Partizán 1:23:45

Magyarország legnagyobb vagyon visszaszerző műveletét jelentette be Magyar Péter

korrupcióvagyonvisszaszerzésügyészségmagyar péterinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Magyarország legnagyobb vagyon visszaszerző műveletét jelentette be Magyar Péter
tl;dr
  • Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely 47 jogszabályt módosítva kockázatelemző és büntetőeljárási jogkörökkel lép fel a korrupció ellen.
  • A hivatal kiemelt ügyekben közvádlóként jár el, elvonhat ügyeket a jelenlegi hatóságoktól, és négy elnökhelyettes – egy pénzügyőr, három ügyész – irányítja.
  • Ligeti Miklós szerint egy speciális korrupcióellenes ügyészségről van szó, amelynek polgári jogi vagyonelvonással és fordított bizonyítási teherrel kell a munka dandárját végeznie.
  • A siker kulcsa a bejelentővédelem és a vádalku; jelenleg az uniós irányelv gyenge átültetése miatt a bejelentőket gyakran megtorlás éri.
  • A tervezett hivatal modellje a román korrupcióellenes ügyészségre és az Európai Ügyészség ügyátvételi jogkörére hasonlít, de a hatóságok közötti verseny információvesztést okozhat.
  • A koncessziók (autópálya, hulladék, kaszinó, dohány) visszavételét államosítással, piaci szereplők visszahívásával és adóemelésekkel oldanák meg, kiiktatva a „NER-es járadékvadász agyafúrtságot”.
  • A magántőkealapokba áramlott 2 645 milliárd forintnyi állami pénz visszaszerzéséhez teljes átláthatóságot és az állami befolyás növelését ígérik, a bukott beruházásoknál hűtlen kezelés miatt büntetőeljárást sürgetnek.
  • Sulyok Tamás köztársasági elnököt egy célzott alkotmánymódosítással mozdítanák el „súlyos bizalomvesztésre” hivatkozva; az AB-hoz fordulása jogilag abszurd, a nemzetközi tiltakozás pedig nem valószínű.
  • Az Alkotmánybíróságon visszahozzák a 70 éves korhatárt, ami gyors lecserélődést hoz; a bírói önigazgatást erősítik, a kormány az átmeneti testülettel számol.
  • Magyar Péter megtartja a teljes EU-s diplomata stábot, ami hatalomtechnikai megfontolásokkal és szakmai okokkal magyarázható; az EU-s költségvetési vitában a szigorúbb kohéziós feltételekkel szemben foglalt állást.

„Csak a nemzeti Vagyon Visszaszerzési és védelmi hivatal létrehozása 47 jogszabály módosításával jár együtt, és ez még csak a jogszabályi megalapozása a maffia elleni küzdelemnek." – Magyar Péter

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal bejelentése

Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben jelentette be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását, amelyet „Magyarország megszabadításaként a maffiától" jellemzett. A bejelentés szerint a hivatal felállítása 47 jogszabály módosításával jár együtt, és ez még csak a jogszabályi megalapozása a „maffia elleni küzdelemnek".

A hivatal két fő részből áll majd:
- Büntetőeljárást megelőző ügycsoport: kockázatelemzést végez, bankszámlákba és nyilvántartásokba tekinthet be, és ha indokoltnak látja, közvagyonvédelmi eljárást indít.
- Büntetőeljárási szakasz: a hivatal használhatja a rendőrség, az ügyészség, a NAV és más rendvédelmi szervezetek erőit.

A hivatal négy elnökhelyettessel működik majd: egy pénzügyőr (reményeik szerint egy neves NAV-os szakember) és három ügyész, akik közül egy a nyomozati szakért, egy a vádemelésért, egy pedig a fellebbvitelért felel. A hivatal a legkiemeltebb ügyekkel foglalkozik, saját hatáskörben járhat el, átfordíthatja az ügyeket büntetőeljárásba, vádat képviselhet, és magához vonhat olyan ügyeket, ahol ez szükséges.

„Csak a nemzeti Vagyon Visszaszerzési és védelmi hivatal létrehozása 47 jogszabály módosításával jár együtt, és ez még csak a jogszabályi megalapozása a maffia elleni küzdelemnek." – Magyar Péter *

„Nyilván Mészáros Lőrinc cége vagy Tiborcz István szállodái, Pócs János vagy a többi fideszes maffiózó cégei, azok kockázatosabbak, mint egy átlagpolgárnak a sima BT vagy Kft-je." – Magyar Péter *

Ligeti Miklós elemzése: egy speciális korrupcióellenes ügyészség

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a tervezett hivatal egy közvádlói funkcióval is rendelkező hatóság lesz, nem csupán információgyűjtő, ombudsmanszerű szervezet. Kiemelte, hogy a NER előrehaladtával a meglévő hatóságok (nyomozóhatóság, adóhatóság, ügyészség) olyan súlyos mulasztásokat vétettek és annyira „lefedték" a NER védelmét, hogy nem lehet hitelesen megkezdeni velük az elszámoltatási és vagyonvisszavételi munkát.

A hivatal modellje több európai példából táplálkozik:
- A romániai korrupcióellenes ügyészség (Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság) lehet az egyik ihlető forrás.
- Az Európai Ügyészség (EPPO) modelljére emlékeztet az ügyátvétel lehetősége, vagyis hogy más hatóságoknál elakadó ügyeket átvehet és „vérfrissítést" adhat nekik.

„Ez igazából egy ilyen speciális korrupcióellenes ügyészségnek tűnik." *

A vagyonvisszaszerzés nem büntetőjogi útjai

Ligeti hangsúlyozta, hogy a munka dandárját nem büntetőjogi eszközökkel kell elvégezni. Rengeteg formai értelemben érvényes polgári jogi szerződés van, amelyeket meg kell vizsgálni, hogy a megkötésükhöz vezető út tisztességes volt-e. Ha a felülvizsgálat során kiderül a szabálytalanság, a polgári jogi eszközökkel történő vagyonelvonás hatékonyabb és gyorsabb lehet, mint a büntető út.

A Transparency International javaslata szerint az új hatóság kimondhatná a szerződés érvénytelenségét, és fordított bizonyítási teherrel a bíróságon a kedvezményezettnek kellene bizonyítania, hogy a szerződés tisztességes volt. Ez a megoldás nem teljesen ismeretlen a jogban: a bűnszervezetben részvétel miatt elítéltek esetében már most is érvényesül hasonló logika a vagyonelkobzásnál.

„Azok a gyanús ügyletek, amik egyébként formai értelemben érvényes, sok esetben már kifizetett polgárjogi szerződésbe torkoltak, azt felül kell vizsgálni, érvényteleníteni kell, de nem a hagyományos módon." *

A kockázatelemzés során a hivatal azt vizsgálná, hogy volt-e gyanús közbeszerzési trükközés, törvénysértően mellőzték-e a közbeszerzési eljárást, egyetlen szereplőre szabták-e a konstrukciót, vagy például a Balásy Gyula-féle keretmegállapodáshoz hasonló, közel 1000 milliárdos nagyságrendű kormányzati propagandakiadásokról van-e szó.

Az ügyészség szerepe és a hatóságok közötti verseny kockázata

Ligeti szerint a vagyonvisszaszerzési hivatal egy általános illetékességű, különös hatáskörű vádhatóság lesz, amely csak a saját hatásköri listájában felsorolt bűncselekmények vádraviteléért felel. Vagy kizárólagos, vagy elsőbbségi hatásköre lesz, tehát elvonhat ügyeket a jelenlegi ügyészségtől.

A legnagyobb kockázatnak azt tartja, hogy nem lesznek tiszták a jogkörök, és a hatóságok közötti verseny az ügyek és információk „elszipkázását" eredményezheti. Magyarország egy 10 milliós kis ország, ahol a gazdasági és politikai élet Budapesten centralizálódik – attól, hogy új hatóságot hoznak létre, nem lesz több információ.

„Az lehet a rákfené a dolognak, hogy akárhány hatóságot is hozunk létre, akármilyen kemény jogosítványokkal, erős pozíciókkal vértezzük fel. [...] attól, mert új hatóságot hozunk létre, nem lesz több információ." *

Bejelentővédelem és vádalku

Ligeti szerint a siker kulcsa a bejelentővédelem és a vádalku rendszere. A bejelentővédelem azt jelentené, hogy akinek információja van nagy súlyú korrupciós ügyekről, az biztonsággal adhassa elő, és az információját ki is vizsgálják. Példaként hozta Szabó Bence volt rendőrszázados esetét, akit 24 órán belül gyanúsítottá tettek, illetve Berezvai Zombort, a GVH volt vezető közgazdászát, akit a választások után két héttel rúgtak ki, miután elmondta, milyen NER-es elhajlások vannak a versenyhivatal működésében.

A jelenlegi uniós irányelvet a NER alatt „igen gyengén" ültették át, ezt teljes egészében le kell cserélni. Ideális lenne, ha a bejelentők védelmét is ez az új hivatal kapná feladatul.

„Mi mindig úgy gondoltuk, ezt tartjuk is, hogy ha megindul a bűnüldözés keményen, komolyan, akkor itt azok is elkezdenek énekelni és pacsirtákká válnak, akik korábban tök némának bizonyultak." *

Az új hivatal felállításának nehézségei

Ligeti elismerte, hogy egy új hivatal megszervezése nem két nap, még akkor sem, ha támaszkodhat meglévő funkciókra. Ugyanakkor szimbolikus jelentősége is van annak, hogy „új lappal kezdenek". Az ügyészségnek 16 év állt rendelkezésére, hogy bizonyítsa szakmai és erkölcsi rátermettségét – és ezt nem tette meg. Példaként hozta a jegybanki alapítványos botrányt, ahol másfél évvel az Állami Számvevőszék feljelentése után, legalább 300 milliárd forintos közvagyonvesztés mellett még mindig nincs gyanúsított, és olyan érintettek, mint Matolcsy György, Matolcsy Ádám, Száraz István vagy Somlai Bálint nincsenek meghallgatva.

„Igenis indokolt az, hogy az államhatalom, az új kormány valami új megoldással próbáljon fellépni, mert az nem járja, hogy hirtelen úgymond mundért vagy csúnyábban fogalmazva gerincet váltanak azok, akik eddig védték a NER-t." *

A korrupció mértéke

Magyar Péter azt mondta, hogy a GDP 8-10%-a megy el korrupcióra. Ligeti szerint az Integritás Hatóságot vezető Bíró Ferenc 600 milliárdról tett állítást, amibe a növekedési veszteséget is beleszámolta. A Transparency International 2015-ös kutatása átlagosan 25-30%-os túlárazást valószínűsített az uniós támogatásból megvalósult közbeszerzéseknél. Ha a közbeszerzési kassza 8-10 ezer milliárdot is kitesz, ennek 30%-a korrupciós lefölözésként „brutálisan sok pénz". Ligeti ugyanakkor megjegyezte, hogy a korrupciónak ideig-óráig van gazdaságpörgető hatása is, mert a túlárazott beszerzések is munkahelyeket generálnak és adóbevételbe torkollnak.

Koncessziós szerződések visszaszerzése

Autópálya-koncesszió

Ligeti szerint a 35 éves gyorsforgalmi úthálózati koncessziónak nincs helye a magyar gazdaságban, az első pillanattól törvénysértőnek tartják. A panaszuk nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, mert a koncesszió ellentétes a közbeszerzési törvénnyel. A megoldás: a koncessziós infrastruktúra-fejlesztő céget, amely Mészáros Lőrinc és Szíjj László alap magántőkealapjainak kontrollja alatt áll, államosítani kell, és a magyar állam lesz az általános jogutód.

Hulladékkezelési koncesszió

A 35 éves hulladékos koncesszió esetében a lakossági részt újra kell szervezni, de az intézményi és ipari hulladékkezelés korábban egy sokszereplős, prosperáló piac volt, amelyet a MOHU teljesen monopolizált és rengeteg kis- és középvállalkozást szorított ki. Itt nem elég újra állami kontroll alá venni a MOHU-Mol által ellátott funkciót, hanem vissza kell hívni a korábbi piaci szereplőket, vagy legalább megteremteni a verseny újbóli kiépülésének lehetőségét.

Kaszinókoncesszió

A kaszinókoncessziók esetében nem ismertek a szerződések konkrét tartalmai. Ha nem lehet a szerződéseket állami veszteség nélkül gyorsan visszacsinálni, akkor az online pénztárgépek bevezetésével és az adók emelésével el lehet érni, hogy ne legyen vesztesége az államnak, és ne legyen nyeresége a „NER-enceknek" ezen a bizniszen.

Dohánykoncesszió

A dohánykoncesszió a legnehezebb eset, mert egy 13 éves sztoriról van szó, és kérdéses, hogy nem évült-e el. Nagyon nehéz elképzelni, hogy a törvénysértő módon a korábbi bevételüktől és tulajdonuktól megfosztott trafikosok visszatérjenek a piacra, de meg kellene adni a lehetőséget rá. Emellett vizsgálni kell, hogy a dohányforgalom szűkítésével a dohányzás visszaszorítása mennyire sikerült – lehet, hogy csak a legális forgalom szorult vissza, és a csempészcigi vásárlása nőtt.

„Az elv, hogy a NER-enc járadékvadászó agyafúrtságot, azt ki kell kapcsolni az állami javak, állami koncessziók, állami jövedékeknek a kezeléséből, élvezetéből." *

Magántőkealapok: 2645 milliárd forint állami pénz

A Transparency International szerint 2645 milliárd forintnyi állami befektetés folyt magántőkealapokba csak a Magyar Fejlesztési Banktól, az MFB Investtől és az Eximbanktól. Ez az összeg még nagyobb is lehet, ha figyelembe vesszük például a Rudolf Kálmán Egyetemet működtető alapítvány magántőkealapját is.

Ligeti két megoldási utat vázolt:
1. Teljes körű és visszamenőleges átláthatóság megteremtése.
2. A sikeres cégekben érdekeltséget szerző, állami pénzből magánprofitot termelő magántőkealapok államosítása. Az állam akár 70%-ig terjedő arányban van jelen ezekben az alapokban, így semmi nem indokolja, hogy ne az államnak, hanem titkos magánbefektetőknek termeljenek profitot.

Ahol az állami pénzből megvalósított beruházás „bevúlt" (elbukott), ott a hűtlen kezelés miatti büntetőeljárásnak van helye. Ligeti három okból vezette le, hogy miért történhetett hűtlen kezelés:
1. Megszegték az állam vagyonkezelői kötelezettségét, mert ellensúly nélküli garanciákkal, átláthatatlan konstrukcióknak adtak rengeteg állami pénzt.
2. A hatalmas kockázatot semmilyen elvárt hozam vagy prudens befektetési működés nem indokolta.
3. Az alaptörvény és a nemzeti vagyon törvény kimondja, hogy a közvagyon elsődleges rendeltetése a közfeladatok megvalósítása – nem oligarchák gazdagodása.

„Három ok, ami miatt ezeket vissza kell venni és a felelősöket meg kell büntetni." *

A kormány eddigi lépései a magántőkealapokkal kapcsolatban

Az EU-s források hazahozataláról szóló korrupcióellenes csomagban vannak előremutató kezdeményezések:
- Erősödik az átláthatóság, a sajtó és civilek is hozzáférhetnek a tényleges tulajdonosi adatokhoz. Az elsőbbségi részvények birtokosai is bekerülnek a tényleges tulajdonosi körbe.
- A kezelési szabályzat átírásához szükséges belépési pontot 75%-ról 60%-ra mérsékelnék. Mivel az állam 70%-os befektető a legtöbb ilyen alapnál, a jelenlegi 75%-os küszöb mellett nem tud a saját pénzének gazdájává válni. A 60%-os küszöbbel az állam átveheti az uralmat a saját pénze felett, és akár állami alapkezelőhöz terelheti az alapokat.

Ligeti óvatosságra intett: a „fürdővízzel együtt a gyereket ne öntsék ki", mert ha statáriális jelleggel állnak neki a magántőkealapokból az állami pénz visszahúzásának, abból gigabukta lehet, mint ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonánál várható.

Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása

Az alkotmánymódosítás mechanizmusa

A benyújtott alaptörvény-módosítás szerint a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Magyar Péter a választási kampány óta világossá tette, hogy szeretné, ha Sulyok lemondana, és június 1-jei határidőt is adott neki, de az elnök nem távozott önként.

Magyar Péter, a Válasz Online újságírója szerint az eredeti terv az volt, hogy Sulyok lemond, ami politikailag elegánsabb lett volna, és példát mutathatott volna a többi elmozdításra szánt vezetőnek. Hogy az elmozdítást ilyen egyszerűen, egy egymondatos alkotmánymódosítással el lehet intézni, azt kezdettől lehetett tudni, hiszen a kétharmados többség totális felhatalmazás.

„Az, hogy ezt ilyen egyszerűen el lehet intézni, gyakorlatilag egymondatos alkotmánymódosítással, azt azért kezdettől lehetett tudni, hiszen kezdettől lehetett tudni, hogy a kétharmados többség az egy totális felhatalmazás Magyarországon." *

A jogi csapda

Magyar Péter (az újságíró) szerint ez egy „nagyon okosan felépített jogi csapda", amibe Sulyok Tamást belekormányozták. A Fidesz korábban írta elő, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmánymódosítást csak technikai értelemben vizsgálhatja – ez most egy fricska, hogy pont a Fidesz módosítását használják ki. Sulyok vagy aláírja a saját elmozdítását előíró alkotmánymódosítást, vagy mivel nem teljesíti a kötelességét, megfosztási eljárást lehet indítani ellene.

Az alkotmánymódosítás indokolása szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök működésével kapcsolatban „súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről". Ez politikai ok, míg ha nem ír alá valamit, amit alá kellene írnia, az egy technikai ok, ami bizonyíthatóan végigvihető.

Sulyok Tamás ellenlépései és az Alkotmánybíróság reakciója

Sulyok Tamás először az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a még be sem nyújtott alkotmánymódosítás megsemmisítését, arra hivatkozva, hogy az egyéni jogalkotás kategóriájába esik. Az Alkotmánybíróság azonban érintettségre hivatkozva annyian kérték a kizárásukat az ügyből, hogy Polt Péter, az AB elnöke levette a napirendről.

Magyar Péter (újságíró) szerint az alkotmánybírók részéről lehetett egy olyan belátás, hogy a meccset úgyis a kétharmados többség fogja megnyerni, és ha nagyon ellenállnak, a kormány írhat egy olyan alkotmánymódosítást, amivel „be lehet zárni" az Alkotmánybíróságot, vagy létrehozhatnak egy párhuzamos testületet. Emellett jogi szempontból is abszurd volt Sulyok felvetése, mert az Alkotmánybíróság nem szokott olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek még nem történtek meg.

„Valóban elég abszurd volt Sulyok Tamás felvetése. Tehát nem szokott az Alkotmánybíróság olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek még nem történtek meg." *

Sulyok a Velencei Bizottsághoz is fordult, és a Politicónak adott interjúban arról beszélt, hogy az eljárás rontja Magyarország nemzetközi megítélését, és az EU-s pénzek lehívását is veszélyeztetheti. Az újságíró brüsszeli háttérbeszélgetései alapján azonban úgy látja, hogy ebből nem lesz jogállamisági eljárás: az Európai Unió nem szól bele abba, hogyan választja és váltja le egy ország az államfőt, és nincs politikai akarat a Fidesz megsegítésére az európai intézményrendszerből.

Az Alkotmánybíróság átalakítása

A kormány visszahozza a 70 éves korhatárt az alkotmánybírák számára, amit korábban a Fidesz szüntetett meg. Ez Polt Péterrel együtt négy alkotmánybírót érint, akik már betöltötték a 70. életévüket. A ciklus végére az alkotmánybírók legalább kétharmada lecserélődik, de a jelenlegi állás szerint a Tisza-kormány a meglévő Alkotmánybírósággal számol a nagy törvénykezési hullám idején is.

Magyar Péter (újságíró) szerint ez meglepő lehet, de a kormány valószínűleg úgy ítélte meg, hogy ennyi most elég. Több megfontolás is állhat a háttérben:
- Igyekeznek tartani a jogállamisági kereteket.
- Viszonylag gyorsan kipörög a korhatár-meghatározással az alkotmánybírók nagy része, és aki tudja, hogy már csak fél-egy éve van hátra, nem biztos, hogy nagy veszekedésekbe megy bele.
- Szeptemberben indul az alkotmányozás, így mire az Alkotmánybíróság a régi alkotmány alapján hónapok vagy évek alatt döntene valamiről, addigra lesz egy új alkotmánya az országnak.

„Most egy ilyen átmeneti állapotban, amikor még a régi alkotmányra hivatkozva kezd el valamiről gondolkodni az alkotmánybíróság, ami sok esetben hónapokig tart, vagy akár évekig is tarthat, ez nem lesz egy olyan nagyon hálás feladat, mert mire a végére érnek és megírják a 26 oldalas külön véleményüket, addigra lesz egy új alkotmánya az országnak." *

A bírói önigazgatás erősítése

A javaslat szerint a bírák maguk közül jelölhetnének Kúria-elnököt és OBH-elnököt, és a három legtöbb szavazatot kapó jelölt közül kelljen a köztársasági elnöknek jelölnie. Emellett bizonyos számú bíró kezdeményezhesse a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását, és ha ezt a bírák több mint kétharmada támogatja, az Országgyűlés kétharmados többséggel hívja vissza őket.

A 12 éves mandátumkorlát

Az alaptörvény 17. módosításában javaslatot tettek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására. Magyar Péter (újságíró) szerint ennek elsődleges célja a Fidesz „szétverése" és a veterán politikusok demoralizálása. Az üzenet: „kár építeni, kár számítani arra, hogy ti átveszitek Orbántól, mert úgyse engedünk titeket vissza".

A Fidesz részéről elhangzott kritika szerint Magyar Péter maga is 17 évig volt országgyűlési képviselő (a beszélgetésben a Fidesz képviselője felvetette, hogy „Tiszakál már 40 évig volt országgyűlési képviselő" – itt valószínűleg más személyről van szó, a kontextus alapján a Fidesz egy régi képviselőjére utaltak). A Fidesz azt is kifogásolta, hogy a miniszterelnök „maffiának" nevezte őket.

„Kikérem magamnak, hogy ön velünk kapcsolatban maffiáról beszéljen. Minket a hazaszeretetünk hozott ide ebbe a parlamentbe, és ezért vállaltuk azt, hogy közéleti munkát fogunk végezni." – fideszes képviselő *

„Lehet, hogy politikai nézeteltérésünk van, de a másik embernek az alapvető méltóságát tisztelni kell. Amit ön csinál, az felszámolja Magyarországon a politikai párbeszédet." – fideszes képviselő *

Az újságíró megjegyezte, hogy a mandátumkorlát beilleszthető abba az általános Tisza-irányelvbe, hogy „semmi és senki sem maradhat örökké" – a miniszterelnök ciklusait már korlátozták, a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői tisztségét pedig hat évre tervezik korlátozni.

A „tisztítótűz" retorika és a szlovák párhuzam

Magyar Péter (újságíró) szerint a „tisztítótűz" kifejezés helyénvalóbb, mint a „maffia", mert Szlovákiában így hívták azt a rendőrségi akciót, amellyel elkezdtek nyomozni a Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolásával összefüggésbe hozott rendőrök, ügyészek és adóhatósági főnökök ellen. Az a per a mai napig tart, és olyan emberek ellen folyik, akik kötődtek a korábbi Fico-kormányzathoz. A „maffia" szlogenként jobb, mert „mi inkább olaszokhoz akarunk hasonlítani, mint a szlovákokhoz".

A vagyonvédelmi törvény benyújtásának kommunikációs kanyargása

Az elmúlt napokban ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy benyújtják-e a vagyonvédelmi törvényt. Magyar Péter (újságíró) szerint itt egy definíciós probléma is van: ha megismerhetővé teszik és társadalmi vitára bocsátják, akkor a benyújtás megtörténik, csak nem úgy, hogy rögtön a parlament dönt róla. A háttérben lehettek belső viták is arról, hogy egyéni képviselői indítványként vagy kormány-előterjesztésként nyújtsák be. Korábban kritikák érték a Tiszát, hogy mindent egyéni képviselői indítvánnyal nyújtanak be, mint a Fidesz tette annak idején, hogy megússzák a vitát – most valószínűleg úgy döntöttek, hogy ezt nem akarják megúszni.

Magyar Péter első Európai Tanács-ülése és az EU-s diplomata stáb

A brüsszeli tapasztalatok

Magyar Péter (újságíró) Brüsszelben járt a miniszterelnök első Európai Tanács-ülésén. Két érdekességet emelt ki:
1. Mekkora az öröm a Tanácsban, hogy nincs ott Orbán Viktor – nagyon szívesen és nagyon sokan beszéltek erről különböző miniszterelnökök és elnökök Európa minden szegletéből.
2. Magyar Péter határozottan kommunikálta, hogy ő is kemény lesz.

Az EU-s diplomata stáb megtartása – a „tisztítótűz" hiánya

A legnagyobb meglepetés az újságíró számára az volt, hogy Magyar Péter bejelentette: megtartja a teljes EU-s diplomata stábot. Ódor Bálint marad az állandó képviselő (nagykövet), a „serpa" (az a diplomata, aki beülhet a miniszterelnökkel a szupertitkos tanácsi ülésekre) pedig Széles Tamás lett, aki korábban Bóka János helyettes serpája volt. Nincs új EU-s államtitkár sem – a Bóka János-féle orbáni EU-minisztérium tisztségviselői foglalkoznak az EU-s ügyekkel helyettes államtitkári rangban.

„Tehát úgy döntött Magyar Péter, hogy az EU-s diplomata stábot gyakorlatilag átveszi. Talán ez volt nekem a legnagyobb meglepetés." *

Az újságíró több lehetséges magyarázatot is felvázolt:
- Hatalomtechnikai játék: az EU-s pénzek elosztása olyan komoly tét, hogy Magyar Péter nem akar egy autonóm új csapatot, ami hatalmi erőtérré válhat. Ha olyan embereket rak oda, akiknek nincs Tisza-kötődésük és „fekete seregnek" számítanak, mert Orbán-katonák voltak, azok kizárólag tőle fognak függeni – különösen, ha nincs fölöttük EU-s államtitkár.
- Személyes kapcsolat: Magyar Péter a 2010-es években dolgozott az Állandó Képviseleten, ismeri ezeket az embereket, és úgy gondolja, hogy jók lesznek.
- Szakmai okok: a diplomaták hasonlítanak a fegyveres erőkhöz – a parancsot teljesítik. Egy diplomatának azt kell képviselnie, amit a vezetés előír, így reális egy gyors átállás. Ódor Bálintról ráadásul az a pletyka járta, hogy „közel sem olyan béresszájú, mint Orbán Viktor", és mindig megpróbálta jogi köntösbe csomagolni az abszurd magyar követeléseket.

Az újságíró szerint a kulcskérdés az, hogy a budapesti központból időben jönnek-e impulzusok, és megfelelő számú alternatívát tudnak-e mutatni a kinti diplomaták felé. Ha ez a kapcsolat nincs meg, a diplomata vagy lemarad, vagy elkezd kreatívkodni, ami szintén veszélyes.

Az új hétéves EU-s költségvetés és Magyarország pozíciója

Az Európai Bizottság szeretné, ha az új, 2028-tól érvényes hétéves költségvetést már idén év végéig elfogadnák. Az újságíró szerint a fő töréspontok:

  1. Mennyit költsünk? – A „Kohézió barátai" nevű, 17 országot tömörítő csoport (köztük Magyarország) több pénzt szeretne, míg a nettó befizető „fukarok" minél kisebb költségvetést és szigorúbb feltételeket.

  2. Rövidebb póráz a kohéziós pénzekre – A Bizottság a járvány utáni helyreállítási alap (RRF) mintájára szigorúbb feltételekkel osztaná a kohéziós pénzeket is. A magyar kormánynak „erős észrevételei" vannak ezzel kapcsolatban. Magyar Péter egy olyan példát hozott fel, ami hasonlít az orbáni logikára: „nehogy már senki által meg nem választott bizottsági bürokraták döntsenek egy nemzetnek járó sok milliárd euróról".

„Azt a példát hozta fel Magyar Péter, hogy az új szabályok szerint akár az is lehetne, hogy egy bizottsági főosztályvezető kibogarássza az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat [...] és hogy nehogy már ennyire egyszerű legyen, és hogy itt több kontrollt, több objektivitást várunk el." *

Az újságíró szerint a tagállamok szeretnek az utolsó másodpercekig alkudozni, így valószínűleg idén nem lesz meg a költségvetés. Egy gyorsító tényező lehet a franciaországi 2027-es választástól való félelem: ha a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés nyer, amely a francia tagdíj felére vágását ígérte, az egy már elfogadott költségvetés esetén nehezen lenne kivitelezhető – ha mégis megtennék, abból „igazi nagy európai alkotmányos válság" lenne.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Szurvok" / „Szurvillős" – a műsorvezető neve az átiratban torzított formában szerepel, a kontextus alapján valószínűleg Szűrös vagy hasonló név, de nem azonosítható egyértelműen.
  • „Dégeti Miklós" – a műsorvezető elköszönésében elhangzó névtorzulás, a vendég Ligeti Miklós.
  • „Tapik Magyar Péterrel" – a műsorvezető összefoglalójában elhangzó torzítás, valószínűleg „Magyar Péterrel" (a Válasz Online újságírójával) folytatott beszélgetésre utal.
  • „Brilansky Partizán" – valószínűleg „brjanszki partizán" vagy hasonló történelmi utalás, a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „hájókovács módjára" – bizonytalan kifejezés, valószínűleg „hájókovács" helyett „hóhér" vagy hasonló, de a kontextusból nem egyértelmű.
  • „Tiszakál" – a Fidesz képviselőjének felszólalásában elhangzó név, valószínűleg egy régi, hosszú ideje hivatalban lévő képviselőre utal, de a pontos név nem azonosítható.
  • „purpalia" – bizonytalan kifejezés, valószínűleg „purparlé" vagy hasonló, a kontextus alapján „huzavona, cirkusz" jelentésben.
  • „becsekket" – a műsorvezető által említett műsor neve, valószínűleg „Becsekkol" vagy hasonló, de nem egyértelmű.
  • „Jurányian" – valószínűleg „Jurányi Ház" vagy „Jurányi Inkubátorház", a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „Feledi Botond és Papszilárd" – valószínűleg „Feledi Botond és Papp Szilárd", de a pontos nevek nem ellenőrizhetők.
  • „kekvákat" – a műsorvezető kérdésében elhangzó torzítás, valószínűleg „kekvákat" helyett „könnyebb kérdéseket" vagy hasonló, de a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „Rudolf Kálmán egyetemet működtető, az óvoda egyetemet működtető Rudolf Kálmán Kekva" – a kontextus alapján a Rudolf Kálmán Egyetemet működtető alapítványról van szó, a „Kekva" valószínűleg „alapítvány" vagy „közalapítvány" torzított alakja.
  • „bowvli" – bizonytalan kifejezés, valószínűleg „bevúlt" (elbukott) vagy „bedőlt" a kontextus alapján.
  • „kore/2 funkcióban" – valószínűleg „Coreper II" (Állandó Képviselők Bizottsága II) funkció, az EU-s szakzsargon torzított alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:04:18]Tisztító tűzműveletet hirdetett Magyar Péter ma délután a parlamentben.

[00:04:20]Jó estét kívánok.

[00:04:22]Köszöntök mindenkit a Partizán stúdiójából.

[00:04:23]Én Szurvok és a mai adásunkban erről a bizonyos tisztító tűzműveletről fogunk beszélgetni, vagyis egyrészt arról, hogy hogyan tervezik elmozdítani Súlyok Tamás köztársasági elnököt, Polt Péter alkotmánybírósági elnököt és más Fidesz által kinevezett vezetőket, és beszélgetni fogunk arról is, hogy hogyan fog kinézni a nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatal, legalábbis az alapján, amit eddig tudni lehet erről a szervezetről.

[00:04:48]Innen kezdünk majd.

[00:04:48]Először Nigeti Miklóssal, a Transzparenci International jogi igazgatójával fogok beszélgetni, utána pedig érkezik majd Péter, a válasz online újságírója.

[00:04:56]Mielőtt belekezdünk a beszélgetésbe, nézzünk meg egy rövid összefoglalót arról, hogy mi hangzott el ma a parlamentben a vagyonvédelmi hivatallal kapcsolatban.

[00:05:05]Élve az április 12-én kapott felhatalmazással, ma megkezdjük Magyarország megszabadítását a maffiától.

[00:05:12]Ennek lesz az egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és védelmi hivatal.

[00:05:20]Csak a nemzeti Vagyon Visszaszerzési és védelmi hivatal létrehozása 47 jogszabály módosításával jár együtt, és ez még csak a jogszabályi megalapozása a maffia elleni küzdelemnek.

[00:05:33]Lesz a hivatalnak két része.

[00:05:33]Lesz a büntetőjárást megelőző ügycsoport, amikor ez a hivatal a legjobb szakemberekkel kockázatelemzést fog végezni.

[00:05:42]Nyilván Mészáros Lőrinc cége vagy Tiborc István szállodái, Pócs János vagy a többi fideszes maffiózó cégei, azok kockázatosabbak, mint egy átlagpolgárnak a sima BT vagy Kft-je.

[00:05:56]meg fogja nézni, bele fog tudni tekinteni bankszámlákba, nyilvántartásokba, és hogyha úgy ítéli meg, közvagyonvédelmi eljárást kell indítson, mert olyan információk vannak, akkor ezt elindítja, fogja tudni használni a rendőrségerőit, az ügyészséget, a NAVO, minden ilyen rendvédelmi szervezetet.

[00:06:16]Négy elnökhelyettese lesz ennek az intézménynek.

[00:06:19]Az egyik egy pénzügyőr, egy neves, NAVOS pénzügyőr lesz reményeink szerint, hogyha a pályázat eredményeként ő jön ki, de egyébként majd közösen fogjuk kiválasztani őket.

[00:06:28]Lesz három darab ügyész.

[00:06:30]Az egyikük a nyomozati szakért fog felelni elnökhelyettesként, a másik a vádemelésért fog felelni, a harmadik pedig a fellebbvítelért fog felelni.

[00:06:39]És lesznek ügyek, amelyeket a Nemzeti Vagyon Visszaszerzés és Védelmi Hivatal magához fog tudni vonni.

[00:06:46]Ez a legkiemeltebb ügyekkel fog foglalkozni ez a hivatal, és ahogy mondtam, el tud járni saját hatáskörben, át tudja fordítani büntetőjárásba az ügyeket, és utána el tud járni saját hatáskörben, vádat tud képviselni és magához is tud vonni olyan ügyeket, ahol ez szükséges.

[00:07:04]És akkor kezdjük a beszélgetést Migeti Miklóssal Transparency International által.

[00:07:07]Szervusz, köszöntelek az adásban.

[00:07:09]Szervusz.

[00:07:09]Én is köszöntök mindenkit és köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:07:11]az előbb láttuk a bejátszót, illetve hát olvasható már az alaptörvény módosításnak a tervezete, amiből szintén kiderül néhány dolog arról, hogy hogyan képzeli el a kormány ezt a vagyonvédelmi és visszaszerzési hivatalt.

[00:07:21]Ami a legfőbb tanulság az talán az, hogy ez nem egy ilyen információgyűjtő, jelentést tevő, ombucsmanszerű hivatal, hanem egy vád, közvádas funkcióval is rendelkező hatóság lesz.

[00:07:32]Mit szólsz ehhez?

[00:07:35]Mondjuk újszerű a magyar hatósági kultúrában.

[00:07:37]Mi magunk is a transzparenci internetsel Magyarországnál már egy ideje gondolkodunk azon, hogy hogy lehetne ezt jól megcsinálni.

[00:07:43]Eleinte úgy voltunk vele, hogy a meglévő hatóságokra kell támaszkodni.

[00:07:49]Aztán a NER előrehaladtával beláttuk, hogy a legtöbb ilyen hatóság, sajnos a nyomozatóság, az adóhatóság, az ügyészség számos kiemelt ügyben olyan súlyos mulasztásokat vétett, annyira lefeketedett a nerv védelmében, hogy nem lehet hitelesen megkezdeni velük ezt az elszámoltatási vagyon visszavételi munkát.

[00:08:08]Ez ez igazából egy ilyen speciális korrupcióellenes ügyészségnek tűnik alapján.

[00:08:14]olyan mintogyha az elmondottak alapján több európai modellből táplálkozna.

[00:08:18]Egyrészt a a romániai korrupcionelles ügyészség, ami ott a nemzeti korrupcionelles igazgatóság elnevezést viseli, tehát van benne hivatali meg ügyészi elem is, az lehet az egyik ihlető forrás vagy inspiráló forrás ehhez a nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatalhoz.

[00:08:36]Másrészt ez az ügyátvétel, ügyek magánh vonása, tehát az, hogy a a más hatóságoknál, például a jelenlegi ügyészségnél befuladó, elakadó ügyeket át tudja venni és egy kicsit felrázni, vérfrissítést adni hozzá.

[00:08:49]Ez emlékeztet az európai ügyészségnek, az EPO-nak a modelljére, de ugye lesz nem ügyészi típusú tevékenysége is, hiszen azt nagyon fontos leszögezni, hogy miközben a a vagyonvisszaszerzésnek, az elszámoltatásnak a népszerű része az a büntetőjoghoz, a büntetőjáráshoz kapcsolódik, hiszen itt akarja mindenki látni vezetőszáron, csörgő láncok között totyogva a bűnösnek gondolt embereket, amint mennek a az előző rendszernek a kegyeltjei, és akik merencként megszedték magukat a bíróság folyosóján éppen vádlótként.

[00:09:25]A a munka dandárját nem büntetőjogi eszközökkel kell majd elvégezni.

[00:09:30]Rengeteg formai értelemben érvényes polgári jogi szerződés van, amit meg kell vizsgálni, hogy az ilyen szerződések létrejöttéhez, megkötéséhez vezető út az tisztességes volt, vagy netán ott túlárazott közbeszerzést, haveri haveri alapon testre szabott állami megrendelést, teljesen értelmezhetetlen és szabálytalan állami támogatást kell feltételezni.

[00:09:54]És hogyha ez a felülvizsgálat, ez az átvizsgálás megtörténik, akkor lehet, hogy a a büntető útnál hatékonyabb és gyorsabb, hogyha polgárjogi eszközökkel elvonják ezt a vagyont.

[00:10:05]Tehát itt van egy csomó nem klasszik ügyészi, bűnüldöző típusú tevékenység, hanem inkább a könyvvizsgálatra, a vagyon gyarapodás vizsgálatra az adóhatósági ellenőrzésre emlékeztető feladat, amit ugyanúgy el kell végezni.

[00:10:20]Most ebben a modellben még leírt szabályt ugye tervezettként sem láttunk, de az elmondottak alapján ebben a modellben ezek a különböző funkciók egyetlen hatóságban egyesülnének.

[00:10:30]Erről a részéről, ami eddig megjelent, az alapján te látsz már részleteket, hogy az pontosan hogy működne.

[00:10:34]Tehát az a része, ami nem megfogható büntetőjogilag azt milyen módon kezelné ez a hivatal.

[00:10:40]Hát ezt nem lehet egyelőre látni.

[00:10:40]Most promózhatom saját magunkat, majd jelezt, hogyha van erre térésmúd, hogy a ötletekről vagy elképzelésekről beszéljünk.

[00:10:47]A transzparci internationales Magyarország is gondolkodik, amint említettem, az hogy ezt hogy lehet jól megcsinálni.

[00:10:52]Mi is kiadtunk egy tervezetet, egy szakmai álláspontot a vagyonvisszaszerzés és a vagyonosodás vizsgálat témakörben.

[00:10:59]És például az egyik sarkalatos elképzelés az, és reméljük, hogy majd ha kijön ez a törvénytervezet, amit a miniszterelnök ma említett a parlamentben, meg utána a sajtótájékoztatón, akkor például észrevételként a társadalmi vita során fel tudjuk hívni a figyelmet a saját elképzelésénkre.

[00:11:14]Tehát az egyik sarkalatos elképzelés az az lenne, hogy a vagyon visszaszerzés során azok a gyanús ügyletek, amik egyébként formai értelemben érvényes, sok esetben már kifizetett polgárjogi miok vállalkozási adásvételi, megbízási támogatási szerződésbe torkoltak, azt felül kell vizsgálni, érvényteleníteni kell, de nem a hagyományos módon, mert akkor az nagyon hosszú folyamat és nagyon sok indokolatlan és elvtelen védekezési és kimenekülési lehetőséget biztosít annak, aki egyébként tisztességtelen módon gazdagodott a közvagyon kárára, de nem utolsóban megadja azt a lehetőséget is, hogy az egész vagyont kisíbolja, és akkor még ha nyerne is az állam formailag, nem lenne mit visszaszerezni, hanem ez az új hatóság kimondja a saját vizsgálata alapján a szerződés érvénytelenségét, és aki abból tisztességtelen módon gazdagodott, fordított bizonyítással a bíróságon csak kimenthetné magát, tehát neki kellene bizonyítani, hogy igenis tisztességes volt az a szerződés, az a folyamat, amiről egyébként a vagyon visszaszerzés hivatal megállapította, hogy nem az, ki is mondta a szankciót, le is foglalja a vagyont, amíg a bíróság arról dönt haval jogorvoslat.

[00:12:22]És ebben az esetben nem kell vádemeléssel meg büntetőjárási bizonyítással fáradni, hanem az ellenbizonyítás sikertelensége esetén már polgári eljárásban.

[00:12:32]Az a ti javaslatotok, hogyha ez nincs benne, ezér nerült meg elég szokatlan eljárás lenne, hogy azt kell bizonyítani, hogy hogy ártatlan vagyok és nem azt kell bizonyítani igen nem annyira szokatlan.

[00:12:43]Persze ez a fordított bizonyítási teher az ritka, de nem teljesen ismeretlen megoldás a a jogi eljárásoknál.

[00:12:50]például a büntetőjárásban, a vagyonelkobzás körében érvényesül európai uniós követelménye alapján már 25 éve az a megfontolás, az a koncepció, hogy a bűnszervezet ideje alatt, bűnszervezetben részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyon, a bűnös magatartás a bűnszervezetből származó vagyonnak tekinthető.

[00:13:11]És annak, akit a bűnszervezetben részvétel miatt elítélnek, kell bizonyítania, hogy nem minden vagyon származik a bűnszervezetből, ha nem van mondjuk, amit örökölt, és nem védelmi pénzként szedett be.

[00:13:24]Tehát hogyha olyan szabálytalanságra bukkanna a mi elképzelésünk szerint a vagyonvisszaszerzési hivatal, amit egyébként mi magunk, amikor közbeszerzéseket vagy szerződéseket monitorozunk, fel szoktunk tárni, akkor abból vélelmezni lehet, hogy bizony a szerződés, ami az ilyen szabálytalan eljárás terméke, az maga is érvénytelen és az az alapján szerzett díjak, pénzek vagyon elemek visszaak.

[00:13:46]Ha például egy közbeszerzés túl van árazva, gyanúsan rá van szabva egy vagy csak néhány szereplőre a túlzottan megfogalmazott követelmi rendszer és feltételrendszer, ha olyan technikai részletekben, mint becsült érték, egybeszámítás, részekrebontás tilalma meghajlott az ajánlatkérő állami szervnek vagy önkormányzatnak a keze, és látszik, hogy ez egy irányba húz az egész, hogyha mondjuk a a az elhíresült 115.

[00:14:13]paragrafus szerinti állversenyben egymásnak körbenyelést biztosítva indulnak az építési beruházásokn és akkor csak nagyon látványos a probléma hogyha messzirőzné akkor van tehát nem arról van szó hogy rábökne az új hivatal arra mi sem ilyet javaslunk hogy na ez a szerződés ez túl sokat hozott a konyhára mésáros lőincznek vagy tiborc Istvánnak akkor ezt most elvesszük kivéve ha bizonyítja az ártatlanságát nem itt amit a miniszterelnök kockázatbeestésnek nevezett azt mondjuk mi úgy tudnánk lefordítani hogy megvizsgálja a szerződés megelőző eljárást Volt-e gyanús közbeszerzési trükközés, vagy törvénysértően mellőzték-e a közbeszerzési eljárást, hogy gyanúsan egyetlen szereplőre találták ki az egész konstrukciót, vagy netán mondjuk ilyen Balási Gyula féle keretmegállapodásról van szó, ami ugye 1000 milliárdos 1000 milliárdot közelítő nagyságrendben eredményezett kormányzati propagandakiadásokat.

[00:15:03]És ebben az esetben, ha az eljárásnak a szabálytalansága megállapítható, akkor azt kell mondani, hogy ez a szerződés, ez abszcug, ez nincs, ezt visszacsináljuk.

[00:15:12]Természetesen meg kell adni a bírói jogorvoslatot annak, akitől a szerződését a szerződés alapján szerzett vagyonát így akarja elvonni az állam.

[00:15:21]Tehát nem lehet statáris jelleggel vagyó visszaszerzést csinálni.

[00:15:25]Arra akarunk csak utalni, hogy nem mindig a büntetőjárási út a célravezető.

[00:15:30]Meglátjuk, hogy ilyesmi benne lesz a végleges koncepcióban.

[00:15:31]Az előbb említetted, hogy bízol abban, hogy a transzparency is elmondhatja majd a véleményét a társadalmi párbeszéd során.

[00:15:38]Ugye most egy néhány napot hagytak itt az arabtörvénymódosítással, hogy egy ilyen online felületen be lehet küldeni az észrevételeket.

[00:15:43]Egyébként az erőkészítés során bármennyire kíváncsi volt a kormány arra, hogy mi a transzparciak az áráspontja?

[00:15:50]Nem alaptörvény konzultáció vagyonvédelmi hivatal arról sem eddig nem volt, de ott lesz a társadalmi egyeztetés.

[00:15:55]Ugye mi ilyen értelemben optimisták vagyunk, tehát olyan jogszabályszövegre, tervezetre számítunk, ami számunkra ismert kapcsolódásokat, meglévő jogszabályok számunkra ismert részeit érint.

[00:16:06]Ugye említette az expozéban a miniszterelnök, hogy hogy 140 valahány jogszabályt érint ez a módosítás.

[00:16:14]Feltételezzük, hogy a standard kapcsolódásokat fogja megteremteni.

[00:16:19]Tehát lesz kapcsolódás a közbeszerzéseljáráshoz, az állami számvevő szék eljárásához.

[00:16:24]Feltételezzük, hogy ez az új hatóság meg fogja kapni a titkosszolgálati eszközöknek és módszereknek az alkalmazási lehetőségét.

[00:16:29]Valahol el fogják varni a szálat értelemszerűen a jelenlegi büntetőjárási szabályokkal és a most működő ügyészséggel.

[00:16:37]Hiszen itt egy közvádló szervezet pont pont arra akarok rákérdezni, hogy azt azért már látjuk, hogy ez egy nagyon erős hatóság lesz, és látjuk azt is, hát ezt kifejezetten mondta is Magyar Péter, hogy ő az összes módosítás közül mindig a legszigorúbb módosításokat fogja pártolni ezzel a törvénnyel kapcsolatban.

[00:16:53]Ebben az esetben mi szükség lesz még az ügyészségre mondjuk ilyen korrupciós ügyekben?

[00:16:57]Innentől kezdve semmi szerepe nem lesz.

[00:17:00]Ezt meg kell látni.

[00:17:00]Ezt úgy tudom elképzelni, hogy ez a vagyon visszaszerzési és védelmi hivatal, mint ügyészi feladatot is ellátó szervezet, most ilyen csúnyán ide idézve a jogszabályt, ez egy általános illetékességű, tehát az ország egész területén eljárni jogosult, különös hatáskörű válthatóság lesz, ami csak azoknak a magatartásoknak a vádraviteléért fog felelni, amit a saját hatáskörű listájában fel fognak sorolni.

[00:17:26]Tehát ez néhány tucat bűncselekményre lehet itt gondolni.

[00:17:29]És akkor itt vagy kizárólagos hatásküre lesz, vagy elsőbbségi hatásköre lesz, tehát elvonhat ügyeket a jelenlegi ügyészégtől.

[00:17:36]Ezt egy kicsit azért még nekünk is, hogy mondjam, emészteni kell, értelmezni kell ezt a koncepciót.

[00:17:42]Majd a leírt tervezett szöveg lesz a segítségünkre nyilván ebben, hiszen odáig még mi nem merészkedtünk el fejben, hogy az ügyészségnek konkurenciát támasztani.

[00:17:51]azzal kibékültünk, sőt magunk is támogattuk, javasoltuk, hogy a rendőrség, az egyéb nyomozóhatóságok, az adóhatóság, a számvevőszék, tehát a közpénzügyi ellenőrzéssel és az ilyen közpénzeket károsító magatartásoknak a felderítésével megbízott hatóságok igazából a NERben elvesztették azt az előjogukat, hogy hogy továbbra is kizárólagos jelleggel működjenek, mert annyi sok mindent hagytak érintetlenül.

[00:18:17]De úgy voltunk rá, hogy az ügyészség az az ennél keményebb dió, mert mégiscsak elftelen konkurenciát és egymás eről ügyek, információk elszipkázását eredményezheti egy ilyen harc.

[00:18:29]Ez a legnagyobb kockázata egy ilyen erős vagyonvédelmi korrupcióságnak, hogy nem lesznek tiszták a jogkörök.

[00:18:36]A az lehet a rákfené a dolognak, hogy akárhány hatóságot is hozunk létre, akármilyen kemény jogosítványokkal, erős pozíciókkal vértezzük fel.

[00:18:45]Magyarország marad az egyszerűség kedvért fogalmazzunk így.

[00:18:49]Egy 10 milliós kisország, aminek van egy, mondjuk úgy szintén az egyszerűség kedvért, egy két milliós fővárosa, ahol a gazdasági élet és ezáltal az információk, a politikai élet, a gazdasági élet és ezáltal az információk is központosítódnak, centrálódnak.

[00:19:04]Tehát attól, mert új hatóságot hozunk létre, nem lesz több információ.

[00:19:08]Ha nincs több információ, nincs több bizonyíték, akkor teljesen mindegy, hogy mennyire erős jogosítványai vannak a hatóságnak.

[00:19:13]nem fog tudni mit kezdeni azon túl, hogy majd szép jelentéseket csinál és elkölti a költségvetését a szolgálati géperművekre.

[00:19:21]És akkor ezzel mit lehet kezdeni?

[00:19:23]Például a bejelentő védelem és a a rendesen körülbástyázott, jól működtetett vádalkul, vagy egyébként vád nélkül csak alkúnak nevezett folyamat.

[00:19:31]Ezt ezt a kettőt, ezt nézzük meg akkor egy kicsit, hogy a a bejelentő védelem az mit az mit takarna.

[00:19:33]bejelentő védelem azt takarná ebben az esetben, hogy akinek információja van nagy súlyú korrupciós ügyről vagy bármiről, ami eddig nem volt a hatóságok látókörében, az biztonsággal és annak tudatában adhassa ezt elő, hogy egy ő nem kerül bajba, kettő amit ő elmond a hatóságunk, azt ki fogják vizsgálni.

[00:19:51]Ugye a magyar kormány a NER alatt teljesen legatyásodott levitézlet ebből a szempontból.

[00:19:58]Gondoljunk Szabó Bencére, aki egykor rendőrszázados volt, azt 24 óra alatt sem százados nem volt, sem ártatlannak gondolt korábbi rendőr nem volt, mert gyanúsított lett egy olyan ügyben, ahol inkább azokat kellene meggyanúsítani, akik őt gyanúsítottak bűnságny elkövetésével.

[00:20:13]Vagy Berezvai Zombor, aki a GVH-nak volt vezető közgazdásza, elmondta, hogy milyen neres elhajlások vannak a versenyhivatal működésében, és őt a választások után két héttel rúgták ki.

[00:20:26]Tehát bizonyította a NER, hogy a hatóságok sem gondolkodásukban, sem működésükben nincsenek felvértezve arra, hogy mit bármit is kezdjenek az ilyen helyzetekkel.

[00:20:35]Ezzel szemben olyan megoldásra van szükség, ami azt üzeni és azt biztosítja bárkinek, aki információt akar szolgáltatni a korrupciós ügyekről, hogy itt biztonságról is nyugodtan megteheti.

[00:20:46]Az is számíthat előnyökre, aki aktív résztvevőként, mondjuk így a résztvevői megfigyelés birtokában mond el információt, és az is, aki szemlélő volt, tehát nem bűnösként az egyszerűség kedvéért így fogalmazza.

[00:21:00]Nem ideális esetben, akkor erre is adnak valamilyen jogszabályi garanciát.

[00:21:03]Nem elég csak azt mondani, hogy esközem nem fogunk kirúgni.

[00:21:06]Na ná, na ná, hogy jogszabályi garancia kell.

[00:21:09]Van egy elég gyengére sikeredett Európai Uniós irányelv, amit a magyar kormány 23-ban a NER alatt átültetett igen gyengén, a minimumra törekedve, és még az sem mindig elérve.

[00:21:18]Tehát ez a szabályozás, ez alulról közelíti a nullát.

[00:21:22]Ezt teljes egészben le kell cserélni.

[00:21:23]Kemény garanciákat kell adni arra, hogy megtörténik a kivizsgálás, megvédik azt, aki bejelentést tesz, nem éri őt hátrány, és bizonyos saját jogsértő magatartások alól, a mármint a magatartások jogi következménye alól titoksértés vagy a korrupcióban való részvétel, mentesület.

[00:21:40]Ehhez nem kell a jelenlegi vádalkú szabályrend szerinti nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekeket felvillantani, hiszen most is van vádalú rendszer, hanem ezt azon kívül ennél az új hivatalnál ezt meg lehetne tenni.

[00:21:53]Ideális lenne, hogy a bejelentőknek a védelmét is feladatul megkapja ez a hivatal, hiszen akkor ott keletkezik az információ, amiket majd ez a hatóság ellenőrizni tud, és hogyha az információ megalapozott, akkor hasznosítani tud.

[00:22:06]Mi mindig úgy gondoltuk, ezt tartjuk is, hogy ha megindul a bűnüldözés keményen, komolyan, akkor itt itt azok is elkezdenek énekelni és pacsirtákká válnak, akik korábban tök némánok bizonyultak.

[00:22:18]Tehát így szóban, írásban mindenki elő fogja adni a saját mentesülését.

[00:22:22]megpróbálja majd igazolni, hogy ő belülről bomlasztott, és ő már 1942-ben Brilansky Partizán volt.

[00:22:27]De ennek helye van a amikor korrupcióüldözésről és vagyonvisszaszerzésről beszélünk, akkor az állam, a büntető hatalom gyakorlója, az állami hatalom gyakorolója az nem lehet sem válogatós, sem finnyás.

[00:22:39]El kell fogadni minden hasznosítható információt, amiből bizonyítékot lehet generálni, függetlenül attól, hogy kitől és hogyan jött.

[00:22:47]Az más kérdés, hogy kiemelt súlyú korrupciós ügynek a mondjuk vezetőszintű közreműködőjével még még a nagyon komoly bizonyítékszolgáltatás esetén sincsen olyan alkú, ami megbúszást és büntetlenséget biztosít.

[00:23:02]Tehát ezt észszerűen és erkölcsösen kell alkalmazni.

[00:23:05]A jó erkölcsbe ütköző magatartásokat nem lehet a jó erkölcsbe ütköző alkúk révén üldözni, de ez egy észszerű, jól alkalmazható eszköz lehet, és még egy csomó egyéb mindenre szükség van ahhoz, hogy ez sikerüljön, mert ezt nem a büntetőjog alkalmazásnál, hanem annál sokkal hamarabb kell elkezdeni.

[00:23:22]Ott van például a vagyonosodási vizsgálat, ami ki tud terjedni bárkire, akinek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége volt, meg azon túlmenően is.

[00:23:30]És ott már az integritáshatóságnak is van dolga, hogy mondjuk még egy hivatalt, amit ráadásul most még meg is erősítenek.

[00:23:35]Most azok alapján, amiket elmondtál, abból is látszik, hogy felmerül egy csomó komoly jogi dilemma, meg nagyon sok ilyen hétköznapi nehézség majd ennek a ennek a hivatalnak a munkája során.

[00:23:46]És hát egy teljesen új hivatalt felállítani, az nem tűnik egy egyszerű feladatnak, aminek ráadásul ilyen erős jobbkörei lesznek.

[00:23:53]Az a kockázata nincs meg ennek, hogy igazából nagyon lassan, nagyon körülményesen fog majd tudni elkezdeni dolgozni.

[00:23:58]pláne ahhoz képest, hogyha mondjuk ezt rábízták volna egymár meglevő ügyészségre, mondjuk vagy annak valami speciális osztályára.

[00:24:06]Hát ez majd a menet közben fog elválni.

[00:24:08]Ennél okosabbat erre nehéz mondani.

[00:24:10]Talán a mértékhatározót, hogy nagyon azt kivenném a kérdésből, mert hogy nem egyik napról a másikra fog ez történni, az tuti.

[00:24:18]Tehát egy új hivatalt megszervezni még akkor sem két nap, hogyha támaszkodhat meglévő funkciókra, amiket át lehet szervezni, el lehet hozni a jelenlegi hivatali struktúrából.

[00:24:30]Annak van egyfajta szimbolikus jelentősége is, hogy új lappal kezdünk.

[00:24:36]Az ügyészségnek abban a formában, ahogy ma működik, 16 év állt rendelkezés arra, hogy bizonyítsa a szakmai erkölcsi rátermettségét.

[00:24:46]Ugyanez a rendőrségre, ugyanez az adóhatóságra elmondható.

[00:24:48]Ez akkor is áll, hogyha tartjuk azt, hogy az ügyészek, nyomozók, adóhatósági, rendőrségi szakemberek túlnyomó többsége, becsületes, tisztességes, felkészült szakember, aki az eskőéhez híven tenni akarta mindig is a dolgát, és most is tenni akarja a dolgát, de mégis ott tartunk, hogy másfél évvel az állami számvőszik feljelentés után a jegybanki alapítványos botrány ügyében, ami szerénybeek, szolid becsések szerint is legalább minty 300 milliárd Ftos közgyonvesztést okozott, még mindig nincsen gyanúsított, még mindig nincsen a néhány kiemelt személyként szóba jöhető Matolcsi György, Matolcsi Ádám, Száraz István, Somlai Bálint lefogva és meghallgatva.

[00:25:34]Állítólag történt már ügyészségi bejelentés alapján 90 milliárd Ftos nagyságrendben vagyonfoglalás.

[00:25:39]Ez nagyon belsületre méltó, meg meg nagyon örülünk neki.

[00:25:41]De ehhez képest itt is másfél éves késelkedésről beszélünk, arról nem is szólva, hogy a transzparenci intern Magyarország ezt a magatartást már 2016-ban feljelentette, amikor napok alatt lehetett volna ezt megoldani, mert megvolt az azóta ellopott pénz.

[00:25:57]Tehát igenis indokolt az, hogy a az államhatalom, az új kormány valami új megoldással próbáljon fellépni, mert az nem járja, hogy hogy hirtelen úgymond mundért vagy csúnyábban fogalmazva gerincet váltanak azok, akik eddig védték a nert, hogy akkor hát ez igazából ez félreértés volt, akkor most mi az új rendszer szolgálatában maj most fel fogunk lépni a nernek a bűneivel szemben.

[00:26:23]De való igaz, ez kockázatot hordoz, mert egy új hivatalnak infrastruktúra kell.

[00:26:30]Ott az első időszakban a saját számítógépeiket, email címeket, fogják látszik meg hallani, hogy ez milyen nehézségeket okoz mondjuk egy olyan minisztériumnál, ami nem egy az egyben vette át egy jogelődöt, hanem mondjuk oktatási minisztérium például nem volt eddig.

[00:26:44]Magyar Péterem azt mondta, hogy a GDP 8-10%-a megy el korrupcióra, az mennyire reális?

[00:26:49]Hát vannak most különböző mondások.

[00:26:49]Az integritás hatóságot vezető Bíró Ferenc 600 milliárdról tett állítást.

[00:26:54]azt hiszem, hogy ő abba mindent beleszámol, tehát még a növekedési veszteséget is, nem csak azt, ami tényleges kárként felmerült.

[00:27:05]Az egészen biztos, hogy a közbeszerzések óriási túlárazási kockázattal működtek.

[00:27:13]Itt az első irányadó, mérvadó kutatást a Transparency International Magyarország még 2015-ben végezte az uniós támogatásból, tehát uniós pénzből megvalósult közbeszerzéseknél.

[00:27:22]És mi már akkor átlagosan 25-30%-os túlárazást valószínűsítettünk a kutatási adatok alapján.

[00:27:31]Most ha abból kiindulva, hogy a közbeszerzési kassza az akár 8-100 milliárdot is ki tud tenni, hogy ennek a 30%-át, ha túlárazásként korrupciós lefölözésnek, korrupciós járadéknak tekintjük, milyen összegek jönnek ki éves szinten.

[00:27:49]tényleg brutálisan sok pénz, de nagyon nehéz belőni azt, hogy ebből mennyi az, ami tényleges gazdasági veszteség, mert sajnos azt is be kell látni, és ezt jogászként ilyen hájókovács módjára mondom, hogy a korrupciónak, a túlárazásnak ideig óráig van gazdaságot pörgető hatása, mert az a túlárazott beszerzés is, ha feleslegesen is, de munkahelyeket generál, adóbevételbe torkollik, az a szükségtelen bevásárlás, hogy még legyen egy 47.

[00:28:19]statin, amiben kell még mit tudom ilyen 78 teherkocsi beton, még az is forgalmat generál.

[00:28:25]Tehát abban a gazdasági növekedésben, am nerv alatt a covidra covid covidot megelőzően volt jellemző, ez a korrupciós járadékok által fűtött gazdaság is benne volt.

[00:28:39]Néhány percünk maradt még, de beszéljünk még egy-két bejáratott korrupciós csatornáról, mondjuk akkor most eltekintve a közbeszerzésektől, ugye a koncessziós szerződések most az elmúlt napokban például megint előkerültek.

[00:28:49]Vitézi Dávid beszélt pár nappal ezelőtt arról, hogy a traffikkonzióknak utánamennek, de hát az autópályáról és a kaszinokról is szó van itt.

[00:28:55]Ezeknek mondjuk ezeknek hogyan lehet nekimenni?

[00:29:01]Ezeket hogyan lehet visszaszerezni mondjuk egy ilyen vagyongyelmi hivatalnak?

[00:29:04]Egyszerűbb lett volna, ha a kekvákat kérdezed, mert arra könnyebb válaszolni, de mi is régóta azt mondjuk, hogy a legalábbis a két nagy infrastrukturális koncessziónak, tehát a 35 éves hulladékos koncessziónak meg a 35 éves gyorsforgalmi úthálózat sztráda koncessziónak nincs helye a magyar gazdaságban.

[00:29:19]Az első pillanattól fogva azt tartjuk, hogy ezek törvénysértőek.

[00:29:24]Minden jogi utat igénybe vettünk.

[00:29:24]Végül is a panaszaink nyomán, amiket még 2021-ben terjesztettünk elő, ha késve is, de megindította a kötelezettség szegési eljárást az Európai Bizottság, mert mind a két nagy infrastruktúrális koncesszió ellentétes a közbeszerzési törvénnyel.

[00:29:39]Itt az autópály koncesszió esete az egyszerűbb, mert autópályát ugye mindig is kevés szereplő épít állami kézben van.

[00:29:47]Az a feladat, hogy a konceziós infrastruktúra fejlesztő céget, ami Mészáros Lőrinc és Szíl László alap magántőkalapjainak a kontrollja alatt áll, azt államosítani kell.

[00:29:58]És akkor ez az egész visszahúzható a magyar államhoz.

[00:30:00]Tehát itt a ennek a konceziós társaságnak a magyar állam lesz az általános jogútódja ebben a megoldásban.

[00:30:06]nehezebb eset a hulladékkezelés koncesszióba adása, mert ott a lakossági rész az ugyan mondjuk úgy egyközpontú, tehát ott megint ki kell alakítani valamit, ami a nemzeti hulladékgazdás gazdálkodási nonprofit Zrt-re emlékeztet.

[00:30:24]Ö viszont az intézményi ipari hulladékkezelés az korábban egy sok szereplős prosperá prosperáró rengeteg kis és középvállalkozásnap családi cégnek megélhetést biztosító piac volt, amit teljesen monopolizált a Mohó és rengeteg szereplőt kiszurított onnan.

[00:30:45]Tehát itt nem elég újra állami kontroll alá venni a jelenleg a Mohu Mol által ellátott funkciót, hanem arra is szükség van, hogy újra visszahívják azokat, akik korábban ezen a versenypiacon működtek, vagy legalább megteremtsék a lehetőséget alacsony küszöb mellett a verseny újbói kiépülésének.

[00:31:04]A kaszinó koncessziónál nem ismerjük a szerződések konkrét tartalmát.

[00:31:09]Itt valószínűleg nagyon súlyosan megkérdeztetve a szerződéseket eredményező folyamat.

[00:31:13]Ha nem lehet a szerződéseket állami veszteség nélkül nagyon gyorsan visszacsinálni, érvényteleníteni, akkor az online pénztárgépek bevezetésével, mert az a kaszinóknál ugye nem kell egyelőre, meg az adóknak a az emelésével, a közpénzek megvédése érdekében el lehet érni, hogy ne legyen vesztesége az államnak, illetve ne legyen nyeresége a nerenceknek ezen a bizniszen.

[00:31:34]A dohánkonzió az a legnehezebb abból a szempontból, hogy régi, ott meg kell vizsgálni.

[00:31:40]Elsősorban ugye ez egy 13 éves sztori, hogy az nem évült el.

[00:31:44]Ott nagyon nehéz elképzelni, hogy a teljesen törvénysértő módon, de már 13 éve a korábbi bevételüktől, gazdasági tevékenységüktől és ezáltal tulajdonuktól megfosztott trafikosok, vállalkozók visszatérnek a piacra, de meg kellene adni a lehetőséget rá.

[00:31:58]És azt is nagyon fontos figyelembe venni, hogy a dohánykereskedelem árusítási pontjainak a szűkítésével vajon a kereslet és a dohányforgalom mennyire szűkül, tehát a dohányzás visszaszorítása mennyire sikerült.

[00:32:14]Lehet, hogy csak a legális dohányforgalom szorult vissza, és a csempész ciginek a vásárlása meg kevésbé.

[00:32:20]Ezt nem tudom, itt egy összetett intézkedéssorozat indokolt, de itt is az elv, hogy a Nerenc járadékvadászó agyanosodást, azt ki kell kapcsolni az állami javak, állami koncessziók, állami jövedékeknek a kezeléséből, élvezetéből.

[00:32:35]Akkor tovább lépve a koncesszióktól, a a transzparency szerint 2645 milliárd Ftny állami befektetés folyt magántőke alapokba.

[00:32:42]Itt az előbb is már az egyik válaszatban említetted ezeket.

[00:32:44]Ugye ezek nagyon alkalmasak voltak az elmúlt években arra, hogy elrejtsék sokszor a végső tulajdonosát.

[00:32:51]egy-egy fontos biznisznek ezekkel a tőkalapokkal mit lehet kezdeni?

[00:32:54]Ennek van valami bejáratot vagy külföldről állásető módja akár?

[00:32:59]Nincsen ebben hungarikum vagyunk, tehát itt nekünk kell példaadóvá válni.

[00:33:01]Mi egy megoldási lehetőségeket, egy koncepciót felvázoltunk a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatban ma közzétett anyagunkban.

[00:33:11]Ez lényegi kérdés lesz.

[00:33:11]Ez a 2640 milliárd, ami állami kötelezettségvállalásként ment, csak a Magyar Fejlesztési Banktól, az MFB Invesztől és az Exin banktól a magántőkalapokhoz.

[00:33:23]Ez ez iszonyatosan sok pénz.

[00:33:26]És ugye még ott van a Rudolf Kálmán egyetemet működtető, az óvoda egyetemet működtető Rudolf Kálmán Kekva, aminek van egy magántőkalapja, ami érdekelt a a négy igényévű cégben.

[00:33:38]Tehát ez az összeg még ennél nagyobb is lehet.

[00:33:40]Itt két útra kell bontani a megoldást.

[00:33:42]Egyrészt túl azon, hogy az átláthatóságot teljes körűen és visszamenően meg kell teremteni.

[00:33:46]Ugye ezt nem lehet hagyni, hogy ilyen vámpír módjára a napfénytől félve és elbújva sikerrel meneküljenek a nyilvánosság erről, akik magántőke alapban állami pénznek a haszonhúzói.

[00:34:00]De azokat a magántőkalapokat, amelyek sikeres cégekben érdekeltek és az állami pénzből komoly magánprofitokat termelnek, egyszerűen vissza kell húzni, államosítani kell, tetszik vagy sem.

[00:34:10]Ez állami pénz.

[00:34:12]Ezekben a magántőkalapokban akár 70%-ig terjedő arányban és mértékben van jelen az állam.

[00:34:17]Semmi nem indokolja, hogy ez ne az államnak, hanem a titkos, ki tudja fene tudja kiféle magánbefektetőknek termeljen profitot.

[00:34:27]Tehát itt az igazgatóságba, az alapkezelő szervezetbe, a céltársaságokba be kell juttatni az állami kontrollt és meg kell valósítani az államosítást, ahol azonban bowvli az állami pénzből megvalósított beruházás.

[00:34:42]Ott ott teljesen indokolat, hogy az állam óriási kockázatot magára vállaljon.

[00:34:46]Tehát ebben az esetben inkább a hűtlenkezelés miatti büntetjárásnak van helye.

[00:34:51]És mi le is vezettük azt az alaptörvényből, a nemzeti vagyontörvényből, hogy ez miért hűtlen kezelését.

[00:34:57]megszegték az állam vagyonkezelői kötelezettségét, mert garanciákkal, ellensúly nélküli garanciákkal ellátottan nem védték meg az állami vagyont, amikor magántőkarapokra bízták.

[00:35:12]Átláthatatlan konstrukcióknak adtak rengeteg állami pénzt.

[00:35:14]Ezt a hatalmas kockázatot semmilyen elvárt hozam, prudens befektetési működés vagy bármi egyéb, ami indokolná, ami ellensúlyokkal megvédené, nem igazolta.

[00:35:25]Tehát ez meg nem engedett kockázatváralás állami pénzből, és a legtöbb esetben teljesen átláthatatlan a konstrukció is.

[00:35:34]Azt külön tiltja a az alaptörvény.

[00:35:36]A harmadik pont, ami igazolja, harmadik állítás, ami igazolja, hogy itt hűtlenkezelés történhetett, az pedig az, hogy a NER alatt elfogadott és máig érvényen lévő törvények, alaptörvény, nemzeti vagyon törvény kimondják, hogy a közvagyonnak, a nemzeti vagyonnak az elsődleges rendeltetése az, hogy közfeladatokat valósítsanak meg.

[00:35:56]Tehát a közvagyon a közérdeket kell szolgálja, az állampolgárok érdekét kell szolgálja, nem oligarchák gazdagodását, nem nerenceknek a vagyonosodását.

[00:36:06]Ez nem teljesül, ez a követelmény nem valósul meg a magántőkalapunknak juttatott állami vagyonnál.

[00:36:12]Három ok, ami miatt ezeket vissza kell venni és a felelősöket meg kell büntetni.

[00:36:17]És akkor utolsó kérdés, hogy a magántőkealapoknál már látod, hogy a kormány ebbe az irányba menne-ne, vagy más tervei vannak az alapján, mondjuk, amiket eddig már benyugtattak az országgyűlésnek?

[00:36:26]Az EU-s források hazahozataláról szóló korrupcióenes csomagban vannak a magántőkalapokra vonatkozóan előremutató kezdeményezések.

[00:36:35]Az egyik ilyen, hogy erősödni fog az átláthatóság.

[00:36:38]Sajtó és civilek is hozzáférhetnek majd a tényleges tulajdonosi adatokhoz, és az államnak össze kell gyűjteni a tényleges tulajdonosi adatokat.

[00:36:45]Fontos az is, hogy a NERben olyan kedvelt elsőbbségi részvények birtokosai, akik ugye formailag csak néhány tiz%-ot birtokolva, tulajdonolva, és akár az osztalék a profit tetemes részére jogosultak, azok is bekerülnek ebbe a tényleges tulajdonos körbe.

[00:37:02]Tehát elvileg létre fog jönni az a helyzet, el fogjuk jutni oda, hogy látni fogjuk, tudni fogjuk, hogy kik azok a magánemberek, akik állami pénzből nagyon szépen tudnak gazdagodni.

[00:37:13]A másik ilyen előrmutató kezdeményezés, hogy a jelenlegi 75%-ról 60%-ra mérsékelné a szabályozás azt a belépési pontot, ahol a magántőkalap tulajdonosai, befektetési jegyek tulajdonosai átírhatják a kezelési szabályzatot.

[00:37:29]Ez most azért van 75%-án a 75%-ban meghúzva, mert az állam 70%-os tulajdonos a legtöbb ilyen magán 70%-os befektető a legtöbb ilyen magántőke alapnál.

[00:37:40]Tehát hiába adja a pénz tetemes részét, a jelenleg ismeretlen társfektető együttműködésének hiányában nem tud a saját pénzének gazdájává válni.

[00:37:51]Na most ha ezt leszállítják 60%-ra, akkor az állam néhány mozzanattal át tudja venni az uralmat a saját pénze felett, vissza tudja venni az uralmat a saját pénze felett, ő tudja meghatározni, hogy ki legyen az alapkezelő, akár állami alapkezelőhöz is terelheti ezeket az állami pénzből működő magántőkelapokat, és akkor teljes kontrollt gyakorol fölötte, és ezekből a nagyon hosszú, akár 15 évig terjedő időre juttatott befektetésekből úgy húzhatja vissza a pénzt, mert Mert ez nem lesz egyszerű, hogy abból ne legyen nagyobb veszteség, mint aminek az elhárítására törekszünk.

[00:38:25]Ez azért fontos, hogy a fürdővízzel együtt a gyerek ne legyen kiöntve, mert ha ha megint csak az van, hogy statáriális jelleggel áll neki a magántőkalapokból az állami pénz visszahúzásának a vagyon visszaszerző hivatal, vagy tekintsük úgy a kormány vagy az állam, akkor lehet, hogy ebből ugyan gigabukta lesz, mint ami a Magyar Nemzeti Bank Alapítvány vagyonánál várható.

[00:38:48]Tehát ezt okosan kell csinálni.

[00:38:50]úgy, hogy az állam, tehát az állampolgárok közössége jól járjon, és minél gyorsabban meg lehessen szüntetni azt a helyzetet, hogy a veszteséges magán befekteté magánbefektetésekbe pumpálja az állam az adó fizetői pénzt.

[00:39:03]B nyereséges magánbefektetések révén jelenleg még ismeretlen, de azért sejthető, hogy milyen oligarchikus körből származó haszonhúzók állami pénzből magánprofitokat generálnak.

[00:39:14]Hát majd követjük, hogy mennyire lesz okos és hatékonyabbben a kormány.

[00:39:18]Dégeti Miklós, nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:39:20]Várjel is.

[00:39:22]Köszönöm, köszönöm a lehetőséget.

[00:39:24]Az elmúlt percekben tehát Ligeti Miklóssal beszélgettem és ahogy a felvezetésben már említettem, mindjárt érkezik Péter, a válasz online újságírója, akivel elsősorban Sujúlyok Tamás és más fontos vezetők tervezett elmozdításáról fogunk beszélgetni.

[00:39:37]Mielőtt érkezne, nézzünk meg egy bejátszótárral.

[00:39:41]Az alaptörvény módosításának hatályba lépését követő napon Suyog Tamás megbizatása megszűnik.

[00:39:47]Pont szeptembertől egy teljesen átfogó alkotmányozási folyamatot indítunk, bevonva a teljes magyar társadalmat, az alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírák válasszák meg.

[00:40:01]A 70.

[00:40:04]életévüket betöltő alkotmány bírák megbizatása köztük Polt Péteré is megszűnik.

[00:40:09]és ezzel a mentelmi joga is.

[00:40:11]A bírói önigazgatást és önrendelkezést az Országos Bírói Tanács szolgálja.

[00:40:17]A most benyújtandó javaslat odaadja nekik a lehetőséget, hogy bármikor kezdeményezzék a kúria és az országos bírói hivatal vezetőinek visszahívását, melyről az Országgyűlés kétharmados döntéssel dönt.

[00:40:30]Azt javasoljuk, hogy bizonyos számú bíró kezdeményezhesse a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívását.

[00:40:43]És hogyha ezel javaslatot a bírák több mint kétharmada támogatja, akkor az országgyűlés szintén kétharmados többséggel hívja vissza a kúria és vagy az országos bírói hivatal vezetőjét.

[00:40:55]A jövőben a bírók maguk közül jelölhessenek Kúria és OBH Országos Bírói Hivatal vezetőt, kúriai elnököt és OBH elnököt, és a bíráktól a három legtöbb szavazatot kapó jelölt közül kelljen a köztársasági elnöknek az országgyűlés felé Koreai elnököt, vagy és OBH elnököt jelölnie.

[00:41:21]Az alaptörvény 17.

[00:41:24]módosításában javaslatot teszünk az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására.

[00:41:34]Miniszterelnök úr itt azt mondta, hogy ugye mindenki, aki együttműködő részese volt ennek a maffia szervezetnek az elmúlt években, vagy akár évtizedekben, az kezdje el készíteni a szerződéseket, meg a magyarázatokat.

[00:41:46]Tehát miniszterelnök úr kezdje el.

[00:41:47]Kikérem magamnak, hogy ön velünk kapcsolatban maffiáról beszéljen.

[00:41:51]Minket a hazaszeretetünk hozott ide ebbe a parlamentbe, és ezért vállaltuk azt, hogy közéleti munkát fogunk végezni.

[00:41:58]Lehet, hogy politikai nézeteltésünk van, de a másik embernek az alapvető méltóságát tisztelni kell.

[00:42:04]Amit ön csinál, azt felszámolja Magyarországon a politikai párbeszédet.

[00:42:08]egy tömeggyilkos közösséggel összehasonlítani Magyarország négyszer egymást követően szabadon választott kormányát, melyet 14 éven keresztül ön is támogatott.

[00:42:17]Egész egyszerűen józenésszel felfoghatatlan és elfogadhatatlan.

[00:42:22]Időben szóljanak, mert ez már most a 17 év, tehát nehogy öt év fizetését még vissza is kelljen adnom, de szóljanak nyugodtan, majd megoldjuk valahogyan.

[00:42:31]De szeretném jelezni, hogy ebben az országban mondjuk Tiszakál már 40 évig volt országgyűlési képviselő.

[00:42:39]Köszöntöm a stúdióban Magyar Pétert, a válasz online újságíróját.

[00:42:40]Szia!

[00:42:40]Köszi, hogy itt vagy.

[00:42:43]Szervusz!

[00:42:43]Üdvözöm a nézőket.

[00:42:45]A bejátszóban is láttuk, hogy volt itt maffia, kózanosztra, purgatórium, tisztítótűz, minden.

[00:42:50]Mit szólsz ehhez a politikai keretezéshez, amit előadott ma Magyar Péter?

[00:42:56]Nagyon magasra tette a létet, és jelezte, hogy ez egy nagyon határozott irány, ami most elkezdődik.

[00:43:01]Ugye a mai bejelentéseket azt az április 12-i választási eredményhez mérte, mint legalább olyan fontos történelmi mérföldkő, sőt, hogy európai uniós szakzsargonnal élj szupermérföldkő, ami most történik.

[00:43:20]Tehát mindenképpen azt akartam mondani, hogy valami elképesztően fontos dolog.

[00:43:25]azt mondta, hogy ez a legfontosabb felszólalása lesz, mielőtt bement a parlamentbe.

[00:43:31]Igen, igen, igen.

[00:43:31]És annak ellenére azt nem tudom, amikor idefele jöttem, akkor már kirakták-e a vagyon visszavédelmi arról szóló törvényt.

[00:43:40]Nem, az még nem jelent meg, csak az alaptörvény módosítás tervezete.

[00:43:45]Tehát a már a ígért dokumentum szökőár, az még csak 50%-ban valósult meg, de hát nyilván előbb-utóbb ezt be fogják nyújtani.

[00:43:55]És valóban tehát én azt gondolom, hogy a következő nem csak hetekben, hónapokban, még az is lehet, hogy években, azokról az eljárásokról, nyomozásokról fogunk beszélgetni, és azzal fog foglalkozni a közvélemény talán a legtöbbet, és ennek érdekében mindent meg fog tenni szerintem a kormány is, hogy ezzel foglalkozzunk, amelyeknek az alapjait azt most készítik elő éppen.

[00:44:19]És ez a fajta retorika, amit amit Magyar Péter hozott ezzel kapcsolatban, ez a ez a maffiázás, és amit itt ugye fölvetettek neki a nyilván a Fidesz részéről is, az mennyire helytálló vagy helyén való szerinted?

[00:44:34]Azt gondolom, hogy a tisztítótűz az egy fokkal helyén valóbb, mert így hívták Szlovákiában azt a rendőrségi akciót.

[00:44:43]Ez volt az akciónnak a fedőneve, amivel elkezdtek nyomozni azok ellen a rendőrök, ügyészek, adó hatósági főnökök ellen, akiket hát azzal vádoltak, hogy benne volt abba a maffiába.

[00:45:01]amelyik meggyilkoltatta egyébként Ján Kucsiek újságírót és az ő menyasszonyát.

[00:45:09]És egyébként az a per a mai napig tart, tehát most néhány héttel ezelőtt is volt tárgyalás ebben az ügyben.

[00:45:15]Hát ott nagyon komoly emberek ellenyomoztak, tehát többek között az akkori belügyminiszter vagy a akkori rendőrfőnök ellen, aki egyébként most éppen a Ficóféle párt jóvoltából a szlovák parlament elnöke vagy alelnöke.

[00:45:33]Tehát az érdekes, hogy ott megy a tisztító tűzakció, nyilván elakadt a Fico újraválasztásával, és most olyan emberek ellen folyik még mindig a nyomozás, akik nagyon kötöttek a korábbi Ficómányzathoz.

[00:45:52]Tehát mindenképpen a politika és a maffia vagy bűnszervezet összefogására és annak a leleplezésére a szlovákiai tisztító tűz akció az szerintem egy érvényesebb párhuzam, mint a maffia.

[00:46:12]De az is igaz, hogy politikai szlogánként jobb az olasz maffiához hasonlítani a helyzetet, mert valahogy mé jobban felemeli az országot.

[00:46:23]Mi inkább olaszokhoz akarunk hasonlítani, mint a szlovákokhoz, vagy Igen.

[00:46:29]A tisztító tűznél nem is játszotta ki azt a szlovák párhuzamot.

[00:46:31]Igazából ezt most tőled hallom.

[00:46:34]De volt egy ilyen kommunikációs kanyargás az elmúlt napokban azzal kapcsolatban, hogy akkor végül is be fogják-e ma nyújtani ezt a törvényt, vagy nem fogják.

[00:46:41]Először azt mondták, hogy be fogják nyújtani konkrétan a vagyonvédelmi törvényt.

[00:46:44]Utána azt mondták, hogy mégsem, de majd meg lehet ismerni.

[00:46:49]Most még tehát, hogy te minek tudod be ezt a ezeket az ellentmondásokat?

[00:46:53]Itt három napon belül voltak különböző mondásai ezzel kapcsolatban Magyar Péternek.

[00:46:59]Azt hiszem, hogy itt egy ilyen kicsit egy ilyen definíciós probléma is van, mert hogyha megismerhetővé teszik és megvárják a társadalmi vitát, amit hogyha a kormány nyújt be egy egy új törvénytervezetet, akkor azt mindenképpen meg kell várni, akkor ebben az esetben végül is a benyújtás az megtörténik, mert elkezdődik a folyamat.

[00:47:27]at csak nem úgy nyújtják be, hogy rögtön a parlament dönt róla, hanem még lehet rajta módosítani a társadalmi vita népi hozzászólások alapján.

[00:47:36]Tehát itt van egy email cím, amire lehet küldeni a javaslatokat.

[00:47:41]Igen.

[00:47:41]Tehát itt, hogy hova küldik és hova nyújtják be, az nem egyértelmű.

[00:47:50]Igazából akkor lehetett volna ezt közvetlenül benyújtani a parlamentnek, hogyha ez egyéni képviselőindítványként kerül elő.Iig.

[00:47:56]Most arról lehet, hogy voltak belső viták is akár, hogy ezt megint mondjuk melléi Lna Márton legyen-e, aki benyújtja, vagy vagy ezt a most már a kormány nyújtsa be?

[00:48:10]Hát voltak kritikák az utóbbi időben, amikérték a Tiszát, hogy mindent egyéni képviselőindítvánnyal nyújtanak be, mint a Fidesz annak idején sok fontos törvényt, hogy megússzák pont ezt a vitát.

[00:48:23]Most valószínűleg úgy döntöttek, hogy akkor ezt nem akarják megúszni.

[00:48:27]Azt gondolom, hogy ezt a háttérben, de azért valami zavart mutat az erőben, hogy még mindig nem hozták ezt nyilvánosságra.

[00:48:36]Bár nem gondolom azt, hogy ez nagyon-nagyon sok múlik.

[00:48:39]Ugye a Suyog Tamás leváltását is már hát a parlament alakuló ülése óta lebegtette Magyar Péter, sőt már a kampányban is világossá tette, hogy szeretné, hogyha lemondana, hogyha abban az esetben, hogyha tiszanyeri a választást.

[00:48:49]És aztán hiába adta meg ezt a június 1j határidőt, az elmúlt hetekben csak nem történt semmi, csak nem történt semmi.

[00:48:56]Sők Tamás nem mondott le, mind beszéljünk arról is, hogy ő hogy mozgott az elmúlt hetekben.

[00:49:02]És most végül, amikor megérkezett ez az ez az alaptörvény módosító javaslat, amit viszont már közzétettek, egyetlen mondat szerepel arról, hogy amikor ez hatályba lép, másnaptól a aktuális köztársasági elnök már nem köztársasági elnök, akkor ezen miért kellett akkor ennyit dolgozni szerinted?

[00:49:19]egyrészt, hogy tényleg, vagy pedig ezt mondták-e, ez nehéz megelni, meg ezt nem is tudhatom, de ugye az volt az eredeti terv, hogy ő lemond, ami abból a szempontból politikailag jobb lett volna talán, hogy a többi elmozdításra szánt vezetőnek egyfajta példát mutasson, megmutassa azt, hogy hát itt tényleg nincs értelme arcolni.

[00:49:48]elegánsabb lemondani.

[00:49:50]Nem kell még egyszer, még egyszer még egyszer végighallgatni, hogy a parlamentben miket mond róla például a miniszterelnök.

[00:49:58]Lehetett volna így is, és véletően tényleg ez volt az eredeti szándék.

[00:50:06]a, hogy hogy ezt ilyen egyszerűen el lehet intézni, gyakorlatilag egymondatos alkotmány módosítással, azt azért kezdettől lehetett tudni, hiszen kezdettől lehetett tudni, hogy a kétharmados többség az egy totális felhatalmazás Magyarországon.

[00:50:25]bármilyen törvényt, akár az alaptörvényt is bárhogyan lehet módosítani.

[00:50:31]Ráadásul pont a Fidesz írta elő azt, hogy az alkotmánybíróság az alkotmánymódosítást nem vizsgálhatja, csak technikai értelemben, eljárási értelemben.

[00:50:41]Tehát, hogy tényleg ott volt-e a kétharmadnyi képviselő a teremben, tényleg igennel szavazott, ezt ellenőrizheti, de ezen kívül nem.

[00:50:51]És ez egy fricska is, hogy pont a Fidesznek ezt a módosítását használják most ki.

[00:50:59]hiszen emiatt egy olyan helyzetbe került Sörök Tamás, hogy vagy aláírja a saját elmozdítását előírő és az őt megszégyenítő alkotmánymódosítást, vagy pedig mivel nem teljesíti a kötelességét, eljárást lehet indítani ellene és le lehet váltani.

[00:51:16]Ez az a bizonyos megfosztási eljárás, amire viszont van egy olyan érv, hogy igazából azt most is el lehetne indítani Súlyok Tamással szemben, és akkor az egy olyan jogállami megoldás lenne, ami jelenleg is belefér az alaptörvénynek a kereteibe, de mégsem ezt választották.

[00:51:33]Nem gondolom azt, hogy feltétlenül ez annyira egyszerű lenne, mert ahhoz el kell követnie a SőG Tamásnak valamilyen konkrét dolgot.

[00:51:40]Itt most ugye vele szemben, ahogy ez az alkotmánymódosítás indokolásából is kiderül, alapvetően azért politikai kifogások merültek fel.

[00:51:51]Azt mondja a Tisza, hogy nem képviseli a magyar nemzetet, és hogy politikailag elfogult módon gyakorolta a hatalmát.

[00:52:05]Azt írják, igen, hogy a hivatalommal lévő köztársasági elnök működésével kapcsolatban súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről.

[00:52:12]Igen.

[00:52:12]Tehát ez egy politikai ok.

[00:52:12]Míg az, hogy nem ír alá valamit, amit alá kéne írnia, az egy technikai ok.

[00:52:18]Tehát ott valóban megsérti a hivatali működésének a kereteit.

[00:52:24]Tehát ott egy konkrétan, bizonyíthatóan technikai szempontból, jogi szempontból érvényesen végig lehet vinni ezt a bizalommegvonást.

[00:52:39]Ezért e ez ezért egyébként ez egy nagyon okosan felépített jogi csapda, amibe belekormányozták a köztársasági elnököt ésok Tamás miután eldöntötte, hogy nem mond le, azután próbálta meg ezt a jogi csapdát elkerülni, hogy először az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy bár még nem jelent meg az alaptörvénymódosító javaslat, de hogy az majd valamilyen egyéni jogalkotásnak a kategóriájába esik, ezért már előre kérte az Alkotmánybíróságot, hogy ez ennek menjen neki ezt semmisítse meg.

[00:53:08]És ehhez képest ugye az történt, hogy érintettségre hivatkozva végül annyian kérték az alkotmánybírók közül, hogy zárják ki őket ebből az ügyből, hogy hogy le is vette Polt Péter az áb elnöke ezt a napirendről.

[00:53:22]De hogy látod, hogy az alkotmánybíróság itt fellázadt és fellázadott Sullyok Tamás és a Fidesz öröksége ellen, mert Magyar Péter valahogy így keretezte, vagy igazából ezzel csak elbújtak a felelősség alól, hogy ne kelljen részt venni ebben a sztoriban?

[00:53:37]Ezt igazából ők tudnák megmondani, hogy mi volt a motivációjuk.

[00:53:43]Egy dolog biztos, hogyha ők előre azt mondják a súlyok felhívására, hogy itt valami alkotmányellenesség készül, akkor azzal egy kisebb alkotmányos válságot biztos, hogy előidéztek volna.

[00:53:57]olyan padhelyzetet, amit egyébként rendszeresen látunk Lengyelországból, ahol a köztársasági elnök, illetve a régi parlament által megválasztott alkotmánybírek folyamatos háborúban vannak a kormánnyal, és egy csomó minden nem halad, mert kölcsönösen blokkolják egymás döntéseit.

[00:54:24]Ez egyébként valószínűleg egyik országnak sem jó, hogyha egy ilyen helyzet kialakul.

[00:54:32]Elkom képzelni, hogy egyes alkotmánybírókban volt egy olyan belátás, hogy egyébként a meccset úgyis a kétharmados többség fogja megnyerni, hiszen ők írják a szabályokat, akkor írnak egy olyan alaptörvénymódosítást, amibe beleírják, hogy az alkotmánybíróságot be lehet zárni, létrehoznak egy párhuzamos alkotmánybíróságot, mondjuk nemzeti alkotmány bírósága néven, vagy akármilyen nem feltétlenül elegáns megoldással, de úgy is feszteni fognak a végén.

[00:54:58]Akkor pedig ez az egész purpalia, ez az egész dolog minek?

[00:55:03]Főleg akkor, hogyha az látszik, hogy a társadalom támogatosá támogatása egyértelműen a Tisza mögött van.

[00:55:11]Azt látjuk, hogy a választás óta emelkedik a TISA népszerűsége, az ellenzéké pedig csökken.

[00:55:15]Tehát nyilván nem feladata, nem lenne feladata normális esetben egy alkotmánybírónak ilyen politikai szempontokat mérlegelni, de azért van egy olyan felelőssége is, hogy milyen közjogi helyzetbe navigálja az országot, és hogy a jogbiztonság felé segíti, vagy pedig a hisztéria felé segíti.

[00:55:38]Ez lett az egyik dolog.

[00:55:38]A másik dolog pedig az, hogyha a jogi szempontból nézzük, akkor valóban elég abszurd volt Sully Tamás felvetése.

[00:55:46]Tehát nem szokott az Alkotmánybíróság olyan dolgokkal foglalkozni, amelyek még nem történtek meg.

[00:55:50]Tehát az ő eredeti felvetése az valóban feszegeti az alkotmánybíróság jogkörét, hatáskörét.

[00:55:59]Tehát az egész inkább egy ha átmegy, akkor inkább tűnt volna egy fideszes politikai fricskának, mint egy valódi jogi problémának.

[00:56:08]Úgyhogy ebből a szempontból meg szintén azt lehet mondani, hogy bölcsen jártak el azok az alkotmánybírók, akik ebben nem akartak részt venni.

[00:56:18]Azt gondolom, amit még Sullyok Tamás csinált, az az volt, hogy a Velencei bizottsághoz is fordult, de ami ennél érdekesebb, hogy interjút adott a politikónak, bár magyar újságnak nem adott interjút az elmúlt hónapokban, de a politikónak például arról is beszélt, hogy ez ez az eljárás, amit itt a kormány tervez, ez rontja Magyarország nemzetközi megítélését, és utalt arra is, hogy az EU-s pénzek lehívását is veszélyeztetheti.

[00:56:39]Ez mennyire egy reális forgatókönv szerinted, hogy vagy ilyen típusú jogállami problémák miatt esetleg mégse fölünk hozzá EU pénzekhez?

[00:56:50]Van szerencsés helyzetben vagyok, hogy múlt héten voltam Brüsszelben.

[00:56:53]Igen, akartalak és majd arról is kérdezni.

[00:56:55]És ott ezek ugye nem hivatalos nyilatkozatok, hanem háttérbeszélgetések voltak jó részt, amiket most idézni fogok, de nekem meggyőződésem alakult ki, hogy az a hangulat, hogy ebből nem lesz jogállamisági eljárás és nem lesz jogállamisági probléma.

[00:57:12]Valóban a Fidesz az szereti tükrözni mindig a másik oldalt, és ahogy például amikor rákényszerítették az integritáshatóság létrehozására létrehozta a szuverenitásvédelmi hivatalt.

[00:57:27]Jó.

[00:57:28]és még számos ilyen torz tükörképét alakította meg, amikor például a civil szervezetekkel szemben megalapította az alapjogokért központot, meg egy csomó minden ilyen játék.

[00:57:40]Hát most megpróbálták azt is, hogy ja, hát ha eddig a magyarországi ellenzék panaszkodott az Európai Uniónál, hogy itt nincs jogállam, akkor most mi is ugyanezt eljátsszuk.

[00:57:51]Csak hát van egy olyan története a Fidesznek, hogy nem nem hiteles igazából, amit előad.

[00:58:01]Ez ön magában elég, hogy nem hiteles.

[00:58:03]Tehát, hogy attól még, hogy a Fidesz részéről nem hiteles, attól még maga a kritika lehetne jogos, vagy lehetne alapja annak, hogy adott esetben ez ne feleljen meg mondjuk a Európai Uniós kritériumoknak.

[00:58:16]Üdvözölség szerint amíg a tehát az Európai Unió az ilyen szintű alkotmányogi kérdésekben nem szól bele.

[00:58:25]Tehát az, hogy hogyan választja egy ország az államfőt és hogyan váltja le, abba nem szól bele.

[00:58:29]Akkor beleszól, hogyha az európai alapjogi kartát érinti, vagy sérti ez a dolog, vagy pedig a saját jogállamisági struktúráját nem tartja be egy ország.

[00:58:43]Tehát itt egyébként is nagyon nehéz lenne megtalálni azt a jogalapot, amibe az Európai Unió beleköthet.

[00:58:52]Bár azért tegyük hozzá, politika létezik az európai eljárásrendbe is.

[00:58:55]Tehát hogyha nagyon erős lenne a tagállami kormányoknak az elégedetlensége, akkor bizonyos morgást azt lehet, hogy ki tudna váltani a bizottságtól, vagy az Európai Parlamentben készülhetne egy nyilatkozat, ami ezt az egészet elítéli.

[00:59:22]De pont ebben az ügyben érdemben nem lehetne várni egyébként se ilyen beavatkozást.

[00:59:26]És az meg teljesen világos, hogy nincs politikai akarat a Fidesz megsegítésére az európai intézményrendszerből.

[00:59:32]A három nagy intézmény tanács bizottságparlament egyik részéről sem.

[00:59:37]Ugye a kezettől fogva szóban itt sok más politikai kinevezettről is, például az Alkotmánybány bíróság elnökéről, PT Péterről és az Alkotmánybíróság tagjairól is, ott viszont nem húzott ennyire éles éleset a kormány, hiszen ebbe a tehát nem írták bele a javaslatba azt, hogy mostantól kezdve megszűnik az AB-nak megbízatása.

[00:59:57]már az ő pont megszűnne, mert hogy visszahozzák a a 70 éves korhatárt, amit a Fidesz szüntetett meg korábban, de ez nem jelenti azt, hogy teljes egészében átalakulna az Alkotmánybíróság összetétele.

[01:00:07]A Sport Péterrel együtt négy alkotmánybírót érint, akik már betöltötték a a 70-et.

[01:00:13]Tehát ez alapján egyelőre úgy tűnik, hogy a Tiszakormány a meglevevő alkotmánybírósággal számol.

[01:00:19]Nagyjából ez mennyire egy hát nagyjából most ugye idén levesznek négy embert, köztük az elnököt, jövőre talán még ötöt, vagy a következő két évben még ötöt.

[01:00:34]Tehát a ciklus végére legalább a kétharmada az Alkotmánybőrorság tagjénak le fog cserélődni.

[01:00:41]A ciklus végére igen, de hogy ugyanakkor pont abban az időszakban, amikor nagyon nagy törvénykezési hullám van, akkor még nem, legalábbis a jelenlegi állás szerint.

[01:00:48]Ez elsősúra meglepő lehet, hogyha arra számított az ember, hogy itt majd szüksége lesz a Tiszának arra, hogy ne legyen egy ilyen a itt korábban itt felfestettél az előző hatalomhoz lojális szerv.

[01:01:03]Igen.

[01:01:03]Úgy látszik, hogy úgy ítélték meg, hogy ennyi most elég.

[01:01:06]Biztos van egy olyan megfontolás is, hogy azért igyekeznek tartani a jogállamisági kereteket.

[01:01:17]Tehát, hogy ha nem is várható, ahogy mondtam, az Európai Unió intézményei részéről erős kritika, de de próbálják nagyjából ízlésesen csinálni a közéleti tisztítótüzet, másrészt pedig azért mégiscsak viszonylag gyorsan ki fog pörögni ezzel a korhatár meghatározással az alkotmánybirák nagy dés része, ami azt jelenti, hogy akinek tudja, hogy már csak fél éve, egy éve van hátra, az nem biztos, hogy bele fog menni akkora nagy veszekedésekbe vagy vitákba.

[01:01:57]És még egy nagyon fontos dolog, azt is mondta miniszterelnök, hogy hamarosan indul az alkotmányozás.

[01:02:06]Igen.

[01:02:09]Most egy ilyen átmeneti állapotban, amikor még a régi alkotmányra hivatkozva kezd el valamiről gondolkodni az alkotmánybíróság, ami sok esetben hónapokig tart, vagy akár évekig is tarthat, ez nem lesz egy olyan nagyon hálás feladat, mert mire a végére érnek és megírják a 26 oldalas külön véleményüket, addigra lesz egy új alkotmánya az országnak.

[01:02:33]Igen.

[01:02:33]Azt mondta Magyar Péter, hogy szeptemberben indul az alkotmányozás, amire hát azt, hogy a társadalom széles köreit be fogják vonni.

[01:02:40]Ennek a részleteit még nem tudjuk, és hogy a végén lesz erről egy népszavazás is.

[01:02:44]De így, hogy lesz, biztosan már ezt nem először hallottuk új alkotmány, így aztán végképp kérdés, hogy mondjuk azt miért kell most beleírni, hogy 12 évben maximálják egy parlamenti képviselőnek a mandátum számát.

[01:02:58]Tehát ugye, hogy erre mi szükség lehet azok után, hogy már a miniszterelnöknek a ciklusait ugye korlátozták.

[01:03:04]Egyrészt azt lehet feltételezni, hogy ezt a újítást át akarják majd menteni az új alkotmányba is.

[01:03:12]Másrészt pedig módszeresen napról napra, ezt nem mondom, hogy tégláról téglára, de a Magyar Péter azt csinálja, hogy szétveri a Fideszt, és azzal, hogy már most megelőlegezi a Fidesz veteránpolitikusainak, azoknak, akiknek leginkább van tekintélyük, beágyazottságuk, hogy kár építkezni, kárra számítani, hogy akkor majd hogy ti vagy átveszitek Orbántól, vagy valamit csináltok, mert úgy se engedünk titeket vissza.

[01:03:47]Ez demoralizáló, ez nehézzé teszi a munkát.

[01:03:52]Akkor most egymásra kell nézni, ki kell találni az új menetrendet.

[01:03:56]Ugye volt már egyszer egy nagy váltás közvetlen a választás után, amikor Orbán Viktor lecserélte a fél frakciót fiatalitás nevében.

[01:04:01]De azért akiket odatett, azoknek egy részének már megvan a 12 éve, de 2030-ra meg szinte mindnek meglesz a 12 éve.

[01:04:15]Akkor most ki?

[01:04:15]Most megint cseréljük le.

[01:04:18]Már meg volt ígérve.

[01:04:18]Tehát ez egy zavarkeltés elsősorban.

[01:04:20]Szerintem arra jó, hogy az őrületbe kergesse a fideszeseket.

[01:04:25]Mondjuk ezt egy alaptörvénymódosítás útján teszi.

[01:04:27]Ilyen szempontból talán más is, mint vagy más elbírálás alá is eshet, mint mondjuk egy Suyogok Tamásnak vagy másoknak az elmozdítására.

[01:04:36]Tehát kísérlet legalábbis ennek van egy tisztán beazonosítható ilyen pártpolitikai célja.

[01:04:43]Egyrészt igen, másrészt meg el lehet adni úgy is, hogy tessék, hát a miniszterelnök öt meg nyolc évben korlátoztuk.

[01:04:52]Ki tudja, hogy még mit fognak korlátozni, mennyire az új vagyon visszaszerzési hivatalban, ott hat évre korlátozzák a vezetői tisztséget.

[01:04:58]Tehát azt is lehet mondani, hogy ez az általános irányelve a Tisza politikájának, hogy semmit senki sem maradhat örökké.

[01:05:09]Még Zárásként beszéljünk egy kicsit arról, hogy múlt héten járt először Magyar Péter az Európai Tanácsülésén, és ott voltál te is Bszában, ahogy említetted, történt ott olyasmi, amire nem számítottál volna?

[01:05:25]Nehéz azt mondani, hogy az európai tanácsülések azok nagyon nagy meglepetések lehetőségét hordozzák magukban.

[01:05:33]Ez talán utoljára akkor volt igazán nagy meglepetés, amikor Orbán Viktor kiment kávézni egy szavazás alatt.

[01:05:42]Tehát ilyen értelemben nem olyan értelemben volt egy-két érdekesség, hogy egyrészt az látszódott, hogy mekkora az öröm a tanácsban az a hogy nincs ott Orbán Viktor.

[01:05:57]Tehát nagyon szívesen és nagyon sokan beszéltek erről különböző miniszterelnökö és elnökök Európa minden szegletéből.

[01:06:09]A másik pedig az volt, hogy mennyire határozottan azt kommunikálta Magyar Péter, hogy megmondta nekik, hogy ő is kemény lesz.

[01:06:20]És az is látszik, hogy az európai politikával foglalkozó stábja az nagyon nagyrészt támaszkodik azokra az emberekre, akik az Orbán kormányzatban dolgoztak.

[01:06:35]Mármint itt milyen szintről beszélünk?

[01:06:37]Például van az állandó képviselet, ez egy kvázi nagy követsége Magyarországnak az Európai Unió felé, de az egy nagyon fontos poszt annak a vezetése, meg talán még két-három olyan diplomata van ott, akik napi szinten a magyar kormányzat nevében tárgyalnak nagyon fontos kérdésekről, és ott nagyon komoly dolgok dőlnek el.

[01:07:03]Hát ott például most jelentette be Magyar Péter, hogy megtartja az egész stábot, és marad Ódor Bálint eddigi állandó képviselő nagykövetés kore/2 funkcióban, ahogy azt az EU szaksargon hívja.

[01:07:20]Az is látszik, hogy a serpálya, aki így hívják azt a diplomatát, aki beülhet vele az egyébként szupertitkos tanácsi ülésekre, egy embert vihet be minden országvezető tanácsadóként magával a megbeszélésekre.

[01:07:38]Néha őt is ki kell küldeni.

[01:07:40]egyébként vannak olyan érzékeny megbeszélések, de hát alapvetően egy ilyen ember van, a Serpa, ő Széles Tamás lett, aki eddig a Bóka János helyettes serpálya volt, és szintén a Bóka János féle orbáni EU minisztériumnak a tisztségviselői most helyettes államtitkári rangban foglalkoznak az EU-s ügyekkel, és nincs új EUs államtitkár.

[01:08:09]Tehát úgy döntött Magyar Péter, hogy a EU-s diplomata stábot az gyakorlatilag átveszi.

[01:08:15]Talán ez volt nekem a legnagyobb meglepetés.

[01:08:21]Hm.

[01:08:21]De miért mire számítottál volna előzetesen?

[01:08:23]Tisztító tűzre.

[01:08:26]Az, hogy pont ezen a területen nincs tisztító tűz, az mire utal?

[01:08:28]Nincs ember, vagy arra jutott, hogy ezek jól csinálták, és igazából én is ugyanezt akarom.

[01:08:37]Ez erre olyan választ nem tudok adni, amiről biztosan azt gondolom, hogy igaz, mert ehhez nagyon kevés információm van.

[01:08:45]Amiketykákat hallok, azok meg lehet, hogy csak részint igazak.

[01:08:48]Azt biztosan, vagy azt több forrásból hallottam, hogy olyanokat akart odatenni, akik úgymond kemények, tehát akik nem a bizottsági logikával gondolkodnak, és nem feltétlenül mindig megegyezésre törekednek.

[01:09:08]De hát lehetett volna máshonnan is kemény embert találni, nem csak olyanokat, akik a orbáni EU ellenes politikán edződtek.

[01:09:17]Azt is gondolom, hogy lehetséges, hogy ez egy olyan hatalomtechnikai játék is, hogy itt olyan komoly tétekről van szó, főleg most, amikor pénzhazahozatalról van szó, meg az új EUs költségvetés megszavazásáról, hogy attól tarthat Magyar Péter, hogyha ott felépül egy valamennyire autonómúj csapat, akkor az egyben hatalmi erőtér is lesz, mert kép képes valamilyen módon úgy csavarni a dolgokat, hogy hova érkezzen aztán ez a rengeteg pénz Magyarországra.

[01:09:57]Ezt valamilyen módon nem is az ő felhatalmazásuk ezt kitalálni, de azért aki ott van és ott tárgyal, az ezeket tudja hajlítgatni így-úgy, ami egy potenciális nagyon erős pozíció.

[01:10:12]Nézzük meg, hogy kik foglalkoztak EU pénzosztással Marirországgal.

[01:10:16]Megyesi kormány elején Dobrev Klára, Gyurcsány kormány elején Bajnai Gordon.

[01:10:22]Mindenkiből elég fontos ember lett később zárójel bezárva.

[01:10:28]És ezek nem pont ugyanazok a pozíciók, de akkor teljesen más volt a magyar államigazgatási rendszer is ebben a tekintetben, meg az EU-s rendszer is más volt.

[01:10:35]Bizotság kevésbé szólt bele.

[01:10:37]és Magyar igen na de és ha olyan embereket rak oda, akiknek semmilyen kötődésük nincs a Tiszához, és most idézőjelben mondva feketesegűek, mert Orbán katonák voltak, azok kizárólag Magyar Pétertől fognak függeni.

[01:10:58]Főleg, hogyha nincs fölöttük egy EU államtitkár, m valamiért nincs.

[01:11:04]És ettől biztosítja azt, hogy itt egy önálló magartól független hatalmi központ nem tud elkezdeni felépülni.

[01:11:12]A másik elmélete meg arról szól, amit említettél te is, hogy ott dolgozott kint az AK-n 10-es években Magyar Péter, ismeri őket.

[01:11:26]Talán velük van egy olyan személyes kapcsolat, hogy azt gondolja, hogy ezek jók lesznek, mert tudja, hogy kicsodek.

[01:11:33]Ugyanakkor az előbb említetted, hogy hát ők az orbáni EUellenös politikán edződtek.

[01:11:37]Ennek lehetnek kockázatai, vagy itt ilyenkor mondjuk akik ebben a szférában dolgoznak, ők mondjuk könnyen átállnak egy nem tudom, egy ilyen kooperatívabb, de azért kritikus irányvonalra, amit mondjuk eddig Magyar Péter nagyjából előrejelzett.

[01:11:54]A normális esetben a diplomatakar az nagyon hasonlít a fegyveres erők működésére, ahol a parancsértettem a reakciója a beosztottnak a felettese felé.

[01:12:06]Tehát ebben egy diplomatának azt kell képviselnie, amit a vezetés előír.

[01:12:18]És tehát ilyen értelemben ilyen értelemben reális egy nagyon gyors átállás.

[01:12:28]Most, hogy ezt a emberi kapcsolatokat a tárgyalóasztalnál mennyire fertőzték meg az elmúlt évek, ezt nagyon nehéz visszanézni.

[01:12:37]Egyébként pont Ódor Bálintról az volt a terjengő pletykavélemény, hogy közel sem olyan béres szájú, mint az Orbán Viktor, és mindig megpróbálja valahogy jogi köntösbe lekerekíteni a teljesen abszurd magyar követeléseket.

[01:12:56]Tehát ebbe az értelemben lehet, hogy vele az új szerepében egész simán ki fognak jönni a többiek.

[01:13:02]És az is igaz, hogy itt a többiek hogyan jönnek ki egymással, ez azért nem meghatározó kérdés.

[01:13:09]Azért itt mindenki, aki ott ül, az azt képviseli, azt kell, hogy képviselje, amit az ő kormánya otthonról aznap üzent.

[01:13:21]annál sokkal fontosabb, hogy abból a kormányból, abból a központból időben jönnek-e impulzusok, időben reagálnak-e a különböző felvetésekre, megfelelő számú alternatívát tudnak-e mutatni a kinti diplomaták a budapesti központ felé, hogy ez a menüsor innen lehet reálisan választani, és minél gyorsabban mondjátok meg, hogy mi legyen, mert ha ez a kapcsolat nincs meg, akkor jön be az, hogy a kinti diplomata vagy lemarad, mert nélküle dőlnek el a viták, mert nem kap megfelelő álláspontot Budapestről, vagy pedig elkezd kreatívkodni, ami meg szintén veszélyes, mert akkor az ő személyes döntésén múlnak a dolgok.

[01:14:07]Igazából ez itt a nagy kérdés.

[01:14:09]Amit ismerni kell ebbe a szerepkörbe, az nagyon pontosan a EU működésmódja, technikai részletek.

[01:14:18]Ezt valószínűsíthető-e, hogy ez az Orbán stáb is jól ismeri?

[01:14:23]És akkor zárásként még egy egy témáról beszéljünk azok közül, amik az európai tanács ülésén napirendan voltak.

[01:14:26]Ez az új hét éves EU-s költségvetés, ami csak 2028-tól lép érvénybe, de az Európai Bizottság szeretné, hogyha ezt már idén év végéig letudnák.

[01:14:34]Itt mik a legfontosabb töréspontok, és van-e olyasmi, aminél mondjuk Magyarországnak konfliktusa lehet más tagállamokkal?

[01:14:44]Abszolút van.

[01:14:44]Az egyik fő töréspont az az, ami minden hét éves költségvetés előtt évekig tartó töréspont.

[01:14:50]A mennyit költsünk.

[01:14:55]És akkor itt van a Kohézió barátai, fantázia nevű országcsoport.

[01:14:58]Assiszem 17 ország van benne, akik többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beleadnak.

[01:15:06]ide tartozik Magyarország is, és ők abban érdekeltek, hogy minél egyszerűbben minél több pénzt lehessen lehívni részben a kohéziós támogatások révén, ami ugye a EU átlagnál fejletlenebb régiók felzárkóztatását szolgálja elsőkörben, másrészt a lehetőség szerint az agrárpolitikai keretből.

[01:15:30]És ugye van a fukaroknak is nevezett országcsoport, a nagy nettó befizetők, akik ezt a pénzt minél jobban meg akarják vágni, és egyébként pedig minél szigorúbb feltételekkel osztani.

[01:15:47]És egyébként is azt képviseljük, hogy legyen az EU-s költségvetés minél kisebb, annál jobb.

[01:15:51]Most ezek egyébként ilyen 0,1 0,2/ össz GDP körüli variálások jellemzően.

[01:16:07]Tehát azért a főszabálya az, hogy a nemzeti összermék 1%-át kell befizetnie minden országnak nagyjából.

[01:16:14]Na, ez az egyik.

[01:16:14]Ezen mindig megy a húzakodás.

[01:16:17]A másik, ami most egyébként újdonság, az az Európai Bizottsági javaslat, hogy sokkal rövidebb pórázra akarják engedni a tagállamokat abban, hogy a kohéziós pénzeket hogyan költik el.

[01:16:37]És itt a volt ez az RRF nevű nagy járványutáni gazdasági helyreállítós EU-s program, amiből ugye kizárták az Orbánékat, és amit most néhány hónap alatt, augusztus végéig kell úgymond hazahozni a magyar kormánynak.

[01:16:56]Na, ezt például azért tudták az Orbán nékkával elzárni, mert erre már teljesen más szabályok vonatkoztak.

[01:17:01]Most ezt szeretnék, itt már a rövidebb póráz érvényesült, és ugyanezt a típusú pórázt akarják felrakni a sima kohéziós pénzekre is.

[01:17:13]Ezzel szemben én a sajtótájékoztatón erről kérdeztem Magyar Pétert Brüsszelben.

[01:17:18]A magyar kormánynak vannak erős észrevételei.

[01:17:24]Tehát itt amennyit lehet majd próbáló lazítani az alkudozás során.

[01:17:28]Ez érdekes lesz, hogy vajon mire fognak hivatkozni, mivel fogják indokolni azt, hogy ne lenne indokolt mondjuk ezt a rövidebb pórzt megtartani.

[01:17:39]Hát az egyik indokuk az, hogy mi már átéltük ezt és nagyon rossz.

[01:17:46]A de alapvetően egyébként egy példát hozott fel ott Magyar Péter, ami egyébként tökre hasonlít a orbáni logikára, amikor azt mondták, hogy nehogy már senki által meg nem választott bizottságnál dolgozó bürókraták döntsenek egy nemzetnek járó sok milliárd euróról.

[01:18:09]Azt a példát ho fel Magyar Péter, hogy az új szabályok szerint akár az is lehetne, hogy egy bizottsági főosztályvezető kibogarássza az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat, amiket minden évben elkészít a bizottság, hogy mit kéne egy országba csinálni.

[01:18:24]És most az új javaslat szerint, hogyha olyan dolgokra akar költeni egy tagállam, ami ezekkel nincsen összhangban, vagy nem eléggé segíti ezeknek a megvalósulását, akkor már be lehet húzni a féket, és hogy nehogy már ennyire egyszerű legyen, és hogy itt több kontrollt, több objektivitást várunk el.

[01:18:47]Ez az ördög a részletekben van.

[01:18:51]Ez nagyon izgalmas lesz, hogy ezt hogyan fogják kitalálni a szabályozását.

[01:18:54]És akkor simán lehet, hogy ez idén még nem lesz meg ez a költségvetés valójában bármennyire is szeretné az Európai Bizottság.

[01:19:01]Hát ha nekem fogadni kellene, akkor inkább nem lesz meg.

[01:19:04]Az Európai Bizottság mindig azt akarja, hogy nagyon hamar legyen vége.

[01:19:07]A tagállamok meg szeretnek az utolsó másodpercekig alkudozni.

[01:19:12]Ugye legutoljára, amikor 21-ben indult a új költségvetési ciklus, akkor 20 december közepén az Orbán és Moravjecki lengyel kollégája még simán vétozgattak.

[01:19:28]És akkor amikor december végén sikerült elfogadni utolsó utáni percekben, simán lehet, hogy most is ez lesz.

[01:19:36]Van egy-két olyan szempont, ami esetleg arra készletheti a tagállamokat, hogy gyorsuljunk fel.

[01:19:42]Például félnek a franciaországi 27-es választástól, mert ha ott a löpenféle nemzeti tömörülést nyer, nekik, az az egyik kampányígéretük, hogy a francia tagdíjat, az éves befizetést felére vágják meg, ami hogyha már van egy elfogadott költségvetés, akkor nehezen tudnák megcsinálni.

[01:20:03]Viszont ha mégis megcsinálnák azzal, hogy nekik be kell tartani azt, amit a francia népnek ígértek, na abból leszne csak az igazi nagy európai alkotmányos válság, mert akkor kimondaná az Európai Unió bírósága, hogy nem tartja be a már meghozott, aláírt költségvetést a francia kormány.

[01:20:20]Na, akkor mi lesz?

[01:20:20]Az egy nagyon kellemetlen helyzet lenne.

[01:20:24]Ugye ezt ugyanaz, amit piciben a Orbánnék is már eljátszottak, hogy nem tartanak be EU bírósági határozatot, csak abba nem rokkant bele az Európai Unió, csak a magyar költségvetés.

[01:20:40]Hát meglátjuk majd, hogy lesznek-e utolsó pillanatos vétók ezután is, vagy meddig terjed az orbáni EU politika továbbérése.

[01:20:47]Magyar Péter, köszönöm, hogy eljöttél és várunk legközelebb is.

[01:20:51]Köszönöm szépen.

[01:20:51]Az elmúlt órában, tehát először Ligeti Miklóssal, a transzparci szintén a jogiigazgatójával, Tapik Magyar Péterrel, a válasz online újságírójával beszélgettünk részben, de nagyobb részben a mai parlamenti jelenetekről és a Magyar Péter által ismertetett szabálymódosításokról, a nemzeti Vagyonvédelmi és visszaszerzési hivatal felállításáról, illetve Sullyok Tamás és más fideszes kinevezetteknek az elmozdításáról.

[01:21:18]Hogyha szeretnétek erről még többet megtudni, vagy ezen kívül a nap más eseményei is érdekelnek, akkor mindenképp nézzétek meg a becsekket, ami hamarosan megjelenik a csatornán.

[01:21:28]Ez a Partizán napi hírösszefoglalója természetesen a mai parlamenti eseményekről is lesz benne szó, de lesz benne szó más fontos történésekről is, illetve ezen a héten szerda este 6:00-kor érkezik majd a birodalom évadzárója közönség előtti felvétellel.

[01:21:45]a Jurányian ugye Feledi Botond és Papszilárd a szereplője ennek a műsornak.

[01:21:49]Hogyha szeretnétek személyesen megnézni ezt a felvételt, akkor a leírásban található linken jegyet is tudtok rávenni.

[01:21:55]Én mára köszönöm a figyelmeteket.

[01:21:58]Szurvillős voltam.

[01:22:00]Tartsatok velünk legközelebb