Hanyatlás, zavargások, 6 bukott kormány: meddig tart még a Brexit utáni káosz?
- Keir Starmer lemondásával hat miniszterelnök bukott meg a 2016-os Brexit-népszavazás óta; a politikai instabilitás a leszakadó ipari régiók megoldatlan strukturális válságából táplálkozik
- Starmer "az unalmas úr kormányzását" ígérte, de 18%-os elégedettséggel távozott; Bede Ábel szerint szürke lábjegyzet marad, hacsak utódja nem vall kudarcot
- Andy Burnham "manchesterizmusa" radikális baloldali fordulatot hirdet: decentralizáció, közszolgáltatások államosítása és a választási rendszer arányosítása
- Nigel Farage 5 millió fontot fogadott el egy thaiföldi üzletembertől, majd lemondott és újraindult; a többi párt bojkottálja az időközi választást
- A Reform 25%-on áll, miközben Farage elitellenes imázsát nem kezdi ki a korrupciós botrány – a szavazók az "elitet" a kulturális elittel azonosítják, nem a névtelen milliárdosokkal
- A bevándorlás 14 éves mélyponton volt Starmer alatt, de a közösségi média felerősíti a bevándorlásellenes üzeneteket; a valós probléma a régiók alulfinanszírozottsága
- A baloldalon Aaron Bastani és a Zöld Párt is elfordul a kultúrharctól, és anyagi, osztályalapú politikát sürget; Walesben a nacionalisták hasonló stratégiával nyertek először
- A Brexit a két fő párt szavazói koalícióját felrobbantotta, és a kilépés önmagában kudarcot vallott, mert a kisállami és nagyállami szavazók igényei összeegyeztethetetlenek
- A politikai instabilitás öngerjesztő folyamat: a rossz infrastruktúra elégedetlenséget szül, az instabilitás miatt pedig nem sikerül megoldani a problémákat; a kiút a régiók revitalizálása lenne
„a brit politikának az elmúlt több mint 10 évének a strukturális problémája az, hogy a mondjuk északkelet angliai meg középangliai volt ipari városokban ezek ezek a városok nagyon megsinlették a dezindusztrializációt" – Bede Ábel
Részletes összefoglaló megjelenítése
A brit politikai instabilitás áttekintése
A beszélgetés kiindulópontja, hogy Keir Starmer lemondásával immár hatodik miniszterelnök bukott meg a 2016-os Brexit-népszavazás óta. A sort David Cameron nyitotta, aki belebukott a népszavazásba, majd Theresa May következett, aki három évig bírta – utólag már a stabilitás szimbólumaként tekintenek rá. Boris Johnson szintén három évig volt hivatalban, az illegális Covid-bulik miatt kellett távoznia. Liz Truss mindössze 45-47 napig maradt hivatalban – a Daily Star című lap egy jégsaláta szavatosságához hasonlította a hivatali idejét, és a jégsaláta győzött. Rishi Sunak két évig menedzselte a ciklus hátralévő részét, de a konzervatívok népszerűségét már nem tudta visszahozni. Az emberek annyira belefáradtak a konzervatív kormányzás káoszába, hogy egy kis unalomra vágytak – ez Keir Starmer személyében érkezett meg, aki "az unalmas úr kormányzását" ígérte.
„hát elég bizar módon saját magát unalmasként aposztrofálta, és egy interjúban arról beszélt, hogy itt az ideje annak, hogy elérkezen unalmas úr kormányzása" – Tóth Szilárd János Starmerről *
Starmer végül két év után bukott meg, amikor saját pártjából több mint 60 képviselő követelte a lemondását, és a szavazók mindössze 18%-a gondolta, hogy jól kormányoz. Távozása után ugyanakkor sokan mondják, hogy "a történelem majd elnézőbb lesz vele".
Keir Starmer megítélése
Bede Ábel történész szerint a "történelem majd elnézőbb lesz vele" kijelentés elsősorban udvariassági és diplomáciai megfogalmazás. Szerinte Starmer valószínűleg szürke lábjegyzetként marad meg a történelemben. Az egyetlen út, hogy pozitív maradjon az emlékezete, ha Andy Burnham nagyon sikertelen lesz – ekkor lehetnek majd viták arról, hogy Starmer tette-e le ennek az alapjait.
Bede Ábel kiemelte, hogy Starmer alapvetően nem értette és nem érzékelte, milyen mély strukturális problémákkal küzd az ország. Tüneti kezelésekkel próbálkozott, ahol értek el minimális eredményeket, azokat is rosszul tudta eladni. A műsorvezetők megjegyezték: miközben 18%-os elégedettségi mutatóval távozott, a szélsőségesen elégedetlen közhangulat nem teljesen indokolt – a katasztrofális helyett inkább szürke, nem emlékezetes miniszterelnök volt.
Az elmúlt 10 év strukturális problémája az északkelet-angliai és közép-angliai volt ipari városok helyzete. Ezek a települések nagyon megszenvedték a dezindusztrializációt, és az ipar visszahúzódása óta sem állásokkal, sem identitáselemmel nem tudták pótolni a kiesést. A bányászatból vagy acéliparból élő kisvárosok rendkívül szegény állapotban vannak. Ez a strukturális probléma okozta a Brexitet is, és az elmúlt 10 évben senki sem tudta megoldani.
„a brit politikának az elmúlt több mint 10 évének a strukturális problémája az, hogy a mondjuk északkelet angliai meg középangliai volt ipari városokban ezek ezek a városok nagyon megsinlették a dezindusztrializációt" – Bede Ábel *
Andy Burnham és a "manchesterizmus"
Az új miniszterelnök, Andy Burnham baloldali jelszavakkal érkezett: bejelentette a neoliberalizmus és Margaret Thatcher örökségének végét, és a munkásosztályhoz való visszatalálást ígérte. A műsorvezetők párhuzamot vontak Botka Lászlóval – népszerű vidéki polgármester, aki baloldali fordulatot hirdet.
Burnham "manchesterizmusa" három fő komponensből áll, amelyek érdekes módon válaszolhatnak a Munkáspárt három fő szavazóvesztési irányára:
- Decentralizáció (devolution): Több hatalmat és arányosan több adóbevételt kapnának a helyi közösségek, önkormányzatok, régiók. Ez választ adhat az északkelet- és közép-angliai, valamint a skóciai és walesi problémákra.
- Közszolgáltatások államosítása: Energia, víz, közlekedés, vasút – utóbbi már el is kezdődött. A bérlakásépítés is része a nagyobb állami jelenlétnek. Ez az északkelet-angliai és a városi progresszív szavazók problémáira is válasz.
- Választási rendszer arányosítása: Erről kevesebbet beszél mostanában, de továbbra is célja, hogy a következő választás programpontja legyen. Ez a fiatal városi szavazóknak fontos.
„a legradikálisabb politikai trendforduló, ami történt az elmúlt 40 évben" – Andy Burnham saját megválasztásáról, ahogy Bede Ábel idézte *
Bede Ábel szerint könnyen lehet, hogy az elmúlt 40 év legbaloldalibb kormánya áll fel, ha nem vizezik fel a javaslatokat. A 40 év Margaret Thatcherre és Tony Blair "New Labour"-jére is utal – Burnham tudatosan használta a "more labour" (több munkáspárt, munkáspártabb munkáspárt) fordulatot.
A Reform párt és Nigel Farage helyzete
Nigel Farage pártja, a Reform 25% körül áll a közvélemény-kutatásokban, miközben a Munkáspárt és a Konzervatív Párt is 20% körül mozog. Farage 5 millió fontot fogadott el egy rejtélyes thaiföldi üzletembertől, amit nem jelentett be nyilvánosan. A botrány után lemondott a parlamenti helyéről és újraindult a klektoni választókerületben, mondván: döntsön a nép.
A botrányra háromféle védekezést használt:
- Szabad felhasználású ajándék: Nincs "quid pro quo", sportautókra is elköltheti.
- Életének veszélyben van: Folyamatosan halálos fenyegetéseket kap, az 5 millió fontot biztonsági szolgálatra költi.
- Olyan vezetőkre van szükség, akik tudják, hogyan kell vagyont gyarapítani
„Hát nem mindannyian olyan vezetőket akarunk, akik tudják, hogy hogyan kell a vagyont növelni" – Nigel Farage védekezése, idézte Tóth Szilárd János *
A többi párt bojkottálja az időközi választást. A Liberális Demokraták elnöke, Ed Davey elindított egy viccpárti jelöltet "kukafej gróf" néven. A műsorvezetők vitáztak arról, hogy ez a bojkott és gúnyolódás jó stratégia-e. Tóth Szilárd János szerint azzal kapták volna be a csalit a pártok, ha elindulnak és megveretik magukat. Andrei Mátyás szerint viszont a gúnyolódással van baj: nem lehet viccelni egy olyan párttal, ami stabilan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A szélsőjobbon való ironizálás az elmúlt évtizedben nem bizonyult hatékonynak.
Bede Ábel szerint a Reform népszerűsége akkor fog csökkenni, ha az emberek úgy látják, hogy jobb lesz az életük – ezen a kormány tud dolgozni.
A bevándorlás kérdése
A bevándorlás valós száma Starmer alatt 14 éves mélyponton volt (2002 óta a legalacsonyabb nettó bevándorlás), mégsem tudta ezt politikai tőkévé kovácsolni. Bede Ábel szerint a közösségi média, különösen az X/Twitter Elon Musk-féle átvétele óta, erősen felerősíti a bevándorlásellenes üzeneteket. Musk nem Farage posztjait osztja meg (mert vele összeveszett), de egy Restore Britain nevű kisebb szélsőjobboldali pártét igen.
A bevándorlásellenesség mögött valós társadalmi feszültségek vannak: alulfinanszírozott infrastruktúra, sorban állás, frusztráció. Ugyanakkor Bede Ábel szerint a fő probléma nem a bevándorlás, hanem hogy nincs befektetés a régiókba. A Reform megoldási javaslata (tömeges deportálás, táborok felállítása) nem oldaná meg a kisvárosok revitalizációját.
A műsorban szóba került egy 2024-es kutatás is a "multikrízis" fogalmáról: a bevándorlást első számú problémaként azonosító szavazók automatikusan megoldódni érzik a problémát, ha a saját pártjuk kerül hatalomra, függetlenül a tényleges eredményektől.
Farage korrupciós ügye és az elitellenesség paradoxona
Andrei Mátyás feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy Farage elitellenes imázsát nem kezdi ki, hogy titokban 5 millió fontot fogadott el egy kriptomilliárdostól? Bede Ábel párhuzamot vont Donald Trumppal, aki szintén túléli ezeket a támadásokat. Szerinte a modern szavazók az "elitet" elsősorban a kulturális elittel azonosítják – a tévében szereplő emberekkel, nem egy ismeretlen thaiföldi milliárdossal. A milliárdosnak megvan a neve, el lehet olvasni, de az emberek nem látják a tévében, így nem érzik az ellentmondást.
Az ügyhöz kapcsolódik egy volt konzervatív politikus, Nwidcom meggyilkolása is, aki reform-közeli volt. A jobboldali média és Farage következetesen baloldali terrorizmusként keretezik az esetet, és ezzel bizonyítják, hogy Farage élete valóban veszélyben van. A rendőrség szerint célzott gyilkosság történt, de az indíték még nem ismert. Bede Ábel szerint a baloldali terrorizmus nem valós nagy probléma az Egyesült Királyságban, de az Nwidcom-gyilkosság lehet politikailag motivált.
A Brexit hatása a pártrendszerre
A Brexit alapvetően két ellentétes ideológia koalíciója volt: egy kisállami, bevándorlással akár toleráns, liberális álláspontot képviselő fél, és egy nagyállam-párti, bevándorlásellenes fél. Ez a kettő szöges ellentéte egymásnak, egy megoldhatatlan csomó. A Brexit önmagában kudarcot vallott, mert nincs olyan válasz, ami mindkét fél problémáit megoldja.
A Brexit öröksége a pártpolitikában a két fő párt szavazói koalíciójának felrobbantása:
- Munkáspárt: Korábban a fiatal egyetemet végzett városiak és az idős melós kisvárosiak pártja volt. Ezt a koalíciót a Brexit kettéhasította.
- Konzervatívok: A "joggázós anyuka demográfia" (jómódú, ingavárosokban lakó, EU-párti, kulturális ügyekben progresszív választók) lemálott a pártól, elsősorban a Liberális Demokraták irányába. A jobbszél a Reform pártban talált menedéket.
A fragmentáció mellett az északkelet- és közép-angliai szegényebb, volt ipari városok problémája folyamatosan gerjeszti a konfliktusokat.
A baloldal átalakulása és a kulturális harc
Egy évvel korábban Bede Ábel azt mondta, hogy a brit baloldalon nincs érdemi szervezkedés a Corbyn-szárny és Starmer szakítása után. Most azt látja, hogy történt jelentős változás. Aaron Bastani, a Novara Media munkatársa (népszerű baloldali YouTube-csatorna) könyvet írt Minority Rule címmel, melyben azt javasolja, hogy a baloldal tartsa magát távol a kultúrharctól és térjen vissza az anyagi, osztályalapú politikához. Ez azért jelentős, mert Bastani korábban nagyon benne volt a kultúrharc-identitáspolitikai diskurzusban.
A Zöld Párt is átalakulóban van: a szeptemberben megválasztott új elnök, Zek Polanski egy ökopopulistább irányt vett. Klímaváltozásról alig beszél, helyette a megélhetési kérdésekre (rezsi, megélhetési válság) és a palesztin kérdésre koncentrál. A Zöld Párt ezzel a stratégiával egy marginális pártból 15% körüli párttá nőtte ki magát.
Walesben a nacionalisták nyertek a Senedd-választáson (walesi parlament) a történetük során először, szintén nem a függetlenségről, hanem a megélhetési kérdésekről beszélve.
„a kultúrharctól messze, távol kell tartani a a a baloldalt, és a visszatérve a gyökerekhez anyagi osztályalapú politikát kell folytatni" – Aaron Bastani könyvének üzenete, Bede Ábel összefoglalásában *
A politikai instabilitás következményei és a kiút
A politikai instabilitás egy öngerjesztő folyamat: a társadalmi problémákat nem sikerül megoldani, mert senkinek sincsenek jó megoldási javaslatai, ezért újra kell kezdeni mindig. Ez az infrastrukturális problémákban nyilvánul meg:
- Londonban borzasztó a mobilinternet, sokszor nem lehet telefonálni az utcán
- A lakbérek folyamatosan emelkednek, mert nem épül elég önkormányzati bérlakás
Bede Ábel szerint az instabilitás és az infrastrukturális problémák közötti kapcsolat körforgásszerű: az infrastruktúra rossz állapota miatt az emberek elégedetlenek, emiatt instabil a politika, az instabilitás miatt pedig nem sikerül megoldani a problémákat. A Brexitet is ugyanez a probléma okozta, ami az instabilitást – a leszakadó régiók elégedetlensége –, és a Brexit ráadásul még körülbelül húsz újabb problémát is kreált.
A kiút a régiók revitalizálása és a befektetés lenne, de ezek a régiók olyan rossz állapotban vannak és olyan nagyok, hogy ez kemény munka lesz.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Nvidcom", "N Wcom", "MVIDcom": Az átiratban több változatban szerepel egy meggyilkolt volt konzervatív/reform-közeli politikus neve. A kontextus alapján egy célzott gyilkosság áldozatáról van szó, akinek a halálát a jobboldali média baloldali terrorizmusként keretezi. A helyes név a kontextusból nem állapítható meg egyértelműen.
- "kukaarc gróf", "kukafej grunt bein face", "kukafej gróf": A Liberális Demokraták által indított viccpárti jelölt neve, amely szándékosan abszurd. A többféle torz alak a szóbeli elhangzás és ASR hibáinak következménye, a pontos név nem rekonstruálható a kontextusból.
- "Vársállítja": Valószínűleg "azt állítja" vagy "Farage állítja" lehet a helyes alak, a kontextus Farage védekezésére utal.
- "gemis": A kontextus alapján valószínűleg "Qemis" vagy hasonló médium/szerkesztőség, ahol Bede Ábel rendszeres szerző, de a pontos név nem állapítható meg.
- "kérstárm": Valószínűleg "Keir Starmer" torz alakja, a kontextusból egyértelműen a volt miniszterelnökre utal.
- "Andy B": Andy Burnham rövidített, bizalmas említése.
- "Zek Polanski": A Zöld Párt új elnökének neve, az ASR pontossága nem ellenőrizhető.
- "azk nevű újságíró": A kontextus alapján Aaron Bastani lehet, a Novara Media munkatársa.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ismét megbukott egy brit miniszterelnök, Kier Starmer az utóbbi 10 évben, a 2016-os Brexit népszavazás óta a hatodik miniszterelnök, aki nem tudta végigcsinálni a ciklusát.
[00:00:11]Hetediként Andy Burnam következik Manchester eddigi népszerű polgármestere, aki ma lép hivatalba.
[00:00:17]Valami megváltozott Britanniában.
[00:00:17]A pártrendszer, amelyet immáron egy évszázada, a konzervatív párt és a munkáspárt dominált szétesőben van, a miniszterelnökök széke pedig gyanúsan instabil.
[00:00:28]szétesés a házban, de a házon kívül is fokozódik a feszültség az utcán.
[00:00:32]Egyre gyakoribbak a bevándorló ellenes zavargások.
[00:00:35]Ezzel összefüggésben közvéleménykutatásokat egy ideje vezeti Nigel Farázs, ugye a Brexit atyjának a pártja, a reform.
[00:00:42]Sziasztok, én Andrei Mátyás vagyok, én pedig Tóth Szilárd János vagyok, és a mai adásban annak fogunk utánajárni, hogy miért hullik szét Britannia.
[00:00:48]Szóval kezdődött az, hogy David Cameron ugye belebukik a Brexit népszavazásba, és nem mond.
[00:00:54]Igen.
[00:00:54]És aztán volt Theresa May, igaz, aki három évig bírta.
[00:00:58]Igen, ő még három évig azért bírta, amit tehát akkor az volt az élmény, hogy ő egy ilyen gyenge politikus.
[00:01:02]Most meg úgy tekintenek rá vissza, hogy micsoda stabilitás volt, hogy ő három egész évig bírta.
[00:01:06]Csak végül azért végül azért belebukott abba, hogy amit ki tudott tárgyalni, az van akinek túl sok Brexit volt, van akinek meg túl kevés.
[00:01:13]Boris Johnson szintén három évig bírta.
[00:01:16]Ő az illegális Covid bújába bukott bele.
[00:01:18]Vele is egy ilyen állandó cirkusz volt, meg egy ilyen hektikus helyzet volt, de arra is úgy emlékszek most már vissza sokan, hogy ő is három egész évig kibírta, merthogy ugye, mert hogy a visszalépéseknek a bajnoka, Lis Trust, aki össze-vissza azt hiszem, hogy 45 vagy 47 napig bírt a hivatalban, ugye a Daily Star nevű baloldali napilap, Trasnak a hivatali szavatosságát egy később elhíresült jégsalátának a szavatosságához hasonlította, a jégsaláta végül győzött.
[00:01:45]És akkor jön Risi Sunek, aki igazából így elmenedzselgette a ciklusból hátralevő időt.
[00:01:49]Nem volt akkora katasztrófa, de hát nem tudta már két két év, ő is bírta két évig, de nem tudta visszahozni a konzervatívoknak a népszerűségét.
[00:01:57]Igazából addigra annyira elegük volt az ilyen káoszosnak érződő konzervatív kormányzásból az embereknek, hogy nem vágytak másra, csak egy kis unalomra.
[00:02:05]ami megérkezett Kill Starmernek a személyében, aki hát elég bizar módon saját magát unalmasként aposztrofálta, és egy interjúban arról beszélt, hogy itt az ideje annak, hogy elérkezen unalmas úr kormányzása.
[00:02:22]Aztán nem az érkezett el, vagy legalábbis azért voltak izgalmak, mert ő is eljutott két év alatt oda, hogy a saját pártjának több mint 60 képviselője követelte a lemondását.
[00:02:29]És ugye miután emiatt végképp elfogyott körülötte a levegő, úgy köszönne, hogy 18%-a gondolja a szavazóknak azt, hogy ő jól kormányzat.
[00:02:38]Persze sokan azt mondják, hogy Kirstar meg bukásának oka egész egyszerűen az, hogy nem egy túl megnyerő személyiség.
[00:02:43]Nem úgy, mint a brit politika új belépője, aki sokkal izgalmasabb, egy igazi szemétláda.
[00:02:54]Igen.
[00:03:02]A maga módján megnyerő személyiség kukafej grunt bein face.
[00:03:04]Ugye ő azért lett sztár, nem most indult először így viccből egy választáson, de most ő a fő kihívó az emlegetett Nigel Farázsal szemben.
[00:03:14]Mi történt Nigel Farázsal?
[00:03:16]Tehát miért kell neki újraindulni a parlament?
[00:03:17]Farás botránba keverődött, mert elfogadott 5 millió fontot egy rejtélyes táj üzletembertől.
[00:03:25]Vársállítja, hogy ezzel semmi probléma nincsen, méghozzá két okból, egyfelől kapaszkodjatok meg, azért, mert ez egy szabad felhasználású ajándék volt.
[00:03:31]Ha akarja, sportautókra is elköltheti.
[00:03:36]Másfelől pedig azért, mert félti az életét, és 5 millió Ft arra való, hogy megmentse az életét, fönntartson belőle egy biztonsági szolgálatot.
[00:03:43]Harmad rész pedig azért, mert hát nem mindannyian olyan vezetőket akarunk, akik tudják, hogy hogyan kell a vagyont növelni.
[00:03:49]Ez az érdekes számomra, hogy egy elit ellenes jelöltként apasztrofálja magát Nigel Farals, aki a politikai elittel szemben a népnek a hangja.
[00:03:57]És ez nem bicsaklik meg igazából azon, hogy egy kriptomilliárdostól 5 millió fontot kap, és abból végzi ezt az elitellenes tevékenységét.
[00:04:05]Tehát ugye az történt, hogy ő azt mondta, hogy rendben van, döntsön a nép.
[00:04:09]Ő lemond a parlamenti helyéről, ott a klektoni választókerületben, és újraindul, és a nép mondjon ítéletet arról, hogy rendben volt-e, amit ő csinált, vagy nem.
[00:04:17]Na és erre pedig a többi ilyen mainstream párt azt reagálta, hogy ők ebben a bohóckodásban nem vesznek részt, ők ezen nem indulnak.
[00:04:25]Így van.
[00:04:25]Ha úgy tetszik, az úgynevezett establishmentnek a pártjai tökéletesen bekapták a csalit, amit Nigel Farázs eléjük dobott.
[00:04:33]ugyanis pont azt csinálták, mint amit együstent pártnak elvileg csinálnia kéne.
[00:04:36]Ironizáltak, nem veszik komolyan, nem vesznek ebben részt, helyette elindul ugye ez a szemétláda.
[00:04:43]Hát a szélső jobban való ironizálás eddig az elmúlt évtizedben olyan őrületesen hatékonynak nem bizonyult, valószínűleg most sem lesz az.
[00:04:51]A borítékolható, hogy Farázs meg fogja nyerni a körzetét.
[00:04:53]Ezt is lehet mondani, de azért azt is lehet mondani, hogy azzal kapták volna be a csalit, hogyha nekiállnak egy ilyen választáson, amit ő saját politikai érdekéből állított elő, a azon engedelmesen ott bemennek és megveretik magukat.
[00:05:06]Tehát ha tényleg az a helyzet, hogy csak megveretni tudnák magukat, akkor lehet, hogy ez a legjobb, amit tehettek.
[00:05:10]Tehát szét kelletten választani azt, hogy baj, hogy bojkottálják és baj, hogy gúnyolódnak.
[00:05:16]Én azt mondanám, hogy a gúnyolódással van baj, hogy tényleg lehet-e viccelődni meg gúnyolni egy olyan pártot, aminek tényleg az első helye van stabilan ott a közvéleménykutatásokban?
[00:05:27]Ez se véletlen.
[00:05:27]Farázsék úgy pozicionálják magukat, mint az egyedüli pártot, ami a régi úgynevezett establishment pártokkal szemben szigorúbb bevándorlási politikát ígér, és hát vannak feszültségek az országban ezzel kapcsolatosan.
[00:05:54]Na, ebből a helyzetből kell kivezetni az országot és a baloldalt Andy Burnhamnek, az új miniszterelnöknek.
[00:05:58]Ugye kicsoda ő?
[00:06:00]Népszerű vidéki polgármesternek a figurája, aki aki egy ilyen konszenzusos ember volt, mert mert nagyon jól vezetett egyébként észak-angliai ilyen egykori iparvárost.
[00:06:09]Valójában ő ő a párt elitjének a a része volt, vagy azzal jóban volt mindig is.
[00:06:15]De most hatalomra kerülve ugye ő az, aki azt mondja, hogy vége a neoliberalizmusnak, vége Margaret Tcher örökségének, vissza kell találni a munkásosztályhoz.
[00:06:25]Ez, hogy egy népszerű polgármester, aki azt mondja, hogy itt a baloldali fordulat, ez emlékeztet valakire?
[00:06:31]Emlékeztet valakire Magyarországról.
[00:06:33]Az angol Botka László lépett föl az Indre, mondhatjuk így is.
[00:06:35]Majd meglátjuk, hogy mit tud kezdeni ezzel a helyzettel.
[00:06:38]Ugye Botka Lászlóhoz képest az egy különbség, hogy Burnamnek tényleg összejött a miniszterelnökség, hogy mit lehet tőle várni, egyáltalán kicsoda ő és valan miért ilyen instabil a brit politika, miért van ez az állandó káosz, amit itt felvázoltunk nektek, annak a megértéséhez kiváló vendégünk lesz ma.
[00:06:55]Bede Ábel történész, a gemis rendszeres szerzője, az alsóház brit politikáról szóló podcast készítője.
[00:06:59]Úgyhogy nagyon örülünk, hogy itt van.
[00:07:01]Szia Ábel!
[00:07:01]Üdv az adásban.
[00:07:03]Köszönöm a meghívást.
[00:07:03]Amit említettünk is, hogy Kir Starmer úgy köszön le, hogy 18% gondolja, hogy elégedettnek lehet lenni az ő kormányzásával, de közben amióta viszont lemondott, én mást se hallok az ilyen elemzésekben, kommentárokban, azoknak a politikusoknak a megszólásaiban, akik egyébként a lemondását követelték párton belülről, hogy hát history will be kinder to him, ott a történelem majd elnézőbb lesz vele.
[00:07:27]Szerinted mi az igazság?
[00:07:27]Te melyik tábort erősíted?
[00:07:29]Mi az igazságos megítélése K Starmernek?
[00:07:31]Hát ezt elsősorban inkább ilyen udvariasság és diplomáciai megfogalmazások miatt gondolom, hogy ezt mondják, hogy hogy hirtelen ilyen kedvesek lesznek hozzá.
[00:07:43]De ha azt vesszük, szerintem a kérstárm a történelem annyira nem nagyon fog emlékezni ilyen szürke ilyen lábjegyzetként esetleg, ha egy útja van ahhoz, hogy ő esetleg pozitívban maradjon meg a a közemlékezetben, ha az Andy B nem nagyon sikeres, akkor biztos lesznek arra olyan történészű viták, hogy mennyire tette le ennek az alapjait a Kirster.
[00:08:11]Na de ez amit mondasz, hogy szürke, igazán nem alkotott emlékezeteset, ez még mindig más, mint az a közhangulat, hogy hát egy katasztrófa, hogy itt ő ő ő itt felégetett mindent és tönkretette az országot.
[00:08:24]Egy kicsit az jut eszembe az angol közvéleményről, amit a világbajnokságon láttunk, hogy Thomas Telt, aki ugye szövetségi kapitányként a története második legjobb szereplésére vezette az angol válogatottat, de tény, hogy egy döntőpillanatban az igazán nagyot nem sikerült megalkotnia, nem sikerült bejutnia a döntőbe, de úgy kezeli a Bridge sajtó, mintogyha valami óriási katasztrófa lett volna ez a ez a szereplés, és nem pedig az, hogy hát talán nem a legemlékezetesebb, amit amit igazából minimálisan el lehetett várni, azt hozzá tehát nem nagyon Nagyon szélsőséges az, hogy most például azt, hogy ennyire jobbra tolódik a brit politika, azt így egy az egyben az ő nyakába várják.
[00:08:59]Násil Farázsnak a a felemelkedését a nyakába varják, nem pedig tehát nem inkább arról van szó, hogy már addig is meglövő folyamatokat igazából csak nem tudott befolyásolni.
[00:09:10]Hát de igazából ez volt a kudarca és ebbe bukott bele, hogy szerintem ő nem teljesen értette, vagy nem teljesen érzékelte azt, hogy az ország, aminek ő a miniszterelnöke mennyire mély strukturális problémákkal küzd, és elsősorban ilyen tüneti kezelésekkel, tüneti kezelésekkel próbálkozott, ami nyilván nem elégséges.
[00:09:34]és ezeket a tüneti kezeléseket, amik ahol minimális eredmény még volt is, nagyon rosszul tudta eladni.
[00:09:43]És ez a két ö faktor vezetett a a bukásához és ahhoz, hogy az önkormányzati választásokon, amik idén voltak, látszik, hogy a Munkáspárt már minden irányba veszít szavazókat.
[00:09:57]Miben látod a strukturális problémát, és mik a tünetek, amiket kezeld?
[00:10:02]Hát a brit politikának az elmúlt több mint 10 évének a strukturális problémája az, hogy a mondjuk északkelet angliai meg középangliai volt ipari városokban ezek ezek a városok nagyon megsinlették a dezindusztrializációt és az ipari az ipar vissza bontása vagy az ipar hátrébb húzódása óta nem tudják azt semmivel se helyett esíteni se állásokkal, se ilyen, hogy hogy mondjuk identitás elemből mi legyen a célja, fő állítása magáról ilyen helyi közösségeknek.
[00:10:39]És ezek a kisvárosok ahol régen akár a bányászatból éltek, vagy acél iparból, ezek nagyon-nagyon rossz és nagyon szegény állapotban vannak, és ez láthatóan szeg szegény.
[00:10:54]És és ez az a strukturális probléma, ami egyébként a Brexitet is főrészt okozta, és ez az, amit mindenki azt mondja, hogy majd megold, de az elmúlt 10 évben senki se tudott ez.
[00:11:10]Erről beszélgetni fogunk a beszélgetésünk során.
[00:11:11]Hát ugye az új miniszterelnök Andy Burnö baloldalias jelszavakkal érkezik most a hivatalban.
[00:11:19]Ő azt ígéri, hogy ezekhez a problémákhoz hozzá fog nyúlni.
[00:11:20]Hogyan látod egy jelenlegi munkáspárti kormány számára a perspektívát?
[00:11:26]Hozzá tudnak érdemben nyúlni ehhez a problémához, és egyáltalán megvan rá valóban a szándék?
[00:11:32]Ugye az érdekes az Andy Burnemben, hogy ahogy említettem, a Munkáspárt jelenleg három irányba veszi itt szavazatokat.
[00:11:41]Itt az Északkelet-Angliában és Közép-Angliában a Reform párt felé ez a ez a dezindusztrializált közösségek a nagyvárosokban a fiatal progresszívakat a zöld pár felé és a és a Skóciában és VZben pedig bal közép szavazókat a Vels nacionalisták és a skót nacionalisták felé.
[00:12:01]Az Andy Burnben az érdekes, hogy az ő manchestzterizmusa alapvetően három fő komponensből áll, ami érdekes módon tud válaszolni mind a három problémagombócra.
[00:12:17]Ugye neki a legfőbb ötlete és a az amit a leginkább nyom retorikailag ez a az úgynevezett devolution önkormányzatissiság decentralizáció, hogy több hatalmat és adott esetben arányosan több adóvevételt kapnának helyi közösségek, önkormányzatok, akár régi önkormányzatok.
[00:12:36]Ugye ez egy problém megold ez megoldása a a az észak keletanglia közép-anglia problémagombócra és egyébként a Skóta és Vels problémagombócra.
[00:12:46]A másik nagy része ennek a Manchesterizmusnak az, hogy a közszolgáltatások államosítása, akár energia, víz, közlekedés, vasút is.
[00:12:59]A vasút is az ugye már elkezdődött.
[00:13:02]Igen, tényleg, tényleg.
[00:13:02]Ö de igen.
[00:13:02]Ö és ugye ez és egyébként bérllakásépítés is része ennek a nagyobb állami jelenetek.
[00:13:12]Tehát, hogy és ugye ez is válasz a az északkelet-angliai problémagombotra, és egyébként a városi progresszív szavazókrás.
[00:13:21]Illetve egy harmadik elem ennek a Manchesterizmusnak, amiről kevesebbet beszélt mostanában, de még mindig azt mondta, hogy a a következő választáson szeretné, hogy hogy része legyen a munkáspárti programpontnak.
[00:13:31]ez a választási rendszernek az arányosítása ami ami meg ugye a a a fiatal városi szavazóknak szintén jó tehát ezért optimális talán választás a a munkáspárti poolból azok közül kik lehettek a miniszterelnökök azynen mert talán mindenhova van vegyértékkel az első csoportba szeretnék csak egy rövidet belekérdezni hogy az infrastruktúra a fejleszté beszélsz egyebék mellett.
[00:14:04]És ugye mégis csak ez az első csoport, tehát az Észak-Anglia, Közép-Anglia, az ami úgy demográfiailag a legnagyobb súllyal esik latba.
[00:14:12]Tulajdonképpen ez is a munkáspártnak ugye a régi bázisa, központja.
[00:14:14]Ugye itt van két narratíva hogy nyilvánvalóan az az infrastruktúra nagyon régóta alul van finanszírozva.
[00:14:25]baloldal szerint ugye ez a neoliberalizmusnak a produkt hát az gyakorlatilag és erre két narratíva van, hogy mi itt a problémának a megoldása.
[00:14:32]Egyfelől ugye van a baloldalnak a válasza, et a baloldal egy részének a válasza, az az oké, hogyha alulfinanszíroztuk az infrastruktúrát és ez elégedetlenséget szül, akkor finanszírozzuk jobban az infrastruktúrát.
[00:14:46]A jobb oldal viszont ugye különösen ez a reformféle jobb oldal, farázsék azt mondják, hogy nincs az a pénz, túl sok a bevándorló.
[00:14:52]túl gyorsan növekedik a népesség.
[00:14:55]Akármennyi pénzt ráönthetnénk az infrastruktúrára, nem lenne elég.
[00:14:59]Miben látod az igazságot?
[00:15:02]Hát nem hinném, hogy most most ugye a reformnak a fő javaslata, a fő programpontja, hogyha ők kormányra kerülnek, akkor mennyire sok embert deportálnak, és nem tudom napi hány deportáló repülőjárat lesz, és majd mielőtt deportálják az embereket, akkor majd kifejezetten zöld párti önkormányzatú városokban berakják őket egy ilyen ilyen táborba, és akkor majd ez lesz a megoldás.
[00:15:32]Én őszintén nem látom, hogy ez a kis helyi kisvárosokat hogy revitalizálná.
[00:15:41]De de valószínűleg pénzt és energiát és figyelmet kell befektetni a ezekbe a régiókba.
[00:15:47]Önmagában az, hogy deportálunk sok embert, az nem látom, hogy hogy oldaná meg ezt a problémát.
[00:15:56]Meg az érdekes, hogy ugye a valóságban a nettó bevándorlás egy 14 éves mélyponton van Starmer alatt is.
[00:16:01]Tehát tehát valójában ő szigorította a bevándorláspolitikán.
[00:16:07]Valójában igen.
[00:16:08]Tehát 2000, ha jól emlékszem, akkor 12 óta a legalacsonyabb adat az, ami a be és a kivándoroltaknak a különbsége, és nem azért, mert többen mennének el hanem mert hanem mert el tudta valójában el tudta érni, hogy kevesebben érkezzenek.
[00:16:26]És eszembe jut erről az a kutatás, ami a 2024-es EP választás előtt készült, és erről a multikrízis fogalomról szólt, hogy mi az az öt válság, ami meghatározza az európai szavazók bizony különböző törzseinek a a gondolkodását.
[00:16:43]És azt azt állítja ez a kutatás, hogy a bevándorlást első számú problémaként beazonosító válságtörzsnek az a jellemzője, hogyha bevándorlodásellenes párt kerül hatalomra, akkor automatikusan megoldódni vagy enyhülni érzi a problémát.
[00:16:57]Ha pedig egy ő által nem támogatott párt van hatalmon, akkor nem érzi megoldódni a problémát.
[00:17:02]Szemben mondjuk a klímaszorongókkal, akiknek mindegy, hogy ki van kormányon, mindig klímaszoronganak.
[00:17:06]Tehát szerinted ez ez vagy neked mi a megfejtésed arra, hogy hiába csökkent a bevándorlásnak a az aránya, ebből semmit nem tudott, legfeljebb annyit legfeljebb annyi hatása volt ennek Starmer népszerűségére, hogy akinek viszont nem tetszik, hogy szigorított, annak nem tetszett ez a dolog.
[00:17:22]Hát a közösségi média egyértelműen, főleg a Twitter vagy X, a a nagyon erősen, sokkal könnyebben terjednek a bevándorlásellenes posztok, mint régebben.
[00:17:35]Ez nagyrészt azóta van, hogy az Elon Musk átvette.
[00:17:38]És az Elon Musk egyébként sokszor meg is osztja nem a Farázsnak a posztjait, mert vele összevesztek, de a Restore Britain nevű kis szélső jobboldali pártnak a kiszakadt a reformból.
[00:17:51]Nem volt elég széles jobb oldali meg.
[00:17:54]Igen, pontosan.
[00:17:54]Ők már inkább azért eléggé ők már eléggé etnonacionalizmus felé tolódnak.
[00:17:59]Na, szóval, hogy hogy a az egyértelműen a a közösségi média az, ami ezt erősíti, meg hát az, hogy ezeket a struktúrális problémákat, hogy és a kér amibe belebbukott igazából, hogy az emberek nem érzik azt, hogy jobb lenne az életük és már nagyon hosszú ide érzik azt.
[00:18:20]És nyilván mivel hosszabb ide érzik azt, azért a frusztráció is nagyobb a a bevándorlással szemben.
[00:18:25]Jó, de itt azért csak vannak valós társadalmi feszültségek, nem?
[00:18:30]Ami túlmutat talán a közösségi médián.
[00:18:32]Tehát ugye ez egy az, amit említek, hogy hogy ugye ha alulfinanszírozott az infrastruktúra, akkor és sok ember van rá, akkor akkor persze, hogy az emberek idegesek lesznek attól, hogy sorba kell állni.
[00:18:47]Hát igen, de ettől függetlenül a fő probléma szerintem az, hogy nem nem lett jobb az ember.
[00:18:58]tehát, hogy nincs befektetés ezekbe a régiókba.
[00:19:01]Hadd kérdezzelek még a vevendorás ellenességről egy kicsit, mert ugye Starmert lehet úgy venni, mint a mint az utolsó esélye, akit amit adtak a szavazók így a bevett hagyományos pártok nakak.
[00:19:15]Illetve hát most lehet egy utolsó utáni ez az Andy Burnféle projekt, hiszen Nagy-Britanniában ugye ilyenkor nincsen előrehozott választás.
[00:19:22]a parlament megbízhat vagy megválaszthat egy egy miniszterelnök egy miniszterelnököt, de közben ugye érállt Nigel Ferázs pártja a reform ugye ugye tényleg ilyen 25% körül van talán a kutatások átalagában és a munkás párt is, meg a konzervatívok is talán 20 körül.
[00:19:42]Tehát hogyha ez a politikai elitnek adott utolsó esély volt, akkor az elit ellenességnek a megnyilvánulása az, hogy Nigel Ferrá bártja vezet.
[00:19:48]És miközben ez egy elitellenes projekt, és folyamatosan ő maga arról beszél, hogy a nép az elit ellen az ő küzdelme, vagy az, amit vív, az a az a nép küzdelme az elit ellen, közben tényleg kiderül egy ilyen dolog, hogy ő 5 millió ft be nem jelentett vagy nyilvánosságra nem hozott ajándékot kapott egy kriptomilliárdostól Tájföldről.
[00:20:10]És akkor ennek ugye ez a következménye, hogy hogy új választást kell saját maga ellen, mert tudja, hogy meg fogja nyerni, és a többi párt le is vonul a pályáról, mert tudják ők is, hogy meg fogja nyerni.
[00:20:23]Neked arra van magyarázatod, hogy miért lehet az, hogy egy számomra nagyon égbe kiáltónak tűnő ellentmondást, hogy valaki 5 milliárd 5 milliárdot azért még nem, de 5 millió fontot zsebre tesz egy milliárdostól titokban, az nem kezdi ki valakinek az elitellenes ilyen jellegét annyira, hogy meg sem lehet próbálni ezt megérvelni és ezen keresztül legyőzni őt.
[00:20:46]Hát szerintem ugye ez tipikusra, nem tudom a Donald Trumpra is lehet ezt mondani, hogy ő is túléli ezeket a támadásokat, pedig ő is eléggé az elitben van.
[00:20:57]Szerintem az, hogy ezt az elitet valahogy úgy úgy csapódik le a a választókban és a az emberekben, hogy az elitet inkább a kulturális elittel azonosítják.
[00:21:12]Lehet, hogy már ők vannak a tévében, és beszélnek és és és nem, és az, hogy tehát, hogy ki ez a tájföldi milliárdos, nyilvánval megvan a neve, meg el lehet olvasni, de nem tudják, hogy ki.
[00:21:25]Nem látták a tévében.
[00:21:27]És szerintem inkább az, hogy hogy az elit fogalma sokszor ez sokszor a modern politikában, vagyis inkább a modern szavazóknál az a kulturális elitre van értve.
[00:21:37]Ugye a farázsnak a védekezése ebben az ügyben az egy kicsit vicces.
[00:21:43]Az egyik dolog, amire hivatkozik, az ugye az, hogy nincs quid proko, ugye, tehát ő megkapta ezt az összeget, de nem valami konkrét szívességet kértek tőle, azt csinál vele, amit akar, hogy ezt érezzük, hogy azért itten van valami probléma.
[00:21:54]A másik talán érdekesebb, a másik védekezés az ugye azt mondja, hogy az élete veszélyben van, merthogy sok-sok éve folyamatosan halálos fenyegetéseket kap.
[00:22:06]És hát idén volt egy ügy, ami borzolja a kedítéget Angliában.
[00:22:08]Most is ugye az az N Wcomnak a meggyilkolása, aminek az ügyében még nyomozza a rendőrség.
[00:22:13]Tehát nem tudjuk, hogy ez egy politikailag motivált gyilkosság volt-e, de a jobboldali média következetesen úgy keretezi, és természetesen farázsék is.
[00:22:26]Ezt az ügyet most arra használják föl, hogy itt baloldali terror van az országban.
[00:22:29]Erre az visszavonult volt konzervatív politikus, akit akit aki reform közelé.
[00:22:34]Igen.
[00:22:36]Igen.
[00:22:36]És aki aki akinek az esetét most arra használja föl Farázs, hogy azt bizonyítja, hogy az élete csak ugyan veszélyben van.
[00:22:42]Tehát az 5 millió Fonttal semmi probléma nincs, mert ezt ő arra fogja elkölteni, hogy biztonságban érezhesse magát.
[00:22:49]Ez kam még azt is azt is mondta, hogy olyan olyan vezetőkre van szükség, akik tudják, hogy hogyan kell a vagyont gyarapítani.
[00:22:55]Szerinted ez kamu egyébként?
[00:22:55]hogy hogy baloldali terrorizmusra gyanakszanak.
[00:23:03]Ezt nem hinn ezt így nem lehet még meg vagy az Nvidcomra gondolsz egyeten.
[00:23:10]Szerintem ezt így még nem lehet megmondani, amíg erről nincs nyomozás.
[00:23:16]Azt azt hiszem a rendőrség azt mondta, hogy azt már tudják, hogy ez egy targeted gyilkosság volt, tehát hogy az Nvidombot akarták konkrétan megölni.
[00:23:26]Nyilván az MVIDcom az egy legendásan célső jobboldali politikus.
[00:23:33]Én nekem logikusabb lenne, hogyha a baloldaliaknak nagyobb frusztrációja lenne velük, de erről még nincs annyi információ, hogy ezt így lehessen mondani, hogy mit.
[00:23:45]Na de hogyha nincs róla információ, akkor azzal az erővel akár komolyan is kéne venni a farázséknak a narratívá.
[00:23:51]Ja, hát a FER az, hogy baloldali terrorizmus van, és ez egy ilyen, hogy mondjam, nagy problémajelenleg az Egyesült Királyságban, az azért nem így van, de attól még az Nvid combat lehet, hogy ilyen motivációból ölték meg.
[00:24:04]Az a Farázs egyébként ebben a helyzetben azt csinálta, amit politikailag logikus ezzel a lemondással hogy döntsön a nép és hogy meg bemutassa, hogy nem érdekli a a népet, hogy mit gondol az elit az ő korrupciós ügyeiről.
[00:24:23]De egyébként a brit politikai elit többi része is szerintem logikus döntést hozott azzal, hogy hogy nem ment bele ebbe a meccsbe.
[00:24:32]Itt mindenki azt csinálja, amit kell.
[00:24:34]Ugye a Farázsnak itt minden igazából vereség, ami nem egy nagy győzelem a kukaarc gróf ellen, mert hogy pedig van olyan olyan kutatás, amiben a kuka vezet jelenleg.
[00:24:47]Hát ezek még nyilván én nem azért az óriási meglepetés lenne, ha ezt elvesztené a farázst, de itt tényleg minden, ami nem kiütéses győzelem, az a farázsnak egy vereség.
[00:24:57]Szóval ezt szerintem a itt mond itt mindenki azt csinálta, amit legjobb lehetőség szerint tudott.
[00:25:03]pedig erről erről még szerettelek volna egy kicsit kérdezni, hogy hogy tényleg nincs-e jobb eszköz Farázs ellen, mint ez a mint ez a távolságtartás, e a bojkot és kimondottan ez a gúnyolódás, vagy ez az ilyen nevetséges helyzetbe hozás ugye nagyon nagyon jó poén volt Edavid.
[00:25:23]Nézzetek brit parlamenti közvetítést, most sokan rákaptak a magyar parlamenti közvetítésekre, mert humoros dolgok vannak.
[00:25:28]A brit parlamentben mindig is humoros dolgok hangzottak el elég gyakran.
[00:25:32]És tök jó poén, hogy az eddv, a liberális demokrata párt elnöke azt mondja, hogy nem lehet vicc párti jelöltet támogatni úgy, hogy legyen kukafej gróf.
[00:25:45]vagy tehát rendben van, tényleg jó vicc, de hogy nem tehát hogyan lehet ezt úgy csinálni, hogy ne azt érezzéze az a 25%-nyi szavazó, aki aki bevándorlásellenes vagy más érzületből a reformpártra szavaz, hogy valójában őket nézik le, valójában őket gúnyolják ki.
[00:26:05]Tehát minél jobban lenézik vagy gúnyolják ezeket a rendszeren kívüli pártokat, annál jobban erősödnek, nem?
[00:26:10]Hát alapvetően igen, hogy kettővel szám.
[00:26:13]Én azt mondtam, hogy erre a konkrét esetre ez volt a legjobb választás valószínűleg, mert ugye a Farázsnak is ciki, hogy mennyiféle adományokat kap, és arról nem szól.
[00:26:21]Önmagában szerintem, hogy hogy lehet a reformeren küzdeni, vagy tehát a akkor fog a reforma a népszerűségében beszíteni, ha az emberek úgy látják, hogy a saját életük jobb lesz.
[00:26:35]Ezen kormányon lehet dolgokat csinálni.
[00:26:39]Meglátjuk, hogy most az Andy Burn sikeresebb lesz-e ebben, mint a Starmer.
[00:26:45]A kommunikációja már így köröket ver rá, de azért ez nem egy nagy kihívás számára.
[00:26:52]De igen, a ezt a reformát a reformnak a népszerűségét a az életszínvonalnak a stagnálása és csökkenése okozza, ha azt kell növelni, és akkor lesz a többi pártnak nagyobb esélye.
[00:27:08]Beszéljünk itt egy kicsit a tágabb problémáról.
[00:27:09]Ugye a beszélgetés első felében egy kicsit beszélgettél arról, hogy te miben látod a Munkáspárt számára a kihívást, merre veszítenek szavazókat, és hogy mit kéne csinálniuk esetleg, hogy valamennyit visszaszerezzenek ebből.
[00:27:20]Most beszéljünk az egész brit politikai életnek az átalakulásáról az utóbbi 10 évben.
[00:27:25]Ugye nagyon gyakorikká váltak a lemondások és nagyon rövidekké a ciklusok.
[00:27:30]Egy kicsit beszéljünk arról, hogy van-e, látsz-e ebben egy trendet.
[00:27:36]Mármint trend nyilvánvalóan van, de hogy összefüggés.
[00:27:39]Tehát hogy valószínűleg itt azért nem arról van szó, hogy minden konkrét egyén miniszterelnök végtelenül béna volt, hanem itt valami tényleg megváltozott.
[00:27:49]2016 óta a brit politikában.
[00:27:51]Úgyhogy kezdjük is ezzel.
[00:27:54]Látod-e például konkrétan a Brexitnek a közvetlen hatását a brit brit politikába, ami ezt az instabilitást előállítja?
[00:28:04]Igen, alapvetően ennek a a az instabilitásnak két oka van.
[00:28:07]Az egyik az maga a Brexit és az, hogy ez a projekt, ennek a projektnek a koalíciója az két fajta emberből, vagy két fajta ideológiából tevődött össze.
[00:28:21]Az egyik egy kisállami és bevándorlással akár toleráns, liberális álláspontot képviselő fél.
[00:28:31]A másik pedig egy nagy állampárti bevándorlás ellenes fél.
[00:28:40]Na és most ez a kettő nem az, hogy hogy mások kicsit azér érdeke, hanem a szöges ellentételi egymásnak.
[00:28:46]Ez egy olyan csomó, amit nem lehet kibogozni.
[00:28:51]És emiatt ugye a és szerintem emiatt van az, hogy a Brexit az egy tehát az egy ez egy megoldhatatlan probléma és önmagában eredendően kudarcot vallott, mert nem nincs olyan válasz, ami ezeknek a ennek a két félnek a problémáit megoldja.
[00:29:08]Ez az egyik oka a instabilitásnak.
[00:29:13]A másik oka pedig, amiről beszéltünk, hogy ez az Észak, Kelet Anglia, Középanglia, ilyen szegényebb kisvárosok volt ipari városoknak a helyzetér.
[00:29:23]Tényleg az elmúlt több mint 10 évben senki sem tudta megoldani, és mind és igazából ez az a probléma, ami folyamatosan gerjeszti a konfliktusokat az Egyesült Királyságban.
[00:29:38]Amit még kérdeztél, hogy a Brexitnek milyen más hatása volt van jelenleg a a brit politikára.
[00:29:47]Az a Brexitnek az öröksége ebből a szempontból, a konkrét párpolitika öröksége az az, hogy a két fő párt, a Munkáspárt és a konzervatívoknak a szav választói koalícióját felrobbantotta.
[00:30:02]Ugye a munkáspárti nagy vonalakban a fiatal városiak és az idős melós f a fiatal egyetemet végzett városiak és az idős melós kisvárosiak pártja volt.
[00:30:16]És ugye ez itt a konkrétan fé plusz most már jelentős részt bevándorlók is a városban, nem?
[00:30:20]És ez is erősít.
[00:30:23]Igen, igen.
[00:30:23]Igen, igen.
[00:30:23]És ez így ketté lett hasítva gyakorlatilag a Brexit által.
[00:30:27]A Toriknál meg ugye a általában az ilyen középosztály ban dolgozó embereket szokták mondani.
[00:30:37]És ugye a Toriknál is volt egy leválás a egy ilyen a jó módúbb ilyen ingavárosokban, külvárosokban, mi ezt az Also podcastban a joggázós anyuka demográfiának szoktuk nevezni.
[00:30:49]ők ők eléggé eupártiak és mondjuk milyen kulturális üvegekben progresszívk és ők is így lemálottak a konzervatívokról elsősorban a a lipdemek irányába és ugye vannak a konzervatív pártnak mondjuk a jobb széle ami most már talál a Brexit által szült pártban, a reformpártban is menedéket.
[00:31:12]Ö, és ahogy említ, és ez ez a Brexitnek a a fő politikai térben ez ez a fő öröksége, a fragmentáció.
[00:31:24]Az a nagyon érdekes, hogy van ez a tényleg nagyon meggyőző diagnózis, hogy hát vannak ezek a például észak-angliai városok, vannak ezek a munkásosztálybeli szavazók, akiket magára hagyott a politikai rendszer alul finanszírozta az infrastruktúrát.
[00:31:41]jó ég tudja, ami ugye a ugye ez Margaret Tetcher nevéhez lehet leginkább kötni úgy értve, hogy magában a politikai diszkózásben, mer mai napig mondjuk Margaret Tchad szíja Andy Burnem a bemutatkozó ilyen jó északokás szerint.
[00:31:56]Hát igen, igen, igen, igen.
[00:31:59]Ott ott mondjuk eléggé ilyen nem túl jó izésű ünneplések is előfordultak észak-angliai futball mérkőzéseken például amikor Margar di we gonna have a party.
[00:32:11]Ugye ez a szurkolói rigmus, hogy we gonna have a party.
[00:32:14]Na nagyon nagyon jó.
[00:32:17]Lehet lesz lesz mit lesz mit itt kegyedti okokból kihagyni az adásból majd leszerkesztés folyamán.
[00:32:22]De azt szeretném mondani, hogy Margaretchert és a 80-as éveket szokták hibáztatni ezért a jelenséget.
[00:32:30]Mégsem akkor okozta a pártrendszernek ezt a fragmentálódását és a politikai rendszernek ezt a destabilizálódását, hanem most?
[00:32:42]Hát igen, de ugye a 80-as években kezdődött el ez a folyamat, és az, hogy a az állam egyre inkább szűkül, szűkül szűkül.
[00:32:55]Igen.
[00:32:55]Alap, de alapvetően ez egy folyamatként van értelmezve szerintem sokszor.
[00:32:59]Ugye a Andy Burnem is arról beszélt, ilyen nagy szerényen a mikor megválasztották Munkáspárt elnökének, azt mondta, hogy ez a legradikálisabb politikai trendforduló, ami történt az elmúlt 40 évben.
[00:33:12]Ezt mondta a saját megválasztásáról.
[00:33:16]Ö és ugye azért ebben az lehet érezni az elmúlt 40 év beszólást, hogy azért ez egy kicsit a a Tony Blair féle munkáspártnak is szól, és pláne ugye a a Tony Bernek a munkáspártjának ugye az volt a szlogia, hogy New Labor, új munkáspárt.
[00:33:30]És ebben a beszédében a Burnem sokszor használta azt, hogy more labor, vagyis, hogy több munkáspárt, munkáspártabb munkáspárt szeretne lenni.
[00:33:41]Ö és könnyen lehet egyébként, hogy hogy tényleg az elmúlt 40 év legbaloldalibb kormánya lesz az, ami most feláll.
[00:33:54]Ha nem vizezik fel nagyon azokat a javaslatokat, amiket megtett.
[00:33:59]Hát ahhoz, hogy az elmúlt 40 év legbaloldalibbja legyen, ahhoz még fel is lehet vizezni az a helyzet.
[00:34:03]Igen, de pont ezért vagyok kíváncsi, mert hogyha ilyen társadalmi feszültségek alakulnak ki, akkor igen, akkor azt gondolná az ember, hogy kialakul egyfajta baloldali válasz is rá.
[00:34:16]Ö na most én egy éve készítettem veled egy interjút a brit politikáról, és és megkérdeztem, hogy akár szellemi, akár politikai értelemben van-e van-e valamilyen ö betöltése annak a ennek a ennek az űrnek, ami a ami a bal oldalon kialakul?
[00:34:34]Ugye Kirstarmer nagyon erősen szakított a pártnak a bal szárnyával, tehát akkor ott van egy űr.
[00:34:39]Akkor akkor mi történik?
[00:34:42]Van-e baloldali szervezkedés?
[00:34:42]És azt válaszoltad, hogy hát nincs tulajdonképp.
[00:34:49]Ö szóval kíváncsi vagyok, hogy most is így lehet ezt látni egy évvel később.
[00:34:55]Nem hallgattak minket szerintem a Prit baloldali értelmiségiek.
[00:35:00]Ugye az AI most már le lehet fordítani, ez a szerencsé magyarul.
[00:35:05]De hogy ebben jelentős változás volt.
[00:35:09]Én azt mondanám, hogy a brit baloldalnak a hát a brit korbinista baloldalnak az egyik értelmisége a azk nevű újságíró, aki a Novara médiának az egyik főmunkatársa, ami egy nagyon népszerű, ilyen balos YouTube csatorna, és ő nemrég írt egy könyvet, a a aminek az volt a címe, hogy minority rule.
[00:35:32]És ez arról szólt, hogy a kultúrharctól messze, távol kell tartani a a a baloldalt, és a visszatérve a gyökerekhez anyagi osztályalapú politikát kell folytatni.
[00:35:46]És ez tőle azért nagyon, tehát hogy az, hogy ezt ő mondta ki, az azért jelentős, mert ő nagyon benne volt ezekben a kultúrharc identitáspolitikai dolgokban.
[00:35:59]És az látszik, nem tudom, hogy mennyire a könyv hatására, vagy vagy tehát, hogy egyszerre jelent meg a könyv és róla szóló diszkurzus.
[00:36:09]És a a egyrészt a zöld párt, ami egy a Zek Polanski új elnöksége alatt, amit őt szeptemberben választották meg, egy ilyen ökopulistább irányt vett, és ő elsősorban a klímaváltozásról zöld párti elnöksége ellenére nem is beszél, vagy nagyon ritkán, hanem megélhetési kérdésekről, hogy milyen drága a rezsi.
[00:36:36]Amúgy meg még beszél a paleszin kérdésről, de elsősorban a rezsi meg a a megélhetési válságról beszél, és úgy tudott elérni nagy sikereket.
[00:36:45]És a egyébként ez a folyamat ö a ami egy ami az Welsben is jelen van, ahol nem a zöldek csinálják ezt, hanem a nacionalisták, akik a történetük során először nyertek Welsben a Welszi a szened, a Welszi hát parlamenti idézőjelben, ott ők adják a kormánypártot, és ott abban a kampányban is nem a verszi függetlenségről beszéltek, hanem a megélhetési kérdésekről.
[00:37:18]A zöldek esetében pedig azt jelentik ezek a sikerek, hogy egy marginálisból egy ilyen 15% körüli pártot csináltak ebből a pártból.
[00:37:26]Szilárd nálad még milyen kérdés van?
[00:37:29]Van-e még?
[00:37:31]Igen.
[00:37:31]Bennem az fölmerül, hogy ennek az instabilitásnak, a politikai instabilitásnak vannak-e kézzelf fogható költségei, következményei?
[00:37:38]Mire gondolok?
[00:37:42]Ugye ahogy én a fejemben elképzelem Nagy-Britanniát, az az, hogy van egy politikai elit, amelyik csinál, amit csinál, de attól még vannak struktúrák.
[00:37:50]Van egy stabil állam, aminek van egy stabil infrastruktúrája, alul finanszírozott bár stabil intézmények, és akkor ezek úgy meg ugye a hatalom jelentősen azért dekoncentrálva van ebben az államban, nem úgy, mint például Orbán Magyarországán, ahol amit este megálmodunk, az reggel törvény.
[00:38:05]Ergó, az a kérdésem, hogy helyes-e az a feltételezés, hogy a csúcson, tehát a miniszterelnöki székben levő instabilitás ellenére az utóbbi 10 évben amúgy az intézmények és a társadalom úgy elműködgetik, vagy pedig az, hogy két-három évente váltanak miniszterelnököt, ez kihat az egész társadalomra és az egész bürokráciára?
[00:38:31]Hát ez inkább egy ilyen öngerjesztő folyamat, ö az, hogy ezeket a társadalmi problémákat nem sikerül megoldani, mert senkinek se jókra a megoldási javaslatai, és ezért újra kell kezdeni mindig.
[00:38:46]Ö az az ez így magát gerjeszti, és de és ez abban ö abban nyilvánul meg, hogy ezek az infrastruktúrális dolgok tényleg nagyon rossz állapotban vannak.
[00:39:02]Itt megszoktak lepődni, de hogy mondjuk Londonban a mobil internet az borzasztó, hogy nem lehet gyakorlatilag telefonálni sokszor az utcán, vagy nem, de tehát hogy ez egy ilyen.
[00:39:13]Aztán az, hogy a mondjuk a lakbérek mennyire drágák és mennek fel folyamatosan, mert nem építenek elég önkormányzati bérlakást.
[00:39:24]Mondjuk most az Eniből nem azt mondta, hogy ezt szeretné.
[00:39:27]Ezt értem.
[00:39:27]De hogy ez mennyire ebből fakad, hogy instabil a csúcson a kormányzat?
[00:39:31]Tehát, hogy hát inkább azt mondanám, hogy ezek egy nagyon jelentős állami problémák, állami intézményeknek a gyengeségeikből akadó problémák, ami az ember mindennapjára is ráhat.
[00:39:42]És amiatt instabil a brit politika, hogy ezt nem mondja meg senki.
[00:39:49]És mivel nem mondja meg senki, ezért instabil lesz a brit politika.
[00:39:53]Tehát ez egy körforgás.
[00:39:53]Igen, értem.
[00:39:54]Miben látod ebből a kiutat?
[00:39:54]Ugye, hogyha jól értelmezem a azt, amit mondasz, akkor itt igazából ez egy pofa nagyszerű művelet lenne, hogyha végre valahára lenne egy olyan kormányzat, ami az alulfinanszírozott infrastruktúrába fektetne normálisan, segítene az északi leszakadó régiókon foglalkozna Skóciával meg Vseze, akkor ez az egész probléma eltűnne, tehát hogy ez az instabilitás probléma.
[00:40:19]Na most így nézve ugye bennem logikus következtetésnek tűnne akkor, hogy tehát hogyha lesz, ha lesz befektetés, akkor nem lesz inf akkor nem lesz instabilitás.
[00:40:30]De ugye ez még arra nem ad mértékig nekem magyarázatott, hogy ez az instabilitás úgy igazából a Brexittel kezdődött el, tehát hogy a miniszterelnököknek az instabilitása.
[00:40:42]Szóval, hogy hogy ennek a kettő problémának az összegyúrása által kéne ezzel foglalkozni, hogy a instabilitás megszűnjön.
[00:40:51]Miben látod itt az endgameet?
[00:40:53]Hogyan lehet a brit politikát stabilabbá tenni és egy kicsit az emberek életét unalmasabbá és jobbá?
[00:41:00]Hát ugye egyrészt azért ez, hogy mondjam, papíron hangzik egyszerűnek, hogy revitalizálni kell ezeket a régiókat, meg befektetni.
[00:41:06]Tehát olyan rossz állapotban vannak és olyan tényleg nagyok ezek a régiók, ahol probléma van, hogy azért ez egy kemény munka lesz.
[00:41:17]A másik meg, hogy ez a Brexittel kezdődött.
[00:41:19]Hát ig, tehát a Brexitnek a fő szavazója, vagy akik miatt igazából ez a megtörtént ez a akik átnyomták 50 plusz felé, az az ezek az Észak-kelet Anglia, Közép-Anglia voltari városok ban élő szavazók és tehát a Brexitet is az a probléma okozta, ami az instabilitást okozza.
[00:41:45]És a Brexit még ugye egyáltalán nem oldotta meg ezt a problémát, és kreált még körülbelül 20.
[00:41:55]Hm.
[00:41:55]Igen.
[00:41:55]És egy egy olyan zűrzavart kreált, amiben nehéz eligazodni.
[00:41:58]Úgyhogy Ábel, én azt szeretném megköszönni neked, hogy segítettél rendet vágni ebben a zűrzavarban.
[00:42:06]Köszönöm a megípást.
[00:42:07]Ez volt a Partizán Brit kormányváltó adása.
[00:42:09]Köszönjük szépen a figyelmeteket és azt szeretném kérni tőletek, hogy ahhoz, hogy tovább végezzük a munkánkat, támogassatok minket.
[00:42:16]Így van.
[00:42:16]A Partizán, mint független média, nem tud fönn maradni a rendszeres és a rendszertelen támogatóink nélkül.
[00:42:24]Nekik nagyon hálásak vagyunk.
[00:42:24]Én Tó Szilárd János voltam, én pedig Andrei Mátyás.
[00:42:27]Találkozunk legközelebb.
[00:42:29]Sziasztok.
[00:42:29]Sziasztok.