Kínos érzés magyarázni, hogy Magyarország nem diktatúra | Interjú David Szalay íróval

[00:01:28]Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:29]Öröm itt lenni .

[00:01:30]Köszönöm.

[00:01:32]Ööö, valami igazán felkeltette a figyelmünket, amikor erre az interjúra készültünk, mégpedig az, amit a Booker-díjra adott interjúban említettél, ööö, egy bizonyos Samuel Pepis naplóját, egy idős angol politikust, akinek a naplója alapvetően egy nagyon lenyűgöző betekintés a 17.

[00:01:50]századi korába.

[00:01:50]De nagyon kíváncsiak lettünk, hogy mi ragadta meg igazán a figyelmedet ebben a könyvben, ööö, nagyszerű.

[00:02:00]Úgy értem, ez az.

[00:02:00]Ez nem az.

[00:02:02]Nem számítottam rá, hogy ez lesz az interjú első kérdése Samuel Peepsről, de nagyon örülök, hogy megválaszolhatom .

[00:02:07]Imádom Samuel Peeps naplóját.

[00:02:07]Ööö, úgy értem, az angol nyelvű világban ez egy nagyon híres dokumentum.

[00:02:13]Úgy értem, hogy folyamatosan publikálták az elmúlt évszázadokban, mióta megírta.

[00:02:18]Úgy értem, szerintem igen, ő egy hihetetlenül lenyűgöző ember, mert olyan széleskörű az érdeklődési köre.

[00:02:29]Ahogy mondod, a kor egyik jelentős köztisztviselője volt.

[00:02:33]Részt vett a brit haditengerészet létrehozásában, de szerette a zenét, az irodalmat, a színházat, de imádott enni, inni és Londonban lógni azokban az időkben.

[00:02:48]És ezt a nagyon részletes, nagyon konkrét, nagyon emberi beszámolót adja az akkori londoni életéről .

[00:02:59]És hihetetlenül modernnek tűnik.

[00:03:01]Tudod, szinte külön is el tudod képzelni, tudod, egyfajta okostelefont.

[00:03:07]Szinte egy kortárs londoni lehetne a hozzáállását és az életmódját tekintve .

[00:03:13]Szóval, mindig is szerettem ezt a könyvet, és elég gyakran visszatérek hozzá.

[00:03:17]Igen .

[00:03:20]Azt hiszem, egy másik dolog az, hogy történetesen két nagyon nagy esemény alatt írt, amelyek Londonban zajlottak.

[00:03:27]az 1665-ös pestisjárvány és a rákövetkező évben a várost elpusztító nagy tűzvész.

[00:03:31]Így bebizonyítja, hogy naplói első kézből számolnak be ezekről a fontos eseményekről.

[00:03:38]Szóval ez is érdekes, és öm, érdekes volt számunkra, hogy pont ezt a könyvet hozod fel, mert az, ahogyan a fizikai testi élményeket leírja, hogy betekintést nyerjen a környezetébe, öm, egy olyan eszköz, amit te látszólag használsz... Igen.

[00:03:57]Igen.

[00:03:57]Nem, nem.

[00:03:57]Úgy értem, azt hiszem, hogy van valamilyen kapcsolat a kettő között, egyszerűen imádom Peeps naplóját.

[00:04:03]Ahogy mondtam, olvastam, újra átnéztem, és nagyon élveztem .

[00:04:10]Szóval, úgy értem, soha nem ültem le és olvastam el az egészet az elejétől a végéig, de már 30 éve olvasom .

[00:04:17]Ööö, szóval igen, persze, elképzelem, hogy az egyik oka annak, hogy tetszik, az, hogy az életet egyfajta totalitásként mutatja be.

[00:04:25]A fizikai, az intellektuális, az érzelmi, mindezek a dolgok egy Peep naplóbejegyzésében, ezeket mind megkapod egy nap alatt, tudod.

[00:04:37]Szóval, szóval igen, mármint, hasonló módon, mint amit élőben próbáltam csinálni .

[00:04:42]És később még visszatérünk a részletesebb bepillantásra .

[00:04:49]De szeretnék kérdezni egy másik érdekes pontról is, amit ugyanebben az interjúban felvetettél, ami a rossz könyvek másokkal való megbeszéléséről szól, és arról, hogy ez lenne az ideális könyvklub.

[00:05:01]Részt vennél egy könyvklubban, ami rossz könyvekről szól.

[00:05:06]Szóval, mit taníthat nekünk egy rossz könyv, és ha megpróbáljuk megérteni és kritizálni egy rossz könyvet, oly módon, amit egy jó könyv nem?

[00:05:16]Nem emlékszem, hogy ezt mondtam volna, de biztos vagyok benne, hogy én tettem.

[00:05:17]Ööö, azt hiszem, rosszra gondolok, tudod, rossz könyvekre.

[00:05:21]Igen.

[00:05:21]Úgy értem, bizonyos értelemben talán nem tanulságosabb, mint jó könyvekről beszélni, de legalább annyira tanulságos, ha megpróbáljuk megérteni, mitől jó egy könyv.

[00:05:33]A rossz könyvek vizsgálata is egy módja annak, hogy megválaszoljuk ezt a kérdést, mert tudod, alapvetően azt vizsgálod, hogy ezek a könyvek hogyan vallottak kudarcot.

[00:05:41]Öhm, és ebből megtudhatod, mi lehet sikeres.

[00:05:46]Ööö, igen, mármint, tudod, ez az, csak azt hiszem, amit abban az interjúban mondtam, ha jól emlékszem, az inkább arról szólt, hogy erős érzelmeink legyenek.

[00:05:54]Sokkal érdekesebb egy könyvet szeretni vagy utálni, mintha csak azt gondolnád, hogy rendben van.

[00:06:01]Szóval, egy könyvklubban ideális esetben, azt hiszem, amit mondtam, az az, hogy vannak, akik szerették a könyvet, és vannak, akik utálták, hogy vitázzanak róla, ahol egyesek a pozitív, mások a negatív oldalon érvelnek.

[00:06:14]Szóval, öm, ha mindenki egyetért egy könyvklubban, akkor az nem olyan szórakoztató, mintha erőszakos nézeteltérések lennének.

[00:06:23]Éppen rákérdeztem volna ezekre a heves nézeteltérésekre.

[00:06:26]Te magad is tapasztalod, hogy néha provokálod ezeket?

[00:06:29]Úgy értem, általában kerülöm a kritikákat, a vitákat, tudod, nem különösebben... határozottan nem keresem az ilyesmit a saját könyveimmel kapcsolatban.

[00:06:45]És még ha el is küldik nekem őket, gyakran nem olvasom el őket.

[00:06:47]Azt hiszem, minden szempontból jobb nekem, ha nem tudok róla.

[00:06:52]Az igen .

[00:06:55]Ha rossz, az bosszantó tud lenni .

[00:06:58]Ha jó, akkor is okozhat problémákat, tudod, el lehet önelégültté válni.

[00:07:03]Megszerezheted, szóval én elkerülöm, elkerülöm ezt.

[00:07:07]Szóval... szóval... nem igazán tudom, de azt tudom, hogy amikor múlt héten Svédországban jártam, az emberek folyton azt mondták, hogy a könyv nagy vitát váltott ki, de nem tagadták, hogy nem tudták vagy nem akarták megmondani, hogy pontosan miről is szólt ez a vita.

[00:07:22]Szóval talán valami köze van a férfiassághoz, vagy nem, voltak erre utalások, de mindenesetre nagyon örülök, ha a könyv valamilyen vitát vált ki.

[00:07:34]Úgy értem, ahogy egy könyvklub is érdekesebb, ha heves véleménykülönbségek vannak a könyvvel kapcsolatban.

[00:07:39]Jó dolog, ha egy könyv bármilyen vitát kivált .

[00:07:44]Tegnap, amikor ezt felvesszük, tegnap nyitottad meg az éves könyvfesztivált, az UNEP-et itt Budapesten egy általános beszéddel.

[00:07:56]Milyen volt ez az élmény számodra?

[00:07:58]Úgy értem, nagyszerű volt.

[00:07:59]Tudod, ööö, én néhány évig Budapesten éltem, egészen úgy három évvel ezelőttig, és azóta nem sokat jártam Budapesten.

[00:08:09]Nagyon gyakran járok vissza Peachbe, mert ott él a magyar családom nagy része.

[00:08:13]Szóval majdnem minden hónapban elmegyek Paige-hez, de Budapestre nem olyan gyakran.

[00:08:19]Szóval, hogy visszajöjjek Budapestre, csupán egy- két órával a dolog előtt érkeztem vissza.

[00:08:23]Szóval minden nagyon közvetlen és intenzív volt.

[00:08:36]Nagyon intenzív érzés volt visszatérni Budapestre, és hirtelen a színpadon találni magam, ahogy egy tömeg előtt beszélek, politikusokkal, a polgármesterrel és hasonlókkal.

[00:08:36]Hmm, de nagyszerű volt.

[00:08:39]Az volt, hogy nem fogom elfelejteni.

[00:08:44]Alapvetően érdekes volt a beszéded.

[00:08:46]Beszámolt a saját Magyarországhoz fűződő kapcsolataidról, és arról, hogy miért nem tartod magad – azt hiszem, azt mondtad – semmilyen egyszerű értelemben magyar írónak.

[00:08:57]Igen .

[00:08:58]Szóval, meghallgattam a beszédet, és azon tűnődtem, hogy számomra, mint olvasónak, mi a tétje annak a kérdésnek, hogy ki magyar író, és ki nem?

[00:09:10]Ami nincs, az nem magyar könyv.

[00:09:11]Akkor miért gondoltad, hogy ez a központi téma?

[00:09:15]Hát, azt hiszem, főleg azért, mert úgy tudom, hogy én vagyok az első, aki ezt a megnyitóbeszédet nem magyarul mondja el, ugye?

[00:09:26]Ezt mondták nekem.

[00:09:26]És tudod, megtisztelőnek is érzem ezt, és egy kicsit zavarban is vagyok, hogy nem voltam rá képes.

[00:09:32]Ööö, de ez elgondolkodtatott, tudod, nyilvánvalóan a többi ember, aki a múltban bevezette magyarul beszélve, olyan emberek voltak, akik szintén magyarul írnak.

[00:09:44]És azt hiszem, egy magyar író, ahogy magában a beszédben is mondtam, magyarul ír.

[00:09:51]Tudod, végső soron ettől lesz valakiből – tudod, egyenesen magyar író.

[00:10:01]Persze, hogy nem írok magyarul.

[00:10:01]Tehát ez azt jelenti, hogy én ebben a fontos értelemben nem vagyok magyar író .

[00:10:08]És azt hiszem, ez volt a kiindulópont a beszéd többi gondolatából .

[00:10:13]Ezzel az érzéssel kezdtem, mert nyilvánvalóan, igen, ennek a könyvnek, ööö, a Flesh Teshnek, ööö, van egy magyar főszereplője.

[00:10:22]Egyes részei Magyarországon játszódnak.

[00:10:27]Sok szempontból nagyon magyar könyv.

[00:10:27]Öhm, és ez... ez nagyon szorosan kapcsolódik a saját, az évek során Magyarországon szerzett tapasztalataimhoz.

[00:10:35]Öhm, és így van, ez egyfajta kétértelmű zónát foglal el, tudod, magyar könyvről van szó?

[00:10:44]Ez nem magyar könyv?

[00:10:46]Ööö, ez nagyon érdekes , hogy milyen szürke zónát foglal el ott.

[00:10:51]Szóval, szóval erről akartam beszélni.

[00:10:53]Azt hiszem , a tegnapi beszédében azt is említette, hogy igen, különös pillanat volt egy magyar tömeghez szólni a kulturális miniszter és Budapest polgármestere között.

[00:11:11]Mit szólt ahhoz a tényhez, hogy itt volt Magyarországon egy bizonyos pillanatban, amikor az emberek olyanokat mondtak, hogy „Nos, egy generáció óta nem volt kulturális miniszterünk ezen a színpadon és így tovább”.

[00:11:25]Igen, persze.

[00:11:25]Úgy értem, nyilvánvalóan megbeszélték, hogy ezt a beszédet a választások előtt mondjam el.

[00:11:30]Ez a beszéd megtartására vonatkozó ígéret már hónapokkal ezelőtt megtörtént.

[00:11:35]Tehát tudtam, hogy két nagyon eltérő körülmény között fogom elmondani a beszédet a választási eredménytől függően.

[00:11:46]És tudod, hogy sokkal nehezebb lett volna elmondanom ezt a beszédet, ha a választások másképp alakulnak .

[00:11:57]Azt hiszem, mivel a választások így alakultak , és úgy éreztem, hogy a beszédben semmilyen politikai kérdést nem érinthetek, úgy érzem, hogy a Magyarországon az elmúlt két hónapban lezajlott politikai változás miatt nincs okom politikáról beszélni a beszédben.

[00:12:17]Ez valahogy felszabadított.

[00:12:19]Felszabadultnak éreztem magam.

[00:12:19]Azt hiszem, ha a választások másképp alakultak volna, akkor muszáj lett volna szólnom valamit Magyarország politikai helyzetéről a beszédben, ami meglehetősen nehéz lett volna, mert ha megtörtént volna, akkor nagyon finoman kellett volna kezelnem.

[00:12:38]Csak mert ez nem egy politikai fórum.

[00:12:43]Azokat, akiket ismersz, nem igazán látom a K-t, mert jó, ha a politika nem avatkozik bele túlságosan, de ha a választások másképp alakultak volna, akkor lehetetlen lett volna nem szólni valamit az ország politikájáról.

[00:13:00]Azt hiszem, nem tudok ellenállni a kérésnek, hogy sajnos megoszthassam... különböző interjúkban megosztottad ezt a történetet, amelyben a Brexit- népszavazásra helyezted a hangsúlyt annak idején, valójában egy olyan eredményre, amit nem akartál, vagy amiben nem reménykedtél, hogy bekövetkezik, de legalább volt egy vigaszára .

[00:13:24]Gondoltál már arra, hogy fogadj a magyar választásokra?

[00:13:28]Nem.

[00:13:28]Nem.

[00:13:28]A tét túl nagy volt ahhoz, hogy magasabb legyen, mint a Brexit esetében.

[00:13:34]Igen, valamilyen szinten azt hiszem, igen.

[00:13:34]Igen.

[00:13:34]Úgy értem, ez a két hónappal ezelőtti magyar választás olyan volt, mintha akkora tét lett volna.

[00:13:42]Még soha nem láttam olyan választást, ahol ilyen nagy lett volna a tét, igen, még nagyobb, mint a Brexit-szavazáson, ami egy nagyon nagy tét volt, és tudod, egy nagyon- nagyon jelentős szavazat Nagy-Britannia és Európa számára.

[00:13:55]De ezen a magyar választáson Magyarország számára minden bizonnyal még ennél is nagyobb volt a tét .

[00:14:03]Nem, nem tettem.

[00:14:03]Én megtettem.

[00:14:06]Tudod, úgy értem, néha én is csinálok ilyet.

[00:14:07]Fogadtam, hogy Trump nyeri az elnökválasztást.

[00:14:09]Az utolsó.

[00:14:12]Az utolsó.

[00:14:12]Tudod, szeretek politikai eseményekre fogadni, főleg, ha olyan eredményre fogadok, amit személy szerint nem akarok.

[00:14:18]De ebben az esetben, a magyar választásokon, úgy érezték, túl nagy a tét.

[00:14:22]Nem, nem jutott eszembe, hogy fogadjak rá .

[00:14:26]Érdekes, hogy nagyobb tétjeid voltak Magyarországgal kapcsolatban, mint ezeknek a geopolitikai eseményeknek.

[00:14:36]Ööö, persze, ööö, sokkal több kapcsolatod van Magyarországgal, mint más kelet-európai országokkal, és beszéltél arról, hogy találkoztál más magyarokkal, fiatal magyarokkal, akik talán eltöltöttek egy kis időt Nyugaton, sőt, az előző könyved esetében is az érdekelt, hogy sok ember Európában alapvetően állandóan úton van.

[00:15:03]Melyek voltak ezek az élmények, amelyek annyira megragadták a figyelmedet, hogy az új, hús-vér regényed középpontjába kerültek ?

[00:15:16]Hát, úgy értem, azt hiszem, igen, a test, mint minden, ami az emberből fakad, ez egy történet az Európán belüli mozgásról.

[00:15:22]Ööö, de a fő különbség persze az, hogy ebben az esetben egyetlen karakterre fókuszál , míg az All the Man több karakterre fókuszál.

[00:15:31]Igen.

[00:15:31]Úgy értem, ez egy olyan dolog, ami legalább 10 éve, vagy még régebben érdekel.

[00:15:39]De ez az, ahogyan Európát egy elég mély értelemben átalakítja, az emberek mozgása, mármint, az elmúlt 20 évben hatalmas volt az emberek mozgása keletről nyugatra .

[00:15:52]Úgy értem, milliókról, talán tízmilliókról beszélünk , tudod, ez az, ami nagy dolog.

[00:15:59]Úgy értem, mert ezek az emberek nemcsak elköltöznek, hanem nagyon gyakran például kapcsolatot létesítenek valakivel Nyugat-Európában, és gyerekeik is lesznek.

[00:16:12]Családi kapcsolatok fognak kialakulni.

[00:16:13]Egyfajta kapcsolatok hálója alakul ki Európa-szerte, ami némileg megváltoztatja a kontinens hangulatát vagy természetét.

[00:16:22]És azt hiszem, manapság több embernek kell lennie, akinek családi kapcsolatai vannak egynél több európai országhoz, mint valaha.

[00:16:31]Ez egy nagy dolog, és 2016-ban akartam írni róla az All That Man is-szel.

[00:16:36]És még mindig szerettem volna írni róla a Flesh-sel, de a Flesh inkább két konkrét országra, Magyarországra és Nagy-Britanniára, Angliára koncentrál.

[00:16:48]És különösen azért akartam ezekről az országokról írni, mert ez a két ország Európában, amelyet személyesen a legjobban ismerek.

[00:16:55]Azt is mondtad tavaly az 1749-es műsorban, hogy a Kelet- Európáról alkotott nézeted is jelentősen megváltozott az évek során, talán még azután is, hogy ennyi minden van, de emlékszel arra is, milyen volt régen Kelet-Európát egy külföldi szemszögéből látni, ebben a homályos és titokzatos világban, ami más, és persze ott van ez az elmaradottság gondolata körülötte.

[00:17:27]Szóval, mit gondolsz, mi az oka annak, hogy ezek a nézőpontok, ezek a fogalmak még mindig ennyire elterjedtek?

[00:17:35]Hát, úgy értem, azt hiszem, hogy a gyermekkori Magyarországra érkezésem legfőbb emlékei, tudod, a legfontosabb dolog, amit gyerekként tudtam, az az, hogy Magyarország a kommunista keleti világ része volt.

[00:17:46]Öhm, ami persze nagyon elkülönült akkoriban Nyugat-Európától .

[00:17:54]Ööö, és tudod, ez nagyon is látható volt, ez valami nagyon kézzelfogható dolog volt, ami azt hiszem, nagy hatással volt rám.

[00:18:05]Ööö, és így egészen az 1990-es évekig ez volt a domináns benyomásom róla, de azóta persze a kép sokkal bonyolultabbá vált.

[00:18:13]Még mindig ott van , tudod, Magyarország és a többi ország, amelyek részei voltak annak a keleti világnak, még mindig tapasztalják ennek a következményeit, és még mindig dolgoznak rajta, és még mindig, tudod, egy fejlesztési folyamatban vannak, hogy eltávolodjanak ettől.

[00:18:35]De persze ez egy dinamikus dolog.

[00:18:37]Arra gondolok, hogy a Nyugat is változik.

[00:18:41]Úgy értem, az egész dolog ingadozásban van.

[00:18:43]Ez nem csak egy egyszerű kép erről, majd ezek az országok, és ezek az országok egyre inkább hasonlóvá válnak egymáshoz.

[00:18:50]Tudod, nem úgy van, hogy a kezdeti kép úgy nézett ki, mint Nyugat-Európa, majd 1989-ben ott voltak Kelet-Európa volt kommunista országai, és az volt az elképzelés, hogy idővel ezek egyre inkább Nyugat-Európára hasonlítanak, míg végül talán valamilyen módon megkülönböztethetetlenné válnak Nyugat-Európától.

[00:19:06]De valójában ennél sokkal bonyolultabb a dolog.

[00:19:07]Soha nem történik ilyen.

[00:19:10]De nem, ez nem így történik, mert mindenki folyamatosan változik .

[00:19:12]a nyugat is változik.

[00:19:12]Hú, annyira dinamikus a világ.

[00:19:16]Szóval ez egy sokkal bonyolultabb és bizonyos szempontból érdekesebb kép ennél.

[00:19:23]Azt hiszem, tudod, hogy ez nagy különbség ahhoz képest, ami gyerekkoromban volt.

[00:19:28]Most már nincs akkora szakadék.

[00:19:28]Úgy értem, Magyarország jobban hasonlít Nyugat-Európára, mint 1989 előtt volt.

[00:19:36]Úgy értem, egyszerűen ez van .

[00:19:38]Hm, ez egy nagyon bonyolult kép.

[00:19:42]Úgy értem, ezért érdekes olyan regényeket írni, amelyek ezt figyelembe veszik, mert ez az a fajta dolog, amit egy regény képes megközelíteni, ööö, mert a regények jók a nagyon bonyolult, árnyalt helyzetekben.

[00:19:57]Igen .

[00:20:00]De amikor Kelet- Európáról beszélünk, akár Nagy-Britanniában, akár máshol, ahol talán kíváncsiak vagyunk az egzotikus magyar gyökereinkre vagy valami hasonlóra.

[00:20:17]Ööö, szerinted vannak tévhitek ebben a kíváncsiságban, vagy abban a módban, ahogyan az van?

[00:20:25]Igen, mármint azt hiszem, valószínűleg vannak.

[00:20:26]Igen.

[00:20:26]Igen.

[00:20:26]Tudod, igen, persze, hogy vannak tévhitek, vannak tévhitek, fordítva is vannak tévhitek, persze, tudod, mármint... Azt hiszem, amikor a magyarok például Angliára gondolnak, biztos vagyok benne, hogy amit gondolnak, az sem teljesen fedi a hely valóságát, szóval mindig vannak ezek a tévhitek, de azt is gondolom, hogy tudod, egy hely kívülről szemlélve mindig hajlamos elmaradni a valóságtól.

[00:20:52]Tudod, az ötlet mindig a hely elképzelése a közelmúltban.

[00:20:57]Ööö.

[00:21:00]Mhm.

[00:21:00]Szóval azt hiszem, igen, úgy értem, a nyugat- európaiak Kelet-Európáról alkotott nézeteit még mindig a kommunista hidegháború korszaka kondicionálja bizonyos mértékig, bár ez kezd kihalványulni, és egy új, új kapcsolat van kialakulóban, és ahogy mondtam, nagyon jelentős, hogy például Angliában több millió lengyel, magyar, román stb.

[00:21:28]ember él.

[00:21:28]Ööö, és tudod, ez nagyon jelentős, tudod, hogy amikor én felnőttem, alig voltak magyarok Londonban.

[00:21:37]Tudod, nagyon szokatlan volt magyarnak lenni Londonban.

[00:21:43]Valószínűleg a Londonban élő kis számú magyarok többsége olyan volt, akik vagy a szüleik érkeztek 1956-ban.

[00:21:48]Tehát ez a nagyon kis közösség egyfajta különleges státusszal rendelkezett a kommunizmus elől menekültként, és nem igazán játszott nagy szerepet az ország egészének képzeletében.

[00:22:03]Míg az utóbbi időben, az elmúlt 20 évben, a Kelet-Európából kiinduló hatalmas migráció miatt.

[00:22:10]Magyarország és a régió többi országa kevésbé egzotikusnak tűnik, mint régen.

[00:22:15]Tudod, ez az ötlet már nem hiszem, hogy egzotikus.

[00:22:19]Mhm.

[00:22:19]hogy gyökereik Európa keleti felében vannak, mert Angliában manapság nagyon gyakori, hogy ilyen emberekkel találkozunk .

[00:22:27]Azt hiszem, ami a legjobban érdekel a kelet-európai felfogással kapcsolatban, az az, hogy az emberek általában, vagy talán te konkrétan, mit gondolnak, hasznosabb lenne Magyarországról vagy a régióról úgy beszélni, mint egy olyan helyről, amely ugyanazon a pályán halad, mint a nyugat-európai országok, csak egy kicsit lemaradva, vagy a felzárkózás folyamatában, vagy mert a világ távolabbi régióit nem ez alapján mérik.

[00:22:59]Nem, tudom, hogy egyáltalán tudom, és tudom, hogy tudom.

[00:23:00]Igen.

[00:23:00]Igen.

[00:23:00]Nem, nem.

[00:23:02]ez a felzárkózó dinamika.

[00:23:02]Úgy értem, szerintem a felzárkózás dinamikája valószínűleg nagyobb... úgy értem, ez az elképzelés nagyobb az emberek fejében itt, mint másokéban.

[00:23:12]Bár tudod, vannak emberek például Angliában, akiket nagyon izgat az a gondolat, hogy Lengyelországnak 2040- ben magasabb lehet az egy főre jutó GDP-je, mint Angliának, vagy valami ilyesmi.

[00:23:26]Szóval ezt az elképzelést, hogy a felzárkózást egy kicsit másképp tekintik egy olyan helyen, mint Anglia.

[00:23:32]A felzárkózás, ha valahol, például Lengyelországnak sikerül utolérnie mondjuk Angliát, Angliában egyfajta kudarcnak számítana a részükről.

[00:23:46]Lengyelország utolért minket, tehát valamit rosszul csináltunk.

[00:23:50]Tehát a dinamika másképp néz ki, mint a másik oldalról nézve.

[00:23:53]Ööö, úgy értem, szerintem ez a fajta megszállottság a felzárkózás, a konvergencia iránt, ööö, nem vagyok benne biztos, mennyire hasznos.

[00:24:04]Tudod, Magyarország például egyértelműen szegényebb, mint Ausztria .

[00:24:09]Úgy értem, tudod, ez tagadhatatlan, és jó lenne, ha Magyarország olyan gazdag lenne, mint például Ausztria.

[00:24:15]Tudod, ebben mindannyian egyetérthetünk.

[00:24:16]De nem ez valami, aminek lennie kellene, ez egy jó eredmény lenne, és bármilyen gazdasági és politikai lépést is tennének ennek elősegítésére, az jó lenne, de ööö, de mint egyfajta felülíró dinamika.

[00:24:29]Igen .

[00:24:34]Nem tudom.

[00:24:34]Nem tudom.

[00:24:35]Szerintem nem feltétlenül egészséges dolog túlságosan megszállottá válni valamivel.

[00:24:39]De azért van ott, mert a társadalmak egyébként annyira hasonlóak, tudod.

[00:24:42]Úgy értem, Bécs és Budapest annyira sok mindenben hasonlítanak egymásra, hogy nyilvánvaló, hogy vonzó ez az összehasonlítás, és az a gondolat, hogy a különbségre kell koncentrálni.

[00:24:54]És tudod, ott van még a kommunista évtizedek okozta károk érzése is, és ez egy olyan ártalom, amit jóvá kell tenni, ami bizonyos értelemben igaz is.

[00:25:05]Ööö, nem tudom.

[00:25:05]Úgy értem, bizonyos értelemben én is kívülálló vagyok ebben a vitában.

[00:25:11]Úgy értem, én... de idén év elején Javval beszélgettünk rólad, és ez egy nagyon érdekes gondolat volt, hogy szégyellni kell vagy szégyellni kell a magyar származásról beszélni.

[00:25:27]Összesen hat éve élek Németországban és Ausztriában, és volt már olyan tapasztalatom, hogy az emberek sajnálkoztak, amikor meghallották, hogy magyar vagyok, én pedig biztos voltam benne, hogy megvan a saját véleményünk a kormánnyal kapcsolatban, de nem kell sajnálni azért, mert magyar vagyok.

[00:25:48]És nem kell feltételezésekbe bocsátkoznod azzal kapcsolatban sem, hogy mik a politikai nézeteim, és hogy talán azok nem annyira progresszívek, mint a tiéd, mert hát nem így megy ez.

[00:25:58]De ezért volt számomra nagyon érdekes, hogy beszéltél arról az elképzelésről, hogy szinte szégyelled az örökségedet.

[00:26:07]És tényleg azon tűnődöm, hogy ez a saját érzésed volt-e, vagy a saját gondolatod, vagy az emberek arra utaltak, hogy... Nem, úgy értem, amit mondanék, az az, hogy helytelen azt mondani, hogy szégyelltem a magyar származásomat, az helytelen.

[00:26:21]Úgy értem, nem ezt mondtam.

[00:26:23]Mert ennek semmi köze nem volt a magyar származásomhoz.

[00:26:26]Én sosem szégyellném a magyar származásomat.

[00:26:31]És akkor ez nem az, nem ezt én mondtam, nem ezt én mondtam.

[00:26:33]Azt mondtam, hogy kínossá vált bármilyen módon Magyarországhoz kötődni az akkori politikai helyzet miatt.

[00:26:44]Úgy értem, tudod, Magyarország általában... különösen azok közé az emberek közé tartozott, akikkel életem során Angliában, Németországban vagy Nyugat-Európában találkoztam.

[00:26:59]Ezek olyan emberek voltak, akik, tudod, olyan területeken dolgoztak, mint a könyvkiadás és a művészetek, és tudod, a régi barátaim és hasonlók, ezek olyan emberek voltak, akik elég egyhangúlag helytelenítették az előző magyar kormányt.

[00:27:13]És természetesen a Magyarországról szóló médiavisszhang Nyugat-Európában az évek során általában véve nagyon negatív volt.

[00:27:21]És azt hiszem, tudod, hogy van egy nagyon fontos különbség, amit meg kell tenni, mert az előző kormány, maga a veteránügyi kormány is szokta azt mondani, hogy mindez a nemi kérdések, a bevándorlók és a többi miatt volt.

[00:27:39]Ööö, de nem az, és persze ez felmerült, ööö, de igazából a domináns dolog inkább az az érzés volt, hogy Magyarország, a magyar demokrácia haldoklik, és hogy Magyarország egyre közelebb és közelebb kerül Oroszországhoz.

[00:27:58]Tudod, ezek a dolgok voltak a domináns aggodalmak, és jogosan, mert ezek problémák voltak, és szégyelltem magam emiatt, tudod, mármint, mert nagyon elszomorítottak.

[00:28:14]Alapvetően nem éreztem magam pozitívan, amikor Magyarországról beszéltem emberekkel Angliában, Ausztriában vagy bárhol máshol.

[00:28:21]Ööö, én csak szomorú voltam amiatt, ami akkoriban Magyarországon történt .

[00:28:28]Ööö, aggódtam, és az emberek, akikkel beszéltem, gyakran a saját médiájukból értesültek róla, ami miatt még rosszabbnak tűnt, mint amilyen valójában volt.

[00:28:40]Szóval, gyakran kerültem olyan helyzetbe, hogy azt mondtam: hát, igazából nem is olyan rossz.

[00:28:46]Tudod, Magyarország nem szó szerint diktatúra.

[00:28:47]tudod, te, de aztán úgy kezdesz beszélni, mintha az Igen-t védenéd.

[00:28:54]Vess.

[00:28:55]Igen.

[00:28:55]Ööö, ha azt állítod, hogy ha azt mondod az embereknek Angliában, hogy hát nem, Magyarország nem diktatúra, akkor azt fogják gondolni, hogy te Orbánt véded?

[00:29:03]Hm, ez volt a kínos és zavarodott helyzet.

[00:29:06]Nem volt az, öhm, a szégyen nem megfelelő szó.

[00:29:10]Soha nem igazán szégyelltem magam emiatt , de voltak negatív érzéseim.

[00:29:14]Nehéz volt egyenesen pozitívnak lenni, pozitívan érezni a Magyarországhoz fűződő kapcsolattal kapcsolatban azokban az években.

[00:29:23]Igen, egyetértek.

[00:29:23]A kínos érzés a helyes, ööö, ööö módja annak, hogy ezt megfogalmazzuk, de ez a te saját nézőpontod volt, függetlenül attól, hogy mások hogyan éreztették veled magad.

[00:29:33]Szóval nem arról van szó, hogy mások különösen éreztették veled az érzéseidet, vagy fokozták azokat.

[00:29:38]Nem, nem.

[00:29:39]Úgy értem, tudják, hogy a probléma az volt, hogy én magam is így éreztem... tudod, én is így éreztem Magyarországgal kapcsolatban, a politikai helyzettel kapcsolatban aggodalmat, aggodalmat, boldogtalanságot és... de tudod, milyen az, ha valaki kritizálja a családodat, akkor te valahogy megvéded a családodat, még akkor is, ha így érzel, még akkor is, ha egyetértesz a kritikájával.

[00:30:07]Érted, mire gondolok?

[00:30:07]Szóval, és ott van az a nagyon, azt hiszem, nagyon nagy volt az a dinamika.

[00:30:10]Szóval, ha olyan emberekkel találkoznék, akik azt mondanák, hogy szörnyű, akkor tudják, Magyarország egy szörnyű diktatúra.

[00:30:15]Ki kellene dobni az EU-ból.

[00:30:16]Úgy értem, az utóbbi években hallani lehetett ilyesmit például Németországban és Ausztriában, és tudod, fájdalmas volt ezt hallani.

[00:30:25]Igen .

[00:30:27]És megpróbálnám megvédeni Magyarországot valamikor, tudod, mármint, persze, mondván, tudod, Magyarország valójában nem diktatúra, és talán a dolgok jobbra fordulnak, de aztán, igen, ahogy mondtam, valahogy azon kapod magad, tudod, hogy ez nem egy túl boldog helyzet volt senki számára, nem hiszem.

[00:30:45]Igen, emlékszem, amikor az EU bizottságának vezetője, Januka, Orbán urat arcon csapta, és azt mondta: „Helló, diktátor.” vagy valami hasonló.

[00:30:52]És anélkül, hogy bármi pozitívat gondoltam volna Orbánról, mégis kínos pillanatnak éreztem.

[00:30:57]Mintha még mindig a miniszterelnököm keveredett volna bele, akit nyilvánosan megaláztak volna.

[00:31:01]Igen.

[00:31:01]Igen.

[00:31:03]Persze, az volt, hogy nem volt jó.

[00:31:05]Erről a bonyolult kínos helyzetről kérdezek, vagyis azért kérdeztem erről, mert a hús-vér emberek esetében, ööö, ez a kulturális elidegenedés is egy kulcstéma.

[00:31:19]és a valahol való felnövés, és odatartozás, vagy nem, nehézségeit – nem közvetlenül politikai módon, biztosan, de másképp.

[00:31:27]A történet egy magyar fiúról szól, aki egy ideig katonaként szolgál Irakban, majd kelet-európai bevándorlóként Londonban rendezi be életét.

[00:31:41]Szóval, mennyire határozza meg számodra az idézet: sehova sem tartozásának élménye ezt a történetet?

[00:31:52]Nos, úgy értem, ez volt az egyik eredeti forrása ennek a történetnek a képzeletemben, ha úgy tetszik.

[00:31:57]Öhm, amikor elkezdtem írni, már néhány éve Magyarországon éltem .

[00:32:08]És így, szóval valahogy elkezdtem elveszíteni a kapcsolatot Londonnal.

[00:32:11]Kezdtem úgy érezni, hogy már nem vagyok olyan, tudod, akit bensőséges, mindennapi kapcsolatban tart Londonnal.

[00:32:20]Természetesen, ugyanakkor bizonyos mértékig mindig külföldi leszek Magyarországon.

[00:32:28]Talán az a fő oka, hogy nem beszélem jól a nyelvet .

[00:32:30]De bármi is az ok, szerintem ez a helyzet.

[00:32:33]Szóval, szóval én magam is kicsit megosztottnak vagy szakadtnak éreztem magam e két hely között.

[00:32:40]És egy olyan könyvet akartam írni, ami valahogyan foglalkozik ezzel az érzéssel, vagy legalábbis magában hordozza azt az érzést, ami részben Magyarországon, részben Angliában játszódik.

[00:32:52]Szóval igen, az a személyes érzés fontos volt a könyv kezdeti koncepciójában, azt hiszem.

[00:32:58]Igen, ez egy könyv erről az Ishtvan nevű férfiról, aki... ööö, ööö, ahogy mondtam, Magyarországon nőtt fel.

[00:33:10]Végül bevándorlóként teremti meg magának az életet Angliában.

[00:33:12]És ez az elképzelés, hogy több helyhez kötődünk, de ugyanakkor bonyolult kapcsolataink is vannak több hellyel, problémát jelent az önmagunk megtalálásában.

[00:33:28]Szerinted ez talán nem is annyira csak neked szól, hanem Fortannak is?

[00:33:32]Úgy találod, hogy ez csupán egy bonyodalom és egy megoldandó probléma, vagy valami olyasmi is, amiből profitál, és ami erőforrásként szolgálhat számára?

[00:33:45]Szerintem mindenképpen van valami, aminek vannak pozitív oldalai is.

[00:33:47]Úgy értem, tudod, a saját személyes esetemben már megbékéltem ezzel.

[00:33:54]Nem tudom, szóval nem igazán élem meg ezt problémaként vagy teherként.

[00:33:58]Hm, elfogadtam, hogy ez az életem rendje, és ez így van jól.

[00:34:05]Úgy értem, nekem semmi bajom nincs vele.

[00:34:07]Ööö, és azt hiszem, Ishistran is hasonló következtetésre jut a végén.

[00:34:12]Tudod, hangsúlyoznom kell, hogy Irán élete és az én életem szinte semmilyen hasonlóságot nem mutatnak egymással a tényleges események tekintetében .

[00:34:20]De igen, úgy értem, a és és természetesen ő is hasonló helyzetben van a mi helyzetünkben, még a szóban forgó országokkal való helyzetünk értelmében is, tudod, ez is nagyon más.

[00:34:29]De igen, azt hiszem, ez az én hibám, én semmilyen módon nem tapasztalom ezt problémának.

[00:34:38]És számomra, mint író számára, úgy gondolom, hogy ez pozitív dolog lehet.

[00:34:44]Biztosan lehetnek pozitív um hatásai, mert gondolom, pont az a fajta um miatt van, mint a fokozott megfigyelés olyan helyeken, amelyek egyfajta ismeretlen éllel rendelkeznek.

[00:35:02]Emlékszem, ez majdnem olyan, mint egy metafora arra, amiről beszélek.

[00:35:06]Emlékszem, amikor gyerekként Magyarországra jöttem , apámmal és magyar családjával ültem szobákban, és sok beszélgetés hangzott el magyarul, amit nem igazán értettem.

[00:35:19]De ez azt jelentette, hogy az emberek kommunikációs viselkedésének más aspektusaira kellett koncentrálnom, mint például a hanglejtés vagy a gesztusok, vagy hogy hova akartam nézni .

[00:35:31]Szóval, alapvetően azt mondom, hogy az, hogy nem értettem a nyelvet, sokkal jobban ráhangolódtam más viselkedési és kommunikációs formákra.

[00:35:39]És ez egyfajta metafora arra, amiről beszélek.

[00:35:44]Hogy ha egy ismeretlen helyzetben vagy, olyan dolgokat fogsz látni, amiket az emberek, akik teljesen ismerősek a helyzettel, nem.

[00:35:54]A regény fogadtatásának nagy része rávilágít arra, hogy Ishtwan mennyire sodródó karakter, aki ritkán hoz igazán önálló döntéseket.

[00:36:06]A fogadtatás részeként a könyvet Alber Camu előnyeihez hasonlították e sodródás miatt, és nem vagyok benne biztos, hogy ezt az összehasonlítást teljes mértékben elfogadnád, de amire kíváncsi vagyok, az az, hogy megtapasztal-e ezt a szexuális kapcsolatot, amit nagyon is bántalmazásnak lehet tekinteni.

[00:36:29]Javítóintézetbe kerül, katona lesz Irakban, bevándorló lesz, és mindig olyan, mintha ezek soha nem lettek volna igazán az ő döntései, vagy soha nem lenne olyan helyzetben, ahol erős preferenciái lennének azzal kapcsolatban, hogy mi kellene történjen.

[00:36:45]Szóval, először is, egyetértesz ezzel a jellemzéssel, és miért fontos Ishtan karakterében és ebben a történetben, hogy inkább sodródik, mintsem... nos, igen, úgy értem, szerintem egyfajta passzivitás eltúlozható... tudod, úgy érzem, néha eltúlzott, szóval szerintem igen.

[00:37:04]Tudod, hogy megmutatja a cselekvőképességét.

[00:37:08]Úgy értem például, hogy az ő döntése kell, hogy legyen, hogy Londonba menjen, tudod, hogy ez nem mi... az a tény, hogy a döntés a könyv két fejezete között esik, és nem látjuk, hogy ő hozza meg a döntést, lekicsinyli a cselekvőképességet, gondolom, de mégis, az ő döntésének és cselekvőképességének kell lennie, hogy ezt tegye... és a könyv számos más pontján is... úgy értem, nagyon határozott cselekvőképességet mutat, gyakran fizikai cselekvés formájában ölt testet, gyakran nem előre megfontolt vagy átgondolt, de olyan módon, ami nem zárja ki a cselekvőképességből.

[00:37:48]Szóval igen, szerintem ezt lehet túlzásba vinni.

[00:37:50]Mindezek után a könyv, azt hiszem, részben arról szól, hogy milyen az élet, mindenki életét olyan dolgok alakítják, amiket nem tud irányítani, rajtuk kívül álló erők, véletlenszerű események.

[00:38:06]Szóval igen, van egyfajta érzés, hogy a könyv valójában a szabad akarat és az önrendelkezés kérdéséről szól, és arról, hogy milyen mértékben létezik a szabad akarat és az önrendelkezés, és milyen mértékben határozzák meg az életünket, és úgy értem, a saját válaszom az lenne, hogy talán kevésbé határozzák meg az életünket, mint gyakran gondoljuk.

[00:38:30]És tudod, érdekes volt, amikor felsoroltad az Ishvran családot Ishvan életének főbb eseményeiként .

[00:38:37]Úgy értem, igen, azért, mert társadalmilag kicsoda, az elején korlátozottak a választási lehetőségei, tudod, egy korlátozott végzettségű ember esetében, aki végül kiköt, tudod, nyilvánvalóan a történtek miatt, és egyfajta fiatalkorúak börtönébe kerül.

[00:38:56]És úgy értem, hogy a tanulmányai elég tönkrementek.

[00:39:02]Tudod, hogy korlátozottak a választási lehetőségeik .

[00:39:03]Szóval, szóval valami olyasmi, mint a hadsereg, vagy aztán Angliába menni, és kidobóként és biztonsági őrként dolgozni.

[00:39:08]Nem volt annyi más választása.

[00:39:14]Tudod, az az elképzelés, hogy mindenkinek hatalmas választéka van, amiből választhat, az sem egészen helytálló .

[00:39:21]Egy másik nagy, uh uh tényező, ami mindig formálja az életet, és ez is valami, amit a fogadtatás kiemelt, a különféle fizikai találkozások .

[00:39:37]Szóval szerinted mi általában, az emberek általában nem is vesszük észre, mennyire alakítják az életünket a fizikai találkozások és a testi élmények, vagy talán általában a férfiak, vagy talán általában a sodródó karakterek, vagy talán olyan emberek, akiknek ez a bonyolult viszonyuk a valahová tartozáshoz, vagy ki kicsoda?

[00:40:00]Csupa ember, vagy csak emberek?

[00:40:03]Azt mondanám, hogy mindenki az.

[00:40:04]Úgy értem, én nem igazán látom Istrant, hanem egy meglehetősen normális srácnak.

[00:40:11]Nem tartom Istrant valami különös embernek.

[00:40:13]Szóval, tudod, a dolgok, amikről beszélünk , úgy látom, hogy azok az én fejemben is érvényesek, tudod, szinte mindenkire vonatkoznak.

[00:40:24]Öhm, és a fizikalitás is.

[00:40:26]Úgy értem, azt hiszem, tudod, hogy két aspektusa van annak, hogy miért nem fordítunk gyakran túl sok figyelmet életünk fizikai mivoltára.

[00:40:37]Az egyik az, hogy annyira magától értetődőnek vesszük.

[00:40:39]Tudod, hogy fizikai testek vagyunk, és az életünkkel kapcsolatos szinte minden ebből fakad.

[00:40:47]Tudod, hogy mit akarunk, mit nem akarunk, mit szeretünk, mit nem szeretünk, mit keresünk, mindez végső soron szorosan összefügg a fizikummal.

[00:40:56]De annyira magától értetődőnek vesszük ezt, hogy szinte bele sem gondolunk.

[00:41:01]És azt hiszem, ez az oka annak, hogy a regényekben, különösen a regényekben, öm, még kevésbé hangsúlyos, tudod, és a regények gyakran inkább pszichológiaként, elméként fogják fel a szereplőket , öm, elég nagy mértékben.

[00:41:18]És ebben a könyvben a szereplőket elsősorban testekként akartam elképzelni.

[00:41:25]De tudod, ez nem azt jelenti, hogy nincs pszichológiájuk.

[00:41:30]Ez nem azt jelenti, hogy nincs eszük.

[00:41:31]Nem az egyik vagy a másik választásáról van szó.

[00:41:33]Mindkettő nyilvánvalóan létezik.

[00:41:33]Ööö, és valójában, ahogy korábban is mondtam, amikor Samuel Peepsről beszéltünk, valahogy egységet alkotnak.

[00:41:45]Sőt, igazából nem is olyan könnyű őket egymástól elválasztani.

[00:41:49]A fizikai és érzelmi, az intellektuális, ami az elmével, a testtel kapcsolatos.

[00:41:55]Ez egy mesterséges megkülönböztetés, amivel el akarják választani őket.

[00:41:56]És ami annyira csodálatos Peepsben, az az, hogy ő nem, és ő benne, az írásaiban és a saját életéről szóló beszámolójában ezek a dolgok mind valahogy össze vannak masszívodva.

[00:42:06]Ööö, és a teszt során élőben próbáltam megalkotni a létezés egy olyan képét, amelyben nincs éles határvonal az elme és a test között.

[00:42:22]És ezek a tapasztalatok, amiknek tényleg közük van a fizikai testhez, néha nagyon negatív módon alakítják az ember életét, vagy alapvetően problémákat okoznak neki, vagy talán még azt is problémaként éli meg, hogy tennie kell valamit a testével.

[00:42:53]De más pillanatokban, ööö, ez egyben lehetőségként is felbukkan, például amikor végül bejut a londoni felsőbb társaságba, ez azért van, mert alapvetően valamilyen módon a vágy tárgya .

[00:43:09]Szóval mit gondolsz, mit kellene látnunk Ishtan életében, ahogy fizikai élmények alakítják?

[00:43:19]Ez egy korlátozás?

[00:43:21]Ez egy lehetőség?

[00:43:21]Ez mindkettő?

[00:43:24]Nos, mindkettő, és ez egyszerűen egy tény, amit el kell fogadni, tudod, és ahogy mondom, nem csak Istranról van szó.

[00:43:28]Úgy értem, azt hiszem, ez mindenkire vonatkozik.

[00:43:30]Szóval, úgy értem, nyilvánvalóan korlátozó tényező a test léte, tudod.

[00:43:35]Úgy értem, ez az, de mivel ezek vagyunk, tudod, ez az, vannak benne pozitív dolgok is.

[00:43:43]Szóval, öm, ahogy mondod, Istran, a könyv összes fontosabb narratív mozzanata valami nagyon fizikai dologgal kapcsolatos.

[00:43:54]Ööö, valami szex vagy vágy vagy erőszak és harag, tudod, mármint ezek, tudod, ezek a dolgok határozzák meg azokat a főbb pillanatokat, ahol a narratíva , tudod, így vagy úgy halad.

[00:44:09]És persze, hogy ez nem véletlen.

[00:44:12]Úgy értem, ez ahhoz az elképzeléshez kapcsolódik, hogy a könyv a fizikai megtapasztalásról akar szólni, és igen, szóval azt hiszem, ez valami olyasmi, amit eléggé alábecsülnek, ha tetszik az az elképzelés, hogy az életünket egyszerűen ez a fizikai határozza meg, és ha úgy gondolunk rá, mint egy folyamatra, amelynek során racionális döntéseket hozunk a dolgokról, és ez a lényeg, hogy szerintem ez egyáltalán nem igaz.

[00:44:43]Szerintem a döntéseket sokkal inkább egyfajta végső soron fizikai dolog vezérli, és gyakran a racionális döntés érzését visszavetítjük, hogy igazoljuk a történteket vagy a választásainkat, ezért is kell ezeket a jeleneteket igazán explicit és szemléletes módon leírni.

[00:45:10]Igen, természetesen.

[00:45:10]Nem, nem, pontosan úgy értem.

[00:45:10]Úgy értem, hogy ez szükséges.

[00:45:12]Úgy értem, az ilyen szexuális jelenetek, mint a könyvben, és az erőszakos pillanatok is, tudod, ezek szerves részét képezik a cselekménynek.

[00:45:22]Nem ők a cselekmény, hanem ők a lényeg.

[00:45:26]Szóval, nagyon fontos volt őket nagyon konkrétan leírni.

[00:45:31]Érdekes, hogy az agressziót és az erőszakot is említetted a fizikai találkozások részeként a szexualitással együtt, mert ez a kettő néha összefonódik.

[00:45:47]Igen.

[00:45:47]Teljesen.

[00:45:47]Igen.

[00:45:47]Igen.

[00:45:47]Nem.

[00:45:47]Nem.

[00:45:48]Pontosan.

[00:45:48]Úgy értem, én sem tennék éles különbséget a kettő között.

[00:45:51]Igen.

[00:45:51]Ez Bodor magyar költő és irodalomkritikus egyik megfigyeléséhez kapcsolódik, amelyre egy podcastban rámutatott, hogy Ishtwan szexualitás-értelmezésében gyakran van egyfajta agresszió, és néha vagy nagyon gyakran dühös azokra a partnerekre, akikkel szexuális kapcsolatot létesít.

[00:46:20]Szóval mintha a szex mindig is a hatalmi dinamikához kötődne.

[00:46:23]Á, nem mindig, nem mindig.

[00:46:27]Úgy értem, azt hiszem, tudod, hogy a könyvben szereplő különféle szexuális találkozások és kapcsolatok mind különbözőek és specifikusak.

[00:46:35]Remélem, ezt próbáltam én is elérni.

[00:46:36]Szóval, tudod, különösen a könyv első felében sok mindenről tudunk, amiről tudod, hogy hatalmi dinamika van az első fejezetben.

[00:46:45]Ez egy nagyon egyértelmű hatalmi dinamika, és ezzel visszaélnek.

[00:46:49]A hatalmi dinamikát visszaélik.

[00:46:49]Úgy értem, a „a szomszéd által” karakter, ami egyfajta bántalmazásnak minősül, és tudod, hogy ez erkölcsileg és etikailag nagyon problémás.

[00:46:59]Ööö, és persze, amikor először elkezdi a kapcsolatot Helennel Londonban, ööö, van egy nagyon határozott hatalmi dinamika, ami a pénzhez, a társadalmi hatalomhoz, a társadalmi státuszhoz kapcsolódik, de azt hiszem, később a Helennel való kapcsolat valami egészen mássá válik, és így alakul, de azt hiszem, ez is tükrözi a valóságot.

[00:47:20]Úgy értem, a dolgok folyamatosan változnak, fejlődnek.

[00:47:24]Ööö, azt hiszem, a rövid viszonya, amit Mrs.

[00:47:26]Shimansskyval folytat a könyv későbbi részében, a legnyilvánvalóbb példa arra, hogy a harag és a szex hogyan olvad össze szinte ugyanabban a dologban, vagy az egyik a másik kifejeződése.

[00:47:43]Ööö, szóval minden más.

[00:47:46]Minden konkrét.

[00:47:48]Nem szeretném, ha valójában nincsenek általánosítások, vagy veszélyes lenne általánosítani ezekről a dolgokról, mert a könyvben nagyon gondosan igyekeztem minden dolognak a saját, specifikus minőségét adni.

[00:48:01]Azt is mondtad a könyv nyelvezetéről, hogy nem akartál egy olyan karaktert, aki túlmagyarázza magát, és a narráció ebben a tekintetben hasonlít magához Ishtwanhoz a könyvben.

[00:48:19]Maga a könyv nem magyarázza túl magát, és szeretnék többet megtudni a gondolataidról arról, hogy mi a baj azzal, ha túlmagyarázzuk magunkat.

[00:48:26]Nos, elvileg semmi, de ennél a könyvnél tényleg a fizikai aspektusra kell összpontosítani.

[00:48:33]Tudod, mi van, ha úgy döntesz, hogy a karaktereidet elsősorban testként szeretnéd bemutatni, és csak utána, ha úgy tetszik, elméként és pszichológiaként.

[00:48:47]Akkor egy szereplő, aki verbálisan magyarázza el magát az olvasónak, le fogja rontani ezt az elképzelést, mert az a szereplő elmévé, pszichológiává, verbális konstrukcióvá válik az olvasó képzeletében.

[00:49:01]Ez elvonja a figyelmet a fizikai valóságról.

[00:49:06]Nálam pont ez volt a probléma.

[00:49:08]Ezért volt fontos ennél a könyvnél, ahol a fizikai aspektust ennyire hangsúlyossá akartam tenni, hogy egy olyan főszereplő legyen, mint Ishtran, aki nem fordítja meg a dolgokat azzal, hogy folyamatosan a gondolatairól beszél.

[00:49:23]Hát, vannak gondolatai.

[00:49:27]Biztos vagyok benne, de nem mindig vagyunk velük egy időben.

[00:49:31]és ööö, a fizikai megjelenése legalább annyira kiemelkedő.

[00:49:38]Azért kérdezem ezt, mert ööö, az az elképzelés, hogy olyan embernek kell lennie, aki kapcsolatban van az érzelmeivel, akinek mindig van egy igazán racionális érzéke vagy képessége arra, hogy racionalizálja, amit érez és miért.

[00:49:54]Ez, ööö, valószínűleg egy ideál, amit néha felmagasztalnak, vagy valami, amit úgy ábrázolnak, hogy milyennek kellene lennünk mindannyiunknak, és a regények is néha így beszélnek a szereplőikről .

[00:50:11]Szóval szerinted amikor ezt tartjuk az egyetlen módnak az érettségre, vagy az érzelmeinkhez való egészséges viszonyulásra?

[00:50:22]Szerinted valami hiányzik ebből az ötletből ?

[00:50:26]Nézd, nagyjából egyetértek ezzel.

[00:50:29]Azt hiszem, talán azt is mondhatnánk, hogy az önismeret jó dolog.

[00:50:31]Tudod, tisztában kell lenni azzal, hogy milyen hatással vagy másokra, hogy milyen érzéseket váltanak ki belőled mások, hogy legyen valami elképzelésed arról, hogy miért lehetnek ezek a helyzetek.

[00:50:47]Tudod, ezek mind nyilvánvalóan jó dolgok, és valószínűleg boldogabbá tesznek, és kellemesebbé tesznek téged is.

[00:50:54]Ööö, szóval ez mind jó, de szerintem ennél egy kicsit bonyolultabb is a dolog .

[00:51:02]Amit a dolgokról érzünk, az nem az, hogy nincs valamiféle fajta, hanem hogy nem létezik valami, mint egy tárgy, aminek tudatában lehetünk .

[00:51:12]Ez sokkal homályosabb, kétértelműbb és változóbb, és tudod, homályosabb annál.

[00:51:19]Szóval szerintem el lehet túlozni, hogy mennyire tudhatjuk ezeket a dolgokat.

[00:51:25]És azt hiszem, ha racionális, verbális képeket alkotunk erről, akkor mi magunk is a foglyaivá válhatunk ezeknek a képeknek, azoknak az ötleteknek, tudod, ezeknek az ötleteknek, tudod.

[00:51:41]Ha van egy beszámolónk magunkról, akkor vigyáznunk kell, hogy ne higgyünk teljesen ebbe, és ne kezeljük ezt abszolút igazságként sem, tudod, azt hiszem, én is ezt mondanám róla, és ez így van.

[00:51:54]Nem úgy van, hogy nincs, nincs olyan, hogy nincs egy probléma, amire van megoldás.

[00:51:58]Ez sokkal bonyolultabb, mint ami folyamatban van.

[00:52:01]Ez egy soha véget nem érő folyamat, tudod.

[00:52:05]Szóval igen , nagyrészt egyetértek azzal a pozitív elképzeléssel, hogy hogyan kellene gondolkodnunk, önismerettel rendelkeznünk, és ezen keresztül másokkal kapcsolatba lépnünk, ennek az önismeretnek a fényében.

[00:52:19]De tudod, a gyakorlatban ez rendkívül bonyolult, és nincs megoldás a problémára.

[00:52:27]Nem ez a helyes, nem igazán értem, hogy ez nem így van.

[00:52:29]A magyar fordítójuk, Andre Borabash szintén kiemelte Texasnak, hogy a fizikai kapcsolatok kialakítása és fenntartása sokkal könnyebbnek tűnik személyesen.

[00:52:40]Talán nem is csak mindegyiküknél, de egy regény világában könnyebbnek tűnik, mint érzelmi kötelékeket kialakítani.

[00:52:49]És arról is beszéltünk, hogy mindenkinek a saját érzelmi világa valahogy elérhetetlen.

[00:52:54]És egyesek úgy értelmezték, hogy ez elsősorban a férfi léttel kapcsolatos, és ez egy kommentár arról, hogy a férfiaknak nincsenek eszközeik, vagy nem kapják meg az eszközöket az érzelmeik kezelésére.

[00:53:07]De ez valami olyasmi, amit túl lehet hangsúlyozni, vagy elsősorban a férfi létedhez kapcsolódik?

[00:53:16]Hát, úgy értem, ööö, szerintem lehet ezt túlhangsúlyozni, de talán van benne egy kifejezetten férfias aspektus is.

[00:53:20]De hát, megint csak azt mondanám, hogy kicsit vitatkoznék az eszközökkel kapcsolatos elképzeléssel.

[00:53:27]Úgy értem, hogy ez egy nagyon férfias kép bizonyos szempontból, nem igaz?

[00:53:30]Megkapod az eszközöket, és akkor minden rendben lesz.

[00:53:33]És ha egyszer megvannak ezek az eszközök, akkor mindent megtehetsz.

[00:53:38]Nem igazán így van.

[00:53:38]Úgy értem, nem arról van szó, hogy eszközöket adnak, és utána minden rendben van.

[00:53:42]Ez egy folyamatos önismereti folyamat kérdése, aminek egyfajta dinamikusnak kell lennie, mert te változol, és minden állandóan változik.

[00:53:54]Tehát, ha van egyfajta statikus képed a dolgokról, akkor az nagyon gyorsan elavulttá válik.

[00:53:59]Mindegy, nem igazán emlékszem, mi volt a konkrét kérdés, de azt hiszem, Istran érzelmi kötelékeket alakít ki a könyvben.

[00:54:11]Szerintem ez is fontos.

[00:54:13]Tudod, azt hiszem, hogy a végére közte és Helen között elég erős érzelmi kötelék alakult ki.

[00:54:18]Szerintem nagyon erős érzelmi kötelék fűzi a fiához.

[00:54:22]Szerintem erős érzelmi kötelék fűzi az anyjához.

[00:54:23]Szerintem tudod, hogy nem Ishtistranról van szó, ezt igazán szeretném hangsúlyozni, és itt talán eltávolodunk Camu világától, ahogy mondtad, sokan felvetették ezt, de Istran nem igazán olyan, mint egy hős egy kívülállóban vagy egy Camu-regényben, mert, ööö, mert jelentőségteljes érzelmi kötelékeket alakít ki, és tudod, azt hiszem, ez is része az ő világának.

[00:54:53]Az a tény, hogy nem teszi, tudod, visszavezet a verbalizáció fogalmához.

[00:54:58]Az a tény, hogy nem mondja el az olvasónak, hogy érzelmi kötelékek alakultak ki közöttem, létezik-e ezek az érzelmi kötelékek, ha nem mondjuk ki hangosan ?

[00:55:13]Természetesen.

[00:55:13]Tudod, úgy értem, az érzelmi kötelékek nem attól függenek, hogy kimondják-e őket .

[00:55:17]Hogy léteznek.

[00:55:17]Úgyis léteznek .

[00:55:20]És azt hiszem, a könyv egy kísérlet arra, hogy leírja és ábrázolja azokat az érzelmi kötelékeket, amelyek léteznek anélkül, hogy nagyon-nagyon jelentős mértékben szavakba öntenék őket.

[00:55:31]Igen.

[00:55:31]Szóval, szóval azt hiszem, hogy a könyv bármilyen olyan leírása, ami Ishtrant egyszerűen érzelmileg üresnek, satnyanak vagy torznak ábrázolja, helytelen.

[00:55:44]Én ezzel nem igazán értek egyet .

[00:55:46]Szerintem ennél bonyolultabb a dolog .

[00:55:48]És sokkal inkább arról van szó, hogy nem tudja szavakba önteni vagy könnyen artikulálni ezeket, de szeretnék egy kicsit a férfiasság témájánál maradni .

[00:56:02]És valami, ami, ööö, szintén érdekes volt számunkra megfigyelni a könyvben, az az, hogy ööö, több esetben is mit jelent számára férfinak lenni.

[00:56:14]nem a férfiasság jeleként az ex külsőleg, mások által definiált számára.

[00:56:20]Ööö, azt mondják neki, hogy férfi vagy az első szexuális együttlét után, vagy van ez a beavatási rituálé ivás és dohányzás által.

[00:56:32]Egy másik ponton ott van a londoni elit megfigyelhető férfiképe, amelyben várhatóan részt vesz.

[00:56:44]Ez alapvetően azt jelenti, hogy ahogy a különböző társadalmi rétegek között mozog , úgy a különböző férfiképek között is mozog .

[00:56:54]Igen.

[00:56:54]Igen.

[00:56:54]Igen.

[00:56:54]Határozottan.

[00:56:54]Igen.

[00:56:54]Azt hiszem, igen .

[00:56:56]Azt hiszem, igen.

[00:56:57]Észreveszi, hogy ööö, kétségtelenül van ösztöne rá, mert tudod, hogy valójában egy ideig valahogy boldogul a londoni gazdagok világában.

[00:57:07]Tudod, sikerül neki valahogy életképes módon a részévé válnia.

[00:57:12]És, öm, teljesen helyénvaló rámutatni, hogy a könyvben különböző kontextusokban léteznek ezek a különböző, öm, maszkulinitás-felfogások .

[00:57:26]Szóval igen, igen, ez valami, ami benne van a könyvben.

[00:57:29]Szerintem nem ez a könyv fő témája.

[00:57:32]Számomra a férfiasság nem az, amiről ez a könyv szól, de kétségtelenül jelen van.

[00:57:36]Ööö, és igen, ez egy fontos része a dolognak .

[00:57:40]A férfiasság különböző felfogásai különböző kontextusokban, legyen szó akár a magyar hadseregről, akár Angliában a nagyon gazdag emberek között élőkről , a férfiasságnak különböző kódjai vannak.

[00:57:53]A férfiasság különböző jeleken keresztül nyilvánul meg.

[00:57:55]Meglepődtél, hogy a könyved fogadtatásában a legtöbben a férfiasságról szóló kommentárként próbálták értelmezni?

[00:58:08]Nem, nem lepődtem meg.

[00:58:08]Úgy értem, kicsit csalódott voltam, de teljesen nem lepődtem meg.

[00:58:11]Hm, én sem csalódtam igazán.

[00:58:14]Úgy értem, az emberek beszélhetnek arról, hogy örülök, ha egyáltalán beszélnek a könyvről, de ööö, tudom, hogy azt hittem, hogy talán így van .

[00:58:22]Valójában voltak olyan esetek, amikor a „ maszkulinitás” szó csak egyszer szerepel a könyv végső részében, és volt még néhány olyan eset, amikor maga a szó megjelent, ezeket eltávolítottam, hogy megpróbáljam lebeszélni az embereket arról, hogy túlságosan a maszkulinitás szempontjából gondolkodjanak róla.

[00:58:41]De, öhm, és igazság szerint a könyvről szóló angol nyelvű kritikák közül sok konkrétan rámutatott, hogy ez nem egy olyan könyv, ami csak a férfiasságról szól.

[00:58:52]Öhm, szóval tudod, hogy nem úgy van, mintha a könyvet csak úgy fogadták volna, mint egyfajta egyezményt a férfiasságról, ööö, ami jó.

[00:59:04]Sok szó esett már róla, de ez így van jól.

[00:59:05]Valóban vannak más kulcsfontosságú szempontok is, még ha csak a különböző társadalmi aspektusokat is figyelembe vesszük, amelyekkel kapcsolatban kérdéseket vetsz fel, vagy amelyeket valamilyen módon ábrázolsz.

[00:59:17]Ez nem csak férfiasság.

[00:59:19]Ez társadalmi mobilitás is, ha úgy tetszik, ahogyan beszivárogsz különböző osztályokba, és beszivárogsz egy magasabb társadalmi osztályba.

[00:59:32]Arra gondoltunk, hogy néha agresszív cselekedetnek is érződik, vagy valami olyasminek, amit a vágy és az uralkodás utáni vágy jellemez.

[00:59:49]Ha megengeded, hogy ez a szó áthatoljon valamin, amihez korábban nem volt hozzáférésed, még valahogyan sem hasonlóan a néha látható fizikai találkozásokhoz .

[01:00:01]Igen.

[01:00:01]Igen.

[01:00:01]Úgy értem, hát, biztosan állítanám.

[01:00:04]És ez én voltam, tudod, ez volt a gondolataim része, amikor a könyvet írtam.

[01:00:09]Igen.

[01:00:09]Úgy értem, szerintem a fizikum a fontos.

[01:00:14]Tudod, miért kell egy olyan könyvet írni, amiben ekkora hangsúly van a fizikai valóságon?

[01:00:20]Mert azt hiszem, nagyon fontos megérteni, hogy ez mennyire központi szerepet játszik a létezésünkben, tudod, ezért azt mondanám, hogy még a társadalmi struktúráink és kapcsolataink is bizonyos fizikai dolgokban, konkrétan bizonyos fizikai ösztönökben és vágyakban gyökereznek.

[01:00:44]Szóval igen, azzal, amit mondtál, teljesen egyetértek, és azzal, hogy nincs éles határvonal a szexuális vágy és a magasabb társadalmi státusz utáni vágy között, ami mindenkit valamilyen mértékben ösztönöz.

[01:01:06]Tudod, hogy a két dolog valahogy összefügg, biztos vagyok benne.

[01:01:12]Szeretnék kérdezni, ööö, utolsó témaként, egy kicsit többet erről a nyelvről, amit egyszerűnek, simanak vagy, ööö, díszítettnek, díszesnek írtak le.

[01:01:26]Talán eszünkbe jutott, hogy említetted a beszédedben az uh-n, amikor a magyar író Nobel-díjat nyert, és mégis te voltál az.

[01:01:39]A lényeg az, hogy valóban van két magyar kötődésű író, akik rangos díjakat nyertek az elmúlt évben.

[01:01:48]az összehasonlítás mintegy hívogatja vagy készségesen kínálja magát.

[01:01:54]Krisztus esetében pedig úgy tűnik, a díj részben pontosan azt ismerte el, hogy nyelvezete a soha véget nem érő mondatokkal valamiféle meditatív állapotba hozza az olvasókat.

[01:02:09]És az írásstílusa valóban intenzív figyelmet igényel, és meghozza azt a döntést, hogy ezt várja el az olvasójától is, ami nemcsak a profiknak, hanem általában az úgynevezett figyelemválságnak vagy a csökkenő figyelmi időtartamnak is ellentmond, amivel gyakran szembesülünk.

[01:02:38]És úgy tűnik, ez befolyásolta a könyved minimalista nyelvezetét .

[01:02:45]Igen .

[01:02:46]Úgy értem, igen, talán.

[01:02:49]Úgy értem, a nyelvezet, ami a könyv ezen stílusa mögött álló fő motivációk mögött áll, ööö, tudod, nem azok voltak, tudod, nem azt mondtam, hogy olyan könyvet kell írnom, ami az emberek szűkös figyelmi tartományával foglalkozik.

[01:03:02]Ha igen, az mellékhatásként jelentkezik, az nagyszerű.

[01:03:07]De ööö, mármint a könyv stílusát inkább a... mármint részben a jellemrajzok határozták meg .

[01:03:14]A stílus tükrözi azt a karaktert, amelyről tudod, hogy a karakter megalkotásának része.

[01:03:17]Öhm, részben a stílus célja, hogy fokozza a könyvben történtek érzelmi hatását.

[01:03:29]Szerintem az egyszerű, visszafogott, kissé távolságtartó stílus valójában azt jelenti, hogy amikor érzelmi hatású dolgok történnek, azok talán erősebben tudnak hatni, mint ha nyilvánvalóbb érzelem- és hatáskeltési törekvéssel lennének megírva.

[01:03:47]Tehát ezek voltak a fő okok a könyv stílusának megválasztása mögött .

[01:03:53]Ööö, de igen, az igaz, hogy a könyv nagyon könnyen olvasható.

[01:03:56]Bizonyos értelemben nagyon átlátszó.

[01:03:58]Az a helyzet, hogy a mondatok többnyire nagyon rövidek.

[01:04:02]A szókincs többnyire meglehetősen szűk választékot kínál .

[01:04:08]Szóval Szóval igen, könnyen olvasható.

[01:04:12]De öhm, én ezt nem látom problémának.

[01:04:14]Ha bármi, akkor ezt jó dolognak látom .

[01:04:18]Nem, határozottan nem, határozottan nem jelent problémát.

[01:04:20]Ez az, ööö, ööö, csak ööö... Igen , de igaz.

[01:04:22]Úgy értem, teljesen jogos, amit mondasz.

[01:04:25]A stílusbeli különbség Krashna Horai-hoz képest óriási.

[01:04:30]Igen.

[01:04:30]És ez, ööö, felvetette bennem ezt a kérdést, hogy te is arról beszélsz, hogy egy írónak hogyan kell bizonyos esetekben figyelnie – talán azért, mert téged is ugyanerről a témáról kérdeztek –, és figyelembe veszed, hogy az olvasók különböző módon tudnak figyelni.

[01:04:54]Tehát, bár megbeszéltük, hogy a könyv nyelvezete a főszereplő jellemzésének része, és valójában a narrátor hangzása is egy kicsit Ishtvanra hasonlít, és ez a fő tényező, de kíváncsi vagyok, mit gondol, milyen szerepet játszhat az irodalom a figyelemválságban?

[01:05:18]Mennyire kell alkalmazkodnia, vagy mennyire kell határozottan ellenállnia?

[01:05:20]Nem hiszem, hogy ez egyáltalán tudna ellenállni.

[01:05:24]Úgy értem, azt hiszem, hogy az irodalomról, amin csak írott regényeket értek, alapvetően itt beszélünk.

[01:05:31]Szerintem ennek valahogyan következnie kell, tudod, ez a társadalom terméke.

[01:05:36]Ez a kultúra terméke.

[01:05:38]Tehát, ahogy a kultúra változik, úgy kell változnia.

[01:05:42]Ahogy a nyelv változik, úgy kell változnia.

[01:05:44]Tudod, ez minden, amit tudsz.

[01:05:46]Szerintem ha nem, ha nem növekszik organikusan, és nem fejlődik ki az általánosan létező kultúrából, akkor már nem lesz élő dolog.

[01:05:59]Szerintem élő és organikus kapcsolatban kell lennie mind a kultúrával, mind a nyelvvel, az adott kultúra beszélt nyelvével, szóval szerintem ez nem kérdés, hanem szerintem ez nagyon természetesen történik, tudod, ez csak azért történik, mert maguk az írók is ennek a kultúrának a részét képezik.

[01:06:21]Szerintem a lényeg bizonyos értelemben az, hogy ne legyünk túlságosan öntudatosak ezzel kapcsolatban.

[01:06:24]Szerintem az, hogy önbizalommal azt mondom, hogy ellen kell állnom valaminek, eleve nem feltétlenül egészséges hozzáállás .

[01:06:31]Ööö, és mellesleg, az sem jó hozzáállás, ha azt gondolom, hogy muszáj írnom valamit a mai kultúráról, tudod, a jelenről, és közben nagyon tudatosan törekszem arra, hogy a lehető legkorszellemesebb legyek.

[01:06:45]Szerintem, ha túlzott öntudat nélkül írsz bármelyik irányban is, az valószínűleg a legjobb megközelítés.

[01:06:55]David Salet, nagyon köszönöm az idejét.

[01:06:57]Nagyra értékeljük a lehetőséget.

[01:06:58]Öröm volt .

[01:06:59]Köszönöm.

[01:07:00]Köszönöm szépen.

[01:07:00]Rendben .

[01:07:19]Visszamegyek.