Drogfüggés, szegénység: van megoldása a Tiszának? Interjú Bódis Krisztával
- Szőke Szilárd a Partizánban Bódis Kriszta TISZA-képviselőt, kormánybiztost interjúvolta meg, aki hangsúlyozta: nem kormánytag, csak stratégiai és koordinációs feladata van.
- Civil múltjáról: szerinte sosem volt könnyű civilként sem, csapatával a szaktudást hozta be a kormányzatba egy „megörökölt, borzalmas állapotból".
- Oktatás: a „felzárkóztatás" fogalmát kritizálta, helyette esélyteremtésről beszélne; Landner Judit szerinte nem akarja bezáni az egyházi iskolákat vagy gimnáziumokat.
- A gyerek hátrányai nem oldhatók meg csak iskolai szinten: szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi ágazatok összehangolása szükséges.
- Roma ügyek: nem terveznek közigazgatási reformot; szerinte nem tünet, hogy nincs roma államtitkár, az integrált szemlélet a fontos, a strukturális rasszizmust a rendszerek átalakításával mérsékelik.
- Roma kerekasztal: nem szűnt meg, csak átalakult; sok tag fizetett szerepet várt, a mozgalom vezetői pedig kormányzati pozícióba kerültek.
- Közbiztonsági krízis: kutatásra épülő, szociális fókuszú program indul mobilcsapatokkal és rendőrségi együttműködéssel; a protokollok a jövő héten véglegesülnek.
- A nemzeti társadalompolitikai stratégia ágazati szakemberekkel közösen, nyilvános dokumentumként készül, év végére.
- Szociális béremelésről nem nyilatkozott (nem az ő hatásköre), de fontosnak tartja; a helyi önazonossági rendeleteket kb. 29 önkormányzat kezdi visszavonni.
„Azt szoktam mondani, hogy nem roma ügy van, hanem igazából van oktatás, lakhatás." – Bódis Kriszta
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés kerete: ki Bódis Kriszta?
A Partizán-adást Szőke Szilárd vezette. Vendége Bódis Kriszta, aki hosszú ideig dokumentumfilmesként és íróként volt ismert, majd a Van Helyed alapítvány vezetőjeként dolgozott; 2024-ben csatlakozott Magyar Péter formálódó mozgalmához. A TISZA párt társadalompolitikai szakértője, majd egyéni képviselőjelöltje lett a budapesti 2-es számú választókerületben (Józsefváros és Belső-Ferencváros egy része). A választást megnyerve országgyűlési képviselő és kormánybiztos lett, aki a nemzeti társadalompolitikai stratégiáért és az ágazati koordinációért felel. Bódis a beszélgetés során több ízben hangsúlyozta: bár a kormány megbízásából, a miniszterelnökségen dolgozik, nem kormánytag – konkrét tárcák döntéseibe nem szólhat bele, csak koordinációs és stratégiai szinten érintett.
Polgárrá vált civil: az első hónapok tapasztalatai
A műsorvezető arra kérdezett, szembesült-e azzal, hogy ami civilként könnyen megoldható volt, azt a politikában a bürokrácia vagy az érdekkonfliktusok miatt nem lehet. Bódis ellenkérdezéssel válaszolt:
„Soha nem volt olyan élményem, amikor könnyű lett volna civilként." – Bódis Kriszta *
Három korszakot különített el: az alkotót (művész, dokumentumfilmes, író), a civilt és a legfrissebbet, a 2025–26-os választási időszakot, amely szerinte „minden képzeletet felülmúló megterhelést" jelentett, és amitől azt hitte, elmúlik – de látja, hogy a magyar társadalom és politika sincs olyan kiegyensúlyozott, békés állapotban. Kiemelte: a csapata nem hagyta el a civil szemléletet, a szaktudást hozták be, miközben „egy megörökölt, borzalmas állapoton" kell úrrá lenniük, „kemény szem-szemben szélben" dolgozva, ahogy korábban is.
A műsorvezető felvetette a 2019-es párhuzamot: akkor sok civil mozgalmi szereplő került önkormányzati pozícióba, és például Udvarhelyi Tessza Józsefvárosban arról írt, hogy ami egy civil szervezetben öt perc, az hivatalnokként öt nap, ami pedig rövid egyeztetés, az politikai válságsorozat lehet. Bódis ezt nem érezte relevánsnak a saját helyzetére: a mostani csapat megtalálja az utat a megoldásokhoz, és sokkal nagyobb felelősséggel dolgozik.
Arra a felvetésre, hogy politikusként figyelni kell arra, amit egy civil szabadon mondhat ki a szegényekről vagy a romákról, mert az a többségi társadalomban visszatetszést válthat ki (és ez szavazatszámban is mérhető), Bódis úgy reagált: ez „az előző szemlélet". Szerinte az elmúlt 16 évben autokrácia alakult ki, és az új politikusok célja pontosan az, hogy „ne ilyen legyen a politika": ne uram-bátyám-viszonyok, ne bürokrácia, ne csak néhányan döntsenek; az ügyeket ne ürügyként használják, hanem dolgozzanak értük – konszenzusra, társadalmi párbeszédre és a lerombolt demokratikus intézmények újjáépítésére építve. Hozzátette: sokan jöttek a civil szférából a kormányzatba, mint Gyurkó Szilvia vagy Bota Mónika a szociális és családügyi minisztériumban, és ők nem a választók kedvében járásán gondolkodnak.
Oktatási szegregáció, felzárkóztatás és a vízió kérdése
A műsorvezető többször rákérdezett az iskolai szegregáció csökkentésének politikai költségeire: a középosztály ellenállhat, sok településen az egyházi iskolába járnak a jobb módú gyerekek, a többiek a másikba – ennek nekimenni népszerűtlen lehet. Bódis több síkon válaszolt:
- Landner Judit oktatási miniszterről elmondta: örül, hogy ő kapta a tárcát, „nagyon megfontolt", és olyan szükségletalapú oktatásirányításban gondolkozik, amely minden gyerek szükségleteire érzékenyen reagál. Emlékeztetett: amikor Landner azt mondta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak annyi az értelme, hogy „az elit kiszelektálja magát és biztosítsa a pozícióját a társadalomban", óriási felháborodás lett, majd külön egyeztetést tartott egy egyházi iskolákat képviselő szakemberrel, és megnyugtatott mindenkit: nem akar a kormány egyházi iskolákat vagy hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat bezárni.
- A „felzárkóztatás" fogalmát kritizálta: 2010-es bevezetésekor implicit módon azt sugallta, hogy az egyén a hibás, mert lemaradt valamilyen normától. Ehelyett „egyenlő hozzáférésről, esélyteremtésről, esélyadásról" kell beszélni: a rendszereken – az oktatási és szociális ellátórendszer szerkezetén – kell változtatni, mert a rosszul működő rendszerekben indulnak meg a szegregációs folyamatok. Ez nem a hátrányos helyzetű egyénen, de nem is csak a pedagógusokon múlik.
- Az egyházi iskolákról azt mondta: „a rendszer nem azért alakult, mert az emberek így akarták, hanem olyan oktatásirányítás volt, amelyik kiszervezett szolgáltatásokat, megkülönböztette a közfeladat-ellátókat". Ennek átalakítása nem igényli, hogy bármelyik iskola pénzét elvegyék: „mindegyik iskola annyi pénzt kapjon, hogy minőségi oktatást tudjon biztosítani."
A műsorvezető szkeptikus maradt: túlságosan szépnek hangzik, hogy egy rendszert úgy alakítsanak át, hogy mindenkinek a kedvére tegyen. Bódis ezt vállalta:
„Hadd legyen ez a víziónk, hogy olyat országot szeretnénk építeni, ahol mindenki otthon érzi magát, [...] mindenkinek a hazája, és minden gyerek csillogó szemmel megy az iskolába, mert olyan oktatást kap." – Bódis Kriszta *
Szerinte azért váltottak rendszert, hogy a tudatosan felépített igazságtalanságokat megváltoztassák; a vízió kimondása nélkül a krízisintézkedések és a hatalmon lévők „vagyak teljesítése" irányába sodródnának.
Ágazati koordináció: az iskola önmagában nem old meg mindent
A műsorvezető idézte a korábbi stúdióvendégek, Radó Péter és Mészáros György kritikáját: az oktatási minisztérium vezetői között nincs olyan, aki ne elitiskolákból jött volna, és ismerje a hátrányos helyzetű települések iskoláit. Bódis koordinációs oldalról válaszolt: az oktatás átalakítása nem csak iskolakérdés, mert „a gyerek nagyon sok mindent behoz az iskolába" – szociális, egészségügyi, képességbeli hátrányokat, neurodiverzitást –, és „nem rakja le, mint egy hátizsákot" a bejáratnál. A Van Helyed modell is erre épült: az oktatás van a fókuszban, de érzékeny a hátrányokra, ami szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi ágazatok összehangolását igényli.
Bódis szerint „mind az oktatási, mind a szociális minisztériumban, mind az egészségügyiben igenis ott vannak azok a szereplők, akik tapasztaltak és érzékenyek"; az államtitkárok diagnózisokat készítenek és kimennek terepre, például a gyermekotthonokhoz, a minisztériumok folyamatosan egyeztetnek civil szervezetekkel és diákokkal. Szerinte tehát „ez nem egy pontos kép a mostani helyzetről".
Roma érdekképviselet és a Roma kerekasztal sorsa
A műsorvezető felolvasta a TISZA programjából: „az elmúlt évtizedekben tapasztalt szégyenteljes és alkalmatlan roma politikát és képviseletet az érintettekkel együttműködve új irányokba segítjük" – és arra kérdezett, ez jelenti-e a kisebbségi, benne roma nemzetiségi önkormányzati rendszer átalakítását. Bódis szerint nem: közigazgatási változásról, reformról nem beszéltek, és „nagyon helyes, hogy van nemzetiségi önkormányzatiság". A probléma szerinte „nem a rendszer, hanem amivé tették": kiszolgáló rendszerré alakították, ahogy a megyei önkormányzatokkal is történt, mindent az elit hatalmához kötöttek, politikai eszközként használták, kizsákmányolták a roma politikát, és szegénységben tartották a legkiszolgáltatottabb rétegeket.
„Gyakorlatilag egy elnyomórendszert alakítottak ki." – Bódis Kriszta az előző kormány roma politikájáról *
A cél az, hogy a roma érdekképviseletet ne sajátítsa ki egyetlen személy – főleg ne egy kinevezett –, és ne váljék hatalmi eszközzé vagy hatalmi játszótérré.
A Roma kerekasztal története és megszűnése
A műsorvezető idézte Bódis választás utáni bejegyzését, amely szerint a TISZA Roma kerekasztala „stabil országos jelenlétté és a magyar demokrácia aktív alakítójává kezdett válni", mégis nyáron megszűnt. Bódis cáfolta a megszűnést: „megváltozott a helyzet", és külön megköszönte a tagok munkáját:
„Innen fogom megköszönni a Roma kerekasztal tagjainak, hogy áldozatos munkájukkal segítették a rendszerváltást." – Bódis Kriszta *
Elmondása szerint a kerekasztal azért jött létre, hogy a terepen élő, a leuraló rendszertől független civilek hangja eljuthasson a Tiszához, és hogy a Tisza üzenetei elérjék a szegregált területeket, ahová a televízió és a kontrollált csatornák nem jutottak el – ezt a feladatot a Tisza-szigetek végezték, a kerekasztal pedig a nem roma régiós vezetőket kötötte össze a tagokkal. Hozzátette: nagyon sokan akartak bekerülni a körbe, olyanok is, akiket „konkrétan a Fidesz fizetett" – a kerekasztal felkapott, céltáblává vált terület volt.
A választás után két probléma merült fel: egyrészt sokan vártak fizetett szerepet a komoly önkéntes munkájuk után – ami Bódis szerint normális vágynak hangzik, de egy épülő kormányzatnál nehezen kezelhető; másrészt a mozgalmat vezetők – Solymosi Máté és ő maga, egy kis vezetői testülettel – kormányzati szerepet kaptak. A műsorvezető kifogásolta, hogy valaki vezethette volna tovább a kerekasztalt; Bódis válasza szerint „a Tisza az maga a kerekasztal", a formátum szűnt meg, az együttműködés más formációkban folytatódik, a szigetek pedig megmaradtak (elindult a pályáztatásuk is). Elárulta azt is: sokan a mozgalom elindulásakor azt vallották magukénak, hogy a romák „nem voltak megvásárolhatóak", de „attól tartok, hogy a kerekasztalnak ebben nagyobb szerepe volt", és fájlalta, hogy egy nem roma értelmiségi kör ezt elvitte tőlük.
Roma kulturális fórum: szűkülés vagy új alap?
Bódis beszámolt arról: a roma kulturális stratégia kidolgozásában közel 100, különböző területekről érkező résztvevő vett részt – szigetekből, a kerekasztalból, civil és intézményi szakemberekből –, majdnem minden művelődési és művészeti területet érintve. Amikor megszületett a közös szakmai anyag, koordinatív szereplőként a tárcákat ültették le: közös platform jött létre a kulturális minisztériummal. A részvételiség intézményrendszerét nem örökölhették, „mert nem volt".
A műsorvezető felvetette: a kerekasztal indulásakor a résztvevők arról beszéltek, hogy mostantól a romák is a magyar nemzet részévé válnak, ez a polgárosodás és a demokrácia kiteljesedése – egy kulturális fórum ehhez képest szűkebb. Bódis nem értett egyet: a kulturális terület része a részvételiségnek, mindenképpen szeretné kiszélesíteni. A terület „nagyon heterogén": sok civil szervezet lépett fel úgy, mintha magának vindikálná az érdekérvényesítés jogát; szerinte ez „egészséges turbulencia", de ott vannak azok a szereplők is, „akik kiszorultak erről a terepről, akik ebből éltek", és a korábbi rendszerből érkezik a támadás – a tudatos rombolás azoktól, akik „abba a feudális ráncba illeszkedtek be, ahonnan az előző kormány utasításokkal irányította a roma politikát". Reménye szerint minden minisztériumban lesznek részvételi fórumok, kerekasztalok, ahol civil roma szereplők is ülnek a konkrét döntéshozatalnál.
Roma államtitkár hiánya és a „nincs külön roma ügy" elv
A műsorvezető rákérdezett, hogy látható pozícióba – például államtitkári szintre – nem került roma a kormányzatba, miközben például Bota Mónika államtitkár lett. Bódis szerint folyik a vita a képviselet formáiról, és ő azt tartja fontos alapvetésnek, ami már az első roma részvételi fórumon elhangzott: ne egyetlen képviselőt kenjenek fel a roma ügyek képviselésére, hanem a roma ügy ne külön ügy legyen, hanem integrált része az oktatásnak, a szociális ellátásnak – ez szerinte az európai vonal. Ezért szerinte „nem tünete" a hiányosságnak, hogy nincs roma államtitkár; a későbbiekben viszont nagyon fontos a kontroll és a kritikai hozzáállás, hogy valóban megvalósul-e az integrált szemlélet. Határozott lépésként értékelte, hogy roma képviselők ülnek a parlamentben, akik maguk is az integrált szemlélet felé viszik a képviseletet.
„Azt szoktam mondani, hogy nem roma ügy van, hanem igazából van oktatás, lakhatás." – Bódis Kriszta *
Szerinte a szükségletalapú rendszerekben mindenki szükséglete egyenlő értékű, és itt nyugodtan belátható a romák helyzete is, hiszen „igenis diszkriminálva vannak": friss kutatás mutatja, hogy a munkahelyeken és az albérletpiacon óriási a diszkrimináció és a rasszizmus. A strukturális rasszizmus a rendszerekbe épül be – a drága elitiskolák és a nem elit iskolák szétválasztásába, a szakképzett tanárok elosztásába –, és ha a rendszer változik, ez is változik; emellett szükségesek más intézkedések is, kezdve a közmédia és a közbeszéd alakulásával.
„Az nem oldja meg a helyzetet, hogy a Belügyminisztériumban van egy felzárkóztatási államtitkárság, és onnan osztják a pénzt [...] egy láncolatba, és a végén megveszik a szavazatot adott esetben." – Bódis Kriszta *
A műsorvezető említette: Orsós Jánosról, akit elismert roma értelmiségiként a Tisza környéke is számontart, Magyar Péter márciusban, a pécsi főtéren tartott kampányrendezvényen kijelentette, számítanak a szaktudására, és lesz szerepe a rendszerváltásban – mégis nem kapott látható pozíciót. Bódis válasza: Orsósnak „abszolút szerepe van, meg volt is végig" – munkacsoporttagként és tanácsadóként részt vett a folyamatban; „én is örömmel láttam volna a koordinációs kabinetemben, másképp alakultak a dolgok." Hozzátette: feltehetően nem az alapján választanak szakembereket, hogy valaki egy roma szervezet vezetője; ő sem ezért kapta a feladatát.
Droghasználat és közbiztonság: a kríziskezelő program
A műsorvezető emlékeztetett: nyár elején több budapesti belvárosi kerület polgármestere a közbiztonság látványos romlásáról és a droghasználat terjedéséről beszélt; a kormány júliusban fokozott rendőri jelenlétet rendelt el, és szociális szakemberekből álló mobilcsapatokat ígért. Bódis módosította a kronológiát: nem ezzel kezdődött. A TISZA kampánya alatt a szigetek egy – 1400-nál is több ember bevonásával készült – kutatást végeztek a választókerületben (Belső-Ferencváros, Józsefváros) arról, hogyan látják az emberek a közbiztonságot az Orbán-kormány 16 éve alatt. „Elképesztő adatokat kaptak": brutális közbiztonsági krízis, elégedetlenség a rendőri intézkedésekkel; a rendőrség pedig arról panaszkodott, hogy nincs meg hozzá se pénze, se hatásköre – sem a rendészetnek, sem az önkormányzatnak. A nyílt droghasználat a választások előtti időszakban kifejezett problémává vált; a kutatást a választás után is folytatták, az eredményeket elvitték a Belügyminisztériumba.
Ezután a főpolgármester és a belügyminiszter leült egyeztetni – Bódis is jelen volt –, és mindenki egyetértett abban, hogy a közbiztonság mindig együtt jár szociális problémákkal, a kettő nem kezelhető külön. Bódis kapta a felkérést a miniszterelnökségtől és a belügyminisztertől: a kabinetje vezessen egy koordinációt, amely szociális fókuszú, közbiztonsági kríziskezelő rendszert épít. Hangsúlyozta: ez nem csak drogfókuszú – a hajléktalanság, a prostitúció, a gyermekvédelemből szökésben lévő gyerekek és a szerhasználat különböző formái együtt jelennek meg közbiztonsági problémaként az utcákon.
A program lényege: a rendőrség monitorozza a gócpontokat, és dispatcher szolgálaton keresztül mobilcsapatokat indítanak – először két-három mobilbusszal –, amelyekben szociális munkás és egészségügyi dolgozó reagál a helyszínen, „addiktológia az utcán", majd az eseteket továbbviszik a hiányos, szakemberhiányos ellátórendszerbe; közben feltérképezik az erőforrásokat és a hiányosságokat. A folyamatot kutatás kíséri, amelynek eredményei visszacsatolnak a krízisprogramba és egy hosszabb távú, a közbiztonsággal összekapcsolt ellátórendszer építésébe. Ütemezés: a következő héten véglegesítik a szakmai protokollokat, és szeretnék összeállítani az első mobilbuszcsapatot. Bódis körzetében ez már modellként működik: fokozott együttműködés van a Ferencvárosi és a Józsefvárosi rendőrkapitánysággal, valamint az önkormányzattal.
A munkacsoport tagja a rendőrség, a belügyminisztérium, a szociális államtitkárság és a Magyar Addiktológiai Társaság kutatója is – Bódis szerint „ilyet még nem látott a világ". Arra a kérdésre, miért nem indult el minden azonnal júliusban, azt mondta: az ilyen programokat nem lehet hirtelen menedzselni, a kormány az elmúlt négy hónapban mintegy 150 komoly intézkedést hozott, rengeteg előkészítő munkával, miközben olyan örökölt problémákat is koordinálniuk kell, mint a kórházban bentrekedt babák ügye. Rámutatott: az előző kormány az ártalomcsökkentő ellátást gyakorlatilag kriminalizálta, a szociális munkások ezért félnek; a tűcseréprogram „rég kiment a divatból" (már más eszközöket használnak), de szimbólummá vált.
„Ez egy teljesen új megközelítés, ugyanis a szakembereket is bedarálták egy ideológiai háborúba, és meglettek címkézve, hogy ők csak ilyen szociális [...] hajléktalan-simogatók, a másik oldal meg csak rendészeti eszközökkel [dolgozik], miközben ezt a kettőt együtt kell, integráltan kell használni." – Bódis Kriszta *
A cél szerinte egy új protokoll, új együttműködés: a rendőrség úgy dolgozzon a szociális területtel, hogy ne akadályozza a munkáját, és fordítva; a bűnözőket leválasszák az áldozataikról, és az ellátórendszerbe kerüljenek azok, akiket a lakosság – joggal – nem tud elkülöníteni. „Ezt a szakembereknek kell megoldani és kezelni."
A nemzeti társadalompolitikai stratégia
Bódis kormánybiztosként felel a nemzeti társadalompolitikai stratégiáért is. Emlékeztetett: Ferge Zsuzsa írta le, hogy a magyar társadalom tragédiája, hogy „sem a pártoknak, sem a kormányoknak még víziója sem volt arra nézve, hogy milyen társadalmat szeretnénk" – jött egy kormány, és kitalált valamit. Szerinte a Tisza azért tudott nyerni, mert Magyar Péter megfogalmazta a társadalompolitikai víziót: jóléti, szolidáris, szükségletalapú állam, amely nem hagyja ott a másikat – ezek az alapértékek a programban is benne vannak.
A stratégia nem íróasztalnál, kabineti munkával születik: az ágazati stratégiaírók – gyermekvédelem, oktatás stb. – közösen gondolkodnak arról, hol találkoznak a stratégiák, hol kell integrálni a szolgáltatásokat, milyen közös célok felé mennek. Ütemezés: szeptember végén, október elején szeretnék letenni az alapokat – értékek, irányok, fogalmak tisztázását (például használják-e a „felzárkózás" kifejezést) –, év végére pedig egy egységes értékeken alapuló, az ágazatok összehangolásából született stratégiai vízió kerül az asztalra. A dokumentum minden szakasza nyilvános lesz, mert fontos, hogy a közbeszéd része legyen, és maga a társadalom alakítsa; a cél, hogy a társadalom váljék letéteményesévé, és a mindenkori kormányoktól megkövetelje „azt az államot, amelyik képes fenntartani azt a jólétet, amit ő elvár – ami nem anyagi jólét, hanem jól-lét."
Szociális béremelés: mit lehet és mit nem lehet mondani
A műsorvezető rákérdezett Magyar Péter hétfői Kossuth Rádiós nyilatkozatára, amelyben két ütemben 20–25%-os szociális béremelést ígért (korábban egy összegű emelésről volt szó, és felmerült, hogy az összegben a minimálbéremelés és az adójóváírás is benne van). Bódis ismételten leszögezte: nem kormánytag, nem a szociális minisztérium tagja, a tárgyalások zajlanak, és az eredmény akkor válik nyilvánossá, amikor konkrét szintre jut – „nem az én hatásköröm erről nyilatkozni." Ugyanakkor fontosnak tartja a szociális dolgozók, egészségügyi dolgozók, majd a rendőrök béremelését, mert az új integrált rendszerekben rengeteg feladat hárul rájuk, és nem lehet elvárni az összefogásukat, „ha ekkora nagy különbség van közöttük" a bérezésben. Ez szerinte nem tűzoltás, hanem a megörökölt méltánytalanságok orvoslása, és a jóléti államról szóló stratégiai vízióhoz közelít.
Helyi önazonossági rendeletek: a záró kérdés
A műsorvezető emlékeztetett: a Fidesz utolsó időszakában bevezetett, a helyi önazonossági rendeletekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok kritériumokhoz kössék, ki költözhet be a településre; ezt sok helyen a romák távoltartására használták. A törvény még érvényben van, Kőszegi Krisztián parlamenti alelnök viszont arról beszélt, hogy az eltörlésére vonatkozó javaslat a kormány előtt van. Bódis nem tudott nyilatkozni erről: az előterjesztéseket nem látta, csak az ő ágazatához kapcsolódó javaslatok kerülnek az asztalára. Ugyanakkor elmondta: szerinte kb. 29 önkormányzat jelezte, hogy ez a megoldás nem jó, és főleg észak-magyarországi települések – amelyek bevezették az ilyen szabályokat – elkezdték visszavonni azokat. Szerinte ez „nagyon-nagyon fontos jelzés": elindul egy mozgás, amely eltörheti ennek a lehetőségét is.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetésvezető neve az átiratban torzultan szerepel („Szóve Szilős", majd „Szurov Szilős") – a kontextus alapján Szőke Szilárdról van szó.
- „A civil működés az, hát, ez egy bozótarc volt az elmúlt 16 évben" – a pontos kifejezés nem rekonstruálható; a mondat a civil működés nehézségeire utal.
- „Rubovski Litával, az egyházi iskolák képviselőjével" – a név nem azonosítható biztosan; valószínűleg egy egyházi iskolai érdekképviseletet vezető szakemerről van szó.
- „Gyurkó Szíviára" és „Botamőkére / Botemőke" – feltehetően Gyurkó Szilvia, illetve Bota Mónika (utóbbi államtitkárként említve) a szociális és családügyi minisztériumban; a névírás bizonytalan.
- „mi, akik vezettük Solymosimát és én" – valószínűleg Solymosi Máté, a Roma kerekasztal társvezetője; nem teljesen biztos.
- „ez egy felakázott terület volt" – torz kifejezés; a kontextus alapján a kerekasztal felkapott, sokan áhított (és a Fidesz által is betörhető) terep volt.
- „ki a babák, benreked babák a kórházba" – erősen torzított szakasz; valószínűleg a kórházakban bentrekedt babák ügyének koordinációjára utal.
- „Ezt Ferges írta le a 2020-as évek végén" – a személy feltehetően Ferge Zsuzsa; az időpont datálása az átirat alapján nem ellenőrizhető, ezért az összefoglalóban az évszámot nem említettük.
- „a nyílt droghasználat az az berobban tulajdonképpen vidékrő" – torz szakasz; a kontextus (budapesti belvárosi kerületek) alapján valószínűleg a belvárosra utal.
- „azt hiszem, 29-en mondták azt, hogy ez nem jó az önkormányzatok közül" – a 29-es szám pontos vonatkozása (hány önkormányzat, pontosan mit mondott) nem egyértelmű; a környező mondathálózat erősen töredezett.
Teljes átirat megjelenítése
[00:04:25]Jó estét mindenkinek!
[00:04:25]Köszöntöm a Partizán nézőit.
[00:04:26]Én Szóve Szilős vagyok.
[00:04:28]A ma esti vendégem hosszú időn keresztül eleinte dokumentumfilmesként, majd azdi Vanelyed alapítvány vezetőjeként volt ismert, aztán 2024-ben csatlakozott Magyar Péter formálódó mozgalmához.
[00:04:37]Ő lett a Tiszapárt társadalompolitikai szakértője, majd egyéni képviselőjelöltje a budapesti kettes körzetben, ami alapvetően József várost és Ferencváros egy részét foglalja magába.
[00:04:49]Miután megnyerte a választást, parlamenti képviselő lett egyben kormánybiztos is, aki a nemzeti társadalompolitikai stratégiáért és az ágazati koordinációért felel.
[00:04:58]Bódis Krisztárról van szó, akit köszöntek is az adásban.
[00:05:02]Jó estét.
[00:05:02]Köszönöm, hogy eljött.
[00:05:04]Köszönöm.
[00:05:04]Köszönöm a meghívást és a nézőket is üdvözlöm.
[00:05:06]És közben egy kis technikai malőr történt, mert a halókészülkemet egy ilyen kis erősítővel meg fogjuk erősíteni.
[00:05:13]Jó, ezt ide kiteszem még a minden, ahogy a legjobb.
[00:05:18]És akkor ez így tökéletes lesz.
[00:05:20]Köszönöm.
[00:05:21]Ez az elmúlt 15 évben, ahogy itt a felvezetőben is mondtam, a civil szektorban dolgozott alapvetően a vanhelyed alapítványnál is május óta országgyűlési képviselő és kormánybiztos.
[00:05:29]Az érdekelne először, hogy volt olyan olyan élménye az elmúlt hónapokban, amikor azzal szembesült, hogy mondjuk a a civil szektorban valamit nagyon könnyen meg lehetett volna oldani, mert magától értetődő volt, hogy hogy mi arra a megoldás.
[00:05:41]De a politikában ez már nem annyira könnyű, akár azért, mert ott van a bürokrácia, amivel meg kell küzdeni, akár azért, mert ott van egy csomó érdek konfliktus, érdeksérelem, ami között lavírozni kell, egyszerűen politikusként figyelni kell ezekre.
[00:05:55]Volt, amikor ezzel szembesült?
[00:05:57]Soha nem volt olyan élményem, amikor könnyű lett volna civilként.
[00:06:01]Hát szerintem most nincs akkora tapasztalatom, ugye ez néhány hónap telt áll ebben az időszakban, de akkor három korszakról beszélünk.
[00:06:09]Egyrészt egyrészt én alkotó is vagyok, tehát művészként, dokumentumfilmesként és íróként is dolgoztam folyamatosan.
[00:06:17]Emellett civilként a civil működés az hát ez egy bozótarc volt az elmúlt 16 évben.
[00:06:26]Jobban, mint a politika, vagy ugyanannyira, vagy ez hogy visszatul egymáshoz?
[00:06:29]Ehhez képest a legfrissebb élményem és legfrissebb traumám, hogy így mondjam, az maga a választási időszak.
[00:06:35]Tehát ez a 2026 25 főleg amikor ugye nyíltan is kiléptem a hogy úgy mondjam a Tisza színpadára, akkor akkor az az időszak az minden képzeletet felülmúló megterhelést jelentett, és hát ez azt gondoltam, hogy ez el fog múlni, de azt kell látnom, hogy a magyar társadalom sem, magyar politika sem és Magyarország sem sincs olyan állapot, ban még amit mondjuk egy ilyen kiegyensúlyozott nem is tudom békés világnak érzékelnék.
[00:07:15]Úgyhogy rengeteg kihívással nézünk szembe.
[00:07:17]Igen.
[00:07:17]Úgyhogy nem tudom így összehasonlítani.
[00:07:20]Azért merült föl bennem ez a kérdés, mert 2019-ben volt egy hasonló helyzet, amikor az önkormányzatokban sok helyet nyert az ellenzék, és akkor voltak helyek, ahol korábbi civil mozgalmi szereplők kerültek pozícióba.
[00:07:30]Például Udvarhelyi Tess éppen József városban, ő 2020-ban egy évvel azután, hogy bekerült az önkormányzatba, azt írta, hogy ami egy civil szervezetben öt percbe került, az hivatali dolgozóként öt napot vesz igénybe.
[00:07:42]Ami civilként egy rövid egyeztetés, az az önkormányzatban politikai válságsorozathoz vezethet.
[00:07:46]De akkor ön ezt nem érzi át ezek szerint én nem én egy olyan csapatban dolgozom most akik nem álltunk meg és behoztuk azt a fajta civil szemléletet meg szaktudást ami ami ami megtalálja az utat hogy hogy megoldásokat eszközöljünk.
[00:08:07]Úgyhogy persze teljesen más terület és más a feladat is.
[00:08:09]Sokkal nagyobb egység vagy sokkal nagyobb a felelősség.
[00:08:19]De de én én mind a két terepen is nagyon kemény szem szembeszélben dolgoztunk.
[00:08:24]Most pedig egy romhalmazón kell egy megörökölt, borzalmas állapoton urrá lenni.
[00:08:33]Itt az első kerésben ugye említettem azt is, hogy a politikában nyilván lehetnek figyelemmel kell lenni arra, hogy különböző érdekek vannak, különböző társadalmi csoportok.
[00:08:40]Ennek hatása lehet arra is, hogy éppen az emberek vagy ez hogyan nyilvánul meg aztán szavazatszámban.
[00:08:46]Ez egy politikusnak nyilván egy óhatatlanul egy egy fontos szempont.
[00:08:49]És civilként nyilván könnyen mondhatja az ember, hogy én egy adott társadalmi csoportot képviselek, mondjuk a szegénységben élőket vagy a romákat, de hogyha az ember már bekerül a politikába, akkor ez lehet, hogy mondjuk amit szívéként mondhat, azt ha politikusként mondja, az már az már a többségi társadalomban mondjuk lehet, hogy visszatetszést vált ki.
[00:09:06]Ezt mennyire kell figyelni?
[00:09:07]Most olyan általánoságokban beszélgetünk, mintogyha nem egy rendszerváltás közepén lennénk, és nem pont azt akarnánk megváltoztatni, ahogy eddig a politika működött Magyarországon.
[00:09:17]Én nem beszélk ilyen általánosságban, merr, mert egy nagyon jellegzatás politikai helyzet volt az elmúlt 16 évben.
[00:09:24]Egy autokrácia alakult ki, és az a cél, ahogy a azért dolgozunk mi most új politikusok, vagy ez az új politikai entitás, amit mi vagyunk, hogy pontosan ne ilyen legyen a politika, amilyen eddig volt.
[00:09:41]Ne egy uram bátyám, ne egy bürokrácia, ne csak néhányan döntsenek.
[00:09:49]Egyébként nem is egy ilyen urambátyám világra gondolok, hanem az egészség egy egészséges demokráciában is vannak egymással szemben álló érdek, de ez tényleg így túláltalános, úgyhogy elmondom, hogy mire gondolok.
[00:09:57]És igen, milyen egészséges demokrá próbálunk egy egészséges demokráciát kiépíteni.
[00:10:01]Nem tudom, hogy Magyarországon volt-e valaha egészséges demokrácia.
[00:10:05]Akkor akkor tényleg egy példa, mondjuk az iskolai szegáció csökkentése az nyilván egy jó cél egy oktatáspolitika számára, de közben komoly politikai költségei is lehetnek, mert a mondjuk a középosztály részéről ennek lehetnek ellenlábasai, hiszen az ő érdekeiket ez sértheti.
[00:10:23]Ennek politikai költségei lehetnek.
[00:10:25]Ez még mindig az ez még mindig az az még mindig az előző szemlélet.
[00:10:30]Ez mi?
[00:10:30]Az amiért mi az hát az a szemlélet, ahogy a ahogy a politikára gondolunk ma Magyarországon.
[00:10:36]De ez nem igazá hát én biztos, hogy másképpen gondolok a politikára, és azt gondolom, hogy hogy ez a célja a Tiszának, a Tiszakormánynak és a Tisza képviselőknek is, hogy hogy nem véletlenül szakemberek kerültek be, nem véletlenül civilekből lettek politikusok, az azért, mert szeretnénk az ügyeket nem ürügyként használni, mint ahogy korábban jellemezte ez a politikát.
[00:11:05]Tehát, hogy továbbra is ügyekért dolgozni, és abban sokkal sokkal inkább konszenzusra, társadalmi párbeszédre, a demokrácia lerombolt intézményeinek az újjáépítésében gondolkodunk.
[00:11:26]Tehát azt gondolom, hogy ez egy teljesen más megközelítés, egy teljesen más terep.
[00:11:30]És én látom a képviselőtársaimon is, a kormányban dolgozó szakembereken is, hogy nagyon sokan jöttek a civil szférából.
[00:11:42]Most csak Gyurkó Szíviára gondolok, vagy Botamőkére, most csak, hogy a család szociális és családügyi minisztérium fontos szereplőire gondoltam.
[00:11:49]Nem hiszem, hogy ők úgy ülnek most itt, hogy azon a a saját szerepkörükbe, hogy most azon gondolkodjanak, hogy egyébként majd hogyan fognak a választók kedvébe járni.
[00:12:02]És nem nem is a személyükben, de akkor akkor azt kérdezem, illetve az előbb is azt kérdeztem, hogy mondjuk az oktatási szegregációnál maradva az az egyértelmű, hogy hogy ez mondjuk szemben áll ennek a csökkentése mondjuk egy jobb társadalmi helyzetű középosztálybeli csoportnak az érdekeivel?
[00:12:18]Bocsánat, azt mire alapozzuk?
[00:12:21]Hát ez nem így van.
[00:12:21]Hogyha láttuk, amikor mondjuk Landner Judith oktatási miniszterként például azt mondta, hogy a hat és nyolc osztályos gimnáziumoknak annyi az értelme, hogy az Edit kiszelektálja magát és biztosítsa a pozícióját a társadalomban.
[00:12:32]Amikor ezt ő megfogalmazta, akkor ugye óriási felháborodás lett.
[00:12:35]És utána Lanner Judit külön egyeztetést tartott például Rubovski Litával, az egyházi iskolák képviselőjével, és mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy nem akar a kormány egyházi iskolákat bezárni, nem akar a kormány hat és nyolc osztályos gimnáziumokat bezárni.
[00:12:50]Tehát, hogy már ez az apró példa is, pont ezt mutatta nemám, hogy milyen milyen érdeket, de arra céloztam, hogy az szerintem nem feltétlenül jó irány, hogyha mindig az egyént vagy vagy társadalmi csoportokat hibáztatunk valamiért.
[00:13:02]Ez olyan, mint amikor a bevezették a 2010-ben a felzárkózást meg felzárkóztatás fogalmát, amiben óhatatlanul benne volt az, hogy az egyén tehet arról, hogy lemaradt valahonnan, és volna valami norma, ahova fel kell zárkóznia, és akkor majd valakik eldöntik, hogy milyen típusú segítséget kell adnia egyénnek ahhoz, aki egyébként kevesebb, mint a többiek.
[00:13:26]Én én ezért nem szeretem a felzárkózás felzárkóztatás fogalmát.
[00:13:28]És abban az időben, én még emlékszem, hogy nagyon kiálltak a civilek is, meg a szakemberek is, hogy hogy egyenlő hozzáférésről, esélyteremtésről, esély adásról kell beszélnünk, mert az mutatja azt, hogy valójában a az ellátórendszerek, például az oktatási rendszer, vagy a szociális ellátórendszernek a szerkezetén kell változtatni, a rendszeren kell változtatni, mert a rossz hosszú működő rendszerekben indulnak meg olyan folyamatok, amelyek akár a szegációhoz vezetnek.
[00:14:07]Az nem a sem azon az egyén nem múlik, aki aki hátrányos helyzetben van, sem igazából csak a pedagógusokon, akik mondjuk adott esetben nem tudnak mit kezdeni is azok között az iskolai keretek között.
[00:14:23]Persze én ezt nem is mondtam, hogy ez az egy ilyen felelősség lenne.
[00:14:26]Pont pont arr tá, hogy én csak ezt csak ezt akartam megfordítani, hogy hogy nem az a azon gondolkodik egy egy oktatási miniszter, vagy mondjuk egy egy koordinációs munka, amit mondjuk én végzek ágazatok között, hogy ne hozzunk ilyen intézkedést, mert az nem fog tetszeni a nem tudom a középosztálynak, hanem azon gondolkodunk, hogy hogyan tudunk olyan oktatási rendszert építeni, amely mindenkinek a szükségleteire egyformán, jól és érzékenyen reagál.
[00:15:02]Na igen, de hogyha azt mondséglet, hogy szegáljunk most kóés település muszáj konkrétabb tenni, hogy egy csomó településen mondjuk ott van egy egyházi meg egy nem egyházi iskola és kialakult a szegáció.
[00:15:14]Az egyházi iskolában vannak a a magastá a gazdag gyerekek, a többi meg a nem gazdag gyerekek.
[00:15:19]Ez a rendszer ezért, mert kiszer egy olyan oká rend az nem fog tetszeni eg csomó embernek.
[00:15:24]De de a rendszer nem azért alakult, mert az emberek így akarták, hanem hanem olyan olyan oktatásirányítás volt, amelyik kiszervezett szolgáltatásokat, megkülönböztette a közfeladat ellátókat.
[00:15:38]És ennek nekimenni az nagyon népszerűten is lehet, nem?
[00:15:40]Ez érdekel, hogy ehhez hogyan viszont nem kell nekimenni.
[00:15:42]Tehát ezt át lehet úgy szervezni, hogy hogyha az egyenlő hozzáférés a fő cél, akkor akkor ennek megvannak azok a finom szerkeze.
[00:15:52]Nem arról van szó, hogy ne kapjon pénzt egy iskola.
[00:15:54]Dehogyis.
[00:15:54]Pont arról van szó, hogy mindegyik iskola annyi pénzt kapjon, hogy minőségi oktatást tudjon biztosítani.
[00:16:03]Hozzáteszem, én hát, mint tudják a nézők, vagy nem tudják, de akkor most elmondom, hogy én a én kormánybiztosi munkám az a társadalompolitikai stratégia alkotás és az ágazatok közötti koordináció.
[00:16:19]Ami azt jelenti, hogy én bár a kormány megbízásából végzem ezt a szerepet a miniszterelnökségen, de nem vagyok kormánytag.
[00:16:26]Tehát mondjuk konkrét oktatási kérdésekben én a koordinációs szinten és stratégiai szinten tudok válaszolni.
[00:16:34]Én nagyon örülök, hogy Lanner Jud itt lett a az oktatási miniszter.
[00:16:38]Én nagyon nagyon izgultam, hogy hogy ő legyen, mert olyan ö nagyon megfontolt és nagyon jó szemlélete van.
[00:16:51]Pontosan olyan olyan oktatásirányításban Igen.
[00:16:54]És oktatási struktúrában gondolkodik, amelyik ezt tartja szem előtt, hogy szükségletalapú legyen az oktatás.
[00:17:01]Nagyon különfélék vagyunk mi gyerekek és felnőttek is.
[00:17:06]És akkor bocsánat, akkor jól értem azt azt mondja, hogy ezt meg lehet úgy csinálni, hogy ne ez legyen, hogy ebből ilyen adott esetben társadalmi ellenállás legyen, konfliktusok legyenek, hanem ezt meg lehet úgy csinálni, hogy mindenki elégedett legyen.
[00:17:18]Nagyon igen.
[00:17:18]Ez ez a cél.
[00:17:18]És és én nagyon nagyon bízom a társadalom ébredésében abban a szó olyan túl szépnek hangzik, hogy hogy lehet úgy egy rendszert átalakítani, hogy ez mindenkinek egyformán a kedvére tegyen.
[00:17:35]Lehet ez egy vízió, tehát azért a jóléti államok, társadalmak ebbe az irányba haladnak.
[00:17:41]Tehát azt hiszem, hogy azért váltottunk rendszert, hogy ezt az igazságtalanságot, ezt a különbséget, amelyik kifejezetten tudatosan épített föl egy autokratikus rendszer, azt megváltoztassuk.
[00:17:52]Tehát ha hadd legyen ez a víziónk, hogy hogy ez egy jó irány, hogy olyat országot szeretnénk építeni, ahol mindenki otthon érzi magát, a a am mindenkinek a hazája, és minden gyerek csillogó szemmel megy az iskolába, mert olyan oktatást kap.
[00:18:08]Ez egy vízió, muszáj egy vízió ahhoz, hogy a akár a krízis intézkedéseket is már olyan irányba tegyük, amik efelé mutat.
[00:18:16]Ha nem mondjuk ki ezeket az alapértékeket, hogy efelé haladunk, akkor könnyen elsikkadhatnak ezek az értékek.
[00:18:24]Pont pont ez fogja azt eredményezni, hogyha nem mondjuk ki ezeket és nincs ilyen víziónk, nincs ilyen stratégiánk, az eredményezheti azt, hogy elkezdünk menni, vagy elkezdenek menni a hatalmon levők a a különféle nem is tudom vágyak teljesítésének irányába.
[00:18:47]hogyha már most ide az oktatás került szóba, egy pár hete itt volt a stúdióban két szakértő, Radó Péter és Mészáros György, és ők felvetették például azt, hogy az oktatási minisztériumban olyan vezetők vannak, akiket nagyon jó szakembereknek tartanak ők is, de hogy nincs köztük olyan, aki ne az erit iskolák világából jött volna, aki ismerné a mondjuk a hátrányos helyzetű települések iskoláinak a problémáit, ön szerint ez mennyire hiányzik az oktatási irányításból?
[00:19:12]Mennyire fontos szempont ez egyáltalán?
[00:19:16]koordinációs oldalból fogom megközelíteni a kérdészt, mert ezt majd a esetleg a oktatási miniszterrel érdemes megbeszélni, hogy milyen munkatársakat választott, vagy kiket, de például az én koordinációs feladatom az az, hogy a se az oktatási irányítás, se az oktatási rendszernek az átalakítása az ne pusztán az iskoláról szóljon, hanem a gyerek szükségletei alapján a gyerek nagyon sok mindent behoz az iskolába, szociális hátrányokat, egészségügyi hátrá hátrányokat, oktatási vagy képességbeli hátrányokat, neurodiverzitást, nagyon nagyon sokféle tehetséget, nagyon sok mindent behoz az iskolába, nem hagyja az iskola bejáratánál, nem rakja le, mint egy hátizsákot.
[00:20:00]Tehát az iskola, ami a gyerek felnövekedésének a középpontjában áll, ha emlékszik, akkor a van helyed modell is erre épült, hogy hogy a az oktatás van a fókuszban, az annak olyannak kell lennie, amelyik érzékeny a szociális hátrányokra, a képesség, a neuró satöbbi.
[00:20:20]Ehhez viszont nem egyszerűen ez nem csak egy egy ágazat felelőssége, hanem az a koordinációs munka, amiben adott esetben a szociális ágazat és különféle tárcák.
[00:20:31]Itt még a gyermekvédelmet is ide veszem, mert az is természetesen nem csak a szakálátásról szól, és ott is van oktatás, hogy hogy közös értékek mentén, közös célokkal összehangolt intézményrendszer struktúrákat hozzon létre.
[00:20:47]És azt kell mondanom, hogy mind az oktatási, mind a szociális miniszterum, mind az egészségügyibe igenis ott vannak azok a szereplők, akik tapasztaltak és érzékenyek, és ha nem lennének ott, akkor mi azon is dolgozunk, hogy kialakítsuk a lerombolt társadalmi részvételiség intézményrendszerét.
[00:21:10]Tehát ezeket pont a civilek tudják behozni ezeket a tudásokat.
[00:21:12]Mindegyik minisztérium egyébként egyeztet folyamatosan civil szervezettekkel, diákokkal, akiknek nyilván még több tereptapasztalata van.
[00:21:20]Sőt gyakorlatilag a a államtitkárok konkrétan diagnózisokat készítenek és kimennek terepre és ott gyűjtik például a gyermekotthonoknál, vagy a szociális miniszter.
[00:21:34]Tehát én azt gondolom, hogy ez nem nem egy pontos kép a mostani helyzetről, amit előbb említett.
[00:21:43]Beszéljünk egy másik fontos kérdésről, a roma érdekképviselet helyzetéről.
[00:21:45]A Tisza programjában szerepel egy olyan rész, ezt most idézni fogom, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt szégyenteljes és alkalmatlan roma politikát és képviseletet az érintettekkel együttműködve új irányokba segítjük.
[00:21:59]Hogy ez mit jelent, hogy át akarják alakítani a kisebbségi és benne a roma nemzetiségi önkormányzati rendszert?
[00:22:06]Ezt ki lehet mondani?
[00:22:07]egyáltalán nincs.
[00:22:07]Nem beszéltünk még semmilyen közigazgatási változásról és reformról, és azt gondolom, hogy hogy nagyon helyes, hogy van önkormányzatiság és nemzetiségi önkormányzatiság.
[00:22:21]De ön szerint át kellene ezt mondani, hogy ez 30 éve egy nagyon-nagyon konfliktusos terület.
[00:22:25]Sokak szerint maga a rendszer annyira rosszul van kitalálva, hogy hogy nem véletlenül azt gondolom, hogy nem a rendszer itt itt nem ez kivételesen nem a a rendszerről szól, hanem amivé tették.
[00:22:38]Ühüm.
[00:22:38]Tehát a személyek ugye ugye nem nem feltétlen most személyekhez kötődik kötődően, hanem hanem ahogy a rendszert átalakították egy kiszolgáló rendszerré.
[00:22:48]Hát ugyanaz történt, mint általában az önkormányzatokkal vagy a megyei önkormányzatokkal, hogy mindent bekötöttek a az elit hatalomhoz és és tulajdonképpen politikai hatalmi eszközként használták a polgármestereket.
[00:23:03]Az tisztelet a kivételnek nyilván sokan küzdöttek ez ellen.
[00:23:07]De akkor hogyha önök másképp viszonyulnak ehhez, akkor ez működhet jól.
[00:23:10]Én az igen.
[00:23:10]Tehát nem ez nem ez az érdekes ebben, hanem az az érdekes, hogy ezt kihasználták, hogy kik használták ki és és hogyan sajátították ki a roma politikát, hogyan tették a hatalom politika eszközévé, és hogyan tartották egyébként szegénységbe a romákat, a legkiszolgáltatottabb rétegeket.
[00:23:33]Gyakorlatilag egy elnyomórendszert alakítottak ki.
[00:23:34]Tehát, hogy ezzel csak ez a probléma.
[00:23:37]És ez nyilván nyilván ez nem egy nem egy kormányváltás romaérdem a roma képviselet rendszerét kellem ahhoz kell hozzányúlni azt mondja sőt hát sőt a a roma érdekképviselet a az egyik legfontosabb dolog a a egyébként a kisebbségi csoportok összes nem is azt kértem hogy meg kell-e szüntetni hanem hogy át kell alakítan de akkor azt mondá nem kell lealni akkor ez a Igen.
[00:24:02]Tehát az a célja, hogy ezt ne sajátítsa ki, mondjuk egy személy, főleg ne valaki, akit kinevezmány, vagy a a tehát ne ne váljék hatalmi eszközzé, vagy a hatalmi játszótérré.
[00:24:16]Ez már nem nem kormányzati, hanem pártkérdés, de de működött a Tiszában egy Roma kerekasztal nevű testület, amiről ön azt írta a választás után, hogy méltatlanul kevés figyelmet kapott.
[00:24:27]Pedig nem csak a kampány szempontjából volt sikeres, hanem a roma kerekasztal egy stabil országos jelenlétté és a magyar demokrácia aktív alakítójává kezdett válni.
[00:24:35]Ezt írta, aztán mégis megszűnt ez a kerekasztal nyáron.
[00:24:39]Most pont magának nem fogom szemrehányásképpen tenni, mert maga volt az első, aki erről hírt adott, és igen, mi fogalunk vele, de aztán már később, viszont idén nyáron később később nem később nem kapott elég nyilvánosságot ez.
[00:24:55]Igen, ezt ezt a részét értem érdeklődés hiányában.
[00:24:56]Tehát ez nem magáról szól.
[00:24:59]Nem, ezt a részét értem, csak hogy miért szüntették meg?
[00:25:02]Nem, nem szüntettük meg a Roma kerekasztalt egyébként, hanem megvál megváltozott a helyzet.
[00:25:06]Először is innen fogom megköszönni a Roma kerekasztal tagjainak, hogy hogy áldozatos munkájukkal segítették a rendszerváltást.
[00:25:15]És ezt azért kell megtennem, mert talán ez nem hangzott el eléggé nyomatékosan.
[00:25:21]És ö és elmondom, hogy szerintem miért.
[00:25:24]Ö kialakult egy olyan szituáció, elmondom, ez egy nagyon fontos stratégia volt, hogy hogyan válhatóvá a romák hangja a leuraló rendszeren kívül túl.
[00:25:47]azoknak a tényleg a terepen élő civileknek a hangja, és hogyan juthat el a az a információ a Tiszáról, ami ami ezekre a szegregált területekre egyáltalán nem jutott el, mert a televízióból vagy pedig tényleg le voltak uralva már említett rendszereken keresztül, és megjelentek azok a tiszeszigetek, akik vagy nem roma tiszeszigetekkel közösen, vagy kifejezett magukról úgy nyilatkoztak, hogy roma tisztaszigetek.
[00:26:19]Tehát ez is egy ilyen mozgalmi indulás volt, akik vállalták azt, hogy szeretnék eljuttatni ezeket az üzeneteket a a roma szegregátumokba, roma közösségekhez.
[00:26:30]És egyszerűen mi csak annyit tettünk, hogy összekötöttük a a Nemroma régiós vezetőkkel a kerek úgynevezett kerekasztal tagjait.
[00:26:43]Így neveztük el ezt a csoportot.
[00:26:43]Fontos volt itt, hogy nagyon sokan akartak bekerülni, hogy így mondjam, ebbe a körbe olyanok is, akiket konkrétan a Fidesz fizetett.
[00:26:52]Tehát ez egy felakázott terület volt.
[00:26:57]Iszonyú sokat.
[00:26:57]Igen.
[00:26:57]Ez a kampány ez a kampány mi történt a választás után?
[00:27:01]Akkor miért kellett?
[00:27:03]Ugye ez egy ez ugyan ugyanaz a helyzet és ugyanaz a nehézség tulajdonképpen, ami a szigetek esetében látunk, hogy hogy ez egy teljesen új szerveződés ez a Tisza, amelyik határozottan kimondja, hogy hogy nem egy klasszikus pártszerveződés.
[00:27:22]viszont ki kell alakítani azt, hogy ebből a mozgalmiságból hogyan válik mégis egy olyan erőtérré, amelyik amelyik részt tud venni a döntéshozatalban.
[00:27:32]Most azáltal, hogy Ja, és ebben az ebben a szerepkörben még még nagyon sok érzékenys pont van, például az, hogy hogy sokan azt gondolták, hogy kapnak majd valamilyen a rengeteg egyébként tényleg komoly önkéntes munkájuk után valahogy valami olyan szerepkört, amiben fizetést is kapnak, és szóval, hogy a döntőshozatban való hozzáférés az az ilyen vágyakat és igényeket, ezek a személyes konfektus Szerintem ez egy ez egy normális dolog, hogy az ember csak hát ez ez egy épülő kormányzatnál meg egy ez egy nagyon nehezen kezelhető dolog.
[00:28:11]Ez az egyik fele.
[00:28:14]Nyilván ez is sokat ronthat.
[00:28:14]A másik az, hogy mi, akik vezettük Solymosimát és én, illetve volt egy egy kis vezetői testület is, de mi, akik ezt a a Tiszta kampány idején vezettük ezt a mozgalmat, tulajdonképpen mi kormányzati szerepet kaptunk, és ez a Tisza párthoz volt köthető.
[00:28:37]Hát de hát vehette volna valaki a Tiszában, hogyha akarták volna, hogy ez, hogy ez működjön.
[00:28:42]Hát a Tisza már a Tisza az maga a kerekasztal.
[00:28:44]Hát úgy értem, hogy a valaki a roma kerekasztalt vezethette volna a de mint látható a szigeteknél is ez még alakulóban van, hogy ez most milyen struktúrát fog kapni, hogyan fognak részt venni a szigetek, hogy most elindult ez a pályáztatás a többi Igen, de a szigetek nem szűntek meg, a roma kerekasztal meg megszűnt, viszont szigetekből állt a roma kerekasztal, tehát én én úgy tudom, hogy a roma szigetek azok azok megvannak és és én mi leültünk, tehát hogy mondjam?
[00:29:16]Ez a formátum szűnt meg.
[00:29:16]Az, hogy mi együtt dolgozunk, közösen gondolkodunk sokan, nem csak ők, hanem más-más formációkban.
[00:29:24]Például a roma kulturális stratégia alakítása, az többnyire ilyen típusú formációkból született.
[00:29:35]Igen.
[00:29:35]Most létrejött egy roma kulturális fórum.
[00:29:37]Igen.
[00:29:37]Közel 100 résztvevője volt a a roma kulturális stratégia kidolgozásának a különféle területekről.
[00:29:44]a a szigetekből és a kerekasztalból is voltak bent szereplők, szakértők mindenféle helyről, civil, intézményi, és ezt kitottuk, amikor megszületett egy közös szakmai anyag, majdnem minden művelési területet, művészeti területet érintve, akkor akkor mi azt, mint koordinatív szereplők, mi azt tűztük ki célul, hogy a tárcákat leültetjük, és így a a kulturális állam kulturális minisztériummal egy egy közös platform született, és ezt fogjuk majd tovább dolgozni.
[00:30:23]A részvételiségnek az intézményrendszerét nem örökölhettük meg, mert nem volt.
[00:30:29]Ez világos.
[00:30:31]Tehát ezeket igyekszünk most roman nincs az olyan formában volt.
[00:30:37]Viszont van ez a roma kulturális fórum, ami viszont kifejezetten művelődési témákkal foglalkozik, hogyha jól értem.
[00:30:44]Ez nem visszalépés ahhoz képest, hogy amikor a roma kerekasztal elindult, akkor annak a résztvevői olyanokat nyilatkoztak, hogy ez itt arról szól, hogy a mostantól a romák is részei lesznek a magyar nemzetnek.
[00:30:53]Ez a polgárosodás, ez a demokrácia kiteljesedése lesz.
[00:30:57]A roma kulturális fórum az már inkább valami olyasmit utal, olyasmire utal, mintogyha ez leszűkülne most már egy ilyen kulturális művelődési területre.
[00:31:06]Az neméppen semé nem, semmiképpen nem.
[00:31:08]Ez a kulturális terület mindenképpen része ennek a részvételiségnek.
[00:31:14]Az az, hogy ez ez erősen szakpolitikai irány.
[00:31:18]Én mindenképpen szeretném, hogyha ezt a részvételiséget kitítanánk, és mi ezen dolgozni is fogunk.
[00:31:23]viszont az, hogy hogy ez hogy alakul, látható, hogy nagyon heterogén ez a terület.
[00:31:32]Tehát itt nagyon sok civil szervezet föllépett akár úgy is, mint magának vindikálva a jogat, hogy hogy átveszi ezt a érdekérvényesítést.
[00:31:44]Szerintem ez is alakulóban van.
[00:31:47]De akkor ez a ez a romaulturális fórum lesz a az érdekegyeztetős főterepe.
[00:31:51]Nem, ez egy egy szakmai ez egy szakmai fórum.
[00:31:54]Ez ráadásul folyamatosan bővül, és én remélem, hogy minden minisztériumban lesznek olyan részvételi fórumok vagy kerekasztalok, ahol ott ülnek azok a civil roma szereplők is, akik a konkrét döntéshozatokba szerepelnek.
[00:32:14]Ezek azért a 90-es években voltak ilyen tipit asztalok, ahol ahol ez megtörtént, és és emellett még szerintem számos formája lehet annak, hogy ez a részvételisek, hogy valósuljon meg ezen ez most persze van egy ilyen szerintem egy egészséges turbulencia körül, és másrészről azért itt vannak azok a szereplők is, akik kiszorultak erről a terepről, akik hát ebből éltek, és ezért az egy korábbi Üm rendszerből, és az egy nagyon komoly támadási, hogy is mondjam, irány, ami onnan érkezik.
[00:32:50]Egy tudatos rombolása is, azt hiszem, vagy szembe fordítása különféle szereplőknek.
[00:32:56]Most itt k itt kire utal konkrétan, hogy milyen szerez szervezet?
[00:32:58]Hát konkrétan azok a szereplők, akik akik gyakorlatilag abba a feudális ráncba illeszkedtek be, ahonnan a kormány, az előző kormány gyakorlatilag utasításokkal irányította a roma politikát.
[00:33:15]Az előbb említette, hogy hogy abban bízik, hogy majd ott ülhetnek az asztaloknál roma szereplők, és a döntéshozatalba is belefolyhatnak, és már részint ülnek is.
[00:33:23]Erre akarok rácsatlakozni, hogy nem csak az asztaloknál, hanem minisztériumokba is dolgoznák.
[00:33:26]Na igen, hogy hogy ez is azért okozott felzódulást roma értelmiségi körökben, hogy mondjuk látható pozícióba nem kerültek romák a kormányzatba.
[00:33:35]Tehát mondjuk államtitkári szintre gondolok itt például vagy afölött.
[00:33:39]Ez mennyire egy hiányosság, egy probléma kell-e ezzel a szemponttal foglalkozni?
[00:33:44]Ön szerint van ebben egy vita, hogy hogy mi a a képviseletnek a megnyilvánulási formája.
[00:33:52]Én több javaslatot olvastam több szervezettől is, vitákat is és ezeket egyébként nagyon fontosnak is tartom, hogy hogyan tud megvalósulni az az igény, amit már az első Roma fórumon, mert még a kerekasztal előtt tulajdonképpen a Tisza ezzel kezdte, hogy volt egy indított egy roma részvételi fórummal indította a a Tisza a a közös gondolkodást vagy stratégia alkotást, hogy az volt az egyik ilyen alapvetés, amit viszont mindenki kimondott, hogy ne egy képviselő vagy ne egy szereplőt ö kenjen fel a következő kormány arra, hogy a roma ügyeket képviselje, és hogy a roma ügy külön ügy legyen, hanem integrált része a az oktatásnak, a szociálisnak, és hát tulajdonképpen ez az európai vonal, tehát ez a De akkor azt mond, hogy nincs mondjuk Konkrétan Roma államtitkár az azon nem egy hiányosság, vagy az én azt gondolom, hogy nem az nem tünete.
[00:34:56]Az nem.
[00:34:57]És és majd inkább a a későbbiekben viszont nagyon fontos a kontroll és ez a fajta kritikai hozzáállás, hogy valóban megvalósul-e az a típusú integrált szemlélet, ami egyszerre tudja mint mint szükséglet kezelni a roma legnagyobb roma kisebbségünk érdekeit, ügyét is.
[00:35:22]ők maguk hogyan egyébként azt gondolom, hogy az a az a következő nem csak gesztus, hanem egy nagyon határozott lépése is volt a Tisztának, hogy roma képviselők ülnek.
[00:35:34]Na igen, ott megjelent ez a szempont még, hogy a parlamentben, akik akik egyébként roma egyébként majd, hogyha beszélgetnek velük, akkor akkor például az ő álláspontjuk az, hogy ők sem így tekintenek magukra intró képviselők, hanem hanem ők is a a a az integrált szemlélet felé viszik.
[00:35:57]Úgyhogy szerintem szerintem ez én ezt szoktam mondani, hogy nincs külön roma ügy, de közben egyébként, hanem hogy azt azt szoktam mondani, hogy hogy nem roma ügy van, hanem igazából van oktatás, lakhatás, és én külön én azt azt szoktam sem nincs külön.
[00:36:07]Igen, mert amikor azt mondtam, hogy szükségletalapú oktatási rendszer vagy szükséglet alapú, akkor és mindenkinek a szükséglete egyenlő értékű, akkor itt nyugodtan behozhatjuk a a romák helyzetét és a a olyan értelemben a romák szükségletét, hogy látjuk, hogy most igenis diszkriminálva vannak.
[00:36:28]Na igen, most pont most jött ki egy diskriminatív rendszerek vannak.
[00:36:31]Most jöttik egy kutatás, ami azt mutatja, hogy a a munkahelyeken, a lakáspiacon, albérletpiacon még mindig óriási diszkrimináció van és rasszizmus a társadalom.
[00:36:42]És miről beszéltek pedig a roma szakemberek is, meg mi is, hogy a strukturális rasszizmus, vagyis hogy a rend kell valahogy önállóan is foglalkozni, nem?
[00:36:51]vagy ez, de mivel a rendszerekben és a struktúrákban, ahogy ezek egymásra épülnek, ahogy fel van építve az oktatási rendszer, ahogy szét van választva a drága iskola, elitiskola meg a a nem elit iskola, ahogy ahogy a a tanárok az egyikbe a szakképzett tanárok az egyikben meg a másikba, hogyha a rendszer megváltozik és k akkor óhatatlanul ez a strukturális rasszizmus is megváltozik.
[00:37:17]Ehhez persze ettől függetlenül még szükséges egy csomó más intézkedés is, ami az egyenlőbánásmódhoz vezet.
[00:37:27]Kezdve ott, hogy a hogy a közmédia és a közbeszéd hogyan alakul, és még sorolhatnám, hogy hány, de hogy hogy ezek együtt érdekesek.
[00:37:35]Az nem oldja meg a helyzetet, hogy a Belügyminisztériumban van egy felzárkóztatási államtitkárság, és onnan osztják a pénzt azoknak a szereplőknek, akik ilyen olyan civil szervezetekkel, ilyen-olyan programokon keresztül tovább osztják egy láncolatba a pénzt, és a végén megveszik a szavazatot adott esetben.
[00:37:58]Ugye voltak egyébként a a roma kerekasztalban meg a Tisza környékén elismert roma értelmiségi szereplők, akik aztán szintén nem kerültek se kormányzati, se más ilyen látható pozícióba.
[00:38:10]Pedig egyébként mondjuk Orsó János ilyen, akiről Magyar Péter egy márciusi kampányrendezvényen, Pécs főterén külön beszélt is, hogy hogy számítunk a szaktudására és a rendszerváltásban neki is szerepe lesz.
[00:38:22]Ezt most idéztem tőle.
[00:38:22]Aztán például ő nem kapott ilyen szerepet, nem rá akarom kihegyezni, csak hogy mi az oka annak, hogy például ő vagy mások végül végül nem maradtak meg olyan látható módon a a Tiszában.
[00:38:35]Abszolút szerepe van, meg volt is végig, hiszen részt vett ebben a folyamatban.
[00:38:41]Úgy is egyébként mint munkacsoporttag is volt, meg tanácsadó is, és én is örömmel láttam volna a koordinációs kabinetemben.
[00:38:49]Másképp alakultak a dolgok.
[00:38:54]viszont felkérte ezek szerintem Igen, igen, igen, igen.
[00:38:56]Szerettem volna ugye én egy akkor most rákanyarodok a egyébként még a kerekasztallal kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy amikor a de mozgalom elindultor és és nagyon ugye ott nagyon sok olyan szereplő volt, aki vitte a hírét annak a mozgalomnak, hogy hogy nekik köszönhető a az a az, hogy a romák aztán végülis nem voltak megvásárolhatóak.
[00:39:19]azért hozzáteszem, én ezt belülről láttam, attól tartok, hogy a kerekasztalnak ebben nagyobb szerepe volt.
[00:39:27]És és én ezt ezt is egy kicsit fájlaltam, hogy hogy egy picit ez az értelmiségi nem roma kör ez ezt így elvitte.
[00:39:35]Ez ez szerintem ezen majd még érdemes és az az nem ugyanez a jelenség, amikor mondjuk a kormányba nagyon megbecsült szakemberekként bekerültek Pró szervezetek vezetői, például ön vagy Botemőke, aképp már szintén említettünk, nem került önbe a kormányba bánat kormányzatba.
[00:39:53]Igen.
[00:39:53]Botemőke és államtitkár.
[00:39:56]Ö miközben mondjuk roma szervezetek vezetői meg nem kerültek be, akkor inkább ebből az irányból kérdezem, hogy ez ezt akkor nem érzi-e problémának vagy olyasminek, amin még később alakítani kéne ezeken az arányokon?
[00:40:10]Bizonyára hát még nem állt fel az összes minisztérium, és még nagyon sok változás nyilván lesz.
[00:40:15]Azt gondolom, hogy feltételezem, hogy nem ilyen alapon választottak szakembereket, hogy egy roma szervezet vagy egy szervezet vezetőjét hívják meg.
[00:40:27]Én biztos, hogy nem ezért kerültem be a vagy vagy kaptam ezt a társadalompolitikai szakértői feladatot már korábban.
[00:40:34]És visszatérve csak gondoltam, hogy ha itt vagyok, akkor már elmesélem, hogy mivel foglalkozunk, mert szerintem mindenképp fogom erről erről is kérdezni.
[00:40:44]Csak most még van egy nézem az időt, van egy másik én is abszolút figyelem.
[00:40:48]Van még egy másik fontos téma, ami ami a kábítószerrel kapcsolatos helyzet, és erről mindenképp akartam akkor össze fog találkozni akartam megbeszélgetni.
[00:40:54]Szuper.
[00:40:54]Ugye ez önt nem csak kormánybiztosként, hanem egyéni képviselőként is érint, hiszen ez József városban egy egy kiemelt probléma.
[00:41:01]Csak elmondom, hogyha nem minden néző ismerné az előzményeket, hogy nyár elején több budapesti belvárosi polgármester állt elő azzal, hogy látványosan romlik a közbiztonság.
[00:41:11]Egyre látványosabb az, hogy mennyire sok konfliktust okoz a droghasználat terjedése.
[00:41:15]Ugye először is a kormány erre fokozott rendőri jelenlétet rendelt el, ami találkozakíthatom.
[00:41:19]Maga is közbes szólt az enyémbe, de csak azért, mert én is elmondom az erőzményeket, mert a nem egészen így vannak.
[00:41:25]A az újságokból ezt lehet tudni, de nem ezzel kezdődött.
[00:41:30]Nem a hát magában egy sokkal sokkal régebbi probléma nyilván nem maga a az, hogy a a belügyminisztérium kül kifejezett intézkedéseket hozott, az egész pontosan úgy kezdődött, hogy a a Tisza választási kampányában, különösen József városban különösen érintett rész közb közbiztonság szempontjából fölmértük azt, hogy az elmúlt 16 évben amellett, hogy a kormány az elő er elő Előző korbánkormány végig arról beszélt, hogy rend és a közbiztonság javítása és rendészeti eszközök és a drogosok, mindenki börtönbe.
[00:42:13]Ezzel szemben az volt a a mi kutatásunknak, mert tulajdonképpen egy a szigetek egy kutatást indítottak még már még a választási kampány időszaka alatt 1400-nál is több a választókerületről beszél választókerületi Igen.
[00:42:26]És itt tudjuk, hogy a körzet ez itt több, tehát Belső Ferenc város, ötödik erős József város egy egy komoly kutatást végeztünk miközben ugye mi folyamatosan terepen voltunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan látják, hogy javult-e az Orbánkormány ideje alatt a közbiztonság és egészen elképesztő adatokat kaptunk azzal kapcsolatban, amik nem csak élményszinten, hanem aztán mi megnéztük a egyéb adatokat elő, hogy hogy brutális közbiztonsági krízis van, közbiztonsági probléma.
[00:43:00]És pont ezeket sorolták föl, hogy a biztonsági biztonságérzet és a biztonsághelyzet az nagyon elégedetlen a rendőri közterületi intézkedésekkel.
[00:43:14]Úgy ugyanezt felmértük, hogy a rendőrség arra panaszkodott, hogy hogy miközben ő rájuk ekkora feladat hárulna.
[00:43:19]Nincsenek megvens se pénz, se a rendészetnek nincs hatásköre, az önkormányzatnak nincs hatásköre.
[00:43:26]és és a nyílt droghasználat az az berobban tulajdonképpen vidékrő.
[00:43:30]Tehát ez a választások előtti időszakban egy kifejezett probléma volt.
[00:43:39]Na és aztán nyáron és aztán mi ezt folytattuk, ezt a ezt a kutatást a választások után, összegeztük az eredményeket és ezt elvittük a Belügyminisztériumba.
[00:43:50]A az, hogy a polgármesteresek ezzel fölléptek, nyilván nekik is kellett valamit csinálniuk.
[00:43:54]Mindegy, nagyon jóba sajtoljuk.
[00:43:56]És és erre volt az a válasz, hogy akkor akkor rögtön valódi krízis intézkedéseket kell hozni.
[00:44:08]Erről akarom beszélni, mert ugye először is a kormány, ahogy mondtam, ugye fokozott rendőrjelenlétet rendelte el júliusban, és egyúttal azt is mondtákja.
[00:44:17]Igen, ez ez azóta is van.
[00:44:17]Így van.
[00:44:17]És egyúttal azt is mondták, hogy különböző szakemberekből álló mobileket fognak szervezni.
[00:44:22]Ez már a szociális része a dolognak, akik célzottan tudnak segíteni.
[00:44:27]Ezt ezt ezeknek az embereknek.
[00:44:30]Ez júliusban volt.
[00:44:30]Az érdekel, hogy ezekkel a tímekkel mi a helyzet.
[00:44:33]Igen.
[00:44:33]Mondom, hogy mi volt a folytatás.
[00:44:35]A következő az a következő ülés az volt, hogy a főpolgármester úrral leült a berügyminiszter úr, és én is itt voltam ezen az egyeztetésen, és megállapítottuk, ami nem volt nagyon nehéz megállapítani, hogy hogy ez nem egy ilyen ideológiai csatározási kérdés, hogy a közbiztonság az mindig együtt jár a szociális problémákkal és a szociális tünetekkel, illetve nagyon soknak a gyökere is szociális.
[00:45:03]Tehát a két dolgot nem lehet külön kezelni.
[00:45:06]És ezt miután ebben egy teljes egyesség volt Budapest és a kormány között és Budapesten is súlyozottan érezhetőek ezek a problémák.
[00:45:17]Én kaptam egy felkérést a egyrészt a miniszterelnökségtől, másrészt a belügyminiszter úrtól, hogy vezessek az én kabinetem vezessen egy olyan koordinációt, ami szociális, fókuszú, közbiztonsági, kríziskezelő rendszert épít föl.
[00:45:33]És mi fölhasználtuk nemcsak a szigetek kutatásait és tapasztalatait, hanem folyamatosan kapcsolatban voltunk a a rendőrséggel, a polgármesterekkel, a a különféle civil szervezetekkel, akik külön is leültek már és gondolkodtak ezen.
[00:45:52]És ez ezeket a tudásokat hozzuk egybe.
[00:45:56]És ez nem csak drogfókusz, ez nagyon fontos, sokkal komplexebb a szociális probléma.
[00:46:01]Itt a hajléktalanság, prostitúció, a szökésben levő gyermekvédelemből jövő gyerekek, a szerat és ezeknek különféle flakonozás, ezeknek különféle formái jelennek meg a mint mint közbiztonsági probléma tulajdonképpen az utcákon.
[00:46:20]A konkrét szociális intézkedésekről hadd hadd kérdezzek meg és létrehoztuk létrehoztuk ez igen mindjárt mondom.
[00:46:25]Tehát az a munkacsoportnak az a feladata, hogy a rendőrséggel nagyon csodálatos munkacsoport, szerintem ilyet még nem látott a világ a rendőrség, a belügyminisztérium, a szociális államtitkárság, a magyar addiktológiai társaság kutatója és sorolhatnám, hogy kik ülnek ennél aztán viszonylag egy szűk kör, ugyanis az a feladat, hogy pragmatikusan és és programot menedzselve dolgozunk.
[00:47:00]És a kríziskezelő program valóban ez, hogy a rendőrség fogja monitorozni azokat a góc pontokat, amiket egyébként tudnak és felmértünk és satöbbi.
[00:47:07]És egy olyan forrót egy displécher szolgálatón keresztül indítunk útnak először egy kett három mobil buszokat, amikben úgynevezett mobil teamek vannak, amiben reagálni tudunk a külön különböző szakemberekkel, akik oda tudnak menni.
[00:47:26]szociális munkás, egészségügyi dolgozó.
[00:47:27]És ezt ezt dolgozza most ez mi ez mikor indul?
[00:47:31]Ez most most a módszertan dolgozza ki a szociális minisztérium.
[00:47:33]A rendőrség előkészíti azt, hogy honnan és hogy fogjuk irányítani, kik azok a rendőrök, akik dedikáltan részt fognak venni, és csak ebben fognak részt venni.
[00:47:43]Ez egy pajot lesz, tehát először még lépésről lépés és nagyon fontos feltérképezzük, már ezt el is kezdtük, de nem csak feltérképezzük az ellátórendszert, ami nagyon-nagyon hiányos és igen és ugye helyihiányos és minden hiányos, szakemberi hiányos.
[00:48:01]Ennek ellenére megnézzük még az erőforrásokat, hol tudják, hol tudjuk ezeket az eseteket tovább vinni ezekben az ellátórendszerekben adott esetben addiktológia az utcán.
[00:48:12]Igen.
[00:48:12]Tehát, hogy nem csak ott kapjon utána, hanem utána is.
[00:48:14]Így van.
[00:48:14]És ezzel együtt felmérjük a hiányosságokat is, hogy mi hiányzik.
[00:48:20]És a következő lépés lesz az, hogy miközben ez a mobil szolgálat működik ezzel a munkacsoportnak a a vezetésével.
[00:48:27]Közben mi kutatjuk is ezt a folyamatot.
[00:48:29]és a kutatás eredményeit visszacsatoljuk egyrészt ebbe a kríziskezelő programba, rendszerbe, másrészt abba, hogy hogy elkezdjünk felépíteni egy sokkal hosszabb távú ellátó rendszert, ami összekapcsolódik a közbiztonság kezdés értem a rendszert.
[00:48:50]Akkor ezek a mobil témáek, ezeket mikor fogjuk látni az utcán?
[00:48:53]Most a jövő héten ülünk össze az ügyben, hogy levéglegesítsük a szakmai protokollokat.
[00:49:01]Ühüm.
[00:49:02]Hogy fog működni a rendőrség?
[00:49:04]Azért kell, hogy dolgozik együtt a szociális munkás.
[00:49:06]Júli júliusban is ezt mondták, és az érdekel, hogy ennek mi akkor az ütemezése, mert és a következő héten szeretnénk az első ilyen mobilbusz csapatát összeállítani és megnézni, hogy hogyan tudunk.
[00:49:16]Eközben egyébként például az én körzetemben, amikor két év múlva már kint lesznek ezek a szakemberek az utcákban.
[00:49:25]Igen, ki fogjuk próbálni, hogy ez hogy működik, de azért hozzáteszem, hogy már most is egyrészt ugye megerősített munka zajlik, és az én körzetemben különösen fokozott együttműködés van a rendészettel, a rendőrséggel, mind a két rendőrkapitánnyáral, a Ferenc Feles és a József városival is.
[00:49:45]Úgyhogy itt és az ellátó rendszerekkel való kapcsolatfelvételben is, úgyhogy itt és hál istennek itt az önkormányzattal is nagyon jól tudunk együtt dolgozni, úgyhogy itt mi, hogy is mondjam, egy kicsit előre modellezzük le ezeket a az intézkedéseket és és dolgozunk ezen.
[00:50:07]Ennek mi azok egyébként, hogy ez mondjuk egy ilyen mobil pilot team nem tudott elindulni?
[00:50:10]Tényleg érdekel, hogy nem tudott elindulni júliusban vagy augusztusban.
[00:50:13]Azért onnan indítottunk, hogy ez pont egy példa erre, hogy nem lehet nagyon hirtelen ezeket menedzselni, hanem ezek szerint a lépés Igen.
[00:50:25]Hát el egyrészt elmondtam a lépéseket, hogy mik jutottak ide.
[00:50:29]kívülről nézve frusztráló, mert közben ugye a lakosságnak már nyilván van egy óriási elvárása, hogy oké, ne csak a rendőrök, hanem akkor szociálisan is minél előbb legyen ott valami.
[00:50:37]Igen.
[00:50:37]Nem tudom, hogy emlékszik-e, hogy így az elmúlt négy hónapban körülbelül 150 nagyon komoly intézkedést hozott ez a kormány, vagy legalábbis nagyon nagyon nagyon sokat, amihez rengeteg előtkészítő munka kell.
[00:50:50]Ennél sokkal több sürgető probléma van.
[00:50:53]ki a babák, benreked babák a kórházba, például ennek a koordinációján is dolgozunk, vagy olyan ügyek, amik amiket megörököltünk, a felelősség a miénk, de 16 éven keresztül olyan állapotba hozták a különféle rendszereket, hogy hogy egy mondjuk egy utcai munkást, szociális munkás mondok egy példát, a szociális munkások attól tartanak, hogy hogy ugye minden ártalomcsökkentő Ö ellátást tulajdonképpen kriminalizált az előző kormány.
[00:51:27]Hát igen.
[00:51:27]Tűcsará programok és minden ami ártalomcsökkentés és minden ami szociális fókuszú az gyakorlatilag ly nem fog ezektől megrettenni, hogy mondjuk akár egy tűcsere programot.
[00:51:39]A most az, hogy ez módszertanilag mit fog jelenteni?
[00:51:41]Tűchc az már rég kiment a divatból, mer rég már rég más eszközöket használnak a akkor egy ennek megfelelő, de hogy olyan szempontból jó példa, hogy hogy ez például egy szimbóluma lett annak, amit mondjuk a szakemberek azt mondták, hogy erre szükség van, miközben ugye olyan kampány indult ellene, hogy a lakosság széles tömegei ugye hát nagyon szerintem ez egy teljesen új új megközelítés, ugyanis a szakembereket is bedarálták egy ideológiai háborúba, és akkor meglettek címkézve, hogy ők csak ilyen szociális, nem tudom, hajléktalan simogatók, a másik oldal meg csak rendészeti eszközökkel, miközben ezt a kettőt együtt kell, integráltan kell használni.
[00:52:19]És ez szerintem egy nyissunk új lapot és nézzünk rá újra erre a dologra, hogyan tud a rendőrség együtt dolgozni úgy a szociális területtel, hogy nem akadályozza annak a munkáját.
[00:52:31]A szociális terület, hogy tud úgy úgy dolgozni?
[00:52:33]A szociális munkás a rendőrel, hogy nem azt feltételezi a rendőrről, hogy az az el fog mindent rontani mondjuk egy ilyen akcióban?
[00:52:42]Hogyan tud kialakulni egy új protokoll, egy új együttműködés, egy új érzékeny szakmai munka, amiben a bűnözőket leválasztjuk a egyébként áldozataikról, ha úgy tetszik, és közben ellátórendszerbe tudnak kerülni olyan emberek, akik most ö akik most akik most akik most a lakosság nem tudja külön választani, meg nem is feladata, hogy hogy most az a illető ott nem tudom le fogja-e szúrni a gyerekét, és nem is feladat, és nem is kell.
[00:53:14]Ezt a szakembereknek kell megoldani és kezelni.
[00:53:18]Igen, még ehhez is lenne sok kérdés van, de muszáj tovább mennünk, hogy hogy még egy fontos témák még beleférjenek.
[00:53:21]Ugye ön felel a nemzeti társadalompolitikai stratégiáért is kormánybiztosként az ágazati koordináció mellett, amiről beszéltünk.
[00:53:32]Ez a stratégia alkotás, ez mit jelent?
[00:53:33]Van-e ennek valami határideje, hogy ez ez a stratégia, ez mikorra kell, hogy elkészüljön?
[00:53:36]Hát mindenképpen magunknak hozunk határidőket, mert ugye az a helyzet, hogy Magyarországon a társadalompolitikai vízió, mint olyan, az az gyakorlatilag egy nem létező fogalom.
[00:53:50]Ezt Ferges írt le a 2020-as évek végén, hogy ha ha van valamilyen tragédiája a a magyar társadalomnak, az az, hogy hogy sem a pártoknak, sem a kormányoknak még víziója sem volt arra nézve, hogy milyen társadalmat szeretnénk, milyen állam szükséges ahhoz.
[00:54:12]Nem volt kormányok és pártok fölött ilyen víziója, hanem jött egy kormány, és akkor kitalált valamit szegénységével, 10 évvel, nem tudom, ráadásul harmonizálni kellett volna.
[00:54:23]ennek a stratégiának ez lenne a feladata, hogy ez és az a feladata, hogy egy olyan hosszútávú vízióra épült stratégiát tegyen tegyünk a az asztalra, ami konszenzuson alapszik, tehát a társadalom víziója is, vízióját is katalizálja, egyúttal be is csatornázza a az éppen aktuális.
[00:54:46]Azt gondolom, hogy a a Tisza azért is tudott győzni, mert amellett, hogy megfogalmazott ilyen víziókat Magyar Péter konkrétan a a társadalompitikára nézve milyen milyen állam, milyen társadalmat szeretnénk, jóléti, szolidáris, nem hagyjuk ott a másikat, szükségletalapú, ezek mind benne vannak amúgy ezek az alapértékek programban.
[00:55:11]Ezek alapvetően rezonáltak az aktuálisak határidőt e ez a kiindulási pont.
[00:55:18]Ezekből a alapértékekből indulunk ki.
[00:55:18]És amit nagyon fontosnak tartunk, hogy ez nem egy íróasztalnál fog megszületni.
[00:55:24]Tehát nem az lesz, hogy mi leíültünk a kabinetbe néhány szakpolitikus, és elkezdtük megírni ezt a víziót, hanem ami nagyon-nagyon fontos, hogy az ágazatok stratégiája az már egy közös értékrendszeren és a vízió irányába mutasson.
[00:55:41]Tehát mi azon dolgozunk, hogy az ágazati stratégiaírók, akik egyébként akár tárca szintű stratégiai nem csak megírják a maguk stratégiá, hogy fog kinézni a gyermekvédelmi rendszer, hogy fog kinézni az oktatási rendszer, am már a stratégia alkotásnál közösen gondolkodjanak arról, hogy ezek hol találkoznak egymással, hol kell integrálni a szolgáltatásokat és milyen közös célok irányába megyünk.
[00:56:09]És ez látogatás a nemzeti politika és stratégia az egy önálló dokumentum, amit dolgoznak.
[00:56:17]Tehát abból lesz egy önálló valami, ami egy egy de ez egy ez egy dokumentum.
[00:56:21]Ez egy dokumentum.
[00:56:21]Ennek megvannak az alapjai.
[00:56:24]Most ezeket az alapokat visszük be a tárcákhoz és óhatatlanul össze kell hangolni.
[00:56:31]Hát minden miniszternek van egy víziója arról, hogy milyen oktatást szeretné, hogy mi a cél, hogy idén december vagy jövő év végére, tehát hogy körülbelül mi szeptemberben szeretnénk egy olyan szeptember végén most mi van szeptemberben, október elején szeretnénk egy alapot letenni, ami az értékek, irányok, fogalmak, például használjuk a felzárkózást, vagy nem még költ fogalmak tisztázzuk, mert ez nagyon-nagyon fontos, hogy egy irányba tudjunk menni.
[00:57:00]Közben a stratégiákat is hangoljuk össze.
[00:57:03]Év végére egy egységes értéken alapuló ágazatok összehangolásából született stratégiai vízió fog az asztalra kerülni, és így dolgozunk tovább.
[00:57:14]Ebbe év végére ez nyilvános lesz ez a dokumentum.
[00:57:20]Minden része nyilvános.
[00:57:20]Tehát minden egyes szakasza nyilvános lesz.
[00:57:21]már csak azért is, mert nagyon fontos lenne, hogyha ez a közbeszéd része lenne, és maga a társadalom is alakítaná ezt, hiszen arra volna szükség, hogy a társadalom váljék a a annak a nem is tudom mi letéteményesévé, hogy a mindenkori kormányoktól megkövetelje azt az államot, amelyik képes fönntartani azt a jólétet.
[00:57:52]amit ő elvár, ami nem egy anyagi jólét, hanem jól lét.
[00:57:56]És hogyha ez nem konszenzusos, akkor ez mindig csak egy fölülről született anyag vagy dokumentum lesz.
[00:58:07]Azért fontos, hogy az ágazatok is egyetértsenek vele, hiszen hiszen ezt kell majd megvalósítani.
[00:58:14]Hogyha nyilvános lesz, akkor az jó, akkor lát és elkezdődik egy diskurzus erről.
[00:58:18]Anyagi jólét került szóba.
[00:58:18]Ö kevés időnk marad, de még erről beszéljünk mindenképp, mert a jól lét mellett az anyagi jólét is sokaknak elvárása, például a szociális dolgozóknak is.
[00:58:27]Akkor nem mesél arra, hogy hány koordinációt hajtunk végre ágaszt.
[00:58:29]Hát rengeteg koordinációról beszéltünk.
[00:58:34]Hát a közbiztonságról beszéltünk, de közbiztonság a ez már neked gyerekek is szóba kerültek.
[00:58:37]Muszáj ennél egyáltokról is még beszélni zárásként.
[00:58:41]Magyar Péter hétfő a Kossut rádióban járt, ahol azt mondta, hogy két ütemben 20-25%-kal fogják emelni a szociális dolgozók bérét.
[00:58:50]Ugye korábban itt még egy összegű emelésről volt szó.
[00:58:52]Ez a 20-25% is olyan kérdéses, hogy most akkor 20 vagy 25.
[00:58:57]Ráadásul közben az is felmerült, hogy úgy is lehetett értelmezni a miniszterelnök mondatait, hogy itt igazából ebben a 25%-ban benne van a minimál béremelés meg az adójóváírás is.
[00:59:08]Szóval, hogy ebben tud segíteni?
[00:59:08]Önnek van-e erről információja, hogy ez a béremelés mikor hogy fog kinézni?
[00:59:14]Akkor mégis újra elmondom, hogy én nem a kormány tagja vagyok, tehát nem vagyok a szociális minisztériumnak a tagja.
[00:59:20]Én a koordinációért vagyok felelős, mint ilyen szereplő.
[00:59:24]nagyon fontosnak tartom a szociális ágazat béremelését és én meg is tudom indokolni, hogy ez miért fontos.
[00:59:37]A de nem csak a méltányosság szempontjából, nem pont a koordiná ön tudja, hogy mennyi lesz, vagy nem tudja.
[00:59:42]Igazából ez a kérdés, hogyha megértem, hogy a pozíciója miatt esetleg nem tudja, de ez tehát nyilván ezen zajlanak a tárgyalások és nyilvánosságra fog kerülni, amikor ez ezek konkrétum szintjére kerülnek.
[00:59:53]Tehát nem nem az én hatásköröm erről.
[00:59:55]nyilatkozni, de azt mindenképpen mondom, hogy azért fontos a szociális ágazat a noxos dolgozók, egészségügyi dolgozók és és majd a a rendőrök béremelése, hogyha lehet ezt így előre sorolni, mert ezek mindol olyan területek, társadalompolitikai területek, ahol ahol nagyon sok feladat fog hárulni ezekre a szereplőkre, és nagyon fontos, hogy ők az ő munkájuk ilyen ilyen értelemben is egyenrangú elismerést kapjon az az összes az ágazat többi szereplőjével, mert nem lehet elvárni, mert nem lehet elvárni, hogy ők összefogjanak és egymással közösen tudjanak dolgozni majd ezekbe az új integrált rendszerekbe, hogyha különbség, ha ekkora nagy különbség van közöttük.
[01:00:47]Ez már inkább a hosszútávú vízióhoz kapcsolódik, és nem a tűzoltáshoz, ami ami az a rengeteg felhalmozódott méltánytalanság, amit most megörököltünk és felelősen igyekszünk hogy is mondjam, orvosolni és helyrehozni.
[01:01:03]Ö ez már inkább ahhoz a jóléti államnak a a tervéhez közelít, amit amit mi a társadalompolitikai stratégiában is szeretnénk megközelíteni.
[01:01:15]Zárásként még egy egy utolsó kérdés arról, ami szintén egy inkább gyorsan befutható kategóriába tartozik.
[01:01:20]Ugye van a helyi önazonossági rendeletekről szóló törvény, amit a Fidesz vezetett be az utolsó időszakában.
[01:01:27]Ez igazából az önkormányzatoknak ad lehetőséget arra, hogy különböző kritériumokhoz kössön, hogy ki költözhet be a településre és ki ne.
[01:01:34]És hát ez sok helyen igazából a a romák távoltartására használták ezt a ezt a jogkört.
[01:01:39]Ez még érvényben van továbbra is ez a törvény.
[01:01:40]De Kőszegi Krisztián a parlament alelnöke beszélt arról, hogy ez már a kormány előtt van javaslatként.
[01:01:46]Tudom, hogy ön nem kormánytag.
[01:01:47]Egyébként ő sem az.
[01:01:47]Ön tudja-e, hogy ezt tárgyalta-e a kormány, elfogadta-e a kormányt?
[01:01:52]El akarják-e ezt törölni, vagy vagy sem?
[01:01:56]Én azt látom, hogy azt hiszem 29-en mondták azt, hogy ez ez nem jó az önkormányzatok közül.
[01:02:03]Tehát, hogy van a társadalomban egy nagyon egészséges, e nagyon sokan bevezették, tehát főleg így a északmagyarországi, de hogy azt akarom mondani, hogy hogy elkezdték nem bevezetni, és szerintem ez egy nagyon-nagyon fontos jelzés, hogy elindul egy egy ilyen egy ilyen irányú mozgás, azt tudja, hogy eltörik ezt a egyáltalán ezt a lehetőségét is ennek.
[01:02:26]Én én nem tudok semmi ilyen tehát nem nem vagyok ebben nem tudok nyiratkozni, mert nem nem láttam ezeket az előterjesztéseket.
[01:02:31]Tehát az én ágazatomhoz kapcsolódó előterjesztések kerülnek az asztalomra.
[01:02:37]Jó, akkor ezt majd majd követjük a kormány tájékoztatás között.
[01:02:39]Bódis Kriszta, nagyon köszönöm, hogy eljött és hogy tud beszélgetni.
[01:02:44]Köszönöm.
[01:02:45]Az elmúlt nagyjából egy órában tehát Bódis Kriszta parlamenti képviselővel és kormánybiztossal beszélgettem elsősorban szociális témákról.
[01:02:51]Hogyha esetleg menetközben kapcsolódtál be az adásba, akkor mindenképp arra bíztattak, hogy tekd vissza az elejére és nézd végig a teljes beszélgetést, mert sok fontos témát érintettünk.
[01:03:01]az oktatási szegációtól a kábítószer kérdése át a roma politikáig.
[01:03:06]Zárásként még arra biztatnánlak titeket, hogyha a leírásban megtaláljátok, hogy hogyan tudtok egyrészt rendszeres támogatóként csatlakozni hozzánk, hogyha még nem csatlakoztatok volna.
[01:03:17]Egyúttal köszönöm azoknak, akik már mellettünk állnak, és azoknak is, akik idén az adójuk 1%-ával támogattak minket.
[01:03:24]Még egy fontos információ arról, hogy Lakner Zoltán politikai elemző országjárásra indul az őszi időszakban.
[01:03:31]Az első állomás Szegeden lesz.
[01:03:33]Élő közönség előtt fog beszélgetni Andrei Mátyás kollégámmal az elmúlt hónapok politikai eseményeiről.
[01:03:39]Úgyhogy ha szeretnéd őt élőben Szegeden meghallgatni, akkor szintén a leírásban megtalálod, hogy erre hogyan van lehetőséged.
[01:03:45]Mára köszönöm a figyelmeteket.
[01:03:47]Én Szurov Szilős voltam.
[01:03:49]Tartsatok velünk legközelebb