Elárasztja-e a TISZA a Szigeteit?
- A Tisza-szigetek hibrid képződmények a mozgalmiság, civil szervezetiség és pártpolitika háromszögében; a választási győzelem utáni intézményesülés óhatatlanul konfliktusokat szült a régi aktivista formákkal.
- A kormányon belül feszültség van a „régiek” (Tarr, Pósfai, Radnai) és az „újak” (Ruff, Tóth, Vitézy) között, eltérő legitimációs forrásokkal – szakmai tekintély, kockázatvállalás vagy ellenzéki beágyazottság.
- A tagság erősen fluktuál, nincs hivatalos tagság; a szigetek nagyon eltérő társadalmi miliőkből szerveződtek, a módos kerületektől Borsodig.
- A motiváció a „valami történjen” érzés és a teljes rezsim átalakítása volt, nem szűk szakpolitikai célok – a mozgalom ebben az értelemben populista jellegű.
- A párttagság helyett a civil elköteleződés volt vonzóbb, mert kisebb költséggel járt, és illeszkedett a széles körű politikaellenes hangulathoz.
- Az önkormányzati választáson a Tisza-szigetek egyesületként is indíthatnak jelölteket; nem kell feltétlenül párttaggá válni a helyi részvételhez.
- A polgári körökhöz képest a Tisza-szigetek plebejusabb, cselekvőbb csoportosulások; a korábbi ellenzéki társadalmasítási kísérletek a széttagoltság miatt kudarcot vallottak.
- A demokráciát nem a párthoz kötött önszerveződés, hanem maga az önszerveződés védi meg – a Tisza-szigetek hosszú távon ebben hozhatnak újat.
- A köztársaságielnök-jelölési ügy megmutatta, hogy a Tisza-szigetek elégedetlensége a közösségi médián keresztül eljuthat a döntéshozókhoz, és a fősodrú média is felerősítheti.
-
„Nem ezért dolgoztunk. Én a rendszerváltó kártyát már '24 óta kivettem, és nem ezt akartam.” – Tisza-szigettagok a közösségi médiában
Részletes összefoglaló megjelenítése
Háttér: az augusztus 20-i országos találkozó és a feszültség kérdése
A beszélgetés apropója, hogy 2026. augusztus 20-án rendezik a Tisza-szigetek országos találkozóját, és Magyar Péter kommunikációjában láthatóan kitüntetett szerepet kapott, hogy a párt vezetése újra felvegye a kapcsolatot a szigetekkel. A műsorvezető szerint a Tisza-szigeteket a választás előtt sokan a kormányváltás letéteményesének gondolták, négy hónappal 2026. április 12-e után azonban látványosan háttérbe szorultak. A közvéleményt közelről figyelők különböző Facebook-posztokból összerakhatták, hogy feszültség lehet a kormány, a TISZA-párt vezetése és a szigetek között.
Mik Dániel politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója szerint hozzá is elsősorban közösségi médiás posztok, hasonló jelek jutottak el, ezért nem lehet tudni, mennyire általánosítható a feszültség a sok-sok Tisza-szigetre. Mint mondta, a Tisza korábban arról beszélt, hogy talán 3000 Tisza-sziget van, és ezt felszorozva több tízezer Tisza-szigettagról lehet szó. Ilyen helyzetben természetes, hogy konfliktusok, érdekellentétek jönnek elő.
A Tisza-szigetek mint hibrid képződmény
Mik Dániel meghatározása szerint a Tisza-szigetek különleges képződmények, mert a mozgalmiság, a civil szervezetiség és a pártpolitika háromszögében helyezkednek el, vagyis alapvetően hibrid jelenségek.
„A Tisza-szigetek egy nagyon különleges képződmények, hiszen a mozgalmiság, a civil szervezetiség és a pártpolitika között, ebben a háromszögben helyezkednek el." – Mik Dániel *
Ez a hibridizáció szerinte nem egyedülálló: Európában és nemzetközi szinten is jellemző, hogy az intézményesült pártok egyre inkább mozgalmi eszközöket használnak, illetve grassroots csoportokat hoznak létre. A párttagság ma már sem a támogatók, sem a pártok részéről nem alapvető elvárás: sokan nem akarnak párttagok lenni, és a pártok sem feltétlenül akarnak széles tagságot. A Tisza ennek a hibriditásnak jó példája.
A kutató Jameson Jasper amerikai kutató „arénák" fogalmát is behozta: vannak időszakok, amikor a követeléstétel megtörténhet. Magyar Péter esetében ez jól látszott: először az online, közösségi médiás jelenlétből lépett ki 2025. március 15-én a budapesti tüntetési arénába, majd a korábbi „Talpra magyarok" mozgalomból az egész országra kinyílt az aréna. A választási kampányban a Tisza-szigetek egyre inkább részt vettek a kampánymunkában.
A választási győzelem után azonban megjelentek az intézményesített arénák: a frakció számára az Országgyűlés, a kormány számára a minisztériumok és a kormányzás. Ilyenkor kérdés, mi történik a régi arénákban megszületett kezdeményezésekkel, cselekvési formákkal, hiszen a személyek, csoportok, rutinok és cselekvések nem feltétlenül vihetők át az új intézményesített formákba.
„Ilyenkor felmerülnek konfliktusok, amik adódhatnak abból, hogy másfajta elvárásaik lehetnek a Tisza-sziget aktivistáknak, másfajta elképzelésük van akár a politikáról." – Mik Dániel *
Ehhez járulnak érdekellentétek is: volt egy jelölési folyamat, egyesekből országgyűlési képviselők lettek, mások ugyanúgy a Tisza-szigetekben maradtak, és közben elvesznek azok a kapcsolatok, kontaktok, amelyek a választási kampány során még organikusabban léteztek.
Régi-új törésvonal a TISZA-kormányon belül
A műsorvezető felvetette, hogy személyi konfliktusok kapcsán látható egy határvonal a kormányzatban a „régiek" és az „újak" között. Régieknek nevezte azokat, akik a kampány kezdetén vagy már előtte csatlakoztak Magyar Péter mozgalmához: Tarr Zoltánt, Pósfai Gábort, Radnai Márkot, utóbbit annak ellenére, hogy miniszteri posztot nem kapott. Újaknak azokat, akik láthatóan erős legitimációval bírnak jelen pillanatban Magyar Péternél: Ruff Bálintot, Tóth Pétert – aki már a kampányban is részt vett –, és Vitézy Dávidot is talán ebbe a csoportba lehet sorolni.
Mik Dániel hangsúlyozta, hogy ők a kutatásban nem ennyire aktuális kérdésekre kíváncsiak, hanem inkább politikai szociológiai szempontból vizsgálják, ki hogyan kapcsolódik, milyen előzetes civil aktivitása van. Ugyanakkor a kampányidőszak Tisza-szigetes közösségi oldalait nézve azt lehetett látni, hogy gyakran nem csak a Tiszához kötődő posztokat osztottak meg, hanem a ma „óellenzékinek" címkézett politikusok posztjait is. Különösen Hadházy volt népszerű egyes ügyek kapcsán, ami azt mutatja, hogy nem volt éles különbségtétel.
Arról nincs tudomása, milyen belső konfliktusok lehetnek, vagy hogyan ítélik meg az egyes politikusokat egy-egy Tisza-szigeten belül. Ezt nehéz is felmérni, mert a tagság erősen fluktuálhat: a szigeteket bejelentik ugyan a központnak, de nincs hivatalos tagság, tagdíj vagy „kis könyv", amely igazolná a részvételt. Van, aki jobban elköteleződik, van, aki kevésbé, ezért nehéz egyöntetű véleményt megismerni a kormánytagokról.
A felsorolt szereplők eltérő típusú elismertséget hozhatnak. Vitézy Dávidnak országos ismertsége, szakmai tekintélye, autoritása van, amit kevesen kérdőjeleznek meg – ez egyfajta racionális legitimáció. A régóta a Tiszánál lévők, akik kockáztattak, esetleg jól menő állásukat hagyták ott, az egyéni kockázatvállalás révén szerezhetnek elismerést a Tisza-szigetek tagjainál. A később csatlakozók, például Ruff Bálint, akit a Partizán műsorvezetőjeként ismertek, az ellenzéki közegben erős elismertséggel bír, és ez valószínűleg a Tisza-szigetes támogatóknál is így van.
Mik Dániel szerint fontos, hogy a Tisza-szigetek nagyon különböző csoportok: szerveződtek ilyen közösségek a legmódosabb lakóhelyeken, például a 12. kerületben, de terepmunkájuk során Ózd környékén, Borsodban is találkoztak velük. Ennek megfelelően nagyon különböző társadalmi miliőkből érkező emberek csatlakoztak, és így az egyes, eltérő irányból jött kormányzati szereplők megítélése is más lehet.
Kik alkotják a Tisza-szigeteket? Összetétel, motivációk, fluktuáció
A kutató kitért arra, hogy Gerő Márton kollégájával és más kutatótársakkal közösen foglalkoznak a témával: azt vizsgálják, hogyan néz ki maga a TISZA-párt, és ez hogyan viszonyul a Tisza-szigetekhez.
Társadalmi réteg tekintetében szerinte nem lehet általánosítani, nem lehet azt mondani, hogy feltétlenül a diplomások kezdik el szervezni a Tisza-szigeteket. Van, ahol magas státuszúak voltak a szervezők, de olyat is láttak, ahol valaki nem ilyen magas végzettségű háttérrel kezdett szervezni. A nemzetközi szakirodalom szerint is sokkal fontosabbak azok a készségek, amelyekkel valaki képes szervezni, képes ötven embert összehozni. A közösségi média architektúrát ad: jellemző, hogy Facebook-oldalt és csoportot hoznak létre, az oldal nyilvános, a csoport zártabb, inkább belső kommunikációra szolgál. Ez egységes megjelenést, képi világot, vizuális elemeket ad, amelyeket átvesznek a központból.
Fontos az is, kinek milyen tapasztalata van arról, hogyan kell csoportot szervezni vagy közösségben működni – ezeket a képességeket sokan nem politikai vagy civil dimenzióban próbálták ki, hanem máshol, például a munkahelyükön sajátították el. Ezért sokaknak újdonság, hogy a kollektív cselekvést nem munkakörnyezetben, hanem civil-politikai környezetben kell megvalósítani.
A helyi erők lelkesedéséről Mik Dániel azt mondta: általános változtatni akarás volt, „valami történjen" érzés. Magyar Péter megjelenése ezt hozta el sokak számára.
„Magyar Péter megjelenése elhozta sokak számára, hogy itt most valami történik." – Mik Dániel *
Egyfajta politikai FOMO-jelenség is működött: az emberek elmentek megnézni, nehogy lemaradjanak arról, hogy „ő itt van". A Tisza-szigetek szerveződése mellett érdemes megemlíteni az országjárást, amely az európai parlamenti választás és az országgyűlési választás alatt, illetve a kettő között folyt, valamint Magyar Péter gyalogtúráját Erdélybe. Voltak alkalmak, ahol találkozni lehetett Magyar Péterrel vagy az egész jelenséggel, és ezekben a Tisza-szigetek is részt vettek. Tiszához köthető politikusok járták a szigeteket, klasszikus fórumokat tartottak, Magyar Péter pedig nyitott mikrofonos jellegű fórumokat, ami önmagában a részvételiség és nyitottság üzenetét hordozta.
A motiváció lényege az volt, hogy „itt most valami történik, amit eddig nem tapasztaltunk", és meg lehet változtatni a rossz irányba menő dolgokat. Ez nem feltétlenül csodavárás, és jól kapcsolódik a grassroots építkezéshez, mert nem szakpolitikai kérdésekben jelent meg. A szakirodalmi besorolás szerint ez a mozgalom ebből a szempontból populista volt, mert nem szűk szakpolitikai fókusza volt, hanem egy egész rezsim átalakítására törekedett. A hazai közbeszédben a populizmust a NER-rel, a Fidesszel szokták azonosítani, de a szakirodalom azokat sorolja ide, akiknek nem szűk, hanem sokkal szélesebb céljuk van: nem elégszenek meg azzal, hogy ne legyenek akkumulátorgyárak vagy hogyan működjön a közösségi közlekedés, hanem az egész rendszert akarják megváltoztatni.
Párttagság vagy civil elköteleződés? A szűk párt és a nyitás kérdése
A műsorvezető felvetette, hogy a párttagság kérdése már Magyar Péter megjelenése óta napirenden van: mikor nyitják ki a pártot, mikor lesz több párttag a mostani 28-nál. Kérdezte, miért nincs kétségbeesés a Tisza-szigetek részéről, hogy nem léphetnek be.
Mik Dániel szerint a Tisza-szigetes aktivista státusz sokkal kisebb költséggel és küszöbbel jár, mint az, hogy valaki rögtön párttag legyen. A 2024–2026 közötti időszakra jellemző volt, hogy a rezsimellenesség nemcsak a Fidesz elutasítottságában jelentkezett, hanem általános politikaellenesség is volt. Ilyenkor az alternatív formák, amelyek nem elsősorban politikai természetűként csapódnak le, hanem civil aktivitást is tartalmaznak, nagyon népszerűek tudnak lenni. Magyarországon és a térségben hagyománya van a pártpolitika-ellenességnek és a civil ethosznak. Ezt a Fidesz is használta: a CÖF és a békemenet is civil kezdeményezés volt, és a NER bőkezűen osztotta a forrásokat különböző civil szervezeteknek a saját kampánymozgósítása részeként. A „civil" jó hívószó volt, és a rezsimellenes hangulatban sokkal alkalmasabb volt az elköteleződés megteremtésére, mint a pártagság.
A szűk pártagság a Kutyapártot is jellemezte, ahol a „passzivisták" voltak a nem párttag támogatók. Egy új párt ezzel meg tudja akadályozni, hogy átvegyék, és kézben tudja tartani az irányítást, ami nyilvánvalóan fontos volt a TISZA-pártnak. Ha nem is volt ilyen igény a támogatók részéről, ez nagyon jó forma lehetett. Kérdés, hogy a továbbiakban mennyire kell kinyitni a pártot ahhoz, hogy meg tudják tartani a helyi elköteleződést és politikusokat tudjanak rekrutálni. A Kutyapárthoz képest nagy különbség, hogy annak nem igazán volt veszélye, hogy hatalomba jut, a TISZA-párt viszont kétharmados felhatalmazással vezeti az országot, tehát kell politikus-utánpótlás.
Önkormányzati választás, intézményesülés, klientelizmus-csapda
Az önkormányzati választás kapcsán a műsorvezető és a vendég egyetértett abban, hogy ez külön kérdéskört jelent. Mik Dániel megjegyezte, hogy nem akar rossz számot mondani, de körülbelül 300 önkormányzati politikusi pozíció van az országban – nem csak polgármesterek, hanem képviselő-testületi tagok is –, ez pedig nagy szám, tehát valóban szükség van emberekre.
Jó hír szerinte, hogy Magyarországon civil szervezetek is lehetnek jelölők. Ezt 2019 óta az ellenzék is használta, és biztos benne, hogy a következő, 2029-es önkormányzati választáson akár fideszes politikusok is lesznek olyanok, akik helyi civil szervezeti keretben akarnak majd elindulni. Egy helyi Tisza-sziget egyesületként is indíthat jelölteket.
„Nem kell feltétlenül magát a pártot mint struktúrát megváltoztatni ahhoz, hogy legyen elegendő jelölt, aktivista az önkormányzati választáson. A helyi Tisza-sziget egyesületként ugyanúgy indíthat jelölteket." – Mik Dániel *
Arra a felvetésre, hogy aki politizálni szeretne, az szeretne belépni abba a pártba, amely vezeti az országot, Mik Dániel azt mondta: ebben nem biztos. Sok Tisza-szigettag számára az a fontos, hogy megtapasztalta, milyen a részvétel helyi ügyekben. Az ember a politikai részvételt azzal valósítja meg, amilyen eszközök rendelkezésére állnak. A civil aktivitás gyakran jótékonysági akcióként jelenik meg: helyi adománygyűjtés, iskola vagy óvoda segítése. Ez nemcsak a Tisza-szigetekre volt jellemző, hanem Magyar Péter is ezt csinálta, amikor gyermekvédelmi intézményekhez vitt adományt. Jellemző lehet még a helyi környezet védelme is; például az akkugyárakkal kapcsolatos mozgalmak is kapcsolódtak a Tisza egészéhez mint jelenséghez.
Aki megtapasztalja ezt a fajta részvételt, annak felszabadító lehet: láthatja, hogy van eredménye, ha kezdeményez, új ismeretségek, hálózatok, barátságok alakulhatnak ki, és a szabadidő eltöltésének is jó módja lehet. A helyi ügyekbe való beleszóláshoz sem kell feltétlenül párttagnak lenni, ha a Tisza létrehozza a különböző részvételi fórumokat. Így megvalósulhat a részvétel anélkül, hogy valaki párttag lenne, és a közösség tagja is maradhat.
A nagy kérdés az, mennyire tart ki ez az elköteleződés. Ha nincsenek ösztönzők, az emberek lelkesedése fogy, nincs annyi idejük, és egy idő után lemorzsolódnak. A pártvezetésnek helyi ügyeket kellene találnia és kommunikálnia a helyi szervezetek felé. De az is kérdés, hogyan fogalmaz meg egy Tisza-sziget társadalmi vagy helyi kritikát úgy, hogy az ne feltétlenül a Tisza-kormány felé irányuljon. A NER időszakában kínos volt a kormányzatnak, hogy milyen sokan álltak sorba egy-egy ételosztásnál. Most az a kérdés, hogyan mondja ki egy Tisza-sziget, hogy olyan rossz a szociális helyzet, hogy ruhát vagy élelmiszert kell gyűjteni, és ez az elmúlt 16 év miatt van. Attól azonban, hogy valaki társadalmi célt követ, az megvalósulhat úgy, hogy a helyi közösséget gazdagítja, és nem feltétlenül van pártpolitikai éle – ezt majd meglátjuk.
Történelmi párhuzamok: polgári körök, NER alatti civilek, ellenzéki társadalmasítás
A műsorvezető felvetette, hogy a NER alatt is voltak civil kezdeményezések, NGO-k, pártokhoz köthető szervezetek és valódi civil megmozdulások, ezeknek mégis kevés politikai sikerük volt az Orbán-rendszer ellen, miközben a Tisza-szigetek két év alatt gyorsan kiépültek. Megkérdezte, mi a különbség, és mennyire lehet összehasonlítani a polgári körökkel.
Mik Dániel a polgári körökkel kezdte, mert az időben korábbi. A polgári körök annyiban hasonlítanak, hogy helyi önszerveződések voltak, és bár a Tisza-szigetek is grassroots jellegűek, mindkettőnél volt felülről való koordináció. A nagy különbség szerinte, hogy a Tisza-szigeteknél erősebb a plebejus jelleg. A polgári körök inkább jobboldali szalonok voltak, egy kicsit „bürger világ", ahol polgárokként megbeszélték a haza ügyeit. A Tisza-sziget ezzel szemben cselekvő, helyben aktív csoportosulás. Fontos különbség az is, hogy a polgári körök a közösségi médiás időszak előtt szerveződtek, ezért a koordinációnak nagyobb szerepe lehetett. A polgári köröknek egyre kevésbé volt jelentőségük, és miután a Fidesz kormányra került, ez végképp megszűnt; hogy a Tisza-szigetekkel mi lesz, azt egyelőre nem tudni.
A 2010 és 2026 közötti civil ellenállásokhoz képest lényeges különbség, hogy a Tisza-szigetek populista jellegű abban az értelemben, hogy az egész rezsimet kívánja megdönteni. A korábbi önszerveződések jellemzően valamilyen szakpolitikai ügyből indultak: bezártak egy szerkesztőséget, csökkentették a kórházi ágyakat, nem emelték a tanárok fizetését, az oktatási tüntetések nagyon jellemzőek voltak, és a rabszolgatörvényes tüntetésnek is volt szakpolitikai magja. Ezeket a kutató egy tanulmányában rezsimellenes tüntetéseknek hívta: volt egy szakpolitikai kiindulópont, és ahhoz kapcsolódtak azok, akik általánosabb kormánykritikát akartak kifejezni, ami meglökte a mozgósítást. Volt, amikor részeredményeket is el tudtak érni, például nem lett netadó 2014-ben, ahol a telekommunikációs különadó kiterjesztése volt a szakpolitikai mag.
A Tisza-szigeteknél ez nem volt látható: a helyi jelleg erős, hiszen benne van a nevükben, hogy lokálisan szerveződnek. Vannak tematikus Tisza-szigetek is, de alapvetően nem valamilyen speciális követeléstétel áll a középpontban. Az ellenzéki pártoknak is voltak korábban társadalmasítási szándékaik, létrehoztak csoportokat, amelyek helyi szigetekként vagy szabadságköreiként működtek volna, de ezek nem voltak sikeresek. Ennek sok oka lehet: strukturális ok például, hogy túl sok ellenzéki párt volt, a helyben élő, a rezsimmel elégedetlen állampolgár nem érezhette, kihez kell csatlakoznia, és nem volt olyan minta, amely eléggé motiváló lehetett volna.
Szabadság kiskörei, demokráciavédelem, a Tisza-kormány ellensúlya?
A beszélgetésben elhangzott, hogy a Tisza-szigeteket egyesek „a szabadság kisköreiként" írják le, amit leginkább Bibóra vezetnek vissza, ugyanakkor az egésznek pártpolitikai alapja és célja volt. Az elsődleges cél megtörtént: leváltották azt a pártot, amelyet a Tisza-szigetek nagyrészt vagy teljes egészében le akartak váltani. Most viszont bizonyos szempontból nekik kellene a magyar demokrácia őreinek lenniük, hiszen a szabadság kisköreiről gyakran mondják, hogy minden demokrácia legfőbb letéteményesei lehetnének. Kérdés, múlt vagy jelen időben kell-e beszélni róluk.
Mik Dániel szerint a demokráciát nem feltétlenül az védi meg, hogy van egy párthoz kapcsolódó önszerveződés, hanem maga az önszerveződés.
„A demokráciát nem feltétlenül az védi meg, hogy van egy párthoz kapcsolódó önszerveződés, hanem önmagában az önszerveződés védi meg." – Mik Dániel *
Az a fajta aktivitás, amely a Tisza-szigeteknél látható volt, pozitív fejlemény lehet. Az, hogy olyan miliőkben is megtapasztalják az önszerveződést, ahol erre nem volt feltétlenül tapasztalat, önmagában segít. Ha sűrűsödik a társadalmi szövet, és helyi szinten lehet társadalmi tőkét akkumulálni, az elvezethet oda, hogy bármilyen konfliktus vagy probléma esetén az emberek képesek hangot adni, összejönni másokkal és elérni a céljukat – akár a kormányváltás után is.
A kutató hosszabb távon úgy látja: a 16 év hosszú idő volt, de az is egy epizód, és a Tisza-kormányzás is epizód lesz, akárhány cikluson át ismétlődik vagy marad velünk. Sok magyar állampolgár már átélt rendszerváltásokat, és naponta találkozik zavaró ügyekkel, amelyekben nincs hangja – munkahelyén, hatóságokkal szemben vagy embertársaival szemben. Ha vannak önszerveződések, azok ezt fel tudják erősíteni. A Tisza-szigeteknek abban van jelentősége, hogy valami új alakult meg, de hosszabb távon maga az önszerveződés jelensége szolgálhat sokat.
Arra a felvetésre, hogy a Tisza-szigetek a legerősebb önszerveződő létesítmény Magyarországon, és képesek lehetnek ellentartani a Tisza-kormánynak, Mik Dániel azt mondta: a motiváció akkor, ha az volt, hogy „valami történjen, valami jobb legyen", azzal folytatódhat, hogy „a körmükre nézünk", elszámoltatják a kormányt, és képviselik az emberek érdekét. Ugyanakkor a képviselt demokráciában az emberek érdekének képviselete elvileg a képviselők dolga. Hogy pontosan mi lehet a Tisza-szigetek funkciója, azt egyelőre nem látja. Az lehet érdekes, hogy a Tiszán belül ez nem a párt, nem a kormány, nem a frakció része; a Tisza kapcsán nemcsak a Tisza-szigetek, hanem a népesebb támogatói csoport, a frakció és a kormány is ott van. Hogy milyen konfliktusok jöhetnek ki, az lehet, hogy már látható is; a politikában mindig vannak konfliktusok, még ha nem is annyira láthatóak, és ezek sok tekintetben munkahelyek is.
A köztársaságielnök-jelölés körüli elégedetlenség és a feszültség jelei
A Tisza-szigetek elégedetlensége kevésbé tud manifesztálódni, mert a szigettagoknak nincs feltétlenül olyan hozzáférésük a nyilvánossághoz, mint a profi politikusoknak. Mégis láthatóak voltak jelek például a köztársaságielnök-jelölési ügy kapcsán. Mik Dániel hangsúlyozta, hogy amit ő olvasott, az nem reprezentatív felmérés vagy szisztematikus tartalomelemzés, de voltak olyan közösségi médiás hivatkozások, amelyek azt üzenték:
„Nem ezért dolgoztunk. Én a rendszerváltó kártyát már '24 óta kivettem, és nem ezt akartam." – Tisza-szigettagok a közösségi médiában, Mik Dániel idézése szerint *
Tehát még ha nincs is formalizálva a Tisza-szigetek szerepe, és nincs is annyira kitalálva, mi a feladatuk, hangjuk lehet a közösségi médiában. A köztársaságielnök-jelölési ügy megmutatta, hogy ezt a hangot nemcsak a közösségi média, hanem a fősodrú média is képes felerősíteni, és el tud jutni a legfelső döntéshozóhoz is. Ezért volt jelentősége annak is, hogy Magyar Péter és Ruff Bálint elment egy Tisza-sziget találkozóra – Mik Dániel úgy emlékezett, talán Tatán –, hogy a tagok érezzék: fontosak, szükség van rájuk. A helyi szerveződések arra is alkalmasak lehetnek, hogy a tagok véleménye eljusson a felsőbb döntéshozókhoz. Az sem mellékes, hogy ha valaki aktív, ha munkát végez, akkor kell legyen valamilyen jutalma – az egyik ilyen jutalom az lehet, hogy beleszólása lesz a döntésekbe.
Az intézményesülés kapcsán a műsorvezető megkérdezte, van-e igény arra, hogy a Tisza-szigeteknek olyan irodáik legyenek, mint 25 évvel ezelőtt az MSZP-nek, amikor az ember bármilyen kisvárosban látott egy MSZP-irodát. Mik Dániel szerint ez egyénenként eltérő lehet, és egyelőre nem látszik. Az önkormányzati választás miatt azonban be kell jegyezni a szigeteket önkormányzati civil szervezetként, és akkor jó, ha van valamilyen iroda. De az már messzire vezet, ha egy Tisza-sziget egyesület állami forrásból vagy az önkormányzattól kapna irodát, mert ugyanazok a politikai klientelizmus-ügyek jöhetnének elő, mint amelyeket korábban tapasztaltunk. Önkormányzati szinten jellemző volt, hogy baráti egyesületek kaptak támogatást, tehát van erre rossz gyakorlat, rossz precedens Magyarországon.
Összességében a kutató szerint lehet úgy alkalmazkodni a választási szabályokhoz, hogy a TISZA-párt hibrid formája megmaradjon. Nem feltétlenül azt kell mérlegelni, hogyan tudnak indulni az önkormányzati választáson, hanem hogy hogyan lehet fenntartani a Tisza-szigetek elköteleződését és részvételét úgy, hogy a későbbiekben ne érződjenek konfliktusok.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Fesmit Margitnak Zsigman Csának Szabina is részt vesz ebben a kutatásban" – a kutatótársak nevei nem rekonstruálhatók egyértelműen a torz alakból.
- „Kovács Imrék kutatásából jött le" – a név torz, valószínűleg Kovács Imre kutatásáról van szó.
- „a 60 pusztai ügyekről volt szó" – nem rekonstruálható, milyen ügyekre utal.
- „az akyáras mozgalmak hogyan kapcsolódtak" – valószínűleg az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos mozgalmakra utal.
- „talán olyan 300 önkormányzati politikusi pozíció van ebben az országban" – a szám a kontextushoz képest bizonytalan lehet.
- „az NK milyen bőkezően osztotta a különböző civil szervezeteknek" – az „NK" rövidítés nem egyértelmű, feltehetően a NER-re vagy valamelyik állami forrásra utal.
- „hiszen benne van a nevükben az, hogy a call hor szerveződnek" – valószínűleg „lokálisan szerveződnek" értelemben.
- „Kucogjakot hallottátok" – elköszönő, záró formula, nem rekonstruálható pontosan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]A Tiszaaszigetek tagjai csendben önfeláldozással dolgoztak a kormányváltásért.
[00:00:03]Ma négy hónappal a választás után mégis látványosan a háttérbe szorultak.
[00:00:08]Augusztus 20-án rendezik a Tisza szigetek országos találkozóját.
[00:00:12]Megnézzük, milyen viszony van a szigetek és a kormány között, és mire valók egyáltalán a Tiszaszigetek.
[00:00:16]A megértésben pedig nem más segít nekünk, mint Mik Dániel politológus, a Társadalomtudománya Kutatóközpont kutatója.
[00:00:24]Szervusz!
[00:00:26]Szia!
[00:00:26]Köszönöm a meghívást!
[00:00:28]Szóval volt egy szervezet, amit a választások előtt valamennyire a kormányváltás letéteményesének gondolhattak sokan.
[00:00:35]Ehhez képest így négy hónappal április 12-e után minthogyha eltűnt volna ez a szervezet és a politikát, a közvéleményt közelről figyelők hát különböző mozaikokból összerakhatták azt, hogy lehet valamekkora feszültség a kormány, a Tiszapárt vezetése és a Tiszaszigetek között.
[00:00:53]Ugye egyes Facebook posztokat is látottunk különböző Tiszaszigetek részéről.
[00:00:57]Látható, hogy ez az augusztus 20-ai rendezvény kifejezetten kitüntetett Magyar Péter kommunikációjában.
[00:01:06]Fontos, hogy ismét felvegyék a Tiszaszigetekkel a kapcsolatot.
[00:01:09]Gondoljuk mi.
[00:01:09]Te látsz-e feszültséget a Tiszaszigetek és a Tiszapárt a kormány között?
[00:01:15]Hát ami hozzám eljutott, az is ugyanígy ilyen közösségi médiás a ilyen posztok hasonlók.
[00:01:19]azért nem tudom, hogy ezt mennyire lehet általánosítani a a sok-sok Tisza szigetre.
[00:01:23]Hát a korábban arról beszélt a Tisza, hogy talán 3000 Tisza sziget van, és hogy ha ezt így felszorozva, akkor több 10000 Tisza sziget tag.
[00:01:33]A az, hogy akkor milyen konfliktusok jönnek elő, vagy milyen érdekellétek, ez tulajdonképpen valamennyire természetes egy ilyen helyzetben.
[00:01:42]Maguk a Tisza szigetek egy ilyen egy nagyon különleges képződmények, hiszen valahogy a a mozgalmiság, a civil szervezetiség és a pártpolitika között így ebben a háromszögben helyezkednek el.
[00:01:54]Tehát egy nagyon egy ilyen alapvetően egy ilyen hibrid jelenségek.
[00:01:58]Ez egyébként nem egyedülálló a maga ez a fajta hibridizáció.
[00:02:02]Ezt látjuk egyébként a Európában, nemzetközi szinten is, hogy a az jellemző, hogy hogy a intézményesített pártok egyre inkább használnak mozgalmi eszközöket, de azt is korábban lehetett látni, hogy hogy ilyen mindenféle grassroot csoportokat hoznak létre.
[00:02:19]Maga a pártagság sem egy alapvető elvárás akár a támogatók részéről.
[00:02:25]Nem akarnak pártagok lenni és azt sem feltétlenül akarják a pártok, hogy akkor olyan széles tagságuk legyen.
[00:02:31]Tiszánel.
[00:02:31]Ez pontosan ezt látható.
[00:02:32]Pontosan ez nagyon jó példa a Tisza erre, hogy ez a ez a hibriditás ez hogyan jelenik meg.
[00:02:36]Ugyanakkor amikor van egy választási kampány, vagy van egy olyan időszaka, és ezt lehetett látni a a Tisza esetében, itt van egy amerikai kutató, Jameson Jasper, aki aki ilyen arénákról beszél, ahol ahol megtörténhet az ilyen követeléstétel.
[00:02:51]És ezt nagyon jól lehetett látni, hogy például Magyar Péter esetében a ez az online közösségi média új médiás jelenlétéből aztán március 15-én hogyan lépett ki így ebbe a budapesti tüntetési arénába.
[00:03:05]És aztán amikor akkor még nem is a Tiszaszigetek, hanem ez a ez a tapra magyarok mozgalomból, akkor hogyan nyílt ki még jobban ez az aréna az egész országban?
[00:03:18]És hát ahogy jött a választási kampány, maguk a Tisza Szeg szigetek is egyre inkább részt vettek magában a kampányban, a kampánymunkában.
[00:03:27]De hát a választási győzelem után pedig azért, mert ott vannak az ilyen intézményesített arénák, maga a frakció számára az országgyűlés, illetve a kormánynak pedig a minisztériumok és és maga a kormányzás.
[00:03:37]És hát ilyenkor kézés az, hogy mi történik azokkal azokkal a kezdeményezésekkel, vagy azokkal a azokkal a cselekvési formákkal, amelyek ott vannak a régi arénákban, és nem feltétlenül vihetőek át a személyek, csoportok, rutinok, cselekvések ezekbe az új intézményesített formákba.
[00:03:58]Ilyenkor pedig akkor felmerülnek konfliktusok, amik adódhatnak abból, hogy másfajta elvárásaik lehetnek a tiszta szigetaktivistáknak, másfajta elképzelésük van akár a politikáról.
[00:04:09]És hát lehetnek akár különböző érdekellentétek is, hisz azt ne felejtsük el, hogy volt egy jelölési folyamat, valakikből országgyűlési képviselők lettek, lehet, hogy valakik ugyanúgy ott vannak még a Tiszas szigetekben, és hát ilyenkor azért elvesznek azok a fajta kapcsolatok, kontaktok, amelyek korábban például a akár a választási kampány során sokkal organikusabban léteztek.
[00:04:29]Most ugye a személyi konfliktusok kapcsán az is felmerül, hogy hát látható egy határvonal a kormányzatban, fogalmazzunk így talán törésvonalnak nem mondható.
[00:04:36]a régiek és az újak között.
[00:04:39]Tehát mondjuk, hogyha a régiekhez sorolhatjuk azokat, akik a kampány kezdetén, vagy akár már előtte is csatlakoztak Magyar Péter mozgalmához, kik ezek?
[00:04:46]Tar Zoltán, Tanegy Zoltán lehet, Pusvai Gábor, nyilvánvalóan Aradna Máák, még hogyha ő maga miniszteri posztot nem kapott és vannak az újak, akik láthatóan erős legitimációval bírnak jelenni pillan a Magyar Péternél.
[00:04:58]Ruf Bálint, Ruf Bálinthoz szokták Tóth Pétert is sorolni, aki nyilvóan már a kampányban is részt vett, és még Vitézi Dávidot is talán ebbe a csoportba lehet sorolni.
[00:05:10]Mennyire van esetleg ilyen fajta, vagy mennyire vhettétek észre ilyes fajta konfliktust, hogy kötődnek a régi tiszásokhoz a Tiszaszigettaok, és kicsit neheztelnek, vagy furcsálják azt, hogy itt az új most belépett április 12- után belépett politikusok komolyabb szereppel bírnak, mint a régiek.
[00:05:27]Hát amikor mi ezt a témát kutatjuk, azért sokkal, hogy mondjam, nem ennyire aktuális kérdésekre vagyunk kíváncsiak, hanem inkább így a politikai szociológia felől, hogy ki hogyan kapcsolódik, milyen előzetes civil aktivitása van.
[00:05:40]Tehát, hogy konkrétan ilyen kérdéseket nem szoktunk feltenni, amikor politológus generálhat egy feszéget.
[00:05:47]Ez akkor így kérdezem.
[00:05:50]De a abból, ami nekem lejött, hogyha ha megnézte az ember egy-egy Tiszaszigetnek a közösségi médiás oldalát a kampányidőszakban vagy azt megelőzően, azért azt lehetett látni, hogy hogy olyan posztokat osztanak meg, ami nem feltétlenül csak a Tiszához kötődött.
[00:06:07]Nagyon gyakori volt az, hogy a ugye most az Óellenzékiként címkézett politikusoknak a posztjait ugyanúgy megosztották, tehát mint tudom Hadházi különösen amikor a 60 pusztai ügyekről volt szó, az nagyon népszerű volt, az nagyon virolens volt ezekben a csoportokban, tehát azért nem volt ennyire ilyen éles különbségtétel.
[00:06:24]És hogyha nekem aró nincsen tudásom tudomás, hogy milyen belső konfliktusok lehetnek, vagy milyen fajta érzékelések vannak az adott politikusokról, egyes tiszta szigeten belül egyébként nehéz is ezt felmérni.
[00:06:37]Tehát hogyha változó lehet itt a tagság, itt azért egy egy-egy Tiszta sziget, bár ezeket bejelentették a központnak, de azért ez nincsen hivatal, nem fizet valaki tagdíjat, nem lesz, nincs egy ilyen kis könyve, hogy akkor ő bebélyegzi, hogy akkor ebbe a fél évben is ott volt.
[00:06:54]Tehát ezért nagyon erős lehet a fluktuáció tagok között.
[00:06:58]Van valaki, aki jobban elköteleződik, valaki kevésbé.
[00:06:59]Tehát nehéz megismerni azt egy ilyen egyöntetű véleményt arról, hogy akkor ott belül hogyan védelkednek az egyes kormánytagokról, de azért a a akiket felsoroltál ott azért el lehet mondani, hogy azért különböző irányból jöhet valamilyen fajta legitimáció, vagy hát ha nem is legitimáció, de valamilyen fajta elismerés akár a Tisza támogató, akár a Tiszasziget részéről.
[00:07:20]Hát Vitézi Dávidnak van egy országos ismertsége, van egy egy olyan szakmai tekintélye, autoritása, amit azért kevesen kérdőjeleznek meg.
[00:07:30]Ez azért onnan neki tud jönni egy ilyen fajta, hát akkor fogalmazzunk így egy ilyen egy ilyen racionális legitimáció.
[00:07:35]Azok, akik akik régóta ott vannak a Tisztán, akik egyébként kockáztattak, mert egy esetleg jól menő állásukat hagyták ott, és azt mondták, hogy csatlakoznak a kampányhoz, náluk ez a fajta egyéni kockázatvállalás az, ami adhat egy ilyen elismerést a Tisza szigetek tagjainak.
[00:07:51]És hát azok, akik később csatlakoztak, például mondjuk Ruf Bán, tehát őt ismerték a innen a mint partizános műsorvezető, és azért ebben az ellenzéki közegben neki van egy erős elismertsége.
[00:08:02]És azt gondolom, hogy azért ez valószínűleg a Tisza sziget támogatóknál is így lehet.
[00:08:07]Azért azt fontos elmondani, hogy amikor Tisza szigetekről van szó, nagyon különböző fajta csoportok vannak.
[00:08:10]Tehát ugyanúgy szerveződtek ilyen csoportok a ö legmódosabb lakóhelyeken, nem tudom, a a 12.
[00:08:19]kerületben, ahogy ahogy például mi is terepmunkáztunk például Ódon Borsodba, tehát hogy itt és ehhez kapcsolódóan pedig nagyon különböző fajta társadalmi millióből érkező emberek csatlakoztak egyes csoportokhoz és hát ez ennek megfelelően lehet azért azoknak az embereknek a megítélése is más milyen, akik különböző irányból jöttek a Tiszakormányból.
[00:08:45]Ugye Gerő Márton kollégáddal végeztettek vagy végeztek kutatást itt a Tiszegetek kapcsán.
[00:08:49]A profilzásról meg beszélünk, de ugye már említetted itt a párttagságnak a kérdését, ami hát lényegében Magyar Péter megjelenése óta, vagy legalábbis amióta átvette a Tiszapártnak az irányítását.
[00:08:59]Egy ilyen kérdés, hogy mikor nyitják ki, hogy mikor lesz több Tiszatag, Tiszapárt tag, mint a most levő 28, hogyha jól mondom.
[00:09:10]Miért nincsen kétségbees most itt a Tiszaszigetek részéről, hogy nem lépetnek be?
[00:09:14]A jó emlékszem, így fogalmaztál az első válaszodban?
[00:09:19]többen is egyébként több oldalról foglalkozunk ezzel a témával és érdemes megemlítani, hogy még Fesmit Margitnak Zsigman Csának Szabina is részt vesz ebben a kutatásban a amit az, hogy akkor hogyan néz ki maga a párt, maga a Tiszapárt és ezzel ez hogyan viszonyul a a Tisza sziget.
[00:09:34]Ugye ez nagyon összetett lehet.
[00:09:37]Én nem gondolom azt, hogy maga az, hogy valaki Tisza sziget tag lett, vagy vagy aktivista inkább nem is tag, az egy sokkal kisebb költséggel járt, sokkal kisebb küszöbe van az ilyenfajta elköteleződésnek, mint az, hogy valaki rögtön akkor pártag lesz.
[00:09:51]Azért jellemző az ilyen időszakokra, mint ami a itt a 24-26 közötti időszak volt, hogy ilyenkor a egy ilyenfajta rezsimellenesség az nem csak a a Fidesznek az elutasítottságában jelentkezik, hanem összességében kitapintható egy ilyen politika ellenesség.
[00:10:07]És ilyenkor az ilyen alternatív formák, amelyek nem feltétlenül elsősorban politikai természetűként csapódnak le, hanem van benne egy ilyen civil aktivitás, azok nagyon népszerűek tudnak lenni.
[00:10:19]Magyarországon összességében van egy ilyen hagyománya, és egyébként nem csak Magyarországon, a akár a szélesebb térségben is egy ilyen ennek a fajta pártpolitika ellenességnek és van ez a fajta civil etosz időrőlid.
[00:10:27]És egyébként ezt a Fidesz is használta, tehát a ugye a a CÖF, a békemenet az is egy civil kezdeményezés.
[00:10:35]És a ezt láttuk is egyébként, hogy az NK milyen bőkezően osztotta a különböző civil szervezeteknek.
[00:10:40]Nyilván ez a már a saját kampánymozgósításuknak a a része volt, de hogy maga az, hogy a civil ez egy ez egy jó hívószó.
[00:10:46]És ebben a ebben a párpolitika ellenes hangulatban, rezsimellenes hangulatban, rendszerellenes hangulatban ez sokkal alkalmasabb volt az elköteleződés megteremtésére, mint például a pártagság.
[00:10:57]Az, hogy akkor én nem ismerem annyira, így a Tisza a párt belső viszonyait.
[00:11:01]egyébként ez a forma, hogy ők működnek, hogy egy ilyen szűk pártagság van, ez a kutyapárt is jellemezte, ahol ezek a passzivisták voltak a azok a támogatók, akik nem voltak pártagok.
[00:11:11]Itt egy új párt ezzel meg tudja akadályozni azt, hogy átvegyék a pártot mások, tehát hogy azért így kézben tudja tartani a az irányítást, ami fontos volt nyilvánvalóan a Tiszapárt számára.
[00:11:22]És és hát hogyha nincs is nem is volt ilyen igény, ilyen elvárás a támogatók részéről, akkor ez egy ez egy nagyon jó forma lehetett.
[00:11:29]Azt meg kérdés kérdés az, hogy a továbbiakban akkor mi lehet az a fajta forma, vagy mennyire kell kinyitni a pártot ahhoz, hogy hogy egyrészt meg lehessen tartani a az elköteleződést helyi szinten, lehessen rekrutálni politikusokat, mert Igen.
[00:11:46]Kunyapárthoz képest az erős különbség, hogy kutyapártnak nem igazán volt veszélye, hogy hatalomba jut.
[00:11:49]A Tiszapárt pedig bő kétharmados felhatalmazással vezeti az országot.
[00:11:54]Ergó, kell politikus utánpótlás egy ponton túl.
[00:11:56]És akkor még az önkormányzati választás kérdés köréről nem is beszéltünk.
[00:12:00]Pontosan.
[00:12:00]És itt akartam rátenni az önkormányzati választásra, ahol hát most nem akarok rossz számot mondani, de talán olyan 300 önkormányzati politikusi pozíció van ebben az országban, tehát a most nem csak a polgármester, de hogy a képviselőtestületi tagok, azért az egy az egy nagy szám.
[00:12:19]Tehát ott azért szükség van valóban emberekre.
[00:12:20]Hát a jó hír az az, hogy Magyarországon civil szervezetek is lehetnek jelölők.
[00:12:24]Ezt egyébként 2019 óta az ellenzék is használta, és biztos vagyok abban, hogy majd a legkövetkező önkormányzati választás során, tehát 29-ben akár majd a Fidesz Fidesz politikusok is lesznek olyanok, akik majd a helyi, nem tudom, civil szervezeti keretben akarnak elindulni.
[00:12:41]Tehát akár már 21-ben is megvalósultan.
[00:12:45]Tehát, hogy a helyi Tiszas sziget, nem tudom, Tisza sziget egyesületként ugyanúgy indíthat jelölteket.
[00:12:50]Tehát ezért nem kell feltétlenül magát a a pártot mint struktúrát megváltoztatni ahhoz, hogy legyen elegendő jelölt, aktivista az önkormányzati választás.
[00:13:00]Hát csak ez akkor ebből fakadóan itt a aktivisták vagy Tiszaszigettaok szeretnének politizálni, és hogyha valaki szeret politizálni, az én fejemben, az szeretne belépni egy pártba, abba a pártba, ami ugye vezeti az országot.
[00:13:11]Tehát van ilyen motiváció valahol a legtöbb Tiszaszigettaban.
[00:13:15]Hát ebben nem vagyok biztos, mert a hát most mivel mi az, ami mi az, ami fontos lehet egy Tisza sziget tag számára?
[00:13:20]Az, hogy nagyon sokan megtapasztalták azt, hogy milyen milyen a részvételhelyi ügyekben.
[00:13:27]Mi azt tapasztaltuk, hogy nagyon gyakr ugye ez és és egyébként ez egy ez egy általános tendencia jelenség az, hogy az ember a politikai részvételt úgy valósítja meg, amilyen eszközök a számára rendelkezésre állnak.
[00:13:38]Ha maga a civil aktivitásról olyan elképzelésünk van, hogy akkor az valami jótékonysági akció.
[00:13:47]Egyébként ez jellemző nagyon sok helyzetben, akkor az például azzal jár, hogy akkor valamilyen fajta adománygyűjtés helyi szinten vagy valamilyen intézménynek a segítése, iskolának, óvodának a segítése, ott valami adománygyűjtés.
[00:14:04]egyébként ez jellemző volt, nem csak a Tiszta szigetelek, de hát Magyar Péter is ezt csinálta, amikor az ilyen különböző gyermekvédelmi intézményekhez akart elvinni valamilyen fajta adományt.
[00:14:13]És ami még például jellemző lehet, és az is egy ilyen helyi kötődésű lehet, az például a helyi környezetnek a védelme.
[00:14:18]Erre is láttunk példát, azt, hogy például az akyáras mozgalmak hogyan kapcsolódtak aztán a magához a nem feltétlenül csak a Tisza párthoz, de mint a Tisza egészéhez, mint egy fajta jelenséghez.
[00:14:29]És hogyha valaki megtapasztalja ezt a fajta részvételt, az önmagában egy ilyen felszabadító lehet.
[00:14:35]Láthatja azt, hogy van, lehet eredménye annak, hogy ő valamit kezdeményez.
[00:14:39]Kialakulhatnak új ismertségek, hálózatok, emberek között, akár barátságok.
[00:14:45]Lehet, hogy ennek majd a maga az a fajta aktivitás, amit megtapasztaltak, az a az például a szabadidő eltöltésének egy jó módja lehet.
[00:14:53]Az, hogy valamilyen fajta ügy mellett elköteleződni.
[00:14:55]És hát az, hogyha valaki bele akar szólni a helyi ügyekbe, szeretné hallatni a hangját, ahhoz sem kell feltétlenül pártagnak lennie, hiszen hogyha maga a Tisza létrehozza a különböző részvételi fórumokat, akkor megvalósulhat ez a fajta részvétel anélkül, hogy valaki pártag lenne, megvalósulhat az, hogy továbbra is a közösség része marad, és hát továbbra is képes akár identitásában is kapcsolódni a Tiszához, hogyha ha maga ez a Tisza sziget, akár egyesületi, akár ilyen gressrú formában tovább működik.
[00:15:26]A kérdés az az, hogy mennyire tart ki ez a fajta elköteleződés.
[00:15:30]Azért az á tehát egy van ilyen jelenség, hogyha nincsenek olyan ösztönzők, akkor akkor az emberek lelkesedése fogy, nincs annyira idejük, és akkor egy idő után lehet, hogy lemorzsolódnak.
[00:15:43]Itt helyi ügyeket kéne találni a pártvezetésnek, amit kommunikál mondjuk a helyi tisziget szervezetek felé.
[00:15:47]Hát itt ez a kérdés, hogy akkor hogyan fogalmaz meg valamilyen fajta társadalmi vagy valami helyi kritikát, vagy hogyan jön létre valamilyen elköteleződés egy Tisza szigeten belül úgy, hogy az akkor ne feltétlenül irányuljon a Tisza kormány felé.
[00:16:05]Ez emlékszünk erre, hogy még a Neri időszak alatt az milyen kínos volt a kormányzottnak, hogy milyen sokan álltak sorba egy-egy ételosztásnál.
[00:16:10]Nem gondolom persze, hogy feltétlenül a a tisztelán a mostani reakciókat nézve ilyen ilyen reagálások lennének.
[00:16:18]De akkor hogyan fogalmazza meg mondjuk egy Tisza sziget, hogy akkor most olyan rossz a szociális helyzet, hogy akkor gyűjteni kell ruhát vagy élelmiszert, vagy az elmúlt 16 év miatt?
[00:16:30]Pontosan.
[00:16:30]Tehát, hogy itt azért ez kérdés, hogy akkor ezek a fajta korábbi aktivitások, ezek hogyan vihetőek tovább?
[00:16:35]De azért attól, mert hogy valaki valamilyen társadalmi célt szeretne követni, az azért az az lehet megvalósulhat úgy, hogy valahogy a helyi közösséget gazdagítja, és akkor nem feltétlenül van egy ilyen pártpolitikai éle.
[00:16:49]Hát ezt majd meglátjuk, hogy akkor hogyan valósulnak meg ezek a tevékenységek, hogyha ez legalábbis, hogyha ez tovább mennek ezek a fajta aktivitások.
[00:16:58]Társadalmi réteg tekintetében kik, akik egy-egy Tiszaszigetben a leginkább hangadók?
[00:17:02]Tehát itt felmerült egy csomószor, hogy valójában a Tiszaszigeteket olyanok alapították és olyanok vezetik, akik korábban is mondjuk az OLZékel sorolt pártokban aktívak voltak, leginkább mint aktivisták, de azért jöttek olyan hírek, hogy itt mondjuk helyben erős, lokálisan integrált emberek tudtak hangadók lenni, és valamennyire ez volt a kormányváltás kulcsa.
[00:17:23]Itt ugye az leginkább Kovács Imrék kutatásából jött le, hogy ezek az emberek, akik eddig elfogadták a Fidesz rendszerét, azok 26-ra átálltak a Tiszába.
[00:17:31]Hogy néz ki társadalmi réteg tekintetében egy-egy tiszasziget nagyjából?
[00:17:36]Hát a mi tapasztatunk az az, hogy a tehát nem nem lehet ebben sem általánosítani, nem lehet azt mondani, hogy feltétlenül a nem tudom a diplomásho az, amelyik elkezdi szervezni a Tiszaszigetet.
[00:17:46]Itt is azért ebben is van olyan, ahol ahol tényleg ilyen szinten magas státuszúak voltak a szervezők, de olyat is láttunk, ahol valaki nem nem ilyen magas végzettségű háttérrel kezdett el szervezni egy Tisza szigetet.
[00:18:04]Itt az, ami fontosabb lehet, és amit egyébként az a nemzetközi szakirodalom is visszaigazol, sokkal fontosabbak azok a készségek, képességek, amelyek amelyek azzal járnak, hogy valaki képes szervezni, hogy képes 50 embert összehozni, hogy sokaság itt persze nyilvánvalóan a közösségi média az ad egy olyan architektúrát, ami hát maga a Facebook egy ugye ink szoktak csinálni egy csoportot egy és egy oldalt és akkor az oldal nyilvános gyakran a csoport az egy ilyen zártas, az inkább a belső kommunikáció Igen.
[00:18:35]És pontosan ez ad egy rendszert, ad egy egységes megjelenést.
[00:18:37]Van egy olyanfajta képi világ, olyan vizuálok, amelyeket átvesznek akár a központból.
[00:18:43]A és itt az az valóban fontos, hogy a hogy kinek milyen tapasztalata van arról, akár a munkahelyéről, akár máshonnan mit tud hozni arra arra vonatkozóan, hogy akkor hogyan kell megszervezni egy ilyen csoportot, vagy hogyan kell egy ilyen közösségben működni.
[00:19:02]És lehet hozzá egyébként ezek olyan képességek, amelyeket nem próbált még ki egy ilyen politikai vagy akár ilyen civil dimenzióban, máshol sajátította el.
[00:19:11]És ebből kifolyólag ez ezeknek az embereknek is egyfajta újdonság, hogy akkor tulajdonképpen a kollektív cselekvést azt nem valamilyen munkakörnyezetben, hanem inkább egy ilyen civil politikai környezetben kell megvalósítani.
[00:19:25]Mitől függ a helyi erők lelkesedése?
[00:19:28]Tehát csak attól, hogy helyben változtassanak valamilyen ügy kapcsán, vagy itt Unblock az volt a leginkább motiváló, hogy Orbán Viktort leváltsák, és mennyi esély van, hogy fenn maradjanak ezek a szerveződések ezután?
[00:19:42]Hát a nekem a tapasztalatom az az, hogy volt egy ilyen egy ilyen általános változtatni akarás, tehát az, hogy valami valami történjen.
[00:19:48]És tulajdonképpen a Magyar Péternek a megjelenései is valahogy ezt a fajta érzést hozta el sokak számára, hogy itt most akkor valami történik.
[00:19:59]Neki volt egy ilyen volt ez a kicsit ez a politikai fomó, hogy hogy hogy generálta azt, hogy akkor itt valami van, sokan megnézik.
[00:20:07]Azt hallottam, hogy az emberek elmennek megnézni, akkor én is elmegyek megnézni, nehogy lemaradjak erről, hogy akkor most ő itt van.
[00:20:13]Nyilván itt a itt a Tiszas szigetek szerveződése mellett az érdemes megemlíteni az országjárást, ami folyt az Európai Parlamenti választás alatt, az országgyűlési választás alatt a kettő között a gyalog túráját Erdélybe.
[00:20:25]Tehát, hogy voltak olyanfajta lehetőségek, ahol lehetett találkozni Magyar Péterre, vagy lehetett ezzel az egész jelenséggel találkozni, és ebben az akár részt vettek a a Tisza szigetek is, illetve hát különböző Tiszához köthető politikusok például mentek a különböző szigetek között, és akkor ott ilyen ilyen klasszikusabb ilyen fórumokat tartottak, vagy hát Magyar Péter is tartotta ezeket a kicsit ilyen open mik jellegű fórumokat.
[00:20:49]Ugye ennek is már önmagában volt egy ilyen üzenete, hogy akkor elmondhatod, hogy mi a probléma.
[00:20:55]Tehát, hogy van egy ilyen részvételiség, egy ilyen nyitottság ebben az egész országjárásban.
[00:21:01]A és hát itt megjelenik az a amit, hogyha motivációról volt szó, hogy akkor mi az, amik a legfontosabb lehetett, az annak az érzése, hogy akkor itt most akkor valami történik, amit eddig nem tapasztaltunk, és akkor itt most akkor meg lehet változtatni azokat a dolgokat, amelyek szerintünk rossz irányba mennek.
[00:21:16]A ez nem is feltétlenül akár egy ilyen csodavárás.
[00:21:19]Ö, és valahogy azt gondolom, hogy ennek a ennek a grassroots építkezéshez egészen jól kapcsolódik az, hogy ez nem feltétlenül valamilyen szakpolitikában jelent meg.
[00:21:27]Ilyen szempontból egyébként a ebben a szakirodalmi besorásban is azt lehet mondani, hogy egy ilyen populista mozgalom volt ebből a szempontból, mert hogy nem egy szakpolitikai fókusza volt, hanem egy egész rezsim átalakítására törekedett.
[00:21:41]Ugye a hazai közbeszédben azért a populizmust a a Nerrel, a Fideszel szokás azonosítani, de a a az erre vonatkozó szakirodalom azt sorolja ide, akiknek nem egy ilyen szűk, hanem egy sokkal szélesebb céljuk van.
[00:21:52]Nem azzal akarnak megelégedni, hogy akkor most nem lesznek akkumulátorgyárak a hanem nem azzal, hogy akkor most hogyan történik a közösségi közlekedés, hanem akkor, hogy egészében változzon meg egy rezsim, egy rendszer.
[00:22:06]Ugye a Tiszaszigeteket próbálják, vagy hát egyesek elmesélik úgy, hogy hát itt a szabadság kiskörei alakultak.
[00:22:10]Ugye ezt leginkább Bibóhoz próbálják visszavetni, de hát az egésznek azért így vagy úgy, de hát pártpolitikai alapja volt, pártpolitikai célja volt.
[00:22:20]Megtörtént az elsődleges cél, leváltották azt a pártot, amit a Tisza szigetek is nagyrészt akartak, vagy hát teljes egészében valószínűleg ezt is mondhatjuk.
[00:22:29]Most viszont ott vannak, hogy bizonyos szempontból nekik kellene a magyar demokrácia őreinek lenni, mertogy ezek a szabadság kiskörei sokszor el van mondva, hogy hát minden demokráciának és a magyar demokráciának is a legfőbb letétesei tudnának lenni, hogyha lennének.
[00:22:45]Ezek nem voltak eddig.
[00:22:47]Most itt van valami, itt volt valami.
[00:22:49]Hát egy kicsit kérdés, hogy múlt vagy jelen időben beszéljünk.
[00:22:50]Lehetnek-e ők így még a szabadság kiskörei, akik a demokráciánkat védik, annak ellenére, hogy pártpolitikai célzattal, pártpolitikai alappal jöttek létre?
[00:23:02]Hát az, hogy mi a demokráciát nem feltétlenül az védi meg, hogy akkor van egy egy párthoz kapcsolódó önszerveződés, hanem önmagában az önszerveződés védi meg.
[00:23:10]Tehát az, hogyha ha van az a fajta aktivitás, amit most lehetett látni a Tiszaszigetek kapcsán, ugye az az lehet egy pozitív fejlemény, nem önmagában, persze sokaknak, akik benne vannak a Tiszaszigetekben, vagy a magának a Tiszapártban, az már egy pozitív dolog, hogyha megmarad ez a fajta aktivizmus, de önmagában az, hogy akkor olyan olyan milliókben is, ahol nem volt feltétlenül tapasztalat arra nézve, hogy hogyan történik az önszerveződés, nyilván ennek megvoltak a magjai azért.
[00:23:41]meg lehet találni a Tisza szigeteknél azokat, ahogy már említettem, akiknek voltak azok a kompetenciáik, hogy hogyan szervezhetjük meg magukat, még hogyha ez nem is civil vagy politikai dimenzióban jelent meg, de az, hogy egyrészt sikerre vezethet az, hogyha vagy lehet sikereket érni azzal, hogyha szerveződünk és hogyan történik a szerveződés, hogyan kell kommunikálnunk, az önmagában segít.
[00:24:04]Az, hogy azzal valahogy sűrűsödik a társadalmi szövet, a valahogy lehetséges akkumulálni ezt a fajta társadalmi tőkét helyi szinten, az már azért elvezethet odáig, hogy akármilyen konfliktus van, akármilyen problémát éreznek az emberek, akkor képesek arra, hogy ennek hangot adjanak, összejöjjenek másokkal, és elérjék a a célukat.
[00:24:27]Most is a kormányváltás után is, merthogy a céljuk akárhogy is, de Magyar Péter hatalomba juttatása volt.
[00:24:32]Most nekik kellene ellentartani.
[00:24:36]Hát összességében azért hosszú távon a magyar társam számára és Magyarország számára azt használ hát azért most a 16 éves az hosszú idő volt, de látjuk azért, hogy ez is egy epizód volt.
[00:24:47]A azért a Tisza kormányzás is valahol majd egy epizód lesz, ahány kár hány cikluson ez még ismétlődhet, vagy hát velünk maradó politikai erő maradhat.
[00:24:57]De hát élnek ebben az országban elég sokan, akik már átéltek pár rendszerváltást, és nekik ugyanúgy a naponta találkoznak olyan ügyekkel, ami őket zavarja, és azt érezhetik, hogy nincsen hangjuk ezekben az ügyekben, vagy találkozhatnak.
[00:25:09]Ugye nem úgy az önkénnyel, ahogy most a Fidesz arról beszélt, de azért a mindennapjaigban találkozhatnak azzal, hogy akár a munkahelyükön, akár a különböző hatóságokkal szemben, akár nem tudom, embertársaikkal szemben nincsen elég hangjuk, és hogyha vagy vannak ezek az önszerveződések, akkor ezeket tudja felerősíteni.
[00:25:26]Persze ebben van jelentősége a Tiszaszigeteknek, hogy akkor itt most valami új dolog megalakult, de hosszabb távon összességében maga az a jelenség, hogy van önszörveződés, az szolgálhat sokat.
[00:25:38]az, hogy konkrétan a Tisza kormánnyal szemben majd mit csinálnak a a Tiszas szigetek, alig van ellenzék is bizonyos szempontból.
[00:25:44]A Tiszas szigetek a legerősebb önszerveződő létesítmény Magyarországon, amely képes lehet ellentartani.
[00:25:52]Igen, de akkor hol van ez a mód?
[00:25:52]Tehát a motiváció, hogyha az volt, hogy akkor valami történjen, valami jobb legyen, akkor azt kell megnézni előbb, hogy mi lehet a további motiváció, az hogy mi a körmükre nézünk, azt, hogy akkor mi történik, vagy akkor elszámol képviseljük az emberek érdekét, hogy ilyen általános dolgot mondják.
[00:26:05]Hát mondjuk az emberek érdekét elvileg egy képviseli demokráciában a képviselőképvisében önmagában ez lehet egy Igen.
[00:26:12]Most itt a az, hogy akkor mi lehet a funkciója a Tiszaszigeteknek, én ezt egyelőre így nem látom.
[00:26:17]Hát a az, hogy inkább az lehet érdekes, hogy a Tiszán belül, vagy hát a most akkor hogy lehet erről beszélni, mert ez nem is a pártnak a része, ugye, nem is a kormány, nem is a frakciónak a része.
[00:26:27]Itt azért körvondozik az a Tisza kapcsán, hogy nem csak a Tiszaszigetek vannak ott, tehát a ez a népesebb támogatói csoport, de hát ott van azért a frakció és ott van a kormány.
[00:26:39]És a az, hogy itt akkor milyen konfliktusok jöhetnek ki, az az majd lehet, hogy már vannak.
[00:26:47]Nyilván azért a politikában mindig vannak konfliktusok, még hogyha ezek annyira nem is láthatóak, ez ez vele jár.
[00:26:51]Egy munkahelyen is vannak konfliktusok, és tehát azért sok tekintetben ezek is munkahelyek.
[00:26:55]Az, hogy a Tiszta szigetek részéről milyen elégedetlenség van, azért annak viszont azért tehát kevésbé manifesztálódhatnak ezek.
[00:27:05]ö maguknak a szigetagoknak nincs feltétlenül olyan hozzáférésük a nyilvánossághoz, mint mint akár a a profi politikusoknak a a Tiszánál, de azért láthatóak voltak azok például a közössági elnökjelölési ügy kapcsán.
[00:27:23]vélhetően, amit én olvastam, így a nyilván ez sem egy olyan reprezentatív felmérés, vagy egy szisztematikus tartalomelemzés volt a részemről, hogy akkor miket mondtak és kik mondtak a közösségi médiában, de azért voltak olyan hivatkozások, hogy nem ezért dolgoztunk.
[00:27:37]Én a rendszerváltó kártyát már 24 óta kivettem, és nem ezt akartam.
[00:27:41]Tehát, hogy azzal még ha nincs is nincs is formalizálva a Tiszas szigeteknek, vagy nincs is annyira kitalálva, hogy mi az ő szerepük, azért hangjuk lehet a közösségi médiában.
[00:27:50]És hát a ez a közelnökelől is ügy mutatta, hogy ezt ezt képes felerősíteni, nem csak a közösségi média, de aztán a a fősodru média is.
[00:28:01]És hát el tud jutni azért a magához a legfelső döntéshozóhoz is.
[00:28:06]Ugye a Ner alatt végig voltak civil kezdeményezések.
[00:28:08]Itt ugye az NGO-kat sokszor szokták hát főleg a n részéről behozni, mint civil szervezetek, akik próbáltak ellentartani, vagy az ellenzéket életben tartani az Orbán rendszerrel szemben.
[00:28:20]Pártokhoz köthető szervezeteket is tudhatunk, és amúgy is voltak civilek által, valódi civilek által szervezett megmozdulások, csoportosulások az elmúlt 16 évben, 2010 óta.
[00:28:31]Mégis ezeknek hát, hogy mondjam, kevés sikere volt általában a politikai értelemben az Orbán rendszer ellen.
[00:28:37]Most mégis itt két év alatt nagyon gyorsan megteremtődött egy új civil hálózat.
[00:28:42]Mik a különbségek szerinted itt a elmúlt 16 évben látott civil szervezetek és a Tiszaszigetek között, és nyilván még akár a slágertémát is behozhatjuk, a polgári köröket.
[00:28:54]Mennyire lehet összehasonlítani ezeket?
[00:28:58]Hát kezdem a polgári körökkel, mert az az időben korábban volt.
[00:29:00]A polgári körök abban nagyon hasonlít, hogy ilyen helyi önszerveződések voltak.
[00:29:07]És azért a ugye Grass Roots a Tisza sziget is, de hát azért volt egy ilyen felülről való koordináció, kezdeményezése, koordinálása ennek a ennek az egésznek, ami talán egy ilyen nagy különbség, hogy a legalábbis az én én benyomásom az az, hogy a Tiszaszigetnél erősebb egy ilyen plebejus jellem.
[00:29:28]A a polgári köröknél az az inkább ez a ez a jobboldali szalonokat hozunk létre, ahol ahol ilyen polgárokként ugye ilyen kicsit ilyen ez a bürger világ, akkor megbeszéljük a a haza ügyeit.
[00:29:43]Azért a Tisza sziget az inkább ez a ez a cselekvő, ez a ez a helyben aktív csoportosulás.
[00:29:49]Tehát ebben van egyébként egy ilyen ebben van egy ilyen egy ilyen erősebb különbség.
[00:29:54]Muk az, hogy akkor a kettőben még persze az is fontos az, hogy nyilván azért a polgári körök még itt az egész közösségi médiás időszak előtt szerveződött, tehát azért a a koordinációnak ezért is lehetett nagyobb szerepe annak, hogy akkor ezek ezek hogyan hogyan cselekednek, mit mik történnek.
[00:30:14]Én azt nem tudom, hogy a tehát olyanfajta azért az a fajta civil helyi aktivitás, mint ami jellemzi most így a Tiszaszigeteket, még egyszer mondom, az kevésbé volt jellemző a polgári körökre.
[00:30:26]És hát az, hogy akkor a tudjuk a polgári körök történetét, hát annak azért egyre kevésbé volt jelentősége, és hát az, ahogy kormányra került a Fidesz, ez ez végképp megiszűnt.
[00:30:35]Most az, hogy a Tisza szigetekkel mi fog történni, azt még azt még nem tudjuk egyelőre.
[00:30:39]A a viszont a 2010 és 26 közötti ilyen civil ellenállásokhoz képest azért az lényeges, hogy a a tehát valóban ez a ez a fajta ez a populista jelleg a mármint arra vonatkozóan, hogy az egész rezsimet kívánja megdönteni, azért nagyon sok olyan önszerveződés volt 2010 és 26 között, ahol jellemzően valamilyen szakpolitikai ügyből indult ki valamilyen fajta tüntetés.
[00:31:11]a bezártak valami szerkesztőséget, a csökkentették a kerzámokat, vagy a nem emelték a tanárok fizetését, ugye az oktatási tüntetések azok nagyon jellemzőek voltak.
[00:31:22]A például a rabszolgatörvényes tüntetésnek is volt egy szakpolitikai magja.
[00:31:26]És aztán ahhoz ugye ez egy kicsit én ezt úgy hívtam egy tanulmányban, hogy ez a rezsimellenes tüntetések, tehát hogy volt valamilyen szakpolitikai kiindulópont, és akkor ahhoz kapcsolódtak azok, akik inkább egy ilyen általánosabb kormánykritikát akartak kifejezni, és ez az egész mozgósítást akkor meglökte.
[00:31:42]Volt, amikor képesek voltak egyébként elérni részeredményeket.
[00:31:49]Most például mondjuk a nem lett netadó, ugye még a 2014-ben ott is a ez a telekommunikációs különadó kiterjesztése volt az a szakpolitikai mag, amihez aztán kapcsolódott egy ilyen rezsimellenes tüntetés.
[00:32:00]Itt azért ez ez nem volt látható a Tisza szigeteknél.
[00:32:06]Valóban ez a helyi jelleg az, amelyik nagyon erős, hiszen benne van a nevükben az, hogy a call hor szerveződnek.
[00:32:10]És ahogy mondtam, van pár tematikus Tiszasziget, de azért alapvetően nem ez a nem egyfajta ilyen ez a egy-egy ilyen valamilyen speciális követeléstétel az, ami a középpontjában van ennek a kezdeményezésnek.
[00:32:26]A az ami amit talán érdemes még itt hozzávetni, hogy azért a különböző ellenzéki pártoknak is volt ilyen, ahogy ezt akkoriban mondták, ilyen társadalmasítási szándékuk, és létrehoztak ilyen különböző fajta csoportokat, amelyeknek az lett volna a célja, hogy akkor ilyen helyi szigetekként vagy szabadság kőreiként akkor majd működnek, de ezek ezek nem voltak sikeresek.
[00:32:50]Ennek szerintem nagyon különböző okai lehetnek.
[00:32:52]Az egyik struktúális sok az például az, hogy egyszerűen túl sok ellenzéki párt volt.
[00:32:57]Nem érezhette azt egy egy helyben élő a a rezsimel elégedetlen állampolgár, hogy akkor most neki kihez kell csatlakoznia, és nem is volt egy olyanfajta minta, amelyik annyira motiválható lehetett volna.
[00:33:09]És végül az intézményesülésnek a kérdése, ugye erről beszéltél már, itt ugye jogi szempontból is ez egy érdekes kérdés lehet majd a választások tekintetében, de itt most a kérdés igazából az, hogy mennyire van igény ezekben a tiszta szigetekben erre mennyire van igény, hogy mondjuk ilyen nem tudom materiálisan fogjuk meg, hogy legyenek olyan tiszasziget irodák, mint ami mondjuk 25 évvel az MSZP-t jellemezte, hogy elment az ember bármilyen kisvárosba, valahol fog látott egy ilyen MSZP irodát.
[00:33:38]Van-e erre bármilyen motiváció bennük?
[00:33:42]Hát ezt nem tudom én így meg van, hogy így milyen motiváció lehet.
[00:33:44]A Persze azért egyénekben lehet különböző fajta motivációk, hogy akkor ki hogyan szeretne részt venni a közéletben, vagy akár hogyan, mennyire gondolja azt, hogy neki a személyes karrierje azt a politikában akarja folytatni, és akkor helyi szinten szeretne aktív lenni.
[00:34:05]Az azt még nem látszik az, hogy a ez kell, hogy gondolkodjon majd a Tiszar, hogy hogyan fogja az önkormányzati választás miatt muszáj, hiszen be kell egyezni önkormányzati civil szervezetként.
[00:34:17]És akkor persze jó az, hogyha van valamilyen van valamilyen iroda, vagy akkor ott meg lehet jelenni most akkor az, hogy az kié lesz, vagy akkor ki hogyan juttatja, vagy ki veszi megügyez, mert azért már messzevezet, hogyha esetleg a valamilyen állami forrásból kapna a XY Tiszta Sziget Egyesület valamilyen fajta irodát, akkor vagy akár csak az önkormányzattól, akkor azért ugyanazok a ugyan ügyek jöhetnének elő, mint amelyeket korábban tapasztaltuk.
[00:34:43]Ha már ilyen politikai klientelizmusról van szó, az nagyon jellemző akár önkormányzati szinten, hogy akkor hogyan kapnak az önkormányzattól az ilyen baráti egyesületek.
[00:34:51]Tehát van erre egy rossz gyakorlat, rossz precedens Magyarországon.
[00:34:56]Ha a én csak azt tudom mondani itt már a a műsor elején, hogy meg lehet, tehát lehet alkalmazkodni úgy magához a a választási szabályokhoz, hogy maga ez a ez a hibrid formája a Tisza pártnak megmarad.
[00:35:10]Itt nem feltétlenül azt kell mérlegelni, hogy akkor hogyan tudnak indulni az önkormányzati választáson, hanem az, hogy akkor hogyan lehet úgy megteremteni, úgy fenntartani ezt a fajta elköteleződést, részvételt a tiszta szigetek részéről, hogy azért ne érződjenek konfliktusok a későbbiekben.
[00:35:27]Ezért is volt például annak jelentősége, hogy akkor Magyar Péter meg Ruf Bárint elment, azt hiszem talán Tatán voltak egy ilyen Tisza sziget találkozón, hogy érezzék azt a tagok, hogy azért, hogy az fontosak, hogy rájuk szükség van.
[00:35:38]És hát ez a fajta helyi szerveződés, vagy ezek a helyi egyesületek, vagy pártszervezetek satöbbi, ezek azért arra is lehetnek alkalmasak, hogy azért eljussanak a felsőbb döntéshozókhoz ahhoz az, hogy mit gondolnak maguk a Tisza Sziget tagok.
[00:35:54]És hát azért az sem mellékes, hogy azért hogyha valaki elközet, hogyha valaki aktív, hogyha valaki valamilyen munkát végez, akkor azért kell, hogy legyen valami jutalma.
[00:36:04]És az egyik ilyen jutalom az az lehet, hogy azért neki lesz valami beszél beleszólása a döntésekbe.
[00:36:09]Dani, köszönöm szépen.
[00:36:10]Én köszönöm a meghívást.
[00:36:12]Ez volt a beszélgetésünk Mikc Dániell a Tiszaszigetekről.
[00:36:14]Ha szeretnél ilyen és ehhez hasonló tartalmakat látni ebben a nagyon megváltozott médiatérben, akkor javaslom, hogy legyél a Partizán állandó támogatója.
[00:36:24]A leírásban minden szükséges információt és linket megtalálsz ehhez.
[00:36:29]Ha pedig már korábban is támogattad a Partizánt és most is így teszed, akkor köszönjük, folytasd jó szokásodat.
[00:36:32]Ha pedig erre nincsen lehetőséged, akkor javaslom, hogy iratkozz fel a YouTube csatornánkra, illetve egy lájkkal vagy egy kommenttel segítheted ezen videó terjedését az algoritmusba.
[00:36:41]Kucogjakot hallottátok, maradjatok a Partizánnal.