Partizán 1:52:05

Becsöngettek: jobb lesz iskolába járni a Tisza alatt?

oktatásoktatáspolitikapedagógusokbéremeléstiszainterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Becsöngettek: jobb lesz iskolába járni a Tisza alatt?
tl;dr
  • A Partizán adásában oktatáskutatók (Radó Péter, Mészáros György) és szakszervezeti, civil képviselők értékelték a Tisza-kormány első 100 napjának oktatáspolitikáját; Lannert miniszter nem fogadta el a meghívást.
  • Lannert nyugalom ígéretét „több levegővel”, kevesebb adminisztrációval és gyermekközpontúsággal váltotta fel a tanévnyitón — a kutatók szerint eddig csak szimbolikus gesztusok születtek.
  • Diagnózis: a rendszer igazságtalan, befagyott, roncsolt (Radó), illetve merev, elkülönítő, céltalan (Mészáros); a tankerületek megmaradtak, a rendszer formálisan centralizáltabb lett.
  • A KLIK irányító hatóságként megszűnik, kutató-fejlesztő intézménnyé alakul — Radó szerint kényszermegoldás és „csapda”: hivatalnokokból kellene szakembereket faragni.
  • A munkáltatói jogok valójában nem tértek vissza az igazgatókhoz: ők csak javasolnak, a döntés és az anyagi fedezet továbbra is a tankerületé.
  • Tiszavasvári: a minisztérium nem engedélyezett egy egyházi gimnáziumi nyolcosztályos képzést — Mészáros fontos szegregációellenes jelzésnek látja, Radó következetes stratégia hiányát kritizálja.
  • Demográfiai vészhelyzet: a hálózat jóval nagyobb létszámra van kalibrálva; a hiányzó pedagógusok száma meghaladja a MÁV összes alkalmazottját — összevonás nélkül megoldhatatlan.
  • Mészáros antikapitalista értékkritikát fogalmazott meg, Radó szerint a közoktatás nem piaci, hanem közösségi kontroll alatt álló szolgáltatás.

„Nem a kapitalizmustól félek a magyar közoktatást, a dilettáns államtól félek, mert a magyar állam jellemzően rosszul kormányoz.” – Radó Péter

  • A szakszervezetek szerint a kedélyek nem nyugodtak meg: a 25%-os ígért béremelés (kb. 18 milliárd forint) nem látszik, a segítő dolgozók körében a legélesebb a csalódás.
  • A listázott, elbocsátott pedagógusok többsége ma sem tud visszakerülni az iskolákba; a TASZ-peres jubileumi jutalom ügyében december 31-e a jogvesztő határidő.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A műsor kerete: tanévkezdés a Tisza-kormány alatt

A Partizán szeptember 1-jei adásában a Tisza-kormány első 100 napjának oktatáspolitikai mérlegét vették górcső alá. A műsorvezető elmondta: ez az első tanévkezdés azóta, hogy megalakult az új kormány és felállt az új oktatási minisztérium. Elsőként két oktatáskutató, Radó Péter és Mészáros György beszélgetett a stúdióban, majd csatlakozott Törlei Katalin a Tanítanék mozgalomtól, valamint két szakszervezeti vezető: Nagy Erzsébet a PDS-től és Totyik Tamás a PSZ-től.

A miniszter, Lannert Judit (az átiratban többféle torz alakban szerepel) azt ígérte, hogy az első 100 nap végére nyugalom és jobb hangulat költözik az iskolákba – erre voltak kíváncsiak, hogy mennyi valósult meg belőle. A minisztert a nyáron többször megkeresték, a ma esti adásba is meghívták, de tanévkezdési teendőire hivatkozva nem fogadta el a felkérést; az államtitkárok és a parlament oktatási bizottságának Tiszás vezetői sem vállalták a részvételt.

Lannert Judit tanévnyitó beszéde Nagykanizsán

Az adás levetítette a miniszter tanévnyitó beszédét, amelyből egyértelműen kirajzolódik az oktatáspolitika eddigi öndefiníciója:

„Alig több mint 100 napja azt a célt fogalmaztuk meg, hogy több levegőt juttassunk az iskolába. A nyár rövid volt ahhoz, hogy mindent megváltoztassunk, de épp elég ahhoz, hogy sok kisebb lépést megtegyünk, aminek a hatása holnaptól érezhető lesz számotokra és tanáraitok számára." *

Lannert felsorolta a beavatkozásokat: a szakmai és vezetői autonómia megerősítését, kevesebb adminisztrációt, színesebb taneszközkínálatot, kevesebb kötelező mérést. A beszéd kiemelte az egyenlő esélyeket („senki sem kerül hátrányba, csak azért, mert odaszületett, ahova"), és azt, hogy a diákok ne magoljanak, hanem megtanuljanak hibázni és különböző megoldásokat keresni – mindezt „az új, magyar gyermekközpontú 21. századi megvalósítás"-ként nevezte meg.

Oktatáskutatói diagnózis: hat jelző a magyar iskolarendszerről

A kutatók három-három jelzővel írták le a jelenlegi rendszert:

Radó Péter jelzői:
- Igazságtalan – „Olyan egyenlőtlenségeket produkál a magyar rendszer, ami Európában máshol ismeretlen." (a leghangsúlyosabb)
- Befagyott – az elmúlt 16 év minden modernizációs hullámból kimaradt; most kellene átgondolni, merre megy a világ.
- Roncsolt – az iskolák működésétől a kormányzás csúcsáig lepusztult intézményrendszer, amelynek a kormányzási intézményi háttere gyakorlatilag hiányzik.

Mészáros György jelzői:
- Merev – merev struktúrák jellemzik a rendszert (ez párhuzamos Radó „befagyott" jelzőjével).
- Elkülönítő – kutatási és személyes tapasztalat alapján is erős az elkülönítés intézmények és társadalmi csoportok között; az iskolarendszer megerősíti a társadalmi különbségeket.
- Céltalan – nincs valódi diskurzus arról, miért van az iskola, mi a célja; a pedagógusok és szülők számára sem világos, és a különböző érdekek, célok egymásnak feszülnek.

Mi tetszett és mi hiányzik az első 100 napból

Radó Péter szerint a legpozitívabb az a rengeteg apró gesztus, ami arról szól, hogy újra lehet lélegezni: az elnyomó, kizárólag propagandával és adminisztratív irányítással működő rendszer elkezdett fellazulni; szabadon lehet beszélni és diskurzust folytatni. Ez momentán a legfontosabb eredmény.

Ugyanő viszont súlyosan hiányolja a stratégiai gondolkodás jeleit: 100 nap után nem vár el kiforrott stratégiát, de az alapkérdésekről sem szivárog ki semmi – a minisztérium olyan, hogy „mindenről értesülünk, csak a lényegről nem" (a mondás bevezető metaforája az átiratban torzult). Konkrétan: a kormány változatlanul fenntartja a centralizált tankerületi rendszert, a tankerületek működtetik tovább az iskolákat, laikus szereplők nincsenek bevonva, és nincs jelzés decentralizációra vagy nyitottabb kormányzásra. Mivel ez „az egész rendszer csontváza", ez a bizonytalanság blokkol minden további gondolkodást: tantervről, a mérések funkciójáról, az új NAT-ról, iskolai autonómiáról, az önkormányzatok szerepéről egyelőre nem lehet tervezni.

Mészáros György egyetért, de kiegészíti: a szimbolikus gesztusoknak megvan a jelentőségük, ám ő ambivalens – az, amit látni, sokszor „színházszerűség". Példaként a 2010-es váltást hozta fel: akkor Hoffmann Rózsa már másfél éve kommunikálta az irányokat (növekvő állami szerepvállalás, központi bérfinanszírozás, állami tantervek), tehát volt, amiből olvasni lehetett a jövőt – ráadásul Hoffmann jövőképét „szakmailag nonszensz"-ként minősítette, de legalább látszott. Most pedig: kampányban nem volt a Tiszának oktatáspolitikusa, kormányprogram sincs, a választási program pedig „politikai termék, nem szakmai termék" – a néhány népszerű ígéretből nem lehet stratégiát kiolvasni, nem tudni, dolgozott-e a párt reformstratégián a választások előtt.

Mészáros a részvételiséget is hiányolta: a minisztérium „ezekkel is tárgyalt, a másikkal is tárgyalt, kitesszük a Facebookra" típusú kommunikációja nem strukturált részvétel. Konkrét példaként elmondta, hogy a felsőoktatási egyeztetésre résztvevőket kisorsolták, és majdnem az ELTE felsőoktatási dolgozóinak szakszervezetéből senki sem került be – pedig már összegyűjtötték anyagaikat –, végül „a véletlen műve" lett, hogy mégis bekerült valaki. Felhívta a figyelmet a roma szereplők hiányára is: a minisztériumban kevesen vannak, akik a „végeken", a szegregátumok közelében dolgoztak – a közoktatási államtitkár a Gyermekek Házát építette, ami ugyan mintaintézmény, de budai elit alternatív iskola, és felmerül a kockázat, hogy a vezetőknek „saját vakságuk" lesz a hátrányos helyzetű területekre.

A miniszter személye: kutatóból politikus

A beszélgetés kitért arra, hogy a kormányalakítás után egy ideig bizonytalan volt a miniszteri poszt sorsa: felmerült egy egyházi iskolarendszerből érkező jelölt (az átiratban „Rubovski Rita") neve is, aki végül kikerült a képből, és Lannert Judit lett a miniszter. A kutatók szerint 100 nap után korai ítéletet mondani, de az biztos, hogy sokan üdvözölték a kinevezését, mert oktatáskutató – a Fidesz-éra alatt gyakorlatilag a szakma hangja nem számított.

Radó Péter kiemelte: nem csak az üdítő, hogy adatokra és tényekre épül a beszéde, hanem hogy Lannertnek „a fejében van egy nagyon jól körvonalazott szakmai jövőkép" – ilyen miniszterünk még nem volt. Hoffmann Rózsával ellentétben, akinek „múltkép volt a fejében, nem jövőkép". Ugyanakkor a miniszteri szerep elképesztő szerepváltás: Radó a 90-es évekbeli közigazgatási tapasztalataiból kiindulva rámutatott, hogy a NER-ből és a Belügyminisztériumból átmentett vezetőcsapat egyetlen tagjának sincs közigazgatási tapasztalata – a kérdés nem annyi, hogy felkészültek-e, hanem hogy képesek-e tanulni és átformálni attitűdjeiket egy idegen közegben.

Ehhez kapcsolódóan elhangzott a miniszter elhíresült mondata a 6–8 évfolyamos gimnáziumokról („az elit szelektálja magát"), ami sokaknál kiverte a biztosítékot – de Mészáros szerint ezt kutatói alapokra támaszkodva mondta, és „tanulja a kutatóból politikus szerepet".

Mészáros viszont a szakértői lét csapdájára figyelmeztetett: „Nem elég szakértőnek lenni a politikában" – a döntések mögött nem csak adatok vannak, hanem értékek és érdekek. A szelekció csökkentése például szakmailag alátámasztható, de végső soron értékválasztás (ő szociáldemokrata/baloldali értéknek nevezte), amivel nem mindenki fog egyetérteni. A Tisza ismeret módon sokféle ideológiát magába foglaló párt, „mindenkinek szeretnének valami jót adni" – a konkrét értékválasztások még váratnak magukra.

A KLIK átalakítása és a tankerületi struktúra

Magyar Péter két éve még azt mondta, megválasztása esetén már az első napon beszántaná az egész KLIK-et; a Tisza programjában már az állt, hogy „radikálisan átalakítjuk a KLIK központ működését és hatásköreit". A valóság: a tankerületek megmaradnak, a KLIK pedig – „Klebelsberg Kunó örökségének tiszteletével" indokolva – irányító hatóságként megszűnik, és oktatáskutató-fejlesztő intézménnyé alakul.

Radó Péter elemzése szerint ez a lépés mögött kényszer áll: a minisztériumnak tényleg kell kutató-fejlesztő háttérintézmény, mert az oktatáspolitika „szociális konstrukció", laikusok közötti alkufolyamat – de tervezni profiknak, kutatóknak kell, háttérintézmény nélkül ez nem megy. Új intézményt viszont nem hozhattak létre: törvénymódosítás lett volna, pénz pedig nincs – az új minisztérium még az elődje költségvetését sem örökölte. Ezért alakítják át a KLIK-et, ami szerinte „csapda": hivatalnokokból kellene kutatókat, tantervfejlesztőket, mérési-értékelési szakembereket faragni. Radó szerint ez egy három-négy éves átmenet lesz, hogy a KLIB-ből olyan intézmény lesz, amivé szánják.

Az irányítás kérdésében pedig: a minisztérium tanügyigazgatási ága közvetlenül irányítja a tankerületeket, a tankerületek az iskolákat – egy lépcső kiiktatásával a rendszer formailag még centralizáltabb lett. A tankerületek önállóságának növelését Radó értelmetlennek nevezte: „dekoncentrált hivatal önállóságát növelem, és ráadásul azt sejtetem, mintha ez decentralizációs lépés lenne – ennek semmi értelme az égvilágon." Decentralizációról csak akkor lehetne beszélni, ha önkormányzatok, választott/laikus szereplők bevonódnának, és lenne valódi iskolai autonómia – „ettől nagyon, nagyon messze vagyunk".

Munkáltatói jogok: a részleges „visszaadás" valósága

Radó cáfolta azt a látszatot, hogy a tanárok kinevezése és a munkáltatói jogok visszakerültek volna az igazgatókhoz. A jogszabály szerint az intézményvezetők „bevonódnak a döntések meghozatalába" – ennél tovább nem lehetett menni, mert az iskola nem önálló, regisztrált szervezet: nincs bankszámlája, nincs saját költségvetése. „A munkáltatói jogot úgy gyakorolni, hogy nem állapítok meg fizetést, nem kötök szerződést, az anyagi fedezetéről nem hozok döntést – az egy nonszensz" – mondta. Az igazgató javasol, a tankerület igyekszik nem felülírni, de formálisan a döntés a tankerületé marad.

Szegregáció, szelekció, egyházi iskolák – a Tiszavasvári-döntés

Jelzésértékűnek értékelték, hogy a minisztérium nem engedélyezte a tiszavasvári református egyházi gimnáziumnak a nyolc osztályos képzés indítását, Lannert azzal indokolva, hogy az szegregációhoz vezetne. Mészáros György egyetértett, és fontos jelzésnek nevezte, hogy a minisztérium nem támogatja az eddigi szegregációs-szelekciós gyakorlatot – de felhívta a figyelmet, hogy ez egyelőre egyszeri döntés, és kérdés, mit jelent majd konkrétan a hangoztatott „szektorsemleges oktatás": mikor ül le a miniszter az egyházakkal, mit mond nekik?

Radó Péter viszont egyenesen azt mondta, nem tudja értelmezni a jelzést, mert ha következetes stratégia állna mögötte, a kormányzat olyan konfliktusokba menné bele, amelyek „elképesztők": kultúrharc az egyházi iskolákkal, és

„be kellene csukni Magyarországon 400–500 iskolát… Ez az egyetlen útja annak, hogy csökkenteni lehessen a szelekciót." *

Radó részletesen kifejtette a mechanizmust: a rendszer döbbenetesen széttaprózódott, egy helyi iskolahálózaton belül sok apró iskola működik, így elkerülhetetlenül kijelölődnek a középosztályi gyerekeket kiszolgáló iskolák, és koncentrálódnak a hátrányos helyzetű, roma tanulók iskolái. A szülői iskolaválasztási jog korlátozása pedig szerinte nem működik, igazságtalan is („a szülőkkel vennénk el a balhét") – a roma szegregációval foglalkozó szakértők szerint nagyobb, befogadó iskolákat kell létrehozni.

Kritikus pont, hogy a kormányzat jelenleg semmilyen területen nem vállal konfliktust, mert fenntartani akarja a rendszerváltás politikai momentumát – de ennek „lejárati ideje" van: ha a kormányzat beleragad a konfliktuskerülő, apró lépések politikájába, „a magyar közoktatás valóban súlyos problémáiból egyet sem fog tudni megoldani".

Radó elmesélte, hogy a 2026-os választások előtti ellenzéki-független műhelyekben ő radikális javaslattal állt elő: vizsgálják felül az összes 2010 utáni egyházi iskolaalapítást, és vonják vissza ott az engedélyt, ahol az adatok szelektáló-szegregáló hatást mutatnak. Ezt mindenki elutasította, mert kultúrharcot jelentett volna – ezért született meg a kompromisszumos megoldás: az egyházi oktatást integrálni a fősodorba, azonos szabályokkal és finanszírozással („szektorsemlegesség"), hogy az egyházi iskolák ne állhassanak a kapacitástervezésen kívül, és ne a tulajdonos döntsön az iskolaszámról.

Demográfiai vészharang és pedagógushiány

Radó emlékeztetett: Lannert egyszer – meghallgatás környékén – mondta, hogy „nem fogunk megfinanszírozni két iskolát egy iskolányi gyereknek" – és azóta nem beszélt róla. Pedig a rendszer pazarlása csak a probléma másodlagos része. A lényeg:

„Több pedagógus hiányzik, mint amit a MÁV személyszállítás összesen alkalmaz." *

Ez csak a rejtett foglalkoztatás felszámolásával és az iskolák összevonásával oldható meg – ugyanígy a szociális szelekció, amely „Latin-Amerikában is egyedülálló mértékű", csak a kapacitások és tanulólétszámok egyensúlyának helyreállításával csökkenthető. A bejátszott nyilatkozatokból kirajzolódott Totyik Tamás álláspontja is: a születések létszáma az elmúlt három évben oly mértékben esett, hogy a magyar iskolahálózat „kétszer akkora tanulétszámra van kalibrálva, mint ahányan lesznek benne két-három év múlva" – „a fejünkre dől a rendszer".

Ideológiai mélyvíz: állam, piac, kapitalizmus

Mészáros György egy mélyebb, értékbeli kihívást is nevesített: a Tiszának nincs világos társadalompolitikája, pedig az oktatás egyedül nem tudja kezelni az egyenlőtlenségeket. Bevallottan elkötelezett antikapitalista gondolkodóként elmondta: az oktatás a társadalmi reprodukció része, a kapitalizmusban – akár a legszociáldemokratább skandináv országokban is – hátrébb sorolódik, a rendszer az állam kivonulására és kevesebb erőforrásra törekszik, a Tisza programja pedig nem valódi társadalompolitikai, csak részben szociáldemokrata elemeket tartalmaz.

Radó Péter ezzel nyíltan nem értett egyet: szerinte nincs piaci közoktatás a fejlett országokban – a tankötelezettségen alapuló közoktatás olyan, mint a közvilágítás: közösségi kontroll alatt működik, és ezen keresztül elkerülhetetlenül beúsznak társadalmi célok (kohézió, igazságosság, szociális és kulturális megfontolások). „Nem zárnék rövidre politikai ideológiákat oktatáspolitikákkal, mert nagyon közvetett köztük a kapcsolat." Végül a vitát Radó így zárta le:

„Én nem a kapitalizmustól félem a magyar közoktatást, én a dilettáns államtól félem a magyar közoktatást, mert a magyar állam jellemzően rosszul kormányoz, és ennek a pedagógusok, gyerekek, szülők isszák meg a levét." *

Mészáros válaszul pontosított: nem a piaci szereplőkről van szó, hanem a mindennapjainkat átható piaci működési mechanizmusokról – de abban mindketten egyetértettek, hogy jó vagy rossz kormányzás szempontjából kellene vizsgálni a kérdést, nem rendszerek szintjén.

Az oktatáskutatók elvárásai egy évre

Radó Péter: egy év múlva kialakult stratégiát szeretne látni, menetrenddel, amelyet a helyi szereplők, pedagógusok, iskolavezetők használhatnak kalkulációhoz. A mostani frusztráció oka éppen az orientációs pontok hiánya – a bizonytalanságot kellene jelentősen csökkenteni egy világos átalakulási menetrenddel.

Mészáros György: a stratégia mellett társadalmi diskurzust várnak az iskola céljáról, sőt – ő marxista színezetű felvetésére – akár arról is, hogy mit gondolunk arról a társadalomról, amiben élünk; az oktatást közjószágként kellene közösen gondolkodni, különböző, akár konzervatív hangokkal együtt.

Pedagógus-hangulat a 100 nap után: várakozás és csalódás

A szakszervezeti blokkban arra keresték a választ, vajon teljesült-e Lannert júniusi ígérete, hogy 100 nap után megnyugodnak a pedagógusok.

Nagy Erzsébet (PDS) – aki jogsegélyszolgálatot vezet – határozott volt: „Nem nyugodtak meg a kedélyek, nem nyugodtak a pedagógusok, és nagyon komoly elvárásaik vannak, amelyek most már kezdenek átmenni sok esetben csalódásba." Főként a nevelés-oktatást közvetlenül segítő munkakörökben dolgozóknál (így hivatkoztak rájuk), ahol hónapok óta az a válasz, hogy „igen, foglalkozunk veletek". A Tisza-program 25%-os azonnali béremelést ígért – „hát megy az idő, nem látjuk igazából ennek az eredményét" –, ami nagyon beárnyékolja a folyamatokat.

Törlei Katalin (Tanítanék) árnyaltabban fogalmazott: vannak visszajelzések jobb hangulatról a tanáriban, de „ez a jobb hangulat várakozással van tele" – nem paradicsomi állapot, hanem pozitív várakozás. A Tanítanékhoz azok panaszai is beérkeztek, akik nincsenek bent a rendszerben, de vissza akartak menni tanítani, és a nyáron is akadályozva voltak a munkába állásban.

Totyik Tamás (PSZ): nagy fokú várakozás és bizonytalanság, mert a kormány nem kommunikálja a jövőképet; a segítő dolgozók körében pedig jóval nagyobb elégedetlenség. A történt lépések elsősorban bizalomerősítő, szimbolikusak – de nem látszik, hogy az oktatásnak lesz-e „enyhe demokratizálása, felszabadítása", vagy valódi rendszerváltás.

Tankerületek, önkormányzatok, nyitott kérdések

A vezetők lecserélése ellenére a tankerületi központok jövője tisztázatlan. Totyik kérdésre elmondta: azt ígérték, a tankerületeket felszámolják és új alapokra helyezik – ehelyett a vezetőket cserélték le, az önkormányzatok iskoláinak visszavételéről pedig csönd van. Ő maga sem támogatná, hogy minden önkormányzat visszakapja az iskoláit: ismereteik szerint kb. 200 önkormányzat visszaküldte az óvodapedagógusok béremelését – volt település, ahol azért, mert az óvodavezető fizetése magasabb lett, mint a polgármesteré. Kérdés a finanszírozás is: tankerületi működési pénzzel vagy azzal a normatívával kapnák-e vissza az iskolákat, amivel az egyházak kapták meg őket – „a kettő ég és föld".

Törlei hozzátette: önkormányzati társulásokra érdemes lenne ösztönözni, mert veszély lenne, ha a gazdag, tehetősebb önkormányzatok vennék vissza az iskoláikat – ez tovább növelné az iskolák közti különbségeket. A tankerületi átvilágítás megtörtént, de eredményei nem publikusak; a Tanítanék kérte, hogy az átvilágítás terjedjen ki a fekete listák kialakítására, a megfélemlítésekre és a kirúgásokról hozott döntésekre is – erről nincs információ.

A strájkjog: lazítás, de nem helyreállítás

A sztrájktörvény történetét Totyik foglalta össze: 2010 decemberében módosították úgy, hogy a „még elégséges szolgáltatásról" meg kell állapodni, és ha nincs megállapodás, bírósági folyamat indul – rövid határidőkkel, de a Kúriánál már nincs határidő, így gyakorlatilag bármilyen sztrájkot keresztbe lehet tenni. A pedagógusok ezért kezdtek polgári engedetlenségbe. A Tisza lazított, de nem teljesen: január 31-éig sztrájkolhatnak teljes jogon, utána jön az érettségire felkészítés időszaka – miközben a sztrájk alatti tanítás (főleg az érettségi-felkészítés) teljességgel ellentétes a „még elégséges szolgáltatás" koncepciójával. A PDS beadványa az Emberi Jogok Európai Bíróságánál van éppen ebben a kérdésben; Totyik figyelmeztetett: ha az ítélet kimondja, hogy ez nem egyeztethető össze a szolgáltatással, „ez a kormány reputációjának éppenséggel nem tesz jót".

Tankerületi túlkapások az új rendszerben

Nagy Erzsébet felsorolta, miért rossz döntés a kormánytól „csak a vezetőket cserélni, a rendszert nem": a régi tankerületvezetők a helyükön maradva mindenféle kezdeményezést eltorlaszolnak, órákat vonnak el. Konkrét példa: egy tankerületvezető 144 órát vett el egy intézménytől az órakeretből (amibe a napközi, szakkörök, tehetséggondozás, csoportbontás is beletartozik), így csoportot sem lehet bontani. A magyarázat kétféle: „nincs pénz" – a bérekből csoportosítottak át működési költségekre, mert az állami intézmények alulfinanszírozottak; másrészt Törlei szerint a vezetők „megszokták azt a fajta hatalmi pozíciót, amiben voltak" – sok beszámoló szól a kommunikáció hangneméről, amit a megváltozott világ ellenére folytatnak.

Ráadásul új központosító szigorítás is érkezett: egy tankerület irányából jelezték, hogy az 1 millió forint feletti kötelezettségvállalást a központnak kell jóváhagynia. Az igazgatók most kapott felvételi jogát pedig Nagy Erzsébet jogilag is problematikusnak látja: az igazgató tankerületi fejléces dokumentumot ír alá, miközben nincs iskolai költségvetés – és ha fel is vesz egy mesterpedagógust, a tankerület ráhozhatja, hogy csak pedagógus kettőt vehet, mert nincs pénz. A tankerületnek emellett egyetértési joga van a döntésekhez – „innentől az önállóság nevetséges".

Totyik felvetette a látszólagos ellentmondást is: miközben a fenntartói struktúra jövője nem világos, a tankerületi vezetőket öt évre nevezték ki – miért nem egy évre? Az új törvény még többletjogot is ad a tankerületeknek (törvényességi felügyeleti jogkör), pedig az iskolákból elvitt ügyviteli-adminisztratív funkcióknál kívánhatóbb lenne, hogy a túlkapásokat szigorúbb ellenőrzéssel előzzék meg, miközben kidolgozzák a valódi rendszerváltást: amelyet szerinte alulról szerveződő iskolafenntartó hálózatnak kellene jelentenie, nem felülről ráoktrojált szervezetnek.

Kommunikáció és egyeztetés: szívélyes, de strukturálatlan

A szakszervezetiek elismerték: az egyeztetések hangulata rendben van, a stílus korrekt, ellentétben Maruzsa Zoltán korszakával, amikor „levörösve, rácsok mögé zárt szovjetellenes frakcióként" bántak velük (Nagy Erzsébet viccelődve: bement, és azon gondolkozott, mennyire hasonlíthat Ulrike Meinhofra). Lannert Judit kíváncsian követi a vitákat; a helyettes államtitkár ugyanaz a személy, mint az előző rendszerben, tehát értik egymást.

De a tartalmi oldal hiányos: a jogszabálytervezeteket csak kodifikált állapotban látják, és „az egyik államtitkárságról megkapjuk a szöveget, a másikról le kell halászni a kormányzati oldalról". Lányi Marietta államtitkár új a területen: a béremelés hosszú történetét nem látja át, „moderálni kiválóan tud, de azt mondja, hát jó, akkor egyeztessenek a felek – ez így kevés" (Totyik). A minisztérium egyébként káoszban van: súlyos munkaerőhiány, se eszközök, se munkatársak; az oktatási minisztérium nem létező sor a költségvetésben.

Nagy Erzsébet keményebb kritikát fogalmazott meg: a szociális párbeszéd rendszerét három hónap alatt ki kellett volna építeni (rendszeres egyeztetés, EU-elvárás szerinti tripartit, kodifikált szövegekre való egyeztetés, bázisdemokrácia) – ez nem történt meg, pedig nem kerül pénzbe. A munkaügyi kérdésekben volt ideig nem volt államtitkár (utólag neveztek ki), „mintha a szociális párbeszédet teljesen megfeledkezték volna". A PDS már a megválasztás óta kezdeményezi egy önálló foglalkoztatási és munkaügyi minisztérium létrehozását; Nagy Erzsébet Magyar Péternek is írt e-maileket mindenféle címre – nem jött válasz. Pedig bejelentkezők vannak (rektorok, pécsi és szegedi munkajogászok), a kontaktokat le is adta, „nem volt eddig nyitottság" – panaszolta.

A civilek helyzete ugyancsak rendezetlen: a Civil Közoktatási Platform, az Oktatói Hálózat és a Tanítanék közös koncepciót vitt az egyeztetésre arról, hogyan lehetne a civil szervezeteket nem csak meghallgatni, hanem a döntésbe is bevonni – de az egész kormánynak nincs koncepciója a civil világról (sem a finanszírozásról, sem a részvételről, még arról sem, kik a civilek).

A segítő dolgozók bére: az abszurd elszámolás és a 25% hiánya

A nevelés-oktatást közvetlenül segítő dolgozók (pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, dajkák, rendszergazdák stb.) jelenleg garantált bérminimumot kapnak plusz 7%-ot (ezt 2017-ben érték el, max. 10% központi hozzájárulással) – nettó kb. 250 ezer forintot. Lannert a tanévnyitón bejelentette: „Hamarosan bejelentjük a béremelést a nevelés és oktatás közvetlenül segítők körében." A szakszervezetiek nem hisznek ebben egyelőre, és várták a konkrét ajánlatot.

Törlei mondta el az elszámolás abszurditásait: aki pedagógus végzettséggel ültet iskolatitkár, az pedagógusbért kap; a művelődésszervezői diplomás kollégája viszont garantált bérminimumot. Az egyetemi könyvtáros végzettségűek bérminimumot kapnak, míg a pedagógus diplomás + könyvtárosi tanfolyamossal rendelkező kolléga pedagógusbért. Nagy Erzsébet kihangsúlyozta: ez a probléma azért is súlyos, mert az elindítandó, befogadóbb, kevésbé szelektív iskolarendszerhez rengeteg ilyen munkavállalóra lenne szükség – de nem fognak bejönni a rendszerbe, „és akkor nem lehet megkezdeni ezt a munkát".

A 25%-os ígért emelés mértékét is számszerűsítették: szeptember–decemberre kb. 18 milliárd forint, ami a NER-től visszaszerzett összegeknek nagyjából 1%-a, „ebből csak politikai döntéssel, lazán meg lehet" – ráadásul a 18 milliárd kb. harmadrésze vissza is tér adóként-járulékként az államkasszába.

Jubileumi jutalom: TASZ-per és jogvesztő határidő

Nagy Erzsébet ismertette a köznevelési foglalkoztatotti jutalom ügyét: azok a kollégák, akik egyházi és alapítványi intézmények között „a pad alá kerültek", nem érték el a jogosultsághoz szükséges éveket, majd a státusztörvény 2024-es változásakor azt mondták, az esedékesség letelt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert: a bíróság szerint az esedékesség 2024. január 1., tehát megnyílt a kifizetés lehetősége. Az ítéletet eljuttatták Lannerthez és Lányihoz, akik ígéretet tettek a rendezésre – „és hát azóta is rendezik: néma csönd". December 31-e jogvesztő határidő, az idő szorít.

Fekete listák és a hazatérni nem tudó pedagógusok

Lannert egyik első megszólalásában azt mondta, rehabilitálják a polgári engedetlenség miatt, politikai okból elbocsátott pedagógusokat – de azóta nincs hír arról, mit jelent pontosan ez (Törlei). Közben a jogi folyamatok küszködnek: Nagy Erzsébet elmondta, a munkaügyi perek különböző stádiumban vannak (volt, akit első fokon nyertek, másodfokon elvesztettek), és egy beadvány az Alkotmánybíróság előtt vár, határidő nélkül.

Törlei a Tanítanék tapasztalatait mesélte: azok, akik a listákra kerültek (nem csak elbocsátottak – hanem akik túl sokat sztrájkoztak, hangosak voltak, nem fogadták el a státusztörvényt), most vissza akarnak menni tanítani, és nem kapnak választ. Egy testnevelő az ország összes meghirdetett testnevelői állására jelentkezett – sehová nem vették fel. Amikor a Tanítanék kihangosította az ügyeket, a minisztérium megkereste őket: kössék össze a panaszosokat, ők egyénileg vizsgálják. Július eleje óta viszik az ügyeket – de a Tanítanék sem kap visszajelzést: van, aki türelmetkérő e-mailt kapott, és van, aki augusztus legvégén is azzal szembesült, hogy megvolt az órarendje, az igazgató megígérte a felvételt – mégsem vették fel, a tankerületi központ igazgatója pedig kijelentette: nincs ott üres álláshely. Borsod-Abaúj-Zemplénben egy fizika-kémia(-történelem) szakos kolléga – az egyik leghangosabb mozgalmár a környéken – nem tud régóta elhelyezkedni; volt, aki gyógypedagógus-fejlesztőpedagógusként, „amelyikből vidéken őrületes hiány van", sem kapott állást a meghirdetett helyre. Pil Olivér, a Tanítanék egyik alapítója (a név az átiratban bizonytalan), most tört meg a jég – nem a régi iskolájába, hanem egy másik miskolci gimnáziumba tudott visszamenni.

Státusztörvény és jogállási rendbetétel

Nagy Erzsébet felhívta a figyelmet, hogy az új törvény (amelynek kísérő szövege szerint csak költségvetési többletigénnyel nem járó passzusokat tartalmaz) nem iktatta ki azt a rendelkezést, amely szerint aki jogerősen pert nyert (pl. rendkívüli felmentéssel szüntették meg a jogviszonyát), az nem kérheti visszahelyezését – „ezért is neveztük méltán bosszú törvénynek" –, és ez „európai nonszensz". A PDS elvárásai: a jogállási törvények rendbetétele – a „méltán rabszolgatörvénynek" nevezett Munka törvénykönyve, a közalkalmazotti törvény, a versenyszféra és a közfeladat-ellátás szabályainak szétválasztása, a speciális szabályok ágazati jogszabályokba rendezése; a „bosszú törvény" visszavonása; a strájkjog kiteljesítése; valamint egy használható alaptanterv – „addig nem lehet terhet csökkenteni, amíg nincs új nemzeti alaptanterv" –, a munkaterhelés csökkentése és az ingyen munka felszámolása.

Szakszervezeti elvárások egy évre

Totyik Tamás három dolgot kér: a szociális párbeszéd rendes jogszabályi keretek közötti szabályozása és működése minden jogszabály-előkészítésben; a rendszerváltás ütemezésének víziója; és hogy a forró krumplikban (demográfia, esélyegyenlőség, szegregáció felszámolása) a kormány mondja meg, merre megy, és a társadalmi párbeszédet megkezdje.

Törlei Katalin azokra a jelekre vár, amelyek bizonyítják, hogy nem csak kozmetikázásról van szó: valódi autonómia, a deszegregáció elindulása (partnerekkel: pl. az Együtt nevelés szövetséggel és más civilekkel), a múlt feldolgozása (hol dőltek el a listás döntések). Egy kisebb példát is hozott: a kötelező pedagóguskárt szeretné megszűnni látni, ami kb. 150 millió forintba kerül – szerinte ebből a pénzből jobbat is lehetne –, és amely „mint a múltnak egy súlya" együttműködött az előző rendszerrel.

Nagy Erzsébet ezzel szemben egyértelműbb: a PDS szerint a Nemzeti Pedagóguskárt – nem csak a kötelező tagságot – meg kell szüntetni: „úgy, ahogy van, sóba sóval behinteni, beszántani", mert hozzá épeszű funkció nem kötődik, legitimációja zéró, miközben etikai szabályokat is alkothat.

Gyermekvédelem: a javítónevelő intézetek

Nagy Erzsébet egy elhanyagolt területet is napirendre tűzött: a javítónevelő intézetek a működőképességük határán vannak, az előző kormány átadta őket a rendőrségnek; az egyik intézetben (az intézet neve az átiratban torzult) 12-en akarnak felmondani, tehát a törvényes működést sem fogják tudni fenntartani – sürgős beavatkozás kellene, és a szakszervezeteket, akik érintettek, eddig mindenből kihagyták.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető neve az átiratban ellentmondásosan szerepel („Szurvilős", majd „Én Szuró vagy Szilős voltam"), ezért nem rekonstruálható biztosan; leíró megnevezést használtam.
  • Az oktatási miniszter neve többször, torzult alakokban jelenik meg („Danner Tülit", „Anner Tudit", „Lander Tudit", „Land Juriton", „Lanner Tit", „Alandner Judit"); a legvalószínűbb helyes alak: Lannert Judit.
  • A Tanítanék képviselőjének neve is több torz alakban szerepel („Törlei Katarina", „Törléi Katalin", „Törnai Katalin", „Törlé Kata"); következetesen a leggyakoribb alakot használtam.
  • A KLIK-rendszert érintő nevek torzultak („Clébensberg Kunó", „KRICK", „Claybersberg", „CBELberg", „Kliberg"); a helyes referencia: Klebelsberg Kunó, illetve a KLIK / tankerületi központok.
  • „Hoffman Rózsa" / „Hofma Rózsa" alakokban a volt államtitkár neve szerepel; helyesen: Hoffmann Rózsa.
  • „Rubovski Rita" – az egyházi iskolarendszerből érkező, a képből kikerült miniszterjelölt neve egyetlen, torzított előfordulásban szerepel, a helyes alak nem biztosítható.
  • „Pil Olivér" (a Tanítanék egyik alapítója) – a névalak bizonytalan, torzítás lehet.
  • „a Kubitnak adott interjút" – a meginterjúvoló médium neve nem rekonstruálható (valószínűleg egy híroldal neve).
  • „Szabó Imre" és „Taligás Kati" – az utólag kinevezett munkaügyi államtitkárok nevei bizonytalanok, torzított alakok.
  • „…mindenről értesülünk, csak a lényegről nem" mondás bevezető metaforája („abszolút fémszín…") az átiratban értelmezhetetlen; a lényegi rész idézhető maradt.
  • „az asszód javító nevelőintézetben" – a javítónevelő intézet neve értelmezhetetlen, ezért nem nevesítettem.
  • Kisebb szótöredékek (pl. „kölcséi előtt", „szuttyogtatják", „évtáros dajkák") torzultak; tartalmukat a kontextus alapján értelmeztem (iskola, nyomuló tankerületi vezetők, illetve dajkák és egyéb segítő munkakörök).
Teljes átirat megjelenítése

[00:04:15]Szeptember 1je van.

[00:04:15]Elindult az új tanév.

[00:04:17]Most először azóta, hogy megalakult az új kormány és hogy felállt az új oktatási minisztérium.

[00:04:21]Én Szurvilős vagyok.

[00:04:22]Köszöntök mindenkit a Partizán stúdiójából.

[00:04:24]Erről a kormány elmúlt 100 napos teljesítményéről fogunk beszélgetni az oktatás területén a ma esti adásunkban.

[00:04:31]Elsőként két oktatáskutatóval, Radó Péterrel és Mészáros Györggyel.

[00:04:36]Utána pedig érkezik majd Törlei Katarina tanítanék mozgalomtól, illetve két szakszervezeti vezető a PDS-től és a PS-től Nagy Erzsébet, illetve Totyik Tamás.

[00:04:44]Danner Tülit oktatási miniszter nyugalmat és jobb hangulatot ígért az első 100 nap végére az iskoláknak.

[00:04:51]Elsősorban arra leszünk ma kíváncsiak, hogy ebből mennyi valósult meg.

[00:04:55]mi az, amit ebből eddig érzékelnek a pedagógusok és az iskolarendszer egyéb résztvevői és hogy mire számíthatunk ezután.

[00:05:01]Természetesen szívesen kérdeznénk Anner Tudit oktatási minisztert is, akit többször kerestünk már a nyár folyamán is, és hívtunk a maesti esti adásba is, de nem fogadta el a meghívásunkat.

[00:05:10]Most leginkább a tanévkezdés körüli sűrű teendőjire hivatkozva.

[00:05:14]Kerestünk államtitkárokat is az oktatási minisztériumból, illetve hívtuk a parlament oktatási bizottságának Tiszás vezetőit is, de ők sem akartak részt venni a mai beszélgetésben.

[00:05:26]Ahhoz, hogy kérdezni tudjuk őket, vagy egyáltalán azokat, akik eljönnek a stúdióba, ahhoz nem csak rájuk van szükség, hanem rád is, hiszen a független sajtó csak akkor tud működni, hogyha fontosnak tartja a közönség a támogatását és fenntartja a működését.

[00:05:39]Ezért is köszönjük azoknak, akik csatlakoztak már a Partizánhoz rendszeres támogatóként, és bízhatok mindenkit, hogy csatlakozzon hozzánk, ha még eddig nem tette meg.

[00:05:46]Ehhez minden szükséges információ megtalálható a leírásban.

[00:05:49]Most mielőtt belekezdünk az első beszélgetésbe, nézzük meg egy összefoglalót abból, hogy mi hangzott el tegnap Nagykanizsán, ahol Lannert Judit oktatási miniszter tartott tanévnyitóbeszédet.

[00:06:01]Alig több mint 100 napja azt a célt fogalmaztuk meg, hogy több levegőt juttassunk az iskolába.

[00:06:05]A nyár rövid volt ahhoz, hogy mindent megváltoztassunk, de épp elég ahhoz, hogy sok kisebb lépést megtegyünk, aminek a hatása holnaptól érezhető lesz számotokra és tanáraitok számára.

[00:06:18]a szakmai és vezetői autonómia megerősítése, a kevesebb adminisztrációs feladat, a színesebb taneszköz kínálat bővítésének elindítása, a kevesebb kötelező mérés mind azt szolgálja, hogy az iskola gyermeknek, diáknak, felnőttnek egyaránt egy jobb hely legyen.

[00:06:39]Persze mindez nem fog egy csapásra megvalósulni, de nem is kell feltétlenül sokáig várni a változásra, hiszen mi magunk vagyunk a változás.

[00:06:52]Olyan intézmények kellenek, ahol korai gyermekkortól a felsőoktatásig egységes szemlélet hatja át az oktatást, ahol senki sem kerül hátrányba, csak azért, mert odaszületett, ahova, ahol az ország minden részén egyenlő esélyeket biztosít az iskola, legyen az egy kelet-magyországi faluban, a fővárosban, vagy éppen itt Nagykanizsán.

[00:07:17]olyan intézmények kellenek, amelyekben a diákok nem pusztán egy tananyagot magolnak be, hanem megtanulnak megküzdeni különböző helyzetekkel, megtanulják, hogy lehet hibázni, hogy az nem veszély, hanem maga a tanulás folyamata, és így rájönnek, hogy egy adott probléma különböző módokon is megközelíthető vagy megoldható.

[00:07:40]Köszönöm a diákoknak, tanároknak és köszönöm a szülőknek is, akik a következő években részt vesznek az új magyar gyermekkoszpontú 21.

[00:07:48]századi megvalósításban.

[00:07:54]Az elmúlt másodpercekben tehát Lanner Turitot láttuk.

[00:07:56]Most pedig köszöntöm a stúdióban Mészáros Györgyöt és Radó Pétert, mindketten oktatáskutatók.

[00:08:01]Sziasztok!

[00:08:01]Szervus!

[00:08:01]Szia!

[00:08:02]Szervusz!

[00:08:02]Köszi!

[00:08:02]Nem akarok most nagyon sok időt eltölteni önmagában azzal, hogy az oktatási rendszert elemezzük, mert ezt nagyon sokszor megtettük már a Partizán stúdiójában is szerencsére.

[00:08:09]De első körben arra kérdeznek titeket, hogy mondjatok három-három jelzőt, ami szerintetek most jelen állapotában leginkább leírja a magyar oktatási rendszer, a magyar iskoláknak a működését.

[00:08:24]Péter, a három nem három [torokköszörülés] nem túl felemelő jelző jut eszembe.

[00:08:27]Az egyik az, hogy igazságtalan, döbbenetes mértékben igazságtalan.

[00:08:33]olyan egyenlőtlenségeket produkál a magyar rendszer, ami Európában másról ismeretlen.

[00:08:38]A másik az, hogy befagyott, tehát az elmúlt 16 év úgy befagyasztotta a magyar oktatási rendszer működését, de gyakorlatilag minden modernizációs hullámból kimaradtunk, és most próbáljuk átgondolni, hogy a milyen irányba megy a világ, és nekünk milyen irányban kellene ha haladnunk.

[00:08:56]A harmadik pedig az, hogy roncsolt az a egy elképesztően lepusztult intézményrendszer a magyar közoktatás egészen az iskolák működésétől és belső mechanizmusaitól a el a kormányzás csúcsaig, aminek a teljes intézményrendszere hiányzik.

[00:09:18]Tehát egy elképesztően intézményes intézményi tekintetben is egy brutálisan roncsolt állapotban van a magyar.

[00:09:26]Igazságtalan befagyott és roncsolt.

[00:09:28]Úgy van.

[00:09:28]Oké.

[00:09:28]Mi a másik háromjelző?

[00:09:30]Hát nem beszéltünk össze, de nekem ami eszembe jutott, az a merev az egyik, ami ami nagyon jellemzi a a hazai iskolarendszert szerintem.

[00:09:38]Tehát merevstruktúrák, amit te úgy fogalmazz, hogy befagyott, tehát valami hasonlót gondolok én is erről.

[00:09:44]Nekem az a szó jutott eszembe, hogy elkülönítő, tehát ez az igazságtalan meg egyenlőtlen, ezek mind ugyanebbe a kategóriába tartoznak.

[00:09:53]Nekem ez egy nagyon erős tapasztalatom is, meg kutatási tapasztalatom is, hogy mennyire erős az elkülönítés, ami ami az egyes intézmények között is van, a társadalmi különféle társadalmi csoportok, osztályok között is megerősít az iskolarendszer.

[00:10:07]És a harmadik az az egy kicsit más.

[00:10:07]Én olyasmit fogalmaztam meg, hogy céltalan, ami alatt azt értem, hogy hogy nagyon sokféle érdekkel, nagyon sokféle céllal vannak emberek, és erről nincs igazán diskurzus, és nem igazán látjuk, hogy mi is, miért is van az iskola, mi a célja, hova kellene eljutni vele.

[00:10:24]És ezek ezek egymásnak is feszülnek a különféle célok, meg néha az is, hogy nincs nem világos, hogy mi a cél.

[00:10:30]A pedagógusok számára sem, szülők számára sem.

[00:10:34]Sokszor ez szerintem egy kulcsprobléma.

[00:10:36]Most kinyitottatok egy csomó dolgot, amire majd még vissza fogunk térni a a beszélgetés közben, de hogy hogy rátérjünk a Tiszakormány első 100 napjára az oktatás terén, még egy ilyen rövid kérdés.

[00:10:47]Hogyha mondanotok kellene egy dolgot, ami nagyon tetszett ebből a 100 napból, és egy dolgot, amit meg nagyon hiányoltatok, az mi lenne?

[00:10:59]Kezdjem megint.

[00:10:59]Én kezdjed?

[00:11:01]Hát ami nagyon tetszett az a rengeteg apró pici gesztus, ami arról szól, hogy szabadon lehet lélegezni, tehát hogy a az a elnyomó autokratikus propagandá, kizárólag propagandával és adminisztratív irányításra operáló rendszer, ami ránehezedett az oktatásra, az mintogy elkezdene fellazulni.

[00:11:26]És abban az értelemben a szerintem a a Újoktatási Minisztérium első század napja nagyon sikeres volt, hogy tett olyan apró pici lépéseket és szimbolikus gesztusokat, amik arról szólnak, hogy lehet szabadon lélegezni, lehet szabadon beszélni, lehet szabadon diskurzust folytatni dolgokról, nem kell félni semmitől.

[00:11:49]Ezt szerintem talán momentán ez a legfontosabb.

[00:11:53]Hát a 100 nap az nem egy izét, nem egy nagyon hosszú idő.

[00:11:58]És a kérdés az volt, hogy mi am nagyon tetszett, és mi az, ami nem nagyon tetszett?

[00:12:03]Ami nem tetszett, vagy amit nagyon hiányoltál?

[00:12:05]Amit [torokköszörülés] én rettenetesen hiányolok, az nem egy kiforrott stratégia, hanem arról szóló jelzések, hogy a ezekben a pici inkrementális változások mögött van-e valamifajta stratégiai gondolkodás, és ennek mi az iránya?

[00:12:20]Hát a és nem várja senki a kormányzattól 100 nap után, hogy kiforrott stratégiával álljon elő, de ilyen alapkérdésekkel kapcsolatos stratégiai gondolkodás biztos, hogy folyik a minisztériumban, és ebből nem jön ki semmi, merthogy működik ez az abszolút fémszín, ahol mindenről értesülünk, csak a lényegről nem.

[00:12:41]A tehát nincs a nincs jelzés arról, hogy az amit például most az intézményrendszerrel csinál a kormányzat, tehát csak egy példát, csak ami nekem a személyesen az egyik legizét érzékenyebb témám, tehát hogy fenntartja és tovább működteti a a ner autokratikus centralizált intézményrendszerét ez átmenet, vagy pedig tartósan így képzeli el a kikolsz most konkrétan ugye a az intézményeket fenntartó Vá válát változatlanul a tankerületek működtetik az iskolákat, változatlanul.

[00:13:18]Laikus szereplők nincsenek bevonva az oktatási irányítási döntések meghozatalában.

[00:13:22]Változatlanul nincs arról szóló jelzés, hogy lenne szándék valamifajta decentralizációra és egy nyitottabb kormányzási rendszerre.

[00:13:32]És ezek azért alapvető kérdések, mert nincs az oktatási rendszernek egyetlen egy olyan szegmense sem, ami ne automatikusan az oktatási irányítás struktúrájához alkalmazkodna, mert ez a ez a csontvázza az egész rendszernek.

[00:13:48]Ha ezzel kapcsolatos szándékokról sincsen semmilyen jelzés a az oktatáspolitika részéről, az brutális bizonytalanságot okoz.

[00:13:59]addig nem lehet gondolkodni tantervabályozásról, nem lehet gondolkodni arról, hogy mi a mér most egyszerűsített méréseknek a funkciója, nem lehet arról gondolkodni, hogy milyen nemzeti alaptantervet kell majd csinálni.

[00:14:11]Nem lehet iskolai autonómiáról gondolkodni.

[00:14:13]Nem lehet arról gondolkodni, hogy mondjuk önkormányzatoknak milyen szerepe lesz az oktatás kormányzásában.

[00:14:19]És ez a lista, ez borzasztóan hosszú.

[00:14:22]Tehát ez a fajta bizonytalanság.

[00:14:24]Beszél beszélünk még a struktúráról.

[00:14:30]a stratégiai irány az még hiányzik.

[00:14:33]Hát a a ezzel kapcsolatos előzetes jelzések hiányoznak, meg kiforró stratégiát nem várok még 100 nap után a kormánytól.

[00:14:40]Igen.

[00:14:40]Ezzel egyetértesz, vagy inkább más az, ami egyetért?

[00:14:44]Abszolút egyetértek.

[00:14:44]Annyit teszek hozzá, hogy mindenképpen fontosak voltak a gesztusok.

[00:14:48]Meg azt hiszem, hogy természetes is tehát, hogy a legtöbb kormányzat ilyen szimbolikus gesztusokkal kezdi.

[00:14:54]Én emlékszem, amikor Hoffman Rózsa volt az a az oktatási miniszter és rögtön a például olyan gesztusokkal kezdődött, hogy a tanárok sajátos státuszt kaptak, hogy aki ugye őket agresszió éri, akkor ők ugye kiemelt szereplőkké váltak, satöbbi.

[00:15:11]Tehát, hogy hogy ez ez azért hoztam ezt a példát, mertogy azt hiszem, hogy hogy általában ez egy jellemző dolog, hogy az első időszakban szimbólumok, szimbolikus gesztusok ez a ez a kicsit most ha csúnya szóval azt mondom, ez a kirakat az ami fontos, de ez fontos tehát, hogy ez ennek megvan a jelentősége, azért nekem ambivalens viszonyom hozzám, mert ahogy Péter is mondta, ebben van egy kicsit ez az abszolút filmszínház, tehát hogy hogy nagyon sok tevékenységről azt látom, hogy amit mi látunk belőle, és persze nyilván sok minden zajlik valószínűleg a a ott az ajtók mögött, de amit mi látunk belőle, az az nagyon sokszor ez a színházszerűség, tehát hogy társadalmi részvételiség egy másik ilyen, majd visszatérhetünk rá csak egy mondattal, hogy hogy nincs arról sem egy kiforrott koncepció, tehát hogy az van, hogy hogy ezekkel is tárgyaltunk, a másik csapattal is tárgyaltunk, leültünk beszélni, kitesszük a Facebookra, megjelenik.

[00:16:04]És ez nyilván ez valamit próbál közvetíteni arról, hogy mennyire párbeszédkészek vagyunk.

[00:16:08]És ez egyébként fontos, tehát hogy szimbolikusan nyilván nagyon sok emberben jó érzést kelt, hogy akik korábban Igen.

[00:16:13]akik korábban mondjuk akár olyan szereplők voltak, akik nem mehettek oda egy ilyen párbeszédre, nem mutatkozott velük a miniszter vagy a vagy akár aztkár.

[00:16:23]Nyilván ez fontos, de hogy ugyanakkor nem látszik, hogy mi is lesz például ez a részvételiség, vagy ez a ez ez a társadalmi párbeszéd, amit az oktatás körül akarnak indítani.

[00:16:31]Tehát én is egyébként ezt hiányolom, hogy hogy a stratégia vagy a stratégiai irányok azok nem látszanak igazán még.

[00:16:38]Szóval ehhez még egy dolgot hozzatem erről a Hoffman Rózsáról jutott eszembe, amikor a Hoffman Rózsa államtitkár lett és a Fidesz hatalomra került 2010-ben, azért nagyjából elég sok mindent tudni lehetett.

[00:16:49]A Hofma Rózsa már másfél éve folyamatosan növekvő állami szerepvállalásról beszélt, központi bérfinanszírozásról beszélt, tantervek állami központi állami tantervekről beszélt.

[00:17:04]Az irányokból látszott valami.

[00:17:06]Noha senki sem számított arra, hogy ennyire elszabadulnak, mint egy ilyen elszabadult hajóágyú 2010 után.

[00:17:12]Most nincs semmi ilyesmét.

[00:17:15]Iztának nem is volt oktatás politikusa a kampányban.

[00:17:20]Auditra sem lehetett számítani.

[00:17:22]Miniszterként.

[00:17:24]Igen.

[00:17:24]Nem nagyon volt.

[00:17:24]Kormányprogram sincsen.

[00:17:26]Tehát a a ami ebbe tekintetben orientálnam tulajdonképpen egy választási program volt, de egy választási program az politikai termék, nem szakmai termék.

[00:17:38]Abból a néhány mindenki által imádott izét ígéretből, ami abban szerepelt, abból nem lehet stratégiát kiolvasni.

[00:17:44]És nem is tudom, hogy volt-e mögötte, tehát hogy a Tisza dolgozott-e valamilyen reformstratégián a választások előtt.

[00:17:54]Szóval most egy kicsit bizonytalanabb a helyzet, mint 2010-ben.

[00:17:57]Ja, hogyha már szóba került itt a miniszternek a személye, a választások után, a kormányarakítás után egy ideig bizonytalan volt, hogy ki lesz egyáltalán az oktatási miniszter.

[00:18:04]Egy ideig úgy tűnt, hogy talán Rubovski Rita lesz az, aki az egyházi iskolarendszerből érkezett volna.

[00:18:11]valahogy kikerült a képből és akkor itt lett hogy látjátok az első 100 nap alapján jó választás volt erre a posztra Gyuriásöken 100 nap alapján nem nagyon lehet valakit szerintem megítélni szóval ez így túl hamar lenne ezt mondani.

[00:18:24]Az biztos, hogy nagyon sokan üdvözölték az ő miniszterségit vagy a választást, mert mert ő egy oktatáskutató.

[00:18:31]És nyilván a azt mi oktatáskutatók megéltük azért a a Fidesz érában, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem számított a hangunk.

[00:18:40]Tehát, hogy így szakmailag mondjuk mi mit mondunk, vagy mit gondolunk, az így nem volt egyáltalán jelentősége.

[00:18:43]És nyilván ez látszik is a Land Juriton, hogy ő ebből a szférából jön.

[00:18:47]abszolút nyitotta a a meg hát ismeri nyilván az oktatáskutatás eredményeit, amikor ő mond valamit, például nem tudom a négy négy és vagy bocsánat hat és nyolc osztályos gimnáziumokról például az egy elhíresult mondata volt.

[00:19:01]Azt azt valamire alapozva mondta egyébként, mint oktatáskutató is, ugye most már egy politikai szerepben persze, és amikor arról beszélt, hogy ezek szelektálnak, hát [nevetés] igen, azt mondta, hogy az elit szelektálja magát, vagy valami ilyen kifejezést használt.

[00:19:14]És ezzel aztán foglalkozta ki is nagyon sok műsorba utána, mert ez ez sokaknál kiverte a biztosítékot.

[00:19:19]Ö nyilván itt ő is tanulja azt a szerepet, hogy mit jelentkutatóból politikus venni.

[00:19:25]Tehát egyrészt ez nyilván ez pozitív, másrészt azt tényleg a jövő fogja megmutatni, hogy egy ilyen politikai szerepben, ahol nem csak nem csak arra kell alapozni, hogy hogy mit mond a szakma, hanem nagyon sokféle ellentétes érdeket kell például összehozni, stratégiákat kell alkotni, hogy ebben hogy fog ő működni, ez majd ki fog derülni.

[00:19:44]Na igen, pont erre akartam rákanyarodni, hogy ez a ez nyilvánvaló volt ez a ez a megbecsült kutatói pálya, ami mögötte volt, de hogy nyilván egy ilyen politikusi szerep az más típusú dilemmákat meg ilyen érdekkonfliktusokat is hordoz, és hogy valamit látunk-e már abból, hogy ezekben mennyire tud jól egyensúlyozni.

[00:20:02]A egy még egy megjegést ahhoz, hogy miért is jó, hogy egy oktatáskutató lett a és miért rossz, hogy miért is jó az, hogy egy oktatáskutató lett a miniszter.

[00:20:10]Nem csak azért jó, mert tényeken és adatokon alapszik az, amit mond valamiről.

[00:20:17]Ez már önmagában elképesztően üdítő, de ismerjük a judítót, tudjuk, hogy van a fejében egy nagyon jól körvonalazott szakmai jövőkép.

[00:20:28]Tehát aki ebben a szakmában mozó g évtizedek óta, számtalanszor hallotta előadni jövőkról és ehhez hasonló dolgokról.

[00:20:35]Tehát pontosan tudjuk, hogy a fejében lévő szakmai jövőkép az az tulajdonképpen abszolút rendben van.

[00:20:45]Tehát és még nem volt olyan miniszterünk, aki úgy indult volna, hogy tudható lett volna róla, hogy mi van a fejében, milyen jövőkép van a fejében az oktatásról.

[00:20:55]A rózsán lehetett tudni, azt mondtad az öröm.

[00:20:59]A hát az ő fejé az ő fejében múltkép volt, nem jövőkép volt.

[00:21:04][torokköszörülés] Tehát a a ő egy ő ő egy egészen más típusú konstrukció volt.

[00:21:08]A és szakmailag nonszens volt a legtöbb dolog, amit gondolt és mondott, de már a államtitkársága előtt 10 évvel is ez volt a helyzet.

[00:21:17]A a az, hogy miniszterként milyen lesz, az viszont egy teljesen más szerep.

[00:21:24]Tehát tényleg egy egészen elképesztő szerepváltás.

[00:21:26]dolgoztam köziggatásban a 90-es években, és engem a vezetőpozícióban engem semmi nem készített fel arra a munkára, amit ott végednem kellett.

[00:21:37]Tehát a gyakorlatilag, ha most megnézem a NERből átmentett a Belügyminisztériumból átmentett egy-két vezetőt, akik most még ott vannak a minisztériumban, a a vezető csapatának egyetlen tagjának sincsen közigazgatási tapasztalata.

[00:21:53]Tehát, hogy igazáiból számomra nem is az a kérdés, hogy mennyire lesz vannak ők erre felkészülve, hanem hogy mennyire képesek tanulni, a ennyire képesek tényleg átformálni a a saját attitűdjeet, reflexeiket és működési módjukat az a annak érdekében, hogy egy számunkra teljesen idegen közegben jól mozogjanak.

[00:22:19]Erről még tényleg nem tudunk semmi.

[00:22:21]Tehát egy egyetértek, hogy van, hogy korai erről még bármilyen ítéletet mondani, vagy véleményt.

[00:22:25]Hadd tegyek hozzá egy pici, vagy hát nem tudom mennyire vitatkozva, inkább kiegészítve azt, amit mondtál, hogy én azt is fontosnak gondolom, hogy miközben fontos, hogy adatokra támaszkodva mond valaki valamit, aközben ebben is lehet egy vakság, és én ezt egy csapdának látom, pont az oktatáskutatói létből fakadóan, hogy hogy szerintem nem elég én ezt szoktam, nem elég szakértőnek lenni a politikában, a politikai döntések során, mert mert rengeteg érték és érdek van a politikában.

[00:22:57]és hogy hogy ezeket nem lehet úgy nem tehetünk úgy, mintogyha nem lennének értékek és érdekek amögött, amik a döntések.

[00:23:04]Tehát nem csak adatok vannak a döntések mögött.

[00:23:05]És ez óhatatlanul bele fog csúszni ebbe, vagy vagy ezzel fog szembesülni a minisztérium, hogy hogy bizonyos értékdöntéseket is kell hozni a helyzetekben, amik nyilván szakmailag megalapozottak, tehát vannak szakmai érvek döntések mögött, tehát de mégiscsak például mikor azt mondom, hogy a hogy az oktatás szelekció, az oktatási szelekció az nem jó, és azért problémásak a négy és hatosztályos gimnázumok, erre rengeteg adat van, hogy miért, hogyan, de végül is az egy értékválasztás, ha úgy tetszik, mondjuk mondom azt, hogy egy szociáldemokrata, vagy akár baloldali érték, hogy én azt gondolom, hogy az oktatásnak ez egy fontos feladat.

[00:23:35]adata, amit a miniszter is mondott egyébként, de ez ez nem fog mindenkinek egyezni az érdekével.

[00:23:39]És lesznek olyanok, akik ezt másképp gondolják.

[00:23:43]És ezért is mondtam azt, hogy nagyon fontos lenne, hogy elinduljon egy olyan diskurzus is, hogy mik a mi a célja az oktatásnak, mit gondolunk erről, milyen milyen ideológiák, értékek, érdekek befolyásolnak minket, amikor erről beszélünk.

[00:23:55]És ebben szintén nem látszik világosan, hogy a Tiszának mi az irányvonala, mert a Tisza egy hát ismerjük egy olyan párt, amelyik nagyon sokféle gondolatot, ideológiát magával foglal.

[00:24:05]És látszik is egy kicsit ez, hogy így, hogy így mindenkinek szeretnének valahogy valami jót adni, és aztán majd meglátjuk, hogy mik lesznek a konkrét értékválasztások.

[00:24:13]És itt itt egy nagyon izgalmas kihívás áll szerintem még az oktatás előtt is.

[00:24:18]Radó Péter említette az előbb, hogy mennyire fontos az, hogy milyen struktúrában működik, mert milyen fenntartói rendszerben az oktatási rendszer.

[00:24:25]Ugye Magyar Péter két éve még azt mondta, hogy a megválasztása esetén már az első napon beszántaná az egész klikket.

[00:24:31]Aztán a Tisza programjában már az szerepelt, hogy radikálisan átalakítjuk a központ működését és hatásköreit.

[00:24:36]Most úgy látszik, hogy tényleg megmaradnak a tankerületek, de hogy valamilyen kutatófejlesztő intézményt, háttérintézményt csinálnának a KRICKből.

[00:24:44]Erről e ezt ti értitek, hogy ez pontosan hogy fog kérni?

[00:24:48]Én én a kényszert értem, ami mögötte van.

[00:24:50]Tehát először is a a Minisztérium vezető csapata pontosan tudja, hogy nem képes dolgozni egy kutatófejlesztő intézet nélkül, nem képes izé a oktatáspolitikákat tervezni.

[00:25:02]Teljesen egyetértünk a abban, hogy az oktatáspolitika az nem szakértői termék, az egy szociális konstrukció, tehát egy alkúfolyamat ereményéppen [torokköszörülés] áll elő.

[00:25:13]Tehát laikusok csinálják.

[00:25:16]aalomb különböző érdekcsoportok közötti alkufolyamat középly gyerekeinek nem ugyanaz jó mint a többieknek és a szak egyik szakszernek nem ugyana ugyanaz jó mint a másiknak a munkáltatói szervezetek sem feltétlenül értenek egyet egymással és önkormányzatokkal tehát ez nagyon sok szereplős játék ugyanakkor miközben azt mondom hogy laikusok csinálják az oktatáspolitikát nem ők tervezik az oktatáspolitikát profik tervezik kutatók szakértők speciális szakértelemmel rendelkező szakemberek tömegére van szükség, akik általában intézményekben működnek, tehát hogy ilyen háttérintézmény nélkül nem tudnak dolgozni.

[00:25:55]De ugyanakkor ez is világos, [horkantás] hogy nem hozhatott létre új intézményt az oktatási minisztérium, tehát nem mondta a mondhatta azt, hogy létrehozunk egy új intézményt, mert törvényt kellett volna módosítani, amire az országgyűlés nem ér rá.

[00:26:12]Ehhez pénz kellett volna, ami és nincs költségvetése az oktatási minisztériumnak.

[00:26:16]Egy új minisztérium, tehát még az elődjétől sem örökölhetett költségvetés.

[00:26:20]Nem is tudom honoman van fizetése azoknak, akik ott dolgoznak.

[00:26:24]Semmi nincs ahhoz, hogy létrehozzanak egy oktatáskutató intézetét.

[00:26:27]Ezért azzal a faldumával, hogy tiszteljük Clébensberg Kunó örökségét, úgy döntöttek, hogy megszüntetik, mint irányító hatóságot, és átalakítják oktatáskutató és oktatásfejlesztő intézetté, amire még egyszer mondom, szükségük van, ha bármilyen változtatást át akarnak vinni az iskolai gyakorlatban.

[00:26:51]De ez egy csapda, mert praktikusan azt jelenti, hogy hivatalnokokból kéne kutatókat és magasan képzel szakértőket [torokköszörülés] méréssel, értékeléssel, tanterfejlesztéssel, programfejlesztéssel és még 1 millió különböző dolgokhoz értő embereket faragni.

[00:27:08]Hát én azt gondolom, hogy ez egy három-négy éves átmenet lesz, amíg a Klébergből lehet csinálni egy olyan típusú vagy olyan funkció intézményt, amit szánnak neki.

[00:27:19]Tehát azt, hogy most egyik pillanatra a másikra átalakítják, ebben én nem hiszek.

[00:27:24]Szóval szerintem ez egy kényszer.

[00:27:27]Igen.

[00:27:27]És akkor a másik kérdés, hogy akkor ki fogja irányítani helyette az iskolákat?

[00:27:30]Ezt sem látjuk.

[00:27:30]Jól értem.

[00:27:30]A minisztérium, a minisztérium tanügyiigazgatásal foglalkozó része közvetlenül irányítja a tankerületeket.

[00:27:38]A tankerületek változatlanul közvetlenül irányítják az iskolákat.

[00:27:42]E tekintetben nincs változás.

[00:27:45]egy közép egy lépcsőt kiiktattak azzal, hogy irányítóhatóságként megszűnt a Claybersberg, de ettől formailag a Trendszer még inkább centralizált lett lesz, mint amilyen volt még akkor is, hogyha növelik a tankerületek önállóságát.

[00:28:05]erről beszélünk, de a most minden tiszteletem a jelenlegi oktatási minisztérium vezetőívé vezetőjé tényleg nagyon tisztelem őket és nagyon szeretem őket, de ez rizsa tehát olyan, hogy egy dekoncentrált hivatal önállóságát növelem, és ráadásul azt sejtetem, mintogyha ez egy decentralizációs lépés lenne.

[00:28:23]Ennek semmi értelme az az égvilágon.

[00:28:26]majd hogyha önkormányzatok is részt vesznek az oktatási irányításba, ha választott vagy laikus szereplők is bevonódnak az oktatási irányításba, ha lesz valódi iskolai autonómia, mert mondjuk most nagyon messze vagyunk ettől, akkor lehet majd decentralizációról beszélni, de hát ettől nagyon nagyon nagyon messze vagyunk.

[00:28:48]Jó, volt egy pár konkrét intézkedés, bocsánat, aztán nyugodtan reagálj majd rá.

[00:28:52]Ö ami az autonómiához meg ehhez a témához kapcsolódhat, például a tanárok kinevezése és a munkáltatói jogok egy része visszakerül az iskolaigazgatókhoz.

[00:29:01]Nem, nem, nem került vissza, merthogy az iskolai igazgatókat bev a jogszabály is így szól: bevonódnak a döntések meghozatalában, és e csak eddig lehetett elmenni, mert az iskola nem önálló regisztrált szervezet, nincsen bankszámlája, nincsen saját költségvetése.

[00:29:19]munkáltatói jókat úgy gyakorolni, hogy nem állapítok meg fizetést, nem kötök szerződést a és ne az anyagi fedezetéről nem hozok döntést, az egy nonszensz.

[00:29:30]Ezért a munkáltatójukat gyakorlatilag most is az hozza, aki a tankerületben disponál a költségvetések fölött.

[00:29:38]Most annyi változás történt, hogy az iskolák iskolaiigazgatókat, akik egyébként intézményvezetők a jogszabály szerint nem igazgatók, azokat bevonják a személy döntésekbe, ami praktikusan azt jelenti, hogy az iskolaigazgató tesz majd javaslatot, és hogyha van rá pénz, akkor az tankerület igyekszik nem nagyon felülírni ezt a [torokköszörülés] javaslatot, de formálisan a döntés még mindig a tankerületek kezében van, még a tankerületeken belül sincs elkörnyett.

[00:30:10]költségvetése az az egyes iskoláknak.

[00:30:13]Tehát az iskolaigazgató, ahogy még egyszer mondom, a jogszabály pontosan fogalmaz, bevonódik a személy döntésekbe, de nem kapta vissza a munkáltató jogkat.

[00:30:23]Pedig hát Lander Tudit azt mondta például, amikor átalakították, amikor bejelentette, hogy átalakítják a CBELberg központokat, hogy idézem, egy oktatási rendszer nem működhet úgy, hogy minden fontos döntést a központ akar meghozni.

[00:30:34]A jó iskola nem utasításokra, hanem szakmai felelősségre, bizalomra és helyben meghozható döntésekre épül.

[00:30:40]Teljesen egyetértek vele.

[00:30:41]De akkor ez rizsa.

[00:30:41][horkantás] Ez ez egy vízió.

[00:30:43]Ez egy szerintem ez egy fontos dolog, hogy ez egy vízió.

[00:30:45]Csak ennek a hogy ez hogyan érhető el az a nehéz dolog, mert itt itt van az, hogy hogy egyszer csak ott van egy rendszer, mert valakinek mint oktatáskutató vagy akár az oktatásban részt vagy, az államtitkárok közül, ugye többen gyakorlati szakemberek ott vannak, van egy víziója és akkor egyszer csak szembe találkozik azzal, hogy káderhiány van, amit így fogalmaznék, tehát hogy hogy honnan veszünk embereket.

[00:31:05]Szembe találkozik azzal, hogy van egy van egy struktúra, amit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.

[00:31:10]És nyilván ez a vízió, ez biztos, hogy így van, és efelé szeretne tartani, az egyértelmű.

[00:31:13]Az egy nagyon nehéz kérdés, hogy ezt hogyan lehet elérni.

[00:31:17]És itt itt megint egy kicsit ez a stratégia, hogy hogyan hogyan is fog ez végbeni, az az nem látszik.

[00:31:22]És egyetértek egyébként a a Péterrel.

[00:31:24]Én egy másik területre is fölhívnám a a figyelmet, vagy így kicsit ráirányítanám, hogy hogy az is látszik szerintem, hogy hogy a a tehát hogy a arról, hogy hogy mi fog történni, nem csak, hogy hogy nincs egy ilyen ilyen stratégia, hanem hanem hogy ilyen helyettesítő dolgok történik.

[00:31:46]Tehát említettem ezt a részvételiséget, tehát hogy hogy az, hogy nem tudom, meghívunk embereket és beszélgetünk velük, az nem egy struktúrált részvételiség, vagy kisorsolunk például felsőoktatás kapcsán.

[00:31:58]Ez egy módszertan nyilván, hogy kisorsolunk embereket és ővelük csinálunk először egy beszélgetést, de majdnem az a faramuci helyzet állt elő.

[00:32:05]Én benne vagyok az ELTE felsőoktatási szakszervezetében, hogy hogy majdnem nem került be a az ELTE felsőási dolgozók szakszervezetéből senki.

[00:32:15]erre az első minisztérium egyeztetésre a felsőoktatáson már nem sorsolták ki.

[00:32:18]Pedig a szakszervezet már összegyűjtött egy csomó anyagot arra, hogy mit vinne a minisztérium elé.

[00:32:22]Aztán végül kiderült, hogy mégis csak bekerült valaki, de ez a véletlen műve.

[00:32:25]És ez egy nagyon konkrét példa arra, hogy nem voltak ennek ilyen kidolgozott formái.

[00:32:31]Ezt szerintem nagyon hamar végbe kéne vinni, mert nyilván van egy türelmetlenség.

[00:32:35]Nagyon sok ember, azt látom, az oktatásban csalódott, mert azt várták például, hogy radikálisabb lépések lesznek.

[00:32:41]Nyilván nagyon nehéz ezeket nem lehet hirtelen meghozni, de szerintem megnyugtató lenne, hogyha a a ezen a kommunikációs dömpingen kívül tényleg látható lenne egy kicsit világosabban a stratégia.

[00:32:53]És még egy gondolat, ami ami szerintem még ehhez kapcsolódik, hogy hogy van egy egy olyan helyzet is, hogy akik az oktatásban dolgoznak, nyilván a saját maguk területéről jönnek, abban jók.

[00:33:08]És itt látok egy egy hiányt.

[00:33:11]Tehát amikor a hiányra kérdeztél, akkor még egy ilyen fontos dolog eszembe jutott.

[00:33:15]Egy pár hónappal ezelőtt volt egy ilyen fölhorkanás a Facebookon meg mindenfelé, hogy hol vannak a roma szereplők a a kormányból.

[00:33:26]És azon túl, hogy nagyon igaznak tartottam egyébként ezt, arra azt szeretném aláhúzni ezzel kapcsolatban, hogy nem csak ez a probléma, hogy a roma szereplők hiányoznak, hanem az látszik, és meg az is nagyon érdekes, hogy vajon miért hiányoznak, meg milyen fajta szereplők hiányzak.

[00:33:40]Én az oktatás területén azt látom, hogy nagyon erős a az államtitkári szinten, a minisztériumi stáv szintjén azok a szakemberek, akik akik inkább egy vagy inkább nem, bocsánat, inkább a másik oldalról közelítek, tehát hogy sokkal kevésbé vannak olyanok jelen, akik tényleg a végeken a a szegregátumok közelében dolgoztak, ezekkel a területekkel foglalkoztak.

[00:34:04]Tehát, hogy hogy a közoktatási államtitkár, lányimt egy kiváló iskolát épített föl a gyermekek házát, ami egy ilyen mintaintézmény, de egy budai elit intézmény, egy elit alternatív iskola, bármennyire is állami iskola.

[00:34:16]A Fidesz egyébként sokszor tolta előre, mint egy ilyen megmutatható állami iskolát korábban, mert ugye ott egy másképp működött, mint egy mint egy átlagos államiskola.

[00:34:26]De de ez egy ez egy ez egy elit intézmény, és hogy ez szerintem egy egy nagyon fontos kihívás, hogy vajon azok a szakemberek, akik akik ott vannak, nem lesznek-e emiatt, mert egy mert egy saját vakságuk van, vagy kevésbé rátlak rá területekre, kevésbé látják át a rendszernek olyan részeit, amikben nem voltak otthon.

[00:34:46]Ez ez egy ez egy kihívás, amiben szerintem nagyon fontos lenne bevonni a szakembereket, akik meg ezen a területen ott vannak.

[00:34:52]Ezt látom még a ez a az egyenlőtlenség elkülönítés szavakhoz egy kicsit visszatérve egy fontos dimenziónak és kapcsolódik ehhez meg ahhoz is, amit korábban említetted, hogy hiányoznak az ilyen konkrét értékválasztások, amik tényleg kiderülne az, hogy ideológiailag mit gondol, hogy viszonyul az oktatáshoz az új oktatásirányítás.

[00:35:11]Volt egy döntés, ami szintén viszonylag nagy port kavart a nyilvánosságban, amikor a minisztérium nem engedélyezte a tiszavasvári református egyházi gimnáziumnak, hogy nyolc osztályos képzést indítson, Turit ugye azt mondta, hogy ez szegációhoz vezetne.

[00:35:28]Ebből ki lehet olvasni valamit?

[00:35:28]Ez nem mond ellent ennek a kritikának, hogy abszolút ki lehet olvasni.

[00:35:33]Tehát nyilván ez egy ez olyan, amivel én egyet is tudok érteni, de hogy de hogy ez egy egyszeri döntés volt.

[00:35:39]Itt majd biztos, hogy eljön az a pont, hogy Land ugye leült például az egyházak képviselő és megnyugtatta őket.

[00:35:45]De hát hogyha azt mondjuk, hogy szektorsemleges oktatás, akkor akkor akkor ez mit fog jelenteni konkrétan?

[00:35:51]És itt biztos, hogy lesznek konfliktusok, biztos, hogy lesznek olyan területek, ahol ahol ez egy pici történet volt, amiben nyilván látszik valamiféle, ha úgy tetszik, ideológiai értékválasztási meg szakmai irány, és ez nagyon jó.

[00:36:03]Ezt ezt érdemes ebben a szélesebb perspektívámban is megnézni.

[00:36:08]Az a problémám, hogy ezt miközben örülök neki, hogy született egy ilyen jelzés, mert ez egy nagyon fontos jelzés.

[00:36:15]A a arról szól, hogy a minisztérium nem támogatja az eddigi szegációs és szelekciós gyakorlatot.

[00:36:21]Ugyanakkor nem tudom értelmezni a jelzést, ez az alapvető problémám, mert hogyha következetesen stratégiát építene arra a a kormányzat, vagy hogyan csökkenti a mára kialakult döbbenetes mértékű szociális szelekciót és etnikai szegációt, akkor olyan konfliktusokba menne bele, amik amik elképesztek.

[00:36:46]Csak az egyik ezek közül az a kultúrharc, ami az egyházi iskolák körül kialakulna.

[00:36:51]A szelekció nem csökkenthető másképpen, mint például be kellene csukni Magyarországon 400- 500 iskolát.

[00:36:57]A mert döbbenetesen széttaprózódott a izét a a magyar oká, de most nem hatosztályos már nyolc osztályos gimnázium, hanem általános iskolák.

[00:37:09]Ánola 4-500 általános iskolát be kellene csökken csukni annak érdekében, hogy a helyi iskolahálózatokon belül csökkenjen a szelei a szelektív szülői iskolaválasztás mozgáster.

[00:37:19]Ez az egyetlen útja annak, hogy csökkenteni lehessen a szelekciót.

[00:37:25]Mert hogyha most van két iskola egy településen, akkor könnyebben kialakul az, hogy az egyik iskola lesz a ez autó nem könnyebben kialakul, elkerülhetetlenül kialakul.

[00:37:32]Tehát olyan társadalmi nyomások működnek a izét az oktatási rendszeren, hogyha nagyon sok szelekciós csatornát nyitok ki, akkor az oktatás sz laikus szereplőihez kőkeményen kihasználják.

[00:37:45]És ez ez de nagyjából ez történt az elmúlt, mit tudom én 30 évben végülis ez gyorsult fel az elmúlt 16 évben.

[00:37:53]Tehát nem egyszerűen arról van szó, [torokköszörülés] hogy értékdöntéseket kell majd oldi.

[00:38:00]Ez igaz.

[00:38:02]Tehát nincs olyan alapvető stratégiai kérdés, ami mögött ne lennének értékdöntések.

[00:38:05]Ennél is súlyosabbnak érzem azt a nehé nehézséget, hogy olyan súlyos politikai konfliktusokat kell vállalni, amit jelenleg úgy tűnik, hogy a kormányzat semmilyen területen nem hajlandó bevállalni.

[00:38:19]Tehát még fenntartja a rendszerváltás.

[00:38:21]Azt nem tudom, hogy lesz-e rendszerváltás, de azt tudjuk, hogy a rendszerváltás politikai termékére ráépülő politikai momentumot fenn akarja tartani a kormányzat.

[00:38:35]Amíg ezt a momentumot fel akarja tartani a kormányzat, addig nem hajlandó konfliktusokat generálni, és utána, ha ez a momentum elmúlik, márpedig ez el szokott múlni.

[00:38:44]Tehát ennek van egy ilyen lejárati ideje a politikában.

[00:38:49]Ha ez elmúlik, nem lesz abban a helyzetben, hogy konfliktusokat vállaljon.

[00:38:55]Tehát lehet, hogy beleragad a egy olyan állapotba, ahol ilyen konfliktus kerülő apró pici lépésekkel operál majd, ahogy most is teszi, most még érthető módon, de ha ebbe beleragad, akkor a magyar közoktatás valóban súlyos problémáiból egyet sem fog tudni megoldani.

[00:39:15]Ez a 4500 iskola bezárása, ez biztos, hogy nagyon ijesztően hangzik elsőre nagyon sok embernek, hogy ezt valamilyen hétköznapi módon el tudjátok mondani, hogy ez hogy azért Janet Judit mondott egyet, azt még a valamikor a meghallgatás a körülidőszakon, hogy a meghallgatás vagy vagy utána mondott valami olyasmit, hogy nem fogunk megfinanszírozni két iskolát egy iskoláni gyereknek.

[00:39:40]Erről többet aztán nem beszél szerintem.

[00:39:43]Mert lehet, hogy jelezték neki, hogy nem kellene ez önmagában még csak azt üzeni, hogy pazarló a rendszer, hogy lehet, hogy túl sok intézmény miközben már kevesebb.

[00:39:52]De éppen ezért nem is jutott el odáig az erről szóló diskurzusra, hogy jelezni lehessen, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy pazaroljuk, pazaroljuk.

[00:39:58]Nagyon gazdag ország vagyunk.

[00:40:00]Nem az a probléma önmagában a probléma, hogy pazaroljuk az erőforrásokat, hanem á nem tudjuk megoldani az pedagógus hiányt, amíg a nem izét fog vonunk össze iskolákat, vagy nem csökkentjük az iskolák számát.

[00:40:16]Több pedagógus hiányzik, mint amit a MÁV személyszállítás összesen alkalmaz.

[00:40:22]Tehát több ember hiányzik a közoktatásból, mint a MÁV személyszállítás teljes személyzete mindenkivel együtt.

[00:40:27]Ezt nem lehet másképpen megoldani, mint felszámolni a rejtett foglalkoztatást, ami a brutális szétaprózódott rendszer miatt van.

[00:40:35]És van még egy apróság, amit az előbb említettem, hogy [torokköszörülés] a szociális szelekciót, a még egyszer mondom, Latin-Amerikában is egyedülálló mértékű szociális szelekciót nem lehet megszüntetni addig, amíg nem állítjuk helyre valamennyire az iskolai kapacitások és a tanulólétszám a a közötti egyensúlyt.

[00:40:57]És van még egy par ez bocsánat, hogy hogy közt ezt volna jobban megértsük, hogy ezek a hogy jön létre ez a szelekció ezek között az intézmények, hogy helyi iskola a a szülők azt pontolják meg, hogy elérhető távolságban egy helyi iskolahálózaton belül hány és milyen elérhető iskolák vannak, ahová vihetik a vagy küldhetik a gyereküket.

[00:41:23]Ha 1 millió különböző okból dönthetnek úgy, hogy nem a saját településre, és nagyon sokan így döntenek, hanem egy másik településre viszik őket.

[00:41:32]Tehát kis régió az, amin belül, tehát helyi oktatási hálózatok, amin belül gondolkodnunk kell, egy helyi oktatási hálózaton belül brutálisan sok apró iskola működik, akkor automatikusan belép az a a mechanizmus, amiről az előbb beszéltünk már.

[00:41:49]Tehát, hogy kijelölődnek olyan iskolák, amik a középosztály, az értelmiségi középosztály vagy a helyi társadalomon belül relatíve középosztályi pozícióban lévő emberek gyerekeit szolgálják ki, és azok az iskolák, ahol koncentrálódnak a hátrányos helyzetű és vagy roma tanulók, és ettől a rendszer elképesztően szelektív és szegregált szegregáló lesz.

[00:42:15]lett már az elmúlt, nem tudom né néhány évtizedben.

[00:42:21]A nagy vita van arról, a szakmán belül is nagy vita van arról, hogy ezt hogyan lehet visszaszorítani.

[00:42:26]Van, aki csökkenteni akarja az iskolák szabadskolavá a szülők szabadiskola választási jogát, amiről pontosan tudjuk, hogy nem működik.

[00:42:36]Á, brutálisan kijható.

[00:42:38]Ráadásul teljesen igazságtalan, mert a szülőkkel vizetnénk el a balhét amiatt nem azt mondom, hogy aztán ha egy intézmény kínálatot kell kínálatot kellene radikálisan csökkenteni.

[00:42:51]A róma szegregációval foglalkozó szakértők is azt mondják, hogy a hogy ez az út vezet.

[00:42:56]Befogadó iskolákat kell létrehozni, nagyobb méretű befogadó iskolákat, amik képesek arra, hogy különböző hátterű gyerekeket is sikeresen oktassanak.

[00:43:07]Ez egy nagyon bonyolult stratégiai probléma és egy nagyon bonyolult oktatáspolitikai probléma.

[00:43:14]A valahogy előbb-utóbb ezekkel szembe kellene nézni.

[00:43:20]Hát ezt azt tenném hozzá, hogy ez egy nagyon régi adósság.

[00:43:21]Tehát a rendszerváltás a a nagy liberális ígérete, amiben a szabadság volt az elsődleges jelszó, amellett elment a rendszer, a egykori rendszerváltásra.

[00:43:32]mondok nem a most annak nevezetre hogy hogy elment a mellett az a az a rendszerváltás, hogy hogy ez a fajta szabadság, ami például abban is megnyilvánult, hogy rengeteg féle iskolát létre lehetett rögtön hozni, négy osztályos, nyolc osztályos, hatosztályost sokféle alternatívát satöbbi, amik amik alapvetően egy jó kezdeményezésnek tűnik, és ezt is szoktuk meg, de ez egy borzasztóan egyenlőtlen rendszert eredményezett és és nagyon nehéz lesz, én azt szoktam mondja a társam torkán lenyomni.

[00:44:01]Igen, az egy kérdés, hogy hogyan, vagy hogy vannak ennek különféle módjai azt, hogy hogy ez valahogy másképp lesz, mert ez ezt szoktuk meg.

[00:44:09]Tehát én is rengeteg közegben, közösségben vagyok, és sokan, akik nem tudom, a gyereküket járatták ilyen megön iskolákban, miért kell ezeket az iskolákat bántani, mondjuk az elit iskolákat kérdezik meg tőlem, mint oktatási szakembertől, miért bántja Alandner Judit ezeket az intézményeket?

[00:44:24]És nagyon nehéz egyébként ezt egy egy középosztábeli értelmiségi laikus embernek átvinni, hogy itt hogy ezekkel mi a az óriási probléma.

[00:44:32]elindul erről egy diskurzus, de hogy nagyon fontos lenne ez a fajta társadalmasítás is, hogy hogy erről beszélgessünk, és ez egy ez benne legyen a diskurzusban, és és ne legyen ennyire ennyire nehezen befogadható, ami amit a te arcodon is láttam, amikor így előkerült ez a ez a téma, vagy az iskolák bezárása, mert rögtön arról valami nagyon negatívat gondolunk az iskolabezárás bezárás, kis kórházak bezárás el is ráadásul elkerülhetetlen lesz.

[00:44:56]Tehát a Totyik Tamás kongatja a fészangot teljesen jogosan hónapok óta, és valószínűleg a a meg fogják lincselni saját saját szakszervezetével.

[00:45:06]Ő mondogatja, hogy olyan döbbenetes, és teljesen igaza van, olyan döbbenetes mértékben beszakadt a belépő a születések létszáma vagy az elmúlt három évben, hogy ez a rendszer ez a fejünkre dől, tehát elfogynak belőle az iskolák.

[00:45:26]Tehát a Totyik Tamás mondja mindig azt, hogy kétszer akkora tanulétszámra van kalibrálva a magyar iskolahálózat, mint ahányan lesznek benne két vagy három év múlva, amikor a a sokkal kisebb létszámú nemzedékekik elkezdenek belépni az iskolarendszer.

[00:45:42]Hogy hogy jönnek ide az egyházi iskolák?

[00:45:44]Azokkal, mit kell csinálni?

[00:45:47]a izét a mé két a 2010 a 26-os választások előtt elmú előtti években ilyen különböző ellenzéki valójában független műhelyekben rengeteg munka folyt arról, hogy ilyen alternatív oktatáspolitikákat izé generáljunk.

[00:46:01]A ezekbe a vitákba én általában egy radikus radikális javaslattal mentem bele, ami arról szólt, hogy minden 2010 utáni iskola, egyházi iskola alapítás felő kell vizsgálni, és ahol az adatok alapján az látszik, hogy ennek szelektáló, szegáló hatása volt, vissza kell vonni az iskolák engedélyét, meg kell szüntetni őket.

[00:46:24]mindenki elhajtott a fenébe ezzel, merthogy annyira radikális és olyan brutális kultúrharcot eredményezne, amit soha egyetlen politikus sem vá politikai párt nem vállalna fel és és tulajdonképpen azt hiszem igazuk is van ebben a bocsánat, azért javasoltad ezt, mert hogy többnyire ezek egyházi fenntartású intézmények miközben a gyerek gyerekléceám nem nem ha nem is csökken, de tagnál majd egy idő után csökken az a férőhelyek száma és az iskolák száma növekedett, mert nem egyszerűen arr az történt, hogy az egyházak átvettek önkormányzati iskolákat, hanem az is történt, hogy új intézményeket hoztak létre, és ahol új intézményt hoztak létre, ott automatikusan elszipkázták a középorszály gyerekeket.

[00:47:10]De amit mondani akartam, az az, hogy a ez a radikális megoldás, ezt senki nem a torkán nem lehet le lenyomni, ezért született egy kompromisszumos és elég jól kidolgozott stratégia.

[00:47:23]ezekben az anyagokban mégpedig az, hogy egyszerűen integrálni kell az egyházi felsőoktat, az egyházi oktatást, a oktatási hálózatot a fősodoroktatási rendszerbe.

[00:47:37]Vonatkozzanak ugyanazok a szabályok az egyházi iskolákra, mint az állami iskolákra.

[00:47:42]Finanszírozzuk őket ugyanúgy ez a bizonyos szektorsemlegességvel.

[00:47:47]Na, tehát hogyha megszüntetjük az egyházi iskolák privilégiumait abban az értem, hogy más szabályok vonatkoznak rájuk, mint az államiskolákra, és integráljuk őket, akkor bele lehet őket húzni egy olyan helyi regionális vagy országos kapacitás tervezési rendszerbe, ahol nem az iskola tulajdonosa fogja eldönteni, hogy hol vonunk össze iskolákat, hol szüntetük meg iskolákat és hol nem, hanem adatok és a helyi szereplők közötti nyílt a alkú a mert ezen a rendszeren most teljesen kívül áll magát [torokköszörülés] értion akart igen mert egy mert ugye az időnk az az véges és még én nekem van egy fantas szempontom ami kicsit ide is kapcsolható amiben nem biztos, hogy a Péterrel a Lázta meg majdnem biztos, hogy nem értünk egyet, de de hogy szeretném ide behozni a az én saját kutatói szempontomat, hogy ugye ez például ez egy nagyon érdekes állatorvosíró az egyházaknak való átjátszás, most így mondom, az intézmények átjátszás az egyházaknak, mert ez Valójában egy az állam szerepének a gyengítéséhez járult hozzá.

[00:48:50]Tehát a a az állam kiszervezte az oktatást részben a privát, részben az egyházi szférában.

[00:48:54]Ez egy nemzetközi tendencia.

[00:48:55]Tehát ez nem csak Magyarországon van így.

[00:48:56]És itt szeretnék behozni egy olyan szempontot, hogy szerintem még egy óriási kihívás a Tisza előtt az, ami egy értékkérdés, ha úgy tetszik ideológia kérdés is, hogy mit kezdünk azzal, hogy az oktatás nem önmagában áll.

[00:49:08]Tehát, hogy mi a társadalompolitikája a Tiszának.

[00:49:13]Mert az oktatás az nem önmagában tudja például az egyenlőtlenségeket kezelni, nem is lehet teljesen ráterhelni, nyilván meg tudja erősíteni vagy gyengíteni tudja őket, de hogy nagyon fontos lenne, hogy mi ez a társadalompolitika, ez sem látszik még teljesen világosan.

[00:49:23]És itt van egy mélyebb tendencia is, és itt lesz, ahol nem biztos, hogy egyetértünk.

[00:49:26]Én, mint megint csak bevallottan, elkötelezetten antikapitalista ö gondolkodóként és és a kutatásaimban is ezt a szempontot érvénysítem.

[00:49:36]Nagyon látszik sokszor, hogy az oktatási rendszer az a társadalmi újratermelésnek a része a reprodukciónak, és nem a nem a közvetlen produktivitásnak.

[00:49:45]És ezért a kapitalizmusban a leg az olyan a legszociáldemokratább skandináv országokban is általában mindig hátrébb sorolódik, tehát hogy hogy nem nem a biznishez tartozik, hogy így nagyon egyszerűen fogalmazza.

[00:49:57]Igen, azt akarom kérni ezt most mondani egy fokért úgy, hogy ez a produktivitás mit, tehát azt, hogy nem a nem a nem ahhoz, amit közvetlen ugye a kapitalizmus célja, hogy tőkét termeljen, hogy az oktatás az egy háttérintézmény, tehát annak ahhoz járul hozzá, hogy ez működni tudjon a társadalomban és óhatatlanul nem azért valókat termeljen.

[00:50:17]Na hát igen, meg Igen, így is lehet fogalmazni, tehát hogy meg a tudást is termeljen.

[00:50:21]Tehát ez is nagyon fontos nyilván a kapitalista gazdasághoz, de hogy itt van egy olyan tendencia, hogy ezt ahogyan egyébként a környezeti tényezőket meg nagyon sok mindent a kapitalizmus minél olcsóbban akar megúszni, és hogy itt van egy ilyen rendszerszintű probléma, ami nem csak egy adott politikai kérdés, hanem egy szélesebb rendszerek a problémája és hogy ebben hogyan lehet ellentartani annak a kapitalista rendszernek, amiben az oktatásban van egy ilyen nehézkedése, van egy ilyen egy ilyen nemzetközi tendenciés, hogy az állam kivonul az oktatásból, az Az a tendencia, hogy az oktatásra kevesebb erőforrás jut.

[00:50:53]Most nem csak pénz, de sokféle erőforrás.

[00:50:55]Ezek ezek jelen vannak.

[00:50:57]Nyilván más tendenciák is vannak, de hogy de hogy ezek azért ott vannak és ezek ezeknek nehéz ellentartani, és azért az látszik, hogy hogy a hogy a Tiszának nem an nem egy kifejezetten valodali, és nem semmi semmiképpen nem kifejezetten valodali, és csak részben szociáldemokrata elemeket tartalmazó programja van.

[00:51:13]És ez hosszú távon egy nagyon érdekes kihívás lesz, hogy ez a Györinak igaza van.

[00:51:17]Igen, nem értünk egyet.

[00:51:19]Szerintem a izét a nincs olyan a kapitalista piac, nem szoktam a kapitalizmus szót hatani.

[00:51:27]Nincs olyan piacdaság, ahol a közoktatás, vagy legalábbis a fejlett országban a közoktatás piaci szabályok szerint működne, mert a közoktatás o ami tankötelezettség van, olyan mint a járdaközószág.

[00:51:38]Tehát állami kontroll alatt működik.

[00:51:41]És abban a pillanatban, hogy közösségi kontroll alatt működik az oktatás, abban a pillanatban nem kizárólag a piaci szereplők érdekeit szolgálja ki, hanem a egy demokratikus mechanizmuson keresztül beúszik egy elkerülhetetlenül és szerencsére beúszik egy olyan nagy rakásszempont is, aminek semmi köze a a piaci szereplők igényének a kielégítéséhez.

[00:52:07]társadalmi kohézió, igazságosság, szociális megfontolású, kulturális megfontolásuk, egy nagy rakás dolog.

[00:52:12]És ezt a cél szolgálja azt, hogy az közoktatás közösségi [torokköszörülés] kontroll alatt működik.

[00:52:19]Szóval én én ebből nem csinálnék rendszerproblémát, és nem zárnék rövidre politikai ideológiákat, oktatáspolitikákkal, mert nagyon közvetett közöttük a kapcsolat, hogy igen, Gyurinak igazában, ebben nem értünk egyet.

[00:52:33]Igen, talán annyit hozzátéve, hogy hogy egyetértünk, nyilván ezek a szempontok megjönnek, és mindenhol közország az oktatás, csak én szerintem nem a piaci szereplőkről van szó, hanem a piacnak olyan működési mecchanizmusiról, a mindennapi életünket is áthatják.

[00:52:47]Tehát az, hogy ahogyan mi a mindennapoljainkat a kapitalizmusban élünk, mint fogyasztók, ahogyan mi magunkat árukba bocsátjuk, ahogy ahogy a a a az egész rendszer az körülöttünk áthatja ez a fajta dolog.

[00:52:57]Ez ez ez én nem a kapitalizmustól féltem a magyar közoktatást, én a dilettáns államtól féltem a magyar közoktatást, mert hogy a magyar állam jellemzően rosszul kormányoz, és ennek pedagógusok, gyerekek, szülők isszák meg a levét, mert ugye magyar közt rosszul egyetértünk, de a hogy hogy emögött valahol a piaci térben a kapitalizmus szabályai működnek.

[00:53:27]It egyszerre hangzik el az is, hogy az állam rosszul kezeli az iskolákat, az is, hogy közben szabadul tőlük, de hát közben attól függetlenül, hogy az egyházakhoz került egy csomó iskola, és tényleg jelentősen, hogy növekedett a az egyházi fenntartású iskolák aránya, meg az egyházi iskolába járó gyerekeknek is a a az aránya Magyarországon.

[00:53:42]Ettől függetlenül még ugyanúgy az államnak a politikái hatnak ezekre is.

[00:53:46]Nem azt hiszem, azt hiszem nem nem rendszerekről kéne beszélnünk, hanem jó kormányzásról és rossz kormányzásról.

[00:53:51]a az igazi határe között van.

[00:53:55]Tehát, hogy hogy most az politikai ideológiai értelemben milyen víziónk van arról, hogy hogyan kellene működnie a világnak, az ebből a szempontból nem értéksemleges a jókormányzás fogalma sem, de nem még egyszer mondom, ne zárjuk rövidre ar az arról szóló vitát, hogy kelle-e kapitalizmus vagy szem.

[00:54:18]Szerintem kell kapitalizmus, de ez ez szerintem emeljük ki ebből a okták egészen nagy kérdések is eljutottunk, [nevetés] de igazából ona indultunk, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy még ennél kisebb léptékű konfliktusokba sem állt bele az oktatási irányítás.

[00:54:33]Még egy kérdésre maradt időnk zárásként igazából ehhez kapcsolódva, hogy most kezdődik ugye a a 2026-27-es tanév.

[00:54:42]A 27-28-as tanév elejére hová kellene eljutnunk?

[00:54:45]Ti mikor lennétek elégedettek, hogyha egy év múlva leülünk újra, akkor mi az, amit már akkor magunk mögött tudhatnánk, ami akkorra meg kellene, hogy történjen az oktatás átalakításában?

[00:54:57]A kezdhetem én azt szeretném látni, hogy van egy kialakult stratégia, ami tartalmaz valamifajta menetrendet is, amit lehetővé teszi az oktatás helyi szereplői számára, pedagógusok számára, iskolavezetők számára, a bárki számára.

[00:55:17]a lehetővé teszi, hogy kalkulálják azt, hogy mihez kell alkalmazkodniuk, milyen időtávon belül, és ehhez milyen erőforrások állnak a rendelkezésére, és milyen lehetőségeik vannak.

[00:55:28]A tehát a azért fontos, hogy legyen valami kormányzati stratégia, mert ez orientálja a helyi szereplőket.

[00:55:37]Tehát a mostani frusztráció oka az iskolában, miközben nagyon sokan érzik azt, amivel én kezdtem ezt a beszélgetést, hogy lehet szabadon lélegni, és ez mekkora dolog, mekkora flash.

[00:55:49]A izét a a mostani frusztrációt éppen ezeknek az orientációs pontoknak a hiánya jelenti.

[00:55:58]Bizonytalanság van.

[00:55:58]És én annak örülnék, hogyha a következő tanév legelejére ezt a bizonytalanságot jelentősen lecsökkenteni a kormányzat arra azzal, hogy valamilyen az átalakulásnak valami világos menetrendjével állna elő.

[00:56:15]Egyetértek.

[00:56:17]És ez azt is érzi, nyilván azzal is egyetértek, amit az előbb mondtál, hogy nagyon fontos a jókormányzás, nagyon fontos, hogy ellentartsunk azoknak a tendenciáknak, amik amik a az oktatásban az egyenlőtlenséget hozzák.

[00:56:26]Ön szerintem nagyon fontos lenne ez a stratégia, és az is fontos lenne, hogy akár ilyen kérdésekről is, mint amiről mi most beszélgettünk, beszélgessünk társadalmilag is, hogy mit gondolunk arról, amiben élünk, ami szerintem a kapitalizmus is, és erről is szerintem fontos egy kurzus, lehessen erről beszélni, kerüljen az asztalra, hogy tulajdonképpen mi is az iskola célja, mert erről még mindig szerintem nem beszéltünk eleget, és legyen egy ilyen társadalmi diskurzus, amit kialakítunk-e körül.

[00:56:55]A stratégia mellett szerintem ez egy nagyon fontos feladat.

[00:56:57]amiben szerintem fontos, hogy különféle hangok jelenek meg, amik akár ilyen vita hangok is, akár egymással, akár nem tudom, konzervatív szereplőkkel.

[00:57:04]Nagyon fontos, hogy hogy hogy ez ez ott legyen, és a és az oktatást tényleg egy egy olyan közjószágnak tekintsük, amiről amiről közösen kell, hogy gondolkodjunk.

[00:57:13]Én ezt várom, hogy az oktatási irányítás elmozdul ebbe az irányba.

[00:57:17]Amellett, hogy egyetértek azzal, hogy stratégiai pontok kijelölése, a rendszerátlátása és a és az oktatási rendszernek a a hogy m mik lesznek a következő lépések, ezt lássuk.

[00:57:27]Ezt a következő év végéig nagyon fontos lenne valóban elérni.

[00:57:32]Mindenképp várunk titeket egymással is, meg másokkal is akár vitatkozni majd ide a Partizánba.

[00:57:36]Köszönjük.

[00:57:36]Miszeros Györgyes Adó Péter, köszönöm, hogy eljöttetek.

[00:57:38]Köszönépen köszönjük a meghívást.

[00:57:40]A folytatásban pedig három vendég érkezik mindjárt ide a stúdióba.

[00:57:42]Törléi Katalin a tanítanékmozgalomtól.

[00:57:44]Totyik Tamás a pedagógusok szakszervezetétől és Nagy Erzsébet a pedagógusok demokratikus szakszervezetétől.

[00:57:51]Mielőtt őket bemutatnám, nézzük meg egy bejátszót arról, hogy ők az elmúlt időszakban milyen nyilatkozatokat tettek az oktatással kapcsolatban.

[00:57:59]Szerintem ahogy a magyar társadalmat is megtaposta ez a 16 év, és ott is látunk most egy ilyen nagy levegővételt és és változást és akár még tenni akarást is, ugyanúgy szerintem ez ez talán megtörténik a pedagógus bergekben is.

[00:58:18]Az egész biztos, hogy itt amit el kell végezni munkában, az egy sokéves folyamat.

[00:58:24]Nem nem egy négy éves ciklusnak a feladata, hanem jóval több, és nagyon sok érdekbe fog ütközni, és nagyon nehéz lesz.

[00:58:33]De az elején lehet olyan azonnali intézkedéseket hozni, amik amikkel, ahogy Lanner Judit fogalmazott levegőhez levegőhöz juttatják az intézményeket.

[00:58:47]és a pedagógusokat.

[00:58:50]Igazából először is azokat a célokat szeretnénk elérni, amelyek nem igényelnek nagy beavatkozást, mert például a nemzeti alaptanterv tipikusan olyan, amit nem szabad azonnal megváltoztatni, az egy szélesebb szakmai társadalmi egyeztetést igényel.

[00:59:04]Mi most elsősorban azokkal kerestük a miniszterasszonyt, amit viszont azonnal meg lehet változtatni, és én úgy látom, hogy ebben az irányban azért haladnak.

[00:59:15]Ilyen például egyébként a továbbképzési rendszernek az átalakítása, de a nemzeti alaptantervnél nagyon-nagyon fontos, hogy minél több szereplőt hallgassanak meg, és úgy alakuljon az asztán, hogy az tényleg utána olyan legyen, hogy sokáig ne kelljen hozzányúlni, mert az a legnagyobb baj, hogyha ez örökké változik.

[00:59:33]Tehát itt azért egy kis időre van nyilvánvalóan szükség.

[00:59:37]És hát van még egy-két olyan dolog, ami időt igényel.

[00:59:41]Van olyan, ami viszont azonnali beavatkozást.

[00:59:44]Talán pont két héttel ezelőtt találkoztak Lannert Judittal, hogyha jól emlékszem.

[00:59:49]Ott miben maradtak?

[00:59:49]Folytatják-e nyáron a tárgyalásokat?

[00:59:53]Abban maradtunk, hogy a tárgyalások folytatódnak, de addig a kormány az intézményesült érdekegyeztetési folyamatot és a rendszert kiépíti, vagy meghatározza, és ennek keretébe fog folyni.

[01:00:03]Tehát ebbe teljesen igaz van a miniszterasszonynak, hogy nem jó az, hogyha külön-külön szakszervezetekkel találkozik, és akkor utána szétfolyik ez a tárgyalási folyamat, hanem akkor itt most már az intézményrendszert ki kell építeni mind az érdekegyeztetésre és az Európai Unió által elvárt tripartid rendszernek, ugye, ahol az állam, a munkaadók és a munkavállalók ülnek meg közös asztalhoz, és még a civil szervezeteknek is a belasszonlási jogát a szakmai egyeztetésbe.

[01:00:29]amiről szó van, az a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörben dolgozóknak a bére, akik még mindig garantált bérminimumot kapnak, illetve a nevelést, oktatást közvetlenül segítők, még kötelezően 7%-ot.

[01:00:43]Ezt még valamikor 2017-ben értük el, és azóta is így van a jogszabályban.

[01:00:49]És hát ez igazából még 10%-ra tud felemelkedni, merthogy annyi a központi költségvetésből a hozzáadott pénz.

[01:00:57]Na de hát ez még mindig azt jelenti, hogy kettessel kezdődik a nettó bérük.

[01:01:02]Hamarosan bejelentjük a béremelést, a nevelést és oktatás külön közvetlenül segítők körében.

[01:01:14]Folytatjuk adásunkat megújulva és kibővülve.

[01:01:16]Köszöntöm a stúdióban nagy Erzsébetet, Törlé Kataint és Totyik Tamást.

[01:01:19]Köszönöm, hogy eljöttetek.

[01:01:21]Köszönjük a meghívást.

[01:01:22]Köszönjük a meghívást.

[01:01:22]Lanner Tit azt mondta júniusban, hogy 100 nap elteltével reméli, hogy kicsit megnyugodnak majd a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is.

[01:01:31]Megnyugodtak a pedagógusok, vagy Erzsébet?

[01:01:35]Nem érzékeljük.

[01:01:35]Persze én egy jogsegélyszolgálatban dolgozom a PDS-en belül, és nyilván bennünket elsősorban azok keresnek, akiknek valamilyen problémájuk van.

[01:01:45]Viszonylag ritkán kapunk olyan telefonokat, hogy jaj, mindennel, hogy meg vagyunk elégedve.

[01:01:48]Úgyhogy nyilván én a negatívumokat talán felnagyítva látom, de azt tudom mondani, hogy összességében a visszajelzések alapján, hogy nem nem nyugodtak meg a kedélyek, nem nyugodtak a pedagógusok, és nagyon komoly elvárásaik vannak, amelyek hát azért most már kezdenek átmenni sok esetben csalódásba, főképpen a nevelést, oktatást közvetlenül segítő, illetve egyéb munkakörökben dolgozók esetében, ahol folyamatosan ment, azért most már jó ideje az ámítás, hogy igen, foglalkozunk veletek.

[01:02:18]Tiszapárt programjában, hogy ott van egy 25%-os azonnali béremelés, és hát megy az idő, nem látjuk igazából ennek az eredményét.

[01:02:28]Ez azért nagyon nagy mértékben beárnyékolja a folyamatokat, ami mellett még azért van sok egyéb más is.

[01:02:35]Mindjárt belemegyünk ebbe is, meg a többi problémába is, de először érdekelne, hogy ti hogy látjátok valamivel jobb lett a hangulat?

[01:02:42]Nyugodtabbak a kedyek, vagy ugyanaz a bagyomásotok?

[01:02:45]Vannak olyan visszajelzések, a tanítanékhoz is érkeztek be, illetve személyes beszélgetésekből is ez derült ki, ahol azért arról számoltak be, hogy jobb a hangulat a a tanáriban, de ez a jobb hangulat ez várakozással van tele.

[01:03:02]Tehát nem arról van szó, hogy most akkor úgy gondolják, hogy most itt itt eljött a a paradicsomi állapot, hanem hanem valahogy egy pozitív várakozás van bennük.

[01:03:12]De természetesen hozzánk is jön egy csomó panasz.

[01:03:15]Mi most leginkább olyanokkal foglalkoztunk, akik nincsenek bent jelenleg a rendszerben, hanem szerettek volna vissza menni, és a nyár folyamán még mindig akadályozva volt a a munka munkába állás.

[01:03:30]Ebbe is ebbe is bele fogunk menni.

[01:03:30]Tocik Tamás, mi azt érzékeljük, hogy van egy nagy fokú várakozás és van egy bizonyos fokú csalódottság is a a vagy bizonytalanság, inkább nem is csalódottság, hanem bizonytalanság, mert azért nem egyértelműen kommunikálja a kormány azt, hogy mi is lesz a jövőkép, hogy milyen folyamatokon fog keresztül menni az egész átalakulási folyamat.

[01:03:51]Tehát ők ezt a bizonytalanságot érezzük a kollégák részébe, és igen a nevelésoktatást közvetlenül segítő kollégák is a a technikai alkalmazottak körében pedig egy sokkal nagyobb fokú elégedetlenséget és csalódottságot érzünk.

[01:04:07]Landit egyébként szó szerint júniusban, amikor a Kubitnak adott egy interjút, akkor úgy fogalmazott, hogy azt szeretné, hogyha a tanárok jobban éreznék, hogy megbecsülik őket, hogy érezzenek perspektívát, még ha mást nem is tudunk rögtön sok dologban változtatni, mert a szeptemberi tanévkezdés az már túl rövid az idő.

[01:04:22]De akkor jól foralom össze itt az első benyomásokat, akkor ez a ez a perspektíva pont az, ami még egyelőre hiányzik ez, hogy lehessen látni, hogy merre haladunk.

[01:04:34]Így van.

[01:04:34]Igen, mert elsősorban bizalomerősítő és szimbolikus lépések történtek, amelyek egyébként fontosak, de az még nem rajzolódott ki, hogy itt egy enyhe demokratizálása, felszabadítása történik egy rossz rendszernek, vagy valóban lesz egy rendszerváltása az oktatási oktatás területén.

[01:04:58]Tehát azt érzékeljük, hogy nem mondja el a kormány, ugye azt ígérték, hogy a tanketi központokat felszámolják, teljesen új alapokra fogják helyezni.

[01:05:06]Mi most csak azt látjuk, hogy a vezetőket lecserélték, megígérték azt is, hogy az önkormányzatok visszakaphatják az oktatási intézményeket.

[01:05:14]Erről [torokköszörülés] is csönd van, mert akkor teljesen más fenntartó nem volt egy ilyen nagyon egyértelmű ígéret, nem?

[01:05:21]Tehát hogy azt nem mondták soha, hogy biztosan minden önkormányzat visszafog az biztos.

[01:05:24]Az a mi sem értünk egyet szakszervezetként, hogy minden önkormányzat visszakapja, mert azért láttuk azt, hogy most a amikor a béremelés volt, hogy az óvodapedagógusok sem kapták meg, és még az előző kormány is kiment és háborúzott a a az önkormányzatokkal.

[01:05:39]Hát 200 olyan önkormányzat van ismereteink szerint, akik visszaküldték a pedagógusoknak a béremelését, az óvodapedagógusok béremelését.

[01:05:47]volt olyan település, ahol azért küldték vissza, mert az óvodavezetőfizetésen magasabb lett, mint a polgármesteré, és méregből visszaküldte.

[01:05:55]Tehát ez ezeknek az önkormányzatoknak én se szeretném szívesen látni, de hát nem látjuk a finanszírozási oldalát sem, hogy milyen feltételekkel fogják visszakapni, vagy ha kérik egyáltalán visszakaphatják-e az önkormányzatok, és hogy ezek milyen feltételekkel fognak, mert nem mindegy, hogy azzal, amivel most a tankérati központok működtetik, vagy azzal a normatívával, amivel az egyházak megkapták ezeket az oktatási intézményeket, mert a kettő ég föld ebből a szempontból.

[01:06:23]Ez nagyon fontos, bocsánat, nagyon fontos.

[01:06:24]ö probléma, de az meg egy őrületes veszély lenne, hogyha azok a az önkormányzatok kapnák vissza az iskoláikat, akik így jelentkeznek érte, mondjuk gazdagabb, tehetősebb önkormányzatok, mert az megint növelni az iskolák közötti különbségeket sokkal inkább.

[01:06:42]Szóval, hogy ezt nagyon át kell gondolni nem tudom, önkormányzati társulások öhetnék át lenne elvárni, hogy ebben már most tartsanak valahol.

[01:06:52]Tehát, hogy men én azt gondolom, hogy ez egy ez egy bonyolultabb kérdés.

[01:06:58]Ahogy egyébként a tankerületi fenntartás kérdése is valószínűleg bonyolultabb, tehát hogy mivel nagyon hamar jött az évkezdés a a kormány megalakulásához képest, valahogy a működésépé működésképességet meg kellett őrizni.

[01:07:12]Ugyanakkor azért a tankerületekkel kapcsolatban szerintem rengeteg jogos probléma merül fel, mert mert és akkor itt visszacsatolok arra, hogy a amit Tamás mondott, hogy rosszul kommunikál a kormány, és időnként nem kommunikál.

[01:07:28]Tehát például az, hogy megtörtént a a tankerületeknek az átvilágítása, azt tudjuk, de hogy az milyen eredményt hozott, az nem publikus.

[01:07:35]És hogy mire terjedt ki egész pontosan a tankerületek átvilágítása, azt sem tudjuk.

[01:07:40]És például amikor voltunk egyszer egyeztetésen Lanert Juditnál, akkor a tanítanék részéről kifejezetten kértük, hogy ne csak anyagi és szakmai átvilágítás történjen, hanem történjen meg azoknak az ügyeknek a felderítése is, amik például ahhoz vezettek, hogy fekete listák alakultak ki, kik, hol, milyen listákat tartottak, vagy vagy fejben, vagy papíron.

[01:08:07]Kik döntöttek arról például, hogy a polgári engedetlenség alatt megfenyegessék, megfélemlítsék az abban résztvevőket?

[01:08:16]Kik döntöttek a kirúgásokról?

[01:08:20]Nekem az a véleményem, hogy ez nem tankerületi szinten dőlt el, de ennek a az átvilágításnak ki kellett volna, vagy ki nem tudom, lehet, hogy kiterjedt erre is, de hogy ezt nem tudjuk deríteni ezt, hogy hogy hol történt meg ez, mert a a amiről nagyon-nagyon sokat beszélünk, a múlt feldolgozása, vagy ennek az elmúlt periódusnak a feldolgozása, ehhez ez is hozzátartozik, és ahhoz, hogy nyugodt légkörben működhessenek a az iskolai közösségek, illetve a munkavállalók az érdekeikért, ki tudjanak állni, ahhoz nem csak a strike törvény helyrehozására van szükség, és hála Istennek az azért megtörtént, hanem ezekre a fel ezekre a a ezeknek a dolgoknak a feltárására is.

[01:09:03]Azért nem tehát most ara olyan nincsen, hogy valamennyire, tehát ez olyan a Strike esetében, mintha azt mondanánk, hogy kicsit terhes ugye.

[01:09:12]Szóval, hogyha hogyha a szájk alatt tanítani kell, és akiknek tanítani kell, és főképpen például mondjuk érettségiére felkészítés esetében, ami teljességgel ellentétes azzal, ami egyébként a strike törvényben a még elégséges szolgáltatásról szól, hát akkor azért nem mondhatjuk azt, hogy annyira rendben van a stáj-kal kapcsolatos rendez arról van szó, hogyha valaki ezt már nem tudná követni ennek a folyamatos átalakításait, ugye a Fidesz jelentősen megnehezítette, ellhetetlen gyakorlatilag a pedagógusok számára a strike lehetőségét.

[01:09:44]Emiatt sokan akkor polgári engedetlenségbe kezdtek.

[01:09:47]És most pedig a Tisza valamelyest ezen lazított, de nem pont azt a Nem teljesen ez történt.

[01:09:52]Nem teljesen ez történt.

[01:09:55]Sajnos a történet az régebbi.

[01:09:57]Hát 2010 decemberében változott meg úgy a Stekról szóló törvény, hogy nem akartesen visszamenni a hát csak annyiban annyiban mindenképpen vissza kell menni, hogy nem csak a pedagógusok esetében nehezítette meg a szájkot a az előző kormány, merthogy az előző strike törvényben, pontosabban ugyanabban a strike törvényben, csak még az előző verzióban, az szerepelt, hogy a még elégséges szolgáltatásról tárgyalni kell, de az önmagában egyébként nem tette jogellenessé a strikeot.

[01:10:24]az került be 2010 decemberében, hogy erről meg kell állapodni, illetve ha nincs megállapodás, akkor ugye van egy bírósági folyamat, amiben ugyan rövid határidők szerepelnek, csak az a probléma, hogyha valaki elsétál a kúriához, ott már nincs határidő.

[01:10:38]És ezzel gyakorlatilag minden stráj-ot hát így keresztbe lehet úgymond, vagy minden stráj-nak keresztbe lehet tenni, nem csak a pedagógusok esetében.

[01:10:47]De itt nálunk, amikor elkezdtük ugye a figyelmeztető szájkal a szájk folyamatot, akkor először rendeletileg, majd pedig törvényileg még inkább ellehetetlenítették ezt a folyamatot.

[01:11:00]És azt mondod, hogy ami most történt ebben, az egy nem egy tényleges helyreállítás.

[01:11:05]tulajdonképpen január stájkolhatunk, január 31-e után nem teljes kü utána már jön az időszak, amikor az érettségre való felkészülés satöbbi.

[01:11:15]Igen.

[01:11:15]Igen.

[01:11:15]És egyébként pedig a az emberi jogok európai bíróságánál van a beadványunk, amelyben pont a az egyik lényeges elem az, hogy a strike alatt nincs tanítás.

[01:11:27]Tehát ez azért egyébként nagyon unikális így Európában is.

[01:11:31]Tényleg nem is értem, hogy miért mentek ebbe bele.

[01:11:33]Én figyelmeztettem őket, hogyha netán kijön az ítélet, mert most már azért valamikor csak várható.

[01:11:40]És ha abban benne lesz, hogy ez nem egyeztethető össze a még elégséges szolgáltatással, hát ez a kormány reputációjának éppenséggel nem tesz jót.

[01:11:49]De amiért jelentkeztem, az nem csak ez, hanem ez a fenntartói rész.

[01:11:51]Ugye itt beszéltek arról Tamás és és Kata, hogy hát itt mi minden nincs eldöntve, de ugyanakkor meg bizonyos dolgokat eldöntöttek.

[01:12:00]Például én nem igazán értem, hogyha még nem világos az, hogy milyen lesz a fenntartói struktúra, akkor miért kell öt évre szóló határozott idejű kinevezést adni a tankerületi központok vezetőinek, akik hát azért, hogyha itt valamiféle változás van, akkor azért egy érdekes jogi helyzetbe kerülnek.

[01:12:18]És más területeken láttuk, hogy a kinevezés se jelent garanciát feltétlenül az eset az oké, csak a határozott idejű kinevezés az mindenképpen nagyobb garancia, mint egy határozatlan idejű.

[01:12:29]Tehát az azért ad egyfajta stabilitást.

[01:12:31]Jó, persze mindannyian tudjuk, hogy milyen kiskapukkal lehet ezt végül is keresztülhúzni, illetve ha az egészet úgy ahogy van megszüntetik, hát akkor ugye jogutód nélkül megszűnt a maga a tankerületi központ, de nem látjuk, hogy igazából ebbe az irányba akarnak elmenni.

[01:12:48]főképpen nem látjuk úgy, hogy a mostani most elfogadott törvénybe hát azért mondjuk ki itt még többletjogot is adtak.

[01:12:55]Hát mi az, hogy hogy törvényességi felügyeleti jogköre van a tankerületi központnak?

[01:12:59]Mert az a része totál érthető, hogy persze az iskolákból elvitték az összes ügyviteli dolgozót, adminisztratív dolgozót.

[01:13:08]Önmagukban nem tudnak bizonyos feladatokat már ellátni, és hát a tankerületi központoknál ott vannak ezek a funkciók.

[01:13:14]Ezt ezt mi is alá tudjuk írni, hogy ilyen értelemben van létjogosultsága ennek a társaságnak.

[01:13:22]Na de hát az, hogy törvényességi felügyelet meg ilyenek, azért az egy kicsit durva.

[01:13:27]Ezt ehhez hadd tegyem már hozzá, hogy az alapvető probléma az, hogy a rendszer nem változott.

[01:13:30]Tehát azzal, hogy a vezetőket lecseréltük, azzal a rendszer működése nem változott meg, vagy lecserélésre fog kerülni.

[01:13:39]Tehát ez és a kollégák is érzik ezt.

[01:13:41]És a kollégák is érzik ezt.

[01:13:41]Tehát ez egy nagyon rossz döntés volt a kormány részéről, mert micsoda pontosan?

[01:13:46]Hát az, hogy csak a vezetőket cseréljük le, és a rendszer igen, a tanketi központok vezetőit cseréljük le, és nem történik meg az, hogy az egész rendszer tehát az amiről Annel Tudit beszél, amit itt az előző blogban is idéztem, hogy tényleges autonómiát kell adni, az az ezt nem nem adásul most ilyen úgy indul el azért a tanév, hogy még a régi tankerületvezetők vannak ott a helyükön és még szuttyogtatják azokat, akiket és akkor ehhez még az mit?

[01:14:13]Hát, hogy még előkapják, meg óreleteket vonnak el bizonyos tantárgyfelosztás tömegeket dobálgatnak vissza.

[01:14:23]Igen.

[01:14:23]Van olyan tankertvezető, aki 144 órát elvett az egyik oktatási intézménytől.

[01:14:28]Ebből volt.

[01:14:29]Az mit, hogy 144 órát el?

[01:14:31]Tehát van egy bizonyos órakeret egy oktatási tanulói foglalkoztatási.

[01:14:34]Tehát a tanulókat mennyi órába lehet tanítani és foglalkoztatni?

[01:14:37]Ebben benne van a tanítá vagy a kötelezák, a napközés, a szakkörök, korepetálások, tehetséggondozások.

[01:14:45]Tehát erre egy jogszabály egy maximum óraszámot meghatároz és a tanket vezetők most nagyon sok helyen ezeket nagyon keményen megszorították a például akkor akkor nem lehet csoportot bontani, bontani, hogyha elvesznek az órakeret.

[01:14:58]Ez miért?

[01:14:58]Ez miért jó?

[01:14:58]Miért veszik el?

[01:15:00]Hát azért, mert nincs pénz, de azért legyünk őszinték, nincs pénz.

[01:15:01]Igen.

[01:15:03]És ezeken ááseket, forrásokat tudnak megtakarítani, amiből ugye most hallottuk azért a a miniszterelnök úrtól is, hogy a a bérekből csoportosítottak át működési költségekre.

[01:15:15]Hát azért történt meg ez, mert alul vannak finanszírozva az államilag ellátott, államilag fenntartott oktatási intézmények, és valamiből a működési költségeket elő kellett teremteni.

[01:15:26]Akkor ez nem ilyen bosszú meg szándékos kiszúrás, hanem ez annyira nincs pénzankerület.

[01:15:30]Szerintem meg meg azért megszokták azt a fajta hatalmi pozíciót, amiben voltak.

[01:15:37]Elég sok beszámolót hallottunk arról, hogy milyen hangnemben kommunikáltak tankerületi vezetők.

[01:15:44]Nyilván nem mind.

[01:15:44]de többen az alájuk tartozó iskolák vezetőivel, munkatársaival, és és ezt egyszerűen folytatják, miközben a világ megváltozott körülöttük.

[01:15:59]Vagy vagy az, hogy ugye akkor legalább most az, hogy véleményezik az önkormányzatok a tankertőveztetők szemét, az egy dolog.

[01:16:06]Na de bocsánat, ha igazán rendszert akarunk váltani, akkor ennek egy alulról szerveződő iskolafenntartó hálózatnak kellene lenni, és ehhez kellett volna törvényi feltételeket megteremteni.

[01:16:17]Nem az állam által felülről ráoktroyált szervezetbe kellene ezeket fenntartani.

[01:16:23]Tehát ha most már rendszerváltásról beszélünk, akkor ezeket meg kell.

[01:16:27]Gondolom erre annet azt mondja, hogy májustól augusztusig nem lehet ezt megcsinálni.

[01:16:32]Az rendben van.

[01:16:32]De akkor miért öt évre nevezték ki ezeket az embereket?

[01:16:34]Miért nem egy évre?

[01:16:35]Vagy azt mondták volna, hogy a tankertvezetőkkel még megszigorítjuk a a tanketvezetőknek az ellenőrzési rendszerét, hogy ezek a túlkapások ne legyenek.

[01:16:44]És akkor egy év alatt ezeket kidolgozzuk.

[01:16:45]Most már egy évet szerintem a fogvicsorgatva és a a kollégák kibírtak volna, ha látják azt a víziót, hogy akkor itt valóban rendszerváltás történik az oktatás intézmében.

[01:16:58]És még azt had tegyem hozzá, hogy ami a legfontosabb, hogy az oktatási intézmények, azt Radó Péterék itt előbb mondták is, az oktatási intézményeknek az iskoláknak nincs saját költségvetésük.

[01:17:08]Addig autonómiáról nem beszélhetünk, míg nincs saját költségvetés.

[01:17:12]És ezzel szemben most mi történik?

[01:17:16]Most azt a hírek hírt kaptuk az egyik tankelet irányából, hogy az 1 millió Ft felti kötelezettségvállalást még a központnak be kell jelenteni és jóvá kell hagyni.

[01:17:26]Hát most már a tankerületeknek a saját költségvetését is ennyire megszorongatják.

[01:17:33]Hát ez egy központosításra ha jól értem.

[01:17:34]Egy valamit hadd kérdezzek, mert azt azt mondjátok, hogy egyrészt, hogy nem kommunikál a kormány, meg hogy nem lehet látni, hogy hogy mit akarnak, hogy rosszul kommunikál a kormány, de hát egyeztettek a szakszervezetekkel is, a tanítanékkal is.

[01:17:47]Itt az előző beszélgetésben is elhangzott, hogy pont, hogy mennyi kommunikáció van a kommunikációról.

[01:17:51]Tehát valami csak elhangzik ezeken a találkozókáról, ezekről nem.

[01:17:55]Akkor miről van?

[01:17:56]És egyébként nagyon sok esetben olyan kommunikáció történik, ami egy kicsit olyan utólagos.

[01:18:01]Tehát amikor azt látjuk, hogy fent van a kormány honlapján valamiféle jogszabály tervez tervezet, az már egy kodifikáció.

[01:18:09]Amikor találkozak lenner ezeket képviselőként találkoztok vele, akkor mi a koncepciót véleményez?

[01:18:17]Ezeket elmondtuk a miniszter mi mi az, amit ő mond tehát mi a hogy zajlik egy ilyen találkozó?

[01:18:21]Mi ott a fókuszá?

[01:18:21]Hát például úgy zajlik, hogy hogy bent ülner Judit és ott ül az egyik államtitkárra, aki már ugye az előző időszakban is ott volt.

[01:18:31]Mi egyébként vele nagyjából félszavakból is értjük egymást, mert ő pontosan tudja, hogy hogy volt az előző szabályozás, hiszen azon akar változtatni van helyettes államtitkár is, aki teljesen ugyanaz a személy, mint aki volt.

[01:18:46]És és egyébként pedig hát Lannert Judit kíváncsian követi ezeket a beszélgetéseket vagy vitákat, amiket folytatunk.

[01:18:54]Ugyanez a helyzet Lányi Mariettával is, mert ők még igazából aki államtitkár szintén, akik nincsenek még otthon ezen a területen.

[01:19:01]Hát hiszen ők ebben a ebben az egész történetben újak.

[01:19:06]Mi ugye régi motorosok vagyunk azokkal is, akikkel vitatkozun pont, hogy nem politikusak, hanem szintén oktatás kutatás területéről jönnek, akkor hogyhogy nincsenek képben?

[01:19:14]Mármint a mármint például az államtitkár van olyan van olyan államtitkár, aki nem arról a területről jön.

[01:19:21]Tehát azért itt az egyeztetések hangulata is, meg hogy mondjam azt, az egyeztetéseknek a tényszerű része, például amikor ugye a béremelésről beszéltünk, ahol elmondta a lányi Marietta, hogy a felek itt milyen kultúráltan tudnak vitatkozni, pedig mennyire nem értenek egyet.

[01:19:37]Ezt ő látja.

[01:19:40]Jó lehet, nem nagyon érti, hogy miről van szó.

[01:19:41]Azért, mert ennek az egész béremelés sztorinak azért van egy viszonylagosan hosszú folyamánya, amiben valaki nem volt benne.

[01:19:48]Nyilván nehezen látja át, és főképpen nehezen látja át azt, hogy hogy amikor egy kompenzáció, amelyet meg kellett adni, és az elmaradt, és miért nem épült be a bérekbe, és mi azzal a probléma, ha nem épült be?

[01:20:03]Hát ez ez ha valaki hirtelen találkozik egy ilyen problémakörrel, akkor valóban itt csodálkozva nézelődik.

[01:20:09]Mi pedig értjük egymást, és tudjuk azt is, hogy mit akarunk elérni.

[01:20:12]Ő pedig azt mondja, hogy hát jó, akkor egyeztessenek a felek.

[01:20:16]Ez így kevés.

[01:20:16]Tehát őnekik már eleve úgy kellene odaülni az asztalhoz, hogy ő is valamilyen szinten már beleássa magát ebbe a történetbe, és el tudja mondani, hogy a vitatkozó felek közül kivel miben ért egyet, miben nem, és nem egyfajta moderációt hajt végre, mert egyébként moderálni kiválóan tudnak.

[01:20:35]tulajdonképpen nincsenek olyan nagyon rossz hangulatú megbeszéléseink ebből fakadóan a stílus teljesen rendben van, nem olyan ellenséges.

[01:20:44]Én ennek egyébként örülök, tehát hogy nem vagyok levörösve, nem vagyok leróte armé frakciózva, mint ahogy ugye ma a Maruzsa Zoltán úgy sokszor megtette, meg egyáltalán én azért azt láttam, hogy mi olyan olyan üsmi frakció.

[01:20:58]Igen, igen.

[01:20:58]És hogy abba jelentkezzen a PDS.

[01:21:00]Én én már félig meddig így amikor bementem már így gondoltam, hogy mennyiben hasonlíthatok én Uriike Minhhofra, és hol van Andreas Báder, ugye?

[01:21:07]Szóval ez ez azért ez hát akkor ilyesmi ilyen nyilván nincsek ilyen beszólások, de nem kíváncsiak tudod le, hogy nem kíváncsiak igazából az észrevételekre.

[01:21:16]Abszolút kíváncsiak.

[01:21:16]Szerintem nekünk kicsit más pozíciónk van ezekben az egyeztetésekben, tehát nyilván a szakszervezetek egy másik helyzetből indulnak.

[01:21:27]Mi amikor bent voltunk, akkor elsősorban a civil szervezetek részvételéről vagy ezekről próbáltunk beszélni.

[01:21:40]egy koncepciót vittünk be, amit a a Civil Közoktatási platform, az Oktatói hálózat és a tanítanék dolgozott ki arról, hogy hogyan lehetne felépíteni egy olyan működésmódot és struktúrát, amiben ezek a civil szervezetek nemcsak meghallgattatnak, hanem valamilyen módon részt vesznek a a döntéshozatalban.

[01:22:03]Erről beszéltünk, de egy olyan helyzetben beszéltünk erről egyébként júniusban, azt hiszem, amikor még, és szerintem ez még most is így van, tehát az egész kormánynak nincs koncepciója arról, hogy mi történjen a civil világgal, sem a finanszírozási részével, sem a részvételi részével, meg hogy kik a civilek, mert ugye ez is felmerül menni.

[01:22:27]És és ráadásul a minisztérium akkor éppen csak, hogy megszületett, tehát se eszközök, se munkatársak nem voltak.

[01:22:35]És én azt hiszem, hogy még jelenleg is ez a kaotikus állapot van a a minisztériumon belül.

[01:22:42]Tehát súlyos munkaerőhiányuk van, nincs elég ember, nincs még én nem tudom, hogy hogy lehetne nekik rendes költségvetésük, amikor az előző költségvetésben ők még nem szerepeltek.

[01:22:54]Tehát a a az oktatási minisztérium ugye nem létező sor a költségvetésben, és eddig tudtommal nem nyúltak hozzá a költségvetéshez.

[01:23:03]Úgyhogy e én én sok kritikát fogalmaztam már meg a kormány kommunikációjával és esetleg a az oktatási kormányzat kommunikációjával kapcsolatban is.

[01:23:14]De ugyanakkor bizonyos fokig megértem, hogy egy ilyen káoszban, ahol ők maguk még nem állították föl a saját rendszerüket, nagyon nehéz hatékonyan és és jól működni.

[01:23:24]Hány ilyen találkozó volt csak, hogy hogy érzük?

[01:23:29]Egy-egy mindenkivel, vagy én én egyszer voltam, de de volt a tanítanék máshol is.

[01:23:34]És és ebben is van egy ilyen össze-visszaság, hogy meghívják azokat a szervezeteket, akik véleményezik a jogszabály tervezeteket, de valamikor kifelejtenek egyiket, másikat, mert még ez az egész rendszer nem állt föl.

[01:23:47]Tehát egy pár pár ilyen egyeztetés volt szakszervezetekkel.

[01:23:51]Ezek szerint ez azért attól több volt és [torokköszörülés] meg is hívnak.

[01:23:55]Az a nagyon nagy baj, hogy van, hogy az egyik államtitkárságról megkapjuk a legalább már a korifikált szöveget, a másik államtitkárságról nem kapjuk meg, hanem le kell halászni a kormányzati oldal, és kell venni.

[01:24:07]Igaz.

[01:24:08]Igen.

[01:24:08]És ami nagyon fontos, hogy ugye bejátszották a az egyik nyilatkozatomat itt a a felvezetésnél.

[01:24:14]Pontosan ez nem történt meg a kormány részéről.

[01:24:16]Tehát a szociális párbeszédnek a rendszerét három hónap alatt ki kellett volna építeni a a kormány részéről.

[01:24:23]Ez nem kerül pénz.

[01:24:26]Hát hogy milyen módon lesz egy rendszeres egyeztetés.

[01:24:28]Hogyan kell egy trip egy háromoldalú egyeztetés, amit az Európai Unió elvár, akkor azt hogyan üzemeltetik, amikor jogszabálytervezeteket előkészítenek, akkor a feleket hogy kell bevonni, a kodifikált szövegekre az egyeztetés, hogy történjen?

[01:24:43]Hogy történjen meg az a bázisdemokrácia, ami alapján ők ezeket be fogják érni?

[01:24:49]Tehát ez a szabályozás nem történt meg.

[01:24:52]Ezt három hónap alatt meg kellett volna csinálni minden ágazatnakra vonatkozóan, mert az Európai Uniónak is az egyik alapvető elvárása.

[01:25:01]És hogy mennyire problémás a helyzet, a ugye a munkaügyi kérdésekben nem volt államtitkár, utólag nevezték ki.

[01:25:10]Tehát olyan, mintogyha ezt a a szociális párbeszéd részét ők teljesen meg is feledkeztek volna.

[01:25:19]Ugye utólag lett a Szabó Imre kinevezve államtitkárnak, meg a Taligás Kati most lett bevezetve.

[01:25:28]Tehát, hogy ezek a helyzetek nem lettek rendesen megoldva.

[01:25:30]És ebből következik az, hogy ha nagyon jó szándékúak, tehát én én a a szándékokat nem óhajtom megkérdőjelezni, mert tényleg rendkívül tisztességesek és korrekt kommunikálnak, de hát a pokolbó vezető út is jó szándékkal van kikövezve, amikor ezek a a gigszerek bekövetkeznek, hogy nem kapunk meg jogszabályt.

[01:25:54]Az előkészítésben nem vonnak be, és ha ezekbe az előkészítésekbe bevontak volna, vagy valami párbeszéd történt volna, akkor nem futottak volna lyukra.

[01:26:04]Ez a tankerületeknél, ha jól értem, de a tankereteknél, hát ahogy most mondjak egy példát, az iskolaigazgatóknak megadták azt a részleges valakit felvegyenek.

[01:26:12]Hát én most szeretném megkérdezni, hogy az jogilag nem vagyok jogász, tehát egy jogász egyszer mondja már meg, hogy az mennyire jogszerű, hogy egy iskolaiigazgató egy tankeleti fejlésszel ellátott dokumentumot fog aláírni az átsorolásokon, ahol a tankelt vezetőnek nem lesz aláírása.

[01:26:29]Tehát ez ez egy jogilag arról nem beszélve, hogy az iskoláknak ugye nincs költségvetésük.

[01:26:35]fölvesz, el elmegy egy pedagógus kettő szintű matematikaár, és valaki jelentkezik matematika tanár, mesterpedagógus fölveszi, de a tankerület azt mondhatja, hiszen ott a pénz, hogy hogy vegyen föl pedagógus kettőt, mert a mestertanárt nem veheti fel, mert nincs rá pénz, tehát hogy ez nem elméleti dolog, hanem ez a kényszer lesz, mert ninc ez nehéz helyzeteket teremthet, egyetértési joguk van.

[01:27:05]Ami azt jelenti, hogy hiába van az igazgatónak döntési jogköre, ahhoz, hogy ő ténylegesen meg tudja hozni ezt a végleges döntését, ki kell kérni a tankerületi vezető egyetértését.

[01:27:18]Tehát innentől kezdve már az [torokköszörülés] önállóság az az nevetség összefoglalva csak tehát hogy egyszerűen részlet szabályokban is olyan visszajelzések juthatnának el, hogyha lenne egy ilyen rendszeres egyezthető fórum, amivel jobbak lennének ezek a jogáok.

[01:27:32]Í de egyébként visszatérve ahhoz, amit a Tamás említett, hát még az államtitkárság se volna elegendő ahhoz, hogy tényleg rendet rakjanak munkaügyi szférában.

[01:27:41]Mi azt kezdeményeztük, de már kezdettől, tehát megválasztásuk óta, és hát én Magyar Péternek például mindenféle címekre már írtam emailt, semmi válasz nem érkezett vissza.

[01:27:50]Ez is olyan nagyon furcsa, hogy nem csak, hogy államtitkárságnak kéne lenni, hát egy önálló foglalkoztatási és munkaügyi minisztériumot kellett volna létrehozni, és kellene létrehozni annak érdekében, hogy annak is eleget tegyenek, ami a Tiszapárt programjában egyébként benne van, hogy a bosszú törvényt vissza kell vonni.

[01:28:11]Hát az egy jogállási törvény, kérem szépen.

[01:28:13]Hát azt mikor lehet visszavonni?

[01:28:15]Akkor, hogyha a háttérjogszabályokat rendbe rakják.

[01:28:16]Ugye rendbe kéne tenni az egyébként méltán rabszolgatörvénynek meg cselét törvénynek nevezett munkatörvénykönyvét.

[01:28:25]Rengeteg feladat van vele.

[01:28:25]Végre külön kéne választani a versenyszférára vonatkozó szabályokat a közfeladatellátástól.

[01:28:33]A közfeladatellátókat megint be kéne terelni a közalkalmazotti szférába, de ahhoz ugye a KT-t is rendbe kéne tenni.

[01:28:41]És a speciális szabályokat lehetne ágazati jogszabályokban szabályozni, és nem ágazatoknak létrehozni, mert ugye az előző kormány ezt csinálta, kiszervezte ágazatokba a jogállási törvényeket.

[01:28:51]Ah bocsánat, még csak egy mondat, hogy akiket meg nem szerveztek ki, azokat meg bevágták a munkavénykönyve alá, holott közfeladatot láttak el.

[01:29:01]Ez egy hatalmas nagy kuplerály, amiben rendet kéne rakni.

[01:29:06]És akkor erre mi történik?

[01:29:06]Persze mondogatjuk azt, hogy nincs elég ember.

[01:29:10]Na de nagyon sokan bejelentkeztek.

[01:29:10]Hát bejelentkeztek itt rektor, mindenféle munkajogi tanszékek, Pécsi, Szegedi, ami ami összes jogászunk.

[01:29:19]Így van.

[01:29:19]Én az összes kontaktot le is adtam, hogy keressétek őket, tessék őket bevonni.

[01:29:27]Egy ké erő nem volt edig nyitottság.

[01:29:28]Oké.

[01:29:28]Beszéljünk még mindenképp arról a nevelést és oktatást segítő dolgozóknak a bérkérdésére.

[01:29:33]Ugye itt már igazából már Stkot is leengedtek be a szakszervezetek itt az elmúlt napokban, hogyha ők nem kapnak béremelést.

[01:29:39]Most tegnap láttuk itt a bejátszóban beszélt a tanévnyitón arról, hogy hamarosan bejelentik ezt az emeljelentette, hogy majd beel be fogja jelenteni.

[01:29:50]Igen.

[01:29:51]Nem, nem hisztak neki.

[01:29:52]Igen.

[01:29:52]Nem, nem arról van szó, hogy nem hiszünk neki, hanem ez így azért egy viszonylag hát csekéke bejelentés, nem tartalmatlanés vagy egy videó bejelentés az arról mit tárgyaljunk?

[01:30:06]Mennyit keresnek most ezek a dolgozók?

[01:30:07]Ugye itt gyógy nettó 250 kör nettó 250 pedagógiai szisztenság titkárok évtáros dajká itt nem csak a baj rendergazd rendszergazda gondoljuk csak el hogy mindenki aki nevelést oktatást közvetlenül segítő munkakörben van és van pedagógus végzettsége ő kapja a pedagógus bért mondjuk van egy iskolatitkár akinek van pedagógus végzettsége meg ott van mondjuk egy másik iskolatitkár aki például művelődésszervező szakot végzett ami nem pedagógus Ő kapja a garantált bérminimum és mondjuk 10%-ot, a kollégája pedig kapja a pedagógus bér, de ugyanez a helyzet az informatikusoknál, tehát a rendszergazdáknál, vagy a könyvtáros, az talán még durvább.

[01:30:48]Vannak olyan kollégáink, akik egyetemen végeztek könyvtárszakot, ők kapják a garantált bérminimum és általában 10%-ot, ugye hetet kötelező.

[01:30:57]És aki viszont pedagógus végzettségű, és van még egy könyvtáros tanfolyamat, tanfolyam, ő a ő úgy látja el az iskola könyvtáros feladatot, hogy ő pedagógus bért kap.

[01:31:09]Tehát ez egyért nem.

[01:31:13]És és épp most ahogy jöttem ide a stúdióba, elmentem a kölcséi előtt és találkoztam, ahol tanítottam és találkoztam egy volt kollégámmal, aki adminisztrátori munkakörben van, és rettenetesen el vannak keseredve.

[01:31:28]Szóval ott ott tényleg érezhető az, hogy hogy ez ez ez igen.

[01:31:36]Tehát várakoztak és és hogy ez elfogadhatatlan a számunkra.

[01:31:39]És olyan szempontból is szerintem ez egy nagyon-nagyon súlyos probléma, hogy azért ahhoz, hogy azok a nagyon nagy szabású változások, átalakítások elindulhassanak, amik mondjuk ahhoz szükségesek, hogy kevésbé legyen szegáló és szelektív ez a ez az iskolarendszer, hogy befogadóbb legyen, hogy nyitottabbá vállaljanak az iskolák, ahhoz rengeteg ilyen munkavállalóra lenne szükség, akikből őrületes hiány van.

[01:32:10]nem fognak bejönni a rendszerbe, és akkor nem lehet megkezdeni ezt a munkát.

[01:32:14]Maruzsa Zoltán erről nem ezt mondta.

[01:32:16]Emlékszel Tamás lesz lesz akkor mégis strike annak ellenére, hogy most volt egy ilyen jelentés.

[01:32:22]Hát várjuk a az ajánlatot, hogy mi lesz a kormány részéről az ajánlat.

[01:32:25]Azért, hogy tisztá 25% volt az, amire azt mondtátok, hogy az már indulás első lépésnek.

[01:32:30]Igen, egyébként, hogy a a hallgatók vagy a nézők tisztában legyenek, ez 18 milliárd Ft erre a szeptembertől decemberig terjedő időszakra.

[01:32:41]Tehát ami sok kevés politikai döntés kérdés.

[01:32:45]Egy politi szóval most ha azt nézzük, hogy mennyi pénzt tettek vissza a NERtől, annak egy töredéke 1%-á körüli értéket fog képviselni.

[01:32:56]Tehát ebből csak egy politikai döntéssel lazán, egy tolvonással meg lehet.

[01:33:02]Ráadásul ez a 18 milliárd, amiről beszéltünk, ennek egy 31 néhány százal az államkasszában visszamegy adónak járulékként.

[01:33:10]Így van.

[01:33:13]Tehát ez meglátjuk, hogy pontosan mi lesz az a mérték, ami bocsi, csak annyi, hogy politikai döntés kérdése az is, hogy végre az elmaradt jubileumi jutalmat, ugye most a mi köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizessék azoknak a kollégáknak, akik két cég között a pad alá kerültek, tehát akik úgy jártak, hogy még az előző szisztémában, mivel egyházi, illetve alapítványi intézményekben is dolgoztak, nem érték el azt az év számot, ami alapján kaphattak jubileumi jutal.

[01:33:43]Majd pedig amikor bejött a státusztörvény azzal, hogy a szakmai gyakorlati idő az egyházi és alapítványiban töltött is beszámít, azt mondták, hogy hát sorry, itt pedig már meghaladtad ez ezeket az éveket, és akkor így már az esedékesség ideje letelt, és tovább lehet haladni.

[01:33:58]Ugye nincs itt semmiféle lehetőséged ezt a pénzt beszedni.

[01:34:04]Most ezzel kapcsolatban egyébként a társaság a szabadságjogokért társaság, most így duplán mondom.

[01:34:09]Szóval ők a TASZ, így van pert nyert és ez jogerőre emelkedett.

[01:34:15]Ott a bíróság nem ezt mondta ki, amit nekünk ugye maruzsáék mondtak, illetve a a hát a az az illetékes iroda vagy jogászok a minisztériumban, hanem azt mondták, hogy itt az esedékesség ideje 2024 január 1je, merthogy akkor változott meg a törvény.

[01:34:32]Tehát ott akkor igenis megnyílt erre a kifizetésre a lehetőség, és ezért meg is ítélték annak a kollégának a a pénzt, aki ebben az ügyben perelt.

[01:34:41]Én ezt az ítéletet is eljutattam, de szerintem ti is Lannert Juditéknak megvan az ígéret, hogy ezt rendezik.

[01:34:48]Én többször beszéltem nem csak vele, hanem Lányi Mariettával is, hogy ezt rendezik és hát azóta is rendezik néma csönd.

[01:34:55]Hát ezeken ez december 31-én jogvesztő hatályú lesz.

[01:35:00]Tehát ez ez ebbe a kérdésbe az idő is szorít.

[01:35:05]Minket is szorít az idő.

[01:35:05]És még egy-két témát még be akarok hozni mindenképp.

[01:35:08]Például Tördik Katához azt, hogy ha jól értettem, akkor volt itt a kormány és a tanítanék között egy tárgyalás arról, hogy mi legyen azokkal a pedagógusokkal, akiket a elbocsátottak a polgári engedetlenség után, akik felkerültek ezekre a bizonyos fekete listákra, és hogy itt valamilyen mondala tanítanéki szerepet vállalt, hogy ezt felmérje.

[01:35:26]Itt két külön két külön dologról van szó.

[01:35:29]Egyrészt elhangzott Lanner Judit egyik első megszólalásában, hogy rehabilitálni fogjuk a polgári engedetlenség miatt.

[01:35:36]Tehát politikai okokból elbocsátott pedagógusokat.

[01:35:43]Azóta sincs erről szó, hogy ez pontosan mit jelent.

[01:35:45]Tehát, hogy mi mi a mögöttes értelme ennek a mondatnak.

[01:35:49]Nagyon jól esett, mondhatom, de de nincs erről hír, ami már csak azért is nagyon furcsa helyzet, mert közben ha a normál bírósági eljárás az lezajlott is, tehát mi jogerősen elvesztettük ezeket a munkaügyi pereket.

[01:36:08]Nem jogerősen még megnyertétek, hanem a kúria semmisítette meg.

[01:36:10]Nem, hát én jogerősen vesztettem, és én első fokon nyertem, másodfokon vesztettem.

[01:36:17]elzte értem, de a beadványunk jelenleg is ott van az alkotmánybíróság előtt, tehát ez az ügy azért még nincs teljesen lezárva, hogy ott mikor fognak hozzányúlni, azt ugye nem tudhatjuk, mert nincs határidő.

[01:36:33]És akkor itt van egy ilyen furcsa ellentmondás, ami ami kifeszült itt a különféle hatalmi ágak között.

[01:36:41]Ez az egyik dolog.

[01:36:44]A fekete listák azok nemcsak az elbocsátott pedagógusokat érintik, hanem másokat, akik vagy túl sokat szájkoltak, nagy volt a hangjuk, nem fogadták el a státusztörvényt, és ezért kerültek alá, hogy nem fogadják el, ezért kikerültek a a rendszerből.

[01:37:01]Ilyen pedagógusok sok százan, vagy nem tudom pontosan, de nagyon sokan vannak, akik eddig nem tudtak visszamenni a közoktatásba dolgozni, magániskolákba, egyházi iskolákba esetleg felvették őket, vagy máshol dolgoztak.

[01:37:16]valódi tárgyalás erről nem volt a tanítanékkal, de mikor mi hozzánk elkezdtek bejönni olyan történetek, amiket ilyen kollégák írtak, akik most azt gondolták, hogy na most akkor aztán vissza tudnak menni tanítani, és valahogy se választ nem kaptak, a volt olyan, aki az ország összes testnevelő tanári állására jelentkezett, és sehova nem kellett.

[01:37:44]Hol?

[01:37:44]ott látta, hogy ki vannak írva a a az álláshirdetések.

[01:37:50]Amikor ezek elkezdtek bejönni, és mi elkezdtük ezeket kihangosítani, akkor a minisztériumból megkerestek minket, hogy kössük össze ezeket a panaszosokat velük.

[01:38:02]Ők ki fogják ezeket egyénileg vizsgálni, ezeket a a történeteket.

[01:38:06]És akkor mi ezt elkezdtük csinálni.

[01:38:09]Tehát mindenkit, aki hozzánk fordult, azt megfelelő módon összekötöttük a a minisztérium által megadott emberekkel, vagy email címekkel, és ezekből lehet valamilyen ez a borzasztó, és itt megint csak a mi megint csak a a kommunikációnak a problémásságára szeretnék rámutatni.

[01:38:30]Magunk se tudjuk, hogy ezzel mi történt.

[01:38:32]Tehát nem kaptunk mi sem visszajelzést arról, hogy mi történt.

[01:38:37]Július elejétől, közepétől visszük ezeket az ügyeket.

[01:38:42]Van, aki kapott türelemkérő emailt, hogy mindjárt, mindjárt türelmet kérnek.

[01:38:46]Van, aki még azt sem, és van aki még most is, tehát augusztus legvégén is azzal szembesült, hogy megint nem kapott állást, megint nem kapott választ, már az igazgató megígérte neki, már megvolt az órarendje, már mondták neki, hogy melyik értekezletre hányra kell menni, és aztán mégsem mégsem vették fel.

[01:39:11]Tehát, hogy ezek ezek még mindig történnek ezek a ezek a dolgok vették fel, ha ugyanarról az egyénről beszélünk, feltételezem, akkor ott ugye ki nem?

[01:39:21]Hát a tankerületi központ igazgatója jelentette ki, hogy nincs ott üres álláshely.

[01:39:26]És az a helyzet feltételezitek, hogy ez a korábbi magatartása miatt van.

[01:39:33]Bizőáusörvényá ilyen ügy van.

[01:39:40]Például Borsodaba Zemplén megyében olyan kollégánk, aki fizika kémiazakos.

[01:39:45]Van olyan egyébként, hogy fizika kémia történelem szakos, tehát még van neki egy humán tárgya is, és nem tud már nagyon régóta elhelyezkedni, de ő volt az egyik leghangosabb ott a környezetében, és hát a nevét az egészen nyilvánvaló, hogy hogy a a amikor a az oktatási mozgalmak fellángoltak 2022-23-ban, akkor akkor az abban résztvevők azok azok valamilyen módon listázek.

[01:40:16]Ugye le kellett adni a szájkoló kristáját, le kellett adni a polgári engedetlenkedő kristáját, és még az is elképzelhető, mert van olyan, aki több tankerületből is szembesült arról, hogy ő bizony gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, vidéken őrületes hiányban, és egyszerűen nem kapott közig közoktatásban állást, amikor a meghirdetett álláshelyre jelentkezett, ami egy abszurdum.

[01:40:41]Ez pontosan lehet most jelent meg, hogy Pil Olivér, aki a tanítanék egyik alapítója, ő most éppen visszament valamilyen iskoláb vissent.

[01:40:50]Ő is több helyre már régebb óta pályázott, és mindig elutasították, hogy hogy nem, és most meg tört a jég, úgy tűnik, bár nem az eredeti régi iskolájába ment vissza Miskolcal, hanem egy másik gimnáziumban.

[01:41:02]Tankkerülete is válogatja akkor, ha jól elértem.

[01:41:04]Ott van még egy apróság, hogy a mostani törvényben, amit ugye azzal fogadtak el, illetve az volt a kísérő szöveg, hogy hát ebben olyan olyan passzusok jelentkeznek, amelyek nem járnak költségvetési többletigénnyel, abba például nem került bele az a az a mondat, hogy hogy kiiktatják azt a rendelkezést, amely szerint ha valaki jogerősen pert nyer, például azért, mertogy rendkívüli felmentéssel megszüntették a jogviszonyát, hogy akkor nem kérheti a visszahelyezését.

[01:41:37]Ugye emlékszünk erre, ezért is neveztük egyébként méltán bosszú törvénynek ezt a törvényt, és ezzel a ezzel a rendelkezéssel egyáltalán nem foglalkoztak.

[01:41:48]Ez még mindig ott figyel a státusztörvényben.

[01:41:52]Ez egy európai nonsens egyébként.

[01:41:53]Igen.

[01:41:53]Zárásként igazából ugyanarra lennék kíváncsi, amit az előző blok végén is feltettem az előző vendégeinknek.

[01:42:00]Ugye most itt szó esett sok szabályozási kérdésről, amiben azt mondjátok, hogy már az elmúlt hónapokban is sokkal jobban is teljesíthetett volna a kormány.

[01:42:10]De hogy érdekelne, hogyha most előre tekintünk akár nagyobb vonalakban, akkor mit gondoltok, hogy a következő tanév elején 2027 szeptemberéig meddig kellene eljutnia az oktatási irányításnak?

[01:42:20]Tehát ti mikor lennétek elégedettek hogyha jövőre leülünk ugyanitt, hogy hogy mit kellene addigra látnunk már?

[01:42:28]És akkor kezdjük most Totyik Tamástól.

[01:42:31]Én három dolgot szeretnék.

[01:42:31]Az egyik a szociális párbeszédnek a rendes jogszabályi keretek között történő szabályozása és ez szerint működés a jogszabály előkészítésekben minden.

[01:42:41]Ez az egyik legfontosabb.

[01:42:43]A másik legfontosabb, hogy lássuk azt a víziót, hogy akkor milyen ütemezésben, hogyan fog történni a rendszerváltás az oktatásban.

[01:42:54]És a az utolsó, hogy vannak olyan forró krumplik, amiről az előző beszélgetésben is említést tettek a kollégák, a demográfiai változások, az esélyegyenlőség kérdése, a szegáció felszámolása, hogy ezekben végre a kormány valamit mondjon, hogy merre van az őszámunkra az előre, milyen változásokat akarnak, és ezzel kapcsolatban a társadalmi párbeszédet megkezdik.

[01:43:19]Nem azt mondtam, hogy a a változást, hanem a társadalmi párbeszédet megkezdik, hogy akkor ez az átalakulás hogyan történjen és hogyan zajol a következő időszakban.

[01:43:31]Valójában én is azokra a jelekre válok, amik bizonyítékul vagy garanciájul szolgálhatnak arra, hogy itt nem kozmetikázásról van csak szó, tehát nem csak hangulatjavításról meg egy nehéz szituáció kis kicsit fellazításáról, hanem egy valódi ö mély strukturális és tartalmi válasz változásról.

[01:43:53]És és ehhez sok minden hozzátartozik.

[01:43:56]Tehát én én továbbra is szeretném, hogyha az autonómia kérdések azok a középpontban maradnának és valódi autonómiák alakulnának ki, nem pedig az, amiről most is beszéltünk, hogy ez ez nehézkes.

[01:44:13]Nagyon szeretném, hogyha valamilyen módon elindulna a a deszegregáció, tehát hogy ennek a ezt is, hogy hogy fog ez már a következő egyevben, hát hogy igen.

[01:44:23]Tehát, hogy k hogy kidolgozzák ezeket a a lépéseket.

[01:44:26]Nem nem fog [torokköszörülés] megszűnni egy év alatt a a szegáció, bocsánat, de az, hogy hogy elindulni egy egy úton, az az nagyon fontos.

[01:44:41]És azt szeretném, hogy ebben partnerek legyenek azok a civil szervezetek, akik e ezzel foglalkoznak.

[01:44:50]Most nem kifejezetten és csak a tanítanékra gondolok, de például az együttnevelésszövetségre és más olyan olyan civilekre, akiknek komoly szakmai szakanyagaik vannak arról, hogy a deszegregáció az az hogy indulhatna el.

[01:45:06]És van egy ilyen nagyon picike is, amit elmondanék, csak azért, hogy ilyen viccesről is beszéljünk.

[01:45:09]Én nagyon szeretném, hogyha megszűnne a kötelező pedagógus kariság, ami nem szűnt meg még még most is működik, működik.

[01:45:20]Nem nagyon látszik a nemzeti pedagógus karag, aminek mindenki kötelező a tagja attól, hogy aláírja a munkaszerződését.

[01:45:31]Azt hiszem, körülbelül 150 millió Ftba kerülnek.

[01:45:33]Hát én el tudnám költeni jobban azt a 150 millió Ftot.

[01:45:35]És egyébként is am ahogy nagyon rossz hangulattal beszélünk a tankerületekről, ugyanúgy nagyon rossz hangulattal, tehát mint egy ilyen a múltnak egy ilyen súlya, ami lehúz, ez a pedagógus kar, ami kollaborált az előző rendszerrel.

[01:45:49]És nagyon szeretném, hogyha hogyha ez a fajta tisztázás, amiről már beszéltem, arról, hogy mi történt, és hogy ezek a a fekete listák, bosszuk, hogy ö hol dőltek el, vagy kihozott döntést ezekről, az is kiderülne, mert akkor ebből látszódna, hogy valahogy tényleg az egész az egész szerkezetet akarják felszabadítani.

[01:46:17]Nagy Erzsémet, mit remélsz a vagy közben?

[01:46:18]Igen, most azért erre mindenképpen reagálnék, mert a PDS-nek nem ez a véleménye, amit most a Kata mondott, hanem az, hogy a nemzeti pedagógusokat úgy, ahogy van, meg kell szüntetni.

[01:46:28]Nem, nem, nem a kötelező tagságot, hanem magát magát a szervezetet úgy, ahogy van, sóba sóval behinteni, beszántani.

[01:46:35]Ilyen szempontból egyébként más, mint a tankerületi központi rendszer, mert hozzá, tehát a nemzeti Petkarhoz az égvilágon semmiféle épeszű, épelmélyű funkció nem kötődik.

[01:46:48]Ami kötődik hozzá, az pedig hát mi nagyon nagyonnagyon ciki, hogy úgy mondjam, például, hogy etikai szabályokat alkothatnak és egyebek, miközben a legitimációjuk zéró.

[01:46:56]De ami ami a lényeg, mert azért mégsem ez a leglényegesebb pont, az mindenképpen a jogállási törvényeknek a rendbetétele, amiről beszéltem, tehát a közfeladatellátás és a versenyszféra vonatkozó szabályainak elkülönítése, rendberakás mind az MT, mind a közalkalmazotti szférára vonatkozó szabályok és a speciális ágazati szabályok terén.

[01:47:21]Ez persze nem csak a közoktatásra érvényes, hanem az egész rendszerre.

[01:47:25]Nagyon jó lenne, hogyha ez az év alkalmas lenne arra, hogy ebben rendet rakhatnánk, és például azt is mondhatnánk, hogy a státusztörvénynek, vége annyi volt, mert ez is azért, azt hiszem, egy teljesen jogos igény.

[01:47:37]Senki nem kérte, hogy egy ilyen új jogállási törvény jöjjön létre, és hogyha megnézzük, ezer sebből vérzik, számos szerzetjog elvételével járt, ez ennek tényleg véget kéne vetni, de ahhoz ez a rendbetétel, ez nagyon-nagyon fontos.

[01:47:53]Ezt ezt rendkívül fontosnak tartja a PDS, és éppen ezért egyébként a foglalkoztatási és munkaügyi minisztérium felállítását is.

[01:48:00]Ezenkívül a strike jognak a hát a kiteljesítését azt rendkívül fontosnak tartjuk, ha már így szakszervezeti oldalról közelíthetem meg ezeket a kérdéseket.

[01:48:10]És természetesen az is nagyon fontos, hogy induljon meg végre az a szakmai egyeztetés, ami arról szól, hogy legyen végre egy olyan használható alaptantervünk, ami a gyermekek és a fiatalok számára sem jelent óriási és teljesen fölöslegesételt.

[01:48:32]Igen, ezt akartam még hozzátni, hogy addig nem lehet terhet csökkenteni, amíg nincs új nemzeti alaptantv.

[01:48:38]Amíg nincs új nemzeti alaptanterv.

[01:48:38]Így van.

[01:48:40]És hát nyilvánvalóan a dolgozóknak a meg a terhelését, munkaterhelését is csökkenteni kell, de ez nagyon komolyan összefügg azzal, amit az imént mondtam, merthogy ezeket tehát a munkaórákkal kapcsolatos, illetve az ingyen munka felszámolásával kapcsolatos lépéseket is végre meg kell tenni.

[01:49:00]Követjük majd, hogy ezek én még egy dolgot hagy tegyek már hozzá.

[01:49:03]Igen, igen.

[01:49:03]Nem beszéltünk a gyermekvédelemről, és ott nekünk nagyon súlyos problémáink vannak.

[01:49:09]Elsősorban a javító nevelőintézetek, ugye most ezek ennek a részletes kitárgyalásában már nem tudunk belemenni, de nagyon fontos ugye ezeket a az előző kormány ráadásul átadta í a rendőrségnek.

[01:49:22]Az a nagyon nagy probléma, hogy ezek a javítónevelő intézetek a működőképességük határán vannak.

[01:49:25]az asszód javító nevelő intézetben most 12-en akarnak felmondani, tehát a már a működést, a törvényes működést nem fogják tudni fenntartani.

[01:49:34]Tehát ott egy nagyon sürgős beavatkozás lenne.

[01:49:36]És ami a legfontosabb, hogy végre a szakszervezetek, akik érintettek ezekbe az intézetekbe, üljenek már le, mert mindenből kihagyták őket.

[01:49:47]Követni fogjuk mindenképpen.

[01:49:47]Köszönöm, [köhögés] hogy hozzátetted.

[01:49:49]És köszönöm Nagy Erzsébetnek, Törnai Katának és Toty Tamásnak is, hogy eljöttetek.

[01:49:53]várunk titeket máskor is.

[01:49:55]Köszönjük szépen.

[01:49:58]Az elmúlt nagyjából másfél órában tehát az oktatásról beszélgettünk és arról, hogy az elmúlt bő 100 napban mi az, amit láttunk, mi az amit nem láttunk a Tiszakormány oktatáspolitikájából.

[01:50:09]Hogyha esetleg menet közben csatlakoztál be az adásba, akkor mindenképp azt javaslom, hogy nézd meg az első felét is.

[01:50:14]Abban a blogban Radó Péterrel és Mészáros Györggyel oktatáskutatókkal beszélhetünk arról, hogy mit mi az aminek örülhetünk, mi az aminek amit még hiányolunk az oktatási politikájából.

[01:50:26]A Tisztának mi az, ami egyáltalán ebből látszik?

[01:50:28]hogyha megnézed a teljes adást, akkor láthatóvá válnak majd a hétköznapi hiányosságok is, és a nagyobb átfogó észrevételei is azoknak, akik kívülről elemzik és élik át ennek a rendszernek a következményeit.

[01:50:43]Mindenképp arra is biztatlak, hogyha még nem tetted meg, akkor csatlakozz a Partizánhoz rendszeres támogatóként.

[01:50:47]Ez azért is fontos, mert csak akkor tud a független sajtó működni, csak akkor tudunk alapos és árnyalt elemzőadásokat, interjúkat, riportokat és mindenféle egyéb videót készíteni a Partizánra, hogyha a közönség is fontosnak tartja a működésünket, és ezt kifejezi abban is, hogy támogat minket.

[01:51:05]Úgyhogyha még nem csatlakoztál volna hozzánk, ha már megtetted, akkor azt persze köszönjük, hogyha még nem, akkor a leírásban meg tudod nézni, hogy milyen módon teheted ezt meg.

[01:51:14]Mára köszönöm a figyelmeteket.

[01:51:16]Én Szuró vagy Szilős voltam.

[01:51:16]Találkozunk legközelebb