Holnap folytatódhat a német szélsőjobb diadalmenete
- Tóth Szilárd János és Indrei Mátyás adásának vendége Kovács Eszter bécsi politológus; a két fő téma a jemeni húti offenzíva és a német tartományi választások.
- A húták elfoglalták a Vörös-tenger partvidékét, ahonnan a szaúdi szállítmányokat rakétázzák; Irán szövetségeseivel a két legfontosabb tengeri csomópontot kontrollálják, az olajárak az egekben.
- Szaúd-Arábia harapófogóba került, amerikai beavatkozást kér hiába; a tízéves proxyháborúban a jemeni lakosság fele segélyeken él, a húták Trumppal is telefonáltak.
- Szász-Anhaltban az AfD 43,8 százalékot kapott: 1945 óta először kerülhet szélsőjobboldali párt tartományi kormány élére; Mecklenburg-Elő-Pomerániában is győzhet.
- Az AfD euroszkeptikus közgazdászok pártjából lett a sérelmi párt: rá a bérmunkások, fiatalok, ipari munkások szavaznak, fő ügyük a bevándorlás, miközben gazdaságilag újraelosztás-ellenes marad.
- A tűzfal áttört: a Wagenknecht-mozgalom minden koalíciót elutasít, így először nyílt meg valóságosan az út egy AfD-kormány előtt.
„Ez a tűzfalpolitika hozzájárult az AfD megerősödéséhez: mindig csak elnapolta a problémát [...] közben a tűzfal mögött nőtt a tűz." – Kovács Eszter
- A nácizás nem hatékony stratégia: az AfD kalkulált provokációval és kusza elhatárolódással játszik, támogatását pedig a helyi mindennapi jelenlét építi – járdák, posta, találkozóterek.
- Merz népszerűtlenebb Scholznál, a CDU–SPD kényszerkoalíció gyakorlatilag mindenben vitatkozik; a tartományi választásokon a szövetségi kormányt kérik számon, Merzet „külancellárként" emlegetik.
- A német gazdasági modell kifulladt, a jóléti állam fenntarthatatlan, Merkel öröksége a lemaradt infrastruktúra-beruházás; az AfD ajánlata: béke Oroszországgal és az újraelosztás átalakítása.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Partizán heti világpolitikai magazinműsora (a műsorvezetők: Tóth Szilárd János és Indrei Mátyás) két nagy témát jár körül: a jemeni hútik offenzíváját, amely az olajárakat az egekbe repítette, valamint a német tartományi választásokat, ahol az AfD Szász-Anhaltban 44 százalékot szerzett – 1945 óta először kerülhet így szélsőjobboldali párt egy német tartomány kormányának az élére. A német részhez a műsor vendége Kovács Eszter, a Bécsi Egyetem kutatója, Németország-szakértő politológus.
A jemeni húti offenzíva és az olajárak
- Az adás szerint az iráni háború új fordulópontjához érkezett, és az olajárak az egekben vannak, mert előretörtek a jemeni hútik: sikeres offenzívát hajtottak végre a jemeni központi kormányzattal szemben – és legalább akkora csapás érte Szaúd-Arábiát.
- A kiindulópont: a Hormuzi-szoros továbbra is nagymértékben ellenőrzés alatt áll, sok hajó nem tud áthaladni rajta. Szaúd-Arábia ezt egyetlen módon kerülhetné ki: a Bab el-Mandeb-szoros használatával, amely a Vörös-tengert köti össze a Szuezi-csatornával. Ennek a partvidékét szállták meg és tették nagyon veszélyessé a hútik – Irán szövetségesei. Ezzel újabb csapás érte Irán ellenfeleit, tulajdonképpen az Egyesült Államokat is.
- A szaúdiak már kezdeményeztek amerikai beavatkozást, de az amerikaiak nem hajlandóak erre. A hírek szerint viszont a hútik is felhívták telefonon Donald Trump elnököt, aki sajtótájékoztatón nyilatkozott az ügyről.
- A műsorvezető szerint ez jól mutatja Trump világpolitikai felfogását:
„Trump tényleg így képzel el világpolitikát: »á, igen, jól kijöttünk, tök jó fejek« – és ilyen személyes benyomások alapján dönti el, hogy mit csinál, nem pedig olyan tények alapján, hogy Irán és a szövetségesei, a húitik jelenleg a világ két legfontosabb tengeri csomópontját kontrollálják." – az egyik műsorvezető *
- A mechanizmus: ha a hútik megszállva tartják a partvidéket, onnan rakétázhatják a szaúdi szállítmányokat, így csökken a világpiaci kínálat, és nő az ár. Ezért van most ekkora figyelem a hútikon: befolyásolni tudják az olajszállításokat.
Kik a hútik? – Jemen modernkori története (háttér a műsorból)
- Jemen az arab félsziget legszerencsétlenebb állama: nincs komoly olajkészlete, annál jobb viszont a földrajzi elhelyezkedése – nem véletlen, hogy a stratégiai érzékükről ismert britek már a 19. század első felében gyarmatot hoztak létre a déli partszakaszon, Ádenben.
- A modern Jemen klasszikus közel-keleti sztori: északon az első világháború után széthullott az Oszmán Birodalom, délen a britek az 1960-as évekig maradtak, őket a jemeni szocialisták zavarták el. Mindkét országrész történetét belső konfliktusok és leszámolások tarkították – az országot rengeteg vallási, törzsi és geopolitikai ellentét osztja meg. 1990-ben Észak- és Dél-Jemen egyesült, de a viszálykodás nem szűnt meg.
- A hútik síiták, akárcsak támogatóik, az irániak, de velük ellentétben a zaidita iszlám követői; az általuk vezetett koalíció mégsem vallási vagy etnikai alapon szerveződik.
- 2004 és 2010 között hatszor háborúztak a jemeni kormánnyal, amelyet Ali Abdullah Száleh vezetett. A 2011-es arab tavasz – a korrupció és a szegénység ellen fellépő tömegek – megdöntötte Száleh hatalmát, ő viszont nem tűnt el: élvezte számos törzs, az elitek és a karhatalmi szervek támogatását. Az őt váltó, Abdrabbuh Manszúr Hádi vezette átmeneti kormány ugyanolyan korrupt volt, mint az elődje, és nem tudta kezelni a krízist – a jemeni viszonyok káoszba fulladtak, a törzsek és erőközpontok egymásnak estek.
- A döntő konfliktus az ország föderalizálásának terve körül alakult ki: az olajkészlettel rendelkező, gazdagabb régiók akarták keresztülvinni, hogy az olajból és a kereskedelemből származó javaikat ne kelljen a szegényebb régiókkal megosztani. A hútik vezette koalíció válaszul elfoglalta az ország harmadát, és idővel a régi ellenséggel, Szálehhal is kiegyezett, hogy közösen lépjenek fel az átmeneti kormány ellen.
- Szaúd-Arábia ezt nem nézhette tétlen: az átmeneti kormánnyal szövetkezett, maga mellé állította a fél arab félszigetet, légi és tengeri blokádot vont Jemen köré, és bombázásokat indított a húti területek ellen. Ez a több mint tíz éve tartó jemeni polgárháború regionális vetülete: az egyik felet Irán, a másikat Szaúd-Arábia szponzorálja.
- Az eredmény: a bombázások és a blokád miatt a jemeni lakosság fele nemzetközi segélyeken él, és itt dúl a 21. század legtöbb áldozatot szedő kolerajárványa.
- Bár a hútik jelentős győzelmet arattak, a háborúnak és a jemeni nép szenvedésének hamarosan nem lesz vége. Egy biztos: Szaúd-Arábia, Amerika egyik legfontosabb helyi szövetségese harapófogóba került – ezáltal fokozódik a nyomás Trumpon, hogy lezárja az iráni háborút. Ha annak vége, talán Jemenre is beköszönt a béke.
Német tartományi választások: az AfD történelmi áttörése
- A múlt heti szász-anhalti tartományi választáson az AfD 44 százalékot (pontosabban 43,8 százalékot) kapott. A beszélgetés idején még nem tudni, össze tud-e állni kormány – október 6-ig kell összekalapálniuk a többséget. Az AfD-nek három mandátum hiányzik, de most meglehet: először valóban lehetséges a kormányalakításuk.
- A felvétel készítésének napjától számítva „holnap", szeptember 20-án Mecklenburg-Elő-Pomerániában is választanak, ahol az AfD győzelme is lehetséges – bár ott valószínűbb, hogy az ellene összefogó baloldali pártok tudnak kormányt alakítani. Berlinben is első helyezett lehet az AfD, de csak kis különbséggel, miközben a baloldal összesen sokkal több szavazatot kap.
- Mit jelent egy tartományi választás? Németország szövetségi állam, a tartományoknak miniszterelnökeik vannak, akik az oktatásban és sok helyi jelentőségű kérdésben döntenek. Ezen keresztül kormányzóképességet lehet megmutatni, olyan koalíciókat lehet kipróbálni, amelyek országos szinten is realisztikussá válnak. Ha az AfD megmutatja, hogy tud – vagy épp nem tud – kormányozni, annak országos jelentősége van.
Kelet-Németország: demográfia, bevándorlás, kelet–nyugati sérelmek
- A szóban forgó tartományok a régi NDK területéhez tartoztak, és 1989-ben egyesültek a Német Szövetségi Köztársasággal – ami korántsem volt magától értetődő: volt mozgalom és tömegtüntetések Berlinben egy demokratikus szocialista keretért. Az adásban elhangzik egy korszakbeli archív felvétel: „sorgen wir dafür, dass die DDR ein wirkliches sozialistisches Gemeinwesen wird..." – tegyük lehetővé, hogy az NDK valódi szocialista közösség legyen, ami több egy szocialista államnál.
- Az egyesülés után megmaradt a belső megosztottság. Kelet-Németország lakossága fogy, és amúgy is kicsi: a keleti tartományok összlakossága alig több egy Magyarországnyinál, ami az össz-német lakosság nagyjából 15 százaléka – arányaiban kevés német viszonylatban.
- A demográfia az elmúlt 30 évben nagyjából olyan volt, mint a kelet-európai posztszocialista országokban: öregszik a lakosság, és nagyon kevés a bevándorló – a nyugathoz képest itt a bevándorló hátterűek a lakosság 5–10 százalékát teszik ki (régiónként változó). Mivel eredendően kevés volt a bevándorló, 2015 ennél nagyobb kultúrsokk volt, amikor hirtelen sokan érkeztek.
- Az egyik műsorvezető szerint ez a jelenség álfelháborodás:
„Én egy kicsit nem szeretem ezt a szöveget, hogy ott a legnagyobb a bevándorlás-ellenesség, ahol nincsenek is bevándorlók – szóval az egész csak egy kamu, egy álfelháborodás." – az egyik műsorvezető *
- Ugyanakkor – teszi hozzá – nem kell jelen lenniük a bevándorlóknak ahhoz, hogy egy szavazó úgy érezze: az élete, életminősége nem javul, miközben a hírekben azt hallja, az állam pénzt költ a bevándorlók támogatására, a menekültpolitikára. Ezt hamis dilemmának tartják, de érthető, miért zavarja ez a kérdéskör az embereket, és miért fontos politikai ügy.
- A kelet–nyugat reláció bizonyos értelemben a klasszikus „költségvetésbe befizetők versus az újraelosztás kedvezményezettjei" viszony. Stresszes téma, hogy a szövetségi állam mennyit költ a migránsokra: a források végesek, miközben keletnek több igénye lenne a befektetésekre. A nyugati jobboldal reakciója: 30 év alatt rengeteg fejlesztési pénzt költöttek ott, valamilyen hatása látszik is, és ha nem tudtak vele mit kezdeni, az a kelet bajai – „ne rinyáljatok". Ezzel egyidejűleg keleten az a megélés él, hogy a régió az ország lekezelt, másodrendűnek kezelt része – ezen a talajon a sérelmi politizálásra épülő AfD népszerűséget szerezhet. Ma már egyáltalán nem csak Kelet-Németországban, de a látható 40 százalékos eredmények ott születtek, és megismétlődhetnek Mecklenburg-Elő-Pomerániában.
Mi az az AfD? Az euroszkeptikus közgazdászoktól a sérelmi pártig
- Az AfD nem bevándorlás-ellenességgel indult, hanem euro-ellenességgel: 2013-ban közgazdászok egy csoportja alapította. Tőlük azóta elvették a pártot – és a választói blokk is megváltozott: ma már nem kizárólag „jól fésült nyugat-németországi urak" alkotják, hanem jellemzően bérmunkából élők, 24 év alatti fiatalok, kisebb településeken élő, viszonylag alacsonyabb képzettségű emberek, nagy arányban ipari munkások.
- Az ő első számú politikai ügyük a bevándorlás: úgy érzékelik, hogy a centrumpártok nem képviselik azt a populáris nézetet, hogy túl sok a bevándorló.
- Van azonban folytonosság az alapítókhoz: az AfD ma is a takarékosság, a kisebb állam és a kisebb jóléti állam mellett érvel, és nem képviseli a munkavállalói jogok védelmét vagy a szociális támogatások kiterjesztését – tehát gazdaságpolitikailag továbbra is jobb oldali párt, miközben ipari munkások szavaznak rá.
- Ezt az ellentmondást dolgozta ki igényesen Isabella Weber friss, Az antifasiszta gazdaság című könyve: az emberek úgy érzik, cserben hagyta őket az állam, és az elmélet szerint kell egy erős jóléti állam, amely szociális biztonságot teremt – akkor az emberek nem érzik magukat cserben hagyva, és visszafordulna a szélsőjobb térnyerése.
- Látszólag az AfD-szavazók a saját érdekeik ellen szavaznak: ők lennének egy erősebb szociális állam, a régiók közti újraelosztás kedvezményezettjei – nekik elvileg a baloldalra kéne szavazniuk. A logika kulcsa viszont az államba vetett bizalom hiánya: nem akarják az állami újraelosztásban való részvételt, mert úgy ítélik meg, hogy az állami erőforrásokból – különösen a szociális újraelosztásból – aránytalanul nagy mértékben részesülnek olyanok, akik szerintük nem érdemlik meg, mert nem németek, hanem bevándorlók. Nem pártolják az erős újraelosztó államot, mert nem bíznak benne, hogy fair módon fogja szétosztani a javakat.
- Az AfD emellett rengeteg sérelmet magába olvasztott: a gazdákét, akik állítólag a zöld politika vesztesei (bár köztük tényleg vannak feszültségek), egy bizonyos korlátozott, visszafogott covid-kritikát, valamint sok, a „homályosan elképzelt elittel" és az állammal szembeni sérelmet. Mindez egyetlen irányba mutat:
„Az államban nem lehet bízni. Az államtól nem várunk semmit. Legfeljebb azt, hogy küldje el a bevándorlókat. Egyébként meg hagyjon minket békén a fenébe, majd megdolgozunk a pénzünkért, ne vegye el adóban." – Kovács Eszter az AfD-szavazók államképéről *
- Ez az egyáltalán nem újraelosztó, nem baloldali populizmus meg tudja fogni az embereket – épp az hiányzik, ami ahhoz kellene, hogy a „szociális biztonsággal visszahódítjuk a csalódott embereket" típusú projekt működni tudjon. Lehet, hogy ez 10 éve még működött volna – és lecsúsztak róla.
A tűzfal áttörése és a Wagenknecht-mozgalom királycsináló szerepe
- Kovács Eszter szerint a kelet-német választások nemcsak a kelet-német kontextusban relevánsak, hanem általánosabb tanulságokat is lehet belőlük levonni: „egész egyszerűen áttört a tűzfal".
- Áttörés persze már volt: két éve három tartományi választás is volt (Türingia, Szászország, Brandenburg), Türingiában nyert is az AfD – csak nem úgy tört át a tűzfal, hogy egyedül hatalomra kerülhetett volna, és senki nem működött vele együtt. 2025 januárjában pedig a híres eset: Friedrich Merz, akkor még ellenzékben, migrációs ügyben együtt szavazott az AfD-vel, hogy elcsábítsa tőle a szavazóit – akkor is azt mondták, áttört a gát, vége a tűzfalnak. A németek „pár havonta temetik a demokráciát és a tűzfalat, de most tényleg".
- A tűzfal a szélsőjobb és a közhatalom gyakorlása közé húzott fal: meg kell akadályozni, hogy kormányra kerüljön, függetlenül attól, milyen választási eredményt ér el.
- A királycsináló, Sahra Wagenknecht mozgalma, amelynek öt mandátuma van, kijelentette: egyik másik párttal sem működik együtt – megveti a tűzfal-koalíciót, sőt a probléma részének tekinti. Ezzel gyakorlatilag semmi más koalíció nem lehetséges, így nyílt meg először valóságosan az út egy AfD-kormány előtt.
- Kovács Eszter szerint ebben a Wagenknecht-mozgalomnak igaza van:
„Ez a tűzfalpolitika hozzájárult az AfD megerősödéséhez: mindig csak elnapolta a problémát, hogy egy 25, 30–40%-os pártra folyamatosan azt mondjuk, hogy nácik, velük nem lehet, ők ki fogják ölni a demokráciát, ha hatalmon vannak – de közben emögött a tűzfal mögött nőtt a tűz." – Kovács Eszter *
„Nie wieder" – ami már csak elitkonszenzus
- Az AfD más európai radikális jobboldali, bevándorlás-ellenes pártokhoz (francia, olasz, svéd példák) képest: van benne valami nagyon német, amit kívülről nehéz érteni – hogy a legkisebb dologból is haláltáborokat vizionálnak –, de egyben az AfD egy nagyobb trendbe illeszkedik: az emberek radikálisabb válaszokat akarnak, a migráció mellett más kérdésekben is. Ebben nem kiugró.
- A német sajátosság két közhelyszerű, ismételgetett mondat:
„Nie wieder – soha többet ne legyen holokauszt. A másik, hogy Wehret den Anfängen – akadályozzátok meg a bajt a legelején. Ez olyan mélyen be van ivódva, hogy iszonyúan áthatja az elit konszenzusát. És az a probléma, hogy ez már csak elitkonszenzus." – Kovács Eszter *
- Nem arról van szó, hogy a németek hirtelen visszataláltak volna „náciz nézeteikhez": az újabb generációk, amelyeknek nincs meg a történelmi tapasztalatuk, nem tartják zsinórmértéknek. Ugyanakkor az AfD környékén – ha Szász-Anhaltra gondolunk, Ulrich Siegmund környékén – tényleg ott vannak azok az arcok, akiknek neonáci múltja van.
- A műsorvezető felveti: mi baj azzal, ha ezt szóvá teszik, „lenácizzák" az AfD-t, ha egyszer tényleg vannak benne nácik? A vendég válasza: ezzel az AfD teljes szavazótábora lesz bélyegezve. Az AfD tudatosan játszik ezzel:
„Kint is vagyunk, bent is vagyunk, nácik is vagyunk, nem vagyunk." – Kovács Eszter az AfD elhatárolódási stratégiájáról *
- Nem határolódnak el megnyugtató módon, mert nem akarják elidegeníteni a tényleg radikális szavazóikat. Erre a jelenségre szakszó is létezik: kalkulált provokáció. Direkt olyan mondatokat mondanak, amelyekre a médiaelitek, a zöld-baloldali elitek reakciója kiszámítható – mire ők elmondják: „tessék, ezek hisztiznek, mi meg titeket akarunk képviselni". Ambivalensen kusza maradás: ha nagyon muszáj, elmondják, hogy „nem arra gondoltunk", de sosem határolódnak el teljesen. A műsorvezető megjegyzi: ezt a gyakorlatot itthon is ismerjük.
- A lényeg: a német mainstream elit, az establishment-pártok – a középbalról középjobbig értett „centrum" – eddig nem talált olyan hatékony választ az AfD megerősödésére, amire az emberek már nem szavaznának oda. Szemmel láthatólag a nácizás nem ez, és a nácizás nem tűnik jó stratégiának. Még akkor is, ha vannak fasiszta elemek és a program bizonyos pontjai rosszak, meg kell érteni, miért tartják az emberek ezt jónak.
Miért erős az AfD? Jelenlét a mindennapokban
- Néhány mondatban nem magyarázható meg, miért erős az AfD; minden ország, ahol erősek vagy erősödnek a szélsőjobboldali pártok, azon küzd, megértse, mi a jó recept.
- A politikusok sokszor úgy képzelik: jó ígérni, jól keretezni, sokszor elmondani – és úgyis átmegy az emberek fejébe. De amit nálunk régebben a Jobbik, Németországban most Kelet-Németországban az AfD nagyon jól megértett:
„Nem a mondás a lényeg, legyek ott a mindennapjaiban. Amikor a faluból eltűnik a posta, a bank, a pékség, akkor hol vannak a találkozóterek, ki az, aki az önkormányzat szintjén kijavítja azt az újabb járdát vagy azt az újabb zebrát?" – Kovács Eszter *
- Ilyen szinteken tapasztalja meg az ember, hogy jelen van a politika az életében – nem csak abban, hogy „a hülye berliniek valamit csinálnak". Ezt jelenleg Németországban az AfD teszi meg.
A német gazdasági modell kifulladása és a Merkel-örökség
- A németek hozzászoktak a hegemon szerepükhöz és ahhoz a jóléti államhoz, amely bizonyos szempontból fenntarthatatlan a jelenlegi gazdasági struktúrában: az ellátórendszer, a szociális juttatások és a nyugdíjak olyan rendszerben alakultak ki, amikor magasabbak voltak a születésszámok, a német gazdaság exportra termelt, és versenyelőnye volt sok országgal szemben – ma viszont versenyhátrányban van, lásd az autóipar és Kína viszonyát. Wolfgang Münchau a Partizán Unortodox című adásában mesélte el részletesen, hogyan került az elmúlt évtizedekben válságba a német gazdasági modell.
- A másik nehéz örökség Merkelé: a 16 év történéseinek jelentős része az, hogy bizonyos infrastruktúrába nem fektettek be – kispórolták Németországot. A politika most azzal küzd, hogy azok a dolgok, amelyekre nagy dobás kellene, nem érezhetők meg olyan hamar.
- Aki követi a német politikát és beszélget németekkel, „robbanás előtti hangulatot" érez: mindenki türelmetlen. Merz nehézsége épp az volt, hogy ő ígérte a nagy dobást: 2018-ban azt mondta, „bízzátok rám, ha én kerülök hatalomra, tudom, hogyan kell ezt csinálni, meg fogom felezni az AfD-t". 2025-ben hatalomra került – és a CDU feleződött meg Szász-Anhaltban: a két párt aránya a választáson nagyjából 44 százalék a 19 százalékhoz képest.
- Merz – „aki semmit nem felejtett és semmit nem tanult" – a parlamentben úgy lépett fel: „hát mit akartok, nem is kaptatok abszolút többséget". A CDU szász-anhalti megfeleződése nem csak a tartományi párton múlik: nem véletlenül rejtegették Merzet a kampányban – nem az volt a terv, hogy „jöjjön a kancellár kampányolni", hanem hogy „légy szíves, ne gyere ide".
- Mecklenburg-Elő-Pomerániában is állandóan elhangzik: a tartományi politikusokon kérik számon a szövetségi politikát – „ti mit tesztek azért, hogy nekünk itt jobb legyen?" Mivel szövetségi szinten az SPD és a CDU kormányoz, a pártoknak el kell számolniuk azzal, mit tesz a pártjuk szövetségi szinten.
- Ugyanakkor a tartományi politikának viszonylag kevés hatásköre van: például Szász-Anhaltban az AfD a migráció szigorításáról beszélt, pedig ez nem tartományi szinten dől el. Ez lehet az AfD csapdája is: az emberek szigorúbb migrációs politikát várnak, amit az AfD nem tud nyújtani. Vagy majd rá haragszanak, vagy az AfD azt mondja: „já, mi akartuk, de azok a bolond berliniek nem engedték."
A „külancellár" és a kényszerkoalíció
- 2021-ben Olaf Scholz is azzal lépett hivatalba, és 2025-ben Merz is ugyanezt mondta: most vége a lejtmenetnek, nagyívű reform jön. Joggal haragszanak tehát annyira Merzre – akire a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a lakosság mindössze 10 százaléka elégedett, sikerült Olaf Scholznál is népszerűtlenebbnek lennie –, vagy valójában az adottságok áldozata, és nem tehetne sokkal többet?
- Tegyük fel, hogy Merz CDU-sként, gazdaságpolitikai szakértők hadával körülvéve van egy növekedési modellje, amelyben egészen magabiztos – de nem tudott egyedül kormányt alakítani. Azért, hogy az AfD ne kerüljön hatalomra, az SPD-vel alakított kormányt – az adásban ironikusan „antifasiszta szövetségnek" nevezik.
- Elnevezési gond is van: nagy koalíciónak már nem nevezhető, mert már nem olyan nagy. A két hagyományos nagy párt – a bal-közép és a jobb-közép – néhány évtizeddel ezelőtt még a választók 80–90 százalékát adta; most alig tudták az 50 százalékot összehozni. Az egyik elnevezés: „Muss-Koalition", azaz kényszerkoalíció – jobb híján, matematikailag más nem jött ki. Gyakorlatilag mindenben vitatkoznak: hónapokig rágják például a nyugdíj- vagy a munkanélküli-segély-reformot, mindegyik párt a saját választói bázisa, meggyőződése, gazdaság- és szociálpolitikai filozófiája alapján érvel, végül nagy nehezen kiizzadnak egy kompromisszumot, amivel senki sem elégedett – sem a saját tagságuk, sem a választóik.
- Merz kicsit olyan, mint Orbán Viktor: akit jobban lázba hoz a nemzetközi politika, mint a belpolitika. Van is rá gúnyneve: „külancellár" – nem szövetségi kancellár, mert bármikor szívesen tart előadást a nagy összefüggésekről, és lesajnálóan tud beszélni arról, hogy „ezekről a százalékokról, meg arról, mi számít bele a nyugdíjba" kell neki tárgyalnia – milliomosként, teljesen távol az emberek valóságától.
- Példa: nyáron egy interjúban a benzinárakra kérdezték, tervez-e valamit a kormány – például benzinársapkát –, hiszen nagyon sok ember, különösen ott, ahol rossz a tömegközlekedés, autóra szorul, és a benzinár a pénztárcájában érződik. Merz azt válaszolta: nem tud mit kezdeni a Hormuzi-szorossal. Ezen a héten viszont – többek között a mecklenburg-elő-pomerániai szociáldemokrata miniszterelnök nyomására – azt mondta: igen, tesznek valamit a benzinár ügyében. Szeptember 20 után kiderül, hogyan alakul a sorsa.
- Ezzel szemben az AfD ajánlata: egyrészt legyen béke Oroszországgal – annak talán jótékony hatása lesz az európai gazdaság állapotára; másrészt gondolják át a németországi újraelosztás rendszerét: kevesebbet költsön az állam arra a szociális szférára, amelynek kedvezményezettjei között felülreprezentáltak az „idegenek". A műsorvezető megjegyzése: „szóval a végén mindenki Orbán Viktorra hasonlít" – a vendég szerint ez nagyon jó meglátás.
Jóléti nosztalgia és ressentiment: az AfD ajánlata
- Az AfD kicsit jóléti nosztalgiában él: legyen megint
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]1945 óta először kerülhet hatalomra egy szélső jobboldali párt egy német tartományban.
[00:00:06]44%-ot kapott az AFD SNHban, és holnap egy újabb tartományban nyerhet.
[00:00:11]Az iráni háború pedig új fordulópontjához érkezett.
[00:00:13]Egekben az olajárak, mert előretörtek a jemeni hútik.
[00:00:18]A kicsodeg?
[00:00:19]Jó kérdés.
[00:00:19]Ez is kiderül a mai adásunkból.
[00:00:20]Én Tózinár János vagyok, én pedig Andrei Mátyás.
[00:00:23]Kezdünk.
[00:00:29]Tehát igen, az elmúlt napoknak egy fontos eseménye, amiről valószínűleg még elég sokat lesz szó az újságokban, az ugye az, hogy ezek az úgynevezett jemeni húig sikeres offenzívát hajtottak végre a jemeni központi kormányzattal szemben.
[00:00:41]És hát akire ez legalább akkora csapás, mint a jemeni kormányzat, a Szaarábia, ugye onnan indulunk, hogy eleve a Hormózisz orost iránt továbbra is nagy mértékben a kontrollja alatt tartja sok hajó, még mindig nem tudott áthaladni.
[00:00:54]Szaarábia ezt egyik féleképpen úgy tudná megkerülni, hogyha ezt a Bob Elmandeb sorost használja, ami a vörös tengelyt és a szezi csatornát köti össze.
[00:01:01]Na, ennek a partvidékét szállták meg és tették nagyon veszélyessé a jemeni hútig, akik Iránnak a szövetségesei.
[00:01:09]Úgyhogy innentől kezdve ez egy újabb csapás Irán ellenfeleire, tulajdonképpen Amerikára is, nem?
[00:01:14]Igen.
[00:01:14]Úgyhogy a szaúdiak már kezdeményeztek is amerikai beavatkozást.
[00:01:19]Az amerikaiak erre nem hajlandóak.
[00:01:20]Ellenben a hírek szerint a hútik is rátelefonáltak Donald Trump elnökre, aki a következőképpen nyilatkozott erről egy sajtótájékoztatón.
[00:01:38]Trump tényleg így képzel el a világpolitikát, hogy á igen, jól kijöttünk, tök jó fejek, és így ilyen személyes benyomások alapján dönti, hogy mit csinál, és nem az olyan tények alapján, hogy konkrétan Irán meg a szövetségesei, a hutik a világ két legfontosabb tengeri csomópontját tudják jelenleg hát szorosabban legalábbis kontrollálni.
[00:01:55]Persze.
[00:01:55]Tehát hogyha megszállják a partvidéket a hulték, akkor ott rakétázhatják a szúdi szállítmányokat, tehát csökken a világpiaci kínállat, tehát megy föl az ár.
[00:02:06]Igen.
[00:02:06]És nyilván ezért van most ekkora figyelem a hutikon, mert befolyásolni tudják az alajárat.
[00:02:09]Viszont mi azért is vagyunk itt, hogy megértsük, hogy mivel szemben folytatják ezt a lázadást és mit mit akarnak ők kikőt.
[00:02:17]Száad erről készültés egy összeállítással.
[00:02:21]Yemen az arab félsziget legszerencsétlenebb államaként nem rendelkezik komolyabb olajkészlettel.
[00:02:27]Ellenben kiváló az ország földrajzi elhelyezkedése nem véletlen, hogy a stratégikus sassszemükről ismert britek a déli partszakaszon Ádben gyarmatot hoztak létre a 19.
[00:02:35]század első felében.
[00:02:38]A modern Jemen létrejötte klasszikus közelkeleti sztori.
[00:02:41]Északon az első világháború után széthullott az oszván birodalom.
[00:02:45]Délen a britek az 1960-as évekig maradtak.
[00:02:48]Őket végül a jemeni szocialisták zavarták el.
[00:02:50]Az északi és a déli országrész történetét egyformán belső konfliktusok, leszámolások tarkították.
[00:02:57]És ez korán sem véletlen, hiszen az országot megannyi vallási, törzsi és geopolitikai ellentét osztja meg.
[00:03:04]1990-ben Észak és Déljemen egyesült.
[00:03:07]Ám, de a viszálykodás ezzel nem szűnt meg.
[00:03:09]Na de kik azok a hútik?
[00:03:12]A hótik séták, mint az őket támogató irániak, ám velük ellentétben a Zájdita Iszlám követői.
[00:03:20]Ennek ellenére az általuk vezetett koalíció nem vallási vagy etnikai alapon szerveződik.
[00:03:27]2004 és 2010 között a Hútig hat alkalommal háborúztak a jemeni kormánnyal, amelynek vezetője bizonyos Ali Abdul Sáh volt.
[00:03:33]Ilyen körülmények között ért Jement a 2011-es arab tavasz.
[00:03:39]A korrupció és a szegénység ellen megmozduló tömegek megdöntötték Sálech kormányát.
[00:03:43]Sálek persze nem tűnt el, hiszen élvezte egy sor törzs, az elitek és a karhatalmi szervek támogatását.
[00:03:48]A Szálehet váltó átmeneti kormány Één Abdrabu Mansor Hádival természetesen ugyanolyan korrupt volt, mint az elődje.
[00:03:58]A kormány a krízis kezelésére nem volt képes, úgyhogy a jemeni viszonyok egyhamar káoszba fulladtak, a különböző törzsek és erőközpontok hamar egymásnak estek.
[00:04:06]A döntőkonfliktus az ország föalizálásának terve körül alakult ki.
[00:04:09]A föderalizálást az olajkészlettel rendelkező gazdagabb régiók akarták keresztülvinni, méghozzá annak érdekében, hogy az olajból és a kereskedelmből előálló javaikat ne kelljen nekik a szegényebb régiókkal megosztani.
[00:04:25]A hútik vezette koalíció válaszul elfoglalta az ország harmadát, és egy idő után még az ősi ellenséggel Szálehel is kiegyeztek, hogy közös erővel menjenek neki az átmeneti kormánynak.
[00:04:36]Ezt viszont Szaudarábia nem nézhette tétlenül.
[00:04:39]A szaúdiak a jemeni átmeneti kormánnyal szövetkeztek, maguk mellé állítva a fél arab félszigetet.
[00:04:47]Légi és tengeri blokádot vontak Jemen köré, és bombázást indítottak a hútik területe ellen.
[00:04:51]Ez tehát az immáron több mint 10 éve tartó jemeni polgárháború regionális vetülete.
[00:04:56]Az egyik háborúzó felett Irán, a másikat pedig Szaudarábia szponzorálja.
[00:05:01]Az eredmény a bombázások és a blokád miatt a jemeni lakosság fele immáron nemzetközi segélyeken él, és itt tölt ki a 21.
[00:05:09]század legtöbb áldozatot szedő kolera járványa is.
[00:05:11]Habár a hútik jelentős győzelmet értek el, a háborúnak és a jemeni nép szenvedésének egy hamar nem lesz vége.
[00:05:19]Egy biztos, Amerikai egyik legfontosabb helyi szövetségese Szaúd-arábia harapófogóba került.
[00:05:26]Ezáltal is fokozódik a nyomás Trumpon, hogy lezárják az iráni háborújukat.
[00:05:28]Ha pedig annak vége, talán Yemenre is beköszönt a béke.
[00:05:35]Na de akkor térjünk rá szerintem erre, hogy hogyan kapott 44%-ot az AFD egy tartományi választáson 100 Anhá tartományban múlt héten.
[00:05:41]És szerintem ezzel kell kezdeni, hogy mit jelent ez, hogy tartományi választás.
[00:05:45]Tehát ugye Németország egy szövetségi állam, ahol a tartományoknak miniszterelnökei vannak, és csomó olyan kérdésben, mint az oktatás meg csomó hely jelentőségű kérdésben ezek döntenek, illetve ezen keresztül kormányzóképességet lehet megmutatni, olyan koalíciókat lehet kipróbálni, amik aztán országos szinten is sokkal realisztikusabbá válnak ettől.
[00:06:04]Tehát hogyha egy tartományban már megmutatja az AFD, hogy ő tud kormányozni, vagy kiderül, hogy nem tud, annak van országos jelentősége.
[00:06:10]Ugye ez kelet-Netország, Németországnak a keleti fele, azok a tartományok alapvetően, amelyek ugye a régi NDK-hoz, a Német Demokratikus Köztársasághoz tartoztak, majd 89-ben egyesültek a Német Szövetségi köztársasággal, ami egyébként egyáltalán nem volt magát értető, hogy legalábbis volt mozgalom és voltak arra irányuló tömegtüntetések Berlinben, hogy legyen egy demokratikus szocialista keret Németország.
[00:06:31]sorgen wir dafür, dass die DDR ein wirkliches sozialistisches Gemeinwesen wird, was mehr ist als ein sozialistischer Staat.
[00:06:44]Danke.
[00:06:49]Az a lényeg, hogy így viszont, hogy megtörtént az egyesülés, belső megosztottság megmaradt.
[00:06:53]Egyrészt ugye Kelet-Netországnak a lakossága az fogy.
[00:06:57]Hát meg pici amúgy.
[00:06:57]Szóval, hogy ez ez egy nagyon fontos dolog, hogy ez a keletnyugat ez nem egy ilyen kiegyensúlyozott viszony, hogy mégis csak az van, hogy vannak ezek a keleti tartományok, amelyeknek a az az egésznek a lakossága az alig több, mint egy magyarországnyi.
[00:07:11]És német viszonylatban ez arányaiban kevés is.
[00:07:13]Tehát az össz-német lakosságának ez nagyjából 15%-a.
[00:07:17]A demográfia az utóbbi 30 évben egyébként nagyjából olyan volt, mint a többi kelet-európai posztocialista országban, mert egy igazából német kelet-németország ezekrez hasonlít nagyon sok tekintetben ugye a régiós keleti szomszédaira.
[00:07:29]Öregszik a lakosság, nagyon kevés a bevándorló egyébként, tehát a nyugatal ellentétben itt a bevándorló hátterűek 5-10%-át teszik ki a lakosságnak.
[00:07:37]Ugye ez is régiónként valamennyit változik.
[00:07:39]Most már valamennyi bevándorló van, de hogy ugye pont azért, mert kevés volt eredendően a bevándorló, 2015 ennyivel nagyobb kultúrsok is, amikor hirtelen lettek.
[00:07:52]Hát igen, meg én egy kicsit nem szeretem ezt a szöveget, hogy ott a legnagyobb a bevándorlás ellenége, ahol nincsenek is bevándorlók, szóval az egész csak egy kamu, az egész csak egy ilyen álfelháborodás.
[00:08:00]Nem kell ahhoz jelen lenniük, hogy mondjuk azt gondolhassa egy szavazó, hogy fú, hát én itt nem nem nekem nem javul az életem, nem javul az életminőségem.
[00:08:10]És azt hallom a hírekben, hogy az állam egyébként pénzt költ bevándorlóknak a a támogatására, vagy vagy a a menekült politikára.
[00:08:16]Persze mi azt gondoljuk, hogy ez egy hamis dilemma, de hogy nem érthetetlen, hogy miért zavar, miért zavarja ez a kérdéskör az embereket, vagy miért egy fontos politikai ügy.
[00:08:29]Igen, egyértelműen.
[00:08:29]Ugye ez a kelet-nyugat reláció, ez ez bizonyos értelemben egy ilyen klasszik a költségbe költségvetésben befizetők verszus az újraelosztásnak a kedvezményezetjei relációk.
[00:08:39]És ugye épp ezért is stresszes téma az, hogy most a szövetségi állam mennyit költ úgymond a migránsokra, mert ugye végesek a források, mennyi jut ide, mennyi jut oda.
[00:08:49]Ugye a keletnek nyilván több, hogy mondjam, igénye van a befektetésre ilyen téren.
[00:08:54]A nyugati jobb oldalnak a a reakciója az persze a keleti igényekre az, hogy hát ugye 30 év alatt már így is rengeteg fejlesztési pénzt költöttünk el.
[00:09:02]Ott látszik neki valamennyi hatása, de hogyha nem tudtatok vele mit kezdeni, akkor az a ti bajotok körülbelül is ne rinyáljatok.
[00:09:08]És ezzel egyidejűleg létezhet az ugye, hogy keleten pedig az a megélés, hogy egy lekezelt, másodrendűnek kezelt része ők az országnak.
[00:09:18]És ez ilyen alapvetően sérelmi politizálásra épülő párt, mint az AFD, az tud népszerűséget szerezni.
[00:09:26]Most már egyáltalán nem csak Kelet-Netországban, de azért ott vannak ezek a 40%-ok, amiket láttunk Szászánhában, és ami megismétződhet Mexemburg erő elől Pomerániában.
[00:09:33]Ö szerintem egy kicsit helyezzük kontextusban, hogy mi ez az AFD.
[00:09:37]Ugye az AFD nem a bevándorlás ellenességgel indult, a be az AFD az euroellenességgel indult, tehát közgazdások egy csoportja alapított a 2013-ban.
[00:09:49]Igen, de ettől társasákal elvették már a pártot.
[00:09:50]Tehát meg egyébként ugye a választói blokk is azért most már más nem ilyen kizárólag ilyen jól fésült akár nyugat-németországi urak, hanem hanem jellemzően bérmunkából élők, fiatalok egyébként 24 év alatti a kisebb település viszonylag alacsonyabb képzettségük, még egyébként az ipari munkásság ugye nagyon nagy arányaiban, tehát hogy ez adja össze a bázisát.
[00:10:11]És olyan emberek, akik alapvetően a bevándorlást sokalják.
[00:10:12]Ugye ez az első számú dolog, ami foglalkoztatja őket politikailag, mert hogy úgy érzékelik, hogy a centrum pártok ezt nem képviselik ezt a populáris nézetet, hogy hogy túl sok a bevándorló.
[00:10:25]Úgymond azért hoztam mégis be ezt, hogy ilyen takarékosság mellett és kisebb állam, kisebb jóléti állam mellett érvelő és euróellenes közgazdások csinálták ezt, mert abban megvan a folytonosság, hogy most is ezt képviseli az AFD.
[00:10:36]Tehát az AFD mondod, hogy ipari munkásság meg izé, egyáltalán nem képviseli az AFD mondjuk a munkavállalói jogok védelmét, vagy különböző szociális támogatásoknak a kiterjesztését.
[00:10:48]És ez azért érdekes, mert mert így van ez az ilyen általános nézet, és ezt szerintem így itt-ott megvolt ilyen politikai üzenetekben, de igazán igényesen Izabella Wéber a friss könyvében, az antifasiszta gazdaság című könyvében dolgozta ki ezt az elképzelést, hogy ugye az emberek úgy érzik, hogy cserben hagyta őket az állam.
[00:11:06]kell egy erős jóléti állam, amelyik szociális biztonságot teremt, akkor nem érzik magukat majd az emberek cserben hagyva, és akkor majd visszafordul a szélső jobb oldalnak a térnyerése.
[00:11:17]Egyfelől ugye ez látszólag úgy tűnik, hogy az AFD-re szavazó emberek saját érdekeik ellen szavaznak.
[00:11:21]Ugye itt kicsit ez a mondás, mert hogy ha úgyis ti lennétek a kedvezményezettjei egy erősebb szociális államnak, vagy egy erősebb ilyen régiók közti vagy tartományok közti újraelosztásnak van egy csomó minden, akkor nektek nyilván a bal oldalra kéne inkább szavaznatok.
[00:11:36]Merthogy ugye jól mondod, az AFD továbbra is ugye gazdaságpolitikai szempontból tök jobb oldali.
[00:11:40]Na de hogy itt ennek az a logikája, hogy ugye az állammal szemben van egy ilyen alapvető bizalom, tehát nem nem akarják az államnak a redisztribúcióba ilyen módon résztvételét, mert ugye úgy ítélik meg az emberek, hogy az állami erőforrásokból aránytalanul nagy mértékben, és különösen a szociális újraelosztásból aránytalanul nagy mértékben részesülnek olyan emberek, akiket ők adott esetben úgy vélik, hogy nem érdemlik meg, mert hogy nem németek, mert bevándorlók, vagy bármi másokból, és hogy ilyen módon az, hogy egyszerre pont ugye státusokból fakadóan úgymond rászorulnának erre és az lenne elvileg az érdekük, hogy az erősebb államot pártolják, az erősebb újraosztó államot pártolják.
[00:12:20]Nem pártolják, mert nem bíznak abba az államba, hogy fair módon fogja szétosztani ezeket a javakat.
[00:12:23]És azért nem csak a bevándorlásról van szó, tehát az AfD azért nagyon sok mindenféle ilyen homályosan elképzelt elittel szembeni, meg az állammal szembeni mindenféle ilyen sérelmet a és azoknak a képviseletét így magába olvasztotta, magába olvasztotta a gazdáknak a sérelmét, akik állítólag a zöld politika vesztesei, és nem csak állítólag, hanem tényleg vannak ezek között feszültségek.
[00:12:45]Ez magába olvasztott egy bizonyos korlátozott vagy visszafogott fajtájú ilyen covid kritikát.
[00:12:49]Nagyon sok olyan dolgot, ami egyetlen egy irányba mutat, hogy az államban nem lehet bízni.
[00:12:53]Az államtól nem várunk semmit.
[00:12:54]Legfeljebb azt, hogy küldje el a bevándorlókat.
[00:12:57]Egyébként meg hagyjon minket békén a fenébe, majd megdolgozunk a pénzünkért, ne vegyeje el adóban.
[00:13:01]És máris az ilyen egyáltalán nem újraelosztó szemlélető, egyáltalán nem baloldali populizmus, az meg tudja fogni az embereket, hogy egyszerűen az államba vetett bizalom, az államnak a a nagyobb szerepébe vetett bizalom, mint mint hogy ez egy megoldás lehet, azaz ami hiányzik ahhoz, hogy egy ilyen projekt, ilyen szociális biztonsággal visszahódítjuk a csalódott embereket, az működni tudjon.
[00:13:24]Lehet, hogy működött volna 10 éve és lecsúsztunk róla.
[00:13:28]Mindenesetre, hogy mit jelent a Szálaszország AnhD győzelem, mit jelent az, hogyha újabb AFD sikerek következnek.
[00:13:36]És egyébként miért ilyen elképesztő népszerűen Friedrich Mert jobb középkormánya, ugye, vagyis hát nagy koalíciós kormánya, Friedrich Mertcel 10%-a elégedett a lakosságnak a legfrissebb közvér mutatás.
[00:13:47]Sikerült Olá Solcnál egyébként népszerűbbnek lennie, hogy mindez miért történik.
[00:13:52]Kiváló Németország szakértő politológus vendégünk van ehhez.
[00:13:58]Így van.
[00:13:58]A vendégünk Kovács Eszter, a Bécsi Egyetem kutatója.
[00:14:00]Szervusz Eszter.
[00:14:02]Köszönöm szépen a meghívást.
[00:14:03]Szia Eszter.
[00:14:04]A kelet-német választások nagyon is relevánsak nemcsak a kelet-német kontextus számára, hanem tulajdonképpen valami általánosabb következtetéseket, meg tanulságokat is le lehet belőle vonni.
[00:14:13]Mik ezek?
[00:14:13]Miért érdekes Kelet-Netország is ez a választás?
[00:14:17]De azért, mert egész egyszerűen áttört a tűzfal.
[00:14:20]Persze már milliószor áttört.
[00:14:23]Két évvel ezelőtt volt már három tartományi választás.
[00:14:25]Türingia, Sászország, Brandenburg.
[00:14:27]Ott Türingiában az AfD nyert.
[00:14:29]Csak úgy nem tört át a a tűzfal, hogy egyedül nem tudtak hatalomra kerülni, és senki nem működött velük együtt.
[00:14:36]2025 januárjában híresen.
[00:14:39]Ugye Friedrich Mertz akkor még ellenzékből együtt szavazott valamiben az AFD-vel, migráció ügyben, hogy elhapolja az AFD-től a szavazókat.
[00:14:45]Ott is azt mondták, hogy áttört a gát és vége a tűzfalnak.
[00:14:51]Tehát igazából a németek párhaonta temetik a demokráciát meg a tűzfalat, de most tényleg, mert ugyanis Senanban 43,8%-ot kapott az AFD, és amikor beszélünk, még nem tudjuk, hogy össze tudnak-e állni kormánnyá.
[00:15:09]Ugye október 6-áig kell összerakni, összekalapálniuk a többséget.
[00:15:13]Három mandátum hiányzik nekik, de most meglehet.
[00:15:15]Most először tényleg.
[00:15:18]annál is inkább már semmi más nem lehetséges.
[00:15:20]Tehát az, aki a királycsináló, a szerevágánnek egy mozgalma, aminek öt helye van, az kijelentette, hogy ő az összes többi pártal, hogy nem működik együtt, tehát hogy ő ő ezt az egész tűzfal koalíciót megveti, és sőt a probléma részének tekinti, tehát azt gondolja egyébként szerintem ebben a dologban igaza van, hogy ez a tűzfalpolitika, ez hozzájárult az AFD megerősödéséhez, tehát mindig csak elnapolta a problémát, hogy egy 25, 30-40%-os pártra folyamatosan azt mondjuk, hogy nácik, velük nem Lehet ők ki megölnék a demokráciát, ha hatalmon vannak, de közben emögött a tűzfal mögött nőtt a tűz.
[00:15:57]Mondjuk el a nézőknek, hogy ez a tűzfal ez azt ez azt a falat jelenti, amelyet a szélső jobb oldal és a hatalom a közhatalom gyakorlása közé húznak olyan olyan értelemben, hogy ne kerülhessen kormányra, és meg kell akadályozni, hogy kormányra kerüljön, függetlenül attól, hogy milyen választási eredményt ér el.
[00:16:16]Na de hogy akkor mi mi a jelentősége annak, hogy ez leomlik?
[00:16:18]Most, hogyha összeveted egyébként a nem tudom az AFD-t más európai radikális jobboldali bevándorlásellenes pártokkal, mint a francia, vagy az olasz, vagy a svéd, vagy bármi más példákkal, ez tényleg egy minőségileg más dolog, vagy pedig egy egy európai trendnek a részei is is.
[00:16:39]Tehát van az a része, hogy ez valami nagyon német, hogy amit kívülről elég nehéz érteni, hogy a legkisebb olyan dologra, amit lehetne úgy érteni, hogy abból már a haláltáborokat vizionálják, tehát olyan icipici elég.
[00:16:53]És van egy ilyen ö közhelyszerűen ismételgetett mondat, több is.
[00:17:01]Az egyik ez a Nader, soha többet ne legyen holokauszt.
[00:17:03]A másik, hogy véreddén unfengen, tehát hogy akadályozzátok meg a bajt a legelején.
[00:17:09]És ez olyan mélyen be van ivódva, hogy ez iszonyúan áthatja az elitnek a konszenzusát.
[00:17:13]És ugye az a probléma, hogy ez már csak elit konszenzus.
[00:17:17]És nem olyan értelműen, hogy hirtelen visszataláltak a németek a nem tudom náci nézeteikhez, hanem nagyon sokakra, különösen az újabb generációkra, akiknek nincsen meg a történelmi tapasztalata, nem gondolja azt, hogy azt kellene zsinór mértéknek tekinteni, vagy mindent az alapján mérni, merthogy van egy sokkal nagyobb trend, amibe viszont Németország is beleilleszkedik, hogy radikálisabb válaszokat akarnak emberek, a migráció, ahogy mondtad a fő, de egyéb dolgokban is, tehát hogy ebben meg Nem kiugró az AFD.
[00:17:48]Annyi, hogy viszont ugye és akkor ez is egy ilyen német sajátosság, hogy ott viszont az AFD környékén, vagy hogyha most Szászán hátra gondolunk, akkor Úrist Zigmund környékén tényleg ott vannak azok az arcok, akiknek van neonáci múltja.
[00:18:04]De akkor mi baj azzal, hogyha ezt szóvá teszik és lenácizzák az AFT-t, ha egyszer tényleg nácik is vannak benne, mert így innentől az teljes szavazótáboruk meg van bélyegezve.
[00:18:12]Tehát egyrészt ugye az AFD tudatosan játszik ezzel.
[00:18:17]Kint is vagyunk, bent is vagyunk, názik is vagyunk, nem vagyunk, tehát nem határolódnak el megnyugtató módon, mert nem akarják el idegeníteni a tényleg olyan radikális szavazóikat.
[00:18:26]Egy ilyen kalkulált provokációnak hívják ezt, már szakszó is van rá, tehát ezeket nem én találtam ki, hogy direkt olyanokat mondanak, amivel ezt itthon is ismerjük a Visítsanak a Lipsik című ö gyakorlat.
[00:18:43]Ö, az náluk is megvan.
[00:18:43]Tehát, hogy olyat mondani, amire a médiaelitek, a zöld, baloldali elitek ki lehet számítani, hogy hogy fognak reagálni, mire ők elmondják, hogy tessék, ezek hisztiznek, mi meg titeket akarunk képviselni, és ezt ezt működtetik, ezt a direkt ilyen ambivalensen kuszán maradni, ha nagyon muszáj, akkor elmondjuk, hogy nem arra gondoltunk, de közben meg nem határolódni el teljesen.
[00:19:05]Tehát, hogy igazából azt nem tudta eddig megoldani a német mainstream elit vagy a establishment pártjai, amit Németországban úgy hívnak, hogy a centrum, tehát a középballbaltól középjobbig hogy olyan hatékony választ találjon az AFD megerősödésére, amitől az emberek már nem oda szavaznak.
[00:19:24]Tehát szemmel láthatólag a és nálás az nem ez.
[00:19:28]És a nál nem tűnik jó stratégiának.
[00:19:28]És akkor ennél jobb öt lett volna, tehát még akkor is azt gondoljuk, hogy vannak fasiszta elemek, a programjuk bizonyos pontjai rosszak, hogy megértsük, hogy az emberek ezt miért tartják jónak.
[00:19:41]Na de akkor menjünk ebbe bele egy kicsit, értelmezzük, hogy mi vezetett ide, meg hogy miért erős az AFD.
[00:19:46]Mi az alapvető elégedetlenség a ugye ezekkel a centrumpártokkal szemben, és hogy miért megy akkor a választói bázisnak egy nagyon nagy része az AFD felé?
[00:19:55]Nyilván ez egy ilyen nem lehet pár mondatban megmondani, hogy miért erős az AFD.
[00:19:58]Minden ország, ahol erősek a szélső jobboldali pártok, vagy erősödnek, ezzel küzd, hogy megérteni meg, mi a jó recept.
[00:20:06]hogy úgy képzelik sokszor politikusok, hogy mondanunk kell valami jót, jó ígérni vagy keretezni, sokszor elmondani és akkor az átmegy az emberek fejébe.
[00:20:15]De hogy például ez az, amit nálunk régebben a Jobbik, a németeknél most Kelet-Netországban az AFD nagyon jól megért, tehát hogy nem a mondás a lényeg, legyek ott a mindennapjaiban.
[00:20:25]Tehát, hogy amikor elvesznek közszolgáltatások, amikor a faluból eltűnik a posta, a bank, a pékség, akkor hol vannak a köz a találkozásterei, ki az, aki az önkormányzat szintjén kikdi azt az újabb járdát, vagy azt az újabb zebrát, hogy ilyen szinteken, ahogy megtapasztalod, hogy jelen van a politika az életedben, ami nem csak a hülye berléniek, hülye budapestiek valamit csinálnak, hanem hogy így ez így a te életedre hatással van, és ugye ezt jelenleg Németországban például az AFD ö teszi meg, de nyilván a a németeknél ugye van ez a nagyon nehéz dolog, hogy ők hozzászoktak a hegemon szerepükhöz, meg ahhoz a bizonyos jóléti államhoz, ami bizonyos szempontból fenntarthatatlan legalábbis ebben a gazdasági struktúrában, ami van.
[00:21:08]Az egész ellátórendszer, a szociális juttatások, a nyugdíjak mértéke egy olyan rendszerrel lett ki alakítva, amiben a születés számszámok magasabbak voltak, amiben a német gazdaság exportra termelt, amiben versenyelőnye volt egy csomó országgal szemben, nem hogy versenyátránya, lásd autóipar és Kína.
[00:21:31]egyébként Wolfgang Moncho a Partizánban nagyon szépen elmondja az unortodox adásban, hogy hogyan került az elmúlt évtizedekben válságba német gazdasági modell.
[00:21:42]És ami nagyon fontos, és amivel küzd a német politika, az a Angela Merkel öröksége, tehát hogy az a azok a dolgok, amik abban a 16 évben történtek, annak az egy jelentős része az, hogy bizonyos infrastruktúrára nem volt beruházva.
[00:21:55]Tehát ez a tönkrepórolták a Putg párt Németországon.
[00:21:59]És most azzal küzd a politika, hogy olyan dolgokat, amik re valami nagy dobást kéne adni, az se éreztheti a hatását ilyen hamar.
[00:22:07]Tehát olyan az embernek az érzése, követi a német politikát, meg beszélget németekkel, hogy ilyen robbanás előtti hangulat, hogy így mikor már, tehát hogy ilyen mindenki nagyon türel, vagy hogy türelmetlen a német politika, és hogy Mertcnek ugye az volt a nehézsége, hogy ő na ezt ígérte ezt a nagy dobást és hogy azt mondta még 2018-ban, hogy bízzátok ide, ha én kerülök hatalomra, én tudom, hogy hogy kell ezt csinálni, meg fogom felezni az AFD-t majd 2025-ben hatalom ra került és mi fedeződött meg a CDU.
[00:22:42]Hát ez ez a ez a probléma.
[00:22:42]Ugye 4419 a éppen ebben a SAS Anht választási eredményben a két pártnak a a az egymáshoz viszonyított aránya.
[00:22:51]És ehhez képest Friedrich Merc, mint aki semmit nem felejtett és semmit nem tanult, úgy adja elő a parlamentbe, hogy hát mit akartok KFD-sek, nem is kaptatok abszolút többséget.
[00:22:59]Hát igen, azt azt még tényleg nem kaptam.
[00:23:01]Most ez egy kicsit meg van rendülve, hogy lefeleződött a CDU Szásznháltban, és ugye erre lehetne azt mondani, hogy hát erről a Szászhálti CDU tehet, de nem.
[00:23:11]Tehát, hogy nem véletlenül rejtegették Friedrich Mercet a a választási kampányban.
[00:23:15]Tehát nem az volt, hogy ú de jön a ide jön a kancellár kampányolni, hanem légyszer ne gyere ide.
[00:23:21]És ezt egyébként Mcllemburg előpomerániával, ahol szeptember 20-án lesznek választások, ott is állandóan elhangzik, hogy így a tartományi politikusokon kérik számon a szövetségi politikát.
[00:23:30]Ti mit tesztek azért, hogy nekünk itt jobb legyen?
[00:23:32]Vagy pedig mivel, hogy ugye szövetségi szinten az SPD meg a CDU kormányoz, egyszerűen muszáj a 106-ban a CDU-nak, a Mcklemburgelő Pomeránakban az SZPD-nek elszámolni azzal, hogy mit tesz a pártja szövetségi szinten, és hogy igazából ez a nehézség, hogy mivel, hogy tartományi szinten viszonylag kevés dolog kevés hatásköre van a politikának, például Sasanhban az AFD az a migráció szigorításáról beszélt, és pedig Mondjuk ez lehet neki egyébként a csapdája is, hogy az az emberek elvárnak szigorúbb migrációs politikát, de az AFD ezt nem tudja nyújtani, mert ugyanesen ezt nem tartományi szinten dől el.
[00:24:13]Akkor akkor majd az AFD-re haragszanak majd, vagy elmondja az AFD, hogy aj mi akartuk, de azok a bolond berlíniek nem engedték.
[00:24:21]Akkor egy kicsit amit mondasz, az számomra azt is jelenti, hogy a német gazdasági modell kifulladása az egy olyan adottság, amivel rövid távon nem sokat tudna kezdeni egy egy kormány.
[00:24:34]Ugye 2021-ben Oláv Scholc is ezzel lépett hivatalba, és ahogy mondott 2025-ben Friedrich Merc is, hogy akkor itt most vége lesz ennek a lejtmenetnek, egy nagyívű reform lesz.
[00:24:43]Tulajdonképp ne nem jól csinálták, vagy nem is lehetett volna megcsinálni.
[00:24:48]Tehát valójában joggal haragszanak annyira Friedrich Mercre, hogy ahogy mondtam 10% elégedett az ő kancellárságával, vagy valójában az adottságoknak az áldozata, és nem tudna olyan sokkal többet tenni.
[00:24:59]Tegyük fel, hogy ő neki CDUsként gazdaságpolitikai szakértők hadával körbevéve van egy, nem tudom növekedési modellje, amiben egészen magabiztos, de ugye nem tudott egyedül kormányt alakítani és a az antifasiszta szövetség alakított kormányt, tehát hogy azért, hogy az AFD ne kerüljön hatalomra, ő az SZD-vel alakított kormány.
[00:25:19]Sok nevet találtak ki erre, hogy hogyan nevezzük ezt a kormányt, mert ugye nagy koalíciónak már nem lehet nevezni, ugyanis már nem olyan nagy, nem olyan nagy, hogy hagyományosan ez a két hagyományos nagy pártja, a bal közép és a jobb középpárt, azért ezt nevezhetnék nagy koalíció régen ugye ez a két párt együtt 80-90%-át kitette a választóknak néhány évtizeddel ezelőtt.
[00:25:38]Most alig tudták éppen, hogy csak az 50%-ot összehozni.
[00:25:43]És akkor az egyik megnevezés az a Musia koalíció, tehát ez a jobb híján.
[00:25:47]egyszerűen matematikailag más nem jött ki, és gyakorlatilag minden vesszönn vitatkoznak, hónapokig rágják mondjuk a nyugdíjot, vagy a a munkanélküli segély reformját, és akkor mindegyik a saját választói szavá, saját meggyőződése, saját gazdasági és szociálpolitikai filozófi alapján érvel, akkor végén nagy nehezen kiizzadnak egy kompromisszumot, amivel senki nem elégedett se a saját tagságuk, se a választóik.
[00:26:16]Még egy gondolat, hogy Friedrich Messi kicsit olyan, mint Orbán Viktor, akit jobban lásba hoz a nemzetközi politika, mint mint a belpolitika.
[00:26:26]És van is erre egy gúyneve Mertnek, hogy külancellár.
[00:26:32]Tehát nem szövetségi kancellár, hanem hogy külancellár, mert hogy bármikor szívesen tart előadást ezekről a nagy összefüggésekről, meg ilyen lesajnálóan tud arról beszélni, hogy ezekről a százalékokról meg mi számít bele a nyugdíjba, mi nemről kell neki tárgyalnia.
[00:26:49]Amikor gyerekek ég a világ milliomosként, egyáltalán nincs az emberek valóságával kapcsolatban, amikor például nyáron egy interjúban rákérdeztek nála a benzinárakra, hogy esetleg van tervez-e valamit a kormány, valami benzinársapkát vagy valami, merthogy nagyon sok ember, különösen ugye azokban a régiókban, ahol nem jó a tömegközlekedés, autóra van, autóra szorul, egyszerűen az emberek pénztárcájban érezhető a benzinárnak a mértéke.
[00:27:14]És ő erre azt mondta, hogy nem tud mit kezdeni a hormoziszorossal.
[00:27:17]És akkor most ezen a héten mondta azt többek között a Mcklenburg elő pomerániai szociáldemokrata miniszterelnök nyomására, hogy igen, valamit teszünk benzin ár ügyében.
[00:27:27]Majd meglátjuk, hogy a szeptember 20 választás után hogyan alakul az ő sorsa.
[00:27:34]És akkor ezzel szemben viszont az AFD-s ajánlat, hogy jó értem az az, hogy legyen béke Oroszországgal, és akkor annak talán jótékony lesz a hatása az európai gazdaságnak az állapotára.
[00:27:45]Másfelől pedig, hogy a Németországon belüli újraelosztásnak a rendszerét gondolják át.
[00:27:50]Tehát, hogy kevesebbet költsön az állam úgymond arra a szociális szférára, amelynek a kedvezményei között fölülrezentáltak az idegenek.
[00:27:57]Nagyjából ez a válasz.
[00:27:57]Nem.
[00:27:59]Szóval a végén mindenki Orbán Viktorra hasonlít, nem?
[00:28:03]Egy nagyon jó meglátás.
[00:28:03]Igen.
[00:28:03]Tehát, hogy kicsit ilyen jóléti nosztalgiában vannak.
[00:28:08]Tehát legyen legyen megint a Trandglöriőz, legyen megint az a világ, amikor német gazdasági csoda volt és ö igazából tehát ők azt mondják, hogy tetszenénk visszatérni a fosszilis energiához, ezt a klímaőletet hagyjuk abba.
[00:28:25]Az oroszokkal ne menjünk háborúkba, sőt kössünk velük békét és fogadjuk el az ő energiájukat.
[00:28:30]Az atomerőműveket nyissuk újra, a szégyen szélerőműveit romboljuk le.
[00:28:38]The Windmender Sande Alice Widel idézet vége és akkor minden jó lesz.
[00:28:45]És a másik része meg az, hogy rossz dolgokra költ a német állam a migránsokra.
[00:28:50]Tehát, hogy ezzel kapcsolatban nagyon újra termelmeli ezt a resantima érzést, hogy az emberek azt érzik, hogy lenne pénz, csak nem jó helyre megy.
[00:29:00]Erre hadd kapcsolódjak rá, mert ugye akkor ezzel szemben az lenne az egyik lehetséges vat, hogy ó, hát akkor adjon ezeknek az elégedetlen embereknek is több pénzt az állam meg több szolgáltatást, és akkor majd elégedettek lesznek.
[00:29:10]És ehhez képest érdekes a esek azok az adatok, amik azt mutatják, hogy ez lehet, hogy nem ilyen egyszerű, mert az összes pártnak a szavazói közül az AFD szavazói utasítják el elviekben a jóléti állam, a szociál stát gondolatát, a leginkább a az ő többségük, a nagy többségük egyetért például a munkanélküli segélyez az úgynevezett burgergeld csökkentésével van az a kicsit elítés a reakcióra, hogy hát kérem, itt az emberek nem ért hogy nekik mi a jó.
[00:29:41]A saját érdekeik ellen szavaznak, a saját munkanélküli segélyük ellen szavaznak, meg a saját nekik járó jóléti szolgáltatások ellen szavaznak.
[00:29:51]Szerinted hogy lehet feloldani ezt az ellentmondást?
[00:29:52]Erre én így azt a magyarázatot ismerem azok olyan társamtudósok részéről, akik ezt kutatják, hogy vannak az az AFD szavazóinak egy része, akik az FTP-től meg a CDU-tól jönnek, akik ilyen vállalkozásközeliek, akik azt tehát, hogy azt gondolják, hogy aki a teljesítményt termeli, azt ne bántsák.
[00:30:14]Tehát ők magukra úgy tekintenek, mint akik tudnak teljesítmény révén boldogulni, ha nem avatkozik be az állam.
[00:30:20]Tehát, hogy van ez a csapat, aki emiatt gondolja ezt.
[00:30:22]És a másik része pedig az, és ez az, ami összekötődik a migrációval, hogy azért nem bíznak az emberek a jóléti államban, mert már nagyon régóta nem a jó embereknek ad.
[00:30:33]Tehát, hogy erre egyébként vannak is számok, tehát amit az általad említett Bürgergeld, ez az általános szociális juttatás, abban annak a jogosultcsai körében 48% a külföldi, tehát aki nem is német állampolgár, 52% a német állampolgár, és a német állampolgárok között is az azoknak a 1hadának nincs migrációs háttere, kétharmadának van migrációs háttere.
[00:30:57]Tehát az azt jelenti, hogy legalább az egyik szülője nem Németországban született.
[00:31:00]Tehát, hogy van ez a az aránytalanság érzet, és ugye ez Kelet-Netországban nagyon erős volt, hogy az az egész régió amúgy is úgy gondolja, hogy másodrengű rangú német állampolgárnak számít.
[00:31:14]A migránsokra bezzeg van pénz?
[00:31:20]Rengeteg izgalmas elméleti kérdés szorult belénk, de szerintem egy zárókérdésre van még időnk.
[00:31:23]Lehetséges, hogy október 6-án, ahogy mondtad, az AFD SAS Anhban történetes során először kormányt alakít.
[00:31:30]Lehetséges, hogy holnap, amikor a nézők ezt nézik, akkor holnap győzelmet arat Mecklenburg előpomerániában.
[00:31:37]Bár ott valószínűbb, hogy kormányt a ellene összefogó baloldali pártok tudnak alakítani.
[00:31:44]Lehet, hogy Berlinben is első helyezett lesz az AfD, bár ott tényleg csak kis különbséggel és a bal oldal összeadva sokkal többet fog kapni.
[00:31:51]Van az a prekoncepció, hogy a szélsőséges pártok azok mindig amatőrnek bizonyulnak, amikor kormányra kerülnek.
[00:31:59]Szerinted hogy nézne ki egy AfD kormányzás?
[00:32:02]Ez azért szerintem magyar szemmel nevetségesnek tűnik ez az állítás, hogy hogyha hatalomra kerülnek, elbénázzák.
[00:32:11]Csáó!
[00:32:11]Tehát, hogy ugye ezt a Fideszről is elmondták, vagy nekünk már rég ment a NER, és még mindig azt hallgattuk Nyugat-Európából, hogy á oda kell őket engedni a hatalom, mert úgy se tudnak kormányozni, mert majd varázstalanodnak.
[00:32:24]Ugye a Fidesz nem varázstalanodott, tehát 16 évig meg tudta tartani a hatalmát, és az AFD is már régóta készül a hatalomra.
[00:32:31]Tehát nem az van, hogy most hirtelen ott van pár kis náci gyerek, és azt se tudja, hogy nem tudom merre van az ajtó, meg hogyan működik a közigazgatás.
[00:32:38]Sok mindent állítottak, annak meg az Annak ellenkezőjét is.
[00:32:42]Iszonyúan nagy zaj van az ő megítélésükben, hogy valjában bárany bőrbeújt Farkas.
[00:32:49]Eddig a Fokrémrekrám mosolyú úr Zigmund rejtegette a ordas eszmélyit, de majd akkor hatalmon kibontakozik.
[00:32:55]Én azt gondolom, hogy ennél stabilabb a német demokrácia meg annak az intézményrendszere, hogy egy icipici államnak a még még oly radikális miniszterelnökeit valami olyan méreható változást tudjon létrehozni.
[00:33:13]De az is mélyreható, hogyha úgy olyan értelemben normalizálódik a jelenlétük, hogy az emberek akkor már nem nem fognak tőlük tartani, és akkor ja hátba se történt semmi baj, akkor mindenhol lehet őket választani.
[00:33:27]Tehát lehet ettől félnek nagyon, hogy így ez ilyen hogyha nem bénázzák el, akkor az szél lesz az AFT vitorlájába.
[00:33:38]Én egyébként azt gondolom, hogyha nagyon radikálisak lennének, tehát hogyha ezek a tényleg ezek a nálci hátterő emberek vinnék a szót, vagy ők alkotnák a törvényeket, akkor azért a választók érzékelnék, hogy akkor az lehet, hogy mégis csak komolyabb, de olyan értelemben meg érdemes komolyan venni, hogy ha nem is nem tudom, Hitlerizálódik, de orbanizálódni orbanizálódhat Németország.
[00:34:00]Tehát, hogy azért a németek mindent a legrosszabbhoz képest mérnek, de azért vannak még a rossznak árnyalatai, amik megnehezíthetik emberek életét.
[00:34:10]Tehát, hogy jelenleg azért az, amit tartományi szinten tud befolyásolni az AFD, azért inkább olyasmi, hogy ilyen kicsit rosszabb legyen a közérzete bizonyos csoportoknak.
[00:34:21]leszedik az iskolák tetejéről a szivárványos zászlót, és kirakják a német zászlót.
[00:34:25]Így nem érződik ez valami nagyon erős dolognak, de ezt ugye például sokan úgy élik meg, hogy itt valami hatal, tehát ez egy ilyen szimbólumokon keresztül nagyon erős váltás történik.
[00:34:35]Vagy a történelemoktatásban több Bismarkot, kevesebb Hitlert.
[00:34:40]Tehát például akarják kicsit kiegyensúlyozni, hogy azt a történelmoktatás, ami a Holokaust örökségére alapozódott, abban egy kicsit legyen már tágasabban felfogva a német történelem, amiről lehetne akár szakmai vitát is folytatni.
[00:34:53]Nem, nem értek a töremoktatáshoz meg de hogy ez rögtön, mivel hogy egy AFT típusú párttól jön, ez rögtön holokauszt relativizálásként jön le.
[00:35:02]Tehát, hogy én azt gondolom, hogy az, hogyha ők hatalomba kerülnek, akkor tartományi szinten is és szövetségi szinten is még tovább fogja polarizálni a német társadalmat.
[00:35:11]Tehát minden olyan dolog, amiről lehetne higgatvitát is folytatni, rögtön ilyen nagyon apokaliptikus keretbe fog.
[00:35:17]Jó, hát mindenesetre akkor, hogyha lesznek AFD vezet tartományok Németországban, akkor számíthatunk több kultúrpolitizálásra, mert arra ez teret ad, de a nagy strukturális problémáknak a megoldására, ha jól értem, akkor kevesebb teret nyílik az AFD-re.
[00:35:31]Kovács Eszér, köszönjük szépen, hogy a Partizán vendége voltál.
[00:35:35]Köszönöm szépen a meghívást.
[00:35:36]Köszönjük szépen.
[00:35:37]Nektek pedig köszönjük szépen a figyelmet.
[00:35:38]Ez volt erre a hétre a Partizán heti külpolitikai magazin műsora.
[00:35:42]Ha olvasni szeretnétek ezt, akkor ajánljuk nektek a Substck oldalát, és ajánljuk még nektek, hogy hogy iratkozzatok föl a Szignál című világpolitikai hírlevélre, amit a Partizán külpolitikai brigádja állít össze minden héten.
[00:35:56]Ez volt a Partizán heti világpolitikai műsora.
[00:35:58]Én Indrei Mátyás voltam, én Tót Szilár János.
[00:36:00]stok