Magával ránt minket is a Volkswagen zuhanása?

[00:00:00]100000 embert bocsát el a Volkswagen Németországban.

[00:00:03]A német autógyártók most már nem csak az összeszerelést, hanem a technológiai innovációt is kiszervezik Kínába.

[00:00:09]Nálunk viszont új Mercedes üzem nyílik.

[00:00:11]Ez ellentmondásnak hangzik, de csak elsőre.

[00:00:14]Mindeközben a Seveningeni börtönben elhunyt Radkom Ladic tábornok, Srebrenica Mészárosa.

[00:00:19]Egy magáncég pedig lényegében bekamerázza Amerikát.

[00:00:21]Ráadásul AI-al felturbózva válaszul el is indult a géprombolás.

[00:00:26]Ez itt a Partizán külpolitikai magazin műsora.

[00:00:28]Kezdünk.

[00:00:34]Augusztus 27-én meghalt börtönében Radko Mladic, elítélt háborús bűnös boszniai szerb tábornok, aki a délszláv háború egyik fő szereplője annak a délszláv háborúnak, ami ugye azzal robbant ki, hogy 1991-ben a jogoszlávtag köztársaságok egymás után ilyen független nemzetállamokat kezdtek el kikiáltani.

[00:00:53]De miért volt egy ilyen megkülönböztetetten fontos szereplő ebben ez a Radka Mladics?

[00:01:00]Tehát a Mladic ugye egy ilyen karrierkatona volt és ugye valóban ő volt ugye a katonai vezetője a boszniai szerbeknek a 90-es évek háborújában.

[00:01:04]Két dolog fűződik igazán a nevéhez.

[00:01:08]Az egyik ugye ez a Sarajevo ostroma, ami ha jól tudom, akkor Európa történetének a leghosszabb ostroma.

[00:01:13]A másik meg ugye a srebrenicai mészárás.

[00:01:16]Igen.

[00:01:16]Aminek van Igen.

[00:01:18]Ugye a Mládi 2011-ig bujkált.

[00:01:18]Ugye neki kiadták ellene Hágában a körözést rögtön a háború végén.

[00:01:25]Valószínűsíthetően egy darabig bujkált.

[00:01:28]A boszniai szerb köztársaságnak az ilyen katonai létesítményeiben egy darabig bújthatta a szerb állam is.

[00:01:33]Ugye az, amit biztosan ki lehet jelenteni, az az, hogy szerb részről a hágai törvényszékkel való együttműködésnek úgy mindig végig volt egy ilyen diplomáciája.

[00:01:43]Tehát, hogy mindig akkor adtak ki egy prominens körözöttet, a Karadityot, a Milosevityet, a meg aztán a ugye a Mládity is, amikor valamilyen módon meg akarták egy kicsit olajozni ugye a viszonyt a nyugattal, vagy azért, hogy le tudjanak húzni valamilyen nyugati támogatást, vagy azért, mert az európai integráció nem épp úgy haladta, ahogy szerették volna, és akkor ezzel meg akarták gyorsítani a folyamatokat.

[00:02:08]Na most van egy kérdésem hozzád, mert te azért eléggé otthon vagy szerb kérdésekben, hogy nagyon sokszor akit a világ egy része háborús bűnösnek ismer, azt a saját maga országa hősnek ismeri.

[00:02:18]Hogy van-e Szerbiában?

[00:02:19]Hát ugye láttunk a fölvételeket Balókában, Zvornikban, ami egyébként nagyon közel van a Szbrenicához.

[00:02:23]Sőt még a Vajdasági Újvidéken is voltak most megmozdulások a halál után.

[00:02:27]Ugye ünnepelték a tábornokot.

[00:02:29]Minden Pestről nézve, meg egyébként a belgrádi liberális közvédelménynek a szempontjából nézve, és ez borzasztó nyilván, de egyáltalán nem kirívó.

[00:02:37]Ugye, hogyha végignézünk igazából a háborús feleken a 90-es évekből, tehát az albánok, horvátok, a bosnyákok, tök jól mondod, mindenki ünnepli a saját háborús bűnöseit, ugye a különbség abban van, hogy egyfelől ugye szerbeket sokkal nagyobb arányban elítéltek, míg ugye mondjuk magas rangú horvát meg bosnyák katonti tiszteknek sokkal kevésbé.

[00:02:58]Tehát így úgymond könnyebben meg lehet ezt magyarázni, de a másik, ami érdekes, hogy ugye nyilván ugye szerbek ennek a háborúnak a vesztesei és ugye a globális vagy illetve a nyugati perspektívából pedig ugye a gonosztevői, tehát ugye a nyugalt alapvetően ugye a horvát meg aztán a bosnyák felett támogatta az albánokat is.

[00:03:16]És ugye innentől kezdve az ő háborús bűnöseiknek a nemzetközi közvéleményben és és ezáltal ugye lokálisan is sokkal jobb a bírálásra.

[00:03:24]De hát azért változ, hogy melyik háborús bűnnel vádolt embernek mi volt az utóélete, aminek az ilyen extrém esete voice sesej Vajda, ugye?

[00:03:34]Igen, a Sesy most is aktív a szerbiai belpolitikában.

[00:03:37]Ugye ő a vezetője volt a legnépszerűbb pártnak a 90-es években.

[00:03:41]Ez a radikális párt.

[00:03:41]Ez most egy törpe párt, de abb az időben, hogy mindig de abból szakadt ki ugye a Vucicnak a Így van.

[00:03:46]Így van.

[00:03:46]Hát ez a Vucninak a régi főnöke, a Voiclav Sesely, akit ugye alapvetően a Chrotkovci vérengzéssel összefüggésbe uszításért, tehát ugye népirtással való felhívásért fogtak perbe, de végül valóban nem ítélték el ez miatt.

[00:04:01]Nem azt csinálta, mint mondjuk a mládigy, hogy bujkált és aztán megtalálták egy bánáti faluba, majd reszketeg vénemberként kivitték.

[00:04:12]Ugyancsak nem azt, mint a Radovan Karadic, aki ugye ez a boszniai szerbeknek a politikai vezetője volt a 90-es éveknek az első felévben, aki áruhát öltött, ilyen hosszú szakállat növesztett az ürge és alternatív gyógyászattal foglalkozott.

[00:04:27]Megint nem hasonlít a sesej esete.

[00:04:27]Ugye az Arkanéra ez a Zsko Rajnatovic, aki egy szabadcsapatot vezetett alapvetően belgrádi fociákból verbuvált szabadcsapatot, ami ami a ugye mindenféle vérengzéseket követette el.

[00:04:42]Ultrák erőszakkal fenyegetőznek Szerbiában.

[00:04:44]Ilyen van.

[00:04:45]Igen.

[00:04:45]Fú, hallod.

[00:04:45]Igen.

[00:04:45]Bilan Plavítj ugye a boszná szerköztársaság másik politikai vezetőjét.

[00:04:49]Ő vádalkut kötött HGában.

[00:04:51]Mi a sese ezek közül semmi a Sesej mit csinált?

[00:04:54]dicsőségesen bevonult Hágába.

[00:04:57]Saját egyébként nyilatkozata szerint azért, hogy a holland királynővel találkozzon és egy és egy romantikus légy ottot csináljon.

[00:05:04]Készültünk tényleg készültünk egy egy összeállításra egyébként Sesynek a Hágai törvényszéken való szerepléseib.

[00:05:10]Ezt most nézzük meg.

[00:05:14]Vi svi pripadnici sekretarijata Haškog tribunala možete samo da prihvatite da mi popušite pa čete na kraju morati da pojedete sva govna koja ste izasrali.

[00:05:25]Jebem vam majku svima počevši od Hansa Holciusa pa nadalje.

[00:05:32]Vama da ustanem pa vi niste normalni vi ste belosvetski ološ.

[00:05:35]Kako ja vama mogu da ustanem?

[00:05:38]Ja sam četnički vojvoda, sa 10a protiv mene vodi in ništa mi ne možete jer sam i moralno intelektualno nadmočniji.

[00:05:55]Protiv mene leka nema samo možete da me ubijete in onda se i moj grob boriti protiv vas.

[00:06:01]majd ezt azzal folytatja egyébként, hogy hogy a sírom ellenetek fog küzdeni, de de önök ezt nem értik, de majd meg fogják érteni egy nap.

[00:06:11]A az, hogy az, hogy ennyit beszélünk ugye ezekről a katonai vezetőkről és az ő felelősségre vonásukról, az ugye egy nagyon fontos dolgot elfed, ugye a közkatonáknak az esetét, meg azokét, akik ezekbe a szabadcsapatokban részt vettek.

[00:06:22]Ugye én Szerbiában nőttem föl, és ugye ez az igazán hátborzongató része ennek, hogy néhány tábornokot elvisznek és felelősségre vonnak, de hogy igazából az a rengeteg ember, akik ezekbe a szabadcsapatokban részt vettek, nagyon nagy részük elmenekült Boszniából meg Horvátországból, és hol vannak Vajdaságban, meg Szerbia más különböző része, nem mindenki egyébként, de sokan eljöttek.

[00:06:44]Tehát ezek azok az emberek, akikkel együtt vásárolsz a bótba, gyerekeikkel együtt játszatok a focicsapatba meg meg egyáltalán.

[00:06:50]Tehát, hogy tehát ugye, hogy ez ez az a része a Jugoszláv polgárháborúnak, ami igazából nyilvánvalóan felelősségre vonás nélkül marad, és és ott él velünk együtt addig, amik ezek az emberek élnek, hanem tovább.

[00:07:05]Szóval nem is egyes egyéneknek a megbüntetéséről van igazán szó, hanem az, hogy egy egész társadalmat hogyan sző át a háború emléke.

[00:07:11]Hogyha a szerb társadalom jobban is érdekel titeket, akkor már mondom, hogy van a Szignál nevű hírlevelünk, aminek egy külön kiadásával hasonló témában jelentkezik.

[00:07:24]Szilár, miről miről is van szó abban?

[00:07:26]Igen, a Szignál hírlevél hetente jelentkező világpolitikai hírlevél, és ezen a hétvégén jelentkezni fog egy külön kiadása, amiben a jugoszláviai szocializmusnak a magyar szálával fogunk foglalkozni.

[00:07:37]Én egy adatbiztonsági, ilyen szabadságjogi témát hoztam.

[00:07:39]Ugye arról van szó, hogy van egy magáncég, egy konkrét magáncég, amelyik gyakorlatilag éppen benne van abban a folyamatban, hogy bekamerázza egész Amerikát, és mindig is voltak térfigyelő kamerák, de AI alapú kamerákkal kamerázza be egész Amerikát.

[00:07:55]a Flock nevű szoftver cégnek a kamerái, amelyekből két év alatt 6000 településen 134000 darab kihelyezésre került különböző amerikai városokban, amik azt tudják, hogy nem egyszerűen felvételeket készítenek, hanem felismerik, hogy mi látható a képen olyan részletességgel, hogy mondjuk azt egyből egy szövegesen kereshető adatponttá tudja az AI alakítani, amik egy kereshető adatbázist hoznak létre.

[00:08:21]134000 kamerának az egész napkészülőképeiből egy olyan méretű adatbázist, ami hát eléggé feldühített olyan helyi amerikai közösséget, amelyek balról is, jobbról is érkeznek, mert a baloldaliaknak egy techcégnek a túlterjeszkedése nem tetszik a dologban, a jobboldaliaknak pedig ez az ilyen egyéni szabadságjog és egy ilyen állami túl kapást látnak benne.

[00:08:46]ang minesota stamanded in months we have cameras only two of them are active right now have been damaged at different points in time I believe right now is one of the most hated companies in America they one of the most corrupt companies in America and quite frly sir I don't think we can make great again ceo Miért szintlépés ez?

[00:09:24]Tehát, hogy az, hogy az AI csinál egy kereshető adatbázist, az miért sérti jobban a privát szféredat, mint az összes többi kamera?

[00:09:31]Mondok egy extrém példát, ami nem egyszer történt meg, hanem több tucat dokumentált nyilvánosságra kerül került esetben, hogy van egy férfi rendőr, mondjuk, aki hozzáfér ehhez az adatbázishoz, ami a munkájának a része.

[00:09:44]Nem kell megindokolni, hogy miért tesz egy keresést ebben az adatbázisban, ami folyamatosan adatokat rögzít, leolvas minden rendszámot minden elhaladó autóról.

[00:09:53]Tehát ugye ez egy szintlépés, hogy ugye nem arról van szó, hogy gyanúsítanak valamivel és akkor elkezdenek figyelni, hanem akkor is rengeteg adat keletkezik rólad, hogyha nem gyanúsítanak semmivel.

[00:10:00]Tehát van egy férfirendőr, neki van egy romantikus kiszemeltje, vagy van egy volt barátnője, vagy valakit ő ugye angol szóval stalkol, valakit ő zaklat.

[00:10:11]Aha.

[00:10:11]És hogyha ő rákeres arra, hogy annak a nőnek az autója az mikor hol járt, akkor egészen pontosan tudja követni, hogy hol lehet véletlenül találkozni ezzel az emberrel.

[00:10:21]Trekkelni tudja.

[00:10:24]De nincs nincs valami megkötés ezen, hogy mennyi ideig tárolhatják az adatbázist.

[00:10:27]Tehát ez egy eg egy egyszer létrehozott.

[00:10:29]Hát ugye ez a másik aggály, hogy ugye alapvetően nem is egy állami szereplő tartja fenn ezt az adatbázist, hanem egy magánvállalat.

[00:10:35]A magánvállalat az egyelőre még ez egy szabályozatlan terület, ezért eldöntheti, hogy ő mit csinál vele.

[00:10:40]Azt csinálja, hogy szerződéseket kötés rendelkezésére bocsátja helyi, városi, települési rendőrségeknek azzal együtt, hogy kényszerelnek kamerákat azon a településen, és akkor a helyi rendőr azt foghatja és bejelentkezhet.

[00:10:53]Persze, hogy időbeli korlátja nincs, hogy meddig tárolhatják, mert mi van, hogyha öt év múlva derül ki rólad, hogy bűnt követtél el.

[00:10:57]Ugye amit most a vezérigazgató bejelentett, hogy így a felháborodást csökkentse, az az, hogy azt ígéri, hogy be fog vezetni egy olyan policyt, hogy ahhoz, hogy keressen az adatbázisban egy rendőr, ahhoz neki meg kell adni, hogy melyik ügy részeként végzi ezt a nyomozást, de megnyomhat egy gombot, hogy emergency van, tehát hogy sürgős keresés, és akkor mégsem kell megadnia.

[00:11:20]Tehát valójában ez egy elég könnyen meg kerülhető dolog, és azt sem ígérte meg, hogy mikor fogja ezt bevezetni, még nem vezette be.

[00:11:25]És érted, hogy ez olyan, tehát egy techcég az így mondja, hogy milyen policyt vezet be körülbelül, úgy mint amikor arról szoktunk beszélni, hogy milyen problémás az, hogy Mark Zuckerberg önkényesen hozhat meg szüntethet meg szabályokat a a közösségi médiában, és enn ennek fölött nincsen demokratikus kontroll.

[00:11:43]Most már így a közterületi megfigyelés és tényleg kereshető giga adatbázis létrehozása fölött sincsen ilyen típusú kontroll, legalábbis egyelőre.

[00:11:51]Tehát, hogyha például összevetjük ezt az európai esettel, ugye Európában is tengernyi kamera figyeli az emberek mozgását, csak az oké, nem épít AI adatbázis satöbbi, de hogy ugye Európában mégis van egy ugye erőteljes szabályozása annak, hogy ugye ez a GDPR, hogy hogy milyen adataidat tárolhatjuk.

[00:12:10]Hát Amerikában nincs GDPR Amerikában, bocsánat, azt is meg lehet csinálni, hogy amikor kampányol egy politikus, akkor fölírogassa, hogy hogy melyik házszámon milyen nevű ember lakik, és az ránk fog szavazni, vagy nem.

[00:12:19]Tehát ott azért az adatokat ilyen módon nem szabályozzák.

[00:12:23]Kubatlisták.

[00:12:24]A kubatovlista az ott a legbevettebb dolog.

[00:12:26]Igen.

[00:12:27]Igen.

[00:12:27]Ó, tehát akkor térjünk rá a mai adásunknak a fő témájára.

[00:12:29]Az ugye a német autógyártásnak a válsága, és az, hogy ennek milyen kihatása lehet Magyarországra.

[00:12:37]Ugye ez az eklatán példa, amivel kezdtünk, ez a Guardiannek egy riportja, amit a cég maga nem erősített meg.

[00:12:41]Hát hogy is erősítené meg, hogy 2030-ig olyan leépítést terveznek, aminek a keretében bizonyos üzemeiket teljesen bezárják.

[00:12:49]és nagyjából 100000 embert küldenek el.

[00:12:53]Igen, csak Németországban.

[00:12:53]Viszont ugye az az a kérdés, hogy ennek milyen hatása lesz Magyarországra?

[00:12:57]Még az is lehet, hogy Magyarország valamilyen módon hasznot húzhat abból, hogy a német autógyártás hanyatlik.

[00:13:04]Ilyen messzire azért nem megyünk, hanem majd mindjárt kibogozzuk, hogy miért nem akkora ellentmondás ez, amilyennek tűnik.

[00:13:10]Az biztos, hogy van ez a pejoratív kifejezés, hogy összeszerelő üzem vagyunk.

[00:13:13]Ezt ugye a politikában egy vádnak használják éppen mindig az ellenzék.

[00:13:18]Tényleg rossz összeszerelő ünnepnek tenni, nem?

[00:13:21]Persze, persze rosszul.

[00:13:21]Tehát ennek a szónak van egy olyan hangulata, ami alkalmassá teszi arra, hogy egy ilyen negatív politikai üzenet legyen.

[00:13:27]Megfogalmazta nagyon sokszor a Tisza is a kampányban a legtöbbször Kármán András volt egy nagyon jó műsor, az volt a címe, hogy heti gazdaság Kármán Andrással és Kármán András egy ilyen apóka stílusában így mesélt a gazdaságról és elmondja ilyen mesemondó hangom, hogy ezt nevezem összeszerelő üzemmodellnek.

[00:13:43]Ezért nevezem ezt a gazdaságfejlesztési politikát összeszerelő üzemmodellnek.

[00:13:47]Ugye ez, hogy akkor összeszerelő üzem vagyunk, ez, hogy a nem magas hozzáadott értékű munkákat végezzük el a hát legfejlettebb országok cégeinek a részére, ez nem egy ilyen magyar specifikum.

[00:13:58]Tehát ez a Tisza ugye úgy adta elő, hogy hát az Orbán kormány hülye és ebbe a pozícióba rakott minket.

[00:14:03]De igazából igazából egész régiók vannak a világban, amik ebben a pozícióban vannak.

[00:14:08]Szilát, te utána néztél, ha jól tudom, hogy ennek mi az elméleti keretezése, és erről csináltál egy összeállítást.

[00:14:14]Miért gazdagabbak egyes országok, mint mások?

[00:14:16]És mit kell tennie egy szegény országnak ahhoz, hogy felzárkozzon a gazdagabbakhoz?

[00:14:20]Magyarországon igazán Széchenyi István óta téma, hogy miként lehet felzárkózni a nyugathoz.

[00:14:25]Az államszocialista rendszer az importhelyettesítő iparfejlesztéssel próbálkozott.

[00:14:30]A rendszerváltás utáni kormányok Magyarországra csábították a külföldi tőkét, a NER pedig a hazai nagy tőke létrehozásával és a keleti nyitással próbálkozott, habár mérsékelt sikerrel.

[00:14:41]Mindenesetre, hogyha ránézünk az elmúlt 200 év gazdaság történetére, akkor láthatjuk, hogy azok az országok, amelyek 200 éve a világ leggazdagabb államai közé tartoznak, hogyhogy nem ma is gazdagok.

[00:14:52]A világgazdaságban van némi gyanús állandóság.

[00:14:56]Gazdag országok ritkán szegényednek el, a szegények pedig ritkán gazdagodnak meg.

[00:15:00]Miért van az, hogy a szegényebb országok fejlődnek, de nem érik utól a gazdagokat, körülbelül úgy, ahogy a magyarok sem érik utól bécset.

[00:15:07]szokás a saját házunk táján söprögetni, beülő keresni a bajt, talán rossz a gazdaságpolitika, korrupt az állam, gyenge az intézményrendszer, elavult a technológia, a görögök lustábbak a precíz németeknél és a dolgos japánoknál.

[00:15:24]Pedig nem lehet véletlen, hogy Latin-Amerikában, Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában az országok mind-mind hasonló kihívásokkal küzködnek.

[00:15:33]Csak létezik átfogó magyarázata a jelenségnek.

[00:15:35]Erre szolgál a függőségelmélet.

[00:15:37]azon belül is a világrendszerelemzés.

[00:15:39]Az elmélet központi állítása az, hogy a világgazdaság hierarchikusan szerveződik.

[00:15:44]Vannak fejlett is, vannak kevésbé fejlett régiók.

[00:15:46]Elvileg lehetetlen, hogy minden nemzet egyszerre fejlett legyen.

[00:15:51]Valaki óhatatlanul rosszul fog járni.

[00:15:52]Magyarul mondva: "Te azért vagy csóró, mert a német gazdag.

[00:15:55]A német pedig azért gazdag, mert te csóró vagy.

[00:15:59]A világ országait jól körülhatárolható kategóriákban lehet osztani az alapján, hogy a nemzetközi munkamegosztásban milyen szerepet töltenek be.

[00:16:08]A három kategória, a centrum, a félperiféria és a periféria.

[00:16:15]Kezdjük a centrummal.

[00:16:15]Ide tartoznak a leggazdagabb államok.

[00:16:17]Itt összpontosulnak a globális nagyvállalatok, a legfejlettebb technológiák, az innováció és persze a legtöbb tőke.

[00:16:24]A világgazdaságban a leginkább tudás és technológia intenzív munkafolyamatok itt mennek végbe a centrumban.

[00:16:31]Legalul vannak a periféria országai.

[00:16:34]Ezek az országok többnyire nyersanyagot és olcsó munkaerőt adnak el a világpiacon a centrumnak.

[00:16:38]A centrum és a periféria között van a félperiféria, ami sajátos keverék.

[00:16:43]A féperiféria iparosodott, a jövetelem magasabb, mint a periférián, ám, de a termelés hozzáadott értéke viszonylag alacsony.

[00:16:50]A félperiféria felzárkózni törekvő országai a levegőt egymás elől elszívva, egymást eltaposva versenyeznek a külföldi tőkeberuházásokért.

[00:17:01]Gigantikus adókedvezményeket adnak a cégeknek, és beruházási támogatásokat nyújtanak nekik.

[00:17:06]kártékony spirálban egymással versenyeznek ezek az országok abban, hogy ki tudja jobban kurtítani az alkalmazottak és a szakszervezetek jogait, hogy vonzóvá tegye az országát a befektetők számára ebből a szempontból is.

[00:17:19]Közép-Európában itt egy adó és bérverseny zajlik, amit ön negatív adó és bérversenynek nevezett.

[00:17:25]Most kétségkívül így van.

[00:17:27]Szerintem a magyar gazdaságnak az az érdeke, hogy egy adóversenybe bocsátkozzék, nevezzen be ebbe az adóversenybe, és nyerje meg a közép-európai adóversenyt.

[00:17:35]Ha ez sikerül, akkor föl fogunk zálkózni a nyugat-európai államokhoz.

[00:17:39]Habár a világrendszer hierarchiája merev, tehát viszonylag ritkán történik meg az, hogy az országok kategóriát váltanak centrumból félperifériájában, félperifériából centrumba satöbbi.

[00:17:52]Jelenleg világos, hogy az európai centrumországoknak a helyzete elég cudar.

[00:17:56]A német nehézipar válságban van.

[00:18:00]Ennek egyik oka az, hogy a kínai versenytársak egész egyszerűen letarolták a piacot.

[00:18:03]Márpedig megannyi kelet-európai államhoz hasonlóan a magyar gazdasági stratégia is azon a várakozáson alapult, hogy a német autógyártóknak jól fog menni a szekere, tehát megéri a beszállítójuknak lenni.

[00:18:17]Nem hiába mondják, ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik.

[00:18:22]Ez a megfázás, ez egészen konkrét dolgot jelent.

[00:18:24]Ugye azt, hogy 800- 100000 embernek Magyarországon közvetlenül a német autóipartól függ a munkahelye.

[00:18:29]És ezt a 80%-es számot ugye úgy kell érteni, hogy ők mondjuk adott esetben a hozzátartozóikat is eltartják ebből.

[00:18:38]Tehát aki személyében közvetlenül függől, az egy még nagyobb szám.

[00:18:41]Igen.

[00:18:41]Hát hogy az, hogy ennek a válságnak, a német autógyártásnak a válságának mi az indoka, az nyilván egy bonyolult dolog.

[00:18:46]Itt van ez a Holland FOMO nevű kutatóintézet, amelynek a nyáron publikált elemzése szerint ugye az elmúlt évtizedben az európai autógyártásnak a nyereségessége még nőtt is egyébként meglepő módon, nem pedig csökkent.

[00:18:58]Csak az a probléma, hogy ugye a befolyó tőkét azt nem arra használták föl, hogy technológiát modernizálják, hogy adott esetben technológiát váltsanak, adott átálljanak az elektromos autó gyártásra vagy akármi ilyesmire, hanem ragaszkodtak a meglévő technológiákhoz.

[00:19:12]Az innovációban miért maradtunk le és kitől maradtunk le?

[00:19:18]Az egy olyan kérdés, amiben nem lehet megkerülni a kető szót, Kínát.

[00:19:21]Így van.

[00:19:21]Szóval alapvetően abba a helyzetbe kerültünk, hogy nincsen elektromobilitás és nincsen az autóiparnak elektromos átállása Kína és kínai technológia nélkül.

[00:19:31]Szóval meg kell értenünk, hogy ebből mi minden következik, meg hogy erre milyen reakciót lehet adni.

[00:19:37]Ugye Amerika részéről van a protekcionista reakció, egy ilyen versengés.

[00:19:41]Az EU mintha igazából még nem döntötte volna el, hogy mi lesz ehhez a hozzáállása.

[00:19:46]Az Orbánéknak viszont ugye volt itt egy-két stratégiai lépésük ugye azzal, hogy hogyha azt nem is változtatták meg, hogy Magyarország gondon a termelésnek milyen típusa van jelen, tehát hogy az, hogy nem tudom a centrumokra jellemző innováció vagy pedig összeszer, szóval maradunk az összeszerelő zemnél, az világos, de de már a kínaiak összeszerelőzeme is.

[00:20:04]Hát de legalábbis diverzifikáltunk.

[00:20:06]Szóval, hogyha német autógyártásnak rosszul megy, akkor amúgy nem baj, hogyha a másik láb is itt van, hogyha vannak kínaiak is jelenmel, akkor legalább több felé függünk, nem csak egy irányba, kívülve, hogyha azok, akiktől több felé függünk, azok meg egymástól függenek.

[00:20:18]Tehát itt azért egy olyan bonyodalom van, amit meg fogunk próbálni kibogozni.

[00:20:22]És éppen ez a mai beszélgetésünk témája, hogy nézzük meg Magyarország mozgásterét az emelkedő kínai és a válságban lévő német autóipar kettő szorításában, vagy eköz a kettő közt elhelyezkedve.

[00:20:33]Ez pedig kiváló vendégünk lesz.

[00:20:36]Karas Dávid, politikai gazdaságtankutató, a CEO Demokrácia Intézetének a munkatársa.

[00:20:42]Oké.

[00:20:42]Tehát az első kérdésem az, hogy ugye mindezeket a híreket figyelembe véve, hogy amit a sajtó közöl, hogy a német autógyártás nehéz helyzetben van, hogy különösen a kínai versenytársakkal szemben nehéz helyzetben van, és hogy ugye van ez a gigantikus létszámleépítés.

[00:20:58]Ugye 100000 embert a következő négy évben el fognak bocsátani a Volkswagen különböző üzemeiből.

[00:21:04]Németországban ez indokol-e vészmadárkodás?

[00:21:06]Az, amit most látunk, az valóban a német ipar és benne a német autógyártásnak a végelye.

[00:21:12]Talán onnan közelíteném meg ezt a a az iparági kérdéskört, ahogy kontextusában helyezném egy kicsit egyébként a német autóipar.

[00:21:24]Nem csak nekünk Magyarországnak fontos igazából az, hogy mi történik a német autóiparral, hanem az egész Európai Uniónak.

[00:21:31]hiszen a 27 különböző nemzetállamnak ugye különböző gazdasági modelljei vannak, mégis az utóbbi 20-30 évben a német gazdasági modell, ami egy exportra termelő modell lett a domináns, amit lényegében a politikai gazdasági elitek egész Európában egy követendő példának tekintenek.

[00:21:51]Tehát, hogyha a német exportorientált felhalmozási modellel baj van, márpedig baj van, akkor lényegében az egész Európai Uniónak, az egész európai integrációs projektnek egy nagyon mély gazdasági problémával kell szembenéznie.

[00:22:08]Ez az egyik dolog.

[00:22:08]A másik az az, hogy valóban az a krízis, az a válság, amit amit most látunk, az azt hiszem, hogy két fajta perifériáról árulkodik.

[00:22:16]Az egyik arról szól, hogy maga Európa, miközben az autógyártásnak, mint technológiának lényegében az egyik központja volt, ezen belül ugye egyértelműen Németország és Franciaország szintén központi szerepet játszott, azt látjuk, hogy az utóbbi 10-15 évben erről a technológiai pozícióról kezd lecsúszni, és lényegében egyfajta globális technológiai perifériára csúszik le Kína, illetve egyébként az Egyesült Államok mögött, tehát hogy abban a fajta ipar politikai versengésben, ami most zajlik a nagy hatalmak között, az Európai Unió sem például az autóiparban, sem az elektromobilitásban, de természetesen a mesterséges intelligenciában, a kvantumszámítógépekben sem tud felmutatni olyan új technológiákat, amelyekkel egyébként versenyképes lenne.

[00:23:07]Tehát lényegében maga az Európai Unió, amelyik valaha egy központi technológiai centrum volt a világgazdaságban, azt látjuk, hogy lassan, de valamilyen módon mégis csak egy ilyen technológiai perifériára szorul.

[00:23:21]Ez az egyik része ennek a történetnek.

[00:23:23]A másik az pedig az, hogy magán az Európai Unión belül a termelés, ahogy mélyül el ez a válság, a termelés az valóban áthelyeződik a centrumgazdaságokból, tehát Németországból, Franciaországokból.

[00:23:37]az Európai Uniónak a belső, illetve külső perifériái felé, ugye itt költségcsökkentésről van szó, tehát hogy minél nagyobb a versenyképességi hátránya a német autóiparnak, minél minél nehezebb megküzdeniük az új kínai riválisoknak a sokkal versenyképesebb termékeivel, annál inkább erősödik igazából a nyomás a német iparon, hogy a termelési költségeket lecsökkentse.

[00:24:02]És ezt úgy teszi meg elsősorban, hogy hogy a termelést kihelyezi olyan helyekre, ahol a munkabérek, az adóztatás illetve az energia jelentősen olcsóbb, mint Németországban vagy Franciaországban.

[00:24:17]Akkor csak így, hogy jól értem-e, hogy mit mondasz?

[00:24:18]Tehát itt most nem az történik, mint ami a szokásos, hogy a költségek csökkentése érdekében kiszerveznek a perifériára termelést, de az innováció bent marad a centrumon, hanem pont az innováció terén látszik lemaradni Európa és elhúz Kína.

[00:24:35]Ez ez itt az alapvető probléma.

[00:24:38]Igen, valóban.

[00:24:38]Tehát, hogy már többször nézett szembe hasonló szituációkkal az európai ipar.

[00:24:42]Na most a német ipar az többek közt a versenyképességét pont a miát Kelet-Európának az integrációján keresztül próbálta megerősíteni és megvédeni a 2000-es években.

[00:24:51]Ami most valóban újdonság, ahogy említetted, az az, hogy egy olyan technológiai váltásban vagyunk, ahol a technológiát már nem elsősorban német, illetve európai cégek birtokolják, illetve pontosítanék, mertogy valójában itt azért ez egy összetett kérdéskör.

[00:25:10]Amikor például az elektromobilitásról beszélünk, és arról, hogy német autógyártók, hogy marginalizálódnak, hogy vesztik el a piacaikat a kínai riválisokkal szemben, azért fontos hozzátenni, hogy a technológiai innováció jelentős, egy fontos kérdés, és valóban kínai cégek behozzák a történelmi lemaradásukat eb ezen a területen, de valójában az, hogy miért tudnak kínai cégek körülbelül 30%-kal olcsóbban előteremteni, mondjuk mjuk akkumulátorokat vagy elektromos autókat, az nem csak a technológiai innovációtól függ, hanem attól, hogy hogy van megszervezve a munkaerő, illetve attól a fajta vertikális integrációtól, ami a kínai ipart jellemzi.

[00:25:53]hogy az utóbbi 5-10 évben több fajta próbálkozást láttunk Nyugat-Európában, hogy létrehozzanak olyan európai tulajdonú cégeket, amelyek Európában, európai technológiával próbáltak volna akkumulátorokat előállítani, amivel egyébként az európai autóipart próbálták volna megmenteni.

[00:26:12]A probléma az az, hogy ez az a stratégia, ez lényegében csak a cella, tehát hogy az akkumulátor cella termelésére irányult.

[00:26:20]És teljesen negligálta azt a kérdéskört, hogy valójában a kínai versenyképesség az azon alapul, hogy lényegében a bányászattól a feldolgozáson keresztül, a kémiai iparon keresztül az autóiparig kínai cégek kontrollálják az egész termelési láncot.

[00:26:38]ezt nevezed a vertikális integráció hívjuk vertikális integrációnak.

[00:26:42]Pontosan van az a mítosz az európai jobb oldalon, hogy ez azért nem sikerült, mert a bürókratikus túlszabályozó európai elit meg Brüsszel, az ugye itt gúsba kötötte a egyrészt az innovációt, másrészt magukat a a vállalatokat, ami ami egy ilyen amerikai jobboldali toposznak az átvételének hangzik, de nem csak Nyugat-Európában vette át a jobb oldal, hanem átvette Orbán Viktor is, és ő is ezt ezt visszhangozta.

[00:27:06]A bebocsátást nyertem egy Kecskeméti digitális polgári kör gyűléssel, hogy Orbán Viktort Csisá Jenő interjú voltta meg, és Orbán Viktor elmagyarázta Csiszá Jenőnek, hogy hát ott ülnek a brüsszeli bürokraták, és akkor így gúsba kötik a versenyképességünket meg az innovációt, mert túl sok a szabályozás.

[00:27:23]Ez ez mitosz, vagy mit gondolsz erről az érvről?

[00:27:28]Igen, valóban.

[00:27:28]Tehát, hogy ebbe az iparpolitikai kérdéskörben ez egy olyan toposz, ami gyakran visszatér, és elsősorban jellemzően tényleg a jobb oldalon népszerű.

[00:27:36]Ami ugye itt emögött valójában a politikai üzenet, az az, hogy a versenyképességet a dereguláción keresztül lehet elérni.

[00:27:46]Tehát a létező szociális jogokat, juttatásokat lényegében leépíteni a a természetvédelmi, környezetvédelmi szabályozásokat megkerülve kéne felfuttatni az európai ipart azért, hogy a versenyképességét megpróbálja megőrizni.

[00:28:03]Na most azért az alapvetően azzal mindenki, aki foglalkozik iparpolitikával, egyetért, hogy a probléma ennél jelentősen összetettebb.

[00:28:13]Az egyik alapvető probléma az a finanszírozás kérdése.

[00:28:15]Ugye itt az Európai Unió nem tudta megoldani, a 27 tagország nem tudták közösen eldönteni, vagy megszavazni azt, hogy valamifajta központi koordináció létezzen, ami szupranacionális szinten a nemzetállamok fölött próbálja az iparpolitikát koordinálni.

[00:28:29]Ezt a mai napig nem sikerült elérni.

[00:28:31]És többek között az olyan szuverenista, nacionalista narratívák miatt, mint amit Magyarországon is ugye a NERtől megszokhattunk, hogy nem adunk át kompetenciákat Brüsszelnek.

[00:28:40]A másik, ami ezzel nagyon szorosan összekötődik, az pedig a finanszírozás kérdése.

[00:28:44]Tehát ahhoz, hogy igazából egy egy valóban masszív iparpolitikai projektet létre létre tudjon hozni az Európai Unió, ahhoz közös forrásokra lenne szükség.

[00:28:57]Na most ez a másik dolog, amit szintén az elsősorban jobboldali konzervatív, nacionalista kormányok nem akarnak, nem akarnak közös adósság kibocsátást, nem akarnak közös forrásokat, mert attól félnek, hogy ezek fölött már nem ők, hanem mondjuk az Európai Bizottság rendelkezne.

[00:29:14]Ugye az érvelés, a bezárások meg a vertikális munkaszervezés ellen ugye az, hogy nagyon drága ugye a munkaerő.

[00:29:19]A centrumban nem lehet kifizetni, muszáj költöztetni a perifériára.

[00:29:24]Nincs.

[00:29:24]Ugye there is no alternative.

[00:29:27]Ugye ennek a fényében te hogyan látod ennek a perspektíváját?

[00:29:30]Meg lehet még szervezni Európában vertikális munkaszervezést, vagy ennek vége?

[00:29:36]Erre pontosan a a a periferiális termelés az egyik egyik megoldás, amit a az európai ipar éppen most próbálgat.

[00:29:46]Tehát, hogy a a az olyan félperifériás gazdaságokban, mint Magyarországon, de egyébként Kelet-Európába, Dél-Európába, Észak-Afrikáb, a Balkánon vagy akár Törökországban is hasonló kísérleteket látunk.

[00:29:58]Tehát, hogy valójában ezekben az országokban egyrészt azért helyezi át a termelést, hogy csökkentse a termelési költségeket, és ezzel próbáljon meg versenyezni a kínai riválisokkal szemben, de ugyanakkor meg valamilyen módon egy nagyon lassú, de valós vertikális integráció felé halad, amibe viszont már a kínai cégek integrálva vannak.

[00:30:18]Tehát így kínai cégek nélkül kínai akkumulátorgyártó cégek és egyébként egyre inkább kínai elektromos autógyártó cégek nélkül nem tudja az európai autóipar fenntartani a versenyképességét, és velük együtt kéz a kézben ezeken a félperifériás országokban próbálja meg újra építeni a a saját ipari struktúráját.

[00:30:41]Ez viszont egy kicsit azt is jelenti, hogy annak ellenére, hogy a német autóipar leegyszerűsítve fogalmazva hanyatlik, Németország tüsszent, Magyarország megfázik.

[00:30:52]kicsit akkor van egy ellen ezzel ellentétesen hangzó logika is, hogy Németország tüsszent és a megmaradt pénzét azt Tránk tüsszenti, vagy valahogy így lehet fogalmazni, hogy éppen a költségcsökkentés miatt meg a kínai akkumulátorgyárak jelenléte miatt, miközben Németországban csökkentik a gyártókapacitásaikat, közben Kecskeméten itt mosolyoghat Magyar Péter Ola Kelléniusz úrral, a Mercedes vezérigazgatójával.

[00:31:17]Tehát szerinted lehet-e erre pályáznia egy ilyen magunkfajta félperifériás országnak, hogy éppen a költségcsökkentés miatt mi jól járunk ezzel, mert hozzánk fogják telepíteni a megmaradt gyártókapacitásaikat.

[00:31:30]A hosszútávon azt látjuk, hogy egyre több ugye ipari állás szűnik meg a központi gazdaságokban, és ugye helyezik át egyre több gyártási funkciót a perifériára.

[00:31:41]Ugyanakkor rövid távon ugye mi is ezekbe az értéklátókba vagyunk integrálva, ami azt jelenti, hogyha kevesebb a kereslet, mondjuk a német autókért, az természetesen ránk is érvényes, és egyébként gyorsabban hárulnak át ezek ezek a konzekvenciák egy olyan összeszerelő üzemországra, mint Magyarország, mint egyébként a német gazdaságra.

[00:31:59]Ugyanakkor azért arra arra is szeretnék reflektálni, hogy az igazi kérdés valójában ezeknek az országoknak, mint Magyarország az a saját szempontjából az az, hogy mit tudnak kezdeni ezzel a pozícióval.

[00:32:10]Tehát, hogy az, hogy egyszerre látják el a német autógyártókat úgy, hogy bevonzák a az ázsiai, dél-koreai vagy kínai akkumulátorgyártókat és összekötik őket, ez nagyon szép és jó, de az igazi kérdés az az, hogy ez a pozíció, ez a hídmodell szerep vagy a konnektivitás, ahogy ezt ugye többször hallhattuk, hogy ez a fajta szerep ez milyen fejlesztési, iparpolitikai lehetőségeket nyit meg, vagy sem?

[00:32:40]Na hát ez ez érdekelne engem is.

[00:32:42]Tehát hogyha az a mondás, hogy hosszú távon valamivel több gyártókapacitás lesz a fél periférián, vagy legalábbis nem kevesebb, akkor ebben adott esetben benne lehet-e a perspektívája annak, hogy az itteni termelés, a munkamegosztásban való részvétel egy kicsit módosulni fog, és férperifériásból kicsit ilyen centrum jellegűvé átmenni.

[00:33:02]Tehát, hogy van-e szerinted arra kilátás például, hogy a technológiai innovációnak egy részét is esetleg ide hozzák a félperifériára, vagy pedig az megy mint Kínába?

[00:33:11]Hát ez az, ami ugye nem egy nem egy mechanikus folyamat, tehát abból, hogy a költségcsökkentést keresve áthoznak egyre több termelési funkciót a a perifériákra, félperifériákra ezek a cégek, egyáltalán nem következik az, hogy a belföldi cégek, tehát hogy a magyar tulajdonú cégek, azok előnyösebb módon tudnának ezekbe az értékláncokba kapcsolódni, integrálódni.

[00:33:36]Ehhez ugyanis valami hiányzik, ez pedig az iparpolitika.

[00:33:40]Tehát a stratégiai iparpolitika, az állami beavatkozás ezekre a piacokra, amelyik egyébként segítené vagy segíthetné a magyar cégeket abban, hogy valóban több innováció, több kutatásfejlesztés mellett olyan magasabb hozzáadatértékű termelési funkciókat lássanak el, amivel csatlakozni tudnak ezekbe az értéklátokba.

[00:34:03]És ugye azt látjuk, hogy a NF 16 éve alatt semmilyen kísérlet nem volt ebben az irányban.

[00:34:09]Ez talán annak is tudható, hogy ugye az egész NER politikai gazdaságtani lényege az egy dualizált gazdasági rendszer volt, ami arról szól, hogy Magyarország egy exportorientált gazdaság, mint Németország.

[00:34:24]Tehát, hogy nagyon jelentős az exportnak a szerepe.

[00:34:26]Viszont ezt az exportot, ezt külföldi tulajdonú multinacionális cégek birtokolják.

[00:34:30]Ezzel párhuzamosan is ezt megörökölte a NER, tehát hogy ezt nem a NER találta föl, ezt a NERT csak annyival egészítette ki, hogy párhuzamosan konszolidált a belső piacra termelő, lényegében a saját oligarchiából verbuv vált nemzeti tőkés osztályt, amelyik viszont nem érdekelt alapvetően az exportban, és ezért nem érdekelt az innovációnak a növelésében, hiszen nem kell különböző külföldi riválisokkal export piacokért megküzdenie.

[00:34:59]Tehát Magyarországon a NER elmúlt 16 éve alatt nem volt politikai nyomás, ami egyébként a kormányra nehezedett volna, azért, hogy ezt a fajta fejlesztőállami szerepet ellása és valóban segítse a magyar cégeket ezekbe az ezekbe az értékláncókba előnyösebben integrálódni.

[00:35:20]Ebből a szempontból szerintem nagyon fontos az összehasonlítás hozzánk hasonló vagy hasonlítható országokkal.

[00:35:26]És hogy amikor megnézzük azt, hogy mi történik mondjuk Spanyolországban, Marokkóban, vagy esetleg egyébként Lengyelországban is, akkor azt látjuk, hogy az az út, amit Magyarország követett az utóbbi években, az nem egyedülálló, de a lehető legrosszabb modellje annak, amit ebből a pozícióból ki lehet hozni.

[00:35:45]Magyarországon ugye lényegében az elektromos akkumulátor ipar, amit kiépítette a NER, egy enclavé, egy zárvány, csak a német autóiparokn autóiparnak az igényeit elégíti ki, és magyar belöldi cégeknek a részvétele ebben az egész iparákban lényegében minimális.

[00:36:02]Ehhez képest Spanyolországban, Marokkóban azt látjuk, hogy az akkumulátoripar csak egy része egy sokkal nagyobb, összefüggőbb zöld iparosítási projektnek, aminek szerves része a megújulóenergiák és az elektromobilitás, de még egy sor más köztes iparág, mint például a zöld ammónia, a zöld hidrogénnek a létrehozása.

[00:36:24]Ugye fontos átgondolni azt, hogy egy akkumulátornak ugye alapvetően két funkciója lehet.

[00:36:29]Az egyik az az, hogyha mobil, akkor jár járművekbe tudjuk alkalmazni, tehát az autóipar tudja kielégíteni.

[00:36:37]Ugyanakkor, hogyha helyhez kötött, akkor viszont pont a megújuló energiákban van egy felh felhasználásra, ami rendkívül fontos, hiszen a megújuló energia amikor áramot termel, akkor a fő főközponti kérdés vagy technikai probléma az pontosan ennek az áramnak a raktározása, az eltárolása.

[00:36:54]és egy akkumulátor mind a két felhasználást ugye el tudja látni, és ezek az országok lényegében arra használták föl a kiépülő akkumulátoripart, amit ugyanúgy kínai cégek dominálnak, hogy kiépítsenek egy összefüggő iparágakat összekötő integrált rendszert, amiben a belföldi cégek azok különböző módokon tudnak csatlakozni ebbe a zöld iparosítási folyam folyamatba akár a megújulókon keresztül, akár az elektromobilitásban.

[00:37:29]Tehát Magyarországon ezzel szemben pont azt lehetett látni, hogy az akkumulátoripar az teljesen le volt választva minden más iparágról, kivéve ugye a német autógyártóknak az igényeit.

[00:37:41]Semmilyen integrált szerepe nem volt például, vagy nem volt összekötve az energiaátlásban.

[00:37:48]Lengyelországban, amin hozzánk elég hasonló helyzetből indult, ott például azt látjuk, hogy a koreai LG, amelyik Voszvában gyárt akkumulátorokat, most például az Állami tulajdonú PGE energiacégnek fog szolgáltatni olyan akkumulátorokat, ami pont a megújulóknak az elterjedését segíti.

[00:38:07]Magyarországon pedig azt látjuk, hogy miközben itt van az egyik legnagyobb elvileg cellat termelés az egész Európai Unióban, most, hogy egyébként a megújulók előtt is új lehetőségek nyílnak meg, valójában importálnunk kell az akkumulátorokat egyébként szintén Kínából, miközben itt is létezik termelés.

[00:38:28]De egy ilyen mérvű, ilyen ilyen átfogó iparfejlesztési stratégia, amit említesz, hogy Spanyolországban megvalósult, az tényleg tehát ehhez mi hiányzik Magyarországon csak tényleg csak a politikai szándék, vagy vagy ez azért nem reális egy Magyarország adottságú és méretű országnak?

[00:38:43]Ami nagyon fontos, az az, hogy Spanyolországban vagy Marokkóban az utóbbi 10,1-20 évben óriási társadalmi megmozdulások voltak, szájkok, tömegdemonstrációk, amelyek politizálták a nemzeti gazdasági modellnek a krízisét, és effektív nyomást helyeztek a döntéshozókra, a politikusokra azért, hogy egy alternatív felhalmozási modellt, egy alternatív kapitalizmust próbál próbáljanak felépíteni, ami integratívabb, ami több lehetőséget nyújt mind a belföldi cégeknek, mind pedig a belföldi munkásoknak.

[00:39:22]Egy ilyen nemzeti függetlenségi kérdésként fogták meg, vagy aként is.

[00:39:25]Igen, de elsősorban egy iparosítási projektként fogták meg.

[00:39:28]Tehát, hogy a a zöld iparosítás ellent Magyarországgal például, ahol ugye a zöld kérdés az egy klímakérdésként van felfogva, ami szembe van állítva mondjuk az iparnak az érdekeivel.

[00:39:40]Itt a déli országokban, mint Spanyolország vagy Marokko, a kettő az teljesen szervesen integrálva jött létre, mint egy iparpolitikai projekt, amivel a a politikusok, a döntéshozók próbáltak igazából legitimitást nyerni és konzerválni a a pozíciójukat.

[00:39:58]ez a fajta alulról jövő politikai nyomás, ez pedig Magyarországon nem jelent meg sem a külföldre, tehát hogy az exportra termelő multinacionális cégek oldaláról, sem a belföldre termelő nerközeli oligarchák szempontjából.

[00:40:15]De egyébként a szélesebb társadalmi csoportokban sem láttunk egy olyanfajta megmozdulást, ami politizálta volna azt, hogy a magyar nép úgy általában egy alternatív fejlődési modellt követelne.

[00:40:30]Korábban említetted röviden azt, hogy az EUUN-nak adott esetben milyen szerepe lehet ennek az egész iparpolitikai problémának a megoldásában.

[00:40:36]Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy ez egy központi probléma.

[00:40:40]Tehát hogyha azt akarjuk, hogy az európai gazdaság ne süllyedjen el, akkor valamit kezdeni kell az iparral, valamiféle adott esetben EU-s szintű iparpolitikára szükség lenne.

[00:40:47]Ezt ezen a szinten hogyan látod az EU mozgását közülösen Kína relációjában?

[00:40:54]Abba konszenzus van, hogy egy versenyképességi válsággal néz szembe Európa.

[00:40:59]A kérdés az az, hogy ezt hogy lehet, hogy lehet menedzselni, hogy lehet kezelni.

[00:41:04]Ö, na most ebből a szempontból, ahogy az előbb már utaltam rá, az Európai Bizottság az egyre inkább olyan irányba próbál megoldásokat proponálni, ami lényegében kimondva kimondatlanul, de hogy egy koordinálószerepet adna saját magának, illetve olyan finanszírozási mechanizmusokat is hallottunk a a bizottság részéről, ahol lényegében egy ilyen tervminisztérium szerű adminisztrációként működne, ahol kijelölne stratégia fontos iparágat, és lényegében az egész EU szintjén determinálná, hogy hol vannak azok a a kulcsfontosságú befektetések, amelyek az egész Európai Unió szempontjából fontosak.

[00:41:47]Na most ugye ezzel szemben viszont a a az ellenállás a tagállamok részéről az a kompenzációhiány.

[00:41:53]Tehát az, hogy ki profitál ebből.

[00:41:55]Tehát onnantól kezdve, hogy vannak agállamok, ahol a termelés például koncentrálódik.

[00:42:03]Mi történik az összes többivel?

[00:42:03]Milyen milyen kompenzációs mechanizmusok léteznek?

[00:42:07]ö technológiai vagy vagy pénzügyi transzferek, amelyekkel kárpótolni lehet azokat a régiókat, azokat az országokat, amelyek nem nincsenek integrálva ebben és erre egyelőre nincs politikai megoldás.

[00:42:19]Nem akar senki semmilyen politikai vezető se európai szinten, se nemzetállami szinten nem akarja újratárgyalni az alapvető európai keret rendszert, mert tudják, hogy konszenzust ma a lehetetlen találni.

[00:42:35]Tehát főleg egy olyan szituációban, ahol a szélső jobb egyre inkább megerősödik, legyen szó Németországról, Franciaországról, mindenhol inkább a szuverenista narratívák dominálnak, és egy ilyen kontextusba, lényegében politikailag lehetetlen egy konszenzuális megoldást találni.

[00:42:51]Legalábbis eddig ez volt a a probléma.

[00:42:53]Ugye az elektromos átállást azt egy hibásegyszerűsítés úgy elképzelni, hogy az eddig belső égésű motorokra épülő autógyárakat, azokat úgymond átállítjuk, és akkor majd ugyanazok az emberek ugyanott fognak dolgozni ugyanolyan mennyiségben, vagy ugyanolyan mennyiségű terméken.

[00:43:11]És ez és ez így működik.

[00:43:14]Valójában ugye az az elektromos autók gyártása az alapvetően kevesebb munkaerőt igényel, mint a belső égésű motorok gyártása.

[00:43:21]még akkor is, ha nem számolnánk hozzá a robotizációnak a mesterséges intelligencia által fűtött felgyorsulását, ami bennem azt a kérdést veti fel, hogy lehet, hogy az összeszerelő üzemmodellnek nem is csak a német ipar gyengesége, nem is csak a világkereskedelmi blokkosodás hozza el a végét, hanem az is, hogy hogy egyszerűen azt az emlegetett 800- 100z munkahelyet ez még egy sikeres elektromosátás esetén sem biztosítja.

[00:43:48]Tehát ilyen szempontból is kérdezem, hogy mennyire tud életképes lenni az úgynevezett összeszerelőüzem modell, vagy hogy erre milyen védekezési, milyen alkalmazkodási stratégiák létezhetnek.

[00:43:59]A kérdés az az, hogy a most létező kontextusban magyar politikai döntéshozók milyen döntéseket tudnak hozni?

[00:44:05]Mi miben van mozgástér?

[00:44:05]És amiben egyértelműen van mozgástér, az az, hogy az a fajta monokultúra, amiben Magyarország a német autóipartól függ kizárólag, és ezt próbálja erősíteni lényegében 25-30 éve.

[00:44:18]Ebből a fajta függésből viszont van és lehetséges kiút.

[00:44:24]És itt említettem az előbb a azokat a fajta stratégiákat, amelyek például az akkumulátoripart nem csak egy másik iparággal kötik össze, hanem mondjuk három, négy, öt másikkal.

[00:44:35]ami több lehetőséget ad az egyébként a a nemzetgazdaság szerkezetének arra, hogy belföldi cégek, belföldi munkások magasabb hozzájáadott értékű funkciókat lássanak el jobb képzés mellett és magasabb bérek mellett.

[00:44:50]Az, hogy eközben egyébként a mesterséges intelligencia és az automatizációnak milyen társadalmi következményei lesznek, azt sajnos viszont nem tudjuk befolyásolni nyilvánvalóan.

[00:45:02]Karas Dávid, köszönjük szépen, hogy a Partizán vendége voltál.

[00:45:04]Köszönjük szépen.

[00:45:06]Köszönöm is.

[00:45:07]Nektek pedig a figyelmet köszönjük.

[00:45:07]Ez volt az iparpolitikai kis globális áttekintésünk Karas Dáviddal.

[00:45:12]Hétről hétre itt a Partizánon igyekszünk nektek olyan világpolitikai beszélgetéseket hozni, amelyek olyan témákat érintenek, amikről azt gondoljuk, hogy több szó kell, hogy legyen róluk, mint amennyi van.

[00:45:23]Ha szeretnétek még ilyen tartalmakat látni, akkor kövessétek be a Partizánt, támogassátok a Partizánt és iratkozzatok föl a Szignál nevű világpolitikai hírlevelünkre.

[00:45:31]Én Tóth Szilárgy János voltam, én pedig Andrei Mátyás.

[00:45:34]Legközelebb találkozunk.

[00:45:37]Sziasztok!