Trump hiába izmozik, Kínát nem lehet lenyomni
- A Partizán heti magazinjában Salát Gergely sinológus elemzi a Hszin–Trump csúcsot, Cabán Samu riportjával Tajvanról; alapkérdés: miért nem lehet lenyomni Kínát.
- Trump 145%-os váma-hadjárata után tűzszünet született; a csúcs nem fordulat, hanem patthelyzet-menedzsment – Kína ritkaföldfémekkel, az USA high-end chipekkel zsarol.
- Az AI-nagyhatalmak versengése új terep, de nemzetközi szabályozáshoz bizalom kellene, ami a két ország között hiányzik.
- Dízelválság: a háborúk miatt Európában 35–40%-kal, az USA-ban 65%-kal drágult a dízel; Magyarországon az állam egy havi tankolást vállal, Merz 2027-re ígér ársapkát.
- A dízelár EU-ban negyed része nyersolaj, 40%-a adó; geopolitikai fordulat nélkül az árak tovább nőnek.
- Tajvan: a helyiek nem várnak háborút, de félnek, hogy Trump kereskedelmi kedvezményekért olyan engedményt ad, ami rontja a sziget fegyverzeti helyzetét.
- A kínai modell: párturalom + állami tőke + szabadverseny; vertikális termelési láncok és keresletmenedzselő ötéves tervek tartják fejlődési pályán az országot.
- Stabilitás: hatékonyság, responzivitás (közvéleménykutatás, petíciók), korrupcióellenes leszámolás legitimál; a nagy ugrás, az egyke és a zero covid viszont autokrata hibák voltak.
- Kínai–magyar kapcsolatok: a kínai diplomácia fél a kormányváltástól; a BYD–Szijjártó-ügy mögött több magyarázat is elképzelhető, a lényeg: Magyarország a német és kínai nagytőke találkozóhelye.
„Nem érdekli a kínaiakat, hogy ki van kormányon. A lényeg az, hogy menjen a biznisz." – Salát Gergely
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Partizán világpolitikai heti magazinműsora Hszin Csin-ping kínai elnök amerikai látogatása és a Donald Trumpkal folytatott tárgyalások kapcsán igyekszik megérteni a kínai kontextust. A stúdióbeszélgetés vendége Salát Gergely sinológus, a helyszíni riportot Tajvanról Cabán Samu készítette. A műsor alapkérdése: miért nem lehet lenyomni Kínát, és hogyan működik a kínai pártállam gazdasági és politikai gépezete.
A Trump–Hszin Csin-ping csúcs: „a régi időknek vége"
A bevezető szerint az amerikai–kínai csúcstalálkozón „az asztal felett megy a jópofizás, az asztal alatt viszont a felek egymás torkát szorongatják" – vagyis a nyilvános barátkozás mögött kemény gazdasági zsarolás folyik. A műsor alaptézise, hogy a régi időknek vége: Kína és Amerika immár egyenrangú partnerként ült a tárgyalóasztalhoz.
„Kína és Amerika immár egyenrangú partnerként ült a tárgyalóasztalhoz." – a műsorvezető *
Bár Trump visszatérésekor kereskedelmi hadjáratot indított Kína ellen, tavaly októberre (2025-re) kiegyeztek; a hadviselés állóháborúvá vált, a helyzet pedig továbbra is feszült. A bevezető a South Park kb. 18 évvel ezelőtti, az amerikai kínaireszegést kifigurázó jeleneteit idézi (Cartman rémálmai a betörő kínaiakról), és megállapítja: az irónia tárgyát képező félelmek beigazolódtak – Kína világgazdasági súlya megállíthatatlanul erősödik, Amerika pedig retteg, és mindent megtesz, hogy keresztbe tegyen a kínaiaknak. Míg Kína nyugodtan húzhatja fel a gyárait, Trumpék a saját szövetségeseikkel is folyamatos kereskedelmi háborúkba keverednek.
A kereskedelmi háború anatómiája: mivel zsarolják egymást a felek?
Salát Gergely sinológus (az adás felvételének időpontjában a csúcs részletei még nem ismertek) elmondta: a kínai és amerikai elemzők egyetértenek abban, hogy a találkozó lényege nem átütő fordulat, hanem egy „stratégiai patthelyzet" további menedzselése. Az amerikai–kínai vetélkedés Trump előtt is zajlott, de Trump 2025-ben új fokozatba kapcsolta: a „felszabadulás napján" meghirdetett tarifák közül Kínára 145%-os vámokat vett ki, ami ellehetetlenítette volna a kereskedelmet. A világ országainak nagy része ilyenkor meghátrált, de a kínaiak nem:
„Ezt mi túl fogjuk élni, de nem fogunk engedményeket tenni a zsarolásnak." – Salát Gergely a kínai álláspontot összefoglalva *
Kína válaszul vámokat vetett ki az amerikai termékekre, és korlátozta a ritkaföldfém- és szupermágnes-exportot. Trump kb. 35 napig bírta, tanácsadói szerint gyorsan abba kellett hagynia, mert „nagy baj lesz" – így született a máig ismételten meghosszabbított tűzszünet, jóval alacsonyabb vámokkal és működő kereskedelemmel.
A zsarolási eszközök: a kínaiaknál a ritkaföldfémek és a ritkaföldfémtartalmú mágnesek – ezek kellenek „az F-35-ös vadászgéptől kezdve mindenben"; az amerikaiaknál a legfejlettebb, high-end mikrochipek és a tervezésükhöz szükséges szoftverek, vagyis az AI-forradalom kulcsfontosságú hardvere. Emellett célzott „szemétkedések" is zajlanak: Kína jelezte, hogy a következő aratáskor nem amerikai, hanem brazil szóját és kukoricát vásárol – a farmerek pedig Trumpra fognak dühösek lenni; az amerikaiak viszont egy ideje nem szállítanak hajtóműveket Kínának, ezzel a kínai repülőgépgyártást hozzák nehéz helyzetbe. Az elmúlt másfél-két év lényege: „kiismerték egymásnak a gyengéit".
A versengés új terepe a mesterséges intelligencia: mindkét ország AI-nagyhatalom, és napirenden van, hogy lehet-e az AI-t nemzetközi egyezményekkel, az űrkutatáshoz hasonló szabályozással felügyelni. Salát szerint Kínának ugyanazok a problémái, mint másnak: munkahelyek vesznek el – ráadásul Kína a robotikában is nagyon előre tart, ők már a „megtestesült mesterséges intelligenciáról" beszélnek, azaz intelligens robotokról, amelyek négy óra alatt feltölthetők, napi 20 órát dolgoznak, és precízebbek az embernél; egy-két éven belül nagy áttörések várhatók. A nemzetközi egyezményhez azonban bizalom kellene, ami az USA és Kína között hiányzik – Salát szerint ezért valószínűtlen, hogy „valami olyasmi születne, ami tényleg jó az emberiségnek".
Dízelválság: háborúk, kimerült lőszerkészletek, elszabadult árak
Az ukrajnai és iráni háborúk úgy csapolták az amerikai lőszerkészleteket, hogy az amerikai hadsereg „már-már lebénult". Súlyosabb következmény, hogy csökkent a piaci olajkínálat, ami az egész világgazdaságot megnyomorítja. A legégetőbb kérdés a dízelhiány, mert ettől egy sor iparágban megdrágul a termelés – a mezőgazdaságtól az építőiparon át a szállításig. Nem csoda, hogy Trump hétről hétre hívogatja Zelenszkij elnököt, hogy „ne lője már szét az orosz finomítókat".
„Egyre inkább úgy érezhetjük, hogy a Mad Max disztópikus világában élünk, ahol két erőforrásért megy a kíméletlen harc: az egyik a lőszer, a másik az üzemanyag, és az egész kócerájt egy fura színű, fura hajóhad próbálja meg kontrollálni." – a műsorvezető *
Magyarországon is elszabadultak a dízelárak:
„Az üzemanyagárak emelkedése nyomán kiderült, hogy mégis létezik Magyarországon nemzeti minimum: ha túl drága az üzemanyag, fizesse ki az állam." – a műsorvezető *
A gázolajnál, ahol a legnagyobb emelkedés van, egy havi tankolás árával segít a kormány – a műsor ironikusan hozzáteszi: lehet, hogy nem kellett volna, mert nincs rá igény. A takarékosságot hirdető Friedrich Merz német kancellárnak is meg kellett ígérnie, hogy legalább januártól (2027-től) jön az ársapka. A dízelesek világszerte lázonganak: az iráni háború kezdete óta Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 35–40%-kal is nőtt a dízel ára, Amerikában pedig 65%-kal. A kínaiak ehhez képest jól megúszták, mert 20 éve tudatosan készültek egy ilyen olajválságra.
Miből áll a dízelár?
Az EU-ban egy liter dízel árának mindössze negyede maga a kőolaj; a többi a finomítás, az elosztás költségei és az adók. Az összetevők:
- Nyersolaj: az árát gyakran a politika generálja. 1973 októberében, a jom kippuri háború idején a nyersolaj ára rövid idő alatt a négyszeresére emelkedett. Most a 2008 óta látott legmagasabb szintet érték el az árak, miután az USA szövetségeseivel tárgyalt az orosz szállítások esetleges embargójáról. Az olaj- és cseppfolyósítottgáz-kereskedelem számára létfontosságú Hormuzi-szoros forgalma töredékére esett vissza az Irán elleni amerikai–izraeli hadműveletek február végi kezdete óta, mert a teheráni rezsim csak külön államközi megállapodás szerint enged át rajta tankereket. Az olajár először májusban tetőzött; Trump kb. ötvenszer jelentette be a háború lezárását – mindig ideig-óráig jót tett a piacoknak –, de a tűzszünetek összeomlottak. Közben a jemeni hútik sikeres csapást mértek arra a vezetékre, amellyel a szaúdiak eddig megkerülték a Hormuz-blokádot.
- Finomítási költség: a geopolitika itt is fontos. Az öbölmenti országok a háború eleje óta a negyedére csökkentették a dízelexportjukat, Oroszország pedig teljesen tilalmat vezetett be, hogy enyhítse az ukrán csapások miatti üzemanyagválságot. Iparági források szerint a hat legnagyobb orosz finomító leállt, vagy csak 25%-os teljesítménnyel működik – így Oroszország maga is soha nem látott mennyiségben vásárol az egyre szűkülő világpiacról.
- Elosztási költség (szállítás, marketing, benzinkutak): ez az összetevő most még csökkent is, hiszen az eladók a saját működési költségeiken spórolnak, hogy kompenzálják a magas olajárat.
- Adók: az EU-ban a jövedéki adó és az ÁFA a dízelár kb. 40%-a; adócsökkentéssel a kormányok ellensúlyozhatnak, de ez nem csodafegyver – ha nincs elég nyersolaj és feldolgozói kapacitás, hosszú távon így is, úgy is nőnek az árak.
A műsor szeptember közepi és áprilisi európai átlagár-összetételt hasonlított össze, jelezve, hogy a komponensek egymástól függetlenül is mozognak. A dízelár-növekedés már most elégedetlenséget szít: Amerikától Szírián át Indonéziáig tüntetnek a dízelesek; az élelmiszerárakban pedig csak később jelentkezik a drágulás, mert azoknak az alapanyagát most takarítják be. Geopolitikai fordulat nélkül nincs remény a megoldásra – a szétlőtt vezetékeket és finomítókat még akkor is hónapokig tartana helyrehozni, ha Trump sokadik nekifutásra elhozná a világbékét.
Riport Tajvanról
A tajvani státuszkérdés „emberemlékezet óta" mérgezi az amerikai–kínai csúcstalálkozókat, pedig Tajvan a technológia miatt legalább olyan fontos a világgazdaságnak, mint a Hormuzi-szoros az olaj miatt. Hszin Csin-ping „rendes kínai létére" kitart amellett, hogy Tajvan az egységes Kínához tartozik; Biden volt az első amerikai elnök, aki kimondta: Amerika kész fegyverrel is megvédeni Tajvan függetlenségét. Trump szerint nem is kell ilyen, mert Hszin megígérte neki, hogy nem lesz invázió. A Partizán helyszíni összeállítását Cabán Samu készítette.
Panda-diplómia és két Kína
1949-ben a KMT vezette kínai nacionalisták vereséget szenvedtek a kommunistáktól, és a kontinenstől 160 km-re lévő szigetre vonultak vissza kétmilliós táborukkal – azóta két Kína létezik. Hivatalos neve nem Tajvan, hanem Kínai Köztársaság; a gyakorlatban függetlenül működik, de a legtöbb ország nem ismeri el önálló államként, mert a szárazföldi Kína részének tekinti. 2005-ben két panda érkezett a szigetre (Tuan Tuan és Yuan Yuan) – a nevek együtt kínaiul az „unification", az egységesítés szót adják ki; a tajvani politikai elit felhördült, de végül elfogadta őket. Kína a föld összes pandáját saját tulajdonának tekinti, csak bérbe adja baráti országoknak (panda-diplómia); ha lejár a bérlet, visszakérik őket – kivéve Tajvant: megtarthatja a pandákat, hiszen Kína szerint Tajvan Kína része.
Mindennapi élet: számlalottó és kürtőskalács
A „világ lőporos hordójának" tartott szigeten a mindennapokban ez nem látszik; európai szemmel szokatlan dolgok: disznóvérsütemény, a kocsmákban lakó macskák, a sportosan kitalált szemétszállítás. 1951 óta létezik az egységes számlalottó: minden számla valójában lottószelvény, a rajta lévő számsort két havonta sorsolják ki – így próbálják fehéren tartani a gazdaságot, hiszen sem a boltosnak, sem a vevőnek nem jó, ha az áfa „be van kötve a NAV gépébe". A night marketen a magyar gasztronómiai imperializmus is megérkezett: kürtőskalács „Z Cookies" néven. Az eladó magyar, korábban játékcégnél modellezéssel foglalkozott, a megkeresett kezdőtőkéből nyitotta az üzletet másfél éve; a taiwani változatnál más a liszt és az élesztő, a tésztát pár hónap alatt kalibrálta ki. A háborútól nem fél: az otthoni hírek szerint „para lehetne", de a helyiek „fixen azt mondják, nem lesz háború, semmi".
A csúcs tajvani szemmel
A májusi Hszin–Trump találkozót a tajvaniak nem értékelték úgy, hogy stratégiai helyzetük lényegben megváltozott volna. A Fox Newson elhíresült Trump-mondat:
„Ő nem akar 9500 mérföldet utazni amerikai katonákkal, hogy Taiwan miatt harcoljon. 7000 mérföldet szívesen utazik, hogy Iránnal háborúzzon." – Cabán Samu idézi Trump elhíresült mondását *
A riporter szerint ezt úgy is értelmezik, hogy Trump szeret nagyokat mondani – és Washington pozíciója javulhat Tajvannal szemben, ha ilyeneket mond, mert a tajvani cégek nagyobb kedvezményeket adhatnak amerikai partnereiknek. A mostani találkozót a helyi sajtó kereskedelmi alapúnak látja, nagy stratégiai megállapodást nem várnak. Van azonban egy alapvető félelem: hogy Trump számára Tajvan az alkúrendszer része, és kereskedelmi kedvezményekért cserébe olyan engedményt ad, ami rontja Tajvan helyzetét – nem a sziget függetlenségének megszűnését jelenti, hanem hogy a legmodernebb fegyverek helyett csak régebbi fegyverrendszerekhez jutnak. Ugyanakkor:
„De mégis csak ez az első végvárvonal, tehát azért az amerikai nemzetbiztonsági érdek alapvető, hogy Taiwan megmaradjon." – Cabán Samu *
Teng Hsziao-ping szupermarket-élménye: mit maradt a kínai kommunizmusból?
A kínai vezető amerikai látogatása 1979-ben történt először: Teng Hsziao-ping látogatott el a „gyűlölt kapitalista ellenséghez", ami az új kínai gazdasági és külpolitikai stratégia fontos lépése volt. A történet szerint Deng Texasban rodeót és szupermarketet tekintett meg, és utóbbiban annyira elkápráztatta az árubőség, hogy egész éjjel nem jött álom a szemére – csak arra gondolt, milyen óriási lemaradásban van Kína. A műsor szerint 40 év alatt a felzárkózás jól sikerült: „Teng Hsziao-ping nyugodtan alhat a sírban."
Mi maradt a kínai kommunizmusból? A kommunista párt uralma (egypártrendszer) és az, hogy az államnak nagy szerepe van tőketulajdonosként, felügyelőként, támogatóként. De az állam célja kapitalista szokás szerint a tőkefelhalmozás, és az állami cégektől is a profittermelést várják. A régi kép – olcsó munkaerő, 12 órás vagy hosszabb műszakok, nyugatról lopott technológia, a Made in China mint gagyi – legalább 10–15 éve véget ért.
A mai modell egyik kulcsa a vertikális termelésszervezés: a teljes termelési lánc a bányától a feldolgozáson és összeszerelésen át egészen az innovációig Kínában, kínai tulajdonban van. Az állam ma is ötéves terveket készít – nem Rákosi-korabeli, csavargyártást előíró terveket, hanem keresletmenedzsmentet: előrejelzi a gazdasági szereplőknek, milyen fejlesztésekre lesz igény, mibe érdemes befektetni, mert az állam garantálja a megtérülést. (Az ötéves tervekről a Partizán Unorthodox című műsorában Cornel Ban beszélt bővebben.) Kína egyszerre erősen centralizált és erősen decentralizált: a politikai döntéshozatal teljesen átláthatatlan, a fontos döntéseket egy 24 tagú központi bizottság vagy a héttagú pártbizottság hozza meg, de nagy mozgástér van a tartományi vezetőknek és a gazdasági szereplőknek a központi irányelvek értelmezésében.
Vannak egyenlőtlenségek (fejlett, modern városok súlyosan elmaradott vidéki régiók mellett), de a modell évtizedek óta fejlődési pályán tartja az országot. Példák: a GDP 16-szorosa a 2000-esnek; Indiával összehasonlítva (akikkel a 90-es években nagyjából egy szinten voltak) szembetűnő a különbség; 2008 óta több mint 50 000 km gyorsvasút épült; a kínai autógyári munkás ma már nem kap rosszabb fizetést, mint a magyarok. A 90-es években a „naív nyugati liberálisok" abban reménykedtek, a gazdasági liberalizáció létrehozza a képviseleti demokráciát – de nem ez történt: a gazdasági reform éppenséggel stabilizálta a kommunista párt uralmát. (A műsor itt ismét South Park-jelenettel zárta a bevezetőt: Cartman rémálma beteljesült.)
Miért ilyen stabil a kínai pártállam?
A műsorvezetők vitája szerint az egyik ok az egyszerű hatékonyság: míg nálunk egy metróvonal megtervezése és megépítése évekig tart, addig a világ gyorsvasútjainak 70%-a ma Kínában van. Az olajválságra is kidolgozott, több oldalról megfogó intézkedéscsomaggal reagáltak: nem lehet kivinni az országból a dízelt, csökkentik a behozatal, többet finomítanak maguknak – mindezt kiegészíti a diverzifikáció és a hosszú távú stratégiaként illeszkedő elektromos átállás. A kontraszt: Merz három hetet tárgyal a koalíciós partnerével egy benzinársapkáról, és 2027 januárjától ígéri bevezetni. Hatékony kormányzás legitimál: „It's the economy, stupid."
De nem ez az egész: az ideológia és a társadalmi normák is legitimáló funkciót töltenek be. A műsorvezető szerint érdemes a világot „a kínaiak fejével" szemlélni: Európában szétválasztjuk az államot és a társadalmat, az állam nem mindig a jó akarat, és a politika célja az egyén jogainak körülbástyázása az állami beavatkozással szemben. Kínában ez a szigorú szétválasztás ebben a formában nincs meg – leegyszerűsítve: hiszik, hogy a saját érdekeik azonosak az állam érdekeivel. Ugyanakkor a műsorvezető óv: ez nem lehet nemzetkarakterológia („a kínaiak nem igénylik a demokráciát") – ahogy az Orbán-rendszer alatt a magyarokról is mondták, hogy nincsen demokratikus kultúrájuk. Tartható álláspont szerint: minden rezsim stabilitásához kell, hogy a helyi társadalom legitimnek fogadja el, és ezt nagyban befolyásolja a konvencionális gondolkodás a politikáról, az állam és a gazdaság szerepéről.
A kínai konvencionális felfogás szerint a politikai közösség organikus egész, mint az emberi test: csúcson a fej (a császár, ma a pártfőtitkár), a bürokraták a karok és így tovább. A testrészeknek nem lehetnek egymással szembenálló érdekei; a vezetőt és a bürokratát nem ellenségként kell védeni tőle, hanem garantálni, hogy a közjót szolgálja. A responzivitás nemcsak a képviseleti demokráciák kiváltsága: a pártállamnak is érdeke, hogy legitimnek lássák, ezért monitorozza a népi igényeket a legalsó szinteken, és továbbítja a centrum felé – ahogy ezt a kelet-európai államszocialista diktatúrák pártjai is tették. Bizonyos keretek közt tüntetéseket is engedélyeznek, főleg gazdasági vetületűeket („azért tüntetünk, mert rosszul élünk") – azzal a kitétellel, hogy a párturalom legitimitása nem kérdőjelezhető meg.
„Kínában nem változtathatod a pártot, de megváltoztathatod a politikáját. Amerikában viszont válthatod a pártot, de nem változtathatod meg a pártok politikáját." – az egyik műsorvezető egy mondást idézve *
Ehhez kapcsolódik egy cenzúrakutatás: a kínai pártállam ugyanis nem cenzúráz mindent – a rendszert bíráló, elégedetlenkedő megjegyzéseket gyakran hagyja, mert azok segítik a feszültségpontok beazonosítását. Ami nagyon cenzúrázva van: minden kollektív cselekvésre, kollektív szerveződésre való felszólítás, akár nem politikai jellegű is – nem akarnak az államnak alárendelt szerepen kívüli közösségeket, szövetkezeteket.
(A beszélgetésben az egyik műsorvezető rendszeres „politikaelméleti percek" rovatot is javasolt, a nézőket kommentben várja a visszajelzésre.)
Salát Gergely: hogyan működik a kínai állam?
A vendég bevezetője szerint a cél „megérteni Kínát, nem csak rettegni tőle".
Az olajválság kínai kezelése: 20 év előrelátás
Salát a Külügyi Intézet honlapján olvasható tanulmányában is elemezte a témát. Alaptörténet: Kína a világ legnagyobb olajimportőre, és amikor február végén elzárták a Hormuzi-szorost, mindenki azt gondolta, Kína bajba kerül – ehhez képest semmi ilyesmi nem történt, az olajárak sem mentek fel nagyon, részben azért, mert Kína egyszerűen csökkentette az importját: a mélyponton 40%-kal esett az olajimportja. Kiderült, hogy már 20 éve építgetik az olajtartalékaikat, amelyek olyan nagyok, hogy alig kellett hozzájuk nyúlni: néhány hónapig nem vásároltak tartalékot, és ezzel önmagában is jelentős részét hozták a 40%-os visszaesésnek. Emellett beszüntették sok termék – köztük dízel és kerozin – exportját a környező országokba, a fogyasztást viszont csak minimálisan fogták vissza. Tanulság: 2025-ben kiderült, hogy kereskedelmi blokáddal, embargóval, büntetővámokkal nem lehet igazán kárt okozni Kínának, és neki is megvannak a viszonzás eszközei. Az amerikai stratégia a szűk keresztmetszetekre (malakkai-, hormuzi-szoros) épült – most viszont kiderült, hogy a Hormuz kiesése, ahol a kínai olajimport 40%-a átjár, nem okozott gondot: „a zsarolási potenciál kikerült az eszköztárból".
Párt, tőke, verseny
Salát szerint a kínai gazdaságban a legnagyobb súlya a magánszereplőknek van: egy 96 milliós, „kínai kommunista pártnak nevező" szervezet irányítja az országot, de ezek „nem azok a kommunisták, mint a mi kommunistáink voltak" – a leninizmusnak azt a tanát (az államnak és a pártnak mindent kontrollálnia kell) ötvözik a szabadversenyes kapitalizmussal. Ez az ötvözet eddig nagyon jól működött, és „a mi tankönyveinkben nincsen rá szó": a kapitalizmus/szocializmus fogalmait a 19. századi „halott fehér emberek" dolgozták ki, Kínára nem érvényesek – „se nem kommunista, se nem kapitalista, se nem szocialista". Az állami vállalatok fontosak (az olajiparban szinte kizárólagosak), az állam pedig mindenható: ha nagyon akar valamit, eléri, és fenntartja magának a beavatkozás jogát magán- és külföldi cégek ügyeibe is. A cégeknél – bizonyos létszám felett – pártbizottságok működnek: ha öt párttag dolgozik egy cégnél, kötelesek pártbizottságot alapítani, és a vezetésnek be kell engednie a céges pártitkárt az igazgatótanácsba – törvény ez. Ha a Siemensnek vagy a Volkswagennek nem tetszik, „mehet haza – de nem mennek haza", óriási bizniszeket kötnek Kínában. Ráadásul a cégek sokszor épp a saját pártbizottságukat használják lobbiéra: a céges párttitkár be van épülve a helyi párthierarchiába, és neki is az az érdeke, hogy a cégnek jól menjen – ő lobbizik a cégért, nem a párt érdekeit képviseli a cégnél. „Ahány cég, annyi világ." És „a világ legdurvább versenye" folyik a kínai piacon: húszezer jelentkező egy egyetemi helyre, nyolc másik kifőzde a sarkon, rengeteg elektromos autógyár – a BYD, a CATL és társaik a túlélők, „a világ legkíméletlenebb környezetében szocializálódtak"; „tanulhatunk tőlük pár dolgot".
A párt szerepéről: nem „csúnya gonosz párt vs. jó rózsaillatú tőkések" – a helyzet sokkal bonyolultabb. A párt elképesztően komplex szervezet, klikkekkel, halálos ellenségekkel, tartományi érdekcsoportokkal, frakciókkal:
„Nyilván teljesen más egy ganszui parasztnak az érdeke, meg teljesen más Jack Mának az érdeke, meg más a tábornoknak az érdeke. Ezek viszont a párton belül jelentkeznek." – Salát Gergely *
Ugyanaz a politikai harc folyik Kínában is, mint nálunk a választásokon – csak zárt ajtók mögött, a párton belül. „Ne legyenek illúzióink": a kínai nagytőke befolyással van a döntéshozatalra. A pártbelső erőviszonyok (a „Csungnanhaj-ológia", mint a kremlinológia megfelelője) terén viszont:
„Ha van titok a világon, akkor pont az [...] Ha valaki kiáll és azt mondja, hogy ő tudja, akkor azt kergessétek ki a stúdióból." – Salát Gergely *
Responszivitás: közvélemény-kutatás, feljelentő linkek, petíciók
A kínai vezetők „nem hülyék": tudják, hogy nem lehet a nép ellen kormányozni; a fő cél a saját hatalmuk megőrzése, amihez népi legitimáció kell – ezért folyamatosan monitorozzák a közvéleményt. A nagy nyugati közvélemény-kutató cégek (Gallup és társaik) legnagyobb megrendelője a kínai állam – nem a központi kormányzat, hanem a helyi kormányzatok: hogy felépüljön egy híd vagy lebontsák-e a negyedet, az helyi döntés, és ezt szépen szondázzák. Minden intézmény honlapján van feljelentő link, ahol panaszt lehet megfogalmazni; vannak petícióhivatalok is – császárokori szokás: ha egy parasztnak baja van a helyi párttitkárral (aki például átijátszotta a földjét az ingatlanbefektető unokaöccsének), az szépen felutazik Pekingbe a petícióhivatalba. Ennek nagy része az internetre terelődött, de tudatosan fenntartják.
Korrupcióellenes hadjárat
Az elmúlt évek leglátványosabb választerülete a korrupció. Hszin nagy korrupcióellenes hadjáratot indított – ami egyben politikai leszámolás is. A 90-es, 2000-es években „szétszaladtak a lovak": a helyi kiskirályok, oligarchák, pártitkárok, polgármesterek elszemtelenedtek, ami veszélyeztette a központi akarat végrehajtását és a rendszer legitimitását. Hszin valószínűleg nem saját ötletből, hanem kifejezetten a pártelit megbízásával került hatalomra: a párt tekintélyét kell helyreállítani a korrupt helyi káderek börtönbe zárásával, lefokozásával, áthelyezésével. Csakhogy:
„Az a probléma Kínában, hogy ott nem korrupt kádert – de egyáltalán nem korrupt embert – nem nagyon találni, mert a kölcsönös ajándékozgatás, szívességtétel, nepotizmus ez az összetartó csíra a társadalomban [...] nehéz olyan embert találni Kínában, aki valami ilyen soft korrupcióba nem vett volna részt." – Salát Gergely *
A 2000-es évekig a legmagasabb szint is eltűrte a korrupciót – miniszterelnökökről olyan sztorik keringtek, hogy „a magyar kollégák szégyenkeznének, mennyire kis játékosok voltak hozzájuk képest". Amikor a korrupció fenyegetni kezdte a párt hatalmát és legitimitását, muszáj volt lépni. A korrupció egyébként „ős kínai intézmény": Salát a karrierjét 2000 éves jogi szövegek fordításával kezdte, és ezeknek a szövegeknek a fele arról szólt, hogyan lehet rászorítani a helyi kádereket, hogy ne lopják a köz gabonáját – még a hivatali kocsik kenéséhez szükséges zsír mennyiségét is szabályozták, „mert még azt is lopták". Egy bizonyos szintet a társadalom elviselt; a 2000-es évekre ez túl lett lépve: tüntetések, petíciók, „recseg-ropogott az egész rendszer". A pártelit döntött: véget vetnek – „lehet, hogy egy picit mi is szegényebbek leszünk, de a hatalom fontosabb, mint hogy a vasútügyi miniszter pár milliárdot elsikkaszt". Kiegészítés: nem minden kádert visznek „vasba verve" – politikai védettség esetén akárhány feljelentés nem baj; de milliószámra büntettek kádereket az elmúlt évtizedben.
Nagy hibák: nagy ugrás, egyke, zero covid
Hogyan egyeztethető össze a szakpolitikai tudás és a responzivitás a zero covid politikával és a késve eltörölt egykepolitikával? Salát szerint a kínaiak is követnek el hibákat, súlyos hibákat is:
„A kínaiak is követnek el hibákat, súlyos hibákat is. A nagy ugrás nevű politikájuk az ötvenes évek végén nagyon jó ötletnek tűnt, csak aztán éhen halt benne valahol 30 és 80 millió közötti ember – a világtörténelem legnagyobb ember okozta éhínsége volt." – Salát Gergely *
Ez az autokratikus rendszerek természetéből adódik: a rossz döntéseket is végrehajtják. A Hszin-korszakban pedig elkezdődött egy tendencia: a keményebb rendszerben az alsó szintek nem szívesen jelentenek fel rossz híreket, próbálják megúszni a felelősséget – nem minden információ jut el a csúcsra. Az egyképolitikánál „olyan hatalmas és kezelhetetlen rendszert építettek ki, hogy senki nem mert hozzányúlni": sokkal korábban meg kellett volna szüntetni, mindenki tudta, de az ország tele volt születésszabályozási hivatalokkal és több millió káderrel – átképezni vagy kirúgni őket nem volt politikai bátorság; a „születésszabályozási káderlobbi" megakadályozta, ezért nagyon elkéstek. A covid elején a wuhani helyi hivatalnokok, akik tudták, hogy baj van, nem merték jelenteni a központnak, mert fontos pártesemény közeledett, nem akarták kellemetlen hírekkel terhelni a centrumot – azt hitték, megússzák; nem úszták meg, „utólag ők repültek". Aztán az autokratikus rendszerek képesek hatalmas katasztrófát okozni a hülyeségük miatt – ez globális pandémiává fajult. Utána gyorsan korrigáltak, és keményen végrehajtották a zero covid politikát, ami az elején működött is – a gond az volt, hogy megint hatalmas rendszert építettek ki (több millió, fehér ruhás ember mérte a lázat az utcákon); aztán jött az omikron-variáns, amely sokkal kevésbé volt halálos, de sokkal fertőzőbb, a politikát nem lehetett fenntartani, a rendszert nem tudták hozzáigazítani, „és az egész összeomlott".
Kínai–magyar kapcsolatok és a BYD–Szijjártó-ügy
Múlt héten Gong Tao kínai nagykövet interjút adott a Daily News Hungarynek: gratulált a magyar kormánynak az uniós pénzekhez és az aszály kezeléséhez („ilyen típusú szuggesztiókat tett"), és arról, hogy a BYD – az egyik legfontosabb kínai vállalat – fontos tisztségviselője lett Szijjártó Péter, azt mondta: ez személyes karrierdöntés és a vállalat piaci alapú felvételi döntése, amihez „nagy követként" nem kíván kommentárt fűzni.
Van-e változás a kormányváltás kapcsán? Salát: a kínaiak nagyon félnek tőle, hogy lesz. Ezért folyik a diplomáciai és kommunikációs offenzíva (a magyarországi kínai követség és más kínai szereplők részéről): jelezni akarják, hogy készek a jó kapcsolatok folytatására, hiszen rengeteg kínai érdekelttség van Magyarországon. És mint a műsor emlékeztet – „a hála nem politikai kategória": április 12–13-án, Orbán Viktor bukása után rögtön megjelent a kínai kormány üdvözlő, gratuláló távirata Magyar Péter felé, jelezve, hogy ugyanolyan jól szeretnének együttműködni az új magyar kormánnyal, mint az előzővel.
„Nem érdekli a kínaiakat, hogy ki van kormányon. A lényeg az, hogy menjen a biznisz." – Salát Gergely *
A kínai cél, hogy Magyarország és a kelet-európai régió még erőteljesebben befogadó legyen a kínai befektetésekkel szemben. Őket nem az érdekli, hogy Szegeden, Kassán vagy Düsseldorfban van-e gyár, hanem hogy benne legyenek az európai piacon – és ehhez nálunk kedvező feltételeket teremtettek: konkrétan pénzt adtunk a kínai vállalatoknak (nem keveset), többet, mint amennyit a spanyolok és a szlovákok ígértek. „De ez nem a mi két szép szemünkért volt": ha jó feltételeket kapnak, továbbra is jönnek. És az egész „nem rólunk szól" – a német–kínai kapcsolatokról szól: az akkumulátort nem nekünk gyártják, hanem a debreceni gyár szomszédságában lévő BMW-gyárnak.
„Tehát itt lényegében a német nagytőke meg a kínai nagytőke az autóiparban legalábbis ott találkozott egymással, és nálunk van a randi helyszín. Ebből nyerhetünk is, meg veszhetünk is." – Salát Gergely *
Miért veszi fel tehát a BYD az eltávolított külügyminisztert? Salát szerint a BYD annyira autonóm, hogy a kormány érdekeitől függetlenül kinevezheti, akit akar; konkrét információja nincs, csak tippelget: (1) kulturális különbség – Kínában egy volt miniszter életfogytiglan rendkívül befolyásos figura: a rang megmarad, a szektorát ismeri, oda tud telefonálni, nincsenek kormányváltások; (2) elképzelhető, hogy a BYD nem mérte fel, milyen politikai-érzelmi fordulatot jelentett a magyar kormányváltás – kínai szokások szerint Szijjártó Magyarországon most is nagyon befolyásos ember lenne; (3) Szijjártó telefonjában olyan számok lehetnek, amelyek fontosabbak a BYD számára: külügyminiszterként beutazta a globális délt, jó kapcsolatokat épített afrikai és dél-/délkelet-ázsiai országokban – ő volt az a „fehér ember", aki nem kioktatotta őket, hanem szuverenitásról és tiszteletről beszélt; ha őt küldik Dél-Szudánba vagy Chilébe, felveszik neki a telefont, és tud lobbizni; (4) végül az is lehet, hogy ez egy üzenet minden külföldi politikusnak:
„Az is lehet, hogy ez egy ilyen üzenet minden külföldi politikusnak: szolgáljátok az én érdekeimet, mert ha véletlenül megbuktok, a politikus karrieretek után puhára fogtok esni." – Salát Gergely *
Melyik magyarázat a helyes – Salát szerint „izgalmas kérdés".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a felek egymás töke szorongatják" → kontextus alapján valószínűleg „egymás torkát szorongatják"; az idézetben javítva.
- „A dsihádból állóháború lett" → nem rekonstruálható egyértelműen; valószínűleg szójáték (a kereskedelmi hadjáratból „állóháború" lett).
- A műsorvezetők neve torzult („Tóc Szilár János", „Andrei Mátyás"); biztosan nem rekonstruálható, ezért a szövegben „a műsorvezető(k)" megnevezést használtuk.
- „Cabán Samu" – a helyszíni riporter nevének írásmódja bizonytalan (esetleg „Czabán Samu").
- „Cornél Ban bővebben is beszélt papszilárdnak" → valószínűleg „Cornel Ban ... [valakinek, talán Pap Szilárdnak]"; a második név nem rekonstruálható biztosan.
- „Kúsán Kovács Magda óta, hogy a hála az nem politikai kategória" → a név nem rekonstruálható; a szövegben csak a mondás szerepel.
- „a Zsemin Zsőp vagy nem tudom hol a kínai kormánynak a üdvözlő, gratuláló távirata" → a médium/hírcsatorna neve torzult, nem rekonstruálható (esetleg a Hszinhua).
- „mert hódúj évközeledet, meg akkor volt a HUPÉgy tartománya" → nem rekonstruálható; a lényeg: fontos pártesemény (pártkongresszus vagy országos népi gyűlés) közeledett, ezért nem merték jelenteni a rossz hírt.
- „politikai leszámolásak is a lánykori neve a korrupcióellenes hadjárat" → torzult mondat; értelmezés: a korrupcióellenes kampány egyben politikai leszámolás is.
- „az országok nagy része [...] becsiskultt" → torzult kifejezés; értelmezés: a legtöbb ország meghátrált/beleegyezett (a kínaiaktól eltérően).
- „ők meg tényleg 20800-0 km gyorsvasútjuk volt" → torzult szám; a korábbi adat alapján több tízezer km gyorsvasútra utalhat.
- „ha Cátot küldjük, nem tudom, Délszudánba vagy Csiglébe" → kontextus alapján: „ha Szijjártót küldjük Dél-Szudánba vagy Chilébe".
- „valami kínai kárdát vagy problémát lehet megfogalmazni" → torzult; értelmezés: panaszt, problémát lehet megfogalmazni.
- Névnormalizálás (többféle torz alakból): „Cin Ping", „Sigyin Ping", „Sjin Ping", „Sech Chipping", „Szin", „Simping Ping" → Hszin Csin-ping; „Dan Xiao Ping", „Tengsiao Ping", „Tengiao Ping" → Teng Hsziao-ping; „Sziártó", „Szártó", „Sziátó", „Csiátó" → Szijjártó Péter; „Bidd", „Báid", „BD", „IID" → BYD; „hormúzi", „hormoziszoros", „Horbuzi" → Hormuzi-szoros; „CKvezette kínai nacionalisták" → KMT-vezette kínai nacionalisták; „Friedrich Merc" → Friedrich Merz; „padhelyzet" → patthelyzet; „Taiwan/Tajvan" → egységesen Tajvan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Cin Ping, kínai elnök Amerikába látogatott és tárgyalt Donald Trumppal.
[00:00:23]Az asztal felett megy a jópofizás, az asztal alatt viszont a felek egymás töke szorongatják.
[00:00:27]A régi időknek vége.
[00:00:27]Kína és Amerika immáron egyenragú partnerként ült a tárgyalóasztalhoz.
[00:00:34]És bár Donald Trump a visszatérésekkor kereskedelmi hadjáratot indított Kína ellen, végül tavaly októberre kiegyeztek.
[00:00:40]A dsihádból állóháború lett.
[00:00:43]A helyzet továbbra is feszült.
[00:00:43]Kína világgazdasági súlya megállíthatatlanul erősödik.
[00:00:48]Amerika pedig retteg.
[00:00:48]A South Park készítői már 18 évvel ezelőtt ironizáltak ezen a rettegésen.
[00:00:55]Ne a kínaiak!
[00:00:55]Ne!
[00:00:55]Meg kell állítani őket!
[00:01:00]Túl sokan vannak!
[00:01:00]Ne!
[00:01:00]Hagyjatok minket!
[00:01:05]Szívem!
[00:01:05]Pocókám!
[00:01:05]Megint rémálmod van a kínaiakról!
[00:01:10]Bucsikám, jól vagy?
[00:01:11]Anyu, anyu!
[00:01:11]Elvisznek a kínaiák.
[00:01:14]Nem, csibém, nem fognak senkit elni.
[00:01:16]De igen, már több mint két milliárdan vannak.
[00:01:18]És az egyre jobb megélhetésükkel meg a technológiájukkal le fogják rohanniiket.
[00:01:26]Vicces, de bizony az irónia tárgyát képező rettegők köztük Eric Kartman félelmei beigazolódtak.
[00:01:30]Persze a hegemóniáját féltő Amerika nem csak retteg, hanem meg is tesz mindent tőle telhetőt, hogy keresztbe tegyen a kínaiaknak.
[00:01:38]De amíg Kína nyugodtan húzhatja fel a gyárait, addig Trumpék a saját szövetségeseikkel is folyamatos kereskedelmi háborúkba keverednek, mert ezzel kell lassítaniuk a világbirodalmuk befolyásztését.
[00:01:51]Közben továbbra is tartanak az ukrajnai és az iráni háborúk.
[00:01:54]Ezek úgy megcsapolták az amerikaiak lőszerkészleteit, hogy az amerikai hadsereg már-már lebénult.
[00:01:59]Még súlyosabb következmény, hogy csökkent az olajkínálat a piacon, és ez az egész világgazdaságot megnyomorítja.
[00:02:06]A legégetőbb kérdés ezen belül is a dízel hiánya, mert ettől egy soriparágban megdrágul a termelés a mezőgazdaságtól az építőiparon át a szállításig.
[00:02:14]Nem csoda, hogy Trump hétfről hét hívogatja Zelenski elnököt, hogy legyen szíves, ne lője már szét az orosz finomítókat.
[00:02:29]Egyre inkább úgy érezhetjük, hogy a MadMax disztópikus világában élünk, ahol két erőforrásért megy a kíméletlen harc.
[00:02:35]Az egyik a lőszer, a másik az üzemanyag, és az egész kócerát egy fura színű, fura hajó hadr próbálja meg kontrollálni.
[00:02:49]És mi is részei vagyunk ennek a harcnak, ahogy sok más országban, úgy Magyarországon is elszabadultak a dízelárak.
[00:02:54]De miért pont a dízel?
[00:02:54]Mielőtt tovább rettenénk Kínától, tegyünk egy kis kitérőt.
[00:02:59]Az üzemanyagárak emelkedése nyomán kiderült, hogy mégis létezik Magyarországon nemzeti minimum.
[00:03:04]Ha túl drága az üzemanyag, fizesse ki az állam.
[00:03:08]A gázolajnál, ahol a legnagyobb emelkedés van, egy havi tankolásnak az árával segítünk.
[00:03:14]Lehet, úgy látom, hogy lehet, hogy nem kellett volna, mert hogy nincs rá igény.
[00:03:18]Igény az volna rá, és nem is csak Magyarországon, még a takarékosságot hirdető Friedrich Merc német kancellárnak is meg kellett ígérnie, hogy legalább januártól jön az ársapka.
[00:03:28]A dízelesek világszerte lázonganak.
[00:03:28]Az iráni háború kezdete óta Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 35 akár 40%-kal is nőtt a dízelára, Amerikában pedig egyenesen 65%-kal.
[00:03:41]A kínaiak ehhez képest egész jól megúszták, mert 20 éve tudatosan készültek egy éppen ehhez hasonló olajválságra.
[00:03:49]De miből áll össze a dízelár?
[00:03:49]Mi magyarázza a mostani magas árakat?
[00:03:53]Először is a kőolaj ára ettől nem fog leesni az állatok.
[00:03:55]Talán inkább pont attól, ha elmondom, hogy az Európai Unióban 1 liter dízel árának csak a negyedét teszi ki maga a kőolaj.
[00:04:00]A többi a finomítás, az elosztás költségei és az adók.
[00:04:06]Úgyhogy haladjunk szépen sorban.
[00:04:08]Szóval az első a nyersolaj.
[00:04:08]A nyersolaj árának változását gyakran a politika generálja.
[00:04:13]Ha a kőolajkészlettel rendelkező Maroknyi ország úgy dönt, hogy korlátozza a kitermelést, akkor egyből fölmegy a kőolajára.
[00:04:19]Ez történt például 1973 októberében a jomkipúri háború idején.
[00:04:39]És a nyersalajára rövid idő alatt meg négyszereződött.
[00:04:41]Az azóta eltelt időben már kevésbé szándékosan generált, de ugyanilyen jelentős geopolitikai sokok cibálták meg a nyersolajárát.
[00:04:50]A 2008 óta látott legmagasabb szintre emelkedtek az olajárak, miután az Egyesült Államok közölte, hogy szövetségeseivel tárgyal az orosz szállítások esetleges embargójáról.
[00:04:57]Az olaj és a csepfolyósított gáz globális kereskedelme szempontjából létfontosságú hormoziszoros forgalma töredékére esett vissza az Irán ellen indított amerikai izraeli hadműveletek kezdete február vége óta, mert a teheráni rezsim csak külön államközi megállapodás szerint enged át rajta tankereket.
[00:05:20]Az iráni háború kitörése után a kőolaj ára először májusban tetőzött.
[00:05:22]Trump elnök vagy 50szer bejelentette a háború lezárását.
[00:05:28]Ez mindig ideig, óráig jót tett a piacoknak.
[00:05:52]De az olaj ettől még nem folyt gyorsabban.
[00:05:53]A tűzszünet is hamar összeomlott, így aztán mostanra újra csúcsolt az olajár.
[00:05:58]Közben az olajkínálat tovább szűkült azáltal, hogy a jemeni hútik sikeres csapást mértek arra a vezetékre, amelynek használatával a szaúdiak eddig megkerülték a hormúzi blokádot.
[00:06:11]Szóval ez a helyzet, a nyersol olajja, de ha ez még nem lenne elég, nyilván nyersollajat még nem lehet egyből betölteni a járművekbe, azt még fel kell dolgozni.
[00:06:17]Ez az ár második összetevője, az úgynevezett finomítási költség.
[00:06:19]A geopolitika ebben is ugyanilyen fontos szerepet játszik.
[00:06:23]Az egyaránt háborúban álló Oroszország és öböl országok fontos finomító országok is egyben.
[00:06:28]A háború eleje óta az öbölmenti országok a negyedére csökkentették a dízel exportját, Oroszország pedig konkrétan teljesen leállította.
[00:06:36]Tilalmat vezetett be a dízelxortra Oroszország annak érdekében, hogy enyhítse az energetikai infrastruktúra elleni ukrán támadások által kiváltott egyre súlyos bodó üzemanyagválság hatásait.
[00:06:52]Iparági források szerint az ukrán csapások miatt a hat legnagyobb orosz finomító vagy leállt, vagy pedig csupán 25%-os teljesítménnyel működik.
[00:06:59]Úgyhogy Oroszország már nem kínálja a dízelt, hanem maga is soha nem látott mennyiségben próbál vásárolni az egyre szűkülő világpiacról.
[00:07:08]A dízelár harmadik összetevője az elosztási költség, vagyis minden olyan ráfordítás, ami attól a pillanattól keletkezik, hogy a dízel elhagyja a finomítót egészen odáig, amíg a dízelt megveszi a végfogyasztó, ez vagy te.
[00:07:23]Ide tartoznak a szállítási költségek, a marketing és a benzinkutak működtetése.
[00:07:28]Érdekes módon ez a költség még csökkent is az elmúlt hónapokban, hiszen az eladók ilyenkor elkezdenek a saját működési költségeiken spórolni, hogy ezzel valamelyest kompenzálják magát a magas olajárat.
[00:07:39]Spórolni persze máshogy is lehetne, például az adón.
[00:07:41]Az EU-ban a jövedéki adó és az AFA teszi ki a dízelár körülbelül 40%-át, és hogyha az olajár megugrik, adócsökkentéssel a kormányok valamelyest tudják ellensúlyozni az áremelkedést.
[00:07:52]De ez sem csodafegyver, ha hiányzik a nyersolaj vagy a feldolgozói kapacitás, tehát éppért nincsen elég dízel a piacon, akkor hosszú távon így is, úgy is tovább fognak nőni az árak.
[00:08:06]Az árnak ezek a különböző összetevői egymástól függetlenül is mozoghatnak.
[00:08:08]Ha megnézitek, most szeptember közepén, nagyjából így áll össze az EUN belül a dízelerenkénti átlagára, míg áprilisban ugyanez az árált össze egy drágább olajból és olcsóbb finomítási költségből.
[00:08:22]A dízelár növekedése már most elégedetlenségeket szít világszerte.
[00:08:27]Amerikától Szírián át Indonéziáig mindenütt tüntetnek a dízelesek.
[00:08:29]És egyelőre nem látni, hogy ez az elégedetlenslenség még mekkorára nőhet, ugyanis azoknak az élelmiszereknek az árában például csak még ez után fog jelentkezni a drágulás, amelyek alapanyaga most takarítják be.
[00:08:43]Természetesen geopolitikai fordulatok nélkül nincsen remény a helyzet megoldására.
[00:08:47]Arról nem beszélve, hogy a szétlőtt vezetékeket és a finomítókat még akkor is hónapokig fog tartani helyrehozni, hogyha Trump elnök sokadik nekifutásra esetleg elhozza a világbékét.
[00:08:58]Ha már Trump és a világbéke az amerikaiak és a kínaiak közti találkozókat emberemlékezet óta hát mérgezi a Taiwan státuszát, illető időnként katonai fenyegetésekkel is tarkított vita.
[00:09:09]Taiwan pedig legalább olyan fontos a világgazdaságnak, mint hormusz, csak nem az olaj, hanem a technológia miatt.
[00:09:14]Ezért mindig központi témája az amerikai kínai csúcstalálkozóknak.
[00:09:20]Sigyin Ping rendes kínai létére kitart amellett, hogy Taiwan az egységes Kínához kell, hogy tartozzon.
[00:09:25]Amerikai oldalról Biden volt az első amerikai elnök, aki kimondta, hogy Amerika kész fegyverrel is megvédeni Taiwan függetlenségét.
[00:09:32]Trump azt állítja, hogy nem is kell ilyen, mert neki megígérte Sjin Ping, hogy nem lesz inzió, úgyhogy biztosan nem is lesz.
[00:09:39]Biztos úgy lesz.
[00:09:39]A Partizán a helyszínen járt utána az igazságnak.
[00:09:41]Cabán Samu kollégánk éppen a szigeten járt és készített egy rövid összeállítást.
[00:10:03]1949-ben a CKvezette kínai nacionalisták vereséget szenvedtek a kommunistáktól.
[00:10:06]A vesztesek erre a kontinenstől 160 kmre lévő szigetre vonultak vissza két milliós táborúkkal.
[00:10:13]Azóta két Kína létezik.
[00:10:16]Hivatalosan az ország neve nem is Taiwan, hanem kínai köztársaság.
[00:10:18]A két ország viszonya azóta külön utakat vett, viszont nem feszültségmentes.
[00:10:22]Bár Tajvan a gyakorlatban függetlenül működik, a legtöbb ország nem ismeri el önálló államként, mivel a szárazföldi Kína még mindig részének tekinti.
[00:10:33]2005-ben a kínai kommunista párt két darab pandával érkezett a szigetre.
[00:10:35]Az egyiknek a neve Tan, Tan, a másiknak Joan Joan volt.
[00:10:39]Amit ha összerakunk kínaiul azt adja ki, hogy unification az egységesítést.
[00:10:44]Most ezt nyilván akármennyire is szerettik a tájvanyak a pandát, azért itt a politikai elit ezen felhördült, de végül elfogadták őket, úgyhogy most már itt laknak a szigeten és gyerekeik is lettek.
[00:10:54]Ezzel kapcsolat viszont érdekesség, hogy Kína az összes pandára a földön a saját tulajdonáként tekint.
[00:11:02]Tehát minden panda akkor is, ha kint születnek gyerekei, a kínai állam tulajdona.
[00:11:05]És ezeket kizárólag bérbe adják baráti országoknak.
[00:11:07]Ez a panda diplomácia.
[00:11:10]Ha leár a bérlet, visszakérjük a pandákat.
[00:11:12]Kivéle?
[00:11:12]Taiwan.
[00:11:15]Taiwan megtarthatja a pandákat, hiszen Kína azt mondja, hogy Taiwan Kína része.
[00:11:21]Annak ellenére, hogy a szigetországot a világ lőporos hordójaként tartják számon, ennek a mindennapi életben nem sok jelét látni.
[00:11:27]Látni viszont európai szemmel szokatlan dolgokat.
[00:11:29]Lehet enni disznóvérsüteményt, macskák laknak a kocsmákban, és a szemétszállítás is nagyon sportosan van kitalálva.
[00:11:48]is.
[00:11:50]Egy ideig nem értettem, miért olyan fontosak itt a számlák, de azóta rájöttem, hogy minden számla valójában egy lottó szelvény.
[00:11:57]Kiderült, hogy 1951-ben bevezettek egy újítást, az egységes számlalottót, és így próbálják azóta is fehéren tartani a gazdaságot.
[00:12:06]forgalmi adót ugyanis senki nem szeret fizetni.
[00:12:08]A boltosnak nem jó, mert drágábban tudja eladni a terméket.
[00:12:10]A vevőnek meg nem jó, mert drágábban tudja megvenni a terméket.
[00:12:14]Tehát mind a két fél kicsit érdekelt abban, hogy ne legyen bekötve a NAV gépbe.
[00:12:19]Rajta van egy számsor, amit két havonta kisorsolnak, úgyhogy trukkoljatok, mert lehet, hogy ez egy nyerőszelény.
[00:12:43]És úgy látszik a magyar gasztronómiai imperializmus is elérte az országot, ugyanis a night market közepén egy kürdös kalácsosra bukkantam Z Cookies néven.
[00:12:52]Tá van keldvős közepén vár mindenkit a különféle kürtőskáks.
[00:12:58]Az isu finom magyaros egyébként vagy nem annyira kezdőtőkét modellkedésben egy játék cégnek volt egy foratása.
[00:13:09]Arra kaptam annyi cash, hogy el tudj kezdeni amúgy ezt.
[00:13:15]De egyébként vicc van képemutassam.
[00:13:18]Wow.
[00:13:18]Ez vagy te?
[00:13:20]N szivas de ez jó ilyen játék elkettél maj a lol a taiani taiwani verzió másfél éve kezdtem ezt el másfél éve heti egyszer pihen az van nagyon jó i ú paj más a liszt más az élesztő úgy az volt kábé pár hónap mire kitaláltam a tésztát Te a háború nem parázol itt?
[00:13:51]Háborúz, mert otthoni hírek miatt az szerintem paráz, mert az mondják, hogy para lehetne.
[00:13:56]De én itt nem kellnek a háborot itt egyáltalán nem.
[00:14:00]Aha.
[00:14:00]Nem, de nagyon sokan azt mondják, hogy nem lesz háboró.
[00:14:02]Fixen azt, nem lesz álloró semmi.
[00:14:06]A legutolsó találkozók Sech Chipping és Trump között májusban volt.
[00:14:09]Ezt nem értékelték úgy a tyraniak, hogy itt született volna olyan megállapodás, ami lényeg megváltoztatta volna az ő stratégiai helyzetüket.
[00:14:16]Volt a Fox Newson Trumpnak egy elhíresült mondata, miszerint ő nem akar 9500 mérföldet utazni amerikai katonákkal, hogy Taiwan miatt harcoljon.
[00:14:26]7000 mérföldet szívesen utazik, hogy Iránnal háborúzzon.
[00:14:30]Na mindegy.
[00:14:30]Ezt értékeltjük úgy is, hogy egyszerűen Trump szeret nagyokat mondani.
[00:14:34]Nyilván Washington pozíciója is javulnak Tajwannal szemben, hogyha Trump ilyeneket mond, mert mondjuk a taiwani cégek lehet, hogy akkor nagyobb kedvezményeket adnak az amerikai partnereiknek satöbbi.
[00:14:44]A mostani találkozó a helyi sajtóban úgy látszik, mint ami egy ilyen kereskedelmi alapú találkozó, tehát nem számítanak nagy stratégiai megállapodásra, de van egy alapvető félelem azzal kapcsolatban, hogy Trump számára az alkúrendszer része Tajwan, és esetleg valami olyan kedvezményt ad kereskedelmi kedvezményekért cserébe, ami Taiwan pozícióját rontja.
[00:15:07]nem azt jelenti, hogy a sziget függetlensége megszűnne, de mondjuk nem a legmodernebb fegyvereket adják el innentől, hanem csak régebbi fegyverrendszereket kaphatnak Taiwanonó, de mégis csak ez az első végvárvonal, tehát azért az amerikai nemzetbiztonsági érdek alapvető, hogy Taiwan megmaradjon.
[00:15:30]Köszönjük Cabán Samunnak.
[00:15:30]Tehát így várják Taiwanon ezt a diplomáciai vizitet, ami önmagában formalitás, de azért van jelentősége, ha egy kínai elnök Amerikába utazik.
[00:15:38]Ez 1979-ben történt meg először, mármint hogy a kínai Népköztársaság elnöke ellátogasson a gyűlöldt kapitalista ellenséghez.
[00:15:46]Ez Dan Xiao Ping volt, és ez a vizit az új kínai, gazdasági és külpolitikai stratégia egyik fontos lépése volt.
[00:15:52]A történet szerint Deng Texasban megtekint egy rodeót és egy szupermarketet, és utóbbiban állítólag annyira elkápráztatja az árú bőség, hogy egész éjjel nem jön állom a szemére, és csakis arra tud gondolni, hogy milyen óriási lemaradásban van még Kína, és micsoda erőfeszítések kellenek, hogy gazdaságilag felzárkózzanak Amerikához.
[00:16:13]Jelentjük, 40 év alatt a felzárkózás elég jól sikerült.
[00:16:15]Tengsiao Ping nyugodtan alhat a sírban.
[00:16:17]Kína immáron az USA egyenlő partnere.
[00:16:20]Ehhez azonban az 1970-es évek óta át kellett alakítani a gazdasági rendszert, méghozzá olyannyira, hogy jogosan merül föl a kérdés, mi maradt mára a kínai kommunizmusból?
[00:16:30]Hát maga a kommunista pártalma nyilván megmaradt az egypártendszer és az is, hogy az államnak igen nagy szerepe van a tőke tulajdonosaként, felügyelőjeként vagy támogatójaként.
[00:16:40]De az állam célja kapitalista szokás szerint a tőkefelhalmazás, és bizony az állami cégek többségétől is azt várják, hogy a profitzerzés szem előtt tartva működjenek.
[00:16:50]Kína káb tegnapig, mondjuk a 2000-es évekig arról volt híres, hogy olcsó a munkaerő, a munkások szorgalmasak, hajlandók 12 órás vagy annál is hosszabb munkanapokat végigcsinálni.
[00:17:00]izzasztó ipari létesítményekben dolgoznak, a technológiát pedig természetesen nyugatról lopják.
[00:17:06]A Made in China egyet jelentett a gagyisággal.
[00:17:11]Hát ennek vége legalább 10-15 éve.
[00:17:11]A mai kínai politikai gazdasági modell sikerének az egyik kulcseleme éppen a vertikális termelésszervezés.
[00:17:19]Ez a szép hosszú szó azt jelenti, hogy a teljes termelési lánc a bányától, a feldolgozáson és az összeszerelésen állt bizony egészen az innovációig mind Kínában, kínai tulajdonban vannak.
[00:17:32]Az állam kommunista lévén a mai napig is öt éves terveket csinál.
[00:17:34]Ezek szerepéről a Partizán Unortodox című műsorában Cornél Ban bővebben is beszélt papszilárdnak.
[00:17:41]Az öt éves tervet ne úgy képzeljétek el, mint a Rákosi korszakban, hogy pontosan le van írva, hogy hány darab csavart gyártson a csavargyár.
[00:17:47]Kínában a terv értelme a keresletmenedzsmentje, tehát az, hogy előrejelzik a gazdasági szereplőknek, hogy milyen fejlesztésekre lesz igény, mi az, amibe érdemes befektetniük, mert az állam garantálja a megtérülését.
[00:18:02]Kína egyszerre erősen centralizált és erősen decentralizált, tehát a politikai döntéshozattal teljesen átláthatatlan ugyan, és a fontos döntéseket egy 24 tagú központi bizottság hozza meg, vagy egy héttagú pártbizottság, de ezzel egyelejűleg az is igaz, hogy nagy mozgásteret hagynak a tartományi vezetőknek, sőt a gazdasági szereplőknek a központi bárdirektíva értelmezésében.
[00:18:23]Természetesen továbbra is vannak egyenlőtlenségek Kínában.
[00:18:24]A modern, fejletinfrastruktúrájú városok mellett bőven akad súlyosan elmaradott vidéki régió, ám a kínai politikai és gazdasági modell minden ellentmondásával együtt mégis évtizedek óta fejlődési pályán tudja tartani az országot.
[00:18:39]Ennek köszönheti Kína, hogy immáron Amerika első számú kihívójává vált.
[00:18:45]Csak néhány példa erre.
[00:18:45]A GDP 16szorosa a 2000-esnek.
[00:18:47]És ha a kínai növekedést például Indiával összehasonlítjuk, akikkel nagyjából egy szinten voltak még a 90-es években, a különbség szembet tűnő.
[00:18:55]2008 óta például épül több mint 50000 km gyorsvasút, és a kínai autógyárakban dolgozó munkás ma már nem kap rosszabb fizetést, mint a magyarok.
[00:19:04]Sort hosszan folytathatnánk.
[00:19:06]A 90-es években a naív nyugati liberálisok még abban reménykedhettek, hogy a kínai gazdaságnak a liberalizálása majd a képviseleti demokráciát is létre fogja hozni.
[00:19:14]De nem ez történt.
[00:19:17]A gazdasági reform sikere éppenséggel stabilizálni tudta a kommunista párt uralmát.
[00:19:22]Szóval amíg Tengiao Ping nyugodtan alhat a sírban, addig Eric Kartman rémálmai valóra váltak.
[00:19:29]Látod őket?
[00:19:29]Igen.
[00:19:29]Úristen, már betörtek.
[00:19:32]Na jó, jó, most beszartam.
[00:19:32]Most aztán nagyon ne félj, Erik.
[00:19:35]Meg kell tudnunk, mire készülnek ezek a patkányok.
[00:19:39]És akkor tényleg ehhez a kérdéskörhöz érkeztünk meg, hogy miért ilyen stabil a kínai pártállam.
[00:19:43]Nyilván ebből azért nem lehet kihagyni azt, hogy egyszerűen hatékony.
[00:19:47]Tehát egyszerűen tényleg, ha belegondolsz, hogy mennyi időbe kerül megtervezni és megépíteni nálunk egy metró vonalat, és ő ők meg tényleg 20800-0 km gyorsvasútjuk volt, és a világ gyorsvasútjainak a 70%-a ma Kínában van.
[00:19:59]De ha mondjuk tehát például volt ez az olajválság is, ha belegondolok, hogy erre hogyan reagáltak, tehát volt van egy olyan komplex intézkedéscsomag, ami elég kidolgozottan és így több oldalról egyszer így meg tudta ezt fogni, hogy egyébként akkor ne lehessen kivinni az országból dízelt, hogy hogyan tudják csökkenteni a behozat, hogy hogyan tudnak maguknak többet finomítani.
[00:20:19]Meg egyébként is van az a diverzifikáció, meg van az az elektromos átállás, ami hosszútávú stratégiaként illeszkedik ebbe, hogy kevésbé legyenek ezeknek kitéve.
[00:20:27]És akkor most tényleg nem az autoritér kormányzást támogatva, hanem csak önmagában leíróan így megállapítva ezt a hatékonyságot.
[00:20:34]Így össze lehet ezt hasonlítani.
[00:20:35]Az hogy Friedrich Mers mondjuk tárgyal három hetet a koalíciós partnerével egy benzinár sapkára, és a végén bejelenti, hogy be tudják vezetni januártól, 2027 januártól.
[00:20:42]Tehát, hogy ezek ezek egyszerűen olyan olyan dolgok, hogyha van egy gazdasági siker, ez a It's the economist stupid, meg van egy van egy egyszerűen hatékony kormányzati működés.
[00:20:53]Hát az nagyon fontos része szerintem, és nyilvánvalóan az, hogy hatékony legyen egy rezsim, különben nem tud legitim lenni, nem fogadják el ugye az állampolgárai, de nem az egész.
[00:21:01]Tehát hogy ez ez mellé mindig ugye érdemes odatenni azt, hogy milyen legitimáló funkciója van a rezsim számára az ideológiának, meg annak, hogy milyenek a társadalmi normák.
[00:21:12]Szerintem nagyon érdekes, vagy érdemes a világot egy kicsit a kínaiaknak a fejével megpróbálni szemlélni, tehát egy picit kilépni ezekből a nyugati kategóriákból, meg a mi nyugati perspektívánkból, ami felülnézve.
[00:21:26]Szerintem az, ami nagyon fontos aspektusa ennek a történetnek, az az, hogy ugye az államról, az államról a politikai közösségről való gondolkodás Kínában alapvetően más, mint Európában.
[00:21:39]Tehát Európában szétválasztjuk az államot és a társadalmat.
[00:21:41]Oké?
[00:21:41]Tehát ez két olyan szféra, amelyeknek önálló igényei és érdeke vannak, és ezek bizonyos esetekben szembe tudnak állni egymással.
[00:21:50]Tehát az állam az nem mindig a jó akaród, úgymond ez a fölfogás szerint.
[00:21:55]És épp ezért mi a politika csinálásnak a célja?
[00:21:57]Hát épp az, hogy az egyénnek a jogait és ezáltal ugye az egyénnek bizonyos nagyon alapvető érdekeit körülbástyázzuk és megvédjük attól, hogyha az állam bele akarna avatkozni illetégtelen és a kínaiak nem akarják korlátozni, mert ők hisznek benne, hogy a saját érdekeik azonosak az állam érdekével.
[00:22:14]Hát ugye az, hogy nem akarják korlátozni semmilyen módon, azt azt azt nem jelenteném ki, de hogy az az mindenképpen leegyszerűsítést vállalva szerintem kijelenthető, hogy ugye ez a fajta szigorú szétválasztása társadalomnak és és ugye államnak, mint ami Európában, a modernitásban van, ez ebben a formában Kínában nincs meg.
[00:22:30]De várjál, most nem csúszunk bele ilyen ilyen nemzet karakterológiákba, hogy ilyen, hogy akkor a kínaiak ilyen emberek, ők nem igénylik a demokráciát, mert azért ezzel vigyázni kell.
[00:22:39]Tehát az Orbán rendszer alatt a magyarokra is mondták, hogy igen, mert nekünk nincsen meg a demokratikus kultúránk, mi erre nem vagyunk érettek.
[00:22:46]Tehát, hogyha csak annyit mondasz, hogy minden politikai rezsim stabilitása megköveteli azt, hogy a helyi társadalom azt a politikai rezimet legitimnek fogadja el, akkor az szerintem egy tartható álláspont, folytatva azzal, hogy az, hogy milyen politikai rezsimet fognak elfogadni, azt nagyon nagyban befolyásolja azt, hogy amúgy milyen a konvencionális gondolkodás a politikáról.
[00:23:09]Az emberek hogyan fogják fel az állam szerepét, hogyan fogják fel a gazdaság szerepét, meg egy csomó mindent.
[00:23:15]Ugye a kínai konvencionális fölfogás az az, hogy a hogy a hogy a politikai közösség egy ilyen organikus egész, körülbelül mint az emberi test.
[00:23:22]A csúcson van ugye a fej, a császár, vagy ugye a pártfőtitkár, bürokraták a karjai és így tovább lefelé.
[00:23:31]Ugye minden testrészed társítható valamilyen szerep, amit az emberek ellátnak így a világban.
[00:23:36]És ugyanúgy, ahogy az emberi testnek a az egyes testrészei nem lehetnek egymásra szemben álló érdekei, úgymond leszámítva, hogyha az ember autonimumb, ugyanúgy ugye a kínai politikai közösségben is ugye a politikai vezető meg a bürókrata nem az ellenséget, úgymond ezeket nem nem védekezni kell tőle elapvetően, hanem ugye azt garantálni, hogy a közgyjót szolgálja.
[00:23:58]Tehát, hogy valójában a közhiedelemmel ellentétben nem kizárólag a képviseleti demokráciákban van arra mód, hogy a kormányzat valamilyen módon responzív legyen a népi igényekre, tehát hogy odafigyeljen a népi igényekre.
[00:24:09]Igenis a kínai pártállam, a kommunista pártállamnak minthogy érdeke az, hogy ugye a nép részéről legitimnek lássák és támogassák.
[00:24:20]Nyilvánvalóan van egy olyan szerepe, amit egyébként betöltött a kelet-európai államszocialista diktatúrákban is a párt, hogy monitorozza a népi igényeket a legalsóbb szinteken, és ezeket az igényeket továbbítja a centrum felé.
[00:24:33]Arról nem beszélve, hogy még a tüntetéseket is egyébként bizonyos keretek között Kínában ugye engedélyezi a párt, főleg akkor, hogyha ilyen gazdasági vetülete van.
[00:24:43]Tehát azért tüntetünk, mert rosszul élünk.
[00:24:45]Persze azzal kitétellel, hogy a kínai kommunista párt uralmának a legitimit azt nem kérdőjelezhetett még igen.
[00:24:51]Ugye van ez a mondás, hogy hogy Kínában nem válthatod-e a pártot, de megváltoztathatod a politikáját.
[00:24:58]Amerikában viszont te válthatod a pártot, de nem változtathatod meg a pártok politikáját.
[00:25:01]Nyilván ez is egy sarkítás, de van egy borzasztó érdekes kutatás arra, hogy mit cenzúráz és mit nem cenzúráz a kínai pártállam a közösségi médiában, és hogy igen, egyáltalán nem cenzúráz minden a rendszert, vagy a rezsimet bíráló megjegyzést, vagy elégedetlenkedő megjegyzést, mert az segít, amit mondas, hogy az segít beazonosítani a feszültségpontokat, amik viszont nagyon cenzúráznak, az bármilyen kollektív cselekvésre való felszólítás, bármilyen kollektív szerveződés, akár egyáltalán nem politikai természetű is, de nem akarják azt, hogy ne ilyen típusú csak az államnak alárendelt szerepen, mindenféle más közösségeknek meg szövetkezéseknek a részei legyenek emberek.
[00:25:38]Tehát ebben ebben a ebben a szempontból nézve, hogyha csak tényleg ezt az egy szempontól nézzek, akkor mi nyugati szemünknek hína a ránézés, hogy persze egy diktatúra is ezzel el van intézve, de de hogyha mellé teszed ezt a fölfogást az államról, akkor akkor azért már akkor ez már bonyolultabb képnek tűnik.
[00:25:53]Egyrészt azt gondolom politika, elméleti percek Szilárdal egy rendszeres ilyen rovatot kéne indítanunk, hogyha egyetértetek, akkor azt jelezzétek kommentben.
[00:25:59]Másrészt pedig a mai projektünk megérteni Kínát.
[00:26:01]Nem csak rettegni tőle.
[00:26:04]Ehhez kiváló vendégünk is van a stúdióban, Salát Gergely Sinológus.
[00:26:09]Szervusz.
[00:26:09]Köszöntelek az adásban.
[00:26:11]Sziasztok.
[00:26:11]Örülök, hogy itt lehetek.
[00:26:11]Az első kérdés tényleg magához, ehhez a Trump találkozóhoz kapcsolódik, ami ezen a héten zajlott le, és a felvétel időpontjában még nem ismerjük minden részletét, de abban egyetértennek az elemzők, a kínai elemzők, az amerikai elemzők, hogy alapvetően egy padhelyzet, alapvetően egy ilyen stratégiai döntetlennek a további elmenedzselgetése az, ami ezen megtörténik, és nem valami átütő fordulat.
[00:26:35]Mit lehet elmondani erről a stratégiai padhelyzetről?
[00:26:37]Hogyan ismerték fel a felek?
[00:26:39]Hogyan alakult ki?
[00:26:41]Nyilván a amerikai kínai vetélkedés az Trump előtt is már zajlott, de Trump 2025be új fokozatba kapcsolt, amikor a felszabadulás napján meghirdette a mindenféle tarifákat.
[00:26:55]Többek között Kínára 145%-os vámokat vett ki, ami teljesen ellehetetlenítette volna a kereskedelmet, és azt gondolta, hogy ezzel majd nyomást gyakorol a kínaiakra, hogy vásároljanak több amerikai járot, meg teljesítsék a mindenféle amerikai követeléseket.
[00:27:08]Kínáik meg azt mondták, hogy nem.
[00:27:10]Általában a országok nagy része, hát hogy úgy fogalmazzak, becsiskultt, de a kínaiak azt mondták, hogy mi elviseljük azt, hogyha most nekünk megszűnik az Amerikába irányuló exportunk.
[00:27:19]Ezt mi túl fogjuk élni, de nem fogunk engedményeket tenni a zsarolásnak.
[00:27:25]És hát Trump az 35 napig bírta, amerre a kínaiak is ugye reagáltak, ők is hatalmasukkal sújtották az amerikai termékeket, illetve elkezdték korlátozni az Amerikábuló ritka földfém meg ilyen szupermágnes exportot.
[00:27:42]Márpedig arra az amerikaiaknak óriási szükségük van.
[00:27:44]Úgyhogy hát a tanácsadók mondták a Trumpnak, hogy ezt ezt gyorsan abba kéne hagyni, mert itt nagy baj lesz.
[00:27:50]Úgyhogy akkor kötöttek egy ilyen tűzszünetet tulajdonképpen, és azóta is ez a folyamatosan meghosszabbí irgatott tűzszünet van, jóval alacsonyabb vámokkal meg egy ilyen funkcionáló kereskedelemmel.
[00:28:02]Nagyon röviden el tudnád magyarázni a nézőinknek azt, hogy mik azok a dolgok, amikkel a felek úgymond egymás töke szorongatják, tehát hogy mivel zsarolják egymást a felek, és milyen elemei vannak ennek a ennek a kereskedelmi konfliktusnak?
[00:28:16]Hát itt két óriási polípról van szó.
[00:28:17]nagyon sok tökkel, meg nagyon sok csámpa.
[00:28:19]És azok elérik a tehát több szervét is érik a a a riválisnak, de a legfontosabb az kínai rész a ritkaföldfémek meg a ritkaföld fémeket tartalmazó mágnesek.
[00:28:30]Ezek kellenek, nem tudom, F35-ös vadászintől kezdve mindenben.
[00:28:36]A amerikaiak részéről pedig a legfejlettebb ilyen high-end mikrochippek meg az a meg az azoknak a tervezéséhez szükséges szoftvérek.
[00:28:41]Tehát tulajdonképpen az AI forradalomhoz szükséges legfontosabb hardverbe.
[00:28:45]Ott még amerikának előnye van, és ezzel tudják egymást tökély szorongatni, ahogy te fogalmaztál.
[00:28:52]Ezenkívül még 1000 millió más dolog van.
[00:28:55]Tehát hogy egy példát mondjak, ugye Trumpnak lelkes szavazója farmerek Amerikában, viszont a mezőgazdasági termékek legnagyobb importőre Amerika részéről Kína.
[00:29:08]Rengeteg szóját vesznek meg kukoricát meg egyebet.
[00:29:10]És a kínai közlő, hogy hát akkor most a következő aratáskor nem Amerikától vesszük azt a hatalmas mennyiségű szóját, hanem mondjuk Brazíliától.
[00:29:18]És akkor a farmerek meg Trumpr lesznek dühösek.
[00:29:21]És akkor tehát ilyen célzott szemétkedésekkel tudnak a kínaiak hatni az amerikaiakra, de az amerikaiaknak is persze van módszerék, repülőgép, ilyen ilyen hajtóműveket például nem szállítanak egy ideje Kínának a kínai repülőgépgyártást hozzák nehéz helyzetbe.
[00:29:39]Tehát tehát így arról szólt ez az elmúlt másfél két év, hogy így kiismerték egymásnak a gyengélyt.
[00:29:44]Van a versengésnek még egy érdekes új terepe, Kína és az Egyesült Államok között.
[00:29:50]Ugye ők a két mesterséges intelligencia nagyhatalom is.
[00:29:54]És napirenden van a mesterséges intelligencia X és Trump találkozóján.
[00:30:00]Ugye az a kérdés, hogy lehet-e a mesterséges intelligencia egy olyan nemzetközi egyezmények és szabályozási mechanizmusok által felügyelt tevékenysége, hogy mondjuk az űrkutatás az és erről szólnak egyezmények?
[00:30:12]Érdekelt szerinted Kína abban, hogy legyenek ilyen típusú Amerika-Kína megállapodások, amelyek a mesterséges intelligenciának a mostanában egyre több emberre ráijesztő fejlődését valahogyan korlátozzák, vagy felügyelet alávonják?
[00:30:27]Hát kínálnak ugyanazok a problémái mesterséges intelligenciával, mint nekünk.
[00:30:30]Munkahelyek vesznek el.
[00:30:34]Ráadásul akinek a robotikában is nagyon előre tartanak, ők már nem is a robotokban gondolkoznak, hanem a mesterséges intelligenciával ellátott, ők úgy hívják, hogy a megtestesült mesterséges intelligencia.
[00:30:43]Ezek robotok, amik már intelligensek itt.
[00:30:45]Ebben azért egy-két éven belül nagy áttörések lesznek.
[00:30:50]És akkor az érdekes lesz, hogyha egy gyáros azt mondja, hogy én tulajdonképpen ezt a 10000 munkást elbocsátom, mert azoknak kell napi legalább 12 óra pihenése, és csak 12 órát dolgoznak, vagy 16-ot.
[00:31:00]a robot meg nem tudom négy óra alatt feltöltöm és 20 órát tud dolgozni egy nap és egyébként ugyanz megcsinálja sokkal precízebb tehát rengeteg problémája lesz Kínának is másik oldalról viszont ott van ez a hihetetlen verseny tehát az egy olyan bizalom lenne szükséges, hogy leüljenek és azt mondják, hogy jó gyerekek, ezt nem csináljuk, erről szólunk, erről tájékoztatunk titeket, de ti is minket.
[00:31:23]Most én azt azt érzem, hogy ez a bizalmi kapcsolat hiányzik az USA meg Kína között, úgyhogy én én nem hinném, hogy ebbe valami olyasmit fognak csinálni, ami ami tényleg jó az emberiségnek.
[00:31:35]Azt látjuk, és arról beszéltünk is itt a felvezetőben, hogy van egy olajválság, illetve különösen egy dízelválság, ami Amerikában abszolút politikai válságba csapát.
[00:31:44]Erről egyrészt írtál egy tanulmányt, ami olvasható a Külügyi Intézet honlapján, és elhelyezzük a leírásban, de meséljük el röviden a nézőknek is, hogy hogyan tudtak gyorsan reagálni az olajválságra a kínaiak.
[00:31:55]Az az alaptörténet a kína világ legnagyobb olaj importőre, és amikor elzárták a hormuzi szorost ugye február végén, akkor mindenki azt gondolta, hogy hát Kína óriási bajba lesz, tehát nem jött hozzá az olajhoz.
[00:32:06]Plusz még ugye a olajáremelkedés az nagyon meg fogja a Kínát fektetni, hiszen ő a legnagyobb importos.
[00:32:13]És ehhez képest semmi ilyesmi nem történt.
[00:32:15]Még csak fel se nagyon mentek az olajárak, méghozzá részben annak köszönhetően, hogy Kína egyszerűen csökkentette az importját.
[00:32:21]Tehát ilyen vásárlóként kivonult a piacról, nem teljesen ilyen nagy 40%-kal esett a mélypont a olaj importja.
[00:32:29]A lényeg az, hogy tartalékak korábban, de kiderült, hogy ezek már 20 éve építgetik a az olajtartalékaikat, amik most nagyon jól jöttek, de akkora olajtartalékuk volt, hogy nem is nagyon kellett hozzájuk nyúlnék, meg bőven elég volt, hogy azokat, hogy az olajtartalék építő vásárlásaikat visszafogták.
[00:32:47]nem spájoltak néhány hónapig, és azzal már önmagában ennek a 40%-os visszaesésnek egy részét hozták, meg beszüntették az exportot, nagyon sok kézterméket, tehát dízel kerozén exportált a környező országokba, Kína egészen minimálisan fogták csak vissza a fogyasztást.
[00:33:05]2025-ben kiderült, hogy kereskedelmi blokkáddal vagy embargó vagy büntetővámokkal nem nagyon lehet kárt okozni neki, vagy megvannak az eszközei viszonzal.
[00:33:13]Az egész amerikai stratégia az azért arra épült, hogy hát Kínának vannak ilyen folytópontjai, ilyen csókpontjai, malakkaszoros, horboziszoros satöbbi.
[00:33:22]És hogyha ezeket kontrolláljuk, akkor hát a kínai nagyon meg tudjuk szívatni.
[00:33:27]És most kiderült, hogy tulajdonképpen a horbuzi szoros kiesése, ahol hiába megy át a kínai olajimportnak 40%-a, az az nem okozott semmiféle gondot Kínában.
[00:33:35]Tehát tulajdonképpen ez a zsarolási potenciál is kikerült az eszközárból.
[00:33:38]kicsit ki tudnád-e fejteni ennek az apropóján, ugye ami amit ez az eset ugye az olajjal bespályzolás elárul tágabban arról, ahogy a kínai állam működik?
[00:33:49]Azt hogyan fognád meg?
[00:33:52]A kínai gazdaságban a legnagyobb súlya a magánszereplőknek van.
[00:33:57]Tehát egy ugye egy magát kínai kommunista pártnak nevező 96 milliós szervezet irányítja az országot, de hogy mondják, ezek nem azok a kommunisták, mint a mi kommunistáink voltak.
[00:34:09]tulajdonképpen a leninizmusnak azt a tanár, hogy ugye az államnak meg a pártnak mindent kontrollálnia kell, azt ötvözik a szabadverseny kapitalizmussal.
[00:34:22]És eddig ez az ötvözet, ez nagyon jól működött.
[00:34:24]Ezzel nem nagyon tudunk mit csinálni, mert a mi tankönyveinkben nincsen erre szó, mert nyilván az, hogy kapitalizmus meg szocializmus, ezeket ugye a 19.
[00:34:30]században ilyen halott fehér emberek dolgozták ki ezeket a fogalmakat, és ezek a fogalmak Kínára nem nagyon érvényesek.
[00:34:37]Tehát se nem kommunista, se nem kapitalista, se nem szocialista.
[00:34:41]Az biztos, hogy állami vállalatoknak fontos szerepük van.
[00:34:46]Például az olajiparban szinte kizárólagos.
[00:34:47]Az állam azért mindenható, tehát hogyha nagyon akar valamit az állam, akkor azt el fogja érni.
[00:34:51]Tehát azt a jogot fenntartja magának az állam, hogy beavatkozó magáncégeknek, akár külföldi cégeknek az ügyeibe, ott vannak a pártbizottságok a magáncégeknél is, meg a külföldi cégeknél is bizonyos létszám felett, mert egyébként nem engedik be őket Kínába.
[00:35:05]Ez a kínai törvény.
[00:35:08]Ha egy cégnél dolgozik, mondjuk öt fő, aki párttag, akkor nekik kötelességük pártbizottságot alapítani, és akkor cégvezetésének kötelező a pártbizottság képviselőjét, a céges pártitkárt beengedni a a igazgatótanácsba.
[00:35:20]Törvény, hogyha nem nem tetszik ez a nem tudom Siemensnek vagy Volkswagennek vagy akárkinek, akkor mehet haza.
[00:35:28]De nem mennek haza.
[00:35:30]Hát óriási bizneseket kötnek Kínában.
[00:35:31]És talán még az se biztos, bocsánat, hogy hogy ez nem tetszik nekik, mert mindenki azt gondol, hogy egy úristen ez a szoros állami meg pártkontrollnak az eszköze, de közben a magáncégek, külföldi cégek is sokszor arra használják ki az ő párbizottságaikat, hogy lobbizanak értük a pártnál, mert hogy ugye ott van egy ilyen nem tudom középvezető, aki egyébként a cégnél a pártnak a titkára, aki be van építve a nem tudom helyi ugye párthierarchiába.
[00:36:00]És lehet, hogy nek lesz az érdeke, hogy a cégnek jobban menjen, és ő fog lobbizni a cégért, és nem a párt érdekeit képviselni a cégnél.
[00:36:07]Tehát ilyen ilyen esetek is bőven vannak.
[00:36:11]Nagyon színes világ, tehát ahány cég, annyi világ.
[00:36:14]De a a lényeg az, hogy tehát teljesen mindegy, hogy milyen szereplőről van szó, versenyben vesz részt.
[00:36:18]A kínai a világ legdurvább versenye, ami a kínai piacon folyik.
[00:36:24]Tehát ott ott ott ha az ember be akar kerülni egy egyetemre, biztos egy 20000 másik ember jelentkezik arra a helyre, hogyha nem tudom akarok nyitni egy kifőzdét a sarkon, biztos, hogy van nyolc másik kifőzde a sarkon, akivel nekem versenyeznem kell.
[00:36:35]Elektromos autógyár mindenből rengeteg van, és tulajdonképpen ezeknek egy része állami, a a nagy része magán, de az államiek is részt vesznek ebbe a versenyb azok a cégek, akiket látunk, hogy itt megjelennek, BYD, CATL, akármi, ezek a túlélők, ezek mindent tudnak az üzletről.
[00:36:53]Tehát ezek a világ leg legkíméletlenebb környezetében szocializálódtak, úgyhogy úgyhogy ezek sok mindent tudnak.
[00:37:01]Tanulhatunk tőlük pár dolgot.
[00:37:03]Ez amit az imént mondtál, az kinyitott egy kinyit egy szerintem borzasztó érdekes kérdést.
[00:37:06]Változik-e úgymond a párt szerepe az államban?
[00:37:09]És ezáltal ugye az egész állami struktúra növekszik-e a tőkének a befolyása a kínai kommunista párt fölött?
[00:37:17]Persze.
[00:37:19]Tehát itt ez nem úgy néz ki, hogy van a párt, a csúnya gonosz párt, meg vannak a jó finom rózsaillatú tőkések.
[00:37:25]Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet.
[00:37:28]Tehát a kínai kommunista párt említettem már 96 millió tagja volt, amikor utoljára néztem.
[00:37:34]Lehet, hogy azt már 100 millió is van.
[00:37:36]Elképesztően komplex szervezet, elképesztően komplex érdekcsoportokkal.
[00:37:41]Tehát ebben klikkek vannak, halálos ellenségek vannak, tartományi érdekcsoportok, frakciók.
[00:37:48]Nyilván teljesen más egy ganszu parasztnak az érdeke, meg teljesen más a Jackmának az érdeke, meg más tábornoknak az érdeke.
[00:37:54]Ezek viszont a párton belül jelentkeznek.
[00:37:56]Tehát ugyanaz a politikai harc, ami nálunk hát ilyen választásokon folyik így vagy úgy, az Kínában is folyik, csak zárt ajtók mögött a a párton belüle.
[00:38:05]És hát ne legyenek olyan illúzióink, hogy a kínai nagytőkének nincsen befolyása a kínai döntéshozatalra.
[00:38:11]Ez nem biztos, hogy baj egyéb.
[00:38:13]Han hogyan látod egyébként a a mára mennyire kívülről így bele lehet látni abban, hogy itt a nem tudom a Kremlinológiának mi a mi itt a megfelelője?
[00:38:22]Az hogy Csungnanológia.
[00:38:24]Na akkor Csungnan hajológia tekintetében az, hogy hogyan alakulnak az erőviszonyok a párton belül, ki erős, ki nem az.
[00:38:31]Na hát ez a amiről valójában senki se tud semmit.
[00:38:33]És azt hiszem, hogyha valaki kiáll és azt mondja, hogy ő tudja, akkor azt így kergessétek ki a stúdióból.
[00:38:40]Tehát ha van titok a világon, akkor pont az, hogy per pillanat mindenféle érdekcsoportoknak hogy állnak a erőviszonya, és ők hogy most a siting kegyeiért versengenek, vagy ők vagy megpróbálják kiforrni, vagy megdönteni Simping Pinget.
[00:38:55]Hát ez ezt nem szokták a világórára kötni.
[00:38:57]Van ugye az a elképzelés, hogy kine van az állam, odafigyel a nép igényeire, monitorozza ezeket a akár a saját elfogadottságának a fenntartása érdekében is.
[00:39:09]Tehát bizonyos elégedetlenséget még engednek is azért, hogy látszódjon, hogy mi hogy mi az, aminek be kell csatornázódnia.
[00:39:16]És ez ez is egy ilyen stabilizáló erő.
[00:39:18]De amikor azt mondjuk, hogy becsatornázódik, akkor ez milyen csatornákon keresztül kell ezt elképzelni?
[00:39:24]Azért a kínai vezetők nem hülyék, és pontosan tudják, hogy nem lehet a nép ellenébe kormányozni, mint minden kormányzat meg minden rendszer a ugye főcélja, akinek a pártnak a saját hatalmának a megőrzése.
[00:39:40]Minden más az tök mellékes és ehhez ők azt látják, hogy ehhez nekik kell népi legitimációt.
[00:39:46]Olyanosan monitorozzák a közvéleményt.
[00:39:49]Ennek megvannak a mindenféle technikái.
[00:39:50]Tehát például a rosszabb pillanataikban a ilyen nagy nyugati közvelmi kutató cégek, Gallup egyebek így el szokták árulni, hogy tulajdonképpen nekik a legnagyobb megrendelők a kínai állam, nem a központi kormányzat, hanem a helyi kormányzatok.
[00:40:05]Hogyha itt itt ugye a Kína az eg óriási ország és nem is a emberek mindennapi életével kapcsolatos döntésekről nem a központi kormányzat dönt, hanem az, hogy odaépüljön egy híd, vagy ne, lebontsuk-e azt a negyedet, vagy ne.
[00:40:17]Ezt is szépen szondázzák a közvékutatókkal, de vannak ilyen minden intézménynek a honlapján meg pártszervnek meg helyi kormányzatnak a honlapján van ilyen feljelentő link, hogyha valami fel akarunk jelenteni, nem tudom, mert valami kínai kárdát vagy problémát lehet megfogalmazni.
[00:40:32]Vannak ilyen petícióvatalok, hogyha ez egy régi ez egy ilyen császárkori szokás, hogyha nem tudom parasztnak van valami baja van a helyi párttitkárral, és az nyilván nem fogja meghallgatni őt, mert pont az a baj, hogy ő átjátszotta a nem tudom a parasztnak a földjét az unokaöccsének, aki ingatlanbefektető, akkor a parasztra az szépen felutazik Pekingbe.
[00:40:52]Itt van egy ilyen petíciós hivatal, ahol átadja a petíciós hivatalnak, hogy ott a nem tudom, Csingcsang megyének a párttitkára az ellopta a földemet.
[00:41:01]Tehát ilyen csatornák vannak.
[00:41:03]Ennek ennek azért nagy része már a internetre terelölődött, de ezeket tudatosan fenntartják, mert nyilván hát az minden ilyen rendszernek egy problémája.
[00:41:12]Most nekem az a kérdésem, hogy mik azok a típusú követelések és igények, amelyik amelyek eljutnak, és amelyekre oda is figyel a kormányzat annak érdekében, hogy a legitimitását erősítse?
[00:41:22]Mi az, amire válaszolnak?
[00:41:26]Az elmúlt években a leglátványosabb ilyen terület az a korrupció.
[00:41:27]H nem a kizárólagos, de ugye Szin még egy ilyen nagy korrupcióellenes hadjáratot indított, ami persze hát politikai leszámolásak is a lánykori neve a a korrupcióellenes hadjárat.
[00:41:40]Ugye 2000-es években ott már nagyon szétszaladtak a lovak.
[00:41:42]Hm.
[00:41:42]A azóta az ilyen liberális, amikor Kínában 90-es plána a 2000-es évek, ott nagyon elszemtelenedtek a helyi kiskirályok, oligarchák, pártitkárok, polgármesterek, pártbizottsági elnökök satöbbi.
[00:41:54]És ez már veszélyeztette a központi akaratnak a végrehajtását, meg az egész rendszernek a legitimitását.
[00:42:01]És akkor Szíping valószínűleg pont azzal a megbízatással került hatalomra.
[00:42:04]Tehát ez szerintem nem is az ő saját ötlete volt, hogy ő majd itt rendet vág a párton belül, hanem kifejezetten ezzel bízta meg a párt elét.
[00:42:14]hogy vic helyre kell állítani a pártnak a tekintélyét azzal, hogy a helyi szintű korrupt kádereket, akiknek elviselhetetlen a tevékenysége a azokat szépen börtönbe zárják, elvisszük, lefokozzuk, áthelyezzük.
[00:42:27]Az a probléma Kínában, hogy ott nem korrupt kádert, de egyáltalán nem korrupt embert nem nagyon találni, mert a kölcsönös ajándékozgatás, szívességtétel, nepotizmus, ez az összetartó csir a társadalom, ez mindig is így működött.
[00:42:42]Tehát ha én teszek neked egy szívességet, te adsz egy ajándékot cserébe, én nem tudom, mert kinevezem a unokeédet, nem tudom osztályvezetőnek a minisztériumban cserébe én meg nem tudom mit elintézek neked.
[00:42:54]Tehát nehéz olyan embert találni Kínában, aki valami ilyen szoft korrupcióba nem vett volna részt.
[00:42:57]A 90-es 2000-es évekig tényleg nagyon korrupt volt, és fentről is, ha nem is bátorítottan, de mondjuk eltűrte.
[00:43:03]meg a leg legmagasabb szintű káderek is, tehát itt miniszterelnökökkel kapcsolatban is olyan sztorik megjelentek, hogy itt a a magyar viszonyok, tehát magyar kollégák azok így szégyenkeznének, hogy mennyire kis játékosok voltak hozzá képest.
[00:43:15]De amikor a korrupciónak a magas szintje elkezdte fenyegetni a pártnak a hatalmát, a legitimitását, akkor muszáj volt lépni valamit.
[00:43:25]korrupció is egy ősi kínai intézmény.
[00:43:27]Tehát én a a karrieremet ilyen 2000 éves kínai jogi szövegeknek a fordítgatásával, elemzésével kezdtem.
[00:43:34]És ott ezeknek a jogi szövegeknek a fele az arról szólt, hogy a helyi kádereket hogy lehet valahogy rászorítani arra, hogy ne lopják a nem tudom közbrízst meg a nem tudom a szabályozták a hivatali kocsik megkenéséhez szükséges zsírnak a mennyiségét, ami nyilván azért kell lesz szabályozni, mert még azt is lopták a a a hivatal.
[00:43:54]Szóval ez 2000 éve is így volt.
[00:43:56]És nyilván a kí van egy bizonyos szintje a korrupciónak, amit a kínai társam elviselt.
[00:44:00]A 2000-es években olyan szintre jutott ez a korrupció, hogy ezt nem tudta elviselni.
[00:44:04]Tehát tüntetések voltak, petíció voltak, recseget robogott az egész rendszerre.
[00:44:08]Legalis ez volt a percepció.
[00:44:10]És akkor azt mondta a párt elit, hogy ennek inkább vessünk véget, hogy lehet, hogy egy picit mi is szegényebbek leszünk.
[00:44:18]De hát a hatalom azért mégis csak fontosabb, mint az, hogy hogy hogy most nem tudom pár milliárdot elsikkaszt a nem tudom vasútügyi miniszter.
[00:44:26]Hadd kérdezzek erről még valamit.
[00:44:26]Tőled azt mondod, hogy responzív a kormányzat ezekre az ilyen feszültségekre, fájdalompontokra, becsatornázódnak különböző igények vagy elégedetlenségek.
[00:44:35]Azt is mondtuk, hogy van ez az irigyésre méltó szakpolitikai tudás, amivel amivel komplex módon tudnak válságokat kezelni.
[00:44:45]Akkor hogy szaladtak bele mégis ebbe a zéó covid politikába, aminek a korrigálása szintén egy példája annak, hogy responzívak, de azért nagyon későn történt meg ennek a korrigálása, és aránytalanok voltak ezek a covidkorlátozások, amiket Kínában vezettek be, vagy vitatkozz ezzel is nyugodtan.
[00:44:58]Szintén említhető, hogy az egy gyerekes politikát, hogy csak egy gyereke lehet a családoknak, azt is később vezették ki, mint amikor már azt megtehették.
[00:45:08]Hogyan oldjuk fel ezt az ellentmondást, hogy mégis beleszaladtak ebbe, miközben a szakpolitikai tudás is megvan, és a responzivitás is megvan?
[00:45:16]Még az előző az annyit hozzátennék, hogy azért nem szállsz az, hogy egy korupkádert mindenképpen elvisznek vasba verve.
[00:45:21]Tehát hogy a lehet, hogy egy picit túlidez képet festetten, de természetesen, hogyha politikai védettsége van valakinek, akkor érkezhet akárhány feljelentés, ő őnek nem lesz gondja.
[00:45:31]Szóval ez azért hozzátartozik a képhez, de az biztos, hogy millió számra büntettek meg kádereket az elmúlt évtizedben.
[00:45:39]Hát a kínaiak is követnek el a hibákat, súlyos hibákat is.
[00:45:42]Régen és ugye a nagy ugrás nevű politikájuk 50-es évek végén az nagyon jó ötletnek tűnt, csak aztán éhen halt benne valahol 30 és 80 millió közötti ember.
[00:45:55]világtörtelem legnagyobb ember által okozott éhénysége volt, és azóta is követtek el ilyen hibákat.
[00:46:02]Hát ez nyilván ezeknek az autokratikus rendszereknek a természetéből is adódik, hogy hát a rossz döntéseket is végrehajtják.
[00:46:09]Ühüm.
[00:46:10]És ráadásul a siting korszakban azért elkezdődött egy olyan tendencia, hogy miután sokkal keményebb lett a rendszer, az alsó szintek így nem annyira szívesen jelentik a rossz híreket fölfele, tehát próbálják valahogy megúszni a felelősséget, tehát nem biztos, hogy minden információ eljutinghez.
[00:46:29]Az egy gyerekpolitika kapcsán ott egyszerűen egy olyan hihetetlen, tehet hatalmas és tehetetlen rendszert építettek ki, hogy senki nem mert hozzá.
[00:46:36]Nyilván sokkal korábban meg kellett volna szüntetni.
[00:46:38]mindenki tudta, hogy meg kéne szüntetni, de hát a a ország tele volt több millió ilyen születésszabályozási hivatallal, abba dolgozott több millió káder.
[00:46:47]Ezeket így átállítani egy vagy kirúgni, vagy nem tudom át elmondani nekünk, hogy ezen nem lesz dolgot.
[00:46:54]Ehe ez nem volt meg a politikai bátorság.
[00:46:56]Tehát a nem tudom, születésszabályozási káderlobbi ezt így megakadályozta.
[00:47:02]Úgyhogy itt itt itt ezzel nagyon elkéstek.
[00:47:04]a covid elején is az volt, hogy hát ugye amikor Wuhába megtörténtek a sajnálatos események, akkor a rendszernek megfelelően a helyi hivatalnok, akik tudták már, hogy baj van, nem merték följelenteni a központnak, mert hódúj évközeledet, meg akkor volt a HUPÉgy tartománya, nem tudom, a pártkongresszus vagy országos népi gyűlés, vagy nem tudom micsoda, nem akarták a kellemetlen hírekkel terhelni a központot.
[00:47:27]Azt gondolták, hogy ezt megússzák, nem úszták meg.
[00:47:28]utólag ők repültek is.
[00:47:32]És utána ugye ami a ezeknek az autókratikus rendszereknek a jellemzője, hogy képesek hatalmas katasztrófát okozni a hülyeségük miatt, ami megtörtént, hogy globális katasztrófa.
[00:47:43]Utána gyorsan korrigálták és ugyan keményen a zero covid politikát végrehajtották, ami az elején működött is.
[00:47:50]Ott azzal meg az lett a probléma, hogy kidolgoztak ott is egy politikát, egy hatalmas rendszert, több millió ilyen fehér ruhába öltöztetett, nem tudom ember ott szabályozta, meg mérte a a a lázát az embereknek az utcákon megint.
[00:48:04]És csak aztán jött az omikron variáns, ami sokkal kevésbé volt halálos, biztosan sokkal fertőzöttebb volt, és azt nem lehetett fenntartani az éró covid politikát.
[00:48:12]nem tudták idővel a rendszert hozzáigazítani az új lényegében teljesen új módon viselkedő vírushoz és az egész összeomlott zárókérdésre van vagy kérdéskörre szerintem időnk még úgyhogy egy kicsit kíváncsiskodnék a kínai magyar kapcsolatokról annak az apropóján is hogy múlt héten Gongtao nagykövet ugye interjút adott a Daily News Hungaryynek és hát hát gratulált a magyar kormánynak sok szeretettel az uniós pénzekhez meg ahhoz hogy milyen jól kezelte az aszály tehát ilyen típus sugesztusokat tett, illetve azt is mondta, hogy az, hogy egyébként az egyik legfontosabb kínai vállalatnak, a Bidd-nek Szártó Péter egy fontos tisztségviselője lett, az Sziártó úr személyes karrieröntése és egy vállalat piaci alapú felvételi döntése, amelyhez ő nagy követként nem szeretne kommentárt fűzni.
[00:49:00]Szerinted van-e bármilyen változás a kínai magyar viszonyban a kormányváltás kapcsán?
[00:49:06]A kínaiak nagyon félnek tőle, hogy lesz.
[00:49:08]És az a diplomáciai meg kommunikációs offenzi, amit a magyarországi követség is csinál, meg más kínai szereplők is, az az ennek köszönhető, hogy ők szeretnék jelezni, hogy ők készek a jó kapcsolatok folytatására.
[00:49:21]Ugye rengeteg kína érdekeltség van itt.
[00:49:23]Nyilván nekik érdekük az, hogy ezek így megmaradjanak, vagy esetleg tovább fejlődjenek.
[00:49:29]És hát azt azért tudjuk Kúsán Kovács Magda óta, hogy a hála az nem politikai kategória.
[00:49:34]Tehát abban a pillanatban, hogy ugye Orbán Viktor megbukott április 12-én, 13-án rögtön megjelent a Zsemin Zsőp vagy nem tudom hol a kínai kormánynak a üdvözlő, gratuláló távirata Magyar Péter felé, és jelezték, hogy ők ugyanolyan jól együtt szeretnének működni az új magyar kormánnyal, mint az előgyével.
[00:49:57]nem érdekli a kínaiakat, hogy ki van kormány.
[00:49:59]A lényeg az, hogy menjen a biznis.
[00:50:00]És most ezt a bizniszt próbálják megmenteni.
[00:50:04]És szeret vonzó Kína számára, tehát cél az, hogy Magyarország és általában ez a keleti európai régió még erőteljesebben befogadó legyen a kínai befektetés.
[00:50:13]Kíőket az EU érdekli, tehát őket nem az érdekli, hogy most nem tudom Szegeden van egy gyár, vagy Kassán vagy Düsszerdorfban, hanem az, hogy benne legyenek az európai piacon.
[00:50:20]És ugye ehhez mi nagyon kedvező feltételeket teremtettük.
[00:50:26]Tehát mi konkrétan pénzt adtunk a kínai vállalatoknak, nem kevesett egyébként, hogy idejöjjenek.
[00:50:31]Picit több pénzt adtunk, mint a nem tudom, amit amennyit a spanyolok meg a szlovákok igértek, tehát ide jöttek, de ez nem a mi két szép szemünkért volt.
[00:50:41]Úgyhogy nyilván, hogyha jó feltételeket kapnak, az akkor továbbra is jönnek.
[00:50:43]Meg hát ez az egész ez nem nem rólunk szól.
[00:50:50]Tehát ez a német kínai kapcsolatokról szól.
[00:50:52]Tehát az akkumulátort azt nem nektek gyártják, meg nekem gyártják, hanem a mit tudom én, debreceni gyár szomszédságában lévő BMW gyárnak.
[00:50:57]Tehát itt lényegében a német nagytőke meg a kínai nagytőke a autóiparban legalábbis ott találkozott egymással, és nálunk van a randi helyszín.
[00:51:06]Ebből nyerhetünk is, meg veszhetünk is.
[00:51:10]Ezt még hadd kérdezzem meg, hogy ha fontos Kínának, hogy megmaradjon ez a randi helyszín, fontos ez a gazdasági kapcsolat, az EU-hoz való hozzáférés miatt fontos, de hogyha ez egy céljuk, akkor miért veszi fel a eltávolított magyar kormány eltávolított külügyminiszterét, az egyik legfontosabb kínai elektromobilitási vállalat egy fontos tisztségviselőjének?
[00:51:31]Nem gondolják, hogy ez ez pont rongálja ezt a kapcsolatot?
[00:51:34]Szóval arról van szó, hogy a BD tényleg van olyan autonóm, hogy a kormánynak az ilyen típusú érdekeitől teljesen függetlenül kinevezheti azt, akit akar.
[00:51:42]Nincsen erről konkrét információm, úgyhogy tippelgetni tudok.
[00:51:45]Az egyik az egyszerűen kulturális különbség.
[00:51:47]Kínában egy volt miniszter az egy nagyon fontos szereplő.
[00:51:52]Tehát Kínában, hogyha valaki elért egy bizonyos fokra, annál lejjebb már nem fog jutni, és akkor lehet, hogy konkrétan ő már nem miniszter, de ez a rangja, ez megmarad.
[00:51:59]Úgyhogy egy miniszter a egy volt miniszter az élete végéig egy rendkívül befolyásos figura, hiszen az saját szektorában ismer mindenkit, oda tud telefonálni egyebeknek.
[00:52:07]Ez a kínai rendszer.
[00:52:07]Név ott nincsenek kormányváltások.
[00:52:08]És és én még azt is el tudom képzelni, egyszerűen a BYD nem mérte fel annak a hogy hogy Magyarországon milyen érzelmi fordulatot jelentett, vagy vagy te politikai fordulatot jelentett ez a kormányváltás, hogy kínai szokások szerint Szátó Péter Magyarországon most egy nagyon befolyásos ember lenne.
[00:52:27]Ez az egyik.
[00:52:29]Másik fordókönyv, hogy azért Sziátó Péternek a telefonjában benne lehet néhány olyan szám, ami fontosabb IID számára.
[00:52:37]Ugye külügyminiszterként ő az egész globális délt beutazta, elég jó kapcsolatokat épített.
[00:52:45]Tehát afrikai országok, délket ázsi országok, ugye ő volt az a fehér ember, aki odam, hogy nem kioktatta őket, hanem arról beszélt, hogy hanem szuverén meg tiszteletbetartás meg mit tudom én.
[00:52:55]És lehet, hogy a Báid az pontosan tudja, hogy hogy hogyha Cátot küldjük, nem tudom, Délszudánba vagy Csiglébe, vagy nem tudom hova, akkor ott fel fogják neki venni a telefont, és hogy tud lobni.
[00:53:06]Ez is benne van.
[00:53:06]Az is benne, az is lehet, hogy ez egy ilyen üzenet minden külföldi politikusnak, hogy szolgáljátok az én érdekeimet, mert ha véletlenül megbuktok, karrieretek, politikus karrieretek után puhára fogtok esni.
[00:53:22]Szóval nem tudom, hogy a a sok közül melyik lehet.
[00:53:26]Hát izgalmas kérdés mindenesetre.
[00:53:26]Salát Gergely nagyon szépen köszönjük, hogy a Partizán vendége volt a lehető szépen neked.
[00:53:32]Nektek pedig a figyelmeteket köszönjük.
[00:53:34]Ez volt a Partizán világpolitikai heti magazinműsora, ahol a Trump találkozó kapcsán ennek a tágabb kontextusát, a kínai kontextusát igyekeztünk megérteni.
[00:53:44]Azt is nagyon szépen köszönjük nektek, hogy a Partizent tettétek az adó 1%-okban leginkább részesülő szervezetté.
[00:53:51]Nagyon-nagyon jól esik nekünk ez a biztatás és ez a bizalom, és folytatjuk a munkát, illetve fokozzuk a munkát.
[00:53:57]Nagyon köszönjük, ha ebben rendszeres támogatóként és feliratkozóként is velünk maradtok, vagy velünk lesztek.
[00:54:04]És van még valami, ami érdekes a szilet.
[00:54:06]Én látom, hogy az előbb már Ras nézegette lopva a laptopján, merthogy így van.
[00:54:11]Megérkezett a Szignál nevű világpolitikai hírlevelünk legújabb kiadása.
[00:54:15]Iratkozzatok fel.
[00:54:15]Én Tóc Szilár János vagyok, én pedig Andrei Mátyás.
[00:54:19]Jövő héten találkozunk.
[00:54:20]Sziasztok!