Irán, Amerika, Izrael: a békének annyi, megindult a háború második felvonása

[00:00:00]újra kirobbant az iráni háború.

[00:00:00]Az irániak lövik az amerikai bázisokat az öbölben.

[00:00:04]Az amerikaiak rakétazáport zúdítottak dél-iránra.

[00:00:06]Izrael folytatja az affenzíváját Libanon ellen.

[00:00:09]És még egy új front is nyílt az arab félszigetnek a déli csücskén, Szaudarábia és Jemen között.

[00:00:14]Ugye Donald Trump elnök hivatalosan is kimondta, hogy az Irán és az Egyesült Államok közötti tűzszüneti megállapodásnak vége, ez már nem érvényes.

[00:00:22]Helyette azzal fenyegetőzött, vagy azt ígérte, hogy blokkád alá veszik a hormózi szorost, és ott majd védelmi pénzt kérnek.

[00:00:28]Ezt a 20%-os kvázi vámot egy nap után vissza is kellett vonnia, visszakoznia kellett ebből.

[00:00:35]Na de mi történik közben Iránban?

[00:00:38]Iránban milliós tömeg kíséretében eltemették kamenei ajatollaot, és máris fölröppent egy érdekes hír.

[00:00:42]Az izraeli sajtó szellőztette meg, hogy az izraeli hírszerzés, a moszad azzal ijesztgeti Trump elnököt, hogy az irániak le szeretnék másolni az amerikai izraeli háború stratégiát, és ők is merényletet terveznek Donald Trump elnökkel szemben.

[00:01:00]Hát ebből ugye nem tudjuk, hogy mennyi igaz.

[00:01:02]Annyit látunk, hogy Trump elnök most jelen pillanatban adásunk felvétele idején él és virul.

[00:01:06]Aki valóban elhunyt, az Lind Graham szenátor.

[00:01:09]Trump egyik fontos szövetségese és Izraelnek egy fontos támogatója az amerikai törvényhozásban, illetve általában az amerikai háborús beavatkozásoknak ő győzte meg, vagy ő nagy szerepet játszatta be, hogy Donald Trumpot meggyőzzék ennek a háborúnak az elindításáról.

[00:01:24]Ennyiben tehát Trump is és Izrael is veszített egy fontos szövetségest, de ha már Izrael szövetségesei vannak, nagyon meglepő szövetségesei is Izraelnek.

[00:01:34]Bizony, meglepő szövetségek, meglepő barátságok a világban.

[00:01:36]Két évvel ezelőtt nagy port kavart a liberális médiában Magyarországon az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy környezetvédelmi konferencia keretei között vendégül látta két alkalommal ráadásul Irán egykori elnökét, Mahmud Ahmadi Nesádot, közismert holokausz tagadót.

[00:01:55]Mint kiderült, az izraeli sajtó értesülései szerint, Ahmad Neezsád egyáltalán nem véletlenül járt Magyarországon, és nem a környezetvédelem miatt volt itt, hanem azért, mert az izraeli hírszerzés a Mossad megpróbálta beszervezni.

[00:02:09]Állítólag nem harapott a csalira.

[00:02:12]Lehet, hogy elgondolkodtatta az, amikor az ő házát is állítólag bomba találat érte.

[00:02:16]Mindenesetre Trump elnök természetesen győzelmet hirdet, és azt állítja, hogy közel a háború vége teljes amerikai győzelemmel.

[00:02:23]Ezek tehát tulajdonképpen ilyen állandó jelenségek és rendszeresen ismétlődnek.

[00:02:29]Rengeteg itt a káosz, konfúzió, mindenféle ellentmondásos információ.

[00:02:31]Ma annak fogunk utánajárni, hogy mi az ördög folyik az öbölben, ki áll nyerésre a háborúban.

[00:02:37]És hát hogyha folytatódnak a béketárgyalások, akkor kis számíthat jobb feltételekre.

[00:02:42]Sziasztok, én Andrei Mátyás vagyok, én pedig Tócilárd János.

[00:02:44]A mai vendégünk Szalai Máté Közelkeletkutató, a hollandiai Klingen Dale intézetnek az elemzője és egyben a budapesti Corvinus Egyetemnek a docense.

[00:02:52]Szervusz Máté!

[00:02:54]Sziasztok!

[00:02:54]Örülök, hogy itt lehetek.

[00:02:56]Na hát akkor kezdjük is az elején.

[00:02:56]Mi az ördög folyik az öbölben?

[00:02:59]Háború van most, tűzszünet van, béketárgyalás.

[00:03:03]És miért szegik meg a felek folyamatosan ezeket a tüsszüneti megállapodásosokat?

[00:03:11]Ez valami komplikált stratégiának a része?

[00:03:13]Én szerintem ez annak a következménye, hogy úgy mentünk bele ebbe a háborúba, vagy hát úgy rángattak be minket a háborúba az egész világot, az amerikai vezetés és az izraeli vezetés, majd később az iráni vezetés is, hogy hogy nem volt egy kézzel fogható stratégia, főleg itt Amerika és Izrael részéről.

[00:03:31]És utána próbáltak kievickélni ebből a helyzetből, ami vezetettete ez a se nem háború, se nem béke, háború is, béke is, tárgyalások is, támadások is időszakban.

[00:03:42]És azért vetettem föl az irániakat is, mert ugyanők a megtámadott fél voltak ebben a helyzetben, februárban, és az ő részükről stratégia sokkal egyértelmű volt, hogy ők túl akarnak élni.

[00:03:51]Viszont most már azt lehet látni, hogy hogy náluk sem pontosan lehet érezni azt, hogy azok a célok, amiket ők kitűztek, amikre föl akarják használni ezt a válságot, azok vajon elérhetőek-e?

[00:04:01]És és és mi mit akarnak pontosan a következő hetekben elérni azzal, hogy lövögetnek amerikai bázisokra?

[00:04:06]Tehát itt vagyunk egy kicsit, hogy a a stratégiai álláspontok nem nagyon érezhetőek, nem nagyon kézzel foghatóak, és mindenki egy kicsit rögtön ös szerintem.

[00:04:13]Hát ugye a kézzel fogható stratégia az azt mondod, hogy nem volt az amerikaiak és az izraeliek részéről, hogy a Trump elnöknek a nyilatkozataiból indulunk ki.

[00:04:24]Tehát csak abból, hogy az elnök mivel reklámozza ezt a háborút.

[00:04:27]És most tekintsünk el attól, hogy a reklámnak hiszünk-e, hogy ezek-e a valódi céljai a háborúnak, amit az elnök mondő, vagy nem?

[00:04:34]Tegyük föl, egy percre elhiszek mindent.

[00:04:36]az amerikai elnöknek most három dolgot hangsúlyozott alapvetően.

[00:04:39]Ugye az első, ami ugye a háborúnak az elején sokat fölmerült, az az, hogy valamiféle politikai rezsimváltást akarnak kieszközölni Iránban.

[00:04:48]Ugye azzal a reménnyel megint csak a híresztelések szerint az volt a remény, amit az izraeli titkos szolgálatnak is a jelentései hát támogattak, hogy ez legyen a remény, hogy majd, hogyha Amerika elkezd bombázni Iránban, akkor kitör és spontán népfölkelés.

[00:05:04]valami olyasmi, ami néhány hónapot megelőzően volt Iránban, és az majd el fogja söpörni az iszlám forradalmat.

[00:05:10]Most ebből nem lehet semmi.

[00:05:12]A második cél, ugye stratégiai cél, amit az amerikai elnök nagyon sokszor hangsúlyozott, az az, hogy oké, nincs rezsimváltás, ez nem jött össze, de akkor legalább a politikai és a vallási vezetést lefejezzük.

[00:05:25]Ez összejött, de olyan irgalmatlanul nagy jelentősége gondolom nincs, tekintve, hogy Kamenei ajatól, ahot ugye a fia követte a pozícióján, a forradalmi gárda továbbra is helyben van, meg a rezsim is ugye helyben van, tehát egy csak egy-egy vezetőnek a lecserélése önmagában olyan nagyon sokat nem számít.

[00:05:42]És végül ugye a harmadik cél, amit sokat hangsúlyozott az amerikai elnök, az az, hogy valamilyen módon lelőjék az irániaknak az atomprogramját.

[00:05:50]Na most ebből is természetesen nem lett semmi.

[00:05:52]A dúsított uránt nem tudták kihozni.

[00:05:53]Ehhez be kéne vetni szárazföldi csapatokat, amire persze Amerika nem hajlandó.

[00:05:58]Cserébe az irániak kipróbálták a hormózi szorosnak a lezárását, ami nagyon jól megy.

[00:06:04]Tehát ugye elképesztő károkat okoz a világgazdaságnak.

[00:06:08]Na most, hogyha csak abból indulunk ki megint, hogy miként reklámozza az amerikai elnök ezt a háborút.

[00:06:14]A három nagy cél: rezsimváltás, elitváltás és az atomprogramnak a lelövése.

[00:06:18]Hogyha ezek közül egyik se jött össze, lehet itt amerikai sikerről beszélni?

[00:06:22]Ki kiálny nyerésre most a háborúból?

[00:06:26]Hát hosszú távon nem lehet szerintem beszélni amerikai sikerről.

[00:06:28]És ezért is sokan, amikor bejelentették júniusban ezt az amerikai iráni megállapodást, akkor amerikai vereségről beszéltek.

[00:06:36]Viszont mind az, amit elmondtál, az az én azt gondolom, hogy elsősorban a háború első szakaszának dinamikáját írja le a legjobban.

[00:06:42]Tehát az a 40 napos időszak február vége és április elej között, amikor ugye áprilisén bejelentettek egy tűztszünetet, amit aztán ugye nagyon sokszor megszegtek, utána júniusban újra megkötötték azt a tűzszünetet, majd ez most omlik össze.

[00:06:56]És ennek az új eszkalációnak, tehát az elmúlt egy hétnek, amikor összedőlt ez a tűzszünet, ott már szerintem egy kicsit más a dinamika, hiszen most már nem arról van szó, hogy az amerikaiak ezeket a célokat próbálnák elérni borzasztó módon egyébként, hanem arról van szó, hogy Irán arra használta föl ezt a az együttműködés megállapodást, hogy a hormózi szoroson feletti ellenőrzéset bebetonozza, és amikor látta, hogy eltöltenek ellen lépések, akkor ez ellen föllépett, és az amerikaiak pedig A saját értelmezésük szerint végrehajtva ezt az együttműködés megállapodást, a saját értelmezésük szerint próbálják visszaszorítani az amerikai az iráni befolyást a hormózis szorosfelt.

[00:07:33]Tehát itt most ebben az új időszakban az amerikai célok egy kicsit érthetőbbé váltak, hogy a hormózis szoros felti iráni ellenőrzést ellhetetlenítsék.

[00:07:41]Az iráni célok már nem arról szólnak, hogy túléljenek, arról szólnak már, hogy a hormózoros feleti ellenőrzést azt bebetonozzák.

[00:07:49]Tehát ebben az értemben ez már egy új dinamika.

[00:07:51]Ö továbbra sem, bocs itt csak hatáítsalak meg itt egy pillanatra, azért ez így mindenképpen egy figyelemre mélgató változás, tehát hogy értsen úgy, amit mondasz, hogy az eredeti amerikai célokhoz képest olyan hatalmas visszalépés történt a háborúban, hogy az amerikaiak számára a legtöbb, amire most ugye törekedni lehet értelmesen, az az, hogy a szoros fölötti iráni befolyást csökkentsék.

[00:08:14]Tehát, hogy magyarul mondva sokkal gyengébb úgymond, tehát az amerikaiak valami olyasmit próbálnak most kiharcolni, ami a háború előtt adva volt számukra.

[00:08:24]Gyakorlatilag erről van szó.

[00:08:24]Tehát ez egy hatalmas amerikai veszteség.

[00:08:25]Ez ez és nem csak az amerikaiaknak, hát ez mindenkinek, az Európai Uniónak is az egy veszteség lenne, hiszen hiszen azért az az nekünk is egy fontos, a mi gazdaságunk számára is egy fontos csomópont, a Hormózus szoros.

[00:08:36]Tehát ebbe az értelemben ez mindenképpen egy visszalépés.

[00:08:39]Hát azt nemák az amerikai vezetésben, hogy Irán meg fogja lépni ezt a ezt a ezt a saklépést és a lezárja, ami azért is meglepő, mert minden elemzi, aki ezzel foglalkozott és előre jósolta, hogy hogy nézne ki ez a háború, ez volt az első dolga, amit mindenki gondolt, hogy az irányák ezt fogják húzni.

[00:08:56]Irán kapcsán persze kockázatos saklépésekről beszélni, lehet, hogy olyatollak lépésekről pontosabb, de azt azt szeretném kérdezni tőled, hogyha kialakult ez az új dinamika és ezek az új világosabban érthető célok, akkor ezen belül mik a katonai erőviszonyok?

[00:09:10]Ki van katonai fölényben?

[00:09:13]Mennyire hatékonyak az amerikai fegyverek és mennyire hatékonyak az ettől különböző iráni fegyverek?

[00:09:18]Ugye sokat halljuk azt, hogy a drónokkal való hadviselés, amihez nem kell áldozatokat, emberáldozatokat vállalni, ez kiegyenlítheti az erőviszonyokat, és nagy gyengék fegyvere tud lenni.

[00:09:28]Tehát ki van katonai fölényben.

[00:09:30]Hát még ugye csak annyit ehhez kiegészítve, összekötve azzal, amit a Máté mond, hogy hogy ugye mennyire magyarázza az iráni sikert a a szoros ellenőrzése tekintetében.

[00:09:40]Ez a katonai aspektus, vagy itt valami másról van szó?

[00:09:45]Én azt mondanám, hogy a katonai kapacitások, összemérésekkor, tehát bármilyen elemzést csinálunk, azt kéne, hogy az amerikaiak fölényben vannak.

[00:09:52]Tehát, hogy egyértelműen, hogyha egy egy tiszta ütközetről lenne szó, akkor az amerikaiak megnyernék ezt a háborút.

[00:09:56]De ugye nem arról van szó.

[00:09:58]Az irániaknak egy fontos győzelme volt az, vagy egy fontos taktikai győzelme volt az, hogy hogy a túlélésért folytatott nagyon kemény katonai küzdelmet átvitték inkább egy ilyen politikai, tágabb küzdelmi, amiben már sokkal jobban állnak.

[00:10:14]Viszont, hogyha csak a hormózi szorosra fókuszálunk, akkor Iránnak megvan a képessége arra, főleg itt a drónok, a rakéták kapcsán, hogy ellehetetlenítsék azt, hogy visszaálljon a szabad hajózás a hormózi szoroson belül.

[00:10:25]Ugye rögtön azzal indult az egész, vagy hát nem azzal indult, de az egy nagyon fontos lépése volt a válságnak, hogy Irán elaknásította azt a azt a tengeri folyósót, ahol a leg legtöbb kereskedelem ment, vagy a legtöbb legtöbb forgalom ment.

[00:10:37]És ettől kezdve azt mondták, hogy mivel az a nemzetközi vizeken átmenő útvonal az járhatatlan, ezért most mindenkit arra kérnek, hogy az iráni területi vizeken keresztül jöjjenek be a hormon a perzsőből be a hormonizoroson keresztül, és ott menjenek ki.

[00:10:51]Ugye ez azért jó nekik, mert azt tudják ellenőrizni és akkor ott kezdték el fölépíteni ezt a egy Rusnak egy hatóságot is, ami elvileg majd beszedni ezeket a a a pénzeket, vámokat a kereskedelemre.

[00:11:02]Ögy így kezdett kialakulni a hajózásnak a a kerete a az együttműködés megállapodást követően azzal a megkötéssel, hogy Iránnak elvileg 60 napig nem szabadott volna vámokat beszednie, vagy bármi pénzt beszednie.

[00:11:17]És erre volt egy olyan válasz reakció Omán részéről, amelyik a hormonszorosnak a másik oldalát ellenőrzi, hogy ott is létrehoztak egy folyosót, egy másik tengeri folyosót, ami ománi területi vizeken megy keresztül.

[00:11:30]Ezt egyébként az ENS-nek a nemzetközi tengeri tengerészeti szervezetével együttműködésben és az amerikai támogatással természetesen és a hajók elkezdték használni ezt a déli utat.

[00:11:39]Irán erre bepöcc, mert azt mondták, hogy ezt ezt ők nem engedélyezték és ők az együttműködési megállapodással mutattak, hogy az egyértelműen azt mondja, hogy Irán befolyása a a meghatározott hormus szorosban.

[00:11:51]Egyébként azt nem mondja a megállapodás, azért egy kicsit ilyen kreatív értelmezésre van szükség.

[00:11:54]És így jutunk el ahhoz a válsághoz, hogy Irán elkezdi bombázni ezeket a hajókat a déli folyosón.

[00:11:59]És most egy nagy kérdés az, hogy az északi vagy déli folyosó lesz az, amit a hajósok választanak.

[00:12:05]Egyébként most azt lehet látni, nyilván a a forgalom az lecsökkent az elmúlt napokban, de a hajósok inkább az északit, tehát az iránit fogják választani, mert az a déin az az irányát megtámadják.

[00:12:14]Na de hogyha jól értem, akkor ez az egyik apropója annak, hogy a tűzszünetet most ugye megsértik a felek.

[00:12:19]Értsem-e ezt úgy, hogy itt a az amerikaiak egy és és ugye omán egy a szövegben található félreérthető passzust értelmeznek direkt félre, vagy pedig ez egy szándékolt stratégiának a része.

[00:12:35]Tehát arról van ez szó, hogy az amerikaiak megpróbálják kiprovokálni az újabb iráni válaszlépéseket.

[00:12:38]Tehát nekem kívülről nézve legalábbis úgy tűnik, hogy inkább Amerika az, aki ki akar ebből a háborúból keckmedni ebben a ezen a ponton, nem?

[00:12:45]Egyrészt igen, én nem szerintem ezt az együttműködés megállapodást ki is dobhatjuk egy picit az ablakon abban az értelemben, hogy ez egy borzasztó szöveg volt.

[00:12:54]De egyébként erről nagyon sok szakértő elemző beszélt, hogy ez ez nem nem lehet amerikai értelmezésről, tehát lehet amerikaira is olyan értelmezésről beszélni, meg lehet arról beszélni, hogy melyik a jogos, melyik a nem jogos, de borzasztó a szöveg, tehát hogy mindegyikbe teljesen jogosan lehet bármit olvasni.

[00:13:09]Ezt már akkor is mindenki mondta, hogy ez ez nem fog egy békéhez vezetni, mert egész egyszerűen nincsenek keretek, és a két fél között nincs bizalom.

[00:13:17]Tehát tudjuk azt, hogyha az egyik azt mondja, hogy hogy ez van benne a megállapodásban, a másik nem fogja azt mondani, hogy persze barátom, ez van benne.

[00:13:25]Mi is mi is ezt írtuk alá.

[00:13:27]Ugyan napokig a szöveg maga is egy ilyen kérdéses dolog volt.

[00:13:29]Tehát én én nem tennék nagy hajósúlyt erre.

[00:13:32]Én nem hiszem, hogy az amerikaiak most provokálták volna iránt, hogy támadja meg a hajókat, vagy bármi ilyesmi.

[00:13:39]Elkezdte mindkét fél kialakítani azt a helyzetet, amivel leginkább együtt tud élni.

[00:13:44]Ö, de az irániak voltak azok, akik észrevették azt, hogy ez most az események abban az irányba mennek, hogy ez nekik nem előnyös, el fogják veszíteni az elnőrzést.

[00:13:53]És és ők voltak azok, akik most az eszkaláció első lépését megtették katonaértelemben.

[00:13:57]Persze, tehát hogy úgy, hogy el fogják veszíteni az ellenőrzést, azt mondtad, ez jelenti-e azt, hogy valós realitása van annak, hogy ahogy ugye a Trump elnök be is jelentette most nemrég, hogy át fogják venni az irániaktól az érdemi kontrollt a szoros fölött.

[00:14:12]És ők fognak ezért pénzt beszedni, nem az irániak.

[00:14:17]Ugye ez a 20%-os ezt gondolom viccnek szánták.

[00:14:19]Tehát hogy van ennek reális esélye.

[00:14:20]Tehát mutatjuk majd a térképet a kedves nézőinknek, ahol láthatják, hogy milyen keskeny ez a szoros.

[00:14:25]Meg lehet ezt a szállítmányozást ott úgy oldani, hogy az irániaknak ne legyen esélye, érdemi esélye szétlőni az arra haladó hajókat?

[00:14:35]Abszolút nem.

[00:14:35]És ugye itt megyünk vissza a katonai kapacitások kérdéséhez, hogy Iránnak a katonai kapacitása arra megvan, hogy bármikor aláshassák ezt a a a hajózásnak bármelyik folyosóját a hormozni szorosban.

[00:14:45]Tehát ahhoz egy olyan masszív amerikai szárazföldi beavatkozásra van szüksége a különböző szigeteken, illetve az iráni mainlanden, tehát a a szárazföldi területeken is, amire szerintem az amerikaiak nem hajlandóak.

[00:14:58]Tehát szerintem Iránnak, amíg nincs egy politikai megállapodás, mindig ott lesz a lehetősége, hogy ezt ezt aláássa.

[00:15:04]És erre az amerikaiak nem nagyon tudnak mit tenni.

[00:15:08]Alapvetően azt azért azt azért lehet látni, hogy Iránnak azért nagy veszteségeket okozni képesek az amerikaiak, tehát civil áldozatokat képesek szedni az infrastruktúrát, képesek a civil infrastruktúrát is rongálni, a az iparnak a kapacitásait megsemmisíteni, 3 millió munkanélküli embert hát ebbe a helyzetbe, munkanélküliség helyzetébe hozni.

[00:15:32]Tehát hogyha megpróbáljuk afelől olvasni az amerikaiak tevékenységét, hogy megpróbálják átrendezni a viszonyokat a közelkeleten és a saját szövetségeseiket erősebb pozícióba hozni, Iránnak a dominanciáját ott csökkenteni, ugye Irán szövetségeseinek egy része, mint Aszad, ugye már megdöntve, másrészük a Hamas vagy a HZballak meggyengült.

[00:15:54]Tehát, hogy ezután a háború után, amiben az Egyesült Államok az eredeti célkitűzéseit ugyan nem éri el, lehet-e egy a régiót az eddigi, az eddig ismert módon uraló Iránról beszélni?

[00:16:06]Erre van-e Iránnak esélye?

[00:16:09]Hát igen, csak ugye az iráni regionális befolyásnak a visszavetése, a szövetségesek elvesztése által ugye ez a háborot megelőzi.

[00:16:15]Szóval, hogy az, ahogy Izrael meggyöngítette a Hezbolla és a Hamaszt, illetve korábban az, hogy a szíriai rezsime elbukott, ennek tulajdonképpen semmi köze nincsen ehhez az újabb sütető izraeliamerikai agresszióhoz, ugye Iránnal szemben.

[00:16:31]Hogyha az a kérdés, hogyha most ugye eltekintünk attól, hogy az amerikai elnök hogyan reklámozta háború elején ezt a háborút, ugye atom program lelövése, rezsényváltás satöbbi, akkor ezt nem hiszem el neki mégse, hanem a valódi célja a háborúnak, ahogy a Matyi mondja, az volt, hogy az iráni befolyást a régióba csökkents akkor ehhez hozzátette érdem magával a háborúból.

[00:16:52]Hát igen, mert hogyha a valódi meggyöngülése az iráni rezsimnek az, hogy a szövetségeseit elvesztette, ez vígan megtörtént ez a háború nélkül.

[00:16:57]És mi szükség volt ez a háború?

[00:16:59]erre a háborúra megérte?

[00:17:03]Nem érte meg.

[00:17:03]Nagyon sok mindent bedobtatok és teljesen igaztok van, hogy ez mind kapcsolódik egymáshoz, csak próbálom a fejemen kicsit szétszáni.

[00:17:10]Szóval a a a háború kezdeti céljával kapcsolatban én én annyiban hinnék a Trump elnöknek meg az amerikai vezetésnek, hogy ők tényleg azt gondolták, hogy rezsimváltásra van lehetőség.

[00:17:20]Teljesen igazad van abban, hogy meggyengült már ez a szövetségi rendszer a Közelkelten a háború előtt.

[00:17:26]Tehát gyakorlatilag 2023 óta, ahogy október 7-ét követően az izraeli katonai tevékenység ki látható volt Szíriában, Libanonban, Gázában satöbbi.

[00:17:36]Tehát ez ez egy valóban hozzásegített az ellenállás tengelyének a gyengüléséhez, ami ugye az iránt szövetséges erőket foglalja magába.

[00:17:42]És emiatt jöhetett az a gondolat, vagy az a felbátorodás, hogy akkor most itt az ideje az iráni rezsimet kiiktatni.

[00:17:50]És szerintem ténylegesen azt gondolták, hogy 48-72 óra alatt ezt ezt a rendszert le lehet fejezni és át lehet venni a hatalmat.

[00:17:58]Ugye ne felejtsük el, hogy év elején volt a venezuelai akció is, ami sikeres volt abban az értelemben, hogy a legfőbb vezetőt ott is sikerült eltávolítani, és lett helyette valaki más, aki Amerikával együttműködik.

[00:18:07]Most is van összefüggés a kettő között szerinted?

[00:18:11]Van.

[00:18:11]Abban az értemben, hogy az amerikaiak fölbátorodtak és azt látták, hogy na az sikerült, ott sikerült, tehát itt is sikerülni fog.

[00:18:16]Ö, tehát szerintem így kapcsolódnak össze ezek a a a folyamatok, és utána a háború alatt viszont már én én azt gondolom, hogy az iráni helyzet paradox módon politikailag még erősödött is a térségben valamilyen szempontból abban az értelemben, hogy egyrészt bemutatták, hogy képesek túlélni az amerikai katonai nyomást.

[00:18:38]Ugye erre a háborúra készültünk évtizedek óta abban az értelemben, hogy mindig benne volt a levegőben, hogy lesz egy ilyen nagy összecsapás.

[00:18:43]Mindenki azt jelzte előre, hogy valószínűleg Irán sokkal gyengébb lesz katonailag, és ez igaz is volt, de túlélték a háborút, ami egy nagy presztísnövekedés.

[00:18:53]Látható az, hogy az Iránnal szemben álló ellensúlyok egy kicsit gyengülnek.

[00:18:57]Izraelnek vannak katonai.

[00:19:00]Hát aggyőzelmként talán lehet nevezni őket, de nyilván most ez nem jogi vagy morális szempontból mondom, az egy másik elemzés kéne lennie, főleg a gázai eseményeket, de valóban Izraelnek voltak katonai sikerei.

[00:19:11]Ezek inkább egyébként taktikaiak voltak szerintem.

[00:19:15]Viszont Izrael pozíciója a térségben, politikai értelemben azért nagyon nagy mértékben csökkent.

[00:19:19]Ugye a térségben mindenki népirtásról beszél Gázában.

[00:19:21]A libanoni események is brutális ellen ellenérzéseket váltanak ki.

[00:19:26]Tehát Izraelnak a pozíciója politikai értelemben szerintem nem erősödött annyit, mint katonai értelemben akár.

[00:19:30]És akkor ott van Iránnak a másik hagyományos geopolitikai ellensúlya térségben, Szaudarábia és az öbölmentti monarchiák, akik pedig ebben a háborúban nagyon nagy veszteségeket könyveltek el gazdasági katona értelemben egyaránt.

[00:19:45]Tehát én, hogyha Iránt politikailag meg akarom gyengíteni, akkor nem kezdem el ezt a háborút, hanem ugye látom a nagy tüntetéseket Iránban, fönntartom a szankciókat, nyomással elhelyezem őket, és megvárom amíg amíg a rendszer elkezd repedezni, hiszen már el is kezdett repedezni a háború előtt.

[00:19:59]Most minthogyha néhány seb összefort volna.

[00:20:03]Na hát oké.

[00:20:03]Itt álljunk is meg itt egy pillanatra.

[00:20:05]Ugye egyfelől ugye a Matyi is említett bizonyos adatokat ezzel kapcsolatban, hogy a háborúnak azért elképesztő károkat okoz Iránból.

[00:20:10]Tehát hogy azért azért erről emlékezzünk meg minden esetben, hogy valóban rendkívül asszimmetrikus hadviselés és egyértelműen ugye az áldozatok száma ugye sokkal nagyobb az iráni oldalon.

[00:20:21]Az infrastruktúrában keletkezett káról nem beszélve meg a 3 millió munka nélküliről.

[00:20:26]Na most fölmerül bennem a kérdés az, hogy hogy az, hogy ez nem rengeti meg érdemben a ugye a hátországot, az iráni hátországot, ez részint nem azzal magyarázható, hogy néhány hónappal ezelőtt a lakosságnak a leginkább el ellenálló szegmensét nemes egyszerűséggel kiirtották.

[00:20:46]Magyarázható bizonyos szempontból ezzel is szerintem magyarázható még azzal, hogy az a a az elnyomás mértéke az növekedett iránon belül.

[00:20:52]Tehát látható az, hogy már ugye az a tavalyi év végén kezdődő idei év elején, hát le lefolytott ellenállási hullámmal szembeni fellépés már sokkal brutálisabb volt, mint korábban.

[00:21:04]Egyes besések azt mondják, hogy ilyen 100zrek haltak meg az országon belül.

[00:21:08]Tehát ez mindenképpen egy ú egy szintlépés volt.

[00:21:10]És egyébként emiatt is sokan mondták, hogy a rendszernek a legitimitása az kikezdődött, hiszen hiszen amikor már elnyomásra kell építened a a politikai rendszer fennmaradását, az már az már a gyengeségnek a jele, legalábbis politikai szempontból.

[00:21:26]A az, hogy ez nem vezetett most még nagyobb felkeléshez vagy bármi hasonlóhoz, az magyarázható részben ezzel.

[00:21:32]magyarázható azzal, hogy a háborúnak azért a költségeit fizikai értelemben azt a lakosság fogja elszenvedenni, hiszen a bombázásokban rengeteg civil hal meg ugye már több ezres számokról beszélünk Iránon belül is.

[00:21:45]És hát nyilván, hogyha amíg amíg a rakéták robbannak, addig meg jönnek a jönnek a a drónok is egyébként, akkor akkor nem nehéz forradalmat csinálni.

[00:21:52]Ö tehát szerintem mindenz mindezzel lehet magyarázni ezt a helyzetet és még azzal is, hogy azért van egyfajta nyilván egy egy perzsa büszkeség, egy nacionalizmus is, ami nem azt mondom feltétlenül, hogy megerősödött, mert ezt nem tudjuk látni még a számokban, de az biztos, hogy az amerikaiakat és főleg az izraelieket azért nem kedvelik olyan sokan Iránon belül.

[00:22:15]Tehát hogyha még sikeres is lett volna ez az első néhány napos akció a a háború elején, hogy sikerüljön ki legyőzni a az iráni vezetést, akkor szerintem ott lehetett volna valami, de mivel akkor ez nem történt meg, az iránylakosság is látta, hogy nem fogjuk támogatni az izraelieket abban, hogy átvegyék a hatalmat, úgyhogy ráadásul a mi vezetésünk pedig elnyom minket.

[00:22:34]Tehát na most ebbe hadd is hadd kérdezzek ebbe bele, mert ez ugye kiváló átkötés a a történetünk magyar szálához, amiről ugye bizonyára nagyon sokan hallottak.

[00:22:45]Ugye segíts már nekünk megérteni, hogy ez mi az ördög ez a történet.

[00:22:47]Ugye aki nem hallotta, azok kedvéér elmondom nagyon röviden, hogy a fáma szerint ismét, ahogy a felkonftban mondtunk, Ahmadi Nedsád volt egykori iráni holokauszt tagadó elnök, ellátogat Magyarországra két alkalommal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

[00:23:03]Nagy titkolózás liberális média Sipákoló szokása szerint.

[00:23:08]Na most ugye a szándék szerint elvileg be kellett volna szervezni az Ahmadi Needsadot.

[00:23:13]Ugye a Mossad, Izraeli hírsz és a Mossadnak az ügynökei közé valamilyen értelemben, mert a Mossad arra akarta őt fölhasználni, hogy átvegye a hatalmat.

[00:23:25]Na most, hogyha fölveszem a kis alusisakomat, akkor arra kell gondolnom, hogy hát ez nem lehet igaz, hát ez tiszta hülyeség.

[00:23:32]Hát itt biztos a Mossad csak azzal foglalkozik, hogy rossz hírét próbálja kelteni az Ahmadinak, hátha megölik.

[00:23:38]És hogyha meg megölik otthoniránban, nől a káosz.

[00:23:40]Az Izraelnek csak jó.

[00:23:43]Ha viszont leveszem az alusisakomat, akkor meg arra akkor meg egyszerűen nem értem az egészet.

[00:23:49]Tehát, hogy miért lenne jó Izraelnek az, hogyha bármilyen úton, módon akár az elképzelt népfölkel és, akár bármi más eszköz segítségével az Ahmad Nežsád, a hírhet holokauszt tagadó Ahmadzsád kerül hatalomra Iránban.

[00:24:06]Ez miért jó Izraelnek?

[00:24:08]És egyébként miért jó Magyarországnak, hogy ez nálunk történik, ez a beszervezés?

[00:24:10]Szóal, szóval ez az egész konfusz.

[00:24:12]Szóval kérlek válaszolj az alusisakos énnek is, meg a nem alusisakosnak is.

[00:24:18]Igyekszem még azzal kezdeném, az nem tudom melyik sisakhoz tartozik, de a liberális médiát annyiban megvédeném, hogy azért voltak hangok, amik amik amik amik erről beszéltek.

[00:24:27]Én is több újságíróval beszéltem, és én magam is a 24.h-ra írtam egy cikket, ami pont erről szólt, hogy valószínűleg sipákolt.

[00:24:33]Nem, te nem sipákolt.

[00:24:34]Én nem sipákoltam.

[00:24:34]Én Én vagy hát ki tudja.

[00:24:37]Nem.

[00:24:37]Szóval, hogy a én én a azt arról írtam, hogy valószínűleg itt ez nem arról szól, hogy Magyarország és Irán akarja erősítani a szálakat.

[00:24:42]És valóban az, hogy Ahmad Dinsádot meghívják egy egy környezetvédelmi konferenciára, az nem hangzik annyira szakmailag erősnek.

[00:24:49]Én én én arról írtam, hogy valószínűleg itt egy külföldi diplomáciai folyamat zajlik.

[00:24:56]Nem mondtam, hogy az izraeliek csinálják ezt, mert erről nemá nem tudtam.

[00:25:01]Sejtettem, hogy valami történik.

[00:25:01]Nem sejt igen.

[00:25:03]Én inkább az amerikaiakra gondoltam egyébként akkor, hogy ők állhatnak valahogy a folyamat mögött.

[00:25:06]De nyilván hát ez a két országnak a a diplomáciai és hívsz tevékenysége valamilyen játékban össze is kapcsolódik.

[00:25:15]Ugye Ákmadinázsadról a mi fejünkben ez a kép, ami a Felkon bele is hangzott, tehát hogy egy ilyen holokaus tagadó nagyon radikális elnök, akinek az iráns egy kicsit ettől eltérhet.

[00:25:25]Tehát ők nyilván nem ő kötötte meg az Obamáékkal ugye a az egyezményt az atom programnak a kordában tartásához.

[00:25:35]Szóval, hogy nem szóval, hogy így kívülről nézve nem ép ő a mérsékel szárnya az ugye az iráni politikai elitnek.

[00:25:42]Nem ő a mérsék szá.

[00:25:42]Ez alapján meg, hogyha megint fölveszem az alusisakot, akkor arra kell gondolnom, hogy azért akarják, hogy hatalomba jöjjön, mert akkor jön a további eszkaláció.

[00:25:51]Nem tudom most melyik sisaknak válaszolok megint csak, de valóban nem ő kötötte meg.

[00:25:54]Ugye mi úgy nézünk Iránra, hogy vannak a radikálisak, vannak a mérsékletek.

[00:25:58]Nyilván irány szempontból a politikai rendszer egy kicsit ennél bonyolultabb.

[00:26:01]Most ugye akikről beszélünk, hogy radikálisabbak és hatalmaítottak azzal, hogy a a korábbi vezetésnek a a főembereit az amerikaiak kiatták és az izraeliek, és így a forradalmi gárdának egy szélsőségesebb, radikálisabb szárnyőtt hatalomra.

[00:26:14]Nekik például semmi közük Akmadinazsádhoz.

[00:26:18]Akmadinádak nagyon visszaszorult a szerepe Iránon belül az elmúlt évtizedekben.

[00:26:22]Ő próbált később indulni az elnökválasztáson, de az a rendszer nem hagyta neki, tehát nem kapott rá engedélyt.

[00:26:30]Azt mondják, hogy akkor ki is ki is szeretett a rendszerből, vagy kicsit csalódott is.

[00:26:35]Tehát vannak ilyen egyéni lehet.

[00:26:38]Hát abszolút.

[00:26:38]És ráadásul már a amik hozzám eljutottak az iráni kapcsolatokon keresztül, barátokon keresztül, az inkább egy ilyen nevetséges kép.

[00:26:47]Akadinázsáddal kapcsolatban, tehát ő nem egy ilyen folytogató, fenyegető figura belül sokkal nevetségesebb volt már a társadalom jelentős része számára.

[00:26:54]És amit szerintem itt izraeli szempontból arat elindították a Berki Krisztiát a fővárosi választásá.

[00:27:03]Odáig talán nem mennék el.

[00:27:03]De de itt izraeli szempontból ugye az a fontos, nem az, hogy ideológia köze álljon Izraelhez, hanem hogy pragmatikus ember legyen abban az értelemben, hogy ő a saját érdekeiért elárul bármilyen ideológiai fenntartást.

[00:27:16]Eb szerintem ez volt a racionalitása ennek.

[00:27:18]Nyilván itt nem csak Magyarországon történtek ezek a folyamatok, de ugye volt Ámadázsnak korábban egy, ha jól Guatemalai útja, ahol szintén történt kapcsolatfelvétel.

[00:27:29]És az én értelmezésemben ez a kapcsolatfelvétel megtörtént, és volt is valamilyen kommunikáció a fel között, csak ahogy látták majd eset, hogy milyen bénán hajtják végre ezt a katonai beavatkozást, ő azt mondta, hogy nem kér ebből.

[00:27:42]És ezt azért is tehettem, mint ahogy mondtam, hogy az első néhány nap után, február 28-e után látható volt, hogy ez a rezsimváltás, ez nem fog bekövetkezni.

[00:27:51]Tehát miért álljon ő a vesztes oldalra?

[00:27:53]Nekem az az értelmezésem, hogyha az a sisakos élethez még egy mondatot mondhatok, a az én össze az az összeesk elmélet, amit én hallottam, az inkább arról szól, hogy az egész kamu.

[00:28:02]És azért került most ki ez a történet, hogy elfedjék azt, ami Iránon belül a hatalmi harc, ami most történik, és valahogy kontrasztot építsenek Ahmads és egyes iráni politikusok között.

[00:28:16]És itt sokan kiemelik a házelnököt, Gali Buffot, aki a főtárgyaló is most a a az Egyesült Államokkal, és azt mondják néhányan, hogy ő készíti elő azt, hogy nagyobb szerepet töltsön be az iráni rendszerben.

[00:28:30]Az, hogy ebből a szempontból mennyire mennyire racionális ez az egész narratíva, az már egy másik kérdés, de hozzám ezek a a usisak tudtak el.

[00:28:37]Én azt javaslom, hogy egy kicsit még beszéljünk Izraelről, mert valóban mindig azt hangsúlyozzuk, hogy mennyire zavarba ejti, hogy mi is volt az Egyesült Államoknak a célja az, hogy elindította ezt a háborút.

[00:28:48]Mennyire volt ez, vagy mennyire magyarázható ez racionális érvekkel, vagy mennyire volt ez irracionális?

[00:28:55]Ehhez képest Izraelnek a célkitűzései meg Izraelnek a racionalitása ebben az azért sokkal jobban érthető.

[00:29:01]Tehát ők egyfajta regionális befolyásért a legnagyobb riválisukkal szemben indítottak.

[00:29:06]maguk háborút és győzték meg a legerősebb szövetségesüket arról, hogy ugye szálljon be ebbe a háborúba.

[00:29:13]És nekem egy nagyon érdekes jelenség, hogy az amerikai jobboldalnak ez az új jobboldali része, amelyik nagyon erősen kritikus ezzel a háborúval, az egy olyan narratívában kritizálja a háborút, a háború indítást, magát Trump elnököt, hogy hát hagyta, hogy manipulálják az izraeliek, hogy egy külföldi beavatkozás Izrael, és akkor ennek persze nagyon jó antiszemita felhangjai is tudnak lenni, hogy Izrael itt amerikai politikusokat ad, vesz, manipulál, befolyásol.

[00:29:45]És és alapvetően Izrael indította ezt a ezt a háborút.

[00:29:48]Trump elnökkel szemben pedig az a kritika, hogy hát naiv volt, ami egyébként felé egy ugye a nagy deal kötő felé talán így még súlyosabb kritika, mintogyha azt azt mondanák, hogy rossz rosszat akart, hogy hogy ő itt naiv volt.

[00:30:00]De de nagyon érdekel, hogy te mit gondolsz erről a narratíváról.

[00:30:04]El van-e túlozva az izraeli hírszerzésnek ez a manipulatív szerepe abban, hogy így közösen indították el ezt a háborút?

[00:30:10]Hát ugye ehhez hozzátartozik az az a New York Times-nak is az értesülése, ami ugye nem nem az összeesküési elméleteknek a terjesztésérő híres elsősorban, csak másodsorban ugye, hogy hogy az, hogy az izraeli hrszerzés állítólag azt mondta az amerikaiaknak, hogy ez egy gyaloggalop lesz, ez lehet, hogy egy rossz hasonlat, amelynek a során, hogyha elkezdenek lőni, akkor várhatóan nagyon gyorsan be fog következni valamiféle iráni népfölkelés, hogy legalábbis ellenállás a kormányzattal, elveszíti a legitimitását.

[00:30:43]Tehát ilyen értelemben könnyű dolga lesz az amerikaiaknak, mert hogyha a hátország nem támogatja az irányi rezsemet, akkor akkor nem fognak akkor nem fogják ugye sokáig bírni ezeket a támadásokat.

[00:30:55]Na de hogy akkor ugye ez a kérdés, hogy lehet manipulálni Trump elnököt, vagy ez egy városi legenda?

[00:31:04]Igen is, meg nem is.

[00:31:04]Szerintem mindenképpen el van túlozva ennek a ennek a nartivának a súlya.

[00:31:07]Nyilván lehet befolyásolni Trump elnök ölt.

[00:31:09]Én nem is az izraeli titkosszolgálatra utalnék ebben a szempontban, hanem az izraeli diplomácira általánosságban.

[00:31:16]Tehát azt tudjuk, hogy hogy vannak van diplomáciai tevékenysége Izraelnek természetesen Washingtonban, mint ahogy sok másik államnak is van egy lobbija Izraelnek.

[00:31:25]És ez az izraeli lobbi, ez ez valóban hatékonyabb, mint sok másik lobbi.

[00:31:30]Ebben nincs semmi összeeskés elmélet.

[00:31:32]Ez egy ez ez egy leírható leírható megfigyelhető folyamat.

[00:31:35]Mint ahogy egyébként lehet látni azt, hogy Trump elnök alatt a török lobbi nagyon erős tud lenni, de az emirségi lobbi is a térségből, tehát ők is tudnak befolyásolni döntéseket.

[00:31:46]Ön venném el Trump elnöktől azt, hogy ő ténylegesen akarta ezt az iráni háborút.

[00:31:52]Ha megnézzük Trumpnak a politikai pályáját, akkor kevés dologban konzisztens, de abban, hogy utálja az iráni vezetést, abban elég konzisztens.

[00:32:01]Nyilván az elmúlt hetekben láthattuk azt, hogy hogy néha azt mondja, hogy a pokolból jöttek az iráni vezetők, máskor azt mondja, hogy most állpodtunk meg, nagyon jó fejk, minden rendben van.

[00:32:10]Tehát ebből a szempontból nyilván vannak csúszkálások, de hogyha megnézzük évtizedes folytonosságban, akkor Trump tényleg tényleg nem nem akart együtt élni ezzel az iráni rendszerrel.

[00:32:21]És ráadásul ott van az a folyamat, ami az iránni észlán forradalom, tehát 1979 óta zajlik az Egyesült Államokban, ami az iráni rendszernek a démonizálását mutatja keresztül ugye a 80-as években a túzd drámától kezdve volt mindenfajta válság.

[00:32:38]Itt most nem akarok történelmeg mi leckébe belemenni, de hát de hát rengeteg válság volt, ami ami erősítette ezeket a narratívákat.

[00:32:45]És szerintem, hogyha Izraelt teljesen levesszük a képről, és az izraeli diplomáciát teljesen levesszük a képről, akkor is kialakul ez a nagyon erős ellenség kép iránnal szemben.

[00:32:55]És nagyon sokan Izraeltől függetlenül is várták, hogy ez megtörténjen.

[00:32:58]És ez egy nagy csata lenne ugye a a az amerikai jók és a a rosszak között, amit most az irániak képviselnek.

[00:33:06]Tehát szerintem itt mindenképpen volt egy ilyen folyamat.

[00:33:09]Azt is tudjuk, az hogy az amerikai hírszerzésbe jöttek olyan információk, amik mutatták, hogy nem lesz ilyen egyszerű ez a helyzet, de azt is tudjuk, hogy ezek a jelentések megszülettek, és azt is tudjuk, hogy ezeket nem vették figyelembe, amikor elindították a háborút.

[00:33:22]Tehát tehát egy elég fura helyzet alakult ki.

[00:33:25]Nyilván be kell vennünk a számításba az izraeliamerikai kapcsolatokat, és még ennél jobban is Benjamin Neto, izrael miniszterelnök és Donald Trump elnök közötti személyes kapcsolatot is, de az biztos, hogy nem ezt fogja elmondani nekünk a teljes képet.

[00:33:40]Hát ugye, hogyha egy pillanatra maradunk még ott a annál, hogy az amerikaiak mivel reklámozták a háborút, ugye ez az ez az atomügy, de hát az atomügyet lebegtetik már évtizedek óta.

[00:33:50]Ugye azért feltételezem, hogy itt a reális fenyegetés az nem az, hogyha az irániaknak esetleg sikerülne egy atomfegyvert összerakni, akkor azt majd beveték az öbölmenti amerikai bázisok ellen.

[00:34:05]És nem is az, hogy bevetik a mit tudom én, Kalifornia ellen, mert oda, hogy a fenébe lőnék el, hanem az elsődleges célpont nyilván Izrael lehet.

[00:34:14]Tehát, hogy hogy fölmerül bennem a kérdés az, hogy akinek ez sürgősebb volt ilyen szempontból, az mégis csak az izraeli fél.

[00:34:21]És ugye az alapján, amit elmondasz, nekem az az érzésem, hogy az amerikaiaknak ez nagyon nem érte meg.

[00:34:28]Tehát azért mégis csak fölmerülnek kérdések azzal kapcsolatban, hogy ugye Amerika mégis csak belement itt egy háborúba, ami ami nekik nem személy szerint, hanem az ország szerint olyan hogy is mondjam, életbevágó nem volt Izraelnek sokkal inkább.

[00:34:44]Na most azt nem mondanám egyből, hogy nyilván az izraeliak érdekében háborúznak, de az biztos, hogy egy Izraelt húsbavágóban érintő ügy miatt indítanak háborút, ha lehetni a reklámnak.

[00:34:54]Ez be így van valami?

[00:34:55]Ö benne valami.

[00:34:55]Én megint csak egy picit picit eltúlzottnak érzem ezt a ezt a narratívát.

[00:35:01]Abból a szempontból, hogy az iráni atomfegyver, hogyha most elfogadjuk egy pillatra, hogy ez volt a ez volt a háború oka, az iráni atomfegyver kifejlesztése szerintem nem elsősorban stratégiai szempontból nem azért problémás, mert azt bevethetik Izraellel vagy bárkivel szemben, bár ennek az elmő lehetősége megvan.

[00:35:17]Sokkal inkább azt mondja a szakirodalom, meg az elemzői, hát konszenzusnak nem mondanám, de az elemzői fősodor, hogy egy nukleáris fegyver azért problémás, mert egy nagyon jó védekező fegyver.

[00:35:28]Tehát az a rezsim, aminek ez megvan, azt nem lehet megbuktatni most kis kicsit leegyszerűsítve.

[00:35:33]Ha Iránnak van ilyen, akkor akkor nem tudjuk megbuktatni.

[00:35:35]És akkor attól kezdve minden az a folyamat, ami Iránon belül zajlik, hogy ki veszi át a hatalmat, a az milyen ideológiai kötődésre rendelkezik, mire képes.

[00:35:44]Ez sokkal fontosabbá válik.

[00:35:45]Tehát szerintem ez emiatt problémás inkább a nukleáris fegyver.

[00:35:51]Nyilván biztos vagyok benne, hogy van aki aki ezen túlmegy és azon gondolkodik, hogy hogy lehet offenzíven fölhasználni ezt, de én nem hiszem, hogy ez hajtaná stratégiai gondolkodást.

[00:36:01]Azért Irán rengeteg borsot tört az Egyesült Államok orra alá is a az elmúlt évtizedekben.

[00:36:07]És valóban Izrael számára egy sokkal húsba vágóbb probléma az, hogy mi van Iránnal.

[00:36:12]De hát azért Izraelnek most ebből a nagyon racionális szempontból sokkal fontosabb az, hogy mi van Gázában, mi van mi van Cisordániában, mi van Libanonban.

[00:36:18]Tehát hogyha ha pusztán ezen a nagyon magas stratégiai szinten nézzük, akkor most egy háborút kezdeményezni úgy, hogy a gázi helyzet nincs rendezve, Cisz Jordánia nincs rendezve, Libanon nincs rendezve, az az államot magát az teljesen túlterheli, a társadalmat tovább terrorizálja ezekkel a háborús helyzetekkel, meg háborús narratívákkal.

[00:36:42]Itt ahhoz, hogy ezt megértsük, akkor viszont be kell mennünk egy másik típusúra racionalitajásba, am hadd kérdezzek ebbe bele, mert ez alapján ez alapján meg akkor végképp nem értek semmit.

[00:36:51]Tehát, hogy Izrael megtámadja Iránt abban a pillanatban, amikor nagyon is le vannak kötve az erői északon és délen.

[00:36:59]Amerika pedig egy olyan pillanatban, amikor amikor hát amikor az ő járő éppen kevésbé vannak lekötve, mert ugye túlvadnak egy venezuelai győzelmen, akkor ez alapján mégiscsak inkább az amerikaiaknak megfelelő ez a háború, csak aztán kiderült, hogy nem lehet olyan könnyen dönteni.

[00:37:21]Tehát én most az egész nem akartam mondani.

[00:37:24]A politikusok nagyon rossz döntéseket hoznak.

[00:37:25]Ezt ezt szerintem láthatjuk.

[00:37:27]csak ebből az esetből is.

[00:37:29]És az izraeli vezetés, az izraeli kormány szempontjából racionális ez a helyzet, csak nem egy ilyen állami stratégiai szintű racionalitásról izraeli nemzeti érdekek szintjén, mert azokról elemezhetünk, ameddig akarunk, hanem arról van szó, hogy netyahó népszerűségét, de ez növeli.

[00:37:44]Így van.

[00:37:44]Így van.

[00:37:44]Így van.

[00:37:44]Tehát ott van egy nagyon erős racionalitás ebből a szempontból, és ráadásul ő azt érzi, hogy most a karrierje csúcsán van.

[00:37:49]Ő az, aki ugye Mr.

[00:37:50]Security a hát a Benev, amit magára aggatott.

[00:37:53]Ö ös ő ő úgy érzi, hogy most ezzel amíg amíg ugye meleg a vasadig kell ütni és így tudja fönntartani a népszerűségét, amíg az az izraeli lakosság is azzal foglalkozik, hogy mi van Iránnal, nem azzal foglalkoznak, hogy mi történt október 7-én, és az az izraeli kormány milyen hibákat követette el, amik ezt vezettek.

[00:38:12]Mr.

[00:38:12]Securitynek nevezi magát, azzal tartalmilag sokféleképpen lehetne vitatkozni, de formailag az, hogy ő angol becenevet adott magának, az nagyon találó, mert nagyon meg nézzétek meg egyszer, nagyon meggyőző, nagyon impresszív az, hogy milyen szépen, választékosan és tökéletes kiejtéssel beszél angolul Benjamin Netanyag.

[00:38:28]Ő élt Amerikába, nem?

[00:38:29]Így van.

[00:38:29]Tanult ott.

[00:38:29]Egy kérdésem van még Izraelről, hogyha a békekötésről beszélünk, arról, hogy hogyan lehet zárni ezt a háborút, akkor háromfélnek kell békét kötnie, vagy vagy kettő félnek.

[00:38:40]Tehát amikor az amerikaiak és az irániak maguk megpróbáltak megállapodni, akkor azért láttuk azt, hogy itt a már Bengu egyből lenyilatkozza, hogy ez nem az ő békekötésük, nem az ő megállapodásuk, nem vonatkozik arra, hogy ők mit és milyen tevékenységet végeznek Libanonban, és ott ott hogyan folytatják a harcokat, miközben az amerikai álláspont az volt, hogy de vonatkozik.

[00:39:01]Item Itamer Bengvér pedig azt nyilatkozza erről, hogy minden ugye ismert módon minden könnyező izraeli anya után 1000 libanoni nőnek kell könnyeznie.

[00:39:12]Tehát lehet-e az izraeliek feje fölött ezt a háborút befejezni?

[00:39:18]Nem.

[00:39:18]De nem csak az izraelk nélkül nem lehet szerintem lebezárni már ezt a háborút, vagy ezeket a háborúkat.

[00:39:24]pontosabban teljesen igazad van kell egy amerikai izraeli iráni megállapodás vagy egyetértés azzal kapcsolatban, hogy azt nem folytathatják.

[00:39:30]Ezen túl Libanonban kell egy külön megállapodás izrael és a libanoni állam között.

[00:39:36]Ez egyébként most valamennyire meg is van.

[00:39:37]Viszont a libanoni állam nem tudja a Hezbollahot irányítani.

[00:39:42]Tehát kell egy megállapodás a libanoni állam és a Hezboll és a Hezbla és Izrael között is ahhoz, hogy megnyugodjon a megnyugod a helyzet.

[00:39:48]Ugye itt már ez már a a tudományos fantasztikum, aminek a területére betévedtünk ezzel.

[00:39:54]Ezentől ugye fölvetettétek azt, hogy hogy a jemeni 20 szívmozgalom és ott van, akik ugye Iránnal együttműködnek, ott is a Szaarábiával való konfliktushoz kéne valami új megállapodás, mert a régi az most eltört.

[00:40:06]És ezen túl pedig kéne egy egy békülési folyamat a Perzsa monarchiái, tehát szaudarábia mérségek satöbbi, és Irán között, hogy rendeződjönek az ottani feszültségek is.

[00:40:19]Tehát ennek az összes szereplőnek az érdekeit kéne figyelembe venni ahhoz, hogy megszügyessen átfogó megállapodás.

[00:40:26]És akkor ezzel fel is troltam azokat a spoilereket, akik el tudják rontani, hogyha bárki mást megállapodik ebben a sok szögben, akkor ők azt bárukra el tudják ásni.

[00:40:35]Na hát nézzünk is egy példát.

[00:40:35]Ezek közül vegyük az öbölmenti arab államokat, akik egyébként ugye az kutatási területet, hogyha jól tudom, egy nemrégi cikkben arról írtál, hogy a háború kitörése az bizonyos értelemben azt leplezi le, hogy a békepárti vagy békvágyó öbölmenti arab monarchiáknak a lobbi ereje Amerikában nem olyan erős, mint elsőre.

[00:40:57]Tetszik Izrael és sokkal erősebb.

[00:40:58]Ugye Izrael, aki sokkal inkább érdekelt volt abban, hogy háború legyen Iránnal szemben.

[00:41:04]Na most az öböl menti államokat ez egy nagyon problematikus helyzetben találja ez a háború.

[00:41:08]Egyfelől ugye a a ugye a horror szárió a kisállam számára, hogy semmit nem ír a semlegesség, ugye amiről amiről szintén írtál, hogy hiába semlegesek ezek az államok, mégis megkapják a rakétákat.

[00:41:19]Tehát ez bizonyos értelemben az eddigi stratégiának az átgondolására késztetett.

[00:41:24]Hát másfelől pedig ugye mindkét irányba fújnak, tehát hogy haragszanak az amerikaiakra, mert nem tudják őket megvédeni, meg persze haragszanak az irániakra, amiért lőnek rájuk a modernizációs gazdasági programjuk szintén ugye akadozik ez a ez a mi a neve?

[00:41:39]Vízió 2030, amiről szintén írtál.

[00:41:42]Mi itt a perspektíva ezeknek az arab államoknak a számára?

[00:41:48]Így a háborúból kifelé menet.

[00:41:52]Nagyon nehéz bármilyen stratégiát választaniuk pont ezekből az okokból kifőlag, amiket mondtál.

[00:41:55]A probléma az nem csak a semlegességnek a kérdése, hanem az is, hogy a ezeknek az országoknak a a biztonságpolitikája az arra épült a 90-as évek eleje óta, hogy az amerikai katonai létesítményeket, amiket ott használhatnak az tehát azok a létesítmények, amiket használhatnak az amerikaiak, és az ebből ki jövő amerikai katonai jelenlét az elrettentő erővel bír Iránnal szemben, másokkal szemben.

[00:42:22]Bármilyen haragvás volt az amerikai vezetés és az öbenti monarhiák között.

[00:42:26]Ez a ez az egyetértés ez megvolt, hogy azok az amerikai katonák ott vannak, ez nektek biztonságot jelent, nem lesz semmi nagy baj.

[00:42:31]Ez most teljesen megdőlt.

[00:42:34]Tehát a az azt eddig is tudtuk, hogy az öbölmenti monarchiák nem tudják az akaratukat gyakran érvényesíteni Washingtonban.

[00:42:41]Nyilván vannak ellenpéldák, de az biztos, hogy az izraeli lobbi, már említette izraeli lobbi az erősebb, mint mondjuk a szaúdi lobbi.

[00:42:47]Legalábbis ezt láthatjuk a konkrét döntések kapcsán.

[00:42:52]Ami most viszont teljesen megváltozott, az az, hogy ezek az amerikai katonai bázisok nem jelentenek semmilyen elrettentést Iránnal szemben, sőt célpontokká is teszi ezeket az országokat.

[00:43:02]Irán részben egyébként jogban jogosan kérdezi azt, hogy hogy lehetnétek semlegesek, hogyha ott vannak az amerikai bázisok a területeteken.

[00:43:11]Ugye az öbölmenti monarchiák erre azt mondják, hogy hogy egyrészt mi politikailag veletek is beszélünk, másrészt ezek ugye nem amerikai bázisok, vagy nem amerikai terület attól még, hogy az amerikai katonák ott vannak.

[00:43:23]Ez egy katona, katari bázisok, szaúdi bázisok, ku bázisok, amiket az amerikaiak használhatnak és az az ő szuverén döntésük, hogy kinek engedik ezt ezt meg.

[00:43:32]Tehát ebből ez ez már önmagában egy ilyen narratív háborút alakított ki.

[00:43:37]Abból, hogy hogyan tudnak kijönni ebből a helyzetből az öbölmenti monarchiák, azt egész egyszerűen nem látjuk, nem tudják elérni a céljaikat.

[00:43:41]Először akarták a háborút kerülni, utána megpróbálták kimaradni ebből, aztán megpróbálták lezárni, hogyha egyik se sikerült ebből a háromból.

[00:43:49]És ezért is most azt lehet hallani, hogy Szaarábia, Katar is, egyébként Omán is szeretnék azt, hogy létrejöjjön valami regionális tárgyalási formátum, vagy akár valami intézményrendszer, amivel amivel ki amiben be tudják vonni iránt, és amiben meg tudják oldani a problémáikat.

[00:44:09]Ezt a képet még annyiban komplikálnám, hogy azért az öböl ábrahám megállapodások esetleg Így van.

[00:44:14]Így van.

[00:44:14]Tehát az öbölmonarchiák sem egységesek, és legalábbis két csoportra tudjuk most nagyrészt osztani őket a Irán szempontjából.

[00:44:22]Az egyik oldalon ott vannak azok, akik sokkal ellenségesebbbek Iránnal szemben, és ugye többen közülük Izraellel jobban együttműködnek.

[00:44:29]Ugye ilyen az Egyesült Arab Emirségek és Bahrein egy nagyon kicsi szigetállam a térségben, de egyébként annak ellenére, hogy Izraelt nagyon utálja a kuvaiti vezetés, Kuvait utést most beteszem ebbe a kategóriába, ők nem fognak Izraellel soha együttműködni, legalábbis a belátható időn belül.

[00:44:45]De most ők nagyon sok rakétát és és drónt kaptak Irántól, és ők nem tudnak egyensúlyozni most jelen pillanatban.

[00:44:51]Velük itt itt itt ez egy egyértelműen egy trailf, tehát nem lehet egyszerre az Ábrahám megoldás megállapodásoknak a bővítésével foglalkozni és Iránnal egy más baráti viszonyt kialakítani.

[00:45:04]Még azt is mondám, hogy az is lehetséges lehetne elméleti szinten, és mondjuk az emérségek erre törekedett egy picit.

[00:45:07]Ö de ugye itt jön a másik csoport, a ami most sokkal ö békülékenyebb iránnal, Szaudarábia, Qatar és Omán, akik feltartják a a az együttműködést valamilyen vagy hát nem az együködést, hanem a párbeszédet.

[00:45:22]Ebből a csoportba egyébként Omán volt az, ami a legszélsőségesebb irányba ment, és azt már a szaúdiak se nézték jó szemmel, hogy így simán tárgyalnak Iránnal bármiről a hormonszorossal kapcsolatban.

[00:45:34]De most sikerült egy kicsit közelebb hozni Ománt is a az öbölmenti mainstreamhez.

[00:45:37]fősodorhoz.

[00:45:37]Itt itt látható már az, hogy öbölől menti egységről egyáltalán nem beszélhetünk.

[00:45:44]Tehát ezek az országok egymásra is hadakoznak folyamatosan.

[00:45:46]A szaúdiák fújnak az eméségiekre, az emérségiek a szaúdiakra.

[00:45:50]Tehát itt is mindenki a saját pecsenyét sütögeti, hogy ezzel a nem túl szép képpel.

[00:45:54]Egy kérdés van, amit szerintem még fel kell hozni, mielőtt zárunk, ez a ez a hátországoknak a kérdése.

[00:46:02]Ugye említettem, hogy az Egyesült Államokban van a republikánus pártnak, ha nem is magában a pártban, de a párt holdudvarában egyfajta szakadása körül a kérdés körül olyan jobboldali véleményformálók, mint Tucker Carlson, Kendes Ovens nagyon súlyos kritikusai, mondom elsősorban Izraelnek, de az egész háborúnak is vagy Joe Rogannak, itt még republikánosnak sem mondanék, de tény, hogy sok Trump támogató is nagyon figyel az ő szavára.

[00:46:28]De mi a helyzet az iráni hátországban?

[00:46:31]Meddig van ott egy erős támogatottsága annak, hogy ne a háború lezárása felé próbáljanak törekedni?

[00:46:40]Hát ha társadalmi támogatottságról beszélünk, akkor azt nem tudjuk felmérni.

[00:46:43]Tehát most vannak mindenfajta elemzői becslések, vagy vagy próbálkozások arra, hogy ezt meg tudjuk ítélni.

[00:46:51]Nemrég volt Hameneinek a temetése, amin azért rengeteg ember ott volt, és a történelem egyik legnagyobb ilyen ceremóniájáról beszélnek.

[00:47:00]Nyilván egyébként nagyon sok másik ilyen hasonló temetési ceremónia szintén diktátoroknál volt ilyen ilyen hatalmas.

[00:47:06]Ön szerintem ez még nem egy jó indikátora annak, hogy hogy itt van egy erős társadalmi támogatottság, de kétségtelen, hogy az irányt társadalomnak egy része támogatja ezt a keményvonal fellépést, és ők ugye azt látják, hogy az amerikaiakkal még ha van egy megáod is, azt ők föl fogják rúgni, és ez is egy érthető szempont.

[00:47:26]Ez delegitimálta egyébként a békepárt úgymond Iránban, hogy minden alkalommal, amikor megpróbálnak az amerikaiakkal kiegyezni, akkor az amerikaiak valakit lelőnek.

[00:47:38]akár akár a tárgyaló bizottságból ugye már mondod is ugye nem nem csak delegitimációról van szó, hanem konkrét kiiktatásról is.

[00:47:44]Tehát akik akik a a békepártúak lennék, ők egyrészük meghalt, egy eg részük pedig teljesen elletetlen dőtt politikai szempontból.

[00:47:54]És ráadásul azért itt, hogyha egy évtizedet visszatekintünk, amikor volt 2015-ben az iráni nukleáris megállapodás, akkor még volt ez a két tábor, akik próbáltak az amerikaiakkal együttműködni, meg akik nem akartak volna, és akkor is bizalmatlanok voltak.

[00:48:07]Mára ez az első tábor, akik akarnak együttműködni, ez már nem létezik.

[00:48:09]Most azok vannak, akik akik elfogadják azt, hogy néha megállapodást is kell kötni az amerikaiakkal, de harcolni kell.

[00:48:16]Meg vannak azok, akik akt mondják, hogy semmilyen megállapodást nem lehet kötni.

[00:48:22]Tehát az iráni rendszer az tolódik abba az irányba, hogy nem semmilyen együttműködést nem nem képzelhető el az Egyesült Államokkal.

[00:48:28]És mer az Egyesült Államok igazolja ezt.

[00:48:31]Így van.

[00:48:31]Így van.

[00:48:31]És ezek a a döntések ezek mind ehhez járulnak hozzá.

[00:48:33]Tehát hogyha volt rezsim váltása, hogy ugye Trump néha mondja, hogy ez már a harmadik külön rezsim a háború kezdete óta, lehet ezt mondani, de akkor ezek a rezsimek egyre ellenségesebbek Amerikával.

[00:48:45]Hát, hogy hadd tegyem föl akkor az alusisakomat még egyszer így a így az adás vége felé.

[00:48:49]Ö azért ez fölvett kérdéseket mindenképpen, hogy hogy a Iránban van kétfél, mondjuk akkor így nagyon tágan véve kétféle frakció a politikai elitben, a az őrültebbek és a kevésbé őrültek, akkor most ezt direkt így ironizálva mondom, és hogy Amerikának a döntései rendre a háború pártiakat hozzák helyzetbe.

[00:49:13]Lehet azt mondani, hogy ők az őrültek.

[00:49:15]Így van.

[00:49:15]Így van.

[00:49:15]Tehát hogy hogy hogy ez ez benne mindenképpen fölvet kérdéseket.

[00:49:19]Tehát itt most rettegünk Iránnak az atomprogramjától és Lator államnak bélyegezzük, de úgy, hogy az egyik államuk, aki ugye a a aki most lövi őket, Izrael, ugye velük szemben érvényben van biztonsági tanácsi határozat amiatt, hogy az atomprogramjukat nem fedik föl.

[00:49:38]Ugye ez a 480 487-es számú biztonsági tanácsi határozat 40 évvel ezelőtti.

[00:49:42]Az izraeliek azóta nem engedelmeskednek neki, nem engedik be az országban a a Nemzeti Atomenergia ügynökséget, hogy megfigyelje a az atomprogramokat, hanem úgy tesztek, mintogyha ez nem létezne.

[00:49:56]Irán viszont belemegy egyezményekbe újra meg újra, és ezeket az egyezményeket alapvetően nyugati döntések nyomán rúgják föl.

[00:50:04]Na most két itt a lator állam ebben az esetben?

[00:50:07]Miért rettegünk az irániaktól, hogyha nem rettegünk az izraeliektől?

[00:50:11]azon túlmenően, hogy Izrael nem enged semmiféle nemzetközi kontrollt az atomenergia programjának szemben Iránnal, ugye a addig, amíg a Trump föl nem rúgta az egyezményt.

[00:50:21]Hát még az is elkülöníti ezt a két országot, hogy Izrael az utóbbi évtizedekben azért valahogy csak összejött nekik, hogy valamennyi szomszédjukkal háborúznak.

[00:50:29]Az irániak meg nem ezt csinálják.

[00:50:31]Most akkor ki itt a lat?

[00:50:35]Azért van itt némi kettős mérce talán.

[00:50:37]Nem van kettős mérce.

[00:50:39]Persze én szerintem nagyon túl sok racionalitást feltételez szerintem a kormányok részéről és a politikusok részéről.

[00:50:46]Én szerintem nem is kell alúsisakot föltenni, egész egyszerűen csak azt látni, hogy rossz döntéseket hoznak a politikusok, amik nem szolgálják a saját érdeke ugye volt az a híres a békét, érted?

[00:50:57]Hát igen.

[00:50:57]Meg a meg a saját nemzeti érdekeiket.

[00:51:00]Ugye volt ez a híres interjú szerintem Tucker Carson csinálta az Egyesült Államokban már nem is tudom, hogy kivel, aki aki nagyon támogatta az iráni háborút.

[00:51:09]És akkor Igen, igen.

[00:51:11]És akkor kider, hogy Ted Cruz nem is nem tudja, hogy hányan laknak Iránban.

[00:51:13]Tehát hogy hogy nem nem tudnak egyéb eleget arra, hogy meg tudják itt élni a helyzetet.

[00:51:17]Tehát szerintem legtöbb legtöbb ilyen ellentmondást, amire jogosan fölhívod a figyelmet, egész egyszerűen a butaság meg a a tudás hiánya magyaráz egyrészről.

[00:51:26]Másrészről nyilván van kettős mércének lehet mondani azzal a különbséggel, hogy azért nem véletlen, hogy mi most nem Izraelre tekintünk fenyegetésként az európai biztonságra nézve, hanem Iránra, hiszen az iráni vezetésrvel való kapcsolatunk az teljesen máshogy alakult, mint az iránni az izraeli vezetéssel az elmúlt években és az évtizedekben is.

[00:51:46]Ö és ugye azt se felejtsük el, hogy most európai szempontból nézve Irán Oroszországnak egy fontos partnere, és Irán aktívan hozzájárul az orosz tevékenységhez Ukrajnában, ünk egy nagyon fontos probléma.

[00:52:00]Tehát ebből a szempontból érthető az, hogy miért Iránra fókuszálunk jobban.

[00:52:07]Nyilván, hogyha most nemzetközi jogilag nézzük, ha hatalmi egyensúly szempontjából nézzük, nagy isten morális szempontból nézzük, akkor nagyon komoly kérdések tetőd kéne föltennünk azzal kapcsolatban, hogy Izraelnek a gázai tevékenysége, a libanoni tevékenysége az az miért nem járó semmilyen érdemi politikai válassza az Európai Unió részéről.

[00:52:27]És ezt látjuk is, ebből rengeteg vita van Brüsszelben is, Hollandiában is, talán valamennyire Magyarországon is.

[00:52:33]De de de hogy hogyha a nagyon nagyon keményen hatalmi egyensúly szempontjából nézzük, biztonságpolitika szempontjából, akkor érthető, hogy miért kezeljük két különfajta fenyegetésként, problémaként a két országot nagyon önző okokból kifolyólag, hiszen a mi biztonságunkat máshogy beszéltetik.

[00:52:51]Ha közelkelt szempontjából nézzük, akkor ez teljesen ott van ez a dilemma.

[00:52:56]És nagyon sok ország azt mondja, hogy persze Irán egy egy nagy fenyegetés, de Izrael is egy nagy fenyegetés.

[00:53:02]És hogy Izraelnek a tevékenysége az pont azt mutatja, hogy ők erősödnek a térségben.

[00:53:06]A hatalmi egyensúly az ő irányukból ibbent ki.

[00:53:11]Tehát a következő évek nem arról fognak szólni, hogy Iránt a gyenge iránt hogyan fogjuk visszaszorítani, hanem a az erős Izraelt hogyan fogjuk visszaszorítani.

[00:53:19]És akkor ez már egy teljesen új fajta stratégiai gondolkodáshoz viss.

[00:53:20]Érdekes, amit mondasz, ugye, amit az elején ennek a válaszodnak mondtál, az az, hogy az amerikai és az izraeli döntéshozók alapvetően azért mennek bele ilyen háborúba, mert nem figyeltek oda iskolába, és főleg nem figyeltek oda földrajzórán.

[00:53:34]Ö de hát ennek a trendnek nyilvánval van egy másik olvasata is, és az pedig az, hogy sokkal önérdekkövetőbbek és rosszüzeműek.

[00:53:42]Szóval, hogy az, hogy ezeket a a amikor közeledés van az irániakkal, akkor azt valahogy mindig a nyugatiak rúgják föl, és amikor eszkadáció van, az is valahogy legalábbis rend szerint a a nyugati félnek a döntései nyomán történik.

[00:53:54]Nem lehet leírni erről egy ilyen ellentétes narratívát, hogy hogy itt alapvetően az amerikaiak és a nyugatiak érdekeltek abban, hogy újabb és újabb országokat destabilizáljanak.

[00:54:07]Ugye Irak, Afganisztán, ez egy sorozat iránt.

[00:54:12]Most nem tudom, hogy ezeket te így te így föltétlenül egy egy közös láncolatba tennéd, de de hát mindenképpen bennem fölvett kérdéseket az, hogy tényleg arról van-e szó, hogy a republikános Edit nem ismeri-e a helyi viszonyokat és azért hülyeségeket csinál, amivel kitol magával, vagy pedig arról van szó, hogy itt van valami komplex stratégia, mégiscsak ami azt diktálja, hogy ezeket az országokat, Amerika vt ellenségeit elpusztítsák.

[00:54:42]föl lehet állítani a narrativát.

[00:54:42]Én szerintem csak kevésbé jól magyarázza a valóságot.

[00:54:46]Tehát nem csak arra gondolok, hogy nem tudja a Ted Cruz, hogy hány millió ember él Iránban, hanem arra is gondolok, hogyha nincs tudásod valamiről és hallasz narratívákat, akkor ezeket a narratívákat átveszed és meggyőzően hangoznak, és így fölépülnek olyanok, hogy Irán bármit csinál Irán, azt rossz dolognak tekinted.

[00:55:02]Bármit csinál Izrael, azt jó dolognak tekinted.

[00:55:04]És akkor beleviszed magad ebbe a gondolkodásba, ami épül szépen föl.

[00:55:08]ö a a aminek a vége az, hogy ilyen ilyen döntések születnek.

[00:55:13]De egyébként csak hogy csak, hogy hozzák egy másik példát, ami ami meg egy másik irányba való kettős mércét mutat szerintem.

[00:55:21]Ugye tavaly a Izraelnek volt egy bombázása Dohában, Katarban, amikor megtámadták ugye a a Hamasnak a a tárgyaló delegációját, miközben tárgyaltak velük, és ezzel megsértették Katarnak a a szuverenitását, ami azért volt problémás, mert a Qatar éppen közvetített Izrael és a Hamas között.

[00:55:40]Tehát sokan azt mondják, hogy ez volt az első ilyen nagyobb példa arra, hogy egy hadviselőfél megtámadta azt a közvetítőt, aki éppen neki segíteni akar lezárni a háborút.

[00:55:48]Irán most ugyanezt csinálja Katarral és Ománnal, tehát megtámadja Katart és Ománt, két országot, ami éppen közvetít azért, hogy Iránnak ez jó legyen, hogy hogy kijöjjön ebből a helyzetből.

[00:55:59]És most kevésbé van fölháboródás például ezen, mert valahogyan ezt ezt elfogadjuk.

[00:56:03]Tehát itt a kettős mércék abszolút vannak szerintem minden irányba egyébként vagy minden szempontból ezek fölvethetőek.

[00:56:10]Nyilván az, hogy a stratégiai gondolkodást mi határozza meg, az egy másik kérdés, de azért itt itt, hogyha megint csak a közelkelti sisakunkat tesszük föl, akkor valóban Irán is, meg Izrael is folyamatosan olyan lépéseket tesz, minthogyha megpróbálná ő lenni a a nagyobb ellenfél a közelkelti társadalmaknak és egyes országoknak.

[00:56:28]És emiatt kialakul egy ilyen nagyon fura eszkaláció, hogy most ezen a héten őket utáljuk jobban, azon a héten azokat utáljuk jobban.

[00:56:34]Ö nagyon nehéz ebből szerintem ki kijönni.

[00:56:36]Ö és én ilyen nagy stratégiai átfogó gondolkodásban én nem nem nagyon hiszek.

[00:56:46]Jó, hát akkor köszönjük szépen.

[00:56:46]Nekem nincs több kérdésem.

[00:56:48]Szalai Máté köszönjük szépen, hogy a vendégünk voltál.

[00:56:52]És hát a kedves nézőknek mondom akkor, hogy hallgassanak Szalai Mátéra, járjanak iskolába, figyeljenek oda földrajzórán és Ted Cruise és ne legyenek olyanok, mint Ted Cruise, hanem tudják, hogy hány lakosa van Iránnak, és akkor majd nem fognak háborúkat indítani.

[00:57:04]Úgyhogy köszönjük szépen.

[00:57:06]82 millió.

[00:57:06]Köszönjük nektek a figyelmet.

[00:57:09]Találkozunk legközelebb.

[00:57:09]Kérjük szépen azt is tőletek, hogy támogassátok a Partizánt, hogy további beszélgetéseket készítsünk és tovább figyeljük akár a világban zajló konfliktusokat, és ezzel készülünk legközelebb is.

[00:57:22]Sziasztok!