Mindenkivel csak a baj van? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal
- A közmédia szakmai vezetőinek kinevezése körül vita bontakozott ki, miután Pikó András kritizálta Bodacz Balázst egy 2013-as lejárató riport miatt.
- Lakner Zoltán szerint a kormányzat nem lép vissza minden vita esetén, és a felek közötti eszmecsere a múltfeldolgozás hiányzó társadalmi mintáira világít rá.
- A bocsánatkérés dinamikája összetett: egy megváltozott életút önmagában nem feltétlenül elég, és az elfogadás nem kötelező.
- A vármegye elnevezés megyére való visszaváltoztatása szimbolikus elköteleződés a múltba révedés politikájával szemben, hasonlóan a „köztársaság" kifejezés hangsúlyos visszatéréséhez.
- Orbán Viktor, Lázár János és Szijjártó Péter parlamenti hiányzása a vereség beismeréseként és a saját szavazóik megalázásaként értelmezhető.
- Nem igaz, hogy az ellenzéki politizálás mindig sikertelen; a Fidesz jelenlegi jogállami kritikája épp olyan témákra épül, amelyekkel korábban velük szemben sem volt áttörés.
„Lehet, hogy most megálltak itt 20-22% környékén... de azért ezzel egyáltalán nem oldódtak meg azok a nagyon súlyos és alapvető stratégiai problémák, amelyekkel a Fidesz küzd" – Lakner Zoltán
- Az arányosabb választási rendszer felé tett első, valódi önkorlátozó lépés a győztes kompenzáció eltörlése lehet, ami hosszú vitát igényel a képviselet mibenlétéről.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A közmédia szakmai vezetőinek kinevezése körüli vita
A beszélgetés első témája a közmédia szakmai vezetőinek kinevezése körül kialakult diskurzus volt. A 24.hu értesülései szerint három név merült fel: Mészáros Zsófia, Kerényi György és Bodacz Balázs. A hétvége fontos fejleménye volt, hogy Pikó András józsefvárosi polgármester egy Facebook-posztban kritizálta Bodacz Balázs személyét, felelevenítve egy 2013-as esetet, amikor Bodacz a HírTV-ben egy olyan anyagot készített, amely Pikó András lányát is felhasználta egy fideszes propaganda-lejárató anyagban.
Lakner Zoltán kiemelte, hogy hivatalos bejelentés még nem történt, és az ideiglenesség jellemzi ezeket a kinevezéseket – hasonlóan a NAV elnöki pozíciójához, ahol Tamásné Színege Csilla kapott megbízott elnöki kinevezést. Az elemző szerint a TISZA kormányzat részéről egyfajta mintázat rajzolódik ki: Magyar Péter reagál a személyi politikáját érő kritikákra. Példaként említette Rubovszky Rita nevét, aki oktatási miniszterként merült fel, de végül Lannert Judit kapta a pozíciót.
„Én azért csodálkoznék, hogyha a kormány bármennyire korrekcióra késznek meg responzívnak akarja mutatni magát a társadalmi jelzésekkel kapcsolatban, de én csodálkoznék, hogyha minden ilyen vita kapcsán az lenne a válasz, hogy a kormány visszalép" – Lakner Zoltán *
A vita civilizált jellege és a múltfeldolgozás kérdése
Lakner Zoltán hangsúlyozta, hogy a Bodacz-Pikó vita civilizált keretek között zajlott: Pikó András posztjára Bodacz Balázs egy hosszú kommentben válaszolt, amire Pikó és lánya is reagált. Az elemző szerint ez azért lényeges, mert nincsenek társadalmi mintáink az ilyesféle szembenézésekre.
„Én azt gondolom, hogy az az üzenetváltás... civilizált módon zajlik, ami azért lényeges, mert hát úgy vágtunk bele... ebbe az egész rendszerváltó folyamatban, hogy hát nem úgy kéne csinálni, mint az előző rendszerváltásokat, viszont hát nincsenek társadalmi mintáink az ilyesféle szembenézésekre vagy vitákra" – Lakner Zoltán *
Az elemző kifejtette, hogy a rendszerváltás folyamatát egy űrteleszkóp összeszereléséhez hasonlítaná, ahol 344 egyedi meghibásodási pontot azonosítottak – szerinte a rendszerváltásnak is legalább ennyi gyenge pontja van. A széles választói koalícióban nem mindenki gondolkodik ugyanúgy sem a jövőről, sem a múltról, és ebből természetes módon keletkezhetnek konfliktusok.
A vita időzítésének kérdése
Vida Kamila felvetette, hogy volt olyan vélemény is, amely szerint „nem most van itt az ideje" az ilyesfajta beszélgetéseknek. Lakner Zoltán erre reagálva kifejtette:
„Dunát lehetne rekeszteni azzal, hogy hányszor hallottam... az elmúlt két évtizedben azt, hogy ezt vagy azt a problémát nem most kell megbeszélni. És egyébként minden ilyen problémáról kiderült, hogy baromira meg kellett volna beszélni korábban" – Lakner Zoltán *
A bocsánatkérés és elfogadás dinamikája
Lakner Zoltán részletesen elemezte a bocsánatkérés és elfogadás kérdéskörét. Bodacz Balázs esetében elmondható, hogy 2013-ban valóban elkészítette azt a méltánytalan riportot, de utána van egy megváltozott életútja. Az elemző szerint ízlés és személyes érintettség kérdése, hogy mi a helyes: explicit szembenézés és bocsánatkérés, vagy önmagában az, hogy valaki tíz éven keresztül teljesen mást csinál, elegendő-e.
„Megbocsátani annak lehet, aki bocsánatot kér. De talán ennek van egy olyan oldala is, hogy senki sem kötelez elfogadni egy bocsánatkérést... nem magától értetődő, hogy 10 vagy 13 év után úgy gondolja, hogy ez gyógyír arra, ami korábban történt" – Lakner Zoltán *
Az elemző szerint Pikó András azoknak a hangját is képviseli, akik nem két éve vagy négy éve kezdték a NER-rel való szembefordulást, hanem jóval korábban, és rájuk is szükség volt a változáshoz. Lakner Zoltán aggodalmát fejezte ki, hogy nehogy Pikó András legyen a „rossz fej" azért, mert nem fogad el egy bocsánatkérést, hanem csupán tudomásul veszi azt.
Vida Kamila hozzátette, hogy a rendszerváltás egyik fontos szava a bocsánatkérés és annak elfogadása vagy el nem fogadása. Magyar Péter esetében a választási eredmény azt mutatja, hogy az elmúlt két év politikai munkájával „megváltotta a társadalom bocsánatát" azzal kapcsolatban, hogy korábban a Fidesz táborát erősítette.
Lakner Zoltán felvetette azt a szempontot is, hogy Bodacz Balázs bocsánatkérése bizonyos értelemben „véletlen" volt – ha nincs ez a kinevezés és Pikó András posztja, akkor ezek a fontos bekezdések nem születtek volna meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindkét álláspont legitim lehet.
A vármegyék visszanevezése megyékké
A beszélgetés második témája a vármegye elnevezés megyére való visszaváltoztatása volt. Vida Kamila kiemelte, hogy bár ennek gyakorlati jelentősége nincs, és költségekkel jár a táblák lecserélése, szimbolikus jelentősége annál inkább van. A vármegye kifejezés volt az, amit az ember nem tudott úgy kiejteni, hogy ne jusson eszébe az eredete: „egy nevetséges ötlet valamiféle tradicionalizmushoz való húzás".
Párhuzam az 1990-es címervitával
Lakner Zoltán párhuzamot vont az 1990-es címervitával, amelynek éppen most van az évfordulója (július 3-án volt a végső parlamenti szavazás). Akkor a címer vita a rendszerváltás végének jelképe volt, és bár időszerűtlennek tűnt, szükségszerű is volt. Az elemző kiemelte, hogy a vármegye-kérdés annyiban más, hogy az „tényleg csak minket érdekel", míg a címer esetében Antall József miniszterelnök szóvá tette, hogy kellemetlen, ha a nyugati lapok azt írják, Magyarország még mindig a kommunista címer alatt működik.
„Én nagyon örülök annak, hogy ez a dolog megtörténik. Megmondom őszintén, én nagyon vigyáztam arra, hogy ezt a vármegye kifejezést a számra ne vegyem, amióta ez fölmerült" – Lakner Zoltán *
A köztársaság kifejezés visszatérése
Lakner Zoltán megjegyezte, hogy feltűnő számára, hogy a miniszterelnök és más TISZA-s politikusok hangsúlyosan használják a „köztársaság" kifejezést is. Az Orbán-rendszerben igyekeztek ezt a szót kitörölni, ahonnan csak lehetett. Orbán Viktornak volt egy olyan mondata, hogy „a köztársaság az csak a ruha a hazán". Az elemző reményét fejezte ki, hogy egy alkotmányozó vita során a köztársaság szó visszaállítását is napirendre tűzik.
„Szerintem az, hogy most ezt a vármegyezést abbahagyjuk, ez mégis csak valamiféle igen jelképes elköteleződés amellett, hogy nem ezt a múltban révedést akarja üzenni a kormányzat" – Lakner Zoltán *
Az elemző hozzátette, hogy Lengyelországban ma is vajdaságoknak hívják a közigazgatási régiókat, de ott soha nem nevezték másképp, így a történeti folyamatosság áll fenn – Magyarországon viszont volt egy szakítás, és ennek politikai üzenete van.
A parlamenti hiányzások kérdésköre
A beszélgetés harmadik nagy témája a parlamenti hiányzások voltak. Vida Kamila kiemelte, hogy a parlament újra fontos lett, az emberek odafigyelnek a vitákra. Két fontos példát említett: Lázár János és Szijjártó Péter folyamatos hiányzását. Forsthoffer Ágnes házelnök bevezette, hogy a parlament honlapján elérhető a jelenléti adat, de egyéb szankció még nem lépett életbe.
A hiányzás lehetséges okai
Lakner Zoltán két magyarázatot vázolt fel. Az egyik szerint Lázár János és Szijjártó Péter nem teszik ki magukat azoknak a helyzeteknek, amelyek előállnak az országgyűlésben, ahol Magyar Péter hétről hétre személyre szólóan „beolvas" a fideszes képviselőknek. Mivel ők voltak a Fidesz-kampány fő arcai Orbán Viktor mellett, lehet, hogy éppen ezért nem hajlandóak vagy képesek elviselni ezeket a helyzeteket.
A másik magyarázat szerint azok aktívak a frakcióban, akiknek előrelépés, hogy ott ülhetnek – például Szűcs Gábor vagy Gulyás Gergely, aki most egy olyan vezetőpozíciót foglalhat el frakcióvezetőként, amiben „nincsen főnökség". Ezzel szemben Lázár Jánosnak és Szijjártó Péternek egyértelműen visszalépés lenne, hogy bizottsági elnökként tegyenek néhány perces felszólalásokat.
„Szerintem Lázár Jánosnak, Szijjártó Péternek egyértelműen visszalépés lenne, hogy ők a külügyi bizottság elnökeként tegyenek néhány perces felszólalásokat, és így is élik ezt meg" – Lakner Zoltán *
A saját tábor megalázása
Vida Kamila felvetette, hogy Orbán Viktor, amikor nem jelenik meg az átadás-átvételen, nem veszi fel a mandátumát, és Lázár János és Szijjártó Péter sem járnak be a parlamentbe, azzal nem alázzák-e meg a sajátjaikat. Lakner Zoltán egyetértett ezzel:
„Orbán Viktor nem azokban kelt hiányérzetet, akik ellene szavaztak. Hát azokban kelthet hiányérzetet, akik rászavaztak" – Lakner Zoltán *
Az elemző szerint nem a 3,4 millió TISZA-szavazónak van szüksége Orbán Viktorra, hanem a több mint kétmillió Fidesz-szavazónak lenne szüksége rá, Lázár Jánosra és Szijjártó Péterre. A távolmaradás bizonyos értelemben a vereség elismerése vagy személyük tarthatatlanságának beismerése.
Az ellenzéki politizálás természete Magyarországon
Vida Kamila Kóczián Péter egy elemzőműsorban elhangzott állítását idézte, miszerint Magyarországon az ellenzék jellemzően rossz teljesítményű, és ez látszik most a Fidesz esetében is. A műsorvezető azt kérdezte, hogy ez adottság-e, vagy az intézményes körülményekből fakad.
Történelmi ellenpéldák
Lakner Zoltán több történelmi példát hozott a sikeres ellenzéki politizálásra:
- Az 1990-94 közötti MSZP, amely a parlamentben megszervezte magát, és ez szerepet játszott az 1994-es visszatérésben. Olyan volt kormánytagok, mint Békesi László vagy Csehák Judit aktív parlamenti munkát végeztek, vállalva a kellemetlen vitaszituációkat is.
- Az 1994 őszi önkormányzati választás, ahol a Fidesz-MDF-KDNP koalíció sok városban ért el sikereket, például Miskolcon KDNP-s polgármester lett.
- A Fidesz ellenzéki szereplése a Tocsik-ügy kapcsán 1996-97 fordulóján, ami óriási szerepet játszott abban, hogy vezető ellenzéki párttá váljon.
- A 2019-es önkormányzati választás ellenzéki áttörése, ahol Lakner szerint befutható lett volna egy olyan pálya, ami a 2022-es választásra való felkészülést szolgálta volna, ha az ellenzéki polgármesterek erőpozícióként értelmezik győzelmüket és összekötik erőiket.
„Én tényleg azt gondolom, hogy ezt így biztosan nem lehet kijelenteni, hogy mindig sikertelen lenne az ellenzéki politika, akkor persze sose lenne kormányváltás" – Lakner Zoltán *
A Fidesz jelenlegi ellenzéki szereplése
Lakner Zoltán szerint a Fidesz mostani ellenzéki politikája az inverze a 2010-2024 közötti ellenzék tevékenységének. A Fidesz most olyan témákból próbál politikai tőkét kovácsolni (alkotmányos ügyek, jogállam), amelyek korábban soha nem voltak sikeresek velük szemben. Az elemző ezt „örkényi groteszkségnek" nevezte, utalva a Fidesz „stopönkény" kampányára, amit ő elsőre „stopörkénynek" olvasott.
A közvélemény-kutatási adatok és a Fidesz helyzete
A 21 Kutatóközpont június végi felmérése szerint a TISZA Párt 67%-on, a Fidesz 24%-on áll a választani tudó állampolgárok körében. Ez nem tér el jelentősen a májusi 69-23-as aránytól. Vida Kamila felvetette, hogy úgy tűnik, megállni látszik a Fidesz lejtmenete.
A Fidesz további gyengülésének lehetősége
Lakner Zoltán óvatosságra intett a Fidesz helyzetének megítélésével kapcsolatban. Történelmi párhuzamként az MSZP-t hozta fel, amelyről szintén hitték, hogy soha nem tud 33% alá süllyedni, aztán mégis 20% alá esett, sőt a küszöb alá is. Az MSZP visszaesése 2006 és 2010 között lépcsőzetesen történt: voltak visszaeső szakaszok, stagnáló helyzetek, majd újabb visszaesések.
„Lehet, hogy most megálltak itt 20-22% környékén... Ez talán azt jelenti, hogy aki a választás után hagyta el a Fideszt, vagy akarta elhagyni a Fideszt, az már megtette, de azért ezzel egyáltalán nem oldódtak meg azok a nagyon súlyos és alapvető stratégiai problémák, amelyekkel a Fidesz küzd" – Lakner Zoltán *
Az elemző szerint a mostani 70-20-as megoszlások azt jelzik, hogy a rendszerváltás a Fidesz ellenében történik, és a Fidesz kívül van a társadalmi konszenzuson. A TISZA magas támogatottsága annak az inverze, ami 2010-2024 között volt: a kormány támogatottsága akkor tud ilyen magas lenni, ha nincs vele szemben komolyan vehető ellenfél.
Az új választási rendszer kérdése
A beszélgetés záró témája az új választási rendszer volt. Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter beszélt a győztes kompenzáció eltörléséről, és a TISZA részéről felmerült, hogy az új választási törvény is önkorlátozó gesztus lenne, hasonlóan a cikluskorlátozáshoz.
Az arányos rendszer előnyei és hátrányai
Lakner Zoltán kifejtette, hogy az igazi önkorlátozás a választási rendszer, nem pedig a személyi cserélődésről szóló szabályok. Egy arányos választási rendszerben könnyebb a bejutás a parlamentbe, jobban kifejezi a társadalom sokszínűségét, és fragmentáltabb, több pártból álló parlament jöhet létre. Az ilyen parlamentben nem maguktól értetődőek a többségi viszonyok, a kormányok rákényszerülnek az együttműködésre.
Az arányos rendszer hátrányai között említette, hogy nehezen állapodnak meg a pártok, nehezen jönnek létre kormányok, és olyan összetételű kormányok alakulhatnak, amire a választók nem számítottak. Ugyanakkor garanciát biztosít arra, hogy ne egy párt kezébe kerüljön olyan hatalom, amivel a társadalmi élet teljes spektrumát uralni lehet.
„Amit Melléthei-Barna Márton mondott, az végül is önmagában az az egy mondat is kielégíti az összes ígéretet. Ha a győztes kompenzációt megszüntetjük, akkor máris arányosabb a választási rendszer" – Lakner Zoltán *
A választók preferenciái és a lehetséges megoldások
Lakner Zoltán személyes tapasztalata szerint az állampolgárok sokkal többre becsülik az egyéni képviselőt, miközben arányosabb rendszert szeretnének. Az arányosabb rendszerhez erősebb listás elem tartozik, de létezhet olyan listás szavazás is, ahol a listán szereplő személyekre is lehet szavazni (preferenciális lista), és megváltoztatható a pártok által felállított sorrend.
Az elemző felvetette a kétfordulós magyar hagyomány lehetőségét is, ami arra alkalmas, hogy a pártkoalíciókat ne a választás előtt kelljen létrehozni, hanem az első forduló eredményének birtokában lehessen megkötni. Ez átláthatóságot is biztosítana, hiszen a választók szavazhatnának „szívből", és utána következne a taktikai szavazás.
Lakner Zoltán reményét fejezte ki, hogy hosszabb vita fog zajlani a választási rendszerről, nem pedig zárt ajtók mögött, mint 2011-ben, amikor a Fidesz teljes fegyverzetben nyújtotta be a kidolgozott választási törvényt. Unger Anna szellemét idézve hangsúlyozta, hogy társadalmi gondolkodásra van szükség arról, mi a képviselet, milyen elvárásokkal és mandátummal ruházzuk fel a képviselőket.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban több helyen előforduló „Bodac Balázs" / „Bodalc" / „Budac Balázs" / „Bodasz Balázs" / „Budap Balázs" név valószínűleg Bodacz Balázsra utal, a kontextus alapján egyértelműen azonosítható.
- „Tamásné színege Csilla" – a NAV megbízott elnökének neve, a kontextus alapján egyértelmű.
- „Rubovski Rita" – valószínűleg Rubovszky Rita, a kontextus alapján azonosítható.
- „Kócián Péter" – valószínűleg Kóczián Péter elemző.
- „Han Andre" – valószínűleg Hann Endre, a kontextus alapján közvélemény-kutató.
- „Meléi Barna Márton" – Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter.
- „Forsthoffer Ágnes" – a házelnök neve, a kontextus alapján egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sziasztok, én Vida Kamila vagyok.
[00:00:00]A mai adásunkban pedig megszokott módon Lakner Zoltánnal beszéljük át az elmúlt hét legfontosabb belpolitikai eseményeit.
[00:00:08]Jó reggelt!
[00:00:11]Szia Zoli!
[00:00:12]Jó regelt!
[00:00:12]Szervusz!
[00:00:12]Kamila!
[00:00:13]Kezdjük azzal, hogy pénteken a 24.hu arról értesült, hogy meglehetnek a közmédia szakmai vezetői.
[00:00:20]Itt három olyan név került elő, amik egyébként médiás berkekben abszolút ismertek.
[00:00:25]ugye Mészáros Zsófia, Kerényi György és Bodac Balázs nevei hangzottak el.
[00:00:31]És ezzel kapcsolatban talán a hétvége egyik fontos fejleménye, hogy Pikó András vetette fel saját posztjában Bodac személyét kritizálva a saját történetét, hogy 2013-ban az akkor még a G nap előtti hírtévében dolgozott Bodalc és készített egy olyan anyagot, amiben hát ami tulajdonképpen nevezhető egy ilyen fideszes propaganda lejáratóagnak, amiben egyébként Piko András lánya is szerepelt.
[00:01:06]Ez a ez az eset sok mindenre rávilágít.
[00:01:08]Ugye nem volt hivatalos bejelentés, tehát felmerülhet, hogy végül nem ezek a nevek maradnak, vagy adott esetben cserélik Bodac Balázs személyd.
[00:01:15]Mit gondolsz erről a diskurzusról, és egyébként szerinted előfordulhat-e csere ebben az esetben?
[00:01:23]Akkor kezdeném innen a végéről, annál is inkább, mert erreő nem tudok válaszolni, tehát ezt gyorsan el tudom rendezni.
[00:01:29]Nyilván az idglenesség, tehát ezeknek a szakmai vezetőknek a megbízása az egy meghatározott periódusra szól, ameddig valamilyen végleges forma ki nem alakul.
[00:01:39]És talán most ugyanúgy, ahogy a NAV elnökhelyettesből megbízott elnökké előlépett vezető kapcsán is az elhangzott, hogy ez egy ideglenes megoldás, hogy működjön a rendszer.
[00:01:48]amit ebben az esetben föl kell állítani újra egy rendszert, és ez adikai manőverezési tered.
[00:01:56]Én azért csodálkoznék, hogyha a kormány bármennyire korrekcióra késznek meg responzívnak akarja mutatni magát a társadalmi jelzésekkel kapcsolatban, de én én csodálkoznék, hogyha minden ilyen vita kapcsán az lenne a válasz, hogy a kormány visszalép, de aztán lehet, hogy nem tudom, három hónap múlva, vagy hat hónap múlva, hogyha van teljes felsővezetése a MTV-nak, nem is tudom, hogy fogják hívni ezt a konstrukciót, akkor akkor lehet, hogy az új vezető azt mondja, hogy ő másokkal képzeli el a közös munkát.
[00:02:27]Szóval egy határozott nem tudommal felelhetek erre a részére a kérdésnek.
[00:02:33]Egyébként a NAV elnöki kinevezés kapcsán [torokköszörülés] ugye ott Tamásné színege Csilláról van szó.
[00:02:39]Ott azért azt szerintem fontos elmondani, hogy amikor az első bejelentés megtörtént, még nem volt szó arról, hogy ez egy ideiglenes kinevezés lenne.
[00:02:46]Tehát ott inkább látszik az, hogy lenne valami visszavonuló fújva.
[00:02:50]És ez szerintem azért izgalmas, mert ugye lassan már azt látjuk, mintogyha ez valami mintázatként rajzolódna ki a Tiszánál.
[00:02:59]Kezdődött ugye azzal a helyzettel, amikor elterjedt Rubovski Rita neve, mint oktatási miniszter.
[00:03:08]Ugye ez is egy ilyen nem megerősített információ volt, és végül Lannert Judit lett az oktatási miniszter.
[00:03:13]Tehát, hogy sok minden olyan van, amire tényként nem lehet hivatkozni, de azért azt látjuk a levegőben, hogy a kormányzat Magyar Péter reagál azokra a vitákra, amik az ő személyi politikája kapcsán kritiként előfordulnak.
[00:03:29]Hát igen.
[00:03:32]Másfelől még nyilván a mintázatnak az is a része, hogy van rengeteg kinevezés, amivel kapcsolatban nincsen vita, és ebből adóan föl sem merül, hogy legyen kormányzati hátraarc.
[00:03:42]De mondjuk a ez az egész helyzet, ez nyilván ugye arra is reflektál, hogy hát mégis csak valamilyen közös gondolkodást folytatunk arról, hogy minek tekintjük a rendszerváltást és mondjuk a a kinevezések kapcsán, a a múltnak a személyi következményei kapcsán hogyan viszonyulunk ehhez a ehhez az egész folyamathoz, aminek a részesei vagyunk.
[00:04:07]És talán ilyen értelemben ugye a korrekciós készség arról is szól, hogy az alakítói is vagyunk ennek a folyamatnak.
[00:04:15]Most néztem a hétvégén egy dokumentumfilmet a web űrteleszkóp összeszereléséről és felbocsátásáról, és nagyon tetszett az, hogy 344 egyedi meghbásodási pontot azonosítottak a mérnökők, akik ezt a folyamatot évtizedeken keresztül vezényelték és azt hiszem, hogy a rendszerváltás folyamatát valami ilyesmi ezt tudnám hasonlítani, hogy van legalább 344 ilyen ilyen gyenge pont vagy meghibásodási pont és nyilván Nem vállalkoztam volna arra, hogy akár csak az egy héttel ezelőtti műsónkban megjossoljam, hogy majd éppen Budac Balázs kinevezése és Piko András és a Piko András lányátért korábbi méltánytalan médiabeli bánásmód miatt bukkan felszíre ez a vita, de maga az, hogy [köhögés][torokköszörülés] lehetséges ilyen vita, és hogy ebben a széles választói koalícióban egyszerűen nem ugyanúgy gondolkodunk sem a jövőről, sem a múltról, és hogy ebből ebből támadhatnak, keletkezhetnek konfliktusok, amelyeket a nyilvánosság előtt szerintem kifejezetten hasznos megbeszélni, azt azért szerintem lehetett sejteni.
[00:05:28]És én azt hiszem, hogy és nem akarom ezt ilyen ilyen monomániásan ismételgetni, de talán talán valami olyasmiről is szó lesz, hogy valami módon hozzá kell szoknunk, hogy ezek a viták léteznek, és hogy ezeket méltányos, humánus módon lehessen rendezni.
[00:05:46]És én azt gondolom, hogy az a az az üzenetváltás vagy nekem Bodc Bács, bocsánatot kér.
[00:05:52]Igen.
[00:05:54]Ami itt volt, ugye volt egy posztja Pik Andrásnak, arra egy kommentben, hosszú kommentben válaszolt Bodasz Balázs, amire reagált Pik András, és a lánya a nevében is reagált rá.
[00:06:02]Szóval azért ez mégis csak civilizált módon zajlik, ami azért lényeges, mert hát úgy vágtunk bele, mondhatom ilyen többes szám első személyben ezt ebbe az egész rendszerváltó folyamatban, hogy hát nem úgy kéne csinálni, mint az előző rendszerváltásokat, viszont hát nincsenek társadalmi mintáink az ilyesféle szembenézésekre vagy vagy vitákra.
[00:06:25]És ö ahogy mondtam, itt van egy széles társadalmi koalíció, amiben szerintem azt fontos elfogadni, hogy mindannyian kellettünk valamilyen szerepben ahhoz, hogy ez a politikai fordulat bekövetkezzen, de ebből nem, szerintem nem az következik, hogy mindannyiunknak ugyanazt kell gondolni.
[00:06:43]Ebben a vitában ugye sokféle szereplő megszólalt, volt olyan vélemény is, ami ami nagyjából abban formulázható, hogy nem most van itt az ideje, hogy ilyes fajta beszélgetéseket folytassun.
[00:06:55]Semminek itt az ideje.
[00:06:55]Igen.
[00:06:56]Nekem ez a problémám valóban.
[00:06:56]Tehát Dunát lehetne rekeszteni azzal, hogy hányszor hallottam mondjuk akárcsak én a személyes életemben az elmúlt két évtizedben azt, hogy ezt vagy azt a problémát nem most kell megbeszélni.
[00:07:06]És egyébként minden ilyen problémáról kiderült, hogy baromira meg kellett volna beszélni korábban, és nem halmozódtak föl, vagy dudarodtak föl a szőnyeg alatt ezek a szőnyeg alá söpört problémák.
[00:07:20]És szerintem ennek a konkrét esetnek a kapcsán is azért nagyon izgalmas kérdések vetődnek föl, és valójában nem tudom, hogy nem maga a vita-e a egyfajta megoldás, vagy kifutás, vagy hogy önértékkel rendelkezik a a vita, mert tehát Budap Balázssal kapcsolatosan el lehet mondani, hogy hát 2013-ban ő tényleg elkészítette azt a riportot.
[00:07:44]Ez a itt pont itt a a mi stúdiónktól nem messze a Lendvajutcai Fidesz székház akkoriát ilyen diáktüntetés, ilyen kvázi elfoglalása a történt a Fidesz székháznak, és arról készült egy hát meglehetősen méltánytalan vitrioló méltatlan hírtévés tudósítás, ahol valóban fiatal embereket politikai cél táblaként használt.
[00:08:09]Ez akkori propaganda.
[00:08:16]Ez valóban elkészült az anyag, és sok ilyen anyagot lehet mutatni.
[00:08:18]És utána viszont van egy önmagát igazoló, megváltozott életút.
[00:08:27]És ezt én azt gondolom, hogy megint csak valamiféle ízlés kérdése, vagy elvárás kérdése, vagy személyes érintettség kérdése, hogy ezzel kapcsolatban mit gondolunk, hogy mi a helyes, hogy van egy explicit szembenézés, vagy explicit bocsánatkérés, vagy önmagában az, hogy valaki aztán 10 éven keresztül teljesen mást csinál, az már az már elegendő ahhoz, hogy hogy elfogadják, vagy sokan elfogadják azt, hogy ott tényleges változás ment végbe a másik oldalon, ugye pikoandrás szempontjából.
[00:08:55]Meg hát egyrészt ő ebben személyesen apaként érintett, másrészt azért ő azt hiszem, hogy itt azoknak is a hangja talán, bár nem hiszem, hogy ez vezérelte őt tudatosan, de mégiscsak azoknak a hangjai is, akik akik mégis csak úgy gondolnak erre az egész folyamatra, hogy bár ők maguk nem tudták elérni a változást, de ők nem két éve vagy négy éve, vagy 10 éve kezdték a nerrel való szembefdulást, hanem jóval korábban, és rájuk is szükség volt ahhoz, hogy ez a változás ténylegesen végbe menjen.
[00:09:28]Nélkülük se jött volna létre ez a ez a politikai változás.
[00:09:33]Talán az ő mondom az ő hangjukat is képviseli Pikó András.
[00:09:37]És én azt gondolom, hogy igazából engem egy dolog zavarna ebben a vitában, az, hogy az, hogy ne nehogy az legyen a végén, hogy hogy a Pikó András a a rossz fej amiatt, mert nem elfogad egy bocsánatkérést, hanem úgymond tudomásul veszi, tehát rögzíti, hogy ez elhangzott, és talán ezzel a maga részéről a vitát lezártnak tekinti, [horkantás] mert szóval, hogyha lehet azt mondani, hogy megbocsátani annak lehet, aki bocsánatot kér, De talán ennek van egy olyan oldala is, hogy senki sem kötelez elfogadni egy bocsánatkérést, vagy azt hiszem, hogy a a létét vagy a vagy a tényét fontos tudomásul venni, de nem magától értetődő, hogy 10 vagy 13 év után úgy gondolja, hogy ez hogy ez gyógyír arra, ami korábban történt.
[00:10:27]És azért mondtam azt, hogy lehet, hogy a vita az maga az eredmény, mert én nem én nem gondolom, hogy most akkor ha valaki semmilyen konkrét büntetőjogi módon fölruhúható tettet nem követett el, én nem zárnám ki mondjuk kinevezésekből, vagy vagy pozícióknak a elfoglalásából, egy egy intézmény vagy egy testület irányításából, de akkor talán fontos azzal együtt élni, hogy hogy igen, ez megtörtént és ez a közbeszéd részévé válhat, és ez azt gondolom, hogy nagyon sok rétűen sok mindenkire igaz lehet, hogy hogy ezzel a fajta múltból hozott örökséggel szembe kell nézni, ahogyan azzal is, hogy hogy az is lehet egy teljesen őszinte álláspont, hogy valaki utólag gondolja azt, hogy hogy valamit másképpen kellett volna tennie, és ma már azt nem tenné meg, amit amit korábban megtett, és ez is szerintem egy fontos, tiszteletre méltó álláspont, ha tetszik.
[00:11:27]Ugye erről is szerintem elég sokat lehetett beszélni a megelőző másfél évtizedben, hogyha csak azok akarnák a Nerv végét, akik mindig is akarták, akkor sose fognak többségbe kerülni.
[00:11:38]Tehát valakiknek ide kell érkezni, és talán az is fontos, hogy egymás élethelyzetéből tanulni legyünk képesek.
[00:11:43]Igen.
[00:11:43]Egyrészt az egész rendszerváltásnak egy ilyen fontos szava szerintem a bocsánatkérés meg a bocsánatnak az elfogadása vagy nem elfogadása.
[00:11:54]Ugye onnantól kezdve, hogy a miniszterelnök egy olyan politikai tábor szível közepéből jön, amit végül is legyőzött, és ugye azt szokták mondani, meg tulajdonképpen a választási eredmény is arra enged következtetni, hogy az a politikai munka, amit elvégzett Magyar Péter az elmúlt két évben, azzal megváltotta a társadalom bocsánatát azzal kapcsolatban, hogy ő egyébként a azt a tábort erősítette, amiről azok, akik Most a Tiszára szavaztak, úgy gondolják, hogy egyáltalán nem tett jót a hazának.
[00:12:29]És nagyon érdekes azt látni például ebben a vitában is, ebben a közmédiás vitában is, meg sorra, hogy előjönnek ezek a kérdések, hogy például lehet-e változni, lehet-e azt mondani, hogy valami, amit 10 évvel ezelőtt gondoltam, azt már nem gondolom úgy a későbbi munkásságom valahogy felülírhatja-e vagy árnyalhatja-e azt, amit korábban csináltam?
[00:12:55]Szerintem ezek nagyon fontos kérdések, ahogyan azok is nagyon fontos szempontok talán, hogy azért politikai ügyeket sem lehet a végtelenségig relativizálni, és nem lehet mindennel kapcsolatban azt mondani, hogy hát én így látom, hát én úgy látom, satöbbi, satöbbi.
[00:13:11]Tehát, hogy amellett, hogy lehet változni, amellett szerintem teljes mértékben Pikó Andrásnak is megvolt a joga azzal kapcsolatban, hogy kitegye az asztalra azt az állítást, aminek az igazságtartalma nem vitatható, hogy ez egy lejárató anyag volt és kárt okozott emberek számára.
[00:13:28]Hát mint ahogy léteztek ilyen lejárató anyagok, és nyilván én én nem dolgom megfejtené, hogy mi volt az András motivációja.
[00:13:34]Mint a két urat ismerem egyébként, a az Andrást közelebbről mint Bodac Balázst.
[00:13:42]De nem beszéltem egyikükkel sem, Pika Andrással sem.
[00:13:44]Szóval nem tudom, hogy mi volt a konkrét motivációja mondjuk a a bocsánatkérésre vagy elnézést kérésre való reakciójában.
[00:13:55]Én én én valami olyasmit tudnék spekulálni, hogy feltehetően olyasmi is fölmerülhetett, hogy ez bizonyos értelemben egy véletlen bocsánatkérés.
[00:14:07]Tehát ha nincs ez a kinevezés, meg nincs a Facebook postja Pikó Andrásnak, akkor Bodas Balázs.
[00:14:10]Ezeket az egyébként nagyon fontos bekezdéseket akkor nem írja le.
[00:14:14]És még egyszer mondom, lehet, hogy lehet, hogy ez is egy rendben lévő álláspont, hogy hát teljesen mást csinálok ten, 10-11 éve tulajdonképpen akkor most van-e szükség arra, hogy ilyes fajta explicit szembenézés történjen?
[00:14:31]De talán az is, sőt biztos vagyok benne, hogy az is egy legitimál álláspont, amelyik azt mondja, hogy hát igen, szükség van rá, és fontos volna erről beszélni, és éppen akkor lehet egy lépéssel tovább lépni, hogyha ez megtörténik.
[00:14:44]Lépjünk egy kicsit vidámabb témára.
[00:14:44]Újra megyék lesznek a vármegyék.
[00:14:47]Úgy tűnik, ennek semmilyen gyakorlati jelentősége nincsen, azon kívül, hogy persze van költsége annak, hogy ezeket a táblákat lecseréljék, és az adminisztrációban megváltoznak ezek az elnevezések.
[00:15:03]Ezenkívül valójában nem fog semmi sem mást jelenteni, csak a szó változik, de ugyanarra fog vonatkozni.
[00:15:09]viszont szimbolikus jelentősége annál inkább van, mert talán ez volt az a szó, az összes ilyen kifejezés változtatás meg a a nernek a szavainkba való ilyen belecsimpaszkodása közül, amiben mindig, hogyha kimondta az ember, akkor nem tudta úgy nem tudta ezt a szót úgy kiejteni, hogy ne eljutott volna eszébe az eredete, hogy hát volt egy ilyen ötlet, egy ilyen nevetséges ötlet valamiféle tradicionalizmushoz való ö húzás és ezért kellett mindent lecserélni.
[00:15:45]Szerinted ebből a szempontból van-e a visszavételnek jelentősége, vagy most már érdemes lenne hagyni úgy, ahogy volt, és nem foglalkozni ezzel?
[00:15:51]Főleg, hogy ugye nyilván pénzbe kerül, vagy pedig vagy pedig fontos, hogy a szavainkat visszavegyük.
[00:15:58]És amúgy nekem ez a kérdés egyébként, tehát hogy mennyire fontos szimbolikus vitákat vívni, vagy nem fontos, mi mindig ez a kérdés, hogy érdemes-e ezeket a kérdéseket kinyitni, vagy vagy hagyjuk inkább.
[00:16:11]Ez egyébként az 1990-es círvitára emlékeztet.
[00:16:13]Nem tudom, hogy neked eszedbe jutott-e, ahol ez volt a nagy téma, hogy akkor hogy nézzen ki a magyar címer.
[00:16:21]Hát én nagyon örülök, ha a címervitációba hozod.
[00:16:22]De egyébként ennek mostanában van az évfordulója, azt hiszem, hogy 90-ben, július 3-án volt az a végső parlamenti szavazás, amelyik eldöntötte, hogy a koronás címer legyen Magyarországnak ez a jelképe.
[00:16:34]És amikor erről vitatkozott az akkori parlament, ez kicsit a jelképe volt így a rendszerváltás végének is.
[00:16:41]Tehát, hogy már megvolt a az országgyűlési választás, az ország még egy önkormányzati választásra készült, fölállt már az új kormány, akkor már hetek óta ülésezett az új parlament, és számos szavazási körben egyébként egy ilyen alkotmánymódosító saláta törvény részeként volt szó a a címe erről, és ennek nagyon rossz sajtója volt akkoriban, viszont hát elkerülhetetlen volt, mert hát továbbra is a a KDár rendszernek ez a Buzakalászos Vörös Csillagos címere jelképezte az országot, amitől persze ment tovább a hétköznapi élet, és a és az emberek alapvetően azt várták meg, hogy most már kiünnepeltük magunkat, meg kiválasztottuk magunkat, most hát tényleg foglalkozzon a az egyre nehezedő életkörülményekkel a a parlament.
[00:17:28]De hát közben itt volt egy szükségszerűség és tehát időszerűtlen is volt annyiból, hogy legyünk már túl rajta, de szükségszerű is volt.
[00:17:36]És és hát tele volt a vita egyébként szinte nyomonkövethetetlen technikalitásokkal és heraldikai tárgyú szónoklatokkal, de hát ez egy cím ugye szakértők is megszólaltak ebben a kérdésből és hát azért olyan minőségű emberek szólaltak meg ebben a vitában, mint Szabad György vagy Szabó Miklós.
[00:17:54]Szóval, hogy azért egy nagyon komoly nívója volt mindennek.
[00:17:59]Ráadásul sok szereplő kifejezetten nagy vonalon viselkedett saját álláspontjának a a föladásával vagy zárójelbe tételével egyszerűen azért, hogy ez a ez a folyamat valamiként a végére érjen.
[00:18:11]Nyilván a címer vita tehát ebben az értelemben hasonlítható, tehát ez nagyon jó, hogy eszedbe jutott a ehhez a vármegye kérdéshez.
[00:18:21]Annyiból talán az feszítőbb volt, hogy most nem mondom, hogy egy régi címerrel nem működik jól az ország, de azért mégis ott a abban a vitában a miniszterelnök Anta József tette szóvá, hogy azért ez így elég kellemetlen, hogy megírják a nagy nyugati lapok, hogy Magyarország tovább és a kommunista címer alatt működik, és az neki nem igazán volt ínyire érthető módon.
[00:18:40]Na most ennyiből ugye a vármegyek kérdés az tényleg csak minket érdekel.
[00:18:46]Tehát pont neked nem fogok arról előadást tartani, hogy ezek a szimbolikus vonatkozásai a politikának mennyire lényegesek.
[00:18:54]egyébként ha valamit megtanulhatott a az egykori ellenzéki közvélemény arról, hogy hogy mi a fontos a politikában, akkor szerintem ezeknek a a szimbólumokhoz kapcsolódó érzelmeknek a a fontosságát alaposan az eszünkbe véshettük, és hát a nyelvi struktúrák fontossága mit, hogy hívnak, ez szintén nagyon lényeges.
[00:19:12]Hát ez egy ilyen ez egy ilyen visszaállító vagy helyreállító típusú rendszerváltó intézkedés.
[00:19:19]Szerintem abból a szempontból is egy izgalmas kérdés amúgy, hogy ezt nagyon szinte nagyon helyesen mondtad, és erről szó volt a kormányszói tájékoztatón is, hogy ami látszólag csak szimbolikus egyébként, az is pénzbe kerülés, hogy milyen sokszor van, hogy elosztási kérdések meg szimbolikus jelentőséggel bírnak.
[00:19:38]Szóval, hogy nem lehet ennyire mereven elválasztani a politikának a szféráit.
[00:19:42]Én nagyon örülök annak, hogy ez a dolog megtörténik.
[00:19:44]Megmondom őszintén, én nagyon vigyáztam arra, hogy ezt a vármegye kifejezést ezt a számra ne vegyem, amióta ehhez fölmerül talán három évvel vagy négy évvel négy évvel ezelőtt.
[00:19:57]és az, hogy történik egy ilyen helyre egy kicsit azt tudom, ahhoz tudom használni, hogy nekem elég feltűnő az is, hogy a miniszterelnök is, és talán néhány más politikus is a Tisza, tehát a kormánypárt részéről hangsúlyosan használja a köztársaság kifejezést is.
[00:20:11]A ugye az államforma nem változott meg a az alaptörvényel 2012-től, de azért a az Orbán rendszerben a köztársaság szót igyekeztek, ahonnan csak lehet kitörülni.
[00:20:24]Orá m korábból volt egy olyan mondata, hogy a a köztársaság az csak a ruha a hazán.
[00:20:31]Magyarország a hazánk, a köztársaság csak a ruha rajta.
[00:20:37]Az ország neve Magyarország.
[00:20:37]Igen.
[00:20:39]Igen.
[00:20:39]És hát persze az ország neve Magyarország, de talán az is jelent valamit, ha az ország nevében benne van az is, hogy köztársaság, hiszen annak is van egy van egy történelmi jelentősége.
[00:20:48]És te számítasz erre, hogy hogy ez visszaállít, hogy ez visszaállítódik?
[00:20:52]Hát mondjuk, ha lesz alkotmányozó vita, akkor én majd beírom ezt, hogy ez fontos lenne.
[00:20:56]Úgyis már az EU zászlok ügyében jól lóbiztam, hogy azok jelenek meg a kormányzati eseményeken, de szerintem szerintem az, hogy most ezt a vármegyezést abbahagyjuk, ez szóval ez mégis csak valamiféle igen jelképes elköteleződés amellett, hogy nem ezt a nem ezt a miközben én fontosnak tartom a történelmet, de nem ezt a múltban révedést akarja üzenni a kormányzat.
[00:21:25]Hozzáteszem, Lengyelországban ma is Vajdaságoknak hívják a a közigazgatási régiókat, ahogyan a középkorban, de hát azért nagyon nem mindegy, hogy hogy ugye itt egy történeti folyamatosság áll fön, sose nevezték másképpen, vagy pedig vagy pedig egyszer történt már egy szakítás, és ugye annak is van egy politikai üzenete, hogy ki mivel akar folyamatosságot.
[00:21:45]Az Orbán kormány ezzel akart folyamatosságot, és szerintem jobb nekünk, ha a megyéknek hívják ezeket.
[00:21:52]pláne, hogyha tényleg piros szívvel fogják leragasztani.
[00:21:55]Láttam egy Tiszás képviselőt, aki Csongrád csád vármegye szóban piros szível ragasztotta le a vár szót, meg akár a nem tudom, a megyeg jelképeivel is lehet le lehet ragasztani ezeket a ezeket a három betűs előtagokat.
[00:22:11]Szóval kinyílik a végtelen fantázia és akkor még spórolnak is.
[00:22:13]Csak nyomdaköltsék el a matricák [nevetés] volt.
[00:22:17]Meglátjuk, mi lesz a megoldás.
[00:22:17]De ha tovább evezünk ezeken a félig vicces vicces témákon, akkor szerintem érdemes lenne arról beszélni, ami nem egy igazán friss hír, hanem egy ideje folyamatosan fenn áll.
[00:22:32]És miketten még erről nem beszélgettünk, ez a parlamenti hiányzásnak a kérdésköre.
[00:22:40]Most újra fontos lett a parlament.
[00:22:40]Az emberek nagyon odafigyelnek arra, hogy ott mi történik.
[00:22:44]van jelentősége, hogy ott milyen viták zajlanak le, ki szólal föl.
[00:22:49]Ugye most hirtelen az egész ország például szakértője lett a házszabálynak, hogy ki kinek volt igaza Forsthoffer Ágnesnek vagy Magyar Péternek.
[00:22:57]Szerintem ez ez egy nagyon különleges állapot és egy nagyon sajátos állapota az országnak, de hogy ugye van van ez a helyzet, hogy hát nem mindenki jár be, és ennek két fontos példája volt miniszter, ugye Lázár János és Szártó Péter.
[00:23:15]Az ő folyamatos hiányzásuk miatt Forstoffer Ágnes bevezette azt, hogy a parlament honlapján elérhető a jelenlét, és hogy ki mennyiszer van ott.
[00:23:24]Egyelőre egyéb szankció még még nem lépett életbe.
[00:23:30]Én most nem azt szeretném kérdezni, hogy mennyire jogos a házelnökasszony lépése, hanem inkább arra vagyok kíváncsi, hogy szerinted ezt miért teheti meg Szártó Péter és Lázár János a saját frakciójával, a saját pártjával?
[00:23:44]Talán ők ennek a frakciónak a két legelőrébb lévő emberei a az egész táborban.
[00:23:51]Ők talán a legfontosabb helyet foglalják el azok közül, akik most a frakcióban vannak.
[00:23:56]egyébként is arról szól a diskurzus, a belső fideszes diskurzus is, hogy hát most elég rossz állapotban vagyunk, a frakció sem igazán jó, és és azzal, hogy ők nem jelennek meg, nem segítenek igazából ezen a helyzeten, úgy tűnik, mintha cserben hagynák a saját pártjukat és a saját frakciójukat.
[00:24:13]És engem nagyon érdekel, hogy te hogyan gondolkozol erről, hogy hogy szerinted ez nem okoz belő feszültséget, vagy mi az, ami miatt ezt egyáltalán ők megcselekedhetik, nem szól rájuk Gulyás Gergely, mint frakcióvezető, miért nem szól rájuk, vagy lehet, hogy már annyira elkopott az ő brendjük, hogy jobb is, ha nincsenek ott?
[00:24:36]Ugye a ennek a Fidesz kampánynak, ami tartott április 12-éig, három arca volt, így is volt ez bemutatva.
[00:24:46]Tehát Orbán Viktor mellett Szijártó Péter és Lázár János voltak, mint főkampányolók megnevezve.
[00:24:52]Közülük Orbán Viktor mandátumát sem vette föl, és Bár Sziátó Péter és Lázár János országgyűlési képviselők, de hát valóban nem vesznek részt lényegében az országgyűlés munkájában.
[00:25:04]Talán kétféle magyarázatot tudok erre adni, mármint két irányból magyarázatot.
[00:25:09]Az egyik, hogy hát úgy tűnik, hogy ők maguk nem teszik ki magukat azoknak a helyzeteknek, amelyek előállnak az országgyűlésben, hogy Magyar Péter hétről hétre, bár ezen a héten pont meg lehet úszni, mert nem lesz Magyarországon Magyar Péter a NATO csúcs miatt, de hogy hétről hétre személyre szólóan, hát mondjuk azt, hogy beolvas, ez talán egy eufemisztikus kifejezés, személyre szólóan beolvas.
[00:25:34]fideszes képviselőknek, és lehet, hogy éppen azért, mert ők annyira frontvonalban voltak, ők ezt nem hajlandóak vagy képesek elviselni.
[00:25:41]Ez ugye azt a kérdést veti föl, hogy amikor összeállították a frakciót az áprilisi választás követő héten, akkor mégis mi a csudára számítottak?
[00:25:53]És igaz, hogy Lázár János talán óvatos volt, mertogy ő csak egy évre vállalta, tehát neki majd nem lesz annyira ciki ebből visszavonulni egy évvel később, ha úgy dönt, de talán valami olyasmiben vannak, hogy hogy a dolog kínosságát ismernék el azzal, ha a mandátumukat most visszaadnák, de hát közben meg érdemben a más módon kínos jelenetek miatt nem nem nem tesznek hozzá valóban ehhez a parlamenti munkához.
[00:26:21]Hozzáteszem, persze egy frakció tevékenységében létre lehet, vagy részt lehet úgy is venni, hogy az ember nem tudom munkacsoportokat vezet, vagy dolgokat intéz hátért.
[00:26:32]Sok munkacsoport van a háttérben, amit Lázár János.
[00:26:35]De de azért ezt én is inkább visznek szántam.
[00:26:37]A másik, hogy a másik, hogy akik aktívak a frakcióban, a Fidesz frakcióban, hát azt gondolom azok elsősorban, akiknek előrelépés, hogy ők ott ülhetnek.
[00:26:48]Tehát ugye Szűcs Gábor a nem tudom a rendszerváltás nagy túlélője, aki állami meg megafonos állásokból ávezett egy szintén remek állásba az országgyűlési képviselőségbe vagy olyan politikusok bizonyos értemen Gulyás Gergely is, akik a valakiknek az árnyékában voltak, vagy Gulyásnak talán a a ugye magának a kegyelmi ügynek a a következményeként is bizonyítania kell.
[00:27:15]most elfoglalhat egy végül is egy olyan vezetőpozíciót, amiben nincsen főnökség.
[00:27:20]Tehát ő a ő a frakcióvezető, és vannak egyéb képviselők is a nem tudom, hogyan ítélik meg a KDMP-s képviselők a saját felszólalásaiknak a a visszhangját, de talán a saját köreikben ez pozitív, és úgy láthatják magukat, hogy soha annyi teret nem kaptak, mint korábban.
[00:27:35]Szóval, hogy az érezheti talán jobban magát ebben a helyzetben, aki úgy érzi, hogy neki egy most az egy előrelépés, hogy ennek a politikai oldalnak a hangjaként, arcaként mutatkozhat meg.
[00:27:47]Szerintem Lázár Jánosnak, Szijátó Péternek egyértelműen visszalépés lenne, hogy ők a nem tudom, a külügyi bizottságral [torokköszörülés] elnökeként tegyenek néhány perces felszólalásokat, és így is élik ezt meg.
[00:28:01]De szerinted Orbán Viktor, amikor nem jelenik meg az átadás átvételen, amikor nem veszi fel a mandátumát, és amikor Lázár János és Száró Péter nem járnak be a parlamentbe, azzal nem alázzák meg a sajátjaikat?
[00:28:13]De hát alapvetően igen.
[00:28:15]Én ilyenkor is ezt gondoltam, tehát Orbán Viktor nem, hogy mondjam, nem azokban kelt hiányérzetet, akik ellene szavaztak.
[00:28:23]Hát azokban kelthet hiányérzetet, aki akik rászavaztak még akkor is, hogyha mondjuk Orbán Viktortól valószínűleg az ő hívei nagyon sok mindent elfogadnak, és akár azt a magyarázatot is elfogadják, amit ő adott erre a konkrét magatartásra.
[00:28:35]Tehát nem a nem tudom a 3,4 millió Tiszaszavazónak van szüksége Orbán Viktorral, hanem hanem hanem a akkor két milliónál több Fidesz szavazónak lenne szüksége Orbán Viktorral vagy akár Lázár Jánosra és Szátó Péterre, és bizonyos értelemben egy ilyen, [zihálás] hogy is mondjam, egy ilyen, mégis csak valamiféle elismerése a vereségnek, vagy vagy a személyük tarthatatlanságának az, hogy nem állnak bele parlamenti vitákba, ha már ott vannak.
[00:29:05]nak nem akarok ilyen ősrégi példákkal előzakodni, de mondjuk azok az MSZP-s politikusok, akik 90-ben beültek a parlamentbe, egy akkori viszonyok között nagyon pici frakció tagjaként, egy nagyobb létszámú parlamentben kevesebb MSZP-s képviselő volt, mint ahány Fideszes képviselő most van, közöttük voltak volt kormánytagok, és ők kifejezetten azt a magatartást választották, hogy egy aktív, úgymond szakértői, szakpolitikai parlamenti tevéken folytatnak, és ez az MSZP négy évvel későbbi visszatérésében nagyon komoly szerepet játszott, hogy egy kifejezetten jól brendelt, nem hiszem, hogy használták ezt a kifejezést, de egy jól brendelt frakciójuk volt azok a kormánytok, akik akik úgy gondolták, hogy nekik ez az útjuk, volt kormánytok, akik úgy gondolták, hogy nekik ez az útjuk, azok elvállalták azt a helyzetet, hogy kerülhetnek kellemetlen vita szituációkba is.
[00:30:00]De hát ez volt az ő politikai meggyőződésük, és vállalták az ezzel kapcsolatos kockázatot.
[00:30:05]Tehát ennyiből mondjuk nem tudom, Békesi László vagy Csehák Judic szerintem sokkal hát bátrabban viselkedett, mint mondjuk most Lázár János vagy Száró Péter.
[00:30:16]Érdekes, mert ezzel egy kicsit megválaszoltad előre azt, amit kérdezni szerettem volna.
[00:30:21]Ö Kócián Péter mondta a múlt héten egy elemzőműsorban, hogy Magyarországon az ellenzék jellemzően rossz teljesítményű, és ezt látjuk most a Fidesz esetében is, illetve a Tisza előtt láttuk a az Óellenzék esetében is, hogyha lehet így nevezni és és ezzel kapcsolatban azt azt szeretném kérdezni, hogy persze van most mondtad ezt az ellenpéldát, de hogyha mondjuk valamelyest azért igaznak tekintjük ezt a ezt az állítást, akkor te ezt úgy látod, hogy ez egy ilyen adottság, hogy nem tudom, nincs meg a kultúrája Magyarországon annyira az ellenzéki politizálásnak, vagy egyszerűen olyanok az intézményes körülmények, hogy nagyon nehéz jól muzsikálni úgymond ellenzékként és hogy egyszerűen miből lehet tanulni.
[00:31:11]Tehát hogy hogy nyilván a Tisza most ellenzékből egy nagyon nagyot ment, és hogy például vannak-e olyan olyan elemek, ami kifejezetten az ellenzéki politizálás megújításával kapcsolatban adott esetben a jövő ellenzékeinek jó példa lehet.
[00:31:28]Ühüm.
[00:31:28]Hát amit a Fidesz csinál, kezdeném talán innen, hogy tehát most éppen nem tudom, Áder János védelmében indul újra ez a ez a alkotmányos önvédelem meg az önkény elleni fellépés.
[00:31:45]Mondjuk amikor kiírják, hogy hashag stopönkény, ezt állandóan elsőre stopörőrkénynek olvasom, és mondjuk így örkény István országában ez szerintem nem megállítani akarjuk őrkeny István, de hát hogy az a az a groteskség, ami jellemző sokszor a magyar politikára és amiben a Fidesz élen jár, azt lehet, hogy egyszer érdemes lenne megállítani.
[00:32:04]Na mindegy, ezt csak én gondolom bele, de mindenesetre ami ebben örkényi szerintem az az, hogy a Fidesz most már én én sokadik sokadik vonásában, a Fidesz ellenzéki politikájában azt érzem, hogy hogy ez az inverze a a korábbi a 2010 és 26 közötti vagy 24 közötti ellenzék tevékenységének milliószor elmondtuk elemző műsorokban, hogy iszonyatosan fontos csak a az alkotmányos ügyek, és hogy a jogállam lebontása az egy önálló nagy, fontos, elvi, meghatározó téma, de nem ez az, ami tömegesen az embereket érdekli feltehetően, és hogy ez nem az a bázis, nem az a programalap, ami amire helyezkedve igazából a Fidesz legyőzésének a reményében lehet ellenzéki politikát alapozni.
[00:33:03]Igen.
[00:33:04]Na most hát ehhez képest [torokköszörülés] ezt csinálja ráadásul az a Fidesz, amelyik szédull a jogállamot most tényleg pár hónap leforgása alatt abból a témából, ami sose volt velük szemben sikeres, próbálnak politikai tőkét kovácsolni.
[00:33:17]Ez talán, és hogy ezt visszafordítom, akkor talán valamiféle magyarázatot ad arra is, hogy ha korábbi ellenzéki kudarcokról beszélünk, akkor ezeket mondjuk strukturális vagy a szituációhoz kötött kudarcoknak tekintjük-e?
[00:33:32]És én tényleg azt gondolom, hogy hogy azért ezt így biztosan nem lehet kijelenteni, hogy hogy mindig nem tudom pontosan, hogy mondta Kócián Péter tehát a részletek ismerete nélkül mondom ezt nem is annyira vele vitatkozva, de hogy hát ha mindig sikeres len sikertelen lenne az ellenzéki politika, akkor persze sose lenne kormányváltás, vagy sose lenne rendszerváltó szituáció, de mondjuk a ez a 90-94 közötti MSZP, amelyik a parlamentben magát megszervezte, és hát valamiféle módon társadalomban magát megszervezte, vagy újjászervezte.
[00:34:05]Ez nyilván egy nagyon sikeres ellenzéki kísérlet volt.
[00:34:07]Vagy ugye a rákövetkező kormányzati ciklusban egy kétharmados MSZPSDSz kormánnyal szemben, akár csak ha azt mondom, hogy már 94 őszén egy polgári szövetségként futó hármas Fidesz MDF KDNP, ami akkor egy elég meglepő összeállítás volt, koalíció fölállt az önkormányzati választásra, és sok városban komoly sikereket értek el.
[00:34:34]Tehát mondjuk az, hogy 94-ben KDMP-s polgármestere lett Miskolcnak, most hogy mondjak egy ilyen tényleg a fiatalabb nézőinknek teljesen science fiction dolgot, az egy az egy nagyon komoly politikai válasz volt arra, hogyha van egy van egy kormányzati szocialista liberális tömb, akkor mi csinálunk egy jobboldali tömböt azzal, hogy újra rajzoljuk a politikai táborok közötti határokat, vagy például az, ahogyan a Fidesz kezelte egyébként részben van a parlamentben, ahogyan kezelte a tocsik ügyet a korszak nagy meghatározó korrupciós botrányát 96-97 fordulóján, annak óriási szerepe volt abban, hogy a Fidesz mint vezetőellenzéki párt meg tudott jelenni egy olyan helyzetben, amikor tényleg nagyon sokan azt gondolták, hogy egy ilyen kvázi új egypártrendszerben, legalábbis egy ilyen domináns MSZP-s hatalom fog létrejönni a következő választásokon.
[00:35:26]És akkor mondok egy nem annyira távoli példát.
[00:35:28]Ez 2019 a ellenzék áttörése, ha nem is győzelme, de áttörésszerű eredmény a az önkormányzati választáson, amiről tudjuk, hogy 22-re nem vezetett el a kormányváltáshoz, de én például arról azt gondolom, hogy ott nem strukturális akadályok tornyosultak az ellenzékkel, az ellenzéki polgármesterekkel szemben, hanem ott befutható volt egy olyan pálya, ami hogyha arról szólt, volna, hogy ezek az ellenzéki polgármesterek és mögöttük álló politikai erők ezeket olyan erőpozícióként értelmezik, amelyeket össze lehet egymással kötni, akkor egy egészen másfajta, sokkal szélesebb társadalmi tömereeket megmozgató ráfutás lett volna lehetséges a 22-es választásra, mint úgy, hogy hát ilyen elszigetelt helyi, de leginkább a saját településekre koncentráló magatartásokat választottak.
[00:36:26]Ez tehát eszközként szerintem ott volt.
[00:36:29]Nem, nem hívták ezt le.
[00:36:32]Lehet, hogy ez is egyfajta strukturális akadály.
[00:36:33]Persze, hogy ki meddig volt képes abban a abban az ellenzéki szerkezetben ellátni, de hogy teljes mértékben mindig is kudarcra lettek volna ítélve akárcsak a Ner idején az ellenzéki kísérletek.
[00:36:45]Azért ezt ezt én nem merném gondolni.
[00:36:47]És hát nyilván az, hogy a az, hogy a Tiszapárt egy adott helyzetben egyáltalán létre tudott jönni, az azért az mutatja, hogy még a leg a legszörnyűbb vagy a legszűkebbnek tűnő ellenzéki mozgástér is hát kidolgozható, felfejthető, fejleszthető és valamilyen politikai eredményre vezethet.
[00:37:08]Szóval szerintem nem teljesen reménytelen az ellenzéki politika.
[00:37:11]Nyilván a mostani ellenzéki helyzet azért speciális, mert abban az értelemben, és nem a nem a választói fel jogosításnak a az érvényességét akarom kétségbe vonni, mert akik a Fideszre szavaztak, azok a Fideszre szavaztak.
[00:37:29]Nekik ehhez joguk van, és a Fidesz mögött ilyen értelemben legitim támogatás áll.
[00:37:35]De azt azt tartom, mert erről beszéltünk talán néhány héttel ezelőtt, hogy ezek a 7020-as megoszlások a mostani pártámogatottságokban azért azt jelzik, hogy itt a itt a mostani ilyen 60 vagy 80%-os társadalmi ügy, az a rendszerváltás és ez a ezen a Fidesz kívül van, és a Fidesz ellenében történik.
[00:37:55]Igen.
[00:37:55]De akkor nézzük is meg ezt a maga konkrétságában.
[00:37:57]Ugye a 21 kutatóközpontnak volt egy június végi felmérése, ott a Tiszapártnál 67%, a Fidesznél 24% szavazna a választani tudó állampolgárok közül.
[00:38:10]És ugye ez nem nagyon tér el attól a tehát nem nagyon tér el a májusi 6923-as aránytól.
[00:38:20]hibahatáron belül vagyunk.
[00:38:23]Mégis az látszik látszódik ebben a ebben a két mérésben, hogy minthogyha megállni látszana az a típusú lejtmenet, ami a Fideszre eddig jellemző volt, és hogy egy ponton ezt lehet, hogy sikerült megállítani.
[00:38:40]Hát, illetve lehet talán azt mondani, hogy a Tiszának van egy tetőzése amit ami nagyon magasan van, és ami egyébként tarthat eléggé hosszú idei, pont azért, mert egy az előbb elmondott értelemben nem legitim ellenzékkel áll szemben, tehát egy olyan ellenzék van a parlamentben, amit ami kívül áll a rendszerváltó konszenzuson, sőt ugye a a rendszerváltás a Fidesszel szemben történik, és nyilván a ezeknek a nagyon erősen eltolódott terűviszonyoknak.
[00:39:08]Ez megint csak, szóval megint csak az inverze tulajdonképpen a 2010 és 24 közötti helyzetnek, hogy hát a kormány támogatottsága akkor tud ilyen elképesztően magas lenni, hogyha nincsen vele szemben komolyan vehető.
[00:39:22]Magát megszervezni képes és hiteles üzeneteket képviselni képes ellenfél.
[00:39:27]És most valami ilyesmi a helyzete.
[00:39:29]A Han Andendre is tett egy megjegyzést arra, ami hogy mondjam, talán talán ehhez nem kell Hanendrének lennie, hogy az ember ezt kimondhassa.
[00:39:37]Ez mégis a fontos, hogy mondjuk ő is beszél erről, hogy valószínűleg azért ez nem fog a világ végezetéig tartani, hogy 70% körüli eredményeket produkál a Tisza, meg ez nem egy olyan függvény, ami majd itt mindig emelkedik, és akkor majd nem tudom, decemberen már 100 lesz az eredmény.
[00:39:54]Szóval feltehetően ez nem így van.
[00:39:56]Szerintem a Fidesz számára az fontos lehet, hogy valahol meg tudnak kapaszkodni jóval alacsonyabban egyébként, mint szerintem azt bármikor gondolhatták volna.
[00:40:06]Nekem ilyenkor is egy kicsit eszembe jutnak az elmúlt bő három évtized egykor volt axiómái.
[00:40:13]Tehát az MSZP-ről is hitték azt, hogy soha nem tud 33%-nál kevesebbet szerezni, és aztán kiderült, hogy tud 20-nál is kevesebbet szerezni, meg tud a küszöb alá is besüllyedni.
[00:40:24]Szóval ettől még nem nyugodnék meg a a Fidesz helyében.
[00:40:28]Nem vagyok biztos abban, hogy ők most pozíciót tudtak volna fogni.
[00:40:34]És azért az MSZP-nek a lesüllyedése is 2006 és 10 között úgy történt, hogy hogy voltak ilyen visszaeső szakaszok, és aztán voltak voltak stabilizáló vagy stagnáló helyzetek, és akkor történt megint valami, és akkor volt megint egy ilyen lépcsővel lejjebb süllyed, szóval én egyáltalán nem zárom ki.
[00:40:53]Sőt, valójában én inkább ezt jósolnám a a Fidesz számára.
[00:40:57]Tehát lehet, hogy most megálltak itt 20-22% környékén, vagy a teljes népességben a mediánnál 18%, de mondjuk azt, hogy 20% környékén.
[00:41:09]Ez talán azt jelenti, hogy aki a választás után hagyta el a Fideszt, vagy akarta elhagyni a Fideszt, az már megtette, de azért ezzel egyáltalán nem oldódtak meg azok a nagyon súlyos és alapvető stratégiai problémák, amelyekkel a Fidesz küzd, és hogyha ez egy-egy politikai helyzetben nyilvánvalóvá válik, akkor nekik további tervesztésre is lehet hát esélyük.
[00:41:34]Zárjuk akkor a mai adásunkat azzal a témával, ami szerintem nagyon sokakat foglalkoztat.
[00:41:38]Meg a rendszerváltás kapcsán.
[00:41:40]Az egyik nagy vágy szerintem az emberekben ez az új választási rendszernek a kérdése, amivel kapcsolatban megszólalt a héten Meléi Barna Márton és beszélt a győztes kompenzáció eltörléséről.
[00:41:51]Meg ugye itt is felvetődik az a Tisza részéről az a mondás, hogy ez is valamiféle ilyen önkorlátozó gesztus lenne ez az új választási törvény, mint ahogyan a cikluskorlátozás is az ő hatalmuknak a valamiféle ilyen önkorlátozásáról szól.
[00:42:11]Te mit veszel ki az ő szavaiból?
[00:42:15]Hogyan tudod elképzelni, mire számítasz?
[00:42:18]Milyen lehet majd az új választási törvény?
[00:42:20]Hát először is szerintem az önkorlátozás kifejezést azért fontos, hogy ide hozzod, mert ez az igazi önkorlátozás, tehát a választási rendszer.
[00:42:29]Tehát az, hogy a miniszterelnök csak két négy éves ciklust tölthet ki, az, hogy képviselők csak három cikluson keresztül lehetnek az országgyűlés tagjai.
[00:42:42]Ezek ugye a személyi cserélődésről szólnak, de nem szólnak magától értetődően arról, hogy a hatalomban lévő párt milyen eséllyel változik.
[00:42:50]ugye egy arányos választási rendszerben valamiről valami olyasmi történik, vagy azt várhatjuk tőle, hogy könnyebb a bejutás [torokköszörülés] a parlamentbe, egy arányos rendszer sokkal inkább kifejezi a társadalom sokszínűségét, föl is hívja a társadalmat arra, hogy szerveződjön pártokba, és minél több véleménynek legyen a pártrendszerben valamilyen lenyomata.
[00:43:15]egy fragmentáltabb, összetettebb, sokszínűbb, több pártból álló parlament jöhet létre, és egy ilyen parlamentben nem maguktól értetődőek a a többségi viszonyok.
[00:43:26]Tehát olyan összetételű kormányok alakulhatnak, amelyek egyrészt rá vannak kényszerítve a benne lévő pártok, hogy együttműködjenek egymással, másrészt pici mandátummódosulások is akár a kormány összetételének a megváltozásához vezetnek.
[00:43:42]Hozzáteszem, az arányos rendszerben ugyanúgy vannak, hogy mondjam, kellemetlen vonások, ahogy a többségi rendszerekben, hiszen mondjuk ilyen szituációkban előállhat az, hogy nehezen állapodnak meg, nehezen jönnek létre kormányok, hogy olyan összetételű kormányok jönnek létre, ami a választók nem számítottak, vagy nem a nem az első preferenciájuk volt, hogy éppen olyan összetételű kormány alakuljon meg.
[00:44:07]De közben meg ugye éppen arra biztosít valamiféle garanciát, hogy ne egy párt kezébe hújjon olyan hatalom, amivel a a társadalmi élet vagy az államigazgatás teljes spektrumát ráadásul folytatólagosan uralni legyen képes.
[00:44:26]Szóval valamit valamiért ugye ez is, ez is erről szól.
[00:44:32]Az ígéretek ugye arról szólnak, hogy arányosabb lesz a választási rendszer.
[00:44:36]És most ha egy kicsit ironizálni akarnék, akkor azt mondanám, hogy amit mellé Barra Márton mondott, az végül is önmagában az az egy mondat is kielégíti az összes ígéreted.
[00:44:47]Ha a győztes kompenzációt megszüntetjük, akkor máris arányosabb a választási rendszer.
[00:44:51]Tehát tulajdonképpen ez már rögtön kipipálja a dolgot.
[00:44:55]Nem tudom, hogy milyen tervek vannak az asztalon.
[00:44:58]Egyáltalán melyik részéhez kívánnak hozzányúlni a a választási rendszerrez.
[00:45:03]Itt van még egy még egy csavar a történetben, hogy nekem az a tapasztalatom, nem ismerek ilyen közmény kutatást, de így a így a a személyes szondázásom a véleményekkel kapcsolatosan az, hogy az állampolgárok sokkal többre becsülik az egyéni képviselőt, az egyéni képviseletet, miközben arányosabb rendszert szeretnének.
[00:45:23]Na most hát az a helyzet, hogy az arányosabb rendszerhez egy erősebb listás elem tartozik hozzá, és amihez szintén hozzá kell tenni, hogy persze a listás választásnak is van olyan intézmény megoldása, amit nálunk nem használnak, de más országokban használnak, hogy a preferenciális lista vagy vagy vagy rugalmas listának valamilyen fajtája, tehát létezhet olyan listás szavazás, ahol a listán szereplő személyekre is vsolhat az állampolgár és megváltoz ztathatjuk azt a sorrendet, amiben a pártok elénk tárták a saját képviselőiknek a személyét.
[00:46:00]Tehát valakit előrelendíthet az egy listán bejutó helyre, hogyha ő személyében is több szavazatot kap.
[00:46:09]Lehet, hogy ez a megoldás a mi számunkra, de én semmi ilyesmiről nem tudok.
[00:46:12]Nyilván gondolkozni lehet azon is, hogy van egy magyar kétfordulós hagyomány, ami pont arra alkalmas, hogy a pártkoalíciókat ne a választás előtt kelljen létrehozni, hanem már egy elsőfordulós listás eredmény birtokában lehessen, tehát az erőviszonyoknak a kialakulását követően lehessen pártkoalíciókat kötni.
[00:46:37]Ennyiből talán ez valamiféle átláthatóságot is biztosít, hiszen hát a választók maguk döntenek egy sorrendről, és akkor a sorrendnek a a birtokában lehet, vagy érdemes megkötni a a pártkoalíciókat, és ez átalakítja ugye a választó gondolkodását is, mert nem úgy kell nem eleve a kisebbikosszalt vagy a még elfogadhatót kell választania, hanem szavazhat egyet szívből, és akkor utána kell egy taktikai workshot leadni.
[00:47:00]Nem tudom, te hogy vagy vele, én nem láttam ilyen ilyen konkrét tervet, de mindenesetre ezek lehetnek olyan tényezők, vagy olyan elemei egy majdani választási rendszernek, amelyekről legalábbis érdemes lenne elgondolkodni.
[00:47:16]És ha itt ülne a László Robi, akkor ugrákon keresztül tudna valószínűleg nagyon érdekes dolgokat mondani mindarról, hogy egyébként a nagy stratégiai kérdések mellett milyen nanszok vannak, amelyek amelyek meghatározóak.
[00:47:28]Én örülök annak, hogyha erről egy hosszabb visa fog majd zajlani, és nem csak zárt ajtók mögött, mint ahogyan az történt 2000-ben, 2011 végén, nyújtotta be a Fidesz egy tulajdonképpen teljes fegyverzetben már a a kidolgozott választási törvényt, hogyha ebben az egész vitában egyáltalán arról szó eshetne kezdetként, és akkor itt Unger Annának a a szellemét hadd idézzem meg, hogy tehát legyenek társ gondolkodás arról, hogy mi a képviselet, hogy milyen szinten, milyen elvárásokkal, milyen mandátummal akarjuk fölruházni azokat, akiket képviselőként a parlamentbe küldünk, akkor ennek van köze ahhoz, vagy lehet köze ahhoz is, hogy ebből milyen gyakorlati megoldásokat vezetünk le.
[00:48:14]És hát én azt gondolom, hogy egy alkotmányozási vita az talán pontosan alkalmas erre.
[00:48:18]Hát igen, nagyon kíváncsi [torokköszörülés] leszek egyébként, hogy hogy fognak kinézni ezek a társadalmi viták, akár a választási rendszert, egyáltalán a a formájuk milyen lesz.
[00:48:29]Szerintem ez nagy izgalmak várnak ránk ezzel kapcsolatban.
[00:48:35]És akkor jövő héten folytatjuk.
[00:48:35]Szoli, köszönöm szépen.
[00:48:37]Örülök neki.
[00:48:37]Szia Kamila.
[00:48:39]És nektek is azt tudom mondani, hogy jövő héten újra itt leszünk Laknár Zoltánnal és átbeszéljük akkor ennek a hétnek az eseményeit.
[00:48:46]Sziasztok!