Letartóztatások, felülvizsgálatok és rekkenő hőség | Élő elemzés Lakner Zoltánnal
- Letartóztatták az NKA döntéshozó testületét, köztük Bush Balázs volt alelnököt. A miniszteri keretből egyedi döntésekkel súlyos összegek mentek ki, sokszor választási célú, kulturálisnak álcázott eseményekre.
- A Mohácsi híd beruházás 66 milliárdról 355 milliárd forintra nőtt. A G7 szerint inflációval számolva is 65%-os a túlárazás, a kivitelezést versenyeztetés nélkül Szíjj László cége kapta.
- A képviselői cikluskorlátozásról folyó vitában Lakner Zoltán szerint ez inkább politikai, mint morális kérdés, és kevésbé Lex Fidesz, mint inkább Lex Tisza.
-
"Az is egy élhető szabályozás lenne, ha így alakulna" – Lakner Zoltán a cikluskorlátozásról. Hozzátette: mivel a miniszterelnök ennyire beleállt, nagyon meglepődne, ha nem kerülne be az alaptörvénybe.
- A kormány alkotmányos egyeztetése öt nap alatt több interakciót hozott, mint a korábbi nemzeti konzultációk, de a beérkező vélemények nem reprezentatívak.
- Lakner szerint a Tisza-kormány politikai tőkéje a választókkal való közvetlen beszéd, ez a legerősebb biztosíték a részvételi csatornák keresésére.
- Kapitány István miniszter arra kérte az embereket, este 6–9 között kapcsolják ki a klímát. Ez jelzi, hogy a kormányzás nem mindig népszerű üzenetekből áll.
-
"Ha egyetlen csatornán keresztül folyik a pénz, akkor nagyon lényeges lenne, hogy ne egy valaki üljön állandóan egy pénzes zsákon." – Lakner Zoltán a kultúratámogatás hatalommegosztási logikájáról.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az NKA-botrány és a felelősségre vonás lehetséges szintjei
A múlt hét egyik legfontosabb híre volt, hogy letartóztatták a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntéshozó testületét, köztük Bush Balázst, az NKA volt alelnökét. Lakner Zoltán szerint a napvilágra kerülő részletek a döntéshozatal módjáról és az összegek rendeltetési helyéről "nyugtalanítóak" annak, aki a közpénzek hasznos felhasználását tartja normálisnak. A miniszteri keretből egyedi döntésekkel "nagyon súlyos összegek" mentek ki.
Kiderült, hogy Tar Zoltán elmondása szerint az "uszoda" volt a pénzkiutalások helyszíne – a minisztérium egy speciális folyosórészén zajlottak a döntések, és az "úszók" kapták meg az összegeket. A pénzek egy úgynevezett "kiemelt kulturális programok ideiglenes kollégiumán" keresztül folytak ki, ami egy speciális, az NKA-n belüli pénzosztó testület volt.
"Az itt kifolyatott pénzeknek egy jelentős része választási célú felhasználásra ment, tehát ilyen választási kampánnyal összefüggő, kulturálisnak maszkolt eseményekre jutottak összegek." – Lakner Zoltán *
Feltűnő, hogy a választási kampányhoz közeli időpontokban szúródtak ki a pénzek, és miután Molnár Áron feltárta az ügyet, sokan vissza is utalták az összegeket – ami Lakner szerint egyfajta "előzetes beismerésnek" tekinthető. Lakner nehezen tudja elképzelni, hogy a döntéshozók "a saját szakállukra" utalgattak volna ki pénzeket, és utalt arra, hogy voltak nyilvános célzások miniszteri "odaszólásokra" a döntések előtt.
Meddig nyúlhatnak a szálak?
Lakner szerint a kérdésre a rövid válasz: igen, akár miniszteri szintig is eljuthat a felelősségre vonás. Hivatkozott Laczkó Adrienn volt bíró (jelenleg ügyvéd) Krug Emíliának adott interjújára, aki azt mondta: nehezen elképzelhető, hogy pusztán egy "másodvonalbeli miniszter" hozott volna döntéseket, hiszen ez "annyira elsővonalbeli politikai kérdés" – a Fidesz kampányának finanszírozása –, hogy az ember "fantáziájának nem is kell annyira megszaladnia".
Laczkó Adrienn arra is célzott, hogy az érintettek valószínűleg nem kaptak írásos felső utasításokat, de "talán saját védelmükben lehetett annyi eszük, hogy egy-két dolgot leírtak" – ez majd a nyomozás során derülhet ki.
A beszélgetés során történelmi párhuzamok is szóba kerültek: az MSZP történetében a BKV-ügy volt hasonlóan súlyos megrázkódtatás 2009-ben, amikor Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest az új parlament megalakulásának napján vitték el a hatóságok. Lakner európai példákat is említett: Nicolas Sarkozy volt francia elnök börtönben töltött időt, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök felesége pedig korrupciós ügyben van nyomozás alatt.
A Mohácsi híd – a rendszer szimbóluma
A Mohácsi híd ügye "igazán jellemző az egész rendszerre" – fogalmazott Lakner. Az ügyet az elmúlt hetekben Vitézy Dávid tematizálta. A botrány több elemből áll:
- 98%-os előleg kifizetése a kivitelezőnek, ami példátlan arány
- Szerződésmódosítás nem sokkal a választás előtt, Lázár Jánosék által
- Vita a híd sávszámáról: kétszer egy vagy kétszer két sávos legyen-e
- Kérdéses közlekedéspolitikai indokoltság: egyáltalán szükséges-e oda hidat építeni
A beruházás jelenleg szünetel, és a közlekedési minisztériumban felülvizsgálják.
Lakner a Világgazdaság egy cikkét idézte, amely egy építész blogbejegyzése alapján védte a beruházást a jövőbeli forgalomnövekedésre hivatkozva, de a cikk végén elismerte: azt kell megnézni, "indokolt-e ez az árképzés, volt-e kellő versenyeztetés, és létezik-e olyan tanulmány, ami mérlegeli, hogy mi kerül többe: egy fejlesztés elmaradása vagy egy rosszul átgondolt beruházás".
A számok
A beruházás a 2020-as évek elején 66 milliárd forintról indult, és most 355 milliárd forintnál tart. A G7 számításai szerint az inflációt is figyelembe véve 65%-os túlárazás állapítható meg.
A kivitelezést Szíjj László cége kapta, nem volt versenyeztetés. A 2026. márciusi szerződésmódosítás pont a közbeszerzés elhagyását tette lehetővé, és április 9-én adták ki azt a kormányrendeletet, ami a legutolsó költségnövekedést lehetővé tette.
"Önmagában a költségnövekedés előfordul, vagy előfordulhat, vannak előre nem látott körülmények, csak ugye itt megint csak a szisztéma, tehát hogy mindenben állandóan óriási költségnövekedés van, és mindig minden csőnek a végén ugyanazokat a cégcsoportokat találjuk, akkor azért minimum gyanút fogni talán érdemes." – Lakner Zoltán *
A korábban nem nyilvános hatástanulmányok és megvalósíthatósági tanulmányok most, a kormányváltás után kerültek nyilvánosságra, és megerősítik a forgalom nagyságával kapcsolatos kételyeket. A mostani kormány éppen készít egy tanulmányt arról, "mit lehet kezdeni a Mohácsi híd beruházással".
"Tényleg minden pénzért lehajoltak, tehát minden forintért, az utolsó fillérért is." – Lakner Zoltán a NER működéséről általában *
A képviselői cikluskorlátozás vitája
A héten folytatódott a vita a képviselői ciklusok 12 évben történő maximalizálásáról, ami a legtöbb beszélgetős műsor központi témája volt. Lakner hangsúlyozta: a téma hosszabb vitát igényelne, hiszen a korlátozás 2030-tól lépne életbe, és "négy-öt nap alatt ennyi inspiráló új szempont megjelenik".
Változott-e Lakner véleménye?
Lakner elmondta: részben igen. Most már úgy látja, hogy elvi szinten ez a rendszerváltásról szól – nem feltétlenül arról, hogy bizonyos fideszes képviselők 2030-tól ne lehessenek képviselők, hanem arról, hogy "mit gondolunk a politikus hivatás helyéről a magyar társadalomban". Kérdés, hogy a politikusság egy egész életen át űzött szakma, vagy a közéleti döntések gyakorlásába "beleértünk egy laikus elemet és egy folyamatos rotációt".
Saját korábbi álláspontját is revideálta: ha a miniszterelnökséggel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy "talán jobb, ha egy jó miniszterelnök idő előtt távozik, mint hogyha egy rossz miniszterelnök túl sokáig marad", akkor ez az érv a képviselőkre is megállhat – bár továbbra is úgy gondolja, hogy egy testületre és egy egyszemélyi vezetőre vonatkozó korlátozás nem feltétlenül azonos.
A politikai pályaív kérdése
Lakner szerint az ő politikusi eszményképe az, hogy valaki "plakátragasztóként meg röpiratosztóként kezdi", végigjárja a ranglétrát, és sok év képviselőség után lesz kormánytag. Számos példát hozott: Margaret Thatchertől Angela Merkelig sok politikus 12-15-20 év után jutott el odáig, hogy megpályázhatta a miniszterelnökséget.
Felhívta a figyelmet egy "kiskapura" is: a szabályozás szerint valaki 12 évig lehet képviselő, utána még 10 évig polgármester, és semmilyen megkötés nincs a miniszteri vagy államtitkári pozíciókra, a miniszterelnök pedig akár 8 évig is szolgálhat.
Aktív és passzív választójog
Lakner szerint különösen érzékeny ügy az aktív és passzív választójog kérdése: "12 év után egy tisztességes állampolgárt kizárni abból, hogy képviselőnek indulhasson, és a többi tisztességes állampolgárt megakadályozni abba, hogy rászavazhasson – ez nagyon komoly indoklást igényel".
Megjegyezte azt is, hogy az egyéni képviselők "kis királykodását" árnyaltabban lehetne nézni: egy ellenzéki képviselő hogyan tud "kis királykodni" 12 éven keresztül? És általában a hatalommegosztás – erős önkormányzatok, civil szervezetek – tudná megakadályozni a hűbérúri viselkedést.
Ugyanakkor a másik oldalon ott vannak a már létező intézményes korlátok: köztársasági elnök csak 35 éves kortól lehet valaki, szavazni 18 éves kortól lehet (Ausztriában 16). Ezeket természetes adottságnak vesszük, pedig nem azok – "miért ne lehetne új tradíciókat bevezetni?"
Politikai, nem morális vita
Lakner konklúziója: a véleménye nem változott meg alapvetően – "továbbra sem a szívem csücske ez a javaslat" –, de úgy látja, ez egy politikai vita, nem pedig morális vagy elvi kérdés.
"Nem olyan értelemben vett morális elvi vita, hogy van valahol egy ilyen kőtáblákra írt politikai Tízparancsolat, és aki valami mást gondol, azt a kőtáblával jól fejbe kell kólintani. Szerintem ez egy tipikus politikai kérdés." – Lakner Zoltán *
Hozzátette: "az is egy élhető szabályozás lenne, ha így alakulna", és mivel a miniszterelnök ennyire beleállt, "nagyon meglepődne, ha ez nem kerülne be az alaptörvénybe".
Vita az indoklásról
Vida Kamilla felvetette: a javaslat egy morális állításból indul ki – hogy a hatalom szükségszerűen roncsolja az embert, és ennek meg kell álljt parancsolni. Ez azért érdekes, mert maga a hatalom használja ezt az érvet önmaga korlátozására. Szerinte egy olyan környezetben, ahol amúgy is nagy kockázatú és nem megbecsült szakma a politikusi pálya, nem biztos, hogy jó ezt a képet tovább roncsolni.
Lakner párhuzamot vont a kvóta-problémával: "nem biztos, hogy jó dolog mesterségesen előírni valamit, de akkor írsz elő valamit mesterségesen, ha egy hasznos célt nem tudsz máshogyan elérni".
Amerikai párhuzam
Lakner megosztotta Unger Anna (a beszélgetésben "Bánya Annaként" is említve) üzenetét: egy kutatás szerint az amerikai társadalom 87%-a támogatna valamilyen cikluskorlátot a szenátusra vonatkozóan. Tehát ez máshol is létező probléma.
Lex Fidesz vagy Lex Tisza?
Lakner úgy látja: ez sokkal kevésbé Lex Fidesz, mint inkább Lex Tisza.
"Ugyanúgy átlépett az ország a Fidesz-eliten, ahogy átlépett 2010-ben az MSZP-SZDSZ-eliten. Nagyon minimális számú embernél van ténylegesen annak jelentősége, hogy a 2030-as választáson nem indulhat el. Ez elsősorban a tiszásokra vonatkozó rendelkezés." – Lakner Zoltán *
Szerinte pozitívabb üzenet lenne azt mondani, hogy "mi másképpen viselkedünk, ebben is másképpen viselkedünk" – ez jobban megalapozná egy új politikai kultúra megvalósítását.
Részvételiség és társadalmi egyeztetés
Vida Kamilla kérdésére, hogy mennyire tűnik sikeresnek az új kormány célja a lakosság bevonására, Lakner kifejtette: az elmúlt két év legmeglepőbb fejleménye, hogy "embereket nagy tömegben rá lehetett venni arra, hogy politizáljanak". Ez a 1988-90 közötti társadalmi felbuzduláshoz hasonlítható.
"A leglényegesebb az lenne, hogy ezt a közéleti érdeklődést érdemes lenne valahogy megtartani. El kell zavarni Orbán Viktort, de valamennyit azért szerintem ebből meg lehet őrizni mint a politikai kultúra normál állapotát." – Lakner Zoltán *
Az alkotmányos egyeztetés értékelése
Lakner "randomnak vagy ötletszerűnek" tartja az alkotmányos egyeztetést, de elismeri: öt nap alatt sikerült bebizonyítani, mennyire hazugok voltak a korábbi nemzeti konzultációk.
"Csak ennyit kellett csinálni: egy linket kitenni a kormányzati honlapra, és egy emailcímen begyűjteni az állampolgári véleményeket, és máris több reszponzivitás, több interakció jelentkezett a kormányzat és az állampolgárok között, mint bármikor korábban." – Lakner Zoltán *
Ugyanakkor figyelmeztetett: ha 50 000 vélemény érkezik is be, az egy "random véleménykörnyezetet" tükröz, nem reprezentálja 7,5 millió választópolgár véleményét. Ráadásul valószínűleg a véleményt beküldők többsége a kormány álláspontjának támogatásával indult neki.
Lakner szerint az lenne a fontos, hogy a kormány hogyan viszonyul a beérkezett véleményekhez: "a számára tetszőeket válogatja ki, vagy azt mondja, hogy én ugyan mást gondoltam volna, de úgy látom, hogy itt van egy véleményáramlat, amivel kalkulálnom kell?"
A részvételiség határai
Vida Kamilla felvetette: a részvételiség mindig pozitív fogalomként jelenik meg, de a képviseletiség arról is szól, hogy megbízunk valakit, hogy végezze helyettünk a munkát, amíg mi éljük az életünket. "Érdemben hol lehet meghúzni azt a határt, hogy megkérdezzük-e mindenről az embereket?" – tette fel a kérdést.
Lakner szerint ez valódi kutatói vita: az emberek mekkora része akarja ezt a fajta részvételiséget, és milyen mélységig? Kétféle megközelítést vázolt fel:
- Nagy értékkérdésekről (pl. eutanázia, házassági egyenlőség) társadalmi vitát nyitni – ennek rizikója, hogy kulturális konfliktusokba kérgesíti a társadalmat
- Szakpolitikai kérdésekről vitát nyitni – itt az a gond, hogy nem biztos, hogy rendelkezünk a kellő tudással
A magyar helyzet most azzal az előnnyel és hátránnyal jár, hogy "egy csomó mindent saját magunknak kell kitalálni". Lakner személyes elképzelése: vissza kellene állítani a normális hétköznapi ágazati, szakmai szervezeti egyeztetéseket, bevonva a döntés-előkészítésbe az érintett csoportokat – nem csak szakszervezeteket és civil szervezeteket, hanem lakossági csoportokat is.
"Ez a Magyar Péter meg a Tisza legfőbb politikája. Az egész politikai mozgalom azzal kezdődött, hogy elkezdtek közvetlenül beszélni a választópolgárokhoz. Nekik ez egy politikai tőke továbbra is, és ez a legerősebb biztosíték arra, hogy keresni fogják ezeknek a csatornáknak a használatát." – Lakner Zoltán *
Új miniszteri kommunikációs stílus
A beszélgetés két konkrét példát emelt ki a TISZA-kormány minisztereinek kommunikációjából:
Kapitány István és a légkondi-használat
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter arra kérte az embereket, hogy este 6 és 9 között kapcsolják ki a klímát, és ne használjanak annyi áramot. Lakner szerint ezzel a kormányzat a rezsicsökkentési hazugság egyik alapvető problémáját pedzegette meg: "semmilyen módon nem ösztönzött arra, hogy az energiával kapcsolatban nem csak árkérdés van, hanem fogyasztási kérdés is".
"Az a legolcsóbb energia, amit nem használunk el." – Lakner Zoltán (Bart István új helyettes államtitkár szavaira utalva) *
Lakner szerint Kapitány üzenete inkább arról szól, hogy "nem mindig egy zenés-táncos sétahajózás lesz a kormányzás" – lesznek olyan kérdések, amelyek nem élveznek magától értetődő társadalmi többséget, de foglalkozni kell velük.
Vida Kamilla felvetette: nem tipikus beszédhelyzet, hogy egy miniszter az állampolgár személyes életére vonatkozóan kér valamit. Lakner egyetértett, és hozzátette: szerinte érdemes lenne mérni, hogy van-e bármilyen foganatja egy ilyen javaslatnak.
Kátai-Német Vilmos és a sajtófigyelés
A másik példa Kátai-Német Vilmos (a szövegkörnyezet alapján valószínűleg egy szociális vagy gyermekvédelmi területért felelős miniszter) Facebook-posztja volt, amelyben jelezte: minisztériuma figyelni fogja a gyermekjogi kérdésekről szóló sajtócikkeket, és szakmai visszajelzést ad, ha gyermekjogi aggályokat talál.
Lakner ezt egy "civil reflexként" értékelte. Sok civil szervezeti vezető ment be a minisztériumba dolgozni (például a gyerekvédelem területére), és ők ezt csinálják – ez egy segítő szándék, bár kétségtelenül "szereptévesztés" is egyben.
Vida Kamilla szerint mindkét eset úgy is értelmezhető, hogy a miniszterek leteszik a tétet: ha ők ennyire fontosnak tartják ezeket a területeket, akkor annál inkább számon kérhető rajtuk a munka. A gyermekvédelmi példánál azt is felvetette: ha a minisztériumnak van kapacitása a sajtó figyelésére és elemzésére, az erőforrás-elosztási kérdéseket is felvet egy új kormányfelállásnál.
Kulturális politika és az új helyettes államtitkár
A beszélgetés zárásaként Vida Kamilla megemlítette: kiderült, hogy Berg Judit lesz az irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár. Lakner elmondta: Nagy Ervin parlamenti felszólalásából – amelyben fekete listás művészeket sorolt fel – egyfajta "kulturális igazságtétel" szándéka látszik, ugyanakkor feltűnő, hogy "szándékosan nem akarják annak a hatását kelteni, mintha ez valamiféle restauráció lenne".
Lakner szerint eddig az látszik, hogy sem a Fidesz kultúrpolitikáját, sem az azt megelőző kormányokét nem kívánják folytatni – "valami teljesen mást" akarnak.
Személyes elképzelése szerint két dolog lenne fontos:
1. A kultúra fogyasztásának széles körű elérhetővé tétele – ne luxus legyen a kulturális termékek elérhetősége
2. Egy nyitott, nem ideológiai alapon osztályozó kultúratámogatási politika, amelyben az állam "segítsen, adjon pénzt, de ne szóljon bele semmibe" – ami Lakner szerint "az egyik legnagyobb dilemma, ami elképzelhető"
Megoldásként a hatalommegosztási logikát javasolta: ne csak egy csatornás állami támogatás legyen, hanem regionális és helyi önkormányzatok is rendelkezzenek valódi erővel és anyagi forrásokkal a kultúra támogatására, emellett a mecénatúra rendszerét is be lehetne csatornázni.
"Ha egyetlen csatornán keresztül folyik a pénz, akkor nagyon lényeges lenne, hogy olyan módon valósuljon meg az állam és a mindenkori kormányzat önkorlátozása, hogy ne egy valaki üljön állandóan egy pénzes zsákon." – Lakner Zoltán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban előforduló "Molnár Áronomán" valószínűleg Molnár Áron név torzított alakja, aki az NKA-ügyet feltárta.
- "Lacoó Edrien" és "Lacoradrien" – a beszélgetésben Laczkó Adrienn volt bíróról, jelenlegi ügyvédről van szó.
- "Krug Emiliának" – feltehetően Krug Emília újságíró.
- "Kátai Német Vilmos" – a név írásmódja bizonytalan, valószínűleg a szociális/gyermekvédelmi területért felelős miniszterről van szó.
- "Unger Anna" és "Bánya Anna" – a beszélgetésben ugyanarról a személyről, feltehetően Unger Anna elemzőről van szó.
Teljes átirat megjelenítése
[00:04:15]Sziasztok, én Vida Kamilla vagyok.
[00:04:15]A mai adásban pedig szokásunkhoz híven Lakner Zoltánnal beszéljük át a múlt hét legfontosabb politikai eseményeit.
[00:04:22]Szia Zoli!
[00:04:25]Jó reggelt Kamila!
[00:04:25]Szia!
[00:04:25]Az egyik legfontosabb hír volt a múlt héten, hogy letartóztatták az NKA döntéshozó testületét, Bush Balázst is, az NKA volt alelnökét, de azért külső szemlélőként talán nehéz elképzelni, hogy itt áll meg ez a ez a probléma és és talán feljebb is jot.
[00:04:45]Mit gondolsz?
[00:04:45]Szerinted rál is, hogy akár miniszteri szintig eljuthat a felelősségre vonás?
[00:04:52]Igen, ez a rövid válaszom nagyjából.
[00:04:52]Hát azért ugye most itt olyan részletek látnak már napvilágot, amelyek egyrészt a tehát a döntéshozatali szintről, a döntéshozatalnak a módjáról és hát az összegek rendeltetési helyéről azért eléggé hát, hogy mondjam, nyugtalanítóak, ha valaki a közpénzeknek a hasznos felhasználását tartja normálisnak.
[00:05:17]Szóval az, hogy itt a miniszteri keretből egyedi döntésekkel hogyan mentek ki nagyon súlyos összegek, ugye itt volt Tar Zoltánnak ez a mondata arról, vagy vagy közlése arról, hogy ez a ez az argó, hogy az uszoda hüm volt a helyszíne a pénzkiutalásoknak, és hogy az úszók kapták meg úgymond ezeket az összegeket.
[00:05:42]Tehát, hogy a minisztérium egy egy speciális folyosó részén zajlottak.
[00:05:46]Ez is olyan különös, hogy miért pont oda jártak ki a döntéshozók, illetve hát korábban, ha jól értem, ez egy másik ügy, vagy egy másik fajta pénz kifolyási irány.
[00:05:54]Ez a, bocsánat, föl kellett magamnak képten vagyok megjegyezni, a kiemelt kulturális programok ideglenes kollégiuma által kiszórt pénzek.
[00:06:02]Ugye az NKA-ban a Nemzeti Kulturális alapban vannak különböző kulturális területekhez tartozó ilyen pénzosztó kollégiumok, de ez egy másik vagy egy egy sokadik speciális kollégium.
[00:06:14]És ugye az itt kifolyatott pénzeknek egy jelentős része az választási célú felhasználásra ment, tehát ilyen választási kampánnyal összefüggő kulturálisnak maszkolt eseményekre jutottak összegek.
[00:06:25]És hát a az elég feltűnő, ez más témában is majd elég feltűnő lesz, hogy itt a valóban a választási kampányban vagy a választási kampányhoz közeli időpontokban szúródtak ki pénzek, és hát ezeknek az összegeknek egy részét miután Molnár Áronomán föltárultak, Igen.
[00:06:45]Sokan vissza is utalták kicsit ilyen, hogy is mondjam, ez is egy ilyen előzetes beismerés, vagy hogy mondjam, hogy oké, aki inkább ne legyen baj és csökkentsük az ügúlyát azzal, hogy visszaadjuk.
[00:06:54]Tehát, hogy akik részesültek belőle, minthogyha ők is azt gondolnák, hogy nem nem a pozíciójukat védik, hanem inkább inkább nem tudom miből, az el nem költött, vagy a máshonnan megspóolt összeget gyorsan visszarakják, hogy annál kisebb legyen a probléma.
[00:07:08]De egyébként szóval valóban nehéz elképzelni, hogy ezekben a az ügyekben ne lett volna, miközben nem akarom prejudikálni és az ártatlanság vélemelét senkitől sem elvonni.
[00:07:16]Tehát nehéz elképzelni, hogy itt a saját szakálukra emberek csak úgy kiutalgattak volna pénzeket, és mintogyha lett is volna már egykötő olyan nyilvános célzás arra vonatkozóan, hogy hogy miniszteri odaszólásokra sor került a pénzekről szóló döntések előtt.
[00:07:34]Meg ugye nyilván valakinek ott van az aláírása, meg lehet azt mondani, hogy jogilag mi az, ami elemezhető, meg mi az, ami megállapítható egy bizonyos esetben, de az természetesen ebben a helyzetben megállapítható, hogyha valami pártcélokra ment el, akkor hát az kinek kinek az akarata volt ez, vagy hát igen, ez megszerevezett kérdésem például most a hétvég Hallgattam.
[00:08:02]Lacoó Edrien volt bírót, aki most ügyvédként tevékenykedik.
[00:08:07]Krug Emiliának adott egy hosszú interjút, és például ebben a az ügyben, vagy ennek az ügynek a kapcsán is mond néhány mondatot arról, hogy hát ő meg azt tudja nehezen elképzelni, hogy éppen azért, mert kampánycióak voltak ezek a pénzfelhasználások, hogy itt pusztán egy már bocsánat, de hát egy ilyen másodvonalbeli miniszter hozott volna, ezt én mondom, másodvonalbeli miniszter hozott volna erről döntéseket, tehát hogy ez annyira elsővonalbeli politikai kérdés, hogy miből lehet finansz írozni az akkori kormánypártnak a Fidesznek a kampányát, hogy valóban az ember hát fantáziájának nem is kell annyira megszaladni, hogy hogy erre ő gondolhasson.
[00:08:45]És ugye Lacoradrien arra tesz célzást, hogy hát nyúlhatnak-e följebb akár ennek az ügynek a a szálai, és ugye arról beszél, hogy vajon akik tevőlegesen vagy hivatalosan vagy az aláírásukkal meghozták-e ezeket a döntéseket, valószínűleg nem kaptak írásos fölső utasításokat, de hát hogy talán saját védelmükben lehetett annyi eszük, hogy egy-két dolgot leírtak, de talán de hát ez majd gondolom megnyom azás során derül ki.
[00:09:18]Amúgy, hogy a fantáziákban mennyire fér az bele, hogy miniszterek büntetőeljárásnak a az alonjaivá válhatnak.
[00:09:25]Hát most olyasmiken gondolkodtam, hogy például a az MSZP történetének a nagy megrázkodtatása az nem csak az összöd volt, hanem például a BKV ügy.
[00:09:38]Tehát akkor, amikor amúgy a az adott körülményekhez képest konszolidálni próbálták a helyzetüket, 2009-ben a bajnai kormány idején akkor járatódott csúcsra az MSZP-t nagyon súlyosan érintő BKV botrány.
[00:09:50]Most teljesen mindegy, hogy ennek a fele nem igaz, mint utólag kiderült, vagy nem volt bizonyítható legalábbis, de a másik fele az igaz volt.
[00:09:59]És ott mondjuk, ha nem is miniszterek, de mondjuk Hagyó Miklós főpolgármesterhelyettes, ugye az új parlament megalakulásának a napján kimentek érte a hatóságok, amikor lejárt a a képviselői mentelmi joga, vagy megszűnt a mentelmi juga.
[00:10:15]De hát azért látunk európai országokban példát arra, hogy hát akár a egy volt francia köztársasági elnök börtönben tölt egy időt, amiről aztán Nikolás Sárkuzi rögtön könyvet írt a két hetes börtönbeli tartózgatására, de nem nem, hogy mondjam, nem akarom ezt bagatel Elizálni, mer nyilván nagyon kellemetlen egy napot is börtönben tölteni, csak nagyon érdekes volt, hogy utána rögtön könyvírásra adta a fejét a a két hetes börtön élményei után és vagy például most Pedro Sánchez a francia szocialisták minisztere elnöke, aki egyébként nekem egy hát nem nem mondom, hogy politikusi idolom, de egy nagyon komoly politikusnak tartom.
[00:10:52]És egy fajsúlyos baloldali vezetőnek hát most az ő felesége van álnyomozás alatt egy korrupciós ügyben.
[00:11:03]Általán ez a többedik nekifutás.
[00:11:05]Szóval, hogy amúgy ilyen létezik egyébként valahol egyébként nagyon abszurd, hogy ilyen típusú kifizetéseknek az eszközekként az NK-t használták.
[00:11:14]Tehát, hogy ha erre kívülről ránézünk, valójában bizar teljesen.
[00:11:22]Hát bizar.
[00:11:22]Ö tudod, én azon gondolkodtam egy pár héttel ezelőtt, amikor kiderült, hogy a nyuszi motorokon milyen túlárazás volt, és az volt az első gondolatom, hogy fú, hát tényleg minden pénzért lehajoltak, tehát minden minden forintért, az utolsó filérért is.
[00:11:36]De hogy a második gondolatom az az volt, hogy hát hogy ez a szisztéma, tehát hogy az a nyuszi motornál is, a Mohácsi hídnál is, az NKA pénzeknél is nem tudom a konzisztens logika érvény abszolút konzisztens logika érvénye.
[00:11:51]Nem is mondok több példát.
[00:11:53]Ö, tehát ugyanez érvényesül.
[00:11:55]Az egyiknél kicsit nagyobb összegek, a másiknál kicsit kisebb összegek vannak, de hát valószínűleg pontosan ezt jelenti ez a tehát ez a rendszerszintű ügyűködés, tehát ez a Fidesz legfőbb politikája, és ugyanez fog szembe jönni szerintem még egy csomó ügyben.
[00:12:10]Igen.
[00:12:10]Egyébként a Mohács hír az tényleg egy elég izgalmas példa.
[00:12:13]Ugye Vitézi Dávid az elmúlt hetekben azért tematizálta ennek az ügynek a kérdéses pontjait.
[00:12:23]Ugye itt egyrészt van egy 98%-os előleg kifizetés a kivitelezőnek, ha jól értem, ami ami azért egy példátlan arány ekkora ekkora előleget fizetni.
[00:12:34]Akkor egyfelől változtattak nem sokkal a választás előtt a szerződésen Lázárék.
[00:12:41]Továbbá van egy olyan vita is ezzel kapcsolatban, hogy akkor most egy sávos vagy kétsávos legyen, merthogy teljesen feleslegesnek tűnik a kétszer két sáv, és eleve csak ugye mivel elindult már az egész építkezés, amit most szüneteltetnek és felülvizsgálják az egész beruházást a közlekedési miniszter minisztériumban, de az is megkérdőjelezhető egyébként, meg az is vitatárgya egyébként, hogy pont oda indokolt-e közlekedéspolitikailag egyáltalán hitat építeni.
[00:13:16]Szóval annyi izgalmas elemből áll ez az egész Mohácsi híd balhé, hogy hogy amúgy igazából nagyon szimbóluma is tudna lenni az egész NER működésének, ami amit megtestesít a híd, az az szerintem igazán jellemző a az egész rendszerrel.
[00:13:36]Igen.
[00:13:36]Hát most nyilván nem fogom ezt közlekedéspolitikailag megszakérteni, mert nem értek hozzá.
[00:13:39]A a elemzői emlékeim vannak arról, hogy mondjuk milyen viták zajlottak 20 évvel ezelőtt arról, hogy érdemes-e alagutakat építeni egy autópályára síkvidéken, vagy hogy milyen viták folytak a körösyi völgyhíd megépítése kapcsán, hogy elég nagyok-e azok a somogyi dombok ahhoz, hogy ott érdemes legyen egy kvázi viaduktot építeni, vagy nagy viták folytak 20 évvel ezelőtt arról is, hogy micsoda A dolog az, hogy 1 milliárd Ftba kerül már egy km autópálya.
[00:14:12]Ez ugye inflációval együtt is nyilván messze túl vagyunk.
[00:14:19]Szóval ezt a szakmai részét én nyilván nem tudom mégélni.
[00:14:21]Ö onnan kezdeném talán inkább azt, amit én mondani tudok erről, hogy a a világgazdaságban volt egy cikk, ami egy építész blogjának a bejegyzésére épült, ami különféle szempontokat vetett föl azzal kapcsolatosan, hogy hát lehet, hogy a jelenben most nincs akkora forgalom, de pont az a lényeg, hogy be lehet bekapcsolni ezt a térséget a a kereskedelmi, akár átmenő forgalomba és éppen, hogy a jövőre nézve attól lenne nagyobb forgalom, hogy van elérhetőség.
[00:14:53]Én ezt abszolút nem tudom megítélni, de ami nagyon érdekes volt, hogy miközben ez inkább a beruházást hát védő vagy legalábbis a mellette szóló érveket hangsúlyozó cikk volt, a végén szerepelt az, hogy végülis azt kell megnézni, hogy indokolt-e ez az árképzés, hogy volt-e kellő versenyeztetés, és hogy van-e létezik-e olyan tanulmány, ami azt mérlegeli, hogy mi kerül többe, egy fejlesztés elmaradása, vagy pedig egy rossz hosszul átgondolt beruházás.
[00:15:24]És amikor a végére értem, hát azon gondolkodtam, hogy igen, oké, akkor itt most hangsúlyozta ez az írás a mellette szóló érveket, de hát pontosan azokat hagyta a végére, amivel probléma van.
[00:15:36]ugye egyáltalán nem volt versenyeztetés, tehát ugye így Szé Lászlónak a cége nemcsak, hogy a a beruházás elvégzésére kapott megbízást, hanem ez a bizonyos 2026 márciusi ö kiegészítése vagy szerződésmódosítás, ez pont a közbeszerzésnek az elhagyását tette lehetővé, és ugye ennek kapcsán április 9-én történt meg az a kormányrendelet kibocsátás, ami a ami a legutolsó költség növekedést lehetővé tette el.
[00:16:08]Nagyon elegáns.
[00:16:09]Nagyon elegánsnak tartom én is.
[00:16:09]És ugye végülis 66 milliárd Ftról indult ez a beruházás, valamikor a 2020-as évek elején, és most 355 milliárdnál tart.
[00:16:15]Én a G7-en azt olvastam, hogyha még az inflációs ráta növekedését beleszámoljuk, akkor is 65%-os túlárazást kalkulált ki a a szerkesztőség, a G7 szerkesztősége, ami elég jelentősnek tűnik, tehát nem volt versenyeztetés, megkérdőjelezhető a túlározás és éppenséggel a mostani kormány pont jelenleg készít egy olyan tanulmányt, ami azt méri föl, hogy mit lehet kezdeni a moácsi hídberázással.
[00:16:44]Tehát tulajdonképpen a esetleges jövőbeli elmaradt haszón és a már most elköltött pénznek a az arányát én feltételezem, hogy éppen most igyekeznek kikalkulálni, illetve azok a hatástanulmányok vagy megvalósíthatósági tanulmányok, amelyek amelyeket nagyon nagy nehézség árán töképpen egy kormányváltás árán sikerült ezt nyilvánosságra hozni, mert korábban nem adta ki a a minisztérium végül is végül is megerősíti azokat a kételyeket, amelyek a a a forgalom nagyságával kapcsolatosan mindig is felmerültek.
[00:17:18]Ugye itt nagyjából az az állítás, hogy egy kétszer egy sávos autópálya, még egyszer mondom, én ezt nem akarom megszakérteni, az elegendő lenne, és nem kellene egy kétszer két sávos autót tartalmazó hidat építeni, de mondom, ez a 65%-os túlárazás a 66 milliárdról, a 355 milliárdra növekvő költség, ezért önmagában nagyon elgondolkodó.
[00:17:37]azzal együtt is, hogy hogy egy csomószor, és nem csak Magyarországon előfordul, hogy jelentős költségnövekedés van magán beruházásoknál is.
[00:17:46]Persze a magánberuházások a saját pénzüket kockáztatják, ugyebár az egy jelentős különbség.
[00:17:51]Szóval, hogy önmagában a költségnövekedés előfordul, vagy előfordulhat, vannak előre nem látott körülmények, csak ugye itt megint csak a a szisztéma, tehát hogy mindenben állandóan óriási költségnövekedés van, és mindig minden csőnek a végén ugyanazokat a cégcsoportokat találjuk, akkor azért minimum gyanút fogni talán érdemes.
[00:18:13]Múlt héten már beszélgettünk a tisztítótűz műveletről, és folytak azért ezzel kapcsolatban a héten további viták.
[00:18:20]Főleg én úgy látom, hogy a képviselői ciklus hznak a maximalizálása az, ami ami azért a legforróbb most és minden beszélgetős műsornak a központi témája.
[00:18:33]Az elmúlt héten kaptál-e olyan új megvilágítást, vagy vagy plusz érveket, ami ami alapján adott esetben változott a véleményed a kérdésről?
[00:18:46]Szerintem nagyon érdekes érvek hangzottak el.
[00:18:48]Az elhangzáshoz azt hozzá kell rögtön tennem, hogy szóval nem könnyű ezeket összeszedni.
[00:18:54]Én próbáltam a jelen oldalán talán most már olvasható az a cikk, amiben próbáltam egymás mellé tenni a különböző helyekről.
[00:19:02]Tényleg össze összeszedegetett szerintem nagyon izgalmas érdekelt, tehát a Facebook kommentektől a nem tudom elcsípett beszélgetős műsorokban elcsípett mondatok.
[00:19:14]hozzátenném ehhez rögtön azt, hogy talán éppen ezért volna érdemes erre a témára egy jóval hosszabb ideig tartó vitát rászánni, mert igazából ha négy-öt nap alatt ennyi inspiráló új szempont megjelenik, akkor akkor lehet, hogy nem lenne olyan nagy baj, ha négy-öt hétig vagy négy-öt hónapig lehetne erről beszélgetni, különösen azért, mert ugye ez az egész 12 éves cikluskolátozás 2030-tól lépne életbe.
[00:19:36]És rögtön akkor ez egy érdekes fölvetés lehet, hogy a 17.
[00:19:43]alaptörvénymódosítás különféle rendelkezései közül melyeket tartjuk olyannak, amelyek a rendszerváltás azonnali végrehajtásához tartoznak, és melyek azok, amelyek hosszabb távra szólnak.
[00:19:54]Szerintem ez hosszabb távra szól.
[00:19:56]Azzal együtt is, hogy ebben például változott a véleményem, hogy úgy tűnik nekem most már, hogy elvi szinten ez szól a rendszerváltásról.
[00:20:05]Nem feltétlenül, vagy nem csak abból a szempontból, hogy akkor itt most bizonyos fideszes képviselők 2030-tól legalább ne legyenek képviselők.
[00:20:11]És akkor ez egy megvitató módszer, hogy ezt egy ciklus korlátozással kell elérni, vagy pusztán azzal, hogy újra le kell győzni a Fideszt, és ezek a képviselők is kiesnek a parlamentből.
[00:20:20]De abból a szempontból meg mégis csak szól a rendszerváltásról, hogy mit gondolunk a politikus hivatás helyéről a magyar társadalomban.
[00:20:29]Tehát, hogy azt gondoljuk-e, el, hogy a politikusság az egy olyan szakma, amit valaki egész életén át űz, vagy ahhoz gondoljuk, hogy a közélet megvitatása és a közéleti döntések gyakorlása az valami olyasmi, amibe beleértünk egy laikus elemet, és beleértünk egy folyamatos rotációt akár áldozatárán is, mármint olyan áldozat árán, hogy valaki beletanul, de kénytelen mondjuk legalábbis a képviselősséggel fölhagyni egy ponton túl igazából magamat is hogy mondjam bizonyos értelemben hát annyiból revidálnom kellett vagy legalábbis a saját magammal kapcsolatos következetességet számon kellett kérnem, hogyha a miniszterelnökséggel kapcsolatosan azt az élet hangoztattam, hogy talán jobb, hogyha egy jó miniszterelnök idő előtt távozik, mintogyha egy rossz miniszterelnök túl sokáig marad, akkor végül is lehet, hogy ez az érv meg kell, hogy álljon a képviselők esetében is, vagy legalábbis ez az érv felmerülhet a képviselők esetében is azzal együtt, hogy én továbbra is tartom azt, hogy egy testületre, az Országgyűlés tagjaira vonatkozó korlátozás nem biztos, hogy ugyanolyan kell, hogy legyen, mint egy egyszemélyi vezetőre vonatkozó korlátozás.
[00:21:37]Szóval ez szerintem egy fontos vitapont volt ez a vagy egy fontos vitapont, hogy mit gondolunk, hogy micsoda a politika, és hogy kiknek kell, milyen hosszan kell politikusnak lenni.
[00:21:46]És akkor itt vannak leágazásai ennek a történetnek.
[00:21:50]Nem akarok ebbe hosszan belemenni, mert ezzel önmagában szét tudnám beszélni ezt a műsort, de hogy például az én politikusi eszményképem az az, hogy valaki plakátragasztóként meg meg röpiratosztóként kezdi a tevékenységet, és akkor végére járja a ranglétrát, egy idő után képviselő lesz és képviselőként is eltelik jó pár év, mire kormánytag lesz.
[00:22:16]Ugye erről beszéltünk talán a múlt heti műsorban is, hogy nem lesz mindig forradalmi helyzet.
[00:22:19]És most föl tudok sorolni jó néhány politikust, aki képviselőként több mint három ciklust töltött a saját országa parlamentjében, mire eljutott addig, hogy kormánytaggá pláne miniszterelnökké válhasson.
[00:22:29]És oké, felgyorsult világunkban, meg tudunk ilyen szörnyű közhelyeket mondani.
[00:22:35]Lehet, hogy ez néha egy kicsit begyorsul, de hát azért nem tudom, most Margar Sechertől Angela Merkelig és kiki ki neki szimpatikus politikusokat választhat.
[00:22:45]Nagyon sok olyan politikai karriert föl tudunk sorolni, amikor 12-15 20 év után jutott el valaki odáig, hogy egyáltalán megpályázhatta a miniszterelnökséget.
[00:22:53]Tehát nem mindig az lesz, hogy egy két éves választási forradalom után az utcáról bejönnek emberek.
[00:22:58]És ez egy kérdés, hogy le akarunk-e erről mondani, miközben ugye ez a szabályozás tulajdonképpen azt nem korlátozza.
[00:23:05]És számomra egy nagyon izgalmas kérdés, hogy ezt egy kiskapunak tekintik, amit be akarnak csukni, vagy direkt így hagyják, hogyán lesz 12 évig képviselő e szabályozás szerint, utána még lesz 10 évig polgármester.
[00:23:17]És egyébként semmilyen megkötés nincs arra vonatkozóan, hogy akármeddig lehessél miniszter vagy államtitkár, vagy ugye a miniszterelnök az az korlátozva van, de ugyan még nyolc évig akár lehetsz miniszterelnök is.
[00:23:29]Tehát, hogy mi van gondolva a politikusi pálya korlátozásáról?
[00:23:33]az van gondolva, hogy egy posztba nem elegedhessél be túlságosan sokáig, vagy ne talán most nem akarok itt ötleteket adni, tehát ezt most nem a társadalmi vita részeként mondom, külön lezárult már a véleményi beküldés.
[00:23:46]Szóval, hogy mi van arról gondolva, hogy adott esetben generálisan korlátozni kell a a teljes politikai pályát.
[00:23:50]És akkor van még két téma, gyorsan elmondom.
[00:23:55]Az egyik, ami nekem érdekes volt, az egyik ez az aktív, passzív választói jog, ami ami szerintem egy érzékeny ügy és és szintén hát nagyon komoly megfontolást igényel.
[00:24:08]És azon gondolkodtam, hogy hát igen, 12 év után egy tisztességes állampolgárt kizárni abból, hogy ő képviselőnek indulhasson, és a többi tisztességes állampolgárt megakadályozni abba, hogy rászavazhasson, ez tényleg nagyon nagyon komoly indoklást igényel szerintem.
[00:24:26]Igen.
[00:24:27]És azt is gondolom egyébként, hogy az egyéni képviselők, választókerületi képviselők kis királykodását is azért lehet egy kicsit cizelláltabban nézni.
[00:24:36]Egyrészt például egy ellenzéki képviselő, hogy tud kis királykodni, hogyha mondjuk ő 12 éven keresztül egy ellenzéki pártnak a képviseletében teszi ezt.
[00:24:44]Másrészt hát általában azt gondolnám, hogy a hatalom megosztás teszi azt lehetővé, hogy hogy ott olyan lokális erők legyenek, civil szervezetek, erős önkormányzat, ami megadályozza azt, hogy ott valaki ilyen hűbérúrként tudjon viselkedni.
[00:24:58]A másik serpenyőben viszont talán az van az érvnek, hogy az érveknek, hogy hát persze a passzív választójogot, tehát az, hogy valaki valamire megválasztható legyen, mondjuk az is korlátozza, hogy hogy csak 35 éves korától lehet köztársasági elnök, vagy az aktív választójogot korlátozza azt, hogy 18 éves kortól lehet szavazni.
[00:25:19]Ausztriában már 16 éves kortól lehet.
[00:25:21]A Momentumnak volt, ha jól emlékszem, olyan javaslata, hogy vigyék le 16 évre.
[00:25:24]Tehát ez meg ahhoz kapcsolódik, amit a múlt héten mondtam, hogy hogy hát vannak ilyen intézményes korlátok, amelyeknek egy része egy természetes adottságnak vesszük, pedig hát azok sem természetesek, csak már régóta léteznek.
[00:25:40]Tehát, hogy miért is lehet ne lehetne újabb fajta ilyen új tradíciókat bevezetni, új tradíciókat bevezetni.
[00:25:44]És összességében, és ez az utolsó mondatom erről, összességében én leginkább arra jutottam, a véleményem nem változott meg, ha tetszik.
[00:25:51]Tehát, hogy nekem továbbra sem azt mondtam assasszem, hogy nem a szívem csücske ez a javaslat, ezt továbbra is tartom, de igazából azt mondanám, hogy ez egy politikai vita, amivel azt akarom mondani, hogy nem olyan értelemben vett morális elvi vita, hogy van valahol egy ilyen kőtáblákra írt politikai tízparancsolat, vagy közéleti tízpancsolat, és aki valami mást gondol, azt a kőtáblával jól fejbe kell kólintani.
[00:26:18]Szerintem ez egy tipikus politikai kérdés.
[00:26:20]Nem nem morálisan alábbvaló, aki ezt vagy azt gondolja, vagy valakihez képest más gondol ebben az ügyben.
[00:26:28]És ezt talán hát igen, mondod te, hogy persze, de szerintem nem annyira persze a magyar közvitáknak a a hangnemét meg a meg az érzelmi töltöttségét ismerve.
[00:26:37]Tehát, hogy miközben mondom, én nem rokonszenem annyira ezzel a 12 évvel, pláne nem rokonszennék, ha ez csak nyolc lenne.
[00:26:47]Szóval azért szerintem tudjunk megállni, de mégis azt gondolom, hogy szól annyi érv a korlátozás mellett, hogy nem tartanám ezt egy ilyen nem tudom, a a az új demokrácia morális összeomlásának.
[00:27:01]Tehát a tehát szerintem az is egy élhető szabályozás lenne, ha így alakulna.
[00:27:05]És egyébként hozzáteszem, miután ennyire beleállt a miniszterelnök, én nagyon meglepődnék, hogyha ez nem kerülne be az alapterbe.
[00:27:12]Hát valószínűleg igen, de közben meg ugye az egész egy ilyen morális állításból indul ki, tehát hogy kiteszi az kiteszi az asztalra a a ez a javaslat azt, hogy amit mondasz is, hogy mit gondolunk a politikusi pályáról.
[00:27:28]Ez alapján azt gondoljuk és azt tesszük ilyen formában társadalmi vitára, hogy hogy a hatalom az szükségszerűen olyan, ami roncsolja az embert, és hogy ezt nem szabad hagyni, és hogy ennek megált kell parancsolni.
[00:27:45]És persze ez ezt erre lehet azt mondani, hogy hát ez nyilvánvaló, meg ez nem egy új információ, de hogy konkrétan a politikából jön az erre való rávilágítás, és hogy ez ilyen formán most már, hogy mondjam, kimondható, meg meg ezt az érvet használja maga a hatalom arra, hogy önmagát korlátozza.
[00:28:08]Szóval szerintem e ez például egy elég érdekes része ennek már csak azért is, mert hát mi egyébként a politikusi pályának a megítélése.
[00:28:15]Szóval szerintem nem probléma, hogyha őszinték vagyunk, és ki tudjuk azt mondani, hogy a hatalomnak lehetnek negatív hatásai a személyiségre vonatkozóan, de szerintem egy olyan környezetben, ahol eleve nagyon nehéz politikusnak állni, mert nagy a kockázata, meg nem egy megbecsült szakma, nem biztos, hogy az a jó, ha eleve ezt a ezt a képet még jobb jobban roncsoljuk a a társadalomban.
[00:28:49]Ühüm.
[00:28:51]Akkor talán két dolgot mondanék egyrészt azt, hogy hát ugyanaz mind a kettő, hogy milyen nehéz elszakadni egy konkrét szituációtól.
[00:29:02]Én is, én is azért próbáltam arról beszélni, hogy nem nem lesz mindig forradalom, nem lesz mindig rendszerváltás, tehát lesz egy olyan remélhetőleg normál üzemmenete a magyar demokráciának, legalábbis ugye a törekvések erről szólnak, amelyek nem egy régi elit kisöpréséről, hanem elsősorban az ország normális működtetéséről szólnak.
[00:29:22]És ebben szerintem legalábbis nagyobb becsülete lesz majd a politikai tapasztalatnak, miközben egyébként a képviseleti demokráciáknak mindig is egy nagyon nagy problémája volt.
[00:29:33]Tengernyi irodalom van erről megoldás nélkül, hogy hogyan lehet azt megakadályozni, hogy a képviselet az elszakadjon a képviseltektől.
[00:29:44]És ugye erre vannak olyan gondolatok, hogy hogy lehet mondjuk több részvételi elemet bevinni a képviseleti elv mellé, de éppenséggel egyfajta kiegészítés vagy egyfajta orvosság erre a problémára az is, hogyha beépül egy rotáció a képviselő kiválasztásába is.
[00:30:04]Ö a sokak által joggal hiányolt Unger Anna üzenetét tolmácsolom, ha nem Bánya Anna, hogy egy chatelésünknek a tartalmát megosztom.
[00:30:16]Ugye Anna azt írta, mert a múlt héten hivatkoztam, hogy az amerikai szenátusban milyen magas több mint 1ados mondjuk a 70 évet betöltötteknek az arányai, és milyen sokan vannak közel 1 nyen, akik már több mint harmadik ciklusokat töltik.
[00:30:27]Anna azt írta, hogy van olyan közel kutatás, ami szerint 87%-a az amerikai társadalomnak támogatna valamilyen ciklusormátot.
[00:30:33]a szenátusra vonatkozóan.
[00:30:35]Szóval, hogy ez máshol is egy létező probléma.
[00:30:40]Igazából ezt kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, a kvóta problémához tudnám hasonlítani, hogy persze hát nem biztos, hogy jó dolog mesterségesen előírni valamit, de akkor írsz elő valamit mesterségesen, hogyha egy hasznos célt nem tudsz máshogyan elérni, mert van egy van egy hagyományos logika, ami állandóan fölülírja a változtatásnak a szándékát.
[00:31:01]És a másik dolog meg az indoklás.
[00:31:04]Ez nagyon érdekes, mert ezt ahhoz tudnám hasonlítani, és valóban tényleg az a benyomása az embernek, hogy ebben sem tudunk a szituációtól elszakadni.
[00:31:15]Hát hiszen most van egy olyan új politikai osztályunk, amelyik azt mondja, hogy ő máshogy akar viselkedni, mint régebben volt.
[00:31:22]Igen.
[00:31:23]Igazából egyrészt azt látom, hogy az önkorlátozás szándékával igyekszik bizonyítani ezt a más milyenségét, hiszen még talán nem tudjuk elképzelni, hogy milyenek lesznek majd 10 év múlva, de azt, hogy ők most már önkorlátozzák magukat, az itt van és most van.
[00:31:37]Másrészt ezt a miniszterelnöki cikluskorlátozás kapcsán is megfigyeltem, hogy hogy maga a Tiszapárt és a Tiszapárt több politikusa érvelt azzal vagy reklámozta azzal azt az intézkedést, hogy Orbán Viktor többet nem lesz miniszterelnök, miközben én itt beülök elemzőként és nagy munkát folytatok annak érdekében, hogy arról beszéljek, hogy szerintem ez sokkal kevésbé egy Lex Orbán, mint egy Lex Magyar Péter.
[00:32:05]És én itt is a ennél a képviselői ciklus korlátozásnál is azt látom, hogy ez sokkal kevésbé egy Lexfidesz, mint inkább egy Lex Tisza, mert ugye a mai politikai helyzetből, és amit én gondolok erről a rendszerváltó szituációról, hogy ugyanúgy átlépett az ország a a Fidesz eliten, ahogy átlépett 2010-ben a a az MSZP SDS eliten.
[00:32:24]Szóval, hogy igazából nagyon minimális számú embernél van ténylegesen annak jelentősége, hogy most akkor a 2030-as választáson majd nem indulhat el.
[00:32:36]Itt ez a elsősorban a tiszásokra vonatkozó öv és mármint tiszásokra vonatkozó rendelkezés, hogy majd egy ponton ők másodszor vagy harmadszor vagy negyedszer nem indulhatnak el választáson, legalábbis országgyűlési képviselőként.
[00:32:52]Lehet, hogy kevésbé ilyen első szándékból lenne látványos, hogy most akkor ez a Fidesz kisöpréséhez tartozik, de közben sokkal megalapozottabb és sokkal inkább egy új politikai kultúrának a megvalósításáról szólna az, hogy azt mondják, hogy mi másképpen viselkedünk, ebben is másképpen viselkedünk.
[00:33:12]egy sokkal pozitívabb üzenetet lehetne beletenni, amely pozitív üzenet szerintem benne is foglaltatik ebben az intézkedésben.
[00:33:21]Ugye említetted a részvételiség szót és hát izgalmas kifejezés, mert sokan szeretik ezt használni úgy, mint egy ilyen jelszót, és azért a a Tisza is rendszeresen hivatkozik arra, hogy ő hogyan próbálja bevonni a lakosságot a döntéshozatalba.
[00:33:42]Ugye itt is lehetett a az alkotmány módosítás tervezetét igazából véleményezni emailben.
[00:33:48]Hogy látod egyébként milyen mennyire tűnik sikeresnek ez a célja a az új kormánynak, hogy hogy az emberek véleményét valahogyan becsatornázza, vagy vagy ezek inkább csak ilyen masnik, ilyen kommunikációs kis csemegék?
[00:34:07]Hm.
[00:34:08]Hát ugye van egy ilyen meghirdetett cél, illetve én ezt egy kicsit kijjebb is nyitnám ezt a képet.
[00:34:13]Ugye itt valamiféle hát igen részvételiség, erősebb részvételi attitűd, együttműködési szándék, egy ilyen közösségi szolidaritás, mint politikai szerepvállalási motiváció nagy mértékben megjelent az elmúlt két évben.
[00:34:31]számomra ez a legmeglepőbb ebben az egész elmúlt két évben valójában, hogy embereket nagy tömegben rá lehetett venni arra, hogy politizáljanak, hogy megvitassák a közélet kérdéseit, hogy ne fotelforradalmálkodjanak, hanem a saját településükön az ismerőseikkel és aztán az új ismerőseikkel közéletet igyekezzenek formálni, hogy ne csak meghallgassanak politikusi beszédeket, hanem azzal is foglalkozzanak, hogy mi történik két politikusi beszéd között.
[00:34:56]Ezek óriási dolgok szerintem, és nem véletlenül gondoltam korábban is azt, hogy ez a nem tudom 88 és 90 közötti ilyen társadalmi felbuzzduláshoz hasonlítottam a legnagyobb mértékben.
[00:35:11]És a leglényegesebb az lenne, hogy ezt a közéleti érdeklődést, ezt érdemes lenne valahogy megtartani.
[00:35:17]És nyilván nem ugyanazokkal az energiákkal működik ez, mint amikor egy konkrét politikai célra irányulóan zajlik mindez.
[00:35:26]Tehát el kell zavarni Orbán Viktor, de valamennyit azért szerintem ebből meg lehet őrizni mint a politikai kultúra a normál állapotát, hogy akkor a az ügyeinket azért egymással is megbeszéljük, és nem csak fölfelé nézünk állandóan, hogy már beáll a nyakunk, hanem hogy a politizálás az azt jelenti, hogy egymással, egytérben, szemmagasságban is foglalkozunk vele.
[00:35:50]És igazából az én értelmezésemben a kormányzati ígéret az arra vonatkozik, hogy ennek a fórumait megteremti.
[00:35:57]Hogy ez bitent a gyakorlatban ez egy nagyon jó kérdés.
[00:36:01]Én én eléggé hát, hogy mondjam, randomnak vagy ötletszerűnek tartom ezt a alkotmányos egyeztetést is, hozzátéve azt, hogy öt nap alatt sikerült bebizonyítani, ha eddig valakinek két helye lett volna, hogy a nemzeti konzultációk azok mennyiféle módon voltak hazugók.
[00:36:18]Tehát csak ennyit kellett csinálni, egy egy egy linket kitenni, vagy egy külön külön fület kitenni a a kormányzati honlapra, és egy emailen email címen begyűjteni a az állampolgári véleményeket, és és máris több responzivitás, több interakciók jeletkezett a kormányzat és az állampolgára között, mint bármikor korábban.
[00:36:42]Nyilván ebből is látszik, hogy korábban nem is volt ilyen szándék.
[00:36:46]Nekem nagyon izgalmas lesz majd azt látni, hogy most ugye a kiértékelése zajlik a a különböző ilyen alkotmányos közjogi intézményekhez beérkező kérdéseknek, és még azt hiszem, hogy lehet véleményeket írni a vagyon visszaszerzési hivatal kapcsán.
[00:36:59]Szóval engem nagyon érdekelne, hogy a kiértékelés az hogy fog kinézni.
[00:37:02]Ugye a nemzeti konzultációnak nevezett dologgal kapcsolatban az is mindig probléma volt, hogy valójában sose tudtuk, hogy azok a számok, amiket bemondtak, hogy ennyi meg annyi visszaküldött levél volt, az igaz volt-e.
[00:37:14]Igen, de nyilván egy olyan dolgot könnyű kiértékelni, vagy könnyebb kiértékelni, ahol a B, C dologra lehet válaszolni, mint egy olyan, ahol kiegészítendő kérdésekre kell válaszolni.
[00:37:26]Hát igen, ugye létezik ilyen kutatási módszert természetesen, tehát lehet szava szavas válaszokat adni.
[00:37:30]Pont ezért érdekelne, hogyha a kormány azt mondja, hogy ezekre a beérkezett állampolgári véleményekre is alapozza majd a végleges döntést, akkor mik ezek a vélemények, milyen arányúak, hogyan osztályozzák ezeket, és milyen mértékben veszik figyelembe, és miért pont azt veszik figyelembe a döntés kialakításánál?
[00:37:50]Szerintem ennek az átláthatósága ez egyrészt a kormány számára is meg a szisztematikus feldolgozása a kormány számára is fontos, hogyha ők valóban el akarják találni a társadalmi véleményt, akkor nekik is fontos, hogy ezt megfelelő módon feldolgozzák.
[00:38:02]Másrészt szerintem nekünk is, állampolgároknak is nagyon lényeges az, hogy a kormány hogyan viszonyul a beérkezett véleményekhez, tehát a számára tetszőeket válogatja ki, vagy azt mondja, hogy én ugyan mást gondoltam volna, de úgy látom, hogy itt van egy van egy olyan vélemény áramlat, amivel amivel kalkulálnom kell akkor is, hogyha nekem nem az a legrokonszemesebb.
[00:38:26]Szerintem azt is érdemes tudni, bocsánat, csak a nem vagyok egy nagy módszertanál, de eleget kellett vizsgáznom hozzá, hogy azért azért ezt hozzátegyem, hogyha még 50000 vélemény érkezik is be, az is persze egy random véleménykörnyezetet fog tükrözni, tehát nem fogja nem tudom 7,5 millió választópolgár véleményét reprezentatívan leképezni, és még azzal a feltételezéssel is élek, hogy legtöbben valószínűleg, akik beküldtek véleményt, azok a kormány áll álláspontjának támogatásával indultak neki a véleménynyilvánításnak, tehát nem ad egy ilyesfajta véleménybekérés teljes képet szerintem a társadalmi közhangulatról azzal együtt, hogy ez még mindig jóval több, mint bármikor korábban, meg azzal együtt, hogy itt olyan kérdések kivitatása zajlik, amelyekkel tehát ebben az egész rendszervál áltó társadalmi konszenzusban zajlik mindez, hogy feltehetően ezeknek az intézkedéseknek egy ténylegesen nagyon magas a társadalmi támogatottsága, inkább ugye itt a technikai megoldásokkal kapcsolatosan zajlik egy zajlik egy vita.
[00:39:40]És ezeknek a technikai megoldásoknak, hogy itt a 12 éves képviselő mandátum korlátozás kapcsán is ez fölvetődött, azért vannak hosszú távú hatásaikék, tehát lehet, hogy ezeket nem most érezzük, de majd nem tudom, 8-12 év múlva fogjuk érezni.
[00:39:55]Szerintem az nagyon érdekes ebben, hogy ilyenkor mindig hozzátesszük, hogy hát nyilván a nemzeti konzultációnál jobb.
[00:40:03]Igen, de hogy egy idő után persze nem feltétlenül kell ezt hozzátenni, mert mert egyébként talán pont az a hasznos, hogy hogy érdemben lehet vitatkozni arról, hogy hogy működik ez a dolog, vagy nem működik, és nem arról van szó, hogy ilyen szeretnéd-e, hogy felkeljen a nap.
[00:40:25]típusú kérdésekre kell az állampolgároknak válaszolnia, de egyrészt a reprezentativitás szerintem egy elég fontos dolog, hogy egyáltalán kihez jut el az, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre.
[00:40:36]Másrészt pedig eleve annak a kérdése, hogy a részvételiség, vagy az, hogy egyáltalán mire alapozzuk azt a feltételezést, hogy az emberek mindenképpen szeretnének beleszólni ilyen kérdésekbe, az szerintem egy egy fontos pont, mert az egész részvételiség az mindig egy ilyen nagyon pozitív fogalomként van benne.
[00:41:01]Mindenki nyilván szóljon bele mindenbe, legyen minden minél demokratikusabb.
[00:41:03]De ugye azért a képviseletiség arról is szól, hogy én valakit megbízok azzal, hogy végezze helyettem a munkát és intézze az ügyeimet, ameddig én mást csinálok és dolgozom és élem a saját életemen.
[00:41:18]Tehát, hogy szerintem az lesz az érdekes, hogy érdemben hol lehet meghúzni, vagy hol kell meghúzni azt a határt, hogy hogy megkérdezzük mindenről akkor az embereket.
[00:41:27]És egyáltalán azok a tapasztalatok, amik abból beérkeznek, hogy kik válaszolnak erre.
[00:41:33]mennyien válaszolnak erre, és hogyan válaszolnak erre, és aki nem válaszol, az miért nem válaszol erre?
[00:41:39]Az az szerintem fog tudni arra válaszokat adni, hogy egyáltalán az emberek igénylik-e azt, hogy megmondják, hogy akkor most legyen-e cikluskorlát, vagy ne legyen.
[00:41:51]Igen, de hogy nem ez egy komoly ez egy komoly dolog, amit fölveltsz a amennyire én tudom, ez a részvételi demokrácia módszerének alkalmazása kapcsán ez egy ez egy komoly hát kutatói vita is, hogy egyébként az emberek mekkora része akarja ezt a fajta részvételiséget.
[00:42:09]éppen azért, amit mondasz, hogy nem biztos, hogy állandóan közélettel akarnak foglalkozni, vagy milyen mélységig akarnak közélettel foglalkozni emberek, és hogy mi mi a helyes, hogy mit miől rendezünk közvitákat, nagy értékkérdésekről, amelyeknek meghatározó a szerepe egy csomó későbbi gyakorlati döntés elérésében, de közben megvan az a az a rizikója is, hogyha a nagy értékkérdésekről társadalmi vitált át nyitunk ki, akkor vajon nem ilyen kulturális konfliktusokba kérgetjük-e bele a saját társadalmunkat, vagy pedig szakpolitikai kérdésekről nyitunk ki időről időre vitát, aminek meg az a következménye, hogy hát nem biztos, hogy rendelkezünk azzal a kellő mennyiségű tudással, amivel ezt el tudjuk dönteni, hozzátéve azt, hogy persze fontos az, hogy egy megszerezhető tudást meg meg átlátható módon az állampolgárok rendelkezésére bocsássunk.
[00:43:08]Én nem tudom, hogy erre van-e módszer.
[00:43:09]Bizonyos értelemben a magyar helyzet most az a azzal a előnnyel meg hátránnyal jár egyidejűleg, hogy egy csomó mindent saját magunknak kell kitalálni.
[00:43:19]Én valahogy úgy képzelem egyébként, hogy vissza kellene állítani a teljesen normális hétköznapi ágazati, szakmai szervezeti egyeztetéseknek a hétköznapiságát, bevonva már a döntés előkészítésbe, már a probléma meghatározásba azokat a azokat a szervezeteket, érintett csoportokat, és itt nem feltétlenül csak szakszervezetekről meg professzionális civil szervezetekről, hanem lakossági csoportokról, ilyen tapasztalati szakértelem rendelkező csoportokról is lehet szó, tehát hogy az ő létezésük a közpolitika alkotásban az egy az egy az egy bevett hétköznapi magától értetődő dolog legyen.
[00:44:03]És vannak olyan, vagy lehetnek olyan, ez megint csak az én elképzelésem, olyan nagyszabású társadalmi kérdések, amelyekről azt lehet gondolni, hogy oké, akkor ezekben az ügyekben a kormány letesz egy voksot, mond egy álláspontot, és azt mondja, hogy viszont az, hogy a vagy b verzió, vagy hogy egy elvi kérdésben, akkor menjünk-e ebbe az irányba.
[00:44:26]Nem tudom, egy eutanázia vita, egy házassági, egyelősségvita.
[00:44:31]Erről ki lehet kérni egy egy társadalmi véleményt, hogy egyáltalán az ehhez kapcsolódó döntéseket meghozza-e a kormány.
[00:44:39]Nem tudom, hogy erre vonatkozóan vannak-e kiforrott elképzelések, vagy hogy a kiforrott elképzelések mögött van-e ilyes, van-e átfogó politikai támogatás, csak az én fejemben valami valami ilyesmi jelenik meg.
[00:44:54]azzal együtt, hogy nyilván mindennek megvan a maga politikai felhasználhatósága és kockázata, mert ha mondjuk van egy nagy értékvita, akkor a kormány ezt ugye tudja úgy is, a mindenkori kormány ezt tudja úgy is használni, hogy azt mondja, hogy hát én nem akarok értékkérdésekben helyettetek dönteni, vitatkozzunk erről.
[00:45:13]Ami persze azt is jelentheti, hogy ha valami túl kockázatosnak tart, akkor belefolyatja egy ilyen nagy társadalmi egyeztetésbe, aztán évekig megy róla egy vita, és majd amikor a kormánynak kényelmes lesz, vagy kevésbé kockázatos, akkor hoz róla egy döntést.
[00:45:25]Ami egyébként nem biztos, hogy társadalom annyira rossz, hogy nem élezi ki mondjuk egy elsietett döntéssel vagy egy rosszul felmért polarizációnak az előidézésével, de mindenesetre természetesen minden használható a politikai praxisnak a szintjén is.
[00:45:42]Az én fejemben valami ilyesmi él a társadalmi egyeztetésről.
[00:45:46]Én nem gondolom azt, hogy de ez megint csak én vagyok, hogy nem tudom fél óránként mindenről kell tartani egy népszavazást.
[00:45:54]vagy egy ilyen bázisdemokrácia szintjén kell 9 és fél millió ember ügyeit intézni, de az, hogy munkacsoportok munkacsoport igen, ha nem akarsz megoldani egy problémát, hoz létre egy bizottságot, igen, vannak ilyen klasszikus elvek, de hogy de hogy ezek a ezek a kinyitások szervezeti vagy akár közvetlen állampolgári szinten megtörténjenek.
[00:46:14]Én ezt nem tartom akkora képtelenségnek.
[00:46:16]És ha az előbb egy egész más összefüggésben azt mondtam, hogy az a Fidesz legfőbb politikája.
[00:46:20]Hát tulajdonképpen ez a Many Péter meg a Tisza legfőbb politikája.
[00:46:24]Tehát ugye az egész politikai mozgalom azzal kezdődött, hogy elkezdtek közvetlenül beszélni a a választópolgárokhoz a közösségi médián meg a személyes találkozásokon keresztül.
[00:46:34]Tehát én a magának a politikai projektnek egy szerves részének látom, hogy tudatosan keresik azt, ahogyan el lehet jutni a részvételi csatornákon a választópolgárokhoz.
[00:46:45]Szerintem nekik ez egy politikai tőke továbbra is.
[00:46:47]És ebben az értelemben talán ez a legerősebb biztosíték arra, hogy hogyan fogják próbálni keresni ezeknek a csatornáknak a használatát, meg nyitvatartását, mert hát arra van szükségük, hogy ez a fajta társadalmi kapcsolat ne apadjon el.
[00:47:04]Hát keresik a miniszterek is azt, hogy hogyan lehet kommunikálni a társadalommal.
[00:47:08]Két esetet emelnék ki, ami szerintem hasonlít egymáshoz, és egy ilyen új kommunikációs stílust, vagy számomra egy új jelenséget mutat meg a Tisza miniszterei részéről.
[00:47:18]Ugye az egyik az az, ami hát élénkvitákat váltott ki.
[00:47:23]Kapitány István üzenete azzal kapcsolatban, hogy este kapcsolják le az emberek a klímát, meg ne használjanak este 6: és 9 között annyi áramot.
[00:47:35]Tehát ez egy ilyen életmód jellegű tanácsadás.
[00:47:38]A másik, ami talán még ennél is furcsább volt, az egy kicsit régebben történt.
[00:47:43]Kátai Német Vilmos posztolt arról, hogy hogy a minisztériuma nagyon fogja figyelni azokat a sajtócikkeket, amik gyermekjogi kérdésekről szólnak, és amennyiben ők gyermekjogi aggályokat találnak ezekben a munkákban, akkor ők ott szakmai visszajelzést fognak adni, ami egy nagyon-nagyon furcsa gesztus, tehát hogy a miniszter ellenőrzi a sajtót, és hogy ezt ráadásul egy ilyen Facebook posztban be is jelenti, hogy ez így fog történni.
[00:48:17]És és azért talán Kapitány István üzenetén is látszott az, hogy nem teljesen egyöntető, ahogy ezt fogadja a lakosság.
[00:48:27]Mit gondolsz ezekről a gesztusokról, vagy ezekről a a miniszteri kommunikációs megoldásokról?
[00:48:34]Hát a jól értem a kettő dolog úgy kapcsolódott össze a te fejedben, hogy tulajdonképpen mind a két esetben egy ilyen felvállalt edukátori szerepben jelenik meg Igen.
[00:48:48]Egy miniszter.
[00:48:48]Ebben lehet, hogy tényleg van hasonlóság.
[00:48:55]Mondom külön-külön.
[00:48:55]És akkor vagy összekapcsolódik, vagy nem.
[00:48:57]A kapitány Istvánnak a légkondi használatra vonatkozó mondatait én úgy olvastam, hogy ez a kormányzati munkának a legnehezebb részére tesz részének az elvégzésére tesz kísérletet tudnék valamilyen igen valóban életmódra vonatkozó viselkedésváltoztatást tanácsol, javasol.
[00:49:24]Azért én fontosnak tartom azt is, hogy nem azt mondja, hogyha 6:0 - kor még megy a légkondi, akkor kimegy a légkondi rendőrség hozzád.
[00:49:32]Szóval, hogy azért nem erről beszélünk.
[00:49:35]Áfa kommandó, nem tudom, légkondi kommandó, szóval nem erről nem erről van szó.
[00:49:41]És de pont ezért is furcsa, nem?
[00:49:42]Tehát a a hangneme az, hogy ő ő kér valamit tőlem, ami az én személyes életemre vonatkozik, ez nem egy olyan beszédhelyzet, ami tipikus egy miniszter és egy állampolgár esetében.
[00:49:53]Nem.
[00:49:55]Szerintem az benne a politikai rizikó, hogy adresál, problematizál egy egy valódi gondot, mégpedig ezt az egész rezsicsökkentési hazugságot, amivel ugye nem csak az a hazugság, vagy nem csak az vele a gond, hogy valójában ugye a piaci ár és a és a és a rezsicsökkentett ár közötti különbséget, azt azt mi fizetjük ugye a saját költségvetésünkből, vagy hogy volt 10 év, amikor valójában magasabb volt a rez és egy csökkentett ár, mint a piaci ár.
[00:50:27]Rengeteg hazugság van benne.
[00:50:27]Az egyik legnagyobb problémál ezzel az egésszel az, hogy semmilyen módon nem ösztönzött arra, egyáltalán azt a szempontot is száműzte, hogy az energiával kapcsolatban nem csak árkérdés van, hanem fogyasztási kérdés is.
[00:50:39]És hogy tényleg az a legolcsóbb, ugye Bart István most lett helyettes államtitkár, hogy az a legolcsóbb energia, amit nem használunk el, amit nem kell elhasználni.
[00:50:48]És hogy ez nem azt jelenti, hogy ami ugye ment a fideszes kampányokban 2022 telén, hogy a hollandok két pullóverben ülnek otthon és megfagynak.
[00:50:57]Szegény holland dolog.
[00:51:00]Azóta is ugye nyilván szörnyű holland.
[00:51:02]Na mindegy, tehát nem megyek ebbe bele.
[00:51:05]Hanem hogy hát ez egy teljesen észszerű dolog azon gondolkodni, hogy Ja igen, a rezsicsökkentés hazugságnak az is a része volt.
[00:51:12]Ugye semmi pénz nem jutott a hálózatok karbantartására és és fejlesztésére.
[00:51:17]Tehát, hogy van egy ilyen része ennek a dolognak, hogy hát időnként a a javakkal érdemes takarékosan bánni azért, hogy folyamatosan jusson belőle mindenkinek.
[00:51:30]Az ellátásbiztonságról szól.
[00:51:30]És az, hogy az, hogy a az energetikáért is fölminiszter egyáltalán megpedzi ezt a ezt a problémát, hogy ez van, és tesz egy nagyon szerény javaslatot ebben a ebben az ügyben.
[00:51:43]Ez nekem inkább arról szól, hogy talán azzal szembesül a kormány, hogy nem mindig egy ilyen zenés táncos sétahajózás lesz majd a a kormányzás abban az értelemben, hogy nem minden olyan kérdés, amivel foglalkozik, élvez magától értetődő társadalmi többséget, hanem hogy nem tudom, majd ha az adórendszerrel kell foglalkozni meg ilyesféle ügyekkel, akkor akkor lesz egy olyan véleményközeg, ami nem magától értetődően áll be a kormány mögé, de mégis foglalkozni kell ezekkel a problémákkal, mert ettől még azok agen azok az ellátási nehézségek az vagy legalábbis potenciális nehézségek, amelyek fenn állnak, azok még létezni fognak.
[00:52:23]De amúgy azon is érdemes szerintem elgondolkodni, én nagyon kíváncsi lennék rá, hogy mekkora a hatékonysága egy ilyen kérésnek, vagy szóval, hogy egyébként ezt tök jó, hogy mondod, mert szerintem ez olyasmi, amit érdemes lenne mérni valamiképpen.
[00:52:37]Ki az, aki kihúzta a telefontöltőt azért, mert Kapitány István ezt kértető.
[00:52:40]Szerintem ez egy roppant izgalmas kérdés.
[00:52:42]Nagyon fontos kérdés, és nyilván nem gondolom azt, hogy ez a magatartás változás, eleve szerintem ez egy sokkal tágabb probléma.
[00:52:49]Én én alapvetően azt gondolom, hogy az ormáni politika, és akkor ezt most megint csak tágabban értem, tehát az AFD-től a nemzeti frontig, löpenékig vagy nemzeti tömörülésig, a reformig Nagy-Britanniában azért sok szempontból azt a Trump ugye ez a fur bé fúj, szóval, hogy alapvetően ők azt az üzenetet közvetítik, hogy nincs itt semmi és folytathatod az életedet, ami egy nagyon erős társadalmi üzenet, tehát hogy nem társadalommérnökösködünk, nem akarunk beleszólni abba, hogy hogy éled az életedet, de hát ettől még mondjuk az, hogy létezik-e elegendő mennyiségű, hozzáférhető energia és technológiailag az eljut-e hozzád, az nem annak a kérdése, hogy a Nerf Farázs ráolvas-e.
[00:53:40]Igen.
[00:53:40]erre.
[00:53:40]És az, hogy ez a ez a ez a probléma itt egyáltalán megjelenik, szerintem ez egy, hogy mondjam, ez egy távlatos gondolkodásnak egy ilyen, egy ilyen első lépése.
[00:53:50]És igen, szerintem igazad van, ezt fontos lenne mérni valamilyen szinten, hogy egy ilyen felszólításnak vagy javaslatnak, ez inkább javaslat van-e bármilyen foganatja, ami a Kát Német Vilmos Facebook oldalán Igen.
[00:54:04]És megnéztem most valamikor június elején Igen, igen, igen.
[00:54:07]ö jött ez a kérés, hogy ez egy konkrét ügy volt, hogy ha jól emlékszem, egy egy sajtó termék, egy újság írt gyerekotthonokról megszólaltak, megszólaltatták a gyerekotthonban élőket, és azzal kapcsolatosan volt egy olyan megjegyzés, hogy hát hogyan történt ez, hogy volt-e ott valamilyen segítő támogató személy, és hogy ez a fajta forrás kezelés, ez azért nem azonos azzal, mintha valaki mondjuk az NK botrányról egy minisztériumi főosztály vezető helyette mond valamit, merthogy itt ugye kiszolgáltatott kiskorúakokról van szó, akik persze a saját kiszolgáltatottságukról beszélnek, de vajon nem árt a az nekik, amilyen beszédhelyzetben ez megjelenik.
[00:54:49]Én is most így, ahogy mondtad ezt a hétvégén, hogy beszéljünk erről, én is azt gondolom, hogy ez egy elég szokatlan beszél beszédhelyzet.
[00:54:59]Én azt hallottam ebből ki, hogy ez egy civil reflex.
[00:55:03]Szóval nekem nekem ez jött le, hogy ez egy civil reflex, hogy és szerintem nem független attól, hogy sok civil szervezetnek a vezetője ment be a minisztériumba dolgozni, például pont gyerekvédelem területére, és ők azt csinálják szerintem egyébként.
[00:55:22]Szóval én azért nem rónnám ezt fel, mert nem, szóval ez nem egy károkozás, ez egy segítőszándék, ami amit de szereptévesztés egyértelműen ami történik, ez egy civil reflex, hogy nekünk vannak nem tudom ilyen módszertani útmutató anyagaink, tessék azokat megnézni és hogyha a sajtóban ilyesmi megjelenik, akkor majd mi szólni fogunk.
[00:55:42]Itt sem fog kimenni egy ilyen cenzúra bizottság, ha jól értelmeztem, hogy hogyan kell majd róla írni, de kétségtelenül talán ez másnak a dolga a társadalmi munkamegosztásban.
[00:55:56]Igen.
[00:55:58]Mind a két esetben egyébként hozzáteszem, még talán azt hozzátenném, hogy ha át akarom fordítani és ha beszélgetünk a részvételiségről, mind a két szituációt lehet úgy értelmezni, hogy annál inkább számon lehet kérni a konkrét minisztériumök és miniszterek munkáját.
[00:56:12]Tehát, hogyha ők ezt ennyire fontosnak tartják, hogy közvetlenül az állampolgároktól kérik, vagy egy újságíróktól kérik, hogy így vagy úgy dolgozzanak, akkor annál inkább ö leteszik a tétet amellett, hogy ők akkor fontosnak tartják az energia biziztonság ellátási részét, vagy az energiaellátásnak a biztonsági részét.
[00:56:36]Nem akarok il na mindegy, belezavarodni ebbe meg anagrammákban sem akarok beszélni.
[00:56:40]Ö és a és akkor a szociális minisztérium részéről is nagyon fontos az, hogy oké, akkor ezt számon kéri másoktól, de akkor azoknak a nagyon fontos gyerekvédelmi céloknak valóban eleget tud-e majd tenni a minisztérium.
[00:56:55]Tehát an annál inkább a a politikai felelősség szerintem itt megjelenik.
[00:56:57]Meg az aspektus is szerintem lényeges, hogy hát erőforrás elosztás, tehát hogy ha a minisztérium van arra ember, hogy azzal foglalkozzon, hogy a sajtót figyelje és elemezze és a gyermekjogi, szakmai észrevételeket megírja.
[00:57:17]Tehát, hogy valahogy azt gondolnám, hogy egy új kormányfelállás, akkor nem biztos, hogy hogy nincs túl sok dolga, és hogy pont ez belefér.
[00:57:28]Azért ez azért ez felvett kérdéseket.
[00:57:31]Fogalmam sincs, hogy a hétköznapi életben ezt képesek-e megvalósítani.
[00:57:35]Igen.
[00:57:35]A de zárásként szerintem beszéljünk még arról a az új híről, hogy végül is kiderült, hogy ki lesz az irodalomér és közművelődésért felelős helyettes államtitkár.
[00:57:45]Berg Judit.
[00:57:49]És és ezzel kapcsolatban érdekelne egyébként az, hogy te látsz-e már valamit, hogy Tar Zoltán és a kultúrpolitikusok eddigi megszólalásaiból mire számít az, hogy milyen milyen kulturális arcélt szeretne magának felrajzolni a Tisza kormány?
[00:58:08]Te el tudod mondani, hogy milyen kultúrális harcért érzékelsz?
[00:58:13]Szerintem az a felszólalás, amit nemrégiben Nagy Ervin intézett a az Országgyűlésben, az ugye arról szólt, hogy felsorolt egy csomó elismert művésznek a nevét, és hogy és hogy ők milyen fekete listán voltak, és hogy ez mekkora szégyen.
[00:58:32]Én Nagy Ervinnek a fellépéséből meg az ő ő hangneméből látok arra a szándék, hogy hogy valamiféle ilyen kulturális igazságtétel legyen talán, de de abb az is feltűnő számomra, hogy hogy szándékosan nem akarják annak a hatását kelteni, mintogyha ez valamiféle ilyen restauráció lenne.
[00:59:00]Ez, hogy azt hiszem, hogy kulturális politika szintjén, ami nekem eddig feltűnt, hogy sem a Fidesz kultúrpolitikáját, sem azt megelőző kormányok kultúrpolitikáját nem kívánják folytatni, hanem hanem valami teljesen mást.
[00:59:16]Ühüm.
[00:59:18]Igen.
[00:59:18]Ha ez egy arcélnek egy vonása, akkor szerintem ez a törekvés látszódik.
[00:59:23]Igazából én nem tudok erre most válaszolni.
[00:59:28]Talán itt is elmondom, hogy mit tartanék jónak, és aztán ez vagy találkozik a a kormány törekvéseivel, vagy nem.
[00:59:35]Egyrészt én nagyon fontosnak tartanám azt, hogy legyen egy tehát annak egy támogatása, hogy a kultúra fogyasztása az elérhetővé váljon széles körben, és vannak ilyen purosnak tűnő kifejezések, mint mondjuk közművelődés.
[00:59:48]Szóval, hogy ne luxus legyen kulturális termékeknek a az elérhetősége, nem csak nem csak ugye az online környezetben, hanem a személyes élmények megszerzését illetően is.
[01:00:01]Egyáltal, hogy ez mit jelent a 21.
[01:00:05]század 20-as éveiben, majd 30-as éveiben, szerintem ez önmagában megvitatást igényel.
[01:00:09]ebben mi a szerepe mondjuk a kőszolgálati tartalmakat gyártó médiumoknak, és hogy milyen szerepe lehet a kormányzatnak, hogy ilyen platformokat, ilyen platformokat kulturális tartalommal megtölteni képes művészekkel kapcsolatosan mi a politikája.
[01:00:29]Szóval itt itt lenne lenne kidolgozandó program.
[01:00:35]A másik pedig, hogy hát ugye egy ilyen kultúrharcokkal elég komolyan sújtott országról beszélünk, hogy mi módon valósítható meg valamiféle nem szívesen mondok ilyeneket, hogy nem tudom, mert ez nem ideológiai neutralitás, de mindesetre egy nyitottság vagy egy nem ideológiai alapozon alapon osztályozó kultúratogatási politika, ami ugye föl fogja mindig vetni azt a kérdést, hogy van egy olyan társadalmi, szerintem egyébként a kultúrára is jellemző beállítódás, hogy az állam segítsen, adjon pénzt, de ne szóljon bele semmibe.
[01:01:17]azért én jelezném, hogy ez egyik legnagyobb dilemma, ami elképzelhető, és hogy mik azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül úgy lehet az államtól pénzt szerezni, hogy a lehető legtávolabb tegyük az államot aktuálisan képviselő kormány politikai elvárásait a a kultúra előállításától.
[01:01:35]Én nem tudom, hogy ez a probléma 100%-osan megoldható-e.
[01:01:39]Nyilván jobban megoldható, mint ahogyan az elmúlt 16 évben, de valószínűleg nem ez kell, hogy legyen a mérce.
[01:01:45]Én azt gondolnám, hogy itt is talán egyfajta ilyen hatalommegosztási logika sokat segítene.
[01:01:52]Tehát ha nem csak egy egy csatornás állami támogatás lenne, hanem mondjuk léteznének valódi erővel, anyagerővel is rendelkező regionális önkormányzatok, helyi önkormányzatok, amelyek képesek arra, hogy hogy kultúrát támogassanak, és ezt más helyeken is talán el lehet képzelni, vagy a a meccenatúra rendszert, vagy hogyan lehet becsatornázni egy állami támogatási mechanizmusban.
[01:02:22]Abszolút nem értek ehhez, csak azt gondolom, hogyha egyetlen csatornán keresztül folyik a pénz, és szerintem indokolható, hogy az államnak legyen kultúratmogatási politikája, mert gondolhatjuk azt, én legalábbis ezt gondolom, hogy vannak olyan kulturális közjavaink, amelyek egy az egyben nem tehetők ki a a piaci mechanizmus elvárásainak, akkor nagyon lényeges lenne, hogy olyan módon valósuljon meg az állam és a politika a mindenkori kormányzat önkor korlátozása, hogy ne egy valaki üljön állandóan egy pénzes zsákon, hanem legyenek olyan autonóm szereplői akár az államnak, az állam különböző szintjeinek, illetve a társadalomnak, amely szereplők saját maguk tudnak döntéseket hozni a támogatásól, és akkor és akkor pontos pontosan ezeket az egyoldalú kiszolgáltatottságokat föl lehetne számolni.
[01:03:16]Hát meglátjuk, hogy mik lesznek Berg Julitnak az első lépései, és hogy mi fog történni a kultúrában.
[01:03:20]És és egyébként jövő héten találkozunk, Zoli.
[01:03:24]Úgyhogy köszi szépen a beszélgetést és nektek is köszönöm a figyelmet.
[01:03:28]Jövő héten újra itt fogunk beszélgetni Lakner Zoltánnal az aktuális kérdésekről.
[01:03:34]Sziasztok!