Gulyás Marci: Elköltözöm.
- Gulyás Marci Budapestről a Szabolcs megyei Penészlekre költözik, ahol az egykori orvosi rendelőből alakítják ki otthonukat és a Partizán kelet-magyarországi műhelyét.
- A „vidék” kifejezést elnagyoltnak és ellentmondásosnak tartja, mivel olyan eltérő valóságokat mos össze, mint egy 200 ezres nagyváros és egy ezerfős falu.
- A projektet a népi írók hagyományához köti, különösen József Attila Ki a faluba kiáltványához és Kovács Imre Néma forradalom című művéhez, melyek a vidék megismerésének fontosságát hangsúlyozták.
- A helyszínválasztást édesapja és nagybátyja 1968-as, Penészlekről szóló dokumentumfilmje inspirálta, amely országos botrányt kavart a falu nyomorának bemutatásával.
-
„Nem az ő agyuk van átmosva a Fidesz propaganda által, hanem az enyém van átmosva a budapesti propaganda által.” – Gulyás Marci
- A cél egy helyben élő, a helyiekkel közösen dolgozó médiaműhely létrehozása, amely a napi híreknél mélyebb rétegeket kutatva mutatja be Kelet-Magyarország valóságát.
- Az épületet minimális bontással újítják fel, központi eleme egy fedett, nyitott tornác lesz, és a tervek szerint később a falu számára is hasznosítható marad.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A bejelentés: Gulyás Marci Penészlekre költözik
A videó fő bejelentése, hogy Gulyás Marci elköltözik Budapestről, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a román határ mellett fekvő Penészleken fog élni és dolgozni. Nem ott született, korábban nem is élt a településen, mégis „a falujának” nevezi, ahová most már tartósan költözik.
„Ez itt a falum. Furcsa ezt mondani, mert nem itt születtem, nem is éltem itt. Azonban most az a tervem, hogy ide költözöm, és itt fogok dolgozni.” – Gulyás Marci *
Az egykori orvosi rendelő épületét akarják felújítani, és abból alakítják ki otthonukat, illetve a Partizán kelet-magyarországi műhelyét. A bejelentés szerint újságíróként, dokumentumfilmesként társával közösen Szabolcs megye, tágabban Kelet-Magyarország krónikásainak szegődnek.
Gulyás Marci elmondja azt is, hogy bár nem itt született, családilag kötődik a településhez: édesapja és annak testvére, a „Gulyás fivérek” fél évszázaddal ezelőtt már forgattak egy filmet a faluról, a Vannak változások címűt.
A vidék mint terhelt, ellentmondásos fogalom
A videó elején a beszélgetés a „vidék” szóhoz kapcsolódó asszociációkkal indít. Ilyenek hangzanak el: Budapesten kívüli terület, nagymama, állatok, otthon, család, nyugalom, szép táj, hangulatos, Tokaj-Hegyalja, rejtelmes lelassulás, de emellett kirándulás, nyaralás, lemaradás, szegénység, szerénység, alázat, természet, aratás, élelmiszer is.
Marci szerint a vidék az egyik legelnagyoltabb, legellentmondásosabb kifejezésünk, amelyhez lakóhely, életkor, társadalmi státusz alapján mindenki mást társít:
„Vidék Győr és Nyíregyháza, Felcsút és Cserdi, de egyszerre vidék a 200 ezres Debrecen és Pécs, vagy az 1000 fős Penészlek, holott sem az ott élők, sem az ott életükben egyszer sem jártak nem gondolnák azt, hogy ezeket a településeket érdemben bármi is azonossá tenné.” – Gulyás Marci *
A videó felidézi, hogy a 2010 utáni ellenzéki korszakban a választások után rendre megjelentek azok az elemzések, amelyek a „vidékkel” való bajt próbálták megfejteni. 2026-ban azonban a főváros és a vidék népe szinte azonos módon szavazott, így idén elmaradt az „összeesküvés” találgatása arról, hogy mit rontott el a vidék. Ahogy Marci fogalmaz:
„Budapest és a Budapesten kívüli világ között most úgy tűnik, hogy szent a béke.” *
Gulyás Marci személyes viszonya a vidékhez és a Partizán előzményei
Marci magát budapesti, „plázapatkányként” jellemzi, aki itt született, és életvitelszerűen soha nem élt vidéken, de mindig is érdekelte a fővároson kívüli világ. Gyerekkorában gyakran jártak Erdélyben, például Parajdon, ahol heteket töltöttek. Meghatározó élmény volt, de a környezetet lenyűgözőnek, nem otthonosnak érezte, mert számára az otthonosság a betonhoz kötődött.
Pályája során többször dolgozott vidéki közösségekkel: a Krétakörben 2010-ben Borsodi falvakban élőknek csináltak színházat, 2015-ben a Partizán előtti csatornáján egy hétre Tiszavasváriba költözött, ahol közmunkásnak állt, később pedig a Partizán keretében adáskitelepülésekkel, riportokkal és utcai vitafórumokkal járták a Budapesten kívüli Magyarországot. Ezek a kitelepülések mindig jelentős közönségérdeklődést is kiváltottak.
Mindebből született az igény, hogy ne egy-egy napos odautazásoktól reméljék a fontos tartalmakat, hanem érdemi időt szánjanak arra, hogy közvetlenül szóljanak azokhoz, akik nem a városban élnek, és beleássák magukat más életvilágokba.
A népi írók öröksége, József Attila és Kovács Imre
Marci hosszan hivatkozik a népi írók hagyományára. Felidézi József Attila és Fábián Dániel 1930-as, Ki a faluba című kiáltványát, amelyben az egyetemi ifjúságot akarták felrázni. A kiáltvány szavaival:
„Szomorú tapasztalataink mutatják, hogy a jövendő értelmiségnek, a mai ifjúságnak csupán csekély töredéke foglalkozik a magyar társadalmi kérdésekkel, s az is nagy sűrűn megelékszik az elméletivel.” – idézet József Attila és Fábián Dániel 1930-as kiáltványából *
Marci kiemeli: a kiáltvány a trianoni békediktátum után 12 évvel, a világgazdasági válság idején született, amikor Európa fasizálódott, Magyarországon pedig kilátástalan volt a politikai helyzet. A korszak számos írója és gondolkodója értette, hogy a vidék társadalmának megismerése és megértése nélkül nem lehet egyenlőségen alapuló, önrendelkezéssel bíró társadalmat építeni.
A népi írók mozgalma az irodalom eszközeivel akarta megismertetni a magyar parasztság és a magyar falu ismeretlen valóságát az olvasni tudó, művekhez hozzájutni képes polgársággal. Marci hozzáteszi: a parasztság mint társadalmi osztály vagy kaszt ma már nem létezik, de azt igenis ki kell mondani, hogy Magyarországon minden társadalmi, gazdasági kérdés a vidék, a vidéken élő emberek kérdése.
A videóban fontos statisztikák hangzanak el: Magyarország településeinek 90 százaléka 5000 fő alatti, ezeken él a lakosság mintegy harmada, Szabolcsban pedig az országos arányt meghaladva a lakosság körülbelül fele él ilyen településeken.
A falu fogalma is terhelt. A videó szerint egyszerre tapadnak hozzá kiirthatatlannak tűnő tévképzetek, sztereotípiák és elképesztő romantikus túlzások: nyugalom, csend, normális értékrend, nádtető, tyúkok, népmese, összefogás, hagyományőrzés – szemben a kiüresedéssel, elmaradottsággal, infrastrukturális hiányokkal.
A magyar médiáról Marci élesen fogalmaz: a falu leginkább akkor jelenik meg, ha elborzasztó közállapotokkal vagy fideszes szavazókkal kell riogatni, miközben arról, hogy miért jó falun élni, szinte soha nincs szó. Felvillan néhány utcai megszólalás is, amelyben például valaki arról beszél, hogy falun élni csak annak jó, aki tudja és szereti a munkát, a maga gazdája, kimegy a csendbe, kertészkedik, akkor ül ki bográcsozni, amikor szeretne.
Visszatérve a népi írókhoz, Marci kiemeli Kovács Imre Néma forradalom című kötetét a Magyarország felfedezése sorozatból. A mű alapgondolatát idézi is:
„Történelmünkön végigvonul a nagy tragédia. Két nemzet élt ebben az országban. Mind a kettő magyar volt, és mégsem akartak tudni egymásról. Az egyik nemzet, a kiváltságos osztályok, az arisztokrácia, a nemesség, a papság, a polgárság kisajátította magának a nemzet szerepét, és önmagát azonosította a nemzettel. A másik nemzet, a jobbágyság, nyomorgott, szenvedett, dolgozott, és sohasem gondoltak rá, amikor nemzetről beszéltek.” – Kovács Imre Néma forradalom című művéből *
Marci szerint a „két nemzet” fogalma ma már csak fenntartásokkal alkalmazható, mégis érezhető valami nehezen megfogható különbség, átjárhatatlanság Budapest és nem Budapest, a kiváltságosok és kiszolgáltatottak, a tőkések és bérből élők között. Ez az örökség inspirálja abban, hogy a népi írók hagyományfolyamához lakóhely-változtatással is csatlakozzon.
Miért éppen Penészlek? A 2022-es választás utáni beszámolók és Betti levele
Marci elmondja: a 2022. április 3-i, ismét fideszes kétharmadot hozó választás után két héttel egyre jelentek meg a vidékre kirajzott szavazatszámlálók beszámolói. Ezek a szövegek felháborították Betti barátját, aki 2022. április 17-én emailt küldött neki. Hosszan idézi a levélből, hogy mennyire sok kis „Vég Antal” és más tudósító számolt be a magyar vidék reménytelenségéről, gyakran a tanulságtétel retorikájával, úgy, hogy közben fogalmuk sem volt az országról, ahol élnek. A levél szerint sokan még a vidéki látogatástól sem kerültek közelebb annak megértéséhez, hogy miért szavaznak ott a Fideszre; s akik nem fölényeskedve akartak beszámolni, azoknak sem volt nyelvük a nyomor leírására.
Betti levele azért volt fontos, mert felhívta Marci figyelmét Penészlekre, az ott közel fél évszázaddal ezelőtt történtekre és a családi érintettségre.
Az 1968-as előzmény: Vég Antal a Valóság című folyóiratban közölt szociografikus cikket Penészlekről. A videóban felidézik a történetet: egy író–olvasó találkozón Vég Antal arról beszélt, mi a művészet és az irodalom feladata, miért ír az ember, hogy be kell avatkozni a közélet gondjaiba. Egy jelenlévő erre azt mondta, hogy ezt nem Nyírbátorban, hanem az ő falujában, Penészleken kellene elmondani. Vég Antal elment, szétnézett, és megírta a cikket, amelyből Facebook nélkül is országos botrány lett: kiderült, hogy Magyarországon még élnek nádtetős vályogházakban emberek fürdőszoba nélkül, akik olykor tetvesek, egészségtelenül táplálkoznak, denaturált szeszt és ócskabort isznak.
A megyei párttitkár tiltakozott az írószövetségnél, hogy zárják ki Vég Antalt, és bélyegezzék meg ezt a fajta írást, mint ami idegen a szocialista irodalomtól. Vég Antal visszaemlékezése szerint nem akarta szégyellni saját fajtája szegénységét, de azok a cikkek nincsenek összhangban a benne kialakult nemes indulattal és felelősséggel.
Marci párhuzamot von az 1968-as botrány és a 2022-es helyzet között:
„Tényleg tök ugyanaz történt, mint ami most minden szempontból. Ugyanaz a falusi nélkülözés, ugyanaz a rémisztő távolság a leíró és a leírt között, és ugyanaz a közfelháborodás.” – Gulyás Marci *
A párhuzamhoz tartozik egy személyes felismerés is: Marci Sárazsadányban arra jött rá, hogy nem az ottaniak agya van átmosva a Fidesz-propaganda által, hanem az övé van átmosva a budapesti propaganda által, amely szerint csupa agymosott, fogatlan, buta emberrel fog találkozni.
„Nem az ő agyuk van átmosva a Fidesz propaganda által, hanem az enyém van átmosva a budapesti propaganda által.” – Gulyás Marci *
A penészleki filmek története: 1968 és 1977
A Vég Antal-cikk megjelenése után a Cinema 64 nevű amatőrfilmes kollektíva tagjai két hétre Penészlekre látogattak. A film fő operatőre Marci nagybátyja, rendezője pedig annak testvére, Marci édesapja volt. Az 1968-ban forgatott film címe a videó szerint Valóság síppal, dobbal, tűzön, vízen át.
Marci részletesen bemutatja a technikai körülményeket: a stáb kézzel felhúzható, mechanikus szerkezetű kamerával dolgozott, amelyet a rugószerkezet felhúzása után nagyjából 30 másodpercig tudott felvételt készíteni. Emiatt négy-öt ember párhuzamosan dolgozott, hogy az operatőr kezébe adogassák a felhúzott kamerákat, így tudtak egy nagyjából 10–12 perces interjú anyagát rögzíteni.
A filmben megszólaló penészleki lakosok olyan problémákról beszélnek, amelyek Marci szerint ma is ismerősek: fizetik a községfejlesztést, de nincs villany, telefon, tévé, mobil; a szülők elmaradottsága, a mezőgazdasági munka hátráltatja a gyermekek tanulását; a gyerekek reggeltől vakulásig dolgoztatva vannak, alig kapnak rendes ételt, előfordul, hogy hetente egyszer esznek feltétet, az iskolában elalszanak, táskájukból cukor kerül elő.
„Iskolai szeretethiány, eltérített közforrások, a szórakozás és művelődés lehetőségeinek hiánya, a munkába belebetegedő embertömegek. Mit kell abból megértenünk, hogy 1968 és 2026 problémái ennyire azonosnak tűnnek?” – Gulyás Marci *
A hatalommal való konfliktust is bemutatják egy telefonbeszélgetéssel: Gulyás Gyula, Marci édesapja a tanácselnököt kéri számon, amiért az napok óta halogatja a megbeszélt találkozót. A tanácselnök azt mondja, máshol van elfoglaltsága, nem hajlandó ilyen ügyben beszélgetni, mire a kérdező azt feleli: „Mi maga, kiskirály?” A beszélgetésben elhangzik az is, hogy ha a kívülről jött stábbal így bánnak, akkor hogyan bánhatnak a helyiekkel.
Az amatőrfilm bemutatását viták követték. Darvas József, az írószövetség akkori elnöke drámát írt a tanulmány és a film nyomán a falu viszontagságairól, amit zajos sikerrel játszottak először Miskolcon, majd Budapesten a Madách Színházban. A drámából a videóban egy erős mondat is felhangzik: „Minden szava igaz. A tetves gyerekek az is, még több is. A romlottság, az önzés, az elaljasodás.”
1977-ben Marci édesapjáék a Balázs Béla Stúdió finanszírozásában visszalátogattak Penészlekre, és újabb filmet forgattak. Ez lett a Vannak változások… című filmjük, amely már a címével is jelezte, hogy a változások erősen ellentmondásosak. Az országos hírverés és a művészeti feldolgozások ugyanis nem hoztak érdemi közpolitikai változást a településnek, sőt tovább nehezítették a falubeli viszonyokat, hiszen Penészlek lett az a hely, amelyet a magyarországi falvak tömegeinek valóságaként állítottak be.
A Vannak változások… bemutatóját a korabeli hatalom akadályozta: Szabolcsban egyáltalán nem engedték vetíteni. Marci elmondja, hogy Penészleken is ők maguk vetítették le először a falubelieknek a filmet három évvel ezelőtt, egy nem messze lévő színpados teremben, majd egy évre rá a templom mögötti kis kertben, édesapja 80. születésnapján.
Az apa, Gulyás Gyula visszaemlékezése szerint a bemutató után lett az igazi nagy balhé:
„A balhé az teljes lett, mert először is berángattak a filmfőigazgatóságra, és azzal fenyegettek. Az lett a beszélgetés vége, hogy majd intézkedni fognak, hogy a gyárból elmozdítsanak, amit kiröhögtünk, mert nem is voltunk a gyár alkalmazottjai.” – Gulyás Gyula *
A filmvetítésen kiderült, hogy a Népszabadság felhívta a penészleki szereplőket, hogy személyiségi jogokra hivatkozva tiltakozzanak a film ellen, mert így nincs politikai színezete az ügynek. Gulyás Gyula hangsúlyozza: egyetlen ember sem írta alá. A Népszabadságban ezután hatrészes sorozat jelent meg, amely szerint a film tendenciózusan tálalja a legsötétebb dolgokat, és nem veszi észre a jelen szépségeit.
A demokratikus nyilvánosság és a Partizán kelet-magyarországi műhelye
Marci felteszi a kérdést: ha elvileg újra demokratizálódik a magyar nyilvánosság, miért kell elhagynia a fővárost, és Kelet-Magyarországra költöznie? A válasz szerint éppen a demokratizáláshoz kell több figyelmet szentelni azoknak a területeknek, például Kelet-Magyarországnak, amelyek fájdalmasan kevés figyelmet kaptak eddig a magyar médiától.
A videó szerint az elmúlt három évben rendszeresen látogatták Penészleket Betti barátnővel és más kollégákkal. Ismertségeket, talán barátságokat is kötöttek. Különösen értékes volt, hogy úgy lehettek jelen, ahogy az újságírói praxisban általában nem lehetséges: volt idő, és nem volt semmilyen elvárás a kimenetelt illetően, nem kellett tartalmat készíteniük, ami felszabadító érzés volt. Részt vettek helyi ünnepségeken, és maguk is szerveztek közösségi eseményeket.
Az új fázis lényege, hogy Penészlekre költöznek, ott dolgoznak, kutatnak és forgatnak. Meggyőződésük, hogy Kelet-Magyarország ez a szeglete olyan megismernivaló történeteket és emberi sorsokat tartogat, amelyeken keresztül jobban megérthető Magyarország. Médiaműhelyt szeretnének létrehozni, amelyben helyi témákat és ügyeket dolgoznak fel, hagyományos riportokat, interjúkat készítenek, és korábban már látott partizános formátumokat is újragondolnak. Céljuk a napi hírdarálónál mélyebb rétegek kutatása.
„Helyben élve a helyiekről a helyiekkel közösen mutatni meg a helyi valóságot. Ez lesz a Partizán új projektje Kelet-Magyarországon, Szabolcsban, Penészleken.” – Gulyás Marci *
Marci a videót azzal a kerettel zárja, hogy József Attila 25 évesen nagy magabiztossággal érkezett meg „Ki a faluba”, ő pedig 40 évesen érkezett meg oda.
A volt orvosi rendelő és az alkotóház terve
A ház, amelyet felújítanak, az egykori orvosi rendelő épülete. Közel egy évtizede üresen, használaton kívül áll, de a helyiek jól ismerik, és szinte mindenki kötődik hozzá valamilyen formában. Az épület az önkormányzat tulajdonában áll.
A terv szerint a házat felújítják, és olyan alkotóházzá alakítják, amely később akár önkormányzati bérlakásként vagy vendégházként is használható a falu számára, amikor a Partizán csapata már nem lesz ott. Az átalakítás terveit egy építésziroda készítette; a videóban szereplő iroda neve az automatikus átiratból nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
Az átalakítás alapelve, hogy a lehető legkevesebb bontással és anyagpazarlással járjon: a ház szerkezetét megtartják, és csak a legszükségesebb helyeken nyúlnak hozzá. A ház egyik legjobb adottsága a nagy kert és a hozzákapcsolódó árnyas liget.
A legfontosabb és leglátványosabb építészeti elem egy fedett nyitott tornác lesz:
„Egy nagy fedett nyitott tér, ami a ház közösségi életének a központja lesz majd.” – Gulyás Marci *
Az első időkben ez a ház lesz a bázisuk: ott laknak, ott dolgoznak, ott rendezik be a Partizán kelet-magyarországi tartalomgyártó csapatának stúdióját és műhelyét.
A videó zárásaként arról beszél, hogy a tervekhez támogatókat vár, és a leírásban elérhető linken keresztül lehet csatlakozni a projekt finanszírozásához; email-cím megadásával a későbbiekben beszámol a fejleményekről.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Chicago Plasterpatkány vagyok, itt születtem. Ez a hazám.” – A mondat eleje bizonytalan, valószínűleg egy „plázapatkány” önjellemzés rontott alakja, de a „Chicago” előtag nem rekonstruálható.
- „Schleimat torogat politikán” – feltehetően egy régi YouTube-csatorna vagy műsor nevének torzult alakja, pontosan nem azonosítható.
- „Tomból, sőt most íri majd el csak igazán a kontinenst a világgazdasági válság.” – A „Tomból” és az „íri” elírás, a mondat értelme vélhetően a Trianon utáni időszakra vonatkozik, de nem rekonstruálható pontosan.
- „MKENB építésziroda” – az építésziroda neve nem rekonstruálható az átirat alapján.
- „a valóság síppal dobbal vagy tüzön vízen át címmel” – a film pontos címe bizonytalan, az ASR-hiba miatt nem állapítható meg egyértelműen.
- „Simál ide figyelni” – a telefonbeszélgetésben valószínűleg „szíveskedjék ide figyelni” lehet, de a torzult alak nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „Sárazodányban” – feltehetően Sárazsadány településnév elírt alakja, de az ASR-hiba miatt bizonytalan.
- „könnyebb padászt városból lőni” – a mondat értelme bizonytalan, valószínűleg a vadászathoz köthető kifejezés torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:12]ember Mi üteszed be erről a szóról?
[00:00:26]Budapesten kívüli terület.
[00:00:28]Nem ott, ahol most vagyunk.
[00:00:28]Pécs, így Budapesten kívül bármi.
[00:00:30]Nagymama, állatok, otthon, család, nyugalom, szép táj, hangulatos, tokaihegyalja, rejtelmes lelassulás.
[00:00:43]Mondjak mindent, ami eszembe jut.
[00:00:43]A marcibólogatóval mondok kirántulás, nyaralás és szegénység.
[00:00:49]Néha szegénység.
[00:00:52]Különbség.
[00:00:52]Azt érzem, hogy így Budapesthez képest lemaradás.
[00:00:56]Természet.
[00:00:56]Hát jó.
[00:00:56]Na, szegénység is, de és a vidék, a táplálék, az élelmiszer, az aratás.
[00:01:03]És még egyszer eszembe jutott, hogy sajnos a szegénység, de a szerénység is, az alázat is.
[00:01:09]Ennyi.
[00:01:14]Amennyire ártalmatlannak tűn, valójában olyannyira terhelt fogalom, amióta az eszemet tudom, állandó közéleti viták tárgya, hogy voltaképpen mit kellene kezdeni a vidékkel.
[00:01:21]Sőt, a 2010-es megavat ellenzékiségben töltött hosszú évtized során a választásokat követően se szeri, se száma nem volt a különböző elemzéseknek és megfejtéseknek, amelyek azt próbálták találgatni, hogy volt-e éppen mi a baj a vidékel.
[00:01:37]2026-ban aztán a főváros és a vidék népe szinte azonos módon szavazott, így idén elmaradt az összepi találgatása annak, hogy mit rontott el a vidék.
[00:01:44]Budapest és a Budapesten kívüli világ között most úgy tűnik, hogy szent a béke.
[00:01:53]A vidék az egyik legelnagyoltabb, legellentmondásosabb kifejezésünk, amihez lakóhely, életkor, társadalmi státusz és meg egyéb szempont alapján mindenki mást és mást társít.
[00:02:02]Vidék Győr és Bíregyháza, Felcsút és Cseri, de egyszerre vidék a 200000 Debrecen és Pécs, vagy a 1000 fős penészlek, holott sem az ott élők, sem az ott életükben egyszer sem jártak, nem gondolnák azt, hogy ezeket a településeket érdemben bármi is azonossá tenné.
[00:02:23]Chicago Plasterpatkány vagyok, itt születtem.
[00:02:25]Ez a hazám.
[00:02:25]Ahhoz, ami nem Budapest élethvitelszerűen soha semmi közöm nem volt.
[00:02:29]Ugyanakkor mindig is érdekelt az, ami nem a főváros.
[00:02:31]Szervusz kisfiú!
[00:02:36]Gyerekkoromban gyakran jártunk Erdőben, például Parajdra, ahol heteket töltöttünk el.
[00:02:38]A meghatározó emlékek ellenére soha nem éreztem otthonosnak azt a környezetet, hiszen számomra az otthonossága a betonhoz kapcsolódik, de lenyűgözőnek igen.
[00:02:49]A munkámban az ismeretlen másik foglalkoztatott mindig is az olyan életvilágok, amelyek tőlem radikálisan különböznek, de a közös nyelv miatt megközelíthetőek, váratlan módokon, de mégis ismerősek.
[00:03:01]2010-ben ért az első ilyen tapasztalat, míg a legelső munkahelyemen, a krétakörben.
[00:03:04]Színházat csináltunk Borsodi falvakban élőknek, olyan konfliktusok mentén, amelyeket a sajátjuknak érezhettek.
[00:03:09]Közben interjúztunk és közös filmet forgattunk velük.
[00:03:18]2015-ben már a Partizán előtt csatornáján a Schleimat torogat politikán csináltunk videósorozatot abból, hogy egy hétre Tiszavasvárira költöztem, ahol közmunkásnak álltam be.
[00:03:27]Később aztán már a Partizán keretében évek óta járjuk a Budapesten kívüli Magyarországot.
[00:03:30]Adáskitelepülésekkel, riportokkal, utcai vitafórumokkal próbálkoztunk, és a sort még hosszan folytathatnám.
[00:03:37]Kettő hajrá.
[00:03:39]Ráadásul bármikor léptünk ki a stúdióból és mentünk el a nagy világba, azaz intellektuális meg egyéb izgalmakon túlmenően mindig jelentős közönség érdeklődés is kiváltott.
[00:03:47]Szóval mindezek miatt egy idő már foglalkoztatott, hogy hogy lehetne direktben szólni azokhoz, akik nem a városban élnek, megismerni más világokat, beleásni magunkat ezekbe az életvalóságokba, és ami a legfontosabb, érdemi időt szánt mindenre, hogy ne egy-egy napos odautazástól reméljük, hogy valami fontosat fogunk lencse végre kapni.
[00:04:04]És most álljuk is meg egy pillanatra.
[00:04:06]Ez egy hosszú videó lesz, mert sok mindent kell elmondanom, de nem akarlak túl csigázni, úgyhogy következzen a bejelentésem.
[00:04:13]Elvégre ezért kattintottál ide.
[00:04:19]Ez itt a falum.
[00:04:19]Furcsa ezt mondani, mert nem itt születtem, nem is éltem itt.
[00:04:23]Azonban most az a tervem, hogy ide költözöm, és itt fogok dolgozni.
[00:04:26]Újságíróként dokumentumfilmesként társalommal közösen Szabolcs megye mégtágabban Kelet-Magyarország krónikásainak szegődünk.
[00:04:31]A falu a román határ mellett található Szabolcs Szatmár Bereg megyében és penészáknek hívják.
[00:04:40]Ez itt a voltorvosi rendelő épülete.
[00:04:40]Ezt akarjuk renoválni, hogy ez legyen majd az otthonunk, bázisunk az ittlétünk alatt.
[00:04:45]Már vannak is terveink egyébként a felújítására, de ezt csak én se mutatom meg.
[00:04:49]Bár nem itt születtem, de családilag mégis kötődöm a településhez.
[00:04:54]Édesapám és testvére, a gulyásvérek fél évszázaddal ezelőtt már forgattak egy filmet a faluról.
[00:05:00]Ez volt a Vannak változások.film.
[00:05:07]Erről majd később lesz szó.
[00:05:07]Na hát ez volt tehát a felvezetőm.
[00:05:10]Most ideje belevágom végre abba, hogy elmeséljem, hogy voltak éppen, miért is akarok ide költözni, hogy elmondjam, hogy mi a célom ezzel az egésszel, miért hoztam azt a döntést, hogy elköltözöm a körúton kívülre.
[00:05:25]Kell csapnom.
[00:05:26]Ühüm.
[00:05:27]Kérlek, szólj be.
[00:05:30]Csapd.
[00:05:35]Szomorú tapasztalataink mutatják, hogy a jövendő értelmiségnek, a mai ifjúságnak csupán csekélyi töredéke foglalkozik a magyar társadalmi kérdésekkel, s az is nagy sűrűn megelékszik az elméletivel.
[00:05:53]A többség a napilapok kürtölte tájékozódással és tömeggyőződéssel beéri.
[00:06:02]Mindenképpen végzetes ez, hiszen a társadalmi kérdésekkel való foglalkozás nem jobb vagy baloldali érdek, hanem a magyarság egyetemes történelmi érdeke.
[00:06:18]Ezt a szöveget József Attila és Fábiál Dániel írták 1930-ban.
[00:06:26]József Attila akkor 25 éves volt.
[00:06:30]Ugye most 2026-ot írunk.
[00:06:35]Szerintem a szégyenről is lekéstünk.
[00:06:39]A szerzőpáros az előbbi gondolatait a Ki a faluba című kiáltványomba tette közzé, amellyel az egyetemi ifjúságot kívánta felrázni.
[00:06:46]12 évvel vagyunk ekkor a trianoni békediktátum után Tomból, sőt most íri majd el csak igazán a kontinenst a világgazdasági válság.
[00:06:56]Európa fasizálódik, Magyarországon a politikai helyezet teljesen kilátástalan és kilenc évvel később kitör a második világháború.
[00:07:02]József Attila és sokan a korban pontosan értették és érezték, hogy a vidék társadalmának megismerése és megértése nélkül semmit nem lehet építeni Magyarországon.
[00:07:13]egyenlőségen alapuló önrendelkéssel képes társadalmat biztosan nem.
[00:07:18]A probléma olyannyira égetőnek bizonyult, hogy a korszak számos íróját, közgondolkodóját mozgatta és inspirálta a vidék és a parasztság helyzetének vizsgálata.
[00:07:26]ők voltak a népi írók, akiknek a mozgalma arra vállalkozott, hogy az irodalom eszközeivel megismertesse és elbeszélje a magyar paraszt és a magyar falu ismeretlen valóságát az olvasni tudó a tárgyírott művekhez hozzájutni képes polgárság számára ferrázni, tetre sarkalni, lelkiismereturdulást kell tenni.
[00:07:48]Mi lehetett a céljuk?
[00:07:48]Hát ez mind, meg még ennél több is, de hogy pontosan mi, arra igazából még nekik sem volt exakt válaszuk.
[00:07:58]A József Attila írja ebben a kiáltványban, ugye a népírók is azt vallották, hogy minden társadalmi gazdasági kérdés parasztkérdés.
[00:08:05]Ezt mi ma már így ebben a forában nem vallhatjuk lévén, hogy a parasztság mint társadalmi osztály, vagy még inkább mint kaszt, nem létezik.
[00:08:11]Ellenben azt igenis ki kell mondanunk, hogy Magyarországon minden társadalmi gazdasági kérdés a vidék kérdése, a vidéken élő emberek kérdése.
[00:08:22]Magyarország településének a 90%-a 5000 fő alatti.
[00:08:25]Ezeken a településeken él nagyjából a magyar lakosságnak a harmada.
[00:08:29]Itt Szabolcsban az országos arányt meghaladva a lakosságnak körülbelül a fele él ilyen településen.
[00:08:36]Na most az 5000 fő alatti település típusok között meg különböztetett jelentőséggel bír a falu.
[00:08:39]A falu is eléggé terhelt fogalom.
[00:08:43]Egyszerre kiirtatlannak tetsző tévképzetek és sztereotípiák, valamint elképesztő romantikus túlzások tapadnak hozzá.
[00:08:52]Falu, vidék, nyugalom, csánd.
[00:08:53]emberek normális értékrenddel régi nádtető tyúkok népmese összefogás tradíció hagyománymegőrzés erős közösségek jó feeling a falun kéne laknom körülbelül egy hét alatt gyilkos lennék ugyanis annyira városi vagyok de mindenkit megértek aki szeret vidéken élni én belepusztulnék kiüresedés elmaradottság talán visszamaradottabb infrastruktúra.
[00:09:26]Faluban nőttem fel.
[00:09:26]Nincs azzal semmi baj.
[00:09:29]Rendes emberek laknak ott is.
[00:09:31]Meg a mi kis falunk, illetve a mi kis falunk, ha már egyszer tévét is nézünk.
[00:09:37]A magyar faluról, a magyar faluban élhető életről, az ottani közviszonyokról általában alig esik szó a magyar nyilvánosságban.
[00:09:42]Egyáltalában a magyar médiában a falu leginkább akkor jelenik meg, hogyha elborzasztó közállapotokkal vagy fideszes szavazókkal kellett riogatni a nagy érdeműt.
[00:09:51]Mégis a Fideszre szavaznak?
[00:09:54]Hát rá.
[00:09:54]Rá akkor is rá.
[00:09:56]Akkor miért rá?
[00:09:57]Hát mert mer szimpatikus Orbán Viktor meg őkel meg a nyugdíjasok is visszatal 1 havi izé harmadik nyugdíj.
[00:10:05]Nekünk nem kell csak Orbán Miklós.
[00:10:09]Ha ha dögöljünk akkor az ő keze alatt dögöljünk meg.
[00:10:12]Mi az az abá?
[00:10:12]A a miniszterelnök.
[00:10:15]Jaj, de nagyon rendes.
[00:10:15]De nagyon jó.
[00:10:18]Kaptam 10000 Ft húsvéti ajándék.
[00:10:21]Utalványt kaptam.
[00:10:21]A jó Isten segítsen ötet meg a családja.
[00:10:27]Ellenben arról, hogy miért jó falun élni, szinte soha nem esik szó.
[00:10:29]Szóval Magdi néni, miért jó falun élni?
[00:10:34]Hát falun élni jó, de viszont nem mindenkinek.
[00:10:38]Csak annak jó falun élni, aki tudja, hogy mit kell csinálni és hogyan kell csinálni.
[00:10:42]Te meg aki dolgozni szeret.
[00:10:42]Én vagyok a a magam gazdája, tehát én termelek magamnak, és semennyiért nem adnám nekem a falunak itt ez a lényege.
[00:10:52]Itten kimegyek nyugodt, csendes.
[00:10:54]Nyugodt csendes.
[00:10:55]Szeretünk kertészkedni.
[00:10:57]Itt akkor nyírom a fővent, akkor szeretném akkor ülök ki bográcsol, amikor szeretnék.
[00:11:03]Ez fontos.
[00:11:06]Ez egyébként a az egyik probléma a vadászok megítélésével, hogy hogy a vadász az egy az egy fegyveres gyilkosnak tekintendő, aki abban leli az örömét, hogy kimegy és lövöldöz mindenre, ami mozog.
[00:11:17]Ez nem így van.
[00:11:21]Tehát ha én évekig nem tudnám elsőni a fegyverem, én akkor is szívesen vadászok, mert az azt jelenti, hogy kévök a természetbe és lelassultam, csodálkozok, tapasztalatlan gyűjtök, olyat látok, amit mondjuk más a fotelből nem.
[00:11:38]Miért jó falázs?
[00:11:41]Könnyebb padászt városból lőni.
[00:11:45]Jó, jó lőni.
[00:11:45]De mire mire?
[00:11:48]Mire mire?
[00:11:48]Csirké.
[00:11:48]Az csak van a faluban.
[00:11:50]Nem.
[00:11:52]Csirkére lövünk.
[00:11:54]Csirkére lövünk.
[00:11:54]Csirkére lövünk.
[00:11:58]Van egy izgalmas és számra nehezen érthető jelenség.
[00:11:59]A Magyar Tudat és Kulúriparban a falu, de még inkább a falusiak megjelenése valami egészen elképesztően leegyszerűsítés ostoba formában történik.
[00:12:08]És miközben épp az érintetteknek, a valóban falun élőknek lenne a legtöbb okuk emiatt háborogni, valójában tapasztalataim szerint épp az ő körükben számítanak.
[00:12:17]kiemelkedően sikeresnek ezek a sorozatok.
[00:12:19]Ez valahol lenyűgöző, pláne, hogy ezek a sorozatok még csak nem is ambicionálják, hogy bármit is megértsenek a faluból, az ott élőkből, ami nyilván hát a kereskedelmi tévés sajátossága a világ minden jelenségével kapcsolatban.
[00:12:33]Persze az újságírás számára a falu szintén nehezen megközelíthető terep.
[00:12:39]A dokumentumfilm műfajának szinte egyáltalán nem témája a rendszerváltás óta.
[00:12:43]A hangadó véleményformáló értelműségünk pedig a faluval nem tud foglalkozni, vagy pedig nem tartja arra érdemesnek, hogy foglalkozzon vele.
[00:12:55]Visszakanyarodva a népírókhoz, ők legjelentősebb hatásokat nem a politikában, hanem az irodalomban fejtették ki.
[00:13:00]Mozgalnak köszönhetően indult el többek között a Magyarország felfedezése című sorozat, aminek az egyik alapműve Kovács Imre a Néma forradalom című kötete volt.
[00:13:09]Amikor pár évvel ezelőtt olvastam, részben erre a projektre készülve, felvilonyozó erővel hatott rám Kovács éleslátása és kérelhetetlensége.
[00:13:21]Történelmünkön végigvonul a nagy tragédia.
[00:13:23]Két nemzet élt ebben az országban.
[00:13:26]Mind a kettő magyar volt, és mégsem akartak tudni egymásról.
[00:13:29]Az egyik nemzet, a kívánságos osztályok, az arisztokrácia, a nemesség, a papság, a polgárság kisajátította magának a nemzet szerepét, és önmagát azonosította a nemzettel.
[00:13:43]A másik nemzet, a jobbátság, nyomorgott, szenvedett, dolgozott, és sohasem gondoltak rá, amikor nemzetről beszéltek.
[00:13:53]Ma ugyanez a helyzet.
[00:13:57]Szociális, társadalmi és kulturális különbözőségről nem is kell beszélni.
[00:13:59]A két nemzet élesen elkülöníthető.
[00:14:06]Kovács két nemzet fogalma persze csak bajosan alkalmazható jelenviszonyainkra.
[00:14:11]Mégis érezzük, hogy van benne igazság.
[00:14:14]Van valami nehezen megfogható különbség, átjáratatlanság.
[00:14:16]Budapest és nem Budapest, a kiváltságosok is kiszolgáltatottak, a tőkések és bérből és fizetésből élők között, és a sort még hosszan folytathatnánk.
[00:14:26]amiről Kovács 90 évvel ezelőtt írt.
[00:14:28]Engem az érdekelt eddig is a munkámban, és most azért váltok lakóhelyet, hogy a magam eszközeivel még inkább csatlakozzak ahhoz az elfeledett, de ettől még létező átható és inspiráló erővel bíró hagyományfolyamhoz, amelynek a népírók is megkerülhetetlen részei voltak.
[00:14:46]Na de van közel 3000 kis és nagy község ebben az országban.
[00:14:48]Adjál magát a kérdés, hogy miért éppen penészekre akarok menni.
[00:14:52]Kezdjünk át bele akkor ebbe a történetbe is.
[00:14:57]Történelmi győzelmet aratott a Fidesz KDNP a parlamenti választáson.
[00:15:02]Negyedszer is kétharmados többséget szerzett a Fidesz KDNP.
[00:15:06]Akkora győzelmet aradunk, hogy még a holdról is látszik.
[00:15:11]2022.
[00:15:11]április 17-én kettő héttel voltunk az újabb fideszes kétot hozó országgyűlési választások után.
[00:15:16]Egyre más jelentek meg a beszámolói a vidékre kirajzolt szavazatszámlálóknak.
[00:15:22]Ez cseszte fel annyira Betti barátunknak az agyát, hogy ezen a napon egy emailt küldtél nekem.
[00:15:28]Köszi.
[00:15:30]Elképesztő volt olvasni ezeket a beszámolókat.
[00:15:32]Megannyi kis Végantal meg I és Gyula, akik tudósítanak a magyar vidék reménytelenségéről.
[00:15:39]Nagyon remélem, hogy valaki egyszer kezd majd ezekkel a szövegekkel valamit.
[00:15:43]Felsorolni is nehéz, hány szempontból szimptomatikusak ezek a tanulságtételek, mert hát rendesen a tanulságtétel retorikája és igénye hozta létre ez szövegeket, hogy mennyire fogalmuk sem volt az országról, ahol élnek, és sokak még a vidéki látogatástól sem kerültek, kicsit sem közelebb annak megértéséhez, miért nem szavazhattak ezek az emberek ott másra, mint a Fideszre.
[00:16:06]S még aki nem fölényeskedve a vidéket lesudribunkúzva akart beszámolni arról, amit látott, hát annak sem volt nyelve hozzá, hogy ezt megtegye, mert a nyomor, a szegénység objektív leírására tényleg nincs nyelv.
[00:16:19]Olvastam ezeket a szövegeket, és rögtön eszembe jutott Végantal, aki 1968-ban álló vízcímel közölt szociografikus cikket a valóságban, egy Penészlek nevű kis szabolcsi faluról.
[00:16:31]egy ilyen író, olvasó, találkozó vagy egy beszélgetés volt, elmondott mindenki a magá.
[00:16:35]Én meg arról beszéltem, hogy tulajdonképpen mi is volna a művészetnek meg az irodalomnak a feladata, miért ír az ember, hogy beavatkozni a közélet gondjaiba, a közélet problémáit, nehézségeit ábrázolni, és hátha ettől valami változik.
[00:16:53]És akkor azt mondott egy ember, hogy ezt nem itt nyírbátorba kellene magának elmondani, hanem a mi falunkban.
[00:16:59]Hát kérdeztem tőle, hogy melyik a maga faluja?
[00:17:02]azt mondja, hogy penészlek, és hív engemet oda, menjek el, nézzek szét a falub.
[00:17:09]Facebook nélkül is országos botrány lett belőle, mert akkor most mindenki megtudta, hogy Magyarországon még élnek nátfedeles vályokházakban emberek fürdőszoba nélkül, akik olykor tetvesek, egészségtelenül táplálkoznak, de naturált szeszt és ócskabort isznak, amit elhűülnek.
[00:17:25]Szigliketi alkotóházban ott volt egy jeles, kitűnő barátom, egy költő, Takács Gyula.
[00:17:31]És ott mindjárt vele kéziratban elolvastattam ezt a írományt, és azt mondta, hogy hát ez valami döbbenetes.
[00:17:38]Ő elhiszi, hogy így van, mert ő is ismeri a pusztai világot.
[00:17:43]Végig leírta, amit látott.
[00:17:43]Mondjuk kábé úgy, mintha életében akkor járt volna először falun.
[00:17:47]Nem maga is ott született volna, és nem Budán, ahol már akkoriban élt.
[00:17:52]A párt meg hisztérikusan akarta titkolni.
[00:17:55]hogy 1968-ban is vannak még nincstelenek.
[00:18:00]A szülőmegyém párt titkára, első titkára mindjárt egy küldöttséget menesztett az írószövetségbe azzal, hogy engemet onnan zárjanak ki, és hogy az írószövetség ezt béjegezze meg ezt a fajtaírást, és hogy ez a szocialista irodalomtól idegen adjan.
[00:18:17]Ez az orosz Ferenc volt, és ő mint a megyei első ember ez ellen tiltakozik, és nem tűri azt, hogy a megyét ilyen formában befeketítsék.
[00:18:28]Semmi indokom nem volt, hogy én ne vállaljam a saját fajtámnak a szegénységét, hogy én azt talán az ország közvéleménye előtt szégyeltem volna, de az a belső indulat, amely bennem kialakult, nemes indulatról kell, hogy beszéljek.
[00:18:43]és felelősség azért a megyéért, az nem volt összhangban azokkal a cikkekkel és az abban alkalmazott jelzőkkel, amelyeket akkor írtak.
[00:18:58]Tényleg tök ugyanaz történt, mint ami most minden szempontból.
[00:19:00]Ugyanaz a falusi nélkülözés, ugyanaz a rémisztő távolság a leíró és a leírt között, és ugyanaz a közfelháborodás.
[00:19:08]A magyar nép a szolgalelkű sajnos, és ez most így kijön ezen a választáson.
[00:19:14]Orbán Viktor jól befolyásolja az ilyen szellemileg elmaradott embereket egy zsákkrumplival 10000 Fttal, vagy egy ételutalvánnyal.
[00:19:25]Éreztem, hogy egészen más ritmusban sokkal kevésbé intenzíven, valószínűleg sokkal egyszerűbben is kellene kommunikálni ahhoz, hogy hogy ezekkel az emberekkel meg tudjuk ö pontosan értetni magunkat.
[00:19:40]Én például Sárazodányban arra kellett, hogy rájöjek, hogy nem az ő agyuk van átmosva a Fidesz propaganda által, hanem az enyém van átmosva a budapesti propaganda által, hogy ott hogy ott csupa agymosott, fogatlan, mit tudom én, buta emberrel fogok találkozni.
[00:19:58]semmi sem történt az ügyben 1968 óta.
[00:20:01]És hát ez is milyen szimbolikus már, hogy épp ebben az évben lepleződött le a magyar közvélemény számára a Kádárrendszerben létező nyomor.
[00:20:11]Betti ezzel a levelével hívta fel az én figyelmemet penészekre, az ott közel fél évszázaddal ezelőtt történtekre és a család érintettségemre.
[00:20:19]Vegyük most végig sorrendben, hogy hogyan is születtek ezek a filmek.
[00:20:20]A véganal szöveg megjelenését követően a Cinema 64 nevű amatőrfilmes kollektíva tagjai két hétre a településre látogattak, hogy filmet készítsenek az ott tapasztaltakról.
[00:20:31]A film fő operatőre néhai nagybátyám, rendezője pedig az ő testvére, az édesapám volt.
[00:20:37]Ő az ott középen.
[00:20:41]Filmjüket, ami a valóság síppal dobbal vagy tüzön vízen át címmel készítettek, 1968-ban forgott le.
[00:20:53]Ez a földmunkását, ez el van nyomva ezt a benzeti akati tanácselnök, vagy fegyver a a nem tudom én fent a minisztériumban.
[00:20:59]Hát nem nézik azt a parasmunkát és a próbáljuk nem meg az országba földet nem fogunk tenni kenyeret.
[00:21:05]Hajon már fizetem a községfejlesztés már már amióta a demokrácia bejt és azóta mi se villont nem kapunk se telefont nem kapunk se tév nincs, se mobi nincs.
[00:21:13]Elég kilátásást meg elég.
[00:21:16]Elég és sajnos nekünk egy kicsit fáj.
[00:21:23]Számra egészen felfoghatatlan, hogy milyen technikai körülmények között kellett dolgozni apáméknak.
[00:21:25]A kezemben látható szuper8-as kamera luxus eszköznek számított volna, hogyha egyáltalában rendelkezhettek volna ilyesmivel a korviszonyai között.
[00:21:33]Nekik akkor még be kellett érniük egy ilyen kézzel felhúzható mechanikus szerkezetű kamerával.
[00:21:41]Ez azt jelentett, hogy ebben nem csak be kellett fűzni a filmet, hanem utána magát, a kamerát föl kellett húzni, hogy a rugószerkezet nagyjából egy 30 másodpercig felvételt tudjon biztosítani.
[00:21:49]Négy-öt ember kellett párhuzamosan, hogy dolgozzon, hogy adogassa a fölhúzott kamerákat az operatőr kezébe.
[00:21:55]És így vált a képesség arra, hogy hát egy nagyjából 10-12 perces interjú képanyagát rögzíteni tudják.
[00:22:04]Többen nyomtuk ezeket a gépeket, be voltak számozva vagy betűzve.
[00:22:08]a sorrendet kellett volna írni, mert hogy váltsuk egymást.
[00:22:13]És ezt úgy összekeverte, hogy a végén a süketnémák intézetéből hívtunk tanárokat, hogy olvassák el.
[00:22:19]Ezt komolyan mondod?
[00:22:20]Komolyan más kérem szépen, hogy egy kultú kultúrtermet csinálnának itten, vagy más valamit, hogy szórakozóhelyet.
[00:22:29]Hiába fizessük minkségfejlesztést, hová teszik azt a pénzt, mit csinálnak a pénzzel?
[00:22:36]Nincsen, kérem szépen, egy egy nyomorult jár meg lehet nézni.
[00:22:38]Vagy a szülő elmaradottsága, tudatlansága, aztán ugye a mezőgazdasági munka, ez mind hátráltatják a gyermeknek a tanulását.
[00:22:49]Dolgoznak rendszeresen reggelente, szinte látást vakulásig dolgoznak a szülők, és arra nagyon kevés időt fordítanak, hogy főzzenek a gyerekeknek egy nap, ha esznek.
[00:23:00]Sőt, előfordul az, hogy hetenként egyszeresznek föltételt.
[00:23:04]Előfordultá, hogy az egyik gyerek órán elalik a táskájából egy képet is egy cukorfal kezdettünk ki.
[00:23:11]A felét már én megtaztő mennyire maiak azok a problémák, amelyekről ezeken a felvételeken beszélnek és mennyire erősen ráismerhetünk országunk egészére nem pusztán csöppenészlekre.
[00:23:26]iskolai szerat, eltérített közforrások, a szórakozás és művelődés lehetőségeinek hiánya, a munkába bele betegedő embertömegek.
[00:23:34]Mit kell abból megértenünk, hogy 68 és 2026 problémái ennyire azonosnak tűnnek?
[00:23:46]Apropó 1968, Betti már említette, hogy mennyire emblematikus, hogy épp ez volt az éve annak, amikor a magyar közvélemény felfedezi a nyomort.
[00:23:55]Ez volt az az év, amikor Párizsban a közkeletű tévedésekkel ellentétben nem csak a diákok szervezésében lázadás tört ki.
[00:24:00]Általános strike munkások millióinak a részvételével, és két hónapra megállt az élet.
[00:24:06]Csehországban pedig drámai politikai küzdelem zajlott egy demokratikus szocialista berendezkedés kivívásáért, amelyet aztán magyar részvétellel épp annak a nyárnak a végén tapostak el a varsói szerződés tankjai.
[00:24:19]Legyűgöz belegondolni és elképzelni, hogy a kontinentális forrongások közepette a pámék a román magyar határnál egy senki által nem ismert településen dolgoztak ezekben a napokban, konkrétan küzdve a hatalmi viszonyokkal, hogy feltárják a penészek igazságot.
[00:24:31]A politikai vezetők egyike végi interjút ígért nekik, de természetesen teljesíteni az ígéretét.
[00:24:36]Így a filmben végül csak az ezzel kapcsolatos számonkérés fért vele.
[00:24:40]A hatalom szembesítése 58 évvel ezelőtt Magyarországon így nézett ki.
[00:24:44]Helló, jó napot kérem.
[00:24:44]A tanácselnökkel beszélek.
[00:24:46]Kérem.
[00:24:46]Jó napot kívánok.
[00:24:46]Én Gulyás Gyula vagyok.
[00:24:49]Tessék.
[00:24:50]Hát ne haragudjon.
[00:24:50]De miért mondta nekünk azt, hogy ma négy órakor bejön Nyírbátorba, hogyha most közli, hogy nem megy be, mert egy tanácsülés van.
[00:24:56]Simál ide figyelni, miért van maga ingentre?
[00:24:59]Hát azért, uram, mert négy nap óta hallogatja velünk ezt a témát.
[00:25:02]Na akkor nem hallogatjuk tovább.
[00:25:02]Kedves eltársam, tessék megérjteni.
[00:25:04]Nekem éppen van elfoglaltságom sokkal.
[00:25:09]Na jó, de az nem már hónapra jött.
[00:25:09]Akkor miért nem mondta ezt meg nekünk egy héttel ezelőtt?
[00:25:13]Kérem szépen.
[00:25:13]Köszönöm szépen.
[00:25:13]Nem vagyok hallandó ilyen ügyben beszélgetni.
[00:25:16]Hát itt nem arról szól, hogy hajlandó vagy nem hajlandó.
[00:25:18]Mi maga kiskirály?
[00:25:20]Nem érek lából.
[00:25:22]De ez nem madőlt el uram.
[00:25:23]Lassan még le fog tartasztatni.
[00:25:25]Hát sajnos ilyen mód nincsen számunkra.
[00:25:27]De azért el lehet gondolni, hogyha velünk így bánik, aki kívülről jött és semmit nem csinálhat, akkor hogyan bánnak tényleg azokkal, akik itt vannak?
[00:25:34]Napokóta egyik napról a másikra tolja el ezt a találkozást.
[00:25:37]Hagyjunk bék egymásnak.
[00:25:39]Hogyhogy hagyjunk bék egymásnak?
[00:25:40]Ahogy mondom.
[00:25:41]Tessék.
[00:25:44]Az amatőrf bemutatását itt kövték.
[00:25:46]Rengeteg elemző írás és cáfolat született penészek kapcsán a korabeli nyilvánosságban.
[00:25:49]Darvas József, az írószövetség akkori elnöke drámát írt a tanulmány is a film nyomán a falu viszonttagságairól, amit zajos sikerrel játszottak először Miskolcon, majd Budapesten a madárszínházban.
[00:25:59]Amit most látsz, azok a miskolci bemutató képei.
[00:26:04]Minden szava igaz.
[00:26:04]A tetves gyerekek az is, még több is.
[00:26:07]A romlottság, az önzés, az eljasodás.
[00:26:12]Kimondta, hallottátok?
[00:26:12]és azt írni, hogy ez a megye az ország szicéliája.
[00:26:18]Imádság, dura babona.
[00:26:18]Ez a szentháromság bizony még jelen van itt.
[00:26:24]Kilenc évvel később 1977-ben édesapáméki már a Balázs Bila stúdió finanszírozásában visszalátogattak penészekre, hogy újabb filmet forgassanak a településről.
[00:26:31]Ez lett a Vannak változások pont pont pont című filmjük, ami már a címmel is azt kívánta jelezni, hogy eléggé ellentmondásosak ezek a változások.
[00:26:40]Az országos hírverés, a művészeti feldolgozások érdemi közpolitikai változást nem hoztak a település számára, sőt tovább nehezítették az amúgy sem könnyű falubeli viszonyokat, hiszen perészeki sajátosának láthatták azt, ami magyarországi falvak tömegeinek a valóságát jelentette ekkor.
[00:26:58]A film bemutatóját a korabeli hatalom akadályozta, hogy bírta.
[00:27:01]Szabolzsban például egyáltalán nem engedték vetíteni, sőt Penészeken is mi vetítettük le először a falubeléknek a filmet három évvel ezelőtt az innen nem messze lévő színpados teremben.
[00:27:12]Majd egy évre rá itt ebben a kis kertben, itt a templom mögött, amikor is egyben megünnepeltük édesapám 80.
[00:27:20]születésnapját.
[00:27:25]Mi van?
[00:27:25]Nem kapcsoltad be?
[00:27:25]Ezt még gyakorolni kell.
[00:27:28]Ja, ezt énem először használom.
[00:27:28]Kíváncsi vagyok, hogy mikor ébredek föl, hogy hova az istenbe cipelsz.
[00:27:34]Csapj egyet, tefa.
[00:27:34]Jó, így.
[00:27:34]Itt csináltatok felvételen is néha, de nekem még van egy olyan még a Penészlek filmből, amit ilyen csapóval csaptuk.
[00:27:45]És azt mondod, hogy amikor bemutatták a vannakváltozásokat, akkor lett az igazi nagy balhé?
[00:27:51]Hát a balhé az teljes lett, mert először is berángattak a fifőre, filmfőigazgatóságra, és azzal fenyegettek.
[00:27:58]Az lett a beszélgetés vége, hogy hát majd intézkedni fognak, hogy a gyárból elmozdítsanak, amit kiröhögtünk, mert nem is voltunk a gyár alkalmazja, még a János sem.
[00:28:11]Na de várjál, mibe fejeződött ki a bal, amikor bemutattátokkal vannak változásokat?
[00:28:16]Vágtuk azzem épp ezt a kísérleti iskolát, ami hát nagyon küzdelmes volt mindig pasarétem.
[00:28:22]És a vetítő gépész azt mondja, hogy jöjjenek már ide, mert itt ülnek a penészleki szereplőik.
[00:28:31]Tényleg ott ült Penészlekről 12 ember.
[00:28:34]Kiderült, hogy a Népszabadság fölhívta őket, hogy tiltakozzanak a film ellen, méghozzá kitalálták azt, hogy személyiségi jogok az a jó, mert akkor nincs politikai glória és így tovább.
[00:28:49]Becsülőtökkel legyen mondva, egyetlen egy ember nem írta alá ezt.
[00:28:52]Erre megjelent a Népszabadságban egy hat részes sorozat, ahol tudósítottakészlekről, hogy ez a film tendenciózusosan tálalja a legsötétebb dolgokat, nem vesz észre semmit, ami biztos jövőben és a jelen szépségeire kalauzolná kíváncsiakat.
[00:29:18]Mondja sofőr úr, hova hova teniszlekre megyünk.
[00:29:23]Mikor jártel utoljára?
[00:29:26]Minimum 30 éve, ha nem 40.
[00:29:26]És tényleg a célpont.
[00:29:32]Odamegy.
[00:29:35]Akkor le kellett volna hozni a filmet ide ezeknek.
[00:29:38]Igen.
[00:29:39]Nem.
[00:29:40]Ki tudja?
[00:29:41]Miért itt van?
[00:29:42]Ki tudja.
[00:29:55]Ez amúgy az egyik kedvenc személyenészeken.
[00:29:55]A templom mögött ez a kis kertális szabadtétiri nyári filmvetítéshez, hogy egyáltalán csak kifeküdni a csillagok alá.
[00:30:05]Egyszer pazar élmény.
[00:30:13]Fölmerülett persze a kérdés, hogy most amikor elviekben újra demokratizálódik a magyar nyilvánosság, miért kell nekem elhagynom a fővárost, elköltözöm kelet-magyarországra, penészekre ott dolgozni?
[00:30:22]De hát ez a válasz egyben a kérdésre is.
[00:30:24]Ha valóban demokratizálni szeretnénk az egyébként tényleg demokratizálandó magyar nyilvánosságot, akkor épp itt az ideje annak, hogy több figyelem jusson azokra a területekre, például a Kelmagyarországra, amely fájdalmasan kevés időt és figyelmet kapott eddig a magyar médiától.
[00:30:42]Az elmúlt három évben rendszeresen látogattuk penészeket a már látott Betti barátnőmel, illetve más kollégákkal közösen.
[00:30:48]Ismertségeket és talán barátságokat is kötöttünk.
[00:30:53]Csokolom.
[00:30:54]Úgy tudtunk jelen lenni, hogy az újságűri praxisban sajnos ez nem lehetséges.
[00:30:57]Volt időnk és nem volt semmilyen elvárásunk a kimenetelt illetően.
[00:31:01]Nem kellett tartalmat készítenünk, és ez felszabadító érzés volt.
[00:31:05]Részt vettünk helyi ünnepségeken, és mi magunk is szerveztünk néhány közösségi eseményt.
[00:31:12]Most új fázishoz érkeztünk.
[00:31:12]A terv az, hogy ide költözünk, itt dolgozunk, kutatunk és forgatunk, mert az a meggyőződésünk, hogy Kelet-Magyarországnak ez a szeglete olyan megismernivaló történeteket és emberi sorsokat tartogat a számunkra, ami által jobban fogjuk érteni közös hazánkat, Magyarországot.
[00:31:26]Médiaműhelyt szeretnénk csinálni, melyben helyi témákat és ügyeket dolgozunk fel.
[00:31:33]Készítünk majd hagyományos riportokat, interjúkat, illetve korábban már látott partizános formátumokat is újra gondolunk, miközben azokat a mély rétegeket fogjuk kutatni, amit az újságírás napi darálója nem tesz lehetővé.
[00:31:48]Helyben élve a helyiekről a helyiekkel közösen mutatni meg a helyi valóságot.
[00:31:53]Ez lesz a Partizán új projektje Kelet-Magyarországon, Szabolcsban, Penészeken, vagy úgy is mondhatnám, ahova József Attila már 25 évesen nagy magabiztossággal megérkezett, odaérkeztem meg én is 40 évesen ki a faluba.
[00:32:05]Ah.
[00:32:26]Ahz, hogy Szabolcsban tudjunk dolgozni, ezt a házat kell lakhatóvá tennünk.
[00:32:27]Ez az egykori orvosi rendelő épülete, ahogy azt már említettem, közel egy évtizede üresen használton kívül áll.
[00:32:35]Ugyanakkor a helyek mind jól ismerik, és szinte mindenki kötődik hozzá valamilyen formában.
[00:32:41]A ház az önkormányzat tulajdonában áll.
[00:32:43]A terv az, hogy mi felújítjuk és egy olyan alkotóházzá alakítjuk át, ami a későbbiekben akár önkormányzati bérlakásként vagy vendégházként is használható a falu számára, amikor mi már nem leszünk itt.
[00:32:55]Az átalakítás terveit a MKENB építésziroda készítette.
[00:33:00]Ebből a házból fogunk tehát kialakítani egy szuper alkotóházat, arra is ügyelve, hogy ez a lehető legkevesebb bontással és egy anyagpazarlással járjon.
[00:33:07]A ház szerkezetét megtartjuk, és csak a legszükségesebb helyeken nyúlunk hozzá.
[00:33:16]A ház egyik legjobb adottsága a nagy kert és a hozzákapcsolódó árnyas liget.
[00:33:21]Ahhoz, hogy ezt igazán jól ki lehessen használni, egy tornác hiányzik.
[00:33:24]Úgyhogy ez lesz a legfontosabb és leglátványosabb építészeti jelen.
[00:33:28]Egy nagy fedett nyitott tér, ami a ház közösségi életének a központja lesz majd.
[00:33:37]Az első időkben ez a ház a mi bázisunk lesz, azaz itt fogunk lakni, itt fogunk dolgozni, itt rendezzük be a Partizán kelet-magyarországi tartalon gyártó csapatának stúdióját és műhelyét.
[00:33:55]Kérlek, hogyha érdekesnek találod a terveinket, ha szimpatizálsz a törekvéseinkkel, akkor állj mellénk, legyél a támogatónk.
[00:34:01]A leírásban megtalálod azt a linket, amelyen keresztül eljuthatsz arra a honlapra, ahol közvetlenül eljutathatodott hozzánk a támogatásod.
[00:34:07]Ha így döntesz, kérlek, hogy mindenképpen add meg az email címed, egész egyszerűen azért, hogy a későbe is kapcsolatban maradhassak veled, hogy beszámolhassak neked a projekt további alakulásáról.
[00:34:17]Tekintszer erre úgy is, mintogyha kvázi feliratkoznál egy általa működtetett hírlevélre.
[00:34:23]Előre is köszönöm a támogatásod, előre is köszönöm a további figyelmed.
[00:34:27]Hamarosan jelentkezem majd a további fejleményekkel, de most búcsúzam.
[00:34:30]Minden jót!
[00:34:30]Csáó!