Partizán 1:17:44

39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat? | Elemző Benyó Ritával

magyar péterorbán viktorukrán háborúmenekültügyjogállaminterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
39 nap után: belakta-e már a Tisza a hatalmat?  | Elemző Benyó Ritával
tl;dr
  • „Az új magyar kormány azt gondolja, hogy a tárgyalóasztalnál kell ülni, tehát nem vétókat kell bedobálni valahova az asztal közepére, vagy adott esetben nem ki kell menni kávézni, hogyha tarthatatlan a helyzet, hanem hogy az Európai Uniós döntéshozatalra jellemző akár végtelennek tűnő tárgyalási folyamatban kell jelen lenni, helytállni, szövetségeket kötni és a kormány által azonosított nemzeti érdeket képviselni.” – Lakner Zoltán

  • Magyarország nyíltan Oroszországot nevezi agresszornak, elítéli támadásait, és bekéri az orosz nagykövetet – ez érdemi változás az előző kormányhoz képest.

  • A menekültügy a legnehezebb terep: a kormány csak technikai segítséget vállalna, de az intézményrendszer leépítése miatt szaktudása is alig van.
  • Orbán Viktor úgy viselkedik, mintha tévedésből került volna ellenzékbe, és a Fidesz pariban lenne a Tiszával – az őszt emlegeti mint fordulópontot.
  • A parlamenti vita visszanyerte polgárjogát, a TISZA képviselői – gyakran valódi szakmai tapasztalattal – meglepően jól helytállnak a vitákban.
  • A kormány a gyorsaság, törvényesség és eredményesség trilemmájával küzd, különösen az Orbán-kormány hátrahagyta uniós határidők miatt.
  • A május 31-i határidő Sullyok Tamás leváltására elmúlt, de a késés a rövid kormányzási idő tükrében nem biztos, hogy végzetes hiba.
  • Baka András esete a jogállam-leépítés mintapéldája, és éppen ezért hivatkozási alap a jogállam helyreállításához is.
  • A Fidesz belső kritikája nem elég mélyreható: a bocsánatkérés elmaradása politikai képességbeli hiányosságot jelez a megújulni vágyó politikusok részéről.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az uniós csúcs és a magyar külpolitika új iránya

A beszélgetés elején a résztvevők a legfrissebb fejleményt, az uniós csúcsot vitatták meg, ahol Magyar Péter először vett részt miniszterelnökként. A legszembetűnőbb változás, hogy több mint egy év után sikerült 27 tagországnak közösen kiadnia egy elfogadott állásfoglalást. Ez a szimbolikus jelentőségen túl is fontos – ahogy Lakner Zoltán fogalmazott:

„Az új magyar kormány azt gondolja, hogy a tárgyalóasztalnál kell ülni, tehát nem vétókat kell bedobálni valahova az asztal közepére, vagy adott esetben nem ki kell menni kávézni, hogyha tarthatatlan a helyzet, hanem hogy az Európai Uniós döntéshozatalra jellemző akár végtelennek tűnő tárgyalási folyamatban kell jelen lenni, helytállni, szövetségeket kötni és a kormány által azonosított nemzeti érdeket képviselni.” *

Benyó Rita ugyanakkor felvetette, hogy a retorika szintjén számos kérdésben nincs jelentős eltérés az előző kormány politikájához képest. Ukrajna kapcsán például Magyar Péter is azt hangsúlyozza, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett „nincsen sürgősség, nincsen semmi kivételezés”. A menekültügyi paktum kapcsán a műsorvezető szerint a kormányfő retorikája „még szigorúbb” is lehet, hiszen nemcsak az illegális migrációval, hanem a harmadik országból érkező munkavállalókkal szemben is fellépést ígér.

Lakner Zoltán ezt azzal magyarázta, hogy a kormány vélhetően még nem dolgozott ki teljes körű külpolitikai koncepciót minden részterületen, de az alapvető stratégia – tárgyalás, szövetségkötés, érdekérvényesítés – érdemi változást jelent. Különösen fontos, hogy az új kormány egyértelműen ki meri mondani: Oroszország az agresszor. Ez az elemző szerint több mint gesztus:

„Amikor a magyar kormány azt mondja, hogy teljesen világos, hogy Oroszország az agresszor, és amikor van orosz támadás, mondjuk magyarok által is lakott ukrajnai területekkel szemben, akkor nem húzzák ki az oroszt a közleményekből, hanem elítélik az orosz agressziót, bekérhetik az orosz nagykövetet. Ez nem kirakat.” *

Visegrádi együttműködés: feltámasztási kísérlet

Lakner Zoltán beszámolt róla, hogy ismét napirenden van a visegrádi négyek együttműködésének erősítése, „új életre lehelése”. Az adás időpontjához képest a következő héten várható V4-es csúcs Budapesten. Magyar Péter többször jelezte, hogy akár bővítené is ezt az együttműködést.

Az elemző szerint ennek nemcsak szimbolikus jelentősége van: Magyarország az Orbán-kormány alatt „kihullott” ebből az együttműködésből, ami a közép-európai régió érdekérvényesítésének fontos eszköze lehetne. Egy ilyen szavazói blokkban való fellépés teljesen más megközelítése a magyar érdekérvényesítésnek, mint a korábbi szólóban történő „vétózgatás”.

Ukrajna: mozgástér és realitások

Benyó Rita felvetésére, miszerint a magyar álláspont nem változott radikálisan Ukrajna kérdésében, Lakner Zoltán két fontos körülményt emelt ki. Az egyik, hogy nemcsak Magyarország részéről vannak rendezetlenségek: Lengyelország és Ukrajna között éppen emlékezetpolitikai viták zajlanak, ami átmenetileg „hűvössé” teszi viszonyukat. A másik, hogy Friedrich Merz német kancellár is kifejezte, nem lesz „hanyatt-homlok” uniós felvétel, sőt, Merznek van egy javaslata egyfajta „társulti státuszra” Ukrajna számára.

Mivel két meghatározó tagállam, Lengyelország és Németország részéről is vannak fenntartások, Magyarországnak van mozgástere. Az elemző szerint a Magyar Péter vezette kormány ezt a mozgásteret „stratégiai adottságként” kezeli: pusztán azzal, hogy nem vétóz, már teret nyer, mert partnereként fogadják el. Ez éppen ellentétes azzal, amivel a Fidesz vádolja – hogy a vétó elengedése minden feladását jelenti. Valójában a kormány a vétó „naftalinba helyezését” a tárgyalási pozíció erősítésére használja.

A kisebbségi jogokról született megegyezés Ukrajnával kapcsán Lakner megjegyezte, hogy a 11 pontos követeléslista egy része már korábban is hatályban volt, de a megállapodás alkalmas volt arra, hogy a kormány a közeledési szándékát „kifejezze és érvényre legyen képes juttatni”.

A menekültügyi politika: a legnagyobb kihívás

Benyó Rita egyenes kérdést tett fel: hol keresi a kormány a tárgyalási pozícióit a menekültügyben, és látszik-e szándék a Fidesz által meghatározott „narratív buborék” áttörésére? Lakner Zoltán őszintén válaszolt:

„Szerintem ebben az ügyben van a legtávolabb. Szóval, hogyha egyenesen kérdezel, akkor akkor egyenesen kell is, hogy erre válaszoljak.” *

Az elemző kifejtette: a kormány jelenleg a technikai segítségnyújtásban jelölte meg azt, amit elfogadhatónak tart (Pósfai Gábor belügyminiszter álláspontja szerint). Ugyanakkor az Orbán-kormány „szisztematikusan leépítette az egész magyarországi menekültügyi migrációs befogadásügyi intézményrendszert”, így nem világos, milyen tudást tudna átadni Magyarország. A szaktudás jelenleg civil szervezeteknél van, amelyek viszont nem rendelkeznek állami eszközökkel.

Az elemző szerint a menekültüggyel kapcsolatos előítéletek fellazítása hosszú távú belső munkát igényelne, de a kormány „ezt látják a legveszélyesebb terepnek és nem is lépnek erre rá”. Jelenleg abban reménykedhetnek, hogy a probléma nem érinti közvetlenül az országot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a politikában ez a hozzáállás „nagyon sokszor bejön”.

Benyó Rita utalt rá, hogy Nagy Boldizsár (aki korábban vendég volt a műsorban) felvetette: ha szükség lenne is befogadásra, az olyan alacsony szám lenne, hogy a társadalom meg sem érezné. Lakner Zoltán azonban figyelmeztetett:

„Lehet róla fotókat készíteni, lehet a híradóban mutogatni.” *

Hangsúlyozta továbbá: a menekültáradat „nem attól függ, hogy mi most ezt elismerjük-e, vagy becsukjuk a szemünket, vagy kinyitjuk a szemünket, ez a dolog, ez történik.” Felidézte Nagy Boldizsár korábbi érvelését is: Magyarország egyszer már váratlanul határországgá vált, és semmi nem garantálja, hogy ez ne következzen be újra. Ilyen esetben a közös európai szolidaritás létfontosságú lenne.

A Fidesz-kongresszus utáni helyzet: Orbán Viktor és az ellenzéki lét

Benyó Rita egy plasztikus részlet felolvasásával kezdte a témát: Kernár Zsolt 24.hu-s tudósító brüsszeli beszámolója szerint Orbán Viktor első ellenzéki brüsszeli útja során egy negyedik emeleti irodává alakított lakásban tartott sajtótájékoztatót, ahonnan az ablakon át éppen az Európai Tanács épületét lehetett látni – visszautalva arra, hova járt korábban miniszterelnökként.

Lakner Zoltán ezt egy elvi érvként is értelmezte a miniszterelnöki ciklus korlátozás mellett:

„Szerintem a nyolc éves ciklus korlátozás igen nagy részben arról szól, hogy egy biztosíték arra, hogy a saját politikai hagyatékomat egy ponton ne kezdjem el fölszámolni, és a hagyatékba beleértem azt a karaktert is, amit építettem magamról. Hát ugye ez Orbán Viktornak nem ment.” *

Az elemző felidézte, hogy számos európai politikus – Donald Tusk, Andrej Babiš, Robert Fico – megjárta már a bukás utáni visszatérés útját, és mindig fenn kellett tartaniuk a méltóságukat. Orbán Viktornál azonban úgy tűnik, a státuszromlás jelei elkerülhetetlenek. Különösen jellemzőnek tartotta azt a kijelentést, miszerint a volt miniszterelnök „szereti a saját hibáit is, és ragaszkodik hozzájuk”.

A műsorvezető és az elemző egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor mintha nem érzékelné valós helyzetét: továbbra is úgy nyilatkozik, mintha többségben lenne. Lakner Zoltán szerint:

„Ő szerintem váltig azt gondolja, hogy tévedés történt tulajdonképpen, és amiket ő mondott a kongresszusukon is, az arról szólt, hogy ő így 20 évvel visszaállította az óráját, és olyan, mintha szerintem megint 2006 lenne.” *

A kongresszuson és Brüsszelben is az őszt emlegette a volt miniszterelnök, amikorra a Fidesznek újra olyan helyzetben kell lennie, hogy bármikor átvegye a kormányzást. Ez az elemző szerint azt a benyomást kelti, mintha „váltógazdálkodásban” lennénk, mintha pariban lenne a Fidesz és a Tisza.

A parlamenti munka átalakulása és a TISZA képviselői

A beszélgetés fontos része volt a parlament új működésének értékelése. Benyó Rita megjegyezte, hogy a parlamenti közvetítések nézettsége átalakult: „a parlament saját csatornáján a 10 órás közvetítés 200000 YouTube néző fölött van”. Megfigyelése szerint Magyar Péter mellett egyre több TISZA-s képviselő kezdi el megmutatni magát a felszólalásokban. Példaként említett egy kémia-fizika szakos tanárnőt, aki Rétvári Bencének címzett „számokkal, adatokkal nagyon keményen” üzenetet.

Lakner Zoltán hangsúlyozta, hogy mindössze 39 nap telt el az Országgyűlés megalakulása óta, és ez nem sok idő arra, hogy a képviselők megmutassák magukat. Mégis, a parlamenti viták hangnemét már most összehasonlíthatónak tartotta a rendszerváltás utáni évek hangulatával:

„Én nem mondom, hogy elértük a Kuncze Gábor–Torgyán József összecsapások szórakoztató faktorát, de például amikor a Magyar Péter–Gulyás Gergely asszó történt, és a miniszterelnök odament a Fidesz frakcióvezetőjéhez, azon gondolkodtam, hogy egyrészt nagyon érdekes volt azt tapasztalni, hogy utána mind a ketten kiadtak egy közleményt, és mind a ketten csitítólag adta ki közleményt, hogy higgyék el, hogy ők nem verekedtek.” *

Ez az elemző szerint emlékeztet a korábbi évtizedek normál állapotára: heves plenáris összecsapások, szikrázó szakmai viták a bizottsági üléseken, miközben a képviselők a folyosón azért beszélgettek egymással. Ez 1998-tól kezdett megváltozni, amikor a Fidesz többségbe kerülve egyre kevésbé beszélt az ellenzékkel, és fokozatosan szétváltak a kormánypárti és ellenzéki folyosók.

Benyó Rita felvetette, hogy a TISZA képviselőit sokan alábecsülték. Volt olyan forgatókönyv, hogy a pszichés nyomás alatt összeroppannak, visszalépnek, és a párt „emberek nélkül” marad. Ezzel szemben az elemző rámutatott, hogy ezek az emberek felnőtt, életükben már valamit elért emberek: orvosok, tanárok, vállalkozók, akik „tudják, hogy ezekben a hétköznapi ügyekben ők miről beszélnek”.

Lakner Zoltán szerint a jelenség mögött több tényező áll:
1. A „életből jöttség”: a képviselők valódi szakmai tapasztalattal érkeztek, nem egész életükben politikusok voltak
2. A személyes találkozásokra épülő két éves kampány: a választók azokat nézik a parlamentben, akiket személyesen láttak az országjárás során („ő eljött hozzám, én eljövök hozzád”)
3. A rendeleti kormányzás hiánya: „nincs rendeleti kormányzás, tehát abban az értelemben hiába kétharmados ez a parlament is, a vita, a parlamenti vita visszanyerte a polgárjogát”

Kormányzati struktúra: a gyorsaság, törvényesség és eredményesség trilemmája

Benyó Rita egy konkrét ügyet is felvetett: a TISZA sürgősséggel, házszabálytól eltéréssel akarta tárgyalni az uniós forrásokról szóló javaslatot, ami decemberig szabadabb kezet adna a kormánynak. Emellett számos törvény nem kormány-előterjesztésként, hanem egyéni képviselői indítványként kerül a parlament elé (például Melléthei-Barna Márton nevével fémjelezve, aki végül nem igazságügyi miniszter lett).

A műsorvezető ezzel kapcsolatban fogalmazta meg a dilemmát: a választók egy része azt akarja, hogy a kormány gyorsan haladjon, mások azt hiányolják, hogy nincs társadalmi vita. Lakner Zoltán Ivan Krastev bolgár politológus fogalmát idézte, a „rendszerváltó trilemmát”:

„Gyorsnak, törvényesnek és eredményesnek lenni egyidejűleg valószínűleg a legtöbb ügyben szinte képtelenség.” *

Az elemző hozzátette, hogy ehhez még a tartalom kérdése is társul: vajon a demokrácia helyreállítását szolgálja-e az új jogszabály, vagy az előző rendszer eszközeivel él? Jelenleg az a kép rajzolódik ki, hogy uniós ügyekben azért kell gyorsítás, mert az Orbán-kormány „olyan Kásahegyet hagyott itt, lejárt, meg pillanatokon belül lejáró határidőkkel, beragadt büntetésekkel, hogy egyszerűen villámgyorsan eredményeket kell produkálni.” Ez az elemző szerint arányos válasz a probléma súlyához képest.

Az egyéni képviselői indítványok kapcsán ugyanakkor óvatosságra intett: a Fidesz 2010-ben is azt ígérte, hogy ez csak átmeneti állapot, aztán 16 évig így maradt. A garancia a korrekcióra Lakner szerint a kormány saját érdeke: a rendszerváltó projekt „egy sokkal reszponzívabb politikát kell létrehoznia, ami a saját érdekének tartja, hogy minél több társadalmi jelzésre odafigyeljen”. Ez nem altruizmus kérdése:

„Én láttam már altruista politikust, de azért ritkán. Tehát én jobban örülök annak, hogyha egy politikusnak az önérdeke is ugyanabba az irányba mutat, ami mondjuk erkölcsileg helyes.” *

A „szobakeresés” – az államapparátus átvételének nehézségei

Beszélgetőpartnerek érintették azt a sajtóban felmerült problémát, hogy a miniszterek „a dolgozószobájukat keresik”. Lakner Zoltán szerint ez nem a kompetencia hiányáról szól: 16 év után, 36 napos hivatali idővel kellene összerakni egy teljesen új kormányszerkezetet, miközben az előző kormány „egy teljesen kaotikus államigazgatást” hagyott hátra.

Az elemző felidézte az első világháború utáni anekdotát, amikor a szociáldemokrata miniszter asztala üres volt, mert az apparátus eltérítette a dokumentumokat. Bár nem gondolja, hogy ma is ilyen helyzetek lennének, az új embereknek szűrniük kell, kiben bízhatnak meg. Ráadásul 16 évig nem volt egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi minisztérium – most a minisztereknek „fizikailag meg kell találni, hogy hol vannak az adott minisztériumhoz tartozó reszortokért felelős emberek, és hogyan lehet őket egy épületbe összehozni”.

Sullyok Tamás ügye és a közjogi méltóságok leváltása

A beszélgetés egyik központi témája a köztársasági elnök és más közjogi méltóságok leváltásának elhúzódó folyamata volt. Benyó Rita felidézte, hogy Baka András (volt legfelsőbb bírósági elnök) egy interjújában amellett érvelt, hogy nem a személyekről, hanem az intézményekről kell beszélni – az intézmények kerültek alkotmányos válságba, és a társadalmi bizalom olyan mélyen sérült, hogy magukat az intézményeket kell újragondolni.

Lakner Zoltán ezzel kapcsolatban Kis János filozófus álláspontját idézte, aki szerint az intézmények és a személyes integritás összefüggenek: az intézmények tekintélyét azért kell helyreállítani, mert olyan személyek kerültek oda, akik degradálták azokat. A két megközelítés az elemző szerint egyben van.

A május 31-i határidő, amit Magyar Péter maga tűzött ki, elmúlt. Benyó Rita megjegyezte, hogy négy héttel korábban Lakner még „nagyon csodálkozott volna”, ha addigra nem indul el a leváltási folyamat. Most azt kell mondani: csodálkozik. Az elemző szerint ugyanakkor a 39 napos időtáv figyelembevételével nem biztos, hogy „végzetes hiba” történt, de:

„A Tiszának, a miniszterelnöknek, a kormánynak jobb lenne, ha már ezen túl lenne.” *

A késlekedés problémája, hogy most már konkrét ügyek is vannak az asztalon, és Sullyok Tamás hivatkozhat arra: nem a múltbeli tettei miatt, hanem azért akarják leváltani, mert mostani ügyekben önálló véleménye van.

A leváltás jogi buktatóiról szólva az elemző kifejtette: önmagában a kétharmad nem elegendő, mert az alkotmány nem ismeri az alkotmánybírák vagy a köztársasági elnök egyszerű leváltását. Speciális eljárás kellene, amihez viszont az Alkotmánybíróság közreműködése is szükséges – egy olyan testületé, amelynek legitimitása szintén megkérdőjelezhető.

Sullyok Tamásnak jelenleg van egy beadványa az Alkotmánybíróság előtt, amelyet a testület a következő héten tárgyal. A beadvány lényege, hogy egy egyedi leváltási döntés eljárási kifogásokat vethet fel, mert az alaptörvényben általános szabályokat kell rögzíteni, nem pedig egyedi, adott személyre szóló szabályokat. Az alkotmánybírák dönthetnek úgy, hogy Sullyok Tamásnak igaza van, ami a leváltási folyamat „végső kifeszítése” lehet.

Lakner Zoltán ezzel kapcsolatban egy fontos jogi érvet is bemutatott: az elmúlt 16 évben az a gyakorlat alakult ki, hogy a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság nem nyúlt hozzá alaptörvény-módosításokhoz. Most először merülhet fel, hogy eljárási hibát találnak egy ilyen módosításban.

Az elemző rámutatott, hogy a május 31-i határidő ebből a szempontból „tök mindegy” – ha a jogi álláspont az, hogy a leváltás eljárási hibába ütközik, azt május 30-án és június 30-án is fel lehet vetni. Sajtóhírek szerint a TISZA részéről ellentmondásos nyilatkozatok születtek arról, hogy a jövő héten benyújtják-e a leváltó jogszabályt.

Baka András esete: a jogállam-leépítés mintapéldája

A volt legfelsőbb bírósági elnök kapcsán Lakner Zoltán részletesen bemutatta, hogyan zajlott a jogállam leépítése az ő személyén keresztül. Először a Legfelsőbb Bíróságot Kúriára nevezték át, hogy az intézményi változásra hivatkozva megszakadjon Baka András főbírói ciklusa. Ezután hoztak egy szabályt, ami kizárta őt az újraválasztásból, arra hivatkozva, hogy nincs ötéves hazai bírói tapasztalata – miközben 17 évig Strasbourgban bíráskodott, azaz több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezett. Később Varga Zs. András kúriai elnökké választásához eltörölték a bírói tapasztalat követelményét.

Az elemző felháborodva utalt Navracsics Tibor azon próbálkozására, hogy ezt a történetet átkeretezze:

„Ha azt mondom, hogy arcátlan hazugság, akkor ezzel lehet, hogy eljátszok egy aranyfokozatú támogatást, de azért szóval ez mégis csak elképesztő.” *

Ez a példa Lakner Zoltán szerint azért is fontos, mert tipikus esete a jogállam leépítésének, és egyben hivatkozási alap is a jogállam helyreállításához: „nem lehet arra hivatkozni, hogy a jogállam sérelme lenne őket leváltani, mert a jogállam sérelmével kerültek a pozíciójukra.”

Ferenc Orsolya és a Fidesz belső kritikája

A beszélgetés végén Benyó Rita a Fidesz belső kritikájáról és a párt megújulási esélyeiről kérdezte az elemzőt, Ferenc Orsolya vele készített interjúja kapcsán. Lakner Zoltán több rétegét azonosította a szembenézésnek:

  1. Orbán Viktor szintje: „nem 800-as stadiont építettünk” és „meghosszabbítjuk Bicskéig” típusú önkritika
  2. Ferenc Orsolya, Hidvéghi Balázs, Navracsics Tibor, Stumpf István szintje: a személyi döntések, kommunikáció, korrupció és a belső demokrácia hiányának bírálata – de nevek és konkrét ügyek nélkül
  3. A kőbányai képviselő „sokkal autentikusabb” kritikája, akit viszont Orbán Viktor „alsó szintű káderként” kezel, és a „sértett pestiekkel lesöpört az asztalról”

Az elemző szerint a Fidesz legnagyobb baja, hogy „kívül van a társadalmi konszenzuson”, amely ma a rendszerváltás ügyét jelenti. Ferenc Orsolya interjújában Lakner legszívenütőbbnek azt találta, amikor a politikus a bocsánatkérés kérdésére azt válaszolta, hogy nem Magyar Péternek kell bocsánatot kérnie, hiszen nem ő bántotta meg az embereket. Lakner Zoltán értelmezésében ez éppen a lényeg kihagyása: a bocsánatkérés éppen azok részéről lenne fontos gesztus, akik a politikai közösség hibáiért akár kollektíven is felelősséget vállalnának:

„Ha odaül és azt mondja, hogy bocsánatot kérek a politikai közösségem hibáiért, azért is, amit nem én követtem el, szerintem az egy valami. Arra azt mondjuk, hogy igen, ez egy itt valaki egy új lapot nyitott.” *

Ferenc Orsolya végül is azt mondta, hogy Orbán Viktornak kellett volna bocsánatot kérnie. Lakner Zoltán értékelése szerint ez politikailag nem elegendő: „hogyha én egy politikus vagyok, aki politikai fordulatot akarok létrehozni, akkor nem másokra mutogatok, hogy kiknek kéne valamit megtenni, hanem ezt nekem kell elvállalni.”

Stumpf István kongresszusi felszólalásáról, aki arról beszélt, hogy „Orbán Viktor asztaláig ér a korrupció”, az elemző megjegyezte:

„Így a széléig ér, a közepéig, mert ugye nem mindegy, hogy az asztalig úgy, hogy oda már nem, vagy rajta van az asztalon.” *

Kellenek-e még beszélnünk Orbán Viktorról?

Benyó Rita zárásképpen feltette a kérdést: meddig kell még beszélni egy olyan pártról és volt miniszterelnökről, „akinek jelen pillanatban tényleg semmi relevanciája nincsen”? Lakner Zoltán több szempontot is felvetett.

Egyrészt a média korábban is életben tartott 1-2%-os pártokat azzal, hogy folyamatosan szerepeltette őket – de itt más a helyzet. Másrészt a nézők, olvasók részéről van érdeklődés:

„Az a benyomásom, hogy mintha a nézők, hallgatók, olvasók többször is szívesen elmennének a Fidesz politikai temetésére, tehát újra és újra megnéznék ezeket a műsorokat.” *

A legfontosabb érv azonban Krek Péter politológus gondolata: az elszámoltatás jegyében fontos az áldozatok és érintettek szempontját képviselni. A Fidesz hagyatékáról – a magyar társadalom mentális állapotáról, a gazdaság állapotáról, a kormányzati struktúra állapotáról – beszélni kell. Lakner Zoltán szerint ez azt is jelenti, hogy a tényeket helyre kell tenni, és nem szabad, hogy „hamis értelmezések, elferdített tények maradjanak benne a köztudatban csak azért, mert lusták voltunk utánamenni.”

Ferenc Orsolya ténybeli tévedései – egy elemzői korrekció

Lakner Zoltán az interjú kapcsán három konkrét példát hozott fel arra, ahol Ferenc Orsolya szerinte tévesen emlékezett vagy értelmezett tényeket:

  1. 2010 és az EU elvárásai: Ferenc Orsolya azt állította, hogy a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormányt korábban nem tapasztalt, kemény költségvetési elvárások fogadták az EU-ban. Lakner szerint ezzel szemben 2006 után négy éven át volt megszorító politika, Bajnai Gordon szanált országot adott át, és a Fidesz éppen azzal kampányolt, hogy nagyobb deficitet szeretne – amit a görög válság közepén a Bizottság nem fogadott el.

  2. A 2015-ös migrációs válság narratívája: A Fidesz állandóan azt állítja, hogy az Európai Unió mára átvette Orbán Viktor 2015-ös álláspontját. Az elemző emlékeztetett: a menekülthullám nem a kerítés felhúzásával ért véget, hanem azzal, hogy Angela Merkel elutazott Erdoğanhoz és „több milliárd euróért megvette tulajdonképpen a török szigort”. A Willkommenskultur másik oldala ez volt.

  3. A bocsánatkérés kérdése: Amikor Benyó Rita Magyar Péter beiktatási beszédbeli bocsánatkérésével szembesítette Ferenc Orsolyát, ő úgy reagált, hogy nem Magyar Péternek kell bocsánatot kérnie (hiszen nem ő bántotta meg az embereket), hanem Orbán Viktornak. Lakner Zoltán ezt úgy értékelte, hogy egy politikus, aki fordulatot akar, maga kér bocsánatot – ez „politikai képességbeli kérdés”.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Lamonino Rafael” – Az átiratban szereplő név feltehetően ASR-hiba; valószínűleg egy politológus vagy filozófus nevének torzult változata. A szövegkörnyezet alapján egy olyan személyről van szó, aki a Fidesz autoriter jellegének elemzésével foglalkozott. A pontos név nem azonosítható egyértelműen az elérhető referencialista alapján.

  • „Kunce Gábor” – Az átiratban többször így szerepel, a helyes név: Kuncze Gábor (SZDSZ-es politikus).

  • „Torgy József” – Az átiratban így szerepel, a helyes név: Torgyán József (FKGP-s politikus).

  • „Dávid Boya” – Az átiratban így szerepel, a helyes név: Dávid Ibolya (MDF-es politikus).

  • „Navracsis Tibor” – Az átiratban így szerepel, a helyes név: Navracsics Tibor (Fidesz-KDNP-s politikus).

  • „Szent Királyi Alexandra” – Az átiratban így szerepel, a helyes név: Szentkirályi Alexandra.

  • „Ferenc Orsolyal” – Az átiratban több változatban is előfordul („Ferenc Orsolya”, „Orsolyal”), a helyes név: Ferenc Orsolya.

  • „Grek Péter” – Az átiratban így szerepel, valószínűleg Krek Péter politológusról van szó.

  • „Kernár Zsolt” – Az átiratban így szerepel, valószínűleg egy újságíró nevének torzult változata. A pontos név nem azonosítható egyértelműen.

  • „Sullyok Tamás” / „Súlyok Tamás” / „Sugyog Tamás” – Az átiratban többféle torzult alakban szerepel a volt köztársasági elnök, Sulyok Tamás neve; a kimenetben a helyes alakot használtuk.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez itt az elemző Benyó Ritával a Válasz online és a Partizán együttműködésében.

[00:00:04]Ma is Lakner Zoltánnal nézzük át az elmúlt két hét legfontosabb belpolitikai fejleményeit.

[00:00:11]Beszélünk a Fidesz kongresszusa utáni állapotáról.

[00:00:13]Leginkább arról, kell-e még egyáltalán beszélnünk Orbán Viktorral.

[00:00:18]Arról, hol tart a Tisza a NER intézményi rendszerének lebontásában, mit jelent a közmédia átalakítása, az alaptörvénymódosítás, Sullyok Tamás ügye, és persze szó lesz az uniós csúcsról is.

[00:00:29]Mielőtt belekezdünk, kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel mind a Válasz online, mind a Partizán YouTube csatornájára, lájkoljatok, szuper lájkoljatok és kommenteljetek minket.

[00:00:40]Szia Zoli!

[00:00:40]Köszönöm, hogy itt vagy.

[00:00:42]Szevasztok!

[00:00:43]És kezdjünk a a az uniós csúccsal, mert talán az a legfrissebb.

[00:00:47]Ugye először volt miniszterelnöki szerepben miniszterelnökök között Magyar Péter.

[00:00:52]És hát annyiban egyből egy nagy változás történt, hogy több mint egy év után sikerült 27 tagországnak közösen kiadnia egy elfogadott állásfoglalást.

[00:01:08]ö ez a szimbolikáján túl, hogy több mint egy év után tartalmilag is, hosszú távra is jelez nekünk bármit előre.

[00:01:16]Hát azt jelzi, ami egyébként az európai kürútról is, ami két hete volt, látszódott már, hogy az új magyar kormány azt gondolja, hogy a tárgyalóasztalnál kell ülni, tehát nem vétókat kell bedobálni valahova az asztal közepére, vagy adott esetben nem ki kell menni kávézni, hogyha tarthatatlan a helyzet, hanem hogy az Európai Uniós döntéshozatalra jellemző akár végtelennek tűnő tárgyalási folyamatban kell jelen lenni, helytállni, szövetség geket kötni és a kormány által azonosított nemzeti érdeket képviselni.

[00:01:54]A szövetség kötésor csak annyit hadd mondjak itt gyorsan egy lábjegyzetben, hogy ismét és folytatólagosan napirenden van a visegrádi négyek együttműködésének erősítése, vagy hát tulajdonképpen új életre lehelése a mi mostani adásunkhoz képest jövő héten lesz talán Budapesten, de mindenképpen Magyarországon.

[00:02:16]V4-es csúcs Magyar Péter időről időre elmondja, hogy talán bővíteni is kellene ezt az együttműködést, mertogy ugye Magyarország ebből kihullott, illetve hát Magyarország miatt tulajdonképpen ilyen sznyadó állapotba került ez a vagy teszhalott állapotba ez a V4-es együttműködés, miközben mindenki más a mi partnereink közül másfajta regionális együttműködésekben jelen van.

[00:02:36]És ez azért fontos, ez nem csak azért, mert szép dolog a visegrádi királyt találkozó emléke, hanem azért is fontos dolog, mertogy ez a közép-európai országok és benne Magyarország uniós érdekérményesítésének egy nagyon fontos eszköze, hogy ilyen szavazói blokkban tudjunk fellépni.

[00:02:52]Tehát ez ez egy teljesen másfajta átgondolás a a magyar érdekérményesítésnek, mint az, hogy itt szólóban vétózgat a magyar miniszterelnök, ha kell, ha nem egy konkrét ügyepen a tartalmát illetően.

[00:03:04]Ugye igazából az az érdekes, hogy miközben most egységes állásfoglalást fogadnak el, miközben látható, hogy a hetes cikkely miatt megindított eljárás fel lesz függesztve, hogy elkezdenek jönni a pénzek.

[00:03:20]Aközben nagyon fontos kérdésekben nagyon mást nem mond Magyar Péter, mint mondott eddig Orbán Viktor.

[00:03:28]Azért csak arról van szó, hogy igen, Ukrajna megkezdheti a csatlakozási tárgyalást, de nincsen sürgősség, nincsen semmi kivételezés, nincsen az első klaszter után többnek a megnyitása.

[00:03:44]Ugyanígy mondjuk a menekült vagy paktumot illetően nagyon hasonló, sőt sokszor még retorikailag még szigorúbb hogy mi nemcsak az illegális migrációval szemben lépünk föl mondja Magyar Péter, hanem a harmadik országból érkező munkavállalókkal szemben is.

[00:04:02]Tehát, hogy nagy elmozdulás nincs, mégis olyan, mintogyha egy egészen más politikát folytatna.

[00:04:10]Ezt te minek tudod?

[00:04:10]Hát először is szerintem azt fölmérték.

[00:04:12]Én nem látom azt, hogy minden kérdésben, akkor kezdem a nulladik pontról, azt nem látom, hogy minden kérdésben teljes részleteiben kidolgozott külpolitikai vagy uniós politikai koncepcióval rendelkezne a kormány.

[00:04:27]Tehát, hogy vannak alapvető elképzelések, például ez a közép-európai érdekérvényesítés, hogy egyes ügyekben konkrétan mik lesznek a mélységi álláspontok.

[00:04:38]Ez talán még nem jött, lehet, hogy nem is jöhetett létre, de maga ez, hogy az a stratégiánk, hogy ott vagyunk és tárgyalásban és szövetségkötésekkel igyekszünk érdeket érvényesíteni, valamint ugye Ukrajna kapcsán az, hogy ez egy nyugatos, az eura euroatlanti együttműködés szem előtt tartó, és most alapvetően az európai együttműködés szemelőtt tartó külpolitika.

[00:05:03]Ebből azért következnek dolgok, és ez több mint gesztus.

[00:05:06]Tehát amikor a magyar kormány azt mondja, hogy teljesen világos, hogy Oroszország az agresszor, és amikor van orosz támadás, mondjuk magyarok által is lakott ukrajnai területekkel szemben, akkor nem húzzák ki az oroszót a közleményekből, hanem elítélik az orosz agressziót, bekérhetik az orosz nagykövetet.

[00:05:25]Ez ezek nem csak szóval ez nem ez nem kirakat.

[00:05:31]Ezeknek láthattunk mondjuk Zelenski és Magyar Péter találkozójáról most Brüsszelben egy képet, ahol azért sokkal kedélyesebb volt a az ő egymással való szembenállásuk.

[00:05:42]Igen, bár mindig óvatos vagyok az ilyen egy kézfogásból meg elkapott fotókból a következtetéseket levonni, de mindenesetre valamiként egyébként napirendem van erről.

[00:05:53]Most is lehet a HVG-n volt egy cikk, ami sorra vette azt, hogy milyen verziói vannak egy jövőbeli Magyar Péter és Zelenski közötti találkozónak.

[00:06:02]Ez megint csak ugye a hang nem más az, hogy létrejött ez a megegyezés a kisebbségi jogokról, még akkor is, hogyha a 11 pontos magyar követelés lista egy része már amúgy hatályban volt Ukrajnában, de arra alkalmas volt, hogy a a ezt a közeledési szándékot, talán ez egy pontos megfogalmazás, a magyar kormány érvényre legyen képes juttatni.

[00:06:27]Tehát, hogy ha azt akarja kifejezni, hogy ő neki tárgyalási szándéka van, akkor ezt meg tudta tenni.

[00:06:34]Ami a az Ukrajnával kapcsolatos ilyen konkrét stratégiai ügyeket illeti, két dolgot vetnék föl.

[00:06:42]Az egyik, hogy Ukrajna és az Európai Unió ügye az persze nem csak Magyarország miatt tartalmaz rendezetlenségeket.

[00:06:50]Éppen ma olvastam egy ciket arról, hogy ebből látható, hogy hajnalban elkezdé az ember az olvasgatást nilyen műsor előtt.

[00:06:59]Szóval, hogy a Lengyelország és Ukrajna közötti emlékezett politikai viták, azok most éppen nagyon hevesek, ami ugyan nem írja fölül az ő geopolitikai együttműködésüket, de ott most van egy ilyen hűvösség ebben a viszonyban.

[00:07:11]Tehát most például nem annyira feltűnő az, hogyha Magyarország húzódozik mondjuk Ukrajna ügyében valamilyen témát illetően, vagy például Merc kancellár tavaly is, idén is kifejezte már azt a véleményét, hogy hát azért itt nem lesz egy ilyen hanyad homlok a házba rohans uniós felvétele Ukrajnának.

[00:07:35]Sőt, Mercnek van egy javaslata arra vonatkozóan, hogy hogy valamiféle ilyen társulti státusz, tehát egy egy ilyen csökkentett, jogkörű tagsági státuszt kellene Ukrajna számára kitalálni.

[00:07:49]És ameddig ez így van, most két abszolút meghatározó szereplőről beszéltem, Lengyelországról, Németországról, míg ez így van, addig Magyarországnak van mozgástere.

[00:07:57]És általában is egyébként azt gondolom, hogy ez a mozgástér kérdés ez meghatározó, vagy pontosabban ezt egy ezt egy stratégiai adottságként igyekszik kezelni a Magyar Péter által vezetett kormány.

[00:08:09]Tehát egy ilyen vétó máániás előző miniszterelnököt követően, ha az új magyar kormány csak annyit tesz, hogy nem vétózik, akkor ő akkor is teret nyer, mert sokkal inkább partnerként fogadják el az európai szövetségesek.

[00:08:24]És tulajdonképpen ő úgy értelmezheti, és én úgy látom, hogy így is értelmezni a saját mozgásterét, hogy pusztán attól, hogy ő odaült, attól módja van arra, hogy erős érdekérményesítő legyen, mert az neki már egy már egy alkohóalapja, hogy oké gyerekek, nem fogok vétózni, de ettől még egy csomó mindent keményen számon fogok kérni.

[00:08:46]Ez egyébként egy éppen ellentétes következtetés és magatartás, mint amiből a Fidesz vádolja.

[00:08:50]És egyébként Orbán Viktor személyesen is azóta is, most is vádolja a kormányt, hogyha nem vétózik, akkor fölad mindent.

[00:08:57]Ellenkezőleg ezt a vétónak a a naftalimba helyezését pontosan arra használja föl az új kormány, hogy erősebb tárgyalási pozíciót és a tárgyalásin van a a hangsúly tudjon fölépíteni.

[00:09:12]Te látod-e, hogy a tárgyalási pozícióit hol találja, vagy hol keresi menekült kérdésben a kormány, merthogy retorikailag mondom, én nagyon sok különbséget még nem látok.

[00:09:24]És következő kérdésként teszem fel.

[00:09:27]Szóval először, mert sok lesz.

[00:09:27]Szóval, hogy először látod-e azt, hogy hogy mondjuk például az 1 millió eurót hol tudja kimozogni, amit büntetésként a mai napig fizetünk?

[00:09:39]Nem, őszintén szólva.

[00:09:39]De aztán lehet, hogy én nem vagyok elég művelt és tájékozott ebben a kérdésben.

[00:09:44]Ez egy nagyon ez is egy nagyon bonyolult terület.

[00:09:48]Ugye egy dologban lehet pozíciót fogni, hogyha a az új magyar kormány is azt gondolja, hogy a migrációval elvi fenntartása van, és azt gondolja, hogy a magyar közvéleménynek egy nagyon súlyos fenntartása van ezzel kapcsolatosan, de nem akar úgy járni, mint az előgye, hogy komoly hangsúlyt kell fektetni arra, ami része ennek a migrációs paktumnak.

[00:10:11]Mindenki elmondja, hogy milyen borzalmas elnevezése van, de mondjuk szerintem ezen érdemes túllépni.

[00:10:19]Ez a menekülteknek az EU-s határokon történő ellenőrzése, illetve az EU-s határokon kívüli problémamegoldás, hogy minél kevesebben gondolják azt, hogy az egyetlen esélyük az, hogy az életben maradásra vagy az emberi méltóság megélésére, hogy elindulnak az Európai Unió felé.

[00:10:41]Ugye ezzel az van azonban, hogy hát ez is közös erőfeszítést és ez is közös politikákat igényel.

[00:10:51]És az az igazság, hogy azzal kell majd szembenézni, hogy szóval az nem fog menni, hogy be sem fogadunk.

[00:10:58]Úgyhogy nagy Boldizsár beszélt ennél az asztalnál arról, hogy egyébként ha még így is lenne, hogyha be is kellene fogadannunk menekülteket, ez olyan alacsony szám lenne, hogy hogy tulajdonképpen meg sem érezné valószínűleg a magyar társadalom.

[00:11:11]Igen, de lehet róla fotókat készíteni, lehet a híradóban mutogatni.

[00:11:16]És ugye ez a nehézsége ennek az egész kérdésnek, és ezt nem akartam el első körre hozzáfűzni, de akkor itt most hozzáfűzöm, hogy ebben is és más témákban is látod-e a szándékot arra, hogy a Fidesz által meghatározott narratív buborékot áttörje végre bizonyos szempontból a kormány, és ne annyiban merüljön ki a menekültügyi kérdés, [torokköszörülés] hogy ez nem menekültügy, hanem migráció, hogy ez nem ö egy segítségnyújtás, hanem hanem tömeges betelepítés, hogy ne az legyen, hogy a nem tudom én ö iszlamizációtól kezdenek el rettegni itt tömegek, hanem hogy normálisan beszélgessünk arról, hogy egyáltalán mi ez a kérdés, milyen 10, 20, 30, 50 éves stratégiák kellenének erre és satöbbi, és a többi.

[00:12:14]Hát szerintem ebben az ügyben van a legtávolabb.

[00:12:16]Szóval, hogyha egyenesen kérdezel, akkor akkor egyenesen kell is, hogy erre válaszoljak.

[00:12:21]A ha az előző gondolatot befejezem, az kapcsolódik is ide.

[00:12:23]Szóval ugye vagy az van, hogy befogadunk, vagy az van, hogy pénzt adunk azoknak, akik befogadnak, vagy az van, hogy tudást, logisztikát adunk azoknak, akik hajlandóak befogadni.

[00:12:36]illetve az van mindezekkel párhuzamosan, hogy az Európai Unió külső határait védjük, de közben úgy, hogy mégis csak ha tartjuk magunkra magunkat valamire, akkor ez az emberi méltóság minimumának a betartásával történik.

[00:12:49]Igen.

[00:12:49]Ugye Póvfai a technikai segítségnyújtást jelölte meg, mint amit elfogadhatónak tart.

[00:12:54]Na most ugye itt van egy olyan probléma is, hogy az Orbán kormány az szisztematikusan leépítette az egész magyarországi menekültügyi migrációs befogadásügyi intézményrendszer.

[00:13:05]Tehát nem tudom milyen technikát meg milyen tudást tud a magyar állam ma átadni.

[00:13:10]Én ismerek civil szervezeteket és szakértőket, akik annak a fejében rengeteg tudás van, de hát ők nem rendelkeznek állami eszközökkel.

[00:13:17]Én csak azt akarom mondani, hogy mindenre nem fogunk tudni nemet mondani, mert a menekültek áramlása, a hullámoknak a keletkezése, menekültügyi hullámoknak a a keletkezése az nem attól függ, hogy mi most ezt elismerjük-e, vagy becsukjuk a szemünket, vagy kinyitjuk a szemünket, ez a dolog, ez történik.

[00:13:42]És hogyha az Európai Unió arra törekszik, hogy legyen valamiféle közös politikája, de hogyha nem erre törekszik, és csak az egyes államoknak vannak saját politikai prioritásaik, a valóság akkor sem fog szünetelni.

[00:13:53]És hát a leginkább politikailag eladható nyilván ez a külső határok védelme, amibe én azt gondolom, hogy valamilyen szinten Magyarországnak úgy szintén hát be kell majd szállnia.

[00:14:06]Egyébként Nagyboltzsár, amikor itt beszélt, mondott egy nagyon fontos dolgot.

[00:14:10]ö nem csak a múltbeli magyarországi menekülthullámok példáját ide hozva, hanem hát abból azt a következtetést levonva, hogy senki nem biztosít minket arról, hogy nem lesz egyszer mondjuk megint ilyen.

[00:14:23]És akkor egyébként nem nekünk jönne jól, hogy van egy közös európai szolidaritás.

[00:14:28]Tehát akkor ha ilyen eset bekövetkezik, ahogy 10 évvel ezelőtt bekövetkezett, hogy hirtelen határszággá váltunk, akkor mit fogunk csinálni?

[00:14:36]Mire fogunk hivatkozni?

[00:14:36]És én tudom, hogy politikusok ilyenkor szeretik azt mondani, hogy majd a hídon átmegyünk, hogyha odaértünk.

[00:14:44]Vannak szerintem kérdések, amikor hát a híd csak a távolból látszik, vagy legfeljebb azt lehet gondolni, hogy többfelé el lehet indulni, és majd az egyiknek a végén lesz egy híd.

[00:14:53]De hát azért a ez talán nem is egy 50 éves stratégiai tervezést igényel, hanem hanem akár csak pár évre előre hát prognosztizálhatók legalábbis lehetőségek, hogy hogyan alakul a globális politika.

[00:15:07]Ezt jó bonyolultan mondtam.

[00:15:08]Szóval kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nekünk lenne szükségünk erre az unió szolidaritásra, és talán ezért nem jó az, hogyha tervet se készítünk, meg hogyha teljesen kimaradni akarunk ebből az együttműködésből.

[00:15:21]Ugye ezt az egész kérdést egy szombat reggeli sajtótájékoztatóval a Fidesz kongresszus elé időzítve Magyar Péter kicsit át is keretezve teszte.

[00:15:30]Ö beszéltetek erről hétfőn itt érintőlegesen azért, hogy és utána hétfőn a parlamentben ezt egy ütőkártyáként használta Magyar Péter, és újabb részleteket hozott egyébként nyilvánosságra kormányülésnek ugye leiratairól, kézi leiratairól.

[00:15:53]Jó tudni, hogy van ilyen egyébként.

[00:15:57]Igen.

[00:15:57]Igen.

[00:15:57]Ugye ez egy kérdés volt sokáig, hogy ezek megvannak-e.

[00:15:59]És ugye Bulgakovot idézve elmondta Magyar Péter, hogy a kézirat nem igen.

[00:16:05][nevetés] És az a az a kérdés, hogy ezekből az ilyen kis apró muníciókból meddig lehet ekkora történeteket építeni?

[00:16:19]Lehet-e egyébként?

[00:16:19]Tehát szerinted sikerült-e átkereteznie-e a saját politikai érdekeire fordítanie-e?

[00:16:26]Valóban a Fidesz egy olyan helyzetbe került-e, ahol defenzívába szorult, offenzívából.

[00:16:34]Szóval mit látni ebben szerinted?

[00:16:36]Most nem akarom azt mondani, mert ez talán túlzás, hogy ez ez a része az új gyakorlat, amit Magyar Péter meg tud tenni itt Kamilában, ahol beszélgettünk.

[00:16:46]Igen, hogy hogy Magyar Hát igen, Magyar Péter ellentámadásba ment át, mert ő nem szereti a a védekező pozíciót, és ha az a célja, hogy folyamatosan emlékeztesse a választópolgárokat, hogy hát mitől szabadultunk meg, akkor bármennyire is alacsolja a Fidesznek a támogatottsága.

[00:17:05]A parlamenti teátrumot arra lehet fölhasználni, hogy folyamatosan ezt a konfrontációt mintha még mindig élesben menne, állandóan elénk lehessen tárni.

[00:17:13]És szerintem ez egy politikustól, egy egy frissen megválasztott miniszterelnöktől egy egy teljesen racionális és vállalható és rendben lévő pozíciónál is inkább, mivel hogy hát a Fideszt valóban hazugságon érte ebben a témában, tehát miért is ne tárna ezt a nyilvánosság elé?

[00:17:35]túlzás, hogy ez új gyakorlat, [torokköszörülés] de mondjuk ez a része a legkönnyebb, bocsánat, ha ha mondhatok ilyet.

[00:17:41]Ugye a másik része az, hogy ez elég-e, amikor mondjuk az európai politikai környezetben azt mondjuk, hogy de mi semmit nem akarunk csinálni.

[00:17:50]Szerintem ez nem elég.

[00:17:50]És az meg nyilván egy sokkal hosszabb távú belső hazai munkát igényel, hogy hogyan lehet kioldani a menekült üggyel kapcsolatos nagyon súlyos előítéleteket, amelyek amúgy nem voltak azért ilyen élesek mindig a magyar társadalomban.

[00:18:09]Tehát nem gondolom, hogy determinisztikusan lehetetlenség valami valami mást mondani vagy gondolni erről, de mindenesetre ahhoz meg hát legalábbis valami enyhítő lépéseket kellene vagy mondat tenni, vagy mondatokat kéne mondani, de úgy szerintem ezt látják a legveszélyesebb terepnek és és nem is lépnek erre rá.

[00:18:33]Tulajdonképpen azt hiszem, hogy talán abban a reményben, hogy most ez úgy sem érint minket olyan élesen.

[00:18:37]Remélhetőleg még egy ideig nem is fog minket érinteni.

[00:18:45]Addig majd csak lesz valami, ki lehet bekelni őszintén.

[00:18:47]Szóval én nem látok ebben más nagyobb perspektívát.

[00:18:51]Hozzáteszem, ez a politikában nagyon sokszor bejön.

[00:18:54]Ha már a parlamenti kereteket említettük, ugye azért már sokszor beszéltünk arról, hogy mivel alakult át a parlament, de szerintem vannak újabb fejezetei, hogy most már mintha abból adódóan is egyébként, hogy tényleg az emberek már nem csak a rövid vágatokat nézik meg, hanem hosszú 10 órás folyamokat néznek.

[00:19:13]néztem a parlamentnek a saját csatornáján, a 10 órás közvetítés 200000 YouTube néző fölött van, ami ami tényleg elképesztő.

[00:19:24]És akkor ugye arról nem beszéltünk, hogy itt ott Magyar Péternél a kis videók és a többi, és hogy úgy tűnik, és például Magyar Péter is alájátszik annak, hogy most már nem csak saját magát szedi ki rész videókba, rövidekbe, hanem egyre többen mutatják meg a Tiszából magukat egy-egy felszólalásban.

[00:19:45]Most a héten itt volt a Segíts ki a nevével, hogyha a kémia fizika szakos tanárnő, aki osztályfőnök is volt, és hát Rétvári Bencének egy számokkal, adatokkal nagyon keményen címzett üzenetet mondott.

[00:20:01]És csak egy példa, mert én most tegnap késő estig én is pótoltam, amit még nem láttam a 10 órás közvetítésből.

[00:20:10]És porcárontól kezdve nagyon sokan egyre inkább olyan, mintogyha elkezdték volna érezni és élvezni ugyanazt, amit Magyar Péter tesz.

[00:20:21]Szerinted látszik-e már a több arcusága a Tiszának, és látszik-e az egyes politikusoknak az autonomitása ezekből, vagy vagy ez egy túl hosszútávú következtetés?

[00:20:37]Hát végülis most azt számolgattam, mennyi 49 napja vagy 39 napja.

[00:20:44]39 napja alakult meg az új országgyűlés.

[00:20:49]39 az nem egy nagyon sok idő.

[00:20:50]Majd még egy-két dologgal kapcsolatban föl fogom ezt hozni.

[00:20:53]Tehát ezt a ezt az időérzékünkre való apellálást, hogy tehát annyira annyira radikálisan fordult át a magyar politika, hogy most mintogyha kezdenénk úgy emlékezni, mintha mindig ilyen lett volna, pedig hát nem.

[00:21:05]És azért ez nem olyan sok idő, nem olyan sok parlament ülésnap, ami egyáltalán módot arra, hogy bárki bármilyennek mutatkozhasson.

[00:21:13]Egyébként ha az ember különböző Instagram oldalakat követ, ugye számolatlanul a Tisza frakció képviselőjét, akkor lehet látni, hogy sokan elkezdtek próbálkozni különböző műfajokkal, ahogyan bemutatják a parlamenti munkát.

[00:21:29]Tehát vannak vannak ilyesfajta ilyen egyediségi törekvések.

[00:21:34]És a maga a hangnem, a vitastílus nagyon érdekes egyébként, mert ugye ez ugyanúgy egy kétharmados parlament, mint az előző eg.

[00:21:41]És közben meg hangnemében én is azt tudom mondani, hogy hogy úgy mondjam, gyerekkori emlékeimet elevíti föl azzal kapcsolatosan, hogy mondjuk milyen volt a a akár a 80-as évek legvégének, akár a 90-es éveknek a parlamentja.

[00:21:56]Én nem mondom, hogy elértük a a Kunce Gábor Torgy József összecsapások szórakoztató faktorát, de például amikor a Magyar Péter Gulyás Gergely asszó egyik asszó történt és ugye a miniszterelnök odament a Fidesz frakcióvezetőjéhez, de azon gondolkodtam, hogy egyrészt nagyon érdekes volt azt tapasztalni, hogy utána mind a ketten kiadtak egy közleményt, és mind a ketten csitítólag adta ki közleményt, hogy higgyek el, hogy ők nem verekedtek.

[00:22:23]Tehát még Gulyás Gergely is tárceren beszámolt, hogy szerintem miről vitatkoztak.

[00:22:27]És nekem az jutott eszembe, hogy ezekről a Kunce torgán összecsapásokról ugye lehetett tudni, hogy utána ők kimentek és beszélgettek a folyosón egész addig, amíg Torja József el nem hitte magáról, hogy a miniszterelnök lehet, szerintem ott egy kicsit gellt kapott az egész magyar politika meg az ő parlamenti összecsapásaiknak a viszonya is, de hogy ez egy normál állapota volt, ezt akarom mondani a politikának, hogy heves összecsapások a a plenáris ülésen, sokszor szikrázó szakmai viták a bizottsági üléseken.

[00:22:53]Én még nem tudom politológus, hallgató koromban, parlamenti gyakorlaton ültem egy csomó bizottsági ülésen, láttam, hogy nagyon sokszor nagyon komoly vita zajlik, és attól még a képviselők a folyosón beszélgetnek egymással.

[00:23:05]Egyébként ez 98-tól kezdett megváltozni, amikor a többségbe kerülő Fidesz elkezdett nem beszélni az ellenzékkel, és utána fokozatosan egyre inkább hát szétváltak az ellenzéki kormánypárti folyosók.

[00:23:19]Igen, én azért a 2000-es években kezdtem a parlamenti tudósítói munkámat, azért akkor is, akkor még volt egy közös dohányzó, ott még nagyon jól elbeszélgett.

[00:23:27]Így van, így van, így van.

[00:23:29]De ez a távolodás, ez bekövetkezett, egyre több gyanakváls övezte ezeket a viszonyokat.

[00:23:33]Nem tudom, hogy most beszélgetnek-e egymással a a folyosón, de mindesetre engem ez a parlamenti tehát a az ülést teremben ez a ez a szóváltás kamerák előtt arra emlékeztetett, hogy ez majdnem olyan, mintogyha kimentek volna a folyosóra.

[00:23:46]bizonyos értelemben még még demonstratívabb.

[00:23:48]És hát igen, bár Magyar Péter sok terhet magára vállal a Tisza szerepléseiből, hogy így fogalmazzak, de hát azért a törvényjavaslatok részletes vitájában azért minden felszólalást nem mondhatja ő el.

[00:24:01]És igazából azt is szeretném hozzáfűzni mindehhez, hogy a Tisza képviselőknek ez a most már egyre gyakoribb nyilvános megszólalása, ez azért is lényeges, mert szerintem őket [horkantás] azért sokszor alábecsülte a közvélemény.

[00:24:17]Én jól emlékszem arra, amit hát vagy nem ismerte a közvélemény?

[00:24:21]Nem ismerte, de alá is becsülte.

[00:24:21]Tehát én jól emlékszem arra, amikor amikor arról mentek a viták, hogy hátha majd lesz egy előválasztás, akkor ez a párt széljel veri majd saját magát, hogy majd március 15-e után célzottan ki fog választani a Fidesz 1520 tiszás képviselőt, akik a pszichés nyomás alatt össze fognak roppanni, visszalépnek és ott fog állni a Tisza emberek nélkül.

[00:24:45]Semmi ilyesmi nem történt.

[00:24:45]Szóval ahhoz tehát egyfelől persze ezek 0 kmes politikusok, jelzem, azért szavaztak rájuk, mert azok a választópolgárok azt akarták, hogy új emberek kerüljenek be, de hát azért ezek felnőtt emberek, akiknek egy jelentős része vannak nagyon fiatalok is, de vannak középkorú, idősebb korosztályhoz tartozó emberek, akik valamit elértek már az életben, tehát hogy ültek már tárgyaláson, tartottak már órát, és nagyon izgalmas, számon kértek, számon kérték őket.

[00:25:15]Szóval azért nem teljesen ismeretlen terep számukra az, hogy egy vitában részt vesznek, bocsánat, és hogy persze a parlamenti vita meg ennek az egésznek a a a patetikussága, meg a a ennek a történelmi küldetésnek a megélése, ez szerintem nagyon tiszteletre méltó, meg nyilván át kell élni, de egyébként az, hogy vita szituációban érveket tudnak elmondani, hát őszintén, szóval azért én ezzen annyira nem vagyok meg.

[00:25:37]Meg nagyon izgalmas ugye az a az a szerep, hogy olyan mintogyha most a választópolgár találkozna, a civil választópolgár az ő vezetőivel, merthogy ugye még az van, hogy ott ülnek a még három hónappal ezelőtt kormány képviselő emberek, és ott ülnek a Tisza frakcióban most azok az emberek, akik sok szempontból az elszenvedői voltak.

[00:25:59]Tehát például ugye ez a tanárnő is, de sok ilyen példa volt.

[00:26:03]Most tényleg néztem, hogy hogy azt is mondják el, hogy ne vicceljenek.

[00:26:07]Tehát én itt és itt dolgoztam, és mondhat felsorolhat nekem most ilyen-olyan akár hamis KSH számokat.

[00:26:12]A tapasztalás az az, hogy egyrészt ugye ezek az emberek végigjárták Magyar Péterrel együtt az országjárást, tehát hogy sok kilométer van a lábukban.

[00:26:24]Másrészt pedig nagyon sokan épp azért mentek be a politikába és a parlamentbe, mert személyes életükben történt valami olyan sérelem, amiből tudták, hogy ez egy általános és meg akarják változtatni.

[00:26:35]Igen, három dolgot mondanék erre.

[00:26:37]Az egyik az valóban ez az életből jöttség, tehát hogy ezeknek az embereknek egy jelentős része.

[00:26:40]Tényleg háziorvos, tényleg tanár, tényleg helyi vállalkozó, tehát tudják, hogy ezekben a hétköznapi ügyekben ők miről beszélnek, és nem egész életükben országgyűlési képviselők voltak, vagy a ami saját tevékenységet folytattak, az nem 15-20 évvel ezelőtt zajlott.

[00:26:58]Ez egyébként óriási élőny a politikában, ahogy hátrány, hogy nem feltétlenül tudom, hogy hogy működik az államigazgatás, vagy meg kell tanulnom a parlamenti műfajokat.

[00:27:06]Bár úgy látom, hogy ez a egykori kormánypárt képviselőinek is okoz gondot, hogy micsoda az interpelláció és micsoda a sima kérdés.

[00:27:13]De egy nagy előny a hangütésben, hogy a választók nyelvén könnyebb beszélni.

[00:27:18]A másik, hogy valószínűleg egy új közönség nézi ezeket a parlamenti üléseket, és ennek a közönségnek egy jelentős része ugye azzal az élménnyel kezdi nézni ezt az egészet, hogy hogy itt zajlott egy olyan két éves kampány, ami a személyes találkozásokra épült.

[00:27:31]Én egyébként korábban a Tisza október 23-i, március 15-i kapcsán is azt gondoltam, hogy azért is voltak egészen másfajta hangszerelésűek azok az események, mint a Fidesznek ezek a nagyon katonás, a hierarchikus szervezetet kifejező szimbolikus összejövetelei, mert a valódi személyes találkozás motivált egy csomó embert arra, hogy eljöjjön Budapestre és megnézzen politikusokat, akiket ő a saját településén látott.

[00:28:02]Tehát másfajta az érzelmi kötődés.

[00:28:02]Ő eljött hozzám, én eljövök hozzád.

[00:28:04]És valami ilyesmit élnek meg szerintem most is a a Tiszára szavazók, vagy a Tiszára leglelkesebben szavazók, hogy akiket mi segítettünk bejutni, most megnézzük, hogy mit csinálnak a parlamentben.

[00:28:17]Hozzáteszem, és akkor nem is lehet négy dolgot mondani, hanem hármat, hogy ugye az egész magyar Péter féle beszédmód, aminek a egy ilyen számomra tényleg meghökkentő mozata, amikor most a június 16-i koszorhúzást követően letették a koszorút Forofer Ágnessel és Ruf Bálinttal, a néma főhajtást követően a miniszterelnök azonnal elkezdett belebeszélni a kamerába, és elmondta, hogy micsoda is június 16-a, ami hát én ilyet még nem láttam a 301-es parc de az egy dolog, hogy én láttam ilyesmit vagy sem.

[00:28:49]Ugye itt folyamatosan a választópolgárokhoz beszélő miniszterelnök, és az ő pártja az ami, illetve aki meg jelenik, és amikor a parlamenti viták zajlanak, akkor valószínűleg a választópolgár azt érz, hogy most azért nem hozzám beszél, mert a nevemben beszél.

[00:29:04]Ühüm [sóhajtás] nem vagyok biztos abban, hogy ez a fajta ilyen együttmozgás meg együttélés, ez az idők végezetéig fönntartható, de most mindenesetre ezt a személyes érzelmi közösséget igyekeznek csúcsra járatni és minden egyes alkalommal megmutatni.

[00:29:21]És ezért is van az, hogy sokan nézik és sokan érzik azt, hogy a a szívükből beszélnek a képviségek.

[00:29:27]És van még egy dolog, ez igazából a most nem tudom eldönteni, hogy ez a hab a tortán vagy a tortának a az alapja, de hogy ugye nincsen rendeleti kormányzás, tehát hogy minden egyes jogszabályt, ami törvény szintű, azt be kell vinni az országgyűlés elé, és ott vitának kell róla zajlani, és nem az van, hogy a kormány hozzá egy rendeletet, és majd x nappal később születik egy törvény arra, hogy ezt formálisan jóvá hagyják.

[00:29:53]nincs rendeleti kormányzás, tehát abban az értelemben hiába kétharmados ez a parlament is, és nyilván nincs esélye arra, hogy itt pláne tömegesen mondjuk ellenzéki kezdeményezések átmenjenek, de a vita, a parlamenti vita, ami az egyik legfontosabb parlamenti funkció, a parlamenti vita ebben az értelemben visszanyerte a polgárjogát.

[00:30:13]Ö ha már ezt említed, ugye ö ennek kapcsán volt most kedden benyújtotta azt a javaslatot az egyik Tiszás képviselőnő, hogy ugye sürgősséggel tudjanak tárgyalni és házszabálytól eltéréssel az uniós csomagról, hogy jöjjenek az uniós [torokköszörülés] pénzek.

[00:30:33]Ami ugye egy érdekes dolog, hogy ugye egész decemberig kér ebben a a végül elfogadott javaslatban szabadabb kezet gyorsított eljárásra lehetőséget több alkalommal, mint amit jelenleg a házszabály engedélyez.

[00:30:50]Ennek kapcsán is, és mondjuk annak kapcsán, hogy jelenleg nagyon sok törvény nem kormány előterjesztésként, hanem melétei képviselői indítványaként megy be, amiben lehet, hogy benne van, hogy úgy volt, hogy ő igazságügyi miniszter lesz, kidolgozta, nem az lett, úgyhogy beadja egyéniben, de emiatt hát mindenki a Fideszben megtalálta a jogi diplomáját és az alkotmányjogi szakértelmét, és nagyon Nagyon sokszor olyan levezetéseket tesznek, amire azt mondom, hogy igen, valóban, de közben meg hát tényleg az van, hogy úgy na de hát hol voltak ezek a megállapítások?

[00:31:30]És a kérdés az, hogy itt ugye van az a dilemma, hogy hogy egyrészről igen, azt akartuk, hogy ne rendeleti kormányzás legyen, hogy vita legyen, hogy társadalmi nagy vita legyen bizonyos kérdésekben.

[00:31:44]És ahogy a héten Péterrel a válasz online stúdiójába beszéltük, de közben ott van az is, hogy nagyon sokan meg azt mondják, hogy haladjunk, kormányozzatok, fogadjátok el.

[00:31:59]És én még ezt egyébként sok szempontból el is tudom fogadni.

[00:32:02]Mondjuk itt van most a közmédia átalakítására vonatkozó törvény, ami most egyéniként megy be, meg el fogják fogadni.

[00:32:09]Ettől lehet az, hogy jövő héten már konkrétan a lábát az új rendszer be tudja tenni egyáltalán a Kunigunda épületébe, mert nem a lengyel utat választották, hogy csomagtartóba csempészik be az új vezetőt.

[00:32:25]Az a csomagtartó ez Magyarországon is egy megint.

[00:32:27]Jó, mindegy.

[00:32:27]Igen, ez egy ez egy másik eset.

[00:32:30]Igen.

[00:32:30][horkantás] De hogy ugye emiatt lehet egyrészt az a hiányérzet, hogy de hát hol van a nagy társadalmi vita, meg lehet azt is mondani, hogy de hát most legalább beteszik a lábukat, elkezdik a munkát, és aztán majd szeptemberig megvitatjuk.

[00:32:44]Ugyanez van nagyon sok fontos kérdésben, és kicsit hosszúra nyúlt, de a lényege az az, hogy hogy ugye hol van annak a határa, meg hogy hol van annak a veszélye, meg biztosítéka, hogy nem szoknak bele abba hogy hát most muszáj, most el is fogadja sok szempontból a társadalom, de mondjuk mondjuk azt, hogy jó, de azért gyerekek jövő januárban már ne ugyanígy dolgozzatok.

[00:33:06]Most adunk nektek laufot arra, hogy gyorsan amit kell csináljatok meg.

[00:33:12]De mi a biztosíték arra, hogy ezt nem szokják meg, hogy végül is így jobban lehet haladni?

[00:33:17]Az a helyzet, ugye, hogy ezt a Fidesz is megígérte 2010-ben, hogy ez már nem így lesz, vagy megígért olyan dolgokat, hogy az új alkotmány alaptörvény, ugye ők sem egyből úgy hívták, ahogy hívják most, elfogadásáig csinálnak így-új dolgokat, majd beleírják, visszaírják, aztán semmi nem lehet, tehát semmit nem tartottak be belőle.

[00:33:41]Hát ebben nincsen nagyon más eszköz, mint a mint a társadalmi nyomás, vagy az, hogy mi ezt mi ezt elmondjuk.

[00:33:49]Talán van egy elvi megjegyzésre is lehetőség annak kapcsán, hogy ugye az egész Tisza projekt szerintem politikai vállalkozás, rendszerváltó célkitűzés az arra vonatkozik, hogy egy sokkal, nem tudok rá rendes magyar szót, egy sokkal responzívabb politikát kell létrehozni.

[00:34:09]ami egyszerűen a saját érdekének tartja, hogy minél több társadalmi jelzésre odafigyeljen, ami nem azt jelenti, hogy mindig mindenre reagál, vagy mindig mindent befogad, de hogy talán a Fidesz hibájából, vagy a Fidesz tevékenységéből azt lehet tanulni, hogy az egy hiba volt, hogy ez a Lamonino Rafaelnek egy nagyon tehát éles személyű meglátása, hogy azért lett egy idő után egyre autoriterebb a Fidesz rendszere, hogy minél kevésbé kelljen responzívnak lennie, és hogy valójában ez bizonyos értelemben ugyanaz a mechanizmus, ami fölőrölte a Fidesznek a hatalmát, mert egyre kevésbé volt képes korrigálni.

[00:34:49]Tehát ha másra nem is akkor a politikusok önérdekére lehet hagyatkozni.

[00:34:54]Én politika jellemzőként azt gondolom, hogy ez általában legbiztosabb vagy a legstabilabb biztosítékok egyike.

[00:34:59]Tehát én én láttam már alturista politikust, de azért ritkán.

[00:35:04]Tehát én jobban örülök annak, hogyha egy politikusnak az önérdeke is ugyanabba az irányba mutat, ami mondjuk erkölcsileg helyes.

[00:35:10]Ez mondjuk az egyik dolog.

[00:35:12]A másik, hogy rögtön egy másik a Rafán kívül egy másik tekintély érv mögé próbáljak bújni.

[00:35:18]Egy fél évvel ezelőtt beszélt itt Budapesten is arról Ivan Krastev, hogy ez a bizonyos rendszerváltó trilemma fogja meghatározni az autokráciákat leváltó új demokratikus kísérleteknek a a helyzetét.

[00:35:32]Miszerint ugye gyorsnak, törvényesnek és eredményesnek lenni egyidejűleg valószínűleg a legtöbb ügyben szinte képtelenség.

[00:35:42]Tehát vagy gyors vagy és törvényes, nem biztos, hogy eredményes, vagy eredményes vagy és törvényes, de az nem lesz gyors és a többi.

[00:35:48]Még azt is hozzátenném mindehhez, hogy és akkor még a tartalomról nem beszéltünk, mármint, hogy nem csak az eredményesség értelemben vett tartalom, hogy meg is tudom azt csinálni, hanem mi az iránya annak a tartalomnak.

[00:36:03]Tehát én most a demokrácia helyreállítást szolgálom az új tartalmú jogszabállyal, vagy pedig beleülök abba a rendszerbe, amit a a amit itt a mi esetünkben a Fidesz ránk hagyott.

[00:36:16]Én azt gondolom, hogy ezzel a trilemmával küzd bizonyos értelemben a mostani kormány is.

[00:36:21]És minthogyha az a képlet rajzolódna most ki, hogy hát egyrészt uniós ügyekben azért van szükség a gyorsításra és a és a gyorsításnak a későbbi lehetőségére, mert egy olyan Kásahyet, hogy más kifejezést ne használjak, hagyott itt az Orbánkormány.

[00:36:37]lejárt meg pillanatokon belül lejáró határidőkkel, beragadt büntetésekkel, hogy egyszerűen szóval ebben valóban villámgyorsan eredményeket kell produkálni.

[00:36:49]Én azt gondolom, hogy hogy itt a itt érvényes az, ami amúgy a veszélyhelyzeti esetekben számon érhető, hogy vajon arányos-e a rendkívüli intézkedés azzal a problémával, amit meg kell oldani.

[00:37:04]Én úgy érzem, hogy itt ez arányos, tehát hogy tényleg akkora baj, annyi pénztől esetünk el, annyi kárt okozott már eddig is az, hogy ezek a források nem jönnek, hogy ha ezt valóban enyhíti az, hogy december végéig ezeket a különböző parlamenti eljárási gyorsítási lehetőségeket beépíti a kormány, és tényleg csak erre használja, szerintem ez olyasmi, amit túl lehet élni, és nem tudom, hogy van-e másik fajta mód.

[00:37:27]Az egyéni képviselő indítványoknak a sokasága.

[00:37:32]Hát most őszintén szó, ettől én sem vagyok elragadtatva, már csak azért is, mert valóban van egy tapasztalatunk arról, hogy ez új marad.

[00:37:40]Ugye tényleg szent esküvéssel Navracsis Tibortól Gulyás Gergelyig 2010-ben mindenki elmondta, hogy ó, hát ez csak most van.

[00:37:46]Aztán az egész 16 évet így csinálták végig.

[00:37:50]Én nem gondolom, hogy a mostani kormánynak, lásd az előbbi responzivitásról mondott mondataimat, úgy általában az lenne azért érdeke, hogy ne kelljen társadalmi egyeztetést tartani, és valóban vannak olyan esetek, amikor valószínűleg azért nyújtják be egyéni képviselő indítványként, mert mert éppen ebben a helyzetben, vagy nem itt nem ezen a ponton akarják ezt a ezt a ezt az egyeztetést lefolytatni.

[00:38:17]Itt igazából azért fontos a társadalmi vita, vagy hogy beszélünk erről, hogy mondjuk akkor más pontjain ennek a folyamatnak be lehessen vinni a korrekciós lehetőséget.

[00:38:29]egyébként ugye volt már alaptörvénymódosítás is, amit visszacsinál, tehát nem biztos, hogy pont az én ízlésemnek megfelelő ponton alkalmazta korrekciót, de ez most megint egy más kérdés, de még akár ilyen súlyú kérdésben is a a kormány képes volt korrekcióra, tehát végülis nincs megtiltva neki akkor sem, hogyha egyéni képviselőindítvány történik.

[00:38:49]És még egy dolgot fölvetnék, de csak nagyon szóval óvatosan, de nem azért, mert óvatoskodni akarok, hanem csak azért, mert nem tudok róla sokat, vagy majdnem semmit, hogy nem tudom, hogy az egyéni képviselő indítványok alkalmazásában vajon mekkora szerepet játszik az, hogy a Tisza párt kormányra jut is ismerkedik az államparátussal, tehát hogy nem tudja azt, hogy kiben mennyire bízhat meg, hogy kitől várhat olyan szakmai munkát, amire akár támaszkodhat is.

[00:39:23]És elképzelhető, hogy a hogy a de ez egy feltételezés.

[00:39:27]Szóval én tényleg nem tudom ennek a napi gyakorlatát.

[00:39:32]És elképzelhető, hogy egyszerűen a saját bejáratott jogi csapatukat fogják inkább most még több munkára.

[00:39:38]Hát azért azt hallani mindig a dolgozószobáját keresi.

[00:39:43]Azt is hallani, hogy van olyan miniszter, akit a korábbi aparátus szándékosan félrevezetett, és emiatt aztán a bizalma is, hogy most milyen szintig mehet a főosztályvezetőkben nem 100%.

[00:39:58]Tehát, hogy nyilván miközben egyszerre törvényt alkotnak, miközben ugye visszaállították a heti kétnpos parlamenti és valóban ott vannak és vitáznak, bizottsági ülések vannak, fel kéne állítani az aparátust, aközben kellene még törvényjavaslatokat írni.

[00:40:18]Hát az én értelmezésemen ez a Crustv Trilemának a része, a gyorsaságnak a része.

[00:40:23]Van egy klasszikus anekdot, amiről sose se tudom, hogy igaz-e, hogy az első világháborút követően a szociáldemokrata kormányzás idején az egyik miniszternek mindig üres volt az asztala, mert az apparátus mindig eltérítette a dokumentumokat, soha nem volt semmi dolga, mert nem jutottak el hozzá az ügyek a a minisztériumi ügymenetben.

[00:40:44]Tényleg nem tudom, hogy igaz-e ez a ez az anekdote-e, de talán jelzi, hogy de jónak jó, köszönöm, hogy hogy milyen ereje lehet a bürokráciának.

[00:40:51]Én azért nem gondolom, hogy ilyen helyzetek lennének a mai minisztériumokban, de az, hogy az, hogy tehát bekerülnek teljesen új emberek a rendszerváltás szándékával, és ott találnak egy apparátust, amire támaszkodniuk kell, hiszen egy igazgatási tudás nélkül nem lehet vezetni egy országot.

[00:41:07]Tehát a bürokrácia az nem csupa rosszból áll.

[00:41:09]Ugye az a megvalósíthatóságnak egy nagyon fontos feltétele, de hát közben szűrni is kell azt az apparátust.

[00:41:18]Még egyszer mondom, nem tudom, hogy így van-e, de ez akár lehet is egy oka annak, hogy időnként miért próbálják ezt az apparátust megkerülni.

[00:41:25]A másik pedig ez a szobakeresés, ami tényleg nagyon rosszul hangzik, de hogy azért azt is itt mindig érdemes figyelembe venni, hogy egy ezt a 39 napot, amióta az országgyűlés megalakult, és ugye a miniszterek kinevezése az még assasszem mínusz három nap, tehát 36 napja vannak hivatalban a miniszterek.

[00:41:46]És az a helyzet, hogy hogy ugye 16 év után kellene itt most 36 nap alatt összerakni egy teljesen új kormányszerkezetet, és miközben a Fidesszel kapcsolatosan egy ilyen legenda volt, hogy de legalább kormányozni tudnak, egy teljesen kaotikus államigazgatást vett át az új kormány.

[00:42:08]Szóval eleve az, hogy egy ország, ahol a legsúlyosabb probléma a közszolgáltatásokat, illetően az egészségügyel meg az oktatással van, ott nincs egészségügyi meg oktatási minisztérium 16 évig, nincs környezetvédelmi minisztérium.

[00:42:22]Tehát amikor szobakeresésről meg a villanykapcsolónak a a megtalálásáról beszélünk, akkor ugye megint csak azt kell mondanom, hogy nem mint az én védelmemel szorulnának ezek az emberek, de hogy itt nem az a a kompetencia hiányáról beszélünk, hanem egy szana szélyjel vert minisztériumi struktúrát vesznek át miniszterek, államtitkárok.

[00:42:44]És nem csak a személyzeti, nagyon nehéz személyzeti döntéseket kell meghozniuk, hogy kikkel lehet megbízhatóan szakmailag és politikailag is megbízható módon tartósan együtt dolgozni, hanem egyszerűen fizikailag meg kell találni, hogy hol vannak az adott minisztériumhoz tartozó reszortokért felelős emberek, és hogyan lehet őket egy épületbe összehozni.

[00:43:04]Ezt a ezt a másik Kása hegyet úgyszintén a Fidesz a 16 évig állítólag hatalmas kormányzati tudást felhalmozó Fidesz hagyta az új kormányra.

[00:43:14]És van emellett ugye még egy nagy megoldandó feladat, amit viszont magának jelölt ki Magyar Péter.

[00:43:18]Ez ugye a közjogi méltóságoknak az eltávolítása élén súlyokkal.

[00:43:23]Baka András tegnap az egyenes beszéd vendégeként arról beszélt, hogy itt egyébként nem a személyekről kellene beszélni, hanem magukról az intézményekről, amik maguk az intézmények kerültek úgymond alkotmányos válságba, merthogy nem az eredeti a kormánytól független hatalmi áként ellátott feladatukat végezték, és a a társadalmi közbizalom rendült meg olyan mélyen, hogy itt magukat, az intézményeket kell újra gondolni, és az intézményeken keresztül kell csak beszélni a személyekről.

[00:43:57]Mit gondolsz erről?

[00:44:00]És mit gondolsz, hogy miért nem megy ez a feladat egyelőre?

[00:44:07]Akkor kezdem az intézményeknél meg a személyeknél.

[00:44:11]Igazából egy mondatom van róla.

[00:44:14]Nekem nagyon érdekes amúgy látni, hogy Baka András és Kis János egykori SZDS elnök, filozófus, professzor és hát egy rendszerváltó személyiség.

[00:44:26]Mennyire összhangban beszélnek erről különböző irányokból érkezve?

[00:44:28]András MDF-s képviselő volt a 90-es parlamentben, aki sajnos nem volt országgyűlési képviselő, de az SZDSZ elnöke volt.

[00:44:36]Ugye ő vitatkozott Anta Józseffel a a 90-es választás második fordulója előtt, és tulajdonképpen ugyanazt mondják erről a kérdésről most 2026-ban.

[00:44:44]Kis János úgy fogalmazta ezt meg, hogy le kell váltani a azokat, akik Orbán hatalmát erősítették, és nem ezeknek a közjogi intézményeknek a a tekintélyét, és akik degradálták ezeket az intézményeket.

[00:45:01]És Kis János azt mondja, hogy hát az intézménye meg a személyintegritás az összefügg egymással.

[00:45:08]Tehát persze igaza van Bok Andrásnak az intézmények tekintélyét kell helyreállítani, de hát az intézmények tekintéjén nem csak úgy erodáló csak, hogy innen kell haladni, nem pedig a személy felől az intézményb.

[00:45:20]Igen.

[00:45:20]De hát azok nem csak úgy erodálódtak, hanem attól erodálódtak, hogy olyan emberek kerültek oda, akik ezt a degradálást végezték, és nem a nem a az adott közjugi intézménynek a működtetését szolgálták.

[00:45:32]Szóval ez a kettő az én fejemben egyben van.

[00:45:35]Szerintem ezek elég meggyőző érvek a az ő részükről.

[00:45:39]Hát a május 31 az egy érdekes kérdés.

[00:45:42]Valóban megint csak azért mondanám ezt a 16 év, 38 nap vagy 39 napatikát, de az a helyzet, hogy a május 31-ét egyébként Magyar Péter mondta a választás előtt, illetve miniszterelnökként is ő mondta, hiszen gondolkodtam, valóban tudtam, hogy fogunk erről beszélgetni, hogy egyrészt mi van akkor, ha nem mond dátumot, másrészt mi van akkor, ha július 15-ét mond, ha úgy gondolja, hogy kell mondani, vagy augusztus 31-ét, vagy december 31-ét.

[00:46:10]Tehát kétségtelenül, hogy túl vagyunk egy dátumon, amit ő maga mondott.

[00:46:14]Ugye volt június 1jén egy látogatása a köztársasági elnöknél, kilátásba van helyezve egy következő, eddig meg nem valósult látogatás.

[00:46:21]É, az ember valóban a a azzal a benyomással élhetett.

[00:46:25]Négy héttel ezelőtti adásunk, hát ezzel fejeztük be.

[00:46:28]És akkor azt mondtam neked, hogy nagyon csodálkoznék, hogyha a következő adás során már ne már ne indult volna el ez a leváltási folyamat.

[00:46:37]Tehát most négy hét telt el, és akkor most mondjuk azt, hogy csodálkozom.

[00:46:41]Mert mert ugye egyelőre azt a jogszabályt sem nyújtották be, ami lehetővé tenni Sullyok Tamásnak a leváltását.

[00:46:47]És ez lenne majd a harmadik, amit mondok erről a leváltási folyamatról.

[00:46:55]Igazából látok ilyen dörgedelmes véleménynyilvánításokat ezzel kapcsolatosan.

[00:47:01]Én nem mennék annyira messzire, hogy itt most valami végzetes hiba követődne feltétlenül megint csak szóval muszáj ezt a 30 egy néhány napot, egyszer csak megjegyzem, hogy 39 napot figyelembe venni.

[00:47:14]Én inkább csak annyit mondanék ezen a ponton, hogy a Tiszának, a miniszterelnöknek, a kormánynak jobb lenne, ha már ezen túll lenne.

[00:47:23]És valószínűleg jobb lett volna túllenni ezen azt megelőzően, hogy a konkrét alaptörvényi átalakításokkal kapcsolatosan a biták elkezdődnek.

[00:47:31]Tehát előtte egy cezúra megvonása az egy tisztább helyzetet eredményezett volna, mints semhogy most úgy kell elkezdeni vagy folytatni a buggyakozást Syok Tamással, hogy már konkrét ügyek is vannak az asztalon.

[00:47:45]És Slyok Tamás majd arra tud hivatkozni, hogy de őt itt most azért akarják bántani, mert ebben van hát neki önálló véleménye van.

[00:47:53]És akkor a bocsánat a leváltást illetően Bakand András erről is beszélt és hát mások is, hogy de ő például ebben az interjúben egész konkrétan, hogy ugye a kétharmat sem mindenre megoldás önmagában amúgy erről hála Istennek mi is mi is szót ejtettünk korábban.

[00:48:13]Ennyi alkotmány jogi művetségünk azért van, merthogy ugye nincs olyan, hogy leváltás az alkotmánybírák tekintetében, vagy a köztársasági elnök tekintetében.

[00:48:22]Tehát attól, hogy nekem kétharmadom van, attól még ilyesfajta dolgok nincsenek.

[00:48:29]Speciális eljárásban lehet leváltani mondjuk a köztársasági elnököt, amihez viszont ugye kell az alkotmánybíróság, amihez akkor viszont szintén hozzá kell nyúlni, hogyha úgy gondoljuk, hogy az alkotmánybíróság is méltatlan.

[00:48:43]joggal gondoljuk ezt a a feladatai ellátására, vagy egy speciális jogszabályt kell hozni, amivel leváltjuk a köztársasági elnököt.

[00:48:51]Viszont akkor a speciális jogszabályt is alá kell írnia a köztársasági elnöknek, és be kell és akár elküldheti az alkotmánybírósághoz.

[00:49:01]Ugye a Suyog Tamásnak most van egy beadványa, ami valami olyasmiről szól, és bocsánat, nem akarom ezzel mutatni a nézőket, csak érzékeltetni próbálom, hogy hogy itt itt egy ilyen bozótósba kezdünk bemenni.

[00:49:11]Ugye van egy olyan ö beadványa a Sugyog Tamásnak, ami azt a problémát érinti, hogy az elmúlt 16 évben az a joggyakorlat alakult ki, hogy a köztársasági elnök meg az Alkotmánybíróság az nem nyúl hozzá alaptörvénymódosításokhoz.

[00:49:29]Azt mondták, hogy hát bocs, ha az országgyűlés mint alkotmányozó hatalom alaptörvényt módosít, akkor most az új alaptörvény, nincs vele dolgunk.

[00:49:37]Egy esetben van kivétel, ha eljárási hiba történik, akkor hozzá lehet nyúlni.

[00:49:43]És most Súlyok Tamásnak ugye egy olyan beadványa van az Alkotmánybíróság előtt, amit fog tárgyalni az AB majd a jövő héten, ami arról szólna, hogy egy ilyen egyedi leváltási döntés az eljárási kifogásokat vethet föl, mert az alaptörvényben általos szabályokat kell rögzíteni, és nem egyedi adott személyre, adott esetre vonatkozó szabályokat kell beleírni.

[00:50:13]És akkor most ugye itt mindenki találgat, hogy olvasgattam alkotmányogászokat, hogy hát dönthet úgy az alkotmánybíróság, hogy Sulyog Tamásnak igaza van, de ebből nem feltétlenül következik, hogy a konkrét jogszabályt vissza fogja utasítani.

[00:50:27]De nyilván Sullyog Tamásnak az az elgondolása, vagy ha Sullyog Tamás egy politikai proxiként szerepel ebben, akkor mondjuk Orbán Viktornak az az elgondolása, hogy majd valami olyasmi történik, hogy leválthatják ugyan Sulyok Tamást, de majd az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy ez egy eljárási hibát tartalmazó szabály, és ennek alapján nem lehet leváltani.

[00:50:49]Tehát ez a ez a végső kifeszítése, lehetséges kifeszítése ennek a problémának.

[00:50:54]Hozzáteszem, hogy ebből a szempontból a május 31-a szinte most, hogy egy szakkifejezést használja, tök mindegy.

[00:51:03]Tehát hogyha ezt a jogi álláspontot veszik föl, akkor ezt május 30-án is fölvehetik, meg fölvehetik június 30-án is.

[00:51:09]Szóval ebből a szempontból mindegy.

[00:51:11]Most vagyunk benne ennek a ennek a problémának a sűrűjében.

[00:51:16]Azt is olvastam, hogy most vagy a Telexen, vagy a 444-en, vagy mind a kettőn, hogy van olyan Tiszás politikus, aki úgy nyilatkozott név nélkül, hogy a jövő héten benyújtják már a leváltó jogszabályt, és volt olyan, aki úgy nyilatkozott, hogy nem, vagy nem tudja.

[00:51:33]Szóval én ebben most nagyon nehezen tudok rendet csinálni, de ez mindenesetre egy izgalmas illusztrációja annak, hogy még a kétharmad dal szemben is valamiféle ilyen közjogi betartás elképzelhető.

[00:51:45]És bocsánat, csak annyit hadd jegyezzek meg Baka András kapcsán, és ez nagyon ki kívánkozik velem, ő is beszél erről, hogy szóval miközben ugye a Fideszben valóban sokan megtalálták a jogi diplomájukat, ugye Baka Andrást többszörösen személyre és intézményre és egyedi esetre szóló módon fosztották meg a legfelsőbb bírósági elnöki pozíciójától.

[00:52:07]Most Navracs Tibor nagyon sok interjúban próbál átkeretezni, hogy az nem is úgy volt.

[00:52:12]Nracsis Tibor most olvasgattam szintén reggel 7:00 órakor olvasgattam ezzel kapcsolatos 2011-es megszólalásokat.

[00:52:20]Ö hát, hogy mondjam, ha azt mondom, hogy arcátlan hazugság, akkor ezzel lehet, hogy eljátszok egy aranyfokozatú támogatást, de azért szóval ez mégis csak elképesztő.

[00:52:31]Ugye az történt, elnézést, akkor most már elmondom, ugye, hogy egyrészt megváltoztatták a legfelsőbb bíróságnak a nevét Kúriára, hogy az intézményi változásra hivatkozva megszakadjon Baka András akkor kábé a felénél tartó főbírói ciklusa, majd hoztak egy olyan szabályt, ami lehetetlenné tette, hogy őt újraválasszák arra hivatkoz, hogy hogy nincs öt éves hazai bírói tapasztalata, csak három és fél éves, miközben 17 évig Strasburgbanáskódott, tehát több mint 20 éves bírói tapasztalata volt.

[00:53:04]Majd 2000 ugye Dará Péter jött, Dará Péter után pedig Vorgazsi András, akire nézve hoztak egy olyan jogszabályt, hogy nem kell bírói tapasztalat ahhoz, hogy valaki a kúria elnöke lehessen.

[00:53:16]Szóval tényleg miről beszélünk, és ez nem csak azért lényeges, mertogy merthogy arcátlanság és hazugság, amit a Fidesz ezzel kapcsolatosan mond, hanem amiatt is fontos, mert ez egy tipikus példája annak a jogállam leépítésnek, amire hivatkozva most a jogállam helyreállítást meg lehet csinálni, amire hivatkoznak azok a jogászok, akik állást foglaltak amellett, hogy meg lehet csinálni szerintük ezeknek a méltatlannába állt közjogi tisztségviselőknek a leváltását.

[00:53:48]Pontosan amiatt, mert azok a közjogi intézmények, amelyeknek ők most az élén vannak, azok réges régen elvesztették az eredeti funkció.

[00:54:00]Nem jogállami eszközökkel lettek létrehozva.

[00:54:02]Tehát most nem lehet arra hivatkozni, hogy a jogállam sérelme lenne őket leváltani, mert a jogállam sérelmével kerültek a pozíciójukra.

[00:54:08]Ez egy óriási különbség, és nagyon fontos látni ezt a differenciát.

[00:54:14]Tehát ennyiből Bak András eset nem csak egy személyes történetként értelmezhető, hanem úgy is, hogy pont ez a hivatkozási alap arra, hogy amúgy ezeket a leváltási döntéseket meg lehetne hozni.

[00:54:25]Félmondattal már említetted Orbán Viktort, és akkor most egy kicsit beszéljünk róla.

[00:54:29]Kernár Zsolt a 24.hu-n H-n a brüsszeli útjáról, ami ugye az első brüsszeli útja volt Orbán Viktornak, mióta elvesztette a választást, egy nagyon jó riportot és beszámolót írt, és a nagyon jól kifejezi azt, hogy mennyire más státusba volt most Brüsszelben, mint korábban.

[00:54:49]Ezért az első bekezdést felolvasom.

[00:54:51]Orbán Viktor szerda délután beült egy negyedik emeleti irodává alakított lakás nagyszobájába.

[00:54:58]A szoba sarkába egy nagy asztalt toltak be.

[00:55:01]Mögötte az ablakon állt az európai tanács épülete látszott, visszautalva arra, hova járt korábban Brüsszelben miniszterelnökként a most ellenzéki Fidesz vezetője, és utána még folytatódik, de nagyon plasztikusan kifejezi azt, hogy mennyire más székbe ült most be.

[00:55:17]Szerinted ha láttad a sajtótájékoztatót, meg hogyha összevetve akár a szombati kongresszusi testtartásával meg a most a tegnapi tegnapelőtti sajtótájékoztató testtartásával nem kérem, hogy legyél a terapeutája a miniszter volt miniszterelnöknek, de mit látsz rajta?

[00:55:42]Az elvi megjegyzésem az, hogy szerintem például ez a sajtótájékoztató, ez egy nagyon erős élv a miniszterelnöki ciklus korlátozás mellett.

[00:55:53]Önérdekből, megint csak politikusi önérdekből.

[00:55:57]Ne kerülj ilyen kínos helyzetbe.

[00:55:57]Szóval azért Angela Merkel 16 év után el tud menni helyekre, ahol őt kitüntetik, vagy bírálják, vagy vitatkoznak vele, de mindenesetre a az egykor volt akár ide a Partizánst, [torokköszörülés] akár igen, de az egykor volt kancellári méltóságát megőrizve és nem hozva magát olyan helyzetbe, amibe magát szívesen nem hozná.

[00:56:18]Más is, hogyha visszautasít akár egy szereplést, mert nem tartja méltónak, mert semmi kötelezettsége nincs, hiszen ő egy nyugdíjas.

[00:56:26]Hát én szerintem a nyolc éves ciklus korlátozás igen nagy részben arról szól, hogy egy egy biztosíték arra, hogy a saját politikai hagyatékomat egy ponton ne kezdjem el fölszámolni, és a hagyatékba beleértem azt azt a karaktert is, amit építettem magamról.

[00:56:40]Hát ugye ez Orbán Viktornak nem ment.

[00:56:43]Nyilván ez mindig egy kínos helyzet, vagy egy kellemetlen helyzet, és azért vannak az európai politikai térképen nagy visszatérők, Donald Tulsk, Andre Babi is, most éppen nem tudom, hogy áll a szlovén kormányalakítás, de Janez Janssa is egy ilyen burránk típusú politikus, Robert Ficó, és nekik mindig mindig le kellett valahogy azt játszani, valamiképpen rutinjuká vált, hogy hogy megbukván is mondjuk a Tusk volt a legkevésbé megbukva, mert magas európai pozíciókba távozott a két miniszterelnöksé között.

[00:57:17]De valahogy megbukván is a méltóságukat fönn kell tartani.

[00:57:23]És mondjuk például az egy gesztus volt szerintem Andrej Babistól, hogy hogy leült tárgyalni vagy ebben a tárgyalóban, vagy egy másikban Orbán Viktorral, mint mint politikai szövetségesével.

[00:57:36]De hát ugye ezek a ezek a státusz romlásnak a az elkerülhetetlen jelei tartalmában.

[00:57:42]Hát maga a kongresszus is, meg ugye ez a brüsszel isó tájékoztató talán még inkább meg még töményebben, és közvetlenül adta ezt vissza.

[00:57:52]Tehát azt hiszem arra sokan fölkaptuk a fejünket, hogy közéletfogyasztóként, hogy Orbán Viktor szereti a saját hibáit is, és ragaszkodik hozzájuk, amiről megint csak valójában eredetileg a a Rafaelnek ez a autoriterség, hogy ne kelljen responzívnak lenni, erről jutott eszembe.

[00:58:11]Tehát, hogy ezt a politikust korábban populistának tartottuk.

[00:58:13]Én én magam is azt gondoltam Orbán Viktorról, hogy akár tanulta, akár csak ráérzett, egy nagyon jó ösztönös érzéke van a a szociálpszichológiához, tehát hogy tudja, hogy a többség maga mögé Igen.

[00:58:30]A többség maga mögé, a többség ilyen képzeletbeli letapogatásához, hogy pontosan pontosan mit szeretnének az emberek.

[00:58:37]Hát azért az nem egy politikai válasz, hogy kikaptam, azóta még elvesztettem, tehát elvesztettem a választáson több mint 600000 szavazót, utána elvesztettem még egy milliót.

[00:58:50]És erre az a válaszom, hogy miért nem építettünk 80000-eset, és egyébként én a hibáimtól sem vagyok hajlandó megszabadulni.

[00:58:57]Ez mindenképpen egy bátor szavazatszerző stratégia.

[00:59:01]Egy egy mondat, hadd emlékeztessem a nézőket, hogy most már nyáron két éve lesz annak a Gyurcsány Ferenc interjúnak, amit Rónai Egonnak adott, amit én nagyon sokszer néztem, aki igen, kivál és abban gyakorlatilag arról beszélt Gyurcsány Ferenc, hogy lehet, hogy kisebbségi a mi álláspontunk, de azt a kisebbségi álláspontot azt harcian, keményen meg kell védenünk, és a kisebbségi álláspont mellett van az igazság, és min minthogyha ugyanebb a szerepbe került volna most Orbán Viktor.

[00:59:31]Hát azzal a különbséggel, hogy ráadásul ő mintogyha még mindig azon a treken lenne, amin volt az egész választási kampányban, hogy ő tulajdonképpen többségben van.

[00:59:43]És ugye azért kell, azért gondolta úgy a kampányban, hogy ő a saját témáit mondja, és a Grek Péter is beszél arról most pont a mai Telex interjújában, hogy a Fidesz kampánybeli támogatottsági válságára az volt a válasz, hogy még több Orbán Viktor.

[01:00:01]Erről mi is sokat beszéltünk a kampány idején, tehát körülnéztek a kommunikációs problémákat látva, és egy óriási ötlet jutott eszükbe.

[01:00:08]Orbán Viktort kell elő térbe állítani, és Orbán Viktornak most szintén saját maga jutott eszébe a a támogatottsági problémáról.

[01:00:18]Szóval, hogy ő nem csak azt állítja, hogy hogy oké, én ezt gondolom, lehet, hogy ez most nem népszerű, de de akkor kitartok a kisebbségi álláspontom mellett.

[01:00:31]Ő szerintem válig azt gondolja, hogy ő hogy ő többségben van.

[01:00:33]tévedés történt tulajdonképpen, és amiket ő mondott a kongresszusukon is, az az arról szólt, hogy ő ő így 20 évvel visszaállította az óráját, és olyan mintogyha szerintem megint 2006 lenne.

[01:00:49]2006-ra egyébként nem csak Orbán Viktor emlékszik rosszul, mondjuk Ferenc Orso is egy kicsit rosszul emlékszik szerintem egy-két dologban a veled vagy vele készített interjúd kapcsán van egy ilyen benyomásom.

[01:00:59]Ö, és majd 2006 őszén lesz egy olyan visszatérés, ami ami hasonló az ő 2006-os Igen.

[01:01:08]Hát ugye most is most is ugye az őszt emlegeti, a kongresszusan is azt emlegette, és most Brüsszelben is azt emlegette, hogy addigra kell a Fidesznek újra olyan helyzetben lennie, hogy bármikor átvegye a kormányzást.

[01:01:19]Ugye úgy mintogyha tényleg jelen pillanatban egy ilyen váltógazdas gazdálkodásban lennénk, mintha pariba lenne a Fidesz meg a Tisza.

[01:01:28]És őszintén szólva akkor, ha már említetted Ferenc Orsolyát, ugye ő is azt mondta nálam, hogy mihamarabb készen kell arra lenni, hogy ez újra egy kormányzóképes párt legyen.

[01:01:39]Az ugye nem teljesen tiszta, hogy ő az ezt azt mire mondja most a a Fideszre, vagy vagy a Fideszen túl nélkül valamire ugye arra sokadszori kérdésre se akart egyértelműen válaszolni, hogy lesz-e új párt vagy új mozgalom.

[01:01:59]Én azért nagyon azt hallom közben a háttérben, ha mikrofonban nem is mondják még el többektől, hogy igen, valódi gondolkodás van a most kritikát megfogalmazottakban, hogy Orbán Viktor nélkül kellene valamit csinálni.

[01:02:16]Látott-e még ennek egyébként?

[01:02:16]Szóval, hogy akár például Ferenc Orsolya, aki most azt mondja nálam, hogy hogy hát neki nagyon nem tetszett se a Szent Királyi Alexandra videója csomagtartóba zárt ukránról se a az édesapát fejbe lövő videó.

[01:02:35]Ő azt nem is osztotta tovább.

[01:02:39]Ő igazából bent mindig elmondta, hogy ez meg ez [torokköszörülés] nem jó, de hát egy párt az így működik, hogy nem lehet ennél tovább elmenni.

[01:02:46]Egyrészt valóban nem lehet-e, tehát tényleg csak Ángyán József lehetett-e, aki kilép onnan.

[01:02:54]Másrészt most még mitől fé ez az interjú után se tudom, mitől félnek ezek az emberek, miért nem borítanak asztalt.

[01:03:03]Tehát elmondják azt, elmondja Stumf István a kongresszuson, hogy Orbán Viktor asztaláig ér a korrupció, majd 99%-kal megszavazzák elnöknek.

[01:03:15]Nem világos számomról, hogy a így a széléig ér a közepéig, mert ugye nem mindegy, hogy az asztalig úgy, hogy oda már nem, vagy rajta van az asztalon.

[01:03:21]És szóval szerintem ez is egy ilyen tudatos megfogalmazás.

[01:03:26]Ez a hostam is.

[01:03:26]Nem is mondanék három dolgot Ferenc Orsolal kapcsán.

[01:03:31]Azért érdemes talán róla beszélni, mert szerintem ő megy a legmesszebb valóban a kritikában, de az pont eddig megy.

[01:03:39]Ha megengedsz egy személyes meglátást, de elemzői megjegyzések, ez is nagyon érdekes volt, hogy az ő MDF-S, a saját MDFS múltjára hivatkozott, és azon gondolkodtam, hogy tulajdonképpen egy ilyen Dávid Boya epigonként lép föl.

[01:03:55]Na most az a helyzet, hogy én valószínűleg azért Dávid Diboly teljes politikai pályafutással nem tudok azonosulni, de nem is szükséges.

[01:04:00]Tehát az én politikai értékrendem, ízlésem sok tekintetben más.

[01:04:05]De Dávidi Boya nagy politikusi pillanatai azok, amikor ő nagyon nyíltan és kockázatot vállalva szembe fordul Orbán Viktorral frontálisan.

[01:04:17]Nem azért, mert kereste a konfliktust, hanem mert egy ponton úgy ítélte meg, hogy a saját politikusi és a pártja szervezeté autonómiája többet ér, mint az igazodás.

[01:04:26]Ugye ez 2002-ben külön frakcióalakítás, 2004, amikor bejut az EP-be és szétszedik a frakcióját, és ő mégis kitart.

[01:04:34]2006, amikor húzódozik attól, hogy második fordulós támogatást adjon a Fidesznek.

[01:04:40]És hát 2008- a az UDZ és botrány, amiután szerintem ma sem magyarázható igazából a jogállam semmilyen elvével, hogy Dávid Diboya került bíróság elé, és nem azok, akik őt lehallgatták.

[01:04:53]még hogyha ez egy nagyon bonyolult ügyes nem akarom leegyszerűsíteni, de ha már hivatkoztam a Merkelre, ugye a Merkel ugye legalább már a bukás mármint a Col bukása után megtette, ugye Merkel azért lett kancellár, mert de egy ponton amikor ugye egy ilyen párt finanszírázási botrány volt a Német Cédiónál nyíltan azt mondta, hogy a vén csataló, mert a Col hívta magát vénc csatalónak, hogy a vénc csatalót csatalovat hát szóval, hogy szembe kéne nézni azzal, hogy nem vele kell az ügyeinket elintézni.

[01:05:23]Nem volt már K, akkor tiszteletbeli elnök volt talán, de övé volt a a az informális hatalom, kellett egy szakító pillanat, és onnan indult egy új karrier, és a CDU számára is indult egy új karrier.

[01:05:38]Tehát tehát ez egy cezura cezát igénylő ö politikusi pillanat.

[01:05:48]Ezt én nem láttam ebben az interjúban sem.

[01:05:50]pedig pedig pedig jó hosszan beszélgettél vele, több mint 70 perc talán, és ebből a szempontból is nagyon tanulságos.

[01:05:56]A másik, hogy ugye ilyen szituációkban vannak szerintem rétegei a a szembenézésnek.

[01:06:05]Ugye Orbán Viktor szembenézés arról szól, hogy fú, hát nem 800-es stadiont építettünk.

[01:06:10]Szóval az ő ez a ez az új meghosszabbítjuk bicskéig.

[01:06:17]és hogy nem voltunk elég kemények, ami az ő örök tanulsága mindig mindenről.

[01:06:21]Ugye a Ferenc Orsolya talán talán hidvégi Balázs talán akit mondjuk én valóban meghökenve láttam a a ebben a fél félkritikusi szerepben vagy Navracsi Stivorvas Tumpf István kritikája arra vonatkozik, hogy vagy Kőbányai képviselő ugye hát őt nem venném velük egy kalap alá, mert szerintem ő sokkal autentikusabb.

[01:06:43]Az én számomra sokkal autentikusabb volt az, amit ő tényleg a a nép hangjaként behozott arra a kongresszusra.

[01:06:48]Szóval nálam ő szerepel az első amit a sértett pestiekkel lesöpört az asztalról az indexinjúban.

[01:06:56]Orbán Viktor mondta egy egy ilyen alsó szintű káderére, aki ugye valószínűleg találkozik a nem tudom a boltban a azokkal, akik korábban Fidesz szavazók voltak és most nem.

[01:07:08]Szóval, hogy van egy olyan szintje a kritikának, hogy jó, hát akkor lehet, hogy valamit rosszul csináltunk, de rosszak voltak a személy döntések, hibás volt a korup kommunikáció, valakik valahol korruptak voltak, ugye mi szóltunk, de hát nem hallgattank ránk, merthogy hiányzott a belső demokrácia.

[01:07:27]Ez egy másik szintje a kritikának, önkritikának, de ez még mindig nem tartalmaz neveket, még mindig nem tartalmaz ügyeket, és még mindig meg sem érinti azt, hogy esetleg a Fidesz politikáival voltak problémák.

[01:07:42]Én ezt azért merem mondani ennyire fennhangom, mert én az pályafutásom jelentős részét töltöttem el azzal, hogy a 2010-es politikai fordulat okait megértsem, és hogy a hosszú elhalálozásban, agóniában lévő magyar magyar baloldal egész probléma struktúráját feltárjam, és hogy egy ponton szembe kellett nézni azzal, hogy a társadalom nem volt elégedett azzal az ajánlattal, amit kapott ettől az oldaltól, és hogy nagyon kellemetlen megtapasztalni, de ezek szerint Szerint egy tőlem nagyon távolálló párt meg tudott szólítani valakiket, akiket a akiket mondjuk a baloldalnak kellett volna megszólítani.

[01:08:18]A Fidesznél föl sem merül ilyesmi.

[01:08:21]Lehet, hogy ehhez is túlkorám van, nem tudom.

[01:08:23]Bár szerintem önkritikára kicsit inkább elegendő a két hónap, mint egy komplett kormányzati struktúra felépítésére, de egyelőre tehát ez ez a legmesszebben önkritika sem érinti ezeket.

[01:08:37]És a harmadik dolog ez pedig a hát a ténykezelés, vagy hogy is fogalmazzak?

[01:08:45]Tehát a politikus nem történész természetesen, és és önérdekű szereplő, de azért én váltig azt gondolom, hogy valamiféle mérlegvonás szükséges ahhoz, hogy egy helyes elemzésből politikailag használható következtetéseket lehessen levonni.

[01:09:02]Tehát amikor azt mondja mondjuk Ferenc Orsolyal, hogy [sóhajtás] 2010-ben az Orbán kormányt, a hivatalabba lépő Orbán kormányt kemény költségvetési elvárások fogadták az Európai Unióban, míg korábban ilyen nem volt.

[01:09:21]Azért kaptam föl a fejemet, mert értem a 2006-os összödi beszédre és összödi helyzetre való visszautalás.

[01:09:26]Na de utána négy éven keresztül volt megszorító politika.

[01:09:29]2010-ben nem jut hatalomra a Fidesz, hogyha nincsenek megszorítások négy éven keresztül.

[01:09:33]Plusz egy bajnai által szanált országot vett át az Orbán kormány.

[01:09:37]Tehát ugye ott az a fantasztikus ötlet volt, hogy Matolcsi meg Orbán azzal álltak elő, hogy ők szeretnének nagyobb deficitet és a görög válság elős közepén azt mondták a bizottságba, hogy most bocs, ezt ne csináljuk.

[01:09:50]Szóval egyrészt ez történt.

[01:09:50]A másik, hogy és tényleg ezt lehet, hogy nekem csak a nünükém, de azért elmondom, hogy ilyen migrációs válság, csak ma már egyszer följött.

[01:10:00]Ugye állandóan tulajdonképpen ez a narratíva, hogy akkor az Európai Unió álláspontja ma már hasonlít a 2015-ös Orbánéra.

[01:10:07]Az a helyzet, hogy 2015-16-ban az akkor menekült hullám nem azzal ért véget, hogy fölhúztuk a határítést és Orbán Viktor szigorúan nézett erről az oldalról a túloldalra.

[01:10:19]Azzal ért véget, hogy Angala Merkel elutazott Erdogánhhoz és több milliárd euróért megvette tulajdonképpen a török szigort.

[01:10:30]Tehát, merthogy a Willcommens kultúrt is említi Ferenc Orsolya.

[01:10:32]Az a helyzet, hogy a Merkeli politika másik oldala ez volt.

[01:10:39]A harmadik dolog meg ugye, és szerint nekem ez volt a leg szívenütőbb, vagy hogy is fogalmazzak, ha mondhatok ilyet, amikor fölhoztad ebben az interjúban Magyar Péternek a beiktatási beszédbeli bocsánatkérését, ami szerintem egy nagyon fontos gesztus volt, hogy az újonnan hivatalba lépő miniszterelnök immáron az állam képviseletében bocsánatot kér a meghurcoltaktól, megbélyegzettektől, olyan dolgokért, amiket nem ő követett el.

[01:11:08]És ezzel szembesítetted Ferenc Orsolyát, aki azt mondta, hogy hát nem neki kell bocsánatot kérni, mert nem ő bántotta meg őket.

[01:11:14]Na de hát nem is Magyar Péter, aki az állam nevében, immáron az állam nevében ezt megtette, és Ferenc Orsolya szólóban, mint politikus, mint egy valamilyen pozíciót betöltő ember, ezt megtehette volna.

[01:11:26]És most nem, de még mindig sokkal tovább jut, mint eddig a többiek, mert legalább azt mondja, hogy Orbán Viktornak valóban az állam nevében bocsánatot kellett volna kérnie, és 3 millió ember ezért is mond három és 3 t millió ezért is mondta ki a történelmi ítéletet, ahogy fogalmazott ezt a részét.

[01:11:44]Én értem, csak hogyha én egy politikus vagyok, aki politikai fordulatot akarok létrehozni, akkor akkor nem másokra mutogatok, hogy kiknek kéne valamit megtenni, hanem ezt nekem kell elvállalni.

[01:11:55]őszintén szólva én ezt egy politikai képességbeli kérdésnek is tartom, hogy valaki fölismerje azt, hogy ebből ő kapitalizálna, ha ezt megtenni, ha ő odaül és azt mondja, hogy bocsánatot kérek a politikai közösségem hibáiért, azért is, amit nem én követtem el, szerintem az egy valami.

[01:12:12]Arra arra azt mondjuk, hogy igen, ez egy itt valaki egy újlapot nyitott.

[01:12:16]Most az, hogy változatos neveket mondunk be, hogy szerintünk kinek kéne bocsánatot kérni, ezzel, hogy mondjam, morális szempontból ugyanott vagyunk.

[01:12:25]És én nem erkölcsvitelő bíró akarok lenni, félre ne értse senki.

[01:12:28]Politikai elemzőként mondom ezt.

[01:12:31]A Fidesznek ma az a legfőbb baja, hogy kívül van a társadalmi konszenzuson.

[01:12:35]A társadalmi konszenzus az nem 100%-ot jelent szó szerint, de az a 60-80%-os ügyeket jelenti.

[01:12:39]Ma a társadalmi konszenzus, a közös ügy, az a rendszerváltás.

[01:12:45]az tud politikailag relevánssá, fontossá válni, aki be tud menni a nagy ügybe, és az tud bemenni a nagy ügybe, aki például megteszi azt az őre reflexiót, hogy én bocsánatot kérek.

[01:12:58]Ez egy legalábbis egy kísérlet lenne rá.

[01:13:01]Az, hogy neki is van egy ötlete arra, hogy ezt kinek kéne megcsinálni, aki nem ő, szerintem azzal nem változtat a helyzetén, még akkor sem, hogyha egyébként a maga műfajában a legérdekesebb interjút adja.

[01:13:12]Igen, én időről időre megpróbálkozom megkérdezni, legalább rákényszeríteni senkit nem tudok önaratán kívül, de megkérdezni igen, hogy hogy érzi-e már a bocsánatkérdést.

[01:13:24]És akkor röviden ezért egy terápiás kérdés a végére csak jöjjön most már lassan rászokolott.

[01:13:30]Igen, igen, igen, igen.

[01:13:32]De hogy és ennek a folyománya, ahogy a felkonferálást kezdtem, hogy egyébként nekünk kell-e, meddig kell beszélnünk egy olyan pártról, egy olyan volt miniszterelnökről, akinek jelen pillanatban tényleg semmi relevanciája [torokköszörülés] nincsen.

[01:13:52]és aki láthatóan nem ismeri föl és a környezete sem azokat a pontokat, amitől relevánssá válna.

[01:13:59]A mi dolgunk-e például kimondani azt, hogy ez nem így van?

[01:14:02]A mi dolgunk-e emiatt nem beszélni róla?

[01:14:05]Vagy azért mégiscsak ahogy korábban az ellenzéki pártokról, akkor is akár hogyha 1%-osak voltak, vagy annyi se, csak valahogy bejutottak a parlamentbe, akkor is beszéltünk róluk.

[01:14:17]Tehát nekünk meg akár a közélettel foglalkozó embereknek, akár a nézőinknek azért dolga ezt figyelemmel kísérni.

[01:14:25]Vagy ez a Stockholm szindróma, és engedjük már el.

[01:14:30]Szerintem csinált olyat a média, a független a szabad része is a médiának, hogy tényleg 012%-os pártokat életben tartott azzal, hogy jobb híán akárcsak naponta kell csinálni 16 darab interjút, akkor meghívnak ilyen szereplőket.

[01:14:45]még akkor is, hogyha egyes emberek hitelessége vagy vagy sok munkája vitathatatlan volt, de hogy a politikai, megint csak ezt mondom, relevancia hiányzott mögülük.

[01:14:57]Itt azért egy picit másról van szó.

[01:14:59]Szóval erre érdemes odafigyelni természetesen.

[01:15:00]Bár nekem az a benyomásom, hogy a mintogyha a nézők, hallgatók, olvasók, szóval mintogyha többször is szívesen elmennének a Fidesz politikai temetésére, tehát újra és újra megnézék ezeket a ezeket a műsorokat.

[01:15:15]Én magam sem gondolom mindig azt előzetesen, hogy ennek van értelme nézettség szempontjából, aztán kiderül, hogy van.

[01:15:24]Ami azt jelzi, hogy van egy társadalmi érdeklődés.

[01:15:27]És ha már itt Krek Péter barátomat idéztem, ő mond egy nagyon fontos dolgot nem olvastam még végig, mert sok minden más mellett erre már nem volt reggeli időm, de a felé eljutottam és és azt mondja a Péter, hogy nagyon fontos lenne az elszámoltatás jegyében nem annyira a idzevetett elkövetők, mint inkább az áldozatok és érintettek szempontját képviselni, bemutatni és eb Ebből a szempontból viszont szerintem nagyon is érdemes akár Orbán Viktorról, akár a Fideszről beszélni, hogy mit okoztak, hogy mi a hatása a magyar társadalom mentális állapotát illetően, a magyar gazdaság állapotát illetően, a kormányzati struktúra állapotát illetően mi a mi a hagyatéka a Fidesznek?

[01:16:17]Szerintem ez dolgunk erről beszélni, és és dolgunk beszélni a tényekről.

[01:16:24]Szóval nem biztos, hogy mindenre külön-külön reagálni kell valóban, de azt én semmiképpen nem szeretném engedni, hogy hamis értelmezések, elferdített tények, amelyek akkor már nem tények, maradjanak benne a köztudatban csak azért, mert lusták voltunk utánamenni, vagy nem volt kedvünk ezekre reagálni.

[01:16:52]Ez is a Fidesz hagyatékához tartozhat ugyanis, hogy hiába váltjuk őket le, de egy csomó szavuk, egy csomó fajta megközelítésük bent marad a közéletben, és ezeket pusztán a a tények okán, és a megsértett emberi méltóságok visszaállítása és védelme okán szerintem észben kell tartanunk és szóvá kell tennünk.

[01:17:17]Alakner Zoltán, köszönöm szépen.

[01:17:20]Köszönöm én is.

[01:17:21]Nektek is köszönöm szépen a figyelmet.

[01:17:23]Ez volt az elemző.

[01:17:23]Két hét múlva megint jövünk.

[01:17:25]Én Benyó Rita vagyok.

[01:17:26]Viszontlátásra, viszont hallásra.