Partizán 1:12:45

A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző

interjútisza pártmagyar péternerválasztásokközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
A Fidesz bukásától a Tisza-kormányig: mit tanultunk négy év alatt? | Utolsó Elemző
tl;dr
  • 2022 őszén a NER végtelennek tűnt, az ellenzék reménytelen helyzetben volt, a kormány pedig súlyos megszorításokat és kontrollvesztést mutató inflációt élt át.
  • A TISZA-kormány első kríziskezelése (2026-os hőhullám) narratívaépítésben sikeres volt, de nem járt rendeleti kormányzással; a társadalmi bizalom és a kétharmados többség helyettesítette a jogi kényszert.
  • Magyar Péter politikai stílusa plebiszciter, vezetőközpontú demokrácia, amelyben a miniszterelnök személye köré épül minden; ennek kockázata a kommunikációvezérelt, mikromenedzselő kormányzás és a szakpolitikai koherencia hiánya lehet.
  • A Fidesz ellenzékként nem tanult a saját múltjából: egy egyszerű vízosztásos akciót sem tudott megszervezni, ami az alkalmazkodóképesség teljes hiányát mutatja.
  • 2023 a befagyott társadalom éve volt, ahol az 50%-os élelmiszerinfláció ellenére is magasan állt a kormánypárt, mert nem létezett vonzó ellenzéki alternatíva.
  • A TISZA egy, a régi ellenzéken kívül és ellenében létrejött rendszerváltó projekt; nem biztos, hogy hagyományos párttá kell válnia, de a költségvetési vita próbára teszi a belső kohéziót.
  • A Fidesz visszatérésének esélyei korlátozottak; a politikai paletta várhatóan színesedni fog, de a 2026-os választási fordulat után egy tartós, ám a 16 évnél rövidebb ideig tartó új berendezkedés valószínű.
  • „Szerintem ez olyasmi, ami amire én azt mondtam, hogy ez nincs benne a pakliban a magyar társadalmat illetően.” – Lakner Zoltán a példátlan társadalmi aktivitásról

Részletes összefoglaló megjelenítése

Visszatekintés 2022 őszére: a NER mélypontja és a társadalmi reménytelenség

A beszélgetés kiindulópontja 2022 ősze, amikor az Elemző című műsor elindult. Az ország éppen túl volt a Fidesz negyedik, egymást követő kétharmados választási győzelmén, és megalakult az ötödik Orbán-kormány. A közhangulatot a végtelenített NER-időszak érzete uralta: úgy tűnt, az ellenzék minden ötletét ellőtte, és a széleskörű összefogás is csupán kétmilliónál valamivel kevesebb szavazatra volt elég. Az ellenzék egyetlen politikai innovációja a DK árnyékkormánya volt.

„Minden remény zátonyra futni látszott.” – Lakner Zoltán *

Ebben az időszakban a Fidesz-kormány súlyos megszorítócsomagot jelentett be a rezsicsökkentés csökkentése és más fedőnevek alatt. Lakner Zoltán felidézte, hogy 2006 és 2022 nyara között meghökkentően sok hasonlóságot talált: a kormányzat mindkét esetben azt ígérte, hogy elég lesz egyszer megszorítani, és a ciklus közepére mindenki fellélegezhet. 2022-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választás összevonása mögött is az a feltételezés állt, hogy a kormány bízik a két éven belüli rendeződésben.

A gazdasági helyzetet a félpörgő infláció és a háborús infláció jellemezte. Ezzel párhuzamosan elindult az uniós jogállamisági eljárás, amit akkoriban szinte senki nem vett komolyan, mert az EU-t papírtigrisnek tartották. Lakner Zoltán szerint az infláció nem egyszerűen rossz gazdaságpolitikát, hanem kontrollvesztést mutatott. Stratégiai irányvesztés is jellemezte a kormányt: a 2022-es tusványosi beszéd teljesen zűrzavaros helyzetértékelést adott a világról. Orbán Viktor 2022 októberi németországi látogatása pedig mélypont volt: a német kancellár csak a legszükségesebb protokollt nyújtotta, a Német Gazdasági Kamarában elmondott beszéd pedig azt a benyomást keltette, hogy a magyar kormánynak fogalma sincs a valós helyzetről, és nem is akar változtatni.

A 2022-es és a 2026-os válságkezelés összehasonlítása

A Fidesz-kormány válságkezelési reflexei

A 2022-es válságkezelés kapcsán Lakner Zoltán kiemelte: az Orbán-kormány alapvető üzemmódja a hatalomkoncentráció volt, és a válsághelyzetek mindig újabb alkalmat teremtettek további hatalomkoncentrációra, lehetőleg jogszabályokkal körülbástyázva. Ilyenkor jellemzően vészhelyzetet hirdettek, összeállt egy válságkezelő és egyben szankcionáló bizottság, és előkerült a rendeleti kormányzás is.

A TISZA-kormány első kríziskezelése

A Magyar Péter vezette kormány első komoly kihívása a 2026 nyarán jelentkező súlyos hőhullám, a vízhiány és ennek az energetikai rendszerre gyakorolt hatása. A kormányzat egy nagyon komoly veszélyről beszélt, amelyben együttműködést kért a társadalomtól. A legkomolyabb veszély (Paks leállása) végül nem következett be, és ez a kormányzati narratívában úgy kereteződött, hogy a kormány és a társadalom együttműködésével sikerült elhárítani.

„Én azt gondolom, ez egy nagyon sikeres politikai narratívaépítés történt mindez úgy, hogy nem rendeltek el hőségügyi veszélyhelyzetet, nem lett rendeleti kormányzás, még csak szankciókat sem kellett rendeletileg kilátásba helyezni.” – Lakner Zoltán *

A Fidesz részéről Bóka János kritizálta a miniszterelnököt, hogy fenyegetésekkel vegyes ajánlásokat fogalmazott meg, de tényleges jogszabályi korlátozás nem született. Lakner Zoltán szerint a kormány pusztán a 60%-os társadalmi támogatottságából és kétharmados többségéből adódóan tudta elérni, hogy az emberek elhiggyék: nagy a baj, és ők maguk is tehetnek ellene. Ez egy irányított, struktúrált, kontrollált párbeszéd a társadalommal.

A rezsicsökkentés mint szent tehén

Benyó Rita felvetette: ha a társadalom ennyire bevonható és együttműködő, akkor talán ez a legjobb alkalom arra, hogy a kormány elmagyarázza a rezsicsökkentés jelenlegi formájának káros következményeit, és közösen megbeszéljék a kivezetését, például energetikai korszerűsítési támogatásokkal kombinálva. Lakner Zoltán egyetértett: ha 60%-os támogatottságnál sem nyúlnak hozzá a rezsicsökkentéshez vagy az abszurd adórendszerhez, akkor soha. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány még nincs száz napja hivatalban, és előtte áll két költségvetési vita (egy pótköltségvetés és a 2027-es költségvetés), ahol ezeknek az elosztási kérdéseknek fel kell merülniük. Hozzátette: a változtatás nem feltétlenül jelent önfeláldozást, hiszen igazságosabb, kedvezőbb rendszert lehet kínálni széles társadalmi csoportoknak.

Magyar Péter politikai stílusa és a kormányzás kockázatai

A miniszterelnök személye köré épülő politika

Lakner Zoltán részletesen elemezte Magyar Péter politizálásának jellemzőit. A miniszterelnök személye köré épülő politika következik a nyilvánosság sztár- és influencerközpontú szerkezetéből, a magyar közjogi rendszer erősen miniszterelnök-központú jellegéből, Magyar Péter politikai múltjából és karakteréből, valamint abból, ahogyan a kormányzati struktúra felépül: egy nagyon erős politikai agytröszt működik a miniszterelnök személye körül a Miniszterelnöki Hivatalban.

„Ez a miniszterelnök személye köré épülő politika, amirészt következik nyilvánvalóan a tehát az egész nyilvánosságszerkezetből, ahol tulajdonképpen ilyen sztárokat, celebeket, influencereket, vezetőszemélyiségeket látunk.” – Lakner Zoltán *

A válságkezelésben is Magyar Péterre van szabva a nemzeti egység megteremtése: ő megy el Paksra, ő veszi fel a védősisakot, ő nézi meg a kiszáradt medret, ő mondja el az embereknek, mi fog történni. Ez a fajta „mindenütt jelenlét” (ubiquity) Magyar Péter politizálásának diszkurzív eleme. Lakner Zoltán ezt „plebiszciter vezetőközpontú demokráciának” nevezte, ahol egy középponti szerepet betöltő, szinte egyedül látszó politikai vezető közvetlen kapcsolatot tart a választópolgárokkal, és bizonyos csatornákon fogadja és adja a visszajelzéseket (Facebook-kommentek, Reddit-hozzászólások), de a politikáját nem rendeli alá teljes mértékben ezeknek.

Impulzivitás és tudatosság

Benyó Rita felvetette, hogy Magyar Péter inkább impulzívnak tűnik, mintsem tudatosan inkluzívnak. Lakner Zoltán szerint ebben nincs ellentmondás: Magyar Péter egy impulzív karakter, aki a politikában ebből tőkét tudott kovácsolni, és minden eddigi esemény visszaigazolta az impulzivitását. Ugyanakkor vannak határai a személyiség formálhatóságának – ahogy Kunce Gábor esetében is megfigyelhető volt, hogy csak olyan tanácsot fogadott el, amit a sajátjának érzett.

A stílus kockázatai

Lakner Zoltán három fő kockázatot azonosított:
1. Kommunikációvezérelt kormányzás: a jó komment, a jól felfutózott helyszín, a napi hírciklus megnyerése fontosabbá válhat, mint a stratégiai kormányzati tervek kidolgozása és végigvitele.
2. Mikromenedzselés: egy vezető nem tud 16 tárcát mikromenedzselni; lehet, hogy három óráig vagy három napig jól csinálja, de aztán átfordul a figyelme máshova, és az elindított változások nem vihetők végig mélységükben.
3. Szakpolitikai koherenciahiány: stratégiai döntések feláldozása az éppen aktuális választói elvárások miatt.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy három hónapja sem működő kormánnyal kapcsolatban ezeket még nem lehet kritikai leírásként sem elhelyezni. Pozitív jelként említette, hogy a kormány már dolgozik a jövő évi energetikai terveken (például nagyobb szélenergia-kapacitás kiépítése), ami hosszú távú tervezést mutat – máris több, mint amit a 16 éves Orbán-kormány idején láttak, ahol az udvartartásszerű kormányzás teljesen fölzabálta a stratégiai megfontolásokat.

Szociális szempontok a hőhullám kapcsán

Benyó Rita fontos szociálpolitikai lábjegyzetet fűzött hozzá: a közbeszéd alapvetően arról szól, hogy hány fokon használjuk a légkondicionálót, miközben millióknak nincs légkondicionáló berendezésük. Az első hőkupola idején Magyar Péter hangsúlyosan beszélt arról, hogy a plázákba és légkondicionált helyekre engedjék be a hajléktalanokat. Pozitív üzenet a tűzifa áfacsökkentése is, amely a legszegényebbeket is bevonja a fűtéssel kapcsolatos rezsicsökkentésbe. Ugyanakkor kérdés, hogy ebből következik-e hosszú távú stratégia a hajléktalanság kezelésére, vagy csak a karácsonyi alkalmakkor és hőhullámok idején figyelnek rájuk.

Az ellenzék (Fidesz) helyzete és a vízosztás példája

Benyó Rita elmondta, hogy a Margit híd budai hídfőjénél TISZA-s pultot látott vizet osztani, de nem látott fideszes, KDNP-s vagy Mi Hazánk-os pultot. Az ellenzék kezében ott lenne a lehetőség, hogy közvetlenül segítsen az embereknek, hiszen nincsenek kormányzási terhei. Lakner Zoltán szerint a vízosztás nem igényel akkora innovációt, ami megugorhatatlan lenne. Felidézte, hogy Szentendrén Vitályos Eszter, a körzet korábbi fideszes képviselője, két hét után annyit tudott tenni, hogy az Országház folyosóján elmondta: takarékoskodjunk a vízzel – ami különösen abszurd egy olyan párttól, amely mozgalmi politizálást ígért.

„Hát én nem tudom, hogy ehhez mekkora felkészültség kell, hogy valakinek eszébe jusson, hogy vizet kéne osztani az embereknek.” – Lakner Zoltán *

Lakner Zoltán szerint az ellenzéki létben mindig ott van a dilemma, hogy felszabad-e csatlakozni a kormány narratívájához. De ha valaki ott van és osztja a vizet, akkor sokkal hitelesebben hangzik a nap végén a kritika is. A Fidesz azonban nem tanult az elmúlt másfél évtized ellenzéki tapasztalataiból: „Én április 13 óta beszélek műsorokban arról, hogy ha a Fideszben lenne valami tanulási szándék, akkor nagyon mélyen tanulmányoznák azt, hogy miken ment keresztül a Fidesz ellenzéke 2010 és mondjuk 2024 között.”

A politikai fordulat: 2023 elvesztegetett éve és a TISZA felemelkedése

2023: a befagyott társadalom éve

Benyó Rita felidézte, hogy 2023-at teljesen elvesztegetett évként jellemezték, és egy évzáró elemzésben teljes letargiában ültek. A társadalom bénult, befagyott állapotban volt, amiből nem látszott semmilyen mozdulás. Lakner Zoltán szerint ez azért volt különösen érdekes, mert 50%-os élelmiszerinfláció mellett is 50%-on állt a kormánypárt – ilyen ország valószínűleg nincs még egy a világon. Ennek oka az volt, hogy nem létezett olyan ellenzéki alternatíva, amire a választópolgárok szívesen néztek volna.

„A választópolgárok alig várták, hogy valami mást választhassanak, mint a régi ellenzék.” – Lakner Zoltán *

Lakner Zoltán szerint a régi ellenzékhez tartozó politikusok optikai csalódásban voltak, amikor azt hitték, hogy a TISZA megjelenése rombolta szét az ellenzéket – valójában fordított volt az időbeli és az ok-okozati sorrend.

A rendszerváltó projekt természete

Lakner Zoltán kifejtette: a TISZA egy rendszerváltó projekt, amely a legnagyobb ellenzéki párton kívül, sőt annak ellenére jött létre. Jelenleg nem látja a Fidesz visszaútját. Orbán Viktor Tusványoson utalt arra, hogy Közép-Európában vannak nagy visszatérők (Janez Janša Szlovéniában, Robert Fico Szlovákiában, Donald Trump az Egyesült Államokban), de Lakner Zoltán szerint ezek a párhuzamok nem állják meg a helyüket. Robert Fico 2012-es visszatérésekor 44%-ot, 2023-as második visszatérésekor már csak 23%-ot szerzett. Janez Janša esetében pedig az előző szlovén választáson Robert Golob pártja nem omlott össze, ők nyerték meg a választást.

„Lehet a visszatérésre bazírozni, de egyrészt szerintem nagyon más a magyar politikai helyzet, hiszen a Fidesz ellenében történik ez a rendszerváltó folyamat. Másrészt akik visszatértek, azok sem igazolják Orbánnak ezt a történelmi tanulságát, hogy a nagyvezetők visszatérnek. Hát visszatérnek csak úgy, hogy van rajtuk 100 seb, amiből ömlik a vér.” – Lakner Zoltán *

Ráadásul a Fidesz mögött 16 év kormányzás van, így ha bármi történne, nagyon nehéz lenne zárójelbe tenni az elmúlt másfél évtizedet.

A TISZA mint párt és projekt: belső kohézió és kihívások

Projekt vagy párt?

Benyó Rita felvetette, hogy a TISZA esetében inkább egy projektet látunk, mint egy kész pártstruktúrát, és kérdés, hogy ez mennyire tudja stabilizálni önmagát. Lakner Zoltán szerint nem szükségszerű, hogy a projekt átalakuljon párttá: lehet, hogy ez egy projektalapú politikai mozgalom, amely megtalálja a közös ügyeket. A rendszer leváltása és egy új rendszer alapjainak letétele máris egy ilyen közös ügy. Meggyőződése, hogy a TISZA-frakcióban ülő politikusok küldetéstudattal rendelkeznek: az hozta össze őket, hogy tenni akartak valamit, és most azért vannak a parlamentben, hogy felépítsenek egy új rendszert. Ez nagyon erős csoportkohéziót feltételez.

Ugyanakkor a TISZA egy formálódóban lévő politikai párt, amely a hatalom birtokában formálódik. A közelgő költségvetési vita során ki fog derülni, hogy vannak-e elvi, politikai, ideológiai, értékrendbeli különbségek, kik azok a politikusok, akik jók a lobbizásban, és hogy a kormány képes lesz-e koherens politikákat vinni, vagy a részérdekek szét fogják szedni az elosztási és stratégiai ügyeket.

Orbán és Magyar Péter kormányzásának összevetése

Benyó Rita felvetette, hogy vajon a TISZA-kormányzás is egyszemélyű vezetést eredményez-e, ahol a miniszterelnök mindenre ő a válasz, és a miniszterek nem épülnek fel önálló személyiségként. Lakner Zoltán óvatosságra intett az Orbán–Magyar Péter összevetéssel kapcsolatban. Az Orbán-kormány udvartartásszerű működésében félautonóm személyek kaptak területeket, de a miniszterelnök bármikor benyúlhatott, és a lojalitás volt a meghatározó, nem a szakmai teljesítmény. Lakner Zoltán szerint csodálkozna, ha egy új kurzus nem vonna le tanulságokat ennek súlyos következményeiből.

„Nem ugyanaz egyébként, hogy valaki állandóan látszik a képernyőn, de közben lehet, hogy hagyja dolgozni a minisztereit, minthogy valaki talán csak hetente kétszer látszik a képernyőn, de közben minden szál nála fut össze.” – Lakner Zoltán *

Emellett hangsúlyozta: a TISZA-kormánynak a semmiből kell összeraknia olyan tárcákat, mint az egészségügyi, a szociális vagy a környezetvédelmi minisztérium, mert ezek 16 évig nem léteztek. Egy egészen katasztrofális állapotban lévő magyar államigazgatást vettek át, és ezt üzemszerűen el kell tudni kezdeni működtetni.

A Fidesz visszatérésének esélyei és a politikai jövő forgatókönyvei

Lakner Zoltán jóslatai

Lakner Zoltán három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel:
1. Kvázi hegemón pártrendszer: a mostani majdnem egypárti rendszer tartóssá válik, és bemerevedik. Ehhez azonban nem hoznak új választási törvényt és nem módosítják az alkotmányt.
2. Domináns pártrendszer: vannak felismerhető ellenzéki pártok, de nincs esélyük hatalomra kerülni – a 2010 utáni helyzet fordítottja.
3. Plurális verseny: a TISZA az egyik szereplő, és akár a TISZÁból is érkezhetnek új szereplők. Ennek egyelőre semmi jelét nem látja.

Saját tippje szerint a 2026 áprilisában történt esemény olyan horderejű, hogy a magyar társadalomnak sem igénye, sem felkészültsége nincs arra, hogy ilyen horderejű politikai események újra és újra megtörténjenek. Az új politikai felállás tartóssá válhat, de a tartósság is rövidebb időt fog jelenteni, mint a 16 év. Ebben szerepet játszik a miniszterelnöki cikluskorlát is. A politika rendkívül volatilissá, billenékennyé vált, és a hagyományos pártstruktúrák szétmállanak.

„A politikában az inga mindig visszalendül, de soha nem pontosan ugyanoda, ahol korábban volt.” – John Lukács idézete, Lakner Zoltántól *

Lakner Zoltán szerint színesedni fog a politikai paletta, és lesznek olyan szereplők, akik megpróbálják betölteni a liberális vagy baloldali teret. Ennek sikeressége nagyban függ az új választási törvénytől. Emellett már látható egy Fidesz–Mi Hazánk küzdelem a TISZÁtól jobbra eső politikai térben.

A köztársasági elnök jelölése: szimbolikus üzenetek

Benyó Rita felvetette, hogy a köztársasági elnök személyének kiválasztása sokat elárul a kormány szándékairól. A lehetséges jelöltek között Romsics Ignác és Baka András neve merült fel. Közös jellemzőik: 50 év feletti férfiak, jogászok (ami széles társadalmi támogatottságnak örvend), élettapasztalatuk nem a politikából, hanem más területről származik, és mindannyian megfogalmaztak valamilyen kritikát a NER-rel szemben.

Lakner Zoltán külön kiemelte Baka András jelölésének szimbolikus erejét: ő az egyike azoknak a közjogi tisztségviselőknek, akiket a Fidesz személyre szóló törvényhozással fosztott meg pozíciójától mandátuma közepén. Ha Baka András visszatérne egy másik, akár a legmagasabb közjogi pozícióba, annak nagyon komoly jogállam-helyreállítási üzenete lenne.

A kiválasztási folyamat érdekessége, hogy a kormány egyfajta „felmutatásos castingot” tart: bemutatnak jelölteket, és a társadalmi visszajelzések (lájkok, kommentek) alapján tesztelik az elfogadottságukat. Ez a Polgár Judit-ügy után kialakult helyzetre reflektál, ahol félreértették egymást a felek.

Az elemzői szerep és a műsor tanulságai

Mit láttak jól és mit nem?

Lakner Zoltán szerint az elemzői szerep nem a jóslás, hanem a lehetőségek és következmények megmutatása. Ebben a négy évben egy váratlanul bekövetkező nagy változást kellett magyarázni, és emellett mentálhigiénés szolgáltatást is nyújtottak: segítettek kitágítani a lehetőségek elgondolhatóságának terét, és racionalizálni a félelmekkel teli helyzetet.

Amit jól láttak: a Fidesz nem mindenható, és a picike dolgokat is érdemes megtenni, mert anélkül biztos nem fog semmi sem történni. Már 2022-ben látszottak azok a válságjelek, amelyek végül a Fidesz bukásához vezettek – de a válságjelekből csak akkor lesz politikai bukás, ha valaki felismeri, azonosítja és kimondja, hogy ez így nem mehet tovább, és politikai megoldást kínál.

„Merjünk hinni a szemünknek, tehát hogy már 22-ben látszottak azok a válságjelek, amelyek végül is a Fidesz bukásához vezettek.” – Lakner Zoltán *

Ami váratlan volt: a társadalmi aktivitás mértéke. Soha nem szavaztak közel 6 millióan Magyarországon, és soha nem tapasztalták, hogy kisebb településeken is heti két este 120-150 ember összegyűlik, és akkor is közösen dolgoznak, amikor nincs ott senki kívülről. Ez a fajta állampolgári aktivitás nem volt benne a pakliban.

„Szerintem ez olyasmi, ami amire én azt mondtam, hogy ez nincs benne a pakliban a magyar társadalmat illetően.” – Lakner Zoltán *

A jövőre nézve a legnagyobb kérdés, hogy ezzel az állampolgári aktivitással mit kezdenek: átadják-e a stafétát a kormányzatnak, vagy fennmarad a közfigyelem egy másfajta módon. Egyelőre vannak jelek arra, hogy a figyelem és a hozzászólási vágy megmaradt, és a kérdés az, hogyan lehetne ezt intézményesíteni és folyamatosan becsatornázni.

A műsor búcsúja

A beszélgetés végén kiderült, hogy ez az Elemző című műsor utolsó adása ebben a formában. Lakner Zoltán köszönetet mondott Voves Tibornak, a Szabad Európa egykori vezetőjének, Ruf Bálintnak, Unger Annának, Stumpf Péternek, és különösen Benyó Ritának. Kiemelte, hogy elképesztő szakmai kihívás és szerencse volt pont ebben a négy évben, a NER legmélyéről indulva végigkommentálni ezt az időszakot.

Benyó Rita megköszönte a nézőknek a rengeteg figyelmet, bizalmat és szeretetet, amellyel az első adástól kezdve körülvették a műsort. Köszönetet mondott a Szabad Európa egykori csapatának, Gulyás Mártonnak és a Partizánnak, hogy a Szabad Európa megszűnése után befogadták a műsort, Ruf Bálintnak és Unger Annának, valamint Lakner Zoltánnak, aki a legelső adástól a legutolsóig inspiráló partnere volt.

„Zoli tudása, érzékenysége, humora és gondolkodásmódja nélkül az Elemző soha nem válhatott volna azzá, amivé lett.” – Benyó Rita *

Mindketten reményüket fejezték ki, hogy a műsor valamilyen formában folytatódni fog. Benyó Rita új szakmai kihívások elé néz, amelyekről a Facebook-oldalán fog hírt adni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „hatázás”: A 2022-es megszorítócsomag kapcsán elhangzott kifejezés. A kontextus alapján valószínűleg a „hatósági árazás” rövidített, torzult alakja, de nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
  • „Ferense volt az”: Baka András jellemzése kapcsán hangzott el. A kontextus alapján talán „férfi volt az” vagy „főbíró volt az” lehetett, de a pontos jelentés nem rekonstruálható.
  • „héten hunyt elény nyilván”: Egy elhunyt személyre utalás, akinek a neve torzult. A kontextus alapján valószínűleg egy ismert értelmiségiről van szó, de a név nem azonosítható egyértelműen.
  • „fűken előttünk álló”: A köztársasági elnök választás kapcsán hangzott el. A kontextus alapján talán „sűrűn előttünk álló” vagy „küszöbön álló” lehetett, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
  • „Fülöbond készültek képek”: Magyar Péter és Ruf Bálint fotóalbumával kapcsolatos utalás. A kontextus alapján valószínűleg „Fülöp-szigeteken” készült képekről van szó, de a szóalak erősen torzult.
  • „truvály”: A szlovén választás kapcsán elhangzott kifejezés. Valószínűleg a „trüváj” (trükk, csavar) szó torzult alakja.
  • „Szűz Zoltán Gábor”: Egy interjúalany neve. Valószínűleg „Szűcs Zoltán Gábor” vagy hasonló, de a pontos név nem azonosítható.
  • „Szabó Andrává László Róbert”: Egy interjúalany neve. Valószínűleg „Szabó András” és „László Róbert” két személy, de a pontos név nem rekonstruálható.
  • „Oros Dániellel”: Egy interjúalany neve. Valószínűleg „Orosz Dániel”, de a pontos név nem azonosítható.
  • „Bovesti Bort”: A Szabad Európa vezetőjének neve. A későbbi „Voves Tibornak” említés alapján egyértelmű, hogy Voves Tiborról van szó, de az ASR itt erősen torzított.
  • „ámányként”: A „Rogán Antalé mellett a szabadalmi hivatalban” kontextusban hangzott el. Valószínűleg „ámításként” vagy „csodaszerként” lehetett, de a pontos szó nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez itt az elemző Benyó Ritával és Laknárt Zoltánnal.

[00:00:02]2022 őszén indult el az elemző.

[00:00:06]Fél évvel voltunk túl a Fidesz negyedik egymást követő kétharmados győzelmén, és alig fél évvel az ötödik Orbánkormány megalakulása után máris átalakult a kabinet.

[00:00:16]Az első adásunk címe az volt, udvartásszerű kormányzati irányítás történik.

[00:00:21]Azt kérdeztük, maradt-e még kormányzás a hatalomtechnikai és kommunikációs manőverek mögött.

[00:00:28]Közel négy évvel később egy másik, ugyancsak kétharmados kormány első százpjának hajrájában ülünk, miközben a 16 év után ellenzékbe került Fidesz a szétesés jeleit mutatja.

[00:00:42]Elképzelhető volt-e mindez 2022 őszén, és változott-e a legfontosabb kérdésünk, mitől kormányzás a kormányzás?

[00:00:49]és képes-e egy kétharmados hatalom korlátozni önmagát.

[00:00:54]Ezzel kezdünk tehát, és Zoli már itt van, és most egy kicsit összefogóbb, nagyobb adásra készülünk.

[00:01:01]Úgyhogy kezdjünk is azzal, hogyha visszamegyünk 2022 őszére, milyen állapotban volt akkor az ország?

[00:01:10]És milyen lelki állapotban volt a társadalom?

[00:01:12]Mert talán így négy évvel ezután meg az áprilisi eufória után lehet, hogy már sokan nem is emlékeznek, hogy miben ültünk akkor mi, amikor legelőször elkezdtük ezt az elemzőt.

[00:01:25]Ugye négy évvel ezelőtt, mondjuk nyáron ősszel a negyedik sorrendben, negyedik kétharmados Fidesz győzelmen voltunk túl, és a tulajdonképpen egy ilyen végtelenített NER időszaknak látszott lenni az, amiben élt az ország, és ehhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy nem nem egyszerűen arról volt szó, hogy nincsen ellenzék, hanem hogy valahogy az volt a benyomás, hogy már minden ötletünket ellőttük.

[00:01:52]vagy minden ötletét ellőtte az ellenzék.

[00:01:55]Hát hiszen megvolt a széleskörű összefogás is, amiről nagyon jól tudjuk, hogy sok mindenben, sok területen hiányolt a az együttműködés, de hogy abból az ellenzékből annyi együttműködést tudott kijönni, ereje meg legfeljebb arra futott, hogy hát elérje azt a két milliónál valamivel kevesebb szavazatot, illetve, hogy 2022 őszén mondjuk az akkori nagy politikai innováció az a DK-nak az árnyékkormánya volt.

[00:02:21]Más nem is igen adódott.

[00:02:21]Tehát így minden remény szátonyra futni látszott.

[00:02:25]Miközben ugye ez egy olyan periódus, ez a négy évvel ezelőtti nyárősz, amikor a Fidesz kormány, az ötödik korbánkormány nagyon súlyos megszorítócsomagot jelentett be, amit a rezsicsökkentés csökkentése és más ilyen fedőnevek alatt futtattak, akkor volt a hatázás.

[00:02:47]Így van.

[00:02:50]És ennek több eleme volt.

[00:02:50]Elhangzott a kormányzati ígéretek, hogy hú, hát ez most egyszeri 1000 milliárd Ft, ez biztosan elég lesz.

[00:02:56]És én én én akkor írtam egyébként egy hosszú cikket a 2006 és a 2022 nyár összevetéséről, és meghőkentően sok hasonlóságot találtam abban, hogy mennyire azonos dolgokat mondott a Gyurcsány kormány.

[00:03:10]Például arról, hogy elég lesz csak egyszer megszorítani, és akkor túl leszünk ezen, és majd a ciklus közepére mindenki fog egyenesedni.

[00:03:18]ugye 2022-ben is, amikor elhatározza ez az ötödik kormánykormány, hogy majd összevonják az önkormányzati és az európai parlamenti választást.

[00:03:28]Én akkor azt gondoltam, hogy ez biztos azért van, mert ők úgy gondolják, hogy addig a rendben lesznek, tehát megmerik kockáztatni ezt a dolgot.

[00:03:37]És akkor ezek szerint egy olyan két éves kifutás lesz ennek a válságkezelésnek.

[00:03:42]Ugye ez az időszaka a a félpörgő inflációnak és háborús infláció.

[00:03:47]Akkor jött akkor éppen ez és az uniós jogállamisági eljárás elindulásának, amit akkoriban, erre nagyon jól emlékszem elemző műsorokból igazából senki nem hitte el, hogy az unió ott most tényleg csinálni fog valamit, és nem a nem a szokásos ilyen papírtigris magatartását fogja mutatni.

[00:04:07]És akkor talán még egy dolgot mondanék, vagy vagy kettőt.

[00:04:08]Az egyik az, hogy a az akkor fölpörgő infláció az nem egyszerűen egy rossz gazdaságpolitikát, hanem egy ilyen kontrollvesztést mutatott.

[00:04:18]miközben volt egy ilyen stratégiai irányvesztés a 22-es, most nem mondom, hogy hallgassák vissza a nézők, mert most ne csinálják magukkal, de hogy a 22-es Tusványosi Beszéd, miközben ugye ez a globális szereplő önnépítése zajló Ormán Viktor részéről, a túsványosi beszéd az tehát teljesen zűrzavaros helyzetértékelés volt a világról, illetve csak ez az utolsó mondat, ami ide tartozik a a 22 októberében ment Németországba, és akkor is egyrészt lehetett látni, hogy mennyire ilyen minimum protokolt nyújt a az akkori német kancellár, tehát a csak a legszükségesebbeket nyújtották Orbán Viktornak, mint egy miniszterelnök partnernek, de hogy az igazi ilyen mélypontja annak a látogatásnak az volt, amikor a Német Gazdasági Kamarában mondott egy beszédelt, és ö tehát én emlékszem a az élményre, amikor olvastam ezt azt a szöveget, hogy oké, hogy itthon arról beszél, hogy majd jövőre 4%-os növekedés lesz.

[00:05:21]Ugye akkor minden évben meg volt igérve a következő évre a 4%-os növekedés.

[00:05:25]Na de hát a német gazdasági kamarában olyan cégek ülnek, amelyeknek nagyon komoly befektetéseik vannak Magyarországon.

[00:05:33]Nekik ezt minek mondja el?

[00:05:33]Tehát hogy ez még csak rosszabb, mintogyha föltárná az igazságot és valami tervet mellé tenne, mert ezzel azt a benyomást kelté a magyar kormány, hogy fogalma sincs, hogy mi történik, illetve azt, hogy ő nem akar változtatni azon, ami történik.

[00:05:44]ö nem öncélú, hogy a négy évvel ezelőtti dolgokról beszélünk.

[00:05:48]Akkor is akkor egy gazdasági válságkezeléssel kellett kezdenie az akkori kormánynak.

[00:05:52]De igazából jellemző valahogy ahogy végignéztem a kabinetfelállások elejére mindig jön valami válság, vagy egy vörös szab vagy egy árvíz.

[00:06:04]Valahogy mindig a négy éves ciklusok elején azonnal tesztelve van egy-egy kormánynak a válságkezelése.

[00:06:12]És hát most pedig itt van a Tisza kormány az első válságkezeléssel az energetikai és a Duna vízszintje és ugye Paks ügyén és hát tényleg a soha nem látott hőség okán.

[00:06:27]Látszanak-e párhuzamok vagy különbségek a válságkezelésben?

[00:06:34]Meg lehet-e most ebből nézni, mutatni, hogy mi a jelentős különbség a két kormány között?

[00:06:39]Hisz most valami olyat látunk, amit technikailag kell kezelni, tehát akár technokrata módjára lehetne ugyanolyan is a válságkezelés, vagy abból adódóan, hogy egy nagyon más lelkületű kormány született, nagyon más maga a válságkezelés is.

[00:06:58]Mondanék néhány jellemzőt, és akkor majd esetleg a nem tudom közösen, vagy a nézők összerakják, hogy ebből mi a hasonlóság, meg mi a különbség, mert hogy persze nyilván a helyzetek nagyon sok mindenben eltérnek, akkor egy már 12 éve folyamatosan hatalmon lévő kormány egy részben saját maga által előállított, igen nagy részben saját maga által előállított gazdasági válságot kellett, hogy kezeljen.

[00:07:19]Ez is hasonló volt egyébként a 2006-os szituációhoz.

[00:07:22]Ez most ugye egy újonnan felálló kormány egy sok szempontból külső.

[00:07:28]Hát a klímaváltozás az hát annyiból külső, hogy az időjárást azt nyilván még egyelőre nem a kormányok szabályozzák.

[00:07:35]Másrészt ugye a felkészültség meg az előző kormány tevékenységéből, vagy felkészületlenség az előző kormány tevékenységéből adódik.

[00:07:43]azon kívül ugye egy 12 éve hatalmon lévő kormánytól azt lehetett várni, hogy hát rendelkezik azokkal az eszközökkel és azzal a kormányzati jártassággal, hogy pontosan tudja, hogy ha lefutott a kampány, akkor neki hogyan kell rendesen beavatkozni a kormányzati eszközök használatával.

[00:07:56]Most pedig egy még a kormányzást belakó, hát még mindig nincs három hónapja hivatalban a kormány.

[00:08:03]Tehát egy ilyen kormánynak a válságkezelő tevékenységét látjuk.

[00:08:05]Ezt érdekes lenne valóban készíteni egy ilyen statisztikát, hogy vajon mindig a kormányzás elejére érkeznek-e meg a válságok.

[00:08:12]Nekem az a gyanúm, hogy mindig van válság, vagy jó formán mindig van valamilyen kihívás, vagy krízis, és történetesen jut ezekből a kormányzati időszakok elejére.

[00:08:21]Tehát ezek a ezek a vásárlágok ezek be szoktak gyűrűzni, nem szoktak bekopogni, megkérdezni, hogy most éppen alkalmas pillanatban érkeznek-e.

[00:08:28]És az kétségtelen, hogy ez a nagyon súlyos hőhullám, most már második hőhullám, és a vízhiány, és a ennek az energetikai rendszerre gyakorolt hatása, ez az első kríziskezelési feladata ennek a mostani kormánynak, a Magyar Péter által vezetett kormánynak.

[00:08:43]És itt egyrészt ugye azt nézi mindenki, azt hiszem, hogy mennyire tudja menedzselni ezt a a kabinát.

[00:08:50]És ugye az, hogy kicsit még negatívabbak is voltak talán a várakozások, hogy ugye akár még le is állhat Paks, amit úgy tűnik, hogy megúsztunk, mert a az utolsó blokk az végül is folyamatosan működik, és talán a talán ez teljesen elkerülhető.

[00:09:06]Ez én nem tudom még itt élni szakmailag, hogy mekkora volt a veszély és és a konkrét intézkedések milyen mértékben járultak ehhez hozzá, de a politikai narratíva szintjén, amihez van valami közöm, mégiscsak valami olyasmi történik, hogy egy nagyon komoly veszélyről beszélt a kormány, amiben együttműködést kért a társadalomtól.

[00:09:27]A legkomolyabb veszély nem következett be, és ez úgy kereteződik, hogy ezt a kormány és a társadalom együttműködésével sikerült elérni.

[00:09:36]Én azt gondolom, ez egy nagyon sikeres politikai narratívaépítés történt mindez úgy, hogy nem rendeltek el hőségügyi veszélyhezetet, nem lett rendeleti kormányzás, még csak szankciókat sem kellett rendeletileg kilátásba helyezni.

[00:09:50]A Fidesz kritizálja, tegnap is láttam egy Bóka János videót, hogy egy ilyen fenyegetésekkel vegyes ajánlásokat fogalmazott meg a miniszterelnök.

[00:10:01]Hát oké, ezt lehet így értelmezni, de egyébként egyetlen olyan jogszabály sem született, ami konkrét korlátozást rendelt volna el, hanem azt Igen, mert ugye az orbáni kormányzásból azt jegyeztük meg nagyon sokszor, hogy igen, ilyenkor valamilyen vészhelyzetet hirdetnek, azonnal összeáll valami olyan bizottság, ami egy ilyen vál válságkezelő, de egyben szankcionáló bizottság.

[00:10:26]És igen, amit mondas az, hogy általában a rendeleti kormányzás is ilyenkor előkerült, ami ugye arra utal, hogy persze ilyenkor minden kormány azt csinálja, amelyek ami az alapvető reflexeiből következik.

[00:10:38]Tehát egy egy és majd talán ez persze érdekes a mostani helyzetre vonatkozóan is, hogy mik ezek az alapvető reflexek, de ugye az Orbánkormánynál a hatalomkoncentráció volt a az alapvető üzemmód és a válsághelyzet az egy újabb alkalmat teremtett mindig arra, hogy további hatalomkoncentráció valósuljon meg és lehetőleg jogszabályokkal körülbástyázva.

[00:11:01]Tehát most viszont ugye tulajdonképpen az történt, hogy van egy ilyen 60%-os társadalmi támogatottsággal rendelkező kormány, am kétos többsége van, és pusztán ebből a pozícióból adódóan ö tudta azt érni, hogy az emberek elhitték neki, hogy itt most nagy baj van, és hogy ők tehetnek valamit annak érdekében, hogy az a baj ne legyen akkora.

[00:11:23]Ezt nem is, hogy mondja, ezt nem is feltétlenül dicsérőleg akarom mondani, leírólag akarom mondani, hogy ez egy politizálási stílus, ez egyfajta módja annak, hogy a kormány hogyan van párbeszédben egy ilyen irányított, struktúrált, valamiféle módon kontrollált párbeszédben a a társadalommal, és ennek a reflexnek megfelelően van benne ebben a válságkezelésben is a kormányzat.

[00:11:49]Ö ha ennyire bevonható lett a társadalom, és ennyire együttműködő lett a társadalom, akkor ezt néha már felvetettem, de most erősen felvetem, nem ez-e a legjobb alkalom arra, hogy az olyan szent tehenet, mint a rezsicsökkentés, aminek egyenes következménye az, amit most látunk, azt végre megértse és elmagyarázza a kormány a társadalomnak, hogy a rezsicsökkentés i módja az egyenes következményei Ez és hogy mi lenne, hogyha közösen megbeszélnénk, hogy mondjuk ha adunk pénzt arra, hogy kicseréljétek az ablakot, vagy hogyha adunk pénzt arra, hogy szigeteljétek a házat, akkor mit szólnátok, ha egyébként a rezsicsökkentésnek a jelenformáját kivezetnénk, vagy a magyar péteri lájk politizálásból és az állandó közösségi média általi kontrollból és a a saját politikájának ez irányú felülírásából az következik, hogy pont az ilyen szenttehenek szenthenek maradnak.

[00:12:56]Hát a rövid válaszom az, hogy de pont ez lenne ez a helyzet.

[00:12:57]Nyilván ezt én többször is itt is a mi műsorunkban is elmondtam már, ezt tartom és mindig is el fogom mondani.

[00:13:04]Tehát ha nem akkor nyúlsz hozzá mondjuk a rezsicsökkentéshez, aminek a kárait abban a formában, ahogy megvalósult, fölsorolni is nehéz, vagy a vagy a teljesen abszurd adórendszerhez, amikor 60%-od van a teljes népességben, akkor tényleg nem tudom mikor mikor lehet ezzel bármit is kezdeni, és ez nagyon szerintem nagyon komoly felelősséget ró a kormányra.

[00:13:26]Nem zárnám én le ezt a vitát.

[00:13:28]Szerintem még mindig nincs 100 napja hivatalban a kormány.

[00:13:32]Előtte állunk két költségvetési vitának is, egy pótköltségvetésének és egy 27-es költségvetési vitának is.

[00:13:37]Szóval, hogy ezeket szerintem kellene majd látnunk.

[00:13:43]Az elosztási kérdések ótatlát arról szól a költségvetés.

[00:13:45]Szóval, hogy föl föl kell, hogy föl kell, hogy merüljön, és akkor valamit látni fogunk ezünkben.

[00:13:50]Ráadásul még azt is gondolnám, mert én azért azt sem várnám el egy kormánytól.

[00:13:55]Ezt is azért időnként hangsúlyozzuk, hogy nem attól lesz jó a kormányzás, hogyha beleveti magát fejjel előre a szakadékba, hogy ő önfeláldozza magát.

[00:14:03]Szerintem ráadásul a rezcsökkentés vagy akár az adórendszer az alkalmas arra is, hogy a társadalom széles rétegeinek jobb ajánlatot lehessen tenni.

[00:14:10]És nem csak abban az értelemben jobb ajánlatot, hogyha jobb adórendszerünk van, akkor több pénzt lehet kszolgáltatásokra fordítani, de lehet nagyon nagyon széles több százezres csoportoknak, több milliós létszámú társadalmi csoportoknak igazságosabb, kedvezőbb adórendszert, vagy őket is elérő resicsökkentési rendszert kínálni.

[00:14:31]Szóval nem is feltétlenül azt jelenti ez, hogy a kormánynak valami őrületes kockázatot kell vállalnia.

[00:14:35]Természetesen minden változtatásban vannak vesztesek, nyertesek, vannak ilyen ilyen 0-0 álló társadalmi csoportok, és hát a kormányzáshoz hozzátartozó politikai narratíva építésnek a része, hogy a veszteseket tudod-e kompenzálni, vagy elég szűken tudod-e tartani a veszteseknek a csoportjád, és akik pedig nyertesei egy-egy változtatásnak, azokhoz eljuttasd a hírt, hogy ők nyerteseiennek is úgy is érezzék.

[00:15:06]magukat.

[00:15:06]Ezek politikai műveletek, amelyeket kivitelezni lehet.

[00:15:08]Most ami a reflexeket illeti, ugye amit itt látunk ebben a mostani válságkezelésben, ez megint csak valami olyan dolog, amit a kormány, a Tiszapárt Magyar Péter amúgy is csinálni szokott, és most még koncentráltabban látszik.

[00:15:25]Ugye ez a ez a miniszterelnök személye köré épülő politika, amrészt következik nyilvánvalóan a tehát az egész nyilvánosságszerkezetből, ahol tulajdonképpen ilyen sztárokat, celebeket, influencereket, vezetőszemélyiségeket látunk.

[00:15:39]következik a közjogi rendszerből, ami Magyarországon nagyon erősen miniszterelnök központú következik Magyar Péter egész politikai múltjából, ahogyan fölépült az ő karaktere, ahogyan ő hozzákapcsolódnak széles választói rétegek, következik abból, ahogyan elkezdett fölépülni a kormányzati struktúra, van egy nagyon erős politikai agytrőzt láthatóan a miniszterelnök személye körül a miniszterelnöki hivatalban ott olyan emberek vannak, akik akik hát tudnak politikai stratégiát építeni és nagyon erősen a miniszterelnök személyiségét építik.

[00:16:17]Szóval mindez egy és hogy a miniszterelnök ezt egy-egy kommenttel nem írja e fölül azt a munkát, de közben ugye ezek a hát oké, de hogy ezek a kommentek is ugye azt erősítik, hogy ő van és ebben a válságkezelésben is azt nem mondanám, hogy egyáltalán nem látszik Gajdos László vagy Kapitány István, de hát kevéssé látszanak.

[00:16:38]Ugye ez az előzőekből következik, hogy az a párhuzam jutott eszembe, bocsánat, nem akart nagyon csapongani, hogy mondjuk nem tudom, Angela Merkel 16 év alatt elfogyasztott talán hat külügyminisztert.

[00:16:50]Nem biztos, hogy olyan nagyon soknak a nevét a, hogy pillanatilag az államfüi posztot betöltő Steineren kívül sokan el tudnánk mondani, még akik figyeljük is a politikát, mert mert igazából az volt a lényeg, hogy a kancellárt nagyon érdekelte a külpolitika, és ő volt a külügyminiszter.

[00:17:08]Na most ugyanez a helyzet van akkor is bármilyen területen, ha a miniszterelnököt alkalmilag vagy stratégiailag hosszabb távon érdekel egy terület és ő szerepel.

[00:17:17]Ebben a válságkezelésben Magyar Péterre van szabva, hogy ezt a nemzeti egységet megteremtse, hogy behívja az együttműködésre az embereket.

[00:17:24]Ebből következően ő az, aki elmegy Paksra, fölveszi a védősisakot, megnézi a kiszáradt medred, elmondja az embereknek, ahogyan végigkampányolta, hogy itt most mi fog történni.

[00:17:35]Ugye az ő politizálásának ez a ez a diszkurzív eleme, hogy ő az emberekhez beszél, hogy kicsit a szerkesztőségek is így elgondolkodunk, hogy kellünk-e mire, hogy ha ha a miniszterelnök, van egy tudósító.

[00:17:48]Így van, van egy tudósító, nem is kell kiküldeni senkit, hiszen a miniszterelnök elmondja, van egy angol kifejezése, hogy azzem nincs erre egy magyar szor mindenütt való jelenlét, valami ilyesmit jelent.

[00:17:59]Tehát ez Magyar Péternek a a politizálása, és ez az, ami nagyon nagyon erőteljesen itt meglátszik.

[00:18:05]kicsit kicsit, hogy mondjam így, ironizálni akarnék, akkor azt azt is mondhatnám akár, hogy hát ez a plebisciter vezérdemokrácia, vagy direkt mondanék egy másik szót, plebisciter vezető központú demokrácia, amiben van egy középponti szerepet betöltő, nagyon egyértelműen szinte egyedül látszó politikai vezetői karakter, akinek azonban nagyon fontos a közvetlen kapcsolata a választópolgárral és bizonyos csatornákon a visszajelzés befogadása és nyújtása akár Facebook kommentek által, akár úgy, hogy Facebook kommentekre reagál, vagy redit kommentekre, vagy hozzászólásokra, vagy bármilyen talán nem bármilyen, de azért egy-egy ilyen felületen meghatározó ez a fajta párbeszéd, ami azonban nem azt jelenti, hogy ő a politikáját teljes mértékben ennek rendeli alá.

[00:18:59]Ezért mondtam, hogy ez struktúrált, kontrollált valamilyen szinten.

[00:19:03]Tehát nyilván ő a saját politikai agendája mentén választja ki azt, hogy mi az, amire szerinte reagálni kell, és hogyan kell reagálni.

[00:19:09]És nyilván van egy csomó komment, amire nem reagál, vagy egy csomó olyan ügy, amit elenged, hogy ebben látod a tudatosságot?

[00:19:17]Hát eléggé ebben eléggé az inkúzivitást látod, tehát mondjuk egy nem hiszemben nem az impulzivitás mutatkozik meg inkább.

[00:19:24]De de én ebben nem látok ellentmondást, inkább így mondanám.

[00:19:29]Azzem a talán ez nem akkora titok, tehát a nem tudom Kunce Gábornak, akik tanácsodói voltak azt tapasztalták, hogy tehát a Kunce Gábornak nem lehetett olyan tanácsot adni, amit ő nem érzett a sajátjának.

[00:19:43]Tehát hogy ő tehát tehát lepattant róla az, amikor amikor valami nem tudom bukfenceznie kellett volna, vagy kosárlabdázni kosárlabdázott, de olyan dolgokat nem csinált, amit nem érzett saját magáénak.

[00:19:54]És azt gondolom, hogy ez általában a politikus karakterekre kialakult személyiségekre azért azért ez jellemző, hogy nem persze formálható egy személyiség nyilvános, tehát imágója, de hát azért nem a végtelenségig.

[00:20:11]Persze.

[00:20:11]Hát a Majra Péter egy impulzív karakternek tűnik, aki a politikában ebből tőkét tudott kovácsolni.

[00:20:19]Igazából minden eddigi esemény visszaigazolta az impulzivitását, mély viselkedne másként.

[00:20:23]Nyilván ugye ennek is megvannak a maga kockázatai.

[00:20:29]Egyrészt és akkor ez visszakapcsolódik a válságkezeléshez, kormányzáshoz.

[00:20:34]Kockázat az, hogy kommunikáció vezérelté válhat a kormányzás.

[00:20:36]Tehát a a jó komment, a jól futózott helyszín, a napi hírciklus megnyerése az az fontosabbá válhat.

[00:20:49]minthogy mondjuk stratégiai kormányzati terveket dolgozzanak ki és vigyenek végig.

[00:20:55]Fölmerül a mikromenedzselés kritik vagy rizikó, amiben önmagában nem is az a baj, hogy egy valaki, egy vezető 16 tárcát akarna mikromenedzselni, vagy legalábbis azok közül azokat, amelyek iránt éppen érdeklődik, hanem az, hogy nem tudsz 16-ot mikromenedzselni.

[00:21:10]Tehát lehet, hogy tök jól csinálod abban a három órában, vagy három napban, amikor éppen odafordul a figyelmed, de hát aztán meg átfordul a figyelmed máshol, és és akkor nem biztos, hogy az elindított változások mélységig végigvihetők.

[00:21:25]Mindennek az a következménye, hogy szakpolitikai koherenciahiány, stratégiai döntések feláldozása történhet az éppen aktuális választójelvárások miatt.

[00:21:35]Én még egyszer mondom, egy három hónapja sem működő kormánnyal kapcsolatban én ezt nem nem tudom kritikai leírásként sem elhelyezni.

[00:21:45]Tehát meglátjuk, hogy hogy ez hogyan alakul.

[00:21:48]Ennek a fajta politizálásnak szerintem ezek a rizikói, és nyilván akkor működik jól egy kormányzat, hogyha saját maga tisztában van a saját tevékenysége rizikójával vagy rizikó faktoraival, és be tudja építeni ezeket a kockázatokat, illetve a kockázatokra adott reakciókat a saját politizálásába.

[00:22:07]Én egyébként amikor azt látom, hogy a ugye most a jövő évre vonatkozó energetikai tervek összerakása történik, hogy legalábbis olyasmi ne történhessen, hogy ha Paksot ki kellene kapcsolni teljesen, akkor akkor ne legyen mihez nyúlni, tehát legyen mondjuk nagyobb szélenergia a kapacitásunk, tehát mondjuk kevésbé importból lehessen csak megoldani a helyzetet, hanem saját erőforrásukból.

[00:22:33]azért ez valamiféle hosszútávú tervezést mégiscsak mutat, ami szerintem hát sok szempontból máris több, mint amit a 16 éves Orbánkormány idején láttunk, ahol ez a az udvartásszerű kormányzás ez teljesen föl fölzabálta a kormány zoti szempontokat, a stratégiai megfontolásokat.

[00:22:52]Tehát annyira egy ilyen hatalompolitikai üzemmé, egy hatalomgyárá vált a kormányzás, hogy egyszerűen nem is voltak érdekesek egy ponton túl, hogy hogy milyen hatása van egy-egy kormányzati döntésnek.

[00:23:05]Tehát szerintem ezek ezek kedvező jelek, de mondjuk abból a szempontból, hogy oké, akkor a rezsicsökkentés ide kapcsolódik-e, tehát ez része ennek a hosszútávú megoldási csomagnak, vagy mondjuk lesz-e ennek az egész történetnek egy hosszabb távon végiggondolt klímaváltozási kerete, és hogy ezt egy ilyen egyszeri, extrém időjárási helyzetnek tekintjük, és majd minden évben ezt a egy-két hetelt extremitásnak tekintjük, vagy pedig egészben látjuk az egészet és az egész klímaváltozás problematikára, amiben nem csak felmelegedés, hanem nagyon sok különböző extrém időjárási helyzet is benne foglaltatik, hogy ezt gazdasági, társadalmi következményeivel együtt fogja látni a kormány.

[00:23:57]Szerintem ez is egy stratégiai kérdés, bocsánat, csak a szociálpolitikus kikívánkozik belőlem egy lábjegyzet erejéig, hogy például ugye az is egy izgalmas dolog, hogy a közbeszéd alapvetően arról szól, hogy akkor most bekapcsoljuk, vagy ne kapcsoljuk be a vagy mikor kapcsoljuk be, és hány fokon használjuk a a légkondinkat, akiknek van.

[00:24:16]Na de hát ebben az országban a millióknak nincs elégkondicionáló berendezése, és vagy elvből, vagy mert nem tudja ott fölszerelni, vagy azért, mert nem engedheti meg magának.

[00:24:23]és hogy miközben nagyon-nagyon pozitív üzenet szerintem a tüzifa áfacsökkentése, hogy végre a legszegényebbek bekerülnek a fűtéssel kapcsolatos rezsicsökkentésbe.

[00:24:36]Ezek az emberek hova menjenek, vagy mit csináljanak, amikor 40 fok van?

[00:24:38]És a tehát hogy a házaik, a lakóhelyük nem alkalmas arra, hogy ott bármilyen bármilyen védettséget élvezzenek.

[00:24:47]ő velük mi történik?

[00:24:49]Vagy hányszor jelent meg akár a mostani kormánynak a kommunikációja, vagy párszor megjelent, de hányszor a a hajléktalanoknak a a problémája, hogy ők hova menjenek, akik eleve az utcán élnek.

[00:25:05]Szóval, hogy az első hő hőkupola idején Magyar Péter hangsúlyosan erről beszélt, hogy a plázákba és légkondicionált helyekre engedjék be a hajléktalanokat, és hogy ne forduljon olyan elő, hogy kirakják őket.

[00:25:18]Így van.

[00:25:18]Így van.

[00:25:18]Pontosan.

[00:25:18]Na de hogy ebből következik-e valami arra vonatkozóan, hogy akkor egy hosszútávú kik is a hajléktalanok és és miért vannak ők az utcán, és ő velük mi fog mi fog történni, vagy csak vagy csak a nem tudom a karácsonyi alakozáskor figyelünk rájuk meg akkor amikor hőhullámban most egyébként a parlament egyik alelnöke meglátogatta Iványi Gábort és ott és ha jól tudom más hajléktalan ellátó intézményeket is.

[00:25:41]Tehát ilyen figyelmet lehetett ezen a ponton látni.

[00:25:46]válságkezelési párhuzamokat én még folytatnám akár a 2022-est és a mostanit is.

[00:25:51]az ellenzék hozzáállását az látszódott, és arról nagyon sokat beszéltünk 22-23-ban is, hogy az olyan helyzeteket, válságokat, mint tényleg ugye 22-ben megjelent az első nagy élelmiszerinfláció, úgymond rengeteg lehetősége lett volna az ellenzéknek, ahol meg tudja mutatni azt, hogy ő miben más, vagy hogy mire koncentrál, vagy hogyan áll a választópolgárokhoz.

[00:26:20]Nekem az az érzésem, hogy most is egyébként pár napja jöttem el a Margit Hí budai hífőjénél, és tiszás pultot láttam, akik vizet osztottak.

[00:26:32]Nem láttam fideszes pultot, KDMP-s pultot, Mihazánkos pultot.

[00:26:37]Lehet, hogy az ország bizonyos pontjain vannak, és nem akarom ezt általánosítani, de ami látványosan szembe jött, az ez volt.

[00:26:45]Miközben az ellenzék kezében ott lenne az a lehetőség most, hogy nekik nincs válságmegoldási terhek nincs kormányzási terhek egyetlen egy pontjuk lehetne az, hogy ott vannak az embereknél és közvetlenül segítenek.

[00:27:06]Ez átgondoltság kérdése, vagy egész egyszerűen egy ilyen választási sok után, ahogy 22-ben az akkori ellenzék, úgy a mostani ellenzék egyszerűen nem tud olyan felkészültségi állapotban lenni, hogy ezt azonnal belássák, kezeljék és valami tervet tegyenek mögé.

[00:27:26]Hát én nem tudom, hogy ehhez mekkora felkészültség kell, hogy valakinek eszébe jusson, hogy vizet kéne osztani az embereknek.

[00:27:32]Ez már egy más még a Kamillával beszélgetve szóvá tettem, hogy például ugye Szentendrén volt vízhiány.

[00:27:39]Szentendre képviselője áprilisig Vitályos Eszter volt és Vitályos Eszter egyébként egy korrekt üzenetet elmondott.

[00:27:46]Ja, de azóta ő egyébként osztott vizet.

[00:27:48]Hát talán ő is nézte a műsort, de az, hogy két hete már tartott a ez a hőválság, és annyit tudott tenni, hogy az országház folyosóján elmondta, hogy hogy tehát takarékoskodjunk a vízzel.

[00:28:00]Örülök, hogy ilyen impaktunk van.

[00:28:02]egyébként elemző műsoroknakkal, de hogy én ezt eléggé eléggé abszurdnak tartom, pláne egy olyan pártól, amelyik hát amelyik azt mondja, hogy akkor ők most mozgalmi politizálást fognak csinálni, visszamennek a közösségeikbe, hát hát ez ezt jelentené, hogy ez egy remek alkalomtalálkozás az emberekkel, azt mondani, tehát megelőzni tulajdonképpen a kormánypártot, ez lett volna a dolguk.

[00:28:25]Ja, de ez 22-be se ment az akkori ellenzéknek, tehát hogy ebben olyan, mintogyha egy ilyen állandósult befagyottsági állapotban lenne az aktuális ellenzék.

[00:28:34]Hát én azt mondanám, hogy nem nem hinném, hogy erre van ítélve az ellenzék.

[00:28:38]Tehát nyilván a nem tudom a vereség sokja meg lehet ilyeneket mondani, de azért egy kicsit ugye van ebben egy ilyen egy ilyen helykeresés van talán egy olyan is, hogy tulajdonképpen a az önbizalomhiánya tehát úgyse számít, nem csináljuk emiatt.

[00:28:57]Tehát a az ellenzéki léthez azért kell egy nagy adag elszántság.

[00:29:01]Szerintem erről sokan tudnak mesélni, akik a nyilvánosságban úgy voltak jelen az elmúlt másfél évtizedben, hogy pontosan tudták, hogy a véleményük kisebbségben van, és ez nem kell párthoz tartozni, de mégis fontosnak tartották, hogy elmondják, amit amit igaznak gondolnak.

[00:29:16]Szóval, hogy szerintem a vízosztás az nem nem igényel egy akkora akkora innovációt, ami meg ugorhatatlan lenne.

[00:29:24]És az a helyzet, hogy persze ilyenkor mindig egy ellenzéki párt előtt ott van egy valódi dilemma, hogy ne vicceljem meg gúyolódjam el ezt a dolgot.

[00:29:31]Mindig ott van egy dilemma, hogy hát fölszabad-e csatlakozni arra, amit a kormány mond, hiszen akkor belekerülök a narratívájába, csak nem mindegy ugye, hogy mivel mész szembe.

[00:29:41]Tehát hogyha van egy 60, 7080%-os összefogás egy ügyben, akkor abból nem olyan nagyon jó kimaradni.

[00:29:49]Sőt, valójában talán úgy lehetne ezt végiggondolni, korábbi nem tudom még régi ellenzéki tanácsadó koromban is ezt gondoltam, hogy hát vannak ilyen ügyek, és akkor fölcsatlakozom, viszont hitelesebben fog hangozni a kritikám.

[00:30:03]Tehát hogyha én azt mondom, hogy én most itt vagyok, és árvíznél pakolom a homokzsákot és szárazságban osztom a vizet, akkor sokkal hitelesebben hangzik, amikor azt mondom a nap végén, hogy jó, ezt most megtettem, hogy az emberek kevesebb kárt szenvedjenek.

[00:30:17]De hát egyébként ez és ez fölroható a kormánynak.

[00:30:20]Most ha ezt nem teszem meg, csak fölrovom a kormánynak, akkor ez elég hülyén fog kinézni, mert akkor ez arról szól, hogy ti most itt valami olyan dolgokról beszéltek, ami ami tulajdonképpen ellene megy annak, hogy mi itt közösen akarunk megoldani valamilyen problémát.

[00:30:35]Hát ezek azok az ellenzéki nehézségek, amikkel a Fidesznek az ellenfelei szembesültek az elmúlt másfél évtizedben.

[00:30:42]Igazából, hogy mondjam, én április 13 óta beszélek műsorokban arról, hogy ha a Fideszben lenne valami, nem tudom, tanulási szándék, akkor nagyon mélyen tanulmányozák azt, hogy hogy miken ment keresztül a a Fidesz ellenzéke 2010 és mondjuk 24 között.

[00:30:59]még úgy látszik, hogy a ezeket a egyébként megszületett remek könyveket nem sikerült ololvasniuk.

[00:31:06]A mik keresztül az ellenzék?

[00:31:06]Akkor folytatom ezt a párhuzamot, meg az elmúlt négy évnek a az elemzését.

[00:31:14]2023-at mi úgy jellemeztük akkor még a Szabad-Európán, hogy egy teljesen elvesztegetett év és még Ruf Bálintal és veled együtt volt egy évzáró elemzésünk, ahol én emlékszem teljes letargiában ültünk még talán egy közös szelfit is kitettünk, ahol nem annyira tudtunk mosolyogni.

[00:31:33]Ö merthogy az látszódott, hogy egy olyan bénult, befagyott állapotban van a társadalom, amiből nem látszódott semmilyen mozdulás.

[00:31:47]Ö nagyon más helyzetben van-e egyrészt most az ellenzék.

[00:31:51]Másrészt ezt a befagyott, bénult állapotot, ezt úgy sikerült megváltoztatni, hogy mostanra 2026-ra egy olyan aktív társadalom lett, amelytől már nem elképzelhető az, hogy visszavonul a saját kiskertjeit művelni, mint ami látszódott 23-ban a társadalom jó részétől.

[00:32:18]Akkor én is reflektálnék először a a rég múltra, és azt nagyon örülök, hogy most így nyilvánosan, hogy is mondjam, megkövethetem Ág Attilát és Flex Zoltánt, akik 2022 májusától kezdtek szervezni ilyen panelbeszélgetéseket az összeomlás forgatókönyvei címmel, és ennek az egyik első, talán első eseményén én is ott voltam, egy hát be kell mondom, egy nagyon deprimált szűk társaság előtt beszélgettünk, és És én szóvá is tettem.

[00:32:46]Talán akik ismernek, tudják, hogy én én így halkan csendben szeretem megtrollkodni azokat a dolgokat, amelyekkel nem értek egyet.

[00:32:52]Ö tehát ott elmondtam, hogy Attilának, hogy hát ák professzornak, hogy szóval nem nagyon értem, hogy mi most itt mit csinálunk egy hónapban a negyedik kéthad után miféle összeomlásról beszélünk, és hogy az ő kiindulópontja, vagy az ő kiindulópontjuk az volt, hogy a rendszer a NER föléli a a tartalékait.

[00:33:13]Aztán ezt egyébként majd 2026-ban Sherin Gábor írta meg nagyon részletesen, és az a helyzet, hogy igazuk lehet, amivel nem azt akarom mondani, hogy ez mind így ebben a forbám előrelátható volt, és hogy ennek a ennek az általuk fölvázolt forgatókönyvnek ilyen determinisztikusan igazzá kellett válnia.

[00:33:35]Inkább arra céloznék, amit például a Bálintal együtt nagyon sokat mondtunk, hogy vagy Filipov Gábornak az autokráciákról írt hosszú dolgozata is még 2018-ban is arról szólt, hogy próbáljunk nem összekeverni dolgokat.

[00:33:49]Tehát a kiépülő autokrácia egyre feszítőbb kényszerei azok nem jelentik azt, hogy semmit soha nem lehet tenni.

[00:33:58]Lehet, hogy nagyon szűkréseken lehet csak átcsorogni.

[00:34:03]Lehet, hogy sőt biztos, hogy nagyon minimális, egyre, egyre kevesebb az az eszközrendszer, amit használni lehet, de nem mindegy, hogy valaki megpróbálja használni, illetve adekvát módon próbálja meghasználni, vagy egyáltalán nem tesz semmit.

[00:34:17]Tehát ennyiből a 2022-es23-as helyzet az úgy nézett ki, hogy rosszabb a helyzet, mint négy évvel, nyolc évvel korábban volt, de még mindig nem nulla a lehetőségeknek a a köre, tehát valamihez lehetne nyúlni.

[00:34:35]És ugye ez a 2023-as szituáció az azért volt különösen érdekes, azzem ezekben a 23-as elemzőkben én mindig arról beszéltem, hogy ilyen ország valószínűleg nincs még egy a világon, hogy 50%-os az élelmiszerinfláció és 50%-on áll a kormánypárt.

[00:34:49]Szóval ilyen a tényleg nincsen.

[00:34:51]és hogy ez alapvetően azért van, mert nincsen egy olyan ellenzéki alternatíva, amire úgy szívesen néznének rá a választópolgárok, és emiatt voltak abban az optikai csalódásban is később az ellenzéki, a régi ellenzékhez tartozó politikusok, a legtisztességesebbek is közülük, hogy hogy őket a Tisza szedte szét, és a és a Tisza megjelenése rombolta szét az ellenzéket.

[00:35:16]Nem, a választópolgárok alig várták, hogy valami mást választhassanak, mint a régi ellenzék.

[00:35:22]Tehát fordított volt a az időbeli sorrend és az okokozati sorrend is.

[00:35:27]Ugye most egy kicsit, hogy is mondjam, egyrészt megint csak kevesebb az időnk, tehát három hónap nem telt még el a kormányalakításhoz képest.

[00:35:38]Három és lassan négy hónap lesz a muk három és fél hónap a a választás óta.

[00:35:43]Szóval nincs egy ilyen történelmi rálátásunk.

[00:35:45]viszont ugye van egy olyan rendszerváltó projekt, ami a legnagyobb ellenzéki párton kívül, sőt annak ellenére történik.

[00:35:53]Ez ezért mondtam azt a korábbi beszélgetéseinkben és az elmúlt hetekben, hogy én innen nem látom a Fidesznek a visszaútját.

[00:35:58]Érzékelte, amikor amikor Orbán Viktor Tusványosan arra utalt, hogy hát itt Közép-Európában vannak nagy visszatérők.

[00:36:06]Janez Janssal, Szlovéniában Robert Ficó valóban egy többszörös visszatérő Szlovákiában, nem tudom miér Trumpot nyilván nyilván említette sajátos körülmények között.

[00:36:20]Hát hogy ezek mennyire jó párhuzamok, nem tudom.

[00:36:23]Azért azt hozzátenném, hogy most ezt direkt megnéztem.

[00:36:25]Róbert Ficó a 2012-es akori nagy visszatérésekor, az volt az első nagy visszatérése 44%-kal tért vissza.

[00:36:34]A 2023-as második nagy visszatérésekor 23%-kal tért vissza.

[00:36:42]Ugye az egy arányos választási rendszer, nagyon fragmentált pártviszonyokban, tehát ott 23% soknak számít, de hát az nem 44.

[00:36:49]És azért és a Janez Jansával is az a helyzet, hogy ilyen egyedes támogatottságot őriz, de valójában az előző szlovén választásban az volt a truvály, hogy a az ottani magyar Péterű fölfutást az előző választáson produkáló Róbert Golopártja nem omlott össze.

[00:37:06]Ők is kaptak 27-28%, ők nyerték meg valójában a választást.

[00:37:11]Szóval, hogy lehet a visszatérésre bazírozni, de egyrészt szerintem nagyon más a magyar politikai helyzet, hiszen a Fidesz ellenében történik ez a rendszerváltó folyamat.

[00:37:21]Másrészt akik visszatértek, azok sem igazolják Orbánnak ezt a történelmi tanulságát, hogy a nagyvezetők visszatérnek.

[00:37:26]Hát visszatérnek csak úgy, hogy van rajtuk 100 seb, amibőlömlik a vér.

[00:37:32]És és hát ahhoz, hogy ez a visszatérés bekövetkezzen, ahhoz meg ugye az ő esetében annak kellene látszódni, hogy itt valami nagyon súlyos gazdasági összeomlás jönne őszre.

[00:37:41]Eleve ez ugye egy nehéz politikai üzenet.

[00:37:45]Ez a minél minél rosszabb, annál jobb.

[00:37:49]Ez nem biztos, hogy egy kifizetődő üzenet.

[00:37:51]azonkívül tényleg ott van mögötte 16 év, tehát hogy a Gyurcsány kormány nem tudta másra kenni a válságot 2006-ban, pedig csak négy év volt mögötte, sőt Gyurcsány akkor csak alig két éve volt miniszterelnök összesen.

[00:38:02]Hát ha bármi történne, akármi történne, nagyon nehéz azért a zárójelbe tenni a az elmúlt 16 évet.

[00:38:11]Szóval ennyiből szerintem nagyon mások az ellenzék kormánypárt erőviszonyok ma.

[00:38:14]Ugyanakkor ugye arról beszélünk, hogy 22-ben vagy 23-ban is még nagyon elképzelhetetlennek és nagyon távolinak tűnt egy változás vagy egy hirtelen politikai fordulat.

[00:38:27]Ugyanígy vagyunk most is, hogy valóban akkorát nyert a Tisza, hogy elképzelhetetlennek és láthatatlannak tűnik meg a horizontot ott ott valami nagy köd fedi most.

[00:38:38]De hogy a politika természete az tényleg nem olyan-e, ahogy egyébként Orbán Viktor leírta, hogy egyik percről a másikra tud valami nagyon gyökeresen megváltozni.

[00:38:47]Vagy amit most mind elmondtál, az azt jelenti, hogy nem egyik percről a másikra változott meg 24-ben sem, tehát nem a kegyelmi botrány volt a villám, hanem az már egy folyamatnak az a pillanata, ami megengedte a fordulatot is.

[00:39:06]Hadd éljek egy John Lukács idézettel.

[00:39:08]Szerintem hát a sok csodálatos mondata közül az egyik legszebb arról szól, hogy a politikában az inga mindig mindig visszalendül, de soha nem pontosan ugyanoda, ahol korábban volt.

[00:39:19]Ezt én mondjuk ajánlanám Orbán Viktornak.

[00:39:23]Szóval lehet, hogy egyszer a Tisza ideje majd lejár, de az egyáltalán nem jelenti magától értetődően, hogy az Orbán Viktor idejének az eljövetelét jelenti.

[00:39:33]Ö kicsit szélesebb értelemben úgy válaszolnék a kérdésedre, hogy hát persze föl lehet rajzolni elméleti forgatókönyveket, majd elmondom, hogy mi az én tipem a az elméleti forgatókönyvek kapcsán, de természetesen ez intuíció semmi egyéb.

[00:39:48]Ö egyrészt hát kialakulhat ebből a helyzetből az, hogy ez a ez a kvázi hegemon pártrendszer tartóssá válik.

[00:39:55]Tehát ez a majdnem egy párti rendszer, ami ami ugye egy rendszerváltó szituáció, hogy a régi nert el kell bontani.

[00:40:02]Ehhez kifejezetten erről Szűz Zoltán Gábor beszélt egyébként a jelenben készítettem vele egy interjút, hogy egy ilyen kvázi egypárt rendszert, egy kvázi egypártrendszert tud leváltani.

[00:40:12]Egyszerűen azok ahhoz az eszközkoncentrációra van szükség, amivel ma a Tisza rendelkezik, és aztán lehetséges, hogy a helyzet úgy alakul, hogy ez valamitől bemerevedik, és ez tartósan fönn tud állni.

[00:40:24]Hát ha nem hoznak új választási törvényt, meg nem csinálnak új alkot.

[00:40:28]Igen.

[00:40:28]Igen.

[00:40:28]Ugye ennek lehet egy olyan leágazása, ami nem hegem mond egy domináns rendszer, hogy vannak versengő párt és egy kicsit a fordítottja alakul ki a 2000 10 utáni helyzetnek, hogy vannak fölismerhető ellenzéki pártok, de nincs igazából esélyük hatalma maradni.

[00:40:44]Kialakulott egy plurális verseny, amiből a Tisza az egyik szereplő, sőt lehet, hogy a Tiszából érkeznek új szereplők.

[00:40:50]Én ennek egyelőre semmi jelét nem látom, de elméletileg persze ez lehetséges.

[00:40:52]Itt valóban döntő kérdés az, amiről Szabó Andrává László Róbert beszélgettetek a a válasz online-on.

[00:41:00]És még azt is hozzátenném, ugye a választási rendszer lehetőségeiről, én nagyon szerettem azt a beszélgetést, mert mert nagyon nagyon érzékenyen szólt arról, ami amiről sokat kellene beszélni, hogy nem lesz ideális választási rendszer, hiszen előbb azt kéne eldönteni, hogy mit várunk tőle, és valószínűleg nem mindugyanazt várjuk tőle.

[00:41:27]De mindenesetre én azt tenném még ehhez hozzá, hogy a médiában, a közvéleményben nagyon széles körben tárgyalt ciklus korláthoz képest szerintem sokkal, de sokkal fontosabb a választási rendszer, az új választási rendszer kialakítása valójában az szól arról, hogy nem hogy emberek, de mondjuk politikai erők válthatják-e egymást, vagy milyen eséllyel válthatják egymást a hatalomban, vagy ki léphet be egyáltalán abba a térbe, ahol a politikai hatalom megszerzésén ennek tényleges esélye van.

[00:41:58]És aztán így közeledve afelé, amit én gondolok, hát egyrészt, amikor föltűnt Magyar Péter én olyan beszélgetéseket próbáltam folytatni például Oros Dániellel, aki egy korábbi időszakban írt cikket arról, hogy Közép-Európában ezek az egyszemélyes politikai mozgalmak, vagy legalábbis egy személyből kiinduló mozgalmak, ezek nem is olyan szokatlanok.

[00:42:20]És Lengyelországtól Bulgáriáig ki tudunk mutatni ilyen szereplőket.

[00:42:25]Tehát kicsit talán az szokatlan, vagy az váratlan, hogy Magyarországon ilyen sokáig tartott, ameddig lett egy ilyen típusú mozgalom.

[00:42:34]És ezeknek a ezeknek a politikai kezdeményezéseknek egy része az egy ilyen egy nyári sláger maradt, egy választásra jó eredményt értek el, de aztán eltűntek.

[00:42:43]De vannak olyanok, amelyek megmaradtak.

[00:42:44]Hát Andrej Bobis is így indult, tulajdonképpen a Ficó is így indult.

[00:42:48]És szerintem van esélye annak, hogy hogy a Magyar Péter féle kezdeményezés azért most már a kormányzati hatalom birtokában tartósabbá tudjon válni.

[00:42:56]De persze, ha egyszer megtörtént ez a ez a tökéletes vihar, akkor nem zárható ki, hogyha hát ha nem is tökéletes újabb viharok, de mindenesetre lesznek újabb kezdeményezések, amelyek meg a mostani kormánynak a kimozdítására, oponálására épülnek.

[00:43:16]És hogyha rákapott a társadalom arra, hogy a kívülről jövő szereplőkben lásson fantáziát, akkor nem lehet kizárni azt, hogy ez újra bekövetkezzen.

[00:43:27]Meg egy kis lábjegyzetet hagy tegyek, hogy azt azért még mindig nem látjuk, hogy a Tisza, mint párt és párt szervezet az strukturáltan hol áll, egyáltalán áll-e valahol, vagy ugye a választásra a lendület elvitte és a Tiszaszigetekkel együttműködve bejutott a parlamentbe?

[00:43:44]És most kellene kormányról megcsinálni azt a pártépítkezési munkát, amit nagyon sokan ugye elvégeznek ellenzékben, de hát erre egyszerűen nem volt idő.

[00:43:54]Tehát az is kérdés a jövőre nézve, hogy ha egy ilyen projekt van, mert inkább egy projektet látunk, mint egy készpárt struktúrát, akkor az mennyire tudja stabilizálni önmagát?

[00:44:07]Akkor erre is válaszolunk, meg majd a tippelim miatt is megteszel, de ez is de nem nem ez fontos fontos kérdés.

[00:44:13]Először is én azt vetném föl, hogy szerintem nem szükségszerű, hogy a a projekt átalakuljon pártá.

[00:44:18]Hát lehet, hogy ez egy ez egy projektalapú politikai mozgalom, amelyik meg tudja találni magának a közös ügyeket, ahogyan a rendszer leváltása most egy új rendszer alapjainak a letétele, máris egy közös ügy.

[00:44:32]Nekem meggyőződésem, hogy a a Tisza frakcióban ülő politikusok így is gondolnak magukra a kifejezetten egy egy és ezt most pozitív értelemben mondom küldetéstudattal, hogy minket az hozott össze, hogy tenni akartunk valamit, életünk különböző szakaszában jöttünk erre rá, vagy vagy találtuk meg a cselekvés módját, és ez a sok különböző ember együtt dolgozott az emberekkel meg egymással, hogy le tudjuk váltani.

[00:45:00]Most pedig úgy ülnek bent a parlamentben, hogy ők azért vannak ott, hogy fölépítsenek egy új rendszert.

[00:45:05]Ennek szerintem nagyon erős kötőereje van.

[00:45:07]Tehát én egy nagyon erős csoportkohéziót feltételezek azzal együtt, hogy mondjuk mint nem tudom, mint politikai iránt érdeklődő vagy kutató sokszor szeretnék légy lenni a falon egy egy frakcióvitán, hogy ez tulajdonképpen hogyan is zajlik egész pontosan, hogy ott mik azok a szervezeti vagy diszkurzív sajátosságok, amelyek amelyek fölmerülnek.

[00:45:27]mondjuk egy egyhangú szavazás mögött valójában milyen vita áll.

[00:45:31]Ezt izgalmas, tényleg izgalmas lenne tudni.

[00:45:36]Szóval én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a Tisza szükségképpen a jellegét meg kell, hogy meg kell, hogy változtassa.

[00:45:44]Ugyanakkor természetesen igaz, hogy ez egy formálódóban lévő politikai párt, amelyik a hatalom birdokában formálódik.

[00:45:52]Tehát amikor például a költségvetési vita közeledését vetem föl, akkor én ezt azért is mondom, mert hát amikor elosztási vitákról lesz szó, arról lesz szó, hogy melyik társadalmi csoportnak mennyi jusson, melyik ágazatnak mennyi jusson, melyik településnek, választókerületnek mondom magyarul, mennyi jusson, akkor azért itt ki fog derülni, hogy egyrészt például vannak-e elvi, politikai, ideológiai, értékrendbeli különbségek, illetve hogy kik azok a politikusi karakterek, akik mondjuk jók lobbizásban, akik ügyesen találják meg a módot ahhoz, hogy a minisztériumnál kijárják, hogy hogy mondjuk az ő településüknek több jusson.

[00:46:35]melyek lesznek azok, vagy kik lesznek azok a miniszterek, akik akik jó érdekérvényesítők, hogy az érdekérvényesítés közben a kormány maga alkalmas lesz arra, hogy koherens politikákat vigyen, hogy ne részérdek szedjék szét a mondjuk a költségvetési vitanyomán a az elosztási és és stratégiai ügyeket, és ezt még hosszan lehetne sorolni, és ez nem nem valami nem tudom károgás, vagy szóval nem erről van szó, ez a politika és hogy ebben ki hogyan fog működni, szerintem ez folyamatosan fog kiderülni.

[00:47:09]Hát általában ugye a tehát az emberi kapcsolataink, tehát viszonyokban alakul a saját karakterünk.

[00:47:14]Ez a politikára talán fokozottan igaz.

[00:47:18]Helyzetek, krízishelyzetek, vitahelyzetek.

[00:47:22]A másik emberrel való együttműködés vagy rivalizálás alakítja ki egy politikus karakterét.

[00:47:27]És akkor még mindig nem mondtunk semmit arról, vagy legalábbis én nem tudok semmit mondani arról, hogy ha itt hangerő, stílus, területek priorizálása határozza azt meg, hogy ki mennyire látható politikus, vagy ki mennyire hatékony politikus, ez még mindig nem mond semmit arról, hogy vannak-e markáns véleményeltések, tehát otthról hozod szocializációs, vagy az élettapasztalatból, vagy akármiből adódó világszemlélet életbeli eltérések, amelyek esetleg felszélre jönnek egy vitában, és annak a nyomán mondjuk elgondolkozik valaki, hogy mi az ő politika jövője, hogy ő jó helyen van-e vagy sem.

[00:48:08]Vagy pedig vagy pedig ez teljesen háttérbe szorul amögött nagyon-nagyon hosszú ideig még, hogy itt egy új rendszer építése zajlik.

[00:48:14]Szóval ebben az értelemben én nem én továbbra sem látom azt, hogy mert erről elméletileg nagyon régóta zajlik egy ilyen beszélgetés, hogy a Tisza is olyan párt lehet majd, mint a lengyel szolidaritás volt, és akkor ugye ma is a két legnagyobb lengyel párt a szolidaritásra 356 h évre vezeti vissza a történetét.

[00:48:34]Lehet, hogy ilyen lesz a Tisza.

[00:48:34]Én egyelőre továbbra sem látom ennek a jeleit.

[00:48:38]Annak az elején vagyunk még annak a folyamatnak, hogy egyáltalán politikai személyiségek épüljenek.

[00:48:46]meg és szerintem ez a belső kohézió és ez a mindenütt jelenvó miniszterelnöki karakter határozza meg a tiszol tényleg mindjárt megteheted a tétjeidet csak előtte csak előtte még had vessem közbe akkor azt viszont hogy ez fogja eldönteni azt hogy egy Orbánrendszerhez hasonló egyszemélyű kormányzást és vezetést látunk tehát az megengedi-e, hogy külön személyiségek nem csak miniszterekben, de akár képviselőkben is felépüljenek, vagy más?

[00:49:20]Hát ez egy hát látunk-e olyan veszélyeket, hogy ugyanaz alakulhat ki, ahogy Orbán kormány volt, magyar kormány lesz.

[00:49:25]És nem csak azért, mert ő a kormányfő, hanem mert ő mindenre ő a a ahogy nem jelenik meg Kapitány István és Gajdos László most egy olyan krízisben, ami az ő tárcáikhoz tartozik, úgy folyamatosan ez fogja dominálni a kormányzást.

[00:49:42]Hát most ha az a kérdés, erről is beszélgettetek egyébként az Andival meg a Robival, hogy van-e bármi, ami most a kétharmados hatalomgyakorlás korlátoz?

[00:49:54]Hát nincsen.

[00:49:54]Tehát a politikusi önkorlátozásra vagyunk bízva.

[00:49:57]Tehát én nem tudom azt mondani, hogy 100%-ig ez kizárható.

[00:50:05]Én nagyon óvatos lennék az Orbán Viktor Magyar Péter összevetéssel annyiból, hogy persze Orbán nem látszódott talán ezen a módon mindig mindenhol.

[00:50:16]És az udvartásszerű kormányzás, ahonnan ma is elindultunk, az ugye azt jelentette, hogy ilyen félautonóm személyek, akik ugye ilyen nem is annyira hűbér birtokként, inkább ilyen szolgálati birtokként megkaptak területeket, ott rendelkeztek autonómiával és vihették az ügyeket, de a miniszter bármikor benyúlhatott a történetbe, illetve magukat a szereplőket versenyeztette, és világossá tette a számukra, hogy a lojalitása meghatározó, és nem az, hogy ők jól dolgoznak-e, mert a Lázár János kibukása majd Ha jól dolgozol, akkor is leválthatlak, és ha rosszul dolgozol, akkor is fölemelhetlek.

[00:50:50]Ö ha lojális vagy és és egy politikai feladatra alkalmas vagy, ami nem azonos feltétlő egy kormányzási feladattal.

[00:50:58]Én azért nagyon, szóval, hogy is mondjam, én csodálkoznék, hogyha hogyha ennek a súlyos következményeiből egy új kurzus nem vonna le tanulságokat.

[00:51:06]Szóval itt van egy munka, amit el kell végezni.

[00:51:10]A megélhetési válság, a széteső kormányzás alapvetően meghatározta a a Fidesz bukását.

[00:51:15]Nem csak a kegyelmi ügy, a kegyelmi üggyel össze adódva.

[00:51:22]Mindaközben, hogy van ez a miniszterelnöki mindenütt jelenlét, abszolút filmszínháza, közben azért azt se felejtsük el, hogy itt össze kell újrarakni a magyar államigazgatást.

[00:51:33]Tehát az, hogy ebben az országban nem volt 16 évig egészségügyi minisztérium, meg szociális minisztérium, meg környezetvédelmi minisztérium, tényleg a semmiből kell összerakni ezeket a tárcákat, amennyire én rá látok, informálisan beszélgetek ilyen helyzetekről.

[00:51:50]Hát nem az történik, hogy egy jól működő kormányzati rendszert egy kicsit át kell szabni, és jó, hát egy-két minisztérium névtáblát át kell pakolgatni, és akkor nem tudom, három-négy helyen dolgozó főosztályokat össze kell költöztetni, hanem hogy egy egészen katasztrofális állapotban lévő magyar államigazgatást vette át ez a kormányzat.

[00:52:09]Én ezért vagyok nagyon óvatosabban, tehát nem óvatoskodni akarnék, hanem egyszerűen szerintem a méltányos megítéléshez hozzátartozik, hogy hát ezt ezt üzemszerűen el kell tudni kezdeni működtetni.

[00:52:21]Most azok arról lehet beszélgetni, hogy vajon három hónapnak mire kéne, vagy kevesebb, vagy majdnem három hónapnak mire kéne elégnek lennie, és mire nem?

[00:52:29]Én még nem raktam össze minisztériumot, tehát most ezt én így nem akarnám megítélni, és erről nem sok szanulmány szól őszintén szólva, de azért ez is hozzátartozik.

[00:52:36]Még egyszer mondom, az igazsághoz ez is hozzátartozik, hogy ezeket tényleg a semmiből kell létrehozni, de mint mint politikai jelemző, tehát nem nem egy a magam ideáiban hívő állampolgár mondom, hogyha pusztán a politikai tanulságait nézzük az elmúlt 16 évnek, akkor szerintem szükség lesz, muszáj lesz valamilyen szinten jól működő szakpolitikákat produkálni, végezni, azokat természetesen politikai narratívába illesztve kezelni És az szerintem azért megtévesztő lehet, és igazából ide akartam kiukadni az Orbáni meg a magyar péteri kormányzás ilyen ilyen kezdetleges összevetése, vagy a szempontok egymás mellé tétele szempontjából.

[00:53:22]Szóval az nem mi nem ugyanaz egyébként, hogy valaki állandóan látszik a képernyőn.

[00:53:29]De közben lehet, hogy hagyja dolgozni a minisztereid, minthogy valaki talán csak, nem tudom, hetente kétszer látszik a képernyőn, vagy péntek reggelente ad egy interjút.

[00:53:41]De közben egyébként minden minden szálná nála fut össze.

[00:53:43]Én erre nem tudok most válaszolni.

[00:53:46]Ezt szerintem nagyon komolyan kutatni és vizsgálni kell, de talán ezeknek a felszínen, tehát a a az első nyilvánosságban tapasztalható vagy érzékelhető jelenségekből szerintem azért messzemenő következtetést a kormányzás egészére nem kellene levonni.

[00:54:04]És váltig állítom, hogy a becsületes választ most a nem tudom.

[00:54:08]Tedd meg a tétjeidet a jövőre nézni.

[00:54:10]Ja, igen, igen.

[00:54:10]Bocsánat, már én is elfelejtettem.

[00:54:12]annyit beszéltem, de igen, te nem felejted el, de most már engem érdekel.

[00:54:17]Igen.

[00:54:17]Szóval én azt gondolom, hogy hogy olyan horderejű esemény történt 2026 áprilisában, hogy szerintem a magyar társadalom sem fölkészülve nincs arra, sem igénye nincs arra, hogy ilyen horderejű politikai események újra és újra megtörténjenek.

[00:54:35]Tehát ha az előbb a tökéletes vihart említettem, akkor talán talán nem tudom, szelek fújnak majd, vagy lesznek kisebb, nagyobb szélrohamok, de én arra számítanék, hogy hogy ez az új politikai felállás tartóssá válhat.

[00:54:54]Tehát én nem gondolom azt, hogy itt négy évente, két évente választói forradalmak fognak lezajlani.

[00:55:03]Ugyanakkor van egy olyan, nem tudom, szintén egy megérzésem, hogy a tartóság is rövidebb időt fog talán jelenteni.

[00:55:12]Eleve van egy cikluskorlát, egy miniszterelnök cikluskorlát, tehát most onnan persze át lehet menni 10 évvel köztársasági elnöknek.

[00:55:17]Most ezt ki se nyitom ezt a történetet, de mondjuk ciklus korlát van a miniszterelnökségre vonatkozóan, tehát rögtön nem lehet valaki 16 évig miniszterelnök.

[00:55:26]és annyira ugye ezt volatilitásnak nevezik, annyira változékonyá billenékennyé vált a a politika.

[00:55:37]És ugye minden országban azt látjuk, hogy a hagyományos pártok, pártstruktúrák azok így szétmállanak.

[00:55:44]Tulajdonképpen az volt a furcsa, hogy 16 évig Magyarországon részben a választási rendszer következtébben részben a a konstruktív bizalmatlansági indítványa, az erős miniszterelnöki elv következményeként ö és hát sok egyéb követ tényező következményeként fönn állt egy 16 éves hatalom.

[00:56:04]Én azért nem gondolnám, hogy ezen túl 16 évig tartó hatalmak váltják majd egymást.

[00:56:10]Tehát ami hosszú az is rövidebb lesz.

[00:56:12]De ez az én ez az én ez az én elgondolásom, és hogy lesznek új próbálkozások.

[00:56:17]Nagyon sok függ ezeknek a sikerét illetően attól, hogy milyen lesz az új választási törvény, mennyivel lesz arányosabb.

[00:56:26]Tehát szerintem lesznek olyan szereplők, akik megpróbálják mondjuk a liberális vagy a baloldali teret betölteni, hogy mondjuk sikeres influencerből át lehet-e menni egy sikeres párttá.

[00:56:39]Az tényleg nagyon nagyban függ attól, hogy itt egy 5%-os küszöbötött kell megugrani, vagy egy pártlistás, csatolt pártlistás 10%-osat, vagy lehet bejutni 2%-kal, és most mondtam valamit.

[00:56:50]Tehát szerintem színesedni fog a politikai paletta, illetve hát még előttünk van valami, ami azért szerintem már látható egy Fidesz Mihazánk küzdelem, hogy mi legyen a mi legyen a Tiszától jobbra.

[00:57:05]Ühüm.

[00:57:06]Beszéljünk egy mondatot arról, hogy az előttünk, fűken előttünk álló köztársasági elnök jelölés, választás az a természetéről meg a szimbolikájáról mit fog megmutatni a kormánynak?

[00:57:19]Ugye azért most nem kell nagy jósnak lenni, hogy az ember lássa, hogy kik közül fog kikerülni valószínűleg a köztársasági elnök.

[00:57:32]És talán Romsics Ignác is és Baka András is olyan személyiségek, akikről hát egy egy karaktert látunk, vagy láthatjuk azt, hogy hogy mi most az elgondolás a kormányban, hogy milyen típusú, vagy mit akar üzenni a köztársasági elnök személyével.

[00:57:46]Mit akar üzenni szerinted a köztársasági elnökszemé?

[00:57:51]Hát illetve hogyha a magyar Péter és Ruf Bálint fotóalbumát nézzük, akkor ugye még Fülöbond készültek képek.

[00:57:57]Az biztos, hogy 50 fölötti férfiban gondolkodnak szemmel szemmel láthatóan.

[00:58:04]Nem tudom mindegyikünknek a a pontos életkorát, de ez egészen biztosan így van.

[00:58:11]És hát úgy tűnik, hogy ugye kettőjük a háromból jogász, tehát annak a egyébként fönnó a Medián által is megmér, de korábban ilyen spontán állampolgári véleményekből is látszó megközelítés, hogy márpedig legyen jogász professzor igenis, vagy legalábbis jogász tapasztalt jogász a köztársasági elnök.

[00:58:33]Ennek nagyon széles támogatottsága van, és ebben az értelemben megy a közvélemény elvárása után a kormányzat.

[00:58:39]Ez egy létező logika, erről már korábban beszélgettünk, hogy szerintem másféle megközelítések is lehetségesek, de ez kifejezetten népszerűnek.

[00:58:45]Bizonyul valamilyen élettapasztalat részben más területről, nem a politikából, sőt alapvetően máshonnan fölhalmozott élettapasztalat.

[00:58:56]A politikai kapcsolódás az ahhoz köthető, hogy valami olyan mondat, tevékenység, attitűd, magatartás, ami a Neer kritikájaként volt értelmezhető, és azt hiszem mind a hármuknál nagyon eltérő módon, de de felmerül.

[00:59:16]Talán ez a három dolog, ami ami összekapcsolja őket, meg az, hogy hát tisztességes és komoly polgártársainkról van szó, akik akikkel szemben azt hiszem semmi felruhható nincsen a közéleti tevékenységüket illetően.

[00:59:32]Nagyon érdekes ugye maga a folyamat, hogy a hogy szóval akkor most hogyan is volt értelmezve a társadalmi párbeszéd és hogy a polgár Judit esetet követően, ahol ahol mintogyha félreértették volna egymást a felek, maradjunk talán ennél a formulánál, mármint a kormány és a társadalom, hogy ki mit akar a másiktól.

[00:59:51]tulajdonképpen egy ilyen felmutatásos casting történik, tehát mutatok nektek jelölteket, és akkor nem tudom, lájkoljatok vagy kommenteljetek.

[01:00:02]Ö, és tulajdonképpen ezek egyfajta tesztként szolgálnak arra vonatkozóan, hogyha elfogadhatóak ezek a személyek, akkor nagyjából közülük fognak választani.

[01:00:11]Nem tudom, hogy a megmutatásuk időrendi sorrendje az esetleg mutat-e valamilyen fejlődéstörtetet, hogy a nem tudom a a megoldás felé haladó ez a ez a sorrend, hogy assiszem elő Fülöboton volt, aztán Romsics Ignác vagy Bakand András, vagy ez egy tolista és akkor első, második harmadik, bár a toplistákat is úgy mutatták be az én gyerekkorommal műsoromban, hogy visszafelé.

[01:00:34]Szóval, hogy nem tudom, hogy most ebből kell-e vagy szükséges-e következtetés levonni.

[01:00:38]Mondjuk Bak Andrásnak a feltűnése az abból a szempontból külön hordozna egy nagyon erős szimbolikus tartalmat, hogy ő ugye az egyike azoknak a közjogi tisztségviselőknek, akiket a Fidesz, bármit is mondanak, személyre szóló törvényhozással fosztottak meg a pozíciójuktól a rendelkezésükre álló mandátumnak nagyjából a közepén.

[01:01:02]Szóval ugye amit ugye példátlannak mondanak Sollyok Tamás kapcsán a Fidesznél egyáltalán nem volt példátlan.

[01:01:09]ők kezdték és Baka Andrással kezdték, ugye Jóra András Hombannal is ez történt és mondjuk, hogyha Baka András személyében kvázi visszatérne egy megfosztott közjogi méltóság egy másik közjogi pozícióba, akár a legmagasabb közjogi pozícióba, ennek tényleg egy nagyon komoly jogállam helyreállítási üzenete lenne, még akkor is, hogyha hogyha azt kell feltételezem, hogy talán nem az ország legismertebb embere Baka András, de minden esetben Ferense volt az.

[01:01:38]Ez így van.

[01:01:38]és nagyon hamar ismertté válik, és a történet is ismertté fog válni, hogyha hogyha ez következik be.

[01:01:45]Tehát mindenesetre ennek a választásnak, ha így lenne volna egy nagyon erős plusz üzenete ezzel az egész rendszerváltó jogállamhelyreállítá helyreállító folyamattal kapcsolatban.

[01:01:57]Végezül, ha már egy ilyen négy éves nagy összegzés, akkor egy kicsit az elemzői szerepről is beszéljünk, hogy hogy vajon mi így a műsorral is négy éven keresztül mi az, amit lehet, hogy rosszul láttunk, vagy mi az, amit nem rosszul láttunk, hanem egyszerűen jósolhatatlan volt, és egyáltalán dolgunk-e a jóslás, vagy pedig végig kell nézni, ami történik, és megpróbálni kapaszkodókat értelmezik lehetőségeket és az értelmezési lehetőségekből elénk táruló lehetőségeket és utakat megmutatni.

[01:02:35]Ja, héten hunyt elény nyilván, és neki volt egy hát sok csodálatos dolgot tett, de hogy volt egy kifejezetten a az értelmiség és a politika kapcsán adott interjúja.

[01:02:45]ugye elég otthon volt ebben a témában, és annak az volt a fő gondolatánál a címe is ez volt, hogy az értelmiségnek nem azt kell megmondania, hogy mi legyen, hanem hanem a következményeit kell, hogy megmutassa annak, ami történik, vagy ami történhet.

[01:03:05]És valahogy a politikai elemzői szerepet is innen innen indítanám.

[01:03:11]Tehát nekünk ugye lehetőségeket a dolgunk megmutatni, a lehetséges következményeket, leírni helyzeteket, azonosítani, hogy milyen értékek, érdekek vezérlik a szereplőket, hogy a szerepükből, a pozíciójukból, a tevékenységük irányából mi következik, az egymáshoz való viszonyukból mi következhet, És és először is szerintem mindez adja a politika érdekesség.

[01:03:45]Ez alapvetően szerintem azért jó elemző műsorokat nézni, mert szerintem de a politika nagyon érdekes és nagyon nagyon izgalmas amiatt is, mert hát az életünkről szól.

[01:03:56]Tehát tétje van annak, amit amit mondunk.

[01:03:59]És ugye ebben a négy évben a hát egy egy váratlanul bekövetkező nagy változást volt szükséges magyarázni.

[01:04:08]Plusz ugye amit itt spontán föltaláltál a a mentáligién és szolgáltatás, az még ugye ahhoz volt szükséges, hogy a egyszerűen az a vá a változás, vagy hogy is mondjam, a a lehetőségek elgondolhatósága ennek a tere táguljon ki, ami ami tulajdonképpen egyfajta racionalizálása egy félelmekkel teli helyzetnek, amiben éltünk, és hogy a nem tudom, hogy a félelem függőnye mögött lássuk azt, ami ténylegesen sem bekövetkezhet.

[01:04:37]Hát amit jól láttunk szerintem mindvégig, az az volt, hogy a Fidesz nem mindenható, és hogy lehet, hogy ilyen picike dolgot lehet csak csinálni.

[01:04:50]a nyilvánosság akármilyen szereplőjének az állampolgároktól, az elemzőkön keresztül, az újságírókon át, a civil szervezetekig, és persze a politikusokig, de azt a picit érdemes megtenni, mert anélkül meg biztos nem fog semmi sem történni, és hogy és hogy hát merjünk hinni a szemünknek, tehát hogy már 22-ben látszottak azok a válságjelek, amelyek végül is a Fidesz bukásához vezettek, de a válságjelekből ugye csak akkor lesz politikai bukás, hogyha képes es valaki egyáltalán fölismerni, azonosítani, kimondani, hogy ez egy ez egy krízis, hogy ez így nem mehet tovább, és akkor arra születik valamilyen politikai megoldás.

[01:05:25]Ami váratlan volt, amit én biztosan nem láttam előre, ez a társadalmi aktivitás.

[01:05:33]És én nem azt akarom mondani, hogy most akkor itt 9 és fél millió ember, vagy nem tudom, 7, fél millió választópolgár egyként ugyanazzal a hevülettel politizálni kezdett, de azért sose boksoltak közel 6 millióan Magyarországon, és soha én olyat soha nem tapasztaltam, amit tényleg láttam a saját szememmel, hogy hogy egyes kisebb településeken is, nem tudom, akár heti két este 120-an, 150-en összegyűlnek, hogy nem csak egy politikust vagy egy vendéget hallgatnak meg, hanem akkor is közösen dolgoznak, amikor éppen nincs ott senki, aki kívülről látja őket, tehát nem mozi élményként élik ezt meg, és hogy országosan összeadódva minimum több száz ember aktívan politizálni kezdett.

[01:06:17]Szerintem ez olyasmi, ami amire én azt mondtam, hogy ez nincs benne a pakliban a magyar társadalmat illetően.

[01:06:21]És a egyébként a jövőre nézve is számomra ez a legnagyobb kérdés, hogy ezzel az állampolgári aktivitással mit kezdünk, hogy az állampolgárok átadják a stafétát a a az általuk hatalomra segített kormányzatnak, hogy most már csináljátok ti, vagy pedig fönn marad a közfigyelem egy másik fajta módon, és egyelőre mutatnak jelek arra nézve, hogy a figyelem ott van, a hozzászólási vágy ott van, és hogy valójában inkább az a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt intézményesíteni és folyamatosan becsatornázni.

[01:06:53]És talán talán egyszerre jutunk ahhoz a felismeréshez.

[01:06:55]Most azt hiszem elég közel vagyunk hozzá, vagy legalábbis soha nem voltunk ennyire közel hozzá, hogy ezt a politika csinálók valami felesleges macerának lássák, csak hanem képesek legyenek erőforrásként értékelni, hogy az emberek véleményét, meglátásait, a tőlük érkező információkat be lehet vonni a döntéshozásba.

[01:07:11]Ö mi egymásnak biztos, hogy sokszor elmondtuk, de lehet, hogy a nézők előtt is, hogy ezek a beszélgetések, amik köztünk négy éve zajlanak a nyilvánosság előtt, ezek ránk is kölcsönösen inspirálóan hatottak, és remélem, hogy az látszódik mondjuk a most elmondottakból, hogy talán még a nézőinkre is inspirálóan hatottak.

[01:07:33]Viszont ebben a formájában ez most le fog zárulni, úgyhogy először és ez egy ilyen búcsú hét.

[01:07:41]Ne is mondd.

[01:07:41]Ö átadom a szót, aztán én jövök.

[01:07:47]Hát először is szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik akik a ennek az egész elemző formátumnak a létrehozását lehetővítették.

[01:07:55]Talán hadd mondjam első helyen Bovesti Bort, aki a Szabad Európa vezetőjeként teret nyitott ennek Ruf Bálintnak, aki egyrészt az első ilyen váltóársam volt, másrészt a Bálintnak is, azt hiszem a műsor létrejöttében volt némi lobereje.

[01:08:13]Ungarna volt egy hosszú és nagyon értékes időszakon keresztül még a társunk ebben.

[01:08:18]És hát az Annánál inspirálóbb embert én tényleg keves keveset ismerek.

[01:08:21]és Stump Péterrel beszélgettél még talán egy rövid időszakban is, de ő is nagyon értékesen hozzájárult a az elemzőhöz, szóval nagyon jó volt nyilván veled az élen egy ilyen egy ilyen csapatban beszélgetni, és talán ebben tényleg az a az a tehát a hogy mondjam a hozzáadott érték, mert most az, hogy két ember politikáról beszélget, most őszintén szóval ezt nem fogjuk levédetni a Rogán Antalé mellett a szabadalmi hivatalban talán.

[01:08:52]ámányként, de hogy de hogy pont mi beszélgettünk, talán ez valamit másnak is számított.

[01:08:56]A másik, hogy erre már utaltam korábban, hogy iszonyatos szerencse, hogy pont ebben a négy évben volt ez az elemző, amit mondjuk én így nem tudtam 2022 novemberében, hogy ez mekkora egy mázli, de hogy ráadásul tényleg a NER 4 legmélyéről indulva végigkommentáltuk, elemeztük, mentál higgéztük ezt az időszakot.

[01:09:19]Ez elképesztő szakmai kihívás volt, és hihetetlenül érdekes, és megerősítette bennem azt, amit szintén mondtam az előbb, hogy a politika igenis érdekes, és tele van olyan dologgal, amit meg kell és érdemes megtanulni.

[01:09:37]És és hát a harmadik dolog pedig az, hogy persze elsősorban köszönöm a nézőknek, ez egy most bocsánat, hadd mondjam már ki, szóval, hogy ez egy nézett és szeretett műsor és nagyon nagyon sok visszajelzést kapunk a a nézettségi adatokban is, meg abban is, hogy az emberek a kommentektől a nem tudom a utcán bevásárlás közben megszólítanak minket, és ebből nem akarnék, ugye nagyon szigoran tartom magam a módszertani szabályokhoz.

[01:10:02]Természetesen ez nem reprezentatív mintavétel, de hogy de hogy de hogy ezt a műsort sokan követték és nagyon hálásak vagyunk nekik, és és ez nagyon nagy felelősséget is tett a válunkra, hogy nehéz időszakokban is azért mindig átgondoltan felelősen beszéljünk, és igyekeztünk is megfelelni ennek az elvárásnak.

[01:10:23]Ha mondhatok egy ilyen záró mondatot, egyszer Benyókám, nagyon fognak hiányozni ezek a nyilvános beszélgetéseink, és remélem, hogy nem örökre fognak hiányozni.

[01:10:35]Hát ezt én is remélem, és hát a ez most már kiderült, hogy az összegző adás annak is szólt, hogy ma leárul az elemző közel négy éves története, legalábbis ebben a formájában, de ahogy Zoli is mondta, én is nagyon szeretném, hogy valahogy majd folytatódjon.

[01:10:48]De mindenek előtt szeretnénk megköszönni nektek nézőknek és hallgatóknak tényleg azt a rengeteg figyelmet, bizalmat, szeretet, amellyel az első adástól kezdve körülvettétek ezt a műsort.

[01:10:59]Köszönjük, hogy hétről hétre velünk tartottatok, velünk vitatkoztatok, velünk gondolkodtatok és hogy az elemzőt tényleg valódi közösséggé tettétek.

[01:11:10]Köszönöm a Szabad-Európa egykori csapatának, Voves Tibornak kiemelten, hogy annak idején otthont adott ennek a műsornak és lehetővé tette, hogy elinduljunk.

[01:11:20]Köszönöm Gulyás Mártonnak és a Partizánnak, hogy a Szabad-Európa megszűnése után befogadták az elemzőt és lehetőséget adtak arra, hogy a műsor tovább élhessen.

[01:11:28]Sőt, nagyon szépen, szakmailag fantasztikusan gondozták is ezt.

[01:11:34]Köszönöm Ruf Bálintnak és Unger Annának, akik tudásukkal, gondolataikkal, vitáikkal és különleges nézőpontjukkal az évek során rengeteget adtak az adáshoz.

[01:11:43]És hát legfőképpen köszönöm Lakner Zoltánnak, aki a legelső adástól a legutolsóig csodálatos és tényleg inspiráló partnerem volt ezekben a beszélgetésekben.

[01:11:55]Egy valóban történelmi időszakban próbáltuk közösen megérteni, mi történik velünk körülöttünk és az országban.

[01:11:59]Zoli tudása, érzékenysége, humora és gondolkodásmódja nélkül.

[01:12:05]Az elemző soha nem válhatott volna azzá, amivé lett.

[01:12:10]Nagyon hálás vagyok közel ehhez a közel négy évért.

[01:12:13]Most pedig új szakmai kihívások várnak rám, és hamarosan azt is el fogom mondani, hogy micsoda.

[01:12:20]Facebook oldalamon hírt fogok adni erről.

[01:12:21]Én Benyó Rita vagyok.

[01:12:24]Viszontlátásra, viszont hallásra.