Partizán 49:55

Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal

magyar péterkormányváltásoktatáspolitikanői képviseletdiplomáciainterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Orbán eltűnt, de mit jelent a hiánya? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal
tl;dr
  • Jelentősen nőtt a nők száma a vezető politikai pozíciókban a 2026-os kormányváltás után: Magyar Péter kabinetjében négy női miniszter van, ami példátlan, bár arányaiban még mindig alacsony.
  • Lakner Zoltán szerint a női döntéshozók megjelenése nem pusztán szimbolikus, Kimberly Morgan kutatásai alapján valódi szakpolitikai változásokat és pozitív visszacsatolási kört indíthat el.
  • Földi Hoffer Ágnes házelnök személyében Lakner a helyi középvállalkozói réteg politikai megérkezését látja, és párhuzamot von Szili Katalin korábbi, karakteres házelnöki szerepével.
  • Lannert Judit oktatási miniszter éles vitát váltott ki a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szelektív hatásának bírálatával, de javaslatai valójában szoft szabályozókra, nem iskolabezárásokra irányulnak.

    „Lannert Judit oktatáskutatással foglalkozott három és fél évtizeden keresztül. És ha lehet ilyet mondani, én azt is örömmel látom, hogy valaki miniszterként ugyanazt mondja, amit kutatóként is mondott.” – Lakner Zoltán

  • A Fidesz heves reakciója ellenére a beszélgetés rámutat az ellentmondásra, hogy korábban Révész Máriusz is az iskolarendszer széttagoltságát nevezte a legnagyobb problémának.
  • Magyar Péter sorozatos nemzetközi találkozói (Scholz, Macron, ír kormányfő) egy tudatos diplomáciai resetet jeleznek, melynek középpontjában az ukrán kapcsolatok rendezése és a korrupcióellenes élenjárás ígérete áll.
  • A Direkt36 cikke nyomán a beszélgetők szerint Orbán Viktor egy alternatív valóságba zárkózva elhárítja a felelősséget a vereségért, és olyan proxikon keresztül politizálhat, mint a vitatott helyzetű Sulyok Tamás.
  • Lakner Zoltán szerint korai még potens ellenzék hiányáról beszélni, a jelenlegi Tisza-dominancia a választás utáni természetes állapot, és egy plurális demokráciában hosszú távon elkerülhetetlen lesz egy valódi ellenzék kialakulása.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A nők növekvő szerepe a magyar politikában és ennek társadalmi hatásai

A beszélgetés egyik központi témája a női politikai részvétel számottevő növekedése a 2026-os kormányváltás után, és ennek lehetséges következményei. Lakner Zoltán rámutatott, hogy az Orbán-kormányok idején rendkívül alacsony volt a női miniszterek és képviselők aránya – a távozó kormányban már egyetlen nő sem volt, a 16 év alatt mindössze Varga Judit, Novák Katalin és egy további, azonosítatlan személy töltött be ilyen pozíciót.

„Magyarországon a politikai vezető pozíciókban extrémen kevés nő kapott szerepet az elmúlt években. Nem volt nő az Orbán-kormányban a távozásakor.” *

Ezzel szemben a Magyar Péter vezette új kabinetben négy nő kapott miniszteri posztot, ami bár arányaiban még mindig alacsony, de magyar viszonylatban példátlan. Emellett a parlamentben is jelentősen nőtt a nők aránya, ami Magyarország nemzetközi összehasonlításban korábban drámaian rossz helyezéséből mozdította el az országot. Lakner Zoltán szerint ez az előrelépés önmagában nem oldja meg a nők közéleti részvételének problémáját, de ad egyfajta társadalmi mintát, és a korábbi extrém helyzetet legalább enyhíti.

Az elemző felidézte Kimberly Morgan 2010-es évekbeli kutatását, amely szerint a nők döntéshozói pozíciókban való megjelenése valódi policy-változásokhoz vezethet, különösen akkor, ha a pártok versengeni kezdenek a női szavazók megszólításáért, létrehozva egy pozitív visszacsatolási kört. Lakner Zoltán kiemelte: a jelenség nem pusztán kommunikációs eszköz, hiszen egy homlokzatépítő kinevezés is kiválthat tartalmi hatásokat, mivel demokratikus berendezkedésben az érintetti szempontok erőteljesebben jelennek meg.

Vida Kamila felvetette a kérdést, hogy Magyar Péter domináns kommunikációs stílusa mennyire engedi érvényesülni a kormány más tagjait, köztük a női minisztereket. Lakner Zoltán ezt inkább a miniszterelnök általános személyiségjegyének és a választók által visszaigazolt kommunikációs igénynek tulajdonította, nem pedig kifejezetten férfi-női dinamikának. Példaként hozta a Sándor-palotai látogatást, ahol az igazságügyi miniszter a háttérben állt, de a találkozó belső dinamikáját nem ismerjük.

A házelnök személye: Földi Hoffer Ágnes és Szili Katalin párhuzamai

A házelnök személyének kapcsán Vida Kamila felidézte Kövér László 16 éves, sokak által agresszívnek és nevetségesnek tartott működését, és feltette a kérdést, hogy Földi Hoffer Ágnes kire tekinthet mintaként. Lakner Zoltán Szili Katalin pályáját elemezte, aki 2002 és 2009 között volt az Országgyűlés elnöke. Kiemelte, hogy Szili már házelnöksége előtt is ismert politikus volt, négy év államtitkári tapasztalattal és MSZP-s elnökhelyettesi múlttal. Sajátos karaktert épített: a párt főáramától balrább helyezkedett el, hangsúlyozottan vallásos volt, közel állt a keresztény egyházakhoz, és külön nemzetpolitikai utat járt.

„Szili Katalinnak volt egy sajátos politikai karaktere, amit igyekezett építeni: a pragmatikus MSZP-állásponttól balrább, hangsúlyozottan vallásos, a keresztény egyházakhoz közeli pozíció.” *

Lakner Zoltán felidézte a 2004-es kettős állampolgársági népszavazással kapcsolatos kritikus hozzáállását, valamint azt, hogy 2006 után párton belüli pólusképzési kísérletbe kezdett – tanácsadója Galló Béla volt, aki később maga is a Fidesz felé fordult. Szili Katalin később a KDNP tagja lett, és az összödi beszéd kiszivárogtatásának pletykáiban is felmerült a neve, bár Lakner Zoltán ezt valószínűtlennek tartja az MSZP belső viszonyainak ismeretében. Az elemző szerint érdekes párhuzam, hogy Szili Katalinnak volt egy sikertelen köztársaságielnök-jelöltsége, míg Földi Hoffer Ágnes – ha Sulyok Tamás eltávolítására sor kerülne – házelnökként ideiglenesen gyakorolhatná az államfői jogköröket.

Lakner Zoltán Földi Hoffer Ágnest egy szélesebb társadalmi jelenség reprezentánsának is látta: a helyi középvállalkozók és lokális elitek megérkezését az ellenzéki politikába. Szerinte ennek a társadalmi csoportnak a magas pozícióba kerülése mintaadó hatással lehet a lokális véleményvezéri körökben.

Oktatáspolitikai viták: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kérdése

A beszélgetés második nagy témája az oktatáspolitika, konkrétan Lannert Judit miniszter első interjúja nyomán kirobbant vita. A miniszter azt az álláspontot képviselte, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok az elit önszelekciójának eszközei, és érdemes lenne elgondolkodni a helyzet kezelésén. A Fidesz részéről – különösen Gulyás Gergely megszólalásában – felháborodott reakciók érkeztek, amikor Lannert Judit valójában iskolák megszüntetésének lehetőségét vetette fel.

Vida Kamila rámutatott a Fidesz-álláspont ellentmondásosságára, hiszen néhány évvel korábban Révész Máriusz a Partizánnak adott interjújában a magyar iskolarendszer szerkezeti káoszát nevezte a legnagyobb problémának, pontosan a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok által okozott széttagoltság miatt. Lakner Zoltán ezzel kapcsolatban kiemelte: Lannert Judit évtizedek óta oktatáskutató, és miniszterként is ugyanazt mondja, amit kutatóként – 2021-es tanulmányában már írt az erőteljes szelektivitásról és az iskolák homogenizációjáról.

„Lannert Judit oktatáskutatással foglalkozott három és fél évtizeden keresztül. És ha lehet ilyet mondani, én azt is örömmel látom, hogy valaki miniszterként ugyanazt mondja, amit kutatóként is mondott.” *

Az elemző felidézte, hogy a magyar közoktatási rendszer társadalmi egyenlőtlenségeket nem csökkentő, sőt növelő hatását már az 1970-es évek közepe óta ismeri a szociológia (Ferge Zsuzsa és Szalai Júlia munkásságát említve). A rendszerváltás után a piaci szemlélet és az iskolaválasztási szabadság csak felerősítette ezt a mechanizmust, ami a szegregált iskolák létrejöttéhez is vezetett. Érdekességként jegyezte meg, hogy Lázár János hódmezővásárhelyi polgármesterként korábban körzetesítéssel akadályozta meg a szegregált iskolák kialakulását, de ebből nem lett kormányzati program – a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma például peres úton védte a szegregációhoz való jogot.

A Fidesz heves reakciója Lakner Zoltán szerint abból fakadhat, hogy úgy próbálják bemutatni a helyzetet, mintha a kormány azonnal megszüntetné a hatosztályos gimnáziumokat. Valójában Lannert Judit szoft módszerekről beszélt: például a középiskolai rangsorok összeállításakor a társadalmi heterogenitás és a pedagógiai hozzáadott érték figyelembevételéről, ami hosszabb távon befolyásolná a jelentkezési szokásokat és az iskolák működését, anélkül, hogy bármit be kellene zárni.

Adminisztratív könnyítések a pedagógusoknak: kommunikáció vagy valódi reform?

Vida Kamila felvetette, hogy a pedagógus-teljesítményértékelési rendszer tervezett átalakítása inkább kommunikációs lépésnek tűnik, mivel egy viszonylag kis költségű adminisztratív könnyítésről van szó, ami azonban nagy megkönnyebbülést hozhat a pedagógusok életében. Lakner Zoltán egyetértett azzal, hogy a közérzetjavításnak jelentős hatása lehet: bár egy ilyen lépéstől nem lesz több pénz az oktatásban, és a mélyebb társadalmi problémák sem oldódnak meg azonnal, a felesleges tehertől való megszabadulás érzése bizalmi tőkét gyűjthet a kormánynak.

„A közérzetjavítást nem becsülném alá. Vannak dolgok, amiket tényleg hosszú idő után lehet megjavítani, de vannak vagy lehetnek minden területen olyan lépések, amelyek viszonylag gyors javulást okoznak.” *

Az elemző várakozása szerint a kormánynak általában is ezt a stratégiát kellene követnie: a legkülönbözőbb szakpolitikai területeken azonosítani azokat a gyorsan megvalósítható lépéseket, amelyek – mint a tankerületek folytogató gyakorlatának megszüntetése – azonnali pozitív hatást gyakorolnak, miközben hosszabb távú reformokat is előkészítenek.

A miniszterelnök nemzetközi találkozói: diplomáciai reset

A beszélgetés harmadik nagy blokkjában Magyar Péter nemzetközi tárgyalásait elemezték. A miniszterelnök az elmúlt napokban Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és az ír miniszterelnökkel is találkozott – utóbbi azért is fontos, mert Írország adja a júliustól kezdődő soros EU-elnökséget. Lakner Zoltán szerint önmagában a vizitek tényének is üzenetértéke volt: Magyarország a meghatározó európai véleményformálókkal vette fel a kapcsolatot.

Az elemző felhívta a figyelmet a protokolláris apróságok szimbolikus jelentőségére: Berlinben katonai fogadás és közös sajtótájékoztató is volt, amire Scholz esetében évek óta nem volt példa. Macron a rá jellemző ölelgetős diplomáciával azonnal bevonta Magyar Pétert, ami egyértelmű gesztus volt. Mindegyik találkozón szóba került Ukrajna, és az európai vezetők világossá tették, hogy a magyar-ukrán viszonyt rendezni kell. A hétvégi sajtóértesülések szerint Zelenszkij elnök budapesti látogatása is küszöbön állt, de végül elmaradt – Lakner Zoltán szerint ennek ellenére a folyamat előrehaladott állapotban van.

Az ír miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón Magyar Péter egy fontos tárgyalási pozíciót is felvázolt: Magyarország a korrupcióellenes intézkedésekben élenjáró ország kíván lenni, ami a nettó befizető országok felé azt az üzenetet közvetíti, hogy érdemes több pénzt adni, mert tisztességesen fogják kezelni. Ez éles váltás a korábbi gyakorlathoz képest.

„Magyarország ebben élenjáróvá válik, de ennek van egy olyan üzenete, hogy az Európai Uniós nettó befizető országok, a fukarok felé ez egy fontos üzenet, hogy ide lehet adni pénzt, mert mi most annyira fogunk ezen túl rávigyázni.” *

A V4-ek újbóli felértékelése is szóba került: Magyar Péter egy stabilizáló közép-európai szerepet kíván játszani, szemben Orbán Viktor korábbi, a boszniai szerb köztársaságtól a lengyel belpolitikáig terjedő konfliktusos politikájával. Lakner Zoltán megjegyezte, hogy a V4-es szerepvállalásnak érdekérvényesítő tétje is van a francia-német tengellyel szemben. A miniszterelnök mindhárom látogatáson meghívta partnereit az október 23-i 70. évfordulóra, ami protokolláris gesztus ugyan, de egy tudatos diplomáciai építkezés része: Magyar Péter egy látványos diplomáciai sikert szeretne elérni az ünnepséggel, ami az előző napra tervezett ügynökakták nyilvánosságra hozatalával együtt nagy politikai súlyt kaphat.

Orbán Viktor eltűnése és a Fidesz helyzete

Az adás záró témája a volt miniszterelnök politikai eltűnése volt, amit a Direkt36 friss cikke inspirált. A cikk Lakner Zoltán szerint lényegében minden sztereotípiát visszaigazolt: Orbán Viktor és közvetlen környezete egy alternatív valóságot hozott létre, amiben ők maguk is hittek, és a vereség után sem voltak képesek a reflexióra. A volt miniszterelnök a felelősséget nem vállalja, pártján belül is elhárítja a kritikát – a cikk konkrét példaként említette Ferenc Orsolyát és Font Sándort, akiket a legkisebb bíráló megjegyzés után azonnal eltávolítottak a frakcióból.

Lakner Zoltán két lehetséges Orbán-stratégiát vázolt fel. Az első egy védvonal kiépítése: a Fidesz olyan pozíciót keres, ahol társadalmi támogatottságot remél, például a hatosztályos gimnáziumok védelmezőjeként fellépve, vagy a Sulyok Tamás melletti hétvégi kiállás demokráciavédelmi narratívájával – bár ez utóbbit az elemző nem látta meggyőzőnek, mivel a megszólalók inkább az elnöki pozíciót, mintsem Sulyok személyét méltatták.

„Orbán Viktor talán új proxikat keres a maga számára. Lehetnek azok a Fidesz megszólalói közül, akik tudnak egy orbáni álláspontot úgy képviselni, hogy Orbán nem reflektál nyilvánosan.” *

A második stratégia proxik keresése: Orbán Viktor olyan személyeken keresztül érvényesíti politikai akaratát, akik a nyilvánosságban helyette beszélnek – Sulyok Tamás belelökése egy ilyen szerepbe éppen ezt a célt szolgálhatja. Lakner Zoltán ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Sulyok Tamás rendkívül alacsony népszerűségű, karaktere értelmezhetetlen, így a pozíciófogás rendkívül nehéz. Emlékeztetett arra, hogy évekkel ezelőtt már megjósolta: ha a Fidesz egyszer kikap, olyan figurák védelmében vonulnak majd utcára, mint Polt Péter vagy Mészáros Lőrinc – ezek a jóslatok most Sulyok Tamás esetében látszanak valóra válni, éppen azért, mert más nem nagyon van, akit védeni lehetne.

Az ellenzék nélküli politikai tér

Vida Kamila felvetette, hogy a közvélemény mintha nem is igényelné a potens ellenzéket: a Mi Hazánk hozza ugyan a kötelezőt, de domináns ellenzéki szerepet nem tud játszani. Lakner Zoltán szerint azonban korai ilyen következtetésekre jutni – a választás óta még két hónap sem telt el, és a Tisza 70%-os támogatottsága, a régi kormánypárt összeomlása, valamint az, hogy más párt nem látszik, ebben a rendkívül rövid időben természetes jelenség. Normális állapotnak nevezte, hogy a választók elsősorban a NER felszámolására és a gazdasági ígéretek teljesülésére figyelnek, és hangsúlyozta, hogy egy plurális demokráciában hosszabb távon szükség lesz egy ellenzékre, de ahhoz a kormánynak először konkrét szakpolitikai elképzelésekkel kell kifutnia, amelyekhez viszonyulni lehet.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok

  • „Német László, ha jól emlékszem a nevére” – A beszélő az Orbán-kormányok női minisztereit sorolja, Varga Judit és Novák Katalin mellett egy harmadik személyt említ. A „Német László” név minden bizonnyal ASR-hiba, de a helyes alak nem rekonstruálható egyértelműen (lehetséges, hogy Németh Lászlónéra, esetleg más személyre utalt).
  • „Forst Hoffer Ágnes”, „Forcofer Ágnas”, „Forszó Fergnes”, „Forceó Ferágnes”, „Forher Agnes” – A házelnök neve az átiratban több torzult formában jelenik meg. A valódi név nem azonosítható teljes bizonyossággal, a szövegben „Földi Hoffer Ágnes” alak lett használva, de ez is bizonytalan.
  • „Lanért Judit”, „Loner Judit” – Az oktatási miniszter neve, a kontextus alapján Lannert Judit a valószínű alak.
  • „Balog féle hát emberi erőforrástárcánál” – Feltehetően Balog Zoltánról van szó, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette, de a név pontos alakja nem egyértelmű az átirat alapján.
Teljes átirat megjelenítése

[00:04:26]Sziasztok, én Vida Kamila vagyok.

[00:04:26]A mai adásunkban Laknás Zoltánnal az aktualitások mellett arról fogunk beszélgetni, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően több nő is kulcszerepet kapott a kormányban, illetve a parlamentben is jóval több a nő, mint az eddigi ciklusokban.

[00:04:41]Három kormányszóvivő nő is szerepet kapott.

[00:04:45]És ennek kapcsán azt próbáljuk körüljárni, hogy a nők szerepe a politikában mennyire tud hatással lenni össztársadalmi értelemben is.

[00:04:52]Szia Zoli!

[00:04:55]Kezdjük akkor ezzel.

[00:04:55]Jó, hogy látod?

[00:04:57]Ez az egész vita általában a kvóta kapcsán szokott felmerülni, hogy van-e értelme annak, hogy az elitben egyszer csak több nő szerepet vállal, és hogy ez tud-e egyébként hatással lenni más rétegekre is, vagy ez igazából egy ilyen önáltatás?

[00:05:17]Hát önáltatásnak nem nevezném, mert csak a legyet arrébb pakolom.

[00:05:19]Ö először is azt gondolnám, hogy azért ártani nem árthat egész biztosan, hogyha az elit pozíciókban több nő megjelenik.

[00:05:26]És azért azt hozzá kell tenni, hogy Magyarországon a politikai vezető pozíciókban hát extrémen kevés nő kapott szerepelt az elmúlt években.

[00:05:37]Ugye nem volt nő a az Orbán kormányban a távozásakor, és egyébként 16 év alatt is alig, tehát Varga Judit, Nová Katalin és Német László, ha jól emlékszem a nevére.

[00:05:52]Ö rajtuk kívül talán nem is fordultak elő nők mások az Orbán kormányokban.

[00:05:58]Most pedig egyszerűen négy nő van Magyar Péter kormányában, ami még mindig csak egy ilyen egyedes arány ugyan, de Magyarországon soha nem volt négy nő egyidejűleg egy kormányzatban, és nagyon jelentősen növekedett az országgyűlési képviselő között is a nők aránya.

[00:06:15]ilyen egészen brutális alacsony helyezése volt Magyarországnak ebben a ilyen összehasonlító adatok alapján ilyen szóval nagyon-nagyon ilyen 100 sokadik helyen volt a a női részvétel a parlamentben.

[00:06:29]most ez jelentősen növekedett, és arra mondtam, hogy árt nem árthat, hogy persze ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve akkor meg van oldva a nők mondjuk közéleti részvétele, és nyilván van is talán egy olyasfajta veszély, hogy talán gondolhatják azt valakik páran, sokan, nem tudom hányan, hogy akkor ezzel az ügy meg van oldva.

[00:06:53]Igen.

[00:06:54]És nincsen bele nyilván megoldva, de ezt a nagyon extrém rossz helyzetet legalább sikerült kezelni.

[00:07:00]És hát azért mégis csak ugye az eli pozícióknak van egy olyan hatása, hogy ad valamiféle mintát a társadal működésre vonatkozóan, és ez e tekintetben egészen biztosan előrelép.

[00:07:11]És a másik, hogy ennek van-e hatása a politika csinálásra.

[00:07:15]amikor a 2010-es években jelent meg egy tanulmánya a Kimberly Morganek, aki kifejezetten foglalkozott ezzel a kérdéssel, és az ő tudományos megállapítása, a kutatási konklúziója az az volt, hogy ez számít.

[00:07:31]elsősorban a képviselői posztokon, hanem a valódi döntéshozói pozíciókban az policy változásokhoz tud vezetni, pláne abban az esetben, hogyha a versengő politikai rendszerekben a női szavazó táborra gyakorolt hatást látva az egymással versengő pártok elkezdenek ebben is versengeni egymással, és kialakul egy pozitív körforgás, tehát hogy van egy aktívabb női szavazóréteg, őket aket igyekeznek megszólítani politikus nő karakterekkel, akik bevisznek egy másik fajta nézőpontot.

[00:08:06]Egyszerűen ugye az érintettek számára fontos ügyek, ahogyan ez bármilyen más társadalmi csoportokkal kapcsolatosan is azt hiszem, hogy igaz, hogy személyükben direkt módon megjelennek a politikában, erre reflektálnak a szavazótáborok, és erre reflektál a politikai verseny.

[00:08:21]Tehát, hogy ebben az értelemben kialakul egy ilyen pozitív körforgás, és ilyen módon ez nem csak dísznők megjelenéséhez vezet, amire egyébként hajlamos a politika, hanem ennek van egy, nyilván nem azonnali, de azért egy nem is annyira lassan kifejtett hatása az egész politika csinálásra.

[00:08:41]Igen.

[00:08:41]Hát igazából az a kérdés, hogy ez egy kommunikációs jellegű eszköz, vagy hogy valódi tartalmi politikai eszköz?

[00:08:50]Szerintem a politikában elég gyakan van, hogy egyesik.

[00:08:54]Hát vagy legalábbis nem biztos, hogy egy politikus tudja, hogy mit indított el.

[00:08:59]Szóval, hogyha megjelennek nők a kormányban, akkor megjelennek nők fontos vezető pozíciókban.

[00:09:06]És ez ugyanúgy igaz lehet egyébként akármilyen kisebbségi pozícióban vagy kisebbségi társadalmi helyzetben lévő személyekre.

[00:09:13]Nem magától értetődő természetesen, hogy egy nő feminista, vagy hogy egy társadalmi kisebbséghez tartozó személyiség konkrétan valamilyen emanciproturikus politikát fog csinálni, de mondjuk egy demokratikus berendezkedésben, amibe most hát ilyen szokatlan módon visszaálltunk, azért mégis csak egy ilyen érdekérményesítő faktor ebben van.

[00:09:35]Szóval csak azt akarom mondani, hogy hogy a a akár még egy kommunikációs célú vagy egy ilyen homlokzat alakítási célú kinevezésnek is lehet policy hatása.

[00:09:45]Most ugye a kormány még mindig nincs egy hónapja, hogy megalakul, tehát most én nem tudnék ebből mérleget vonni, de nekem azért az a várakozásom, hogy hogy ennek lesz vagy legalábbis lehet pozitív hatása.

[00:09:59]És egyébként 16 éve Kövér László volt a házelnök Magyarországon és korábban ugye Szil Katalin betöltötte ezt a pozíciót és most újra egy nő tölti be ezt fost Hoffer Ágnes.

[00:10:12]Igazából egyébként is nehéz lenne talán azt mondani, hogy Kövér László nem volt hírhett ebben a szerepében.

[00:10:20]Tehát rengeteg videó készült arról, hogy mennyire furcsán vagy mennyire nevetségesen és agresszíven tölti be ezt a szerepet.

[00:10:29]Forst Hoffer Áágnes, kiről tud egyébként mintát venni, hogyha 16 évig ez volt a házelnöki funkciónak a betöltése?

[00:10:37]Hogy jellemeznéd például Szilikatalin munkásságát?

[00:10:39]Ő milyen karaktert, milyen profilt alakított ki?

[00:10:46]Hát érdekes lenne, ha Szilikatiniról venne példát.

[00:10:47]Kétségtelen, hogy más nő nem volt ebben a pozícióban.

[00:10:53]Sili Katalin, amikor házelnök lehet, ezt talán érdemes elmondani, és ez nyilván minden tiszás politikusra vonatkozik, hogy hát a tiszásoknak ebben az értelemben nincsen politikai múltjuk.

[00:11:03]Egy választási kampány és egy Tiszán belüli kiválasztódás van mögöttük.

[00:11:07]amikor Szilikat házelnök lett 2002-ben, akkor ő mögötte már volt négy évnyi államtitkári tapasztalat a környezetvédelmi tárcánál, illetve ő akkor az MSZP-nek az elnökhelyettese volt, ami hát névleg a második pozíció volt, hogy a gyakorlatban mondjuk ő lett volna a második legbefolyásosabb politikus az MSZP-ben, ez iránt mondjuk kételkedem, de mindesetre az egyik befolyásos politikusa volt az MSZP-nek, akinek ráadásul országos politikai szerepe azért volt a 2002-es kampányban a a abban a kampányban, ahol ugye volt egy ilyen megyesi Kovács László tandem miniszterelnök jelölt és pártelnök volt egy olyan részleg is, ha jól emlékszem, Juhász Ferenc és Szili Katalin voltak, akik a akik a Fideszt bíráló negatív kampányos, nem fekete kampány, de a kifejezetten az akkori kormánypártot bíráló ügyeket vitték, ami például nagyon távoli a későbbi szili karaktertől, tehát hogy ő azért egy valaki volt a magyar politikai életben.

[00:12:16]Ismert volt már egy jó évtizede, vagy közel egy évtizede.

[00:12:19]azon kívül neki volt egy olyan tehát volt egy sajátos politikai karaktere, amit igyekezett építeni egy a pragmatikus MSZP állásponttól balrább, hangsúlyozottan vallásos a keresztény egyházakhoz közeli pozíció, illetve egy ilyen nemzetpolitikai különállás.

[00:12:42]Ugye ez a 2004-es népszavazással kapcsolatosan erőteljesen megfogalmazódik, és ezekben az ügyekben ő odáig is elment, hogy kifejezetten kritizálta Gyurcsány Ferencet már tulajdonképpen 2004-ben és aztán 2006 után van egy ilyen párton belüli pólusemtési kísérlete Szilik Kataloninak, amitől szerintem nem független az, hogy ő az ő tanácsadója volt Galló Béla, egy ismert baloldali politológus.

[00:13:12]És egyébként nagyon érdekes, ahogyan mind a ketten vagy együttesen megtették azt a Fidesz közeli vagy ne közeli fordulatot, ami lejátszódott a 2010-es évektől kezdve, és ugye ha ilyen jól tudom Szilikatim, a Keresztény Demokrata Néppártnak a tagja nyilván fokozva azt a számosságot, ami van a KDNP-nél, a Gyurcsánnyal való ellentétük okozta azt, hogy amikor felmerül mindig az a kérdés, hogy kiszivároktattak ki az összödi beszédet, akkor a pletykák és a városi legendák körében előszeretettel emlegetik Szil Katalint, mint lehetséges elkövetőjétnek.

[00:13:52]Hát ez egy izgalmas téma, hiszen még mindig nem vette 20 év után sem senki a nevére ezt a kiszivárogtatást.

[00:13:56]Ugye van ilyen szilikatalinos pletyka, meg van nem tudom Kis Péter Szeker és Imrezik.

[00:14:06]Igen.

[00:14:06]És mint mint közvetítő ezekben az ügyekben majd egyszer remélem itt is föltárulnak egykor valamilyen valamilyen adott források.

[00:14:14]A ezt a mondjuk Kispéter már Elhuny, Szekeres Simar és Szil Katalin ma is hát valamilyen módon résztvevői a a közéletnek.

[00:14:22]Mondjuk az ő rájuk fókuszáló pletykákkal nekem mindig az volt a gondom, hogyha valaki ismeri az MSZP belső viszonyát, akkor nem tudja elképzelni, hogy ez a három ember bármiben együttműködött volna, pláne egy ilyen típusú ügyben, nem szólva arról, hogy ketten közülük miniszterei voltak, mégha kritikus hozzáállással is, de miniszterei voltak Gyurcsány Ferencnek.

[00:14:44]És talán még azt hozzá kell tenni, hogy Szil Katalin pályájára az volt még jellemző, és ez egy érdekes párhuzam lehet akár Forofer Ágnessel.

[00:14:52]Nem párhuzam, párhuzam, hogy hát Szilikatannak volt egy államfői kandidálása és egy köztársasági elnöki ambíciója, ami hát egy egy kudarctörténetként végződött egyszerűen a parlamenti matematika következtében, hiszen a koalíciós partner ezt ezt jelezte, hogy ők nem fogják támogatni Szili Katalint, és onnantól kezdve az MSZP konokul nekiment a falnak, mert azt gondolták, hogy ki lehet valahogy matekozni a parlamenti többséget, és nem lehetett.

[00:15:18]És azért mondom, hogy a nem párhuzam párhuzam ugye nem tudok arról, hogy Forszó Fergnesnák lennének ilyen ambíciói, de hogyha mondjuk Súlyok Tamás eltávolítása bekövetkezik, akkor Forceó Ferágnes az országgyűlés elnökeként legalábbis ideglenesen gyakorolni fogja vagy gyakorolhatja majd az államfőjog köröket egy ideig.

[00:15:38]egyébként ha már női politikusok, bennem felmerült azért az a kérdés, hogy Magyar Péter domináns karaktere egyébként nem csak női politikust, hanem bármilyen egyéb politikust hogyan enged érvényesülni kommunikációs értelemben.

[00:15:52]Például itt itt most azért mondanék két példát.

[00:15:57]amikor ő elment ugye a Sándorpatába találkozni Solok Tamással és felhívni a figyelmét arra, hogy ketyeg az óra, akkor utána volt egy sajtótájékoztató és az igazságügyminiszter ott állt mögötte a háttérben, ami szerintem talán egy kicsit furcsa üzenetet közvetített, illetve ha már visszatérünk Forst Hoffer Ágnesre, ugye azért, hogy mondjam, kicsit nehéz helyzetbe bekerült az elmúlt időszakban a házelnök a tekintetben, hogy hogyan kellett fegyelmeznie, és egyébként a miniszterelnök volt az egyik, akit leginkább fegyelmeznie kellett.

[00:16:36]Szóval te hogy látod ezt a dinamikát?

[00:16:43]Ez talán nem annyira egy férfi miniszterelnök és a politikus nő kapcsolatára, hanem alapvetően arra vezethető vissza, hogy hát Magyar Péter egy domináns személyisége a a kormányzatnak és a kormányzati kommunikációnak is.

[00:16:55]egyébként egy héttel ezelőtt én is azt gondoltam, hogy az igazságügyi miniszter mond néhány mondatot, mondjuk a jogi helyzetet, ő ismerteti egy ilyen fontos politikai megnyilvánulás alkalmával, amikor a miniszterelnökkel együtt kereste föl a köztársasági elnököt, azt nem tudhatjuk, hogy bent a találkozó során ki vitte a prímert, vagy vagy ki milyen szerepet vállalt magára.

[00:17:24]Általában az látszik, hogy a kormány kommunikációjában a az abszolút főszereplő Magyar Péter, és ezt egyébként láthatóan hát igénylik is, vagy visszaigazolják a a választói érdeklődésnek az adatai.

[00:17:39]A házelnöki ülésvezetés az viszont hát tulajdonképpen valamiféle önállóságot vagy a házelnöki szerepnek való megfelelésnek a az igényét mutatja.

[00:17:52]hanem ezek nagyon apró dolgok, és tényleg hát Forcofer Ágnasról is azt lehet elmondani, hogy ugye most június 8a van, tehát még mindig nincs egy hónapja hivatalban sem ő, sem a miniszterelnök, de mindenesetre nem tűnt úgy, hogy azon a módon vezetni az ülést, hogy egyoldalúan kedvezne a hát a pártbeli főnökének, és talán még, hogyha nem ezt a kommunikációs vagy ettől a kommunikációs vonattal egy picit eltérhetek még még ugye Forher Agnes személyével kapcsolatban annyit mondani, még, hogy amúgy az ő személye szerintem azért is érdekes, társadalmi kontextus szempontjából is érdekes, hogy hogy az a az én szememben ő egy tipikus képviselője annak, amit úgy hívtunk korábban, hogy ez a vállalkozók, a lokális középvállalkozók, a helyi eliteknek a a forradalma, ami lezajlott, és a tulajdonképpen ennek a fajta középosztálynak a megérkezése egy ellenzéki pozícióba, és borzasztó érdekes lesz lesz az, hogy ennek például milyen lecsapódása lesz pontosan ezekben a lokális véleményvezéri körökben, és az, hogy egy ennek a társadalmi csoportnak egy szereplője ilyen magas pozícióba került, szerintem ennek is lehet valamilyen mintaadó hatása.

[00:19:13]Egy kicsit beszélünk az oktatásról, mert Lannert Judit a napokban adta első miniszteri interjúját a Balzak nevű médiának, akikkel egyébként mi is partnerségben vagyunk.

[00:19:23]És hát nagy portkavart, az a egyébként számomra meglepő volt, hogy ez a kijelentés ilyen nagy portkavart.

[00:19:31]Az amit a hat és nyolc osztályos gimnáziumokkal kapcsolatban mondott.

[00:19:35]Ugye erre azóta reagált Gulyás Gergely is.

[00:19:37]Ugye Lannert Juditnak az volt erről a véleménye, hogy ezek az iskolák azt csinálják, hogy a arra alkalmasak, hogy az elit úgymond kiszelektálja magát, és hogy és hogy ezen azért érdemes volna elgondolkodni, hogy mit kezdünk ezzel a helyzettel a az oktatás irányítás szintjén.

[00:19:56]És hát erre akkor jöttek a a Fidesz részéről ilyen felháborott felháborodott reakciók, ami ugye azért nagyon ellentmondásos, mert négy-öt évvel ezelőtt Révész Máriusnak volt itt a Partizánon egy életút interjúja, és hát ugye ő korábban oktatáspolitikával foglalkozott a a Fideszben, és sokat kérdeztük egyébként oktatási kérdések kapcsán, és pont ő mondta azt, hogy talán a legnagyobb problémája a magyar iskolarendszernek az nem is az, hogy van-e szabadiskolaválasztás vagy nincs, hanem ez a szerkezeti káoszüm, és hogy nincs Európában még szerkezetileg annyira kaotikus iskolarendszer, mint Magyarországon.

[00:20:41]És hogy ennek pont az oka, hogy nem egységes, hogy nyolc osztály, négy osztály satöbbi, hanem vannak ilyen ilyen típusú lehetőségek, hogy valaki elmenjen hatos osztályosba, vagy nyolcosztályosba.

[00:20:53]Te mit gondolsz egyébként, mekkora lenne a politikai költsége annak, hogy ebbe belenyúljon a Tisza?

[00:21:01]Hát ezér szerintem nagyon hasznos az, hogyha a politikai döntőhozóknak a szintjén megjelennek évtizedek óta ismert társadalmi tények és tudományos eredmények.

[00:21:13]Lanner Judit egyébként oktatáskutatással foglalkozott három és fél évtizeden keresztül, és gondolom, hogyha majd nem lesz miniszter, akkor ugyanebbe a szakmába fog visszamenni.

[00:21:21]És ha lehet ilyet mondani, én én azt is örömmel látom, hogy valaki miniszterként ugyanazt mondja, amit kutatóként is mondott.

[00:21:31]Most csak találomra kerestem régi vagy régebbi Loner Judit tanulmányokat, és mondjuk öt évvel ezelőtt, amikor még hát fogalma sem lehetett arról, hogy hogy ő miniszter lesz, lehet, hogy még nem tudom öt héttel ezelőtt sem volt erről sokkal több tudása, bár öt hete már talán föl volt kérve.

[00:21:49]Ugye akkor is, most nem fogom fölolvasni, bár kiírta Mak is ugye arról írt, hogy a magyar iskolarendszerben az erőteljes szelektivitás és az iskolák homogenizációja, ami meghatározó és iskolai tehát a a tanulógyi összetétel valójában az az egyik útja ennek a fajta szelekciónak.

[00:22:11]És ugye ír arról is, hogy ez amiatt is van, hogy a pedagógusok nincsenek tanulni.

[00:22:14]Ez nyilván része lehetne egyrészt az oktatásirányításnak, hogy fölvértezze ilyen tudásokkal, skillek a pedagógusokat, meg hát magának a a pedagógus képzésnek is.

[00:22:24]Ezt 2021-ben írta a Lanért Judi, de hozzá kell azt is tenem, hogy hogy azt a azt az összefüggést, hogy a magyar közoktatási rendszer nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem legalábbis úgy hagyja, de inkább növeli ezeket, ezt kábé 50 éve tudjuk.

[00:22:42]Tehát Ferges Zuzsai és Szalai Júlia 70-es évek közepén írtak erről.

[00:22:46]És aztán a ugye a rendszerváltást, mármint, hogy a 89-90-es rendszerváltást követően, amikor még egy ilyen piaci szemléleti is, illetve a a az iskolaválasztási szabadság, és annak fedős sztorija alatt egy csomó minden más rázúdult a magyar oktatási rendszerre, ez a mechanizmus csak még jobban növekedett, és ennek rengetegféle hát leágazása van.

[00:23:12]Ugye ez az egyik oka annak, hogy miért miért vannak szegregált iskolák.

[00:23:17]Ugye ez a szelektivitásnak egy szélsőséges megnyilvánulása, ami persze egy csomó minden másfajta társadalmi előítélettel összefügg.

[00:23:26]Ugye itt is, ha már egy fideszes politikust említettél, Lázár János még Hódnönzővásárahelyi polgármesterként, amikor még az önkormányzatokhoz tartoztak az iskolák, megcsinálta azt, hogy körzetesítette az iskolarendszert a saját településén, és ezzel megakadályozta a szegregált iskolák létrejöttét.

[00:23:44]Erő egyébként egy ideig, bár jó ideje nem hallottam tőle, de egy ideig büszkelkedett is ezzel, de hát ebből nem lett kormányzati program, amikor 2010-et követően ismét a Fidesz került a hatalomra, és kifejezetten mondjuk a Balog féle hát emberi erőforrástárcánál meg ugye azért pereskedtek a minisztérium azért ment erre, hogy tulajdonképpen megvédjék a a szegációhoz.

[00:24:16]valójogot.

[00:24:16]Szóval itt nagyon sokféle, és nem csak a Fideszhez kapcsolódó, hanem hát nyilván az elit újratermeléshez kapcsolódó társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez a fajta szelektivitása az oktatási rendszernek fennmaradjon.

[00:24:28]És egyébként Laner Jodét és más kutatók éppen amellett érvelnek, hogy valójában ugye ez a fajta szelektivitás, ez az egyes tanulóknak a a tudásbeli növekedését egyébként nem segíti elő.

[00:24:43]Igen.

[00:24:44]Viszont ahhoz hozzásegít, hogy akik lent vannak a társadalmi ranglétra alján, azok ne tudjanak előrelépni.

[00:24:51]De valójában ez az információ azért széles körben elterjedt, és nyilvánvaló, hogy ezek az iskolatípusok, iskolatípusok meg az, ahogyan felépül a magyar oktatási rendszer szerkezetét tekintve is, az azért erőteljesen abba az irányba mutat, hogy könnyű legyen az elitnek úgy dönteni, hogy hogy szelektálja magát.

[00:25:12]Számomra furcsa, hogy erre most ráugrott a Fidesz.

[00:25:16]Nem tudom, hogy neked van-e ezzel kapcsolatban bármilyen megfejtésed, hogy most miért kell ehhez ragaszkodni, hogyha egyértelmű volt az üzenet, amit ezzel kapcsolatban az oktatási miniszter mondott.

[00:25:28]Tehát miért ellenzékből miért kell ehhez ragaszkodni?

[00:25:30]Szerinted gondolom, hogy valami olyasmiben gondolkodnak, hogy azok, akik most ilyen iskolákba járatják a gyerekeiket, illetve ilyen iskolákat céloznak meg, vagy erre vágytak volna, azok valamiféle szörnyű rombolásként élnék meg azt, és úgy próbálják úgy is próbálják nekik ezt most bemutatni a Fidesz részéről, minthogyha nem tudom holnap kihúznák alólad a a hatosztályos gimnáziumi helyet.

[00:25:59]egyébként ugye Lanért Judith még csak nem is arról beszélt, hogy hogy ezt beszántanák, hanem hanem ez talán nem ebben az interjúban hangzik el bár most kicsit összekeverendek az interjú meg az olvasmány élményeim, de hogy erre vannak szoft módszerek, tehát lehet például azt csinálni, hogy a középiskolai rangsorok összeállításakor figyelembe vesszük ezt a társadalmi heterogenitást, és egy heterogén társadalmi ami környezetben elért pedagógiai eredményeket, és akkor nem arról kapunk képet, hogy mennyire jól tudta kiszelektálni magának a tanulói összetételt egy iskola, hanem arról kaphatnánk képet, hogy ott milyen minőségi pedagógiai munka folyik.

[00:26:39]És hogyha ez tükröződik mondjuk a középiskolai rangsorokban, akkor ez egy idő után meg fogja változtatni a jelentkezési magatartást, hogy ki hova szeretne eljutni.

[00:26:52]És hát ezt nyilván ezt a felzárkóztató meg pedagógiai kompetenciákra alapozott rangsort, ezt meg lehet támasztani az ezeket segítő finanszírozási súlyozásokkal is.

[00:27:04]És akkor ez rögtön egy ilyen szoft módszer arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet befolyásolni a egyáltalán a társadalomnak az érzékelését azzal kapcsolatosan, hogy mi a jó iskola, és hova lenne érdemes eljutni, és akkor nem kell megszüntetni senki senkinek az iskoláját, meg senkinek az iskolai helyét, hanem abba az irányba lehet ösztönözni, hogy az iskolák hát hasonlóan jó pedagógiai teljesítményt igyekezzenek elérni.

[00:27:34]ezt támogassa az állam pénzzel, szakmai segítséggel.

[00:27:38]És akkor anélkül, hogy ezt a szerkezetet valamilyen brutális módon meg kellene változtatni, nem tudom pontosan ez mennyi idő, de talán nem annyira rengeteg idő, leforgása alatt egyszerűen át lehetne terelni, át lehetne hangolni az iskolákkal kapcsolatos elvárásokat és az iskolák működését is hozzáteszem.

[00:27:55]Ugye azért is ezt többen észrevették, azért is volt érdekes Gulyás Gergelynek a megnyilvánulása ezzel kapcsolatosan, hogy itt valamiféle megszüntetésről lenne szó, mert nélkül itt kifejezetten érdekegyeztetésről beszélt hozzáteszem a miniszterek közül én őt látom a leginkább olyannak, aki aki tevőlegesen, tehát ugye napról napra bemutatja, hogy milyen társadalmi szervezetekkel vette föl a kapcsolatot.

[00:28:18]Valójában nekem inkább az a várakozásom, vagy hogy mondjam, elvárásom, hogy a többi minisztérium mikor fogja, vagy tudja-e ezt a ezt a nagyon szisztematikusnak látszó társadalmi érdekegyeztetést ugyancsak folytatni, fölvenni ezt a fonalat.

[00:28:35]De ha már oktatás, akkor a kormányszóvivői sajtótájékoztatón elhangzott még egy változtatási terv.

[00:28:39]Ez pedig a pedagógus teljesítmény értékelésre vonatkozik.

[00:28:43]Nem azt mondják, hogy ez megszűnik és nem lesz egyáltalán, hanem hogy a jelenlegi formájában megszüntetik, mert például nagyon nagy adminisztratív terhet ró a pedagógusokra.

[00:28:56]És erről jutott eszembe, hogy valójában ez inkább tűnik egy ilyen kommunikációs lépésnek, mert vélhetően nincs hatalmas most pénzügyi értelemben költsége annak, hogy ennek a formáját megváltoztassák.

[00:29:12]nem nyúl bele mélyen az iskolar rendszer rendszernek a logikájába, viszont az egyéni tanári életek meg a pedagógusi életmódban valószínűleg nagy hát ilyen megkönnyebbült sóhajhoz vezethet az, hogy ez a típusú teljesítményértékelés ebben a formában megszűnik.

[00:29:30]Szóval, hogy látod, te egyetértesz ezzel, hogy ez lehet, hogy inkább valamiféle kommunikációs eszköz.

[00:29:37]Hát a közérzet javítást nem becsülném alá.

[00:29:40]Ugye hónapokkal korábban is, amikor különböző műsorokban beszélgettünk, szó esett arról, hogy vannak dolgok, amiket tényleg hosszú idő után lehet megjavítani, de vannak vagy lehetnek minden területen olyan lépések, amelyek viszonylag gyors javulást okoznak.

[00:29:55]És az egyrészt, ha mondjuk adminisztratív terhet, felesleges adminisztratív terhet vesznek le, mondjuk ebben az esetben a tanárokról, ha közvetlen politikai irányítás megszűnik, attól természetesen még nem lesz több pénz, meg nem fognak az előbb jelzett társadalmi problémák ecsapásra megoldódni, de hogyha van egy egy felesleges tehertől való megszabadulásnak az érzése, az biztos, hogy egy pozitív változás, azon kívül hát egy bizalmi tőkegyűjtése a kormány számára.

[00:30:27]adott esetben talán ahhoz, hogy egy átfogóbb beavatkozást vagy egy átfogóbb javaslatcsomagot képes legyen véghez vinni.

[00:30:34]Én egyébként nagyjából egészben azt várnám, hogy a kormánynak általában véve ez legyen a stratégiája a legkülönbözőbb szakpolitikai területeken.

[00:30:43]És ugyancsak azt tudom mondani, hogy igazából én valójában azt várnám, hogy ezt minden minden szakmai területen lehessen látni, hogy melyek azok az ügyek, amelyekre azt mondják, hogy jó, hát most nézzétek, persze, hát a oktatás is olyan, hogy az igazán átfogó nagy változások felmenő rendszerben egy nemzedék alatt fognak kifutni.

[00:31:03]Na de attól még, hogyha befejezzük azt, hogy a tankerületek folytogatják a tantestületeket és mondjuk most újra beleszó, és ez mindenkinek jó, miért ne tegyük ezt meg ma?

[00:31:12]Szóval valójában kicsit megfordítva én azt gondolnám, hogyha nem is 15 tárcánál, mert nem mindegyik klasszikus szaktárca, de mondjuk a klasszikus ilyen szakpolitikákat felügyelő, nem tudom, 8-10 tárcánál egy hasonló ilyen menetrendnek a az összeállására lenne szükség.

[00:31:30]Beszéljünk egy kicsit a miniszterelnök nemzetközi találkozóiról.

[00:31:32]Ugye az elmúlt napokban egyfelől volt Merc kancellárral és Macron elnökkel is tárgyalása.

[00:31:41]Utóbbal megállapodtak abban, hogy a közös stratégiai megállapodásnak lesz egy megújítása.

[00:31:47]Illetve az első miniszterelnök, aki meglátogatta az új korszakban Magyarországot, az az ÍR miniszterelnök volt.

[00:31:56]Mindhárom találkozóval kapcsolatban úgy írt a sajtó, hogy hogy talán egy konstruktív hang nem az, ami jellemezte őket, és adott esetben akár konszolidálódhatnak, kicsit rendeződhetnek az európai viszonyaink, ebbe ebbe az irányba spekulálnak az elemzők.

[00:32:15]Te hogy látod, mi a mérlege ezeknek a találkozóknak?

[00:32:17]Tehát nyilván az is volt a cél, hogy a a reset gombot ilyen nagyon látványos körülmények között megnyomja a magyar miniszterelnök.

[00:32:25]É a ezeknek a múlt heti látogatásoknak szerintem önmagában tehát a látogatások tényének az volt az üzenete, hogy hát az Európai Unióban meghatározó francia-német tengelllyel fölveszi a kapcsolatot, és hát az írminiszterelnök, mint a a július 1jétől aktuális sorselnökségnek a a képviselője volt jelen Magyarországon.

[00:32:49]Hát ha tetszik most akkor Magyarország a vezető európai véleményformálókkal vette föl a kapcsolatot és láthatóan ugye egy ilyen kölcsönösségi alapú ez a ez a része tehát ahogy a mondjuk Lengyelországban is hát hogy mondjam megadták a módját annak hogy ott Magyar Péter végigutazhatta a küldöttségével az egész országot egészen a a Valensza volt elnökkel való találkozó mindenfajta szimbolikus körítéséig menő Most például az is feltűnő volt, hogy Berlinben és tudom, hogy ezek nem, szóval nem rengetik meg a mi hétköznapi életünket, de az, hogy volt katonai fogadás, meg volt közös sajtótájékoztató Orbán Viktor, nem fogadta díszsorfal, és nem is tudom, hogy már mikor volt utoljára a közös sajtótájékoztatója a a német kancellára.

[00:33:39]Az biztos, hogy a legutolsó Scholcféle találkozókon ilyesmire nem került sor.

[00:33:43]Tehát egyértelmű volt, hogy itt Macron elnök is a az őrá jellemző, ez a válveregetős, ölelgetős diplomáciába azonnal bevonta, ha ha akarja, ha nem bevonta Magyar Pétert.

[00:33:56]Ez abszolút jellemző rá.

[00:33:58]Tehát ezek ezek olyan olyan hát mondhatni apró külsőségek, amelyek mutatták ennek az egésznek a a részt.

[00:34:02]Ö bár szerintem életszerű, sőt hát ezt látjuk, hogy az uniós pénzekhez nem kötötték oda az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspontnak a módosítását, de mindegyik beszélget vagy mindegyik sajtótájékoztatóan tárgyaláson szóba jött Ukrajnának a kérdése és az a világos kifejeződése az európai vezetőhatalmaktól, hogy ezt a problémát itt rendezni kell, tehát hogy Magyarország és Ukrajna viszonya nem maradhat így.

[00:34:29]Ugye hétvégén lehetett olvasni, hogy úgy volt, hogy jön Zelenszki elnök ma hétfőn Budapestre, és aztán most úgy van, hogy nincsen.

[00:34:35]De de ezek szerint itt tart valahol ez a folyamat, hogy a küszöbön állhatt egy Magyar Péter és Volodimir Zelenski közötti találkozó.

[00:34:46]Nagyon érdekes volt, amit például az írminiszterelnök kel közös budapesti sajtótájékoztatóm mondott Magyar Péter azzal kapcsolatosan, hogy hogy készül az ország.

[00:34:57]a a milyenki is, mármint az új EU-s költségvetési ciklusnak a a tárgyalására, és hogy nem vétózva, hanem hanem hanem ugye partnerként viszonyunk ehhez.

[00:35:10]És itt elhelyezett talán egy ilyen egy ilyen tárgyalási alapolt magyar Péter, hogy ugye nálunk ilyen korrupció ellenes intézkedéseket kell hozni a jogállamsági feltételek teljesítése következtében, de hogy de hogy ebben mi egy ilyen éleljáró ország akarunk lenni.

[00:35:29]Ez ez egy nagy változás lesz.

[00:35:32]Magyarország ebben élenjáróvá válik, de hogy ennek van egy olyan üzenete, hogy a az Európai Uniós nettó bevizető országok a fukarok felé ez egy fontos üzenet, hogy ide lehet adni pénzt, mert mi most annyira fogunk ezen túl rávigyázni, hogy érdemes nekünk nem tudom ennyivel meg ennyivel több eurót adni, mert tisztességesen fogjuk ezeket kezelni.

[00:35:54]És talán még az is érdekes volt, hogy talán még még kettő.

[00:35:56]Az egyik, hogy a V4-nek a, hogy mondjam, a reklámozása, ami azért izgalmas szerintem, merthogy egyfelől egy ilyen közép-európai stabilizáló szerepnek az üzenete, hogy mi itt nem kavarni fogunk, mint ahogy nem tudom Orbán Viktor csinálta a nem tudom a boszniai szerb köztársaságtól a lengyel belpolitikáig, a ugye a bíróság elől ide menekített lengyel politikusok befogadásáig, hanem egy ilyen stabil mobilizáló szerepet játszunk, ami egyébként Anta József óta egy ilyen közép-európai ambíciója a magyar külpolitikának.

[00:36:36]Viszont szerintem ennek van egy olyan érdekérményesítő üzenetei is a franciákkal, németekkel, ír soros elnökséggel kapcsolatosan, hogy mi itt egy országcsoportot szervezünk, amely majd egy ilyen tömbként igyekszik veletek szemben, vagy vagy legalábbis veletek tárgyalva érdekvényesíteni.

[00:36:53]És az is érdekes volt, ez is a a szimbolikus politikának a a mezeihez tartozik, hogy az október 23-i 70.

[00:37:00]évfordulót mindegyik látogatáson elmondta, nyílt színen megismételte a meghívásokat, ami ami protokolláris persze, de hogy ezt a szimbolikus ügyet egy ilyen diplomáciai tétként berakta az asztalra, hogy mi egy ilyen fontos ország vagyunk, ti gyertek el ide, és hogy valójában azt hiszem, hogy Magyar Péter arra törekszik, hogy neki összejöjjön az, ami Orbán Viktornak nem jött össze a huson az november volt talán, amikor a ez az európai politikai közösségnek a tanácskozása volt Magyarországon, tehát hogy ő egy ilyen nagy szabású diplomáciai sikert tudjon elkönyvelni.

[00:37:46]Igen.

[00:37:46]Meg hát nyilván annak bizonyára belpolitikai üzenetei is lesznek, hogy hogyan fog kinézni ez a rendezvény, tehát ahogyan építik ennek a narratíváját.

[00:37:55]Főleg ugye, hogy előző nap lesz ugye, vagy a bejelentések szerint előző nap várható majd a az ügynökaktáknak a nyilvánosságra hozása.

[00:38:04]Ugye ezt nem tudjuk, hogy ez milyen formában fog megtörténni, de hogy az látszik, hogy így a kommunikációs és politikai szinteken is egy nagyon nagy súlyt akarnak adni ennek a a soron következő október 23-ának.

[00:38:17]Úgyhogy nagyon kíváncsi leszek.

[00:38:19]De itt az adásunk végén beszéljünk egy kicsit a volt miniszterelnökről, aminek az az apropója, hogy megjelent a Direkt 36-on egy izgalmas cikk, ami tulajdonképpen az összes sztereotípiát és előzetes elképzelést alátámasztja azzal kapcsolatban, hogy mit feltételeztünk arról, hogy mi mehet a fideszesek fejében a kampány kapcsán, milyen típusú érdekellentétek vannak, és és hát hol húzódnak a törés és vonala.

[00:38:49]Ki az, aki aki belső kritikát fogalmaz meg?

[00:38:54]Ki az, aki aki pedig egyetért a az irányvonallal?

[00:38:58]Illetve Orbán Balázs szerepe is újból feljött ebben a történetben, akivel kapcsolatban most már nem tudom, mi mindenki elmondja, hogy nem nem egy gyakorlati ember, hanem hanem egy elméleti ember.

[00:39:10]Ö de ami ami ennek kapcsán izgalmas szerintem az az, hogy továbbra is nehéz kitalálni azt, hogy mit akar Orbán Viktor, mit akar kezdeni ezzel a párttal a volt miniszterelnök, aki tulajdonképpen eltűnt, tehát hogy néhány Facebook poszt napvilágot lát olykor, de de hogy alapvetően ő ő kiiradírozta magát most legalábbis egyelőre a politikából.

[00:39:37]És és hát ez nagyon érdekes, mert ő azért itt van velünk a 80-as évek vége óta, és és szerintem sokaknak az van a gondolkodásában, hogy nehéz nem Orbán Viktor fejében élni, meg nehéz nem úgy gondolkodni a politikáról, hogy hogy megpróbáljuk elképzelni a a volt miniszterelnök gondolatait, de ez igazából egyről a kettőre megszűnt.

[00:40:02]És érdekel, hogyha ha egy kicsit ennek így a ennek így mögé nézünk, mi az, ami most más hangulatában, vagy mi az, ami ami azzal megszűnt, hogy Orbán Viktor politikai jelenléte megszűnt?

[00:40:14]A másik fontos aspektus pedig szerintem az, hogy kicsit olyan az érzet, mintogyha az emberek nem is igényelnék, hogy legyen potens ellenzék.

[00:40:23]Bár azt el lehet mondani, hogy ahogyan a Mi hazánk eddig is úgy most is hozza nagyrészt a kötelezőt és és a számukra kijelölt minimumokat azért el is érik azóta, amióta ők beszálltak a politikába.

[00:40:40]De azért hát ők ők sem túl erősek, vagy nem tudnak egyébként hát, hogy mondjam, domináns ellenzéki szerepet játszani.

[00:40:47]Szóval nem veszélyes ez.

[00:40:51]kezdem akkor innen a tehát a végéről.

[00:40:54]Hát ez korunk egyik nagy kérdése lesz, hogy hogy mi vagy ki lesz itt ellenzékben, illetve hogy mondjuk azok a részvételiségi ígéretek, amelyeket a a Tiszapárt tett, azok mennyire lesznek képesek egy tulajdonképpen ellenzék nélküli társadalmi ellensúlynak a a kialakítására.

[00:41:16]Hozzátenném megint, hogy szerintem én legalábbis ezt tapasztalom magamon, hogy a az én időérzékem az nagyon össze van zavaródva, és magamat is időnként figyelmeztetnem kell arra, tehát megint csak mondom, június 8-a van, tehát a választás óta nem telt el még mindig két hónap.

[00:41:34]Szóval, hogy a a Tiszának most 70%-os a támogatottsága, hogy egyelőre a régi kormánypártnak a az összeomlását látjuk, hogy egyébként a Mi Hazánk valóban szinte meglepő módon tartja magát ezen az 5-6%-os szinten.

[00:41:47]És egyébként senki sehol nincsen, végülis nem egész 60 nap alatt tulajdonképpen mit várunk.

[00:41:53]És az, hogy a választópolgárok elsősorban arra figyelnek, hogy most a kormány mit fog majd megvalósítani a gazdasági ígéreteiből, de még csak nem is leginkább erre, hanem hogyan fogja fölszámolni a a nert, amit kiszavaztak az emberek, ez végül is azt hiszem, hogy egy normál állapota, egy ilyen nyilván nagyon nagyon extrém, tehát onzoids módja a a győzteshez húzásnak.

[00:42:22]De hát valami ilyesmiről van szó.

[00:42:24]Szóval talán talán irális is volna azt gondolni, hogy az áprilisi választáshoz képest most június közepén sem tartva ö látnunk kellene egy új komplex magyar pártrendszert.

[00:42:38]Elméletileg én is fontosnak tartom, hogy legalább időnként megemlítsük, hogy hát azért a dolog mégiscsak arról kellene, hogy szóljon, legalábbis szerintem, hogy egy plurális demokráciához térünk vissza, amiben majd látszódnia kellene egy ellenzéknek.

[00:42:51]De hát ahhoz ahhoz meg majd ahonnak kéne látszódni, hogy a kormány egyáltalán kifusson odáig, hogy hogy mondjuk konkrét társadalompolitikai, szakpolitikai elképzelései vannak, lehet viszonyulni.

[00:43:06]Szerintem egyszerűen időben nem tartunk itt.

[00:43:07]A másik, hogy ig ig igen erről a műsor előtt is váltottunk üzenetet, hogy hogy milyen szterepiákat igazol vissza az ami egy rendkívül olvasmányos direkt 36 cég.

[00:43:18]És azon gondolkoztam, hogy hát lehet, hogy csak ennyire kiismertük Orbán Viktort, hogy amikor újságírók komoly munkával, forráskutatással utánamennek ennek a sztorinak, a választási kampány és következményei sztoriának, akkor tulajdonképpen azt találják, amit a nyilvánosságban látunk.

[00:43:36]egyrészt azt, hogy Orbán Viktor személyesen és a közvetlen környezete létrehozott egy olyan alternatív valóságot, ami amiben már leginkább csak ők maguk hisznek, és nincs is igazából módjuk, igényük, hogy ezt reflektálni legyenek képesek.

[00:43:54]azonkívül pedig hát van egy olyan politikai vezető, aki nem vállalja a felelősséget, aki még a saját pártján belül is ezt úgy csomagolja be, hogy hát ő már nem is a múlta, ő már csak a jövővel foglalkozik, de hogy azonnal lekeverik azokat is.

[00:44:09]ugye itt Ferenc Orsolya vagy egy vagy egy nagyon régi motoros egyéni képviselő Font Sándor, akinek a nevéhez valamilyen kritikus megjegyzés fűződik, és őket rögtön lekeverik, ugye Ferenc Orsoját, ki is hagyják gyorsan a a a frakcióból, hogy még egy ennyire moderált belső ellenzéki hang se jusson szerephez.

[00:44:27]És hát igen, hogy mit akarhat Orbán Viktor?

[00:44:34]Nekem két elképzelésem van.

[00:44:34]Az egyik az, hogy először is az egész Fidesz számára az egy meghatározó kérdés, hogy tudnak-e pozíciót fogni, pozíciót találni, tehát beásni valami olyan védvonalba magukat, amiről azt gondolják, hogy ott van társadalmi támogatottság.

[00:44:52]Szerintem milyen próbálkozás Újyás Gergely mondata arról is, hogy itt valami szörnyűség fog történni a hatosztályos gimnáziumokkal az ő olvasatában.

[00:45:04]Meg mondjuk volt most hétvégén ez a Súlyok Tamás melletti kiállás, amit amennyire megmondom őszintén nem éreztem azt, hogy ez egy olyan relevanciájú esemény, hogy ezt élőben követnem kelljen, de hogy de hogy amennyire így a reakciókat vagy a résztvevőknek a megszólalásait utólag követtem, igazából nagyon sok olyan megszólaló volt, ilyen kor, tehát volt kormánypárti celebritás, aki nem kifejezetten Súlyok Tamást méltatta, hanem a pozícióról beszél, tehát valahogy így kicsit eltolta ezt az egészet.

[00:45:36]És ugye most így ebbe a demokrácia védelembe, ami most önmagában bír egy ilyen szórakoztató faktorral a részükről, egy ilyen demokrácia védelemben vannak benne, és talán arra fognak majd játszani, hogy hát ez túl agresszív, túl sok, túl gyors, nem szabad ilyet csinálni.

[00:45:53]Tehát akinek van valami fenntartása azzal kapcsolatosan, hogy jó dolog-e ez, hogy így nekiesik a kormánya a köztársasági elnöknek, hogy hogy az ő kételjeiket igyekezzenek életben tartani.

[00:46:05]Tehát ez az egyik dolog, hogy valamilyen pozíciót próbál fogni a Fidesz.

[00:46:08]A másik, hogy én én azt mondanám, hogy Orbán Viktor talán a talán új proxikat keres a maga számára.

[00:46:17]Tehát kék lehetnek azok a Fidesz megszólalói közül, vagy a vagy a Fidesz környezetéhez tartozó személyiségek megszólalói közül, akik tudnak egy orbáni álláspontot úgy képviselni, hogy Orbán ugye nem reflektálja nyilvánosan, de azért nyilván valamilyen szinten érzékeli, hogy őt most annyira sokan azért nem is akarják látni.

[00:46:37]És én azt gondolom, hogy talán Sullyok Tamásnak ebbe a ebbe a hát most megvédjük az elnöki pozíciót típusú szerepbe való belelökése vagy rábeszélése, ez talán egy ilyes fajta politikai stratégiának a része, hogy ezt nem Orbán mondja, csak itt mégis csak egy orbáni politikai akarat érvényesül például Sullyok Tamáson keresztül.

[00:47:04]Hm.

[00:47:05]megdöbbentő azért abból a szempontból, hogy hozott anyagból, vagy az általa hozott anyagból tud dolgozni.

[00:47:11]Hát igen.

[00:47:11]És végül is meg is csak azért arról van szó, hogy bár persze a pozíciót védik, ez azért ez egy Sollyog Tamás melletti kiállás és Sullyog Tamás azért nem túl népszerű.

[00:47:22]Tehát hogyha ilyen hatalomtechnikai értelemben nézzük a dolgot, akkor azért azért nem biztos, hogy ez a ez a legjobb megoldás.

[00:47:31]Nem nagyon van más.

[00:47:31]Szóval ugye év évekkel ezelőtt, csak azért mondom, hogy évekkel ezelőtt, mer nem nem a hogy mondjam, a saját okosságunkat akarom ezzel fényezni, csak azt akarom mondani, hogy bizonyos folyamatok legalábbis lehetséges forgatókönyvként álltak előttünk.

[00:47:45]És én évekkel ezelőtt mondtam ilyeneket, hogy azért azt megnézem, hogyha egyszer kikap a Fidesz, akkor majd élőlánccal veszik körül, akkor még a legfőbb ügyészségem volt PL Péter, élőlánccal veszik körül majd a legfőbb ügyészség épületét, tömegek, hogy nem szabad Pt Pétert bántani, vagy ugyancsak élőlánccal veszik körül majd nem tudom én, Mészáros Lőrinc valamelyik irodáját, hogy szegény Lülőnél ott kell hagyni a pénzt.

[00:48:13]Szóval, hogy azért ezek nagyon nagyon nehezen védhető pozíciók.

[00:48:15]Ugye SőK Tamás is hát úgy lett köztársasági elnök, hogy Orbán Viktor olyas valakit keresett, aki nem zavar sok vizet és megcsinálja azt, amit ő mond neki.

[00:48:24]Ennek ugye van egy olyan előnye, hogy valószínűleg most is megcsinálja, amit ő mond neki.

[00:48:30]Van egy nagy hátránya, hogy értelmezhetetlen politikai karakterként súlyog Tamás.

[00:48:35]Tehát nem fűződik a nevéhez semolyan rokonszemves dolog, amire azt mondanám, hogy jó, hát persze az Orbán hagyta itt, de egyébként azt jól csinálta és lehet, hogy hagyni kéne békén.

[00:48:45]Szóval ezért mondom, hogy nehéz a pozíciófogás.

[00:48:48]Igen.

[00:48:48]Nagyon köszönöm a beszélgetést és találkozunk jövő héten.

[00:48:54]Nektek is köszönöm a figyelmet.

[00:48:54]Jövő hétfőn ismét összefoglaljuk azt, hogy mi történik a most héten.

[00:48:59]Tartsatok velünk akkor is.

[00:49:01]Sziasztok!