A nap, amely örökre megváltoztatta az életünket

[00:00:08]New Yorki idő szerint 8:54 per új időszámítás a világtörténelemben.

[00:00:27]Amerikát megtámadták.

[00:00:27]Terroristák által ellopott utaszállító gépek csapódtak be New Yorkban és Washingtonban.

[00:00:32]Teljes a pánik a világvárosban, az áldozatok száma akár több ezer is lehet.

[00:00:48]people out Új időszámítás a világtörténelemben.

[00:01:15]Pálfi István mondata a mából nézve sem tűnik tózásnak, de mi történt pontosan 25 évvel ezelőtt és hogyan változtatta meg szeptember 11 mindannyiunk életét?

[00:01:34]2001.

[00:01:34]szeptember 11-én, reggel 6:30-kor George Wobos amerikai elnök kocogni indul a floridai tengerpartra.

[00:01:39]Másfél órával később készhez kapja a hírszerzési eligazítást, amely elsősorban az ekkoriban zajló második palesztin intifádáról szól.

[00:01:47]Az Amerikára leselkedő veszélyről egy szó sem esik.

[00:01:52]Andrew Card kabinetfőnök visszaemlékezése szerint az eligazítás után Bush azt mondta az embereinek, hogy könnyű napnak nézünk elébe.

[00:01:59]Ugyanezekben a percekben száll fel az American Airlines Los Angeles járata a bostoni reptérről.

[00:02:03]Negyed órával később két utas, Walid Alerry és Wil Alsry sncát vesz a kezébe, és ráveti magát a légiutaskísérőkre.

[00:02:11]Eközben egy harmadik utas Mohamed Atta felpattan és egyből a pilóta fülke felé tör.

[00:02:16]Daniel Louin utas megpróbálja megállítani Attát, de a mögötte ülő Satam Alukami halálosan megsebesíti egy késszúrással.

[00:02:25]Egy légiutaskísérő túléli a támadást és telefonál a központnak.

[00:02:39]Mohamed adta a pilótafülkéből az utasokhoz szólna, de véletlenül a rádió gombját nyomja meg.

[00:03:06]Ami ezután történt, sokkolta a világot.

[00:03:44]két repülő a világkeres kereskedelmi központba csapódott, 1madik pedig a Pentagon épületébe.

[00:03:52]A negyedik eltérített repülőt, az elhíresült 93-as járatot a terroristák nem tudták a célpontjuk felé irányítani, mert az utasok fellázadtak és megtámadták a fogvatartóikat.

[00:04:00]A gép irányítását átvevő támadó orsófordulót próbált végrehajtani, hogy az utasokat elszédítse, de hiába a járat egy penszilvániai mezőre zuhant.

[00:04:09]Az utasok mind meghaltak, de további áldozat nem volt.

[00:04:26]Oh my go going down now.

[00:04:32]It's going down now.

[00:04:38]It justapsed szeptember 11-i támadásnak csaknem 3000 áldozata volt.

[00:04:59]Elsöprő többségük civil.

[00:05:02]Buselnök épp egy iskolában felolvasóköröm volt, amikor értesült a történtekről.

[00:05:17]Az elnök este 8-kor élőben szólt az amerikai tév nézőkhöz.

[00:05:19]Azt mondta, az amerikaiak életmódját és szabadságát támadásérte.

[00:05:24]egyben bosszút helyezett kilátásba a terrortámadás kitervelőivel és a terroristák bújtatóval szemben.

[00:05:52]A szeptember 14-i támadás főfelelősét alig ha nem mindenki ismeri.

[00:06:09]We begin with the story of a shadowy multimillionire who has deced a holy war against the United States.

[00:06:14]To some in the Islamic world, he is a hero.

[00:06:16]To the United States government though he is a terrorist.

[00:06:24]Osamain Laden.

[00:06:27]Osama bin Laden Szaudarábiában született vagyonos család sarjaként.

[00:06:29]Apja építőipari mágnás volt a nevét őrző Bin Laden csoport máig meghatározó szúdi cég.

[00:06:36]Márpedig a vagyonos arab fiatal embereknek közismerten annyi pénze van, hogy nem tudják mire költeni.

[00:06:41]De Szaarábiában sok fiatalember többre is vágyik a sportkocsival furikázásnál.

[00:06:45]És az eszmék helyi piacán a fő cikk a vallásos politizálás.

[00:06:48]A konzervatívnak mutatkozó, de valójában inkább egy elképzelt múlthoz visszatérni próbáló úgynevezett vahábita iszlám, egy évszázadok óta élő társadalmi mozgalom, amit a szúdi állam felhasznál a monarchia legitimálására.

[00:07:00]egyfajta alternatívaként állítják egyszerű a modern, a szocializmussal és az arabnacionalizmussal szemben.

[00:07:09]Az elit fiatalok egy része a vallásos ideológiát olyan komolyan veszi, hogy felhőtlen, luxus életmód helyett fegyveresen akar harcolni a kufárok ellen.

[00:07:17]Az 1970-es évek végén az iszlamisták a számosságok miatt kezdtek veszélyessé válni a szúdi monarchiára.

[00:07:23]Végtésre is a saját elveit kérték rajta számon.

[00:07:25]Úgyhogy senki se bánta nagyon, hogy a radikálisok elmennek Afganisztánba, hátha kipusztulnak.

[00:07:29]Ezért 1979-ben, amikor a szovjetek megtámadták Afganisztánt, és a szúdi királyi család a CIA ösztönzésére gerót akart küldeni az afgánok megsegítésére, akkor a luxust feladni nem akaró szaúdi hercegek helyett az ifjú Osama bin Laden lett az arabégió vezetője.

[00:07:46]És Bin Laden fel is találta magát.

[00:07:48]10 évig harcolt, többször megsebesült, és az arab világban a szovjetekkel szembeni ellenállás igazi hősi alakjába velt, sőt az ellenálló mudahedinek nyugaton is a szovjet ellenes harc szimbólumává váltak még szilveszter Stálona is besegített nekik a Rambo 3-ban.

[00:08:04]Ha ez így folytatódik, az afgán nép hamar kiposztul.

[00:08:08]A világ nem tudja, mi folyik itt.

[00:08:08]Az újságok nem írnak sokat.

[00:08:10]Ezek a férfiak mind mudzsaedin katonák, szent katonák.

[00:08:18]Nekünk ez a háború szent háború.

[00:08:18]Nekünk meghalni a szent háborúban a legnagyobb dicsőség, mert a mártírok azonnal a paradicsomba kerülnek.

[00:08:27]A Rambo 3 1988-ban jelent meg, és még ebben az évben megalakult az Alkaiddal.

[00:08:32]A mézeshetek Oszama és a nyugat között nem tartottak soká.

[00:08:34]Amikor a kuvaittal szembeni iraki agresszió miatt az amerikai katonák tehát hitetlenek ellepték az arab félszigetet, a muszlim radikálisoknak tele lett a sivatagi hócipője.

[00:08:44]A dsihadisták szemében a nyugat vált az első számú ellenséggé.

[00:08:58]1250 Alkaida több különböző országban is működött, végül Afganisztánban tette le a székhelyét.

[00:09:19]A kiscsoportokból álló ernyőszervezet egyfajta dsihádista élcsapatként alkotott új stratégiát.

[00:09:26]1992-ben az Alkaida bombát robbantott egy amerikai katonáknak szállást adó hotelnél Jebenben.

[00:09:31]Ezután a térségben több helyen célba vették az amerikai katonákat.

[00:09:35]1993-ban egy merényő már kísérletet tett a World Trade Center elpusztítására is, amikor egy robbanószerrel megpakolt teherautót detonált az épület mélygarázsában.

[00:09:44]Habár több mint 1000 ember ekkor is megsérült, de az épület még állva maradt.

[00:09:48]Hivatalosan ez nem Alkaida akció volt, ugyan de az elkövetői több szálon is kötődnek a szervezethez.

[00:09:52]Másfél hónappal a 2001 szeptember 11-i támadás után Osama Bin Laden interjút adott az afganisztáni hegyekben az Aljazíra újságírójának.

[00:10:02]Arról beszélt, hogy az amerikai kormány cenzúrázza a sajtót és elhallgatja a támadás valódi okait.

[00:10:07]Úgy fogalmazott, idézem őt, az igazság kezd megmutatkozni az amerikai nép előtt, hogy valójában nem vagyunk terroristák az ő általuk meghatározott értelemben, hanem azért cselekszünk, mert sérelmek érnek bennünket Palesztinában, Irakban, Libanonban, Szudánban, Szomáliában, Kasmirban, a Fülöp-szigeteken és mindenütt másutt.

[00:10:26]A kormány az amerikai népet és általában az egész nyugatot egy folytogató életbe fogja taszítani egy elviselhetetlen pokolba.

[00:10:33]Mondta.

[00:10:36]Az Alkaidához köthető csoportok szeptember 11e után szabadultak el igazán.

[00:10:40]Robbantottak Balin, Kenyában, Tunéziában, Szaarábiában, Marokkóban, Londonban, Istanbulban, Madridban, és még sorolhatnánk.

[00:10:49]A válaszra nem kellett sokat várni.

[00:11:18]Szeptember 12-én a NATO történetében először életbe léptették az ötös cikkelyi szerinti kollektív védelmi eljárást, amely ugye azt mondja ki, hogy ha a NATO egyik tagját katonai támadás éri, azt minden tag támadásként kell, hogy értékelje.

[00:11:30]Szeptember 20-án Bushelnök kongresszusi beszédében meghirdette a terror elleni háborút.

[00:11:56]Bush elnök Osama bin Ladent nevezi meg a támadások főfelelőseként.

[00:11:59]Az amerikai elnök ultimátumot ad az Afganisztán turaló tálib rezsimnek.

[00:12:03]Adják ki Bin Ladent és az Alkaida vezetőit a nemzetközi hatóságoknak.

[00:12:07]Különben az amerikaiak támadást indítanak az elfogásáért.

[00:12:11]A tálibok az amerikai követelésnek nem tesznek eleget, helyette felajánlják, hogy a maguk bíróságán megvádolják és az iszlám törvény szerint ítélkeznek Osama Bin Láden felett.

[00:12:21]Az amerikai fél ezt visszautasítja, ezért október 7-én amerikai és brit légicsapásokkal megkezdődik az Enduring Freedom tartós szabadsághadművelet.

[00:12:43]terorism baran us inance a ma attan and alq networ inan unites tramps ofan regan estén.

[00:13:09]Novembertől az amerikai erők által vezetett szárazföldi offenzíva villámgyorsan halad előre.

[00:13:13]November 14-én a szövetségesek elfoglalják a tálibok által előre kiürűrített Kabult.

[00:13:20]December elején az utolsó tálib bást, Kandahárt is beveszik.

[00:13:24]Közben az amerikai és brit különleges egységek helyi milíciákkal kiegészülve bekerítik a Tóra Bórai Hegyvidék barlang rendszerében a bujkáló Bin Ládent.

[00:13:33]Azonban a lassú előrehaladás, a helyi erők megbízhatatlansága és a határőrség hanyagsága miatt a terrorista vezető át tud szökni a határon Pakisztánba.

[00:13:42]December elején zajlik a Bonnie konferencia, amelyen megalakul az afgán átmeleti kormány, illetve létrehozzák a kezdetben Kabult, majd teljes Afganisztán biztosítani hivatott speciális katonai egységet a NATO kötelékében.

[00:13:54]Bár 2002 másod felére az ország alapvetően már a szövetséges csapatok irányítása alatt áll, de magát az alkaidát és a táli berőket nem sikerül megsemmisíteni.

[00:14:02]Megmaradt csoportjaik a pakisztáni határvidékre szorulnak vissza.

[00:14:06]Az afganisztáni helyzet rendezetlensége ellenére az amerikai vezetés figyelme egyre inkább Irak felé fordul.

[00:14:12]A hivatalos indoklás szerint Szadnám Hussein vezette iraki rezsim tömegpusztító fegyvereket rejteget, és kapcsolatban áll az Alkaidával.

[00:14:34]2003 februárjában Colin Power külügyminiszter egy PowerPoint prezentációban mutatta be az amerikai vádakat.

[00:14:39]Később azonban kiderült, hogy ezek az amerikai vádak megalapozatlanok.

[00:14:43]Az irakiaknak nem voltak tömegpusztító fegyvere és nem ők álltak az Alkaida mögött.

[00:14:48]Habár nemzetközi felhatalmazást nem kapnak rá, az amerikaiak brit segítséggel március 20-án megtámadják Irakot.

[00:14:54]Az iraki szabadságra keresztelt koalíciós offenzíva gyorsikereket ér április 9-én elesik a főváros Bagdad.

[00:15:02]Decemberben pedig az iraki diktátort, Saddám Husseint is fogjul ejtik.

[00:15:06]2004.

[00:15:06]november 2-án Bush és alelnökét Dick Chain újra választják.

[00:15:08]nem kis részben a még folyamatban lévő terrorelleni háború látszólagos sikereinek köszönhetően A gyorsikerek után viszont lezárni már nem tudták ezeket a háborúkat, amelyek megítélése idővel meredeken zuhant.

[00:15:46]Afganisztán és Irak öröksége több mint két évtizeden át kísértette az amerikai politikát, sőt igazán máig sem tudott megszabadulni tőle.

[00:16:17]2001.

[00:16:17]szeptember 11-e, Magyarország.

[00:16:17]Az első Orbánkormány harmadik évében járunk, a miniszterelnök távol hazóról, és egy berlini látogatásom van, amikor értesül a támadás híréről.

[00:16:27]A támadást úgy kell tekintenünk, mint amely a teljes szabadvilág ellen irányul.

[00:16:31]És miután Magyarország is a szabadvilág része, ezért minden, ami most ott történik az Egyesült Államokban, az kicsit velünk is történik.

[00:16:42]Tehát rögtön megjelenik az az értelmezés, hogy a támadás az egész szabadvilágot érte.

[00:16:45]Nemcsak a Fidesz, de az MSZP, az SZDS és az MDF is nagyjából egybehangzóan reagált, és a barbárságot, illetve a civilizációt állította szembe.

[00:16:54]Egyetlen magyar pártvezető volt, aki botrányt kavarva felhánytorgatta az amerikaiak felelősségét is már a támadás napján.

[00:17:00]Ő a mi ép elnöke, Csurka István volt.

[00:17:03]Első szagunk természetesen a részvété, a második azonban meg kell mondanom a felelősségé.

[00:17:09]Ezért részben az amerikai politika globalista durvaság is felelős.

[00:17:15]A szélső jobb oldalon kívül kevesen boncolgatták Amerika felelősségét, de azért volt ilyen hang is.

[00:17:21]Legemlékezetesebb az volt, amikor Verebes István vitába keveredett társaival a heti hetesben.

[00:17:26]De én látok embereket a nyomorban.

[00:17:28]Az nem emberi élet, ahogy azok élnek, ahogy éheznek, ahogy nincs felél a fejük felett, hogy a világban, a világ pénzforgalmának 50%-a 40 multinacionális cégben van.

[00:17:39]Szóval van valami igazságtalanság.

[00:17:44]É én nem azt mondom, én mondom nem azt mondom, hogy ez így elintézendő, de hogy valamit a civilizált világ elmulasztott, hogy meg kellene érteni azt, hogy minek a besiális okozata az, ami történt.

[00:17:57]Pista, én ezt nem akarom megérteni.

[00:17:57]Nem kell megnézni a terrorizmussal számolni.

[00:18:02]Nem akarom megérteni.

[00:18:02]Érthető, ha az első napokban sokan így kezdték el feldolgozni a történteket.

[00:18:06]A sajtóban jellemző narratívákra van egy másik érdekes példa is.

[00:18:10]A figyelőbe az üzleti élet egyik legmagasabbra jutott akkori magyar szereplőjeként a SE regionális igazgatója, Kapitány István írt véleménycikket, amiben hangsúlyozta a szabadvilágot és a szabad versenyen alapuló piacgazdaság előnyeit érte a támadás.

[00:18:24]Időközben 2002-ben hivatalba lépett a megyesi kormány, amely az amerikai elvárások feltétlen teljesítésének a pártján állt.

[00:18:31]A magyar kormány katonákat is küldött Afganisztánba, és nem csak a magyarországi légteret, hanem a közutakat is az amerikaiak rendelkezésére bocsátották.

[00:18:41]2003 januárjától több mint 18 éven keresztül összesen 766 magyar katona fordult meg Afganisztánban.

[00:18:47]Elsősorban az északi baglánt tartomány újjaépítési csoportját vezették, de kiképzési és logisztikai feladatokat is elláttak.

[00:18:53]A háborúban hét magyar katona vesztette életét és öten megsebesültek.

[00:18:59]Az állomány augusztus 23-áról 24-ére vérradó éjjel indult afganisztáni missziójába a debreceni repülőtérről.

[00:19:06]Ha kell, akkor másra felindulok ezzel a kontingensel.

[00:19:09]Meggyőztek a fiúk engem is, és az előjárókat is meg tudtuk győzni a a zárógyakorlaton.

[00:19:12]Egy szövetségnek vagyunk a tagé.

[00:19:14]A szövetség az a országhatáron kívül is próbálja garantálni minden egyes tagállam szuverenitását, illetve biztonságának fenntartását.

[00:19:26]De nem csak az afganisztáni, hanem az iraki háborút is támogatta a meggyesi kormány.

[00:19:30]A magyar jobboldal kisebbik pártja az MDF egyetértett a kormánnyal.

[00:19:32]A Fidesz viszont a békét és a nemzeti érdeket hangsúlyozva bírát a meggyesséket, hogy miért ilyen kritikátlanak az amerikai elvárásokkal.

[00:19:40]Orbán Viktor kimondta még azt is, hogy jogalap nélküli az amerikaiak beavatkozása.

[00:19:46]Csak, hogy sokan emlékeztek még arra, hogy ő maga ugyanilyen szervezésen engedte át a magyar légteret az USA 1999-ben Szerbia bombázásához.

[00:19:52]Végül pedig a bírálatok ellenére a parlament teljes egyhangússággal szavazta meg, hogy Magyarország 300 fős humanitárius és szállítási feladatokat végző missziót küldjön Irakba is.

[00:20:05]Arról, hogy miért nem merült föl az akkori kormánypolitikában, hogy esetleg kritikusan is lehetne szemlélni egy amerikai háborút, nagyon tanulságosan beszélt a Partizánon maga megyesi Péter és az akkori kormánypárti frakcióvezető, Lendva Ildikó.

[00:20:18]Beszéltél velük közvetlenül valaha?

[00:20:19]Igen, hogy Chénivel is beszéltem, erről is, és beszéltem a Tony Blerrel is.

[00:20:22]Ők voltak a két főszereplő ebben.

[00:20:28]Egyáltalán nem biztos, hogy a az elején tudták.

[00:20:30]Amikor már meg belelovalták magukat, akkor már késő volt visszavonulni belőle.

[00:20:33]De ő én szerintem ott ők őket vezették meg az amerikai szervek.

[00:20:41]Ez a kritikát atlant atlantizmus és ez az EU-agság miatti megfelelési kényszerv.

[00:20:47]Nem, nem, nem, nem, nem, nem.

[00:20:50]Én vagy mi?

[00:20:50]Inkább ez az érdekes, de én is benne vagyok.

[00:20:52]Tényleg komolyan gondoltuk, hogy ott egy szörnyű rendszer van, ami méghozzá a föltételezett, hazudott, ottani fegyveres kísérletek és készültségek miatt az egész világot fenyegeti, hogy az így nem maradhat, hogy ott oda befilyen információkra alapoztátok?

[00:21:10]Tehát ezeket az információkat ki más állította elő, mint az Egyesült Államok és a NATO?

[00:21:13]Hát ő állította elő, de nem láttunk akkor okot, hogy kétségben vanjuk.

[00:21:18]Akkor azért mindnyájan benne voltunk abban, hogy ami nyugattról jön, az jó.

[00:21:22]Szuronyok hegyén nem lehet elhozni a demokráciát.

[00:21:25]Ez csak az egyik a sok fontos tanulságból, amit levonhattunk az elmúlt 25 évben, merth hogy radikális módokon alakította át az életünket szeptember 11-e.

[00:21:33]Ja.

[00:22:00]2011 májusában az akkori amerikai elnök tett egy nagy bejelentést, amivel bizonyos értelemben lezárta a terrortámadás történetét.

[00:22:19]Badent megölték, de azt mégsem mondhatnánk, hogy a történet minden tekintetben végetért volna.

[00:22:22]Csak, hogy egy nagyon banális példát mondjak, ha valakit, aki ma utazik repülővel visszaküldenénk, mondjuk 2001 augusztusába, leesne az álla, hogy mennyivel könnyebb volt akkor repülni.

[00:22:45]És ez tényleg csak a legapróbbáig velünk élő hatás.

[00:22:47]Szeptember 11 után káb bemondásra lehetett katonai beavatkozásokat indítani Afganisztán, Irakon, Szírián és Líbián át egészen Iránig.

[00:22:56]És ez sok szá millió ember hétköznapi életét tette nyomorulságossá.

[00:23:01]Egész régiókat destabilizáltak a háborúk politikai értelemben, és persze milliók kényszerültek arra, hogy elhagyják az otthonaikat.

[00:23:08]És bár ezeknek a menekülteknek a nagy része országon belüli vagy a szomszédos országban maradt, a politikai napirendet máig uraló téma leginkább Európában lett belőle.

[00:23:23]Hungarians hungar unfairly inusses.

[00:23:32]A miniszterelnöknek abban igaza van, hogy immáron a migrációs politika egész Európában ugyanolyan befogadásellenes, mint a magyar.

[00:23:38]Épp most zajlik az utolsó alternatív modell, spanyol bevándorláspolitika levadászása.

[00:23:42]Innen nézve részrehajló gyakorlat Magyarországot kipéczni.

[00:23:47]De nem csak a bezárkózás lett a norma, hanem ez az egész civilizációk összecsapásáról szóló keretezés is, ami a világot nagy, kulturálisan meghatározott csoportok egymás ellen a túlélésért folytatott küzdelmeként láthatja.

[00:24:00]Mintha minden egyon kultúrkörbe tartozó embernek azonos lenne az érdeke, azonos lenne a gondolkodása és a vágyai, mégpedig az, hogy a másikat kicsinálja.

[00:24:10]Ezért harcoltunk mindig.

[00:24:10]Egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni.

[00:24:15]Ahogy lenni szokott, ha jön a bezárkózás, a határok egyre szigorúbb ellenőrzése, perceken belül megérkezik a belső elnyomás fokozódása is.

[00:24:25]A terrorellenes intézkedések keretében az államok szabadságajogokat korlátoznak, például véleményes a gyülekezés szabadságot, és megfigyelő rendszereket állítanak fel, hogy az állampolgárokat szemmel tartsák.

[00:24:37]Az USÁban ez az úgynevezett patriotektel a hazafias törvénnyel indult el, ami elképesztő mértékben bővítette ki az amerikai állam megfigyelő kapacitásait.

[00:24:47]A trend pedig aztán gyakorlatilag az egész világra kiterjedt.

[00:24:59]emails internet of whether they were suspected of any wrongdoing.

[00:25:04]His documents showed companies such as Google, Apple and Facebook gave the US government access to their servers and user data.

[00:25:14]The leak also disclosed the US was engaged in offensive cyber operations including hacking into companies.

[00:25:24]És ezek a megfigyelések plusz a közelkeleti örökös háború plusz a hadiipari komplexum hitelekből finanszírozott gigantikus kibővítése plusz a migrációs bumbakképzés mind-mind azt eredményezte, hogy a nyugati államok képtelenné váltak saját valós problémáiknak a felismerésére és a kezelésére.

[00:25:41]Emiatt az államok elkezdték elveszíteni megbecsültségüket a saját polgáraik szemében.

[00:25:45]Meggyengült a társadalmak egysége és nőtt a polarizáció.

[00:25:48]És a szövetségesi rendszeren belül is jött a bizalomvesztés.

[00:25:51]A globális délállamainak nagy része egyre nyíltabban fordult szembe az amerikai birodalommal.

[00:25:55]Ez mind része szeptember 11 máig élő örökségének.

[00:25:59]Ezzel az összeállítással készültünk szeptember 11-ének magáról a részletesebb eseménytörténetéről és a világpolitikai következményeiről.

[00:26:08]kevésbé az ilyen nosztalgikus emlékekről, hogy ki hol volt, de amúgy nyilván neked is van emléked arról a napról, nem?

[00:26:13]Persze.

[00:26:13]Hát mindenki arra emlékszik, hogy hol volt, nem?

[00:26:15]Tehát ez a hely, ugye a a közmondásos dolog 911- mindenkinek az rémlik, hogy hol hallotta a hírt, tévén, rádión és így hely hol tartózkodott.

[00:26:26]De akkor te otthon.

[00:26:26]Hát otthon a nappoliban persze erre emlékszek kilenc évesen.

[00:26:30]Igen.

[00:26:30]Én még csak négy, úgyhogy ilyen eggyel homályosabban arra emlékszem, hogy elsőre nem értettem, hogy miért nagyobb jelentőségű, mint amikor bármikor máskor bemondják a tévébe, hogy felrobbant valami.

[00:26:38]Viszont viszont egész nap ez a szó hangzott, hogy rendkívüli híradónkat látják, és ez így nagyon bevésődött a szókincsemben.

[00:26:44]Akkor ez a kifejezés, hogy rendkívüli híradó.

[00:26:48]Mindenesetre nyilván igyekeztünk felfrissíteni az emlékeket arra, hogy mi is történt, mert sok rész lett már a homályba vész.

[00:26:53]De ami még jobban a homályba vész, az az, hogy egyáltalán mik voltak a szereplőknek a megfontolásai, mit remélte az alkaida, mit reméltek az amerikaiak, mik voltak itt a stratégiák.

[00:27:03]Igen, erre fogunk koncentrálni az interjúban, ami most következik.

[00:27:07]Vendégünk Vágner Péter, a Károlyi Gáspár református Egyetemnek a docense.

[00:27:10]Szervusz Péter!

[00:27:11]Szervusz!

[00:27:11]Örülünk, hogy itt vagy.

[00:27:13]Szervusz!

[00:27:13]Az első kérdésem valójában az lenne, hogy így 25 év távatából a közelkeleten, az arab világban hogyan emlékeznek szeptember 11-ére?

[00:27:19]A különböző országokban?

[00:27:21]Milyen narratívák uralkodnak róla?

[00:27:23]Milyen narratívek élnek róla?

[00:27:26]Szerintem alapvetően tragédiaként élik meg.

[00:27:30]Elsősorban azért amit kiváltott ez a ez a terrortámadás.

[00:27:33]És ugye nem is a Afganisztán elleni invázió, hanem a 2003-as Irak elleni invázió volt az, amivel az Egyesült Államok gyakorlatilag azt a jó indulatot vagy pozitív attitűdőt, amit addig valamennyire élvezett a Közelkeleten, azt azt lassan elveszítette.

[00:27:51]Hát, hogyha valaki sikernek tekintheti, hogyha jól értem, akkor az potenciálisan maga az Alkaida a bizonyos értelemben.

[00:27:56]És akkor kicsit szedjük is szét ezt.

[00:27:58]Ugye, hogyha én jól értem, akkor az amit nagyjából összerakott az amerikai hírszerzés rád következő években, aszerint tulajdonképpen az események láncolata az hasonlít arra, mint amit az Alkaida számított.

[00:28:09]Tehát arra, hogy kiprovokálnak egy nagyon erőteljes reakciót Amerikából, jön ez a pusztítás, amiről beszélsz, majd aztán a hatalmi vákuumba betörnek az iszlamisták, ahogy megtörtént, Irakba, Szíriába és egy csomó helyen.

[00:28:21]Szóval ennek a tekintetéből tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy jól mérték föl az Alkaidában, hogy mi fog történni.

[00:28:27]Az ő stratégiájuknak megfelelően folytatódtak az események.

[00:28:31]Én én én jobb szeret Igen, röviden igen, de én inkább ezt a véletlenek és balesetek szerencsés láncolatának szeretném leírni.

[00:28:38]Szerintem ha így interpretáljuk, ahogy te mondod, akkor azt gondolhatjuk, hogy ezek nagy stratégiák ültek a barlangokban vagy a kabuli szállodákban, és ezt jól kisakkozták előre három-négy lépésre, hogy majd mi fog történni.

[00:28:51]Ugye nem tudhatták, amikor Bin Laden jóváhagyta ezt a 911-es akciót.

[00:28:59]Nem tudhat, hogy ez sikerülni fog.

[00:29:01]Tehát ugye minden egyes sikeres alkajda támadásra jutott, kettő három négy sikertelen.

[00:29:06]Vagy azért, mert a hatóságok időben kapcsoltak, vagy azért, mert elvették megvenni a repülőjegyüket a terroristák.

[00:29:12]Ezt csak azért mondom ugye, mert a a filmekből ugye általában azt a fajta terroristát látjuk visszaköszönni, aki ideológiailag nagyon elkötelezett, aki tanult, aki készül rá, fekvőtámaszokat csinál, tervrajzokat bámul, és és mint egy mint egy nyugati egyetemet végzett terrorista nagyon megtervez mindent.

[00:29:32]De az Alkajda terroristainak többsége nem ilyen volt.

[00:29:38]És ezért nem is hiszem azt, hogy ők ezt ők ezt vágyták.

[00:29:43]hogy ez a hogy ez amit te leírtál, ez majd be fog következni, hogy összejön egy terrortámadás, és aztán majd ez kiváltja ezt a reakciót.

[00:29:49]A reakciót kiváltotta, tehát ugye bekövetkezett Afganisztán megtámadása, aztán bekövetkezett Iraknak a megtámadása 2003-ban, és aztán Irak nem lett egy stabil állam, nem lett egy demokrácia, bár ilyen arabvis viszonylatban szerintem még mindig egy demokratikusabb állam lett.

[00:30:06]És igazából ami a következő löketet adta, már nem is az Alkaiddának, részben az Alkaiddának ugye ez a Szíria összeomlása volt, ami pedig ami az az amerikáknak nem volt közük.

[00:30:16]Tehát ugye ez az arab tavasz, az arab tavasz most már itt csinálunk közben.

[00:30:19]Következtében bekövetkező rezsimváltások eredménye volt.

[00:30:25]Tehát ha ha így nézem, akkor akkor volt egy jó sejtésük, vagy egy jó reményük, ami véletlenül összejött nekik.

[00:30:32]Na jó, de hadd hadd kérdezzek egy picit vissza még ezen a téren.

[00:30:34]Tehát azért voltak itt történt időszakok, mondjuk 10 évvel ezelőtt, amikor elég jónak tűnt a helyzetük, tehát hogy Szíriában az islamisták meg tudtak erősödni köztük ugye az Alkaida franchisehoz tartozó Hannuszra, ab nyilván benne van azért korábban ugye Irakot destabilizálták és ugye ott azt valamennyire ugye rekrutációs területént tudták használni.

[00:30:54]Másfelől pedig ugye Afganisztánban mit látunk, az hogy Amerika pont úgy, ahogy az Alkaida szánta, belebonyolódott egy elhúzódó és költséges háborúba, amiben baráti rezsimet hosszú távon stabilan nem tudott fönntartani.

[00:31:08]És a végén mi történik?

[00:31:09]Visszaáll a státusz ko ugye visszajönnek a tálibok.

[00:31:11]Tehát, hogy hogyha el is fogadom ezt, hogy ezek nem ilyen okos, fekvőtámaszó, tervezgető terroristák voltak, azért azért összességében a számítás annyira nem ment félre.

[00:31:22]Talán nagyon élvezem, hogy végre valahol lehet vitatkozni.

[00:31:24]Na nem mégpedig azért, mert ha visszamehetünk Szíriához és és Afganisztánhoz, az ami Afganisztánban történt, ahhoz az Alkaiddának nagyon kevés köze volt.

[00:31:38]A tálibok számunkra érthetetlen okokból nem adják ki Bin Ládent, hanem ezért bevállalják ezt a háborút.

[00:31:45]Tehát vallási okokból a saját belső lakosság felé mutatott belső legitimitásokból megmagyarázható az, hogy a a pastú törzseknek a belső etikai kódexe nem engedi azt.

[00:31:58]Tehát akkor akkor te a becsületedet veszted el, ha vendégedet kiadt.

[00:32:02]Úgy megmagyarázhatjuk ezzel binadent nem adták ki, jött az invázió.

[00:32:06]Tálibok illegalitásba vonulnak.

[00:32:09]Egyrészük eltemeti a puskáját, a másik rész a vezetés áttelepül Pakisztánba.

[00:32:13]Onnantól kezdve igazából az Alkaidának és a és a tálibóknak az útja szétválik.

[00:32:20]Az Alkaida fókuszát áthelyezi Irakra, visszajezi a Közelkeletre, Bind Laden ugye a barlangjába, aztán egy ilyen pakisztáni, nem tudom én, lakóházban ügyködik.

[00:32:30]A tálibok pedig megkezdik vagy megpróbálják először az újjásszervezésüket.

[00:32:35]Így utólag azt gondolom, hogy hogy az amerikaiak bármit megtehettek volna, akkor se tudták volna ezt az afgán demokráciát fenntartani, mert egyszerűen az afgán társadalom a saját fejlődési szintjén nem alkalmas az afgán az afgán demokráciát befogadni.

[00:32:52]Egy szűkel elit képes erre.

[00:32:54]És aztán amikor az amerikaiak távoztak, akkor az afgán társadalom többsége lerázta ezt magáról.

[00:32:59]Szíria azért nagyon érdekes, mert az valóban egy egy alkajda projekt, ugye ott az iszlám ott szétvált az alkajda egy Iszlám Állami meg egy helyi alkajdára, de az Alkajda azért tudott visszatérni sikeresen és elfoglalni az egész országot, mert gyakorlatilag az Alkajda vezetése ledobott magáról mindent, ami az Alkaiddára jellemző volt.

[00:33:19]Az Ására kormány, ez a jelenlegi elnök az Idlib területen egy csomó olyan lépést vezetett már be, ami ami egy egy rendes dsihadista kormányzásra nem jellemző.

[00:33:31]beleértve a nők és a férfiak közös focimeccs nézését, a focimeccsek általános engedélyezését, annak a kerés kevés keresztény falunak a biztosítását a dsihadista nyomással szembe.

[00:33:48]Maga a kormányzóképesség az, hogy ott összezsúfolodott 3 millió ember, és azoknak biztos tudta biztosítani az oktatását, a a közegészségügyet, az elektromos ellátást.

[00:33:59]Ehhez ugye együtt kellett működnie Törökországgal.

[00:34:00]együtt kellett működnie indirekt módon az ENSEL, a nemzetközi közönség.

[00:34:04]Most képzeljünk el egy terrorszervezetet, akinek a területének a fenntartását részben az ENS humanitárius segélyek biztosítják.

[00:34:12]Tehát ha ha ez lenne az Alkaida a 21.

[00:34:14]században, amit a Nusra csinált Szíriába, szerintem azzal a a világ nyugati része boldogan kiegyezne, ahogy láttuk, hogy a és a 2001-es alkaida viszont nem lenne vele kibékülve a hát a 2001-es alkaida nem lenne vele kibékülve.

[00:34:28]ugye a legoptimistabb forgatókönyv az Alkaida számára az nyilván az lett volna, hogy bejön ugye az arábiai monarchiáknak a destabilizálása.

[00:34:35]Arábia népe ezzel szembeszegül és a monarchiákkal is szembeszegül azért, mert azok kiszolgálják úgymond a nyugati rezsimet, ugye bázisokat tartanak fönn az amerikai is egyáltalán.

[00:34:47]Ugye ez a számítások az a az alkadnak ugye nyilvánvalóan nem jött be.

[00:34:51]Igen.

[00:34:51]Igen.

[00:34:51]Miben látod ennek az okát?

[00:34:51]Ez most én én egy kutató vagyok, ha ha azt gondolom, hogyha ki akarom találni azt, hogy egy adott külpolitikai irányba kicsit ilyen szakszavakkal mit csinálnék, akkor megnézném, hogy milyen erőforrásaim vannak, milyen lehetőségeim vannak, milyen a társadalmi percepciója annak, amit én el akarok ott érni.

[00:35:09]Van erre fogadókészség?

[00:35:12]Nekik ez nem volt.

[00:35:12]Bin Láen elköltözött Szaudarábiából, ahol előtte is a a kiváltságosok luxus életét élhette.

[00:35:17]Ő elköltözött Afganisztánban segíteni az afgán harcosokat.

[00:35:22]Igen.

[00:35:25]És ő így így gondolt arról, hogy hogy hát az amerikaiak azokat mennyire utálja mindenki, ugye?

[00:35:29]És a a helyettese az az egy egyiptomi orvos volt, akinek a családjában miniszterek voltak, meg orvosi egyetemnek a rektorai, egy másik elitből érkezett ember.

[00:35:43]Tehát, hogy ezek tehát hogy valójában nem értették az arab társadalmat.

[00:35:46]Azt mond szerintem, szerintem nem érted.

[00:35:47]Tehát hadd hozzak be egy másik szempontot.

[00:35:48]Egy kicsit nekem úgy tűnik, mint azt a célt, ha valamilyen célt, akkor azt a célt elérte az Alkaida, ami a terror, a terrorizmus kifejezésben is benne foglaltatik, hogy félelmet keltse, hogy Amerikának ez az érinthetetlenség érzete megdőljön és és alapvetően onnantól kezdve úgy viselkedjen az a társadalom, mint amelyik fenyegetve érzi magát.

[00:36:07]Tehát lehet, hogy a legnagyobb sikert nem is az arabak közt, hanem az amerikaiak közt érték el.

[00:36:12]Nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy az Alkeda nem ért el semmit.

[00:36:13]hozzáteszem azt, hogy ez volt az a hogy ilyen erős és ilyen kemény volt az amerikai reakció, az időzítés nagyon tökéletes.

[00:36:22]Most képzeljük el, hogy 2026-ban következne be egy ilyen egy ilyen nagyhatalmi Kína felemelkedése, amerikai fókusz a a távolkete típusú szituációban következne be egy 911.

[00:36:33]Ugyanez lenne az amerikai reakció.

[00:36:37]Hm.

[00:36:37]Akkor az Egyesült Államoknak nem volt ellensége, ott volt a hatalmas hadereje, békefenntartó missziók a Balkánon, nem volt lekötve.

[00:36:44]Ugye az amerikai szakértők használták ezt a kizést, hogy Afganisztán volt a War of Necessity, a a szükségszerű háború, és Irak volt a War of Choice, a választott háború.

[00:36:57]Irakot nem kellett volna megtámadni.

[00:36:58]Akkor térjünk rá az amerikaiakra, és hogy mi volt az amerikaiaknak a motivációja, hogy reális számítás lehetett-e az, mondjuk az az optimista forgatókönyv, hogy hogy sikerül baráti rezsimeket létrehozni Afganisztánban, és azok adott esetben stabilan tudnak működni.

[00:37:11]Tehát 2001 után egy olyan politikai elit, ugye akkor választják meg George Bust, egy kezdő, külpolitikailag mindenképpen kezdő politikus, olyan emberekkel veszi magát körül, akik az édesapja idején a 90-es évek végén volt a a második szintje az amerikai külpolitikai döntéshozatali elitnek.

[00:37:31]És ennek az elitnek, aki egy generációval fiatala volt azoknál az öregeknél, akik a hidegháború nukleáris őrületének veszélyében óvatosan politizáltak, ezeknek az volt az élményük 91 után, hogy Saddam Husseint ott 90-ben 91-ben meg kellett volna dönteni.

[00:37:49]Ugye akkor az előző busadminisztráció tisztelve a nemzetközi jogot, az ENS felhatalmazást, Irak határánál megállt.

[00:37:55]Irakban felkelések voltak, nem avatkozott be, és végignézték, hogy Sáddam Husse lemészárolja a síákat meg a kurdokat.

[00:38:00]És akkor ez a második generációs fiatal, akinek döntés előkészítésben vett részt, azt mondta, hogy ez hiba volt.

[00:38:09]Itt vagyunk, mi vagyunk a szuperhatalom, legyőztük a Szovjetuni Uniót, hogyhogy nem megyünk már be, és ütünk oda, és takarítjuk el Saddam Husnit.

[00:38:16]Ezek térnek vissza.

[00:38:18]2001-ben ugye az új amerikai kormányzat elkészíti az új nemzeti nemzetbiztonság nemzeti biztonsági stratégiáját.

[00:38:24]A terrorizmus melléktéma.

[00:38:27]Afganisztán talán nem is szerepel benne.

[00:38:29]Közelkelet demokratizációja ez szerepel benne.

[00:38:32]És ők ezen nem azt értik, hogy Szaarábi kell modernizálni, vagy egy vagy demokratizálni, vagy Egyiptomot, akik amerikai szövetségesek.

[00:38:37]Ők ezen azt érzik, hogy Saddam Husseint kell demokratizálni.

[00:38:41]Y aztán jön 2001.

[00:38:43]szeptember 11.

[00:38:43]Paul Wolfovic, aki a Ramsfeldnek az egyik helyettese volt, és az egyik fő gondolkodója ennek a terizmus elleni háborúnak.

[00:38:49]Ugye azt hiszem az ő szájából hangzik el az egyik ilyen beszélgetésen, hogy szeptember 12-én jó, akkor ezt fel tudjuk használni arra, hogy megtámadjuk Irakot.

[00:39:02]Hm.

[00:39:02]Tehát, hogy ezt ők egy az egybe ezek a gonosz republikánus politikusok szeptember 11-ét egyez-ben úgy kezdték el használni a fejükben már akkor, hogy hogyan tudják ezt felhasználni majd Irak megtámadására.

[00:39:16]Tehát azt ki lehet jelenteni, hogy nem hazud, tehát amikor azt mondták, hogy tömegpusztító fegyverek vannak Irakban, és hogy kapcsolatban állnak az Alkaidával, tudták, hogy hazudnak, vagy pedig vagy pedig ez egy olyan nézet volt, amivel az amerikai nem tudom, kormányzat adott saját magát is átejtette.

[00:39:30]Ha neked az amerikai elnök és az amerikai védelmi miniszter azt mondja, te egy te egy te egy külügyes vagy, és neked az amerikai külügyminiszter meg a hadügyminiszter azt nyilatkozza, és azt mondja, hogy van bizonyítékunk, akkor akkor akkor kétségbe vonod.

[00:39:45]Azt, hogy volt-e vegyifieegyver, azt nyilván nem lehetett megállapítani, de hogy volt-e kapcsolat az alkajában, az teljesen abszurdnak tűnt egy kutatói szemszögből.

[00:39:56]Na és akkor miért támadták meg valójában Irakot?

[00:40:00]Szerintem a én én nem hiszek abban, hogy az olaj miatt támadták meg.

[00:40:07]indokként ez a 2000-es években, meg 2003 elén volt ennek egy ideológiai olvasata is, amiről ma már nem beszélünk, mert annyira nem érdekes.

[00:40:13]Ez az úgynevezett neokonzervativizmus volt.

[00:40:15]A liberális demokrácia felelőssége, a demokrácia terjesztése és az autorit rezsimektől való megvédése.

[00:40:22]Ennek volt egy ilyen egy ilyen elméleti előzménye.

[00:40:24]Lehet, hogy ez ez nem tudom, kisebbségben vagyok, de én úgy vagyok vele, 2003-ra azért került sor, mert ez a szűk amerikai elit George Bush alatt nekik ez egy becsípődés volt a demokrácia terjesztés és a közelkelti arab demokratizálódás nevében Saddam Hussein.

[00:40:42]Hát de ugye mindenképpen ugye az amerikai külpolitika felől nézve a szelektív, ahogy mondod is ugye a diktatúrázás, akik a nagy vesztesei mindenképpen az elmúlt néhány évtizednek az egész arab világban, azok ezek a szekuláris, arab nacionalista szocialista diktatúrák, amik maradtak, azok a konzervatív monarchiák alapvetően.

[00:41:02]Így van.

[00:41:03]Na most ugye ezek a szekuláris diktatúrákról két dolog igaz egyszerre.

[00:41:06]Az egy egyfelől az, hogy a radikális iszlámot ugye ők is ugye nagyon erőteljesen elnyomják.

[00:41:10]ugye ugyanúgy, még talán inkább, mint a konzervatív monarchiák, viszont ezek voltak azok a rezsimek, amik jellemzően erőteljesebben szembeszegültek az amerikaiakkal.

[00:41:18]Tehát magyarul mondva ugye ez egy nagyon kényes pozíció a számukra.

[00:41:22]Na most azáltal, hogy ezeket a szekuláris diktatúrákat kilövik, ugye Szíria, Irak satöbbi satöbbi, mindenhol ugye a hatalmi vákuumot rövid távon legalábbis az iszlamisták töltik be.

[00:41:34]Na most ilyen téren ugye nekem nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai külpolitika a a kisebbik rosszakat lövöldözi ki.

[00:41:42]A radikális politikai iszlámot nem sikerül menedzselni a terrorellenes háború által.

[00:41:48]A cserébe viszont rettenetesen destabilizálja az egész régiót.

[00:41:53]Majdnem.

[00:41:53]Annyiban annyiban megvédeném az amerikai külpolitikát, hogy mikor 90-ben lezajlik a hidegháború vége, akkor a ezek a szekuláris többnyire szovjetunió párti arab rezsimek külpolitikai irányváltást hajtanak végre.

[00:42:05]Algéria, ü Tunézia, ugye aki aki kakuk tojás marad, az az Líbia és Irak.

[00:42:13]Még Szíria is normalizálja a kapcsolatait.

[00:42:16]Ugye van a 91-es Irak háború.

[00:42:18]Irak ellen Szíria küldt katonákat az ENS felhatalmazású amerikai vezett koalícióba.

[00:42:23]Akkor úgy tűnt a 90-es években, hogy az Assad rezsim úgy úgy beilleszkedik valamennyire.

[00:42:30]Ugye neki az Izraellel való közvetlen konfrontáció min egy kicsit kényelmetlenebb volt a helyzete.

[00:42:36]2001 után megtámadják Irakot az amerikaiak.

[00:42:38]Libia Kaddafi levonja a tanulságot.

[00:42:41]hogyha el akarja kerülni azt, hogy Irak Szaddam Hussein sorsá jusson, akkor most neki meg kell lépnie ezt a 180 fokos fordulatot.

[00:42:47]És Libia akkor átmegy egy ilyen nyugatpárti országba, kifizeti a terrortámadások, korábbi terrortámadásai amerikai áldozatainak a több 100 millió dolláros kártérítést, megnyitja az olajmezőit és földgázmezőit a nyugati cégeknek, nyugati termékeket vásárol.

[00:43:04]Nor és a legfontosabb, hogy volt egy ilyen titkos fekete piac, a nukleáris fekete piac, hogy Pakisztán, Líbia, Észak-korea, nem tudom még talán pont Irak ott ott cserélget Irán cserélgették a Nohát, ezt is felfedi.

[00:43:21]Onnan tudjuk, hogy ez az egész leszet.

[00:43:22]Tehát Lib Líbia levonja a tanulságot.

[00:43:25]Szíria még abban az időben mindig nagyon pragmatikus volt, de nyilván az Assad rezsim is úgy volt vele, mint Irán is 2003 után, hogy lehet, hogy mik mi leszünk a következők, de ugye ez nem következett be.

[00:43:37]És akkor jött 2011 az arabtáz és itt jött, ott jött az a dilemma, hogy most támogassuk a demokratikus fiatalokat, akik tüntetnek az utcán egy arab demokrácia nevében, vagy tartsuk ki támogatásunkban a szekuláris, többségében szekuláris rezsimek mellett, amelyek már nem voltak baloldaliak, csak egyszerűen szekulárisak voltak és diktatúrák.

[00:43:58]Ugye itt jött a biztonságdemokráciának a az ellentét Obama elnök, a végül is ő úgy döntött, hogy akra demokráciákat támogatjuk, ahol lehet.

[00:44:06]Ugye mi volt ez?

[00:44:09]Egyiptom az volt a csúcs, mert ugye az ott a az egyik magországa a közelkedő arab országoknak, ott egyértelműen beálltak a fiatalok mögé.

[00:44:15]Mubarak elnök elmenekült Szaarábiába, győzött a forradalom, amit aztán majd restaurál a diktatúra.

[00:44:23]Tunézia, Líbiában, ugye, ami egy ami egy polgárháború fejlődött, ott azt mondta, hogy Kaddafi ide vagy oda, jó fej volt, nem volt jó fej.

[00:44:30]Obama nem szeretett beavatkozni, nem is akart beavatkozni és neki egyszerű volt az, hogyha a franciák és a britek be akarnak avatkozni, meg az olaszok lévába, avatkozzanak be.

[00:44:38]Azok beavatkoztak, aztán rájöttek két hét után, hogy elfogyott a lőszer, meg nincs hírszerzési kapacitásuk, meg nincs a légutántő kapacitásuk.

[00:44:47]És akkor mentek az amerikaiakhoz, és abba ott állt a dilemmával, ami minden ilyen szovjetek Afganisztánban 79-ben ugyanez rendszeresen előfordul, hogy a opció, nem segítek, mert nem akarok részt venni, akkor bebuknak a szövetségeseim, és annak milyen üzenete lesz a többi szövetséges fel, hogy az amerikaiak nem jönnek segíteni.

[00:45:05]B opció a dolgok élére állok, és akkor eltakarítom a líbiai rezsimet.

[00:45:09]C opció, amiben kérnek támogatást, azt azt megadom, de alapvetően hagyom, hogy ők csinálják.

[00:45:17]És akkor ő ugye ő egy ez egy ilyen típusú amerikai elnők volt, aki mindig a az óvatos beavat nem volt ugye már ő ilyen beavatkozáspárti, nagyon óvatosan akart minden amerikai szerepállást újraindítani, és akkor azt mondta legyen ez.

[00:45:29]Egy kérdéskörre van még időnk.

[00:45:29]Ugye Magyarország részt vett egy korlátozott mértékben az afganisztáni és az iraki háborúban is.

[00:45:36]Tehát ezt a döntést hozta mind a kétszer két különböző magyar kormány, amit nyilván utólag könnyű megítélni és könnyű elítélni.

[00:45:45]akkor az az akkor adott helyzetben Magyarországnak az, hogy csatlakozzon, hogy teljesítse friss NATO tagállamként az amerikaiak elvárásait, az tulajdonképpen egy racionális és nem túl költséges dolog volt-e a részükről, vagy lehetett volna ebben szembenni és az mondjuk a francia-német állásponthoz csatlakozva kimaradni, legalább az iraki háborúból?

[00:46:06]Nem csatlakoztunk magához az invázióhoz semmilyen módon, amikor ez az invázió lezajlik 2003 mikor tavaszán, és lezárul a az aktív háborús szakasz, és egy ilyen válságkezelő szakaszra alakul át, ahol aminek már van BT felhatalmazása, és az amerikaiak, hogy szerveznek egy nagy nemzetközi koalíciót, 2003-ban kiküldünk egy szállító zászlóaljat, amely három, két és fél váltás után hazatér.

[00:46:36]ér, mert meghal egy magyar katona.

[00:46:38]Tehát ha lehet hibát elkövetni, szerintem azt elkövettük.

[00:46:40]Megyesik küldtek ide, Gyurcsán hívta az, mert volt egy ilyen mondat, arra emlékszem, mikor írtam erről is egy kiváló tanulmányt, hogy hogy karácsonyra hazahozzuk a katonákat.

[00:46:50]Van egy közelnyi kutatásom, 2001.

[00:46:52]szeptember 11 után megkérdezik, van egy ilyen lekérdezés, és akkor 94%-a a magyar tárosnak elutasítja, hogy Magyarország részt vegyen a terrorizmus elleni háborúban.

[00:47:02]Nyilván nem tudták, hogy mit jelent az emberek, csak hogy magyar katona ne hagyjuk.

[00:47:05]Sok ijesztő szó volt benneesben.

[00:47:07]Így van.

[00:47:07]Így van.

[00:47:07]Tehát az egy nagyon kellemetlen szituáció volt a mi szövetségesi megítélésünk szempontjából.

[00:47:13]De közben jön Afganisztán 2003.

[00:47:16]augusztusától a NATO veszi át az ottani missziót és akkor oda Magyarország elkezdi felfejleszteni a katonai szerepállását.

[00:47:23]Miért veszünk részt?

[00:47:23]Csak azért, amiért az összes többi, szinte az összes többi európai ország, azért, hogy az Egyesült Államoknak megfelelünk.

[00:47:29]Ez nem csak azzal áll összefüggésben, hogy milyen fiatal NATO tagok vagyunk.

[00:47:33]Mert a dánok is, meg a norvégok is azért teszik, alapvetően nem azért, mert egy valós fenyegetés az, hogy majd náluk a hetes buszon lecsap az Alkajda, hanem azért, hogy az amerikai saját bilaterális kapcsolataikat ezt ezt ápolják.

[00:47:49]Ha egy kisország vagy egy vagy egy másik ország részéről nézzük, a az adott ország haderejének nemzetközi misszióba történő bevetése az mindig egy külpolitikai eszköz.

[00:47:57]olyan, mint a nemzetközi segély, vagy a kétoldalú tárgyalás, vagy a fenyegetés, vagy a vagy a kiállás, vagy a nyilatkozatal.

[00:48:03]Ez egy az egy eszköz, ugye úgy szoktuk ezt tanítani, hogy van a szerszámos láda, a kalapács benne, a az adott ország hade.

[00:48:14]Vágner Péter, köszönjük szépen, hogy a vendégünk voltál.

[00:48:16]Én köszönöm.

[00:48:16]Köszönjük szépen.

[00:48:16]Nektek pedig a figyelmet.

[00:48:18]Köszönjük szépen.

[00:48:18]Ez volt a szeptember 11-i emlékadásunk, amiben megpróbáltuk felmérni, hogy 25 év távlatából mi minden az, ami ennek a támadásnak is a következménye hatott a világunkra.

[00:48:30]Itt a Partizánon pont ezt próbáljuk megvalósítani, hogy megértsük, hogy milyen folyamatok azok, amik berendezik a körülöttünk lévő világot.

[00:48:37]Ha szeretnétek még ilyen adásokat látni, akkor kövessetek be minket a YouTube-on, és legyetek a Partizán támogatói.

[00:48:43]Külön köszönjük azoknak, akik már most is rendszeresen támogatnak minket, és így el tudjuk készíteni ezeket az adásokat.

[00:48:49]Amit még ajánlanék nektek, hogy iratkozzatok fel a Szignál című hírlevelünkre.

[00:48:53]Ez a Partizán külpolitikai szerkesztőinek a heti összeállítása.

[00:48:57]Abból, hogy mi mit tartunk fontosnak azon a héten a világpolitikáról.

[00:49:02]Én Tót Szilárd János voltam.

[00:49:04]Én pedig Andrei Mátyás.

[00:49:05]Sziasztok.

[00:49:05]เฮ