Partizán 35:07

Lehet-e hiteles a Fidesz önkritika nélkül? | Bóka János frakcióvezető

interjújogállamalkotmánybíróságalaptörvény-módosításbóka jánosközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Lehet-e hiteles a Fidesz önkritika nélkül? | Bóka János frakcióvezető
tl;dr
  • Bóka János szerint az AB hatáskör-korlátozása ellenére is vizsgálhatta volna Sulyok Tamás elmozdítását, ha azt tartalmi alapon nem alaptörvény-módosításnak, hanem egyedi személyi döntésnek minősíti.
  • Bóka elárulta, hogy Sulyok döntése, miszerint nem fordult az AB-hez, politikai könnyebbséget jelentett volna a Fidesznek, és a párton belül voltak, akik ezt a konfliktusos utat várták.
  • Bóka végül nyíltan kimondta: ha a strasbourgi Baka-ítélet standardjait alkalmazzuk, akkor Sulyok Tamás elmozdítása is illegitim volt, és mindkét esetet annak tartja.
  • „Én azt mondom, hogy ha az ön állítása az, hogy Baka András elmozdítása illegitim volt, akkor [...] Sulyok Tamás elmozdítása is illegitim volt.” – Bóka János

  • Bóka elismerte a Fidesz hitelességi dilemmáját, és egyetlen múltbeli intézkedést nevezett meg, amit ma másképp tenne: az Alkotmánybíróság alaptörvény-módosításokra vonatkozó vizsgálati hatáskörének korlátozását.
  • Jogászként nem ért egyet a strasbourgi Baka-ítélettel, de elfogadja annak kötelező érvényét és standardjait; az Európa Tanács által sürgetett teljes végrehajtást az „eredeti állapot” lehetetlensége miatt nem tartotta kivitelezhetőnek.
  • A 2020–2026 közötti veszélyhelyzeti kormányzást „alkotmányossági kísérleti periódusnak” nevezte, és meglepő módon nem tartja a jelenlegi parlamenti kontrollt érdemibben hatékonyabbnak a rendeleti kormányzásnál.
  • Bóka nem zárta ki, hogy a Fidesz politikai közössége a jövőben több pártként vagy koalícióként működjön, és a párt „inkubátorház” szerepet is betölthet más formációk számára.
  • Az illegitimnek tartott köztársasági elnökkel való együttműködés kapcsán pragmatikus álláspontot képviselt: ha tevékenysége a jogállamiság helyreállítását szolgálja, akkor együttműködnének vele, történelmi párhuzamként a Kádár-rendszerrel való kényszerű együttélést említve.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Sulyok Tamás eltávolítása körüli jogi vita

Az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörének korlátozása

A műsorvezető felvetette, hogy a Fidesz által korábban bevezetett alkotmánybírósági hatáskör-korlátozás (miszerint az AB alaptörvény-módosításokat csak eljárási szempontból vizsgálhat) miatt nem tudták érdemben vizsgálni Sulyok Tamás elmozdítását. Bóka János ezzel nem értett egyet.

  • Bóka János álláspontja: Szerinte az AB-nek minden esetben vizsgálnia kell egy előkérdést: hogy az „alaptörvény-módosítás” címke alatt futó jogszabály tartalmilag valóban alaptörvény-módosítás-e. Ha az AB úgy dönt, hogy ez nem az, hanem egy egyedi személyi döntés, akkor a jelenlegi korlátozó szabály ellenére is vizsgálhatja.
  • Érvelése szerint ez a feladat az AB-re hárult volna a korlátozó rendelkezés nélkül is, mert az „alkotmányellenes alkotmány-módosítás” kérdése korábban is az AB működésének központi eleme volt.

Sulyok Tamás döntése, hogy nem fordult az AB-hez

A műsorvezető kérdésére, hogy mit szólt hozzá, hogy Sulyok Tamás aláírta a saját eltávolításáról szóló döntést, Bóka János kifejtette:

„Nekem erről van egy személyes véleményem. Ugye az én életem mint politikusnak sokkal egyszerűbb lett volna akkor, hogyha Sulyok Tamás ezt nem írja alá és elmegy az Alkotmánybírósághoz.” *

  • Bóka szerint Sulyok Tamás döntése egy nem politikai, hanem szigorúan jogi természetű szerepfelfogásból fakadt. Volt egy autonóm jogértelmezése, amivel Bóka nem feltétlenül ért egyet, de tiszteletben tartja.
  • Elárulta: A Fidesz politikai közösségén belül voltak, akik örültek volna, ha Sulyok Tamás „kicsúszik ebből a szigorúan jogi szerepfelfogásból”, mert az politikai konfliktust generált volna, ami megkönnyítette volna a Fidesz dolgát ellenzékben. Bóka is utólag úgy látja, ez neki mint politikusnak könnyebbséget jelentett volna.

Sulyok Tamás újbóli jelölésének lehetősége

A műsorvezető felvetette, hogy logikus lenne-e Sulyok Tamást újra jelölni, hiszen sokan őt tartják az utolsó legitim köztársasági elnöknek.

  • Bóka János válasza: Ezt korainak tartja. A Fidesz a jelenlegi jelölési és választási eljárást illegitimnek tekintette, ezért fel sem merült, hogy bárkit jelöljenek, Sulyok Tamást sem, mert azzal legitimálnák a folyamatot.
  • Hozzátette: majd ha abban a helyzetben lesznek, hogy ezt az illegitim állapotot felszámolják, akkor lehet beszélni Sulyok Tamás esetleges újbóli jelöléséről.

A 2011-es és 2026-os elmozdítások összehasonlítása – a Fidesz hitelességi dilemmája

A két eset párhuzamba állítása

A beszélgetés központi eleme volt a párhuzam Baka András 2011-es eltávolítása és Sulyok Tamás mostani elmozdítása között.

  • A műsorvezető érvelése: Mindkét esetben egy-egy alaptörvénybe (átmeneti rendelkezések közé) beírt mondat szüntette meg a közjogi tisztségviselő megbízatását. Ha a Fidesz Sulyok Tamás elmozdítását illegitimnek tartja, akkor a korábbi, Baka András elleni lépésnek is illegitimnek kell lennie.
  • Bóka János kezdeti érvelése: Megpróbálta a két esetet megkülönböztetni. Azt állította, Baka András esetében egy átfogó alkotmányozási folyamat részeként a Legfelsőbb Bíróság mint intézmény megszűnt, és egy eltérő hatáskörű, új intézmény, a Kúria jött létre, ezért volt jogos új vezetőt választani. Elismerte azonban, hogy sem a Velencei Bizottság, sem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem osztotta Magyarország érvelését.
  • Konklúzió a vita végén: Amikor a műsorvezető rákérdezett, hogy akkor Baka elmozdítása rendben van-e vagy nincs, Bóka János kimondta: ha a strasbourgi bíróság ítéletének standardjait alkalmazzuk, akkor Sulyok Tamás elmozdítása is ugyanolyan döntést fog eredményezni. Végül nyíltan kijelentette: szerinte mindkét elmozdítás illegitim.

„Én azt mondom, hogy ha az ön állítása az, hogy Baka András elmozdítása illegitim volt, akkor ő nem képviselt más álláspontot, csak az, hogy Sulyok Tamás elmozdítása is illegitim volt.” *

A Fidesz hiteles jogállami kritikájának feltétele

A műsorvezető többször rávilágított, hogy a Fidesz jogállami kritikáját hiteltelenné teszi, ha nem ismeri el saját múltbeli, hasonló típusú lépéseit. Bóka János ezt egy ponton elismerte:

„A hitelességi kérdés az onnan adódik… Ez akkor, hogyha a választói bizalom visszaszerzéséről beszélünk, ez egy nagyon komoly dilemma.” *
„...a hitelesség kiépítéséhez az kell, hogy a Fidesz ellenzékben is hiteles pozíciót vegyen fel konkrét kérdésekben.” *

Amikor a műsorvezető konkrét példát kért, hogy mit csinálna ma másképp a Fidesz-kormányok jogállami intézkedései közül, Bóka János egy dolgot említett: az Alkotmánybíróság hatásköreinek korlátozását, különösen ami az alaptörvény-módosítások érdemi vizsgálatának kizárását illeti. Azt mondta, „ezt a mai eszemmel máshogy csinálnám”, és úgy véli, e nélkül is hatékonyan el tudná látni funkcióját az AB.

A strasbourgi bíróság Baka-ítéletének végrehajtása

A műsorvezető felrótta, hogy bár a magyar állam kifizette a sérelemdíjat, az Európa Tanács évekig sürgette az ítélet egyéb részeinek végrehajtását (pl. annak kezelése, hogy a bírók félhetnek véleményt nyilvánítani), de a kormány ezzel nem foglalkozott, és a szükséges jogorvoslati fórumot sem teremtette meg.

  • Bóka János védekezése: Szerinte az ET az „eredeti állapot helyreállítását” erőltette, ami lehetetlen volt, mert az azt jelentette volna, hogy valakit a Kúria jogszerűen megválasztott elnökének pozíciójába kell visszahelyezni. Végül egy nyilatkozattal zárult az ügy, miszerint ilyen lépésre csak átfogó alkotmányozási folyamat részeként került sor.
  • Személyes jogászi véleménye: Bóka János nyíltan kimondta, hogy jogászként nem ért egyet a strasbourgi ítélettel, de hozzátette, ez irreleváns, mert a magyar államra nézve kötelező ítélet, és el kell fogadni a benne foglalt standardokat.

„Az én szerény kérésem csak annyi, hogy ugyanezeket az európai standardokat alkalmazzuk a jelen esetre is, hogyha már ezek Magyarország és a magyar állam számára kötelező standardok.” *

Varga Zs. András kúriai elnökké választása

A műsorvezető felhozta Varga Zs. András kinevezését, amihez személyre szabottan módosították a törvényi feltételeket: eltörölték az ötéves hazai ítélkezési gyakorlat követelményét, és lehetővé tették, hogy alkotmánybíróként kérelmezhesse bírói kinevezését.

  • Bóka János védekezése: Azzal érvelt, hogy ez az eset nem állítható párhuzamba Sulyok Tamás elmozdításával, mert itt „semmilyen regnáló tisztviselő mandátumát nem szüntette meg, és visszamenőleg nem állapított meg semmilyen alkalmassági kritériumot.”
  • A műsorvezető rámutatott, hogy Baka András esetében épp a Fidesz vezette be az ötéves kritériumot, amivel alkalmatlanná tették, míg Varga Zs. érdekében eltörölték azt. Ezt a kettős mércét a Fidesz hitelességének aláásásaként hozta fel.

A veszélyhelyzeti kormányzás (2020-2026) értékelése

A műsorvezető a 2020-tól 2026-ig tartó, előbb a Covidra, majd a háborúra hivatkozó rendeleti kormányzást hozta fel, ahol számos, az indokhoz nem kapcsolódó szabályt is rendeletben hoztak meg (pl. a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok könnyebb kirúgását lehetővé tevő szabályozás).

  • Bóka János értelmezése szerint ez egy „alkotmányossági kísérleti periódus” volt, amely során a kormányzás a félprezidenciális rendszerek (pl. Franciaország) mintájára próbált alkalmazkodni az egymást követő válsághelyzetekhez.
  • Elismerte, hogy ez a fajta kormányzás idegen volt a magyar alkotmányos hagyományoktól, és hozzátette, hogy a jelenlegi kormányzat (TISZA) ezzel a gyakorlattal szakított.
  • Meglepő állítása: Bóka János nem gondolja, hogy a jelenlegi rendszerben az Országgyűlés érdemibb kontrollt gyakorolna a kormány felett, mint a rendeleti kormányzás időszakában. Sőt, azt mondta, hogy a jelenlegi kormányzati működés feletti politikai kontroll „semmivel sem hatékonyabb, mint a rendeleti kormányzás idején”.
  • A jövőre nézve úgy véli, a hagyományos parlamenti-kormányzati munkamegosztás nem biztos, hogy a legmegfelelőbb a gyorsan kialakuló válságok kezelésére, és egy kormány jól teszi, ha keresi a leghatékonyabb megoldásokat.

A Fidesz jövője és egy esetleges pártkiválás

A beszélgetés végén a műsorvezető a Medián azon mérésére kérdezett rá, amely szerint egy Fideszből kiszakadt konzervatív polgári párt is bejutna a parlamentbe.

  • Bóka János óvatos válasza: A választások utáni három hónapban korainak tart bármilyen következtetést. A fő feladatnak a „leghatékonyabb politikai képviselet” kialakítását nevezte, ami a jövőben többféle formát ölthet (koalíció, egyesületek halmaza, több párt). Nem zárta ki egyik forgatókönyvet sem, mondván, még „a fizika törvényei sem teljesen érvényesülnek” ebben a választás utáni káoszban.
  • Ferenc (feltehetően Ferenc pápa vagy más személy, a kontextusból nem eldönthető) szerepe: Bóka megerősítette, hogy beszélgetett vele, és az illető továbbra is a Fidesz és a politikai közösség tagjának vallja magát. Kritikai megjegyzéseit konstruktívnak, nem destruktívnak tartja.
  • Orbán Viktor szerepe: Bóka elmondása szerint az elnökségben a figyelem jelenleg a Fidesz mint párt ellenzéki léthez igazítására irányul. A pártnak később akár „inkubátorház” szerepe is lehet, amely infrastruktúrát nyújt más, a politikai közösséghez tartozó formációknak.

Az illegitim köztársasági elnök elfogadásának pragmatizmusa

A műsorvezető megkérdezte, hogy miután Baka Andrást a Fidesz illegitimnek tartja, vajon elzárják-e magukat annak lehetőségétől, hogy később esetleg együttműködjenek vele.

  • Bóka János pragmatikus válasza: Amennyiben Baka András tevékenysége a jogállamiság helyreállítására irányul, vagy ahhoz eszközként felhasználható, akkor együttműködnének vele. Egy történelmi párhuzamot is hozott: a Kádár-rendszer utolsó évtizedét, ahol egy nem legitimnek tartott rendszer hatalmi struktúráival is együtt kellett élni és működni („az adót mindenki befizette, a villamoson mindenki vett jegyet”). Bár hozzátette, ez a párhuzam nem tökéletes.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A szövegben több helyen előforduló "SőK Tamás", "Sullyog Tamás", "Slyok Tamás", "Újok Tamás", "Jok Tamás", "Syok Tamás", "Mosolyog Tamás", "Súlyoktamás", "Csőag Tamás" torz alakok mindegyike Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnökre utal. Az ASR következetlenül és nagyon változatosan ismerte fel a nevet.
  • "Bakand András", "Baka Andriás" torz alakok mind Baka András korábbi legfelsőbb bírósági elnökre utalnak.
  • "Varga Zsi András", "Barga Zsé" torz alakok mind Varga Zs. András kúriai elnökre utalnak.
  • "Strasburg Emeri jogi Bíróság", "strag bíróság", "stadbó bíróság", "straburgi bíróság": mind strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.
  • "Sándorpotában" valószínűleg a Sándor-palotában (a köztársasági elnök rezidenciája) kifejezés torzulása.
  • "Ferencsolójával" a szöveg végén: a kontextus alapján valószínűleg egy személynév (talán Ferenc pápa vagy egy Ferenc nevű politikus), de nem egyértelműsíthető. A név a referencialistában nem szerepel, de a szövegben többször „Ferenc” formában is előfordul.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:02]It vagyunk a stúdióban.

[00:00:02]Bóka János, a Fidesz frakció vezetője.

[00:00:03]Jó estét kívánok.

[00:00:05]Köszönöm, hogy eljött.

[00:00:06]Köszönöm a meghívást.

[00:00:06]Örülök, hogy itt lettek.

[00:00:08]Így utólag sajnálja, hogy annak idején a Fidesz megnyirbálta az Alkotmánybíróság jogköreit.

[00:00:12]Ugye most emiatt nem tudták igazából vizsgálni sem Sullyog Tamásnak az eltáborítását.

[00:00:17]Ugye ez egy erről érdemes egy kicsit beszélgetni.

[00:00:20]Az én értelmezésem szerint az alkotmánybíróságnak az a hatásköre, hogy az alaptörvénymódosítás csak az alaptörvényben szabályozott eljárási szempontok alapján vizsgálhatja.

[00:00:31]Szerintem nem feltétlenül lenne akadálya, hogy annak az egy mondatnak, ami arról szól, hogy a hatályba lépés másnapján SőK Tamás köztársaság elnöki megatása megszűnik, ezt az Alkotmánybíróság vizsgálja érdemben.

[00:00:40]Az én az én álláspontom az az, hogy az Alkotmánybíróságnak azt az előkérdést mindig vizsgálnia kellene, hogy az ami alaptörvénymódosítás címként visel, az tartalmát tekintve alaptörvény módosítása.

[00:00:54]És ez nem a rendelkezés tartalmi kontrollja, ez a rendelkezés vizsgálatának az előkérdése.

[00:00:58]És hogyha úgy dönt most a választó is mutatja, hogy igazából most abban a helyzetbe kényszerültek, hogy jogi megoldásokat keressenek arra a helyzetre, amit igazából önök idéztek elő.

[00:01:07]Ugye, hogyha nem írták volna, nem hozták volna azt a szabályt, hogy az az alaptörvény tartalmi módosítását nem vizsgálhatja az AB, akkor most nem lenne ez a helyzet, akkor egyértelmű lenne, hogy itt valamilyen szerepe lenne az Alkotmánybíróságnak.

[00:01:18]Sajnálja, hogy annak idején ilyen módon hozzányúltak?

[00:01:22]Én én én nem én nem értek egyet azzal, amit ön mond, mert ugye az én álláspontom az pontosan az, hogy önmagában ez az alaptörvény módosítás nem zárja ki azt, hogy az alkotmánybíróság ezt érdemben vizsgálja.

[00:01:32]Az ebből a szempontból az Alkotmánybíróságnak ezt az alaptörvényi rendelkezést is értelmeznie kell.

[00:01:37]És az alkotmánybíróság az két döntést hozhat.

[00:01:40]Mondhatja azt, hogy minden alaptörvénymódosítás, amit a amit az országgyűlés két alaptörvénymódosításnak címkéz, vagy vizsgálhatja azt, hogy ez a címke ellenére egy olyan egyedi személyi döntés, amit az országgyűlés csak az alaptörvény által meghatározott keretek között hozthatna meg.

[00:01:55]Ha nem lenne ez a rendelkezés az alkotmánybíróságnak, ezt a munkát egyébként is el kellene végezni, merthogy ugye van-e alkotmány, ellenes alkotmány módosítás.

[00:02:04]Ez a kérdés, ez azelőtt is az Alkotmánybíróság működésének az egyik központi kérdése volt, hogy ez az alaptörmondosítás bekerült volna az alaptörvény.

[00:02:13]Tehát szerintem szerintem igazából ezt csak élére állítja a kérdést, de szerintem az alkotmánybíróságot semmivel se hozza se könnyebb, se nehezebb helyzetbe.

[00:02:19]Ezt a ezt a melót ezt most is el kell végezni, és ha ez nem lenne, akkor is el kellene végezni.

[00:02:24]És Újok Tamás nem fordult az Alkotmánybírósághoz.

[00:02:25]Mit szólsz?

[00:02:25]Mit szólt hozzá, hogy aláírta igazából a saját eltávolításáról szóló döntést?

[00:02:30]Nekem nekem erről van egy személyes Nekem erről van egy személyes véleményem.

[00:02:33]Ugye az én életem mint politikusnak sokkal egyszerűbb lett volna akkor, hogyha Sollyok Tamás ezt nem írja alá és elmegye az Alkotmánybírósághoz.

[00:02:41]Ugye ugye én szerintem azért, mert az ő szerepfelfogásá az egyáltalán nem politikai, hanem jogi természetű szerepfelfogás volt.

[00:02:50]Neki volt egy jogértelmezése, amivel én nem feltétlenül értek egyet, de ettől ez az ő autonóm jogértelmézés volt valamilyen kommunikáció?

[00:02:58]Nem, nem semmilyen, semmilyen kommunikáció nem volt, és nem is lett volna helyénvaló, mert kizárólag az ő államférfi új felelősségébe tartozik, hogy mit lép.

[00:03:08]Ezt meghozta szerintem az ő szerepfelfogásával még nem egy politikai, hanem egy jogi természetű szerepfelfogás.

[00:03:14]Ezzel egyébként összeegyeztethető és koherens.

[00:03:16]Ö voltak olyanok, ezt ez nem titok, voltak olyanok a mi politikai közösségünkben, akik örültek volna annak, hogyha egy kicsit kicsúszik ebből a szigorúan jogi szerepfelfogásból, politikai szerepbe helyezkedik és vállal valamilyen politikai konfliktust, ez ugye nekem mint politikusnak a dolgát megkönnyítette volna, de hogy nem ezt tette, az is szerintem jól jelzi, hogy ő magát egyáltalán nem politikai, nem jogi szerepben képzelte el.

[00:03:39]egyébként felmerült, hogy esetleg újra jelöljék őt.

[00:03:42]Ugye azt mondják, hogy ő volt az utolsó legitimum köztársasági elnök, akkor logikusnak tűnne, hogy őt járalja a Fidesz?

[00:03:47]Hát nem tudom, ez egy ez egy nehéz kérdés, és még nem vagyunk azon a ponton, hogy erről egyáltalán értelmes beszélgetést lehetne folytatni.

[00:03:54]Mármint arról, hogy kellett volna jelölni, nem?

[00:03:58]Hanem, hanem, hanem hogy, mert ha jól értem, a kérdése, az arra vonatkozik, hogy ha majd abban a helyzetben leszünk, hogy valamikor ezt a ezt a ezt az illegitim állapotot felszámoljuk, akkor SőK Tamás újra jelölhető.

[00:04:09]Mer ugye most ebben a folyamatban szerintem SőKok Tamás jelölése azt az üetet hordozta volna, hogy mi ezt a jelölés és választási eljárás legitimnek tekintjük és jelöljük SőK Tamást.

[00:04:19]Tehát ez az eljárás mi nem tekintettük ennek, ezért fölse merült, hogy bárkit jelöljünk, nem mú Slyok Tamást.

[00:04:24]Ugye azt mondják, hogy illegitim az új elnök, illegitimnek tartják az egész eljárást.

[00:04:28]Akkor ilyen alapon Baka András 2011-es eltávolítása szintén törvénytelen volt.

[00:04:34]Hát ugye a az a itt ugye az a két kérdés, hogyha megenged ezt szét kettézedném.

[00:04:40]Az egyik az az, hogy Baka András eltávolítása, mert jól értem a kérdés erre vonatkozik, hogy az ő eltávolítása és SőK Tamás mostani eltávolítása az ekvivalense.

[00:04:51]Tehát, hogy jogilag ugyanarról a dologról beszélünk.

[00:04:53]Nagyon hasonlónak tűnik a kettő.

[00:04:53]Ugye akkor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé beírták, hogy megszűnik a legfelsőbb bíróság elnökének a megbízatása.

[00:05:00]Igen.

[00:05:00]Most ugye nekem az a jogi álláspontom, és Magyarország is ezt képviselte a velencei bizottság előtt is, meg az emberiok európai bíróság előtt is, hogy volt egy átfogó alkotmányozási folyamat és ennek a folyamatnak az eredményeképpen a legfelsőbb bíróság, mint intézmény megszűnt, és helyett létrejött a kúria.

[00:05:17]Most ugye a a átneveztél kúriává.

[00:05:18]Igen, ez igen, de én ezzel megint nem értek teljesen egyet, mert a Kúria nem teljesen ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezett, mint a legfelsőbb bíróság, e, egy szemléletbeli változás is volt.

[00:05:27]Tehát nem egyszerűen átnevezték, hanem egy olyan intézmény született, ami más jogosítványokat is gyakorolt, mint valamennyi jogosítványt átadtak, ugye az Országos Bíróság hivatalnak, de igazából alapvetően ez az ítélkezés csúcszerve maradt továbbra is.

[00:05:38]Tehát Igen.

[00:05:40]Az akarták volna, maradhatott volna Baka András, nem?

[00:05:42]Hát a én én úgy gondolom, hogyha létrejön egy létrejön egy új intézmény, ami új intézmény eltéri a hatáskörökkel és feladat körre rendelkezik, akkor teljesen jogos az az igény, hogy annak az élére egy új személyt válasszanak.

[00:05:55]De ez a de ugye a sem a Velencei bizottság, sem a Strasburg Emeri jogi Bíróság nem osztotta a mi érvelésünket, és azt a döntést hozta, hogy még alaptörvény módosítással sem lehet valakit elmozdítani a hivatalából.

[00:06:12]olyan esetben itt ugye a döntés a legfelsőbb bíróság elnökére vonatkozott, és ha jól értem, akkor a ezt összekötötték a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozásával.

[00:06:19]Erre hívhat ők úgy ítélték meg, hogy az akkori kormányzat a véleménynyilvánítási jogának a gyakorlása miatt mozdította előt.

[00:06:27]Igen, erről mindjárt beszélünk, de ugye csak még visszatérve, ugye itt mind a két esetben azt látjuk, hogy egy-egy mondat az, ami tulajdonképpen egy alaptörvénybe, átmeneti rendelkezésbe írt mondat, az ami igazából megszüntette mindkét közjogi tisztségviselőnek a megbízatását.

[00:06:40]Korábban Baka Andrásét főbíróként, aztán most Súlyoktamásét köztársasági elnökként.

[00:06:44]Igazából tehát hogyha azt mondja, hogy ez egy teljesen merben új intézmény lett, az persze egy másik dolog, de összességében mondom, a kúria az mégis csak ugyanazt a funkciót tölti be, amit korábban a legfelsőbb bíróság, akkor igazából a különbség az talán annyi, hogy a Tisza előre mondta, hogy Suyog Tamással szemben ezt az intézkedést hozzák.

[00:07:02]Önök meg nem mondták, hogy Bak András szemb de akkor ez a de akkor ez az önítélése szerint jogszerűvé teszi SőK Tamás elmozdítását.

[00:07:09]Én nem tudom, hogy jogszerűvé teszi-e vagy nem, de hogy a kettő ránézésre nagyon hasonlónak tűnik, és hogyha az egyik illegitim, akkor a másik is illegitim az örök alapján.

[00:07:18]De akkor de de akkor ezek de akkor maradjunk annál, hogy mind a kettő illegitim.

[00:07:22]Mind a kettő illegitim szerintem.

[00:07:22]Én én azt mondom, hogy ha az ön állítása az, hogy hogy Bak András elmozdítása illegitim volt, akkor ő nem képviselett más áraspontot, csak az, hogy SőK Tamás elmozdítása is illegitim volt.

[00:07:33]Ugye erre azt mondja a Tiszapárt meg a kormány, meg egyébként Baka András és a korábbi megszólalásai alapján, hogy itt az a különbség, hogy az elmúlt 16 évben szisztematikusan leépítették a jogállamat, és most átmenetileg drasztikus intézkedésekre van szükség, hogy ennek az újjaépítését ne akadályozza senki.

[00:07:47]Azt nem lehet vitatni, hogy ezt a Tisza világossá tette a kampányban, tehát egyáltalán nem titkolták el, hogy kétharmados felhatalmazás esetén meg akár amúgy is megpróbálkoztak volna ezzel.

[00:07:58]Ugye első körben lemondásra szólították Felső Joktamás, tehát nem is ez volt az első lépésük.

[00:08:03]Igen, de akkor nekem az a az az állításom, hogy teljesen függetlenül attól, hogy ki a kampányban mit mond és és mit ígér, a ők az alkotmányos berendezkedés keretei között nyerték el azt a mandátumot, ami nekik politikai felhatalmazást ad arra, hogy kétharmados döntéseket is meghozzanak.

[00:08:21]Tehát ők egy választáson az alaptörvényi keretek között megszerezték a többséget a parlamentben, ami alkotmányozó többség.

[00:08:31]Most én úgy gondolom, hogy ez a többség, ez pontosan azt teheti meg, amit minden más kétharmados többség eddig megtehetett.

[00:08:38]A jelenlegi kétharmados többség az semmiben sem különbözik a korábbi kétharmados többségtől.

[00:08:42]Hogyha pedig ön azt mondja, hogy egy kétharmados többség korábban nem tehette meg azt, hogy Bakát elmozdítja a helyéről, akkor a mostani kétharmados többség miért tehetné meg, hogy Sulyok Tamást elmozdítja a helyéről?

[00:08:52]Ezt értem, hogy visszafordítja rám, de akkor válaszolj azzal igennel vagy nemmel, hogy akkor Baka Andrástávolítása most utólag rendben van nincs rendben?

[00:09:00]Én én továbbra is osztom azt az álláspontot, hogy Bak András elmozdítása lényeg különböző Csőag Tamás elmozdításától.

[00:09:07]Azért, mert csökkentek ő szerint a hatáskörei, merülben intéz, mert úgy gondolom, hogy egy átfogó alkotmányos intézményi módosításhoz kapcsolódott az ő pozícióinak a megszűnése.

[00:09:17]És akkor is de azt de de azt de azt de azt hozzá kell tennem, hogy ha viszont, mert egyébként a strag bíróság ítéletét a magyar állam magára nézve kötelezőnek fogadta el, és azt végre is hajtotta.

[00:09:27]De hogyha de de hogyha de hogyha azt mondjuk, hogy ezeket a standardokat, amik állítólag európai jogállamisági standardok alkalmazzuk erre az esetre, akkor én úgy mondom, akkor én azt mondom, hogy ezeknek az európai standardoknak az alkalmazása csak akkor legitim, akkor védhető, hogyha ugyanazokat a standardokat alkalmazzuk a mostani esetre is.

[00:09:46]És hogyha ugyanazokat a standardokat alkalmazzuk a mostani esetre is, akkor ez ugyanolyan döntés fog eredményezni, amit én a magam részéről el tudok.

[00:09:52]De ön nem alkalmazza ugyanazokat a standardokat, mert azt mondja, hogy az egy más helyzet volt.

[00:09:57]Hogyha ezt elfogadjuk, hogy az egy más helyzet volt, mert ott valóban annyira megváltozott az a az az intézmény ahhoz képest, ami korábban volt.

[00:10:02]Akkor is miért lett hirtelen Baka András alkalmatlan a főbírói posztra, csak azért, mert változtak a hatáskoreai?

[00:10:08]Hát ugye ez ebben a ebben az esetben, hogy a döntést az Országgyűlés két hozza meg.

[00:10:16]két két hozott egy politikai döntést, mint ahogy minden minden közögi intézmény vezetőinek a kinevezése politik, akkor bak András eltávolítása politikai döntő volt.

[00:10:27]Nem a bak András nem a Bakand András eltávolítása az annak volt köszönhető, hogy az az intézmény, amit ő vezetett megszűnt.

[00:10:34]Az Országgyűlésnek az a döntése, hogy az új intézmény élére kit nevez?

[00:10:37]Az pedig egy politikai döntés, mintogy eddig is így volt, és valószínűleg ezután is így lesz.

[00:10:42]Idézte már az előbb a straszburgi emberi jogi bíróságot.

[00:10:43]Itt valóban ők Baka Andrásnak adtak igazat olyannyira, hogy azt mondták, hogy a véleménynyilvánítási szabadsága sérült.

[00:10:48]Ugye ezzel gyakorlatilag azt állítja a bíróság, hogy Baka Andrást azért távolították el, mert többször kritizálta a Fidesznek az akkori intézkedéseit, amiket a bíróságokkal kapcsolatban hoztak.

[00:10:58]Addig egyébként nem is látszott, hogy lenne és és ez és ez szerintem tökéletesen egybevág azzal az érveléssel, amit mi mondunk, mert ha jól értem a straszburg bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a a az, hogy baka milyen véleményt fogalmaz meg a többi hatalmi ággal szemben, az irreleváns abból a szempontból, hogy ő maradhat-e a pozíciójában vagy nem.

[00:11:20]Ha jól értem, ez a ez volt a szó a bíróságok átalakításával kapcsolatban fogalmazott meg szakmai kritikák.

[00:11:25]Igen, igen, igen.

[00:11:27]De én, de én ezt de én nem is de én nem is a stadbó bíróság ítéletével akarok vitatkozni.

[00:11:30]Én csak azt mondom, hogy hogy ez pontosan ugyanaz a helyzet, mint most a Súlyok Tamás eltávolítása esetében, hogy Súlyok elfoglalt bizonyos pozíciót olyan kérdésekben, ahol szerint ahol a Tiszapárt többsége szerint neki nem azt a pozíciót kellett volna elfoglalnia.

[00:11:44]Az én megítélésem szerint ez meg abból a szempontból irreleváns, hogy ő maradhat köztársaselnök vagy nem, mindaddig, amíg az alkotmányos és törvényes kötelezettsége itt nem szegi meg.

[00:11:54]Jó, tehát akkor van egy ilyen párhúzam, tehát akkor Baka Andrásnak azért kellett elmennie, azért kellett távoznia, mert olyan pozíciókat foglalt el bizonyos politikai kerdőságben.

[00:12:03]Nem, nem.

[00:12:03]Tehát még akkor csak vitatkozik a strasburgi bíróság ítéletével, mert az az előbb azt mondta, hogy nem vitatkozik.

[00:12:10]Nem, én én azt tehát a a straburgi bíróság mondott valamit, amit a magyar állam magára nézve kötelezőnek fogadott el.

[00:12:16]Nekem a személyes álláspontom az, hogy ezzel egyetértek, vagy nem értek egyet.

[00:12:20]Én ezzel, mint jogász nem értek egyet.

[00:12:22]De ez abból a szempontból irreleváns, hogy ettől ez még egy bírósági ítélet, ami a magyar állam számára kötelezettséget állapít meg, és bizonyos európai jogi standardokat megfogalmaz.

[00:12:31]Az én szerény kérésem csak annyi, hogy ugyanezeket az európai standardokat alkalmazzuk a jelen esetre is, hogyha már ezek Magyarország és a magyar állam számára kötelező standard.

[00:12:41]Ugye azt mondta az előbb, hogy a kormány magára nézve kötelezőnek vette a bíróság ítéletét.

[00:12:45]Ugye a sérelemdíjat valóban kifizették, de hát utána éveken keresztül az Európa tanács hiába könyörgött a magyar kormánynak, hogy az egyéb következményeket, az ítéletnek az egé egyéb részeit is hajtsák végre, és mondjuk foglalkozzanak azzal, hogy a bíróságokon emiatt a az ítélet szerint fenn áll annak a veszélye, hogy mondjuk más bírók is félnek majd megfogalmazni a bíróságokkal kapcsolatos kritikáikat a kormánnyal szemben.

[00:13:09]Volt itt rengeteg rengetegszer felszólították a kormányt ezzel kapcsolatban.

[00:13:12]egyáltalán nem foglalkoztak vele, és most meg ugye ilyen intézményekre hivatkoznak a jogállami kritikájuk során.

[00:13:17]Tehát, hogy én valamennyire belefolytam ebbe az ügybe, nem túlságosan mélyen, de ha jól értem, ott a az Európa tanácsnak az volt az alapvető problémája, hogy a az eredeti állapot helyreállítását forcírozta, ami azt jelentette volna, hogy a Kúria egyébként jogszerűen megválasztott elnöki pozíciójába kellett volna visszahelyezni valakit, ami nyilvánvaló lehetetlenség volt.

[00:13:39]És aztán a végén, ha jól emlékszem, megelégedettek egy olyan nyilatkozattal, amiben kötelezettséget vállaltunk arra, hogy hogy ilyen személyi változások vagy a mandátum megszűnése az kizárólag egy átfogó alkotmányozási folyamat részeként történt, és ez egyszer és megismételhetetlen.

[00:13:55]Ha jól értem, ha jól értem az ügy ha jól értem az ügy itt lezárult.

[00:14:00]Hát még ugye nem volt olyan jogorvoslati fórum, amihez Baka Andriás fordulhatott volna, és azóta sincs.

[00:14:06]Tehát ebben sem követték igazából sem az ítéletet, sem az abból levonható következtetéseket nem nagyon tartották fontosnak az alapján.

[00:14:14]Mivel mivel, hogy a mivel, hogy az ítélet érdemével nem értettünk egyet, de az ítélet végrehajtása érdekében konstruktívan együttműködtünk az Európa tanáccsal, az alkotmányos keretek között.

[00:14:24]Szerintem addig elmentünk, amíg az alkotmányos keretek között ez lehetséges volt.

[00:14:29]Ennek a ennek a folyamatnak egy néhány éves késésel, de mégis csak egy betetőzése volt az, amikor Varga Zsi Andrást tették meg a Kúria vezetőjévé, úgy, hogy úgy módosították a szabályokat, hogy ő is alkalmas legyen rá.

[00:14:40]Ez hogy fér bele a jogállami keretek közé?

[00:14:42]Ugye itt a tehát továbbról is egy olyan megoldásról van szó, ami ami hivatalban lévő bírósági vezető mandátumának a megszűnését nem érintette, és ilyen módon nem állítható párhuzamba a Solly Tamás elmozdításával is.

[00:15:00]Nem állítható párhuzam.

[00:15:00]Ezt most úgy egyébként kérdezem, hogy amit most a jogállamról beszélünk, meg főbírói tisztségviselőkról beszélünk, ugye a Baka András eltávolításánál például az is egy érvük volt, hogy nem volt öt éves hazai ítélkezési gyakorlata, amit önök iktattak be elvárásként a a erre vonatkozó törvénybe.

[00:15:18]Majd assasszor amikor Varga Zsi Andrást kellett kúria elnöknek megtenni, és neki aztán meg egyébként nemzetközi íkezési gyakorlata se volt ellentétben Bakával, akkor kivették ezt az öt éves elvárást a szabályok közül, és ráadásul lehetővé tették azt is, hogy alkotmánybíróként a szokásos eljáráson kívül kérelmezhesse a saját bírói kinevezését.

[00:15:36]Hát ez egy abszolút személyre szabott jogalkotás volt Varga Zsé érdekében.

[00:15:42]Nem, nem sen semmilyen regnáló tisztviselő mandátumát nem szüntette meg, és viszomenőleg nem állapított meg semmilyen alkalmasságiú kritériumot.

[00:15:50]Ez oké, de ez hogy ez nem szora kérdés, hogy mert mert ugye mert ugye most ez történik.

[00:15:54]Tehát most az történik, hogy Syok Tamás köztársaság elnöke mandátumát megszüntették és az Alkotmánybíróság elnökére és taganiz pedig visszamenőlegesen olyan kritériumot vezettek be, ami alapján az ő mandátumuk megszűnik.

[00:16:05]Ez ilyen ilyen gyakorlatra nem tud rámutatni az előző kormányzati ciklusok alatt.

[00:16:11]Én olyan gyakorlatra tudok rámutatni, hogy nemzetközi bírósági ítélet van arról, hogy a politikai, sőt szakmai véleménye miatt távolítottak el egy főbírót, majd aztán évekkel később úgy módosították a szabályokat, hogy az önök számára kedves embert tehessék meg fűbírónak.

[00:16:25]Ilyen gyakorlatra rá tudok mutatni, ezzel vitatkozik?

[00:16:28]Én nekem nekem azzal nekem azzal van vitám, hogy a hogy a az elmúlt kormányzati ciklusok döntései alapján önök eltérő standardokat akarnak alkalmazni Mosolyog Tamás eltávolítására, mint amilyen standardokat korábban rajtunk számon kértek.

[00:16:47]Itt ugye az a két dolog folyik össze, mint én én világosan értem az érvelését, és szerintem erről van is értelme vitatkozni, hogy a az előző kormányzati ciklusok alatt hozott döntések azok bizonyos standardoknak mennyiben felelnek meg és mennyiben nem.

[00:17:04]A kérdés az az, hogy ezt a vitát ezt át lehet-e vetíteni Slyog Tamás elmozdítására vagy sem?

[00:17:11]Én azt gondolom, hogyha az elmúlt ciklusokkal szemben megfogalmaznak bizonyos aggályokat, ezeknek az aggályoknak az ad hitelt, hogyha ugyanazokat a standardokat alkalmazzák a mostani eljárással szemben is.

[00:17:23]Most az, hogyha ön kimondja azt, hogy SőK Tamás elmozdítása nem felelt meg az Európai Jogállamsági standardoknak, az nem jelenti azt, hogy ön hirtelen keblére őreli a Fideszt és az elmúlt 16 évet meg a külön korvenci ciklusokat.

[00:17:35]Az éppen az ezzel szemben megfogalmazott kritikáknak ad bizonyos legitimációt, vagy nem?

[00:17:39]Tehát én én azt látom, hogy ezt a két vitát egyszerre akarjuk lefolytatni.

[00:17:43]Szerintem először abban kellene megállapodni, hogy SőK Tamás elmozdítása az megfelelte az Európai magamsági az én állításom az az, hogy nem.

[00:17:51]De először nem abban kéne megállapodni, hogy ami korábban történt, amit önök csináltak, mindez, amiket most itt felsoroltam, az milyen kritériumoknak felelt meg, és milyeneknek nem, és rendben volt-e az, vagy nem.

[00:18:00]Ugye most sem mondta ki igazából, hogy egyáltalán helyes-e az a megállapítás, amit az előbb tettem, hogy mondjuk a Baka ügyében, majd aztán Barga Zsé ügyében is önök a politikai érdekeikhez igazították a szabályokat.

[00:18:12]Hogyha ezt kimondanák, akkor lehet, hogy hitelesebbnek tűnne föl az is, amit most állítanak Sulyak Tamással kapcsolatban.

[00:18:18]Én azt gondolom, hogy amit mi Syok Tamással kapcsolatban állítunk, az önmagában is megáll.

[00:18:21]Függetlenül csak ez nem önmagában van, hanem egy, hanem eltelt 16 év, és azt mindenki tudja és érzi és látta.

[00:18:28]Tehát, hogy a kettőt nagyon nehéz szétválasztani egymástól, amikor önök hoznak ilyen típusú kritikákat.

[00:18:33]De de nem de nem értem ebben a nem értem ebben a nehézséget.

[00:18:35]Tehát van egy legitim módon megválasztott köztársasági elnök, aki semmilyen alaptörvénysértést meg semmilyen törvénysértést nem követett el, mert ha ilyet elkövetett volna, akkor vele szemben eljárásokat lehetne indítani, ami alapján meg lehetne fosztani itt a mandátumától.

[00:18:48]De aki tiszta többség az nem ezt tette.

[00:18:50]A tiszta többség azt tette, hogy egy mondatos alaptőri mondosítással megfosztotta őt a hivatalától.

[00:18:55]Ennek az ügynek az értelmezéséhez én nem látom, hogy miért kell az elmúlt az elmúlt 16 évet vizsgálni.

[00:19:03]Én nagyon szívesen lefolytat, mert nem most mer ön sem a Marsról jött most ide közénk, azért nem tudjuk anélkül lefolytatni.

[00:19:11]Nem, hogy mi nem tudjuk ketten, hanem az ország ezért nem tud erről anélkül beszélni, hogy ne beszélnénk arról, hogy mi történt korábban.

[00:19:16]Igen, de például erről nem tudnánk úgy beszél, szerintem erről pontosan ugyan tudnánk beszélgetni akkor, hogyha Slyok Tamás most is a Sándorpotában ülne.

[00:19:23]Én nem látom, én nem látom azt, hogy miben akadályozza az ő köztársasági elnöki pozíciója azt a vitát, amit mi az elmúlt 16 évről lefolytat.

[00:19:31]Oké.

[00:19:31]És az, hogy őt leváltották, az miben akadályozza, hogy ön mondjuk beszéljen arról önkritikával, hogy az elmúlt 16 évben mit csináltak csak ezekben a lépésekben?

[00:19:41]Hát én én hát rendel, beszéljünk erről.

[00:19:43]De akkor akkor abban megállapodtunk, hogy jogtamás elmozdítása az alapvető európai jogállamisági standardok sérelmével történt.

[00:19:48]És akkor nekem ezt nem kell megitelnem.

[00:19:50]Én csak azt én csak kérdezek, hogy azt mondja, hogy azzal történ jelent a korábbiakra.

[00:19:55]Én én nagyon szívesen beszélgettek az elmúlt 16 évről is, csak ezt ugye abban a kontextusban kell megtenni, hogy hogy a a jelenlegi helyzet az én megítélésem szerint ellentétes a jogállamsági standardokról.

[00:20:05]Egyébként szerintem alaptörvénysértő is, meg egyébként illegitim.

[00:20:08]És akkor most egy olyan rendszerben vagyunk, ami aminek hogy nem tudom, hogy az alkotmányos fékek és ellensok hogyan működnek, mert hogy egyáltalán azok a fékek és ellenségok, amik az elmúlt ciklusok alatt működnek, most működnek-e.

[00:20:19]Hát hogyha ilyen környezetben beszélgetünk az elmúlt 16 évről, rendben, csak ez úgy gondolom, hogy ez egy ad egy sajátos kontextust a mi beszélgetésünknek, mertogy olyan fékeket és ellenségokat kérnek akkor számon az elmúlt 16 évben, amik jelenleg nem érvényesülnek.

[00:20:34]Így is lehet erről beszélgetni, csak akkor ez a politikai kontextus.

[00:20:37]Ugye azt még nem tudjuk, hogy Baka András milyen elnök lesz, de azt már tudjuk, hogy már a megválasztása előtt egyébként kritizálta a Tiszának bizonyos lépéseit leginkább ezt a képviselőkre vonatkozó ciklus korlátozást.

[00:20:49]azzal, hogy önök Bakát most illegitimnek jelölik és így beszélnek róla, azzal nem veszik el saját maguktól is a lehetőséget, hogy mondjuk a jövőben, hogyha mondjuk nem fog mindent aláírni, mint ahogy Jok Tamás aláírt a Fidesznek, akkor mondjuk adott esetben az ő tisztségét, a köztársasági elnököt is használhassák a kormányzat kritikájára.

[00:21:11]Én szerintem ettől a lehetőségtől nem fosztjuk meg magunkat, mert a a mi távolati politikai célunk ennek a ennek az illegitim helyzetnek az orvoslása, ami nyilván csak megfelelő jogi és politikai felhatalmazás birtokában lehetséges.

[00:21:24]Én erről nyilván szerintem erről most még azért komolyan beszélgetni nem lehet, miközben ugye a Tiszának kéthados többsége van a parlamentben.

[00:21:31]Tehát nyilván ez egy ez egy elméleti probléma most, de én azt gondolom, hogy a mi feladatunk az az, hogy ehhez a legnagyobb politikai és jogi támogatást megszerezzük.

[00:21:39]Hogyha ehhez a a az illegitim köztársasági elnök együttműködésére is számíthatunk, akkor akkor miért ne vennénk igénybe ezeket az eszközöket?

[00:21:50]legitimnek tartják, de ettől függetlenül, ha úgy van, akár együtt is működnek vele.

[00:21:55]Hát persze, amennyiben amennyiben az ő tevékenysége a a jogállamiság helyreállítására irányul, vagy ahhoz eszközként felhasználható, akkor igen.

[00:22:03]Ugye én nekem a ugye nehéz történelmi történelmi példákat hozni erre, de ami az én fejemben a legközelebb áll ehhez, az ugye a a KD rendszer utolsó évtizede, ami nyilván nem nyilván számos történéséztől kapok majd felmosást ezek után, hogy nem pontosabb példa, meg nem így kellett volna megfogalmazni, de azért mégis csak a Kádar rendszer utolsó évtizedében is arról volt szó, hogy volt egy rendszer, amit a magyar emberek többsége nem tekintett legitimnek.

[00:22:29]Ö de hát ugye attól még tényleges hatalmi struktúrák működtek, amikkel mindenféle együttműködési meg együttélési stratégiákat kellett kialakítani.

[00:22:37]Az adót mindenki befizette, a villamoson mindenki vett jegyet.

[00:22:39]A törvényeket alapvetően betartották ideértve a ideértve a KRESZ is.

[00:22:45]Voltak olyanok, akik idők ez egy kicsit más kategória, nem mint hogyha mondjuk az ellenzéki párt.

[00:22:51]Az ezért mondom, hogy nem nem teljesen nem teljesen ugyanaz.

[00:22:53]hogyha kiderül, hogy Baka András egyébként nem a Tiszabábjaként tölti be ezt a funkciót, akkor azt fogják mondani, hogy oké, akkor még semmi legitim.

[00:23:03]Nem, ezt ezt ezt a pozíciót, azt, hogy a az ők megválasztása illegitim, az ugye a pozíció illegitim megüléséhez kapcsolódik.

[00:23:11]Tehát függetlenül attól, hogy milyen köztársaság elnök lesz, vagy egyébként az életútja személyiség alkalmassát teszi a köztársasági elnöknek, az a legitim az ilegitim helyzetet nem fogja legitimálni.

[00:23:22]Hogyan lesz hiteles a Fidesz jogállami kritikája?

[00:23:26]Ön szerint ez egy szerintem a ugye ez egy a hitelességi kérdés az onnan adódik, és ezt nem akarom kikerülni, mert ez komoly dilemma.

[00:23:37]Ez akkor, hogyha a választói bizalom visszaszerzéséről beszélünk, ez egy nagyon komoly dilemma.

[00:23:45]Ugye itt az a az a kérdés, amit én nem akarok elkerülni, és ezzel őszintén szembe kell nézni, az a kérdés, hogy hogy a Fidesz pozícióját most csak az határozza meg, hogy ellenzékben van, vagy a a Fidesz ugyanazokat a ugyanazokat a követelményeket tekinti magára nézve kötelezőnek, kormányon és ellenzékben is.

[00:24:04]És nyilván a választások után három hónappal erről nehéz erről nehéz értelmes vitát folytatni, de a hitelesség hitelesség kiépítéséhez az kell, hogy a a Fidesz ellenzékben is hiteles pozíciót vegyen fel konkrét kérdésekben.

[00:24:25]Ez ez legyen kihordott, felvállalt pozíció, és ezt olyan emberek jelenítsék meg, akiknek akiknek elhiszik, elhiszik elhiszik, hogy komolyan gondolják, amit mondanak.

[00:24:34]Ok.

[00:24:34]Igen, azt mondta tulajdonképpen, hogy ahhoz, hogy hiteles legyen, ahhoz hitelesnek kell lennie.

[00:24:38]Igen, igen.

[00:24:38]Hát ennél ennél okosabb volt három hónappal a választások után nem tudok mondani.

[00:24:43]És tud olyan korábbi jogállamisággal kapcsolatos intézkedést mondani a Fidesz kormány idejéből, amit ma már kritikával illet, azt mondja, hogy azt nem úgy kellett volna csinálni?

[00:24:57]Gondolkodok gondolkodok ilyenen, amit amit máshogy máshogy csinálnék.

[00:25:02]Talán a ugye ha már ha már beszélünk ugye az a az Alkotmánybíróságról meg az Alkotmánybíróság hatásköreinek a korlátozásáról, ugye több ilyen is volt költségvetési ügyekben is, vagy vagy ez a rendelkezés, ami kifejezetten a az eljárási szabályok vizsgálatára szorította vissza az alaptörvény módosítást.

[00:25:25]Ugye en enélkül is az alkotmánybíróság el tudja látni hatékonyan funkcióját.

[00:25:30]Talán ez talán ezt a mai mai eszemmel máshogy csinálnám.

[00:25:35]Igen.

[00:25:35]Ugye ott ott akkor az történt, hogy az alkotmány bíróság megsemműsített bizonyos szabályokat, amiket aztán önök beírtak az arabtörvénybe.

[00:25:40]Az alkotmánybíróságtól meg elvették azt a jogkört, hogy azt vizsgálhassa.

[00:25:45]Akár az alaptörvényt, akár a költségvetési és adóügyi szabályokat.

[00:25:49]Csak azért mondom, hogyha a nézők közül valaki nem emlékezne.

[00:25:50]De hát ha csak az alkot bbíróság maradunk, ott is azért egy csomó minden történt.

[00:25:53]Ugye a hatáskörmódosításokon kívül vádoztattak az életkori szabályokon, felduzzasztották a testületet, elérték azt, hogy a saját az önök által jelölt emberek tovább maradhassanak.

[00:26:02]Egész egész pontosan ugye az életkori szabályokon úgy változtattunk, hogy az alaptörvény nem tartalmazott egy olyan életkori korlátozást, amit az alkotmánybíróságról szóló törvény igen.

[00:26:13]És ezért az alkotmánybírósági törvényt az alaptörvényhez igazítottuk, és nem az alaptörvényt az alkotmánybírósági törvényhez.

[00:26:18]Tehát ebből a szempontból ezt logikailag védhetőnek tartom most is.

[00:26:23]Oké.

[00:26:23]De akkor azt mondja, hogy a hatásköri, mondjuk az alkotmánybóság hatáskori módosítása az nem volt nem volt én én én úgy én úgy gondolom, hogy az alkotmányozó hatalomnak kell, hogy legyen egy bizalma az alkotmánybíróságban, hogy az alkotmánybíróság nem fog az alkotmányozó hatalom helyére lépni.

[00:26:38]Hogyha ez a politikai bizalom hiányzik, akkor az alkotmánybíróság nem fog tudni hatékonyan működni egy jogállamisági rendszerben.

[00:26:45]Ezt elfogadom.

[00:26:45]Igen.

[00:26:47]Mondok egy későbbi példát.

[00:26:47]2020-tól 2026-ig veszélyhelyzeti kormányzás volt.

[00:26:51]Ezt például egyébként Baka András is kritizálta a Fidesz működésével kapcsolatban.

[00:26:56]Ugye itt először a covid majd aztán a háború miatt rendeleti kormányzást folytattak, gyakorlatilag rendeletben felülírhattak, felfüggeszthettek törvényeket.

[00:27:03]És hát itt emlékezhetünk, hogy ezekre a tehát a covidra és a háborúra hivatkozva csupa olyan szabályt hoztak, amelyiknek semmi közülük nem volt ehhez a két területhez.

[00:27:12]Ez például ezt hat éven keresztül csinálni, az mennyire volt rendben?

[00:27:14]Te a azt azt gondolom, hogy ez egy nagyobb alkotmányossági kísérletnek volt a része a egy alkotmányossági kis nem.

[00:27:24]Ezt mindjárt kifejtem kicsit kicsit részletesebben is.

[00:27:26]Tehát ugye vannak vannak olyan alkotmányos berendezkedések, ahol a ahol a ezek általában fél prezidenciális rendszerek, például Franciaország vagy vagy Románia ilyen, ahol a jogalkotásban azoknak a azoknak a rendeleteknek, amiket törvények helyett hoznak az arra feljogosított szervek, és utána a parlament azt megerősítheti, vagy hatályon kívül helyezheti, az az a kormányzásnak a bevett rendszere, és Magyarországon is a gyakorlatban valami ilyen rendszer alakult ki, ami a ugye a veszélyhelyzeti rendeleti szabályozást nevet viselte.

[00:28:05]Én én ezt egy ilyen kísérletezési periódusnak gondolom, ahol a ahol ezt a fajta kormányzást, ahol parlamenti felhatalmazás alapján bizonyos területeken lehet rendelkezéseket hozni, amiket utána a parlament vagy megerősít, vagy visszavon.

[00:28:21]Ez ugye az eddigi magyar alkotmányos hagyományoktól idegen ezt most mondták, hogy ezt ezt most ezt én most hallom először, hogy hogy volt egy ilyen ter én nem nem volt ilyen én én ezt én ezt így értelmezem most én a személyes értelmezésemet közöm, mert mert de az egy érdekes helyzet, hogy önnek is találgatnia kell, hogy a saját kormánya meg pártja miért kormányzott ilyen módon éveken keresztül.

[00:28:42]Mert ugye a ez egy ez egy ez egy gyakorlati kísérleti periódus volt.

[00:28:47]Ez a ha jól értem a jelenlegi kormányzat nem ebbe az irányba gondolkodik és a és ezzel a ezzel a gyakorlattal kifejezetten szakított.

[00:28:56]Ettől függetlenül hogy nincsen rendeleti kormányzása.

[00:28:57]A az országgyűlés nem fogad el több törvényt, mint amit a rendelti kormányzás idején az állítólag nem működő országgyűlés fogadott el.

[00:29:06]Nem gondolnám, hogy a jelenlegi rendszerben az országgyűlés az érdemi kontroll gyakor a kormány működése fölött, mint a rendelti kormányzás időszakában.

[00:29:16]Tehát, hogyha az a kérdés, hogy a kormány tevékenysége fölötti politikai kontroll az most hatékonyabb-e, mint a rendeleti kormányzás idején, én azt mondanám, hogy semmivel sem hatékonyabb, ha erre irányult a kérdés.

[00:29:28]Nem erre irányul, de ez mindenképp érdekes a válasza, mert az kiderült most akkor ezek szerint, hogy a 16 évből ugye hat évet töltöttünk el ebben a típusú kormányzásban.

[00:29:36]Ez ezek szerint egy ilyen tudatos alkotmányossági kísérlet volt, de mondjuk erről szólhattak volna, és akkor lehet, hogy mondjuk tisztább lett volna, vagy átláthatóbb lett volna, hogy ez mondjuk nem egy ennek mondjuk nem az a célja, hogy könnyebben át lehessen nyomni mondjuk azt a szabályozást, ami arról szólt, hogy a polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat könnyebben ki lehessen rúgni, mert mondjuk ezt ilyen veszélyhelyzeti rendeletként hozták meg, hanem hogy mondjuk ennek az a célja, hogy nem tudom megreformálják az Igen.

[00:30:03]Az a az a az a kérdés, hogy egy olyan helyzetben, ahol a az ország válsághelyzetről válsághelyzetre mozog, és ugye ezek nem a kormány által előidőzett válsághelyzetek voltak, hanem hanem külső körülmények által leidőjzett válsághelyzetek.

[00:30:18]Ilyen körülmények között hatékony-e az a kormányzási forma, ami a rendszerváltás óta egyébként ilyen válsághelyzetekkel nem terhelt időszakban kialakult.

[00:30:27]É szerintem ilyenkor teljesen természetes az, hogy próbál a kormányzati működés ezekhez a körülményekhez igazodni, adaptálódni.

[00:30:36]Ezt ezt én most nyilván a a de most azt mondja, hogy adaptálódott egy vészhelyzethez.

[00:30:41]Az előbb meg azt mondta, hogy ez igazából egy kísérlet volt arra, hogy átalakítsák az alapvető működést.

[00:30:48]Hát igen, de ez a kísérlet, ez azért vált szükségesen, mert a kormányzati működést adaptálni kellett ezekhez a rendkívüli helyzetekhez, amik egymást követték.

[00:30:55]És akkor ön szerint ideális esetben ez most is érvényben lenne, hiszen Ukrajnában most is zajlik a háború.

[00:31:00]Tehát én én én azt gondolom, hogy Magyarország továbbra is olyan kihívások előtt áll, amik amik rendkívül gyorsan válsághelyzeti alakulhatnak át, és ehhez a kormányzati működést igazítani kell.

[00:31:11]És az a hagyományos megoldás, ami a ami a a parlament és a kormány közötti munkamegosztás rendszere a jelenlegi alaptörvényi rendszerben, az nem biztos, hogy a legmegfelelőbb ezeknek a válságoknak a kezelésére.

[00:31:24]És szerintem ilyenkor egy kormányzat jól teszi, hogyha keresi a leghatékonyabb kormányzási megoldásokat, és hogyha ezt megtalálta, akkor azt megfelelő módon kodifikálja is.

[00:31:35]Egy néhány percünk maradt.

[00:31:35]Beszéljünk még arról, hogy biztosan olvasta, hogy a Medián mérése szerint a parlamentbe jutna most egy Fideszből kiszakadt konzervatív polgári párt.

[00:31:42]inkább lelkesítette ez a hír, vagy megjesztette a ugye én a jelenleg ugye most három pár hónappal vagyunk a választások után.

[00:31:55]A az új kormány azzem augusztus 20-án lesz 100 napos.

[00:31:58]Tehát szerintem a szerintem ezek a mérések meg ez a fajta diskurzus, hogy milyen pártoknak lehetne vagy kellene alakulni, ez rendkívül korai.

[00:32:08]Én úgy gondolom, hogy a feladatunk az most az, hogy a politikai közösségünknek a leghatékonyabb politikai képviseletét kezdjük el kialakítani.

[00:32:23]És az, hogy hány párt, milyen párt hogyan nézne ki, szerintem az az mondjuk másfél évvel a választások előtt lehet olyan kérdés, amivel amivel érdemes foglalkozni.

[00:32:33]Én de akkor nem zárja ki, hogy lehet olyan forgatókönyv, amikor a Fidesz az nem egy párt, hanem több.

[00:32:39]Ugye ugye arról zajlik most a beszélgetés, hogy a Fidesz a jövőben a azzal a stratégiával, amivel eddig dolgozott, hogy egy egy nagy gyűjtőpártként összefogja a teljes jobboldali konzervatív politikai közösséget, ez működőképes lesz a jövőben is.

[00:32:58]Ez egyáltalán nem biztos, hogy működőképes a jövőben, de ezt erről erről most nem lehet ítéletet mondani.

[00:33:06]Azt gondolom, hogy meg kell nézni.

[00:33:08]Lehet, hogy egy koalíció, lehet, hogy egy egyesületek halmaza, lehet, hogy több párt az, ami a leghatékonyabb politikai képviseletet tudja biztosítani, de de ezt most még nem lehet előre látni, mert a választásokat követő, tehát mősrobbanás utáni kezdeti időszakban vagyunk, ahol a fizika törvényei még nem teljesen érvényesülnek.

[00:33:27]Ferencsolójával egyébként beszélt mostanában erről, hogy neki voltak beszélt.

[00:33:31]Én találkoztam vele személyesen, beszélt beszéltem is vele telefonon.

[00:33:35]Szerintem a ha jól értem ezeket a beszélgetéseket, ő ugye továbbra is a Fidesz tagja, a politikai közösségünk tagjának vallja magát, és az ő kritikai megjegyzései a politikai közösség leghatékonyabb képviselete, érdekében születnek.

[00:33:53]Tehát én ezt nem egy nem egy destruktív magatartásnak tekintem, hanem egy konstruktív magatartásnak.

[00:33:57]És szerintem nekünk, hogy egy hajóba nevezünk, ezért nekünk érdekünk az, hogy ez tedet kapjon, és úgy csatornázzuk be ezeket a folyamatokat, ami a mi politikai közösségünket, a megerősödésünket szolgálja.

[00:34:11]És Orbán Viktor, hogy kezeli ezt a helyzetet az elnökségben?

[00:34:12]Mondjuk egyeztetek erről.

[00:34:14]Te arról?

[00:34:14]Ugye nekünk most a figyelmünk, ha a Fidesz elnökségéről beszélünk, akkor a Fideszre még pártra irányul.

[00:34:21]Ugye eznek van egy van egy infrastruktúrája, van hálózata, van egy frakciója.

[00:34:27]Nyilván az első feladat ennek a pártnak a hozzáigazítása az ellenzéki léthez.

[00:34:33]És utána nézzük meg, hogy a politikai közösség képviseletében ez a párt ez milyen feladatot tud ellátni, tud-e másokat segíteni, tud-e egyfajta inkubátorház lenni, ami infrastruktúrát nyújt másoknak.

[00:34:45]Ez ez ebből a szempontból merült fel eddig.

[00:34:48]Tehát nyilván az elnőségben a figyelem az a Fideszre, mint pártra irányul.

[00:34:51]Bá János, nagyon köszönöm, hogy eljöttél és várjuk más