Mit kezd a Tisza a Dunával? | Élő elemzés Lakner Zoltánnal
- A Redditen kirobbant plakátvita azt jelzi, hogy a TISZA-kormány a hagyományos értelmiségi nyomásgyakorlás helyett online fórumokon reagál, Magyar Péter személyesen is visszakommentel.
- Az MCC alapítványi formájának megszüntetése Lakner szerint indokolt, mert az intézmény hatalmas közvagyon-átcsoportosítással, oktatási egyenlőtlenségeket fokozva, politikai célokat szolgált.
- A dunai vízállás és paksi leállítás okozta energiakrízis a TISZA-kormány első valódi, külső eredetű próbatétele, amely egyszerre teszteli a menedzsmentképességet, a társadalmi bizalmat és a politikai narratívaépítést.
- A kormány a krízist a Fidesz-kormányok hibáira, például rejtett energiaszerződésekre vezeti vissza, és a saját magas bizalmi tőkéjére alapozva összefogást hirdet.
- Magyar Péter az RTL-interjúban kimondta a „klímaváltozás” szót, ami újszerű keretet ad a rendkívüli intézkedéseknek, és lehetőséget teremt tartós magatartásváltozásokra.
-
„Sokkal jobbak azok a politikák, amelyek bizalmi alapon érvényesülnek, és nem szankcióalapon, mert a szankció alap aztán egy idő után mindenki ki akar bújni.” – Lakner Zoltán
- Forst-Hoffer Ágnes köztársaságielnök-kezdeményezésű egyeztetése erősíti az összefogás-narratívát, miközben a Fidesz nehezen talál vizuális vagy tartalmi fogást a három hónapja hivatalban lévő kormányon.
- A 60%-os támogatottság lehetőséget adhat strukturális reformokra, például igazságosabb adórendszerre, épületszigetelésre és a rezsicsökkentés klímavédelmi alapú átalakítására.
- A nyugdíjvitában Lakner szerint a politikai hisztéria helyett a fenntarthatóságot kellene nézni, mert a jelenlegi járadékok mögött nincs járulékfedezet.
- A mesterséges intelligencia és a globális platformok (Facebook) szabályozásában a nemzeti kormányoknak együttműködve kellene fellépniük a digitális szakadék és a társadalmi hatások kezelése érdekében.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Blue plakátok és a Reddit-vita: értelmiségi nyomásgyakorlás a TISZA-kormány alatt
A beszélgetés kiindulópontja egy Redditen kialakult vita volt, amely a TISZA-kormány iskolakezdési támogatást hirdető kék plakátjai körül robbant ki. A fórumon több hozzászóló kritizálta Magyar Pétert és kormányát, amiért a kommunikációjuk hasonlít a Fidesz korábbi kommunikációs stílusára. Vida Kamila ezzel kapcsolatban felvetette, hogy Orbán Viktor egyik újdonsága a korábbi kormányokhoz képest éppen az volt, hogy nem hallgatott a politikai felelősséget nem vállaló értelmiségiekre – nem működött a „fülbesúgásos” tanácsadás, nem üzentek neki lapokon keresztül. Magyar Péter kapcsán is sokáig úgy tűnt, hogy ezt a mintát követi, mostanában viszont mintha mégis interaktálna ilyen fórumokon.
Lakner Zoltán szerint itt részben nemzedékváltásról van szó: a hagyományos sajtóorgánumok (hetilapok, újságcikkek) helyett a Reddit, a Facebook és más online platformok váltak az elsődleges kommunikációs csatornákká. Magyar Péter influenszeri múltjából adódóan „odamegy és visszakommentel”, ha bírálatot kap – ez a fajta közvetlen, reszponzív politizálás tudatos része a politikusi eszköztárának.
„Magyar Péter odamegy és visszakommentel, hogyha valaki valamilyen bíráló vagy javaslattevő szerepben képzeli magát.” *
Lakner hangsúlyozta, hogy ez a reszponzivitás nem teljes körű: vannak ügyek, amelyekben a miniszterelnök hajlandó korrigálni (akár személyi javaslatok, jogszabályi pontok vagy alaptörvény-módosítási passzusok szintjén is), míg más témákban nem enged a nyomásnak. Az elemző kérdésesnek tartja, hogy a Reddit-fórum mennyire képezi le a széles társadalmi véleményt, de megjegyezte: a politika szempontjából nem is feltétlenül a reprezentativitás a fontos, hanem hogy az adott fórum hangadói mennyire képesek formálni a közvéleményt. A régi értelmiségi referenciacsoportok helyébe ilyen, más típusú véleményformálók léptek.
A plakátok tartalmával kapcsolatban Lakner közpolitikai kritikát is megfogalmazott: az iskolakezdési támogatás meglévő jogosultsághoz (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) kapcsolódik, így a plakát önmagában nem növeli a jogosultak számát. A valódi probléma szerinte az, hogy a rászorulók gyakran éppen azért nem jutnak hozzá a támogatáshoz, mert nem tudnak annak előfeltételéről, vagy nem képesek átverekedni magukat az adminisztratív akadályokon. A plakátkampány helyett célzott tájékoztatásra lenne szükség a rászoruló családok körében.
„Sokkal fontosabb lenne a Podmaniczky utcán való reklámozás helyett azokhoz a társadalmi csoportokhoz, családokhoz, emberekhez elvinni a bevezető lépésnek a hírét, akik rászorulnának erre a rendszeres gyerekvédelmi kedvezményre, de nem tudják, hogy létezik, vagy nem tudják, hogy hogy kell ilyesmit igényelni.” *
Megemlítette még azt is, hogy volt egy viccesnek szánt poszt Magyar Péter részéről („a zöld az új kék”), ami után többen azt hitték, hogy a kormányzati arculat zöldre vált – Lakner ezt csalódásként élte meg, mert érdekes vizuális váltásnak tartotta volna.
Az MCC mint a NER zászlóshajója: miért volt fontos a megszüntetése?
A beszélgetés következő témája a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványi formájának megszüntetése volt. Lakner Zoltán szerint az MCC a NER-struktúra egyik zászlóshajó-projektje volt, amelyet kulturális korszakváltásra és az „őrségváltás” előkészítésére hoztak létre. Az alapítvány korábban is létezett, de 2020-tól kezdődően a kormányzat egy hatalmas vagyontömeggel töltötte fel, és közvetlen politikai felügyelet alá helyezte Orbán Balázs irányításával.
Az elemző felidézte Kellermann Tamásnak a Szabad Európa oldalán megjelent korábbi írását, amely szerint a Fidesz akár 2060-ig is hatalmon maradhat, mert elkezdte kiképezni azokat az embereket, akikkel folyamatosan fel tudja tölteni a hatalmi pozíciókat. Lakner szerint ez a terv nem vált be, ami jó hír, mert megmutatta: egy országot nem lehet ilyen módon „átprogramozni”, hiszen még egy ilyen intézmény is társadalmi kontextusban létezik.
Az MCC működését Lakner három szempontból bírálta élesen:
1. Vagyonjuttatások: Richter-részvények, ingatlanok, elképesztő mértékű közvagyon-átcsoportosítás történt közvetlen politikai felügyelet alatt.
2. Oktatási egyenlőtlenségek fokozása: Az MCC „tehetséggondozásként” hirdetett programjai egy már amúgy is erősen egyenlőtlenségtermelő oktatási rendszer tetejére épültek rá, tovább növelve a szakadékot. Komoly elszívó hatást gyakorolt a helyi egyetemi szakkollégiumokra.
3. Közjavak felhasználása politikai célokra: A program a „legnegatívabb oktatásbeli folyamatokat” erősítette tovább, miközben rengeteg közpénzt fordítottak rá.
Lakner szerint stratégiai kérdés, hogy mi történik most a részvényekkel, ingatlanokkal és egyéb vagyonelenekkel – visszaszállnak-e a közre, az állam kezeli-e majd őket, vagy a felsőoktatásban maradva más formában hasznosulnak. Az elemző szerint ez a projekt mindenképpen „méltó a megszüntetésre ebben a formában”.
Az energiakrízis: a TISZA-kormány első nagy próbatétele
A beszélgetés központi témája a dunai vízállással, a Paksi Atomerőmű leállításával és az általános energiaválsággal kapcsolatos krízishelyzet volt. Lakner Zoltán szerint ez valóban a TISZA-kormány első komoly, kívülről jövő megpróbáltatása, és párhuzamot vont korábbi magyar kormányok válságkezelésével (1998-as orosz pénzpiaci válság, 1994-es mexikói válság hatása, 2008-as pénzügyi világválság).
A kríziskezelés három dimenziója
Lakner három szempontból elemezte a helyzetet:
1. Kormányzati menedzsmentképesség
A kormánynak – függetlenül attól, hogy milyen régóta van hatalmon – most kell megmutatnia, hogy képes-e a lehető legkisebb károkkal átvezetni az országot a válságon. Ez a dimenzió a gyakorlati ügyintézésre és a döntések hatékonyságára vonatkozik.
2. Társadalmi bizalom
A kormány jelenleg a teljes népesség körében nagyjából 60%-os támogatottsággal rendelkezik, ami óriási erőforrás egy ilyen helyzetben. Lakner szerint a bizalmi alapú politikák mindig hatékonyabbak, mint a szankcióalapúak, mert az emberek maguktól tartják be a szabályokat. A kérdés az, hogy sikerül-e ezt a bizalmat fenntartani, vagy széttartó kommunikációval elkoptatják-e.
„Sokkal jobbak azok a politikák, amelyek bizalmi alapon érvényesülnek, és nem szankcióalapon, mert a szankció alap aztán egy idő után mindenki ki akar bújni.” *
3. Politikai narratíva építése
A politikai verseny krízishelyzetben sem szűnik meg. A kormány jelenlegi narratívája kettős: egyrészt azt hangsúlyozza, hogy az elődök hibái (rejtett energiaszerződések, kiszolgáltatottság) miatt vált a mostani helyzet nehezebbé, másrészt azt ígéri, hogy a saját bizalmi tőkéjét felhasználva összefogást tud építeni. Ez Lakner szerint hatásos narratíva, mert a korábbi kormányok hibáztatása ráadásul igaz is, ami a politikai kommunikációban nem magától értetődő.
A klímaváltozás mint kerettörténet
Lakner egy érdekes megfigyelést tett: bár a hőséghelyzetek korábban is előfordultak, ezúttal – vasárnapi RTL-interjújában – már maga Magyar Péter is használta a „klímaváltozás” kifejezést, ami az elemző szerint egy új fejlemény. Korábban a hőkupolák idején nem volt ilyen kerettörténet, most viszont a miniszterelnök is arról beszél, hogy az extrém helyzetek egyre sűrűbben követik egymást.
Ez Lakner szerint azért fontos, mert a jelenlegi rendkívüli intézkedések (például a díszkivilágítás korlátozása vagy a légkondicionálás használatának szabályozása) akár tartósan is fennmaradhatnának. Az elemző hangsúlyozta, hogy nem a legszegényebbekre kell terhelni a klímaváltozással összefüggő problémákat, de érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy olyan magatartásváltozások induljanak el, amelyek hosszabb távon is fenntarthatók.
Lakner szerint az is lényeges, hogy a klímaváltozás költségei már most velünk élnek, tehát a zöldátállás költségeit nem a nullához kell hasonlítani, hanem a jelenleg keletkező károkhoz. A mostani krízis emlékének abban is fontos szerepe lehet, hogy rögzüljön: ezek a helyzetek egyre kevésbé lesznek kivételesek.
„Sajnos ez egyre kevésbé lesz kivételes. […] A mostani napi politikai menedzselés bizalom narratíva építésen túlmenően egy nem is annyira hosszútávú cél az is volna, hogy legyen egy stratégiai dimenziója is a hőséghelyzetnek.” *
Forst-Hoffer Ágnes találkozója az ellenzékkel
A beszélgetés során szóba került Forst-Hoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök kezdeményezése, aki az energiakrízis kapcsán tájékoztató jellegű találkozóra hívta össze Magyar Pétert és az ellenzéki frakcióvezetőket. Vida Kamila felvetette, hogy sokakban felmerült a gyanú: ez a találkozó valójában a TISZA által koreografált esemény lehet.
Lakner szerint bár ez a gyanú benne is felmerült, azt is lehetségesnek tartja, hogy Forst-Hoffer Ágnes egyszerűen a saját szerepfelfogása alapján cselekszik. Az elemző szerint a politikai pozícióknak van egy önálló súlya: hiába erős a belső kohézió egy párton belül, nem lehet valakit 100%-ig távirányítani, és a személyes karakterjegyek előbb-utóbb kiütköznek.
A találkozó mindenesetre erősíti a kormányzati narratívát, amely a társadalmi összefogásra helyezi a hangsúlyt. Lakner szerint a politikai győzelmek gyakran nem abból születnek, hogy legyőzzük az ellenfelet, hanem abból, hogy a másik fél „a kéznyújtásunk elől nem tud elugrani” – a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője nem teheti meg, hogy ne menjen el egy ilyen egyeztetésre.
Az elemző megjegyezte: a Fidesz korábban – például árvízhelyzetekben – maga is használta az „összefogás” kifejezést, a COVID alatt viszont Orbán Viktor taktikája az volt, hogy inkább egyedül vitte a válságkezelést, és aki kritizálta a kormány oltási stratégiájának hiányát, azt „halálpártinak” bélyegezték.
Az ellenzék (Fidesz) nehéz helyzete
Lakner rámutatott, hogy a Fidesz számára rendkívül nehéz a jelenlegi helyzetben politikai fogást találni a kormányon. Egyrészt 16 év kormányzás után nehéz úgy kritizálni egy három hónapja hivatalban lévő kormányt, hogy a kritika tárgyát képező problémák kezeléséhez szükséges eszközök éppen a Fidesz-kormányok alatt tűntek el. Másrészt, ha a kormány összefogásra hív, az ellenzék nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel.
Lakner két konkrét példát is említett a Fidesz kommunikációs nehézségeire:
-
Vizuális kommunikáció hiánya: Míg Magyar Pétert azért támadták a fideszesek, mert elment a Hungaroringre, addig nemigen látni fideszes politikusokat, akik vizet osztanának a rászorulóknak, vagy más, szolidaritást kifejező vizuális gesztusokat tennének. Lakner szerint ez arra utal, hogy a fideszes tábor „kollektív tudatzárlatban” van azzal kapcsolatban, hogyan kellene képi szinten reagálni egy ilyen szituációra.
-
Vitályos Eszter esete: A Szentendre korábbi fideszes képviselője a Facebook-oldalán a takarékosság fontosságáról beszélt – de mindezt az Országház folyosóján tette, nem pedig Szentendrén, a választópolgárai körében. Lakner szerint ez jól mutatja a Fidesz politikusainak bizonytalanságát a válságkommunikáció terén.
„Ha miért nem Szentendrén van? És csinál valami olyan jelképes dolgot, ami mutatja, hogy ő az ő választópolgáraival van, hanem az Országház folyosóján azt mondja, hogy takarékoskodjunk.” *
Rétvári Bence kritikája és a miniszterelnök reszponzivitása
Lakner elmondta, hogy Rétvári Bence (KDNP) volt az egyik legtárgyszerűbb ellenzéki kritikus, amikor szóvá tette: ha ilyen energiahiányos helyzet van, miért használja a kormány az olaj- és gázalapú erőműveket? Magyar Péter a vasárnapi RTL-interjúban – bár nem mondta ki Rétvári nevét – gyakorlatilag válaszolt erre a felvetésre, elmondva, hogy például a Mátrai Erőmű és a Litéri Erőmű készenlétben áll. Ez ismét a reszponzivitás példája: a miniszterelnök név nélkül is reagál egy ellenzéki felvetésre, ami szerinte megalapozott.
Hosszú távú kihívások: klímaválság, demográfia, mesterséges intelligencia
Vida Kamila arra kérdezett rá, hogy a választási kampány lecsengése után várható-e, hogy olyan, korábban háttérbe szorult témák, mint a klímaváltozás, a demográfia vagy a mesterséges intelligencia visszatérnek a közbeszédbe, és ha igen, milyen mozgástere van egy nemzeti kormánynak ezekben a globális kérdésekben.
Klímavédelem: lokális cselekvési lehetőségek
Lakner szerint bár a klímaváltozást Magyarország önmagában nem tudja megállítani, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mit tennie. Több konkrét területet említett:
- Épületszigetelési program: A rendelkezésre álló uniós forrásokat végre normális épületszigetelésre kellene költeni.
- Rezsicsökkentés reformja: Olyan rendszert kellene kialakítani, amelyben vannak klímavédelmi elvárások és szociális elemek is.
- Iparpolitika átgondolása: A kínai akkumulátorgyárak már itt vannak, de ezek vízigényesek és hosszú távon is azok maradnak – el kell dönteni, hogy ez a fejlődési irány fenntartható-e.
- Tartós magatartásváltozások: A jelenlegi vészintézkedések (légkondicionálás korlátozása, díszkivilágítás visszafogása) akár tartósan is fennmaradhatnának, és ebben társadalmi párbeszédre, nem pedig felülről lefelé történő edukációra lenne szükség.
Az elemző hangsúlyozta: a 2010–2020-as évek fordulóján közölt klímaforgatókönyveknek nagyjából a legrosszabb verziói valósulnak meg jelenleg. Minden évben el lehet halasztani a döntéseket arra hivatkozva, hogy bonyolult a kérdés, de valamikor érdemes lenne hozzányúlni – és szerinte most egy elég jó pillanat lenne.
„Ha mindezt nem visszük végbe, akkor viszont azok a körülmények, amelyeket most tapasztalunk, azok nemhogy extrém módon lesznek jelen, hanem ennél sokkal rosszabb klímaforgatókönyvek vannak. És ez nem ijesztgetés meg nem valamiféle elvont gondolkodás.” *
Demográfia és nyugdíjrendszer: az OECD-javaslatok tanulságai
A beszélgetés kitér az OECD nemrégiben napvilágot látott nyugdíjjavaslataira is, amelyek körül heves politikai vita alakult ki. Lakner szerint ez az ügy jó példája annak, hogyan nem kellene kezelni a közpolitikai javaslatokat. A javaslatok között szerepelt a korhatáremelés, de csak 2045-től, illetve a 13–14. havi nyugdíj plafonírozása (hogy átlag feletti nyugdíj esetén is csak az átlagos összeg járjon).
Az elemző rámutatott egy alapvető ellentmondásra: a nyugdíjrendszer járulékfizetésre épül, a 13. és 14. havi nyugdíjra viszont senki nem fizet járulékot. Bármennyire is lehet politikai hisztériát kelteni a nemzetközi szervezetek javaslatai körül, a nyugdíjrendszernek van egy belső fenntarthatósági logikája.
Lakner egy tágabb összefüggésre is felhívta a figyelmet: ha egy társadalom jó minőségű közszolgáltatásokat akar (oktatás, egészségügy), akkor ahhoz állami bevételekre van szükség, ami adókat jelent. Ha viszont nincs bizalom a kormányzat iránt, és mindenki maga akarja intézni az életét, akkor a közszolgáltatások minőségét sem lehet számon kérni.
Adórendszer és társadalmi egyenlőtlenségek
Lakner élesen bírálta a jelenlegi adórendszert, amelyet rendkívül igazságtalannak nevezett: a legkevesebbet keresők számára szinte minden európai országban van valamilyen nullakulcsos sáv, Magyarországon viszont nincs. Eközben a legmagasabb jövedelmeket is csak 15%-os adó terheli, ami nemzetközi összehasonlításban kirívóan alacsony.
Az elemző egy gondolatkísérletet is felvetett: érdemes lenne megnézni, hogy mennyi iskolapszichológusra, iskolai szociális munkásra, pedagógiai asszisztensre lehetne forrást teremteni abból a pénzből, amit a nagycsaládosok élethosszig tartó adómentessége visz el. Ez az átváltási játék rávilágítana arra, hogy a jelenlegi rendszer mennyire alkalmas a deprivációs ciklusok megszakítására és a kiszorított társadalmi csoportok bevonására.
„Vagy akarunk költeni jó minőségű közszolgáltatásokra ebben az országban, és akkor ahhoz szükség van állami bevételekre, és van olyan politikai bizalom a mindenkori kormányzat iránt, hogy azt mondjuk, hogy én tudom, hogy a te vizeted, adóm, tényleg arra fogod fölhasználni – vagy nincsen bizalom, akkor megette a fene az egészet.” *
Mesterséges intelligencia és digitális szakadék
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Lakner megjegyezte: itt is ugyanaz a probléma merül fel, mint a klímaváltozásnál – hogyan tud egy nemzeti kormány szabályozni egy globális folyamatot? Szerinte a kormányoknak együttműködéssel kellene közös szabályozást kialakítaniuk, mert ők felelősek a saját társadalmukra gyakorolt hatások előrejelzéséért és kezeléséért. Ha a digitális szakadék növekszik, akkor az oktatási rendszerrel és a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésével kell tenni ellene.
Egy konkrét anomáliára is felhívta a figyelmet: az a platform (Facebook), amelyen a kormány elsősorban kommunikál – és amelyen az előző kormányok is kommunikáltak –, nem a magyar állam tulajdona. Ezzel kapcsolatban ironikusan utalt a korábbi Orbán-kormány trösztellenes javaslatára a Google feldarabolásával kapcsolatban, ami szerint nem a magyar igazságügyi minisztérium feladata lett volna.
„Ez egy nagyon komoly ellentmondás valóban, hogy egy globális cég, egy többé-kevésbé átláthatatlan algoritmussal szolgáltatja mondjuk a belpolitikai vitáknak a fő fórumát.” *
A magas támogatottság mint cselekvési lehetőség
Lakner többször visszatért arra a gondolatra, hogy a kormány jelenlegi, 60% körüli támogatottsága történelmi lehetőséget teremt olyan strukturális reformokra, amelyekhez máskor nem lenne meg a politikai tőke. Ha a kormány nem most nyúl hozzá az adórendszerhez, amikor ekkora támogatottsága van, akkor később még nehezebb lesz. A krízishelyzet sikeres menedzselése pedig további felhatalmazást adhat arra, hogy a kormány nehéz kérdéseket tegyen fel az állampolgároknak, és közös társadalmi tanulási folyamatot indítson el.
„Szerintem a mostani napi politikai menedzselés bizalom narratíva építésen túlmenően egy nem is annyira hosszútávú cél az is volna, hogy legyen egy stratégiai dimenziója is a hőséghelyzetnek.” *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„16 aláírva ajánlott köztársasági elnökjelöltelt, vagy így volt megkoreografálva a köztársasági elnökjelölés” — Az ASR-szöveg értelmetlen szókapcsolatokat tartalmaz, a beszélő feltehetően a korábbi köztársasági elnökjelölési folyamatról beszélt, de a pontos közjogi aktus nem rekonstruálható.
-
„most augusztus 3-a, hétfő van, és a miniszterelnöktől a gazdasági miniszteren keresztül mindenki mondja, hogy a legnehezebb öt nap áll előttünk” — A mondat vége elmosódik, pontosan nem rekonstruálható, a kontextusból az energiaválság legsúlyosabb időszakára utal.
Teljes átirat megjelenítése
[00:04:26]Sziasztok, én Vida Kamila vagy.
[00:04:26]vagyok.
[00:04:28]Ma pedig ismét Laknár Zoltánnal fogjuk átbeszélni az elmúlt időszak legfontosabb politikai történéseit.
[00:04:35]Szia!
[00:04:35]Jó reggelt!
[00:04:35]Jó reggelt!
[00:04:35]Kam!
[00:04:37]Kezdjük azzal, hogy milyen Reddit háború alakult ki a kék plakátok körül.
[00:04:41]Ugye megkritizálták ezen a fórumon Magyar Pétert és a kormányt, hogy ez a kommunikáció egy kicsit hasonlít a a Fidesz kommunikációjára.
[00:04:51]Ugye azzal kapcsolatban jelentek meg hirdetések, hogy a kormány bevezeti ezt az iskolakezdési támogatást már most szeptembertől.
[00:05:01]És nekem erről az a jelenség jutott eszembe, hogy a volt miniszterelnök kapcsán, Orbán Viktor kapcsán sokszor felmerült az, hogy ő abban különbözik a korábbi szocialista liberális kormányoknak a logikájától, és abban hoz egy ilyen új hát igazából menedzselését az értelmiségnek, hogy ő nem hallgat rájuk.
[00:05:29]Persze vannak pozíciók, amikben ott vannak az értelmiségiek, de az, hogy ő hogyan kormányoz, abban nem hallgat azokra, akik nem vállalnak politikai felelősséget.
[00:05:37]Nincs ilyen fülbesugdosás, nincs az, hogy a miniszterelnöknek üzennek bizonyos lapokban.
[00:05:41]És úgy tűnt sokáig Magyar Péter kapcsán is, hogy ezt a mintát követi, hogy ezt eltanulja Orbán Viktortól, és alapvetően nem enged ilyen típusú értelmiségi nyomásoknak, vagy olyan nyomásoknak, amik ilyen bizonyos fórumokon előfordulnak.
[00:05:55]Most mintha mégis az történne, hogy Magyar Péter interaktál az ilyen típusú fórumokon, és nem lehet, hogy egyszerűen csak az történt, hogy azok a hagyományos fórumok már nem annyira erősek, nem ahhoz az elithez tartoznak, ami most kormányoz, és egyszerűen csak áthelyeződött, és mégis csak enged Magyar Péter a szirén hangoknak.
[00:06:18]Hát kezdjük talán onnan, hogy egy héttel ezelőtt még ezek voltak a magyar politika nagy problémái, majd fogunk beszélni egy csomó csomó minden máshol.
[00:06:25]rátérünk az energiakrízisre is.
[00:06:27]Persze.
[00:06:27]De ez valóban egy egy pár napig oda vonzott a a közfigyelmet.
[00:06:31]Nézd, hát nyilván minden politikusnak van referenciacsoportja, amelyiknek a véleményére odafigyel.
[00:06:39]és a Magyar Péter féle referenciacsoportról azért most már több mint két éve tudjuk, hogy az tényleg nem egy ilyen hagyományos, döntően fővárosi értelmiségi kör, amelyik nyílt leveleket fogalmaz meg, és amelyik jól irányzott nem tudom, újságcikkekben valóban úgy üzen a politikusoknak, hogy hát a közönség elé tárja, de tulajdonképpen azt akarja, hogy ezt egy pár döntéshozó meghallja.
[00:07:07]Hozzáteszem, amikor 16 aláírva ajánlott köztársasági elnökjelöltelt, vagy így volt megkoreografálva a köztársasági elnökjelölés, valójában ez volt inkább egy ilyen kivételes mozzanat, hiszen pont ez az, amit nem szoktak csinálni Magyar Péter környezetében és a Tiszapártban, merthogy a az alapvető működési mód az sokkal inkább az, hogy a a népgyűlés, a közvetlen találkozása az állampolgárokkal sem, mint vagy akár velük szemben a a ezek az értelmiségi hagyományos értelmiségi vélemény formáló csoportok.
[00:07:43]Most arról nem beszélve, hogy Magyar Péter influencerként, kommentelő influencerként egyébként nagyon direkt módon vissza is szól ezeknek a ezeknek az értelmiségi csoportoknak.
[00:07:54]Ez korábban inkább úgy zajlott, hogy vagy beépítette, vagy nem egy megszólított politikus, baloldali liberális politikus a maga mondandójába egy interjúban mondott egy félmondatot ezzel kapcsolatosan, vagy nem történt semmi éppenséggel.
[00:08:08]Magyar Péter odamegy és visszakommentel, hogyha valaki valamilyen bíráló vagy javaslattevő szerepben képzeli magát.
[00:08:15]És hát én azt hiszem, hogy az ő, hogy mondjam, politikusi megközelítése az az, hogy neki az kell, hogy legyen.
[00:08:26]Ez a bizonyos hivatkozási csoportja, referenciacsoportja, ahol azt feltételezi, hogy sok sok szavazó, illetve mások magatartását irányítani képes vélemény tud megjelenni.
[00:08:40]És hát nyilván azért itt van egy nemzediki váltás is, tehát hogy kevésbé a a most nem nem is akarok ilyen hagyományos sajtófumokat mondani.
[00:08:49]Te mondhatsz, ha szeretnél, ahol nem tudom egy jól jól elhelyezett újságc egy hetilapban, hanem hát ő ő a a Redditen, a Facebookon elsősorban kommunikál közvetlen módon is azokkal, akikről úgy gondolja, hogy kommunikálnia kell.
[00:09:06]És egyáltalán egyébként a Magyar Péterféle politizálásnak, tehát az, hogy van responzivitás, hogy hogy valamiféle diszkurzív köröket hoz létre a politika csinálásban, amiben ugye nyilván ő rendelkezik egy vezetői tekintéljel, hiszen mögötte vannak a szavazatok, de közben bizonyos ügyekben, és amúgy ezt tök érdekes lenne majd kutatni, hogy pontosan mik azok az ügyek és mik azok a rezgések, amelyek kapcsán ő úgy dönt, hogy korrigál, mert nem korrigál mindenben, de bizonyos ügyekre érzékeny, és azokban akár személyvaslatokat, akár nem tudom, jogszabályi helyeket, alaptörvénymódosítási passzusokat megváltoztatnak.
[00:09:47]Tehát ez valójában meg kifejezetten része ez a fajta responzivitás a politikájának.
[00:09:53]De akkor szerinted jó döntés igazából, hogy ez a referenciaaközeg most tulajdonképpen részben a Redit, szóval jól lövi be?
[00:10:04]Hát azt tudjuk, hogy a régi referenciaaközegek, hogy mondjam, nem váltak be.
[00:10:10]Talán talán én nem kellene, hogy olyasmit mondjak, nem is akarnék ilyesmit mondani, hogy bárkit alannyi jogon be kellene emelni a politikai döntéshozatalba akárcsak, mint egy ilyen külső kéretlen tanácsadót.
[00:10:22]És azt sem szeretném mondani, hogy bárkit nem tudom mi az alanyai jog ellentétel.
[00:10:28]szóval, hogy bárkit magától értetődően diszkriminálni vagy figyelmen kívül kellene hagyni, de hát azt hiszem, hogy legalábbis van egy vonzalom az ilyen markáns vélemény közegek felé, hogy mondjuk pont ez egy ilyen Redit Fórum az mennyire képez le egy széles társadalmi véleményt, ezt nem tudom, őszintén szólva, hogy emögött van-e konkrét konkrét mérés, de mindesetre ez olyasmi, ami ami úgy tűnik, hogy könnyebben eljut a például a miniszterelnök fülébe.
[00:10:55]Hát ugye a politika szempontjából nem is biztos, hogy az a fontos, hogy mennyire képezi le reprezentatívan, hiszen az értelmiség korábbi szerepe is inkább egyfajta formáló szerep volt.
[00:11:08]Tehát azért volt érdemes adott esetben hallgatni, vagy beépíteni, vagy azért gondolták érdemesnek a politikusok beépíteni az értelmiségi kéréseket, javaslatokat, tanácsokat, mert azt feltételezték, hogy ők olyan hangadók, akik ha nem is jelenítik meg, de formálni képesek a társadalmi véleményt.
[00:11:29]Hát itt is hangadókról van szó, csak ezek már nem olyan hangadók, akikről beszélünk, akik nem tudom hány tudományos fokozattal felszerelkezve és könyvtárnai könyvvel a hátuk mögött hangodói a nem tudom a a véleményformálásnak vagy a magyar társadalomnak, hanem hanem egészen másfajta csatornákon más módon elbeszélve.
[00:11:52]Igen, már más mód más módon elbeszélve, de a de a a fórum, a felület szabályaihoz jól alkalmazkodva azokat formálva tudnak markáns véleményeket kifejteni, és hogy ennek van egy toval gyűrűző hatása, és erre egy politikus reflektál.
[00:12:08]Ha az a kérdésed ott, hogy ez jól van-e belőve, jobban-e, mint korábban a, nem tudom, a néhány ilyen nagy értelmiségi bölénynek a a figyelembe vétele, hát nem nem vagyok teljesen biztos abban, hogy hogy ez magától értetődően jó irány.
[00:12:22]És egy dolgot még hadd mondjok magukról a plakátokról, az iskolakezdési támogatásról, bocsánat.
[00:12:27]Egyrészt én nagyon csalódott vagyok, mert volt egy annyiból, hogy volt egy ilyen, mint utóbb kiderült, vicces posztja a miniszterelnöknek, hogy a zöld az új kiég.
[00:12:36]Tényleg azt hittem, hogy most zöldre váltanak.
[00:12:39]Szóval érdekes lett volna, vagy nem tudom, lett volna valami reflexió.
[00:12:41]Nekem tetszett a zöld, de hogy leginkább azt akarom mondani, hogy amúgy mondjuk közpolitika csinálás szempontjából egy tök érdekes kérdés, hogy az iskola kezdési támogatás bevezetését amúgy minek kiírni a kék plakátra, mert egyrészt az iskolakezdési támogatás ugye meglévő jogosultsághoz kapcsolódik, tehát attól nem lesz se több, se kevesebb ember direkt módon, aki részesül ebből, hogy kiírtam egy plakátra.
[00:13:08]Ellenben ugye van egy olyasfjta rávezető intézmény, ami a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amit viszont igényelni kell.
[00:13:17]Viszont és ugye itt fölvetődik az a probléma, hogy mindig a segélytípusú ellátásoknál azon szokott rugózni, azon lovagolnak a legtöbben, hogy fú, hát olyanok is igénybe fogják venni, akik erre nem szorulnak rá.
[00:13:31]valójában a a berászorultsági elvű ellátásokkal kapcsolatos kutatások sokkal inkább azt igazolják, hogy kimaradni szoktak olyanok, akik egyébként ténylegesen megfelelnek a feltételeknek.
[00:13:43]Egyszerűen azért, mert nem tudják átverekedni magukat az adminisztratív akadályokon, vagy nem is értesülnek arról, hogy létezik egy nekik címzett támogatás.
[00:13:50]Igen.
[00:13:52]Tehát ahhoz, hogy kapjál iskola kezdési támogatást, annak ugye az egyik bevezető csatornája ez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény.
[00:14:00]És ha valaki ebbe nem kerül be, akkor nem fogja kapni az iskola kezdési támogatást sem.
[00:14:05]Tehát szerintem sokkal fontosabb lenne a nem tudom a Podmanic utcán való reklámozás helyett azokhoz a társal csoportokhoz, családokhoz, emberekhez elvinni a bevezető lépésnek a hírét, akik akik rászorulnának erre a rendszeres gyerekvédelmi kedvezményre, de nem tudják, hogy létezik, vagy nem tudják, hogy hogy kell ilyesmit igényelni, és ezt nem a plakátokról fogják megtudni.
[00:14:34]Mielőtt rátérünk a főtémára és az energiakrízisra, még egy kicsit beszéljünk az MCC-ről és az alapítvány megszűnéséről.
[00:14:40]Ma lesz is egy adásunk az MCC-vel kapcsolatban később, de azért téged is szeretnélek megkérni arra, hogy beszélj egy kicsit arról, hogy miért volt ez tulajdonképpen egy kiemelt kormányzati cél az MCC terjeszkedése.
[00:14:52]Mi ez az egész?
[00:14:55]És mit sejtesz?
[00:14:55]Mi lesz ennek a vége tulajdonképpen ennek a történetnek?
[00:15:01]Egyrészt az MCC helyzet elég különleges, és ez majd a a hogy mondjam, az elvezetésben jelent majd különféle speciális jogi megoldásokat.
[00:15:10]Szóval, hogy ez az egy ez egy olyan alapítvány, ami korábban is létezett, de úgymond kekvásították.
[00:15:16]Tehát ugye pont itt merült az fel, hogy a az eredeti alapítói vagyont nem érheti kár, de valójában ugye a szóval összesen vethető az eredeti alapítói vagyon azzal a vagyontömeggel, amit 2020 óta beletoltak az MCC-be.
[00:15:33]És hát tulajdonképpen a maga a az egész NER struktúra volt az, amelyik egy ilyen zászlós hajóként egy egy ilyen őrségváltás kulturális korszakváltás zászlós hajójaként kezelte az MCC-t.
[00:15:47]Tehát az, hogy oktatás és könyvkiadás, azért ez nagyon sok mindent elmond arról, hogy miket gondoltak arról, hogy hogyan kellene-e hozzáfogni a közgondolkodás átkódolásához.
[00:16:00]Most ahogy így készültem a műsorra, találtam olyan cikket, a Kellerán Táákos írta még a Szabad-Európa oldalára néhány évvel ezelőtt, ami a címében is egy egy olyan véleményt emelt ki, amely arról szólt, hogy akár 2060-ig is a Fidesz hatalmon maradhat, mert hogy elkezdte kiképezni azokat az embereket, akikkel folyamatosan feltöltené azokat a hatalmi pozíciókat, amelyek amelyek működt nek egy politikai struktúrát.
[00:16:32]Most nyilván tudjuk, hogy ez nem vált be, hála Istennek, és nem az MCC volt az egyetlen intézmény erre, de hát mindenesetre valami ilyesmi cél fogalmazódott meg.
[00:16:41]Nyilván ugye ez azt is magában hordozzó, hogy ezek szerint nem tudsz egy, és ez is végül is jó hír, tehát nem tudsz ebben az értelemben át átprogramozni egy országot, és hogy mondjuk még egy én ininttézmény is azért egy társadalmi kontextusban létezik.
[00:16:55]De a törekvés mindenesetre ez volt, és hát elképesztő ugye vagyonjuttatás zajlott közvetlen politikai felügyelet alatt Orbán Balázsal.
[00:17:08]Tehát itt Richter meg múlrészvények meg tényleg hihetetlen ingatlan juttatások.
[00:17:16]Ráadásul történt mindez, hogy az oktatási része egy olyan egy olyan oktatási rendszerre hatást gyakorló módon, ami amúgy is nagyon egyenlőtlen, tehát amit ők tehetséggondozásnak neveznek, az az ugye egy olyan felsőoktatásban érvényesül, amely felsőoktatás már amúgy is egy nagyon egyenlőtlenségtermelő oktatási rendszernek a tetején van, és erre még politi politikai szándékkal közjavakból, közvagyonból injektálva rápakolt egy újabb struktúrát, ami még egyenlőtlenebbé tette ezt az egészet.
[00:17:58]Ö komoly elszívóhatás volt a nem tudom az adott ahol működik MCC kollégium az ottani szakkollégiumokkal egyetemek szakkollégiumaival szemben.
[00:18:10]Szóval, hogy valahogy a leg a legnegatívabb oktatásbeli folyamatokat sikerült még extrémebbé tenni ezen a módon úgy, hogy rengeteg pénzt költöttünk arra a saját adóinkból meg a közvagyonból, hogy ezeket az extrém hatásokat tovább negatív irányba erősítsék.
[00:18:29]Szóval ez olyasmi, aminek aminek szerintem tényleg nagyon fontos volt ebben a formában véget vetni.
[00:18:36]És ami engem igazából érdekel ebből a szempontból, az az, hogy egyrészt itt vannak ugye stratégiai döntések, mi fog történni a részvényekkel, meg mi fog történni az ingatlanokkal, mármint hogyan száll ez vissza a közre, hogy most akkor az állam fogja ezt kezelni, vagy bele vagyonként tekintenek rá, vagy vagy egy olyasfajta erőforrásként, ami ha már a felsőoktatásba került, akkor valami módon maradjon ott a felsőoktatásban, más módon felhasználva, vagy ugyanezeket az erőforrásokat a meglévő mondjuk állami egyetemi rendszerben, vagy a szakkollégiumok támogatására kell költeni vagy fordítani.
[00:19:16]Szóval, hogy itt többféle stratégiai irány van, de mindenesetre ez a ez a rossz folyamatokat, felerősítő a közpénzeket kifejezetten a az extrémitásoknak a a föld duzzasztására használó zászlós hajóprojekt.
[00:19:34]Ez azt gondolom méltó a megszüntetésre ebben a formában.
[00:19:40]De akkor térjünk is rá szerintem arra, ami most mindenkit érdekel.
[00:19:42]Az energiakrízis, a dunavízállás, paks leállítása.
[00:19:47]Ezek a témák, amik most nagyon foglalkoztatják a nyilvánosságot.
[00:19:53]Szerinted mire mutat rá ez az egész ügy?
[00:19:56]És te is úgy gondolod el, hogy már elhangzott az elmúlt napokban elemzők részéről, hogy tényleg ez a Tisza első komoly megpróbáltatása azóta, hogy kormányra kerültek?
[00:20:08]Hát biztos, hogy igaz ez.
[00:20:08]Tehát ez az első krízis, ami ami kívülről jövő krízis.
[00:20:12]Ugye nem tudom 98-ban az Orbán kormány szembesült a az orosz pénzpiaci válsággal, vagy négy évvel korábban a a bokros csomagnak az előzménye a sok előzménye van, de az egyik előzménye a mexikói pénzügyi válság és hogy a nagyon törékeny magyar gazdasági helyzet egy ilyen potenciális célponttá tette ezt, vagy mondok akkor egy harmadik pénzügyi válságot, ugye ez a 2008-as, amikor a ugye a Gyurcsány kormány újalakításánál Azt gondolták, hogy jó, hát akkor most már lehozzák ezt a ciklust itt el, nem tudom, szociális intézketésekkel itt ellünk, aztán valami majd történik, és akkor ugye jött még a pénzügyi válság is, ami ugye nem véletlenül ugye pont a korábbi hazai politikák miatt hatott ennyire negatívan a az országra.
[00:20:58]Tehát ez is egyfajta krízis, ami most van.
[00:21:03]És egy ilyen krízis szerintem sok mindenről szól.
[00:21:10]szól például a a kormányzati menedzsmentképességről.
[00:21:15]Tehát most akármennyire új is vagy a posztodon, most te vagy kormányon, neked kell megoldani.
[00:21:21]Neked kell azt megoldani, hogy legalábbis a legkisebb károkkal menjen ezen végig az ország.
[00:21:25]Ez tehát az egyik eleme vagy egyik dimenziója ennek a kérdéskörnek ez a kormányzati képesség, a a menedzsment képesség, hogyan fognak fogyni az ügyek.
[00:21:35]A másik a társadalmi bizalomnak a a kérdése, hogy ugye van egy ilyen 60% teljes népességben 60% körüli támogatottsággal rendelkező kormány.
[00:21:46]Ez egy óriási erőforrás.
[00:21:48]Ez egy ilyen szituációban egy cselekvési tér.
[00:21:51]Tehát sokkal több mindenre tudod úgymond megkérni az embereket szankció meg tiltás fölhasználása nélkül, akár még az gazdasági szereplőket is, hiszen nem azt látják maguk előtt, hogy van egy, nem tudom, öt párti, egyfős többséggel rendelkező kormány, amíg holnap összezuhan, hanem hogy hát látják, hogy itt van egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező nagytársadalmi támadsággal bíró kormány.
[00:22:15]Nem biztos, hogy érdemes vele konfrontálódni, inkább más módokon, ha próbálnak érdeket érményesíteni, ezt más képpen kell megtenni.
[00:22:26]Eleve általában a nem tudom, a közpolitikai irodalom is azt tartja, hogy sokkal jobbak azok a politikák, amelyek bizalmi alapon érvényesülnek, és nem szankcióalapon, mert a szankció alap aztán egy idő után mindenki ki akar bújni.
[00:22:38]A jobb az azt jelenti, hogy hatékonyabb.
[00:22:40]Hát hatékonyan, mert magadtól tartod be, vagy azt gondolod, hogy magadtól tartod be, és hogy egy ilyen helyzetben fönn tudod-e tartani ezt a bizalmat, és használni tudod ezt a bizalmat, vagy pedig elkoptatod mondjuk széttartó kommunikációval.
[00:22:54]Ö az szerintem szintén egy ilyen fordítópontja annak, hogy hogy egy kormány mennyire mennyire működik ebben a politikai térben, egy krízis helyzetben.
[00:23:03]És a harmadik meg az, hogy ugye itt a politikai verseny nem szűnik meg egy ilyen helyzetben sem.
[00:23:10]Erről most nyilván politikusok nem fognak soha ilyet mondani, de hogy de hogy politika jellemzőként meg muszáj erről beszélnünk.
[00:23:18]Tehát a politikai tér az nem szűnik meg, és a politikai narratíva építés az egy az egy fontos harmadik dimenziója egy ilyen krízis kezelésnek.
[00:23:27]Ugye itt az a politikai narratíva, hogy az elődök nagyon sok hibát követtek el, ami miatt egy a klímaváltozással összefüggő, egy konkrét időjárási helyzettel összefüggő nehéz helyzetek még nehezebbé válnak.
[00:23:42]zárójel.
[00:23:42]Ez ráadásul igaz is.
[00:23:42]Ez a politikai narratíva építésben nem magától értetődő, hogy ami igaz az erősebbre hat, de speciál igaz, miközben ugye a kormány azt mondja, hogy én pont a bizalmi tőkém révén meg tudom kérni az embereket, a cégeket, hogy működjünk együtt.
[00:23:59]Tehát a korábbiak hibáztak, mi viszont menedzselünk és összefogást építünk.
[00:24:06]Ez egy eléggé hatásos politikai narratíva.
[00:24:09]Egyelőre szerintem ezekben jól teljesít a kormány, tehát menedzsel, használja ezt a politikai bizalmat, és van egy olyan erős politikai narratíva, amin próbál az ellenzék hát a Fidesz els valahogyan fogást találni.
[00:24:25]Nyilván ennek akkor lehetnek negatív következményei, hogyha azt látjuk, vagy azt látják az emberek, hogy összefogott az ország, és mondjuk mégiscsak bekövetkezik valami olyan negatív hatás, ami tehát, hogy nem nem sikerült, vagy nem volt igazából értelme.
[00:24:43]Ezt érezhetik esetleg, hogyha ha tényleg valami beüt, illetve, hogy meddig tart a türelem.
[00:24:50]ugye ezt most éppen mi hétfőn beszélgetünk és nemom a miniszterelnöktől a gazdasági miniszteren keresztül mindenki mondja hogy a legnehezebb öt nap áll előttünk most nem is akarok itt régi sebeket feltépni de hát különböző vásárlókkal kapcsolatosan tehát a coviddal kapcsolatban vagy az ukrajnával a háború utáni szolidaritás érzésével kapcsolatban egyaránt fölmerült az bele tud fáradni a szolidaritásb meg az összefogásba is egy társadalom lehet hogy öt nap azért még lehoz ható Magyarországon.
[00:25:20]Bocsánat, nem akarom ezt el ironizálni semmiképpen sem, de talán ez még egy olyan táv, ami alatt ez fenntartható.
[00:25:29]És hogyha valóban ennek az a végeredménye, ugye nem tudom, árvízi helyzetekben lehetett azt megfigyelni, hogy emberek pénzt küldtek, adományokat tettek, elmentek önkénteskedni, talán ahhoz lehet ezt a azzal ellentétes helyzetet a leginkább hasonlítani, és hogyha van egy kézzelf fogható eredménye mindennek, hogy közösen értük azt el, hogy ne legyen ebből nagyobb baj, amihez ugye az is kell, megint csak a narratíva építés szempontjából, hogy sokan elhigyék, hogy ebből nagy baj lehet.
[00:26:01]Nem, ez nem egy összeesküvés elmélet, nem csak egy politikai játék.
[00:26:03]Tényleg elhiszem, hogy nagy baj lehet, ezért hajlandó vagyok megtenni bizonyos erőfeszítéseket, hogy a nagy bajokat elkerüljük.
[00:26:11]Akkor akkor ez egyrészt nyilván a kormány számára politikailag hasznosul.
[00:26:15]Másfelől ugye a társadalom is azt érzi, hogy része valamilyen megoldási folyamatnak.
[00:26:20]Kint is hadd tegyek ilyen közpolitikai lábezetet, hogy én például most ezt nem striguláztam korábban, de ha nem is először, de mondjuk másodszor hallottam, azt hiszem a a miniszterelnök Magyar Péter szájából a klímaváltozás kifejezést a vasárnapesti RTL interjúban, és én úgy emlékszem, hogy az előző hőkupolának nem volt egy ilyen klímaváltozási kerettörténete.
[00:26:48]Tehát arról volt szó, hogy nagyon meleg van, oda kell figyelnünk egymásra, extrém helyzetek vannak, takarékoskodjunk az energiával, meg igyunk sok vizet.
[00:26:57]Szóval, hogy hogy ez ezek persze nagyon fontos dolgok, de hogy azért ez nem csak úgy van, hanem hogy ezek az extrém helyzetek egyre sűrűbben egymást követik, és hogy ebből adódóan egy csomó olyan dolog ö rendkívüli intézkedésként bevezetünk, az lehet, hogy jó lenne, ha úgy maradna hogy mennyire hűtjük le a a helyiségeket, hány fokra ilyen extrém időjárási helyzetben, vagy tényleg nem lehetne, hogy a díszkivilágítás csak alkalmanként olgésünket.
[00:27:29]Szóval, hogy lehet, hogy egy pár olyan dolog van, amivel együtt kellene élnünk.
[00:27:33]Ráadásul, hogy hát itt nagyon nagyon összetett kérdésekről van szó, tehát nyilván nem lehet a állampolgárokra pláne a legszegényebbe kell ráterhelni ezeket a klímaváltozással összefüggő problémákat.
[00:27:46]Itt akár gazdasági struktúraváltásban is lehetne gondolkodni.
[00:27:50]És hát szerintem muszáj lesz ebben a ebben a ebben a logikában elhelyeznünk magunkat.
[00:27:55]Ez egy hosszabb távú ügy, tehát nem gondolom, hogy ezt az következő öt napban kell kifejteni, de ennek az öt napnak, vagy nem tudom, egy hétnek, két hétnek, amikor tart ez a ez az extrém szituáció az emlékét, azért fontos lenne abban az értelemben magunkkal vinni, hogy sajnos ez egyre kevésbé lesz kivételes.
[00:28:14]És ráadásul ugye van egy olyas fajta probléma is, hogy ugye még mindig olyan viták zajlanak, hogy vajon mennyibe kerül a a nem tudom a zöldát állásnak a a lefolytatása, de hát valójában a klímaváltozás költségeivel együtt élünk ma is.
[00:28:32]Tehát nem nem a nullát kell összehasonlítani valamennyi költséggel, hanem a most keletkező károkat egy olyan átállással, ami menedzselhetővé, mármint társadalmi szinten menedzselhetővé tenni ezeket a helyzeteket.
[00:28:43]Szóval szerintem a a mostani napi politikai menedzselés bizalom narratíva építésen túlmenően egy nem is annyira hosszútávú cél az is volna, hogy hogy hát legyen egy ilyen stratégiai dimenziója is a a hőséghelyzetnek.
[00:29:01]Mindjárt még részletesebben bele fogunk menni ebbe a tágabb perspektívába, de előtte szeretnék kitérni arra, hogy ugye ma délelőtt talácskozik Forst Hoffer, Ágnes, Magyar Péter és az ellenzéki frakcióvezetők is.
[00:29:17]És ezt a találkozót Forst Hoffer Ágnes hívta össze most ideiglenes átmeneti köztársasági elnöki szerepkörében.
[00:29:27]Tájékoztatást kért az energiakrízis kapcsán, és és ide hívta el ezeket a szereplőket.
[00:29:38]Nyilván, hogyha megnézzük, hogy mi történt a múltban, és milyen köztársasági elnöki szerepfelfogások léteztek, akkor azt gondolhatnánk, hogy ez nem Forst Hofer Ágnes saját önálló kezdeményezése volt, vagy ötlete volt, hanem bennünk lát az a sejtés, hogy adott esetben ez a Tisza által koreografált mai találkozó lehet, de nem biztos, hogy benne kell ragadni.
[00:30:06]ebben a logikában és és lehet tulajdonképpen, hogy Forst Hofer Ágnes önmaga úgy gondolta, hogy ebben a helyzetben fontos lenne a magyar társadalom számára, hogyha azt mutatná a politikai elit, hogy egy ilyen veszélyhelyzetben van valamiféle összefogás.
[00:30:23]Te mit gondolsz, melyik irányba hajlasz?
[00:30:26]Hát nem állítom, hogy nekem nem jutott eszembe az, hogy ez egy koreografált viselkedés.
[00:30:34]Másfől még azt is gondolom erről, hogy hogy talán ez annak is a példája, hogy bármennyire erős belső kohézióval bír egy egy politikai oldal, egy párt, a közjogi pozícióknak, egyáltalán a politikai pozícióknak van egy önsúlya.
[00:30:59]Szóval, hogy valószínűleg nem tudsz 100%-ban, vagy nagyon kevés ember van, akit 100%-ban távirányítani lehet, tehát hogy mégis csak valamiféle személyes karakterjegyek kiütköznek, hogy föl kell tölteni tartalommal, ha én beülök egy székbe, azt föl kell tölteni tartalommal, hogy én mit képviselek ebben.
[00:31:22]É mondjuk a házelnők esetében, a házelnöki működésében és abban a néhány apró jelben lehetett látni mondjuk stílusbeli eltéréseket.
[00:31:29]És talán egyszer beszéltünk is arról, hogy amikor volt az a hát tényleg hatalmas vital, hogy akkor most ő megvonja a szót a minabály pontosan képesztő fontosságú kérdések.
[00:31:41]Ö ugye ott talán ott is szó volt arról, hogy akkor azért lehetett tudni, hogyha Sullyok Tamásnak a menesztése így úgy megtörténik, akkor Fostafer Ágnás lesz majd a a ideglenes köztársasági elnök, államfű jók gyakoroló házelnök, és hogy talán az is fajta egyfajta ilyen rákészülés volt, hogy ő nem egy ilyen nem tudom kemény pártvonalat, hanem egy kicsit megengedő, szélesebb kört megszólítani képes hangütés képvisel meg hát könnyen lehet, hogy ilyen mindenesetre a azért azt nem nem vitatnám el tőle ezt a lehetőséget.
[00:32:20]Mindenesetre, mindenesetre az, hogy az, hogy van, vagy néhány óra múlva sor kerül erre a beszélgetésre, ez ez persze megerősíti ezt a kormányzati narratívát, hogy hogy ők egy ilyen egy ilyen társadalmi összefogásra hívják a az állampolgárokat és a politikai ellenfeleiket.
[00:32:41]És általában az szokott történni, hogy valójában a nagy politikai győzelmek nem is nem is mindig abból születnek, hogy látványosan lenyomom vagy leütöm a másikat, hanem hanem abból, hogy a másik a kéznyújtásom elől nem tud elugrani.
[00:32:59]Tehát, hogy el fog menni az én mostani tudásom szerint a Fidesz meg a KDNP frakcióvezetője is erre a tárgyalásra nem teheti meg, hogy ne menjen el.
[00:33:08]Hiszen egyébként ha visszaemlékszünk ilyen drámai helyzetek, árvízhelyzetekkel kapcsolatos korábbi a Fidesz kormány idején kialakult szituációkra ők is az összefogás, szó szerint az összefogás kifejezést.
[00:33:23]Azért a covidnál az volt a történet, hogy Orbán Viktor úgy döntött, hogy ezt vagy egyedül fog elveszíteni, vagy egyedül fogja megni.
[00:33:29]És emléksem is Bertalannak volt az a nagyon ilyen megható hangon előadott felszólalása az országgyűlésben, hogy most ebben az egy kérdésben próbáljunk összefogni, próbáljunk valami olyan döntést hozni, ami mindenkinek oké, és ezzel példát mutatni a magyarok számára.
[00:33:49]De hogy Orbán Viktor akkor úgy látta, hogy sokkal jobban jön ki ebből a helyzetből, hogyha ha ezt egyedül viszi ezt a kérdést.
[00:33:57]Hát ebben igazad van.
[00:33:57]Meg persze halálpártivá vált az, aki a kormány nem tudom oltási stratégiáját, vagy annak hiányát szóvá tette egészen egészen gyalázatos módon.
[00:34:12]Szóval ez is igaz.
[00:34:12]Még árvézi szituációkban használták ezt a kifejezést.
[00:34:15]Ez csak azért érdekes szerintem politikailag, mert mert igazából ez tényleg egy nehéz helyzetbe hozza az amúgy is nehéz helyzetben lévő ellenzéket, hogy mi az, amit csinálni lehet.
[00:34:29]Tehát eleve 16 év hatalom után, hogy tudom a még három hónapja sem hivatalban lévő kormányt kritizálni azért, mert nem kezel jól olyan helyzeteket, aminek a kezeléséhez egy csomó eszköz hiányzik.
[00:34:42]Szóval ez eleve, hogy mondjam, egy elég rossz kiinduló pozíció.
[00:34:46]A másik meg, hogy hogy ha a kormány összefogásra hív, akkor vajon jó dolog-e ott és akkor arról beszélni, hogy megszűnt az energiafüggetlenségünk, és hogy az embereknek ez most milyen nehéz, de például nem nagyon látni fideszes politikusokat, akik mondjuk olyan képanyagot mutatnának, hogy míg, mert most jött ez igen, hogy Magyar Péter múlt héten elment a Hungaringre.
[00:35:19]Most mindegy, hogy erről mit gondolunk, vagy nem mindegy.
[00:35:21]Oké, de hogy de hogy de hogy akkor ezt opponálni lehetne azzal, hogy fideszes politikusok nem tudom vizet osztanak a a az állampolgároknak, ne talán ott odavisznek ivóvizet, ahol tényleg elzárták a csapokat, vagy ahol közkutakból lehet csak nagyon korlátozott módon vízhez hozzájutni.
[00:35:42]Én nem nagyon láttam ilyesmit, ha ennek a kicsúcsosodásaként mondhatok egy konkrét politikust.
[00:35:51]Vitályos Eszter, aki ugye Szentendre képviselője volt, most nézegettem az ő Facebook hivatalos Facebook oldalát, elmondja, hogy milyen fontos a takarékosság, tehát nem a vadhajtásokos agybajt adta elő.
[00:36:05]Na de az országház folyosóján beszélt erről.
[00:36:09]Hát ő Szentendre képviselője volt.
[00:36:11]Ha miért nem Szentendrén van?
[00:36:12]És csinál valami olyan jelképes dolgot, ami mutatja, hogy ő az ő választópolgáraval van, hanem az ország.
[00:36:19]Ez folyosolján azt mondja, hogy takarékoskodjunk.
[00:36:22]Tehát, hogy nekem ez nagyon, tehát nekem nagyon furcsa ezt látni, hogy mintogyha egy ilyen egy ilyen kollektív tudásztésben lenne az egész fideszes tábor azzal kapcsolatosan, hogy hogyan kellene képileg reagálni ilyen szituációkra.
[00:36:38]egyébként még annyit hozzátennék, hogy Rétvári Bencecének volt egy olyan posztja valamikor, most már meg nem mondom, hogy pénteken vagy szombaton, ami azt tette szóvá, ez volt a legtártszerűbb, hogyha ilyen helyzet van, akkor akkor miért használja a kormány a az olaj meg gáz alapú erőműveket?
[00:36:59]És erre egyébként reflektált.
[00:37:02]Nem mondta ki Rétvári Bence nevét Magyar Péter a vasárnapi interjúban, és azt mondta, hogy a a Mátrai erőmű az például így így meg a litéri erőmű az készellétben áll.
[00:37:16]Tehát itt is van amúgy egy, nem csak a rediten, itt is van egyfajta responzivitása nélkül, hogy kimondta volna Magyar Péter, hogy ő mire reflektált.
[00:37:24]Jó, hogy mondtad, hogy most mondta ki általad halva másodjára a klímaváltozás kifejezést Magyar Péter.
[00:37:31]És valóban arra világít rá szerintem az energiakrízis, hogy itt volt egy több mint két éves időszak az életünkben, amiben elfelejtkeztünk különböző dolgokról, amik előtte egyébként foglalkoztattak minket, és azért felejtkeztünk el róla, mert annyira zajos volt a kampány, és annyira ki volt mindenki érezve arra, hogy mi fog történni 2026.
[00:37:57]április 12-én, hogy például olyan kérdések, amik régebben hetekig uraltak címoldalakat és és kialakítottak-e ezzel kapcsolatban nagyon domináns beszédtereket, diskurzusokat, mint például klímaválság, az teljesen lekerült a a magyarok beszédtémái közül, és és nem ez a nem ez az egyetlen ilyen téma, de hogyha hogyha most vége van a kampánynak, és lehet, hogy lassan lecsengenek azok a hetek is, amikben még ekkora érdeklődésre figyelik azt az emberek, hogy hogyan csatázik az új kormány és az új ellenzéke, szerinted visszatérhetnek például ezek a kérdések, és hogyha vissza is térnek, akkor mi a mozgástere Magyar Péternek és az új kormánynak valójában olyan kérdésekben, amik azért nem hát nem itt dőlnek el Magyarországon első elsősorban, mert a klímaváltozást nem lehet kizárólag Magyarországról megállítani.
[00:39:02]Nyilván lehet olyan döntéseket hozni, amik a helyiek életét valamelyest megkönnyítik, de úgy nagy általánosságban ehhez mi kevesek vagyunk.
[00:39:13]És és számos ilyen kérdés van akár, hogyha beszélünk a hát a demográfia az még csak vagy valamelyestől lehetne erről gondolkodni, de egyébként az előregedő társadalmak kérdése is túlmutat Magyarországon.
[00:39:28]ahogyan egyébként az, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg az életünket, erről is mintogyha elindult volna egy beszélgetés Magyarországon, de nem igazán domináns az, hogy ez most pár éven belül, hogy fogja megváltoztatni a munkaerőpiacot, az életünket.
[00:39:43]És hát nem beszélve arról, hogy hogy azzal, hogy új kormány van, nyilvánvalóan a nemzetközi kapcsolatok is valamelyest átrendeződnek.
[00:39:53]Magyar Péter nem ugyanolyan viszonyt kíván fenntartani például Oroszországgal, mint amiet Orbán Viktor fenn kíván tartani, de mégis a világrendszerben betöltött pozíciónk nem fog attól radikálisan megváltozni, hogy máshogy hívják a miniszterelnököt és adott esetben más nézeteket követ, mint az előző miniszterelnök.
[00:40:18]Mik a mozgásterek a nagy kérdéseinkben?
[00:40:26]Jó kiindulópont, tényleg a klímaválság, való igaz, tehát ezt nem Magyarországon fogod megállítani, de itt azt hiszem, hogy például ebben az ügyben abban az értelemben lenne fontos a a mi hoz saját hozzáállásunkat átalakítani, hogy szóval, hogy fordítva is igaz, tehát hogyha attól, hogy mi nem csinálunk semmit és nem reagálunk rá, és azt mondjuk, hogy úgyis rajtunk kívül áll vagy azt mondják, hogy nincs is, attól még ezek a dolgok be fognak következni.
[00:40:57]És az, hogy hát nem tudom, azért mondjuk a homokhátságról lehetett mondjuk riportokat olvasni az elmúlt években is, de hogy ez távolról sem egy ennyire lokális probléma, hogy hogyan alakítja át akár a nem tudom a mezőgazdaságban a művelhető területeknek az arányát, hogy egyáltalán mit lehet majd termelni Magyarországon.
[00:41:17]Ezek ezek mai létező kérdések.
[00:41:17]Ez nem nem holnap után van valamikor, hanem ezek ezek most itt lévő problémák, ahogyan a most a vízhiány is egy extrém helyzet, és nagyon remélem, hogy ennyire extrém helyzetekkel nem kell szembenéznünk, de azért az, hogy mennyi víz van egy nem tudom, egy egy hőségi időszakban a Velencei tóban, vagy a Balatonban, vagy a vagy a folyókban, azért ez önmagában nem egy újdonság.
[00:41:43]És azért mondtam az előbb azt, hogy hogy egy krízis az egyrészt arra alkalmas, hogy egy kormány megmutassa, hogy hogyan használja azokat a politikai eszközöket, amelyekkel rendelkezik.
[00:41:57]Ö másrészt viszont arra is, hogy ö hogy valamilyen ajánlatot tegyen arra vonatkozóan a társadalomnak, hogy mi az, amin mélyebben érdemes változtatni, és hogy a mély változtatás az nem feltétlenül azt jelenti, hogy megszorítást, csupa rossz dolgot kell elvárni az emberektől, hanem hogy hát egy ilyen egy ilyen krízisnek lehet olyan hatása, ami kifejezetten az igényt hívja elő arra vonatkozóan, hogy hogy módosítani lehessen magatartásukon és módosítani le lehessen kormányzati politikákon.
[00:42:34]És akkor hogy mit tehet egy kormányzat?
[00:42:36]Hát most éppen ha ugye föl tudjuk jól használni, akkor lesznek uniós forrásaink.
[00:42:45]az, hogy mondjuk ezt elköltjük-e végre normális épületszigetelésre, hogy csinálnak-e mondjuk egy olyan rezsicsökkentést, amiben van klímavédelmi elvárás, meg mondjuk szociális eleme is van, hogy hogyan ebben ebben ebben kifejezetten magyar kormányzati mozgástér létezik.
[00:43:06]Egy picit hát picit bonyolultabb az, hogy átgondoljuk az egész iparpolitikánkat.
[00:43:13]mondtad a külső kapcsolatokat.
[00:43:13]Szóval a nem tudom, a kínai akkumulátorgyárak már itt vannak, de hogy ez egy jó irány volt-e, hogy ezekkel mit kell kezdeni, mert mert ezek vízigényesek, és ez nem lesz másképp, nem tudom, öt év múlva sem, hogyha hogyha ugyanígy működnek.
[00:43:33]ebbe az irányba kell fejlődnünk, vagy más irányt kell választani.
[00:43:36]Ebben azért megint csak van valamekkora kormányzati mozgástér.
[00:43:44]Abban is van, azt hiszem, hogy ezt az előbb említettem, hogy ami ami most vészintézkedés, hogy hogyan használjuk a a légkondicionálást, hogy hogy mire használunk és mire gondoljuk, hogy nem fontos energiát felhasználni.
[00:44:00]Itt akár tartós magatartásváltozások is elkezdődhetnének, tehát egy csomó mindenben lehetne egy takarékosabb üzemmódra átállni, ami nem csak egy pár napig tart, vagy két hétig tart, hanem hosszabb távon tart.
[00:44:10]És ebben az ügyben talán az lenne a leghasznosabb, hogyha lenne egy folyamatos, ha már innen startolt el ez a kormányzás, hogy van egy ilyen igénye, hogy részvételiség meg társadalmi párbeszéd.
[00:44:22]Szóval én ezt nem egy ilyen egy ilyen felülről lefelé történő edukálásnak, hanem inkább egy ilyen közös társadalmi tanulásnak képzelem el.
[00:44:31]Szóval egyébként ezekben az ügyekben, klímaügyekben ez az egyik legyen bíóbb érzet, hogy hát fú, hát ez tényleg globálisan történik, nem tudunk semmit sem tenni.
[00:44:41]De hát közben, ha mindenki azt mondja, hogy semmit sem tudunk tenni, akkor ugye senki nem fog tenni semmit, miközben most még szabályozott módon viszonylag kis ö változtatásokkal elviselhetőbbé lehet tenni helyzeteket.
[00:44:56]Ha mindezt nem visszük végbe, akkor viszont azok a körülmények, amelyeket most tapasztalunk, azok azok nemhogy nemhogy extrém módon lesznek jelen, hanem ennél sokkal rosszabb klímaforratókönyvek vannak.
[00:45:11]És ez megint csak az igazságnak a része, tehát hogy ez nem ijesztgetés meg nem nem valamiféle elvont gondolkodás.
[00:45:18]Tehát a ilyen 2010-20-as évek fordulóján közölt ilyen klímaforgatókönyveknek, klímaváltozási forgatókönyveknek nagyjából a legrosszabbjait futja a világ.
[00:45:31]Szóval, hogy mindenről még csak azt sem lehet mondani, hogy nem előrelátható, hát baromira előrelátható éppenséggel.
[00:45:41]Hát annyit tud tenni egy nemzeti kormány, amennyit meg tud tenni.
[00:45:44]Nyilvánvalóan van itt egy csomó minden a mesterséges intelligencia kapcsán is egyébként előjönnek ugyanazok a problémák, amelyek egy csomó helyen előjönnek, hogy egy nemzeti kormány és a globális cégek között egyébként mik is a szuverenitási viszonyok, és tudsz-e nemzeti téren szabályozni valamit, ami egy globális folyamat, és hogy akkor nem éppen az lenne a cél, hogy a kormányok együttműködéssel próbáljanak valamilyen szabályozást kialakítani, hogy hiszen ők azért felelősek, hogy a saját társadalmukra nézve bekövetkező ő következményeket legyenek képesek előrejelezni, azokat valamilyen módon kezelni, hogyha azt látjuk, hogy a digitális szakadék növekhet, akkor nekem valamit csinálnom kell az oktatási rendszeremmel, meg a társadalom egyenlőtlenségi viszonyaival, hogy eleve szűküljön a szakadék, hogy mindenféle új hatás ne ne egy nagyon széles szakadékot tágítson még inkább.
[00:46:36]Szóval ezekben szerintem van kormányzati mozgástér.
[00:46:38]Én őszintén azt gondolnám, hogy pont ezek azok, amelyeket hát amelyeket érdemes lenne számon kérni a mindenkori kormányon, hogy ezt megteszi-e, ami a hatalmában áll.
[00:46:47]Hát és nem beszélve például arról a nagyon egyszerű kérdésről, hogy az a platform, amin elsősorban kommunikál a kormány, és amivel egyébként az előző kormányok is elsősorban kommunikáltak, az nem a magyar állam tulajdona, hanem hát igen, szóval, hogy a közmédiával kapcsolatos vitákban akár ez a kérdés is felmerülhet, hogy lehet, hogy talán érdemes egy olyan fórumot elsődleges kommunikációra használni, ami ami valójában a mienk és nem pedig valaki másré.
[00:47:25]Hát ezt én technológiailag nem tudom megoldani.
[00:47:27]Egyébként az előző kormány esetében születtek erre tervek.
[00:47:28]Mondjuk ez tényleg vicces volt, amikor a magyar kormány javasolta a Google földarabolását.
[00:47:33]Szóval vannak tröztellenes törvények az Egyesült Államokban, de mondjuk nem, szóval nem biztos, hogy a magyar igazságügyi minisztérium fogja ezt ezt kezdeményezni, de hát ez egy nagyon komoly jellentmondás valóban, hogy egy globális cég egy többé-kevésbé átláthatatlan algoritmussal szolgáltatja mondjuk a belpolitikai vitáknak a a fő fórumát.
[00:47:55]És mondtad a demográfiai kérdéseket.
[00:47:58]Ö szerintem az is egy érdekes, vagy hát egy fontos elem, hogy hogy ugye most napvilágot látott ez az OECD nyugdíjvaslat.
[00:48:10]Tehát szerintem ez egy nagyon jó példája annak, hogy hogyan nem kéne csinálni, vagy hogyan nem kéne kezelni közpolitikai javaslatokat, ugye amik ebben megfogalmazódnak, ez a nem tudom korhatármelés.
[00:48:21]Na de hát 2045-től lenne egyáltalán, hogy hogy a 13-14 havi nyugdíjal plafonírozni kellene, tehát hogy az átlag nyugdíjat kapja meg mindenki, ami ugye az átlag alatt nyugdíjasoknak egy nagy előrelépés lenne a átlag fölötti sokkal kisebb létszámú, de nagyobb összeget kapó nyugdíjasoknak.
[00:48:45]Pedig egy hát arányaiban kisebb ellátás, de mégis csak egy plusz ellátás.
[00:48:47]Szóval azért mégis csak, szóval lehet mondani, hogy milyen gonosz alak ezek a nemzetközi szervezeteket tényleg az a helyzet, hogy az év 12 hónapból áll, és a nyugdíjrendszer Magyarországon járulékfizetés alapú akárhogy is nevezgetjük át a a különböző járulékokat.
[00:49:04]Szóval 13.
[00:49:04]14.
[00:49:04]havin nyugdíjra nem fizetünk járulékot.
[00:49:07]Szóval ez van és csinálhatunk nyugdíjemelést, aztán amit elkeresztelhetünk nyug 13.
[00:49:15]havi nyugdíjnak is akár.
[00:49:15]Na de mégis csak van egy fen egy belső fenntarthatósága és amögött van egy társadalmi fenntarthatóság egy nyugdíjrendszernek.
[00:49:22]Szóval Szanael lehet hiszterizálni megint egy ilyen kérdést, hogy fú, valaki el akarja venni a 14.
[00:49:28]havi nyugdíjnak a nem tudom hányadik hetjét, meg milyen rettenetes a korhatáremelés, ha majd 2045-től már csak 67 évesen lehet 20 év múlva, 19 év múlva nyugdíjba menni.
[00:49:38]De hát azért mégiscsak ugye hát szóval itt olyan ügyekről van szó az adórendszer kapcsán is, az adókedvezmények rendszere kapcsán, hogy most vagy akarunk költeni jó minőségű kőszolgáltatásokra ebben az országban, és akkor ahhoz szükség van állami bevételekre, és van olyan politikai bizalom a mindenkori kormányzat iránt, hogy azt mondjuk, hogy én tudom, hogy a te vizetet adom a te tényleg arra fogod fölhasználni.
[00:50:08]nincsen bizalom, akkor megette a fene az egészet természetesen.
[00:50:13]Vagy vagy azt gondoljuk, hogy akkor mi egyáltalán nem akarunk beadni a közösbe semmit, és mindenki intézi a saját életét úgy, ahogy akarja.
[00:50:19]Ez is egy modell őszintén szólva, csak akkor nem nagyon lesz értelme a közszolgáltatások minőségét számon kérni.
[00:50:27]Megjelzem, akkor szerintem 14.
[00:50:29]nyugdíj sincsen.
[00:50:29]Tehát akkor annak van, aki aki önkéntesen önkéntesen befized.
[00:50:35]De hogy tehát hogyha ezeket fontosnak tartjuk, ezeket a közfeladatokat, akkor hát szerintem az ehhez szükség első közös pénzügyi alapokat is meg kell teremtenünk.
[00:50:47]Közállásként még egy kicsit a demográfiához visszakapcsolódva arra szeretnék rákérdezni, hogy hát nyilván itt ez egy fontos téma volt az Orbán kormányok szempontjából, hogy hány gyerek születik és és és szülessen minél több gyerek, de talán talán a problémát is rosszul azonosították be, és viszonylag hatékonytalan választ adtak rá.
[00:51:09]Ugye elsősorban az adókedvezmények domináltak itt egyfajta ajánlattételként, miközben lehet, hogy egyszerűen az volt a helyzet, hogy sokkal többet ért volna alapvetően mondjuk az oktatás minőségét javítani.
[00:51:28]Ugye azt látjuk, a kampányban is ez volt az ígéret, és most is az látszik, hogy ebbe az irányba mennek a az elképzelések, hogy a Tisza alapvetően át akarja írni a ezeknek az alrendszereknek a logikáit az egészségügyben, az oktatásban, satöbbi, satöbbi.
[00:51:46]A választópolgár szempontjából mi a reális?
[00:51:51]Tehát, hogy azért fenekestől felfordítani és teljesen át hangszerelni ezeket a hatalmas rendszereket, ez azért nem csak, hogy nyilván sok erőforrás, hanem rengeteg idő.
[00:52:03]Szerinted mondjuk két év múlva vagy négy év múlva mi az a pont, ami reálisan várható, hogyha az az irány folytatódik, ami a az elképzelés, és mivel lehetnek elégedettek vagy elégedetlenek ezeken a pontokon a választópolgárok?
[00:52:24]Hát oda térnék vissza, hogy tehát mire használsz egy meglévő közbizalmad?
[00:52:27]Tehát ha mondjuk nem akkor nyúlsz hozzá az adórendszerhez, amikor 60%-os támogatottságod van, akkor tényleg nem tudom mikor.
[00:52:37]Hiszen ez ez valóban egy valóban egy kritikus pont.
[00:52:39]És az adórendszer átalakítása az nem feltétlenül jelenti pusztán azt, hogy az emberektől még több pénzt kell elvenni.
[00:52:49]Egy nagyon igazságtalan adórendszer van, amiben amiben például a legkevesebbet keresők számára majdnem mindenhol van valamilyen nullakulcsos sáv.
[00:52:57]Magyarországon ilyen nincsen.
[00:52:58]Tehát amúgy még adócsökkentésre is szükség lenne bizonyos területeken, és olyan meg nagyon kevés helyen van, hogy 15%-os adóval a legmagasabb jövedelmet maximálisan ennyivel terhelik meg.
[00:53:11]Tehát ez ráadásul úgy, hogy ugye egy csomó csoport most már most már mentességet is élvez.
[00:53:22]Tényleg nem tudok mit mondani.
[00:53:22]Én én nem akarok itt az adóztatás pápájaként föllépni semmi esetre sem.
[00:53:26]Csak erre mondtam az előbb, hogy valamit valamiért, tehát hogy most vagy az van, hogy hogy akarunk jól működő egészségügyet meg oktatást, ahhoz be kell szedni bizonyos adókat és természetesen jól és átláthatóan kell elkölteni, vagy ha nem szedünk be és akkor nem lesz, és oldja meg mindenki maga, ami ezt a a demográfia, adókedvezmény, oktatás, háromszöget illeti, hát igen, ugye azon el lehetne gondolkodni.
[00:53:51]Én nagyon szívesen megnéznék, ha léteznek ilyen fajta hatástulmányok, hogy mondjuk mi volt gondolva azzal kapcsolatosan, hogy hogy mennyi mennyi mondjuk iskolapszichológusra, iskolai szociális munkásra, pedagógiai asszisztensre lehetne, státuszra lehetne pénzt ö teremteni, vagy forrást átcsoportosítani azzal, hogyha mondjuk nem nagy létszámú tás, amit csoportoknak élethossziklani adómentességet próbál biztosítani a kormányzat.
[00:54:26]Tehát ez egy ez egy érdekes ilyen át átváltási játék lenne-e, hogy mennyire alkalmas ez a szisztéma arra, hogy a dekriációs ciklusokat megszakítsa és olyan társadalmi csoportokat vonjon be, nem pusztán a munkaerőrőpiacra, hanem egyáltalán a a társadalmi tagságba, amelyek ma onnan kiszorítottak, és hogy vajon ez így önmagában elegendő-e, eléri-e ez őket, nem éri-e el őket, hogy érdemes-e a tehát az egyenlőtlenségeket közpénz felhasználásával növelni, majd aztán rácsodálkozni arra, hogy na hát nincs elég munkaerő, mert akik még itt is vannak az országban, őket nem nem tehát hogyha hogyha minden minden élethelyzetükben kinyomod őket a szélre, akkor őket nem lehet egyszer csak mozgósítani, mint mint mint munkaerő tartaléksereget.
[00:55:21]Szóval, hogy szerintem ezeknek a kérdéseknek és számol számos másfajta kérdésnek a a véggondolása rendkívül lényeges lenne, és hogy és hogy szerintem egyrészt egy olyan szituáció, amiben most vagyunk, politikai helyzet, egy ilyen magas támogatottságú kormánynak a pozí helyzete az alkalmas arra, hogy ezeket a kérdéseket viszonylag alacsony kockázattal fel lehessen tenni, vagy például az a krízishelyzet, amiben most vagyunk, és amit a kormány igyekszik menedzselni, hogyha meg tudja őrizni a politikai bizalmat, akkor az szerintem megint csak egy plusz felhatalmazást jelent neki arra vonatkozóan, hogy kedves állampolgárok, itt van egy olyan helyzet, amikor föl kell tennünk magunknak három-négy kérdést.
[00:56:01]Én azt gondolom, de hát ezek az én politikai eszményeim, hogy erre való a politikai tőke, és ez a kormányzásnak a feladata.
[00:56:11]Én nagyon örülnék, hogyha ebbe az irányba mozdulnánk el.
[00:56:12]Egyszerűen azért, mert ezek a problémák itt élnek velünk.
[00:56:16]És minden évben föl lehet tennünk azt a kérdést, hogy fú, hát pont mi tudjuk-e megoldani a klímaváltozást, vagy hogy milyen bonyolult dolog a nem tudom, a nyugdíjrendszer.
[00:56:25]Na de hát valamikor talán érdemes lenne hozzányúlni, és szerintem ez most egy elég jó pillanat lenne.
[00:56:34]Köszönöm Zoli a beszélgetést ma is és máskor is.
[00:56:36]És nagyon megtisztelő, hogy a veled való beszélgetés zárja a partizános éveimet.
[00:56:42]Kamila, én is nagyon örülök, hogy veled lehettem.
[00:56:45]És kérlek, engedd meg, hogy elbúcsúzzak a nézőktől is.
[00:56:53]2021 februárjában kezdtem itt dolgozni.
[00:56:55]Akkor készítettük Siffer Andrással az életútinjút.
[00:56:57]Az volt az első munkám szerkesztőként.
[00:57:01]Azért lettem újságíró, mert azt gondoltam, és ma is azt gondolom, hogy az Orbán rendszer rosszat tett ennek az országnak, hogy szegényebbé tette nem csak az intézményeinket, hanem a képzeletünket is.
[00:57:11]Én pedig azt reméltem, hogy a nyelvemmel és a kérdéseimmel, a munkámmal hozzá tudok tenni ahhoz, hogy egyszer másmilyen országban éljünk.
[00:57:21]Abban is hittem, és ma is hiszek, hogy igazságosabb társadalom lehetséges, hogy nincsenek másodrendű állampolgárok, hogy nincsenek fontosabb emberek.
[00:57:29]Mindannyian ugyanazzal a méltósággal érkezünk ebbe a világba, és mindannyian megérdemeljük, hogy hasonló esélyekkel próbálhassunk benne boldogulni.
[00:57:40]Az elmúlt öt évben olyan dolgokat csinálhattam, amelyekről korábban álmodni sem mertem.
[00:57:44]Kamera előtt és mögött, számos műfajban és formában.
[00:57:46]Ez szakmailag és emberileg is meghatározó időszak volt számomra, és ezért elsősorban nektek tartozom köszönettel.
[00:57:57]Köszönöm, hogy itt voltatok akkor is, amikor hibáztam, akkor is, amikor izgultam, de akkor is, amikor valami sikerült.
[00:58:02]Köszönöm a figyelmeteket, a kritikáitokat, a türelmeteket.
[00:58:08]Egy közösségi médiában működő csatornán ezt könnyű természetesnek venni, pedig egyáltalán nem az.
[00:58:12]Egészen biztos vagyok benne, hogy nélkületek, nincs Partizán.
[00:58:19]Az én utam viszont most itt végetér a csatornánál.
[00:58:21]Egy Vasmátéval közös Semmi Kola podcast epizód még publikás publikálás előtt áll.
[00:58:26]Az lett az utolsó tartalom, amihez műsorkészítőként hozzájárulak a Partizánon.
[00:58:30]Eltűnni nem fogok.
[00:58:33]Nemsokára jövök információkkal a Facebook és az Instagram oldalamon.
[00:58:38]Ez az öt év meghatározó része marad az életemnek, különösen az elmúlt év.
[00:58:44]Jó, hogy ezt együtt élhettük át.
[00:58:44]Jó, hogy ennek a közösségnek a része lehettem.
[00:58:48]Szeretnék még köszönetet mondani néhány kollégámnak és volt kollégámnak, akik nélkül egészen biztosan minden másképp alakult volna.
[00:58:57]Elsősorban Gulyás Mártonnak, hogy szakmai bizalmat szavazott nekem Garai Juditnak, hogy mentorom volt az első lépéseimnél.
[00:59:05]Pap Szilárnak és Sulc Nórának, hogy együtt gondolkodhattunk politikáról és közös műsorokat építhettünk.
[00:59:11]Rádi Antoniának a rengeteg segítségért, Kubik Bencének józanságáért, Kencler Marcinak, hogy kimozdított a komfortzónból, Kelemen Ricsinek a figyelemért és precizitásért, Karsai Annának, hogy gondját viselte a projektjeinknek, IC és Ambrusnak, Andrei Mátyásnak és Nagy Szakmári Somának, hogy a legjobb csapat voltak viharban és szélcsendben és Vasmáténak mindenért és Ruf Bálintnak, hogy soha nem voltam egyedül.
[00:59:36]Ha egyetlen dolgot hagyhatok itt útra valóval, akkor az legyen ez.
[00:59:41]Legyen politikai bátorságunk, legyen politikai cselekvőképességünk, és vállaljunk politikai felelősséget egymásért.
[00:59:47]Köszönöm, hogy itt voltatok.
[00:59:50]Sziasztok!