Mi marad Orbán rendszeréből a Tisztítótűz után?
- Lakner Zoltán szerint a kormány intézkedéseinek időzítése a dolgok természetes ritmusából fakad, hasonlóan Orbán 2010-es, Medgyessy vagy Gyurcsány korábbi programindításaihoz.
- A 17. alaptörvény-módosítás vegyes műfajú; a köztársasági elnök mandátumát egyetlen mondattal, a jogszabály hatálybalépésének másnapjával szünteti meg.
„Ez azt mondja ki (...) a 17. alaptörvény módosítás hatályban lépésének a másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma megszűnik.” – Lakner Zoltán
- Lakner az Amnesty International kritikájával szemben „elvágólagosabb” állásponton van, mivel a köztársasági elnök nem egy jogvédelemre szoruló átlagpolgár.
- A 12 éves képviselői cikluskorlátozás Lakner szerint illeszkedik a radikális politikai pillanathoz, de különbséget tesz a miniszterelnöki és a képviselői pozíció természete között.
- Az Alkotmánybíróságnál visszaállított 70 éves életkori szabály fél év alatt öt bíró cseréjét hozza; Lakner szerint a testület így is megúszhatta volna a radikálisabb átalakítást.
- Az Ab. visszakapja a költségvetési ügyekben való döntés jogát és az elnökválasztás jogát; a kormány a testületen belüli belső feszültségek miatt kerülhette a konfrontációt.
- A közmédia 2010 utáni „brutális politikai einstandja” után Lakner a Polyák Gábor által felvetett sajtóalap ötletét tartja a legígéretesebbnek a közszolgálatiság újraépítésére.
- Lakner üdvözölte Magyar Péter miniszterelnök pozitív parlamenti kiállását az örökbefogadási jog mellett, és David Cameron konzervatív érvelését hozta fel követendő példaként.
- A Navracsics Tibor és Ferenc Orsolya által jegyzett nyílt levél a politikai gyengeség jele, amely implicite elismeri a járadékvadász struktúrát, és Lakner szerint valójában Orbán Viktornak szól.
- Lakner úgy látja, az a „polgári világ”, amelyhez a levélírók visszatérnének, már régen a TISZA-nál van; a Fideszből elkergették őket, így hitelességi deficitjük óriási.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A kormányzati intézkedések időzítése és történelmi párhuzamok
A beszélgetés elején Vida Kamilla azt a kérdést vetette fel, hogy a TISZA-kormány miért éppen most, hetekkel a hatalomátvétel után kezdte meg a nagyszabású törvényalkotási programját. Lakner Zoltán szerint ez nem példa nélküli, és valószínűleg a dolgok természetes ritmusából fakad, nem pedig tudatos mintakövetésből.
Lakner több történelmi párhuzamot is felvázolt:
- Orbán Viktor 2010-ben júniusban tett közzé egy gazdasági fókuszú akciótervet, miután szembesült azzal, hogy a Bajnai-kormány által meghagyott deficitcélt nem módosíthatja. Ezt akkor egy háromnapos kihelyezett kormányülés előzte meg.
- A Medgyessy-kormány a 100 napos programját 50 nap alatt teljesítette.
- Gyurcsány Ferenc 2006-ban áprilisban nyert választást, de a kormányprogramot csak június elején fogadta el, és másnap máris a megszorító csomagot jelentette be.
Lakner szerint a mostani folyamat több hullámban zajlik: a most tárgyalt közjogi rész mellett a szakpolitikai programok (uniós mérföldkövek teljesítése) és a szeptemberi pótköltségvetés is egy-egy kormányprogram-elemként értelmezhető. Úgy véli, egyszerűen ennyi idő kell ahhoz, hogy az apparátust mozgásba hozzák, felmérjék a politikai körülményeket, és ne csak körvonalazzák, hanem be is tudják terjeszteni a tényleges jogszabályokat.
„Lehet, hogy egyszerűen ennyi idő kell ahhoz, hogy úgy tud mozgásba hozni az apparátust, meg úgy tud fölmérni a konkrét politikai körülményeket, hogy az azokhoz illeszkedő vagy illeszkedni látszó jogszabályokat, tényleges jogszabályokat ne csak körvonalazni tud, hanem be is tud terjeszteni.” – Lakner Zoltán *
A 17. alaptörvény-módosítás és Sulyok Tamás ügye
A módosítás természete
Lakner Zoltán részletesen elemezte a 17. alaptörvény-módosítást, amelyet vegyes műfajúnak nevezett. A jogszabály egyfelől átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, kifejezetten rögzítve, hogy egy új alkotmány elfogadásáig tartó utat próbál kijelölni, és csak a legszükségesebb dolgokat javítja ki. Másfelől azonban vannak benne tartós szabályok is, például a képviselői ciklus korlátozása, vagy a kétharmados jogszabályok számának csökkentése – ez utóbbi nyilvánvalóan nem csak az új alkotmány elfogadásáig tartana.
A köztársasági elnök mandátumának megszüntetése
A Sulyok Tamás leváltására vonatkozó megoldás – egy egymondatos rendelkezés, amely szerint a módosítás hatálybalépésének másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma megszűnik – Lakner szerint nem meglepő. Már hetek óta ezt tartotta a legéletszerűbb verziónak, és korábban Kis János és Baka András is hasonló javaslatot tettek.
„Ez azt mondja ki ez a ez az egy mondat, hogy a 17. alaptörvény módosítás hatályban lépésének a másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma megszűnik. Tehát nincs benne az, hogy ezt csak egyszer használjuk, de hát ezt csak egyszer használjuk, mert ilyen eset egyszer van.” – Lakner Zoltán *
Lakner érdekesnek találta, hogy a kormány különböző megoldásokat alkalmaz a különböző közjogi tisztségviselők esetében: a köztársasági elnöknél ezt az „elvágólagos” módszert, az Alkotmánybíróságnál életkori szabályt, a Kúriánál pedig egy harmadik megoldást. Ez arra utal, hogy eltérő megfontolásokat vettek figyelembe.
Felmerült az is, hogy a május 31-i határidő, amelyet gyorsításként kommunikáltak, valójában lassításként hathatott: az érintettek azt gondolhatták, ha kihúzzák addig, akkor valahogy „kimeccselhetik” a helyzetet. Miután ez nem történt meg, a kormányfő személyesen dönthetett a radikális megoldás mellett.
Az Amnesty International kritikája
Vida Kamilla megemlítette, hogy az Amnesty International nem találja megfelelőnek a jogi megoldást, mert szerintük a tisztességes eljárás a köztársasági elnököt is megilleti. Lakner erre reagálva kifejtette: tiszteletben tartja a szervezet munkáját, de ebben az ügyben „elvágólagosabb” állásponton van. A köztársasági elnöknek az alaptörvény szerint is van politikai véleménynyilvánítási joga, tehát nem egy jogvédelemre szoruló átlagos állampolgárról van szó – bárhol, bármikor kifejtheti az álláspontját.
A képviselői mandátum 12 éves korlátozása
A javaslat lehetséges motivációi
Vida Kamilla bevallása szerint ez volt számára a „Tisztítótűz” program legmeglepőbb eleme. Több lehetséges magyarázatot is felvetett:
- Kommunikációs eszköz, amellyel a hatalom önkorlátozó gesztust gyakorol
- Valódi meggyőződés a hatalom személyiségtorzító hatásáról
- Mesterséges eszköz az elitcserélődés és a mobilizáció serkentésére
Lakner Zoltán szerint a mostani „nagy szakító pillanatban” az ilyen radikálisnak tűnő átszabások illeszkednek a politikai hangulathoz. Hozzátette: érezhető egyfajta tiszteletre méltó hozzáállás a TISZA-frakció részéről – Magyar Péter elmondása szerint a képviselők maguk is tapsoltak a frakcióülésen, amikor ez felmerült, tehát valóban nem 20 évre terveznek.
„Azt mondta Magyar Péter, hogy tapsoltak, elfogadták, ünnepelték ők maguk is a saját frakcióülésükön, hogy ez a ciklus korlátozás fölmerül, tehát hogy ezek az emberek tényleg nem abban gondolkodnak, hogy most ide beültek és akkor 20 évig itt fognak tartózkodni.” – Lakner Zoltán *
Nemzetközi párhuzamok és aggályok
Lakner az amerikai szenátus példáját hozta fel, ahol 36-37 szenátor már betöltötte a 70. életévét, és a tagok közel ötöde több mint három ciklust töltött – ez ott is vita tárgya. Az „oligarchia vastörvénye” nevű politikatudományi fogalomra utalva jelezte: egy ilyen pillanat alkalmas lehet a betonozódás kioldására.
Ugyanakkor Lakner különbséget tett a miniszterelnöki/polgármesteri és a képviselői pozíció között. Az előbbiek egyszemélyi vezetői pozíciók, ahol a cikluskorlátozás indokolható – különösen egy erősen miniszterelnök-centrikus közjogi rendszerben. A képviselő azonban egy testület tagja, egyszemélyi hatalomra nem tud szert tenni. A kormányzati érv szerint a több cikluson át megválasztott képviselők „kiskirályokként” működnek a településeiken – Lakner szerint viszont ezt strukturálisan kellene megakadályozni, nem feltétlenül cikluskorlátozással.
„Szerintem más természetű a miniszterelnöki és a polgármesteri pozíció, mint a képviselői. (...) a miniszterelnöki meg a polgármesteri pozíció azok egyszemélyi vezetői pozíciók. (...) ha be akarsz építeni intézményi korlátot akkor ide érdemes beépíteni.” – Lakner Zoltán *
További aggályok:
- Ha a korlátot 8 vagy 4 évre csökkentenék, az már komoly kérdéseket vetne fel
- Nem biztos, hogy mindig demokratikus forradalmi pillanat lesz – lehet, hogy később egészen más motivációjú politikusok előtt nyitja meg az ajtót
- Vida Kamilla felvetette: 10 milliós országban lehet, hogy egyszerűen nincs elég ember, akiben megvan a motiváció ilyen feladatra
- Kommunikációs ellentmondás: azt üzeni a hatalom, hogy félteni kell tőlük a hatalmat
Lakner egy érdekes racionalitást is felvázolt: lehet, hogy a politikusok felismerték, ha nem korlátozzák a saját hatalmukat, akkor annak torzító hatásai elkezdik felemészteni a politikai örökségüket. Jobb idő előtt távozni intézményi kényszerből, mint túl sokáig maradni.
Az Alkotmánybíróság és a Kúria átalakítása
Eltérő megoldások az egyes intézményeknél
Lakner Zoltán részletesen elemezte, hogy a kormány miért nem alkalmazta ugyanazt az „elvágólagos” módszert az Alkotmánybíróság esetében, mint a köztársasági elnöknél. Az Alkotmánybíróságnál egy életkori szabály visszaállítását választották: visszatértek a 70 éves korhatárhoz, amelyet a Fidesz idején úgy módosítottak, hogy valaki a 70. életéve előtt még megválasztható, és utána kitöltheti a mandátumát.
Ez a szabály különösen problematikus volt Péterrel (az Alkotmánybíróság elnökével) kapcsolatban, akit fél évvel a 70. születésnapja előtt vezényeltek át az ügyészségről az Alkotmánybíróság élére, 12 éves mandátummal. Lakner szerint ez a személyre szabott jogszabályalkotás klasszikus példája.
A változás következményei
Az új életkori szabály következtében fél év alatt négy alkotmánybíró távozik életkora miatt, és egy további bíró (Cine Ágnes) mandátuma is lejár – összesen öten cserélődnek. Ez azért jelentős, mert az eredeti szabályok szerint 2026 és 2030 között összesen csak négy bírónak járt volna le a mandátuma.
Lakner szerint úgy tűnik, a kormány tartózkodik a klasszikus „feltöltés” módszerétől (a testület létszámának megemelése és új tagok beküldése), amit a Fidesz 2010-ben alkalmazott, amikor 11-ről 15-re emelte az alkotmánybírák számát. Ehelyett egy fokozatosabb átalakítás történik.
Lakner kritikája
Lakner őszintén elmondta: ebben az ügyben a radikálisabb megoldások híve lenne. Szerinte ami az Alkotmánybíróságból 2010 után lett, az „egészen drámai és egészen gyalázatos”, és meglenne a legitimitása akár a testület átnevezésének vagy a tagok leváltásának is. Külön kiemelte, hogy Hende Csaba továbbra is a testület tagja marad, ami a személyéhez fűződő politikai terhek miatt nem tesz jót az intézmény tekintélyének.
Visszakapott jogkörök
Az Alkotmánybíróság fontos jogköröket kap vissza:
- A költségvetési ügyekben történő döntés lehetőségét, amit 2010-ben vett el tőle a Fidesz (azzal az ígérettel, hogy majd az alaptörvénybe visszarakják – ezt nem tették meg, amit Lakner Navracsics Tibor és Gulyás Gergely „legendás igazmondásának” nevezett)
- Az elnök megválasztásának jogát
Lakner feltételezése szerint a kormány azért nem választotta a radikálisabb megoldást, mert az Alkotmánybíróságon belül már van egy lázadás Péter elnökkel szemben, és így „egy fronttal kevesebb, ahol küzdeni kell”.
A közmédia és a médiatörvény
Személyes tapasztalatok a régi közmédiáról
Vida Kamilla kérdésére Lakner Zoltán felidézte személyes tapasztalatait a 2010 előtti köztelevízióból, ahol rendszeresen megfordult elemzőként. Alapélménye, hogy a köztelevízió fontos funkciót tölt be (például a rendszerváltás folyamatában is), de „sosincs teljesen rendben” – mindig viták folynak arról, hogy a kormány irányítsa-e, vagy hogyan egyensúlyozzanak a hírműsorok.
Egy anekdotával illusztrálta a korabeli viszonyokat: 2006-ban, a választás közeledtével a Lapozó című műsor felvételére a hírigazgató személyesen beült elnöki utasítással, de semmit nem csinált, csak komoly arccal végignézte a műsort – „az egész dolog iszonyú komikus volt”.
Lakner szerint a 90-es években a Magyar Televízió két híradója (a Pálffy István-féle és a Bánó András-féle Esti Egyenleg) közötti különbség is jól mutatta a belső feszültségeket. 2010 azonban gyökeres fordulatot hozott: a korábbi egyensúlyozás és értékteremtő működés „brutális politikai einstanddá” alakult át.
„Az addigi egyensúlyozás meg vicces működés, meg közben értékteremtő működés és mindenféle válságoknak a kerülgetése az egy olyan brutális politikai einstanddá alakult át, aminek az eredményét pontosan megéljük” – Lakner Zoltán *
Vissza lehet-e építeni a bizalmat?
Vida Kamilla felvetette a kérdést: van-e értelme egyáltalán a közmédiának, ha a bizalom ennyire megrendült, és vissza lehet-e szerezni a régi becsületét? Lakner szerint oda nem lehet visszamenni, ahol 2010-ben voltunk, de van uniós előírás a közszolgálati média létezésére. Fontos lépésnek nevezte, hogy a kormányzat helyre kívánja állítani a nemzeti hírügynökség (MTI) függetlenségét.
A sajtóalap ötlete
Lakner szívéhez a sajtóalap ötlete áll a legközelebb, amelyet Polyák Gábor vetett fel évekkel ezelőtt. Ennek lényege, hogy bárhol a médiában (tágan értelmezve) lehessen közszolgálati tartalmakat előállítani, olyan logika mentén, amely szembe tud menni a tisztán piaci logikával. Ez biztosítaná, hogy a közös kulturális értékek és a megalapozott információk akkor is eljussanak a közönséghez, ha nem ezek a legnézettebb műsorok.
A szimbolikus ügyek ellentmondásossága
Vida Kamilla egy fontos ellentmondásra mutatott rá: olyan dolgokról beszélgetnek (köztársasági elnök, közmédia), amelyek ma valójában nem fontosak a társadalomnak, mert a hatalom tette velük azt, amit tett. A közmédiát szinte senki nem nézi, a köztársasági elnököt a többség nem tartja alkalmasnak, és nincsenek is érdemi hatáskörei. Szerinte ennek a vitának csak akkor van tétje, ha ezek az intézmények visszaszerezhetik a fontosságukat.
Lakner egyetértett: ezeknek az intézményeknek és az azokat betöltő, autonóm személyes integritással rendelkező karaktereknek a hiánya „súlyos, fájdalmas betöltetlen hely a magyar politikában”. Hozzátette: felnőtt egy nemzedék, amelyik nem látott más miniszterelnököt Orbán Viktornál, és ugyanez igaz a köztársasági elnöki posztra is – egy viccnek látják, vagy olyasminek, ahol felháborító dolgok történnek (kegyelmi ügy).
„Fölnőtt úgy egy nemzedék, hogy egy viccnek látja ezt a pozíciót, vagy olyasminek, hogy itt valaki fölháborító dolgokat csinál, kegyelmi ügyet csinál.” – Lakner Zoltán *
Lakner szerint a „rendes” köztársasági elnökök sorát Sólyom Lászlónál lehet meghúzni – még Áder János is, aki a legjobban hasonlított erre a szerepre, a negyedik alaptörvény-módosítás kapcsán azt mondta, hogy „neki ezzel nincs dolga”.
A Pride-vita és a miniszterelnök felszólalása
Vida Kamilla felvetette, hogy a miniszterelnök a parlamentben különleges módon, támogatólag szólalt fel az örökbefogadási jog kapcsán. Lakner Zoltán megerősítette: ez már másodszor fordult elő, és azért is írt erről posztot, mert fontosnak tartja napirenden tartani a kérdést.
Kiemelte: egy Medián-kutatás szerint a házassági egyenlőség és az azonos nemű párok örökbefogadásának társadalmi támogatottsága 68%-os, és ez az elmúlt években fokozatosan emelkedett. A kirekesztés rétegémává vált, de ilyen nyílt, pozitív kiállást – pláne a miniszterelnöktől – korábban nem lehetett tapasztalni.
Lakner szerint a közelgő alkotmányozó folyamatban érdemes lenne elgondolkodni a kérdésen, és különböző narratívák mentén érvelni a téma mellett. Példaként David Cameron volt brit miniszterelnök 2011-es érvelését hozta fel, aki konzervatív politikusként nem annak ellenére támogatta a házassági egyenlőséget, hanem éppen azért, mert konzervatív.
„Ő nem azért támogatta miniszterelnökként, brit miniszterelnökként 2011-ben a házassági egyenlőséget, (...) nem annak ellenére támogatta ezt, mert ő egy konzervatív politikus, hanem azért támogatta, mert konzervatív politikus.” – Lakner Zoltán *
A Fidesz „polgári szárnyának” nyílt levele és a párt jövője
A levél tartalma és ellentmondásai
Vida Kamilla az adás végén egy színesebb témát hozott be: Navracsics Tibor és Ferenc Orsolya nyílt levelét, amelyben arra kérik a fideszes tőkéseket, hogy támogassák a jobboldali médiát, és karolják fel az állásukat vesztetteket. Lakner Zoltán szerint ez a levél több szempontból is meghökkentő:
-
A műfaj: A Fidesz oldaláról korábban sokat gúnyolódtak a baloldali petíciókon – most ők írnak petíciót, ami mindig a politikai gyengeség jele.
-
Nyíltan elismerik az egyoldalú pénzfelhalmozást: A levél lényege, hogy „amit adtunk, azt adjátok vissza” – ezzel implicite beismerik, hogy a nemzeti tőkés osztály az Orbán-kormányok tevékenységének köszönhetően halmozott fel pénzt.
-
Nem kalkulálnak piaci túlélési technikákkal: Miközben a kormánykritikus sajtó kényszerből kialakította ezeket az elmúlt 16 évben, a Fidesz-közeli szereplők továbbra is a járadékvadász stratégiát folytatnák. Pedig több mint 2 millióan szavaztak a Fideszre – lenne piac, amin meg lehetne élni.
„Úgy tűnik, mintha nem is kalkulálna a legtöbb szereplő azzal, hogy megpróbáljon piaci működési, túlélési technikákat használni, pedig ezeknek egy nagyon széles tárháza kényszerből kialakult az elmúlt 16 évben a kormánykritikus sajtó oldalán.” – Lakner Zoltán *
Kinek szól a levél?
Lakner szerint a levél valójában Orbán Viktornak szól, mert ő az, aki a strómanjaihoz kihelyezte a pénzt, és ő hozta létre azt a struktúrát, amiben a pénz áramlik. A levél egyfajta politikai nyomásgyakorlás Orbánra, de Lakner szerint „nem így csinálnak palotaforradalmat”.
Felmerült a kérdés: ha a kilapátolt pénzt nem fordítják a Fidesz-közeli média fenntartására, akkor mi lehet az orbáni stratégia? Két lehetőség:
- Egy szűk elit réteg egyszerűen fenntartja a saját életszínvonalát (ami szembe menne a korábbi toposszal, hogy a Fidesz „ügyesen lop és visszaforgat”)
- Káderszelekció zajlik: a főnök csalódott a beosztottjaiban, és újra rajzolja a köreit
Van-e új párt a láthatáron?
Vida Kamilla felvetette, hogy Navracsics Tibor és Ferenc Orsolya aktivitása akár egy új párt alakulásának előjele is lehet. Lakner szerint ők most abban gondolkodnak, hogy vissza lehet menni egy képzeletbeli kezdőponthoz – az 1996-os polgári Magyarország eszményképéhez –, és zárójelbe tenni 30 évet.
Ez azonban súlyos hitelességi problémákkal terhelt:
- Navracsics Tibor kétszer volt miniszter Orbán-kormányokban, közigazgatási és igazságügyi miniszterként tevőleges köze volt az alaptörvényi átalakuláshoz
- Bár saját narratívája szerint uniós biztosként nem tudta, mi zajlik itthon, 2014-ben volt egy féléves külügyminisztersége, és 2019-es visszatérése után három évig itthon volt, mielőtt beült a kormányba
- Ferenc Orsolya államtitkári pozíciót töltött be, tehát ő sem tehet úgy, mintha nem látta volna, mi történik
„Azért olyan emberektől, mondjuk Navracsics Tibor, aki kétszer volt miniszter különböző Orbán-kormányokban 2010-et követően, (...) az akkori alaptörvényi átalakuláshoz neki tevőleges köze volt” – Lakner Zoltán *
Lakner egy ironikus megjegyzéssel zárta: lehet, hogy most lenne szükségük egy Simicska Lajosra, aki stratégiai módon tudta forgatni a pénzt. De akinek ezzel baja volt, annak 11 évvel ezelőtt kellett volna szólnia, amikor a Simicska-féle struktúrát felszámolták.
A „polgári világ” mint politikai termék
Lakner emlékeztetett: G. Fodor Gábor már 11 évvel ezelőtt felvilágosította a tábort, hogy „a polgári Magyarország egy politikai termék”. Ráadásul ha létezik is polgári világ és annak utódpártja, akkor az a TISZA – a miniszterelnökkel az élen. Az a polgári világ, amit Navracsicsék vissza akarnak hozni, már nincs a Fidesznél – onnan elkergették őket.
Vida Kamilla egy további ellentmondásra mutatott rá: ha valóban egy tiszta polgári világhoz akarnának visszatérni, akkor nem a tőkések pénzét kérnék a média fenntartására, hanem az olvasók bizalmára építenének. Ehelyett a korábbi járadékvadász stratégiát mélyítenék tovább.
„Az a polgári világ, amiről a Navracsics Tibor vagy Ferenc Orsolya azt gondolja, hogy a Fidesz sajátja és oda vissza kell térni, az a polgári világ már régen nincsen a Fidesznél. Úgy kergették el őket voltaképpen.” – Lakner Zoltán *
A rendszerváltás utáni elszámoltatás és a jövő
A beszélgetés során Lakner Zoltán többször is utalt arra, hogy a mostani átalakításoknak csak akkor van értelme, ha az intézmények visszanyerik a társadalmi elismertségüket. A felhatalmazás, amit a TISZA kapott, arról is szólt, hogy a többség nem akarja tovább, hogy a régi szereplők határozzák meg az életük kereteit.
Ugyanakkor az elmúlt 16 év feldolgozása még csak az elején jár – a nemzeti vagyon visszaszerzési hivatal felállításával az igazi nagy ügyfeltárás most következik. Lakner aggodalmát fejezte ki, hogy ha a legjobb szakembereket leigazolja ez a hivatal, az „lehalászást” jelenthet a normál intézményrendszerből.
Vida Kamilla zárásként jelezte: a következő hetekben tovább követik a kormányzati intézkedéseket és a „létező vagy nem létező polgári világ” fejleményeit.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Richichter skálán”: Az átiratban szereplő kifejezés valószínűleg a Richter-skálára utal, amelyet Lakner Zoltán a cikluskorlátozás hatásának jellemzésére használt egy hasonlatban. A pontos szövegkörnyezet: „Szóval azon gondolkodtam, hogyha nem tudom, a Richichter skálán 1-től 12-ig akarom ennek a hatását jellemezni, lehet, hogy az nálam csak négyes vagy ötös.”
- „Forzofer Ágnes”: Az átiratban szereplő név, amely a házelnökre utal, aki ideiglenesen betöltené az államfői posztot. A kontextus alapján Kövér Lászlóról lehet szó, de az ASR által produkált alak nem egyértelműen azonosítható be a referencialistából.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:47]頑 Sziasztok, én Vida Kamilla vagyok.
[00:03:50]A mai adásban pedig Lakner Zoltánnal fogjuk elemezni a belpolitika aktuális fejleményeit.
[00:03:57]lesz miről beszélgetnünk.
[00:03:59]Szia Zoli!
[00:03:59]örülök, hogy itt vagy.
[00:04:01]Szervusz Kamilla.
[00:04:02]Kezdjük azzal, hogy tegnap és ma úgy tűnik, mintogyha átesett volna egy holdponton igazából a Tisza, beindult a gépezet, tempót váltottak és jönnek a javaslatok, a törvények arról, hogy hogyan is nézne ki ez az új Magyarország.
[00:04:16]Te minek tudod be azt, hogy most ébredtek fel?
[00:04:20]Hát azért talán azt nem mondhatjuk, hogy eddig nem történt aspekt ebben az aspektusban.
[00:04:25]Igen, van egy csomó jegyzetem, és ez tulajdonképpen csak az elmúlt 24 óráról szól, valójában egy kicsit több időről.
[00:04:33]azon gondolkodtam, hogy talán korábbi kormányzati ciklusokban is, minthogyha lett volna egy ilyen pár hetes, 3040 napos ilyen ráhagyás, tulajdonképpen egy ilyen második kormányprogramés, a beiktatást követően a pozíciók elfoglalását és az első ilyen nagyszabású intézkedések meghirdetéséig tartó idő körülbelül ennyi volt.
[00:04:54]Orbán Viktor is 2010-ben júniusban tett közzé egy akkor egyébként döntően gazdasági fókuszú ilyen akciótervnek nevezte ezt.
[00:05:07]Ugye ott új körülmények merültek föl, ugye arra azzal szembesült, hogy nem növelhetik a deficitet.
[00:05:11]A bajnai kormány által meghagyott deficit tervet nem szabad módosítani.
[00:05:18]És ezt szerintem nagyjából egészen csak két ember nem tudta akkor az országban.
[00:05:21]Norbán Viktor és Matolcsi György és ők ezt egy új helyzetként kezelték és egy háromnapos kormányülést követően, kihezett kormányülést követően, hogy legyen még egy párhuzam, ismertetett egy nagyszabú gazdasági tervet, de ha visszább akarok menni, akkor tulajdonképpen a megyesi kormány is a 100 napos programot azt 50 nap alatt teljesítette, ami gyorsaság, de hogy megint csak körülbelül ugye ugyanannyi idő egy pár hét el kellett telni ahhoz, hogy kodifikáljanak.
[00:05:51]Gyurcsány Ferenci is egyébként 2006-ban, bár áprilisban megnyerte a választást és folytatta a kormányzást, de június elején fogadhatta el a kormányprogramot, és rögtön a kormányprogram másnapján az igazi kormányprogram a a megszorító terveket.
[00:06:04]Ugye itt ez egy ez egy több hullámban zajló kormányprogram hirdetés tulajdonképpen, amit most látunk.
[00:06:10]ez a közjogi része, igen.
[00:06:15]Amiről most fogunk beszélgetni, de hát én azt gondolom, hogy azok a szakpolitikai programok, amelyek a az uniós mérföldkövek, tehát a szakpolitikai elvárások teljesítését jelentik, szintén valamiként kormányprogramként értelmezhetők, és majd a szeptemberi pótköltségvetés is egy gazdaságpolitikai kormányprogramnak tekinthető.
[00:06:33]Lehet, hogy egyszerűen ennyi idő kell ahhoz, hogy hát úgy tud mozgásba hozni az apparátust, meg úgy tud fölmérni a konkrét politikai körülményeket, hogy az azokhoz illeszkedő vagy illeszkedni látszó jogszabályokat, tényleges jogszabályokat ne csak körvonalazni tud, hanem be is tud terjeszteni.
[00:06:51]Tehát akkor te azon az állásponton vagy, hogy valószínűleg ez a dolgoknak a természetes ritmusa, nem pedig mondjuk arról van szó, hogy adott esetben megnézik, hogy hogy volt korábban, hogy mik voltak az időzítések olyankor, amikor egy új kormány volt, és esetleg ezekről a korábbi időzítésekről vesznek mintát most?
[00:07:12]Hát ezt nem hiszem, hogy ilyen fajta mintavétel történt volna.
[00:07:13]Szerintem a dolgoknak talán van egy ilyen önjárása, vagy sajátos belső logikája.
[00:07:18]De akkor menjünk is rá a konkrétumokra.
[00:07:20]Most úgy tűnik, hogy le fog zárulni Sulyog Tamás ügye, ami már talán egy kicsit úgy is éreztük, hogy hogy legalábbis felmerült bennem mindenképpen, hogy elkezdett kínosan sokáig húzódni ez a csetepaté, de felszólalta az Amnesty International, hogy ők nem találják megfelelőnek azt a jogi megoldást, amit Magyar Péterék javasolnak.
[00:07:46]Gyakorlatilag ez egy ilyen egy mondat.
[00:07:50]Mit gondolsz erről, hogy ugye a tisztességes eljárás megéletni a köztársasági elnököt is?
[00:07:55]Téged egyébként meglepett ez a ez a megoldása a kérdésnek, vagy vagy nem?
[00:08:02]Hát a rövidálasztom azt, hogy nem.
[00:08:02]A kicsit hosszabb kifejtős verzió az az, hogy először is a ez a 17.
[00:08:07]módosítás, ami összesen ilyen 7, fél oldal, A4-es oldal indoklásokkal együtt.
[00:08:15]Ez egy önmagában egy érdekes konstrukció, mert egyfelől tulajdonképpen átmeneti rendelkezéseket tartalmazz, tehát kifejezetten rögzíti, hogy egy új alkotmány elfogadásáig tartó utat próbál kijelölni, de a legszükségesebb dolgokat javítgassuk ki.
[00:08:30]De közben vannak benne tartószabályok, mint például ugye itt a a képviselői ciklus korlátozásra tett javaslat, vagy például ami nagyon fontos egyébként kisebb viszhangot váltott ki, hogy a kétharmados jogszabályoknak a számát csökkenteni fogja most ez a parlament, és ez nyilván nem csak a következő remélem hosszú távon hatályos alkotmány elfogadásáig tartana.
[00:08:55]Szóval ennyiből is egy ilyen vegyes műfaj egyébként ez a 17.
[00:09:00]módosítás.
[00:09:00]Az, hogy a köztársasági elnök mandátuma megszűnik, és ilyen módon szűnik meg, ez azért nem lep meg különösebben, mert tulajdonképpen a súlyok Tamás leváltására vonatkozó verzió közül nekem ez tűnt a legéletszerűbbnek most már hosszú hetek óta.
[00:09:20]Talán már veled beszélgetés hivatkoztam Kis Jánosra, Baka Andrásra, akik nagyjából erre tettek javaslatot, inkább talán, mármint egy ilyen egymondatos, önmagát megsemmisítő, egy egyszer használatos jogszabályi helyre.
[00:09:33]Itt valami ilyesmiről van szó, hiszen ugye ez azt mondja ki ez a ez a ez az egy mondat, hogy a 17.
[00:09:40]alaptörvény módosítás hatályban lépésének a másnapján a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma megszűnik.
[00:09:47]Tehát nincs benne az, hogy ezt csak egyszer használjuk, de hát ezt csak egyszer használjuk, mert ilyen eset egyszer van.
[00:09:51]Szóval, hogy ez csak Súlyok Tamásra vonatkozik.
[00:09:55]Igen.
[00:09:56]Ami érdekes, az egyik a közjogi megoldás, a másik a kicsit ezen a május 31-én gondolkodtam így utólag.
[00:10:01]A közjogi megoldásban nekem inkább az érdekes, hogy ezt csak a köztársasági elnökre használják.
[00:10:10]Az Alkotmánybíróságra valami mást használnak, és a kúriára meg egy harmadik dolgot használnak.
[00:10:14]Nagyon érdekes látni egyébként, hogy ezek szerint itt különböző megfontolásokat vettek sorra.
[00:10:20]Majd talán erről fogunk beszélni, hogy mivel mi lehetett a cél.
[00:10:25]Amikor Kis János beszélte erről egy májusi interjúban, akkor kifejezetten azt mondta, hogy akkor legyen benne az a nyolc közjugi tisztségviselő, akikről azt mondja, hogy degradálták és a személyes integritásuk felszámolásával, az intézmények integritásának a felszámolásához is hozzájárultak.
[00:10:42]És talán Magyar Péter is arra utalt, hogy ilyesmire készül.
[00:10:44]hiszen ő maga közölte azt a listát, amiről szó van.
[00:10:46]És ehhez képest egy elég elég színes megoldási szisztéma született.
[00:10:52]A Május 31 meg talán így utólag, de ez csak egy ilyen politikai jellemzői, tehát erről majd nagyon jó könyveket fogunk írni utólag.
[00:11:01]Szóval ez ez tényleg a a az érdekesség részéhez tartozik.
[00:11:05]azon gondolkodtam, hogy miközben ez azt hiszem, hogy gyorsításnak lett bemondva, hogy május 31-ig ezt a dolgot el kell intézni, lehet, hogy ez lassításként működött annyiból, hogy ezek a ezek a szóban forgó emberek ezt úgy olvasták, hogyha kihúzzák május 31-ig, akkor lehet, hogy valahogy ezt itt kimeccselik, kitaktikázzák, kihúzzák valamiként.
[00:11:26]És miután eltelt azóta három hét, elhangzott egy-két nyilvános kritika.
[00:11:34]Ezzel kapcsolatban úgy tűnik, hogy a kormány a kormányfő személyesen úgy ítélte meg, hogy hát akkor itt nincsen tovább.
[00:11:41]Tehát legalábbis SOP Tamás ügyében, ami ugye az egész folyamatnak így a így a jelképe, vagy a tetején van, egy ilyen elvágólagos megoldást kell alkalmazni.
[00:11:50]De akkor beszéljünk is az általad említett képviselői mandátumidőszak maximálásáról.
[00:11:54]Ugye 12 évben.
[00:12:00]Bevallom számomra ez a legmeglepőbb része ennek az egész tisztítótűz programnak.
[00:12:09]És jó lenne megérteni igazából a jogalkotónak a szándékát, mert lehet az is, hogy ez egy ilyen kommunikációs eszköz.
[00:12:18]Az lehet mögötte az elképzelés, hogy a társadalom örül olyan típusú önkorlátozó gesztusoknak, amit a hatalom magára szeretne érvényesíteni, de lehet adott esetben olyasmi is mögötte, hogy valóban azt gondolják, hogy van a hatalomnak egy olyan személyiségtorzító hatása, ami mi ami miatt az egészséges, hogy tényleg akkor legyen ennek megáll parancsolva bizonyos idő után még a a képviselők esetében is, vagy egyszerűen egy mesterséges eszközzel Szeretnék serkenteni valahogy azt, hogy az elit cserélődjön, és és a mobilizáció lehetősége is akár még mögöttes gondolatként benne lehet.
[00:12:56]Te hogy helyezed el ezt?
[00:13:00]Hát ez nagyon érdekes, amit mondasz, ez a mesterséges eszköz, mert persze minden intézmény egy mesterséges eszköz.
[00:13:04]Tehát úgy tekintünk általában a régóta működő intézményekre, hogy azok a dolgok úgy vannak, a tradícióink részévé váltak, de közben valaha azok is új intézmények voltak és új eszközök voltak, amelyekhez hozzászoktunk, és lehet, hogyha megváltoztatjuk őket, akkor majd valami máshoz fogunk hozzászokni.
[00:13:23]Ez a most egyelőre 12 évre szóló képviselői ciklus korlátozás, amiről hát a miniszterelnök tegnap talán több interjúban is fölvetette, provokatív vagy humoros szándékkal.
[00:13:36]Nehéz azért az ő esetében ezt mindig eldönteni.
[00:13:40]Valószínűleg kettő egyben van, hogy hát lehet akkor nyolc is, hiszen már érkeztek olyan javaslatok ebben a társadalmi egyeztetési folyamatban, amelyek amelyek még rövidebb vagy pontosan még kevesebb képviselői ciklust engedélyeznének.
[00:13:53]Én azt gondolom, tehát magyarázni könnyebben tudom, mint a hatását megjósolni.
[00:13:57]Egy ilyen nagy szakító pillanatban van most a magyar politikai osztály, pláne a magyar politikai osztálynak ez a meghatározó új kétharmados többségben lévő része, és a magyar társadalom egy jelentős része is ezt a szakító pillanatot éli meg.
[00:14:10]És ehhez a szakító pillanathoz az ilyesfajta nemcsak önkorlátozások, hanem ilyen radikális vagy radikálisnak tűnő átszabások is, újraszabályozások is hozzáilleszkednek.
[00:14:28]És egyébként valóban én érzek valamiféle tiszteletre méltó hozzáállást a a az új Tisza frakció részéről, hogy ők maguk tényleg abban gondolkodnak.
[00:14:37]Azt mondta Magyar Péter, hogy tapsoltak, elfogadták, ünnepelték ők maguk is a saját frakcióülésükön, hogy ez a ciklus korlátozás fölmerül, tehát hogy ezek az emberek tényleg nem abban gondolkodnak, hogy most ide beültek és akkor 20 évig itt fognak tartózkodni.
[00:14:54]mellette szóló érv lehet talán az is, hogy most tudom, hogy ez egy nagyon sándító analógia, de azért mégis csak egyfajta párhuzam.
[00:15:01]Azt nézegettem, hogy a amerikai szenátusban 100 tag van.
[00:15:07]Ilyen 37 vagy 3637 tag 36-37 szenátor betöltötte már a 70.
[00:15:15]életévét.
[00:15:15]És akkor folynak is viták az Egyesült Államokban, hogy ez így jó-e.
[00:15:19]Illetve majdnem az ötöde, ha jól számoltam, a a szenátoroknak már több mint a harmadik ciklusát töltött.
[00:15:25]Ráadásul hat éves ciklusokról beszélünk.
[00:15:28]És ez egy téma ott is, amennyire én tudom, hogy vajon szükség van-e.
[00:15:30]Ugye ez az oligarchia vastörvénye, ez egy nagyon ősi, politikaudományi kifejezés, hogy hogy szükség van-e ilyesfajta be betonozódásra, és vajon nem egy ilyen pillanat alkalmas arra, mint a mienk ez a mostani magyarországi pillanat, hogy ez kioldjad.
[00:15:49]Ami szerintem a mérleg másik serpenyőjéiben van, az az, hogy szerintem más természetű a miniszterelnöki és a polgármesteri pozíció, mint a képviselői.
[00:16:00]Tudék a miniszterelnöki meg a polgármesteri pozíció azok egyszemélyi vezetői pozíciók.
[00:16:06]Én egy hosszabb ráfutással barátkoztam meg a miniszterelnöki ciklus korlátozásnak az ötletével, ami szerintem a a mi legfrissebb törtelmi terheinkkel és egy nagyon erősen miniszterelnök centrikus közjogi rendszerrel végül is hát szerintem nagyon is nagy mértékben elfogadható, magyarázható, megindokolható, mert hogyha be akarsz építeni intézményi korlát ot akkor ide érdemes beépíteni.
[00:16:38]Szóval akkor nem a köztársasági elnökkel kell nem tudom még inkább az ő joghatályát vagy időbeliségét korlátozó intézkedéseket be kell beépíteni, hanem oda kell beépíteni, ahol tényleges hatalom van.
[00:16:52]És ez a miniszterelnök egyébként településeknél meg erősen polgármestercentrikus a szabályozás, tehát odaérdemes beítani.
[00:16:57]Na de a képviselő az egy testületnek a tagja, tehát ilyen sajt egy személyi hatalomra nem tudsz szerztenni.
[00:17:02]Itt ha jól figyeltem, a tegnapi megszólalás özben az volt a kormányzati év, hogy a képviselők, akiket hosszú időn keresztül több ciklusban megválasztanak, ők ilyen kiskirályokként működnek a saját településeiken.
[00:17:17]Az a helyzet, hogy hát azt kellene megakadályozni, hogy strukturálisan, hogy bárki ki is királykodhasson, pláne szavazatokat kényszeríthessen ki.
[00:17:25]Ez nem biztos, hogy egy ciklus korlátozáson múlik.
[00:17:28]És ha kicsit el akarom ezt emelni, akkor ugye itt valamilyasl szó, hogy ezt a szakítópillanatot és a politikai rendszer folyamatosságának az elvét milyen arányban akarod érvényesíteni?
[00:17:40]Szerintem a 12 év.
[00:17:46]Szóval azon gondolkodtam, hogyha nem tudom, a Richichter skálán 1-től 12-ig akarom ennek a ennek a hatását jellemezni, lehet, hogy az nálam csak négyes vagy ötös.
[00:17:55]Szóval nekem nem annyira a szívem csücske ez a javaslat, de tudok vele együtt élni, vagy tudok tőle aludni, mert három ciklus az nem olyan kevés.
[00:18:07]Ha ez most lemegy kettőre vagy egyre, akkor azért az tényleg elgondolkodtató, hogy vajon akarjuk-e, hogy ilyen tempóban cserélődjenek a képviselők, és hogy vajon belegondolunk-e abba, hogy nem lesz mindig demokratikus forradalmi pillanat a magyar politikában.
[00:18:23]Tehát lehet, hogy ezzel egy későbbi teljesen másfajta hangulatban egészen másfajta motivációjú politikusok előtt tárjuk ki az ajtót, akik közel sem mondjuk a demokráciának a a megerősítésére fogják fölhasználni azt, hogy ők intézményi szinten nagyobb eséllyel léphetnek be, mert egyébként pontosan ezek a demokratikus rendszerváltásban szocializálódó képviselők a ciklus korlát miatt el kell, hogy hagyják a politikai arénát.
[00:18:55]De ezek tudom, hogy távoli dolgok, csak hát meg ráadásul az élet nem fog lezárulni 2026-ban.
[00:19:01]Nem is csak arról van szó, hogy kik előtt nyílik ki ez a lehetőség, hanem hogy egyáltalán kinyílik-e valaki előtt, mert hogy mondjam, 10 millióan élünk ebben az országban.
[00:19:11]Nem biztos, hogy van annyi ember, akiben van ilyes ilyen típusú feladatra motiváció, hogy hogy ennek a 12 éves korlátnak ne legyen meg olyan értelemben a böjtje, hogy lehet, hogy egyszerűen kevesen lakunk itt ahhoz, hogy ennek értelme legyen.
[00:19:26]Ez az egyik.
[00:19:29]A másik nekem még ami eszembe jutott azon a klasszikus érvelésen kívül, ami ugye a miniszterelnöki két ciklusos szűkítésbe is megjelent, hogy nyilván akkor most miért korlátozza a hatalom egyszerre önmagát és a népet is abban, hogy döntést hozzon.
[00:19:45]De a harmadik pedig ami talán még nem merült fel annyira, hogy érdekes, hogy így ezzel talán vagy egy olyan kommunikációs ellentmondás ebben az egészben, hogy azt üzeni magáról egy kicsit ezzel a hatalom, hogy vagy azok, akik most vannak hatalomban, hogy félteni kell tőlük a hatalmat, és inkább ezt rakjuk keretek közé.
[00:20:09]Ez nem biztos, hogy egyébként annyira jó üzenetközvetítés.
[00:20:15]Hm.
[00:20:15]Nagyon tényleg érdekes, hogy ezt mondod, mert én azon gondolkoztam egy pár héttel ezelőtt, amikor ez a nyolc éves ciklus korlát, a miniszterelnök ciklus korlát volt a slágerma, hogy bizonyos szóval kerestem a politikai racionalitást emögött, bocsánat, elnézést kert minden nézőtől én nagyon nagyon ritkán tudok hinni abban, hogy a politikusok azok altruista módon cselekednek, és ezt nem nem rovom föl nekik, tehát hogy nyilván minden minden tevékenységnek megvan a maga a raci nacionalitása.
[00:20:45]Én nyugodtabb vagyok őszintén, szóval amikor amikor azt látom, hogy a politikusok értékválasztása és személyes érdeke egybe esik.
[00:20:51]Szóval szerintem ez egy stabilabb megoldás.
[00:20:53]Nekem ez a tapasztalatom.
[00:20:55]És hogy lehet, hogy a cikluskorlátozásnak egy olyasfajta kicsit több lépcsős racionalitás az alapja, hogy számos példát látunk arra, az elmúlt 16 év is értelmezhető így, hogy ha nem korlátozódik a saját hatalmam, akkor egy ponton túl pontosan ezek a ezek a torzító tulajdonságai a hatalomgyakorlásnak egyszerűen elkezdik fölzabálni azt a politikai örökséget, amit létrehoztam.
[00:21:21]Tehát lehet, hogy jobb előbb távozni egy intézményi kényszerűségből, mintsem túl sokáig maradni.
[00:21:29]És talán az ország számára is kisebb veszteség, mintogyha kisebb veszteség az, hogyha valaki még a politikai cselekvőképessége és hogy mondjam, politikai beszámíthatósága idején idő előtt távozik, mintsem hogy túl sokáig maradjon.
[00:21:49]Szerintem az ország azzal rosszabbuljára, ha valaki túl sokáig maradt.
[00:21:54]Igen.
[00:21:54]És talán ami még itt releváns lehet, vagy ez merült fel még bennem, hogy a Csizmadia Ervén által vezetett méltányosság, politika jellemző központ kutatásaiból lehet ugye azt tudni, hogy Magyarországon ilyen hosszan tartó kormányzások váltakoznak több, rövidebb ilyen kaotikus időszakkal, és tulajdonképpen végül is lehet azzal érvelni, hogy van esély rá, hogy ilyen típusú korlátozásokkal Ez ez a mintázat, ez megtörhető.
[00:22:26]Hát, hogy nem akarjuk, hogy annyira hosszan tartson.
[00:22:28]Hát igen.
[00:22:28]Emellett szerintem szintén lehet érvelni.
[00:22:31]Igen.
[00:22:31]Jó, akkor menjünk tovább.
[00:22:36]Ugye ebben az egész nagy tisztítótűz felsorolásban azért még szó esett az alkotmánybíróság, a kúrja és a vagyonvédelmi és visszaszerzési hivatal helyzetéről is.
[00:22:47]Ezekkel kapcsolatban te egyébként még látsz-e bármi izgalmasat?
[00:22:52]Hát szerintem nagyon izgalmas.
[00:22:52]Az egész még talán a köztársasági elnökhöz azt tenném hozzá, én nagyon tisztelem az emdesztéseknek a munkáját a a ez az eljárási méltányossával kapcsolatban.
[00:23:02]Azt azért megjegyezném ez ügyben, vagy hogy mondjam ebben én egy kicsit elvágólagosabb vagyok politikusokról lévén szó.
[00:23:08]Szóval a köztársasági elnöknek van politikai véleménynyilvánítási joga, benne van a benne van az alaptörvényben.
[00:23:13]Szóval azért ő nem egy ő nem egy olyan jogvédelemre szóró állampolgár, akikkel egyébként a jogvédőszervezetek általában foglalkoznak.
[00:23:21]Ő bárhol, bármikor kifejtheti és ki is fejti az álláspontját, például a saját mandátumának a megszüntetésével kapcsolatosan.
[00:23:29]Tehát azért itt nem nem teljesen azokat a kondíciókat kell elképzelni, van ráel, mint a mint a nem tudom, az utca emberével kapcsolatosan.
[00:23:39]Azt is hozzátéve, hogy még még inkább hiteles lehet egy ilyen átalakítási folyamat, hogyha mondjuk látjuk, hogy körülbelül kire vagy milyen típusú emberre gondol az új kormány.
[00:23:52]Erről a miniszterelnök tegnap azt mondta, hogy ő egyszerűen nem is tudott még ezzel foglalkozni, és nem is tartja ezt időszerűnek.
[00:23:58]egy pár hét múlva időszerű, de hogy most most még ezzel nem foglalkozott, illetve hát izgalmas lenne azt is tudni, mert ugye ezt is többen fölvetették, hogy egy demokratikusabb új választási szisztéma jön-e létre.
[00:24:14]Most valami olyasmi körvonalazódik, hogy akkor leváltódik Sullyog Tamás.
[00:24:18]Lehet, hogy akkor rögtön választanak valakit, vagy ideglenesen Forzofer Ágnes tölti be a házelnökként a az államfői posztot, illetve gyakorolja az államfői jogokat, és akkor utána választ az országgyűlés, ha jól értelm az új alkotmány elfogadásáig egy köztársasági elnököt, és akkor amikor van új alkotmány, akkor lesz egy úgymond végleges, hát ő nyilván örökre, tehát hogy lesz egy lesz egy új szisztéma szerint választott köztársasági elnök.
[00:24:49]És ugye ezzel kapcsolatban ugye pont mi ültünk itt egy hétfől reggeli műsorban, amikor az a mondat elhangzott, hogy ebbe bele kell jobban vonni az állampolgárokat, de az nem mondódott ki, hogy ez közvetlen elnökválasztást jelent, tehát valami ilyesmi menetrend igen látszik.
[00:25:05]Tehát nincsen nincsen még kimondva, hogy itt közvetlen elnökválasztás lesz.
[00:25:09]mindenesetre egy nagyobb legitimitású ember és egy nagyobb legitimitású választási szisztéma az, hogy mondjam még még inkább hitelesítőleg hat ebben a ebben a folyamatban ezt egyelőre nem látni.
[00:25:22]Na most ehhez képest érdekes szerintem például az, hogy milyen megoldásokat választanak az Alkotmánybíróságnál.
[00:25:32]Mert én például arra számítottam, hogy a NER egyik legsötétebb bugyrává tett alkotmánybírósággal kapcsolatban ugyanúgy ezt az elvágólagos módszert fogják használni, vagy minimum az Alkotmánybíróság elnökére vonatkozóan ezt fogják használni, de itt nincsen egy ilyen megszüntető vagy átnevező vagy leváltó klauzula, helyette egy ezt az életkori megoldást használják.
[00:25:56]egy régi szabálynak a visszaállítása történik.
[00:25:57]Ez is a Fidesz alatt változott meg, ugye a 70.
[00:25:59]életévnél távozni kell.
[00:26:03]Ez is egy izgalmas kérdés, hogy hány hány egyébként szigorú kritériumoknak megfelelő alkotmány jogászál rendelkezésre, hogy a 70.
[00:26:09]életövővüket betöltve eleresztjük őket, mert hát meg nem következik az életkorból az, hogy ne tudnák ellátni a fal, vagy nem abból következik.
[00:26:19]Így van.
[00:26:19]Így van.
[00:26:19]Az, hogy tehát a Fidesz idején ez úgy változott meg, hogy a ők azt a szabályt vezették be, hogy 70.
[00:26:26]életével előtt még megválasztható valaki és utána kitölt, és ugye Péterrel kapcsolatosan a számos számos probléma egyike az volt, hogy őt a nem tudom fél évvel a 70.
[00:26:38]születésnapja előtt vezényelték át az ügyészségről az Alkotmánybíróság élére egy 12 éves mandátummal.
[00:26:47]Szóval hát ha a személyre szabott jogszabályalkotást, illetve hát választási szisztémát keresgéljük, akkor szerintem itt elég hamar megtaláljuk.
[00:26:56]Na most ennek az életkori szabálynak az a következménye, hogy hogy itt most fél év alatt négy alkotmánybíró vagy a ciklus a kitöltése, vagy az életkora miatt távozik a testületből.
[00:27:08]Azért érdekes, bocsánat, öten, összesen, négyen az életkor és egy valaki a a Cine Ágnas a a mandátumba, 12 mandátummal lejárt miatt.
[00:27:16]Ez azért érdekes, mert eredetileg tehát az eddigi szabályok szerint 2026 és 30 között összesen járt volna le négybírónak a mandátuma.
[00:27:25]Most fél év alatt öt ember kicserélődik, és minthogyha valami olyasmi történne, de nincs, én nem találkoztam ezzel kapcsolatosan politikai nyilatkozattal, de mintha valami olyasmi történne, hogy a Magyar Péter féle kormány kifejezetten tartózkodna egy klasszikus manipulációs módszer használatától.
[00:27:45]Ezt úgy hívják, hogy feltöltés.
[00:27:48]Tehát, hogy a mondjuk megemelik az alkotmánybíróságnak a létszámát, és akkor beküldenek oda embereket.
[00:27:53]Ezt csinálta a Fidesz 2010-ben.
[00:27:55]11-ről 15-re fölemelték a a létszámát.
[00:27:57]Tehát rögtön be lehetett küldeni négy embert és ott bindsizták ezzel az életkori problémával.
[00:28:06]Így viszont ugye az történik, hogy egy ilyen fokozatosabb átalakítása történik a testületnek.
[00:28:13]Tehát nem lehet azt mondani, hogy egy az egyben egy ilyen elfoglalás történik.
[00:28:21]hogy ez mennyiben következik abból, amit amit Magyar Péter vagy a Tiszapárt ígért.
[00:28:25]Szerintem az egy érdekes kérdés.
[00:28:27]Én megmondom őszintén, ez ebben az ügyben pont, hogy híve lennék a radikálisabb megoldásoknak.
[00:28:31]Tehát ami ami az Alkotmánybíróságból lett 2010-et követően, szerintem az valami egészen drámai és egészen gyalázatos.
[00:28:38]És én úgy gondolom, hogy annak éppen, hogy meglenne a legitimitása, hogyha akár a testület átnevezésével, akár a tagok leváltásával és új tagok megválasztásával hiteles a valódi törvényi, szakmai kritériumoknak megfelelő tagok megválasztásával, ezt az egész történetet újra kezdenénk.
[00:28:56]Tehát az, hogy Hende Csaba továbbra is ott fog bennülni az Alkotmánybíróság tagjai között, azért ez, hogy mondjam, nem a személy, hanem hát a személyhez fűződő politikai terhek következtében azért szerintem a továbbiakban sem tesz jót a az alkotmánybíróság tekintéek.
[00:29:12]Illetve a másik oldalra azt is érdemes észrevenni, hogy itt fontos jogköröket kap vissza az Alkotmánybíróság.
[00:29:20]a elsőban a költségvetési ügyekben történő döntésnek a lehetőségét, amit 2010-ben vett tőle el a Fidesz azzal az ígérettel, hogy majd az alaptörvénybe visszarakják.
[00:29:29]Nem tették vissza.
[00:29:31]Norocsis Tibor és Gulyás Gerkely legendás igazmondása azért ezzel lemérhető, illetve, hogy visszakapja az Alkotmánybíróság a saját elnökének megválasztási lehetőségét.
[00:29:40]Én arra tudok tippelni, de ez egy vélekedés a részemről, hogy olyasmit gondolhatnak kormányzati körökben, hogyha az alkotmánybíróságon belül amúgy is van már egy lázadás PT Péterrel szemben, akkor valószínűleg, és ezt hetek óta lehet tudni, akkor lehet, hogy nem kell leváltani az egész Alkotmánybíróságot, és akkor egy fronttal kevesebb, ahol küzdeni kell.
[00:30:04]Én ezt tartom a legalószínűlebb megoldásnak azzal kapcsolatosan, hogy miért nem a legradikálisabb kivitelezési módot választották.
[00:30:15]Ma elfogadott a parlament egy médiatörvényt is, és ezzel kapcsolatban egy kicsit a személyes tapasztalataidat is kérdezném abban a kontextusban, hogy hát nagy vitáknak része most az, hogy van-e értelme igazából egyáltalán eleve a közmédiának.
[00:30:37]és hogy egyáltalán az a hit, ami megrendült, az az intézményi bizalom, ami megrendült, azt egyáltalán vissza lehet-e építeni?
[00:30:44]Érdemes-e visszaépíteni?
[00:30:46]És itt fontos ez a, hogy mondjam, visszakifejezés, mert mert volt-e régi becsülete egyáltalán, amit most vissza lehetne szerezni?
[00:30:57]Ezt azért is kérdezem, mert a 2010 előtt te rendszeresen megfordultál elemzőként a Közelevízió műsoraiban.
[00:31:07]Mit tapasztaltál?
[00:31:09]Volt mi volt a különbség?
[00:31:09]Most így nagy vonalakban nyilván nem lehet hosszú elemzést adni erről, de hogy mi az, ami akkor sem volt jó, és most sem kéne visszatérni ahhoz a a régi szokáshoz?
[00:31:24]Hát igen, az én az én politikai szocializációmnak a az alapélményéhez tartozik, hogy van köztelevízió, és az fontos funkciót tölt be, akár például a 89-90-es demokratikus rendszerváltás folyamatában, de az alapvéleménynek az is része, hogy sosincs teljesen rendben, vagy sokszor nagyon nincsen rendben, mert mert mindig viták folynak arról, hogy kié hogy a kormány irányítsa vagy elviselje, hogy hogyan egyensúlyozzanak a hírműsorok, közéleti műsorok a politikai igazodásban, hogy ez most egy politikai zsákmányszerző terület, ahol vannak politikai kinevezettek, vagy pedig egy olyan intakt szervezetnek kellene lenni, amilyen a nem tudom, a max weberi eszménynek a a bürokráciára vonatkozó állandóság eszménynek kellene és szakmaiság eszményn kellene érvényre jutnia, hogy egyszerre van pénzhiány és közben egyszerre folynak iszonyatos lóvék különböző hát szervezeti vagy producerírodás megoldásokon vagy csatornákon keresztül.
[00:32:41]Szóval az, hogy van és kell, hogy legyen, és az, hogy sosincs a dolog rendben, ez ez nekem egy il egy ilyen alapvető tapasztalatom.
[00:32:49]Az jutott eszembe a a csak ha már így mondhat, hogy hogy egy időben tényleg sokat jártam oda.
[00:32:53]Az jutott eszembe, hogy az egyensúlyozásra meg az egyensúlyozásnak egy kicsit ilyen svejki módjára, hogy amikor a Lapozó című műsort készítettük Debrec Józseffel és Török Gáborral és 2006-ban közeledvén a választás kitalálódott, hogy most már annyira annyira polarizált és késhegyre menő a a politikai küzdelem, hogy külön felügyelet alá kell vonni egy ilyen nagyszabású elemző műsort.
[00:33:20]És a most nem tudom pontosan mi volt ennek az ismert televíziós rádiós szerkesztőnek a pozíciója.
[00:33:25]Talán hírigazgató volt.
[00:33:26]A hírigazgató személyesen elnöki utasítással beült a műsorfelvételére.
[00:33:31]Semmit nem csinált.
[00:33:31]Ő pontosan tudta, hogy teljesen feleslegesen van ott.
[00:33:35]Komoly arccal előadta, hogy ez itt a megbízás.
[00:33:37]De hát nyilvánvalóan nem szólt bele a műsor felvételébe.
[00:33:43]Ott ült velünk szembe, körbó olyan távolság, pici stúdió volt, olyan távolságra nagyjából, mint te.
[00:33:48]végignézte a műsort, és mindenki hazament, és az egész dolog iszonyú komikus volt, hogy egyrészt van egy ilyen politikai elvárás, hogy itt legyen rend, van egy politikai félelem, hogyha valami rosszul alakul, akkor majd a vezetőket elő fogják venni, és közben van ez a ez a kópai lamperá, hogy jó, hát persze ezt így tartjuk be.
[00:34:09]És igazából ez a vicces része a dolognak, mert voltak ennél sokkal kevésbé vicces részek.
[00:34:13]Hát a az, ahogyan a hírműsoroknak a a hol szoft nagyon is egyértelmű elfoglalásra zajlott, vagy ahogyan a 90-es években a ugye két híradója volt a a Magyar Televíziónak a a Pál Figi István féle híradó és a Báno András féle esti egyenleg, mely utóbbi szerintem műsorként is sokkal jobb volt, és ez nem csak az András iránti baráti elfogultságból mondom, tehát abból sokkal jobban lehetett tájékozódni, de mindenesetre két 2010 ebben is gyökeres fordulatot hozott, mert mert ez a korábbi nemi nyerjük a legtöbbet elv az itt is felmondásra került, és az addigi egyensúlyozás meg risossz működés, meg közben értékteremtő működés és mindenféle mindenféle válságoknak a kerülgetése az egy az egy olyan brutális politikai einstandá alakult át, aminek a az ered eredményét pontosan pontosan megéljük, és egészen szélsőséges és extrém módon történt ez meg.
[00:35:18]És igen, bennem is van kétegy őszintén szólva, hogy innen hova lehet visszamenni.
[00:35:25]Szerintem oda nem lehet visszamenni, ahol voltunk voltunk 2010-ben, de egyrészt van, ha jól tudom, van Európai Uniós előírás arra vonatkozóan, hogy kell lennie kőszolgálati televíziónak, kőszolgálati médiának egyáltalán.
[00:35:39]Szerintem nagyon lényeges a és ebbe a ebbe az irányba a kormányzat tett is lépéseket, hogy a magyar tábbi iroda, tehát a nemzeti hírügynökség függetlensége helyreálljon.
[00:35:48]Ez egy kevésbé megénekelt rész, de ez alapvető fontosságú.
[00:35:53]És hát egyébként azért a rádióban, televízióban lehet színvonalas kulturális és hát természetesen hírszolgáltatást végezni.
[00:36:06]Nem nem értek a pénzügyi részéhez.
[00:36:06]Én nem tudom megmondani, hogy most innentől kezdve fantasztikus magyar tévd drámák fognak-e ismét készülni.
[00:36:12]Van bennem két hely ezzel kapcsolatosan.
[00:36:15]Meg ki fogja ki nézem a tévét, ki hallgatt rádión?
[00:36:19]Hát igen, miközben hát persze én azt gondolom, hogy egy közmédia sincs attól elzárva, hogy azokon a mindazokon a felületeken persze tartalmakat terítsen, amely felületek ma már rendelkezésre állnak.
[00:36:30]Ehhez igazából innovatív szemléletmúlt, tehát meg egy ilyen e-világi 21.
[00:36:35]század 20-as éveire jellemző vezetés szükséges.
[00:36:38]Ami az én szívemhez igazán közel áll azonban az ez a sajtóalap ügy.
[00:36:44]És nem azért, mert azt gondolnám, hogy az államnak kell eltartania a versengős inkább az a az elgondolásom, ha jól tudom, talán Polyák Gábornak a egykori ötlete ez sok-sok évvel ezelőtt beszélt ő már erről, hogy hát a sajtó alap az valami olyasmit biztosíthatna, hogy bárhol a médiában, és én ezt is nagyon tágan határoznám meg, hogy mit tekintünk ma médiának, hogy kell-e ez NMHh-s bejegyzés, vagy sem.
[00:37:14]Szóval, hogy bárhol a médiában lehessen közszolgálati tartalmakat előállítani, hogy legyen valamiféle olyan logika, ami szembe tud menni a tisztán piaci logikával, mert ahhoz gondoljuk, hogy vannak közös kulturális értékek, fűződnek társadalmi érdekek ahhoz, hogy megalapozott információk széles közönséghez akkor is eljussanak, hogyha nem az lesz a legnézettebb műsor.
[00:37:38]Tehát azt gondoljuk, hogy piacról talán nem tudja magát finanszírozni, de mégis elérhető legyen akkor, amikor erre szükség van.
[00:37:45]Én ezt a gondolatot nagy mértékben támogatom, hogy ilyen legyen.
[00:37:50]Szerintem az a különleges ezekben a kicsit szimbolikus ügyekben, mintogy köztársasági elnökkel mi legyen, közmédiával mi legyen, mert valójában és nyilván a mi műsorunk is ezzel foglalkozik, meg ez az, ami a különböző portálok címoldalain van.
[00:38:09]ezekről a témákról beszélgetünk, de azért mégis csak van ebben egy olyan hát kicsit ilyen ellentmondásos keserű dolog szerintem, hogy olyan dolgokról beszélgetünk, amik ma nem fontosak valójában a társadalomnak, azért, mert azt tette velük a hatalom, amit tett, és már nem tekinti értéknek, nem tekintik értéknek az emberek.
[00:38:34]Tehát, hogy beszélünk a közmédiáról, amit ugye senki nem néz nagyjából, vagy hogy nagyon kevesen nézik.
[00:38:41]Nagyon sokat beszélünk róla, mégis beszélünk a köztársasági elnökről, akit ugye a társadalom többsége nem tart alkalmasnak a feladatára, de egyébként nem is nagyon vannak olyan hatáskörei, amivel ő közvetlenül a mi életünkre fontos hatással lenne.
[00:38:57]Tehát, hogy két nagyon fontosnak tűnő ám de nagyon nem fontos dolog a magyar emberek életében.
[00:39:02]És szerintem ennek a mostani vitának meg az, hogy erről ilyen sokat beszéljünk, meg ennyire tematizálja egyébként a kormánypárt is, és hogy van ebben az egészben néha egy kicsit ilyen erőlködés is.
[00:39:14]Ennek igazából szerintem csak akkor van értelme meg tétje, hogy ezekről a kérdésekről ennyit beszélünk, hogyha valahogy visszaszerezhetőek ezeknek a a fontossága és és hogy tényleg ezek olyan valid intézményei lennének a a hétköznapi életünknek is, amiért van most értelme erről ilyen borzasztóan sokat beszélgetni.
[00:39:40]Ezt úgy közelíteném meg, hogy szóval miközben én nem hiszem, hogy vissza lehet menni valahova, ahol egyszer jártunk, azt pláne nem hiszem, hogy egy ilyen arkádiaként kell gondolni a régmúlt időkre, mert a tudom, hogy nem erről beszélsz, abszolút, de hogy más se gondoljon erre így, hogy a 90 és kzerti nem tudom ilyen ilyen bukolikus képek legyenek előttünk, hogy akkor minden milyen csodálatosan egy tugrót.
[00:40:05]Szóval nem lett volna 2010, hogyha hogyha ez így zajlott volna, de pont ezeknek az intézményeknek és az intézményeket betöltő autonóm személyes integr integritással rendelkező karaktereknek a hiánya, ez egy súlyos, fájdalmas betöltetlen hely a magyar politikában.
[00:40:29]Tehát, hogy ez hiány, erre szükség lenne, hogy ilyen intézmények létezzenek, viszonyítási pontok létezenek.
[00:40:35]Ugye egy köztársasági elnökkel kapcsolatban se legyen az az illúziója senkinek, hogy ő ő úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy akkor a 100%-nak megfelel.
[00:40:44]Göncárpád népszerűség is csak 80%-os volt.
[00:40:47]Nyilván ugye ez lényegében egy konszenzuális elfogadottságot jelent, de amúgy elemzőként én is én is igyekeztem egyszer-kétszer arról írni, hogy az amúgy nagyon rokonszembes és emberileg tényleg egy egy ilyen morális standardot jelentő Gönc Árpádnak is voltak vitatható politikusi döntései.
[00:41:10]Hát miért is ne lettek volna?
[00:41:10]De egyáltalán az, hogy valaki megpróbál-e legalább megfelelni valamilyen elvárásnak, hát szerintem ez ez az alapvető és ez a ez a meghatározó valójában.
[00:41:21]Tehát az, hogy itt egy rendes köztársasági elnököt tényleg nem láttunk, nem tudom mióta.
[00:41:30]és hogy még a még a az orbáni repertoárból még még Áder János hasonlított a legjobban, akiről azért el kell mondani, hogy a negyedik alaptörvénymódosítás elfogadása, tehát hogyha valami alkotmányalás írjuk bele az alaptörvénybe, és akkor már nem alaptörvény ellenes, és hogy ő azt mondja, hogy ó, hát neki ezzel nincs dolga, azért ez az ő nevéhez fűződik, ahogyan egyébként a nem tudom mit jelent a rendes köztársasági elnök, de szerintem jobb, hogyha Sólyom Lászlónál húz meg a Igen, én is ezt gondolom.
[00:41:59]Szóval, hogy azért az, hogy itt fölnőtt tényleg egy nemzedék, amelyik nem látott még más miniszterelnököt, mint Orbán Viktor, ez ugyanúgy vonatkozik a köztársasági elnöki posztra is.
[00:42:10]Fölnőtt úgy egy nemzedék, hogy egy viccnek látja ezt a pozíciót, vagy olyan olyasminak, hogy hogy itt valaki fölháborító dolgokat lást, kegyelmi ügy csinál.
[00:42:19]És azt hiszem, hogy valami ilyesmi van a közszolgálati médiával is, hogy hát megszoktuk, hogy nélküle létezőkre, hogy nem számíthatunk rá, hogy ha tájékozódni akarunk, akkor biztos, hogy nem oda kerülünk.
[00:42:30]Erről egyébként beszéltünk a az elmúlt két évben is a Tisza megerősödése idején és a és a társadalom ilyen tájékozottsági vagy tájékozódási aktivitása kapcsán is, hogy tulajdonképpen egy ilyen ellenszocializációt is végrehajtott a az előző kormányzat.
[00:42:48]Tehát ha a valaki elkezdett érdeklődni a közélet iránt és tapasztalta, hogy amit a kormány mond, az nem teljesen vág egybe azzal, amit ő érez a hétköznapi életében, akkor egy dolgot biztosan tudhatod, hogy honnan nem fog tájékozódni.
[00:43:03]Igen.
[00:43:04]És hát valóban ez egy nagy kérdés, hogy a közszolgálati média az tehető-e ismét egy ilyen hitfőállásá.
[00:43:10]hozzáteszem, hogyha olvasgatod a akár a partizán műsorok alatti kommenteket.
[00:43:15]Én rengetegszer találkoztam az elmúlt két évben is azzal, hogy hogy közszolgálati tartalmak készülnek itt.
[00:43:22]Tehát valami a kifejezéssel és ennek a tartalmával kapcsolatosan nincs reprezentatív minta a kezemben, de mégis csak úgy tűnik, hogy él az emberek fejében.
[00:43:31]Igen.
[00:43:31]Meg egy kicsit talán ide kapcsolódik az is, hogy ugye elmúlt nyolc év vagy elmúlt 16 év ennek a dilemmája, és persze egy rendszerváltás esetében, vagy a 2010-es kormányváltás is egy nagy váltás volt, és egy korszaképítés kezdődött, teljesen világos, hogy hogy a többségnek az az akarata, hogy legyen valami visszajelzés arra legalább, hogy mi történt az előző időszakban.
[00:44:00]nem véletlenül kapott ekkora felhatalmazást valaki, de én azért ilyen esetekben mindig szeretem elmondani, hogy ugye ez a felhatalmazás arról is szólt, hogy eddig a többség számára ezek a szereplők voltak az életükben azok, akik lényegesek voltak és uralták a napjaikat és meghatározták azt a keretrendszert, amiben élniük kell.
[00:44:24]Most ugye a többség azt mondta, hogy ne ők legyenek a fontosak, ne ők ne ők határozzák meg az életünk kereteit, és így a képzeletünk kereteit se.
[00:44:35]És szerintem ez nagyon fontos.
[00:44:36]És azon kívül, hogy hogy egy idő után nyilván kifulad ez az elmúlt 16 év, és van ennek politikai kockázata is.
[00:44:47]Azon túl egyébként szerintem van egy ilyen a felhatalmazásból is eredő ilyen ellentmondás a kérdésben, hogy hogy eddig velük foglalkoztunk, most lehet, hogy mással szeretnénk foglalkozni, mondja ezt a többség.
[00:45:04]Hát egyrészt szerintem a az elmúlt 16 évezés szóval ennek az elején járunk, hiszen ugye persze ami ami most itt következik és remélem, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzési hivatal az alkalmas is lesz ennek a szerepnek a betöltésére.
[00:45:23]Tehát a az igazi nagy ügyfeltárás az most következik.
[00:45:26]zárójel ott nekem olyasmi nem is megjegyzésem van, vagy nem tudom, aggodalmam van, hogy vajon hogyha a legjobbakat leigazolja az NVHH vagy NVVH, akkor ez val vajon nem leelente-e egy ilyen lehalászást a a normál intézményrendszerből a hétköznapi ügyek felől, de nem tudom megmondani itt is, hogy hány szakemberről vagy milyen szakember poolról beszélünk valójában, de ugye van egy elszámoltatási igény, van egy vagyon vissza összeszerzési igény és és én elég életszerűnek látom azt, amiről szoktak kormányaok beszélni, hogy tényleg mi mindenhonnan zuhannak ki az ügyek.
[00:46:07]A másik dolog pedig az, hogy mindezzel párhuzamosan itt tényleg szóval a demokrácia helyreállítás talán nem a legjobb kifejezés, mert nem azt kell helyreállítani, hogy volt, de hogy a ezeknek a demokratikus intézményeknek a a működőképességét és a társadalom elismertségét meg kell adni, hogy újra működés közben láthassuk ezeket.
[00:46:30]És én se gondolom, hogy akkor állandóan azzal kell foglalkozni, hogy mit csinál a köztársasági elnök, csak hogy egy ilyen normál állapotba jussunk vissza.
[00:46:36]És tulajdonképpen amit mondasz, tényleg nagyon élesen arra világít rá, hogy ilyen a normális üzemelethez, a hétköznapi, közéleti elvárásainkhoz tartozó intézmények, személyiségek is teljesen így kizuhantak a látókörünkből, és nagyon nehéz elképzelni, hogy hogy de le le le lehet az, hogy van egy normálisan működő, lelkiismeretesen dolgozó, köztársasági elnök és mondjuk betölti adott esetben azt a azt a funkciót, ami például ráhárul egy, nem tudom, egy egy kormányzati vagy törvényhozási döntéssel kapcsolatos ellensúly ként.
[00:47:22]Szóval lehet, hogy egy kicsit időt kell magunknak adni ahhoz, hogy hogy visszamenjen a fantáziánk ebbe a csatornába, hogy de de igen, igen, ez elképzelhető, hogy van egy van egy méltó államfő, és hogy és hogy elkezdjük újra megtapasztalni azt, hogy ennek van értelme.
[00:47:39]Szóval, hogy ez nem valami történelmi relikvia, és hogy el lett szúrva, akkor most már ezt nem érdemes herreállítani.
[00:47:44]Lehet, hogy lehet, hogy képesek lennénk még egy Göncárpád, vagy még egy Sollyom László előállítására.
[00:47:52]Nemsokára itt a Pride, és ez téma is volt a parlamentben, és ezzel kapcsolatosan írtál is egy bejegyzést, hogy a miniszterelnök különleges módon tulajdonképpen támogatólag szólt, szólalt fel az örök befogadási jog kapcsán.
[00:48:10]Mit gondolsz, mi következhet ebből még azon kívül, hogy van egy ilyen felszólalás?
[00:48:18]Hát én is erre lennék kíváncsi igazából.
[00:48:20]Tehát nagyon nagyon jó eső volt.
[00:48:20]Most már másodszor alakult ki ilyen vita az Országgyűlésben, és nagyon érdekes látni, hogy a a Fidesz meg a Mi Hazánk továbbra is ezen a témán lovagol, miközben miközben el szóval szerintem meghökkentő, hogy milyen mértékben hangolódik át a társadalom az elmúlt években.
[00:48:39]volt egy medián kutatás, ami a házassági egyenlőségnek és az azonos nevű párokörök befogadásának a 68%-os társadalmi támogatottságát mutatta, és az én emlékeim szerint az elmúlt években ez fokozatos emelkedést mutatott, tehát hogy ez tényleg egy rétegémává vált ez a fajta kirekesztés, de ezzel együtt ilyen nyílt beleállást az ügybe, mármint pozitív támogató odaállást, ami a miniszterelnök kétszer is tanúsított, nem lehetett korábban észlelni.
[00:49:04]Hát pláne a miniszterelnöktől.
[00:49:10]Én igazából azért is írtam ezt a posztot tegnap, mert szóval én úgy gondolnám, hogy fontos a a az ügyet annyiból is napirenden tartani, hogy akkor a nagyon rokonszenves felszólálásokon túlmenően fog-e még valami történni.
[00:49:24]Itt ki fog nyílni egy alkotmányozó folyamat, amiben újra lehet gondolni a magyar társadalom értékrendjét és az értékrendekből következő jogszabályokat.
[00:49:35]És hát hogyha van egy ekkora társadalmi többség, és van egy olyan kormányzat, ami egyébként elég nagy pontossággal a medián szavazót képes bemérni, akkor szerintem érdemes talán elgondolkodni azon, hogy a medián szavazó mondjuk a házassági egyenlőség kérdéséhez nem érkezett el.
[00:49:51]És a másik, hogy a ami nekem fontos volt, hogy érdemes lenne azon gondolkodni, hogy hogyan lehet különböző megközelítésekben érvelni a téma mellett.
[00:50:02]Ezt is leírtam.
[00:50:02]Nekem igazán nem szívem csiske a David Cameron enyhén szólva, de azért az a konzervatív politikusként hangoztatott érve, hogy ő nem azért támogatta miniszterelnökként, Brit miniszterelnökként 2011-ben a házassági egyenlőséget.
[00:50:18]Tehát nem annak ellenére támogatta ezt, mert ő egy konzervatív politikus, hanem azért támogatta, mert konzervatív politikus.
[00:50:26]Szerintem ez egy szép érv, és nyilván más felül is lehet érvelni, és ezzel az érvvel is lehet vitatkozni, de talán a az attitűd az mégis csak lényeges lenne, hogy ne mindenkinek a torkán ugyanazt a megközelítést akarjuk lenyomni, hanem hanem legyünk képesek ezt elbeszélni különböző narratívák mentén.
[00:50:43]Ráadásul pont az lenne a lényeg, hogy arra rámutassunk, hogy a különböző narratívák ezen a ponton sokszor összeérhetnek.
[00:50:51]Igen, hát így az adásunk végéhez érkezve, ha már sokat beszéltünk a fantáziáról, szerintem hozunk be egy ilyen kis színest, ami szerintem igazán meg tudja ragadni az emberek fantáziáját.
[00:51:02]az egyik legszórakoztatóbb hát petíciót, nyílt levelet sikerült közétennie a megújuló Fidesz vagy a a polgári szárny vezetőinek, vagy tehát nem nem is tudok erre szavakat találni a pozícióra sem, a nyílt levélre sem, és arra a politikai helyzetre, ami ami tulajdonképpen most kirajzolódni látszik azok körül az emberek közül, mint például NAVR Röcics Tibor és Ferenc Orsolya, akik hát járnak mindenféle stúdiókba és beszélnek a polgári értékek fontosságáról.
[00:51:42]Szóval ők most azzal kapcsolatban tettek közé egy nyílt levelet, hogy rábírják a fideszes tőkéseket, hogy támogassák a jobboldali médiát, illetve hogy akiket kirúgtak, állásukat vesztették, azokat karolják fel.
[00:51:59]Viccet félretéve pedig nehéz.
[00:52:02]Ö szerinted ez valamiféle jele lehet annak, hogy itt egy ilyen új párt alakulhat Navracsics és Ferenc Orsoy kezdeményezése?
[00:52:12]Azért kérdezem ezt, mert tényleg az ő arcuk nagyon látható ebben a ebben a szituációban.
[00:52:19]Most már nagyon sokat nyilatkoztak, főleg egyébként Ferenc Orso de hogy ugye Navracsic Tibor pedig egy ilyen elsővonalas fideszes tulajdonképpen.
[00:52:28]Szóval hogyha a karaktereket nézzük, igazából nem lenne teljesen meglepő fordulat, hogyha azt mondanák, nem tudom holnap, hogy új párt alakul.
[00:52:39]Hm.
[00:52:41]Az előbb arról beszélgettünk az államfő meg a közszolgálati média kapcsán, hogy vissza lehet-e menni valamilyen ilyen képzelt arkádiazerű világba, és mintogyha ők most abban gondolkoznának, hogy vissza lehet menni a nem tudom az 1996-os polgári Magyarország eszményképét meghirdető Fideszhez és zárójelbe tenni 30 évet, vagy hát kinek kinek vérmérséklete szerint mondjuk 2002 utáni 24 évet most mindegy, hogy hol húzzuk meg a határt.
[00:53:13]É, hogy azért olyan emberektől, mondjuk Navracs és Tibor, aki ugye kétszer volt miniszter különböző Orbán kormányokban 2010-et követően, azért mondjuk el, hogy közigazgatási és igazságügyi miniszterként a az akkori alaptörvényi átalakuláshoz neki tevőleges köze volt, és bár neki az a saját személyes narratívája, hogy az uniós biztosi pozíciót követően visszatérvén értesült arról, hogy mi zajlott az országban.
[00:53:39]De egyrészt ugye ő 14-ben még volt egy félévi külügyminiszter és a külügyminisztériumi tisztogatásokat Martonyi János után, tehát a saját miniszter utáni tisztogatásokat Navras és Tibor kezdte el 19-es visszatérését követően három évig azért még vagy már itt volt, mielőtt beült a kormányba.
[00:53:58]Szóval, hogy azért úgy elmesélni ezt a sztorit, hogy ő nem is tudta, hogy mi van itt, és na hát polarizált lett a közélet, azért ez, hogy mondjam, szóval ehhez tényleg kell fantázia.
[00:54:07]És hát Ferenc Orsol egy alacsonyabb pozícióban, de hát azért mégis csak államtitkári pozíciót töltött be.
[00:54:14]Szóval azért ő ő sem tehet úgy, mintogyha nem látta volna, hogy mi történik az országban.
[00:54:18]És ehhez képest ők most ezzel próbálkoznak, hogy hogyan lehet visszamenni egy ilyen képzeletbeli kezdőpontra, ami magát a azt a levelet illeti, tényleg azért meghökkentő.
[00:54:29]Hát legalább hármobból, vagy én hármat tudtam összeszedni.
[00:54:32]Az egyik az, hogy a műfajt, nem?
[00:54:34]Hát az igen, igen, igen, hogy mennyit röhögtek mondjuk a Fidesz oldaláról a a ballsik petícióin.
[00:54:41]Szóval ebből a szempontból, de egyébként ugye petíció volt már Sullyok Tamás mellett is.
[00:54:46]Szóval a a a jól irányzott petíciók azért a mindig azt hiszem a politikai gyengeségi eleji.
[00:54:52]Itt ugye itt egy speciálisan műfajról van szó, mert végülis úgymond a sajátjaikhoz beszélnek.
[00:54:55]És az első dolog, hogy hát ugye nyíltan elismerik, hogy hogy egyoldalú volt a pénzfelhalmozás, ami az Orbán kormányok tevékenységének volt köszönhető, mert amúgy mi mással lenne magyarázható, hogy a nemzeti tőkés osztálynak pont a szerintük konzervatív oldalt kell támogatni?
[00:55:14]Miért nem miért ne támogassanak liberális?
[00:55:15]Liberális párt sincsen a kormányban meg a parlamentben.
[00:55:19]Szóval, hogy annál nagyobb szüksége lenne pénzre, mert a Fidesz legalább ott van.
[00:55:24]Igen.
[00:55:25]Szóval, hogy elismerik, hogy egyoldalú volt a pénzfelhalmozás, tehát amit adtunk, azt adjátok vissza.
[00:55:29]Ugye erről erről szól ez a levél.
[00:55:31]A másik, hogy és ez az egész Kesma fölszámolás meg labbezárás meg elbocsátások kapcsán felmerül, hogy úgy tűnik, mintogyha nem is kalkulálna a legtöbb szereplő azzal, hogy megpróbáljon piaci működési, túlélési technikákat használni.
[00:55:50]pedig ezeknek egy nagyon széles tárháza kényszerből ugye kialakult az elmúlt 16 évben a kormánykritikus sajtó oldalán.
[00:55:59]Lehet, hogy ezeket érdemes lenne tanulmányozni.
[00:56:00]Ugye a Fidesz azért vereséget szenvedett ugyan, de hát több mint két millian szavaztak rájuk.
[00:56:08]Most is biztos, hogy akkor több mint 1 millió támogatója van a Fidesznek.
[00:56:10]Azért azt nem lehet mondani, hogy nincs piac, amin legalábbis valamennyien meg tudnának valami módon élni.
[00:56:17]Ehhez képest alig vannak szereplők, akik beazonosítható módon egyáltalán próbálkoznak ilyesmikkel, és tulajdonképpen ezt a korábbi járadékvadász stratégiáját stratégiát próbálják most kicsi folytatni azzal, hogy a kilapátolt pénz visszalapátolására szólítanak föl a szereplőket.
[00:56:38]És a harmadik, talán a legérdekesebb kérdés, hogy és szerintem te is erre céloztál, hogy kinek szól ez a levél?
[00:56:48]Orbán Viktornak szól a levél, mert hogy ugye itt arról van szó, hogy ki a pénz.
[00:56:53]Igen.
[00:56:55]Mert hogy kinek a nevén van, ez egy dolog, de ki a pénz?
[00:56:59]Kinek kell ezt a pénzt visszaadni, vagy kinek kell gondoskodni arról, hogy egy szélesebb értelemben vett, most definiálják magukat akárhogy jobboldali, konzervatív, nemzeti, én nem tudom micsodának hívják önmagukat, de mondjuk Fidesz közeli média fönnmaradjon.
[00:57:18]Ez kinek a pénze?
[00:57:18]És ez a pénz kit, hogy szolgáljon?
[00:57:21]Tehát én kizárásos alapon tudom csak mondani Orbán Viktort, aki hát a strómanjaihoz, tehát azért most ne ugye ne ne vitassuk meg, hogy Mészáros Lőrinc maga gyűjtötte-e a pénzét, tehát a strómanjaihoz kihelyezte a pénzét, vagy ha nem is effektíva a saját pénze, de hát ő hozott létre egy struktúrát, amiben a pénz áram.
[00:57:41]Tehát a nyílt levél azért is egy érdekes műfaj, mert ezek szerint ők úgy gondolják, hogy itt tulajdonképpen ez egyfajta politikai nyomásgyakorlás Orbán Viktorra, de közben meg hát, hogy is mondjam, szerintem nem így csinálnak balota forradalmat, de de ezt csak az én történis mondatják után velem így van, és pláne nem egy ilyen kongresszus után.
[00:58:05]És tényleg egy ilyen vidámító megjegyzés, hogy hát lehet, hogy ilyenkor lenne szükségük egy Simicska Lajosra, aki aki képes volt a a pénzt, hogy mondjam, stratégiai módon fölhasználni és egészen egészen más módon gyűjteni és forgatni.
[00:58:23]És hát, hogy lehet, hogy akinek most kifogása van mindezzel kapcsolatosan.
[00:58:29]Én igazából semmiképpen nem szeretném Simicska Lajos szenté alatni.
[00:58:33]Ezt nagyon nagyon nagyon világosan szeretném leszögezni, de mondjuk azért ő egy ő egy stratégiában gondolkodott, és akinek baja volt ezzel a mármint, hogy a stratégia hiányában, annak talán 11 évvel ezelőtt kellett volna szólni, hogy nem nem kell beszántani Simicskának a helyét, vagy nem szabad létrehozni egy ennyire a társul rakodói rendszert fölváltó ennyire egyszemélyi szisztémát, mert akkor annak az a következménye, hogy senkinek semmilyen forrásra nincsen rálátása.
[00:59:02]És nyilván az a kérdés is fölmerül, hogyha nem fordítódik a kilapátolt pénz arra, hogy a Fidesz közeli médiát működtessék, fenntartsák, akkor tulajdonképpen mi lehet mondjuk az orbáni stratégia?
[00:59:18]Igen.
[00:59:18]Az, hogy elviszik a pénzt, hogy hogy egy meghatározott, viszonylag szűk elit réteg egyszerűen fönntartsa a saját életívóját, amit megszokott.
[00:59:30]ami egyébként egy nagyon súlyos szembe fordulás lenne azzal a korábbi toposszal, hogy a hogy a Fideszben ügyesen lopnak és mindig visszaforgatják a pénzt.
[00:59:41]Vagy pedig arról van szó, hogy ez egy ilyen káderszelekció most megint.
[00:59:46]És és a főnök, aki csalódott a beosztjaiban, mert a tábornakok elvesztették a háborút, most újra rajzolja a saját köreit, és majd ad pénzt annak, akinek ő úgy gondolja, hogy hogy érdemes adni, vagy akiről azt gondolja, hogy megérdemli.
[01:00:03]Amúgy ha már említetted, hogy mi történt 11 évvel ezelőtt, 11 évvel ezelőtt más dolog is történt, ugyanis ekkor én nappal utaltam.
[01:00:10]Igen, én arra utalok, hogy nem sokkal később egyébként Géforodor Gábor felvilágosította a tábort, hogy a polgári Magyarország az egy politikai termék, tehát hogy 11 éve ezt ezt már így lehetett tudni.
[01:00:29]Szóval tényleg valahogy fiktívnak tűnik, ahogy te fogalmaztál valamihez visszatérni, amiről már azért szó szóltak, hogy így nincs, és nem is volt.
[01:00:39]Ami még szerintem érdekes, és elég sokszor használtam szerintem az ellentmondás szót ebben az adásban, de szerintem az egész egész Navracsicsi Ferenc orsolyai állásfoglalásban önmagában is hordoz ez a gondolat azokon kívül, amiket te mondtál még egy ilyen furcsa csavar, tehát hogy hogyha vissza, hogyha mégis létezik ez a ez a polgári világ, ha tényleg valami tisztasághoz vissza kell térni, ami elromlott és és erre próbáljunk kísérletet tenni, akkor nem, hogyha ők most azt kérik, hogy továbbra is tőkések pénzeljék a médiát, továbbra is elodázzák azt a feladatot, hogy rászoktassák a konzervatív médiumokat arra, hogy az olvasóik bizalmából épüljenek és hogy arra arra hagyatkozzanak, és azt próbálják megszerezni.
[01:01:32]Szóval, hogy olyan, mintogyha végülis az, amit akarnak, nem megoldaná, hanem tovább mélyítené azt a válságot.
[01:01:41]Hát ez egyetértek.
[01:01:41]Ráadásul van itt egy szerintem nagyon mély meg nem értése annak, ami történt.
[01:01:46]Tehát ha van polgári világ és van a polgári Fidesznek utót pártja, akkor az a Tisza, vagy legalábbis a Tisza egy része biztos, hogy ebből az eszményképből jön.
[01:01:58]Szerintem akár a miniszterelnökkel az élen.
[01:02:00]Tehát az a polgári világ, amiről a Navracsi Tibor vagy Ferenc Orsoliya azt gondolja, hogy a Fidesz sajátja és oda vissza kell térni, az a polgári világ, mert régen nincsen a Fidesznél.
[01:02:09]úgy kergették el őket voltaképpen.
[01:02:11]És akinek ez fontos, vagy aki hasonló keretekben gondolkozik, hasonló fogalmak szerint, az én azt gondolom, hogy az az hát nem réges régen, de mondjuk két év volt a a Tisza támogatója, egy jó pár hónapja a a Tiszának a a szavazója és és sokkal inkább a a Tisza az, amelyik megpróbálja egyébként akár ennek a konkrét kifejezésnek is a a transzparensa alatt ezt a széles választói koalíciót összetartani.
[01:02:41]Szóval ennek én szerintem Narvas és Tibor és Ferenc Orsolja bottal ütheti a nyomát.
[01:02:48]Hát a következő hetekben fogjuk azért még követni azt, hogy mit tesz a kormány, meg milyen javaslatok kerülnek megvitatásra.
[01:02:57]És természetesen arról is fogunk szerintem beszélni, hogy akkor most mik a fejleményei ennek a létező vagy nem létező polgári világnak.
[01:03:07]Köszönöm Zoli a beszélgetést.
[01:03:08]Köszönöm szépen és köszönöm nektek is a figyelmet.
[01:03:11]Találkozunk jövő héten.
[01:03:11]Sziasztok!