Partizán 1:24:20

Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26

interjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Az iráni háború sarkaiból forgatta ki a világpolitikát | Birodalom #26
tl;dr
  • A legnagyobb fegyveres konfliktus az iráni háború; radikálisan átrendezi a világpolitikát, a Hormuzi-szorostól a távol-keleti amerikai pivot végéig.
  • Irán kipróbált egy új nyomásgyakorlási fegyvert a Hormuzi-szoros zsarolásával, ami hosszú távon befolyásolhatja a globális olajkereskedelmet.
  • A precíziós csapásmérés demokratizálódik, közepes hatalmak is képesek drónokkal és rakétákkal befolyásolni a politikát.
  • Új regionális katonai szövetségek formálódnak: Szaúd-Arábia, Pakisztán, Törökország, miközben az EAE Izraellel működik együtt.
  • A legfontosabb nem fegyveres konfliktusok: az EU-Kína átfogó gazdasági összecsapása és Trump toxikus ölelése az európai radikális jobboldal számára.
  • Trend a politika gyors rajzássá válása és a stabil társadalmi koalíciók hiánya; trendforduló a háború és az autoriter önállósodás normalizálódása.
  • Két alulreprezentált válság: az AI-modellek kiberbiztonsági robbanása és a humanitárius katasztrófa felé haladó Kuba.
  • „Ez az ember, akinek a politikai nézetéből egy dolog az, ami stabil, ez az ilyen nagyon erős gazdasági libertarianizmus [...] de hogy minden egyéb az valójában egy ilyen patika mérlegen hozzáadott, és nem autentikus valami” – Pap Szilárd a kolumbiai elnökről.

  • A „visszatérés Európába” narratíva lufi, mert Magyarország sosem volt kint; Putyinnak is el kell játszania a demokratikus választás látszatát.
  • A hiperpolitika korában magas a választási részvétel, de alacsony az intézményesülés, ami a következő évek legizgalmasabb kérdése.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezetés: a Birodalom utolsó adása

  • A Partizán külpolitikai elemző műsorának, a Birodalomnak a 26., egyben záró epizódja egy élő közönség előtti felvétel a Jurányi Közösségi Házból.
  • A műsorvezetők, Pap Szilárd és Feledi Botond, a 2025 áprilisában indult sorozat lezárásaként a legfontosabb eseményeket, trendeket és szereplőket tekintik át kategóriánként.
  • A beszélgetés célja nem a napi hírek magyarázata, hanem háttérelemzés, trendek és mintázatok azonosítása volt, és a visszajelzések alapján a világpolitika sok előrejelzésüket igazolta.
  • Az adás formátuma: különböző kategóriákban („leg-leg”) előre nem egyeztetett választások megvitatása.

1. A legnagyobb fegyveres konfliktus: Az iráni háború és globális következményei

  • Mindkét beszélgetőpartner egyetértett abban, hogy az elmúlt fél év legmeghatározóbb fegyveres konfliktusa az iráni konfliktus volt.

Radikális világpolitikai átrendeződés

  • Pap Szilárd szerint a konfliktus nemcsak regionálisan, hanem globálisan is radikálisan átrendezi a világpolitikát. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok korábbi háborús vereségei (Vietnam, Afganisztán) nem jártak ilyen mély strukturális átalakulással.
  • A konfliktus a 2020-as évek egyik legfontosabb eseménye, amely négy-öt pontban is átrendezi a status quót.

A Hormuzi-szoros és a zsarolás új eszköze

  • Irán a Hormuzi-szoros fenyegetésével vagy zsarolásával egy olyan nyomásgyakorlási fegyvert próbált ki, amellyel hosszú időre befolyásolhatja a globális olajkereskedelmet és a világpolitikát.
  • „Irán egy olyan fegyvert, nyomásgyakorlási fegyvert próbált ki, ami amivel hosszú időre be tudja folyásolni azt, hogy a kények a kedve szerint alakuljanak a dolgok.”

A precíziós csapásmérés demokratizálódása

  • A távolsági csapásmérés képessége horizontálissá válik: nem csak a szuperhatalmak, hanem közepes és kisebb szereplők (Irán, a jemeni húszik) is képesek drónokkal és rakétákkal befolyásolni a politikát, ami kikezdi a hagyományos erőprojekciót.

Amerikai bázisok: erőprojekcióból kitettség

  • A világszerte kiépített amerikai bázisok, amelyek az erőprojekció eszközei voltak, most kitettséggé váltak. A Perzsa-öböl térségében lévő bázisok nagy része ma inkább sebezhetőségként jelenik meg, ezért a csapásmérést gyakran távolabbról kell végrehajtani.

Szövetségesi átrendeződés a Közel-Keleten

  • A konfliktus hatására az Egyesült Államok szövetségesei belátták, hogy nem támaszkodhatnak teljes mértékben a Carter-doktrínára (az olaj szabad áramlásának biztosítása).
  • Új regionális katonai szövetségek formálódnak: Szaúd-Arábia, Pakisztán, Törökország (és várhatóan Egyiptom) egy iszlám katonai szövetséget kezd létrehozni. Szaúd-Arábia és Pakisztán már kölcsönös védelmi szerződést is kötött.
  • Ezzel párhuzamosan az Egyesült Arab Emírségek, a régió másik legnagyobb katonai hatalma, Izraellel mozog közösen, és Afrika szarvában is együttműködnek.

Távol-keleti következmények: a pivot vége?

  • A konfliktus miatt az Egyesült Államok rengeteg védelmi rendszert (Patriot rakétákat, repülőgép-hordozókat) vont ki a Távol-Keletről, ami gyakorlatilag felszámolta a korábbi „pivot to Asia” stratégiát.

Katonai eszközök korlátai

  • Feledi Botond kiemelte, hogy a konfliktus bebizonyította: nem minden érhető el katonai eszköztárral. A Trump-adminisztráció hibás eszkalációját a Clausewitz-i elv („a háború a politika folytatása más eszközökkel”) téves értelmezéseként írta le.
  • A balisztikus rakéták számolgatása félrevezető – kiderült, hogy a rövid hatótávolságú rakéták és a drónok megszámolhatatlanok, és ez a fegyveres konfliktusok kimenetelének megjóslását teljesen félreviszi.
  • A rendszerváltási kísérletek (Venezuelában, Iránban, Ukrajnában) rendre kudarcot vallottak – sem légi úton, sem szárazföldön nem sikerült.

2. A legfontosabb nem fegyveres konfliktusok

Az Európai Unió és Kína gazdasági konfliktusa (Feledi Botond választása)

  • Brüsszeli szemszögből a legizgalmasabb nem fegyveres konfliktus az EU-Kína viszony, amely számos fronton kiterjedt.
  • Míg korábban szektorális silókban zajlott (autóvámok, orvosi eszközök), most az európai vezetők egy átfogó megoldásra törekszenek. Többé nem lehet részterületeken kiegyezni, miközben máshol szankcionálnak.
  • Az Európai Bizottság lemondta pekingi látogatását, jelezve elégedetlenségét, és új jogszabályok készülnek, amelyek már teljes iparági támogatáspolitikák ellensúlyozására is alkalmasak.
  • Magyar Péter első EU-csúcsa részben erről szólt: zárt szobákban elkezdték feltárni, hogy melyik tagállamnak mi lesz a sérelme.
  • Spanyolország (Pedro Sánchez vezetésével) és Németország azok az országok, ahol mindig kérdés, hogy rövid távú gazdasági érdekeik ellenében mennyire hajlandók beleállni a közös fellépésbe.
  • Kitérő: Pap Szilárd megemlítette, hogy egy interjút készít Cornel Bannal (Koppenhágában élő román politikai közgazdász), aki pontosan ezt a kínai-EU kereskedelmi és gazdasági versengést kutatja.

Trump és az európai radikális jobboldal szakadéka (Pap Szilárd választása)

  • Pap Szilárd a nem fegyveres konfliktusok között Trump és az európai radikális jobboldali erők közötti szélesedő szakadékot emelte ki.
  • Tavaly decemberben az USA nemzetbiztonsági stratégiája még a szuverenista, bevándorlásellenes erők támogatását ígérte Európában. Ehhez képest Trumpnak „toxikus ölelése” van: európai szövetségesei számára választási szempontból egyre problematikusabb a túl szoros viszony.
  • A G7-csúcson Meloni és Trump között diplomáciailag értelmezhetetlen szóváltás volt.
  • Jordan Bardella (Nemzeti Tömörülés) és az AfD is próbálkozik, de sokat tanultak abból, hogy Orbán Viktor mozgásterét a Trumphoz fűzött szoros viszony a kampányban mennyire beszűkítette.
  • Musk és Trump az Egyesült Királyságban már nem is annyira a Reform UK-t, hanem még szélsőségesebb erőket (pl. Tommy Robinson) támogatnak.
  • Ellenpont: Dél-Amerikában mintha éppen ez a stratégia működne: ott a saját emberek protezsálása a hatalomba sikeresebbnek tűnik.

Az európai-amerikai viszony mélyülése

  • Feledi Botond megerősítette, hogy az AfD különböző sejtjeit a State Departmentben is fogadják, ami nagyon komoly, többrétű kapcsolatépítést jelez.
  • Bardella ügyesen építi le magát Le Penről, és a következő hetekben dől el, hogy Le Pen indulhat-e egyáltalán a választáson.
  • A német tartományi választások ősszel tesztelik majd az AfD tartományra szabott mondandóját. Meloni esete hatékonynak tűnik, Musk támogatásának hatása viszont egyelőre kisebb a valóságban, mint a láthatósága.

Technológiai szuverenitás vs. Pax Silica

  • Az Európai Unió épp most csatlakozott a Pax Silica kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a baráti országokon belül maradjon a chip-ellátási lánc. Az amerikai külügyminisztérium szerint ez a technológiai szuverenitás ellenében hat, és a párhuzamos struktúrák kiépítését akadályozza meg.
  • Pap Szilárd rámutatott az ellentmondásra: az EU technológiai szuverenitási törekvése éppen az, hogy ne függjön az Egyesült Államoktól (amely bármikor lekapcsolhat hozzáféréseket), ugyanakkor belép a Pax Silicába.
  • Az amerikai termékek politikai palettához kötődése (AI, Palantir, Tesla) tovább nehezíti a kapcsolatot, és az amerikai turisták száma is csökken Európában.

3. Trendek és trendfordulók az elmúlt fél évben

Trend: A gyors rajzás és a politikai volatilitás kora (Pap Szilárd)

  • Pap Szilárd régóta kattanása, hogy a kortárs demokratikus politikában a hagyományos társadalmi struktúrák (szakszervezetek, pártok) szétomlottak. A politika gyors rajzássá vált: a választók ide-oda ingáznak, mindig a hivatalban lévő ellen, és nagyon szűk többségekkel, ciklusokon át nem ívelő döntések születnek.
  • Példák: Kolumbiában az egyik jelölt kevesebb mint fél százalékponttal nyert, Peruban Keiko Fujimori esete hasonló, az Egyesült Királyságban Keir Starmer másfél év alatt omlott össze.
  • Ez a tendencia azért problematikus, mert a hosszú távú tervezéshez, stratégiai döntésekhez, modernizációs modellekhez szükséges stabilitás hiányzik.
  • Európában is állandó a szenvedés a koalíciók összerakásával: Ausztriában a harmadik-negyedik-ötödik pártból kell koalíciót formálni, Romániában hasonló a helyzet.
  • Eltérő modellek: A brit (winner takes all) és a kontinentális modell (koalíciós kormányzás) összehasonlítása: a koalíciós kormányzások lejjebb csavarják a paternalista elvárásokat, míg a többségi kormányoknál a válságban ideálisra fokozódnak az elvárások. Belgiumban senki nem vár a politikától megváltást, Magyarországon viszont a nagy felhatalmazás mellett a megfejtést várják.
  • Pap Szilárd hangsúlyozta: nem a választási rendszer a fő probléma (az arányos rendszer fragmentál, a többségi stabilizál), hanem a választókon belüli társadalmi koalíciók stabilitása. A mai holland társadalom radikálisan más, mint 50 évvel ezelőtt, még ha a választási rendszer hasonló kimeneteket is dob.

Trendforduló: A normalizálódás gyorsulása (Feledi Botond)

  • Feledi Botond a trendfordulót abban látja, hogy 2026 nyarára milyen dolgokat kezdünk el normálisnak elfogadni.
  • A háború valóságát (a szomszédban zajló teljes invázió, Irán, Venezuela) már teljesen normálisnak fogadjuk el.
  • Az autoriterek önállósodása: Erdoğan bezárta a fél ellenzéket, fő kihívóját a diplomája visszavonásával formailag kizárták az elnökválasztásból. Szerbiában hasonló folyamatok zajlanak.
  • Nincs beleszólás: az amerikai emberi jogi jelentés mint műfaj megszűnt, a szólásszabadság hiányáról szóló bejelentések tartalma megváltozott.
  • A regionális hatalmak feltámadnak, és a konfliktus, a háború gond nélkül visszatért az eszköztárba. A fiatalok, akik ebbe szocializálódnak, ezzel a világképpel nőnek fel.

4. A csendes gyilkosok: Alulreprezentált válságok

A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági kockázatai (Feledi Botond)

  • A MITOS és a FEBT nem engedték ki a modelleket, de 6-8 hónapon belül más open modellek (Kínából is) el fogják érni ugyanezt a szintet.
  • A Five Eyes (az öt angolszász hírszerző közösség) életében először adott ki közös nyilatkozatot, ami rendkívüli figyelmeztetés.
  • A veszély hasonló ahhoz, mint amikor Edward Snowden kiszivárogtatta az amerikai kiber eszköztárat a Darknetre – az radikálisan megváltoztatta, hogy mit tudtak elérni a maffiahálózatoktól a szembenálló országokig.
  • A következő 6-12 hónapban hasonló lépés történhet a MITOS utáni modellekkel, ami alapjaiban változtathatja meg az online csatadinamikát. Az ember digitális identitását a legváltozatosabb frontokon fogja támadni.
  • „Ez a bizonyos Five Eyes [...] életében először adott ki közös nyilatkozatot. Tehát amikor ők odajutnak, ugye a legsötétebb kamrából előjön a kém, és azt mondja, hogy itt gond van, az az szerintem megint egy fokmérő.”

Kuba: a nem-válság, amiről nem beszélünk (Pap Szilárd)

  • Kuba helyzete rávilágít arra, hogyan függ össze minden mindennel: az 1959 óta az Egyesült Államok oldalában lévő tüske gazdasági embargó alatt van, de kereskedhetett más országokkal, például Venezuelával, ahonnan olajszükségletének 90%-át szerezte be.
  • A venezuelai rezsimváltás-kormányváltás után az Egyesült Államok aktív energiablokádot vont Kuba köré, és Mexikót is rávették, hogy ne szállítson olajat.
  • Havannában a napok kétharmadában nincs áram, 24 órából 15-ben áramszünet van, a műtéteket el kell halasztani, és a mezőgazdasági gépekhez sincs benzin vagy gázolaj – humanitárius katasztrófa fenyeget.
  • A háttérben Rubio (amerikai külügyminiszter) Raúl Castro unokájával tárgyal egy venezuelai típusú átmenetről, miközben a kubai kormány Vietnamtól szeretne tanulni (piaci kommunizmus).
  • Az iráni vereség után az Egyesült Államoknak szüksége lenne egy győzelemre, ezért Kuba rezsimstabilitása megkérdőjelezhető.

5. Az elmúlt fél év legnagyobb meglepetései

A piacok irracionális optimizmusa (Feledi Botond)

  • Feledi Botondot az lepte meg leginkább, hogy a piac semmilyen szinten nem regisztrálja a globális válságokat. A részvényárak jól vannak, a Wall Street túllép a konfliktusokon.
  • Az iráni konfliktus kezdetén volt némi hezitálás, de Trump simán elhúzhatta – ha kellett, naponta újraindították az olajszállítást.
  • A piacok irracionális viselkedése Trump típusú döntéshozóinak lelkesedését táplálja: amikor a piac már nagyon szorít, akkor visszakoznak kicsit, de ez önmegerősítő körként gyorsítja a becsúszást a konfliktusokba.
  • A gazdaság néhány nap, maximum egy-két hét alatt túllép a válságokon anélkül, hogy azok megoldódnának – sem Gáza, sem más konfliktus nincs megoldva.

Az olajár viszonylagos stabilitása (Pap Szilárd)

  • Pap Szilárd hasonló meglepetést fogalmazott meg az olajár kapcsán: február-márciusban 150-200 dolláros hordónkénti árat jósoltak a korábbi 60-70 dollár után, de végül a Brent olaj ára a 120 dollárt sem érte el.
  • Ez részben a stratégiai tartalékok felszabadításának köszönhető: az Egyesült Államok masszívan dobott ki olajat a világpiacra, Kína pedig napi 12 millió hordós importját 9 millió alá csökkentette (napi 3 millió hordóval kevesebb).
  • Ezek a stratégiai tartalékok a 80-as évek neoliberális piacfundamentalistái szerint felesleges állami beavatkozások voltak. Most kiderült, hogy igenis van értelmük, és más alapvető termékekre (ritkaföldfémek, élelmiszerek, kritikus nyersanyagok) is kiterjeszthetők.
  • Az EU már dolgozik ezen a kritikus nyersanyagoknál (30-40 anyagot tartanak nyilván), de a megvalósítás lassú.

6. Az elmúlt félév legnagyobb enigmái

Érthetetlen politikai döntések és társadalmi kitartás (Feledi Botond)

  • Zelenszkij és Lengyelország: Az ukrán hadsereg második világháborús asszociációkat felidéző csapatelnevezéssel lépett a lengyelek tyúkszemére, annak ellenére, hogy Lengyelországon keresztül kapja a legtöbb támogatást. Bár belpolitikailag mind a lengyel elnöknek, mind Zelenszkij egyes embereinek jól jöhetett, nagy nemzetközi botrány lett belőle.
  • A szerb tüntetők kitartása: Szerbiában az újvidéki vasútállomás tragédiája után a hatalom mindent bevet (hangágyú, vízágyú, a vasút leállítása), de a tüntetők kitartása továbbra is töretlen. Az enigma az, hogy mi tartja fent ezt a lendületet egy ennyire elnyomó környezetben.
  • Románia: Az előrehozott választást követelők tudják, hogy a szélsőséges jelölt megnyerné, ezért a koalíció inkább együtt marad, senki nem akar választást.
  • Az iráni tárgyalások: Witkoff és csapata üzleti szemlélettel próbálta megérteni a teokratikus, Amerika-ellenes iráni rezsim döntéshozatalát, ami alapvető hibákat eredményezett.

Az AI gazdasági hasznának rejtélye (Pap Szilárd)

  • Pap Szilárd számára továbbra is enigma, hogy a mesterséges intelligenciának miben fog kimerülni a gazdasági haszna.
  • Tavaly a nagy globális cégek (Meta, JP Morgan, Salesforce) „token maxing” néven versenyt csináltak az AI-használatból, bónuszokkal és ranglistákkal ösztönözték az alkalmazottakat.
  • Mostanra ez átfordult: a cégek elkezdték korlátozni a használatot, mert istentelen pénzbe kerül. A JP Morgan egyik vezetője nyilatkozta, hogy egyes alkalmazottak a havi fizetésüknél több pénzt használnak el tokenekre.
  • Az AI nem hoz gazdasági hasznot, csak kiadást, és kérdés, hogy a befektetések mikor térülnek meg. Ez különösen fontos lesz, mert a SpaceX, az OpenAI és az Anthropic is tőzsdére megy, ami a világtörténelem legnagyobb tőzsdei kilépéseit jelenti.
  • Lábjegyzetek:
    • Az USA-ban a Citizens United óta (2010) bármennyi pénzt bele lehet tenni a választási kampányba. Az AI-cégek vagyonosodása így közvetlenül visszahat az amerikai politikába.
    • A valódi AI-használat (ukrán drónok célravezetése, izraeli gázai célpontmeghatározás) és az irodai pötögtetés között óriási különbség van.
    • Egy érdekes fejlemény: Putyin megijedt a saját ingatlanjait védő kameráktól, amikor rájött, hogy Teheránban a Moszaddal együtt az amerikaiak a helyi kamerarendszert használták célpontmeghatározásra. Az autoriter megfigyelőrendszerek visszafordíthatók.

7. A legérdekesebb ember az elmúlt fél évben

Abelardo de la Espriella, Kolumbia új elnöke (Pap Szilárd)

  • Pap Szilárd a legérdekesebb embernek a kolumbiai elnököt, Abelardo de la Espriellát tartja, aki egy laboratóriumban összerakott Trump-követő szélsőjobbos politikus benyomását kelti.
  • Másolja Nayib Bukele salvadori elnök külsőségeit, hogy ezzel is jelezze: hasonló politikát akar (megabörtönök a drogkereskedő bandáknak), miközben múltjában ezeknek a bandáknak az embereit védte ügyvédként.
  • Politikai nézetei közül egyetlen stabil elem van: a radikális gazdasági libertarianizmus (Javier Milei argentin elnök követője). Minden más (abortuszellenesség, melegházasság-ellenesség, vallásosság) patikamérlegen lett hozzáadva, és nem tűnik autentikusnak:
    • Három éve még ateistának mondta magát, most mélyen vallásos; négy éve az abortuszpárti volt.
    • Nacionalista, de van amerikai és olasz állampolgársága is, Miamiban és Dél-Olaszországban is vannak birtokai – valójában nagy világpolgár.
  • Az 1950-es évek óta valószínűleg nem volt kolumbiai elnök, aki ne azt csinálta volna, amit az Egyesült Államok mond neki.
  • Dél-Amerikában most egy újabb radikális jobbos hullám van: Chilében, Peruban, Bolíviában, Kolumbiában is ilyen erők nyertek. Pap Szilárd szerint ez a hullám pár év múlva vissza fog billenni a baloldal irányába.
  • „Ez az ember, akinek a politikai nézetéből egy dolog az, ami stabil, ez az ilyen nagyon erős gazdasági libertarianizmus [...] de hogy minden egyéb az valójában egy ilyen patika mérlegen hozzáadott, és nem autentikus valami”

Az előremenekülő autokrata (Feledi Botond)

  • Feledi Botond a legérdekesebb ember kategóriában az „előremenekülő autokrata” típust hozta, akinek Törökországban Erdoğan a mintapéldája.
  • Az orbáni bukás után vita indult arról, hogy az autokraták mit tanulnak belőle. Az idealista remény (hogy moderálják magukat) nem igazolódott; valószínűbb, hogy azt tanulják meg: nem lehet csak kicsit csavarni a rendszert, nagyon kell csavarni.
  • A régióban ez a kérdés releváns Belgrád és Fico miatt is, bár Fico koalíciós kényszerei korlátozhatják a sebességváltást.
  • Az autokrata mikrokörnyezete (a választási rendszer, a koalíciós helyzet) meghatározza, hogyan tud előremenekülni.

8. A legnagyobb lufi

„Magyarország visszatérése Európába” (Pap Szilárd)

  • Pap Szilárd számára a legnagyobb lufi a magyar választások utáni „visszatérés Európába” narratíva, amelyet erőteljesen antipatikus keretezésnek tart.
  • Szerinte Magyarország eddig sem Óceániában volt, és a visszatérés-diskurzus öngyarmatosító, befekvős üzenetet hordoz.
  • Nincs olyan, hogy „a többiek mit csinálnak” – minden tagállamnak saját érdekei vannak. Magyar Péter kormánya már most láthatóan meghúz vörös fonalakat, és nem olyan, mint a román kormány, amelynek sosincs önálló gondolata az EU-ban.
  • Paradox módon Orbán Viktor, bármennyire is vitatható volt, azzal, hogy vitákat generált az EU keretén belül, valójában erősítette az EU-t mint fórumot. Magyarország európaibb, EU-sabb lett azáltal, hogy „mi voltunk a vita partner folyamatosan”.
  • A fekete-fehér politikai kommunikáció („mostantól minden jó lesz”) az elemzők kenyerét öli meg.
  • Feledi Botond megerősítette: Magyar Péter jelezte, hogy a meglévő EU-s diplomatákkal viszi tovább az európai diplomáciát, ami a magyar nemzeti érdek képviseletének kontinuitását vetíti előre.

Az orosz választás (Feledi Botond)

  • Feledi Botond a legnagyobb lufinak az oroszországi választást tartja (szeptemberben), amely egy teljes invázió ötödik évében is a demokratikus maszkilovka jegyében zajlik.
  • Ez paradox módon a demokrácia erejét mutatja: még Putyinnak is el kell játszania a demokratikus legitimáció látszatát.
  • A korábbi csökkenő részvételi arányok miatt most háromnapos lesz a választás, munkanapba tolva, hogy a munkáltatók elcipelhessék az embereket szavazni munkaidőben.
  • Érdekes feladvány, hogy a demokrácia mint modell még a legkeményebb autokratákra is hatást gyakorol.

9. Amit eltaláltunk és amiben tévedtünk a Birodalomban

Amiben igazuk volt

  • Pap Szilárd: A tavaly őszi latin-amerikai adásukra szinte senki nem volt kíváncsi, de három hónappal előre jelezték a venezuelai fejleményeket, amikor még csak „drogkereskedők” csónakjait bombázták (amit azóta sem bizonyított senki). A tech-témákban is sok előrejelzésük igazolódott.
  • „Konkrétan három hónappal előre így kávé, amikor még csak ezek a kis csónakok lebombázása volt, amiről azt mondták, hogy drogkereskedők, miközben azóta se bizonyította senki”

Potenciális tévedések

  • Pap Szilárd: Lehetséges, hogy túlságosan kiegyezős, megegyezéspárti Kína kapcsán – azt gondolja, hogy Európa és Kína találhat egy modus vivendit, de lehet, hogy ez nagy tévedés.
  • Feledi Botond: Azt gondolta, hogy április 12-e kapcsán (az orosz dezinformációs térben) Oroszország többet tesz a rezsim megmentése érdekében, mint három ember ideküldése a nagykövetségre segíteni. Ez nem következett be, ami figyelmeztető jel minden hasonló elemzésre: nem kell a medvét a falra festeni, nem álltak ki, vagy nem tudtak kiállni.

10. Zárógondolatok: A hiperpolitika kora

  • A beszélgetés végén Pap Szilárd a belga Anton Jäger fogalmát, a „hiperpolitika korát” idézte, amelyben magas a tömegrészvétel, de alacsony a politikai intézményesülés.
  • Ez szemben áll a második világháború utáni modellel (magas részvétel, magas intézményesülés: erős pártok, mozgalmak, szakszervezetek) és a neoliberális apátia korával (alacsony részvétel, alacsony intézményesülés).
  • 2026-ban egy olyan fázisba léptünk, ahol a választási részvétel megugrott (rekordok dőltek Kolumbiában, Peruban), de a pártok, szakszervezetek, egyéb közvetítő intézmények továbbra is gyengék.
  • Hogy ez a modell mit eredményez, az a következő évek egyik legizgalmasabb kérdése.
  • A sorozatot a műsorvezetők azzal a reménnyel zárják, hogy az adásaik pár év múlva is érvényesek maradnak, és a világpolitika törvényeit aktuális példákon sikerült feltárniuk.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Már rájol arra” – A leirat utolsó előtti sorában található töredék, amelynek jelentése a kontextusból nem rekonstruálható, valószínűleg egy félbemaradt vagy félreismert mondat.
Teljes átirat megjelenítése

[00:04:24]Sziasztok!

[00:04:24]Ez itt a birodalom, a Partizán külpolitikai elemző műsora.

[00:04:26]Pap Szilárdal és Feledi Botonddal sok szeretettel köszöntünk titeket ebben a mai a jurányi közösségi házból történő élő közönség előtti felvételen, amely különleges alkalom számunkra, hiszen a 2025.

[00:04:41]áprilisában útjára indult birodalomsorozatunk 26.

[00:04:43]záró részét látjátok, tehát ezzel majd ezt a Birodalom podcast és Videós podcast sorozatot be fogjuk csukni.

[00:04:51]A célunk az volt 2025 áprilisában, hogy egy olyan háttér és háttérelemző műsort hozzunk létre, ami nem csak a külpolitikai napi híreket próbálja megmagyarázni, hanem egy picit mögéjük tud nézni, és még inkább trendeket, mintázatokat tud azonosítani.

[00:05:09]Úgyhogy a szándékunk végez volt.

[00:05:11]Ha már a magunk megértésére úgyis rengeteg hasonló ilyen cikket olvastunk papszilárdal, gondoltuk, hogy ezt megosztjuk a nagyközönséggel is.

[00:05:17]Nagyon köszönjük a visszajelzések alapján azt, hogy volt erre érdeklődés.

[00:05:21]És azt gondolom, hogy a világpolitika is sokszor igazolta azokat a dolgokat, amiket már megpróbáltunk kisebb trendekből előrejelezni.

[00:05:29]Mondanám, hogy sajnos sok mindent eltaláltunk, legyen szó az ideológiák térnél, vagy más amerikai trendekről vagy a háborúk sorsáról.

[00:05:37]Úgyhogy ezt az adást most annak szenteljük, hogy a leg leg verziókat, ahogy azt karácsonykor is csináltuk, átbeszéljük és különböző kategóriákban fogjuk egymást kérdezgetni Szilárdal, hogy kinek milyen legjai vannak.

[00:05:52]Ezt nem beszéltük meg előre, tehát jobb esetben meg fogunk lepődni egymás választásain.

[00:05:56]Úgyhogy kezdjük is el az adást.

[00:05:59]Szia Szilárd!

[00:06:02]Sziasztok!

[00:06:03]És köszöntjük a közönséget is.

[00:06:03]Örülünk, hogy itt vagytok velünk.

[00:06:06]A leglegg kategóriában muszáj a kézenfekvővel indulni.

[00:06:09]Ez pedig a fegyveres konfliktus.

[00:06:11]Tehát konfliktusokat majd megnézzük, nem fegyveres verzióban is, de nézzük meg a fegyveres verziót.

[00:06:16]Szerintem ez az, ahol nem fogunk összeveszni, mert azért ha most az elmúlt fél évet nézzük, akkor nehéz nagyon másfelé néz másfelé tekinteni.

[00:06:25]De ádobom a labdát, hogy te csap meg, hogy azt fogom mondani, hogy az iráni konfliktust gondolom a 2026 első félévének leg legnagyobb fegyveres konfliktusának.

[00:06:39]És hát azért gondolom, mertogy ugye most úgy tűnik, hogy lehet, hogy lezárul, de hogy azért gondolom a legnagyobb fegyveres konfliktusnak, mertogy hogy tényleg ilyen radikálisan rendez át világpolitikai dolgokat akár a közelkeleten, akár akár tágabban.

[00:06:55]És hogy ugye volt is erről nem tudom beszélgetés, hogy hogy az Egyesült Államok már sokszor veszített el háborút Vietnamtól akármiig, de hogy hogy valójában Afganisztánig, de hogy valójában max ezek ilyen kis vágások voltak, de hogy valójában nem jelentett olyanfjta nagy átalakulást, mint most.

[00:07:12]És így gyorsan így ha végiggondolom, akkor van négy-öt pont, ami miatt én azt gondolom, hogy ez nem csak most ennek a fél évnek, hanem valójában tágabban talán mindenképp azt merném mondani, hogy a 2020-as éveknek az egyik eddig legfontosabb, aztán remed nem ért véged, szóval reméljük, hogy nem nem lesz parád dolog, de hogy igen, azt gondolom, hogy hogy regionálisan nagyon átrendezi a dolgokat a közelkeleten, tehát látszik az, hogy hogy ezzel a hormuzi fenyegetés el vagy zsarolás esélyével irán egy olyan fegyvert, nyomásgyakorlási fegyvert próbált ki, ami amivel hosszú időre be tudja folyásolni azt, hogy a kények a kedve szerint alakuljanak a dolgok.

[00:07:54]Azt is láttuk, hogy ezzel az ilyen, amit én úgy hívok, hogy a az ilyen precíziós távolsági csapásmérésnek a demokratizálódása, mondjuk ez demokratizálódás ez egy rossz szó, de hogy hogy horizontálissá válik, nem csak kevés nagyon erős szereplőnek van ilyen high technology csapásmérő lehetősége, hanem akár Iránnak, de akár nála a kisebb szereplőknek is.

[00:08:19]Tehát ezt már a a a jemeni hutiknál láttuk, hogy hogy képesek drónokkal meg rakétákkal befolyásolni a politikát.

[00:08:28]És hogy ezzel gyakorlatilag az is az is látszik, hogy azok a fajta amerikai bázisok, amiket világszerte kiépítettek, ami a gyakorlatilag az erőprojekciónak az eszköze, hogy onnan akár csapásokat tud mérni, vagy fenyegetést tud, vagy védeni tudja a szövetségeseit az Egyesült Államok, azok most gyakorlatilag ilyen kitettségekké váltak.

[00:08:52]És mondjuk az, ami a az Irán körüli mondjuk az öb a Perzsa öböl országaiban vannak ilyen bázisok, azoknak egy nagyon jelentős része az most inkább ilyen kitettségként jelentkezik, nem mint mint erőprojekcióként, és sokszor távolabbról az indiai óceán, nem tudom én Csegos szigetek meg hasonló ilyen helyekről kellett, vagy amúgy ugye a földközi tengeri meg a a romániai bázisok meg szóval, hogy hogy így merülnek fel ezek a kérdések.

[00:09:18]És akkor szerintem ami tágabban van, az az, hogy a a közelkeleti szövetségesei is az Egyesült Államoknak meg az ázsiai szövetségesei, az európai szövetségesei is belátják, hogy nem támaszkodhatnak annyira erre a fajta védelemre, arra, hogy közjavakat biztosít az Egyesült Államok, akár azt, amit a Carter doktrina része, hogy biztosítja azt, hogy a az olaj szabadon tudjon folyni a ö ö kereskedelmi útvonalakon keresztül, hogy erre nem számíthat, és ezért elkezdenek másfajta másfajta a számításokat készíteni.

[00:09:48]És szerintem a közelkelten az látszik, hogy hogy Szaudarábia, Pakisztán, Törökország elkezdenek egyfajta ilyen egyfajta ilyen iszlám ö ö katonai szövetséget létrehozni.

[00:10:00]Ugye Pakisztán és Szaudarábia már és kötöttek is egy egy ilyen közös kölcsönös védelmi szerződést.

[00:10:09]Ez valószínűleg Törökország meg Egyiptom irányába is ki lesz terjesztve.

[00:10:13]Másrészt látszik, hogy a a az Egyesült Arab Emírségek, ami a másik legnagyobb ilyen a régiós legnagyobb katonai hatalom, meg egyébként a gazdasága is a legdiverzifikáltabb egyébként a régióban, az meg Izraellel mozog közösen.

[00:10:28]És a és akkor ők aztán elkezdenek, nem tudom én, a Afrika szarvában még egy csomó csomó helyen együtt mozogni.

[00:10:35]Na mindegy.

[00:10:35]Szóval ez látszik.

[00:10:36]És akkor tágabban meg az van, hogy a a az a például az ázsiai szövetségesek szintén ezt látják, hogy hogy valamit itt kezdeni kell ezekkel a dolgokkal.

[00:10:46]Főleg az, hogy mikor az irányi beavatkozás egy csomó mindent kivontak Patriot rakétáktól, repülőgép hordozó hajókonnál át egy csomó mindenvédelmi rendszert kivontak a távolkeletről és ez a pivot rész, ez most így elmúlt.

[00:11:00]Na mindegy.

[00:11:00]Szóval ezért gondolom, hogy hogy ez egy ilyen jelentős valami volt.

[00:11:06]Igen.

[00:11:06]Hát ezzel most közönségünket nem fogjuk tudni tovább csigázni, mert ebben sajnos egyetértünk.

[00:11:08]Tehát biztos, hogy ez a legmeghatározóbb konfliktus az elmúlt fél évből.

[00:11:13]A azok az asszimmetriák, amiket felemlegettél, szerintem ezt érdemes kihangosítani és aláhúzni, hogy tényleg ugye a konfliktus elején még nem tudom emlékeznek-e a nézők, hallgatók, amikor számolgattuk, hogy hány balisztikus rakétát lőtt ki Irán Izraelre, és akkor már ugye itt jöttek a reménykedések, hogy nincs is több, nem maradt.

[00:11:31]És ugye teljesen felesleges volt ez támogatni, mert kiderült, hogy eleve ugye rövid távú, rövid ható távolságú rakétákat, ami még mindig több 100 km lehet, azok is ott vannak megszámolatlanul.

[00:11:42]És ott vannak a drónok, amikben egyébként ugye az oroszok tőlük is tanultak még a háború elején, tehát hogy ez a nagyvas számolós fetisizmus, ez újra bebizonyosodott, hogy teljesen félreviszi a a fegyveres konfliktusok kimenetelének megjóslását.

[00:11:57]A másik, ami ami szerintem tanulságos volt ezzel kapcsolatban, az az a ez a Klausevic a háború a politika folytatása csak más eszközökkel, de szerintem most helyesen 2026-ban ennek a konfliktusnak a kapcsán úgy kell értenünk, hogy nem minden érhető el katonai eszköztárral.

[00:12:15]Tehát valahogy ugye a Trump típusú vezetők fejében úgy néz ki, hogy ha így nem tudtam, így nem tudtam elérni, szankciókkal nem döntöttük be az iránni rezsimet, na akkor majd a katonasággal eszkalálok.

[00:12:24]De ugye ez nem így működik.

[00:12:26]Tehát, hogy ez egy érdekérvényesítési spektrum, egy eszköztár, amivel ezt is elő tudod venni.

[00:12:29]Na de néhány dologra alkalmas, de nagyon sok mindenre nem alkalmas.

[00:12:33]Viszont visszahat az összes többi olyan területre, amire az eszköztárad egyébként még bevethető lett volna.

[00:12:40]Ühüm.

[00:12:40]És ebben látszik, hogy hogy szerintem talán a legrosszabb céltételezésű konfliktus, erre mondhatnánk, hogy a legbutább, merthogy merthogy ugye tavaly nyáron is egy tizenvalahány napos bombázással komolyabb célokat elértek, de meg volt határozva, ki tudtak jönni belőle.

[00:12:58]Tehát ez, hogy most Trump kihátrálta ebből szerintem ez egy nagyon furcsa történetté vált.

[00:13:05]És így aztán látjuk, hogy az asszimetria mennyire hatékony volt, és légiúton megint csak nem sikerült rendszerváltani.

[00:13:10]Megjegyzem, ez a rendszerváltás volt a célja Vladimir Putyinnak Ukrajnában, és még szárazföldön se sikerült.

[00:13:15]Tehát, hogy ez a bemegyünk katonákkal is, holnaptól minden jobb lesz.

[00:13:19]Saddam Hussein, Ukrajna és most akkor Irán sem tudta ezt hozni.

[00:13:25]Úgyhogy ebből a szempontból szerintem tényleg több fontos tanulságot is le tudtunk ebből szűrni, hogy hogy fog kinézni majd a konfliktus.

[00:13:37]Ha tanulnak az emberek az irániból.

[00:13:39]Lehet, hogy Trump túl sokat tanulta Venezuellából, és tényleg nagyon lelkes volt, hogy akkor lehet valamit csinálni.

[00:13:44]Megjzem, ott se történt rendszerváltás.

[00:13:46]Tehát igen, egyébként ezt akartam is mondani, hogy pont a múltkor volt a az egyik spanyol újságban az Elpisban egy ilyen helyszíni riport arról, hogy mit gondolnak az emberek a venezueli helyzetről és hogy tényleg az történik, hogy az infláció az továbbra is ilyen több 100%-os dolog a szóval, hogy tehát gazdaságilag valójában az átlag ember számára semmi előrelépés nem történt demokrácia szempontjából.

[00:14:13]A a mi pozitívum az a az, hogy szabadon engedtek valóban politikai foglyokat, de gyakorlatilag semmi más nem történt.

[00:14:18]És ami történt, az meg az meg az, hogy hát befeküdt a kormányzat jobban a wasingtoni káznak.

[00:14:27]De jó.

[00:14:27]Ja.

[00:14:27]Na de szerintem menjünk tovább.

[00:14:30]Szerintem ez még vissza fogunk térni ezekre a dolgokra, mert valójában még van íránk kapcsán is tanulság.

[00:14:37]De de hogy neked mi volt a legfontosabb?

[00:14:40]Nem fegyveres konfliktus az elmúlt fél évből.

[00:14:46]Kettőn hezitáltam és ugye mégis csak Brüsszelből jöttem, ugye te Barcelonából szoktál bejelentkezni a birodalomban, és azért most már el kell azt is mondanunk, hogy ez nem az a birodalom, hanem ez a mi régi birodalmunk.

[00:14:56]Ö tehát, hogy Brüsszelből nézve, magyarként Brüsszelből nézve az Európai Unió Kína konfliktus szerintem a legizgalmasabb, ami nem fegyveres, de létező legtöbb frontra elkezdett kiterjedni.

[00:15:13]Tehát ugye tavaly ilyenkor azokról beszélgettünk, hogy hát akkor ezt a kocsit megvámolják vagy nem, van emögött állami támogatás, nézegettük az orvosi eszközöket, meg különböző szektoriális helyszíneken zajlott, de teljesen külön.

[00:15:26]szép.

[00:15:26]Szóval silókban ez a konfliktus.

[00:15:31]És ez az, amit mostanra sikerült az európai vezetőknek összefésülni, és azt mondani, hogy tulajdonképp nem lehet az, hogy az autóknál kicsit vámolokot, nagyon vámolokot pedig kiegyezünk, hanem egy teljesen átfogó megoldással kell neki menni Pekingnek.

[00:15:44]Ugye le is mondták most a Európai Bizottság együtt tagjának látogatását, jelezve, hogy nem elégedettek a mostani történésekkel, miközben elindultak olyan jogszabály alkotások, amik viszont kifejezetten már teljes ipar iparák támogatás politikák szankcionálására lehetnek alkalmasak az Unió részéről, tehát állami támogatást tudnak konkrétan ellensúlyozni, vagy más by Chinese, by American, by Canadian egyebek, egyebeket.

[00:16:09]viszont még mindig nehéz ezeket kimondani Brüsszelben.

[00:16:12]És ugye a Magyar Péter első csúcsa az részben erről szólt, hogy ezt elővették és ugye zártszobában, de elkezdték föltállni, hogy kinek mi lesz a baja.

[00:16:23]Most ugye nálatok Pedro Sáncsi azért mindent megtesz, hogy óriási nagy lyuk legyen a közös hajón.

[00:16:28]Nem ő az egyetlen, de az iriai félsziget ebben nem az erős fellegvárak egyike, és hát Németország a másik, ahol mindig kérdés, hogy mennyire hajlandók ebbe beleállni a rövid távú gazdasági érdekeikkel szemben.

[00:16:41]Tehát nekem ez volt az egyik ilyen nem fegyveres szinten kifejezetten fontos.

[00:16:46]Nem mondom el a másikat, hátha esetleg arra gondoltam.

[00:16:48]Jó, nem, igazából ez ez tök érdekes, mert abban egyetértek, ugye, szóval a legtöbbet Kínáról szoktuk vitatkozni, meg a Kína EU viszonyról, szóval, hogy abba abba tényleg egyetértek, hogy ez ez szerintem most így éleződött meg meg ez ez egy egy olyan kérdés lesz, ami a következő fél évet meg a következő éveket még jobban meg fogja határozni, mert most kezdődött el valójában ez az igazi szakpolitika alkotás ezen a területen.

[00:17:13]Ö a mindegy.

[00:17:18]Szóval a megoldásokban más utat látok, de egyébként pont a holnap fogok felvenni egy interjút a egy Kopenhágában élő román származású ilyen politikai közgazdásszal, aki pont ezt a kínai EU viszonyt Kornel bannak hívják egyébként, és pont ezt a kínai EU kereskedelmi és gazdasági viszonyt, versengést, együttműködést kutatja.

[00:17:38]És ja, szóval, hogy majd lesz a Partizan egy Unortodox interjú egy pár héten belül, amikor majd meg feliratoztam meg minden.

[00:17:45]Ennyi csak a promó része.

[00:17:47]Az én nem fegyveres konfliktusom az szintén Európához kapcsolódik, csak másik irányba.

[00:17:51]Ugye ez a Trump és az európai radikális jobboldaliak közötti hát konfliktusnak talán még nem mondanám, de mindenképp egy ilyen szélesedő szakadék vagy törésvonal, ami kezd kialakulni.

[00:18:04]És hogy ez szerintem nagyon fontos, mert ugye a tavaly decemberben arról beszéltünk, amikor az kijött az USA nemzet új nemzetbiztonsági stratégiája, amibe így bele volt írva, hogy hát az Egyesült Államok szeretné támogatni ezeket az erőket, a ezeket a szuverenista erőket, bevándorlásellenes erőket mindenhol Európában.

[00:18:24]És ehhez képest az történik, hogy a Trumpnak van egy ilyen toxikus ölelése, és mindenki kezd rájönni arra, hogy ez ez problematikus választási szempontból.

[00:18:33]Tehát hogyha segíteni akar, akkor jobb lenne, hogyha elmenne innen.

[00:18:38]És ez ugye legutóbb ugye most a meloni kapcsán jött ki a G7 csúcson, hogy ott összeszólalkoztak valamilyen PR hülyeségen valójában.

[00:18:45]Tehát, hogy tényleg ilyen diplomáciailag értelmezhetetlen F betűs szót akarok mondani, de most inkább nem mondom.

[00:18:52]Szóval, hogy igen.

[00:18:52]És hogy közben meg tehát látszik, hogy a a Jordan Bardella is, az AFD is próbálkozik.

[00:19:01]Látszik, szerintem sokat tanultak abból, hogy a Orbán Viktor mozgásterét az a választási kampányban mennyire beszűkítette sok tekintetben a Trumphoz fűzött szoros viszonya.

[00:19:13]És hogy ez szerintem nagyon érdekes ami szintén szerintem érdemes lesz látni, tehát látszik, hogy mondjuk Muskyék is, meg Trumpék is az Egyesült Királyságban is most már nem is annyira a farázsékat támogatják, hanem a tőle még szélsőségesebb erőket.

[00:19:28]Szóval, hogy ez ez szerintem nagyon érdekes azzal együtt, hogy közben meg a Dél-Amerikában meg pont az látszik, hogy ott meg mintha bejönne pont ez a stratégia, és majd akarok beszélni kicsit később Dél-Amerikáról, szóval most csak ennyi, de hogy ott mintha bejönne ez a stratégia, hogy a saját embereinket próbálni beprotezsálni a hatalomba.

[00:19:47]Na mindegy.

[00:19:47]Szóval én én én csak ezt ezt gondolom, de arra len ezzel kapcsolatban arra lennék kíváncsi, hogy ezt te mennyire látod amúgy élesnek, mert amúgy így nem tudom, az egész ilyen Twitter univerzumban azért lehet azokat a véleményeket is olvasni, hogy hogy valójában ez nem egy igazi szakadék, és hogy valójában ezek az európai szuverenista erők továbbra is nagyon jóban vannak Trumpékkal.

[00:20:06]Szóval nem tudom, hogy például Brüsszelből ez hogy látszik.

[00:20:10]Ugye azt láttuk, hogy az AFD különböző sejtjeiből sokakat fogadnak a State Departmentben is, meg más helyeken is.

[00:20:19]Tehát ott azért van egy nagyon komoly kapcsolatépítés.

[00:20:21]Nagyságrendileg ez már a korábban megismert MCC jellegű, tehát tényleg sok rétű kapcsolatépítésre hajaz.

[00:20:29]Ehhez képest azért tényleg több a leválló, tehát szerintem Bardella nagyon ügyesen építi le magát Löpenről, és izgalmas lesz a következő egy-két hét, hiszen kiderül, hogy indulhat-öpen egyáltalán, vagy ha nem, akkor ez a kérdés el is dől.

[00:20:42]Is van jövő héten vagyúlius első hetének a végén kell eldőjön.

[00:20:44]Igen, két hét múlva.

[00:20:47]És ugye ezek a típusú szakítások azért le lesznek tesztelve szavazásokon.

[00:20:55]Tehát csúnyán mondva most ugye meg fogunk nézni azért ősszel is több német tartományi választást, ahol az AfD azért nagyon a tartományra szabja a mondandóját.

[00:21:02]Tehát ezt is lehet látni.

[00:21:05]Meg hát a meloni meloni történet az az hatékony.

[00:21:07]A máskkal kapcsolatban nem tudom még eldönteni, hogy az impaktja mekkora.

[00:21:12]Szerintem a láthatósága egyelőre azért nagyobb, mint a valódi impakt.

[00:21:16]többet beszélünk róla, hogy zoomolt vagy nem zoomolt a Harry Sweidellel meg a ugye a Tommy Robinsonra utaltál itt Nagy-Britanniában, aki tényleg egy restore szuper radikál szélsőséges, tehát a a fárás hozzáképest az tényleg kis bölcsödés, úgyhogy tehát ezek a választásai a Musknak az egy teljesen külön agenda.

[00:21:37]És akkor visszautalnék a birodalom 25-re.

[00:21:38]Ugye azt legutoljára azt csináltuk azt az adást, ami viszont a Musk és társai Péter Tilknek a különböző ideológiáit veszi sorra.

[00:21:48]És tulajdonképpen az az érzésem, hogy a valódi veszély inkább onnan jön.

[00:21:53]Tehát Jay Vens ilyen szempontból a vektor, de nem az origo.

[00:21:59]Tehát a politikusok ugye szponzorációval, kampánytámogatással és minden mással elkezdik ezeket képviselni.

[00:22:04]Nyilván építik a narratívákkal, de azért valahol a Silicium Völgy urai sokkal veszélyesebb ideológiákat hoznak be.

[00:22:13]És ami szerintem itt Közép-Európában, Magyarországon nekünk különösen fontos a a mostani nagyon picike Fidesz mellett is, hogy ez a orosz ortodox jellegű vagy erre kent ideológia és ez a antivók történet fog transzformálódni részben az Orbán bukás miatt is, de ez nem fog eltűnni.

[00:22:38]És tulajdonképpen ez az a veszélyes pillanat, amikor a transzformáció előtt még nem tudjuk, hogy hol fog lecsapni, mert valahol keresi az útját ez a típusú részben szponzorált, részben már eleve táplált gyűlöletpolitizálás, és ennek lesz valamilyen következő fordulata.

[00:22:57]Ühüm.

[00:22:58]És erre az amerikai példák azért alapvetően mind elég elrettentőek.

[00:23:00]Tehát a fundamentalista katolikus, integralista katolikus megközelítésektől a szilíicium völgyi részvénytársaság egyenlő ország gondolatokig ból egyiket se szívesen importálnám ide.

[00:23:12]Ja, nem a pont ma láttam.

[00:23:14]Ma jött ki a PE Researchnek egy új kutatása arról, hogy Európem 30 valahány Amerikával szövetséges országban mérték le, hogy mennyire tekintenek szövetségesként és ilyen 22 és mostan között í tényleg ilyen nagyon durva százalékpontos csökkenése van azoknak, akik szövetségesként tekintenek.

[00:23:36]Az állampolgárok közül nagy átlagban 50%-a alá csökkent azoknak a a száma, akik ezekbe az országokba szövetségesként tekintenek az Egyesült Államokra.

[00:23:45]De ugye a a European Council Foreign Relationsnek is volt hasonló kutatása európai országokra.

[00:23:52]Szóval, hogy nekem az a kérdés, hogy ez ez mondjuk ez ez tényleg egy strukturális átalakulás-e, tehát hogy tényleg átalakuló külpolitikát jelent-e, vagy ez most a pillanatnak és Trumpnak szóló valami, és aztán visszaleng abban a pillanatban, hogy nem tudom, adott esetben egy demokrata demokrata elnök kerülne hatalomra, aki kevésbé szemétkedik mondjuk Európával.

[00:24:14]Én nem bízok egyébként a Bunsbackben, tehát szerintem nem lesz ebből már visszaállás.

[00:24:20]Good days biztos nem, de még a demokratákkal sem.

[00:24:22]És hát azért azon is szoktunk vitatkozni, hogy ott mennyire radikális a demokrata tábor.

[00:24:27]Ja ja.

[00:24:27]Mit fog kitermelni?

[00:24:27]Másrészt szerintem ami ebben szuper izgalmas, hogy a megítéléseknél ugye az, hogy Trumpékat vagy Trump 1-et meg a korábbi amerikai elnöket megítéltük úgy, ahogy de most már nem csak erről szól a történet, hanem ugye akkor ott volt mellette, hogy de a Macke elment az ember, vagy a hollywoodi filmeket megnézte, vagy a Netflix-t használja, és most ugye hirtelen felsorakoznak termékek a politikai paletta folytatásaként.

[00:24:51]És ugye innentől lesz szuper izgalmas, hogy használsz-e amerikai AI-t, palantítrt használ-e a honvédséged?

[00:24:58]Egyébként Teslában ősz-e, vagy rá kell ragasztani, hogy azelőtt vettem, hogy elon megőrülsz.

[00:25:02]Tehát, hogy ezek ezek mind-mind dúsítják azt, hogy az Amerikával szembeni negatív érzelmek már nem pusztán Donald Trumpra szorítkoznak, hanem egy szélesedős fektum.

[00:25:15]Szerintem ez az aggasztó benne, hogy egyre több nehezék van a kapcsolatban, amit aztán még a vámháború meg minden más is megfejel.

[00:25:23]Tehát, hogy ha most bőbönt akarsz venni nem tudom Tenessyből, akkor már ezek is ugye egyre másra nehezednek meg.

[00:25:29]tehát, hogy ez az egész csere.

[00:25:31]És közben azt is látjuk, hogy az európai turisták száma Amerikában is csökkent.

[00:25:36]Tehát tényleg ennek a kapcsolatnak szerintem a sokkal több rétegében van negatív trend, mint pusztán az, hogy Trumpról van egy véleménye az európai platformpártok, tehát a középpártok szavazóinak.

[00:25:48]Igen, csak itt bejönnek az adottságok, bocs, csak tényleg a azok, hogy hogy ugye ma írták alá, hogy az egyes az Európai Unió is csatlakozik ehhez a pax szilika kezdeményezéshez.

[00:25:59]az Egyesült Államok ilyen chip ellátási lánc friending, tehát hogy a baráti országokon belül legyen az egész ellátási lánc kontrollárható, hogy ne legyenek függések más országoktól.

[00:26:14]És hogy itt tehát nagyon érdekes, hogy pont a a a Financial Times-nak nyilatkozott egy ez a Under Secretary of State a a külügyminisz az amerikai külügyminisztériumba, aki ezért a pakilika projektért felelős, hogy hát hogy ez a pakilika projekt, ez pont, hogy a technológiai szuverenitás ellenében hat, hogy működjünk együtt mi szövetségesek, hogy ne párhuzamos struktúrákat építsünk ki.

[00:26:39]Csak ugye pont erről beszéltünk többször is, hogy az EU-nak ez a technológiai szuverenitás része, hogy hogy AI-ban, chippekben, egy csomó alapvető ilyen technológiai cuccban saját lábára tudjon állni, és ne függjön az Egyesült Államoktól, amelyik egyik pillanatra a másikra el lekapcsolhat dolgokat.

[00:26:57]Most például az antropitnak a legújabb modelljéhez való hozzáférést tudja elapcsolni, és hogy de hogy közben meg beszállunk a paxilikába, és akkor nem értem.

[00:27:08]És Kína kapcsán is ugyanez van valójában, ami nem csak országok közötti különbség, hanem valójában a bizottságon belül is.

[00:27:14]Na de mindegy.

[00:27:16]Szóval, hogy Igen.

[00:27:16]Mi volt a következő kategóriánk?

[00:27:20]A trendforduló.

[00:27:20]Trend vagy trendforduló?

[00:27:23]Trend vagy trend.

[00:27:24]Az elmúlt fél évben mi az, ami én trendet hoztam.

[00:27:27]Te fordulásnak hívnám inkább.

[00:27:32]Igen.

[00:27:34]Jó.

[00:27:34]Na, akkor mondom én a trendet.

[00:27:34]És akkor mondtam utána a fordulást.

[00:27:36]A trendem nekem annyi, hogy nekem ez így így régóta kattanásom, hogy ebben a kortárs demokratikus politikában, amikor így eltűntek azok a modern modernitás korából ismert ilyen társadalmi struktúrák, amik összetartottak különböző társadalmi csoportokat, amiből aztán kinőttek mozgalmak, szakszervezetek, pártok és így tovább, és akkor ilyen közvetítő, hogy a a ezek ilyen stabil pártrendszerek voltak, és hogy ez ugye szétomlott, és hogy hogy a mai világban minden ez az ilyen gyors rajzás hogy az emberek ide-oda és mindenki mindig elégedetlen és hogy mindig a hivatalba lévő ellen hogy apódik az inga ide-oda.

[00:28:14]Miközben és hogy de hogy közben nincsenek ilyen olyan döntések, hogy akkor ezt eldöntöttük most ciklusokon átívelően, hanem mindig ilyen nagyon szűk többségekkel nyer valaki, és akkor valójában mindig megér verhető, hogy hát ez annyira szűk győzelem, hogy valójában visszacsinálható.

[00:28:33]És és ez a tendencia az elmúlt fél évben a nem tudom a peri a kolumbiai választáson nagyon látszott.

[00:28:42]Nagyon látszott az, ahogy gyakorlatilag másfél év alatt Kir Starmer így összeomlott az Egyesült Királyságba.

[00:28:48]Tehát, hogy ez ez a tendencia, ez szerintem nagyon érdekes, és és ez ez tovább fog tartani, ami ami azért problematikus, mert hogy pont ezek a hosszútávú tervezéshez, stratégiai döntésekhez, fejlődési, modernizációs modellekhez, amik amiknek most a kitalálása előtt áll az egész világ, a különböző országok, azok pont ezekben az országokban nehezebbek.

[00:29:12]és hogy és hogy itt hozom vissza a kolumbiai példát egy kicsit, hogy hogy ott most az történt, hogy gyakorlatilag úgy nyert kevesebb mint fé% ponttal az egyik jelölt, hogy nem szerezte meg a a leadott szavazatoknak az 50% plusz 1-et, merthogy az üres szavazatok, az érvénytelen szavazatok, tehát gyakorlatilag 49, valahány%-ot kapott, a másik meg 48, valahányzat, de ugyanezt láttuk Peruba a Keikofu Himor szintén, hogy ott is egy ilyen.

[00:29:43]Szóval, hogy ez nagyon nagyon érdekes, de ugye Európában is ez a ez az állandó szenvedés, amire ugye a Kovács Eszter szokott írni például, hogy hogyan kell összerakni ezeket a koalíciókat, mint Ausztriában a harmadik, negyedik, ötödiket összerakni, és akkor valahogy éppen kijön egy ilyen vagy Románia ugye valahova szét.

[00:30:07]Szóval mindegy, csak ezt akartam hozni, hogy szerintem ez egy olyan olyan tendencia, amit ami így a politika megértéséhez nagyon fontos lesz a a jövőben is.

[00:30:16]Szerintem erről egyébként majd még itt a nézőkkel utána a juráni kávézóban biztos érdemes vitatkozni, hogy ki melyik országban szeretne élni.

[00:30:22]Mondjuk a rámti változatú, tehát hogy aki nyert, az visz és az kormányozhat.

[00:30:29]Tehát angolszász modell, vagy ugye Magyarország üm pedig ugye a szlovák, osztrák, belga modellek, ahol ugye a nagy tákolmányú koalíciók valóban szenvednek, viszont kénytelenek emiatt a polarizációt kicsit lejjebb csavarni, vagy hát a maguk módján mégis csak más lesz.

[00:30:45]Nézem, hogy a szlovákoknál most ugye muszáj lesz megint valami néhány új pártocskának is felnőni, vagy ott mi lesz jövőre a választáson.

[00:30:54]Tehát ott is gyönyörű szép, színes lesz ez a történet.

[00:30:55]Tehát szerintem társadalmilag egyébként a visszahatás, úgy mondanám, hogy a paternalizmus lejjebb csavarható a koalíciós kormányzások idején.

[00:31:02]Ezzel szemben aist kormányzásoknál ezek az elvárások a válságidőszakban teljesen ideálisra fokozódnak.

[00:31:13]Ez egyébként megjegyzem a magyar kormánynak is egy óriási kihívás lesz, mert ugye a nagy felhatalmazás vagy a létező felhatalmazás mellett várod a megfejtést, míg Belgiumban senki nem várja a megfejtést.

[00:31:22]Tehát tudjuk, hogy majd egyszer lesz valahogy.

[00:31:24]és az tegnap máshogy volt, mint holnap.

[00:31:26]És ezzel nincs is baj, tehát nem is a politikától várják feltétlenül a az összes választ, de egy alap demokratikus vita ez, amit amit Igen, de hogy Igen, az egyik rész az szerintem az, hogy milyen választási rendszert választunk, ami tehát a holland választási rendszer az mindig is egy nagyon fragmentált pártrendszert hozott.

[00:31:44]Szóval szerintem nem ezzel van a baj, hogy és a brit az meg mindig egy ilyen nagy többséget, de látjuk, hogy a Kirstarmer szintén egy nagy többséget kapott a történelem legkisebb szavazatarányával.

[00:31:56]Szóval én inkább itt a a választók a választókon belüli koalíciók stabilitásáról, a társadalmi alapjáról beszélek inkább ennek a kérdésnek, mert az, hogy aztán a a választási rendszer mesterségesen milyen milyen kimeneteleket hoz ki a gép, egy nagyon arányos rendszer mindig egy nagyon fragmentált helyzetet fog hozni, egy nagyon többségi rendszer mindig egy nagyon stabil helyzetet fog hozni.

[00:32:22]De az alatta lévő társadalmi valóság az lehet, hogy a két rendszerben is nagyon hasonló, és történelmileg viszont nagyon más a mostani holland, mint az 50 évvel ezelőtti holland, mégogyha egyébként a választási rendszer nagyon hasonló outcomeokat dob.

[00:32:37]Na, ehhez a trendfordulón viszont tulajdonképpen most jövök rá, hogy kapcsolódik, merthogy amit, ha jól értem, amit mondasz, az ugye egy picit azt jelenti az én fülemben, hogy a szubjektív időérzetünk annyira lerövidül, hogy a válaszói volatilitás is ezzel tulajdonképp beindul például.

[00:32:58]Tehát, hogy tényleg emiatt tudunk választóként is változtatgatni, miközben lehet, hogy nagyszüleink ugyanarra a pártra szavaztak 40 éven keresztül.

[00:33:06]Majd szüleink itt Magyarországon.

[00:33:06]Nem, de de nyugati-Európá igen.

[00:33:08]A kevesebb nyugati Európában igen van ez a ez a tendencia miket mit tudom az Anierno regényeiben például lehet, vagy hogy egyáltalán ez, hogy munkás munkásosztálybeli család.

[00:33:19]Ez mindig a szocialistákra vagy a kommunistákra.

[00:33:22]Ebben szerintem a ami ami most rendfordulóként izgalmas, az az, hogy milyen dolgokat kezdünk el 2026 nyarára normálisnak elfogadni.

[00:33:30]Üüm, és ebben is van egy gyorsulás.

[00:33:33]Tehát amit mondasz, azt is.

[00:33:35]És ezzel akkor teljesen egyet tudok érteni.

[00:33:37]És azt írtam föl magamnak, hogy a háború valóságát is most már teljesen normálisnak fogadjuk el.

[00:33:42]Tehát részben ugye a teljes invázió miatt a szomszédunkban, de Irán, de az, hogy Venezuela az, hogy oda lehet menni és bunkosbotal valakit fejbe ver, az aki éppen arra jár.

[00:33:50]És ennek ugye a következő részei azok, hogy az autoriterek, az autoritervezetők is önállósodnak.

[00:33:56]Tehát, hogy Erdogán bezárta a fél ellenzéket, a fő kihívója, még a diplomáját is visszavonák, mert ugye a diploma feltétele az elnökválasztáson való indulásnak, tehát formailag kizárták az elnökválasztásból, és akkor ugye mehetnénk hosszan-hosszan tovább egészen Szerbiáig, hogy ezek hogy festenek ezek a az autoriter kísérletek, és nincsen beleszólás, tehát hogy nem nem történik a amerikai emberjogi jelentés, ugye mint műfaj megszűnt.

[00:34:21]Hát a a ilyen típusú bejelentésekben már másról írnak, ha a szórásszabadság hiányát feszegetik, ugye, és akkor ezzel a regionális hatalmak is feltámadnak.

[00:34:31]Tehát ez nekem ez ahogy ez normalizálódik és elfogadjuk teljesen normálisnak ezeket a dolgokat, tulajdonképpen a konfliktus és a háború minden gond nélkül visszajött az eszköztárunkba, a fogalmi létezési keretünkbe.

[00:34:42]És attól félek, hogy ezt 26, de 27 végére már főleg akik ebbe szocializálódnak, fiatalok, nekik nekik emiatt milyen lesz a világnézetük, amikor ezt kapják majd a képernyőn töltött idejük nagy részéből?

[00:35:00]Jó, hát igen, ez a ez pont.

[00:35:05]És akkor szerintem még ebbe a lehangoló vonalba tartozik kicsit a ha már itt ha már itt tartunk, majd majd majd mondok vicceseket is egy kicsit később, de még ebbe a lehangoló vonalba tartozik ez a legrejtettebb válságdolog, a csendes gyilkos.

[00:35:19]A csendes gyilkos.

[00:35:20]Dobjuk föl még magunkat.

[00:35:20]Ö és szóval ez a hőhullánk közepén amúgy is ezt mond el, hogy a mi volt, mert szerintem ez van, hogy igazából most így a headline-okat mondtuk el az Iránnal meg mindennel, és hogy pont, hogy ezek meg így kitakarnak a figyelmünkből csomó mindent, ami ami fontos.

[00:35:38]Nekem egy nagyon meglepő, és egyébként a héten is volt egy újabb esemény benne, de de a trend abszolút érkezik.

[00:35:42]Ez a az AI-nak a az online biztonságunkra gyakorolt hatása.

[00:35:48]Tehát az, hogy a MITOS meg a Febt ugye nem engedték ki, ez ugye részben azt jelenti, hogy legyen ideje a bevont vállalatoknak felkészülni.

[00:35:55]Na de ne legyenek kétségeink, hogyha ők ott tartanak, akkor egyéb open modellek is el fogják ezt érni 6-8 hónapon belül Kínától kezdve akár máshol is.

[00:36:04]És ezeknek a hatása ugye olyan súlyos kiberbiztonsági kockázatot jelent, hogy ez a bizonyos Five Eyes, tehát az öt szem hírszerzési közösség, ez ugye az angol százors országok második világháború óta létező nagy hírszerző közössége életében először adott ki közös nyilatkozatot.

[00:36:22]Tehát amikor ők odajutnak, ugye a legsötétebb kamrából előjön a kém, és azt mondja, hogy itt gond van, ab vagy gond lesz, az az szerintem megint egy fokmérő.

[00:36:32]Megszoktuk már, hogy haladunk át ezeken a fogmérőkön nagy sebességgel, de itt van megint egy, ami amit el fogunk érni, és menthetetlenül megyünk bele abba, hogy hogy ez az online csatadinamika attól félek, hogy ezekkel az eszköztárakkal, amik most érkeznek a piacra, ezekkel megváltozzon.

[00:36:50]És egy pillanatra itt gondoljunk vissza, mert történelmileg a hasonlat az ugye a Havas Edward Edward Snowdan.

[00:37:00]Johnt jobban szerettük, de de ugye Edward Snowennek a a történelmi pillanata, amikor kiteszi az amerikai kiber eszköztárat a Darknetre.

[00:37:13]Ühüm.

[00:37:13]vagy kijut oda.

[00:37:13]És onnantól kezdve azért nagyon radikálisan megváltozott az, hogy mit tudtak a maffiahálózatoktól a nyugattal szemmen lévő országok is ezzel elérni, és annak örvén hány évfejlesztést megspóroltak.

[00:37:25]Most egy ugyanilyen lépés történhet meg ezekkel a a mitosz utáni következő 6-12 hónappal.

[00:37:35]Pillanatra el is gondolkoztam, hogy a bankszámláimat akkor most készpénzre váltom-e, de akkor ugye bardellista lennék, hogy nem hiszek a digitális Euróba, ami megérkezik.

[00:37:43]Tehát, hogy ez egy elég komoly dilemma lesz, hogy miközben mindent digitalizálunk, aközben pont ezt a avatárunkat a legváltozatosabb frontokon fogja megtámadni a Mitosz.

[00:37:54]Ja.

[00:37:54]Fú.

[00:37:56]Én ennél egy ilyen régebbi egy régebbi dolgot, vagy egy ilyen hagyományosabb dolgot hoztam.

[00:38:03]Amúgy ugye sok mindent említhetünk, tehát a nem tudom itt a sminkszobában is beszélgettünk a hogy szudán meg nem tudom.

[00:38:10]Szóval, hogy itt azért vannak olyan konfliktusok, az el nem sminkeltünk, csak sminkszobában voltunk.

[00:38:20]Ezért fogjuk elveszteni a nézettségi versenyt, mert annak idején ugye a Nixon ezért veszített Kennedyvel Kennedyvel szemben, mert nem volt hajlandó sminkelni a vitán, és azért ilyen nagyon izzadós, dühös öreg ember képét mutatta, miközben nem volt akkor még annyira öreg.

[00:38:33]A Kennedy meg ilyen szépen sminkelve volt, de hát a Nixon azt mondta, hogy a férfi nem sminkel, szóval, hogy és ez volt a az első nagy tévita.

[00:38:39]Na mindegy.

[00:38:43]Hogy mit akartam mondani?

[00:38:44]Mindjárt beszaladok sminkelni.

[00:38:48]hogy Ja, igen.

[00:38:48]Szóval, hogy azt akartam mondani, hogy nekem ami így most érdekes volt, az az Kuba, mint egy ilyen nem válság, amiről nem beszélünk.

[00:38:57]azért azért ez egy érdekes dolog, merthogy m hogy kijön általa, hogy egyébként hogyan függnek össze különböző minden mindennel, hogy függ össze, hogy galaxy Brain legyen.

[00:39:08]Tehát hogy az, hogy ugye itt van egy 59 óta egy egy tüske az Egyesült Államok oldalában nagyon közelbe a Castro rezsim, ami valamilyen módon gazdasági embargó alatt van az Egyesült Államok részéről, de hát azért tud kereskedni más országokkal.

[00:39:28]például Venezuelával, ahonnan az olaj nagy részét, mit tudom én, 90%-át beszerezte.

[00:39:35]És akkor megtörténik ugye a hát kormány nevezzük kormány kormányváltásnál több, rezsimváltásnál kevesebb a Venezuelába.

[00:39:46]És akkor az történik, hogy hirtelen elzárják teljesen Najzét, és nem tudom, egy-két hajó jutott, és és az Egyesült Ál aktív blokádot, energiablokádot von Kuba köré.

[00:39:58]rány ráveszik a shinbaumot, hogy Mexikó se adjon-e.

[00:40:00]Most pont egy pár nappal ezért megint elkezdte a Shábaum, hogy lehet, hogy kéne adni mégis csak a kubaiaknak olajat.

[00:40:05]Volt ez az orosz tanker hajó, amit aztán végül átengedtek, és az aztán be tudott jutni.

[00:40:11]De hogy így gyakorlatilag itt tartunk, aminek az az eredménye, hogy nem tudom én havannában a napoknak a kétharmadában nincsen áram, tehát hogy áramszünet van, és mit tudom én, a 24 órából 15-ben nincsen áram.

[00:40:26]Az van, hogy a műtéteket el kell halasztani a kórházakba, és egy csomó ilyen típusú dolog, azok a az a benzin meg gázolaj, amit mondjuk a mezőgazdasági gépekhez a használnak.

[00:40:40]Szóval értjük ezt az egészet.

[00:40:40]Szóval, hogy itt van egy ilyen humanitárius katasztrófa, és közben az is van, hogy a háttérben viszont Rubio tárgyal a Raul Castro unokájával, a Raulito Castróval, a rákkal.

[00:40:57]El Kangreho és hogy valami történjen szintén egy ilyen próbálkoznak valami ilyen venezuelai modellel és az a Raulitó lenne az aki aki ilyen az Egyesült Államokkal barátságosabb tudna lenni de közben meg friss hír ugye az is egy elmúlt héten vagy két hét most nem tudom mi van június 12-én jelentette be ugye az államfő a hogy hogy ilyen hatalmas liberalizációt vezetnek be és hogy hogy nem tudom én a magánbankokat engedélyeznek, meg a kis cégeknél, magáncégeknél meg szóval, hogy így a gazdaságnak a liberalizációja, tehát hogy próbálkoznak valami ilyen m hát azt mondják, hogy Vietnámtól szeretnének tanulni, ami ugye egy ilyen sikeres kommunista ország, gyakorlatilag ilyen piaci kommunista ország, és hogy tőlük szeretnének tanulni, de hát ilyen közelségben az Egyesült Államokhoz ez valójában tök mást jelent.

[00:41:49]Szóval, hogy érdekes, hogy ez mit fog jelenteni.

[00:41:51]És akkor még a harmadik része ennek, hogy miközben azt mondjuk, hogy Venezuelától így felbácorodott Trump arra, hogy akkor Iránba is meg tudja ugyanezt húzni, nem?

[00:42:04]Viszont most az iráni vereség után kellene valami győzelem.

[00:42:06]És szóval, hogy azért én Kubára, szóval kubai rezsim stabilitását most így nem fogadnék túl sok pénzzel rá a következő f váltásra fogunk akkor fogadni, ha jól értem.

[00:42:21]Hát nem adunk ilyen típusú tanácsokat, de igen, ebben tehát a Kubát nagyon ígérik, az az szerintem is több amerikai játékosnak fontos lehet, beleértve magát a külügyminisztert.

[00:42:35]Tehát ha jól ő azért elég ügyesen navigált, tehát belenyomta a Ven-T ebbe az iráni sztoriba.

[00:42:41]Szerintem a ha lesz még valami, akkor átveheti azt címet, de jelenleg az év diplomáciai húzása, hogy a teljes iráni fiaskóta Rubioá to a Vensre és tárgyalhat és mehet és beleéghet, miközben ő maga volt feltétlen lelkes az elején.

[00:42:57]Mondjuk kérdés az, hogy választói a választók azt fogják elmondani, hogy na végre itt van a Benc is lezárja ezt az egészet.

[00:43:02]Tehát k jöhet belőle.

[00:43:06]Héákkal szembe ő az, aki Igen, igen.

[00:43:09]Good luck.

[00:43:11]Úgyhogy a a kubai kubai dolgot azt azt én is adom.

[00:43:16]A csendes gyilkosokat akkor most ezzel lezárva nézzük a vidámabb kategóriánkat.

[00:43:23]A elmúlt fél év meglepetése.

[00:43:26]Ühüm.

[00:43:26]Vagy az elmúlt fél évnek.

[00:43:26]Hát ne legyen meglepetés.

[00:43:29]Jó.

[00:43:30]A fordulatokhoz én ide tenném, mert ugye már 39 perce beszélgetünk.

[00:43:38]Ebben volt nem tudom hány háború.

[00:43:40]Afrikaszarvak, kalózok, nincs benzin havannában.

[00:43:46]Szoktuk azt mondani, hogy régen is sok válság volt, de azért az embernek biztos, hogy a egyéli megélése szubjektív percepciója egy sokkal intenzívebb válságot eredményez.

[00:43:53]És azért ha azt tesszük, hogy egy átmeneti szakaszban vagyunk a Trump 2 óta, akkor azt gondolom, hogy objektíven is látszik ugye a különböző state konfliktmutatókon, hogy szépen arrazolunk ebben fölfelé.

[00:44:06]Ami ezzel szemben engem meglep, de nagyon erősen meglep, az az, hogy a piac ezt semmilyen szinten nem regisztrálja.

[00:44:14]Tehát, hogy a részvényárak köszönik szépen, jól vannak, a Wall Street ezt megoldja.

[00:44:20]Az irány konfliktusnál volt egy kis a legelején még hezitálás, vagy mi lesz.

[00:44:25]Ugye mindenki látta, hogy a Trump ezt simán elhúzhatja.

[00:44:26]Nem lett gond.

[00:44:30]Ha kellett, naponta újraárasztuk az olajat.

[00:44:31]Gondolom ezen Trump néhány kollégája lehet, hogy véletlenül keresett pénzt.

[00:44:35]De de az biztos, hogy hogy ugye így így mentek a mutatók, de utána a piac köszöni szépen.

[00:44:41]Jól van.

[00:44:41]És ugye nem olyan régen a 2008-9-es válságnál ez még ugye több 100 napos helyreállásokat követett, és most pedig ott vagyunk, hogy tényleg néhány nap, de maximum egy-két hét alatt teljesen a gazdaság túllép ezeken anélkül, hogy meglennének oldva.

[00:44:57]Tehát gáza sincs megoldva.

[00:44:59]Hát ott is aláírtak ugye valami nagyszerű megállapodást.

[00:45:02]Ugye a béketanács végzi dolgát a majd ha min ex-miniszterelnök úr csatlakozik hozzá, akkor hátha kifizettük a tagságot.

[00:45:16]Azt hiszem, én nem láttam annak az igazolását, hogy ez ki lett fizetve.

[00:45:21]Na hát akkor ezt viszont már zsebből kell kifizetni.

[00:45:26]Azt mondják, hogy nemzeti tőkések van ott egy gazdag nemzeti tőkés, tehát meg tudja oldani.

[00:45:32]A tehát van van ez a teljesen meglepő iracionális, tulajdonképp iracionális viselkedés, ami viszont még tovább táplálja a Trump típusú döntéshozóknak a lelkesedését, mert ide Trump most is elmondta, talán pont G7-en, hogy azért igazából amikor a piac már nagyon szorítja, akkor ő tud máshogy dönteni.

[00:45:51]És ugye tavaly ez volt a nyarunk a a kereskedelmi háborúval, hogy amikor már vagy a kötvényhoz, vagy valami nagyon rosszul nézett ki, akkor kicsit visszakozott, de ez tulajdonképpen az önmegerősítő körnek a kevésbé látványos, de nagyon hatásos vagy olyan oldala, ami ami csak gyorsít minket ebbe a konfliktusba való becsúszásba.

[00:46:13]Tehát nekem ez nem vagyok közgazdász, de politikai gazdaságtan tanultam, és ennek ellenére vagy talán épp ezért lep meg.

[00:46:23]Nagyon vicces, hogy ezt a meglepő meglepetést hoztad, hogy ezen lepődtél meg, mert én is valami nagyon hasonlón lepődtem meg az olajárnak a viszonylagos stabilitásán, merthogy azt Ja, ugye az volt a mondás így a február március elején, hogy itt itt azért ilyen 150-200 dolláros hordónkénti árra fog felmenni a mint tudom én, a tavaly decemberi ilyen 60-70 közötti, tehát hogy azért az egy ilyen duplázódás.

[00:46:47]És ehhez képest ilyen 120-t se érte el soha, nagyon közel ment hozzá, de hogy így a Brent olaj ára az nem ment odáig fel.

[00:46:55]És hogy ebből a szempontból van ez a része, amit mondasz, ez a Tacó, a Trump chickens Out, amikor a piac olyant mozdul.

[00:47:04]Van ez a ez tényleg van ez a nagyon érdekes spekulatív része, hogy valahogy van egyfajta optimizmus azokban a szereplőkben, akik ugye nagy pénzekben tudnak részvényeket meg kötvényeket vásárolni.

[00:47:19]Van egyfajta ilyen optimizmus, hogy hogy végül is jól alakul, és hogy hogy hát végülis egy közülünk a Trump is, és hogy olyan döntéseket hoz majd, ami nekünk jó lesz.

[00:47:31]Ezzel párhuzamosan van egy nagyon erős ilyen vibe session, amit ugye ezt a Kyla Scenlon nevű ilyen substacker közgazdász influencer lány szokott mondani, hogy hogy miközben vannak ezek a csodálatos számok a tőzsdéken, aközben a társadalom dolgozó részének a perce gazdasági percepciója az az nagyon rossz.

[00:47:54]Tehát, hogy egy ilyen elválik a két a tőzsdei árak, árfolyamok és a a gazdasági percepció, de hogy közben szóval van ez a része is, és szerintem szóval szerintem én nekem van egy olyan félelmem, hogy azért ez a ez a az hosszú ideig kitartó kincstári optimizmus át tud billenni aztán egy adott ponton egy ugyanennyire irracionális pesszimizmusba is, ami ami vége a izé, de van a pozitív olvasat az olajár kapcsán az, hogy hogy azért van egy tanulási folyamat az emberiségben, hogy a az a a 70-es évek olajválságaiból azt tanultuk meg, hogy hát akkor jó lenne felhalmozni stratégiai tartalékokat, amiket pont ezekben a helyzetekben ki lehet engedni, és ezzel árat lehet stabilizálni, illetve hát nyilván ellátásbiztonságot lehet garantálni, és hogy valójában ami miatt, ami miatt tényleg 120 dollár alatt maradt a hordónkénti ár, az részben az, hogy az Egyesült Államok is masszívan felszabadította stratégiai tartalékaiból, amiket még akár amiket kidobott a világpiacra, tehát nem a saját belső, tehát nem a benzinárakat meg a a gázorajár, lakossági árakat stabilizálta vele, hanem a világpiaci árat.

[00:49:10]Kína ugyancsak ezt csinálta, ők nem a világpiacra dobták ki, hanem elkezdtek nem importálni, kevesebbet importálni.

[00:49:17]Tehát mit tudom én, a februári napi majdnem 12 millió hordós importot levitték májusra ilyen ö 9 millió alá, tehát hogy 3 millió hordónyit.

[00:49:28]És akkor e e gyakorlatilag ezzel a ezekkel a stratégiai tartalékokkal ki lehetett.

[00:49:33]És hogy ez azért megmutatja ezeket a stratégiai tartalékokat, annak az a 80-as években a a Neolib meg ezek az ilyen piacfundítk utálták.

[00:49:41]Hát az állam ne avatkozzon be ezekbe a dolgokba, nehogy már ilyen stratégiai tarték.

[00:49:45]És hogy ez ki ez érdekes, hogy ezt egyébként, hogy ezt egyébként más dolgoknál is lehetne-e alkalmazni adott esetben, amivel mondjuk élelmiszerinflációs.

[00:49:56]Szóval, hogy itt itt itt ez szerintem a jövő jövőben ezek a fajta stratégiai tartalékok nagyon érdekesek lesznek, hogy más nem csak a kőolaj és a fö földgáz esetében, hanem más alapvető termékek esetében meg fog-e történni.

[00:50:09]Ugye a Izabella Véberéknek, ennek a számomra nagyon kedves német közgazdásznak a aki az inflációval foglalkozik, pont az ez az egyik javaslata, hogy sokkal szélesebb körbe kéne ezeket a stratégiai tartalékokat alkalmazni.

[00:50:23]És ezt egyébként az Unió szeretné is.

[00:50:25]Erről szó is van ugye ritkaföldfémek meg más egyéb kritikus nyersanyagok most nem tudom 30 valahány 40-nél tartanak a számlálóban, de ott ez elindult.

[00:50:30]Az a baj, hogy erről több mint másfél éve talán beszélgetnek, és az, hogy legyen végre valahol valami, meg ugye egyébként újrahasznosítsuk a Európán belül elhasznált különböző akár technikai eszközökből, mit tudunk visszanyerni ilyen recyclingban fémeket.

[00:50:50]Ez ez mindb a nagy kupacba tartozna.

[00:50:54]Ebben egyszer szempontból egyébként az amerikai kormányzat sokkalsokkal hatékonyabb.

[00:50:57]meg a Japán például.

[00:50:57]Tehát, hogy itt itt tényleg vannak szép példák, amikre lehetne tekinteni ahhoz, hogy ezt a biztonságunokat megteremtsük.

[00:51:03]Úgyhogy egyébként maga az Európai gazdasági közösség pont az élelmiszerbiztonságra alakult a béke mellett, tehát hogy ne legyen még egyszer éhezés.

[00:51:10]Ez ugye a mai napig a mezőgazdasági politika nagy finanszírozásában tetten érhető, de ezt valóban ki kell terjeszteni.

[00:51:22]Jó, köpo kategória enigma.

[00:51:25]Nem, nem lesz sok időnk.

[00:51:25]A legnagyobb enigma.

[00:51:27]Legnagyobb enigma.

[00:51:28]Igen.

[00:51:29]Na most én úgy értelmeztem az enigmánkat, hogy hogy vagy csak olyan dolgok jutottak eszembe ennek kapcsán, amikor magyar európai szemlélőként egy másik döntéshozónak nagyon nehéz a cipőjébe lépnem.

[00:51:45]Ühüm.

[00:51:46]És ilyen mozanatból azért van pár.

[00:51:46]Tehát akár akár most a Fre Zelenski történet azzal, hogy ugye ez a ukrán hadsereg második világháborús associatársait felidéző csapat elnevezéssel a lengyelekkel összerúgja a port, tehát hogy benne vagy egy háború ötödik évében és a ország, amin keresztül a legtöbb támogatást kapod és utalják és jön vonaton, tudod, hogy rálépsz ezzel a tyúkszemükre és mégis belpolitikailag ugye a Nabrickinak is nagyon jól jön a lengyelnöknek és Zelenszki egyes embereinek is jól tud ez jönni.

[00:52:18]Lehet, hogy nem neki, de nem tudta megállítani, hogy ez ne következzen be.

[00:52:21]Tehát ezek ezek tényleg enigmák, amikor a politikában ilyen picike eseményekből vagy nagyon partikuláris érdekből hirtelen nemzeti nemzetközi botrány lesz.

[00:52:30]Egy picit erre a pozitív példa, a pozitív enigma, hogy jó lenne, ha megértenénk a szerb tüntetők kitartását.

[00:52:38]Tehát szerintem ez valami egészen elképesztő és egyben csodálatos, hogy Szerbiában annak ellenére, hogy hangágyúznak, vízágyúznak, minden egyes alkalommal, amikor Belgrádban hirdetés van, hogyhogy nem leáll a szerv államvasút, hogy ne tudjanak vidékről fölmenni a tüntetők.

[00:52:54]Tehát tényleg mindent megtesz a hatalom egészen addig, hogy ugye van, aki kiesett ott is már az ablakon a az egyik egyetemen egy szervező.

[00:53:01]Tehát nagyon kemény az elnyomás, láthatólag az az előrehozott választás, amit azóta követelnek, hogy ugye ez az újvidéki vasútállomásnak az erkéje több mint egy tucat embert megölt.

[00:53:14]Mégse érkezik ez a választás nagyon.

[00:53:17]Tehát időnként bemondja egy nagyobb tüntetés után, hogy most már lesz, de nincs dátum.

[00:53:21]Tehát, hogy ez ez is egy gyönyörű enigma, hogy mi az, ami egy társadalomban ezt a lendületet meg tudja tartani.

[00:53:27]Ugye Romániában voltak kisebb fellángolások.

[00:53:32]Most úgy látom, hogy ezt a a úr és a többi szélsőséges párt el tudja csatornázni magához.

[00:53:35]Az is egy érdekes kérdés, hogy a románoknak, hogy sikerült a saját kormányukat akkor bedönteni, és az Enigmae, amikor nagyon jól tudják, hogy a Zaúr viszont megnyer bármilyen előrehozott választást.

[00:53:44]Tehát ugye ez annyi kormányt egybe tart, hogy inkább elvagyunk együtt a koalícióba, csak nehogy választásra kelljen menni, mert mindenki veszít.

[00:53:54]Tehát ezek ezek szerintem nagyon izgalmasak, amikor megpróbáljuk megérteni a másikat.

[00:53:58]És nyilván az egész iráni háborúra is visszautalhatnánk, hogy ugye ezek a Witkofok, amikor megpróbálják a üzleti szemlélettel felfogni a teokratikus 1979 óta Amerika gyűlöletre kondicionált rezsimdöntéshozatalát, olyan alaphibákat tudnak elkövetni, ezáltal annyira nem érintkezik a két koordinátarendszer, ami viszont az okosabb fél feladata, hogy a másikat megértse.

[00:54:23]Ühüm.

[00:54:24]És hát ez itt ugye hallottál egy nagyon jó izé hason vagy ilyen bomót, hogy az iráni delegációban ilyen PhD végzett diplomaták vannak tárgyalni.

[00:54:35]Az amerikaiban pedig a tegnapi golfcsapat.

[00:54:42]No igen, igen.

[00:54:44]Hát ez na tehát ez ez az enigma megfejtés nem segíti.

[00:54:47]Hát kicsit én én pont ennél nem ennyire mások fejébe belelátósat hoztam Enigmának, de nekem az továbbra is egy titok, hogy a mesterséges intelligenciának a gazdasági haszna az az miben fog kimerülni.

[00:55:03]És azért hoztam ezt most a erre a féléves legekre, merthogy van egy új tendencia, ami kábé így tavasz óta kezdett el beütni, hogy a tavalyi évben ott az elmúlt egy-két évben azért az ilyen nagy globális cégek, nem tudom én, Meta, JP Morgan, mit tudom én, Sales Force, tehát hogy pénzügyiiparban, techiparban és egy csomó más területen dolgozó cégekbe Az a jelenség, amit token maxingnak neveztek, hogy mindenki, hogy hogy az arra ösztönözték a a munkavállalaikat, az alkalmazottaikat, hogy használják az AI-t, próbálják meg minél többen, minél jobban beépíteni a munkájukba, kísérletezzenek, nem tudom én mi.

[00:55:47]És akkor ez a ez a tehát a a Metánál volt ilyen, hogy token usage, leaderboard vagy valami.

[00:55:58]Tehát, hogy versenyt csináltak belőle, és akkor mit tudom én, havonta meg le meg lehetett nyerni, hogy te használtad legtöbbet az AI-t, és akkor mit tudom, kaptál valami bónuszt, vagy valami díjat, vagy legalább kirakták a fotódat az irodába, mint győztest.

[00:56:09]És most ez fordult át abba, hogy ezek a cégek elkezdték korlátozni, hogy ne használjátok már annyira, merthogy ez istentelen pénzbe kerül.

[00:56:21]Tehát a JP Morgannek a valamelyik vezetője nyilatkozta, hogy az van, hogy a havi fizetésüknél több pénzt, az alkalmazottak havi fizetésüknél több pénzt elhasználnak a tokenekre.

[00:56:31]Ugye magyaráz mindegy.

[00:56:33]É én úgy értem meg ezt a tokeneket, hogy ez a az a mesterséges intelligenciának az alapmértékegysége az van, hogy ezek a nagy nyelvi modellek nem szavakat tudnak, nem tudják, hogy bögrögrét, bögréket és akkor a ragozásokat, hanem le lebontják mondjuk szótagokra, bögre.

[00:56:52]viszont a B szótagot aztán tudják használni a bőcky kifejezésnél is.

[00:56:59]És akkor gyakorlatilag mivel ők matematiká matematikákat nullát és egyet tudnak ezek a modellek nem a szavakat, nem azt, ahogy mi értjük, hogy mi ezeknek a szavaknak a jelentése.

[00:57:11]Szóval, hogy ezek a tehát a B és a GRE azok tokenek és akkor igazából nem tudom ilyen sok mi a trilliónál nagyobb mértékegység most már én is mindig elrontom.

[00:57:20]Ö nem tudom millió, milliárd, billió, trillió és a fölött a angolul quadrillion.

[00:57:26]Szóval tényleg ez már ilyen ilyen csillagászati mértékegységek.

[00:57:30]Na mindegy.

[00:57:30]Szóval, hogy ilyent használnak el havonta, és hogy látszik, hogy de hogy ez nem hoz gazdasági hasznót, csak ez egy kiadás.

[00:57:36]Ö és akkor itt merülnek fel a a rengeteg nagy kérdés ezzel kapcsolatban, ami az, hogy hát hogy hogy mikor fogja ez a sok befektetést valamilyen módon megtérülésre hozni.

[00:57:51]És ez azért lesz érdekes közben, mert ugye most volt a SpaceX SpaceX-nek a tőzsdére menése, és idénre tervezi az Open AI is, és az Antropic is, hogy kimegy a tőzsdére, tehát hogy nyilvánosan kereskedhető részvénytársasággá fognak átalakulni és ezek ezek a világtörténelem legnagyobb ilyen tőzsdélek kilépései.

[00:58:14]Tehát a SpaceX is az volt, a másik kettő is az lesz.

[00:58:17]Tehát ezek így pont ez, amit beszéltél a tőzsdéről, hogy hogy mennyire mennyire optimista, hogyha ezek mikor kimennek és tényleg ilyen publikus publikus döntések, nagy tömegeknek a döntései kezdik el ezt befolyásolni, akkor az egy az egy nagyon érdekes dolog lesz, hogy hova alakul, és nagyon fenyegető is.

[00:58:40]Ehhez csak két lábjegyzet.

[00:58:40]Az egyik ugye, hogy ne felejtsük el, hogy a az európai kontinens országai és az Egyesült Államok között az egyik legnagyobb különbség, hogy a választási kampányb ugye a Citizens United 2010 óta bármennyi pénzt bele lehet tenni az USAban.

[00:58:53]Tehát ezek a nagy cégek, akik a világ leggazdagabb cégei minden történelmi mértékegység szerint lényegében bármit szponzorálhatnak választási kampányban.

[00:59:03]Tehát ezt azért egy picit képzeljük el úgy, mintogyha a Total meg a BP meg a nagy európai cégek egyébként bármelyik európai országban bármennyi pénzt beletehetnének a választásba, akkor hogy nézne ki Európa politikai térképe.

[00:59:15]Tehát szerintem ezt ízleggessük, hogy hogy fog ez a vagyonosodás visszatérni egyetlen egy kanyarral az amerikai politikába.

[00:59:21]A a másik, hogy ugye ezeknek az AI-oknak azért a a felhasználását különböztessük meg a a nagy nyelvi modellek pötögtetése irodaidőben félhasznosan versus a a valódi alkalmazott felhasználás.

[00:59:37]Tehát amikor az ukrán drón viszont ténylegja célra vezetve az összes úgynevezett jemming, tehát zavaró és mindenféle más orosz elhárítás ellenére is oda fog találni és odatalál, ahova kell mennie.

[00:59:49]És ugyanezekből ugye Izrael próbálkozott a alapú cél meghatározása Gázában.

[00:59:58]Erről erről azért lehet vitatkozni.

[01:00:00]Iráni lányiskola is volt egy darabig ez, hogy é miatt volt, de aztán kiderült, hogy valami adatbázishba volt, de igen.

[01:00:08]Igen.

[01:00:08]Tehát ezek ezek nagyon szépen összeérnek.

[01:00:10]És akkor ugye ebből a kedvencem, de azt megírtam a a hírlevélbe is a a heti feledibe, hogy ugye Putyin egy adott pillanaton hogy megijedt a saját ingatlanjait és területét védő kameráktól, mert ugye rájött, hogy Teheránban Moszaddal együtt az amerikaiak, hogy tudták ezt kihasználni célpontmhatározásra.

[01:00:30]már a teheráni saját kamerarendszert, és hogy tulajdonképpen az, amit az autoriter felépített, hogy ő majd jól megfigyeli a saját népességét, az egyszer csak visszafordítható lesz.

[01:00:38]És ugye a az ilyen típusú, nyilván itt a magyar lemaradás érzékelhető, de amúgy ezek a típusú kamerarendszerek most már nem az, hogy téged meg engem fölismernek, hanem viselkedésmintát fölismernek meg.

[01:00:51]Szóval egészen elképesztő mélyséekig le tud menni.

[01:00:55]Ugyan fő tud innentől a paltír az az egy gyönyörű téma.

[01:01:00]És azért ez ez viszont megint csak vissza fog köszönni.

[01:01:04]Na jó, lábjegyzett volt, úgyhogy bezárom.

[01:01:08]Enigmáztunk.

[01:01:08]Nézzünk még egy legérdekesebb embert.

[01:01:13]Jó.

[01:01:13]az elmúlt fél évből nekem ez most nagyon friss.

[01:01:16]Ugye többször beszéltem már ugye a a Sanchezről, mint én ezt úgy mondanám, mint egy alternatív Európa koncepciónak a leghangosabb vagy legartikuláltabb képviselője.

[01:01:25]De hát most éppen brutális válpolitikai izébe van, és hát nem biztos, hogy jövő ilyenkor már ő lesz a spanyol miniszterelnök.

[01:01:35]Sőt, mindenesetre, akit én most legérdekesebb embernek hoztam, az így nagyon friss, az a következő kolumbiai elnök, az Abelardo de la Espriéya, aki azért érdekes, mert hogy tényleg, tehát hogy ez a fajta ilyen, hogyan működik a ez a fajta ilyen szélső jobbos vagy radikáljobbos trampista ilyen spektákul politikus, az tényleg olyan, mintogyha ezt az embert így összerakták volna egy ilyen ír egy ilyen laboratóriumba ö onnan kezdve, hogy úgy néz ki, mint egy másik ilyen ember, tehát hogy a a na Bukele a a a Salvadori elnök, aki ugyanebbe a sorba tartozik, gyakorlatilag másolja az Outlookját, hogy ezzel is megtestesítse, hogy majd olyan politikát akar képviselni, például ilyen megabörtönöket akar építeni, ahova majd a a bűnözőket, főleg itt a Kolumbia esetében ugye ezeket a nagy drogkereskedő bandákat, tagjait majd bezárja úgy, hogy a múltjában folyamatosan ezeknek a bandáknak az embereit védte védő ügyvédként, többek között például a Nicolas Maduro egyik ilyen táskás emberét.

[01:02:54]Gyönyörű.

[01:02:55]Úgyhogy imádja Trumpot.

[01:02:55]És na szóval, hogy csak ezt akartam mondani, hogy ez egy ilyen nagyon érdekes része annak, hogy és a politikai nézetei is, hogy itt van egy ember, akinek a politikai nézetéből egy dolog az, ami stabil, ez az ilyen nagyon erős gazdasági libertarianizmus ebben a Megynek a az argentína elnöknek a követője, tehát hogy bürokrácia csökkentés, adócsökkentés, nem tudom, piaci liberalizáció és hasonlók, de hogy minden egyéb az valójában egy ilyen patika mérlegen hozzáadott, és nem autentikus valami, merthogy amúgy ez az ember most ilyen nem tudom abortusz ellenes, meg melegházasság ellenes, meg meg nem tudom, ilyen nagyon vallásos valami.

[01:03:37]Úgy, hogy még három évvel ezelőtt, amikor megkérdezték, hogy ugyan már, ha ateistának mondod magadat, akkor miért volt miért volt katolikus esküvőd?

[01:03:45]és így mondta, hogy hát az ember elkövet hatalmas hibákat az életében.

[01:03:47]Ez volt neki az egyik hatalmas hibája, hogy hogy vallása szer katolikus szertartáson keretében házasodott össze a feleségével.

[01:03:56]Ö most nagy vallásos valaki.

[01:04:02]Négy évvel ezelőtt még támogatta nagyon az abortuszt, nagyon nacionalista valaki, de közben van egy Egyesült Államokbeli állampolgársága, meg egy olasz állampolgársága, mindkét Miamiban is, és nem tudom én, Dél-Olaszországban is szép nagy hasziendái vannak, tehát egy ilyen nagy világpolgár valójában.

[01:04:18]Ö és hogy nagyon szóval, hogy ettől érdekes ez az egész ez az egész karakter, hogy hogy én azt mondanám, hogy itt valójában tényleg arról van szó, hogy ezek ezek Ja, és persze nagyon nagy nacionalista, de mindenben azt szeretné csinálni, amit Trump mond neki, amiben nyilván nem lóg ki a kolumbiai elnökök listájából.

[01:04:40]Igazából az 50-es évek óta valószínűleg nem volt olyan kolumbiai elnök, a legutolsót leszámítva, aki nem ugyanezt csinálta volna.

[01:04:48]De szóval, hogy hogy nekem ilyen szempontból egy nagyon nagyon érdekes karakter, és abból a szempontból is, hogy hogy meg vagyok győződve, hogy most van ez az ilyen nagyon jobbos hullám megint az Egyesül vagy Dél-Amerikába, tehát ugye a a régebbieket most nem sorolom, tehát mi legy, de csak így az elmúlt fél évben ugye Chsilébe a Cast meg Peruban, Bolíviában, most Kolumbiában is nyertek ezek a radikál jobbos izé.

[01:05:15]De hogy ez valójában tényleg arról van szó, hogy négy év, négy-öt év múlva mondjuk Kolumbia esetében a az elnök kimandátum az öt év, ez ez vissza fog villenni majd a baloldal irányába, és hogy ez így ilyen szempontból egy egy ilyen jó jó leképezése a korhangulatnak, vagy így Abelardo Esprija nekem ezért egy ilyen 2026 első felének az embere, mert a megjegyzés, hogy ezért volt szerintem a birodalom eddig is sokszor izgalmas, mert Mert látszik, hogy te Barcelonából olvasgatod a világhíreit, én Brüsszelbről olvasgatom a világhíreit, és ugye hát itt sokan Budapestről olvasgatják a világhíreit.

[01:05:56]És ez három különböző világot mutat néha, ami irányok, amit amit milyen jó, ha egybe tudunk olvasni.

[01:06:01]Nagyon kerestem egy pozitív, érdekes embert, de nem jutottam messzebb a guatemalai főügyész asszonynál, akit most frissen neveztek ki, hogy megküzdjen a a helyi Polt Péter hagyatékával.

[01:06:16]De menjünk, de ennél ennél van egy van egy súlyosabb kategóriám.

[01:06:19]Valahogy Erdoláról mindig szeretnék beszélni, mert szerintem tényleg egész elképesztő, hogy hogy Törökországban az történik, ami történik.

[01:06:27]És tulajdonképpen a legérdekesebb ember kategóriám az előremenekülő autokrata.

[01:06:32]Üüm.

[01:06:32]És a előremenekülő autokratában szerintem az lett különösen aktuális, és elindult egy kis vita most itt a forint policy meg egyéb újságok hasábjain is, hogy mit mondtak le az orbáni bukásból.

[01:06:42]Ühüm.

[01:06:42]Mert ugye volt nyilván jött rögtön a idealista posztfukiamai reménykedés, hogy na most az autokraták megértették, hogy elveszíthetik a választást, biztos moderálják magukat.

[01:06:50]Ugye hát a világtörténelem az nyilván erről szól.

[01:06:55]Így van.

[01:06:55]És akkor ugye most már jönnek a a visszanyomások vagy a a kritikák, hogy pont, hogy azt tanulják meg, hogy nem lehet csak kicsit csavarni a rendszert, hanem nagyon kell csavarni a rendszert.

[01:07:06]Tehát az előremenekülés sebességváltása történhet.

[01:07:09]Ami szerintem egy nagyon releváns kérdés lesz itt a régióban, ugye pont Belgrád miatt is, de Ficó miatt is, aki viszont koalícióban lehet, hogy nem tud sebességet váltani.

[01:07:18]Tehát megint a az autokratának a saját kis mikrokörnyezete meghatározhatja, hogy egyébként ő hogyan működik.

[01:07:25]Most Ficót persze talán nem kell autokratának hívnunk, de előremenekülő pozícióban mindenképpen benne van.

[01:07:31]Úgyhogy ez ez mint egy érdekes személyiségtípus.

[01:07:33]Nyilván ha tovább mennénk, akkor még több ilyet látnánk a világ többi részén.

[01:07:40]Pakisztánról is izgalmas lenne beszélgetni, meg másokról is, de tényleg még ki se mondtuk szegény Pakisztánt.

[01:07:46]Jó.

[01:07:47]Nagy nyertes az elmúlt fél évnek egyébként.

[01:07:49]Igen, igen, igen, igen, igen.

[01:07:50]Ez is, ez is megérné.

[01:07:54]Menjünk tovább.

[01:07:54]Van egy olyan kategóriánk, hogy a legnagyobb lufi.

[01:07:58]Ugye mi az, amiről direkt nem beszéltünk, mert egyébként isminek, de egyébként ez nem zárja ki azt, hogy mások beszéltek róla.

[01:08:05]Mm.

[01:08:07]Jó.

[01:08:09]Fú.

[01:08:09]Hozzányúltam a mikrofonhoz, de remélem, hogy nem rontottam el teljesen.

[01:08:14]Fú, nem leszek népszerű.

[01:08:16]Ajjaj.

[01:08:16]És igazából nem nem tudom úgy úgy tágabb körben nem leszek népszerű.

[01:08:22]És igazából így most másodjára fogok a Kovács Esesserre hivatkozni.

[01:08:26]A ma 24.hu megjelent cikke arról, hogy ma mit tanul a a a nyugat-európai ilyen antipopulista centristák mit tanulnak a Magyar Péter sikeréből, hogy hogyan lehet a populizmus elküzdeni.

[01:08:37]Mindegy.

[01:08:37]Szóval ez egy nagyon jó cikk.

[01:08:39]ajánlom, de csak megichletett, mert ez csak egy félmondata volt, de hogy így lufi szempontból nekem ez az egész visszatérés Európába dolog, így a magyar magyar választások utáni időszakban, amit most így nagyon sokat lehet hallani, ez nekem egy ilyen nagyon erőteljesen antipatikus keretezése a dolgoknak, merthogy hogy azt gondolom, hogy eddig sem óceániában voltunk, de ez mondjuk csak a legvikebb verziója, de hogy azt is gondolom, hogy szerintem arról sokat beszéltünk így a magyar külpolitika kapcsán, hogy miben hoz változást a a a magyar Péter kormányának a a külpolitikája, vagy az Európa politikája, és ez a fajta ilyen tárgyalásos valami, de hogy ez az egész visszatérés Európába, ez nekem egy ilyen nagyon ilyen ilyen hát ilyen öngyarmatosító vagy ilyen ilyen befekvős üzenetet küld, hogy akkor most ezen túl mi is ugyanazt csináljuk, amit a többiek, miközben a többiek nincs olyan, hogy a többiek mit csinálnak.

[01:09:46]Ö, és a magyar Péter kormánya az eddigiek alapján azért látszik, hogy meghúz vörös fonalakat, látszik, hogy hogy azért nem egy ilyen tehát mondjuk például ahhoz képest amilyen a a román kormány, amelyiknek tényleg soha nincsen semmilyen önálló gondolata, amit így képviselne a a az Európai Unión belül, ahhoz képest az már most látszik, hogy nem ez lesz az irány.

[01:10:07]Szóval, hogy én azt gondolom, hogy ebbe a ebbe a dologba érdemes úgy gondolkodni, hogy hogy igenis vannak saját gondolataink és saját képviselnivalónk Európában.

[01:10:20]És azt is gondolom, hogy az, amit Orbán Viktor csinált, bármennyire nem érthetünk egyet.

[01:10:26]Valójában abban a szempontból, hogy vitákat generált az Európai Unió keretén belül, valójában csak erősítette azt a keretet, hogy az Európai Unió belül gondolkodunk.

[01:10:34]Tehát, hogy valójában szerintem Magyarország sokkal, hogy mondjam, európaib, európai uniósabb lett azáltal, hogy mi voltunk az ilyen magyar kormány volt az ilyen vita partner folyamatosan.

[01:10:48]És ezzel valójában Orbán Viktor akarata ellenére azt erősítette, hogy az Európai Unió az egy olyan vitafórum, ami számít, amire figyelni kell.

[01:10:57]És hogy szerintem ilyen szempontból is nekem félrevezető vagy ilyen lufi, ez a visszatérés Európába.

[01:11:04]Én jobban szeretem, hogyha vitatkozunk, mert akkor az azt a fórumot teszi valójában relevánssá.

[01:11:08]Tehát, hogy valójában ha európai szinten vitatkozunk, akkor az az európai szintet teszi relevánssá, és hogy csak ezért gondolom, hogy szerintem ezt fontos aláhúzni, hogy a fekete-fehér politikai kommunikáció az nyilván a magunk fajta elemzőknek megöli a kenyerét.

[01:11:27]Tehát ez ez nem szerencsés, amikor igen csak úgy örömködünk, hogy mostantól, holnaptól minden jó lesz Európában.

[01:11:32]Ugye nem is ez látszik egyébként.

[01:11:34]Magyar Péter ugye múlt héten jelezte is, hogy azokkal az emberekkel viszi tovább az európai diplomáciát, akik eddig vitték.

[01:11:40]Üüm tehát ez a koreper melletti nagyköveteket is jelenti meg a Magyarországon az egykori bóka minisztériumban dolgozó vezetőket, és ők ott vannak, és most úgy látszik, hogy maradnak is egy darabig.

[01:11:51]Tehát ez szerintem kifejezetten egy olyan üzenet, ami a Magyar Nemzet érdek képviseletében biztos, hogy a felvállalt küzdelmek kontinuitását vetíti előre.

[01:12:02]És ezt már láttunk is egy-két ilyen csörtét.

[01:12:07]No, nekem egy egyszerű dolgom van azzal, hogy Luffi, a legnagyobb lufi, az orosz választás szeptemberben.

[01:12:14]Választás.

[01:12:14]Tehát ez ez szerintem egy triviális dolog.

[01:12:17]Nyilván ez adja magát, de az, hogy még 2026-ban egy teljes invázió öödik évében a Ukrajnával szembeni agresszió ugye 2014-ben indult, tehát akkor 14-15 évében járunk a konfliktusnak, és még mindig el akarja játszani Vladimir Putin ezt a demokratikus maszkilovkát.

[01:12:40]Tehát ez valahol azért a demokráciának szerintem egy nagy pozitív pipa, hogy itt is el kell játszani.

[01:12:50]Valahogy még mindig az van, hogy megpróbálják ezt úgy tényleg elbábúzni, hogy akkor az emberek elmennek szavazni.

[01:12:56]Olyan szinten, hogy ugye tényleg nem akartak elmenni az oroszok szavazni.

[01:12:59]Tehát ha nem lehet másra szavazni, akkor ugye múltkor csökkent a választói részvétel és már nem akartak elmenni.

[01:13:04]Úgyhogy most kitalálták, hogy három napos lesz a választás.

[01:13:05]Tehát nem csak hétvégén lehet elmenni, hanem ugye essen bele egy munkanap, mert ha munkanap van, akkor a munkáltatód majd elcipel munkaidőben fizetésért, hogy megfelelően leszavazzál.

[01:13:16]Tehát, hogy a a az eszköztára vagy a kellék szertár is bővül abban, hogy elő tudják adni ezt a demokratikus választást, holott azért valószínűleg, ha megkérdeznénk az orosz populáció nagy része, nem gondolja, hogy demokratikus legitimációval üldögél Putyin 26.

[01:13:30]évében a a az elnöki székben.

[01:13:33]No, ez egy ez szerintem egy gondolatnak izgalmas vagy feladványnak izgalmas, hogy miért tud még mindig a demokrácia mint modell akár az ennyire autokrata vezetőkre is hatást gyakorolni.

[01:13:49]Sőt, a szerintem ez nagyon érdekes abból a szempontból is, hogy vannak ezek a tipikus ilyen kvázi már azt is mondhatjuk, hogy régi vágású autokráciák, mint az erdogáni vagy a putytini.

[01:13:58]Most nyilván mi számít réginek?

[01:14:00]Tehát, hogy Július Cézár valószínűleg a régi vágás autokrácia, de hogy most így a modernitás körülményei között, de hogy m hogy közben az is van, hogy hogy félünk ettől az autokrata előretöréstől, hogy Európában is történik, meg hogy a beszéltünk most errő a dél-amerikai részről is, hogy ezek az autokraták törnek előre, de hogy közben tényleg az van, hogy hogy olyan erős m hogy még hogy a társ társadalmak egy jelentős részeiben ott, ahol nem ezek a fajta ilyen klasszikus autokráciák vannak, nagyon erőteljes mzelmi felindultságok vannak, és ez nagyon erőteljesen van egyfajta ilyen pozitív gondolat még mindig abban, hogy mi részt veszünk e a demokratikus folyamatokba, befolyásoljuk a döntéshozatalt, és hogy ez valahol még mindig egy ilyen reménykeltő dolog, még akkor is, hogyha nem olyan azok az emberek nyernek, akire én szavaztam.

[01:14:57]Én még még akkor is örülök ennek a helyzetnek, hogy milyen magas részvételi arányok vannak.

[01:15:02]Tehát most a magyar példa az az egy egy nagyon inspiráló példa, de most a az utóbbi időszakoknak a a választásai például Korumbiában, például Peruban is megdőltek a történelmi részvételi rekordok.

[01:15:17]Tehát, hogy az van, hogy ugye a klasszikus második világháború utáni tömegdemokráciák korában, amikor azok elkezdtek a neoliberalizmus alatt szétesni, ugye a 80-as-90-es évekbe, akkor beállt egyfajta ilyen apátia, és mindenki arról beszélt, és ez kimutatható, mert hát ez egy viszonylag exakt száma részvételi arány, hogy hogyan esnek, hogyan esik be a választásokon való részvétel és a másfajta politikai részvétel, a párttagságok és hasonlók.

[01:15:41]És az az érdekes, hogy miközben mondjuk a pártagságok, mozgalmi tagságok, szakszervezeti tagságok, ezek a közvetítő intézményeken belüli tagság, nem tudom én, katolikus nőegylettagság és nem tudom én, ezekben ez a fajta részvétel csökken, aközben viszont a választásokon való részvétel az utóbbi 10 évben megugrott, és és minden újra tétje lesz a a dolgoknak, átpolitizálódik valami.

[01:16:07]És ez az a ez az érdekes párosodás, amit ez a a Anton Jéger nevű belga nem véletlen, hogy belgiumból gondolkodva hozza létre ezt a fogalmat, a hiperpolitika korát.

[01:16:20]Ez amikor a a magas tömegrészvétel viszont alacsony politikai intézményesülés.

[01:16:26]És ugye van a második világháború utáni modell, magas politikai részvétel, magas intézményesülés, erős pártok, erős mozgalmak, erős szakszervezetek.

[01:16:33]Van az alacsony részvétel, alacsony intézményesülés.

[01:16:37]És most egy olyan fázisba épünk, ahol magas rész politikai részvétel, de alacsony intézményesülés.

[01:16:44]És ezt kábé így most így keretbe is hoztam a a trendemmel a az inga ide-oda lengstel meg az Esprienjával meg mindenel, hogy valójában ez egy nagyon érdekes kor, hogy ez mit fog ez a ez a modell mit eredményez az alacsony politikai intézményesülés magas politikai részvétellel.

[01:17:02]Ez olyan szép keret, hogy nem is akarom elrontani, meg nagyon szalad az időnk.

[01:17:04]Úgyhogy szerintem a utolsó labdát azzal csapjuk le, hogy mi az, amiben tévedtünk a birodalom elmúlt 26.

[01:17:10]epizódjában és mi az, amiben hát veregessük meg a válunkat, mi az, amiben igazunk volt, mi az, amit eltaláltunk.

[01:17:20]Te végeztél önvizsgálatot?

[01:17:21]Végeztem önvizsgálatot.

[01:17:23]Hát kezdem, amit eltaláltunk.

[01:17:23]Szóval szerintem az van, hogy hogy sok mindent eltaláltunk.

[01:17:29]Nagyon sok mindent eltaláltunk.

[01:17:29]Én megint ezt a a a ked kedvenc hoztam, hogy igazából kutya nem nézte meg a latinamerikás adásunkat tavaly ősszel, de az az igazság, hogy ami utána Venezuelával meg minden, szóval konkrétan három hónappal előre így kávé, amikor még csak ezek a kis csónakok lebombázása volt, amiről azt mondták, hogy drogkereskedők, miközben azóta se bizonyította senki, hogy ezeket a több tucatnyi meggyilkolt embert tényleg azért gyilkolták meg, akkor se biztos, hogy gyuprosz, tehát igazságszolgáltatás nélkül kellene meggyilkolni, ha tényleg drogkereskedők lettek.

[01:18:02]Mindegy.

[01:18:06]Ja, szóval, hogy például e ez szerintem egy nagyon érdekes példája volt, de az ahogy nem tudom én a tech kapcsán beszéltünk sokat, és az az ami azután történik, az szerintem nagyon érdekes, amiben amiben tévedtünk.

[01:18:17]Én hát nem nem találtam ilyen.

[01:18:26]Nagyon gondolkodtam, de nem találtam igent.

[01:18:29]Szerintem itt az is van, hogy viszont vannak pontjaink, amikben vitatkozunk és merthogy valójában a politikai elemzés nem vál, tehát hogy hogyan mérjük fel a helyzetet, milyen nagy képet látunk.

[01:18:45]viszont azokról lehet, hogy csak később fog kiderülni, hogy hogy politikailag döntésekkel szülessenek, hogy utána aztán kiderüljön, hogy hogy igazunk volt.

[01:18:55]Én amit legnagyobb tévedésem lehetőségének tartok fel, az az, hogy én mondom egy viszonylag ilyen kiegyezős, megegyezős párti vagyok Kínával kapcsolatban, mert én azt azt gondolom, hogy Európának ez egyébként ez a fajta ilyen m valamilyen fajta ilyen módusz vivendi kialakítása, ahol az iparaink tudnak valahogy kölcsönös haszonnal működni.

[01:19:24]Erre én látok jeleket.

[01:19:24]viszont nagyon kiderülhet, hogy ebben nagyon tévedek.

[01:19:29]Igen, igen.

[01:19:29]Én ezt optimizmusnak számítom be a kínai kommunista itt ügyét illetően, de igen.

[01:19:35]Na, szóval, hogy ezt ezt ezt mondom, hogy hogy például a az én nagy tévedésem az egy jövőbeli tévedés lehet.

[01:19:41]Na ezt majd egy ilyen évfordulós visszaemlékező adást tarthatunk.

[01:19:44]Ugye én is sokat sokat gondolkoztam a tévedésen, és inkább megkérdeztem hírlevél szerkesztőmet, Azurát, hogy mondja már meg, hogy hol tévedtünk, és sajnos talált illetve ez ha lenne szerkesztő, hírlevél szerkesztőm, akkor lehet, hogy ő is talál.

[01:20:00]Ez egyes szám első személy, tehát én felvállalom, ugye én tényleg azt gondoltam, hogy a az április 12-e kapcsán nem a dezinformációs térben, hanem a hibrid hadviselés terében az oroszok többet fognak tenni, mintogy három embert ide küldenek még a nagykövetségre kicsit segíteni billentyűzetezni.

[01:20:19]Tehát, hogy ennél többet fognak tenni a az emberük embereik, rezsimjük megmentése érdekében.

[01:20:26]Tehát ebben tulajdonképpen április 12-e 21-ig azt gondoltam, hogy ez ez még bekövetkezhet.

[01:20:33]Onnantól kezdve pedig az események tényleg egészen máshogy alakultak, ami ami azért egy nagy m figyelmeztetőjel minden hasonló elemzés kapcsán, amikor harmadik ország ellenséges befolyásáról beszélünk.

[01:20:48]hogy nem is kell a medvét a falra festeni, tehát ne az legyen, hogy attól lesz pont félelmetes Oroszország és hatékony az információs térben, merthogy úgy beszélünk róla, hogy hű mindent el fog tudni követni.

[01:21:00]Megint csak bebizonyosodott, hogy nem nem álltak ki, vagy nem tudtak kiállni, vagy azt gondolták, de aztán lehet, hogy majd utólag megtudjuk, hogy ők is a nézőpontot meg nem tudom miket olvasták, és nem gondolták, hogy szükség van rá.

[01:21:16]Tehát nyilván ennek sok rétege van, hogy milyen módon árazódott ez be Moszkvában, hogy hogy így alakult, de ez egy tehát ez nekem még részben tévedés, részben enigma, hogy meg tudjuk majd fejteni utólag is.

[01:21:29]Jó, Szilárd, azt hiszem, hogy az utolsó adásunk utolsó percéhez értünk.

[01:21:33]Én nagyon-nagyon élveztem ezeket a birodalmakat veled 26 rész előtte Amerikán is ugye akkor még Kernner Zsolttal csináltuk ezt a 24.hu-tól, utól, úgyhogy egy elég szép sorozatot itt hagyunk az éterben.

[01:21:48]Nagyon bízok benne, hogy az adásaink egy jó része olyan, hogyha majd pár év múlva egyetemisták visszanézik, akkor vagy igazat adnak, vagy még mindig lesz értelme néhány állításunknak.

[01:21:55]Ö és a világpolitikának tényleg az érvényes ö törvényeit tudtuk úgy aktuális példákon feltárni, amik viszont megmaradnak későbbi szakdolgozatíróknak is.

[01:22:04]Úgyhogy köszönöm szépen, nagyon nagyon örülök, hogy ideértünk a meleg és minden más ellenére és a jurányi ezt az adást is kisvitáinkkal meg tudtuk csinálni.

[01:22:16]És köszönjük nektek is kedves nézőink, hogy a birodalmat 26 epizódon keresztül reméljük elkísértétek.

[01:22:23]Nagyon szeretnénk, hogyha tudnátok a Partizánt támogatni a továbbiakban is, hogy hasonló vagy akár még jobb minőségi adásokat tudjon csinálni a későbbiekben.

[01:22:34]A külpolitika megmarad, Szilárd itt lesz továbbra is a Partizánon veletek.

[01:22:37]Ha engem szeretnétek majd olvasni a továbbiakban, akkor ugye nem a Partizánon, hanem a Substacken fogjátok tudni megtenni, és ott a hetifeledi.substack.comon tudtok feliratkozni, illetve ugyanígy Szilárnak a hírlevelére, a köztestre szintén a substacken keresztül tudtok majd email címmel regisztrálni.

[01:22:53]Tehát kövessetek minket ezeken a felületeken, a Partizánt is kövessétek a YouTube csatornán kívül, ugye a podcast csatornáján is.

[01:23:02]És előre is megutólag is köszönjük az eddigi támogatásotokat, köszönjük a figyelmeteket, és ezzel a birodalmat bezárjuk.

[01:23:09]Sziasztok!

[01:23:27]Már rájol arra