdenek a saját fizetésükkel?
[00:46:20]Akkor kezdem a költségvetéssel.
[00:46:20]Hát most nyilván, hogyha abban gondolkodunk, hogy ilyen 1000 milliárdos nagyságrendű valamiféle konszolidálása szükséges a költségvetésnek, akkor persze négy év alatt 50 milliárd az nem olyan nagyon sok pénz.
[00:46:32]Ha azt mondom, hogy mondjuk a családi pótlék kilátásban helyezett megduplázása az mondjuk körülbelül kicsit több, de mondjuk körülbelül 300 milliárd Ft egy évben, akkor a négy év alatt 50 milliárd az még mindig nem sok.
[00:46:47]De azért már ez már egy közelíti ezt a szintet.
[00:46:50]Ha azt mondom, hogy mondjuk mennyi 120 milliárd a az MTV a egy éves költségvetése, akkor négy év alatt az 50 milliárd az megint nem olyan nagyon kevés.
[00:46:59]És mondjuk, hogyha ez a valóban volt ez a 17 milliárdos szám a gyerekvédelemmel kapcsolatban, akkor ez megint egy másik nagyságrágnak ez hirtelen sok pénz.
[00:47:09]Szóval ezzel azt akarom csak mondani, hogy ennek persze van költségvetési jelentősége.
[00:47:13]És egyébként ha pedig a mondjuk ugye a polgármesteri javadalmazásokról van szó, akkor persze ennek egy adott település költségvetésében meg nagyon is nagyon is van konkrét vonzata.
[00:47:27]Igen, bár mondjuk pont az a rész, ami ha jól értem, akkor Magyar Péter is azt mondta, hogy azt a részt, mivel sok ellenvetés jött a polgármesteri fizetéseknél, hogy az azért egy bonyolultabb kérdés, azt a részt mintogyha még finomítanák, vagy arra hajlandóak lennének abban módosítani.
[00:47:47]Majd mindjárt erre is akkor mondok valamit, de mindenesetre annak van szerintem egy üzenetértéke, hogy a az állam egy ilyen helyzetben spórol önmagán.
[00:47:56]Ugye szerintem, hogy mondjam, elég rég csináljuk ezt a szakmát, bár mind a ketten őrizzük a fiatalunkat, de hogy de hogy szerintem emlékszünk olyan kormányokra, ahol tehát például ha a 2006-os Fideszre gondolok, és arra, hogy Rogán Antal mutogatta azt az Audi típust, amiben Gyurcsány Ferenc elmondta a reklám kampányreklámszöveget és limuzinci az adócsökkentés Igen.
[00:48:24]És limuzin szocialistákat emlegetett Rogán Antal.
[00:48:28]Ezt mondom a fiatalabb nemzedéknek, hogy hát igen, ezt nem, ezt most nem én találom ki, ez tényleg így volt.
[00:48:36]Akkor is persze lehetett azt gondolni, hogy igen, nyilván fontosak ezek a jelképek, de hát most attól, hogy nem tudom, hárommal kevesebb autó lesz, attól nyilván nem fog rendben jönni a költségvetés.
[00:48:46]Egyébként akkor is volt egy olyan vita, hogy de Orbán Viktornak hány kocsija volt, amikor először volt miniszterelnök, és akkor mondta, hogy ő egyszerre csak egyben tud ülni.
[00:48:53]Mindegy.
[00:48:54]Szóval, hogy ez egy nagyon nagyon régre visszamenő probléma, de azért az, hogy mit közvetít magáról az állam, hogy most növeli ezeket a javadalmazásokat vagy sem, ez nyilván valamit mutat.
[00:49:04]Persze ennek ennek szerintem két két része van, ami szerintem politikai szempontból igazán érdekes.
[00:49:11]Az egyik ez a bizonyos bejelentés, egyeztetés.
[00:49:15]Ennek talán nem mindegy azért a sorrendje.
[00:49:18]Ugye itt van egy folyóvita a nagyobb városokat érintő szolidaritási adóval kapcsolatosan, ami hát sem nem adós, sem nem szolidaritás.
[00:49:30]Szóval ugye ezek az orbáni nyelvpolitikai találmányok.
[00:49:32]Ugye most az a kormányzati álláspont, hogy egyelőre ez a jogszabály be kell fizetni, de még van rá valamilyen haladék, és addig esetleg vagy megállapodnak, vagy nem állapodnak meg.
[00:49:46]Szóval nyilván meghatározó lesz, és ebben az ügyben nagyon erősen tulajdonképpen jelzésértékű ez, hogy hogy a kormány hogyan kezeli az egyeztetéseket, és hogy ezeknek az egyeztetéseknek mi az időrendisége és aztán mi a konkrét foganatja.
[00:49:59]Azért mondom, hogy ebben az ügyben fontosak az egyeztetések.
[00:50:04]bármilyen társadalmi szervezettel fontos szerintem, de mondjuk itt valóban közhatalmatra gyakorló, viszont nem a Tiszához tartozó politikusokkal kell megegy megegyezést kötni.
[00:50:14]Tehát itt nem arról van szó, hogy egy miniszter tárgyal a 30 különböző nagyon fontos munkát végző társadalmi szervezettel, amelyeknek mondjuk lokális vagy ágazati jelentőségük van, hanem hát itt tárgyalni kell mondjuk 30 polgármesterrel, akikkel politikai de kell kötni.
[00:50:28]Tehát ez egy másik fajta feladat.
[00:50:31]Tehát, hogy mit gondol a kormány a erről a fajta konzultativitásról vagy responzivitásról, ez szerintem itt meghatározó lesz.
[00:50:40]A másik pedig, hogy most persze mindenki gondol valamit a polgármester, most kigyűjtött nem fogom fölolvasni, hogy különböző polgármester, tehát településméret kategóriákhoz vannak rendelve a polgármesteri fizetések, mi sok, mi kevés.
[00:50:59]De mondjuk 500 fő alatti települések polgármestere 18 Ft bruttót keres.
[00:51:04]Sok vagy kevés.
[00:51:04]Az ország nagyobb része ennél kevesebbet keres.
[00:51:09]Ugye itt az a probléma merülhet föl, vagy inkább azt mondani, az a kérdés merülhet föl, hogy egy mondjuk egy következő önkormányzati választáson okoz-e ez egy ilyen rekrutációs problémát?
[00:51:19]Tehát, hogy lehet-e valakit találni egy kis településen, hogy az ottani ügyes bajos dolgokat intézze, hogyha ő úgy gondolja, hogy ő ebből nem tud megélni?
[00:51:31]És akkor akit helyére lehet találni, ha egyáltalán lehet valakit találni, akkor az milyen egyéb forrásokból tudja magát fönntartani?
[00:51:39]Tehát mondjuk ez ugye emiatt mondják a korrupciós kockázat növekedését.
[00:51:42]Igen.
[00:51:42]Amivel szintén lehet azt mondani, hogy hát igen, ha nincs annyi fizetés, akkor nagyobb a korrupciós kockázat, de mondjuk én úgy látom, hogy például a előző országgyűlés képviselői viszonylag magas fizetés mellett is többen azért bírtak korruptak lenni.
[00:51:58]Szóval igen, Ligeti Miklós ugye azt mondta, hogy kis pénz, kis korrupció, nagy, nagy pénz, mármint nagy fizetés, nagy korrupció.
[00:52:03]Tehát, hogy nem a korrupció szűnik meg, hogyha a hajlam megvan, hanem ha sokat keresel, akkor több pénzzel lehet csak korumpálni.
[00:52:08]Tehát igazából nő a korrupciós ennél szellemesebbet én nem fogok tudni mondani.
[00:52:13]Szerintem ebből sem az nem következik, hogy ne adjunk nekik fizetést.
[00:52:16]Sem az nem következik, hogy adjunk nekik hatalmas fizetést.
[00:52:18]De hát ez egy olyan dolog, ami tehát ha valamit nyilván ez mond a társadalmi igazságérzetről, ami szintén egy hát trükkös dolog, mert az ember nagyon nagy igazságérzettel rendelkezik, hogyha saját magát érintő kérdésekről van szó, és az igazságérzete egy kicsit elkezd kimerülni, amikor másokról van szó.
[00:52:35]tisztelet a kivételnek.
[00:52:37]Jelenlévők és minket hallgatók, nyilván kivételek, de attól ez még így van.
[00:52:40]Szóval, hogy nehéz valóban ezt elvágólagosan megoldani, de ez az önmagán azért takarékoskodó állam meg a meg az egyeztetéseknek és ezeknek a sokféle szempontoknak a közös átbeszélése szerintem meghatározó szempontok.
[00:52:58]Ö ugye ennek van egy a javaslatnak egy olyan része is, ami igazából a frakciópénzeket és az egész párt rendszer támogatását veti föl, ami bár látszólag elsőre távoli, de mégiscsak összeköti a parkfenntartásos korrupciós botrányt ezzel az egésszel.
[00:53:19]könnyedén össze lehet kötni, mertogy azért mind a kettő arról szól, kicsit a 7030, kicsit a hogyan tartja fönt maga a kormány a saját ellenzékét, hogyan nyújt neki olyan anyagi javakat, amiért bele tud kényelmesedni abba az ellenzéki szerepbe, ami nem is akarja leváltani ezt a rendszert.
[00:53:41]Látszik-e vagy szóval, hogy ez amit én most itt előrevetitek, ez egy nagyon csak az én fantáziám, vagy valóban maga a rendszer azt a korrupció típust is szülte, és a parlamentben is ezeket a pénzeket ezt szülte, hogy igazából így lehet kézben tartani az ellenzéket is.
[00:54:01]Hát szerintem ez abszolút része.
[00:54:01]És megint csak azt kell mondanom, hogy tisztelet a kivételnek, azoknak a képviselőknek, akik korábbi parlamentekben ellenzékiként bátran, valóban a személyes előnyeiket is kockáztatva használtak parlamenti eszközöket, vagy a parlamenten belül használtak hát nem konvencionális ellenzéki eszközöket, de szóval azért ne ne tegyünk úgy, mintogyha nem ezt néztük volna másfél évtizeden keresztül, hogy van egy van egy kóptált ellenzék, a kópt tehát, hogy a rendszer részévét tételének nagyon fontos eszköze volt a a az anyagi alapok biztosítása a kormányzat részéről, amit ugye egy ilyen cukor és korbácsmódszerrel alkalmaztak, tehát hogy persze ki lehetett küldeni és ki is küldték az állami számvevőszékát az őrületbe kergetve a a pártoknak a a rendes pénzügyeseit, mert nagyon sok párban, nagyon tisztességes emberek próbálták a különböző abszurd És nem abszurd, de azért többnyire inkább abszurd jogszabályi elvárásokat teljesíteni, és hát megint csak az elemi igazság érzetre lehet azért hagyatkozni.
[00:55:17]Tehát persze hát vállalatóknál is vannak jól itti jutatások, benzinpénz meg nem tudom flottatelefon meg mi fene.
[00:55:26]Mondjuk magas fizetés mellett kell lakástámogatást is adni, meg telefontámogatást is adni, meg akkora összegű benzinkártyát adni, vagy annak is adni, aki mondjuk nem tart, nem tudom, nagy üléseket.
[00:55:35]Szóval, hogy vagy szóval, hogy egy csomó olyan dolog volt, ami ugye olyan plusz juttatást jelentett a képviselők számára, ami ami talán azért tényleg indokolatlannak tűnt és és egyáltalán nem szolgált mondjuk közcélokat.
[00:55:51]És ennek a fajta kényelmességnek, ha tetszik, még hogyha egy ellenzéki képviselő úgy is élhette meg, hogy sok kényelmetlenség ér, még egyszer mondom, tisztelet a kivételnek, de azért sokan nagyon jól elvoltak ebben.
[00:56:04]Ez az egyik dolog.
[00:56:04]A másik meg ugye, ha tényleg nagyon klasszul átvezetted, bocsánat, hogy kételkedtem, a park fenntartási ügyre, azért az, hogy hogy létezett a még a Hagyó Miklós által létrehozott pénzügyi hatalmi hálózat az MSZP-n belül.
[00:56:25]Én erről elég sokat interjúztam MSZP-s politikusokkal, akik közül többen önkritikusan beszéltek arról, hogy egyszerűen nem értették, nem látták át, nem léptek föl és aztán meg Mári ponton úgy érezték, hogy nem volt erőjük, hogy ezt megtegyék.
[00:56:48]És hát voltak, akik nem csak nézték ezt a dolgot.
[00:56:51]Ö és aztán tulajdonképpen a hagyóhálózatot örökli meg a Molnár Zsolt.
[00:56:56]És az, hogy azért ez a Molnár Zsolt féle hatalombróker, pénzbróker működési mód az egyik olyan dolog, ami szétrohasztotta az MSZP-t, amiről én váltig azt gondolom, hogy egy többre és jobbra hivatott párt volt, de hát hagyta, hogy ez történjen ő vele.
[00:57:15]Tehát akkor meg mégis csak felelős a saját hanyatlásáért.
[00:57:21]Ö hát ez meg megint csak egy olyan dolog, ami hát szóval ez egy tény, és ennek politikai következményei is voltak, nem csak azért, hogy az MSZP mondjuk időnként hol volt kénytelen megállni mondjuk a kormány kritikájában, de mondjuk az egész Botka László féle miniszterelnök jelölti projektnek a amiben nyilván lehet taktikai rosszabb, jobb húzásokat fölemlíteni, tehát lehet politikai jellemzői megközelítésből elemezni.
[00:57:51]Na de alapvetően az azon bukott el, hogy ez a Molnár Zsoltféle belső hálózat ellentartott annak, hogy az MSZP tulajdonképpen az utolsó aranytartalékából ismét megkíséreljen egy baloldali pólusképző erővé válni.
[00:58:06]Tehát az utolsó utcáni ez meg Újhelyi István volt, aki szintén körülbelül egy hónapig próbált elnökjelölt lenni, és aztán neki is gyakorlatilag ugyanabba a forgatókönyvbe bukott bele, mint Buás.
[00:58:19]történt.
[00:58:19]Ugyanez történt és sok mindent lehet elmondani, hogy erre most hogy helyes, vagy hogy nem helyes reagálni, és akkor ki miért nem lépett ki korábban az MSZP-ből, miközben persze valaki 20 évig tagja egy pártnak, lehet, hogy úgy érzi, hogy talán nem neki kéne innen elmenni, de hát az, hogy ez a hálózat létezett, ez azért, hogy mondjam, többé-kevésbé közismert dolog volt, hogy a konkrét ügyben kimbiben van benne és most az érintetteket védenie kell az ártatlanság vélelme, elvének.
[00:58:47]Ezt ezt én messzemenően elismerem, de maga a mechanizmus és annak a létezése az egy közismert dolog volt, és biztos, hogy ennek vannak olyan elemei, amelyek büntetőjogi vonzattal bírnak.
[00:59:01]Azt hittem, hogy nehéz lesz mentálhgiénes perceket találnom a végére, de eszembe jutott egy ennek kapcsán, merthogy közben azt látom tényleg itt a komment szekcióban nálam is a Facebookon a Válasz online ez irányú hírei alatt is, hogy mivel Őrsi Gergelyt mint polgármestert mindenki nagyon tényleg mindegy, tehát hogy az ilyen pártokon átéívelően szeretik és mondják azt, hogy kiváló a választás eredményeit megnézzük.
[00:59:28]Persze, ezért valóban sokként éri egyáltalán a gyanú is a választókat, és úgy úgy lehet ez mentigiénes perc, hogy azért ahhoz adjunk valami, nem tudom én mankót vagy tanácsot, hogy attól, hogy valaki jó polgármester, vagy attól, hogy egy politikust szeretünk, hogyan lehet tisztán látni, elfogultság nélkül látni, és hogy ugyanazt, amit másnál megkövetelünk, ö azt itt is követeljük meg.
[01:00:00]Ö és hogyan lehet ezeket az ügyeket objektíven nézni, és a választónak nem az érzelmei alapján eldönteni, hogy itt mi zajlik?
[01:00:11]Nem beszéltük meg, hogy ezt fogod a végére hozni, de de egy egyre gondoltunk egyébként.
[01:00:18]Milyen meglepé ugye az van ezzel az egész elszámoltatási, igazságtételi szembenézési folyamattal, és újra hangsúlyozom, mielőtt bármit konkrétan mondok, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.
[01:00:31]Viszont akkor itt el is kezdeném azt, amit mondani szeretnék, hogy az ártatlanság vélelme az megilleti azt is, akivel rokons szenvezünk, meg akit utálunk.
[01:00:40]És az a helyzet ezekkel a nyomozati és később majd a igazságtételi aktusokkal, hogy hát el kell majd tudni viselni azt, hogyha számunkra szimpatikus emberek bizonyulnak bűnösnek, és azt is, hogyha számunkra ellenszemves emberekről kiderül, hogy ártatlanok vagy nem minden bizonyítható rájuk.
[01:01:02]Ezzel muszáj lesz együtt élnünk, hogyha komolyan gondoljuk ezt az egész jogállamos dit egész elszámoltatást.
[01:01:12]És ennek természetesen nagyon fontos előfeltétele, hogy hát az intézményeink azok úgy működjenek, hogy megerősödjön velük kapcsolatosan a közbizalom.
[01:01:20]Tehát az, hogy az ügyészség szelektíven nyomoz, időben is szelektíven végez vagy nem végez el különböző tevékenységeket, hát ez biztos, hogy nem erősíti ezt a bizalmat.
[01:01:38]És az ilyen ügyeknek a tisztességes kivizsgálása, a tényanyagnak a valódi megismerhetősége fogja azt szolgálni, hogy a közvélemény meg tudjon nyugodni egy-egy döntésben.
[01:01:51]De igen, ezzel az egész elszámoltatással, és ezt is én odasorolom, egy ezzel kapcsolatosan egy fontos tapasztalat lesz majd az, és fontos elvárás, azt hiszem mindannyiunk számára, hogy hát ki kell bírnunk azt is, hogyha olyasfajta olyasfajta igazság derül fel, amire előzetesen nem gondoltunk, és ami nem a szívünk szerint való.
[01:02:15]muszáj, hogy ezt el tudjuk fogadni, mert máskülönben itt a itt a szubjektív meg megközelítések, egyéni ízlések mentén fognak elrendeződni fontos közös ügyek.
[01:02:30]És akkor nem mondom, hogy Cseberből Vederbe kerülünk, de hát legalábbis legalábbis egy hasonló logika csak mások megelégedésére nyerne teret, és szerintem nem ez a cél.
[01:02:43]Én szeretem, hogy a végén mindig mondunk fontos dolgokat.
[01:02:44]Köszönöm szépen, Zoli, hogy itt voltál.
[01:02:46]Köszönöm szépen önöknek a figyelmet.
[01:02:48]Ez volt az elemző.
[01:02:51]Az elején tegesztelek titeket, úgyhogy a végén el is köszönök úgy is.
[01:02:53]Szóval sziasztok, ez volt az elemző.
[01:02:55]Én Benyó Rita vagyok.
[01:02:57]Viszontlátásra, viszontásra.