Partizán 2026. szeptember 15. 1:41:05

Régi eljárás, új arcok: mit várjunk a frissített Alkotmánybíróságtól?

gyermekvédelemkorrupcióalkotmánybíróságoligarchiainterjúközélet

Irányultság: LiberálisKötődés: Független

Régi eljárás, új arcok: mit várjunk a frissített Alkotmánybíróságtól?

tl;dr

A minisztérium az adás napján visszavonta egy gyermekotthoni pszichológus megszólalási engedélyét – a műsorvezető szerint a szakemberek szabad véleménynyilvánítása közérdek.
A kormány 200 oldalas jelentést adott ki: a gyermekvédelmi rendszer 2026-ra „gyakorlatilag szinte teljes egészében" összeomlott; 10 milliárdos krízisprogramot és béremelést jelentettek be.
Kozma Kákonyi Lilla családsegítő: 50+ család esik egy szakemberre, a sürgős ügyek kiszorítják a megelőzést; a bedugult szakellátás miatt gyerekek több száz kilométerre kerülnek a szüleiktől.
A bérek alacsonyak, a fluktuáció és kiégés magas: „Nem vagyunk megfizetve, nem vagyunk megbecsülve [...] egyedül vagyunk hagyva a gyerekvédelemben."
A Partizán Vági Nagy Vilmos-interjú ritka, rendszerbelső beszámoló arról, hogyan épült fel „az állam az államban" – az Antenna Hungária-ügyben maga Orbán Viktor döntött az ár felemeléséről.
Vági szerint a hétfő reggeli értekezleteken koordinálták a közvilágítási tendereket az Eliosnak (Lázár János, Tiborcz István), a NAV-vezető bevonásáról is szó esett.
Réder Sándor: nem klasszikus foglyul ejtett állam, hanem Putyin-modell – Orbán „első számú oligarcha", a hálózat azonban opportunista és törékeny.
Az NVVH-elnöki választás (Unger Anna Ligeti Miklós helyett) vitája: Réder szerint mindkét koncepció értékes, a hivatal kulcsfeladata a tanúk bátorítása és védelme lesz.
Öt új alkotmánybírót választott a Tisza-többség kétharmaddal; a Fidesz bojkottálta, „megszállásról" beszélt.
A Helsinki Bizottság: a jelöltek alkalmasak, de a háromnapos eljárás kizárta az ellenzéki és szakmai beleszólást; a 70 éves korhatár visszaállítása indokolatlan mandátumszüntetés – erősebb függetlenségi garanciák kellettek volna.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Letiltott vendég: a minisztérium nem engedte el egy gyermekotthoni pszichológust

A műsor elején a műsorvezető elmondta: eredetileg egy állami fenntartású gyermekotthon pszichológusa is vendégük lett volna, akinek a megszólalását az igazgatója jóváhagyta, de a minisztérium az adás napján délelőtt visszavonta a hozzájárulást. A minisztérium először azt kifogásolta, hogy a jelentésről úgy beszélgetnek, hogy nincs jelen az illetékes államtitkár vagy minisztériumi képviselő – a szerkesztőség arra hivatkozott, hogy egy már nyilvánosságra hozott jelentésről szakmabeliek megkérdezésével lehet és érdemes beszélni, és „éppen aktuálisan nincs ott jelen a kormányzat részéről senki". Ezután azzal érveltek, hogy a vendég nincs minden ismeret birtokában a komplex gyermekvédelmi rendszerről. A műsorvezető álláspontja szerint az, hogy az állami intézményekben dolgozó szakemberek korlátozás nélkül nyilváníthassanak véleményt, közérdek, és a minisztériumi tiltás ezzel szembemegy.

A gyermekvédelmi jelentés és a kormány azonnali intézkedései

Szombaton hozta nyilvánosságra a kormány azt a több mint 200 oldalas gyermekvédelmi jelentést, amely szerint a rendszer 2026-ra „gyakorlatilag szinte teljes egészében" összeomlott. A jelentést Magyar Péter miniszterelnök és Gyurkó Szilvia államtitkár mutatta be sajtótájékoztatón.

A bejátszott részletek alapján:

Gyurkó Szilvia egy intézmény példáján mutatta be a szakemberhiányt: az épület eredetileg 110 gyerek elhelyezésére rendelkezik működési engedéllyel, mégis csak 40 gyerek van ott – „nem azért, mert a maradék helyre ne lenne gyerek, hanem azért, mert nincs szakember, aki itt dolgozhatna".
Magyar Péter bejelentett egy mintegy 10 milliárd forintos azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot: ebből 6 milliárd közvetlen szakmai programokra, 3,4 milliárd fejlesztésekre jut, „lehetőleg még idén".
A kormány két lépcsős, jelentős béremelést (bérendezést) tervez; a konkrét bejelentést a jövő évi minimálbéremeléstől és az adócsökkentésektől teszik függővé. Endrei Mátyás arra a korábbi híresztelésre kérdezett rá, hogy a bérfejlesztés eléri-e a 20–25%-ot – Magyar Péter szerint „ez egy realitás".
Gyurkó Szilvia az SZGYF (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság) főigazgatói pályázatával kapcsolatban elmondta, hogy Tóth Kingával és Éliás Eszterrel elkezdődött a közös gondolkodás a struktúra átalakításáról: „Jelenlegi formájában nem tartható fenn a rendszer [...] ahhoz ezeket a bizonyos tekintetben vízfejeket meg kell szüntetni" – vagyis a decentralizáció irányába haladnak.
Az egyedülálló szülők örökbefogadását jelenleg miniszteri engedélyhez kötik; erről Magyar Péter azt mondta: „Nem csak tervezzük, hanem meg is fogjuk változtatni."

Terepi tapasztalatok a gyermekvédelemről – Kozma Kákonyi Lilla

A vendég, Kozma Kákonyi Lilla a zuglói család- és gyermekjóléti központ családsegítője. A beszélgetés a rendszer „alapellátás" oldalát mutatta be.

Működés és jelzési rendszer

A családsegítők két úton kerülnek kapcsolatba családokkal: egyrészt önként jelentkeznek a segítséget kérők (szolgáltatások, adományok, gyermeknevelési elakadások), másrészt gyermekvédelmi jelzések érkeznek. A jelzőrendszer tagjai döntően az óvodák, iskolák, védőnők, gyermekorvosok, de – ahogy a vendég kiemelte – „mindegyik állampolgár a jelzőrendszer tagja", bántalmazás gyanúja esetén jelzési kötelezettségük van, amiről kevesen tudnak. A leggyakoribb, legkézzelfoghatóbb jelzések az iskolai hiányzás és az elhanyagolás.

Túlterheltség és prioritások

A jelentés szerint 130 ezer veszélyeztetett gyerek él Magyarországon. A szakemberek – a vendég szerint – nem lepődtek meg a jelentés tényein; számukra az volt az előrelépés, hogy a problémákat hivatalosan megnevezték.
Hatalmas területi különbségek vannak: minden mutatóban Észak-Magyarország teljesít a legrosszabbul. Budapesten is hónapos várólisták vannak a pszichológusok, mediátorok, családterapeuták felé (három hét és három hónap között), a pszichiátriai várólisták még hosszabbak; vidéken sok helyen nincs is elérhető közelségben pszichológus.
A vendégnek egyszerre 50-nél több családdal van kapcsolata; ideálisan kb. 20 körüli esetszámmal dolgozne szívesebben. A jelentés idézete szerint „egy esetmenedzser akár 50 családdal, egy családsegítő pedig 25 családdal dolgozik", és ekkora terhelésnél a munka „a sürgős helyzetek kezelésére korlátozódik, a megelőző és a hosszú távú segítő tevékenység háttérbe szorul".
A sürgős ügyek jellemzően a bántalmazásra utaló jelzések és a szökésben lévő gyermekek; aki például csak adományért jelentkezik, az háttérbe szorulhat. Ez „forgórendszer": az elhalasztott esetek később gyakran súlyosbodnak, és akkor szintén sürgős beavatkozást igényelnek.

Bedugult szakellátás, messzire kerülő gyerekek

A jelentés szerint 2023-ra „bedugult" a rendszer: szakemberhiány miatt intézményeket kellett bezárni, gyerekcsoportokat megszüntetni, így egyre több gyerek marad ki a rendszerből, nincs hová elhelyezni őket. A vendég szerint ez Budapesten is érezhető.
Az alapellátás és a szakellátás egymás nélkül nem működik: ha a szakellátás bedugul, krízishelyzetben nincs hová elhelyezni a gyereket.
Elsődleges cél mindig, hogy a gyermek a saját, vér szerinti családjában nevelkedjen; első vizsgálati kör a tágabb család. A javaslat (ideiglenes hatályú elhelyezés vagy nevelésbevétel) után azonban a családsegítő már nem látja a folyamatot – a férőhelykeresés a gyámhivatal és a szakellátás feladata.
A vendég korábbi munkahelyéről ismerte azt a jelenséget, hogy gyerekek több száz kilométerre kerülnek a szüleiktől; a szülőknek nincs pénzük, idejük az utazásra, ezért a kapcsolattartás megszakad vagy minimálisra csökken, ami a hazakerülést is nehezíti.
Kiemelés után az esetmenedzser dolgozik a szülőkkel is, hogy – főleg a nem bántalmazó, hanem más okból ellehetetlenült szülők esetén – minél hamarabb hazagondozhatóvá váljon a gyerek. Az adatok szerint azonban ez rendkívül ritkán sikerül: „nagyon kevés gyerek kerül vissza" – ezen a vendég meglepődött, és drasztikusnak nevezte, hogy sokan „egész fiatalkorukig" bent ragadnak, 18, sőt 21 éves korukig állami gondozásban nevelkednek, ami rontja az életbeli esélyeiket.

Változó problémák, kiégés, bérek

A jelentés szakemberek szerint az elmúlt 5–10 évben már nem 16–17, hanem 11–12 éves korban válnak szerhasználóvá a gyerekek, és pszichés problémákkal küzdenek. A vendég szerint ez nála jelen van, de nem tudja kimutatás nélkül megítélni, mennyire általános – területenként jelentősen eltérhet.
A rendszerben hivatalosan 16% a munkaerőhiány, a valóságban ennél magasabb. Zuglóban jelenleg stabil a csapat, de általában nagy a fluktuáció: „Nem vagyunk megfizetve, nem vagyunk megbecsülve, nagyon nehéz élethelyzetekkel találkozunk nagyon sokszor, de mégis egyedül vagyunk hagyva a gyerekvédelemben." – Kozma Kákonyi Lilla
A kiégés hatása szerintük közvetlenül a klienseket érinti: „Ha te nem vagy jól, mint szakember, akkor nem tudsz jól segíteni azoknak a klienseknek, akikkel dolgozol." A fiatalok különösen gyorsan kiégnek és pályát váltanak: egyetemi csoporttársai közül „egy kézen meg tudja számolni", hányan maradtak a szakmában.
A béremeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Annyira alacsony az alapbérünk, hogy a 20–25%-os béremeléssel is jóval lemaradunk akár a pedagógusok fizetésétől is." A felmondások jelentős része szerinte abból fakad, hogy az emberek nem tudnak megélni a fizetésükből. A türelemkérést (aminek a múlt heti adásban szakszervezeti képviselők az elfogyását emlegették) megérti mindkét oldalról, de egyértelmű álláspontot nem fogalmazott meg – a konkrét kormánybejelentést várja.

A Vági Nagy Vilmos-interjú elemzése

Múlt héten jelent meg a Partizánon a kétrészes interjú Vági Nagy Vilmossal, az első Fidesz-kormány infokommunikációs államtitkárával (2014-ig), aki 2014 után éveken át szivárogtatott információkat a sajtónak a NER üzleti hálózatairól. A beszélgetőpartnerek Miklósi Gábor, az interjú készítője és szerkesztője, valamint Réder Sándor, a K-Monitor ügyvezető igazgatója, korrupciós szakértő.

Mi az újdonság?

Miklósi Gábor szerint a konkrétumok szintjén vannak olyan állítások az anyagban, amelyeket a tényellenőrzés során megalapozottnak találtak, és ezek önmagukban indokolttá tették a publikálást. Ráadásul – mint mondta – „nem emlékszem rá, hogy lett volna olyan eset, amikor egy ilyen ember mesélte el, hogy hogyan épült fel az állam az államban", vagyis az állami erőforrásoknak a politikusok által kinevezett cégvezetők számára történő kiaknázását egy belső, magas pozícióból távozó személy eddig nem mesélte el így.
Réder Sándor is azt emelte ki, hogy nagyon ritka, hogy valaki a rendszer belső köréből ilyen expliciten beszéljen; a parlamenti folyosón elhangzott történet azért is kulcsfontosságú, mert maga Orbán Viktor is megjelenik benne, és arra választ ad, „ki mondja ki a végső szót".

Az Antenna Hungária-jelenet

Az interjú legerősebb eleme szerintük az a jelenet, amelyben Vági Nagy Vilmos elmondja: a parlament folyosóján, egy államtitkári értekezlet kapcsán Orbán Viktor arra utasította, hogy a magyar állam többet fizessen az Antenna Hungária reprivatizációjának külföldi eladójának, mint amennyiről az előző napon megállapodtak. Miklósi elmondta, hogy maga is kételkedett, mert a beszélgetésen csak ketten voltak, és Vági emlékei sem voltak konkrétak az időpontot (értekezlet előtt vagy után) illetően. Mégis benne hagyták, mert a korábbi árleütési megbeszélésen többen voltak, és azt más forrásokból sikerült megerősíteni: a korábban kialkudott árnál – amely kb. 5 milliárd forinttal alacsonyabb volt – az ajánlatot a szerződés tartalmának látható változása nélkül emelték meg. Ez „sokaknak szemet ütött"; több korabeli szereplő emlékezett az esetre, volt, aki nem, vagy „nem akart emlékezni".

Mészáros, Jászai, a NAV és Alcsútdoboz

A 4iG (a leiratban „Forgi" alakban) óriáscéggé dagadásának történetéből is újdonságok hangzottak el: Vági szerint Mészáros Lőrinc „kvázi lerendelte" a NAV egyik vezetőjét az alcsútdobozi vadászházába, hogy ott találkozzon Jászai Gáborral. Az akkori történet szerint egy új cégvezetői regisztráció akadt el a korábbi ingatlancég (SCD) csődje és tartozásai miatt, és Jászai kérte az adóhatósági vezető segítségét ennek elsimítására.

A bejátszott részlet: hétfő reggeli értekezletek és az Elios

Az interjúból leadott részletben Vági Nagy Vilmos arról beszélt, hogy a hétfő reggeli értekezleteken rendszeresen téma volt, melyik településen kell intézni a közvilágítási tendereket – az Elios ezekben rendszeresen nyert:

„Volt egy ember, akinek a feladata az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálása volt. Ez Lázár János volt." – Vági Nagy Vilmos *

„Ha egy országgyűlési képviselőt kellett utasítani, azonnal ment a telefon, ha az államtitkárnak volt feladata, azonnal intézte. Ez gyakorlatilag egy döntéshozói fórum is volt." – Vági Nagy Vilmos *

Vági szerint ezen a fórumon látszott, hogy van egy terület, ahol „Istvánnak" (a kontextus alapján Tiborcz Istvánnak) fontos feladata van, és „nem véletlenül fizette vissza a magyar állam az ezzel kapcsolatos uniós pénzeket sem" – a cégeket az ő irányítása, közreműködése mellett kellett támogatniuk az értekezletek résztvevőinek.

A Simicska-párhuzam

Réder az eszembe jutott párhuzamként azt említette, amikor Simicska Lajos maga mesélt interjúban (a leiratban „Fescó"-ként szereplő műsor) arról, hogy a Radó utcába jártak hozzá különböző üzleti ügyeket, közbeszerzéseket megbeszélni a nagy cégek vezetői és állami figurák – lényegében informális utakon döntöttek hatalmas politikai és közpénzkérdésekről. Miklósi szerint a különbség az, hogy Simicska saját jogon, saját teljesítménnyel került a Fidesz élvonalába, míg Mészáros Lőrinc és Jászai esetében „rájuk mutattak", hogy ők építsék fel a céges birodalmat, mint „az új nemzeti tőkésosztály" képviselői – mögöttük kívülről személyes teljesítmény nem látszik.

„Az állam foglyul ejtése": a Putyin-párhuzam

Réder Sándor értelmezésében nem a klasszikus értelemben vett foglyul ejtett államról van szó, hanem arról, hogy „maga a politikai közeg ejtette foglyul az államot":

Az 90-es évek Oroszországával (a Jelcin-korszak oligarchái) szemben inkább a Putyin-féle modellhez hasonlít: „formálisan ő csak az elnök, de valójában nem csak a politikai szférát kontrollálja, hanem a teljes országot" – Réder szerint Orbán Viktor lényegében az első számú oligarcha.
A hatalomépítés arról szólt, hogy a politikai hatalmat gazdasági hatalommá, kulturális hatalommá, tőkévé alakítsák át, és a klasszikus közigazgatáson túl is befolyásolják az ország működését – akár akkor is, ha elveszítik a választásokat.
Ugyanakkor a hálózat nem annyira szilárd, mint sokan hitték: az opportunizmus erős, sok szereplő egyéni érdekből állt a rendszerben, a NER „kvázi kis oligarchái" versengtek egymással a kegyekért. A hatalomváltás után azonban gyorsan megmutatkozott a törékenység: olyan figurák „hátraarcot fújtak", mint Balásy Gyula, aki állítólag sírva ajánlotta fel vagyonát az államnak a Kontroll Stúdióban, és „az egész fideszes médiabirodalom elkezdett összeomlani".
Kulcságazatok kerültek magánkézbe vagy rendszerközeli kézbe: a kritikus hálózati infrastruktúra (az Antenna Hungária alá tartozó cég), a pénzszállítás (korábban elprivatizálva/„lenyúlva"), az őrző-védő szektor jelentős része, mint egy „kvázi magánhadsereg", valamint az energia-infrastruktúra, ahol Mészáros Lőrincnek vannak meghatározó cégei. Réder szerint lényege ennek: „elprivatizálni az országot a saját érdekkörüknek", az állam pénzén, az állam támogatásával.
A kormányzati informatikáról külön kiemelte: ez az egyik legnehezebben mérhető terület – „itt lehet talán az egyik legszemérmetlenebbül lopni a pénzt, mert nagyon nehéz bebizonyítani, hogy ez a dolog egymilliárdba vagy háromba vagy tízbe került." – Réder Sándor

Ki lépett fel és miért?

Miklósi soha nem dolgozott Vágival informátorként; 2020 körül hallott róla először, közvetve, újságírói körökben, mint „olyan típusú ember, aki a közös forrás". Vági a választás utáni májusban jelentkezett, ekkor „ráfordultak az egyenesre", és több újságíróval ellenőrizték, hogy valóban ő volt számos nyomozó újságírói sztori forrása – az egyik legfontosabb.
Vági szerepe „aggregátor" volt: az emberek neki küldték az információkat, tudva, hogy ő továbbítja, így a tényleges forrás nehezebben lelhető fel – ez mindenkinek kényelmes volt.
A motivációkról Miklósi nem beszélt vele konkrétan, de szerintem szerepet játszott a színre lépési igény, illetve – mint a beszélgetésből kiderült – a düh. Hitelességét növelte, hogy nem szépítette a saját szerepét: a folyosón történtek után is maradt volna, és maradt is államtitkár, kiszolgálta a kéréseket; a cérna akkor szakadt el, amikor kirakták, majd elkezdték őt és a családját fenyegetni, megfélemlíteni. (Az interjúban nem szerepel, hogy az elbocsátása után egy-két évig egy nagy állami cég igazgatótanácsában ült – ez utólagos kompenzáció volt vagy a hallgatás megfizetése, ma már nem rekonstruálható.)
A tényellenőrzés alapja: Váginál rengeteg dokumentum megvan a korrupciógyanús ügyekről, és sok történetnek konkrét, névvel illethető emberek voltak a tanúi. A három és fél órás interjúból a két rész együttvéve mintegy hetvenkét perc lett; olyat nem kellett kivágni, ami „neccesnek" bizonyult volna, de néhány történet nem ment át a tényellenőrzés küszöbén – a tanú személyének bizonytalansága vagy az emlékek kuszasága miatt.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) körüli viták

Az interjúban említett ügyek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal munkájába is befuthatnak. Augusztus végén nagy port kavart, hogy Ligeti Miklós helyett Unger Anna lett a hivatal elnöke. A K-Monitor tanácskozási joggal részt vett a kiválasztásban; Réder elmondta:

A pályázatok elbírálásáról nem a személyekről kellett véleményt mondani, és szerintük mindhárom továbbjutó jelölt (Unger Anna, Ligeti Miklós és egy harmadik, a leiratban nehezen azonosítható nevű pályázó) koncepciója izgalmas és értékes volt. A vita szerinte túlságosan a személyekről szólt, kevéssé a szakmai koncepciókról.
Ligetivel 14–15 éve dolgoznak együtt (a Transparency International a partnerszervezetük): „fantasztikusan jó szakember", aki minden kétséget kizáróan el tudta volna látni a feladatot.
Az NVVH-ról szóló törvény már előre vetítette a döntést: az elnöki kritériumok nagyon nyitottak (nem kell jogásznak lenni, nem kell a korrupcióval foglalkozni), ugyanakkor a törvény erős jogász-ügyészi-pénzügyőri réteget alakít ki a hivatalon belül, ahol a kapacitás fölépíthető.
Az igazi kérdés Réder szerint az lesz, hogyan csatornázódnak be az ilyen történetek a hivatal munkájába: régi ügyekről van szó, dokumentumok hiányozhatnak, de a tanúállomások sokat segíthetnek. Reméli, hogy „az ilyen emberek, akik akár nem is mertek megszólalni nyilvánosan [...] akár titkárnőként, akár táskahordozóként, akár helyettes államtitkárként" jelen voltak a döntéseken, elmondják a történeteiket – ebből egyrészt bíróság elé állíthatók lesznek a felelősök, másrészt a pénz visszaszerzéséhez vezető nyomok derülhetnek fel. „Ennek a hivatalnak szerintem egy nagyon nagy feladata lehet az, hogy ezeket a tanúkat bátorítani és védelmet nyújtani nekik annak érdekében, hogy ezeket a történeteket elmondják." – Réder Sándor
A koncepciók megítélésében Réder nem fogadja el a leegyszerűsítő felosztást: az volt a látszat, hogy az Unger-féle koncepció „politikusabb", ideologikusabb – a NER 16 évének bűneit mutatja meg –, míg Ligeti a konkrét ügyekre, lopásokra fókuszált volna. Szerinte ezek inkább hangsúlyok: Ligeti pályázatában is volt koncepcionalitás, csak Unger pályázatában hangsúlyosabb volt a korrupción túlmutató rendszertörténet. A TISZA számára ez a szempont fontosabbnak tűnt Ligeti szakmai múltjánál; hogy működik-e a hivatal, néhány éven belül kiderül – „most az mindenkinek az érdeke, hogy drukkoljunk, hogy működjön".
Az elnökhelyettesek közül eddig csak egyet választottak meg: Tasnádi Katalin komoly szakmai portfólióval rendelkezik. Egy másik posztra voltak jelentkezők, de nem volt elég jó, két posztra pedig „lényegében reménytelen" pályázatok érkeztek. Fontos, hogy az elnök jó menedzser is legyen – ehelyütt figyelik majd.

Öt új alkotmánybíró az Országházban

A parlament ma kétértékű szavazással, kétharmados többséggel, kilenc évre öt új alkotmánybírót választott: Kronovski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Szomora Zsoltot és Orosz Árpád Gábort, akik letették az esküt. Ugyanakkor törvénymódosítást is elfogadtak az Alkotmánybíróság jogköreiről.

A Fidesz tiltakozása

A Fidesz–KDNP nem vett részt sem a jelölésben, sem a választásban. Képviselőjük a plenáris szónoklatában kifogásolta a „17. alaptörvény-módosításnak nevezett, személyre szóló és visszamenőleges jogalkotást", és szerintük a Tisza-többség „önkényesen lefejezte és megtizedelte az alkotmánybíróságot", „foglyul ejtette a köztársasági elnök intézményét", és „most megszállja az alkotmánybíróságot is":

„Sem a jelölésben, sem a választásban nem veszünk részt." – a Fidesz–KDNP frakcióvezetője *

A házigazda válaszul így fogalmazott: „Tudomásul vettük frakcióvezető úr, hogy önök ellenállnak az önkénynek."

Mi a baj a kiválasztási eljárással?

A vendégek Kádár András Kristóf (a Helsinki Bizottság társelnöke) és Somodi Bernadett alkotmányjogász voltak. A Helsinki Bizottság augusztusban közleményben üdvözlött bizonyos törvénymódosításokat, de kifejtette: ha a kiválasztási szabályokon nem változtatnak, az Alkotmánybíróság „továbbra sem független".

Kádár szerint „egyfelől–másfelől" helyzet állt elő: az új tagok személy szerint alkalmasak, integritásukhoz és szakmai felkészültségükhöz nem fér kétség – Ligeti Miklóssal szorosan együttműködtek jogállamisági kérdésekben, Kovács András György pedig a szervezet ügyfele volt bírói véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos ügyekben. A megválasztásuk módja viszont problematikus: csütörtökön tudták a neveket, hétfőn volt a parlamenti meghallgatás, kedden (ma) az eskütétel – tehát három nap, ebből egy munkanap állt a jelöltek megítélésére. Egy jobb eljárásban egy-két hét állt volna a szakmának, a civil szervezeteknek, a sajtónak, hogy feldolgozza a pályafutásukat és kikristályosodjanak a kérdések. Kádár szerint az ütemezés nem csupán rövid, hanem „nem volt alkalmas a funkciójának a betöltésére": „ez az egy darab nap lényegében lehetetlenné tette, hogy a kormánypárton kívül bárki beleszóljon az alkotmánybírák kiválasztásába." – Kádár András Kristóf
Somodi Bernadett a rendszert magát vette górcső alá: „Itt tulajdonképpen a magyar modell az olyan, hogy a törvényhozás választ magának ellenőröket." – Somodi Bernadett Ez a tisztán parlamenti modell a rendszerváltáskor épült fel, és akkor – a rendszerváltás eufóriájában – erős, tekintélyes alkotmánybíróságot hozott. Most „kegyelmi állapot" van: az aktuális hatalom önmérsékletén múlik, hogy valós kontrollálók vagy „lojális barátok" (mint az elmúlt 16 évben) kerülnek be. Más modellek léteznek: Lengyelország a magyarhoz hasonló, Németország föderális, máshol megosztott a jelölés (pl. a legfelső bíróság, a törvényhozás és az államfő harmada-harmada); a személyi átfedések pedig – a köztársasági elnökök és a Kúria elnökének (Varga Zsolt, korábban Áder János) révén – ebben a rendszerben is problémát jelenthettek. Ők az akadémia és az ügyvédi kamarák felé mennének még egy lépéssel tovább.

Parlamenti jelölés 2010 előtt és után

Kádár részletezte a szabályozás történetét: az alkotmánybírákat mindig a parlament kétharmada választotta, a különbség a jelölésben volt. 2010 előtt a jelölőbizottságba minden frakció egy-egy tagot küldhetett – függetlenül a frakciók nagyságától –, így kényszer létezett a politikai kompromisszumra. 2010 után a jelölőbizottság a parlamenti arányokat követte, vagyis a kormánypárti kétharmadé lett: ebből született a híres „abból lesz alkotmánybíró, akire Lázár János rámutat" cím. A szabály ma is él, csak most „akire Bujdosó Andrea [a Tisza frakcióvezetője] rámutat". Egy frakcióparitásos jelölési rendszer visszaállítása most padfeloldó szabály nélkül zsákutcába futott volna: az ellenzék 2:1-re vezet a frakciók között, így az ellenzék nélkül nem lehetne jelölni, a kormánypárt nélkül nem lehetne választani – kompromisszum a jelenlegi dinamikák mellett szinte kizárt.

Az elmozdítás jogszerűsége és a velencei elv

Somodi emlékeztetett: vannak alkotmányok, amelyeket utólag a társadalmi elfogadottság tett legitimmé, de a mostani eljárás nem őszinte, nem nyilvános, nem transzparens – és ennek ára lehet, ha néhány év múlva fordul a politikai helyzet: akkor nem lehet majd megkülönböztetni, hogy egy egypárti alkotmánybíró-választás vagy bíróeltávolítás 2010-ben vagy 2026-ban, jogállamisági vagy hatalmi célból történt-e.
A négy alkotmánybíró mandátuma a 70 éves korhatár visszaállításával szűnt meg; Somodi szerint erre „nincs racionális összefüggés" az alkotmányosság helyreállításával, és a korábban is létező szabály újraélesztése „folyamatban lévő mandátumokat szüntetett meg, magyarázat nélkül". A bírák elmozdíthatatlansága alapvető jogállami alapelv, amely itt valóban ütközik a jogállamiság helyreállításának követelményével – kevés nemzetközi precedens és kiforrott elv létezik e kérdésben.
Kádár hozzátette: e tekintetben osztják a kormánytöbbség álláspontját abban, hogy volt helye az elmozdításnak (Magyar Péter ezt előre jelezte), de a velencei bizottság elve szerint, amikor eltérnek az elmozdíthatatlanságtól, a helyére kerülő rendszernek erősebb függetlenségi garanciákat kell tartalmaznia. Egy inkluzívabb, jobban körülbástyázott kiválasztási eljárás ezt az érvet erősítette volna. Április 12. óta tudható, hogy Polt Péternek mennie kell – tehát négy-öt hónap állt rendelkezésre –, mégsem volt igazi egyeztetés sem a szakmával, sem a szélesebb közvéleménnyel, pedig az intellektuális kapacitás és a segítőszándék megvolna hozzá.
Az alternatívák spektruma az egymondatos, testületi szintű eltávolítástól az alkotmánybírák egyesével történő megítéléséig terjedt; ezek nem önmagukban jók vagy rosszak, a magyar helyzethez kell mérlegelni őket – a felelősség a politikai döntéshozóé. Kádár szerint az „egymondatos" probléma nem a normaszövegre, hanem az indokolásra vonatkozik: egy rendkívüli szituációban el kell magyarázni, mit és miért tesznek – erre ott a jogszabály-indokolás.

Elvállalható-e alkotmánybírónak lenni ilyen körülmények között?

Kádár itt megengedőbb: ez precedens nélküli helyzet, és a tényleges teljesítmény teremthet legitimitást. Ugyanakkor rámutatott: „az egész alkotmányos szabályrendszernek az az értelme, hogy ne az emberekben kelljen megbízni" – most a garanciák gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesültek, így csak abban bízhatunk, hogy megfelelő emberek kerültek a testületbe.
Kádár maga nem kapott felkérést; szerinte a civil szervezeti háttérrel (Ligetihez hasonlóan) ez „akár csapdát is jelenthetett volna", nem tud határozottan válaszolni. Somodi szerint ő maga eleve nem felel meg a törvényi feltételeknek – az akadémiai szférából érkezőktől egyetemi tanári címet vagy akadémiai doktorit várnak. Ebből kiderült, hogy az új bírák szakmai előtörténete eltérő, és a szabályozás különböző pályákra eltérő elvárásokat támaszt.

A törvénymódosítás: üdvözlendő elemek és hiányosságok

Üdvözlendő változások a Helsinki Bizottság szerint:

Az Alkotmánybíróság ismét önálló költségvetést kap.
Törölték a tavaly decemberi Fidesz-féle változtatást, amely szerint a parlament az AB nélkül is megállapíthatta volna a köztársasági elnök ideiglenes akadályoztatását.
(A törvényen kívül) visszaadták az AB elnökválasztási autonómiáját, és rendbe tettek apróbb inkonzisztenciákat az Alaptörvény és az AB tv. között.

A legnagyobb hiány viszont az, hogy még egy átmeneti rendelkezéssel sem szabályozták, hogy az alkotmánybírók megválasztása más – inkluzívabb – rendszerben történjen. Somodi szerint az átmeneti időszakban az egypárti támogatással elfogadott intézkedések csak abban az esetben indokoltak, ha valóban szükségesek a jogállam helyreállításához: „ennél se több, se kevesebb" – és ebben a mérlegben az is számít, mihez nem nyúltak hozzá.

Hiányzó, szerinte indokolt módosítások:

Az utólagos normakontrollra jogosultak körének újragondolása: 2010 óta egyre kevesebben fordulhattak az AB-hez; a 2012 előtti AB-határozatok pedig elvesztették hatályukat.
Az absztrakt normakontroll lehetőségének kiterjesztése legalább civil érdekképviseleti szervekre és szakszervezetekre (korábban bárki kezdeményezhette, de ez hatalmas ügyterhet jelentene).
A mulasztásos alkotmánysértés miatti kezdeményezés újbóli engedélyezése. Példa: bizonyos fogyatékosságot ellensúlyozó eszközök (pl. a beszédképességet pótló technikák) nem részesülnek ugyanolyan támogatásban, mint a kerekes szék vagy a hallókészülék – ez diszkriminatív mulasztás, amelyet az érintettek ma nem vihetnek az AB elé; a testület csak akkor állapíthatja meg, ha más ügy kapcsán maga észleli.
Az alkotmányjogi panaszok elbírálására határidő szabása: voltak ügyek, amelyeket hat-nyolc évig „jegelt" az AB politikailag érzékeny kérdésekben.

Somodi az actio popularis (akciópopuláris) történetét is felvázolta: a rendszerváltás óta bárki személyes érintettség nélkül megtámadhatta a törvényeket az AB előtt; felmérések szerint az állampolgárok úgy érezték, hozzáférnek az alkotmányosságot őrző testülethez, és ennek megszüntetése ezt az érzületet ronthatta. Eredeti funkciója – a társadalom részvétele a jogrendszer alkotmányellenes elemeinek kigyomlálásában – egy új alkotmány után átmenetileg akár még hasznos is lehet, a civil szervezetek AB-hez fordulása pedig egyértelműen hasznos hozzáadott érték lenne. E kérdések a jövőbeni alkotmányozási folyamatban nyílnak meg szélesen – a vendégeket a rendezők akkor is meghívják majd.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok

A műsorvezető neve az átiratban „Szoró Szilés" / „Szuró Szilős" alakban szerepel; feltehetően „Szuró Szilvia", de a pontos írásmód nem rekonstruálható biztosan.
Az államtitkár neve többféleképpen szerepel („Vái Nagy Vilmos", „Váig Nagy Vilmos", „Váyvilmos", „Váyi Nagyvilmos", „Váagyi Vilmossal") – következetesen „Vági Nagy Vilmos" alakra javítva.
„Reti Miklóssal nagyon szorosan dolgoztunk együtt" – a kontextus (az új alkotmánybírák dicsérete, jogállamisági együttműködés) alapján valószínűleg Ligeti Miklósról van szó.
„Forgi óriás cégé" – a kontextus (Mészáros Lőrinc cége) alapján valószínűleg a 4iG-t jelenti; a pontos hangoztatás bizonytalan.
„a két rész együtt most 17-két perc" – feltehetően „hetvenkét perc" (72 perc); a szám bizonytalan.
„amikor Simicskával volt a Fescó" – a műsor/interjú neve nem rekonstruálható biztosan; a mondat további része (Radó utcai megbeszélések) értelmezhető.
„megkökentő módon Orbán Viktor arra utasította" – a határozószó torz; a mondat tartalma az átirat további részeiből érthető.
„amit a Bercióban is játszottunk" – értelmezhetetlen kifejezés, kimaradt az összefoglalóból.
„Ésikol az volt még a harmadik" – a harmadik NVVH-elnök-jelölt neve nem rekonstruálható, ezért név nélkül szerepel.
„Kronovski Nóra" – az új alkotmánybíró nevének írásmódja bizonytalan (a leirat így adja).
„a Fuzik Zsolt féle számlagyár" – a név leirat szerinti; a helyes alak nem ellenőrizhető, ezért az összefoglalóban csak „számlagyár-példaként" szerepel.
„Varga Zsély András Áder János" – torz névsor; a kontextus (Kúria elnöke, köztársasági elnökök) alapján Varga Zsoltként és Áder Jánosként értelmezve.
„Tóth Kingával és Éliás Eszterrel" – államtitkárnevek a leirat szerint; helyes írásmódjuk bizonytalan.
„jászaigért" → „Jászai Gábor"-ként értelmezve (a későbbi „Jászai Má szerint" részlet alapján).
„az a dű, ami igazából mostanék hajtotta" → „az a düh, ami igazából mostanra hajtotta" – a kontextus alapján értelmezve.
„17-két perc" és a „szakletes vágyámmal vérszerinti szülővágyámatallal" típusú töredékes mondatrészletek a hosszú szekvenciákban nem voltak egyértelműen rekonstruálhatók; tartalmukat a környező, értelmezhető részek alapján adtuk vissza.

Teljes átirat megjelenítése

[00:04:29]Jó estét mindenkinek!

[00:04:29]Köszöntöm a Partizán nézőit.

[00:04:31]Én Szoró Szilés vagyok.

[00:04:33]Mindjárt mondom, hogy milyen témákkal készültünk a ma esti adásunkra, de az első szóak köszöneté, hiszen néhány órával ezelőtt került nyilvánosságra az idei adó 1%-os felajánlásoknak az eredménye.

[00:04:43]Ebből kiderült, hogy a Partizánt közel 43000-en, egészen pontosan 42854-en támogatták idén az adójuk 1%-ával.

[00:04:50]Ez közel 577 millió Ft támogatást jelent számunkra.

[00:04:56]Ez több, mint a korábbi években bármikor.

[00:04:58]És azt is jelenti, hogy ismét a Partizán az a szervezet, amelyik a legtöbb 1%-os felajánlást kapta.

[00:05:04]Ez a valaha volt legnagyobb társadalmi összefogás a civil 1%-ok történetében.

[00:05:09]Érezzük ennek a súlyát és ennek a felelősségét.

[00:05:11]Igyekszünk továbbra is megfelelni majd ennek az elvárásnak, amit ez a felajánlás tömeg jelez számunkra.

[00:05:17]Ez nekünk nonprofit szervezetként különösen fontos, hiszen nálunk nincsenek reklámok.

[00:05:21]Mindez az 1%-os felajánlások és a rendszeres támogatások is alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a Partizánban működni tudjunk és a Partizánban el tudjuk készíteni mindazokat a videókat, amik megjelennek a csatornán, köztük például ezt a ma esti élő adást is.

[00:05:36]Úgyhogy köszönjük azoknak, akik idén nekünk ajánlották, az adoljuk 1%-át, és köszönjük azoknak is, akik már rendszeres támogatónként mellettünk állnak, és biztatjuk azokat, akik még esetleg nem csatlakoztak hozzánk, hogy tegyék ezt meg, hogy erre milyen módon a lehetőség ez megtalálható a leírásban.

[00:05:53]Na most forduljunk rá akkor a ma esti témáinkra.

[00:05:55]Szombaton nyilvánosságra hozta a kormány azt a gyermekvédelmi jelentést, ami több mint 200 oldalon keresztül részletezi, hogy hogyan omlott össze gyakorlatilag szinte teljes egészében 2026-ra ez a gyermekvédelmi rendszer.

[00:06:07]Erről fogunk beszélgetni az adás első részében.

[00:06:08]Utána pedig a múlt héten megjelent kétrészes interjúnkról, ami Vái Nagy Vilmos egykori államtitkárral készült.

[00:06:15]Valószínűleg nagyon sokan látták ezt közületek is.

[00:06:19]Épp lesz majd az interjú készítője és annak az adásnak a szerkesztője Miklósi Gábor, valamint Réder Sándor korrupciós szakértő a K monitor ügyvezető igazgatója is.

[00:06:28]alapvetően arról fogunk beszélgetni, hogy mitől szólt ekkorát ez az interjú, és mi az, ami igazából ebből az újdonság, mi az, amit érdemes, vagy ki lehet olvasni ebből a beszélgetésből és mindabból, amit az egykori államtitkár elmondott.

[00:06:38]Végül pedig szó lesz majd arról is, hogy a parlamentban ma megválasztott öt új alkotmánybírót, köztük Ligeti Miklóst is, aki ugye néhány héttel ezelőtt még majdnem a Nemzeti vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatalnak az elnöke lett, és elfogadtak egy törvénymódosítást is, ami hozzányúlt az Alkotmánybíróság kapcsolatos szabályokhoz, az Alkotmánybíróság jogkoreaihez, de nem mindenhez, amihez mondjuk civil szervezetek szerint hozzá kellett volna nyúlni.

[00:07:04]Úgyhogy erről is fogunk beszélgetni majd.

[00:07:05]Erről kérdezem Kádár András Kristófot, a helyszínki bizottság társelnökét és Somodi Bernadet alkotmányogászt is.

[00:07:11]Akkor térjünk vissza a gyermekvédelemhez, hiszen ez lesz az első témánk és az első vendégünk Kozma Kákonyi Lilla lesz, a zuglói család és gyermekjóléti központ munkatársa.

[00:07:22]Mielőtt hozzáfordulnék, azelőtt el kell mondanom, hogy még egy vendégel készültünk erre a blogra itt a ma esti adásban.

[00:07:27]Eredetileg itt lett volna velünk az egyik állami fenntartású gyermekotthon pszichológusa is.

[00:07:31]Tegnap az ő igazgatója, az ő főnöke jóváhagyta az ő megszólalását a csatornán és ebben a ma esti adásban, de aztán ma délelőtt a minisztérium jelezte, hogy ők mégsem járulnak hozzá, letiltotta a szereplését.

[00:07:44]Először a minisztérium részéről nehezményezték, hogy úgy akarunk foglalkozni a jelentéssel, hogy nincs itt az adásban az illetékes államtitkár vagy a minisztériumnak egy képviselője.

[00:07:54]Szerkesztőségünk szerint egy már nyilvánosságra hozott jelentésről lehet úgyis szakmabeliek megkérdezésével foglalkozni, hogy egyébként éppen aktuálisan nincs ott jelen a kormányzat részéről senki.

[00:08:06]Miután erről beszélgettünk a minisztérium munkatársaival, utána azt is arra is hivatkoztak, hogy ez a meghívott vendégünk, bár személyesen nem ismerik, de nincs minden ismeret birtokában, ami felvértezni ahhoz, hogy mindarról a komplex rendszerről, ami a gyermekyelmi rendszert jelenti, hogy arról beszélni tudjon.

[00:08:22]Természetesen mi a szakértő vagy a szakmában dolgozó vendégeket a saját kompetenciájuk szerint kérdezzük olyan témákról, amikben meg tudnak nyilvánulni, és amiben releváns az ő tudásuk.

[00:08:33]akárhogy is, végül az állami gyermekvédelmi intézménynek ez a munkatársa sajnos nem jöhetett már el hozzánk.

[00:08:40]Reméljük, hogy később még lesz lehetőség akár őt, akár mást kérdezni, aki ebben a szférában dolgozik.

[00:08:46]Nyilván az, hogy az állami intézményekben dolgozó szakemberek korlátozás nélkül fogalmazsák meg a véleményüket akár a kormányzati intézkedésekről, akár arról a rendszerről, arról az ágazatról, amiben dolgoznak, ez közérdek.

[00:08:57]És hogyha a minisztérium letiltja valakinek a szereplését, akkor az nyilván szembegy ezzel a közérdekkel.

[00:09:02]Reméljük, hogy ez később még akár változni is fog, de ez persze nem akaryoz még minket abban, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, és hogy kérdéseket tegyünk fel releváns szereplőknek.

[00:09:12]Mielőtt bemutatom a vendéget, nézzünk meg egy bejátszót szombatról, amikor ugye Magyar Péter és Gyurkó Szilvia államtitkár közösen mutatták be ennek a jelentésnek a részleteit.

[00:09:22]Nagyon sok gyerek vár arra, hogy egyáltalán férőhelyhez jusson.

[00:09:24]Miért van ez így?

[00:09:27]Hát például azért, mert ez az épület is, amiben most vagyunk, eredetileg 110 gyerek elhelyezésére lenne működési engedélye.

[00:09:35]Jelenleg 40 gyerek van az intézményben.

[00:09:38]Nem azért, mert a maradék helyre ne lenne gyerek, hanem azért, mertogy nincs szakember, aki itt dolgozhatna.

[00:09:46]A mostani magyar kormány mintegy 10 milliárd Ftos azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot indít.

[00:09:55]Nincs időnk megvárni a jövő évi költségvetést, ahogy látják és hallják, és majd olvassák, azonnali cselekvésre van szükség.

[00:10:04]Ebből a 10 milliárd Ftból mintegy 6 milliárd Ft közvetlen szakmai programokra, további 3,4 milliárd Ft pedig fejlesztésekre jut, lehetőleg még idén.

[00:10:17]Alulfinanszírozottak az intézmények és méltatlan körülmények mellett dolgoznak a szakemberek.

[00:10:24]Ahogy önök is tudják, már bejelentettük, hogy egy kétlépcsős, jelentős béremelésre, bérrendezésre készül a kormány.

[00:10:36]Akkor tudjuk ezt bejelenteni, amikor látjuk egyrészt a jövő évi minimálbéremelést, látjuk az adócsökkentéseket.

[00:10:46]Korábban azt lehetett hallani, hogy ez a béremelés el fogja írni a 20-25%-ot.

[00:10:52]És megértem, ha most miniszterelnök úr nem mond egy konkrét számot, de hogy ez egy realitáse, hogy ennyi lesz, vagy efölött.

[00:11:03]Ez egy realitás.

[00:11:04]Endrei Mátyás Ben köszönöm a lehetőséget.

[00:11:05]Az első kérdésem a szociális és gyermekvédelmi főigazgatósággal kapcsolatos, amelynek zajlik a főigazgatói pályázata.

[00:11:13]államtitkár asszony említette, hogy a decentralizáció irányába kell haladni a kevesebb központosítás és kontroll felé.

[00:11:22]Megvalósítható-e ez akkor, hogyha továbbra is az összes vagy jellemzően a nem egyházi intézményeknek egy központi fenntartó lesz a fenntartója, vagy terveznek ezen változtatni?

[00:11:31]olyannyira tervezünk változtatni ezen, hogy a hogy a másik két államtitkárasszonnyal Tóth Kingával és Éliás Eszterrel már elkezdődött a közös gondolkozás arról, hogy hogyan lehet az SZF jelenlegi struktúrájában változást elérni.

[00:11:45]Tehát a a rövid válaszom az nem, tehát jelenlegi formájában nem tartható fenn a rendszer.

[00:11:53]És hogyha komolyan gondoljuk azt, hogy kompetenciát, hatástkört, szakmaiságot, döntési lehetőségeket adunk a a terepen lévő szakembereknek és decentralizálunk, ahhoz ezeket a ha úgy tetszik bizonyos tekintetben vízfejeket meg kell szüntetni.

[00:12:12]Tehát terveznek-e ezen, hogy miniszteri engedélyihez kötött az egyedülálló szülőknek az örökbefogadása, ezen terveznek-e változtatni?

[00:12:18]Nem csak tervezzük, hanem meg is fogjuk változtatni.

[00:12:20]Köszönöm szépen, miniszterelnök úr, és köszönöm mindenkinek.

[00:12:26]És akkor megkezdjük a beszélgetést Kozma Kákonyi Lillával, a zuglói család és gyermekűnti Központ munkatársával.

[00:12:29]Szia, köszöntelek az adásban.

[00:12:33]Szia.

[00:12:34]Családsegítőként dolgozol, tehát Zuglóban, de nem biztos, hogy ez minden nézőnek teljesen egyértelmű, hogy ez mit jelent pontosan.

[00:12:39]Elmondanád, hogy mi a te munkaköröd, mi az a pont, amikor te becsatlakozol egy gyerek vagy egy család életébe?

[00:12:46]Ühüm.

[00:12:48]A családsegítők a gyermekvédelmi rendszeren belül egy úgyhívott alapellátás keretein belül dolgoznak, dolgozunk.

[00:12:59]Nagyon sok rétű a munkánk.

[00:12:59]Én igazából úgy tudnám legrövidebben elmondani, hogy vagy úgy kerülünk kapcsolatba egy családdal, önkéntesen megkeresnek minket és segítséget kérnek, mert mondjuk valamilyen szolgáltatást szeretnének az intézményünkben igénybe venni, vagy vagy olyan nehézségekkel küzdenek, ami a jelzőrendszer felé még nem volt tiszta.

[00:13:21]Ez egy része, sokszor ez a kisebbik része a munkánknak, és a nagyobbik részét pedig gyermekvédelmi jelzésekből teszik ki a munkánk, amikor a jelzőrendszeri tagok jelzéssel érnek egy gyermek ügyében, aki az ő meglátásuk szerint veszélyeztetett a bérszerinti családjában.

[00:13:41]Tehát azt mondod, hogy vagy úgy találkoztok egy családdal, egy gyerekkel, hogy ők maguk jelentkeznek, vagy pedig úgy, hogy mondjuk az iskola gondolom, vagy valamilyen más intézmény jelzi, hogy ott valamilyen gond lehet.

[00:13:51]Így van.

[00:13:52]Mondasz egy konkrét példát, hogy milyen egyrészt mi mi az, ami miatt mondjuk jelentkezni szoktak, és mi az, ami problémaként felmerül valamilyen intézményn?

[00:14:00]Ühüm.

[00:14:00]Hát ami miatt jelentkezni szoktak, ugye számos szolgáltatást lehet az intézményünkben nálunk igénybe venni, akár gyermek, felnő, pszichológus, családterápia satöbbi, vagy mondjuk bármilyen m más adományosztásban szeretnének részt venni, vagy úgy érzik, hogy elakadtak egy ponton az életükben, akár így gyermeknevelés kapcsán, és akkor így kérnek tőlünk segítséget.

[00:14:30]Ez az önkéntes része.

[00:14:30]Ebből néhány példa.

[00:14:33]A másik pedig, hogyha ha a jelzés jön a jelzőrendszeri tagokról, itt döntő többségében az óvodáról, iskoláról, védőnőről, gyermekorvosokról beszélünk, de az az igazság, hogy mindegyik állampolgár a jelzőrendszer tagja.

[00:14:48]Tehát hogyha valaki olyat észel a környezetében, hogy egy gyermeket mondjuk bántalmaznak, akkor neki is jelzési kötelezettsége van.

[00:14:55]egyébként erről kevesebbet tudnak.

[00:14:59]Kifejezetten bántalmazásról van szó, vagy mást is veszélhető?

[00:15:02]Nem, nagyon sokféle, nagyon sokféle veszél mondjuk egyen rossz körülmények között élnek, vagy ilyen íg így van.

[00:15:07]Iskolai hiányzás, ez nagy számot tevő jelzéseket jelent a az iskolai hiányzások, elhanyagolás, ezek a a legkézzel foghatóbbak.

[00:15:18]Most láttunk itt egy részletet a szombati sajtótájékoztatóból, de hát ez maga ez a tájékoztató is vagy két órán keresztül tartott, és amit ebből aztán nyilvánoságra hozták ugye a jelentést, és az meg több mint 200 oldalas.

[00:15:29]Fogunk beszélgetni néhány fontosabb problémáról, amit ez a jelentés beazonosít, de hogy összességében mind az, amit ebben a jelentésben lehet olvasni, az a számodra mennyire volt ismerős, tehát mennyire találkozik a te hétköznapi tapasztalataiddal, mi volt az, ami a ami a leginkább ismerős volt számodra?

[00:15:48]Hát én azt gondolom, hogy azok a szakemberek, akik a rendszerben dolgoznak, ezeken a tényeken nem lepődtek meg.

[00:15:54]Tehát ami szerintem hatalmas előrelépés volt az, hogy megneveztük és ki mármint, hogy nem mi, de hogy hogy megnevezték és kimondták, hogy ezek valós problémák.

[00:16:03]A akár a szakellátás, akár akár az alapellátás, annak az együttműködése vagy az együttműködésének a hiánya, milyen nehézségek vannak.

[00:16:13]Tehát, hogy én azt gondolom, hogy hogy aki ebben a rendszerben dolgozik, az döntő többségében tisztában volt ezekkel a tényekkel.

[00:16:23]Akkor olyan olyan nem volt benne, ami egyébként számodra kifejezetten meglepő lett volna, vagy amire azt mondtad volna, hogy dehogyis, ez ez azért nincs így, vagy ez túlzás túl túlságosan sötét képet fest a helyzetről.

[00:16:34]Azt nem nem mondanám, hogy meglepődtem.

[00:16:36]Az az mindig nehéz ezzel így leírva találkozni.

[00:16:41]Ö és tényleg ez egy ez egy én azt gondolom, ez egy hatalmas előrelépés nagyon sok területen, hogy hogy ezzel ilyen nyíltan foglalkozunk, és nem csak a szakma csengeti a vészharangokat, hanem hanem ezt megneveztük.

[00:16:57]Ezt egyébként a munkatársaid körében is így látod, hogy önmagában az, hogy most ezzel ilyen nyíltan foglalkozik a kormány, ez már önmagában is ugyanilyen, tehát jó fogadtatásra talált, vagy milyen reakciók vannak erré a környezetben?

[00:17:09]Hát ugye nagyon kevés nap telt még el, és ugye szombaton jelent meg ez ez a dokumentum, de én azt gondolom, hogy hogy hasonlóképpen gondolkodnak szakmabeliek, tehát hogy nem csak a munkatársaimmal vagyok kapcsolatban, hanem nyilván volt munkatársak, régi egyetemista társak, tehát hogy a vízhangja az eddig az én környezetemben nagyon hasonló volt az enyémhez.

[00:17:35]ebben a jelentésben is szerepár, hogy 130000 veszélyeztetett gyerek van ma Magyarországon a statisztikák szerint.

[00:17:43]Ugye elsősorban az ő családjaikat segíti az alapellátás, tehát az a szektora ennek a rendszernek, amiben te is dolgozol.

[00:17:49]Hogyha ez a segítség időben megérkezne, meg jól működne úgy országos szinten, akkor nyilván kevesebb gyereket kellene kiemelni a családjából végül, mint amennyit most ki kell emelni.

[00:17:57]Erről írt a jelentés is.

[00:17:59]A te munkádban ezt mennyire érzed ezt a problémát, hogy tényleg, hogyha ideálisan működne minden, akkor akkor több gyereket otthon lehetne tartani?

[00:18:09]Hát nagyon nehéz erről nyilatkozni, mert azt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy hogy főváros és nem főváros, tehát a vidék között óriási nagy különbségek vannak.

[00:18:20]Kábé minden mutatóban Észak-magyarország volt a legrosszabb a gyerekvédelm szempontjából is, ahogy ez általában is.

[00:18:26]Így van.

[00:18:26]És mi is óriási nehézségekkel küzdünk a tekintetben, hogy hova delegálunk tovább szakemberhez családokat vagy akár gyermeket.

[00:18:34]De de nálunk például vannak pszichológusok, vannak mediátorok, vannak családterapeuták, tehát hogy óriási nagy várólista van.

[00:18:43]Intézmény hát erre most így pontosan nem tudok választ adni, de várni kell.

[00:18:49]Hogy mégis hogy három hetet vagy három hónapot hónapokról özgetünk.

[00:18:56]Nyilván az egészségügyi rendszernek a helyzetét is ismerjük.

[00:18:59]Tehát hogyha mondjuk pszichiáterhez akarunk eljuttatni akár egy felnőttet, akár egy gyermeket, ott nagyon-nagyon hosszú vár még hosszabb váró akkor így mondom még hosszabb várólistákról beszélünk, de még mindig jobb helyzetben vagyunk mint a nem fővárosiak, ahol mondjuk nincs elérhető közelségben pszichológus.

[00:19:23]És akkor ők ők nagyon nehezen tudnak problémafókuszóan segíteni a családnak, merthogy ez nem nem egyes.

[00:19:29]Tehát a családsegítés az soha nem egy egy emberes munka, hanem feltérképezzük, hogy mi az a nehézsége, ami a család életében megjelenik, és milyen erőforrásokat tudunk mellé tenni, hogy maga a veszélyeztető körülmény vagy tényező a család életében megszűnjön.

[00:19:44]De ahhoz mi így kevesek vagyunk, és hát ebben van nehézség, hogy hova tovább.

[00:19:52]Tehát hogy ki lesz az a szakember, aki aki fogja még tudni rajtunk kívül támogatni a családot.

[00:19:58]Neked személyesen egyébként hány családdal van egyszerre kapcsolatod?

[00:20:01]Ez nagyon változó, de 50 pluszos.

[00:20:03]50 plusz családdal foglalkozol egyszerre.

[00:20:06]Igen, igen, igen.

[00:20:07]Az így kívülről nézve soknak hangzik, de nem tudom, hogy ez sok is.

[00:20:10]Tehát, hogy nagyon ez ez egy nagyon nagyon magas.

[00:20:14]Ideálisan mennyi lenne?

[00:20:16]Hát ez egy jó kérdés.

[00:20:16]Hát hogyha ha hát én azt gondolom, hogy olyan 20 körül én már így így boldog lennék, hogyha fele annyi családdal kellene egyszerre.

[00:20:25]Gondolom igaz az is sok.

[00:20:27]És ez több gyereket jelent, mert egy családban többen is lehetnek.

[00:20:29]Így van.

[00:20:29]Így van.

[00:20:29]Így van.

[00:20:29]Igen.

[00:20:32]Ugye ez szerepel a jelentésben egyébként, hogy a a jelenlegi esetszámok mellett ez most egy idézet, a szakemberek folyamatosan túlterheltek.

[00:20:39]Egy esetmenedzser akár 50 családdal, egy családsegítő pedig 25 családdal dolgozik.

[00:20:43]Tehát itt igazából még kevesebbet is írnak, mint amennyi például merület területenként ez eltérő.

[00:20:50]Ühüm.

[00:20:50]Azért a a fő a Zugló az a főváros egyik legnagyobb kerülete.

[00:20:53]Tehát hogy azért ez is ez is vele számít, hogy kerületi szintekre vannak lebontva.

[00:20:59]Igen.

[00:20:59]De mégis fővárosról beszélünk.

[00:20:59]Itt onnan indultunk, hogy hát jobb a helyzet, mint máshol.

[00:21:02]Akkor ez az 50-es szám, ez lehet, hogy valahol akár eről erő nem tudnak nyilatkozni, hogy hogy hogy vidéken mondjuk mennyi mennyi családdal foglalkoznak.

[00:21:11]Itt ez az idézet úgy folytatódik, hogy vannak családok ugye, amik akiket havonta többször kell felkeresni, és minden gyerek ügyében különjelzési és dokumentációs kötelezettség van.

[00:21:22]Ilyen terhelés mellett a munka a sürgős helyzetek kezelésére korlátozódik.

[00:21:25]A megelőző és a hosszútávú segítő tevékenység háttérbe szorul.

[00:21:30]Ezt mennyire érzed a bőrödön?

[00:21:34]Ez ez érződik szerintem mindannyiunk munkájában, hogy folyamatosan priorizálunk, hogy melyik az eset, amire most nagyobb fókuszt kell tenni, és akkor ők ők élveznek előnyt, mert mondjuk olyan krízishelyzet alakul ki a család életében, és akkor a többiek meg meg egy kicsit akkor háttérbe szorulnak.

[00:21:54]Tehát, hogy ez ez és ez egy forgórendszer igazából, tehát hogy ez ez én azt gondolom, hogy eztálló.

[00:22:00]És akkor gondolom, hogy akinek viszont éppen aktuálisan kisebbnek tűnik a problémája, ezért háttérbe szorul.

[00:22:05]Ott viszont akkor nagyobb eséllyel lesz, utána ott is súlyosabb a probléma, akkor aztán lehet menni oda is tüzeti.

[00:22:12]Így van.

[00:22:13]Erre valamilyen példát tudsz mondani, hogy mit jelent a mit jelent a sürgős, tehát hogy mi az a probléma, ahol ahol azt mondjátok, hogy azt muszáj előrevenni, és mi az, amire meg kénytelenek vagytok azt mondani, hogy azzal most kevesebbet foglalkozunk.

[00:22:26]Hát így igazából ügytípusokat tudok példának példának mondani.

[00:22:28]Például egy bántalmazós jelzés, hogyha egy gyermeket bántalmaznak családjában, iskolában satöbbi, szökés szökésben lévő gyermek, tehát hogy körülbelül ilyen úgy típusok az ezek a legsürgősebbek, gondolom.

[00:22:42]És akkor mi az, ami ami meg kénytelennek vagytok hátbe szorítani?

[00:22:49]Hát erre így ne nehéz válaszolni, mert hogy ezt a napi ritmus hozza meg a a munka.

[00:22:55]Nem, nem tudok példá most egy ilyen példát mondani erre kifejezetten, de mondjuk aki csak adományokra vár, akkor akkor ő mondjuk háttérbe kerül.

[00:23:06]De ez ezt nem lehet ennyire kategorikusan kijelenteni, hogy mert ez mindig adhok.

[00:23:12]Úgyhogy a jelentés azt is megállapítja rögtön ott az első oldalakon valahol, hogy 2023-ra bedugult a gyermekvédelmi rendszer, tehát hogy annyira sok szakember hiányzik már a rendszerből, hogy intézményeket kellett bezárni, gyerekcsoportokat megszüntetni.

[00:23:25]Tehát itt már a szakellátásról van szó, ahová kiemelik, ahová bekerülnek a gyerekek, miután kiemelik őket a családjukból.

[00:23:31]A jelentés szerint emiatt egyre több gyerek marad ki a rendszerből, nincs már hova elhelyezni őket.

[00:23:36]Ez Budapesten mennyire érezhető ez a bedugulás?

[00:23:40]Én azt gondolom, hogy érezhető.

[00:23:42]És a szerintem az egy nagyon fontos pontja a gyermekvédelmi rendszernek, hogy az alapellátás és szakellátás nincs egymás nélkül.

[00:23:49]Tehát ezt a kettőt nem lehet külön külön választani, mert jó esetben egymás mellett dolgozunk egymást segítve.

[00:23:56]Nyilván nem minden ponton találkozunk, de hogy hogy az átfedési pontok azok azok így adottak, és hogyha az egyikkel nehézség van, az kihatásra van a másikra, és ez így fordítva is.

[00:24:09]Tehát hogyha bedugul a szakellátás, akkor a az alapellátásnak egy adhokhelyzetben, egy krízishelyzetben nincs hova gyermeket elhelyezni.

[00:24:17]Neked volt személyesen ilyen tapasztalatod?

[00:24:19]volt sok ilyen beszélgetésem, amikor azt mértük föl, hogyha ha helyzet van, hogy hogyha eljut egy olyan pontra egy család élete, hogy ki kell emelni a gyermeket a családból, akkor akkor nagyon-nagyon sok kört kellett volna futni, hogy hogy hol van férőhely.

[00:24:33]És ilyenkor akkor mi a mi a megoldás?

[00:24:35]Tehát akkor marad egy olyan környezetben, ahol nem ideális számára, vagy elkerül Budapesten kívülre valahová messze a születési helyétől.

[00:24:43]Mik a forgatókönyvek?

[00:24:45]Hát az elsődleges forgatókönyv, és ezt szerintem fontos hangsúlyozni, hogy a mi célunk az mindig az, hogy a gyermek a saját családjában nevelkedjen.

[00:24:53]Az nem a vér szerinti szülő, akkor valamilyen tágabb családi kör nyilván, aki alkalmas a nevelésére.

[00:25:01]Tehát, hogy az elsődleges ö vizsgálati kör az mindig az, hogy a vérszerinti családjában van-e olyan személy, aki tudja az ő ö gondozását vállalni.

[00:25:14]És hogyha arra teszünk javaslatot, hogy ideiglenes hatályú elhelyezésre vagy nevelésbevételre, akkor igazából nekünk alapellátásnak már nincs rálátása arra, hogy a szakellátás hova fogja helyezni az adott gyermeket, hiszen mi javaslatot teszünk, és a gyámhivat és a szakellátás dolga az, hogy férőhelyet találjon a gyermeknek.

[00:25:35]Tehát, hogy ilyen szempontból nekünk erre nincs nincs rá hatásunk.

[00:25:37]De gondolom azt azért látjátok, hogy hova kerülnek azok a gyerekek, akik korábban hozzátok tartoztak, akikkel ti foglalkoztatok.

[00:25:45]Nekem erről azért nehéz beszélni és pontos adatokat mondani, mert mert a gyermekjóléti központok itt fő egységből tevődnek össze a szolgálat és a központ.

[00:25:57]Ugye a szolgálatban családsegítők dolgoznak, a központban esetmenedzserek és a a szolgáltatást nyújtó szakemberek, amit már így az előbb említettem.

[00:26:06]És amikor hatósági beavatkozás történik, olyan értelemben van, hogy kiemelik a gyermeket a családból és megszületik a határozat, onnantól kezdve egy esetmenedzser fog a családdal és a gyermek ügyével foglalkozni.

[00:26:18]És olyankor mi családsegítők már nem látjuk a további további útját, mert az már esetmenedzseri feladatkör, hogy tartsa a szakletes vágyámmal vérszerinti szülővágyámatallal kapcsolatot.

[00:26:30]Tehát, hogy ezért erre így nincs olyan rálátásom.

[00:26:34]Ugye van volt erről is a statisztika jelentésben, hogy nagyon sok gyereket valóban távol helyeznek el a vérszerinti szüleitől.

[00:26:40]Onnantól kezdve azoknak a szülőknek nincs sokszor se pénzük, se amúgy idejük, lehetőségük se munkellett elutazni több 100 km-t.

[00:26:50]Értem, hogy akkor ezek szerint igazából egy ponton túl neked már nincs is rálátásod, de hogy mégis azt tudod, hogy ez mennyire gyakori, mennyire fordulnak elő ilyen esetek így a szakmai helyzetet ismerve, hogy mondjuk Budapestről valahová messzire kerülnek gyerekek.

[00:27:02]Ön azt gondolom, és inkább a az előző munkahen munkájam kapcsán volt erre jobban rálátásom, hogy ez már jó pár évvel ezelőtt is így volt, hogy hogy nagyon sok kilométerre történt a gyermek elhelyezése a vérszerinti szülőlaghelyétől.

[00:27:24]Úgyhogy én én azt gondolom, hogy hogy ez is egy ilyen teljes mértékben helytálló és a realitást mutató kép, ami szerepel a diagnózisban.

[00:27:32]Tudó kez nyilván nehezebb azt is elérni, hogy hazakerülhessen a családjához.

[00:27:37]Í van.

[00:27:37]Így van.

[00:27:37]Mert nem tud úgy menni kapcsolatot tartani nyilván a a szóval, hogy így a a konfliktusok így tovább fűződnek akár a rendszer és a szülő között, vagy a szülő szülőgyermek között, és akkor ezek így idővel így így tudják azt eredményezni, hogy a kapcsolattartások megszakadjanak mondjuk, vagy vagy nagyon-nagyon minimálisra redukálódjanak.

[00:27:59]Hogyha feltesszük, hogy kiemelnek egy gyereket a családjából, azt mondod, hogy utána onnantól kezdve a családsegítőnek már nincs igazából rálátása, hogy mi van a gyerekkel, de van-e rálátásod arra, hogy mi van a szülőkkel, akik ott maradnak?

[00:28:11]Tehát, hogy nem, mertogy az esetmenedzser gondozza tovább a vér szerint, mert ideális esetben mondjuk, hogyha egy olyan szülőről van szó, aki nem bántalmazza a gyerekét, hanem egyéb körülmények miatt nem volt abban a helyzetben, hogy nevelni tudja a gyerekét, ott lehetne segíteni abban, hogy mondjuk alkalmas legyen rá és visszakerülhessen hozzá, hogy ilyenkor foglalkozik bárki azokkal a szülőkkel, akik ott maradnak.

[00:28:31]Hát az esetmenedzserek.

[00:28:31]Igen.

[00:28:32]De ők foglalkoznak.

[00:28:34]Így van.

[00:28:34]Így van.

[00:28:36]De ott is hasonló limitációkkal gondolom, mint amiket itt a családsegítéssel kapcsolatban elmondtál.

[00:28:41]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:28:41]De ez ez célja is egyébként a a rendszernek, tehát hogy ez nem egy 18 éves korig szóló nevelésbevételi határozat, hanem az, hogy most egy akut helyzet van, ami miatt a szülő nem tudja nevelni, vagy nem alkalmas arra, hogy nevelje a gyermeket, vagy olyan élethelyzetbe kerül, de a rendszernek és a szakellátásnak és az alapellátásnak, tehát a a központnak, központban dolgozó esetmenedzsereknek ez feladata, hogy hogy minél hamarabb képesség tegyék arra a szülőt, hogy hazagondozható legyen a gyermek.

[00:29:17]Hát az adatok mutatják, hogy ez is nagyon kevéssé sikerül.

[00:29:18]Tehát nagyon kevés gyerek kerül visszauk ezzel meglepődtem.

[00:29:22]Igen, igen, igen, igen.

[00:29:23]Tehát, hogy ez szerintem ez ez nagyon drasztikus, hogy hogy mennyire sokan ragadnak bent egész fiatalkorukig.

[00:29:31]Igen, igen, igen.

[00:29:31]Ez egy ez egy ez egy nem jó mutató, én azt gondolom.

[00:29:36]Hát igen, mert ez azt jelenti, hogy onnantól kezdve tényleg 18 vagy 21 néhány éves koráig végigállami gondoskodásban nevelkedik.

[00:29:44]ami onnantól kezdve elég rossz hatása van arra, hogy milyen esélyei vannak még az életben.

[00:29:50]A jelentésben arról is beszámolnak szakemberek, hogy az elmúlt 5-10 évben jelentősen megváltozott az, hogy egyáltalán milyen problémákkal küzdenek azok a gyerekek, akik ennek az egész rendszernek a látókörébe kerülnek.

[00:30:00]Már nem 16-17, hanem 11-12 évesen válnak szerználókká és pszichés problémákkal is küzdenek.

[00:30:08]Saját tapasztalataid szerint ez mennyire általános?

[00:30:10]Ühüm.

[00:30:10]Ez a szakellátott gyermekekre vonatkozik ez a felmérés, vagy úgy általánosság?

[00:30:17]Általánosság van.

[00:30:17]Ö tehát a alapérszakellátás megjelenik.

[00:30:23]Én azt gondolom, hogy megjelenik ebben az életkorban is, de én ezt mármint a szerzálatot, de ezt én nem érzékelem ilyen ilyen kiugrónak.

[00:30:33]Ettől függetlenül lehet, hogy ebben is van területi eltérés.

[00:30:35]Tehát ezért nagyon nehéz egy-egy pontról beszélni és véleményt alkotni, mert lehet, hogyha egy nem tudom, másik megyei kolléga ülne itt, akkor ő meg pont az ellenkezőjét mond, vagy jó, azért ellenkezőjét nem tudná, de hogy hogy ő ő lehet, hogy pont erre a pontra azt mondá, hogy de ez az ő ő területükön ez egy kiugró probléma.

[00:30:58]Nem mondom, hogy nincs.

[00:30:58]Jelen van, de hogy erre vonatkozóan nem tudok, nem látok adatot magam előtt, hogy hogy ez milyen mértékben van jelen.

[00:31:08]Ugye itt már az interjú elején is beszélgettünk arról, hogy hogy mennyire sok szakember hiányzik a rendszerből még Budapesten is.

[00:31:14]Bár itt azt mondtad, hogy azért vannak pszichológusok, vannak családterapeuták, de hogy több hónapos várólisták vannak így is ezekhez a szakemberekhez.

[00:31:22]És ha nem beszélve a többi munkakörről nyilván gyermekotthonokban, családsegítő szolgálatokban, hivatalosan 16% a munkaerőhiány az egész gyerekvédelmi rendszerben, de valójában ennél még magasabb is lehet, és hát egyre nehezebb betölteni ezeket az állásokat.

[00:31:37]Budapesten egyrészt azt hinné az ember, hogy jobb is lehet a helyzet, meg rosszabb is, mert igazából itt könnyebben el tud venni valaki más munkahelyre, hogyha elege van a gyerekvédelmi rendszerből.

[00:31:47]Nálatok mi a helyzet ilyen szempontból?

[00:31:49]mennyire tudjátok megtartani a jó szakembereket, és mennyire nehéz betölteni az üres állásokat?

[00:31:56]Hát ez nagyon változó.

[00:31:56]Ö nem tudok erre egy ilyen általános jót mondani.

[00:32:02]Ö most ami a jelenlegi állás, hogy most már viszonylag egy ideje ugyanazokkal a a munkatársakkal dolgozunk, tehát hogy nincs az a folyamatos övándorlás, de de magát, hogyha a rendszerre tekintek rá és beszélgetésekre, ami mondjuk nem csak zuglóra vonatkozik, akkor akkor azért az én személyes tapasztalatom az az, hogy hogy nagy a fluktuáció.

[00:32:37]Nem vagyunk megfizetve, nem vagyunk megbecsülve, nagyon nehéz élethelyzetekkel találkozunk nagyon sokszor, bár együtt dolgozunk, de de mégis egyedül egyedül vagyunk hagyva így gyerekvédelem.

[00:32:50]Tehát nem én személyesen, mint családsegítő egy esetben, hanem hanem mint gyerekvédelem egyedül egyedül vagyunk hagyva, és azért ez elég gyorsan kiégéshez vezet.

[00:33:04]Ez miben nyilvánul meg egyébként, hogyha azt mondod, hogy ismerősi körben vagy tehát más intézményekben dolgozóknál ezzel szembesülsz, miben nyilvánul meg ez a kieégés, meg milyen hatással van ez mondjuk a szakmai munkára?

[00:33:18]Hát szerintem ez van az egyik ez az egyik legerősebb hatás, merthogy én azt vallom, hogyha te nem vagy jól, mint szakember, akkor nem tudsz jól segíteni azoknak a klienseknek, akikkel te dolgozol.

[00:33:39]Hát most ez 10 éve dolgozom a a a gyerekvédelemben, tehát 10 év tapasztalata beszél belőlem.

[00:33:49]akár saját, akár akár csak amit így láttam a a munkatársaim meg barátaim körében, hogy hogy nagyon sokan, és főleg a fiatalok nagyon hamar kiégnek és pályát módosítanak, és ez is az egyik legnagyobb nehézsége a szakmának, hogy egyre kevesebb fiatal fog dolgozni, mert pályát vált.

[00:34:13]Tehát a az én egyetemi csoporttársaim közül a egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányan maradtunk a gyerekvédelemben, és hányan váltottak.

[00:34:27]Említetted az előbb a a bérkérdést, és akkor ezzel zárjuk a beszélgetést.

[00:34:32]Magyar Péter ezen a szombati tájékoztatón is többször türelmet kért egyrészt a gyerekvédelmi dolgozóktól, amit hát lehet úgy olvasni, hogy tart attól, hogy hogy ez a türelem fogytán lehet, ami a múlt heti adásunkban voltak itt szociális szakszervezeti képviselők, akik szintén ennek a türelemnek a az elfogyásáról beszéltek.

[00:34:51]Szóval az érdekelne, ugye most azt ígérik, hogy két lépcsőben, ősszen és januárban emelhetik 20-25%-kal a béreket.

[00:35:00]Szerinted a környezetedben dolgozók szerint ez ez elég, nem elég?

[00:35:02]Egy lépcsőben kéne, többet kéne?

[00:35:05]Mi mi az általános meglátás?

[00:35:09]Hát nagyon nehéz erről nyilatkozni.

[00:35:12]Ö de de a valósága az, hogy annyira alacsony az alapbérünk, hogy a 20-25%-os béremeléssel is jóval lemaradunk akár a pedagógusok fizetésétől is.

[00:35:25]Ö igen, nehéz erről így beszélni, mert április óta tör majd áprilisban történt meg a kormányváltás, előtte is tehát előtte alakult ki ez a a helyzet a gyermekvédelemben, ami jelen pillanatban van akár a bérezéseket is tekintve.

[00:35:43]Nem is nem magammal se tudtam még megbeszélni, hogy pontosan nekem erről mi a véleményem.

[00:35:53]megértem az egyik oldal képviselőit is, aki aki azt mondja, hogy eddig és ne tovább.

[00:35:58]Meg megértem a másik oldalnak a képviselőit is, aki azt mondja, hogy hát igen, időt kell hagyni.

[00:36:06]Erre nem nem nincs erre egy ilyen vegytiszta válaszom.

[00:36:08]Erre is azt tudom mondani, hogy mennyire vagyok jól, és akkor éppen a az adott oldalhoz húzok jobban.

[00:36:16]Én azt gondolom, hogy hogy elengedhetetlen a bérk bérkérdésről beszélgetni, meg ezt rendezni, mert mert a felmondásoknak egy nagyon nagy százaléka az az ez is, hogy nem tudnak megélni egyszerűen az emberek ebből a fizetésből, vagy csak nagyon nehezen.

[00:36:37]Várjuk a kormánytól a konkrét bejelentést majd akkor ezzel kapcsolatban is, hogy mikor és hogyan tervezik ezt.

[00:36:41]Kozmakákonyi Lilla, nagyon köszönöm, hogy eljöttél és hogy beszéltél nekünk erről.

[00:36:44]Hát én köszönöm, hogy lehetőséget adtatok erre.

[00:36:49]Az elmúlt percekben, tehát a gyermekvédelem helyzetéről, elsősorban az alapellátás helyzetéről beszélgettünk a vendégemmel.

[00:36:54]A folytatásban pedig korrupciós témáról fogunk beszélgetni.

[00:36:59]Múlt héten jelent meg a Partizánon az a kétrészes interjú, amit Vái Nagy Vilmossal, egykori államtitkárral készítettünk, aki arról beszélt, hogy az évek során hogyan épült ki a NERben az az üzleti kör, ami leuralta az infokommunikációs szektort.

[00:37:13]Sokan láttátok ezt az interjút, de nézzünk meg most ebből egy részletet, utána pedig ezzel jövünk vissza.

[00:37:21]Ezeken a hétfő reggeli értekezleteken rendszeresen téma volt, hogy melyik városban, településen milyen közvilágítási tendert kell intézni.

[00:37:29]Volt egy ember, akinek a feladata az ezzel kapcsolatos feladatok koordinációja volt.

[00:37:35]Ez Lázár János volt.

[00:37:35]Ő felelt azért, hogy haladjanak a közvilágítással kapcsolatos ügyek, amikben az Elios rendszeresen nyert.

[00:37:41]Én nem vettem részt ezekben a projektekben, de ott hétfőnként rendszeresen előkerült, hogy miért nem halad XY város fejlesztése, mire kell még válni, miért nem megy már a közbeszerzés, miért nem gyorsítják föl az egész folyamatot.

[00:37:54]Ilyen kérdések, problémák felmerültek, amire nagyon gyors döntések és válaszok születtek.

[00:38:00]Ehhez tárca, közreműködés, hozzárulás kellett, akkor ez azonnal megvolt.

[00:38:03]Ha egy országgyűlési képviselőt kellett utasítani, azonnal ment a telefon, ha az államtitkárnak volt feladata, azonnal intézte.

[00:38:11]Ez gyakorlatilag egy döntéshozói fórum is volt.

[00:38:13]Tehát itt már látszott, hogy van egy olyan terület, ahol Istvánnak fontos feladata van.

[00:38:19]Nyilván nem véletlenül fizette vissza a magyar állam az ezzel kapcsolatos uniós pénzeket sem.

[00:38:22]ezeket a feladatokat, ezeket a cégeket az ő irányítása, közzeműködése mellett támogatnia kellett azoknak a szereplőknek, akik ott ültek ezeken az értekezeteken.

[00:38:35]És akkor folytatjuk adásunkat.

[00:38:35]Itt van egyrészt Miklósi Gábor, aki a Váyvilmos készült interjút készítette.

[00:38:38]Szia!

[00:38:41]Szia!

[00:38:41]Édés!

[00:38:42]És Léer Sándor, a K monitor ügyvezető igazgatója, korrupciós szakértő.

[00:38:44]Szia!

[00:38:46]Helló!

[00:38:46]Szia!

[00:38:47]Nagyon sokan nézték meg ezt a két részes interjút múlt héten a Partizánon.

[00:38:49]Ö ezzel együtt sokan az én környezetemben is feltették azt a kérdést, hogy egyáltalán mi ebben az új csomóan tudjuk, hogy mi az, ami történt itt az elmúlt 16 évben.

[00:39:00]Szóval mindkettőtöktől kérdezem, hogy mi ebben az új Gábor?

[00:39:08]Ez én sokat gondolkoztam, ráadásul sok idő el is teh azóta, hogy a Vilmos jelentkezett nálunk, mert ő jelentkezett és a között, hogy publikáltuk az anyagot, hogy egyáltalán fogja ez még érdekelni a közönséget és mekkora lesz a hatása.

[00:39:26]Én azt gondolom, hogy a konkrétumok szintjén vannak benne olyan állítások az ő részéről, illetve olyan dolgok, amiket aztán a tényellenőrzés során megalapozatnak találtunk, amik önmagukban igazolják azt, hogy ezt megjelentessük.

[00:39:39]Hát gondolok itt elsősorban a a arra a beszélgetésre, ami kettjük között zajlott a parlament folyosóján egy államtitkári értekezlet alkalmával, amikor az antenna Hungária reprivatizációjának az áráról volt szó.

[00:39:54]Orbán Viktor és Váig Nagyvilomos beszélgetéséről van szó.

[00:39:57]Így van.

[00:39:57]Igen.

[00:39:57]Ahol ugye megkökentő módon Orbán Viktor arra utasította az államtitkárt, hogy magyar állam többet fizessen a külföldi eladónak, mint amennyiről az előző nap már megállapodtak.

[00:40:13]Illetve a a Forgi óriás cégé dagadásának a történetében is vannak olyan momentumok, amik amikről eddig nem lehetett tudni.

[00:40:22]Kezdve például azon a az epizódon, amikor Vái Nagy elmondja, hogy a Mészáros Lőrinc kvázi lerendelte a NAV egyik vezetőjét az alcsódobozi vadászházába, hogy ott találkozzon valakivől, akiről aztán kiderült, hogy jászaigért, és akkor úgy áll össze a történet, hogy a egy új cégvezetői regisztrációnál akadály merült fel az SCD, tehát a korábbi ingatlancégnek a csőügye és a tartoz ásai miatt.

[00:40:52]És akkor ebben kért segítséget Jászai Má szerint az adóhatóságnak ettől a vezetőjétel, hogy ezt segítsen elsimítani.

[00:41:03]Ezek önmagukban olyan dolgok, amik szerintem relevánsak, de az egész történet is akkor egy kicsit távolabbról nézve azért izgalmas szerintem, mert nem annyira emlékszem rá, hogy lett volna olyan eset, amikor amikor egy olyan ember meséli el azt, hogy hogyan épült itt fel a az állam az államban és az állami erőforrások lealása, a politikusok által kinevezett cégvezetők számára pénzzel paripá ával fegyverrel, jogszabállyal, mint ebben az esetben.

[00:41:36]Tehát, hogy az állami az államtitkári értekezleten, amit a Bercióban is játszottunk, amikor elmondja Vilmos, hogy tényleg hogyan fújta a hátszeret az állam ahhoz, hogy a saját erőforrásait lerabolják.

[00:41:47]Mind beszélünk még ezekről a konkrétumokról, de Sándor, neked mi az, ami új volt ebben?

[00:41:52]Az utóbbi az, ami ami szerintem igazán vagy nekem igazán érdekes volt, hogy ez tényleg nagyon ritka volt eddig.

[00:41:56]Ö nem sok ilyen példát tudunk, amikor valaki a rendszeren belülről, aki tényleg ott volt ilyen magas szinten, erről ilyen explicit beszél.

[00:42:06]És szerintem is a a az az árfelalkudós rész az egy az egy az egy az egy csúcspontja volt a történetnek, mert nyilván ebben maga Orbán Viktor is előkerült, és ugye nagyon sokszor ez a kérdés, hogy jó, de kik konkrétan a felelősök, kik hol hoznak meg döntéseket?

[00:42:21]Ki mondja meg a végső ki mondja ki a végső szót?

[00:42:26]Ebből a szempontból szerintem ez nagyon nagyon izgalmas volt.

[00:42:32]Valamennyire szerintem a a ami egy ilyen párhuzam, vagy nekem ami az eszembe jutott, az egyébként amikor Simicskával volt a Fescó, és ugye akkor a Simicska volt az, aki bizonyos sztorikat így elmondott, nyilván düböl, nyilván ellenőrizhetetlenül, de az volt nekem egy olyan élmény, amikor kijött egy csomó minden belülről.

[00:42:50]És egyébként olyan szempontból az meg a mondjuk kevésbé új dolga dolog, hogy hát nagyon hasonló, ami megismétlődött egy-egy példával, tehát ez a berendelős, amit ugye akkor lehetett hallani, hogy a Radó utcába járnak a Simicskához megbeszélni közbeszerzéseket, különböző üzleti ügyeket, a nagy cégek vezetői meg állami figurák, és lényegében ilyen informális utakon döntenek hatalmas politikai és közpénzkérdésekről.

[00:43:16]pedig ugye nagy rész még a a NERnek két különböző korszakáról beszélünk, ami hát talán pénzmennyiségben is, minőségében is egy kicsit el különbözött egymástól.

[00:43:24]Gábor, szerinted ez a simicskás párhuzam ez mennyire áll meg?

[00:43:28]Neked ezt bejutott ez például, amikor dolgoztál az anyagon?

[00:43:33]Még egy korábbi fázisban?

[00:43:33]Igen, ugye az a különbség talán, hogy a Simicska azért saját jogon került a Fidesz élvonalába, és foglalta el azt a pozíciót, mert ugy korábban is ugye egy hangsúlyos figura volt, meg Orbán Viktorosz közel állt.

[00:43:49]Száaros Lőrinc meg Jászai esetében azért sokkal inkább az látszik, hogy ők rájuk így rájuk lett mutatva, hogy tireztek azok, akik mögé segítünk felépíteni a céges állatországot, és aztán majd a az új nemzeti Tökésosztálynak a vezér képviselői lesztek, de emögött igazából személyes teljesítmény kívülről nézve nem látszik.

[00:44:11]Az előbb beszélhettünk már erről a konkrét esetről, amikor Váyi Nagyvilmos elmondása szerint Orbán Viktor azt mondta neki a parlamenti folyosón, hogy ajánljanak többet az antenna Hungáriáért az államkasszából, mint amennyit a tárgyalások során kialkudtak.

[00:44:23]Mit tudunk erről a beszélgetésről?

[00:44:25]Tehát, hogy volt-e ennek más tanúja?

[00:44:27]Miért került be egyáltalán az adásba?

[00:44:29]Tehát hogy mennyire tekinthetjük ezt biztosnak vagy hitelesnek?

[00:44:35]Én is nagyon kételkedtem, mert az a dolgom ilyenkor, hogy kételkedjek, hogy nyilván az interjú felvételét több előzetes megbeszélés előzte meg, és akkor ezeket a dolgokat végigvértük, úgyhogy illetve az interjú maga is három és fél órás volt, tehát nagyon sok mindent kihagytunk elő, gondolom még fogunk később beszélni.

[00:44:55]a ketten voltak a parlament folyosóján, tehát ez az államtitkári értekezlet előtt vagy után volt.

[00:44:59]Ezzel kapcsolatban már nem voltak nagyon konkrétak a vilmos emlékei, de alapvetően azért döntöttem, vagy döntöttünk úgy, hogy hogy ezt benne hagyjuk, mert azon a megbeszélésen, ahol az árat leütötték, ott viszont többen voltak és ezt sikerült más forrásból megerősíteni.

[00:45:19]Ö tehát már a megemelt árat, tehát az az, hogy egy magasabb árral vissza azt is, azt is, hogy korábban alacsonyabb volt az ár, és azt is, hogy hogy látható vagy a szerződés tartalmának a a utólag feltárható változása nélkül emelt a vevő az árajánlaton, miközben már korábban megállapodták, hogy 5 milliárd alacsonyabb áról.

[00:45:40]Tehát, hogy ez azért olyan esemény volt, ami sokaknak szemet ütött.

[00:45:44]több emberrel beszéltem, volt, aki emlékezett, volt aki nem emlékezett, vagy nem akart emlékezni, de végül végül úgy döntöttünk, hogy ezt benne hagyjuk.

[00:45:55]Ja, hogy Gábor itt már mondtad a az elején, hogy hogy tényleg nagyon erős állításokat tesz Vá Nagyvilmos ebben az anyagban arról, hogy onnantól kezdve, hogy egyébként a Gyurcsányi időszak hagyományait is követve hogyan kezdtek erősen túlárazott beszerzéseket kiírni ezen az informatikai piacon egészen odáig, hogy aztán egyre inkább ezek a haveri cégek meg a Forg uralta le ezt a területet.

[00:46:15]És vá nagy elmondása szerint egyre inkább ők határozták meg, hogy az állam egyáltalán kitől és mit vásároljon.

[00:46:21]Hogy hogy Sándor erről érdekelne, hogy te ezt hogyan értelmezed, hogy hogy mondhatjuk, hogy ez az állam fogjújtése, de hogy igazából kiejt fogjú az államot, mert azért azt se lehet mondani, hogy itt így oligarchák versenyeztek egymással az állam kegyeiért.

[00:46:34]Szóval hogyan lehet értelmezni ezt itt tágabban ezt a rendszert?

[00:46:39]Hát itt maga a politikus közeg ejtette fogjul az államot.

[00:46:41]Tehát ilyen értelemben nem az a mondjuk a ugye a fogjújtett államnál nagyon sokszor a 90-es évek orosz országát szokták példaként hozni, amikor a jelín alatt elburjánoztak ezek a gazdag figurák, és lényegében ők irányították az országot, és a az elnök az egy ilyen szerencsétlen valaki volt.

[00:47:01]És sokkal inkább hasonlít ahhoz, amit utána Putyin fölépített, hogy igazából ő az első számú oligarcha.

[00:47:05]ö formálisan ő csak az elnök, de valójában nem csak a politikai szférát kontrollálja, hanem a teljes országot.

[00:47:14]És egyébként céljai tekintve azt gondolom, hogy a az Orbánék hatalomépítése is ebbe az irányba ment.

[00:47:21]volt a politikai hatalom, de arról szólt az egész történet, hogy ezt a politikai hatalmat hogyan tudják átkonvertálni gazdasági hatalommá, kulturális hatalommá vagy tőkévé, és hogyan tudnak a klasszikus közigazgatáson túl is hatással lenni az ország működésére.

[00:47:39]egyébként akkor is, és ez a jelen szempontjából érdekes, ha mondjuk elvesztik a választásokat, tehát a hatal, a politikai hatalom nélkül tudják ezt a fölépített ilyenolyan birodalmat meg hálózatot működtetni, gazdasági hálózatot működtetni.

[00:47:54]Ez most egy nagy kérdés, hogy ez teljesen össze fogomni.

[00:48:00]Ugye ennek látszódnak jelei, hogy azért nem annyira szolid, mint amit szerintem sokan hittek vagy hittünk.

[00:48:06]Pont ezt akarom kérdezni, hogy számodra mennyire meglepő az, ami ilyen szempontból történik a szám hónapokban.

[00:48:12]Vegyesen szerintem az azért érezhető volt, hogy hogy ebbe olyan szintű az opportunizmus a nagyon sok szereplő részéről, hogy ez nem egy ideológiailag tényleg összetartott valami.

[00:48:25]Vannak biztos ilyen szereplők benne, de nagyon sok az egyéni érdek.

[00:48:30]Ebben még azt is megkockáztatnám, hogy a neren belüli kvázi kis oligarchák vagy ezek a ilyen félautonóm szereplők még versenghettek is egymással, mert nekik is voltak mindenfajta személyes érdekeik, hogy keresték a az Orbán kegyét, vagy különböző szereplő kegyét.

[00:48:48]Ö de összességében szerintem nagyon gyorsan volt vagy előkerültek olyan figurák ugye mint ez a balási történet, akik azonnal hátraarcot fújtak.

[00:49:00]Ugye Balási Gyula az, aki sírva ajánlotta föl a kontroll stúdiójában a vagyonát az állomszám.

[00:49:05]Így van.

[00:49:05]Az egész fideszes médiabirodalom elkezdett összeomlani, tehát hogy hogy úgy tűnik, hogy azért nem volt ez olyan jól kitalálva.

[00:49:11]De és ez megint nagyon fontos, visszakanyarodva a beszélgetéshez, hogy ugye az is kiderül belőle, amit megint csak itt ott volt róla szó, de itt megint bizonyítékok vannak, hogy kulcságazatokra próbálták rátenni a kezüket és tették is rá a kezüket, mint a az antenna Hungárián belül ugye az a kritikus infrast vagy alátartozó cégnél a kritikus hálózati infrastruktúra fejlesztés, kiépítés szervező cég.

[00:49:36]Ez ilyen példa akár, ami szerintem, hogy mondjuk a pénzszállítást teljesen elprivatizálták, vagy vagy lenyúlták egy sokkal korábbi időszakban.

[00:49:48]Ilyen, hogy lényegében a a őrzővédő cégeknek egy jelentős része, mint egy ilyen kvázi magánhadsereg létezett, vagy vagy építették föl.

[00:49:58]Tehát nagyon sok olyan ágazat van, vagy egyébként az energiainfrastruktúrában, ahol a Mészárosnak vannak meghatározó ö cégei, tehát az látszik, hogy abszolút zajlott ez, hogy tulajdonképpen az állam pénzén kijátszani, meg az állam támogatásával kijátszani az állami infrastruktúrát, kritikus állami szerep tevékenységeket a holdudvarnak, és és lényegében kiüresíteni az államot.

[00:50:27]Tehát tulajdonképpen elprivatizálni az országot a saját érdekkörüknek.

[00:50:31]Ö ez szerintem nagyon szépen előjött és nagyon jó alaposan ki volt fejtve ugye különösen a kormányzati informatika területén, amiről azt érdemes még tudni, hogy ugye az egyik legkevésbé kézen fogható, hogy mondjuk mennyibe kerül x mennyiségű kód vagy egy program lefejlesztése.

[00:50:50]Tehát itt lehet talán az egyik legszemérmetlenebbül lopni a pénzt, mert nagyon nehéz bebizonyítani, hogy ez a dolog ez 1 milliárd vagy három vagy 10.

[00:51:02]Ugye már az interjú elején kiderül, hogy egyrészt, hogy ő 2014-ig volt államtitkár az első Fidesz kormányban, másrészt pedig, hogy ő onnantól kezdve éveken állt szivárogtatott információkat a sajtónak, amiket a még belső körös ismerőseitől kapott alapvetően.

[00:51:16]Te mikor ismerted őt meg Gábor, vagy mikor hallottál róla először?

[00:51:20]Én nem ismertem őt, tehát hogy én én nem dolgoztam vele informátorként.

[00:51:27]Talán 2020-ban ö valamelyik hát én újságíró beszélgetésre nyilván nem az volt, hogy valaki kiadt, hanem hogy több egy olyan helyzetben voltam, ahol többen tudták egymásra ugyanaz a forrásuk és akkor hangzott el a neve.

[00:51:42]Tehát ilyen olyanfta indiszkríció nem történt, hogy valaki így kimondta.

[00:51:48]Igazából talán jól emlékszem még a neve se hangzott el, csak az, hogy hogy milyen típusú ember az, aki a közös forrásuk.

[00:51:54]Hümá újságíró egymás közt, de ugy aztán jelentkezett májusban a választás után, és akkor úgy ráforultunk az egyenesre, és aztán viszont nagyon aztán viszont sok újságíróval beszéltem, mert úgy ezt a részét is ellenőrizni kellett a az által elmondottaknak, hogy milyen fajta sztoriknak volt a forrása.

[00:52:13]És akkor ott kiderült, hogy igen, tehát ő tényleg egy a vagy az egyik legfontosabb forrása volt a ilyen obnyomozó újságíróknak.

[00:52:18]És hogy látod, hogy mi motiválta arra, hogy színre lépjen, és hogy pont most lépjen színre?

[00:52:25]Ugye azt láttuk, hogy a kampány utolsó hónapjaiban egy csomó állami intézmény dolgozója, különböző hatósági emberek előálltak belsőső információkkal, meg a történeteikkel, de ő akkor nem állt elő, hanem csak a választás után.

[00:52:39]Egyrészt ebben szerintem szerepe volt annak, hogy ő azért a szivártatós időszakában nem a saját saját maga által megismert infókat szivárogtatta, hanem ő bevállalta azt, hogy egy ilyen ilyen agregátor szerepbe lesz, tehát hogy hozzáküldenek emberek infókat, tudva azt, hogy ő majd eljuttatja, és akkor kvázi nehezebben jut el majd a az állam, vagy akit nagyon szereti, tudja, hogy valójában kis szivárogtatott, aki a tényleg ahhoz, aki a tényleges forrás az információnak, ez ugye mindenkinek kényelmes.

[00:53:07]volt és így aztán sokan tudták róla, hogy ő az inform ő sok ügyben ő volt az informátor, de azt hiszem, hogy a a választás után felerősödött benne az az igény, hogy egyrészt színre lépjen.

[00:53:21]Erről konkrétan nem beszéltünk, de mondjuk ez emberileg érthető.

[00:53:25]Másrészt másrészt pedig talán az a dű, amiről beszél az interjúban, hogy kicsit akkor bocsánat egy kicsit kitérőt teszek ebben, tehát hogy nekem a Vilmossal kapcsolatban a hitelességének azok mellett, hogy amiket elmondott le leenőriztünk és stimmeltek emellett a másik az az, hogy ő nem igyekezett az nézeri szépíteni a saját szerepét.

[00:53:50]Tehát ő elmondja, hogy annak ellenére például ami az Orbán Viktorra történt a folyosón, és hogy ez őt megreszte, ő továbbra is maradt volna államtitkár, és kiszolgálta ezeket a kéréseket és az állami titkári értekezleteken is, bár elhülve figyelte, mi történik, de a rendszer egy fogas kereke maradt.

[00:54:09]Igazából akkor szakadt el nála a cérna, amikor kirakták.

[00:54:14]Ezután ez nincs benne az interjúban, de még talán egy vagy két évig egy államigaz egy nagy állami cégnek az igazgatótanácsában ült.

[00:54:20]Tehát hogy ez így kompenzálták azért utólag, hogy valójában igazságtalanul tették ki, vagy esetleg a egy ideig a hallgatását akartak akarták megfizetni.

[00:54:31]Ezt most már ugye nehéz rekonstruálni, de hogy hogy akkor szakadt el a cérna, amikor elkezdték fenyegetni meg megféyelni, és különös amikor a családjával.

[00:54:39]És akkor az az a dű, ami igazából mostanék hajtotta, és szerintem az, hogy ő most kiállt, igazából ha nem is mondta így ki, de azt hiszem, hogy lezárta ezt a történetet.

[00:54:49]És ha jól értem azt mondod, hogy azért hiteles számodra a megszólalása, mertogy ezt nem leplezte, hogy ő például benne maradt egyébként a rendszerben, meg maradt is volna akár 14 után is, hogyha igényt tartanak.

[00:55:00]Így van.

[00:55:00]Tehát nem próbálta meg szépíteni a saját helyzetét, nem próbált meg a saját történetének a érdeme felől a hőse lenni, hanem azt mondta el, ami ami a hogy ő a valóságot megélte.

[00:55:10]És ez és ebben benne volt az is, hogy ő sem egy tisztán fehér figura, egy nagyon feketefehér meg szürke zónás rendszerben.

[00:55:21]Még egy kérdés az interjú készítéséhez.

[00:55:23]Ugye egy ilyen tényfeltáróanyagban nyilván különösen fontos az, hogy minden állítás körül legyen bástyázva, igazolható legyen, megalapozott legyen.

[00:55:30]És az erről beszéltünk már erről a parlamenti jelenetről, hogy ezt erről hogyan lehetett hogyan lehetett ehhez közelebb jutni, annak ellenére, hogy nem volt ott konkrétan ennek a mondásnak más tanúja.

[00:55:39]De ezen felülan tudtál meggyőződni a legsúlyosabb állításoknak a az igazságtartalmáról, hogy az tényleg úgy van, úgy van, ahogy mondja.

[00:55:45]Hát a VMOSI az interjúban is beszél arról, hogy nagyon sok dokumentum megvan.

[00:55:50]Tehát amikor ő értesült korrupciós vagy korrupciógyanús ügyekről, akkor ezérrező az esetek többségében kapott dokumentációt, és ezek neki megvannak, vannak olyanok, ahol máshol vannak meg.

[00:56:02]És hát volt volt egy csomó olyan történet, aminek konkrét emberek voltak a forrásai.

[00:56:08]Tehát nekem a munkám az jelentős részben, vagy legalább két részben az interjú, konkrét interjú elkészülése utánra tevődött, amikor le kellett előriznem azt, hogy az interjúban ami konkrétan elhangzik, és nekünk felvételem megvan, az hogyan áll össze, mi igaz belőle, mi nem mi az, amit meg tudunk tartani, mi az, amit nem tudunk megtartani?

[00:56:30]Úgyhogy sok emberrel beszéltem, sok dokumentumatát láttam és nagyon sok minden megvan nekünk is, illetve a Vilamosnál.

[00:56:38]Úgyhogy igazából ez az egész ilyen bizonyíték állomány az, amire alapoztuk a tényellenőrzést és a hitelességet az anyagnak.

[00:56:46]És Váynnak volt olyan állítása, amit amit ki kellett hagyni amiatt, mert túl neccesnek érezted.

[00:56:53]Volt egy három és fél órás interjú volt és a két rész együtt most 17-két perc.

[00:57:03]Olyasmi nem volt, amiről kiderült volna, hogy ne lett volna.

[00:57:06]olyasmi volt, ahol vagy a tanú személye, vagy az emlékeknek a a kuszasága és a nehezen rekonstruálhatósága miatt nem ment át azon a küszöbön, amit ilyenkor a mi tényellenőrzésünk jelent.

[00:57:22]Ez már kevésbé a konkrét interjúhoz kapcsolódik, de ugye igazából ebben a beszélgetésben, ami Váagyi Vilmossal készült, ebben is elhangzott egy csomó olyan ügy, amivel majd foglalkozhat a most már lassan felálló nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatal.

[00:57:35]Ő itt augusztus végén nagy port kavart, hogy miklós helyett, akit sokan szerettek volna, Unger annát választották a hivatal vezetőinek, és ugye a K monitor a ti szervezetetek is részt vett a kiválasztási folyamatban tanácskozási joggal.

[00:57:51]Ti azt mondtátok, hogy az összes jelöltet alkalmasnak ítéltétek, de mégis egyébként így jelen pillanatban hogy ítéled meg az Ungerféle koncepciónak a győzelmét a Digetti féle koncepció falatt?

[00:58:03]Ugye mi a pályázatok elbírálásában, tehát nem a személyekről kellett szubjektív véleményt mondani, hanem nagyon világosan megvolt, hogy mi az, amiről ö szól ez a a a munka, vagy ez a részvétel.

[00:58:18]Ezek elt és szerintem a vitának is az volt az egyik problémája, hogy nagyon a személyekről szólt és alig a szakmai koncepciókról.

[00:58:25]Nyilvánvalóan a Ligetti Miklóssal 14-5 éve dolgozunk együtt, hiszen a transzparency partnerszervezetünk.

[00:58:31]Tehát én pontosan tudom személyesen, hogy egy fantasztikusan jó szakember, és minden kétséget kizárólag kizáróan ezt a feladatot el tudta volna látni.

[00:58:40]A három pályázó, akik ugye tovább jutottak, azok eltérő működési módokat vázoltak fel.

[00:58:51]Ésikol az volt még a harmadik.

[00:58:53]Így van.

[00:58:55]És ezek mind egyébként izgalmas, érdekes koncepciók voltak, és egyébként sok mindenben el is tértek.

[00:59:00]És nem lehetett erre azt mondani, az egyik rossz vagy jó.

[00:59:05]Ezek más koncepció.

[00:59:05]Az a politikai közegnek volt a dolga, vagy a Tiszának lényegében, hogy eldöntse, hogy ők melyik utat akarják járni, és ők valamilyen oknál fogva ezt az utat akarták járni, ami egyébként valamennyire szerintem már előre, vagy val amen amit valamennyire elővetített maga a NVVH-ról szóló törvény is, amiatt, hogy ugye nagyon kinyitották azt, hogy ki lehet ennek a hivatalnak a az elnöke, hiszen nem volt benne az, hogy jogásznak kéne lennie, vagy a korrupció témával akármilyen régóta kéne foglalkoznia.

[00:59:40]Viszont alátettek egy nagyon erős jogász ügyészi, pénzügyőri szintet, ahol lényegében az a kapacitás fölépíthető, amit ugye sokan azt gondolták, hogy az elnöknek kell feltétlenül ellátnia.

[00:59:55]Tehát ebbe a koncepcióba ez a döntés ö bele abszolút bele tud férni.

[01:00:01]Szerintem ez most már igazából mindegy is, hanem az lesz a nagyon izgalmas, hogy az ilyen történetek, amik amik mint amilyen a Vái Nagy Bilmosé, hogyan csatornázódnak be a hivatal munkájába.

[01:00:13]Ugyanis nagyon ugye részben olyan ügyekről beszélünk, amik régen történtek, bizonyos dokumentumok lehet, hogy nincsenek már meg, lehet, hogy ugye amiről beszélni szokás, sok minden formálisan le van papírozva.

[01:00:25]viszont az ilyen tanúállomások és az ilyen történetek rengeteget jelenthetnek abban, hogy ilyen ügyeket föl lehessen deríteni, hogy a megfelelő figurákhoz el lehessen jutni.

[01:00:36]Tehát én azt remélem, hogy egyébként az ilyen emberek, akik akár nem is mertek megszólalni nyilvánosan, vagy nem is szivárogtattak, de ott ültek akár titkárnőként, akár táskahordozóként, akár helyettes államtitkárként ilyen üléseken, ott voltak ilyen döntéseknél, azok el tudják mondani azokat a történeteket, amik lehetővé teszik azt, hogy egyrészt a felelősöket bíróság elé lehessen állítani.

[01:01:05]lehessen ítélni.

[01:01:08]Másrészt olyan információkat is föl tud deríteni, össze tud rakni az a hivatal, ami a pénz visszaszerzését lehetővé teszi.

[01:01:15]Ugye az is szerintem egy egy nagyon fontos része volt ennek a beszélgetésnek, hogy látszódott, hogy mik azok a nagyságrendek, amikkel meglopták a magyar társadalmat, és ezek valahol vannak ezek a pénzek.

[01:01:26]Lehet, hogy el is ú olyan értem, hogy elköltötték, de ezeknek a pénzeknek volt egy útja.

[01:01:32]Ebben is egyébként a az interjúban nagyon érdekesek voltak azok a példák, amiket feldobott a politikus politikus feleségekről, a Fuzik Zsolt féle számlagyáról, hogy milyen csatornákon mehettek ki, kiken keresztül hova a pénzek.

[01:01:50]Itt mindenhol emberek voltak ebben a történetben, ezek mind tanúk.

[01:01:51]Tehát ennek a hivatalnak szerintem egy nagyon nagy feladata lehet az, hogy ezeket a tanúkat bátorítani és védelmet nyújtani nekik annak érdekében, hogy ezeket a történeteket elmondják, és hogy minél gyorsabban megtörténjen ez a munka.

[01:02:07]Még egy kérdést engedj meg ehhez, hogy ugye azt mondtad, hogy nem az jelöltek személye volt a elsősorban a kérdés az elnöki pályázatoknál, hanem a koncepciók, amiket képviseltek, hogy azzal egyetértesz azzal az értelmezéssel, ami így alapvetően eluralkodott, hogy a az Ungerféle koncepció az egy ilyen politikusabb, ideológikusabb koncepció, ami arról szól, hogy meg kell mutatni, hogy mi volt a NeR 16 évének a bűne.

[01:02:29]Ezt meg kell mutatni az embereknek.

[01:02:32]És ezzel szemben a liggeti féle koncepció az az volt, ami inkább a konkrét ügyekre fókuszál.

[01:02:37]inkább egy ilyen ilyen típusú a konkrét lopásokra vagy vagy bűncselekmény gyanús esetekre fókuszált volna, hogy ez szerinted is így van ez az elválasztás?

[01:02:47]És hogyha igen, akkor ez mit jelent a hivatal jövőjére nézve?

[01:02:52]Tehát lehet-e hiteles egy ilyen politikusabb hivatal hosszútávon?

[01:02:56]Szerintem a a azért a Tiszának az volt az ígérete, hogy egy rendszerváltás lesz és nagyon sok minden átalakult.

[01:03:03]Tehát ez az egész hivatal egy ilyen értelemben egy politikus hivatal.

[01:03:08]Én azt gondolom, hogy ezek inkább hangsúlyok, mert a Ligeti Miklós pályázatában is abszolút volt koncepcionalitás.

[01:03:14]Tehát az az félrevezető lenne, hogyha valaki azt mondja, hogy Miklós az csak ügyekről írt, és a az Ungeranna meg valami ő meg látott big pictur, amit a Miklós nem, de az azt gondolom, hogy igaz, hogy hangsúlyosabb volt a rendszer a korrup szigorúan a korrupción túlmutató történetnek a beemelése Ungarana pályázatában, mint Ligeti Miklós pártób.

[01:03:43]És mondom, ez igazából nem a mi döntésünk, vagy nem a mi szempontrendszerünk volt, hanem ezt inkább, mint megfigyelő mondom, hogy úgy tűnik, hogy a Tiszának ez egy fontosabb szempont volt mint mondjuk az a szakmai múlt, ami a Ligeti Miklós mögött van, illetve ennek a hasznossága vagy felhasználhatósága ebben a hivatalban.

[01:04:06]Ez ki fog derülni azért néhány éven belül, hogy hogy hogy működik-e.

[01:04:13]Most szerintem az a mindenkinek a a az érdeke, hogy drukkoljunk, hogy hogy működjön.

[01:04:18]És ugye sokkal kevesebb szó esik egyébként az elnökhelyettesekről.

[01:04:24]Egy részüket ugye még meg se választották.

[01:04:25]egyet sikerült csak megválasztani.

[01:04:27]Egyet egyre volt elég voltak jelentkezők, de nem volt elég jó lényegében jelentkező és kettő pályá kettő meg meg lényegében remedénytelen volt.

[01:04:38]Ugye a Tasnádi Katalin, aki a a helyettesként meg lett választva, ő egy elég komoly szakmai portfólióval rendelkezik.

[01:04:47]Tehát azt gondolom, hogy hogy nem én nem aggódok amiatt, hogyha ilyen fajsúlyos embereket találnak a többi elnökhelyettesi pozícióra és azokra a pozíciókra, mert nyilván ezen ezalatt is rengetegféle munkát kell végezni, akkor ez egy ilyen elnökkel is jól tud működni.

[01:05:09]Ilyen értelemben a van fontossága nyilván annak, hogy aki ennek a hivatalnak a vezetője, az egy jó menedzser is legyen.

[01:05:17]Figyeljük majd, hogy hogyan működik Léder Sándor és Miklósi Gábor.

[01:05:21]Köszönöm, hogy eljöttetek és hogy tudtunk erről beszélgetni.

[01:05:24]Köszönjük szépen.

[01:05:25]És akkor az erőbb emlegetett Ligeti Miklós a mai nap egyik fontos szereplője volt a parlamentben is, hiszen bár az MVV-nak nem ő lett az elnöke, az Alkotmánybíróságnak viszont tagja lett négy másik új taggal együtt.

[01:05:34]Nem csak erről szavaztak ma a parlamentben, hanem az Alkotmánybíróságnak egyéb jogköreihez is hozzányúltak.

[01:05:41]Az következő utolsó blokkunkban, a mai adásunkban erről fogunk beszélgetni a vendégeinkkel.

[01:05:47]Nézzük meg most egy összefoglalót, hogy mi történt ma az országházban.

[01:05:51]Tisztelt elnökasszony, tisztelt ház!

[01:05:51]Az országgyűlés ma alkotmánybírákat választ.

[01:05:56]Ennek előzménye, hogy a Tisza többség a 17.

[01:05:59]alaptörvény módosításnak nevezett, személyre szóló és visszamenőleges jogalkotással önkényesen lefejezte és megtizedelte az alkotmánybíróságot.

[01:06:11]A Tisza kétharmados választói felhatalmazásával visszaélve fogjul ejtette a köztársasági elnök intézményét, és most megszállja az alkotmánybíróságot is.

[01:06:21]Ehhez a politikai önkényhez a Fidesz semmilyen módon nem kíván asszisztálni.

[01:06:27]Sem a jelölésben, sem a választásban nem veszünk részt.

[01:06:33]Gondolkodtam, hogy persze érdemes-e érdemes-e erre válaszolni.

[01:06:35]Annyit tudok mondani, hogy tudomásul vettük frakcióvezetőr, hogy önök ellenállnak az önkénynek.

[01:06:45]Nem, nem tehetünk mást.

[01:06:47]Soron következik az Alkotmánybíróság új tagjainak titkos szavazással történő megválasztása.

[01:06:52]Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagjait az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával kilenc évre választja meg.

[01:07:02]Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem a jelölteket.

[01:07:07]Kronovski Nórát, Dr.

[01:07:07]Kovács András Györgyöt, Dr.

[01:07:10]Ligeti Miklóst, Dr.

[01:07:13]Szomora Zsoltot, Dr.

[01:07:13]Orosz Árpád Gábort, valamint családtagjaikat.

[01:07:24]Én énó fogadom fogad fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű leszek.

[01:07:35]Hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hűt leszek.

[01:07:40]Jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom.

[01:07:44]Jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom.

[01:07:49]Alkotmánybírói tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.

[01:07:54]Alkotmánybírói tisztségemet a magyar nemzeti javára gyakorolom.

[01:07:57]Isten Isten engem úgy segé.

[01:08:02]És ahogy már beharoztam, köszöntöm a stúdióban Somodi Báradett Alkotmánynyogászt és Kádár András Kristófot a Hessinki bizottság társelnökét.

[01:08:08]Sziasztok.

[01:08:10]Szia.

[01:08:10]Jó estét.

[01:08:11]András.

[01:08:11]kezdem nálad, mert a hszinki bizottság augusztusban kiadott egy közleményt arról, hogy üdvözlendőnek találjátok az Alkotmánybíróságról szóló törvény bizonyos módosításait.

[01:08:20]Majd beszélünk erről is, hogy mi az, ami üdvözlendő.

[01:08:23]Viszont azt írtátok, hogy ha az alkotmánybírák kiválasztásához nem nyúlnak hozzá, akkor nem beszélhetünk független alkotmánybíróságról.

[01:08:30]Ja, nem nyúltak hozzá, akkor az alkotmpy bíróság az továbbra sem független.

[01:08:37]Hát tudom, hogy mostanában nehéz ilyen, hogy is mondjam, tehát ilyen egyszerű üzenetekre épül a a világunk, és nehéz az egyfelől, másfelől üzeneteket megfogalmazni.

[01:08:48]Én ezt mégis meg fogom próbálni.

[01:08:50]Szóval egyfelől az a helyzet, hogy hogy az új tagokat abszolút alkalmasnak tartjuk az integritásukhoz, a szakmai felkészültségükhöz.

[01:09:01]nem fér kétség.

[01:09:01]Ugye Reti Miklóssal nagyon szorosan dolgoztunk együtt jogállamisági témákon.

[01:09:08]Ugye Kovács András ügyfelünk volt bírói véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos ügyekben.

[01:09:13]Tehát többükhöz ráadásul a a ezt mondjuk a szokásosnál szorosabb viszony is fűzi a szervezetet.

[01:09:23]Tehát azt gondolom, hogy örülhetünk nekik személy szerint, nem csak mi, vagy nem csak én, hanem hanem az egész ország.

[01:09:29]És akkor most jön a másfelől, hogy a megválasztásuk módja az az problematikus.

[01:09:34]Tehát amit amit augusztusban arról mondtunk, hogy nem így kellene alkotmánybírókat választani.

[01:09:41]Azt az a tény, hogy akiket végül kiválasztott a mostani törvényhozó hatalom azon nem változtat.

[01:09:54]Bernadet hogyan kellene alkot nagy bírákat választani?

[01:09:58]Hát ez is egy ilyen egyfelől másfelől kérdés.

[01:10:00]És ugye az előző kérdésben egy kicsit talán így így szembeállítottuk egyfelől másfelől, és így is föl lehet fogni azt a módot, ahogyan alkotmány bírákat választ egy egy parlament és az eredményét ennek a választásnak, de valójában ezek tulajdonképpen egymással összefüggő érvként is felfoghatók, merthogy az, hogy milyen egy jelölt szakmai kvalitása, hogy mennyire tartjuk őt, nem tudom, morális integritása alapján alkalmasnak erre a pozícióra, ennek a ennek a feltárására pontosan ez az eljárás szolgál, amiben amiben kiválasztjuk őket.

[01:10:38]Tehát az eljárás az, ami lehetőséget teremt arra, hogy meggyőződjünk ezekről a tulajdonságokról, hogy egy szakmailag alkalmas, morálisan hát kifogástalan embert választunk, és ebből fog keletkezni az ő az ő legitimitása.

[01:10:56]Hát most ugye az történt, hogy csütörtökön megtudtuk a neveket és hétfőn elkezdett ugye a parlamenti meghallgatásokon foglalkozni.

[01:11:03]Ez üggyel az a testület, a parlament, akinek dolga megválasztani őket.

[01:11:07]És ma van kedd, ma ugye láttuk, hogy letették az esküt az alkotmánybírók.

[01:11:11]Ugye ez akárhogy számoljuk, ez azt jelenti, hogy volt három nap, ebből egy darab munkanap arra, hogy elgondolkodjunk ezeken a ezeken a jelölteken.

[01:11:22]Tehát maga a határidője is nagyon rövid volt, és ezen felül maga az eljárás milyen szempontból problémász?

[01:11:28]ti már augusztusban is azt mondtátok, hogy ezt ezt másképp kellene.

[01:11:32]Én többet mondanék annál, hogy rövid volt.

[01:11:34]Azt mondanám, hogy nem volt alkalmas a funkciójának a betöltésére, mert most képzeljünk el egy ilyen jobb világot, ahol nem egy nap, hanem mondjuk egy hét, 10 nap is, vagy akár két hét eltelik aközött, hogy megtudjuk a neveket, és aközött, hogy a parlament meghallgatja őket.

[01:11:48]Akkor van mondjuk egy hetk arra, hogy a szakma, a civil szervezetek, a sajtó, az akadémiai szféra feldolgozza ezeknek a jelölteknek a szakmai pályafutását, feldolgozza azt, hogy alkotmányosan releváns kérdésekben mikor mit mondtak, és kipöröghetnek azok a kérdések, amiket föl kéne nekik tenni a parlamenti meghallgatáson, hogy megtudjuk, hogy milyen alkotmánybírák lennének ők, vagy lesznek ők, ha megválasztják őket.

[01:12:14]Erre most egy darab egy darab munkanap, egy darab munkanap volt.

[01:12:18]Tehát nem csoda, hogy ezalatt ezt a munkát nem lehet nem lehet elvégezni.

[01:12:21]Szóval itt nem az történt, hogy egyszerűen csak, mert kérdezted, hogy ugye milyen legyen a jó alkotmánybíró választás.

[01:12:26]Itt nem csak annyi történt, hogy nem kifejezetten vontak bele bárki mást, mint a kormánypárt a procedúrába, hanem ez az ütemezés, ez az egy darab nap, ami rendelkezésre állt, ez lényeg elhetetlenítette, hogy a kormánypárton kívül bárki beleszóljon ezeknek az alkotmánybíráknak, aki válasz.

[01:12:46]Akkor igazából, hogyha itt alkalmas emberekről beszélünk, akkor az inkább egy ilyen szerencsés véletlen ebből a szempontból.

[01:12:50]Igen.

[01:12:50]Én mennék egy kicsit még egy lépéssel hátrébb, merthogy ugye tehát tulajdonképpen ezt adottnak vesszük, és egy kicsit te is ahogy mondod, úgy beszélsz, hogy hát itt az országgyűlés dolga, de hát nem ez az egyetlen modell.

[01:13:04]És alapvetően, hogyha belegondolunk itt tulajdonképpen a magyar modell az olyan, hogy a törvényhozás választ magának ellenőröket.

[01:13:14]Tehát ez egy tisztán parlamenti modell, vagy majdnem tisztán parlamenti modell.

[01:13:21]ahol ahol hát tulajdonképpen az ellenőrzőt dönti el, hogy ki fogja őt ellenőrizni.

[01:13:27]Ugye ezt a rendszerváltás környékén így rakták össze, és akkor a rendszerváltás eufóriájában tulajdonképpen egy tartalmilag jó eredmény, egy egy erősütőképes, fontos alkotmánybíróság született.

[01:13:40]És most is kicsit ez van, hogy van egy ilyen mondjuk így kegyelmi állapot, hogy akkor a hatalom önmérsékletet tanúsít, és olyan személyeket választott, akikről egyébként én személy szerint elhiszem azt az eddigi tevékenységük alapján meg a megismerhető munkásságuk vélemények alapján, hogy kontrolljai lesznek valóban a törvényhozó és ezen keresztül a végrehajtó hatalomnak.

[01:14:04]De azt azt nem tesszük fel magunknak ezt a kérdést, hogy jó-e az, hogy csak és kizárólag az országgyűlés dönti el azt, hogy kik fognak majd arra vigyázni, hogy ő mit csinál, kik fognak kezére csapni, hogyha alkotmányos alapelveket.

[01:14:23]Akkor azt mondod, hogy hogy nem, vagy nem csak parlamenti képviselőknek kéne szavazni erről.

[01:14:25]Így van.

[01:14:25]És ha nem, akkor kinek meg.

[01:14:28]És más helyeken egyébként nagyon más tehát más helyeken olyan azt hiszem, hogy talán itt a régióban Lengyelországban van, a magyarhoz hasonló Németországban van, de ez egy föderális, tehát ez egy bonyolultabb rendszer.

[01:14:40]Más helyeken megoszlik, tehát több szereplő vesz részt.

[01:14:43]Van, ahol a Felső bíróság jelöli, mondjuk vagy választja ki a az alkotmánybírók harmadát.

[01:14:51]harmadát a törvényhozás, harmadát pedig mondjuk a köztársasági elnök.

[01:14:56]Milyenő még egy kicsit messzebb mennénk, mert mondjuk még egy ilyen ha az elmúlt 16 évet nézzük, akkor ez se segített volna sokat.

[01:15:06]Tehát ahol mondjuk Varga Zsély András Áder János, vagy nem tudom éppen most, hogy hogy hol voltak fedésben egymással a különböző köztársasági elnökök meg a kúri elnök, tehát hogy hogy ugye még ez is egy olyan rendszer, ahol olyan emberek vannak az országgyűlésen kívül, akiket egyébként az országgyűlés helyez oda, ahol vannak.

[01:15:27]Tehát mi még ennél eggyel messzebb mennénk, és mondanánk azt, hogy mondjuk a tudomány, az egyetemek a ügyvédi kamarák, tehát olyan szereplők, akiknek akik messzebb vannak a adott esetben a a konkrét politikai csatározásoktól és érdektől.

[01:15:48]Nyilván azon lehet vitatkozni, hogy hogyan, hogy a jelölésben, a választásban.

[01:15:52]Tehát ez egy iszonyú bonyolult egyenlet, de de én még mondom eggyel messzebb mennék, és azt mondanám, hogy még azt is megkérdezhetjük, hogy jó-e az, hogy tulajdonképpen ez egy parlamenti affér, és éppen az aktuális parlamenti erőviszonyokon meg az aktuális hatalom önmérsékletén múlik, hogy olyanokat választ erre a pozícióra, akik akik tényleg be tudják tölteni és be is akarják tölteni a szerepet, vagy lojális barátok Okat, mint mondjuk az elmúlt 16 évben történt.

[01:16:28]Olyan szempontból nem volt változás a rendszerben, hogy a 2010 előtt és 2010 után is a parlament döntött az alkothány virákról.

[01:16:35]Tehát ilyen szempontból a Fidesz ő azt folytatta, ami korábban volt.

[01:16:38]De mégis egy bizonyos módosítást azért végrehajtott.

[01:16:41]Onnan ennek mi volt pontosan a lényege, és elég lenne-e visszatérni arra, ami 2015 van?

[01:16:45]Hát ugye a fontos elválasztó vonalat ezt többféle módon szokták megcímkézni, de talán az a legismertebb, hogy az egy csatornás vagy több csatornás választási szisztémák közé szokták tenni.

[01:17:00]Ugye amiről eddig beszélgettünk, azok a több csatornás választási modellek voltak, ahol nem a nem a parlament, nem a pártpolitikailag pártpolitikai elven működő parlament az egyetlen csatorna, ahonnan valaki alkotmánybíróvá válhat, hanem más szereplők is kapnak ilyen ilyen szerepet.

[01:17:18]Úgyhogy ilyen ilyen tekintetben ez nyilván sosem volt egy jó rendszer, amiben csak a parlament.

[01:17:22]És ez ez gyakorlatilag a működésének, tehát már a 90-es években is ez egy ez egy létező kritika volt az akkor működő szisztémával szemben.

[01:17:30]Ugye az volt a különbség, hogy a jelölést más fogalmazhatta meg a parlamenten belül.

[01:17:36]Tehát mindig is a parlament kétharmada választotta meg az alkotmánybírákat.

[01:17:40]Nyilván nem volt azért mindegy, hogy ehhez meg kellett-e egyezni az ellenzékkel vagy sem.

[01:17:43]Ugye 2010 után lényeg nem kellett megegyezni az ellenzékkel az alkotmánybírák megválasztásáról.

[01:17:51]De 2010 előtt azért a jelölést egy olyan bizottság tette, tehát a jelöltek neveit, ahol minden egyes frakciónak volt egy embere.

[01:18:00]Tehát nem a frakciók nagyságához igazodott a bizottság összetétele, hanem minden minden képviselőcsoport egy-egy tagot küldhetett bele.

[01:18:10]Következésképpen keletkezett valami politikai kompromisszum kényszer.

[01:18:14]2010-ben ugye az első, tehát az első lépés az alkotmánybíróság hát nem tudom domesztikálása útján az volt, hogy ezt a rendszert átalakították és azt mondták, hogy a jelölést is egy olyan bizottság teszi, ahol olyan arányban vannak a pártok képviselői, hogy a parlamentben, magyarán kétharmada volt a a kormánypártnak.

[01:18:32]És hát ugye ezt erről született az a nem tudom cikk cím, hogy abból lesz Alkotmányvíró, akire Lázár János rámutat, mert hogy hát egyetlen ember akaratához lényegében ugye a kormánypártából akkor ő volt a frakcióvezető.

[01:18:48]Így van.

[01:18:48]Jelölni és választani is.

[01:18:50]Na most meg akkor akire a Bújdosó Andrea rámutat, mert ő meg a Tisza frakcióvezetője és ugyanúgy ez a kétharmados szabály maradt érvényben, amit 2010 után bevezettek.

[01:18:57]hogyha visszatértek volna mondjuk most ehhez a parításos szabályhoz, hogy akkor frakció nagysagyságtól függetlenül minden párt ugyanolyan mértékben ma van jelen, az már javított volna a helyzeten, vagy még az is kevés lenne?

[01:19:11]Biztos, hogy kellett volna egy padfeloldó szabály, mert azért simán megtörténhetett volna, hogy ennek egy padhelyzet az eredménye, hiszen ugye most 2-1 arányban ugye vezet az ellenzék.

[01:19:22]Ha azt nézzük, hogy frakcióban ki hogy áll, és akkor lett volna egy olyan helyzet, ahol az ellenzék nélkül nem lehet jelölni, a kormánypárt nélkül pedig nem lehet megválasztani, és figyelembe véve a jelenlegi politikai helyzetet és dinamikákat szinte kizárt, hogy lehetett volna kompromisszumot, tehát meg lehetett volna próbálni, de akkor be kellett volna égatni egy egy ilyen padfeloldó valamiféle megoldást, mechanizmust.

[01:19:56]Ó, hogy látjátok, hogyha hogyha a következő években mondjuk azt látjuk majd, hogy a az alkotmánybíróság képes valódi ellensúlyként működni, akár kikukázni a kormánypárt számára fontos törvényeket, meg alapos határozatokat hozni, akkor az az javít ezen a helyzeten, vagy az, hogy egy párt jelölés volt, az azt igazából semmivel nem lehet felülírni, az már veszett fejszele.

[01:20:20]Hát alkotmányokról is lehet olyan történetet mesélni, hogy utólag a társadalmi elfogadottság tette őket legitimmé.

[01:20:27]Tehát vann vannak ilyen alkotmányok.

[01:20:30]De nyilván ebben a ebben a helyzetben azért a hát mindig is ott lesz az, hogy ezeket az intézkedéseknek az indokolása, az eljárása az az hát nem volt őszinte, nem volt nyilvános, nem volt transzparens.

[01:20:46]És ennek akkor lehet igazán nagy ára, ha néhány év múlva fordul a politikai helyzet, és valaki hasonló intézkedésekkel próbálkozik.

[01:20:54]És az a kérdés, hogy hogy tudjuk megkülönböztetni mondjuk az egypárti alkotmánybíró választást, vagy akár az alkotmánybírók idő előtti eltávolítását, bármelyik példát mondhatom, hogyha ez 2010-ben történt, ha 2026-ban és a jövőben.

[01:21:08]Nem tudjuk most azt elmondani, hogy 2026-ban világosan megmagyarázta a a kormánytöbbség, hogy mit és miért csinál, és a jövőben nagyon nehéz lesz akkor azt mondani, hogy de ehhez a helyzet más.

[01:21:24]Itt most valóban a jogállamisággal és az alkotmányossággal ellentétes célból akarnak mondjuk alkotmánybírákat eltávolítani.

[01:21:32]Nem fogjuk tudni megmagyarázni, mert az eltávolítás egy például az egy olyan szabállyal történt, ugye jól ismert, hogy a 70 éves korhatárral szűnt meg ugye négy alkotmánybírónak a megbízatása, aminek hát semmilyen racionális összefüggése nincs az alkotmányosság helyreállítás.

[01:21:48]Korábban is az volt a szabály.

[01:21:50]Nem ezt lehet mondani, hogy visszatértek egy olyan szabályhoz, amit a Fidesz törölt el?

[01:21:55]Hát lehet, de az korábban sem a jogállamiságot garantáló szabály volt.

[01:21:59]Az újonnani bevezetésével megszüntettek folyamatban lévő mandátumokat.

[01:22:01]Tehát lehet, hogy létezik más olyan állás, nyugdíjkorhatár is van, tehát léteznek életkorhatárok, alsók és felsők, de ugye amit számít, hogy ennek a bevezetésével folyamatban lévő mandátumokat megszüntettek.

[01:22:17]És erre nem adtak igazán magyarázatot.

[01:22:20]És ehhez egyébként még egy dolog kapcsolódik, hogy ugye van ez az alapvető kérdés, hogy az elmozdíthatatlanság, tehát a bírók elmozdíthatatlansága, az ugye nagyon fontos jogállami alapelv.

[01:22:29]Itt ez a nagyon fontos jogállami alapelv valóban ütközik a jogállamiság helyreállításának a követelményével.

[01:22:39]És ugye erre kevés nemzetközi precedens van, és kevés ilyen kiforrót elv van, hogy egy ilyen összeütközés esetén akkor melyike enged a másiknak, hogyan tudjuk eldönteni, hogy itt most tényleg helye volt-e az elmozdításnak vagy sem.

[01:22:52]a zárójelben jelz meg, hogy szerintem volt hely Péter szerint azt mondta, előre mondta igazából, hogy el kell mozdítani.

[01:23:01]Igen.

[01:23:01]És erről beszéltünk, hogy hogy miért, mert nem annyira egyértelmű, de egyébként e tekintetben osztjuk a a kormánypárt és a kormánytöbbség álláspontját, hogy volt helye, de és ez egy nagyon fontos, velencei bizottságnak egy nagyon fontos elve, hogy az elmozdíthatatlanság elvétől, amikor eltérünk, akkor fontos követelmény, hogy ami a helyére jön a ugye annak a rendszernek, amit amit amit lebontunk, az erősebb függetlenségi garanciákat tart tartalmazon.

[01:23:30]Tehát lehet ilyet csinálni, de ennek a megítélése részben attól függ, hogy amit helyette csinálunk, vagy ahogy ezt lebonyolítjuk, úgy az egyébként erősödik ennek az autonómiája függetlensége például az alkotmánybíróságnak, vagy sem, és már csak ezért is jó lett volna az, hogyha a ettől az egypárti kiválasztástól eltérő módon történik az alkotmánybíróknak a megtalálása, mert akkor ebből a szempontból is egy erős érv, hogy igen, tehát itt történt egy elmozdítás, hozzányúltunk, egyébként egyetértek, nem a 70 éves kor volt erre a legmegfelelőbb, vagy egyáltalán bármilyen módon megfelelő érv.

[01:24:14]Tehát történt egy ilyen, de nézzétek, hogy mit hozunk helyette.

[01:24:20]Ühüm.

[01:24:20]Az egy az egy olyan, amit jobban körülbástyázunk, ami Igen, hogy hogy igen, elmegy elmegy most ez a négy ember, és persze vitatható ebből az elmozdíthatóság kontra jogállamisági rekonstrukciós szempontból, de akiket kiválasztunk, azokat egy inkluzívabb jobban körülbástyázott eljárásban választjuk ki.

[01:24:39]Tehát ilyen értelemben is fontos lett volna.

[01:24:41]És az az igazság, hogy erre azért így lett volna idő.

[01:24:45]Tehát pont azért, amit mondasz, hogy úgy április 12-e óta tudjuk, hogy Polt Péternek menni kell, tehát itt azért eltelt, nem tudom, négy-öt hónap.

[01:24:57]És és az egyik egyik hiányérzetünk az, hogy hogy erről nem volt igazi, tehát hogy hogyan lehet ezt jól csinálni, erről nem volt igazi egyeztetés se a szakmával, se a szélesebb közvéleménnyel.

[01:25:11]pedig egyébként azt gondolom, hogy megvan az az intellektuális kapacitás, meg megvan az a az a segítőszándék is, amit itt érdemes lett volna behozni, mert ezek marha nehéz kérdések.

[01:25:21]Akkor itt is azt kellett volna csinálni, amit Sullyok Tamással csináltak, hogy egy mondattal eltávolították, vagy mi lett volna ennek az alternatívája?

[01:25:28]Hát nagyon sok minden felmerült.

[01:25:28]Ugye a spektrum, nem tudom, egyik végén az volt, hogy a testület egészét kell elmozdítani egyetlen mondattal, ha tetszik.

[01:25:36]A spektrum végén az a megoldás volt, hogy alkotmány bíránként egyesével kell valahogy megítélni, hogy az ő függetlenségük, legitimitásukról mit mond a a korábbi működésük.

[01:25:45]És hát közte számos egyéb elképzelés.

[01:25:48]Ezek nem önmagukban véve jó vagy rossz megoldások.

[01:25:53]Mérlegelni kell hogy a magyar helyzetre melyik működhet a legjobban.

[01:25:59]És ezért hát az a az a helyzet, hogy végsősoron ugye a politikai döntéshozónak kell válnálni a felelősséget, és azzal tudja ezt ezt elfogadhatóvá tenni, hogy például amikor majd aztán bármilyen intézkedést is alkalmaz, utána az új alkotmányvirág kiválasztásánál törekszik arra, hogy még véletlenül se hangozhassanak el olyan kritikák, amik ugye a függetlenségű legitimitást megkérdőjelezik, mertogy hát pont az lenne a cél, hogy hosszú távon ezek az új bírák és később az alkotmánybíróság társadalmilag elfogadott elfogadott legyen.

[01:26:31]Ha esetleg még az eltávolítás módjával kapcsolatban megfogalmazottak kritikák, akkor ezt valahogy kompenzálják az új alkotmánybírák kiválasztásával.

[01:26:40]És akkor most ugye talán abban bizakodhatunk, hogy oké, akkor majd talán kompenzálják az alkotmányozás során és az új alkotmánybírósági modell elfogadásával.

[01:26:49]Deát ez mindig egy kicsit ilyen meghátrálás a várakozásokban, hogy hogy hol fog eljönni az a pont, amikor ezek a ezek a jogállami alkotmányos követelmények teljesülnek.

[01:27:00]Annyit azért mondanék, hogy az egymondatos az nem oké, mert úgy értem, hogy lehet egyébként magában a normaszövegben egy mondat, csak mögé kell tenni egy rendes indokolást, mert lehet, hogy ez nem bonyolultabban nem egy rendes indokolást, hogy hogy mit, hogy ez egy autó autoritár rendszer volt, vagy vagy itt mire?

[01:27:15]hát egy rendes indokolást, hiszen ugye pont azt mondom, hogy ez egy ez egy ez egy ez egy rendkívüli szituáció, tehát az az, hogy hogy tényleg létrejött egy olyan rendszer az elmúlt 16 évben, amit amit biztos nem nevezhetünk liberális demokráciának, és biztos nem nevezhetünk a fékek és ellensúlyok megfelelő működésének.

[01:27:42]És akkor ebből kell felépíteni egy jogi rendszert, egy társadalmi konszenzust, valami olyan szisztémát, amiben együtt tudunk élni, és elhisszük azt, hogy nem az éppen aktuális hatalom önkénye fogja eldönteni, kivel mi történik.

[01:27:57]Egy ilyen rendkívüli helyzetben el kell magyarázni, és erre erre ott van a jogszabályindokolása.

[01:28:03]Nem magába a törvényszövegbe kell bele zsúfolni mindent.

[01:28:09]Tehát amikor mi azt mondtuk, hogy az egymondatos, az egymondatos probléma az nem annyira magára a jogszabályszövegre, mint inkább az egymondatos indoklásra vonatkozott.

[01:28:23]Az új alkotmányvilág szempontjából nyilván akkor az a kérdés, hogy ilyen körülmények között szabad elvállalni.

[01:28:28]Erről mit gondoltok?

[01:28:32]Hát én azt gondolom, hogy ebben lehet, hogy én megengedőbb vagyok, nem tudom.

[01:28:42]Szerintem ahogy mondtam, ez egy ez egy ilyen precedens nélküli helyzet, és és azt gondolom, hogy ebben ezzel az integritással és ezzel a szakmai felkészültséggel, tehát ahogy Bernadet mondta, bizonyos esetben a tényleges teljesítmény teremti meg a legitimitást.

[01:29:02]És szerintem erre erre itt megvan a lehetőség.

[01:29:05]Hát ugye ennek az egész alkotmányos szabályrendszernek az az értelme, hogy ne az emberekben kelljen megbírnunk.

[01:29:11]Remek emberek is kerülhetnek a pozícióba, meg nem remek emberek is kerülhetnek a pozícióba.

[01:29:18]Az egy szerencse, hogy most kiket jelöltek.

[01:29:20]De a jognak meg az alkotmányos szabályrendszernek az lenne a funkciója, hogy bízhassunk az intézményekben, bízhassunk az eljárásban.

[01:29:29]Ez sose lesz 100%-ig biztonságos, tehát sose lesz nem fog tudni mindent kiküszöbölni.

[01:29:37]De most ezek a garanciák gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesültek, és abban bízhatunk, hogy olyan emberek kerültek oda, akik a szakmai kvalitásaik és a és a a morális és szakmai integritások alapján erre alkalmasak, de maga az eljárás ezért most nem sokat.

[01:29:51]Teh András azt mondta, hogy megengedő azzal kapcsolatban, hogy helyes elvállalni, de úgy kérdezem akkor, hogy ti elvállaltátok-e volna, hogyha mondjuk kaptok felkérést?

[01:30:02]Hát én erre azt tudom mondani, hogy szerencsére nem kaptam felkérést, mert szerintem ez egy nagyon ez akár kapattár is volna mondjuk pont a Légeti Miklóshoz hasonló civil szervezeti háttered miatt mondjuk ezek ezek szerintem ilen nagyon nehéz határhelyzetek és nagyon sok mindent lehet mérlegelni.

[01:30:15]Nem tudok most határozottan válaszolni.

[01:30:19]Várodat én nem felelek meg a törvényi feltételeknek.

[01:30:23]Pontosan melyik mi milyen feltételek?

[01:30:23]az akadémiai szférákban mozgott mozgó szakértőktől egyetemi tanári citlust vagy akadémiai doktori címet várnak.

[01:30:34]Úgyhogy én erről kérdés vehetem.

[01:30:36]Pé már készültem a visszakérdezéssel, hogy szintén van olyan új alkotmánybíró, aki egyébként az akadémiai szférában jön, de akkor ezek szerint van mégis különbség a szakmai előtereletek között.

[01:30:50]Jó, akkor erről erről lépjünk tovább.

[01:30:50]Ö ugye a helyszínki bizottságnál arról is írtatok, hogy egyébként azért ennek a törvénymódosításnak voltak jó részei is.

[01:30:59]Tehát valamennyire, ha a kiválasztási eljáráshoz nem is, egyébként valamennyire hozzányúltak ehhez a ezekhez a szabályokhoz.

[01:31:04]Itt például az egyik arra vonatkozik, hogy a hogy az alkotmány bíróságnak ismét önálló költségvetése lesz.

[01:31:11]A másik pedig, hogy töröltek egy tavaly decemberi változást, amit tavaly decemberben hozott a Fidesz.

[01:31:17]Ez ugye azt célozta volna, hogy a parlament ne tudja az AB nélkül megállapítani a köztársasági elnök ideiglenes akadályoztatását.

[01:31:26]Tehát itt minden hogyha készültek volna arra, hogy hogy bajba kerülhetnek.

[01:31:29]Ezeknek a megváltoztatása most ez mennyire fontos, hogy kell ezt értenünk?

[01:31:33]Hát tegyük föl úgy a kérdést, hogyha ezekhez a szabályokhoz hozzányúltak, akkor vajon miért nem nyúltak hozzához, hogy legalább egy átmeneti olyan választási procedúrát szabályozzanak, ami egy kicsit jobban teljesíti ezeket az elvárásokat, amikről mi beszéltünk?

[01:31:50]Tehát, hogy történhetnek egyébként nem nem rossz, akár hasznos változások is.

[01:31:55]Például az, ami bár az nem kifejezetten ebben a törvényben történt, de mondjuk az, hogy az Alkotmánybíróságnak már visszaadták a tudom elnökválasztás autonómiáját, hogy rendbe tesznek apróbb intézkedéseket, inkonzisztenciákat a az alaptörvény és a és az ABTV között ezek hasznos változtatások lehetnek, de ez a rengeteg szabály, ez adott esetben vagy jelen esetben elfedte a legnagyobb a legnagyobb hiányosságot, hogy azt viszont nem szabályozták még csak egy át átmeneti rendelkezéssel sem, hogy ez a mostani négy vagy ötödik, hatodik alkotmánybíró megválasztása egy más rendszerben történjen.

[01:32:34]egyébként most egy átmeneti időszakban vagyunk, tehát ha ha igaz, ha bízunk abban, hogy sor fog kerülni egy alkotmányozásra, ami ugye egy új alkotmányszöveg elfogadását jelenti, és szükségképpen ezekre az alkotmányos intézményekre, mint például az a alkotmánybíróságra nézve nyilván valamilyen új törvényi szabályozás elfogadását az új alkotmány végrehajtására, akkor most egy átmeneti helyzetben vagyunk.

[01:32:58]Ebben az átmeneti helyzetben azok az intézkedések egy párti támogatással azok az intézkedések lehetnek igazán indokoltak, amik tényleg szükségesek a jogállam helyreállításához.

[01:33:11]Tehát erre a mérlegre érdemes ezt rátenni, hogy ennél se több, se kevesebb hát akkor pont, hogy inkább fsúlyosabb dolgokhoz kellett volna hozzányúlni.

[01:33:18]Azt mondod, mondjuk a választási mechanizmushoz, az, hogy most mi van a költségvetésével, az kevésbé nem nem marginális kérdés, de mindenesetre, ha ebbe a keretbe tesszük, akkor hirtelen az is számít, amit nem módosítottak a törvénybe.

[01:33:32]Nem csak az, ami éppen belekerült.

[01:33:37]And, hát ez ez tudok tudok csatlakozni.

[01:33:38]Tehát ezek tehát nem lényegtelen módosítások, de hát van olyasmi, ami szerintem egyébként fontosabb lett volna.

[01:33:53]És akkor egy egy zárókerőst még ehhez meg meg egyáltalán, hogy ahhoz hozzá kellett volna nyúlni például, hogy ugye a amikor a Fidesz 2010 után elkezdte bedarálni az alkotmánybíróságot, akkor egyrészt például megváltoztatták azt, hogy kik kérhetnek utólagos normakontrollt a testülettől.

[01:34:08]egyre kevesebben fordulhattak az alkotmánybírósághoz bizonyos sérelmekkel, illetve elfogadott törvényekkel kapcsolatban, illetve ugye a 2012 előtti AB határozatokat egy az egybe kidobták, azok elvesztették a hatályukat.

[01:34:25]Ezek is olyan kérdések, amikhez innokoltát volna most ebben az átmeneti időszakban hozzányúlni.

[01:34:29]Ez absztrakt normakontrollra jogosultak körét, hogy ez ez az, amikor valakit nem érint személyesen egy alaptörvénybe alkotmánysértés, és mégis kezdeményezi a jogszabály megsemmisítését.

[01:34:42]Tehát ezt szerintem biztos, hogy indokolt lenne kiterjeszteni.

[01:34:46]Ugye korábban bárki kezdeményezhette, most nyilván ennek a visszaállítása az iszonyatos nagy ügyterhet jelentene, de mondjuk civil érdekképviseleti szervekre, szakszervezetekre kiterjeszteni abszolút indokolt lenne.

[01:34:59]Vannak még egyéb olyan kérdések egyébként az indítványozás körében, amikhez abszolút érdemes lett volna hozzányúlni.

[01:35:08]Tehát például most mulasztásos alkotmánysértés miatt nem lehet kezdeményezni eljárást.

[01:35:13]Mondok egy példát.

[01:35:15]Tehát bizonyos ilyen fogyatékosságot ellensúlyozó eszközökre nem jár ugyanolyan támogatás, mint mondjuk egy kerekes székre vagy egy hallókészülékre.

[01:35:25]mondjuk az ilyen beszédképességet pótló ugye a modern technika által újabban lehetővé tett ilyen eszközökre, mertogy amikor a szabályozást megcsinálták, akkor ez ugye még nem tartott.

[01:35:38]Itt van egy mulasztás, hiszen ez létrehoz egy diszkriminációt, hogy valami nincs rajta a listán.

[01:35:44]Jelen helyzetben az érintettek nem tudnak az Alkotmánybírósághoz fordulni.

[01:35:50]Ha az Alkotmánybíróság valami más ügy kapcsán érzékeli, hogy van egy mulasztás, akkor megállapíthatja.

[01:35:58]De azok, akiket így ér alkott már, vagy ilyen alapjogsértés, azok nem fordulhatnak oda.

[01:36:05]Illetve hát érdemes lenne az alkotmányjogi panaszok elbírálására szabni egy határidőt.

[01:36:09]Hát voltak olyan ügyek, amelyeket hat-nyolc évig jeg az alkotmánybíróságpolitikailag érzékeny kérdésekben.

[01:36:15]Tehát ehhez is érdemes lett volna hozzányúlni.

[01:36:21]nagyon sokféle alkotmánybíróság van a világban.

[01:36:23]Tehát az, hogy mi az alkotmányjnyogi panasz, tehát amikor az érintettek fordulhatnak az AB-hez, ez a bizonyos utólagos normakontroll, amikor érintettség nélkül is az AB-hez fordulhat akár bárki, vagy de azért ez egy magyar kuriózum volt, hogy semmisítse meg a törvényt akár az alkotmánybíróság.

[01:36:39]Szóval ennek rengeteg kombinációja elképzelhető, és nagyon tehát különböző társadalmakban, különböző történelmi múltal nagyon sok profilú alkotmánybíróság működhet.

[01:36:48]Ez valószínűleg az a kérdés, amit nagyon szé szélesre kell nyitni egy alkotmányozási folyamatban.

[01:36:52]A ez a bizonyos akciópopuláris, tehát hogy bárki személyes érdekeltség nélkül az AB előtt megtámadhat egy törvényt, ennek nagyon érdekes a története.

[01:37:02]Ez ugye a rendszerváltás óta része volt a magyar a magyar alkotmányos kultúrának, és nagyon sokat hozzátett az emberek viszonyához a a ahogyan éreztek az alkotmánnyal, mert a a felmérések azt bizonyították, hogy úgy érzik az emberek, az állampolgárok, hogy hozzáférnek ahhoz a testülethez.

[01:37:24]amelyik az alkotmányosságot őrzi, bárki nagyon kevés feltétel teljesítésével.

[01:37:32]És nyilván ennek a megszüntetése ezt a fajta érzületet is ronthatta, de az is igaz, hogy az elején, amikor ez bevezetésre került a rendszerváltás idején, az egyik főcél az volt benne, hogy benne, hogy a társadalom részt vegyen abban, hogy az alkotmányes jogszabályokat kigyomlálják a rendszerváltás után a jogrendszerből.

[01:37:50]Tehát ez a funkció lehet, hogy egy ideig az új alkotmány után is akár szükséges lehet, de hát ez a civil szervezeteknek a az alkotmány bírósághoz fordulása, ez ez viszont valóban egy egy hát egy nagyon hasznos hozzáadott értéke lehetne egy új szabályozásnak.

[01:38:07]Akkor most nincs mit tenni, mint meglátni azt, hogy majd az alkotmányozás során előkerülnek-e ezek a kérdések.

[01:38:12]Majd akkor is hívunk titeket és beszélgetünk erről.

[01:38:13]Sabandi Báradett és Kádár András Kristóf.

[01:38:15]Köszönöm, hogy eljöttetek.

[01:38:17]Köszönjük szépen.

[01:38:18]Köszönöm.

[01:38:18]Hogyha esetleg menet közben csatlakoztál be a mai adásunkba, akkor azt javaslom, hogy tekerd vissza az elejére, mert több más érdekes témáról is volt szó kezdve.

[01:38:26]A gyermekvédelem helyzetével a szombaton nyilvánosságra hozott gyermekvédelmi jelentésről beszélgettünk egy budapesti családsegítő munkatársával.

[01:38:33]Utána pedig a múlt héten publikált Vái Nagyvilmossal készült kétrészes interjú kuliszat titkairól beszélgettünk.

[01:38:40]egyrészt annak az interjúk a készítőjével, Mikósi Gáborral, másrészt pedig itt volt Réderen Sándor is a K monitortól, aki segített értelmezni, hogy mindaz, ami abban az interjúban elhangzott, az mit jelent a NER működése szempontjából.

[01:38:55]Zárásként még ismét elmondanám azt, amit szintén az adás kezdetén már mondtam, hogy nagyon köszönjük annak az egész pontosan 42854 embernek, aki idén úgy döntött, hogy a partizánnak ajánlja fel az adója 1%-át.

[01:39:10]Ezzel közel 577 millió Fttal támogattátok a működésünket, ami nagyon fontos számunkra nonprofit szervezetként, hiszen nálunk nincsenek hirdetések.

[01:39:17]Mi elsősorban ebből a forrásból, illetve a rendszeres támogatóink a tehát szintén a nézőink támogatásaiból tudjuk fenntartani a működésünket.

[01:39:26]Ebből tudunk például a mahoz hasonló adásokat készíteni, meg egyáltalán mindazokat a videókat elkészíteni, amiket a Partizán csatornáján találtok.

[01:39:33]Úgyhogy köszönjük, hogyha támogattatok minket, és köszönjük, hogyha ezután még rendszeres támogatóként tudtok csatlakozni hozzánk.

[01:39:42]Egy másik fontos dolog még, amit szintén megtaláltok a leírásban is, hogy Laknár Zoltán politika jellemző turnéra indul a következő hónapokban az első állomással Szegeden lesz.

[01:39:51]Itt ez azt jelenti, hogy élő közönség előtt Endrei Mátyás kollégámmal duóban fog beszélgetni az elmúlt hónapok politikai eseményeiről.

[01:40:01]és segít majd értelmezni, hogy mi az, ami itt körülöttünk történik.

[01:40:05]Úgyhogy ha Szegeden élsz, vagy a környéken, és érdekel az esemény, akkor mindenképp kattints a leírásban a linkre és válts jegyet erre az eseményre.

[01:40:14]Mára köszönöm a figyelmeteket.

[01:40:16]Én Szuró Szilős voltam.

[01:40:19]Tartsatok velünk legközelebb