Mi történt valójában a spanyol határon?

[00:00:00]A feutai spanyol határítést megmászó, majd aztán a városban kisebb balhét rendező bevándorlókról szóló felvételek bejárták a világhálót a hétvégén.

[00:00:07]A bevándorlás ellenes jobboldal Tajtégzik, lámlám.

[00:00:11]Spanyol bevándorláspolitika túl túl liberális, túlon túl befogadáspárti.

[00:00:17]Schengen ennek következtében elesett.

[00:00:19]Özönlenek az emberek Európába, körülbelül úgy, mint 2015-ben Röszkénél.

[00:00:24]Az EU2 tagállama élesen bírálja a spanyol kormányt, köztük a németek, az olaszok és a mi tiszás kormányunk is.

[00:00:32]Méghozzá annak ellenére, hogy a mintegy 60000 belépőből majdnem 500et a spanyolok még aznap kitoloncoltak Szeutából.

[00:00:39]George Meloni olasz miniszterelnök kihirdette, hogy Olaszország korlátozza a beutazást Spanyolországból, csak éppen azt felejtette el elmondani, hogy Theuta valójában nem része a sengeni övezetnek.

[00:00:51]Aki belép Ceutába, az még nem jogosult arra, hogy egyben átkeljön az iériai félszigetre, tehát a sengen övezetbe.

[00:00:58]Feuta és Melia régóta célpontjai az Afrikából érkező és az Európai Unió felé igyekvő bevándorlóknak.

[00:01:04]Tehát gondolhatnánk, hogy amit most láttunk a hétvégén, az business as usual, pedig a látszat valószínűleg csal.

[00:01:10]Nagyon is utalnak rá jelek, hogy Theuta egy komplex diplomáciai játszma keretében létrejött, mesterségesen kreált balhénak volt a színhelye.

[00:01:21]A mai adásunkban ezt a komplex diplomáciai játszmát fogjuk értelmezni Pap Szilárdal, a Partizán szerkesztőjével, aki Barcelonából jelentkezik be.

[00:01:29]Szervuszilárd!

[00:01:31]Sziasztok!

[00:01:31]Tehát a népszerű vélekedés szerint, amit ugye az EU-nak ez a 22 tagállama köztük a magyar kormány is visszhangoz, az az, hogy az, amit láttunk Zeutában egyenes következménye a spanyol kormánynak a túlzottan liberális és túlzottan befogadó bevándorláspitikájának.

[00:01:52]Na most immárom hat nap távlatából szemléljük az eseményeket.

[00:01:54]Az első kérdésem az lenne hozzád, Szilárd, hogy van-e már valamiféle biztos információnk arról, hogy itt tulajdonképpen mi történt, és mennyire hihető ez a magyarázat?

[00:02:05]Mennyire hihető az a magyarázat, hogy azért törte át a határt ez a 60000 ember, mert a spanyol kormány túlságosan liberális bevándorláspolitikát folytatott.

[00:02:14]Igen.

[00:02:14]Hát ha elsőre ránézünk a dologra, akkor olyan, mintogyha a Fidesz 2018-as TOP plakátjáról így lejött volna a plakát, így lejött volna a valóságba.

[00:02:23]És ebbe az ilyen nagyon ilyen látványra felfokozott világba, ahol minden egy ilyen megrendezett látvány és minden ilyen Instagram filter, azért amikor ennyire tökéletes valami, ennyire tökéletesen megfelel valami egy egy képnek, akkor az emberben megszólal a vészharang, meg a kérdőjelek megjelennek az ember feje fölött.

[00:02:45]Szóval szerintem itt ebben az esetben is indokolt ez a fajta szkepticizmus.

[00:02:48]Igazából amit biztosra tudunk, az az, hogy Szeutába a múlt hét eleje óta nagyobb számba próbálnak meg emberek bejutni illegálisan.

[00:03:01]Főleg úgy, hogy ugye ez egy város Észak-Afrika egy ilyen kis félsziget, egy ilyen csücsök a Gibralári szoros afrikai oldalán és á körbe van véve magas helyenként 10 m magas ilyen szöges dróttal és sokan megpróbáltak bejutni úszva.

[00:03:19]Ugye az azt jelenti, hogy egy ilyen szintén egy ilyen szöges drótozott mólót kell úszva megkerülni és bejutni.

[00:03:29]És ez már hétfő óta, tehát múlt hétfő óta megfigyelhető volt, hogy a szokásosnál többen próbálnak meg bejutni.

[00:03:37]És akkor aztán csütörtökön történt egy olyan, hogy hosszú menetekben több 10000 ember gyakorlatilag áttörte az egyik a déli határátlépőt.

[00:03:51]Sokan szintén úszva próbáltak meg bejutni, sokan pedig ezen a szöges drótozott mólón, gyakorlatilag ezek a hullámtörű köveken kapaszkodva éppen apály idején próbálnak meg átmászni.

[00:04:04]nagyon sokan meghaltak.

[00:04:04]Ma már több mint 70-nél tart a halálos áldozatoknak a száma.

[00:04:09]Úgy tudom, hogy a legfiatalabb egy 12 éves kislány egyébként.

[00:04:15]Szóval, hogy elég szőnyű tragédia is történt ezen a helyszínen.

[00:04:20]Na mindegy, bejutottak 60000 emberről beszélünk, akik a városnak különböző pontjain megálltak, megpróbáltak valamilyen módon eljutni a kikötőhöz.

[00:04:29]Ö sokan Anna egyébként egy ilyen ö menekülteket befogadó központhoz mentek.

[00:04:38]Sokan, akik megsebesültek, orvosi ellátáshoz próbáltak jutni.

[00:04:40]Tehát a a spanyol hatóságokat azokat hamar, hogy mondjam, túlhaladta ez a helyzet.

[00:04:46]Na és akkor 48 óra alatt igazából visszamentek Marokkóba, a spanyol hatóságok is erőteljesebben léptek fel, tehát megpróbálták kiszolítani őket.

[00:04:57]Mai nappal, tehát így öt nappal a válság után azt tudjuk, hogy még egy ilyen 3-5000 ember továbbra is ott van, ami még mindig olyan sok ember, hogy ezt a ennek a városnak a a menekült kérelmeket elbíráló meg menekülteket fogadó infrastruktúráját még mindig túl túlhaladja.

[00:05:17]Tehát ilyen 500-600 ember egyszeri ellátására alkalmas infrastruktúrával rendelkezik Szeuta városa.

[00:05:24]Na mindegy, ez az egyik, amit tudunk.

[00:05:26]A másik, amit tudunk, hogy hogy ezt az egész esetet egy ilyen hosszú közösségi médiás kampány előzte meg.

[00:05:35]Tehát marokkói oldalon, marokkói közösségi médiában sok ilyen poszt, videó jelent meg, amiket azóta töröltek, főleg Tiktokon, Facebookon is, ami egyébként tippeket adott arra, hogy hol könnyebb bejutni.

[00:05:51]Tehát így került ez a déli határátlépő, ami egy kicsit kevésbé védett, mint az északi határátlépő, illetve ez a tengeren milyen pontokon kell belemenni, kijönni típusú, ilyen típusú tanácsokat is adtak ezek a videók.

[00:06:05]Tehát, hogy volt egyfajta ilyen, azt nem tudjuk, hogy ki által szervezett vagy spontán módon történő, de egy ilyen social médiás kampány, ami elég összehangoltnak tűnik, a spanyol titkos szolgálat, amit minden titkos szolgálat meg minden kormányzati forrást érdemes hogy mondjam szkeptikusan kezelni szintén.

[00:06:26]A spanyol titkoszolgálatnak az állítása az, hogy ig igen ez egy ilyen szervezett akció volt, sőt azt is állítják, hogy a a az emberek között ők egyébként felfedeztek marokkói titkoszolgálati embereket is.

[00:06:42]Hát ez is megjelent már a spanyol sajtóban a a központi ilyen hírszerző hivatalra hivatkozva, illetve még az állítás, hogy a marokói kormányzat aktívan nem vett részt ennek a generálásában.

[00:06:57]Most, hogy ez mennyire igaz, mennyire nem, mennyire egy ilyen diplomáciai finomkodás, arról majd még később beszélhetünk.

[00:07:02]Viszont azt állítják, hogy a marokkai kormányzat ebből megpróbált, amint megtörtént, nagyon sokat profitálni.

[00:07:09]Hogyan hogyan jellemeznéd jellemeznéd ezt a ez ezeknek a híreknek a Tiktokon megjelenő információknak a folyását?

[00:07:18]Egyes sajtóértesülések szerint, vagy egyes sajtó jellemzések szerint ez egy álhírkampány volt, ami bizonyos valós eseményekre, például egy spanyol legfölsőbb bírósági döntésre alapozva, ám, de azokat az információkat jelentősen kiforgatva azt a az áhírt terjesztette, hogy Spanyolországba belépve, illetveutába belépve igazából az emberek maradhatnak és mehetnek tovább az iériai félszigetre.

[00:07:47]Tehát a kérdésem itt ezen a ponton az, hogy ez egy álírkampány volt, vagy valami más?

[00:07:54]Igen.

[00:07:54]Hát szóval vannak ilyen Igen.

[00:07:57]Szóval van ez azír kampány része abszolút.

[00:07:59]Tehát hivatkoznak különböző ilyen intézkedésekre, meg bírósági döntésekre.

[00:08:06]Egyébként a spanyol kormány meg a marokkói kormány is adott ki olyan nyilatkozatot, tehát maga a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez is nyilatkozott olyant, ami erre a legfelsőbb bírósági ítéletre hivatkozik, amire aztán felépült ez az árhill kampány.

[00:08:22]Itt ugye az történt, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság kimondta, hogy egy bizonyos ilyen azonnali kiutasítási, tehát amikor valaki illegálisan dokumentumok nélkül próbál átlépni egy határt, a spanyol határt, és akkor elfogják itt Szeutába és Melíába, akkor a hatóságoknak lehetőségük van automatikusan kiutasítani semmilyen menedékkérelmi eljárást, semmilyen vizsgálat nélkül.

[00:08:47]És a bíróság azt mondta ki, hogy viszont azok, akik nem a kerítéseken, tehát ezeken a drótkerítéseken vagy a határátlépőken próbálnak meg bejutni illegálisan, ha nem úszva, azokra nem érvényes ez azonnali kiutasítás, hanem velük le kell folytatni a vizsgálatot, és csak utána lehet kiutasítani, ami még szintén nem befogadást jelenti, és így tovább.

[00:09:09]Viszont a spanyol kormány is hivatkozik, hogy ez a döntés volt.

[00:09:11]Ugye a az Európai Unióban sok kormány ebben a 22-ek fényes levelében is egy másik dologra hivatkoznak, hogy ugye a spanyol kormány egy ilyen hát úgymond regularizációs vagy amnesztia ablakot nyitott április közepétől június végéig az ország területén belül tartózkodó dokumentumok nélküli tehát irreguláris bevándorlóknak lehetőséget adott, hogy jelentkezzenek és egy éves tartózkodási engedélyt kapjanak.

[00:09:42]ezek kifehérítve gyakorlatilag a státuszukat.

[00:09:44]És akkor ezt mondják sok európai vezető, George Meloni és hasonlók, hogy ez a másik dolog, ami vonzotta a az embereket.

[00:09:51]Szerintem itt érdemes azt látni, hogy hogy a az egész migráció dolog ez egy ilyen nagyon összetett okokozati együttes.

[00:10:00]Tehát azt azt azt feltételezni, hogy mondjuk Szudánban, Szenegálban, Marokkóban emberek az utcán azzal kellnek vagy fekszenek, hogy milyen döntéseket hozott valamelyik európai kormánynak a bírósága, vagy a európai országnak a bírósága, egy random bírósága.

[00:10:17]Szóval szerintem ez irreális.

[00:10:20]Tehát nem az van, hogy akkor igen, megy az utcán valaki szudánban, és akkor meghallja, hogy ú ezt mondta a a izé a a spanyol legfelőbb bíróság, akkor szedem a sátorfámat és indulok.

[00:10:30]Ezzel együtt nyilván az van, hogy egy amikor valaminek hat, hét nyolc nagyon komplex összetett oka van, akkor ez is egy ilyen mellékes okként ott szerepel.

[00:10:41]Tehát, hogy igen, a egy embercsempész vagy egy social médiában azt hallom, hogy igen, ez lehetőség, ez inkább már az elindult, elhatározott ember, tehát migrációban már résztvevő embereknek egy ilyen plusz, nem tudom irányítása, akkor most inkább nem Olaszországba, hanem Spanyolország felé próbálok meg bejutni, vagy ilyesmi ok lehet, de összességében az van, hogy hát itt hatalmas globális egyenlőtlenségek vannak.

[00:11:05]Marokkóban egyébként lehet készíteni viszonylag szabadon fel közvéleménykutatásokat, és az ország elsöprő többsége szeretne el szeretné hagyni az országot.

[00:11:15]És Marokko még nem Afrikában a legszegényebb vagy a leginstabilabb ország.

[00:11:20]Szóval, hogy van ez a fajta része, hogy Európa sokkal gazdagabb, sokkal nagyobb jólét, sok mindenki azt azt gondolja, hogy ha oda eljutna, akkor az az neki jobb lesz.

[00:11:31]Én ezt gondolom az elsődleges ilyen szívó és toszlító hatásnak a globális egyenlőtlenségeket.

[00:11:42]Tehát ilyen értelemben igen így így így így vontanám szét az okokat.

[00:11:45]Az világos, hogy fönn állnak ezek az általános szívó és taszító hatások, de hát mindenképpen fölvett kérdéseket az, hogy erre az incidensre miért pont most került sor.

[00:11:56]És ugye az egyik magyarzat, ami a médiában megjelenik, az ugye az, amiről most beszéltünk és pár szót, hogy megjelent ez az álhírkampány, információs kampány a környéken azzal kapcsolatban, hogy könnyebb a bejutás mostantól.

[00:12:09]Tehát a másik mindenképpen érdekes információ az az, hogy ugye ezt a határátkelőt, ezt a határítést a spanyol hatóságok nem egyedül biztosítják, hanem a marokkói csendőrséggel közösen.

[00:12:22]Azzal a marokkói csendőrséggel, ami messze fölhön felföldön hírhett a brutalitásáról.

[00:12:30]Na most mindenképpen egy érdekes információ az, hogy az állami ünnepre tekintettel a marokkói csendőrségnek a kerítésmenti létszámát pont ezekben a napokban hirtelen radikálisan lecsökkentették, ha nem is élőrizetlenül hagyva a határt, de hát mindenképpen szabad utat engedve egy csomó embernek.

[00:12:51]Ez ez mennyire befolyásolja a a a képletet?

[00:12:54]Tehát hogy tehát hogy ez mennyit magyaráz meg abból, ami történt.

[00:12:58]Na igen.

[00:12:58]Itt itt kötnék vissza oda, hogy ugye a a spanyol titkosszolgáltat azt mondta, hogy hát aktívan a marokkói kormányzat nem generálta ezt a folyamatot.

[00:13:06]Azért mondja, azért kell ezt így tisztázni, hogy hát aktívan nem generálta, és mert korábban volt rá példa, hogy aktívan generálta.

[00:13:15]Ez az egyik része.

[00:13:17]Másik része meg az, hogy közben meg anny Igen.

[00:13:19]Közben meg Spanyolország annyira ki van szolgáltatva sok tekintetben Marokkónak és hát mint a 22-ek leveléből kiderült arra a fajta európai szolidaritásra, amire mondjuk Lengyelország akkor, amikor Lukasenka nem tudom én afganisztáni és közelkeleti menekülteket charter járatokkal vidarusba, majd onnan a kidobott kidobta őket a lengyel határon, hogy gondot okozzanak.

[00:13:45]akkor az a fajta európai szolidaritás Lengyelországgal fenn állt, és nem a lengyeleket kezdték el emiatt hibáztatni.

[00:13:50]Látszik, hogy Spanyolország most ebben ebben nem számíthat, viszont muszáj számítani a Marokkónak az együttműködésére.

[00:13:56]Tehát az is van, hogy hogy így itt nagyon-nagyon hímes tojásként bánnak a marokkai kormányzattal most is.

[00:14:02]Tehát Sanchez is nagyon hangsúlyozta, hogy hogy itt most a marokkai kormányzat mennyire jól teljesített.

[00:14:10]De igen, van az a rész, hogy egyrészt ez a a maroki titkoszolgálati emberek a a tömegben, másrészt az, hogy a hatóságok gyakorlatilag félreálltak.

[00:14:20]Sőt, olyan híradások is vannak, hogy határőrök mondták, hogy erre menjetek, meg gyertek, mert most lehet és hasonló ilyen dolgok.

[00:14:29]ö a az emberek egy jelentős része ilyen teherautók, ilyen zárt platós kocsikkal utaztatva érkezett, kvázi buszoztatva bizonyos helyeken.

[00:14:42]Szóval, hogy itt azért felmerve kérdés, hogy valami valamifajta rendezettebb vagy megszervezettebb dologról lenne szó.

[00:14:51]Marok kapcsán az, amit tudunk, hogy motivációja lehetett enne eszköze megvolt hozzá, illetve, hogy a múltban csinált már ilyeneket.

[00:14:58]Tehát a 2021-ben, amikor a spanyol kormány fogadta egy Marokkó által elfoglalt terület függetlenségi paramilitáris mozgalmának a vezetőjét orvosi kezelésre, akkor szintén hirtelen szeutát megostromolták a marokkói emberek.

[00:15:28]És abban az esetben ki is derült egyébként, hogy ezt a kormányzat maga generálta.

[00:15:33]Hogy egy kicsit kicsit menjünk bele ebbe, hogy milyen a viszony Spanyolország és Marokkó között, mik a potenciális konfliktusforrások, milyen a dinamika.

[00:15:42]Ugye egy eset, amire amire azt hiszem, hogy most már kétszer is utaltál, ez ugye 2021-es, amikor ugye mi történik, hogy egy marokkói szakadár szervezetnek ennek a poliszário frontnak a vezetőjét, ez a Brahim Gallit, Covid ellen kezelték egy spanyolországi kórházba, a Logrony városába, és ez rettenetesen kiütötte a biztosítékot Marokkóba, és erre válaszol, megint csak levonul a csendőrség.

[00:16:10]8000 ember hirtelen ott terem autai határnál.

[00:16:14]Tehát, hogy mindenképpen van egy ilyen típusú precedens.

[00:16:16]A kérdésem tehát az, hogy hogyan látod úgy nagyjából Spanyolország és Marokkó közti viszonyt, hogyan látod itt a potenciális konfliktusforrásokat, kik a szereplők, mit akarnak.

[00:16:27]Szóval, hogy ez azért egy történetileg terhelt és mondjuk ilyen területileg területi konfliktusokat is tartalmazó meg Marokkó részéről kifejezetten ilyen irenta érzelmeket generáló viszonyról van szó, ami ami időszakosan konfliktusokat okoz.

[00:16:46]Tehát, hogy nem tudom én, Szeuta és Melia az 1400-as évek óta jó, hát Szeutát 1415-ben foglalták el a portugálok.

[00:16:55]Meli meg 1497-ben a spanyolok, de aztán Szeuta is mindegy, egy ilyen portugál kerülővel a spanyolokhoz kerül át az 1500-as években, és azóta gyakorlatilag spanyol felhatóság alatt áll.

[00:17:09]M ezt ugye a marokkóiak mind a mai napig azt gondolják, hogy Szeutat és Melia az valójában őket illeti.

[00:17:19]Viszont van egy másik rész, délzahara, nyugatzahara.

[00:17:22]Ez a Marokkó délre található terület, ami szintén spanyol gyarmat volt már az 1800-as évektől.

[00:17:29]És akkor 1975-ben a spanyolok kivonulnak Nyugat-szaharából és felosztják gyakorlatilag két két szomszédos ország, Marokkó és Mauritánia között, és azóta is megszállva tartják nyugatzaharát a marokkóiak.

[00:17:44]A mauritániaiak egy adott pont viszonylag hamar azt mondták, hogy nekik nincs ehhez most kedvük meg pénzük, meg izé, hogy itt harcoljanak meg megszállva tartsanak egy területet.

[00:17:54]Úgyhogy ők azt mondták, hogy oké, akkor az is lehet a marokkója ki.

[00:17:57]Na mindegy.

[00:17:57]Az a lényeg, hogy itt viszont létrejött egy ilyen felkelő mozgalom, aki a heli helyi lakosságot képviselte.

[00:18:04]Ez a poliszário mozgalom.

[00:18:06]És ez itt utána egy ilyen évtizedeken áttartó polgárháború alakult ki.

[00:18:11]Az ENS nem ismeri el a szuverenitását.

[00:18:15]marokkónak efölött a terület fölött.

[00:18:15]És akkor az egy a marokkói állami politika egyik fő elve az az, hogy ezt valahogyan elismertetni.

[00:18:24]M és ebben mondjuk Spanyolország és Franciaországnak az ilyen kényszergetése különböző ilyen folytópontokon például a migráción keresztül az az mindig is a a spanyol kormány, vagy a marokkói kormánynak az egyik ilyen egyik ilyen eszköze volt.

[00:18:39]Mára odáig jutottunk, hogy egyébként Donald Trump 2020-ban elismerte a marokkói szuverenitást nyugatszahara fölött, illetve mondjuk Spanyolország is elismerte azt, hogy a helyzet rendezésére a legjobb megoldás az a marokkói autonómia terv, hogy Marokkó autonómia, területi autonómiát adna ennek a régiónak, amivel azt mondják, hogy hát akkor igen, elismerjük, hogy az ország része és hogy jogot Ok, van területi autonómiát adni.

[00:19:11]Tehát, hogy ezt ezt 2021-ben pont ezután a szeutai dolgok után ismerte el a Sanchez ezt a részt, és azóta egyébként tök békésen működött az együttműködés.

[00:19:25]Ja, szóval, hogy hogy van ez a része, de de mondom ezen túl meg van az a hát van egy ilyen rivalizálás is valamilyen módon.

[00:19:32]Tehát Marokko megpróbálja magát egy ilyen új egyszerre afrikai és egyszerre arab, de egyszerre földközi tengeri középhatalomként projektálni.

[00:19:49]És ebben mondjuk Spanyolországgal, aki ugyanebben a régióban valamilyen módon maga is szeretne egy ilyenfajta középhatalom lenni, ebben azért vannak ilyen stratégiai ellentétek, vannak stratégiai konfliktusok.

[00:20:01]Ugye az, amit mondasz, az számomra azt arra utalna, hogy ha egyszer Spanyolország egy ilyen egyensúlyozó álláspontot foglal el, nyíltan nem közeledik a nyugatszaharai szepatista társasághoz, sőt igazából még el is ismeri valamilyen értelemben Marokkónak a szuverenitását nyugat-zahara fölött, akkor ez miért eredményez konfliktust?

[00:20:24]Miért játszik bele ez a szeutai meléiai határítésnek az ügyébe?

[00:20:30]Ez nem teljesen világos nekem.

[00:20:32]Itt itt ki kell tágítani ezt a kétoldalú viszont egy ilyen háromszög és be kell hozni Algériát ebbe a sztoriba, ami ugye keleti szomszédja Marokkónak.

[00:20:43]A és a két ország között, tehát Marokkó és Algéria között a függetlenség óta, tehát az 50-es60-as évek óta ilyen nagyon-nagyon erőteljes ellentétek vannak.

[00:20:53]És a a spanyol kormány most az utóbbi egy-két évben megpróbált közeledni valamennyire, bár a a viszony rosszabb Algériával, mint mint Marokkóval, de megpróbálta normalizálni a viszonyát Algériával.

[00:21:05]Hosszú idő óta először egy spanyol miniszterelnök, Sanchez most néhány hete elment Algériába és Algéribban látogatást tett a a a helyi kormánynál, és igazából sok elemző pont azt mondja, hogy hát az egyik motiváció vagy az egyik magyarázat arra, hogy miért most pont történik ez a ez a ez az esetutánál, az pont ez ez egy ilyen figyelmeztetés a Madrid felé, hogy hogy azért Lehet nem kéne annyira barátkozni a az algérekkel.

[00:21:39]Na és akkor ezzel kapcsolatban csak, hogy akkor tiszta legyen eddig, hogy miről van szó.

[00:21:43]Van Marokkó, akinek van ez a déli területe, a nyugat-zahara, ami fölötti hatalma a nemzetközi jog szempontjából illegitim.

[00:21:51]Próbálják legitimálni.

[00:21:53]Van Algéria, akik nem fogadják el a marokkói szuverenitást nyugatzahara fölött.

[00:21:58]És aztán itt vannak a spanyolok, akik hogyha nem röstelnek szóba állni, deelni akár Algériával, akár valamilyen módon, ugye ezzel a poliszário mozgalommal, ugye az az említett eset a kórházi kezelése a vezérnek Spanyolországban, akkor Marokko rögtön harap, és nem is akárhogy.

[00:22:17]Na most az, ami számomra ebben borzasztó érdekes, az, hogy miért merik a marokkóiak ezt meglépni.

[00:22:26]Tehát, hogyha egy spanyol kormány nem úgy táncol a diplomáciában, ahogy a marokkóiak fütyülnének, akkor miért merik bevállalni az ilyenfajta bosszú intézkedéseket?

[00:22:39]Hagyományosan ugye erről az lenne a tudásunk, hogy Spanyolország egy Centrumzág, Marokkó periféria.

[00:22:44]Hát nyilvánvalóan rendkívül egyenlőtlen kéne, hogy köztük legyen ugye hatalmi viszony.

[00:22:52]Marokkó elvileg alárendelt viszonyban van az EU-val szemben, aztán mégse.

[00:22:57]Hogyan magyaráznád ilyen szempontból a relációt, és hogy változik-e az utóbbi egy-két évtizedben a hatalmi egyensúly, a Magreb országok és ugye Európának különösen ez a déli része között?

[00:23:11]Tehát, hogy Marokkó kétségtelenül egy ilyen győztese az elmúlt évtizedeknek külpolitikai szempontból.

[00:23:17]És ennek az egyik az egyik fontos eleme az a Trumppal való barátság.

[00:23:20]És hát sok mindent ez lehetővé tesz.

[00:23:24]Tehát ugye azt látjuk, hogy az Egyesült Államoknak egyébként dokumentumokban leírt célja, hogy a szélső jobbot segíteni hatalomra Európában, magával, szövetséges erőket, illetve, hogy hát valamilyen módon azért sokkal kezesebb, sokkal jámborabb, sokkal főhajtogatóbb és kalapmorzsolgatóbb hozzáállást szeretnének Európa részéről, mint amit egyébként Pentchezék te produkálnak.

[00:23:54]És akkor vannak ezek a kísérletek a franciákkal és mindenkivel, hogy hogyan lehetne leszalámizni gyakorlatilag az európai egységet, ami nem nehéz.

[00:24:02]De hogy ez ez adteret a a marokkoliak bátorságának.

[00:24:07]Ez az egyik része.

[00:24:10]Van az a van az a része is, hogy hogy több ponton is Marokko képes, hogy mondjam, nyomást gyakorolni az Európai Unióra.

[00:24:20]Elsősor van k van van és Spanyolországra azon belül is van egyrészt egy ilyen migrációs része, tehát ugye az Európai Unió az gyakorlatilag kiszervezte a migrációs vagy a határvédelmét azt ilyen alvállalkozásba kiszervezte a környező országoknak, főleg észak-afrikai országoknak meg Törökországnak.

[00:24:39]Ugye ez a Merkeli modell, ugye a Merkeli modellt a bevándorlás ellenes szélső jobba, azt a Wirffendas és a Wilcmer kultúrral azonosítja, de a valóság, a történelmi igazság az az, hogy a Merkeli modell az, hogy lefizetünk random zsebdiktátorokat és vanabi autokratákat, hogy nem nézünk oda milyen eszközökkel, de tartsák vissza a nem tudom én a világ különböző háborúi és klímakatasztrófái és szegénység elő menekülő, jobb élet reményében útra kelő embereket.

[00:25:15]Na de hogyha jól értem, akkor ez, hogyha jól értem, akkor ez bizonyos értelemben viszájára fordul, nem?

[00:25:21]Hogy lefizetjük őket, lefizetjük őket, és aztán ezzel a kezükbe adunk egy zsarolási eszközt, amivel hogyha nem tetszik nekik a diplomáciánk, akkor megnyitják a határaikat.

[00:25:33]Tehát Erdogántól Lukasenkán át hatodik Mohamed marokkói királyig.

[00:25:36]Ezt mindenki most már elég szeretettel alkalmazza, hogy így engedünk a csapon egy kicsit, aztán akkor beijednek az európaiak, és akkor majd adnak pénzt, paripált fegyvert.

[00:25:49]A másik ugye az energia, hogy miközben nyilván Amerikából veszünk rengeteg LNG-t, de hogy próbálunk ilyen más útvonalakan is, és akkor itt jön azeri kapcsolat, meg itt jön az észak-afrikai kapcsolat is.

[00:26:00]És akkor van egy harmadik rész, ami nagyon érdekes, és nagyon nem hatékony egyébként, de próbálkoznak.

[00:26:06]Ez ugye ez a fajta ilyen lobbi tevékenység, aminek egy része az az, hogy lefizetnek politikusokat, tehát itt azér Spanyolországban is a szocialista politikusok nagy részét, korábbi miniszterelnököket, Zapatero, Felipe Gonzá, ezeket mind azért a marokiak szépen megnyaraltatták Tzsírba meg hasonlók.

[00:26:26]Tehát az eredeti kérdés ugye az volt, hogy miért miért merik ezt megtenni?

[00:26:30]Hát például azért, mert ilyen ilyen folytópontokkal rendelkeznek.

[00:26:32]Sőt, szerintem azt is érdemes látni, hogy ö hogy ez a fajta ilyen több pólusúvá váló, vagy ez az ilyen egységes Amerika központú szabadpiaci globalizációnak a széttöredezése, és az, hogy ezek a kifejezések, hogy friend shoring meg near shoring, tehát hogy az ellátási láncokat valahogy ilyen biztonságpolitikai szempontok szerint átrendezni globálisan, hogy ne legyenek, nem tudom én, kiszolgáltatva Kínának, Iránnak és hasonló.

[00:27:01]Ennek Marokkó egy nagy nyertese, egyrészt, mert mint logisztikai központ, ugye azzem a tanzsíri kikötő, a világ 17.

[00:27:09]legnagyobb kikötője ugye Mediterráneum, Atlantióceánra is vannak kiváló kikötői.

[00:27:16]Részben a Nyugat-szaharában is építenek egy hatalmas kikötőt, hogy ugye ennek a válságnak azért vannak a régión valamelyes túlmutató aspektus is.

[00:27:26]a spanyol és a portugál médiában most már egyre gyakrabban jelennek meg spekulációk azzal kapcsolatban, hogy hát pontosan az miatt, hogy Marokkó és az USA között van egy közeledés és hát ugye Spanyolország és az USA most az iráni háború miatt ellenérdekelt felek, fölmerül a lehetősége annak, hogy például ebben az álhírterjesztésben, amiben állítólag nem a marokóiak voltak az udasok, valamilyen módon részt vett például az Amerikai Egyesült Államok és Izrael is, hogyan Hogyan látod ezt az aspektust?

[00:27:57]Hogyan látod általában Amerikának és Izraelnak a szerepét ebben a ebben a ebben a problémában?

[00:28:02]És hogy és hogy van-e bármilyen bizonyíték arra, hogy ezek a szereplők meg bármi közük lett volna arra, hogy mi történt most a kerítésnél?

[00:28:12]Hát igen.

[00:28:12]Szóval itt itt megint az ilyen közvetett bizonyítékok terepére terepére megyünk.

[00:28:16]Több jár mutat arra, hogy az Egyesült Államok már hosszú ideje am mellett van, vagy a a maga mozgalom és Trump környéki emberek hosszú ideje pussolják már ezt a gondolatot, hogy Szeuta és Melia ügyét azt valamilyen módon a spanyolok ellen a a marokkóiak érdekében tegyék fegyverré, vagy használják politikai fegyverként.

[00:28:42]És ez egyébként mondom megjelenik a az izraeli kormánypártok az izraeli jobboldal szélső jobboldalnak a retorikájába is.

[00:28:50]Tehát olyan tweeteket régebbről, hogy nem tudom én, kössünk egy dealt Sanchez.

[00:28:55]Mi nem fogjuk nem fogunk olyan mozgalmakat támogatni, amelyek elvennék tőletek Szeutát és Meliát.

[00:29:03]Ti pedig ne támogassatok olyan mozgalmakat, amelyek elvennék tőlünk Júdeát és Szamarát.

[00:29:10]Szamáriát, hogy van magyarul.

[00:29:10]Igen.

[00:29:10]Ezen túl tudjuk azt is, hogy nagyon szoros együttműködés van a marokkói kormányzat, a marokkói titkoszolgálatok és az izraeli kormányzat az izraeli titkoszolgálatok között.

[00:29:23]Tehát Marokko volt az egyik ország, amelyiknek megengedték, hogy vegyen Pegazus szoftvert, szóval, hogy van van ez a vonulata is.

[00:29:29]Én most ilyen különböző spekulációba arról nem mennék bele, hogy hogy milyen, hogy ezt ki csinálták.

[00:29:38]Mind mondom, ehhez ehhez oknyomozásra, whistle blowerkre lenne szükség.

[00:29:41]Azt tudjuk, hogy ilyen típusú áhírterjesztési műveletekre nagyon alkalmas, nem tudom én, sok ország és és tehát bizonyított esetek vannak, hogy használták ugye a az Egyesült Államoktól Oroszországon és Kínán át Izraelig, tehát hogy most ilyen nagyon egyenlő kézzel mérjek.

[00:30:06]Papszinárt, köszönöm szépen, hogy a rendelkezésünkre álltál ma, és hogy elmagyaráztad nekünk a teai esetnek a kontextusát.

[00:30:12]Nektek pedig köszönjük szépen a figyelmet.

[00:30:14]Ennyi volt a mai adásunk, de ne menjetek sehova, ezen a héten készülünk még egy érdekes anyaggal.

[00:30:20]Elindult a Szignál nevű világpolitikai hírlevelünk, amelyre iratkozzatok föl.

[00:30:24]Ehhez az adatokat megtaláljátok ennek a videónak a leírásában, és legyetek a Partizán rendszeres támogatói.

[00:30:29]Én Tót Szilárgy János voltam.

[00:30:31]Sziasztok!