Partizán 1:45:05

Szürkezónák az egészségügyben: hogy kerülik meg a várólistát?

népszabadságügynökaktákegészségügyhálapénzinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Szürkezónák az egészségügyben: hogy kerülik meg a várólistát?
tl;dr

Népszabadság-újraindulás

  • Október 8-án, a bezárás 10. évfordulóján indul újra a Népszabadság – nem napilapként, hanem hetilapként és online portálként, 16 000 példányos nyitószámmal.
  • Tóth Ákos főszerkesztő szerint a NER lebomlása piaci lehetőségeket nyitott; a lap a Népszava szerkesztőségére épül, fizetőfallal és 24 hónapos üzleti tervvel.
  • A Forside Media Group mögötti négy befektető (Vető Balázs, Laborc Sándor, Krinács Péter, Vansina Gábor) szerzi a 90%-os tulajdont; a stróman-vádakat elutasítják.
  • A Népszabadság Egyesülettel kötött megállapodás szerkesztőségi statútumot ír elő (tartalmi beavatkozás = védjegyvesztés); az archívum megszerzése még nyitott kérdés.

Ügynökakták

  • November 4-én nyílnak meg az akták (október 23-ról halasztva): 50–60 000 név és 9000 beszervezési dosszié jelenik meg a nyitottaktak.hu-n, két ütemben.
  • A közzétett anyag biztosan csak a valaha létezők kisebb része; az érzékeny személyes adatok kitakarva maradnak.
  • Kockázat, hogy ártatlanok is gyanúba keverednek; a levéltár helyesbítési kérelmeknek ad teret, és azt kéri, se alul, se felül ne becsüljék a történetet.

Egészségügyi szürkezónák

  • A K-Monitor–Orvosi Kamara kutatása: a borítékos hálapénz visszaszorult, de szülészeten és sebészeten kitart; helyette a magánellátás és a kapcsolati tőke erősödött.
  • Nem klinikai területeken (idősotthon, jogosítvány, rokkantsági) is gyakori a megvesztegetés; a VIP-ellátás nyílt titok, a túlkódolás jelentősége csökkent.
  • Fő működési zavarok: nincs hatékony teljesítményértékelés (a bér a kortól függ), a vezetői posztok pedig lojalitás alapján oszlanak meg, nem rátermettség szerint.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Partizán-adás három témát jár körül: az újrainduló Népszabadságot (a leendő főszerkesztővel és az egyik befektetővel), a hamarosan nyilvánosságra hozandó ügynökaktákat, valamint a magyar egészségügy szürkezónáit egy friss hálapénz-kutatás kapcsán. Ahogy a műsorvezető a felvezetésben fogalmazott: „Újraindul a Népszabadság, megnyílnak az ügynökakták, és visszaszorul, de meg nem szűnik a hálapénz."

A Népszabadság újraindítása: „a világgal változunk"

A 2016-os bezárás árnyéka és a bejelentés

  • A Népszabadság október 8-án, a megszűnése napra pontosan 10. évfordulóján indul újra – ezúttal nem napilapként, hanem hetilapként és online portálként. 2016-ban a lap éppen Rogán Antal helikopterezését tárta fel sorozatban, amikor a kiadó gazdasági problémákra hivatkozva egyik pillanatról a másikra bezárta; az osztrák tulajdonos ezt követően a MediaWorksöt ingyen adta át a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó KESMÁ-nak.
  • A műsor vendégei: Tóth Ákos leendő főszerkesztő, aki 2016-ig 23 éven át a Népszabadság munkatársa volt, majd a Jelen magazinnál dolgozott; valamint Vető Balázs, a kiadót tulajdonó cég vezérigazgatója, a Forrás Társadalomkutató Intézet társalapítója és a projekt egyik befektetője.
  • Tóth Ákos tavaly júniusban még úgy nyilatkozott, hogy nem indítaná újra a lapot, a történet szerinte lezárult. Azóta szerinte „a világ megváltozott": a NER lebomlott és folyamatosan bomlik, ezzel üzleti terek és piaci lehetőségek nyíltak meg, amelyek korábban el voltak zárva. Felidézte: a NER 16 év alatt „mindent kiszervezett", a Jelen magazinnal komoly nehézségek között kellett átküzdeniük magukat, és minden, amiben hitt – az oktatás, az újságírás – kudarcosnak tűnt. Most először érzi, hogy van tere ennek a gondolkodásnak.

„A világ megváltozott, a NER lebomlott és folyamatosan bomlik… megnyíltak olyan piaci lehetőségek, amik korábban el voltak zárva." – Tóth Ákos *

  • Tóth szerint tavaly júniusban sem tartotta lehetetlennek a NER végét, de úgy érezte, a rendszer „be van betonozva"; február–március környékén már lényegében kétharmados esélyről beszéltek a Vetővel készült podcastokban.
  • Vető Balázs társadalomtudósként is meglepődött a tempón: a 16 éve uralkodó hatalmi rendszer hónapok alatt foszlik szét.

„Gyakorlatilag az a hatalmi rendszer, ami 16 éven át uralta az országot, hónapok alatt foszlik szét, tűnik el." – Vető Balázs *

  • Vető szerint a NER komplett iparágakat uralt gyakorlatilag 100%-osan; a megmaradt független média kivételével korlátlan erőforrással juttatták el üzeneteiket, az állami hirdetések mellett pedig a „fortélyos félelem" is működött: a piaci szereplők tudták, hogy „a megfelelő helyen" kell hirdetni, elkerülendő a hatalmi fellépést. Ennek a nyomásnak a megszűnése forradalmi változásokat indíthat el, legfőképp a hirdetési-reklámpiacon. Doktori értekezését épp az ilyen „olvadási szakaszokról" írta: ilyenkor mindig kinyílik a lehetőség, és a kérdés az, hogy a teljesítménybe, a bizalomba és a felelősségvállalásba hívő társadalmi csoport el tudja-e kezdeni a saját képére formálni a társadalmat.
  • Tóth szerint „ideje elővenni a régi hirdetésszervezőket, a hirdetési technikákat", mert van értelme.

A projekt születése és a tulajdonosi szerkezet

  • Vető és Tóth régi közössége – Lakner Zoltánt és Krajcár Gyulát is említve – régóta szeretett volna valamilyen „szellemi műhelyt" létrehozni. Első lépésként a Népszavát kellett megmenteni, mert „vége lett volna"; ebbe a Balázshoz kötődő üzleti kör be tudott lépni.
  • Krinács Péter 2023 második felében „a semmiből" kereste meg Vetőt, mert szimpatikusak voltak a Jelenben írt elemzései; később csatlakozott a Forrás Társadalomkutató Intézethez, hogy üzleti tapasztalatával segítse a társadalom működésének, kohéziójának, a gazdaság szerepének újragondolását. Idén tavasszal csatlakozott a beszélgetésekhez Laborc Sándor és Vansina Gábor is, akik Péterrel dolgoztak együtt üzleti projektekben – ezekből a kávézásból született meg a mai Népszabadság- és Népszava-projekt.
  • Tulajdonosi szerkezet: a lap kiadója a Liberty Press Kft. (a Jelen kiadója, amelynek most a Népszava kiadói jogai is megvannak). Ebben szerez 90%-os tulajdonrészt a Forside Media Group Zrt., amely mögött a négy befektető áll (Vető Balázs, Laborc Sándor, Krinács Péter, Vansina Gábor); a Liberty 10%-a Tóth Ákosnál marad.

Mi változott a médiában 2016 óta?

  • A független magyar média megtalálta az egyéni hangját és azokat a csatornákat, amelyeken eljut a közönségéhez – a hsz-ban említett példák: a Partizán, a Telex, a 444, a Válasz Online és a Direkt36; az SZJA-felajánlások jelentős része ide áramlott.
  • Tóth szerint a 90-es évek eleji Népszabadság azért lehetett élenjáró, mert szakembergárdái és külföldi tudósítói voltak. Attól félt, hogy a „hatalmas, óriási pénzzel megtámogatott jobboldali médiabirodalom" is elsajátítja az új technikákat – ehelyett a kicsi, önálló független szerkesztőségek rákényszerültek ennek a tudásnak az elsajátítására. Ezt kell most a Népszabadságnál is megcsinálni.
  • A lap szlogenje: „a világgal változunk". A hagyományos értékrend megőrzése mellett új képi világ, videók, podcastok, és – Tóth szavaival – „újra meg kell tanulni kérdezni":

„Nem igazándiból arra van szükség, hogy megmondjuk a világról, hogy mit gondoljanak mások, hanem hogy megpróbáljuk megérteni azt, ami körülöttünk van, mert borzasztó nehéz." – Tóth Ákos *

Márka, közönség, tartalmi koncepció

  • A közleményük szerint a Népszabadság „a legismertebb magyar sajtómárka". Tóth erre az elmúlt hetekkel érvelt: amikor a Mandiner eltűnése került szóba, mindig felmerült, mi történt a Népszabadsággal – miközben ők még dolgozni sem tudtak mondani, a márka naponta feljött. Van egy nosztalgia azokban, akik olvasták, de nem a 2016-os lap folytatását építik: „egy 2026-os Népszabadságot" indítanak, új technikákkal, dizájnnal, módszerekkel és tartalomstruktúrával.
  • Cél a régi olvasók megszólítása és új, fiatalabb közönség bevonása. Vető az online marketingügynökségi tapasztalata alapján azt mondja: a kreatív megújítást fiataloknak kell csinálniuk – nem „fiatalos" vagy „trendi" márkát akarnak, hanem olyat, amely érti, hogyan kell beszélni a fiatalokhoz és a kevésbé fiatalokhoz, miközben a pozicionálás „méltó ahhoz a hagyományhoz, hogy ez Magyarország valaha volt legnagyobb közéleti lapja".
  • Tóth Bibó Istvánra hivatkozva azt mondja: a magyar társadalom legnagyobb problémája 150 éve, hogy elveszíti a valóság reális értékelésének képességét, nem tudja megkülönböztetni az igazat a hamistól – egy márkának először ezt kell tudnia mondani az olvasóinak. Szerinte jelenleg piaci rés van arra a gondolkodásmódra, amelyet képviselnek: a szellemi közösség átviitte magát a 16 éven, de soha nem volt ekkora erő mögötte – most megvan.
  • Konkrét tartalmi elemek: visszahozzák a régi rovatstruktúrát; a napi publicisztika a „Harmadik oldal" néven jelenik meg; erős riportokra számítanak; újjá szeretnék szervezni a vidéki tudósítói hálózatot (amely szerinte egybevág Gulyás Márton gondolkodásával) – a régi hálózatot a Tanács Istvántól Cungár Tamásig terjedő nevekkel idézte fel. A lap régen széles, de jól körülhatárolt szellemi mezőnyön ment végig: belefért Tanács István baloldali logikája és Krajcár Gyula liberálisabb vonala is – ez most is így lesz. Emellett határon túli tudósítói hálózatot is szeretnének – „legalább mi megcsináljuk azt, ami a jobboldali sajtó dolga lett volna".
  • Ujpéterrel – aki vele együtt kezdett a Népszabadságnál, majd az Index irányába került – ma is jó baráti a kapcsolat; nem zárja ki, hogy az új lapnak lesz jelenléte, sőt szorgalmazni is fogja.

Szerkesztőség, példányszám, verseny

  • A szerkesztőség a Népszava szerkesztőségére épül, amelynek egy része egykori Népszabadság-os újságírókból áll – Tóth szerint „nagyon jó újságírókból", akik napilapos technikákon és gondolkodáson nevelkedtek. Ezt kell átállítani egy másfajta, online fókuszú szerkesztőségi mechanizmusra. A versenyt (Telex, 24.hu, 444, HVG) szerinte „fő fogjuk tudni venni" – de nem holnap, hanem a másfél éves időtávon belül.
  • Az első heti lapszám 16 000 példányban jelenik meg – ezt piackutatásokkal és elemzésekkel mérték fel. A bezáráskor a napilap még 37 000 példányban fogyott, csökkenő pályán. Remélik, a második hétre már az lesz a problémájuk, hogyan emeljék a példányszámot.
  • A nagyon szűk időzítés tudatos: a tulajdonosok és az október 8-i dátum között csak pár hét van, „a nulláról kell fölépíteni"; az október 8-hoz azért ragaszkodtak, mert hordozza a 10 éves „kivégzés" szimbolikáját.

Üzleti terv: fizetőfal, állami hirdetések, állami alap

  • 24+12 hónapos üzleti tervet állítottak össze: a lap piaci alapon működne, és a hirdetési bevételekből, a tartalomból érkező bevételekből és az előfizetésekből kell összjönnie annyi bevételnek, hogy 24 hónapra a működés ne csak nullszaldós, hanem nyereséges legyen. Mérföldkövek vannak a tervben, folyamatosan elemzik és korrigálják a célokat: „médiavállalatot építünk", nem égetik el a befektetők pénzét.
  • Online fizetőfal: igen. Szerintük edukatív jellege is van – „mindenért fizetni kell", mert a tartalom előállítása komoly munka; nem minden cikk lesz fizetőfal mögött, de az értékért fizetni kell. Tóth elmondta: évekig a hírújságos-példát hozta fel (a Népszabadságért az újságosnál is fizetni kellett), mire a kollégái rámutattak, hogy akkor az üzleti tervet is erre kell építeni.
  • Állami hirdetések: nem ugranak el tőlük, de csak akkor vesznek részt bennük, ha valódi piaci versenyben nyerhetők el; torzítás esetén „köszönjük szépen, azt nem kérjük". A NER-időszak állami hirdetési gyakorlata szerintük a rendszer eszköze volt a hirdetési bevételek átirányítására és a hűséges médiarendszer fenntartására – ők akkor is elugortak volna előle, amikor megtehették volna. A műsorvezető felhozta, hogy a TISZA és Magyar Péter azt jelezte, nem lesznek a korábbihoz hasonló politikai kampányok.
  • Állami médiaalap: Tóth a tavalyi álláspontján marad – üdvözné, ha tisztességes szempontok szerint lehetne pénzhez jutni, de a megvalósulásnak minimum fél éves átfutási ideje lesz, és „nem látott még karon varjút": nem hiszi, hogy úgy fog működni, ahogy azt most tiszta asztalnál feltételezik. Bízni abban bizonyít, ahogy a Polyák Gábor vezette testület kezelni szándékozik az ügyet.

Az „új NER" félelme és a stróman-vádak

  • A befektetők részben azért fektetnek be, mert az új NER felépülésétől tartanak. Vető szerint ez az elmélet leginkább tőle ered: doktori értekezése arról szól, hogyan termelődik újra a magyar társadalomban egy félelemre alapozott, hűséget és engedelmességet váró „rendi működési mód", amely 150 éve befolyásolja a magyar politika működését. A cél egy olyan médiavállalat, amely bármilyen jövőbeli hatalmi törekvéssel szemben ellenáll, mert nem kell kompromisszumot kötnie a finanszírozásért – a saját teljesítménye és a tulajdonosok háttere biztosítja a működést.
  • A tulajdonosok szerinte nem véletlenül fejthették ki üzleti tevékenységük jelentős részét az elmúlt évtizedben nem Magyarországon; a kétharmados hatalom önmagában torzulási veszély, és egy világos piaci logika mentén működő, elkötelezett médiavállalkozás mindig fellép a „túlhatalom" ellen, „bármilyen formában eluralkodhassék is az országon".
  • A meglévő független médiáról: szerinte „az Orbán-rendszert nem a politika rombolta le… hanem az információtömeg, ami a független médiából áradt" – ők ebbe szeretnének szereplőként belépni.
  • Stróman-gyanúkra kérdezett a műsorvezető (a Telex a tulajdonosok más cégeinek bizonytalan eredményeit is említette). Vető szerint a cégjegyzékbeli megjelenés projektenkénti döntés, a forrás biztosítása nem ezen múlik; a bejelentés után egy órán belül kiderültek a négy tulajdonos nevei – „marha titokzatos dolog" (ironikusan). Tóth meg van győződve, hogy nem strómanokról van szó: Vetővel 3-4 éve küzdenek egymás mellett; elismeri, hogy városi legendákat hall („ez a szakmám"), de rámutatott: amikor Mihály Ring cége beszállt a Népszabadságba, nem volt találgatás – pedig ő „tudta, hogyan adja el a Népszabadságot és hogyan kártyázik vele a politika".
  • Kitettségekre, kockázatokra kérdezve (a műsorvezető a Spéder Zoltán-féle példát hozta fel: a kormány segítette ki, cserébe opciót szerzett az Indexre) Vető azt mondta: tudatosan végigmentek az üzleti működésük elemein, mert tudták, hogy a Népszabadság újraindítóját nagyítóval fogják átvizsgálni. „Nincsenek olyan üzleti titkaink, amiket takargatni kellene, vagy föl lehet használni velünk szemben." Négy, különböző üzleti területen mozgó ember úgy döntött, hogy egy ilyen projekt – a társadalmi értékteremtés mellett – üzletileg is eredményes lehet, ezért érdemes befektetni.

Védjegy, szerkesztőségi statútum, archívum

  • A Népszabadság védjegye a Népszabadság Egyesület birtokában van – ez a lap neves újságíróit tömörítő civil szervezet, akikkel „nagyon kemény tárgyalásokon" kellett megállapodni. A megállapodás része egy szerkesztőségi statútum: a főszerkesztő kinevezéséhez (Tóth szerint többségi) szerkesztőségi jóváhagyás kell, és ha a tulajdonos tartalmi kérdésekbe szól bele, elveszíti a védjegy használatát.
  • A történelmi statútum annyira erős volt, hogy a korábbi külföldi tulajdonosoknak is beletört a bicskája, pedig szívesen átvették volna az irányítást. A MediaWorksnek a névhez semmilyen joga nem volt – az egyesület áldozatos munkájának köszönhetően –, viszont a Népszabadság archívuma náluk maradt, ami a projekt „nagy fájdalma". Az egyesület évekig keményen megvédte a védjegyet a MediaWorksszel szemben; a mostani megállapodás biztosítja a szerkesztőség teljes függetlenségét és a lap működőképességét – Tóth szerint „olyan szituáció, amikor mindkét fél eléri a célját", ezért előremutató megállapodás.
  • Az archívum megszerzése esélyes cél, de nehéz üzleti tárgyalás lesz; konkrétan még nem indították el, most a megjelenésre koncentrálnak.

A befektetés nagysága és a felelősség

  • A műsorvezető szerint egy nagy szerkesztőséggel, vidéki tudósítókkal, nyomdaköltségekkel, rezsivel „milliárdos kategóriájú" befektetésről van szó. Vető elárulta: az ő anyagi részvétele „a lehető legszerényebb"; a részletek a négyük közötti megállapodás tárgyai. A döntés akkor érett meg, amikor kiszámolták, mennyi pénz kell egy működőképes, sikeres laphoz – és a négyen úgy döntöttek, hogy ezt biztosítani tudják. „Felelősséggel tartozunk a szerkesztőségért, az ott dolgozó összes emberért, a márkaért és a hagyományért" – és szerinte „az üzletben a siker egyik titka, hogy felelősséggel kell döntéseket hozni".

Másfél év főszerkesztőség és a napilap-álom

  • Tóth másfél évre vállalta a főszerkesztést: hagyományos, konzervatív értékrendű újságíró, aki írással és szerkesztéssel foglalkozik, ma már más szemmel kell ránézni a dolgokra. „Ez a 16 év ledarált mindenkit. Engem is ledarált szellemileg minden szempontból." Mégis képesnek érzi magát összerakni a lapot, és olyan fiatalabb, frissebben gondolkodó utódot találni, aki majd jobban csinálja – van már név a fejében, „majd győz közülük a tehetségesebb és a jobbik". Tulajdonosként hosszabb távon is ott fog állni az utód mögött.
  • Napilap: ma egyetlen nyomda képes napilapot nyomtatni Magyarországon, és az NER-kézben van. Tóth „titokban" abban bízik, hogy az erős üzleti kör majd kivásárolja a nyomdát – de elismeri: irreális elképzelés; Pozsonyban lehetne nyomtatni, de naponta szállítani nem reális.

„Az én nagy álmom, hogy egyszer legyen újra a napilap." – Tóth Ákos *

  • Vető szerint a nyomdavásárlás a pénzügyi forrásokon túl „elképesztő szakmai feladat" is; a nagyobb probléma, hogy a napilappiac gyakorlatilag megszűnt: a terjesztés nem éri meg, a nyomdai gyártás, terjesztés, logisztika és szerkesztés együttese olyan kihívás, aminek a terve „nem mutatna jól egy Excel-táblában".

„Amit én nagyon megtanultam az üzleti életben: ami az Excel-táblában nem működik, az a valóságban végképp nem fog működni." – Vető Balázs *

  • Emlékeztetett: a Népszabadság az ereje teljében próbálkozott saját nyomdával és terjesztőcéggel – „csúfos kudarc" volt. (A műsor zárásában szó esett arról is, hogy másnap, szerda este Lakner Zoltán első közönség előtti elemzése Szegeden, amelyet a csatorna közvetít.)

Az ügynökakták: november 4-én nyílnak

Halasztás és a sajtótájékoztató

  • A TISZA választási ígéretei között szerepelt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. Eredetileg október 23-ára, az 1956-os forradalom évfordulójára tervezték, de Melléthei-Barna Márton TISZA-képviselő javaslatára két héttel későbbre, november 4-ére halasztották – az előzetes átvizsgálás és előkészítés több időt igényel az eredetileg tervezettnél. A nyilvánosságra hozatalért az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felel, amelynek szakemberei sajtótájékoztatón mutatták be a munkát (riport: Halász Júlia).
  • Nemzetközi szinten is egyedülálló, ami történik; a digitalizáció bizonyult olyan hatalmas feladatnak, ami miatt csúszott a megjelenés.

Mit és mennyit publikálnak?

  • Körülbelül 50–60 000 nevet hoznak nyilvánosságra, és mintegy 9000 beszervezési dossziét ismernek. Megbízható kutatások szerint legalább 150 000 hálózati személy lehetett a Rákosi- és Kádár-korszakban – vagyis a közzétett anyag biztosan csak a valaha létezőnek egy kisebb része.

„Nem csak feltételezhető, hanem biztos, hogy nagyon sok életanyag eltűnt. Tehát amit most mi nyilvánosságra hozunk, az egészen biztosan csak egy kisebb része annak, ami valaha lehetett." – a levéltár egyik szakembere *

  • A törvényhozónak el kellett döntenie: a hiányosságokkal foglalkozzon, vagy abból „főzzön", ami van – az utóbbit választották.
  • A levéltárban 4600 iratfolyóméternyi dokumentum van nyolc raktárban; a legnagyobbat a riport alkalmával meg is nézhették.
  • A nevek helyi szintre is le fognak menni: falvak, kisvárosok, gyülekezetek, baráti közösségek szintjére – „ott ezzel megbirkózni sokkal nehezebb lehet". Országosan ismert nevek (egyházi személyek, filmrendezők, írók) már korábban is előkerültek.
  • A dokumentumok: a „hatos karton" első oldalán személyes adatok, hátsó oldalán a beszervezés adatai (ki, mikor, milyen fedőnéven) szerepelnek; az érintett személy dokumentumai a B-dossziéban, az ügynök jelentései a munkadossziéban vannak.
  • A digitalizált anyag a nyitottaktak.hu oldalon jelenik meg két részletben: november 4-éig a hatos kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok, jövő év februárjában a beszervezési dossziék.
  • Kitakarások maradnak: a törvény szerint a legérzékenyebb, különleges személyes adatokat (egészségi állapot, kóros szenvedély, szexuális élet és szexuális irányultság) továbbra is védeni kell – az ilyen adatokkal „elég jól lehetett zsarolni az embereket annak idején, talán ma is".

Hogyan olvassuk az aktákat – kockázatok és helyesbítés

  • A szakemberek szerint önmagában az adat laikusként nem biztos, hogy helyesen értelmezhető: „nem biztos, hogy ugyanazt fogják mondani, mint azon szakemberek, akik tudják, hogyan kell ezeket értelmezni". A várakozást a karácsonyhoz hasonlították – „erre régóta várt a szakma".
  • Kockázat: az ártatlanok is célkeresztbe kerülhetnek, mert nem csak annak volt aktája, aki valóban jelentett. Példa: akinél a beszervezési dátum (1970. április 18.) és a kizárás (1970. szeptember 22.) között olyan rövid idő telt el, hogy érdemi munkát nem végezhetett, ugyanabba a kategóriába kerül, mint akinek három-négy, öt-hat munkadossziéja van. Ha az érintett a közösségében tisztelt, elhunyt ember, a renoméja megőrzése nehéz lesz – magyarázatot sem tud már adni.
  • A beszervezés módszereiről: lehallgatás, levélfelbontás, titkos házkutatás; ha ezek nem vezettek eredményre, jött a humán erőforrás – a beszervezés, amivel „mind a mai napig élnek a titkos szolgálatok". Előfordulhat, hogy „hirtelen fel tűnik egy vagy két új újságíró", akinek ez a célja.
  • A levéltár rendezvényeket szervez, várja a további dokumentumokat, és helyesbítési kérelmeknek is teret ad: az érintett saját verzióját az eredeti irat mellé teszik – aki rákeres, mindkettőt megtalálja, és így „valamiféle kiegyensúlyozottabb igazságot" találhat.
  • Az iratokat más forrásokkal (pártiratok, tanácsiratok, szakszervezeti iratok, sajtó, családi emlékek) együtt kell értelmezni, hogy egy ügynöki életutat „megközelítően" meg lehessen rajzolni.
  • Az egyedülálló az lesz, hogy nem csak az elit tagjai, hanem „a leghétköznapibb emberek – földművesek, boltosok, tanítók, pincérek, takarítónők" nevei kerülnek elő: több tízezer olyan emberé, akik nem szoktak a nagy betűs történetírás alanyai lenni. Ez komoly terhet ró a tisztességesen dolgozó történészekre és a levéltárosokra is.

„Se alul, se felül ne becsüljük ezt a történetet. Ne becsüljük alul – tehát ne mondjuk azt, hogy az elittel szemben ezután a nép lesz úgymond a bűnös –, de azzal is legyünk tisztában, hogy egy diktatúra viszonyai nagyon bonyolultak, és sokkal jobban áthatják a mindennapjainkat, mint ahogy azt gondolni szeretnénk." – a levéltár szakembere *

Szürkezónák az egészségügyben

A kutatás és a hálapénz visszaszorulása

  • Öt évvel ezelőtt tiltották be a hálapénzt, és a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexe zero tolerance-t hirdetett – mégsem tűnt el nyomtalanul, és más szürkezónák is léteznek. Erről szól a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közös, friss kutatása. A műsor vendégei Szécsényi Nagy Balázs (a kamara képviselője) és Kovácsi Zsombor egészségügyi jogász voltak, aki a kutatás kezdeti fázisában önkéntes tanácsadóként vett részt, később konzultatív szerepe volt, de nem ő a kutatás fő létrehozója.
  • Az orvosok szerint a hálapénzt leginkább a jobb bánásmód reménye tartja életben; emellett az őszinte hála és a várakozási idő lerövidítése. Kovácsi korábbi kutatásokra hivatkozva: a betegek a „zavarosban halászó" rendszerben próbálnak maguknak jobbat vásárolni.
  • A klasszikus, „borítékos" hálapénz jelentősen visszaszorult; helyette más csatornák erősödtek: a magánellátás térnyerése (a hozzáférhetőség korlátozottsága miatt), valamint az, hogy a közellátásban nyújtott szolgáltatást magánúton fizettetik meg – ezt az orvosok 37%-a mondja. A legtöbb vesztegetési kísérletet azok érzékelik, akik állami és magánellátásban egyaránt dolgoznak: a beteg elvárhatja, hogy „intézzenek" neki az államiban olyan ellátást, ami magánban nem elérhető vagy drágább. Szerinte ezek a gyakorlatok kiszorulóban vannak: a hálapénz alapú protekció már csak töredéke a korábbinak – de „más alapokon a protekció sajnos tovább virágzik".
  • Kovácsi: „Magyarország a szélsőségek országa" – lehet valaki európai szintű vagy annál is jobb ellátásban részesülni, miközben máshol nem európai a színvonal; ez túlkeresletet gerjeszt.

Szülészet és sebészet: a kitartó fészkek

  • Szülészet-nőgyógyászat: 2021 előtt az orvosok 94%-a tartotta hálapénzzel „fertőzöttnek", ma is kb. 30%. Szécsényi maga is példát hozott: az édesanyja 51 évvel ezelőtt, az ő születésekor fizetett, pedig a családban orvosok voltak – „ennyire benne volt a rendszerben". A szülés egyszeri, a család életét meghatározó esemény; a kilenc hónapos várandósgondozási kapcsolat és a rendelkezésre állás (hogy a választott orvos jelen legyen a szülésnél) motivált. Ma már nincs szabad orvosválasztás a szülésnél, de abban, hogy hol történik a terhesgondozás, még van mozgástér.
  • Kovácsi általános mintát lát: ahol magas volt a hálapénz, ott alacsonyabb számok mellett is jelentős maradt; ahol alacsony volt, ott alacsonyabbra csökkent. A szigorítás sokakat visszatart, de „nehéz a kultúrából kivenni": a tét (szülés, műtét, élet-halál), az orvosba vetett bizalom, a hosszú gondozási kapcsolat és a folklórjelleg mind benne van. Még az átlátható magánellátásban is próbálkoznak a betegek többletjuttatással, ahol ennek semmi értelme – „ez nem csak az orvos fogadókészségétől függ, nagyon erősen be van ivódva a társadalomba".
  • Sebészet a második: a legismertebb „manuális" szakma, nagy a tét, és gyorsan látszik az eredmény – szemben a háziorvossal, akinek a munkája gyümölcse akár 10–20 év múlva érik be. Öt év alatt sem cserélődött ki teljesen sem az orvosgárda, sem a betegek, a szokások tovább élnek.

Nem klinikai területek és a protekció virágzása

  • A nem klinikai ellátásban is bőven számoltak be visszaélésekről: az orvosok 73%-a szerint előfordul megvesztegetés idősotthoni elhelyezéseknél, a jogosítványhoz és a sportalkalmassági igazolásokhoz kötődő vizsgálatoknál, valamint a rokkantsági minősítéseknél. Ahol az orvosnak jelentős döntési ráhatása van, ott a kultúrában szocializálódott lakosság megpróbálja „maga mellé állítani a döntéshozót".
  • A beszélgetés szerint azonban nem csak betegoldali kétségbeesett próbálkozásról van szó: az orvos is ebben szocializálódott, és az egészségpolitika évtizedek alatt nem tett semmit a tisztább viszonyokért. A hálapénz-tilalmat jelentős béremeléssel kötötték össze („korszakos lépés"), de elmaradt a korszakos lehetőség: transzparens teljesítményértékelés, transzparens betegútszervezés, pontos tájékoztatás a következő lépésről. Ha a beteg tudná, mi vár rá, és hogy a sorrend szakmai alapon, egyenlő hozzáférés alapján dől el, kevésbé érezné, hogy „extra" kell.

Kapcsolatok: az új valuta

  • Az orvosok harmada szerint bizonyos helyzetekben csak kapcsolatokkal lehet boldogulni: egyetemi és klinikai helyek, férőhelyek, állások betöltése, idősotthoni elhelyezés – a szűkös erőforrások értékesek, és a hosszú ideje fennálló kapcsolatrendszerekbe nem feltétlenül a legjobb orvosok kerülnek be, hanem azok, akiknek családi kapcsolataik, vezetőkhöz fűződő szálai vannak. A betegek is a saját kapcsolataikkal jutnak előrébb, és aki jobb kapcsolatokkal rendelkezik vagy megvásárolja azokat, hamarabb és jobb ellátásban reménykedhet.
  • Szécsényi: „az egészségügy egésze az egy mutyi világ". Már az információ is óriási érték: egy jó onkológiai központba bejutni, egy ismert sebész telefonszámát megszerezni – ez 10–20–30 éve is így volt. Szerinte most még nagyobb a kapcsolati tőke jelentősége, mert a hálapénz kiveszőben van: a státuszt már nem lehet megvásárolni, így azok maradnak előnyben, akik rokoni vagy egyéb kapcsolattal („a polgármester unokahúga", ismert ember) rendelkeznek.
  • A rendszer átláthatatlan: a beteg nem tudja, mi jár neki a TAJ-kártyájáért, mi lesz a következő lépés; legfeljebb az orvos „elintézi" a következő vizsgálatot, ha jót akar neki, ha nem, „rábízza, csinálja, ahol akarja".
  • Kovácsi a rendszer látszattermészetéről:

„Járni jár szinte minden, mert az állam nem meri kimondani azt, hogy nem tud minden szolgáltatást nyújtani. Jutni viszont nem biztos, hogy jut." – Kovácsi Zsombor *

  • A lakosság 99,9%-ának elvileg jár az ellátás, de nem tudja igénybe venni – „nagyon sok a látszat a rendszerben". Példája: vannak háziorvosi körzetek, ahol nincs orvos, de papíron van szerződés; az önkormányzat heti egy napra hozat orvost, az OEP kifizeti, az ellátás a hét többi napján nincs – de senkinek nem állt érdekében beismerni az „ellátási lyukat". A kérdés, hogy valaki felteszi-e ezeket a kérdéseket, vagy marad a évtizedek óta működő rendszer, amelyben „mindenki tudta, hogy ez így működik, csak nem mondták ki".
  • Szécsényi személyes tapasztalata: ismeretlen emberek is megkeresik információért, ajánlásért, sőt protekcióért (az utóbbit elutasítja); az információ „óriási fegyver" a kapacitásokért és az orvosok kegyeiért folyó harcban. Példája: egy ázsiai hölgy pszichiátriai ellátásban nem tudott kommunikálni a személyzettel; amikor egy jól ismert intézményvezetőt hívott segíteni, azt a választ kapta, hogy „már ezzel is belenyúltál a folyamatokba" – egy orvos 35 beteget kapott, de csak 10-et tud ellátni, így még a jó szándékú beavatkozás is torzít. Szerinte erős, informatikával megtámogatott alapellátással kevesebb harc lenne a szakellátás szűkös kapacitásáért.

VIP-ellátás és túlkódolás

  • Az informális csatornák listáján az első három (70% felett): celebritások, közszereplők VIP-ellátása; ismerősök, rokonok soron kívüli ellátása; a kapcsolati előny az orvosválasztásban. Vannak intézmények, ahol közismert, hogy bizonyos betegek érkezésekor az intézmény- vagy klinikavezetőt fel kell hívni, és ő személyesen fogadja a VIP-betegeket, akik jó minőségű ellátást kapnak – „ez nyílt titok", az orvosok háromnegyede így látja.
  • A negyedik helyen a túlkódolás áll: a teljesítményfinanszírozás idején az intézmények több vizsgálatot kódoltak be, mint amennyit ténylegesen elvégeztek, hogy nagyobb összeget kapjanak az OEP-től – „magyarul egy picit kozmetikáztak". Ennek két további hatása volt: rontotta a 30 éves magyar egészségügyi adatkincs minőségét (bár ma már adattisztításra van módszer), és teljesítményfúvó tényező volt. Ma már a jelentősége kisebb: az évvégi „kasszasöprés" és a magas bértámogatás miatt a teljesítményalapú finanszírozás a járó- és fekvőbeteg-ellátásban is a felét sem éri el a finanszírozásnak; a mechanizmus és a tanácsadó cégek viszont megmaradtak. Az OKFŐ fenntartói szerepe miatt is kisebb a jelentősége – „ha nem is azt mondom, hogy egymás zsebében turkálnak".
  • Betegek bőrére is mehet: egy gyerekosztály példája szerint hónap elején könnyebb volt mandulagyulladással fekvőbetegként bekerülni, mint hónap végén, amikor az intézmény a finanszírozási plafonhoz ért – az azonos állapotú betegek szüleinek ilyenkor azt mondták, azt otthon is lehet gyógyítani. Ilyenkor a kapcsolati tőke még értékesebb: aki az orvos szívéhez közel áll, azt nem közgazdasági okból veszik fel vagy utasítják el. (Ma az akut ellátásban ez már kevésbé valószínű, a krónikus ellátásban viszont még jellemző lehet.)
  • Krónikus ellátás: jellemzően idős, rossz állapotú betegek; a családok számára, akik otthon nehezen bírták az ápolást, a krónikus osztályra helyezés „óriási felszabadulás" – ennek komoly értéke van, hasonlóan a szociális ellátáshoz. Az idősellátásban óriási a szűkösség, a családok sorban állnak, és „súlyos pénzeket kell fizetni" – szemben a jogosítványhoz kötődő, kisebb tétű (7200 forintos) vizsgálatokkal.

Működési zavarok: teljesítményértékelés és vezetői kiválasztás

  • Az orvosok jelentős része túlterheltnek, frusztraltnak és bizonytalannak érzi magát; a kutatás szerint ezt főleg két működési zavarnak tulajdonítják.
  • Első: nincs hatékony teljesítményértékelési rendszer. A 2021-es béremelés kor alapján működő bértáblát vezetett be: minél idősebb az orvos, annál magasabb az alapbére – ez nem motiválja sem a közfinanszírozott ellátásban maradásra ereje teljében, sem a teljesítmény fokozására. A törvény ugyan előírja az évente legalább egyszeri írásbeli értékelést, és akár +40%/−20% bémódosítást tesz lehetővé, de ezt a munkáltatók a dolgozók megtartása és a belső feszültségek elkerülése miatt alig alkalmazzák; a rendszer egyoldalú, a dolgozónak nincs hatékony védelme.
  • A bértámogatás is a szolgálati időhöz kötött: Szécsényi, mint volt intézményvezető, üres orvosi állásra fiatal vagy idős orvost „időzéppen mindegy" felvenni, mert a bérkülönbséget az OEP fizeti – ez még a vezetőt sem ösztönzi, csak a betegellátás szempontja motiválhatja. Intézményi és egyéni teljesítménymérés sincs; az informatika lehetővé tenné (pl. a műtéti kódoláson keresztül), de a pecsétszám sem biztos, hogy a tényleges operátort jelöli.

„Kis túlzással az orvos becsületére és tisztességére van bízva a rendszer. És ebből adódóan magának a rendszernek is óriási hátránya, hogy a becsületesnek lesz rosszabb." – Szécsényi Nagy Balázs *

  • Második: a vezetői posztok lojalitás alapján, nem rátermettség szerint oszlanak meg – ez a második leggyakoribb problémának mondott zavar. Nyáron több kórházigazgatót leváltottak, és az OKFŐ új vezetője, Tóth Árpád egy értekezeten – nagy vihart kavart – kijelentette: minden igazgatói állást pályáztatni fognak. Kovácsi szerint a pályáztatás jó: objektív értékmérés, nyílt pályázati anyagok alapján dönthető el, hogy a régi vagy az új vezető a jobb; ez nem jelent biztos leváltást. Ugyanakkor a rendszer megváltoztatásához vezetői szemléletváltás is kell: „ha nem nyúlunk hozzá a rendszer alapköveihez, akkor a reformot sem lehet megvalósítani – csak a korábbi rendszer pénzzel való feltöltését jelentené".
  • Szécsényi hozzáteszi: az sem biztos, hogy aki a hierarchikus, „félkatonai" szervezetben jól funkcionált, be tud illeszkedni egy nyitottabb, versengőbb, betegközpontú egészségügybe; a verseny és a vezetői ambíciók megmutatása jó dolog. A probléma részben az, hogy a vezetőknek „elegük van" abból, hogy 2–4 évente komolyabb indokolás nélkül lecserélik őket; a pozíció elvesztése is a lojalitáshoz köt
Teljes átirat megjelenítése

[00:03:52]Újraindul a népszabadság, megnyílnak az ügynökakták és visszaszorul, de meg nem szűnik a hálapénz.

[00:03:56]Sorrendben ezek lesznek a mai este témái.

[00:03:58]Jó estét mindenkinek!

[00:04:00]Én Szuró Szilés vagyok.

[00:04:02]Napra pontosan 10 évvel a megszűnése után október 8-án indul újra a Népszabadság.

[00:04:06]Ezúttal nem napilapként, hanem heti lapként, miután 2016-ban egyik pillanatról a másikra bezáradta az újságot az akkori tulajdonos.

[00:04:14]Akkor Rogán Antal helikopterezésétől volt éppen hangos a sajtó, és a népszabadság egymás után számolt be az ezzel kapcsolatos fejleményekről, de a kiadó nem ezzel, hanem akkor gazdasági problémákkal indokolta a bezárást.

[00:04:27]Miután ez megtörtént, az akkori osztrák vállalkozó a Mediaworksöt ingyen átadta a Mészáros Pdrinc érdekeltségébe tartozó Kesmának, amivel aztán láttuk, hogy mi történt az elmúlt 10 évben.

[00:04:36]A Népszabadság tehát októberben hetilapként és online portálként indul újra, most pedig a leendő főszerkesztővel, Tót Ákossal fogunk beszélgetni.

[00:04:44]Szervusz Ákos.

[00:04:46]Szia!

[00:04:46]Illetve Pető Balázsal a Kiadót tulajdonó cég vezérigazgatójával, aki egyben a forrást Társadalomkutatóintézet társalapítója is.

[00:04:52]Szervusz!

[00:04:54]Szervusz!

[00:04:56]Ákos, ugye te korábban is a Répéb Szabadsajnál dolgoztál 2016-ig 23 éven keresztül, hogyha jól mondom, szabadság munkatársa voltál.

[00:05:05]Nagyjából igen.

[00:05:06]És tavaly adtál egy interjút a köztérnek, nem annyira régen, tavaly júniusban, ahol úgy fogalmaztál, hogy nem indítanám újra a Népszabadságot, azt gondolom, hogy ez a történet lezárult.

[00:05:16]Mi változott azóta?

[00:05:16]A politikai helyzetet nem gondoltad, hogy ennyire megváltozna?

[00:05:19]Az üzleti környezetet nem gondoltad, hogy ennyire megváltozna?

[00:05:21]Mi történt?

[00:05:23]A világ változik.

[00:05:23]Tehát az a helyzet, hogy nagyon sokan azt gondoltam, amikor én ezt az interjút adtam, jól megfontoltam a szavaimat, de néha az ember egyébként mondhat hülyeséget is, és nem készül föl arra, hogy a világ megváltozik körülötte, de a világ megváltozott, a ner lebomlott és folyamatosan bomlik, ugye látjuk nap mint nap.

[00:05:44]Ezzel megnyíltak szerintem üzleti terek, megnyíltak olyan piaci lehetőségek, amik korábban el voltak zárva.

[00:05:50]És hát, hogy mondjam?

[00:05:50]Tehát én én alólab 16 év alatt a NER lényegében mindent kiszervezett, kiszervezte a Népszabadságot, kiszervezte a 168 órát.

[00:06:02]nagyon-nagyon nagyon komoly nehézségekkel próbáltuk a szegény kis jelenmagazinunkal átkinlódni magunkat ezen a ezeken a az éveken.

[00:06:12]És tulajdonképpen minden, amiben hittem, az olyan kudarcosnak látszott, kudarcosnak látszott az, amiben hittem, az oktatásban, az újságírásban, mindenben.

[00:06:21]És most egyszerre úgy érzem, hogy talán most van tere annak a fajta gondolkodásnak, amit képviselek, és ha Isten így akarja, akkor tényleg lesz.

[00:06:31]Most taval júniusban sem gondoltad volna még ezek szerint, hogy a NER véget érhet?

[00:06:34][sóhajtás] Voltak arra utaló jelek, hogy a NER véget érhet, de én azt gondolom, hogy sokkal azt gondoltam, hogy sokkal erősebben be van betonozva, tehát abban nem bíztam, hogy ekkora érzékeltem bizonyos jeleket, tehát de hazudnék, ha azt mondanám, hogy erre erre számítottam.

[00:06:50]Később már olyan február környékén már majdnem biztos voltam benne.

[00:06:54]Ugye a Balázsal mi nagyon sok podcastot csináltunk.

[00:06:55]Ezek visszakereshetők, hogy olyan február, március március környékén már lényegében kétharmados esélyről beszéltünk, de ilyen addig nem hittem benne.

[00:07:06]Balázs foglak még kérdezni bővebben az üzleti lehetőségekről meg a megtérülésről.

[00:07:09]Először csak az érdekelne, hogy te tavaly júniusban gondoltad-e volna, hogy üzleti befektetőként fogsz részt venni a Népszabadság újraindításában?

[00:07:18]Hát azt, hogy üzleti befektetőként és a Népszabadságban, ezt a kettőt így együtt nem.

[00:07:24]Az, hogy a választ, tehát én abban bíztam, hogy a választások után, hogyha akár csak meg is gyengül a NER, akkor egyébként lehetőségek fognak nyílni, de az, ami történt, az társadalomtudósként is számomra teljesen meglepő volt, hogy gyakorlatilag az a hatalmi rendszer, ami 16 éven át uralta az országot, az hónapok alatt foszlik szét, tűnik el, és és egyszerűen olyan lehetőségek nyílnak, amit amit Amit tényleg nem lehetett gondolni, hogy hogy Magyarországon ez 2026-ban bekövetkezik.

[00:08:00]Mikor is honnan jött ez az ötlet, hogy egyáltalán belevágjatok ebbe?

[00:08:04]Mondjad Balázsöket.

[00:08:04]Ugye ugye én a kollégáimmal, akik akikkel ugye üzletileg elindítottuk az egészet, mi már valamikor a a Krinács Péterrel ugye már a tavalyi évben beszélgettünk arról, hogyha változás van, akkor az az üzleti lehetőségeket megnyitja.

[00:08:21]És a a másik két kollégánkkal idén tavasszal kezdtünk el arról beszélgetni, pont amikor elkezdtük azt érzékelni, hogy hogy itt van esély a változásra, hogy az mit jelent az ország szempontjából, mit jelent abból a szempontból, hogy egyszerűen olyan kreatív és üzleti energiák tudnak felszabadulni, amik amik eddig el voltak folytva.

[00:08:42]Eg bocsánat, ez mit jelent konkrétan?

[00:08:43]Tehát amikor azt mondod, hogy a NER lebomlásával még mindketten azt mondjátok, hogy ezzel megnyílnak üzleti lehetőségek, az az mi konkrétan milyen lehetőség nyílik meg?

[00:08:53]Gondoljunk csak abba bele, hogy a a NER komplett iparágakat uralt gyakorlatilag 100%-osan.

[00:08:59]A médiának a megmaradt független részén kívül teljes pénzbőséggel, korlátlan erőforrással tudták az üzeneteiket eljuttatni.

[00:09:09]Az, hogy ebbe milyen mozgástér nyílik, egyszerűen az, amikor egy ilyen nyomás megszűnik a piacon.

[00:09:16]És ennek a legfontosabb része egyébként a a a hirdetési és reklámpiac.

[00:09:20]Azt ők uralták, uralták az állami hirdetésekkel, de azzal a ahogyan ezt ezt szokták mondani, azzal a fortélyos félelemmel, hogy egyébként a piaci szereplők is tudták, hogy a megfelelő helyen kell hirdetni, mert akkor azzal talán el lehet kerülni azt, hogy a hatalom ővelük szembe fellépjen.

[00:09:41]Tehát ez a ennek a ennek a környezetnek a a a megszűnése az egyszerűen egyszerűen forradalmi változásokat tud elindítani.

[00:09:50]És Magyarországon, és társadalomtudósként én ebből írtam a most a doktorimat, hogy ezek az olvadási szakaszok az ilyen pillanatokban mindig vannak, mindig kinyílik a lehetőség, és mindig az a kérdés merül fel, hogy a társadalomnak az a része, aki a teljesítménybe, a bizalomba és a felelősségvállalásba hisz, az el tudja-e kezdeni a saját képére formálni a társadalmat?

[00:10:14]Hát akkor összességében azt mondod, hogy igazából abban bízt, hogy könyebben lehet majd piaci hirdetőket szerezni például, mintogyha mondjuk öt évvel ezelőtt próbálta volna meg bárki.

[00:10:22]Biztos és én látok is erre utaló jeleket.

[00:10:24]Tehát szerintem ideje elővenni a régi hirdetésszervezőket, a hirdetési technikákat, mert van értelme, tehát megnyíltak a lehetőségek.

[00:10:36]Ez egészen bizonyos.

[00:10:36]Visszatérve egyébként, mi a Balázssal már régóta gondolkodtunk, meg az a szűkebb kör, amelyhez nagyon erősen kötődünk, egy közösségként működtünk.

[00:10:45]Lakner Zolit emlegetném, Krajcár Gyulát, hogy valamiféle szellemi műhelyszerűséget létre kéne hozni.

[00:10:53]És ezt tulajdonképpen mindig a forrás is a jelen köré gondoltuk meg, de egyszerűen lépésről lépésre adottak lehetőségek.

[00:11:01]Tehát először ugye rájöttünk arra, hogy a népszavát meg kell menteni, mert vége lesz.

[00:11:07]Tehát és akkor hála Istennek a Balázshoz kötődő üzleti kör ebbe ebbe be tudott lépni.

[00:11:14]Igen.

[00:11:14]Majd beszélünk még arról is, hogy mi lesz a a nép szavának a sorsa.

[00:11:17]Említettétek, hogy Balázs rajtad kívül még hárman vannak, akik befektetőként részt vesznek ebben a történetben.

[00:11:21]Ugye Laborc Sándor, Krönács Péter és Vansina Gábor.

[00:11:26]Velük mikor álltatok össze?

[00:11:29]Hogyan találkoztatok ebben a projektben?

[00:11:31]Ugye ebbe a 2023 második felébe engem egyszer teljesen a semmiből megkeresett a a Péter, hogy olvasta egyébként a jelenbe írt elemzéseimet, publicisztikákat, és hogy ő neki ez nagyon szimpatikus volt, és hogy hogy üljünk le beszélgetni a a és már az első az első beszélgetésekbe előjött ez a amit azóta is nagyon fontosnak tartunk, hogy Péter is abba, hogy hogy kritikusan gondolkodó emberekre van szükség, akik akik mögé akarnak nézni a dolgoknak.

[00:12:00]Ebből a beszélgetésből jött az, hogy a Péter egyébként nem sokkal később csatlakozott a forrástársadalomkutató intézethez, hogy segítsen egyszerűen az ő üzleti tapasztalatával és világlátásával a a társadalomkutatásba a a abba, hogy hogyan lehet újragondolni az alapoktól azt, hogy mit gondolunk a a társadalom működéséről, a kohézióról, ebben egyébként a gazdaság és az üzlet szerepéről.

[00:12:26]És idén tavasszal, amikor tényleg elkezdtük azt látni, hogy itt itt itt itt itt van esély a fordulatra, a a Sándor és a Gábor ők a a Péterrel dolgoztak együtt az üzleti életbe több projekten, és egyszerűen elkezdtünk együtt kávézni és arról beszélgetni, hogy milyen mit lehet látni.

[00:12:46]Nagyon érdekelte őket, hogy milyen esélyek vannak, hogyan lehet ebbe, hogyha ez tényleg változás, akkor mit lehet csinálni.

[00:12:52]És ezekből a beszélgetésekből született meg az, amit ma Népszabadságnak és Népszavának hívunk, mint projekt.

[00:13:00]Ugye a közleményetekben azt írtátok, most ezt idézem, hogy a Népszabadság újraindításával a legismertebb magyar sajtómárka tér vissza már egy új korszakban.

[00:13:07]A lap a világgal együtt változik, megőrzi nevének és követendő hagyományainak örökségét, miközben működésében, formátumában és tartalmában a jelenés a jövő média világához igazodik.

[00:13:18]Ekkor szerinted miben változott a média 2016 óta?

[00:13:19]mindenben.

[00:13:22]Tehát hogyha hála Istennek egyébként nem is volt más lehetősége, mint hogy változzon.

[00:13:29]Tehát a magyar független média, amelynek szerintem óriási szerepe volt abban, hogy itt változás következhetett be, megtalálta azt az egyéni hangot, azt azokat a technikákat, amelyekkel ez eljuthat olvasóihoz, illetve azokhoz a ahhoz a közönséghez, amely egyébként hajlandó pénzt áldozni arra, hogy ezek a ez a média működhessen.

[00:13:51]Tehát most itt ülünk ebben a szerkesztőségekben, mindannyian tudjuk, hogy az SZA felajánlások milyen mértéke áramlott ide.

[00:13:58]Azért, mert a Partizán föl tudta építeni magát, megtalálta azokat a csatornákat, ahogy eljusson a közönségéhez.

[00:14:04]Ugyanígy ezt elmondhatom a Telexről, a 444-ről kisebben a heti válaszról, illetve bocsánat, most már válasz online-ról, direkt 36-ról.

[00:14:13]Tehát szerintem ezek ezek ezek ezek ez egy nagyon fontos tudás.

[00:14:16]És egyébként ez számomra borzasztó érdekes volt.

[00:14:21]Beszéltünk arról, hogy én a Népszabadságban kezdtem.

[00:14:23]Ugye a Népszabadság a 90-es évek elején most nem is jut jobb szó eszembe, élenjáró tudott lenni.

[00:14:31]attól tudott ellenjáró lenni, hogy megvoltak megvoltak az az a az a szakember gárdái, amely egyébként lehet, hogy régen nem azt csinálta, de mivel, hogy voltak külföldi tudósítói, voltak mindenféle csápjai a világra, tudták, hogy hogyan kell újságot írni.

[00:14:49]És én attól féltem, hogy ez a hatalmas nagy jobboldali médiabirodalom, ami fölépült óriási pénekkel lett megtámogatva, ezek ugyanúgy el fognak menni a világba, meg fogják nézni a legújabb technikákat, de nem ellustultak tőle.

[00:15:04]Még ezek a kis szerkesztőségek, vagy viszonylag kis szerkesztőségek, meg önállóan működő szerkesztőségek, ezek rákényszerültek ennek a tudásnak az elsajátítására.

[00:15:12]Na most ezt kell nekünk egyébként a Népszabadságnál is megcsinálnunk.

[00:15:17]És mi az a konkrét tudás szerinted, amire most feltétlenül szüksége van az új név szabadságnak ahhoz, hogy érvényesülni tudjon 10 éváltével?

[00:15:24]Ugye a szlogenünk az, hogy a világgal változunk.

[00:15:27]Tehát a Népszabadság megőrzi a hagyományos értékrendjét minden szempontból.

[00:15:32]Ö de egész egyszerűen én azt gondolom, hogy a a képi világ a a videók, a podcastok az, ahogy megközelíti a dolgokat, miközben egyébként visszatér a hagyományos újságírói szerephez, azzem, hogy újra kell tanulnunk kérdezni is.

[00:15:48]egyébként ezt pont a Partizánban nem kell elmondanom, mert itt azért elég jól tudtok kérdezni, de nem igazándiból arra van szükség, hogy megmondjuk a világról, hogy mit gondoljanak mások, hanem hogy megpróbáljuk megérteni azt, ami körülöttünk van, mert borzasztó nehéz.

[00:16:04]És azt is gondolom egyébként, hogy erre a feladatra már nem én vagyok a legalkalmasabb.

[00:16:08]Tehát én egy az életem második felében járó konzervatív, értékrendű hagyományos újságíró vagyok, aki ebben nevelkedett.

[00:16:19]viszont talán most még én tudom a legjobban ezt a folyamatot beindítani.

[00:16:24]És épp ezért a Balázs nagyon jól tudja, hogy én azt vállaltam, hogy én ezt másfél évig csinálom ahhoz, hogy ez valamennyire működőképes legyen.

[00:16:29]És vállalom azt, hogy találok olyan fiatal, [torokköszörülés] nálam sokkal frissebben gondolkodó a a dolgokra nagyobb rálátással vagy élesebben látó fiatalt, aki ezt át tudja tőlem majd venni.

[00:16:45]Azt írjátok, hogy a Népszabadság a legismertebb magyar sajtómárka.

[00:16:46]Ugye 10 éve nem létezik a népszabadság, és nyilván akkor is már előtte is már problémája lehetett a lapnak az előregedő olvasóközönség, hogy hogyan vesse meg a lábát az online piacon.

[00:16:57]Egyébként pont akkoriban kezdődött ez el, amikor amikor megszűnt.

[00:16:59]Mennyibe lehet ez reális helyzetértékelés, hogy tényleg a Népszabadság ma egy olyan erős brend, egy olyan erős sajtómárka, mint ahogy ebben írjátok, vagy ez vagy ez egy ilyen jól hangzó marketing fogás a részletekről?

[00:17:11]Ö szerintem csak meg kell nézni az elmúlt heteket, hogy bármikor volt szó például arról, hogy a mandiner eltűnik, hirtelen az került elő, hogy és mi történt a Népszabadsággal.

[00:17:23]Nekünk ez egy nagyon nagyon érdekes szituáció volt, hogy miközben még nem mondhattuk el, hogy mind dolgozunk, aközben gyakorlatilag naponta jött szembe velünk valamilyen aktuális kérdés kapcsán, hogy de a népszabadság így, a népszabadság úgy.

[00:17:35]Tehát, hogy ez benne van a magyar nyilvánosságban.

[00:17:40]És és egész egyszerűen azt gondoljuk, hogy hogy minimum van egy olyan hangulat, egy olyan olyan érzet, ami azokba, akik még látták meg olvasták, azokba azokba megvan.

[00:17:52]És abba bízunk, hogy hogy tud lenni egy olyan olyan érzület pont abból, hogy ez nem a 2016-os népszabadság folytatása lesz abban, tehát nem ott folytatjuk, ahol ott abba marad, hanem egy újat építünk új technikákkal, új dizájnal, új módszerekkel és egyébként új tartalomstruktúrával is.

[00:18:16]Tehát, hogy valójában mi egy 2026-os népszabadságot indítunk most.

[00:18:18]Akkor az az elsődleges célközönség, amit megcéloztok, az az a tömeg, akik még olvasták, nézték a régi népszabadságot, hogy szeretnénk, hogyha áthagyományozák az utána következő generációkra is.

[00:18:30]Persze, persze ez a ez a cél.

[00:18:32]Azt szeretném azért hangsúlyozni, hogy nagyon nagyon szűk időmszedben dolgozunk.

[00:18:38]Tehát az, amióta a tulajdonosok amióta a tulajdonosok hozzájutottak ahhoz a joghoz, hogy használjuk a Népszabadság márkáját, és az október 8-ai dátum között nagyon nagyon pár hét van, tehát lényegében a nulláról kell fölépítenünk.

[00:18:55]Az október 8-ához épp a 10 éves szimbólum 10 éves kivégzésének szimbólum jellege miatt ragaszkodni szerettünk volna.

[00:19:03]Tehát lesznek ebben még esetlegességek, de össze fogjuk rakni.

[00:19:08]online hírportál hírportált akartok építeni.

[00:19:11]Nyilván itt akkor versenyezni kell a telexzel 24.hu-val, 444-el, HVG-vel.

[00:19:15]Ezek egyrészt ugye vagy erős kiadói bázissal rendelkeznek kiadói háttérrel, vagy erős olvasói közösségi finanszírozással.

[00:19:22]Ezekkel hogy lehet felvenni a versenyt a nulláról indulva?

[00:19:28]Mind azt hiszem, hogy minden, amit mondanék ebben az ügyben nagyképiségnek hangzóna, ez egy nagy szerkesztőség.

[00:19:32]Ez egy viszonylag nagy szerkesztőség.

[00:19:34]A népszavaz szerkesztőségére épül.

[00:19:36]a népszavaz szerkesztőségének egy része egykori népszabadságosokból áll.

[00:19:39]Én azt gondolom, hogy nagyon nagyon nagyon jó újságírókból.

[00:19:44]Tehát egész egyszerűen az kell a napilapos napilapos technikákra építenek, napilapos gondolkodásra.

[00:19:51]Egy kicsit át kell állítani a gondolkodásmunkat, át kell állnia egy egy másfajta szerkesztőségi mechanizmusra.

[00:19:58]Azt gondolom, hogy főt fogjuk tudni venni a versenyt.

[00:20:02]Ez nyilván nem holnap lesz, nem a jövő év elején, de de az a másfél éves időtartom, amit látok magam előtt, abban szerintem ez megoldható.

[00:20:11]Most a napilapos átállás alatt azt érted, hogy a napilapos gondolkodásról átállni az online fókuszra, mert ugye a nyomtatott láb az viszont heti lesz.

[00:20:19]Így van.

[00:20:19]Így van.

[00:20:19]Így van.

[00:20:21]Ez egy más gondolkodás minden szempontból más más napirendet feltételez mindent másképp.

[00:20:28]Hogyha fiatalabb olvasók felé is nyitnátok, ugye azt mondjátok, hogy majd a második lépésben, hogyha jól forlalom össze, akkor nyilván az is cél, hogy ne csak a régi olvasóközönség legyen meg, hanem hanem lépjenek be újak is.

[00:20:37]Akkor akkor az felvetett csomó kérdést, tényleg formátumi kérdéseket, nyelvhasználati kérdéseket, nem tudom, hogy még még mit, erre hogy lehet tudatosan készülni, vagy milyen fő kihívásokat láttok ebben tartalmi vagy üzleti szempontból, amire készülnötek el?

[00:20:54]Én a az üzleti életben egy dolgot tanultam meg, amikor mondjuk nekem volt mondjuk online marketing ügynökségem is.

[00:21:02]Én mindig fiatalokat vettem fel azokra a kreatív feladatokra, amikben meg kellett újítani valamit.

[00:21:07]Pontosan azért, mert bármennyire is gondoljuk azt, hogy mi jól értünk valamihez.

[00:21:12]A gondolkodási stílus az, amiben amiben ők látják a lehetőséget, ahogy látják benne a lehetőséget, az mindig más.

[00:21:21]Éppen ezért itt az a központi eleme annak, hogy hogy legyen legyen egy ilyen megújítás a a a Népszabadság márkájának, hogy kezdjék el fiatalok csinálni a Népszabadság márkáját.

[00:21:35]Amellett a szakmai tapasztalat mellett, amit a a az Ákos és a jelenlegi szerkesztőség csapata hozzá tud ehhez adni.

[00:21:43]Szerintem ez az a szinergia, ami mind üzleti, mind pedig egyébként tartalmi értelemben sikeresé.

[00:21:48]Fiatalos brend kell, hogy azok, akik a brendet kitalálják, meg a marketing oldalát kitalálják, azok legyenek fiatalok.

[00:21:56]Nem, nem, nem is az, hogy fiatalos, hanem hogy értsék azt, hogy hogyan lehet elmondani azt, amit szeretnénk a fiataloknak, a kicsit k és a kicsit kevésbé fiataloknak.

[00:22:06]Ez nem nem arról szól, hogy legyen fiatalos a márka, nem arról szól, hogy hogy legyen trendi a márka.

[00:22:13]A Népszabadságnak a a a márka pozicionálása az egy az méltó ahhoz a hagyományhoz, ami a ami ami ez a brend, ami Magyarország valaha volt legnagyobb közéleti lapja.

[00:22:25]Ebből nem lehet, és nem is szeretnénk engedni.

[00:22:29]Az, hogy ez hogyan történik, hogyan beszél ez a márka a különböző olvasókhoz, mi az, amit egyébként nyújt ezeknek az olvasóknak, az a nagyon nagy kérdés.

[00:22:39]és a az Ákos által összerakott tartalmi struktúra, ami a a hírre épít alapvetően, szerintem az egy meghatározó dolog tud lenni, mert a magyar társadalomnak a legnagyobb problémája gyakorlatilag 150 éve, amit Vibó István már 20.

[00:22:58]század közepén leírt, hogy elveszíti a valóság reális értékelésének a képességét, hogy nem tudja, hogy mi a mi az elemi egység, ami igaz, és mi az, ami hamis.

[00:23:08]És egy márkának szerintem ez az, amit először el kell tudnia mondani az olvasóinak.

[00:23:14]És tartalmi szempontból milyen kihívásokat látsz ebből a szempontból, hogy elérni új olvasóközönséghez?

[00:23:20][zihálás] Biztos, hogy ragaszkodnunk kell azokhoz a a szellemi hagyományokhoz, amit és itt behozom újra, amit a népszava és a népszabadság képvisel.

[00:23:29]Abban is majdnem biztos vagyok, hogy én jelen pillanatban látok olyan piaci rést, ami ebbe a ezt a gondolkodásmódot, amit mi képviselünk, mondom, ez egy közösség, amely azért nagyon-nagyon erősen vitte át magát az elmúlt 16 éven keresztül.

[00:23:44]Ez egy nagyon erős szellemi közösség, és én azt gondolom, hogy ennek megvan a megvan a piaci terepe.

[00:23:51]Soha nem volt mögöttünk olyan olyan erő, amelyhez föl tudta volna karolni.

[00:23:57]Tehát mindig csak a magunk is szűk mezgyéin küzdöttünk.

[00:24:00]Most én azt látom, hogy ez a ez az erő megvan mögöttünk.

[00:24:06]Tartalmilag ez ebből egyébként minden következik.

[00:24:08]Például vissza fogjuk hozni a Népszabadság régi régi rovatstruktúrját.

[00:24:12]Ugye volt az a híres harmadik oldalas publicisztikája, az egy napi publicisztika volt.

[00:24:16]Az az a napi publicisztikáink azok harmadik oldal néven fognak megjelenni az oldalon.

[00:24:23]Ilyen típusú változásokra gondolok.

[00:24:25]Nagyon erős, bocsánat, de nagyon fontos, hogy nagyon erős riportok jelenlétre gondolok.

[00:24:32]Itt szeretném újra szervezni, és ez érdekes módon egybevág a gondolkodásunk a Gulyás Marciéval a vidéki tudósítói hálózatot.

[00:24:39]Úgy a népszabadságnak egy nagyon erős vidéki tudósítói hálózata volt régen a Tanács Istvántól kezdve a Cungár Tamásig bezárólag.

[00:24:48]A Népszabadság mindig tudott egy nagyon széles, de jól kihatár, meghatározható szellemi ösvénnyel menni, amivel belefért a Tanács Istvánnak a nagyon baloldali logikája, és mondjuk Rajcár Gyula barátomnak a sokkal liberálisabb, és ezen a mezgyén belül megvolt.

[00:25:06]Ez ugyanígy meglesz most is ez.

[00:25:08]És nagyon-nagyon szeretnék egy határon túli tudósítói hálózatot létrehozni, már csak fittyet is mutatva, vagy bemutatva a jobboldali sajtónak, hogy legalább mi megcsináljuk az, ami a azt, ami az ő dolguk lett volna.

[00:25:21]És Újpéter szerdályal szintén visszatér.

[00:25:24]Az a helyzet az, hogy én ma beszéltem Újpéterrel egy teljesen másik kapcsán, október 8a kapcsán, és fogunk találkozni a közeljövőben.

[00:25:32]A mi kapcsolatunk valamilyen szinten mindig megmaradt.

[00:25:35]Mi együtt kezdtünk annak idején a Népszabadságnál.

[00:25:40][horkantás] Kifejezetten jó jó kapcsolatban volt, barátok voltunk.

[00:25:46]Aztán persze másfele vitt az utunk a a az index irányába.

[00:25:49]Mi hát hogy hogy mondjam?

[00:25:53]Tehát mind akkor nem zárod ki, hogy ő lesz itt még valamilyen jelenléte akár az új nagyon szeretném és szorgalmazni is fogom.

[00:26:00]De amikor megszűt a népszabadság, akkor 37000 példányban nyomtatták ki a napilapot, akkor az már egy csökkenőpályán volt nyilván az összes többi napilaphoz hasonlóan.

[00:26:06]Most az első példányt hány példányban fogják kinyomtatni?

[00:26:13]16000 példányban fog az első héten megjelenni a az első heti lap.

[00:26:18]Ö ezt azért jelentős piackutatásokkal és elemzésekkel mértük fel, hogy hogy mégis mi az a példányszám, amivel amivel ez ez tud működni.

[00:26:29]Úgyhogy végül arra jutottunk, hogy ez az a példányszám, ami ami ami optimális.

[00:26:34]Nagyon reméljük, hogy a a második hétre az a problémánk lesz, hogy hogyan lesz papírra megemelt példányszámra.

[00:26:43]Kicsit jobban rátérve az üzleti oldalra, ugye az újrainduló lapnak a kiadója az a Liberty Press Kft.

[00:26:47]ami a jelen kiadója is egyben.

[00:26:50]És itt vannak most már a népszavának is a kiadói jogai.

[00:26:51]Ahogy említettétek, ebben a Liberty Pressben szerez most 90%-os tulajdonrészt a Forside Media Group Zrt.

[00:26:58]Ami mögött van négy befektető, akiket már felsoroltunk, az egyikük Vetőbalázs.

[00:27:03]És a Libertynek a 10%-a pedig Tótákosnál marad, hogyha ezt én most teljesen foglaltam össze.

[00:27:07]Ugye két évre szól a befektetés, ezalatt kellene nyereségessé válnia lapnak, hogyha jól értem.

[00:27:13]Nyilván az üzleti terv gondolom, hogy nem nyilvános, de mégis milyen bevételekkel számoltok, ami ezt két év alatt előidézheti?

[00:27:21]Ugye egy ilyen 24 plus 12 hónapos üzleti tervet raktunk össze.

[00:27:28]Az volt a tulajdonosi döntésünk, erről nagyon sokat beszélgettünk, hogy hogy a a népszabadság működését mi piaci alapon képzeljük el.

[00:27:38]Az üzleti terv alapja is az, hogy a hirdetési bevételekből, a tartalomból érkező bevételekből és az előfizetésekből álljon elő az a az a az az a mennyiségű bevétel, ami ami a 24.

[00:27:53]hónapra gyakorlatilag nemhogy már nullszaldóssá teszi a működést, hanem hanem nyereségessé.

[00:28:01]Ez természetesen ez egy ez egy nagyon részletes és nagyon nagyon összetett üzleti terv.

[00:28:07]Abban a klasszikus működésben fogjuk ezt alkalmazni, hogy mérföldkövek vannak benne.

[00:28:14]Folyamatosan elemezzük azt, hogy azokat a célokat, amiket idő minden időszakhoz kitűzünk, hogyan érjük el, és korrigáljuk akkor, hogyha ha valamilyen irányba ez változna és változtatunk rajta.

[00:28:26]Tehát ebben az értelemben mi egy médiavállalatot építünk, és nem és nem nem az van, hogy a befektetők pénzét elégetjük, és majd meglátjuk, hogy hogy mi lesz belőle.

[00:28:35]Itt nagyon tudatos üzleti stratégia van mögötte, és a a tulajdonosoknak az üzleti tapasztalata ezt ezt ezt minden ponton támogatja.

[00:28:47]Online fizetőfallal terveztek egyébként?

[00:28:49]Természetesen.

[00:28:49]Természetesen nem lehet kikerülni.

[00:28:52]Ugye tanulj, tehát van ennek egyfajta edukatív jellege is, tehát mindenért fizetni kell.

[00:28:58]Ez egy nagyon komoly munka, amit mi ebbe belefetscülünk.

[00:29:01]Nagyon komoly munka, hogy előállnak ezek a tartalmak.

[00:29:03]Semmi nincsen ingyen.

[00:29:05]Ezt szerintem ezt jobb, hogyha mindenki előbb-utóbb elsajátítja ezt a hát akkor az előfizetés az az onlinra is vonatkozik, meg a heti lapra nyilván, és akkor ezen fedül meg piaci hirdetési bevételek.

[00:29:17]Így van.

[00:29:17]Pontosan.

[00:29:17]Nagyon érdekes volt.

[00:29:20]Én ugye az elmúlt években pont a jelen miatt nagyon sok beszélgetést folytattam a a fizetőfal működéséről és annak a a a média szerepéről.

[00:29:28]És így utólag visszatekintve mindig érdekes, mert valójában mindig azt a példát hoztam fel, hogy annak idején az újságosnál a népszabadságért is fizetni kellett.

[00:29:38]És amikor a kollégáim szembesítettek ezzel, hogy hát évekig mondtad, hogy ez a dolog lényege, úgyhogy akkor az üzleti tervet akkor ez alapján állítsuk össze.

[00:29:46]Tehát, hogy ami értéket termelünk, abból bevételt szeretnénk gyártani.

[00:29:51]Természetesen úgy, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden cikkünk fizetőfal mögött van, de de az érték, amiért amiért valaki fizet.

[00:30:00]Állami hirdetésekkel egyébként számoltok?

[00:30:02]Az egyáltalán, hogy viszonyultok ehhez?

[00:30:04]Ugye az elmúlt 16 évben azt láttuk, hogy ez egy eszköze volt a rendszernek arra, hogy eltérítse a a hirdetési bevételeket és fenntartsa a saját hűséges médiarendszerét a a kormánypárt.

[00:30:14]Ugyanakkor a Tisza és Magyar Péter azt érte, hogy nem lesznek a korábbihoz hasonló politikai kampányok.

[00:30:20]Állami cégek persze vannak.

[00:30:22]Nyilvánvalóan, ha az értékrendünkbe illeszkedik, és a nem biztos, hogy nem fogunk elugorni az állami hirdetések elől, de azt azért nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy az a fajta állami hirdetési gyakorlat, amit az az elő a NVben folytattak, azelől még amikor megtehettük volna, hogy ne ugorjunk-e, akkor is elugortunk.

[00:30:40]Tehát nem, tehát meg nagyon világos értékhatáraink vannak.

[00:30:48]Amikor ezt a stratégiát meghatároztuk, a tulajdonosoknak egy szempontja volt, hogy ha piaci versenyben el lehet nyerni egy állami megrendelést, versenyezve a többi lappal, felülettel, bárki, akkor ha ezt piacibe nyerjük el, akkor részt veszünk benne.

[00:31:03]Ha itt a piaci verseny nem lesz valódi verseny, hanem valamilyen torzulás van benne, akkor mi köszönjük szépen, azt nem kérjük.

[00:31:11]Még szintén ebből a tavalyi interjúdban, amiből már idéztem, akkor említetted, hogy örülnél, hogyha lenne egy állami alap, amiből tisztességes szempontok szerint lehet-e pénzhez jutni.

[00:31:20]Most téged idézlek, de ennek a lehetőségét azt mondtad, hogy sem akkor, sem egy kormányváltás esetén nem látod.

[00:31:28]Igen.

[00:31:29]Ezzel most is így vagy, vagy vagy ezzel is számoltak adott esetben?

[00:31:32]Az a helyzet, hogy én ezt tartom ezt a ezt az álláspontomat.

[00:31:34]Én én tudom, hogy milyen típusú gondolkod, vagy sejteni vélem, hogy milyen típusú gondolkodás van erről.

[00:31:41]Én gondolom, hogy ez jövő, tehát ennek minimum a az átfutási ideje egy fél év.

[00:31:47]Én nagyon hiszek abban, ahogy a Poliák Gábor vezette testület ezt ezt a dolgot kezelni szándékozik.

[00:31:57]Igen, bocsánat.

[00:31:57]Tehát hozzátehettem volna, de az a helyzet, hogy én nem hiszek a politikában nem láttam én már karon varjut.

[00:32:04]Tehát majd meglátjuk, meglátjuk egy fél év múlva, hogy mi lesz ebből az alapból.

[00:32:08]Nem nagyon hiszem, hogy ez úgy fog működni, ha létrejön, mint ahogy azt mi most itt tiszta asztalnál itten feltételezzük.

[00:32:19]Ugye igazából, hogyha visszatekintünk, akkor Magyarországon általában politikai lapba nem azért szoktak befektetni emberek, hogy a abból pénzt csináljanak és nyereségesek legyenek, hanem azért, hogy politikai befolyásszerzést csináljanak maguknak.

[00:32:31]Ö és múlt héten, amikor voltál Ákos a közrádióban, akkor beszéltél is arról, hogy hogy azok a befektetők, akik most a Népszabadság mögött vannak, ők részben az új NER épülésétől is tartva fektetnek be a népszabadságba.

[00:32:46]Ez ez kicsit érdekelne jobban, hogy ez a mit jelent pontosan ez?

[00:32:49]Milyen mi az az új ner, amitől tartanátok?

[00:32:51]Hogyan lehet ezt elérni egy média cégnek a felépítésével?

[00:32:55]Ugye az a helyzet, hogy amennyire én tudom, és amennyire rálátok a tulajdonosokra, ők nem véletlenül nem Magyarországon fejtették ki a az elmúlt évtizedben az üzleti tevékenységüket.

[00:33:11]A az elég egyébként csak a Balázs gondolkodásmódjára erre a piaci logikán alapuló gondolkodásmódra utalni, ami amennyire én tudom nagyon kristálytisztán lefedi a tulajdonosok logikáját is.

[00:33:25]kéth3ad van ugye minden ami kéth3ad minden ami hatalom az az óhatatlanul benne van a torzulás veszélye az hogy fölépül egy olyan médiavállalkozás amelynek nagyon világos piaci logika mentén működik nagyon világos elvek mentén és és én azt gondolom hogy nagyon világos elkötelezettséggel az az mindig föl fog lépni az ellen ott a túlhatalom bármilyen formában eluralkodhassék ezen az országon és én szerintem a tulajdonost vezetik ilyen morális megfontolások vagy a tulajdonosokat Balázs Eszértelmezet tehát az az új az azt jelenti, hogy attól tartotok, hogy visszatérne a az előző Orbánféle rendszer, vagy attól, hogy egy új kétharmados hatalom is kialakíthat hasonló működéseket csak már szereplőkkel.

[00:34:13]Ugye ez az elmélet egyébként leginkább tőlem ered.

[00:34:16]Ugye nekem a doktorim ez az új ner az én [torokköszörülés] doktorim az arról szól, hogy a magyar társadalomba hogyan termelődik újra mindig valamiféle rendi működési mód, ami félelemre alapoz, ami hűséget vár el, és ami engedelmességet vár el.

[00:34:31]Ez az elmúlt 150 évben befolyásolta a magyar politikának a működését, és nagyon rövid szakaszoktól eltekintve a politikai hatalom így működött.

[00:34:40]Nekünk az a célunk ebben a médiaprojektben, hogy létrehozzunk egy olyan médiavállalatot, amelyik ellen tud tartani egy ilyen törekvésnek, legyen az bárki oldaláról, tehát hogy ez nem nem aktuális kormányokról, bármilyen jövőbeli kormány, bármilyen jövőbeli politikai hatalomról szól.

[00:35:01]Egész egyszerűen azért, mert nem kell kompromisszumot kötnie azért, hogy finanszírozva legyen a működése, mert a saját teljesítménye és a tulajdonosok ezt a hátteret biztosítják neki.

[00:35:15]Nyilván a a meglevő média és a meglevő sajtótermékek is ugyanígy gondolkodnak magukról egyébként, hogy ugyanezeket a célokat el tudják élni a saját működésükkel.

[00:35:24]Ezt ti másképp látjátok, vagy mennyire képesek a mostani médiaszereplők erre?

[00:35:29]Hugye nagyon sok mindenre képesek.

[00:35:29]Tehát láttuk, hogy a mert meg tudta a magyar független média rengetni.

[00:35:34]Tehát nem a nem a politika rombolta le, nem az ellenzék rombolta le az a a am az Orbánrendszert, hanem az a az az információ tömeg, ami egyébként a független médiából árat.

[00:35:47]Szeretnénk ebbe szereplőként belépni, és szeretnénk azt a szemléletmódot és azt a gondolkodásmódot behozni ebbe, ami azt gondolom, hogy csak ránk jellemző.

[00:35:58]Említettétek már az előbb, hogy sikerült megszerezni ugye nyilván a kiadáshoz szükséges jogokat.

[00:36:02]Ennek mi volt pontosan a folyamata, és itt milyen szereplőkkel kellett leülni?

[00:36:06]Tehát a méavorksel kellett megállapodni erről?

[00:36:10]Nem, a méavorksel nem kellett megállapodni.

[00:36:12]A népszabadság védjegye az a Népszabadság egyesület birtokában van, ami a lap neves újságírói tömörítő civil szervezet.

[00:36:23]ők birtokolják ezt a védjegyet, és velük kellett egyébként nagyon kemény tárgyalásokon megállapodni ennek a használatáról, ennek a körülményeiről.

[00:36:36]Például voltak a tárgyalások.

[00:36:38]Ezek kemény tárgyalások voltak.

[00:36:39]Mi miatt?

[00:36:41]Mondok egy példát.

[00:36:41]Tehát a tárgyalások része egy szerkesztőségi statutum nagyon nagyon-nagyon komoly szerkesztőségi garanciákat tartalmaz.

[00:36:50]Például a főszerkesztőállítás kapcsán.

[00:36:53]például abban, hogy hogy a tulajdonos beleszólhat-e a tartalmi kérdésekbe, vagy sem, mert abban a pillanatban, ahogy ezt átlépik, akkor a védegy használatot el fogja veszíteni a tulajdonos.

[00:37:04]Tehát ragaszkodtak ahhoz, hogy nem szólhat bele a tulajdonos feltételezen.

[00:37:09]Természetesen ott is megvan.

[00:37:11]Igen.

[00:37:11]Azt hiszem, hogy most nem emlékszem pontosan, de azt hiszem, hogy többségi többségi jóváhagyásra van szükség a szerkesztőség részéről.

[00:37:19]Tehát azért és ennek megvolt az alapja.

[00:37:21]Tehát a Népszabadságnak annak idején volt egy nagyon erős szerkesztőségi statuma.

[00:37:24]Ez annyira erős volt és annyira erős jogosítványok, hogy azem, hogy bármilyen külföldi tulajdonos jött a Bertmantól kezdve Mihály Ringjéig, nagyon sokáig beletört a bicskájuk, pedig nagyon szerették volna átvenni az irányítást, ez nem jött össze.

[00:37:42]És akkor a Media Worksnél semmilyen jog nem volt, noha ők voltak korábban a népszabadságiói.

[00:37:47]A Mediaworksnél egyébként pont az egyesület nagyon áldozatos munkájának a következményében.

[00:37:55]Ahhoz, hogy egy Népszabadság nevű lapot ki lehessen adni Magyarországon, ehhez nem kapcsolódik semmilyen jog, ami náluk van, és ami ami ami ami nekünk egy nagy fájdalmunk, hogy a a Népszabadság archívuma az ő birtokukban van.

[00:38:08]Ezt ugye az egyesület sem birtokolta.

[00:38:11]Ö ez gyakorlatilag ez az egyik olyan dolog, ami ami ami náluk maradt a a a Népszabadságból, de hogy de hogy az egyesület maga ezt egyébként az elmúlt években nagyon kemény küzdelembe mindig meg a Media Workshell szembe megvédte és egyébként ők ők tényleg nagyon komoly feltételeket szabtak ahhoz bármilyen tulajdonosnak azt mondják hogy használhatja ezt a márkát.

[00:38:37]Ezek nagyon kemény, de konstruktív tárgyalások voltak.

[00:38:41]És a végén egyébként én úgy ítélem meg, hogy egy nagyon nagyon előremutató megállapodás jött létre, mert a megállapodás biztosítja a szerkesztőség teljes függetlenségét, biztosítja a tulajdonosokat arról, hogy a lap működőképes, és és egy olyan szituációban, amikor mindkét fél eléri a célját, az szerintem a a legjobb megállapodás.

[00:39:06]Említette az előbb, hogy a hogy az archívum az a Mediaavsnél van.

[00:39:08]Célotok, hogy ezt megszerezzétek?

[00:39:11]Van rá bármi esély?

[00:39:13]Hogynem.

[00:39:13]Szerintem egyébként esély is van rá, de Balázsék szerintem ezzen már nagyon erősen gondolkodnak, hogy hogyan tudják megszerezni.

[00:39:22]Ez egy ez egy nehéz üzleti tárgyalás lesz, de még nem volt konkrét kapcsolat fel.

[00:39:26]Konkrétan konkrétan nem indítottuk el ezt, mert jelenleg arra koncentrálunk, hogy induljon újra a népszabadság és utána jönnek azok a lépések, amik ami amik gyakorlatilag a hagyományát vissza a hagyományos tartalmát visszahelyezik arra a helyre, ahol ahol annak a helye van a nyilvánosság elé.

[00:39:45]Itt, hogyha most egy nagy szerkesztőségről beszélünk, vidéki tudósítókkal, nyomdaköltségekkel, rezsivel, nem tudom én, ez összességében ez egy milliárdos kategóriájú befektetésnek vagy költségnek tűnik.

[00:40:02]Balázsom, magad szempontjából mondhatsz erről valamit, hogy nálad mi az a üzleti [torokköszörülés] előzmény, ami lehetővé tette azt, hogy egy ilyen szintű projektbe beszélj a saját pénzeddel?

[00:40:09]És o az anyagi részvételem ebbe nekem a lehető legszerényebb.

[00:40:15]Nem, nem, nem, nem.

[00:40:17]Én vagyok az, aki ebbe a a projektbe a Ez mit jelent?

[00:40:21]Erről megoszthatsz részleteket, vagy erről nem szeretnék beszélni, mert ez ez négyők közötti közötti megállapodás.

[00:40:30]Az a helyzet van, hogy hogy azt kellett eldöntenünk egyébként a tárgyalások megkezdésekor, hogy amikor összeállt az üzleti terv, az a szám, ami ott szerepelt, hogy ahhoz, hogy ez egy működőképes, sikeres lap legyen, az mi az a pénz.

[00:40:46]ezt a döntést, amikor ezt láttuk, hogy ez mennyi, akkor a mi négyen leültünk és és ránéztünk, hogy ezt tudjuk-e biztosítani.

[00:40:54]Azt a az a döntés és az a helyzet állt elő, hogy hogy igen.

[00:40:57]És éppen ezért akkor mertünk ebbe a dologba belevágni, amikor ezt ki tudtuk mondani, mert mi felelősséggel tartozunk a szerkesztőségért, az ott dolgozó összes emberért.

[00:41:10]felelősséggel tartozunk azért a márkáért és azért a hagyományért, amit a Népszabadság jelent.

[00:41:15]És hogy isem én abb abba hiszek, hogy hogy az üzletbe az a sikernek az egyik titka, hogy felelősséggel kell döntéseket hozni.

[00:41:23]Azt mondod, hogy nem akarsz arról beszélni, hogy kinek mekkora része van ebben a sztoriban, de hogy ugye amit lehet tudni a Foright médiának a tulajdonosairól meg azoknak a mérlegadataiból, igazából a többi, erről a Telex is írt, ott a többi cégnél sem egyértelmű az elmúlt évek eredményeit, elnézve, hogy honnan van ez a pénz.

[00:41:44]Ezért is kell ezek.

[00:41:46]Ugye az üzlettársaim és egyébként én magam is nyilván az elmúlt években nagyon sok mindennel foglalkoztunk.

[00:41:55]Az ilyen üzleti működésben egyébként az, hogy pontosan kinek milyen céges érdekeltségei vannak egy adott projektben, melyik céges érdekeltsége jelenik meg, az mindig az adott projekttel kapcsolatos döntés.

[00:42:05]Tehát az, hogy honnan van a forrás ehhez biztosítva, az nem azon múlik, hogy a cégjegyzékben most melyik cég van bejegyezve.

[00:42:18]Itt ugye fölmerült a a bocsánat, ha nem, akkor mi múlik?

[00:42:23]hogy hogy a a ezeknek a az üzletembereknek egyébként az egyéb tevékenységéből milyen milyen vagyona, milyen mozgástere van anyagilag, és ebből a mozgástérből áll rendelkezésre forrás ahhoz, hogy ezt a projektet mi sikerre vigyük?

[00:42:37]Ugye egyébként bocsánat, csak kiegészítettem, ezután a 16 év után én borzasztóan nem csodálkozom, hogyha mindent valamiféle gyanú és egyébként legyen is minden gyanús, de azért azt szeretném megjegyezni, hogy miután kijött a hír a közlemény után, egy órán belül mindenki eljuthatott a négy tulajdonos személyéhez.

[00:42:57]Hát mit nem mondjak?

[00:42:58]Marha titokzatos dolog.

[00:42:58]Nem, ez a rész egyáltalán nem nem titokzatos, de pont egyébként a a Népszabadságnak a a bezárásának a történetéből kiindulva Ákos benned volt.

[00:43:08]Abban félelem vagy aggodalom, vagy meg tudtál arról győződni, hogy mondjuk azok, akik most megjelennek befektetőként, ők nem strómanyai valakinek?

[00:43:17]Az a helyzet, hogy itt ő mellettem Vető Balázs, mi az elmúlt három-négy évet kőkeményen küzdöttük egymás mellett végig.

[00:43:24]Természetesen meg vagyok róla győződve.

[00:43:27]Igen, ismerek városi legendákat, mind mind mindent hallok.

[00:43:32]Persze ez a szakmám, hogy halljak, de hát azt szeretném mondani, hogy itt van egy most cégbírósági bejegyzés alatt álló cég amellyel kapcsolatban vannak ezek a találgatások.

[00:43:43]Mit tudom én, Mihály Ringé cégével kapcsolatban, amikor beszállt a Népszabadságban, nem volt semmilyen találgatás.

[00:43:49]Ő Miel Ring hát egy tróger eladta a népszabadságot és tudta hogyan adja el és tudta hogyan fog a politika vele kártyázni akkor melyiket vegyük körben nagyobb gyanakvással még egy utolsó kérdés ehhez a bloghoz hogy a említetted hogy nyilván itt minden résztvevőnek vannak egyéb üzet érdekeltségei a portfólió az egy széles széles valam azok a cégek vannak amiket itt amiket itt látunk van olyan eleme személyesen a te portfólióndnak ami később valamilyen szempontb ból kitettséget jelenthet.

[00:44:20]Itt például ugye Spéder Zsolt esetében is láttuk annak idején, hogy úgy segítette ki a kormány ugye, hogy cserébe viszont semajos opciót szerzett a a az indexre.

[00:44:30]Tehát, hogy ilyen típusú kitettségekben tudtok-e gondolkodni előre, mik jelenthetnek kockázatot?

[00:44:39]És olyan, [horkantás] mi ezt nagyon tudatosan végiggondoltuk és végignéztük, hogy azért a az üzleti működésünkben milyen olyan elemek vannak.

[00:44:46]Pontosan azért, mert tudtuk, hogy aki a népszabadságot újraindítja, azt nagyítóval fogják átvizsgálni.

[00:44:52]És egyszerűen nincsenek olyan olyan üzleti titkaink, vagy olyan üzleti működésünk, amit amit nekünk takargatni kéne, vagy amit föl lehet használni velünk szemben.

[00:45:05]Itt az a helyzet van, hogy négy olyan ember, aki egyébként különböző üzleti területen mozgott az elmúlt években, egyszerűen azt gondolta, hogy hogy hogy egy olyan projekt, mint a Népszabadság, amellett, hogy hiszünk abban, hogy a független média társadalmi értéket teremt, amellett egyébként üzletileg is eredményes tud lenni.

[00:45:29]És azt gondoltuk, hogy egy ilyen dologba érdemes befektetni.

[00:45:34]Az előbb Sméder Zsoltot mondtam, de Spéder Zoltán persze, aki akire gondoltam.

[00:45:41]Ákos, te ugye másfél évre vállaltad a főszerkesztést, ezt említetted is az előbb.

[00:45:45]Mi ennek az oka?

[00:45:45]És tudod-e már, hogy kinek fogod átadni?

[00:45:48]Mennyire tervezel előre?

[00:45:50]Vannak, vannak nevek a fejemben.

[00:45:53]Ezek nagyon-nagyon értelmes, nálam fiatalabb emberek, akiknek én most megpróbálom átadni azt, amit én tudok a szakmából, aztán győzön közülük a tehetségesebb és a Jobbik.

[00:46:05]Az az oka, ahogy én ezt hangsúlyoztam már, hogy én én egy hagyományos újságíró vagyok.

[00:46:12]Én Én a Népszabadságban nőttem föl.

[00:46:14]Én annak a annak a szakmai sztenderdjeit vallom, azt tudom, alapvetően az írással foglalkozom, szerkesztek, könyveket írok, ez ma már más szemmel kell ránézni a dolgokra.

[00:46:29]Nem véletlen, hogy az új Peti hátralépett, tehát ő is tudja ezt.

[00:46:34]És az se a az az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a 16 év, ez ledarált mindenkit.

[00:46:40]Engem is ledarált szellemileg minden szempontból.

[00:46:45]Mégis azt gondolom, hogy most még arra képes vagyok, hogy ezt összetegyem, jól tegyem össze, és arra is képes vagyok, hogy olyan embert találjak magam mögé, aki ezt nálam majd jobban fogja csinálni.

[00:46:57]Én meg úgyis ott fogok állni mögötte, ha másképp nem tulajdonosként.

[00:47:02]Tehát akkor tulajdonosként maradsz hosszabb távon is.

[00:47:04]Tervez azt tervezem.

[00:47:05]Igen.

[00:47:07]És akkor egy utolsó kérdés, ugye többször elmondtuk, hogy heti lapként indul újra az újság, amire Ákos, te azt mondtad, hogy ennek részben az oka, hogy ugye egyetlen nyomda van, ami képes napilapot nyomtatni ma Magyarországon, az pedig NER kézben van.

[00:47:20]Ez így van.

[00:47:22]Hogyha lenne megfelelő nyomdai alternatíva, akkor célotok lenne, hogy napilappá alakítsátok a népszabadságot?

[00:47:27]Titokban most bevallom, abban bízom, hogy olyan erős ez az üzleti kör, hogy majd kivásárolja a média a nyomdáját, és akkor tudunk egy napilapot csinálni.

[00:47:34]De ezek irális elképzelések.

[00:47:36]Jelen pillanatban ma nincsenek meg a feltételei annak, hogy napilapot indítson az ember.

[00:47:42]Pozsonyban ki tudnánk nyomatni, de on meg hogy hozzuk át naponta.

[00:47:47]Tehát az egész egy ilyen irreális várakozás lenne.

[00:47:50]Az én nagy álmom, hogy egyszer legyen újra a napilap.

[00:47:55]De tartok tőle.

[00:47:55]hogy ugye annyi, mint ahogy mondtam már, annyi mindenben kudarcot vallottam, mert mindenki az elmúlt 16 évben minden másképp alakult, mint amit én gondolok a világról.

[00:48:05]Hát most hát hátha hátha egyszer bejön.

[00:48:10]Balázs záró kérdés hozzád, mit szólsz ehhez az elváráshoz, hogy akár a nyomdát is ki lehetne vásárolni?

[00:48:16]hogy is mondjam, egy nyomda kivásárlása az azon túl, hogy hogy nyilván a pénzügyi források is kellenek hozzá, ugye az azért elképesztő szakmai feladat is.

[00:48:25]Tehát ez nem úgy van, hogy megvesszük az épületet, megvesszük az embereket, és akkor minden rendben van.

[00:48:29]Amit én látok a napilap piaccal problémaként is, ami miatt nagyon nehéz, az nem is a nyomda első első első lépésben lehet, hogy a nyomda, a terjesztés.

[00:48:39]Hát, hogy a gyakorlatilag Magyarországon ma megszűnt a napilap piac.

[00:48:43]Nincsenek lapok, amik mi ami miatt a terjesztőnek megérné minden reggel széthordani az ország 1000 pontjára a napilapot, és azt a kettős megoldást, hogy a nyomdai gyártást, a terjesztést és ennek a teljes logisztikáját, ráadásul szerkesztőségestől, gyártásostól, mindenestől.

[00:49:06]Ez egy olyan kihívás, amit amit hogyha üzletileg kéne kezelni, akkor na ennek az üzleti tervére most nem tudnék olyat mondani, ami egy Excel táblában jól mutatna.

[00:49:16]És azt én nagyon megtanultam az üzleti életben, hogy ami az Excel táblában nem működik, az a valóságban végképp nem fog működni.

[00:49:23]Ezt egyébként megjegyzem, hogy annak idején a Népszabadság az ereje teljében megpróbálta, hogy saját nyomdával és saját terjesztő céggel ez a mé dialog volt próbáljon előrvenni.

[00:49:33]Hát, hogy mondjam, csúfos kudarc volt.

[00:49:39]Meglátjuk mindenesetre heti lapként és online portálként is követjük majd népszabadságot.

[00:49:42]Tót Ákos és Vető Baláns.

[00:49:44]Köszönöm, hogy eljöttetek.

[00:49:45]Mi is nagyon köszönjük.

[00:49:45]Tényleg köszönjük.

[00:49:47]Köszönjük.

[00:49:48]És most az ügynökaktákkal folytatjuk, mert hogy hamarosan megnyílnak.

[00:49:50]Igaz, eredetileg október 23-ára tervezték.

[00:49:52]Ma viszont kiderült, hogy Mellétei Barna Márton Tiszás képviselő azt javasolja, hogy két héttel később, november 4-én tegyék csak közzé az iratokat.

[00:50:01]arra hivatkozott, hogy az előzetes átvizsgálás és az előkészítés több időt vesz igénybe, mint ahogy eredetileg tervezték.

[00:50:09]Mindenesetre a nyilvánosságra hozatalért az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltára felel, akik ma sajtótájékoztatón mutatták be, hogy hogy állnak ezzel a munkával és mire készülnek pontosan.

[00:50:20]Halász Júlia kollégám ott volt ezen az eseményen.

[00:50:23]Nézzük meg, hogy mi történt ott.

[00:50:23]Utána pedig egészségüggyel folytatjuk.

[00:50:28]Nem csak feltételezhető, hanem biztos, hogy nagyon sok életanyag eltűnt.

[00:50:33][torokköszörülés] Tehát amit most mi nyilvánosságra hozunk, az egészen biztosan csak egy kisebb része annak, ami valaha lehetett.

[00:50:40]51 néhány ezer nevet, 50-60000 nevet fogunk nyilvánosságra hozni.

[00:50:44]Megbízható kutatások szerint legalább 150000 hálózati személy lehetett a a a Rákosi és a Kádár korszakban.

[00:50:51]Itt nyilván a törvényhozónak azt a kérdést kellett eldöntenie, hogy akkor a hiányossal se foglalkozzon, vagy legalább ami van, abból főzünk, és akkor nyilván most az utóbbit választottak.

[00:51:05]A Tisza választási ígéretei között szerepelt, hogy nyilvánosságra fogják hozni az ügynökaktákat, és ha minden jól megy, ez idén november 4-éig meg is fog történni.

[00:51:12]De hogy pontosan milyen dokumentumokat és hogyan lehet majd megismerni, a Rockhead délelőtt az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának szakemberei tartottak sajtótájékoztatót.

[00:51:22]Nemzetközi szinten is egyedülálló, amit ami itt most történik.

[00:51:25]A kormány eredetileg az 56-os forradalom évfordulójához igazította az akták publikálását, de a digitalizáció olyan hatalmas feladatnak bizonyult, hogy a megjelenést elhalasztották november 4-ére.

[00:51:35]Számításunk szerint körülbelül 50 505000 60000 név fog fölkerülni a nyilvántartások során.

[00:51:41]és ismerünk körülbelül 9000 beszervezési rosszét.

[00:51:43]Az előbb elmondott számok azért egyértelművé teszik, hogy a tágokonsága, ismerőse, baráti köre, osztálytársa, kollégái körében szinte mindenki fog találni érintett hálózati személyt.

[00:51:58]Vannak nyilván országosan ismert nevek, eddig is előkerültek, egyházi személyek, filmrendezők, írók és a többi, és a többi.

[00:52:04]Most viszont ez le fog menni helyi szintre.

[00:52:09]adott esetben falvak, kisvárosok, gyülekezetek, baráti közösségek szintjére, és adott esetben ott ezzel megbirkózni sokkal nehezebb lehet.

[00:52:21]Ezekbe gyűjtötték mindazokat az információkat, amelyek titkos eszközök, módszerek segítségével gyűjtöttek össze.

[00:52:27]A levéltárban 4600 iratfolyóméternyi dokumentumot őriznek összesen nyolc raktárban.

[00:52:31]Ezek közül a legnagyobbat nézhettük meg kett délelőtt.

[00:52:33]abban az esetben, hogyha ezek az eszközök nem vezettek eredményre, tehát se a lehallgatás, se a a levélfelbontás, se a titkos házkutatás, ezek abszolút nem vezetek eredményre, akkor jött az a az a lehetőség, amivel mind a mai napig élnek a titkos szolgálatok, hogy ezek a humán erőforrás segítsége a mai szavakkal, ahogy ezt így szokták megfogalmazni.

[00:52:56]Tehát ha mondjuk föltételezzük, hogy önök esetleg államellás bűncsetényt követnének el, akkor ugye ennek felderítésére vagy az egyik kőüket, vagy vagy még egy személyt fognak megkörnyékezni valamilyen információk alapján, vagy azt fogják mondani, hogy hirtelen fel fog tűnni egy vagy két új újságíró, akivel önök eddig nem találkoztak, és őneki ez lesz valószínűleg a célja.

[00:53:14]A beszervezés során mindig kiáltottak az adott személyről úgy hatos kartont.

[00:53:20]Ugye ezek lesznek azok, amiket főigazgató is beszélt, és nyilvánosságra lesz hozva.

[00:53:26]Hatos karston első oldalán személyes adatok vannak rajta, és a hátsó oldalán jaj de pedig a beszervezéssel kapcsolatos adatok találhatóak, hogy ki szervezte be, mikor, milyen fedőnéven.

[00:53:38]magát az adott személyre vele kapcsolatos minden dokumentum a B dosziében van benne.

[00:53:47]Az ügynök által adott jelentés az a munkadosziéban található.

[00:53:52]Ugye ebben a megfigyeltekre vonatkozóan vannak benne az adatok.

[00:53:57]A digitalizált dokumentumok a nyitottakták.huoldalra kerülnek majd fel két részletben.

[00:54:00]November 4-éig a hatos kartonok, a bénaplók és a mágnes szalagok.

[00:54:05]Jövő év februárjában pedig a beszervezési dosziék.

[00:54:09]Aztán tudjuk, hogy ez lesz a cím.

[00:54:11]nyitottakták.hu.

[00:54:11]Ezt az oldalt már lefoglaltuk.

[00:54:13]Amikor megjelenik majd az adatbázis, akkor is lesznek a kartonokon is, meg az oszékon is kisebb kitakarások.

[00:54:21]Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert hogy ne legyen félreértés, bizonyos adatokat még ezekben az esetekben is védenünk kell, mert a törvény azt mondja, hogy a legérzékenyebb, különleges, személyes adatokat továbbra is ki kell takarnunk az iratokból.

[00:54:39]Ezeket itt fölsoroltam.

[00:54:39]A törvény azt mondja, egészségi állapot, kórszenvedély, szexuális élet és szexuális irányultság.

[00:54:45]Ezek az adatok, amelyek előfordulhatnak mind a hatos kartonokon, mind a beszervezési dosziékban.

[00:54:53]Ugye különleges adatokkal elég jól lehetett zsarolni embereket annak idején talán ma is.

[00:55:02]A levéltár szakemberei szerint azonban nem is lesz feltétlenül annyira könnyű értelmezni ezeket az aktákat.

[00:55:06]Ez a bén napló.

[00:55:08]Ebben vannak a a beszervezési doszétnak a jegyzékei.

[00:55:13]Most még nem lehet vele nézni.

[00:55:15]Hát most még azt gondoljuk, hogy ez de ez most már csak egész ez pár nap.

[00:55:16]Tehát ez kicsit olyan, mint a karácsony, amikor az ember várja, hogy mikor jön meg az ajándék.

[00:55:22]De erre régóta várt a szakma, hogy ez nyilvánosságra körüljön.

[00:55:27]Én őszinte leszek.

[00:55:27]Nem biztos.

[00:55:27]önmagában ezek az adatok, hogyha nincs hozzá megfelelő háttértudás, nem biztos, hogy ugyanazt fogják mondani, mint mind azon szakemberek számára, akik tudják, hogy ezeket hogy és miképp kell értelmezni.

[00:55:41]Az új szabályozás kritikusai szerint most a bűnösök mellett az ártatlanok is célkeresztbe kerülhetnek, hiszen nem csak annak volt aktája, aki valóban jelentett is.

[00:55:49]Mondok egy példát.

[00:55:49]Ki fogjuk tenni egy hatos kartont egy adott személyől.

[00:55:51]Ott van egy beszervezztési dátuma 70 április 18 és ott van, hogy ki van zárva 70 szeptember 22.

[00:55:59]Olyan rövid idő tellik el, hogy igazi érdemi munkát nyilvánvalóan ő nem végzett, viszont föl lesz téve, és ő abba a körbe fog bekerülni, mintogyha ő valóban egy érdemi más hasonló személyhez képest, akinek van három ny, 5, hat munkadosszi, ahhoz képest ő nem csinált vég, de kategóriáte ugyanoda kerül be.

[00:56:20]Ezek azok, amik ugye nehezek, nehezen lesznek feldolgozhatóak.

[00:56:24]Sokszor abból a szempontból is, hogy van, ha egy olyan személy, aki abban a közösségben mindenki által ttiszteletben álló és elfogadott volt, lesz egy ilyen kartony az előbb lebtett rövidindő intervallummal és már nem is él, akkor nehéz lesz az ő eddigi abszolút tiszta renoméját továbbra is megtartani, hiszen még csak magyarázet sem fog tudni szolgáltatni, hogy mi is történt.

[00:56:48]Ezek nagyon nehéz dolgok.

[00:56:50]Úgyhogy itt azt gondolom, hogy itt ezeknek a ezeknek az átgondolása és tisztázása aztán ez valóban igényli a szakembereknek a segítségét.

[00:57:00]Olyan nagy tömegben válnak elérhetővé, könnyen kereshetővé iratok, amelyek valóban a mögöttünk hagyott államszocialista diktatúra időszakának nagyon sok részletét világítják meg.

[00:57:11]És ami ami ebben egyedülálló lesz, hogy nem csupán feltétlenül a különféle elitcsoportok tagjai kerülnek nézőpontba, hanem a leghétköznapibb emberek, földművesek, boltosok, tanítók, pincérek, takarítónők.

[00:57:31]Tehát olyan több 10000 név fog fölkerülni, és tulajdonképpen olyan emberek, akik nem szoktak a történetírás, a nagy betűs történ alanyai lenni.

[00:57:41]Ezzel a szereppel valamit kezdenünk kell, és tulajdonképpen ez az, ami nagyon komoly terheket ró, én azt gondolom, minden munká tisztességesen végző történészre, így ránk a levéltár munkatársaira is.

[00:57:53]A levéltár az akták publikálásához kapcsolódóan több rendezvényt szervez, és szívesen fogadnak további dokumentumokat is.

[00:57:58]Sőt, az új adatbázisba helyesbítésnek is teret adnak majd.

[00:58:03]Lehet helyesbítést kérni az iratokhoz, mert az érintett másként tudja.

[00:58:06]Ő úgy tudja, hogy nem az van volt valójában, ami az iratokban van, hanem neki van egy saját verziója erre, és azt gondolja, hogy méltánytalan, hogy így ismerik őt, vagy így kerül ez nyilvánosságra.

[00:58:20]És a levéltár akkor ennek a helyesítésnek a a a dokumentumát odateszi az eredeti mellé.

[00:58:30]És aki ez túl arra a bizonyos Kovács Jánosra rákeres, akkor ott fogja megtalálni a helyesbítést is mellette.

[00:58:38]És akkor így egymás mellé téve talán valamiféle kiegyensúlyoztabb igazságot fog találni.

[00:58:45]Ezek az iratok más forrásokkal, magániratokkal együtt olvashatók.

[00:58:50]Tehát azt mondom, hogy nem csak állam biztonságiratokat, adott esetben pátratokat, tanácsiratokat, szakszervezet szakszervezeti iratanyagot, tehát nagyon sok mindent, sajtót, családi emlékeket kell egybevontan értelmezni ahhoz, hogy akár egy-egy ügynöki hogy is mondjam, életutat valóban csak megközelően és meg tudjuk rajzolni.

[00:59:11]Se alul, se felül ne becsüljük ezt a történetet.

[00:59:17]Ne becsüljük alul.

[00:59:17]Tehát nem mondjuk azt, hogy az elittel szemben ezután a nép lesz úgymond a bűnös, de azzal is legyünk tisztában, hogy egy diktatúra viszonyai nagyon bonyolultak, és sokkal jobban áthatják a mindennapjainkat, mint ahogy azt gondolni szeretnénk.

[00:59:34]És akkor az ügynökakták után egészségüggyel folytatjuk.

[00:59:35]Öt évvel ezelőtt tiltották be a hálapénzt a magyar egészségügyben, és ezzel párhuzamosan a magyar orvosi kamara etikai kódexe is zélóleranciát hirdetett, de ez nem jelenti azt, hogy a hálapénz teljes egészében megszűnt volna, és nem jelenti azt sem, hogy ne lennének más egyéb szürke zónás területek a Magyar Egészségügyben.

[00:59:51]Erről szól egy frissen megjelent kutatás is, amit a K monitor tett közzé a magyar orvosi kamerával közösen.

[00:59:57]És erről a kutatásról fogunk most beszélgetni egyrészt egyrészt az orvosi kamerát képviselő Szécsyi Nagy Balázsal.

[01:00:02]Jó estét kívánok.

[01:00:05]Jó estét kívánok.

[01:00:05]Én is köszöntöm a kedves hallgatókat és Kovácsi Zsombor egészségügyi jogásszal, aki a kutatás kezdeti fázisában önkéntes tanácsadóként is részt vett, de utána az elemzésben és a tanulmányírásban már nem, hogyha ezt jól mondom, konzultatív szerepem volt később is, de nem én vagyok a a fő létrehozója a kutatási eredményeknek.

[01:00:23]Jó estét kívánok.

[01:00:25]Köszönöm, hogy eljöttek.

[01:00:25]Ö, mindjárt majd belemegyünk itt a számokba is részletesebben ami megjelent ebben a kutatásban, de először ami igazán szembűni, hogy azok az orvosok, akik körében végezték ezt a felmérést és akik érzékelik közülük a hálapénzt, azok azt mondják, hogy többségében, hogy a igazából a jobb bánásmód reménye az, ami életben tartja ezt valamennyire továbbra is.

[01:00:45]Azért már önmagában beszédes azzal kapcsolatban, hogy mi vár az ember, hogyha bemegy egy egészségügyi intézménybe, nem?

[01:00:52]Hogy ezt hogy látják Kovács Zsomban?

[01:00:56]Több kutatás szólt már arról, hogy mi motiválja azokat, akik hálapénzzel próbálják megvásárolni az egészségügyi ellátás színvonalát, gyorsaságát, az orvos bizalmát.

[01:01:08]És és ezek rend szerint arra utalnak, hogy hogy a zavarosban halászó egészségügy mocsár világában próbál az ember magának valami jobbat.

[01:01:21]és a hálapénz a a remélt jobb, a a nem biztosan tudott, de remélt jobb megvásárlásának elérésének az egyik eszköze volt.

[01:01:31]Igen.

[01:01:31]A a jobb bánásmód mellett az őszinte hála és a várakozás lerövidítései is soka lehet még a hálapénznek, legalábbis az orvosok szerint.

[01:01:38]Ez működik egyébként?

[01:01:38]Tehát el lehet érni a jobbán módot, előrébb lehet kerülni a sorba.

[01:01:41]Mennyire hatékony ez ma még amilyen szinten jelen van?

[01:01:44]Majd mindjárt megnézzük, hogy mennyire.

[01:01:47]Már szerintem a kérdés ennél azért összetettebb.

[01:01:48]Az egyik fele a klasszikus úgymond borítékos hálapénz, amely a kutatás szerint is, meg egyébként ismereteink szerint is jelentősen visszaszorult.

[01:01:57]Esetleg néhány szakma van, ahol még ez előfordul, de alapvetően szerintem már nem ez a fő irány.

[01:02:03]Itt több úgymond kisegítő irány is van.

[01:02:06]Egyrészt nyilván a magánellátásnak a térnyerése, amelyben nagy szerepet játszott az ellátások hozzáférhetősége, illetve annak a hiánya, korlátozottsága, bizonytalansága.

[01:02:16]Én azt szoktam mondani, hogy Magyarország a szélsőségek országa, tehát lehet, hogy valaki európai szintű, vagy még annál is jobb ellátást kap, bemegy egy intézménybe, és esetleg egy másikba pedig mondjuk úgy nem európai színvonalat, és nyilván mindenki a jobbat szeretné, és van egyfajta úgymond kereslet, túlkereslet erre.

[01:02:33]Tehát ez szerintem az egyik oka.

[01:02:37]37% azt mondja az orvosoknak, hogy a hálapénz úgy élt tovább, hogy a közellátásban nyújtott szolgáltatást magánúton fizettetik meg.

[01:02:43]De ez mit jelent pontosan?

[01:02:46]Tehát, hogy az ember a közintézményben kapja meg elvileg az ellátást ingyen, de közben magánúton fizet érte, hogy hamarabb sorra kerüljön.

[01:02:53]Vagy ez hogy foródik össze ez a két szféra itt?

[01:02:56]Igen, azt is mutatja a kutatás, hogy hogy leginkább azok érintettek a vesztegetési kísérletekbe, akik állami és magánellátásban egyaránt dolgoznak.

[01:03:06]Ők érzékelik ezt a a legsúlyosabb problémának.

[01:03:08]Ugye aki ilyen helyzetben van, hogy hogy vannak magánbetegei, előfordulhat, hogy hogy intéz nekik, vagy a beteg elvárja, hogy intézzen nekik az államiban olyan ellátást, ami a magánban vagy nem elérhető, vagy pedig akkor valamilyen módon olcsóbban jut hozzá, még akkor is, hogyha az orvosnak esetleg fizet valamit.

[01:03:29]Azt gondolom ugyanakkor, hogy ezek a gyakorlatok kiszorulóban vannak, ahogy a számok mutatják.

[01:03:36]Tehát töredéke jelenleg a szigorítást követően már a hálapénz alapú protekció a korábbinak.

[01:03:42]Ahogy majd nyilván beszélni fogunk róla, más alapokon a protekció viszont sajnos tovább virágzik.

[01:03:49]Maradjunk még akkor a hálapénz témájánál.

[01:03:51]És nézzünk meg egy ábrát, amin azt fogjuk majd látni, hogy az orvosok hány százaléka látja hálapénzzel fertőzöttnek a különböző szakterületeket, ugye most, és hogy hány százalék mondja azt, hogy 2021-ig fertőzött volt.

[01:04:05]Most mind látni fogjuk, hogy hogy töretlenül a szülészet és a nőgyógyászhat az, ami az élen van.

[01:04:09]Ugye itt 2021 előtt még 94% elképesztően magas arány mondta azt, hogy ez egy hálapénzes terület, de még most is 30 körül van.

[01:04:20]Mi ennek az oka, hogy ez ennyire letasztíthatatlan azérről ez a terület?

[01:04:25]Szerintem egy több tényezős ok.

[01:04:25]Az egyik, hogy maga a szülés, mint esemény egy egyszeri és a család életét majdnem azt mondom, hogy örökre meghatározó esemény.

[01:04:34]És ezért, hogy ez jobban sikerüljön, biztonságban legyen, nagyon sok mindenre képesek a szülők.

[01:04:39]Én itt a kamerák előtt is tudom várni.

[01:04:42]Az én édesanyám több 1000 Ft-ot fizetett 51 évvel ezelőtt, amikor én születtem.

[01:04:46]Úgy, hogy egyébként a nagyapám, nagybátyám orvos volt, meg még mások is a családban.

[01:04:52]Tehát ez ennyire benne volt a rendszerben, és ez a mai napig benne van egyrészt emiatt, másrészt ez egy hosszú folyamat, tehát a várandós hölgy egy gondoskodást kap elvileg kilenc hónapon át, és ezt a gondoskodást is próbálták megfizetni, illetőleg azt a rendelkezésre állást, hogy például a szülésre be tudott menni az adott orvos.

[01:05:14]Most ugye ezek változtak már, tehát ez a ez a háttér már már nincsen, de ezzel együtt a biztonság az most is egy nagyon ugye nincsen már szabad orvosválasztás ezen a területen.

[01:05:24]Erre utalnem, hogy a a a szülésnél nincsen, de hogy a terhes gondozás hol történik, azért abban még jelentős mozgástér van a mai napig.

[01:05:33]Mi az oka, hogy ennyire nehéz kitörölni a hálapénzt a szülészetről?

[01:05:40]Az látszik az ábrán azért, hogy ahol nagyon magas volt a a hálapénz elterjedtsége, ott továbbra is az alacsony számok mellett jelentős, érzékelhető.

[01:05:51]Ahol pedig alacsony volt, ott alacsonyabb értékre csökkent.

[01:05:56]Tehát tulajdonképpen inkább a a szakterületek meg az orvosbeteg kapcsolat speciális jellege az, ami meghatározta korábban is, amikor úgymond bátrabban adták és fogadták el a hálapénzt azt, hogy ez megtörténjen.

[01:06:10]És most is, amikor a szigorítás az már sokakat visszatart, eltántorít, úgy érzik, hogy ez ez illegális, tudják a a törvényi tételeit, a büntethetőségét.

[01:06:25]Ö nehéz azért ezt a kultúrából ö kivenni.

[01:06:28]Tehát ez ez biztos, hogy benne van a a dolog tétje egy szülés, egy műtéti beavatkozásnak a az élethalál jelentősége.

[01:06:38]Benne van az, hogy az orvos bizalmát ilyen esetekben még inkább szerették volna, és szeretnék a továbbiakban is utalva a hosszútávú terhes gondozási kapcsolatra is megszerezni, megtartani.

[01:06:53]De benne van az is, hogy egyáltalán a kultúra része volt, tehát egyfajta folklórelem, ugye számos kutatás mutatja azt, hogy akár még a transzparens magánellátásban is próbálkoztak próbálkoznak a betegek valamilyen többletjuttatással, ahol pedig ennek nincsen semmilyen terepe vagy értelme.

[01:07:14]Tehát ez ez nem csak az orvosfogadókészségétől függ, hanem hogy mennyire van beívódva és nagyon erősen be van ivódva a társadalomba.

[01:07:22]azért ezek az eredmények, hogy a válaszadók szerint ilyen szépen sikerült kivezetni a hálapénzt az egészségügyi ellátásból, szerintem figyelemre méltóak és számot tevőek.

[01:07:37]Nem annyira speciális terület, mint a szülrészetmű gyógyászat, de a második helyen a a sebészetet látjuk.

[01:07:39]Ennek van valamilyen speciális oka, hogy ott is ilyen viszonylag magas arányban a többihez képest még mindig érzékelik a há pénzt?

[01:07:48]Hát hozzá kell tenni, azért a sebészet is alapvetően a talán a legismertebb manuális szakma.

[01:07:51]Tehát ott, ahol egy nagy beavatkozás, egy műtét történik, ott nagy a tét.

[01:07:56]Tehát ha megnézzük azt, hogy az egyes orvosnak mennyi idő alatt látható úgymond a tevékenységének az eredménye, és mennyire nagy súlyú, milyen fizikai behatásnak van kitéve a beteg, azért egy műtétes szakmában ez sokkal jellemzőbb.

[01:08:10]Még mondjuk egy jó háziorvosi gondoskodás az lehet, hogy 10-20 évvel később hozza meg azt a gyümölcsét, hogy a beteg tovább fog élni.

[01:08:15]Tehát mindenképpen ennek van egy jelentősége.

[01:08:19]Azt sem szabad elfelejteni, hogy azért ezalatt a pár év alatt, öt év alatt nem cserélődött ki azért az orvosgárda sem és a betegek sem.

[01:08:26]Tehát ezek a szokások, ezek tovább élnek.

[01:08:28]Ez együtt én én úgy érzem, hogy maga a hálapénz a klasszikus értelmében már egy kis hányadát teszi ki az esélyegyenlőtlenségnek adott esetben úgymond a más elkerülési módszereknek, tehát az ismeretségtől kezdve a magánellátás propagáláson át akkor bizonyos ellátások hozzáférhetősége, illetve ennek az ismerete, hogy ezt hogyan és kin keresztül lehet hozzáférni, ez szerintem egy sokkal lényegesebb tényező ma már, mint a hálapénz.

[01:08:56]Itt az ábrán nem látszik, de a nem klinikai ellátásban is bőven számoltak be az orvosok visszaélésekről.

[01:09:02]73% szerint előfordul megvesztegetés az idős otthoni elhelyezéseknél, a jogosítványhoz, a sportalkalmassági igazolásokhoz kapcsolódó vizsgálatoknál és a rokkantsági minősítéseknél.

[01:09:12]Ezekkel a területekkel mit mit lehet kezdeni?

[01:09:17]Hát miért ne fordulna elő?

[01:09:17]hiszen ahol ahol az orvosnak olyan jelentős döntésekre van alapvető ráhatása, mint mondjuk egy idős otthoni elhelyezés vagy valamilyen tevékenység végzésére való alkalmasság.

[01:09:32]Miért ne próbálná meg az ebben a kultúrában szocializálódott lakosság a a vesztegetést?

[01:09:40]Amikor azt látja, hogy úgy lehet előrejutni, hogyha hogyha valamilyen módon maga mellé állítja a döntéshozót?

[01:09:47]De ez most kicsit úgy hangzik, ahogy beszélnek róla, minthogyha ez a betegeknek egy ilyen kétségbeesett próbálkozása lenne, de hát nyilvánvalóan ez az egész rendszerben benne van, nem?

[01:09:54]meg akár fogadókészség is.

[01:09:56]Hát természetesen a a beteg oldalról közelítettünk, mert mert szerintem mégis az a az a lényeg, hogy hogy azt világítsuk meg, hogy hogy az az ember, aki a TAkártyájával az egészségügyi rendszerhez fordul neki, milyen esélyei, lehetőségei vannak, hogyan hogyan sejlik fel előtte a a rendszer működése.

[01:10:16]De hát természetesen ennek a rendszernek a a része az orvos, aki szintén ebben szocializálódott, és része annak a katyvasz rendszernek a fenntartója, az egészségpolitika, a amely évtizedek alatt nem tudott semmit tenni annak érdekében, hogy tisztábbak legyenek az egészségügyi viszonyok, ahogy a hálapénz kivezetése is egy fontos lépés.

[01:10:35]Ugye ezt összekötötték a nagyon jelentős orvosbéremeléssel, ami szintén egy korszakos lépés volt, de elmaradt az a korszakos lehetőség, hogy emellett egy transzparáns teljesítményértékelési rendszer, transzparáns betegútszervezés, tudja a beteg, hogy mi lesz a következő lépés.

[01:10:53]Erről neki pontos tájékoztatást adjon valaki, a háziorvos, a kezelőorvos.

[01:10:58]Tehát ezek a mélyebb, mélyrehatóbb átalakítások, ezek elmaradtak, és ha nem is látszott, de felszíni intézkedések történtek.

[01:11:05]Mert hogyha mondjuk a beteg tudná, hogy mi vár rá, mi lesz a következő lépés, akkor kevésbé érezni úgy, hogy most neki valami más szüksége, valami extra.

[01:11:17]Így van.

[01:11:17]Így van.

[01:11:17]Ha tudná.

[01:11:17]És ez a következő lépés, ez egyenlő hozzáférés alapján szakmai alapon dőlne el, és nem lenne köze ahhoz, hogy ki mennyire áll közel az orvos szívéhez.

[01:11:26]Na igen, és hát valóban vannak ugye a finomabb eszközök is, amikre már itét utaltak, és amivel olajozni lehet a rendszert.

[01:11:33]Az orvosok harmada szerint bizonyos helyzetekben csak kapcsolatokkal lehet boldogulni.

[01:11:39]Ezt mondták a felmérésben.

[01:11:39]Ezt mondők is így látják.

[01:11:41]Mik ezek a helyzetek, amikben sok kapcsolatokkal lehet?

[01:11:44]Én ezt több helyen is látom.

[01:11:44]Ráadásul nem csak az orvosoknál, amikor valaki mondjuk betegként egy orvosi ellátást szeretne igénybe venni, hanem maga az orvosi munka kapcsán is.

[01:11:53]Tehát akkor, hogy ha nézzünk, hogy bizonyos helyekre milyen szűkös módon lehet bejutni akár egyetemeken, bizonyos klinikai helyekre, férőhelyekre, illetőleg állásokba, akkor ezeknek az értéke, mivel szűkösen állnak rendelkezésre, ez közgazdasági értelemben magas.

[01:12:09]Ugyanúgy, ahogy a már említett idős otthoni példa is, nagyon nem mindegy, hogy valakit gondozni kell éveken át, vagy mondjuk ezt egy intézmény vállalja át.

[01:12:16]Ezek a kapcsolatrendszerek ugye nagyon hosszú ideje állnak fönn, és emiatt nemcsak a betegek, hanem az orvosok közül sem feltétlenül az jut oda, aki a legjobb.

[01:12:29]Tehát ott a családi kapcsolatok számítanak, a vezetőkkel való kapcsolatok, és ez már magával vonja azt is, hogy a betegek is a saját kapcsolataik útján tudnak előrejutni.

[01:12:37]és akinek jobb kapcsolata van, vagy megvásárolja ezt a kapcsolatot, az nyilván úgy gondolja, hogy hamarabb fog és a jobb ellátást fog kapni.

[01:12:48]Vannak ilyen nagyon jellemző helyzetek, amik amikre azt mondhatjuk, hogy ott ott ma csak kapcsolatokkal lehet előrejutni.

[01:12:53]Hát azt gondolom, hogy az egészségügy egésze az egy mutyi világ.

[01:12:56]Tehát ez ez a magyar történelem társadalmi fejlődés, ha úgy tetszik, ezt hozta, hogy hogy az emberek valamilyen módon megpróbálnak a zavarosban előrejutni.

[01:13:10]Én nem tudnék kiemelni, nyilván lehet tehát egy egy egy nagyon jó onkológiai központba bejutni, egy egy ismert sebész telefonszámát egyáltalán megszerezni.

[01:13:25]Már az információ is óriási érték.

[01:13:29]Ez így volt 10, 20-30 évvel ezelőtt is.

[01:13:31]Talán azért nagyobb most a kapcsolati tőke jelentősége, mert a hálapénz, ahogy láthatjuk, kiveszőben van.

[01:13:38]Tehát nem, ha úgy tetszik, a társadalmi pozíciót, a a politikusi, influenceri vagy bármilyen ismertséget, nem lehet pénzzel azt a státuszt megvásárolni, amit amit ilyen módon megszerezhet valaki.

[01:13:56]Eddig máshol volt a szakadék a privilegizált és a háttérbe szorult lakosságcsoportok között.

[01:14:04]Most azok kikerültek a Pixisből, akik nem ismertek, nincsenek közel a az orvosh státuszukat tekintve, de eddig meg tudták vásárolni azt az odafigyelést.

[01:14:17]Most maradt az, hogy aki aki nem tudom én rokoni kapcsolatba áll vele, vagy a polgármester unokahuga, vagy valamilyen ismert ember, vagy más miatt privilegizált, őket gondolják a kutatásban válaszó orvosok.

[01:14:34]ö olyanoknak, akik akik jobb ellátásban reménykedhetnek.

[01:14:38]És egyébként én is, én is így gondolom, hogy ezek a szempontok nagyon sokat számítanak, és pontosan azért, mert a rendszer nem szabályozott, nem átlátható, nem tudja pontosan a beteg, hogy pusztán a talajkártyájáért cserébe, vagy a talajkártyájával mi az az ellátás, ami neki jár, mikor, mi lesz a következő lépés, nem kap egy útivet, hogy mi fog történni a jövő héten, nem mondják meg, hogy hová menjen.

[01:15:06]Legfeljebb, hogyha az orvos nagyon szeretne neki jót, akkor elintézi a következő vizsgálatot.

[01:15:11]Ha nem, akkor rábízza, csinálja, ahol akarja.

[01:15:12]Tehát teljesen kusza a helyzet, és és átláthatatlan a az egyszerű beteg számára.

[01:15:21]Egyszerű alatt most azt értem, aki nem rendelkezik privilégiumokkal.

[01:15:23]Na igen, és hogyha de hogyha nem is rendelkezik valaki privilégiumokkal, én ezt úgy értelmeztem ezt az adatot is, hogy hogy neki is szüksége lehet valamilyen típusú kapcsolatokra, akár például csak ahhoz, hogy információt szerezzen arról, hogy hova érdemes menni a bajával, mert ugye a amit említett az erőbben a betegutak átláthatatlansága, az se mindig egyértelmű az embernek.

[01:15:45]Tehát, hogy ilyen hétköznapi szinteken mennyire érzékelhető ez a ez a helyzet, hogy kapcsolatokra van szükség.

[01:15:51]Hát ez ez nagyon érzékelhető a kapcsolatok közül.

[01:15:53]Én úgymondan megkülönböztetném a hivatalos meg a nematalos kapcsolatokat.

[01:15:56]A hivatalos kapcsolata mindenkinek van mondjuk egy háziorvosa, aki elvileg beutalja és nyilván, hogyha korábban ő vett igénybe ellátásokat, akkor azt az orvost adott esetben ismerheti.

[01:16:07]Tehát valamilyen kapcsolattal a legtöbb beteg rendelkezik, de ennek a milyensége, tartalma az nagyon eltér.

[01:16:13]A gond ott van, hogy az ellátórendszernek a teljesítménye, másik oldalról az igény, között van egy viszonylag nagy szakadék, sőt adott esetben bővülő szakadék is.

[01:16:24]Hiszen ha megnézzük az egészségügynek a teljesítmény statisztikáját, akkor látható, hogy azért az elmúlt évben nem nőtt úgymond az egész rendszernek a teljesítménye, és most ezt leegyszerűsítettem, de nem ez a műsornak a témája.

[01:16:35]akkor látható, hogy minél inkább szűkösen áll rendelkezésre, annál inkább próbálnak a betegek valamit elérni, és innentől nincsen más megoldásuk, mint az, hogy valakin keresztül, hogy ez most a hivatalos orvoson keresztül vagy sorba áll.

[01:16:47]Én azt szoktam mondani, hogy járni jár szinte minden, mert az állam nem meri kimondani azt, hogy nem tud minden szolgáltatást nyújtani.

[01:16:56]Jutni viszont nem biztos, hogy jut.

[01:16:58]Tehát mindenkinek jár vagy Magyarországon 99, alán%-ának a lakosságnak, csak éppen nem tudja igénybe venni, és onnantól mit ér azzal, hogy neki ez járt, hogyha végül nem kapta meg az ellátást.

[01:17:09]Tehát ez egy óriási probléma és nagyon sok a látszat a rendszerbe.

[01:17:13]Tehát mondok erre megint egy példát.

[01:17:15]van mondjuk a háziorvosi ellátás közismert, hogy vannak olyan körzetek, mondjuk úgy bizonyos nehezebb helyzetű helyeken ez gyakrabban előfordul, ahol nincs orvos, de papíron szerződése van az OEP-nek azzal a mondjuk önkormányzattal.

[01:17:27]Az önkormányzat elintézi, hogy mondjuk legyen ott doktor, mondjuk egy héten egyszer, ott van mondjuk a doktor, örülnek mindenki, hogy legalább van egy napraktor, adnak neki egy viszonylag jó pénzt, a másik négy nap nincs ellátás, nem kérdezi meg senki se, hogy ki volt akkor az orvos ezen a négy napon.

[01:17:45]Az OEB kifinanszírozza ezt az összeget, és az önkormányzat fölveszi, ő kifizeti az orvost, adott esetben még magad is neki valamennyi.

[01:17:53]Az ellátás az nyilván lényegesen szűkebb, de senkinek nem volt érdeke, hogy beismerje azt, hogy azon a térképen ott egy ellátási lyuk van, egy ellátási szakadék.

[01:18:00]És az a kérdés, hogy ezeket a kérdéseket föl fogja-e valaki tenni, vagy nem, vagy marad ugyanaz a rendszer, ami évtizedek óta van, hogy mindenki tudta, hogy ez így működik, csak nem feltétlenül mondták ki és kérdezték meg.

[01:18:13]Közben itt a bocsánat reagálja nyugatan.

[01:18:17]Igen.

[01:18:17]Elnézést a tényleg én jelentős időt töltök azzal, hogy hogy mivel tudják rólam az emberek, hogy az egészségügyben az átlagnál otthonosabban mozgok, tájékoztatást kérnek, ajánlásokat kérnek, sőt protekciót próbálnak kieszközölni rajtam keresztül.

[01:18:37]Az utóbbit természetesen elutasítom, de maga az információ is óriási fegyver ebben a kapacitásokért, az orvosok kegyeiért folyó harcban.

[01:18:46]Hadd mondjak egy példát, amikor segíteni akartam, és és aztán úgy úgy tűnt, hogy a hogy a végén ez ez a verseny semlegességet már túl túllépte, amit tettem.

[01:19:04]Egy ismerősöm jelezte, hogy egy ázsiai hölgy pszichiátriai ellátásban részesül egy kórházban, és nem tud kommunikálni az ellátó személyzettel, mert nem beszélnek közös nyelven.

[01:19:14]És hogy hogy aggódik a család, mert nem tudják, hogy mi lesz.

[01:19:20]Esetleg a diagnózis felállítása is problémás lehet, mert nem tudja olyan nyelven kifejezni magát, amit az orvosok megértenének.

[01:19:28]ö és kérte a segítségemet, vagy egyáltalán mit lehetne tenni.

[01:19:32]És én felhívtam ennek az intézménynek egy általam jól ismert vezetőjét, hogy ez a probléma.

[01:19:39]És elmondtam neki, hogy szerintem ez egy ez egy jó jó tétemény a részemről, egy misszió, hogy hogy akkor elérem, hogy ez a helyzet.

[01:19:50]De azt mondja, hogy aá, de már ezzel is belenyúltál a folyamatokba, mert ott egy orvosnak 35 beteggel kell foglalkozni, de csak 10zel tud.

[01:19:57]Akkor most, hogyha mi ebbe beavatkozunk, akkor ezt az embert a 10 közé bejuttatjuk, akivel foglalkozik.

[01:20:04]Tehát lehet, hogy már egy ilyen jó szándékú dologgal is torzít az ember a rendszeren.

[01:20:08]Annyira kusza a helyzet, és annyira nem a protokollok, nem a szakmaiság, nem a nem a sorban állás, és nem az egyértelmű objektív tényezők határozzák meg ebbe a az iszonyú keresleti helyzetben mindezt.

[01:20:24]Persze megint eljutunk oda, hogy óriási a teher a szakellátáson.

[01:20:26]hogyha lenne egy stabil, erős alapellátás, informatikával jobban megtámogatott egészségügy, akkor sokkal nagyobb lenne a lehetőség a a szakellátásban, a rendelőintézetekben, a kórházakban arra, hogy ne kelljen a betegeknek küzdeni a a kevés orvosi kapacitásért.

[01:20:46]Igen.

[01:20:46]Közben egy következő ábrán látjuk, hogy milyen informális csatornákon tudják még érvényesíteni a betegek az érdekeiket, legalábbis, hogy az orvosok ebből mit érzékelnek.

[01:20:54]hogy minél pirosabb, minél több pirosat látunk egy adott sorban, az azt jelenti, hogy annál inkább érzékelik ezt az orvosok.

[01:20:59]És hogyha itt megnézzük az első hármat, akkor azt látjuk, hogy az első helyen van a celebritások, közszereplők, VIP ellátása, ismerősök, rokonok soronkívüli ellátása és a kapcsolati előny az orvosválasztásban.

[01:21:12]Ez mind 70% vagy afötti.

[01:21:14]Ez az, amiről beszéltünk gyakorlatilag.

[01:21:15]Ez gyakorlatilag egy közismert kategória.

[01:21:17]Tehát nem nevezek meg intézményt, de van olyan intézmény, ahol közismert azt, hogyha bizonyos betegek megérkeznek, akkor az intézménynek a vezetőjét azt vagy adott klinikának a vezetőjét fel kell hívni, és ő adott esetben odamegy, és ő úgymond ezeket a VIPbetegeket személyesen egyébként fogadni fogja, és orvosi ellátást kapnak, jó minőségű orvosi ellátást.

[01:21:41]Tehát ez azért jól mutatja, hogy hogy ez a jelenség ismertés, ez egyébként közismert is.

[01:21:45]Tehát ezt nagyon sokan tudják, hogy ez így működik.

[01:21:47]És ez egy csúcs, én úgy mondom, de ennél kisebb mértékben, vagy kevésbé látványos mértékben ez majdnem azt mondom, hogy a közbeszéd tárgya.

[01:21:56]Tehát ez ne ez nyílt titok, akkor inkább így mondom, nem véletlen, hogy az orvosok 3árom negyede mondta azt, hogy ezt ő így látja.

[01:22:04]A negyedik helyen ott van a túlkódolás, a finanszírozás maximalizálása érdekében.

[01:22:08]Ez mit jelent?

[01:22:08]Ez egy olyan kérdés, hogy az az egészségügyben most már egyébként kisebb arányban teljesítményfinanszírozás volt korábban, ami dominált a súlyszám, illetve a német pont.

[01:22:20]És abban az esetben, amikor megérkezett mondjuk egy beteg, ugye alapvetően például járóbeteg ellátásban viszonylag alacsony bontszámok voltak, vagy egyes ellátásoknál alacsony, másoknál esetleg magasabb.

[01:22:29]És abban az esetben, hogyha a betegnek bekódoltak a B C D E vizsgálatot, amit akkor el lehet viz el lehet végezni, akkor a jelentésben egy nagyobb szám került benyújtásra az OEP irányába, és emiatt nagyobb lett a finanszírozás.

[01:22:44]Tehát magyarul egy picit kozmetikáztak az intézmények azért, hogy ők többet kapjanak.

[01:22:51]Beírtak még egy vérvételt, vagy nem tudom mit.

[01:22:52]hát olyan vizsgálatot, ami adott esetben más módon dokumentálható, az talán nem, vagy nem jellemző, de egy olyan fizikai vizsgálatot, amit elvégeztek-e vagy sem, tehát négy félét, öt félét végeznek mondjuk eladott esetben, ott az csak az látja, aki ott volt abba a rendelőbe.

[01:23:08]Tehát itt például lehet, ennél nyilván vannak erősebb esetek is, de ennek az volt a lényege, hogy több legyen a finanszírozás.

[01:23:14]Hozzá kell tenni, hogy ennek még két másik hatása is volt.

[01:23:18]Egyrészt az egészségügyi adatoknak, ami nagyon régóta Magyarországon 30 éve megvannak, egy adatkincs, ami itthon van, annak a minőségét nyilván nyilván rontotta ez.

[01:23:29]Megjegyzem, azért a mai adattudományi módszerekkel már lehet adattisztítást végezni, lehet tudni, hogy mi volt az, amit érdemes volt beírni.

[01:23:35]Tehát vannak erre módszerek, de ezzel együtt ez egy teljesítménynő tényező volt.

[01:23:39]Hozzák tennek a jelentősége egyébként anyagiakban azért kisebb, mert egyrészt van az évvégi úgymond kasszasöprés, amikor az intézmények adósságát fizetik ki, illetőleg a bértámogatások aránya az olyan magas, hogy ma már a teljesítmény elemű finanszírozás az mind a járó, mind a fekvő beteg ellátásban lényegében a felét sem éri el.

[01:24:00]Tehát ma már ennek ennek kisebb a hatása.

[01:24:03]Igen, hogy ezzel kezdte az előbb, hogy ez leginkább addig volt érvényes, amíg egyértelműen a teljesítményen, az elvégzett vizsgálatokon múlt, hogy mennyi pénzt kap az ellátó, de hogy ez ma már kevésbé van így.

[01:24:12]De a mecchanizmus egyébként maradt, tehát nyilván a hasznosulásra nezzük úgy már csak 50%, vagy adott esetben kevesebb, de azok a cégek, akik ebbe úgymond részt vettek, tanácsot adtak, egyebek, tehát hogy alapvetően a rendszer az működött.

[01:24:26]Tehát tezük hozzá, hogy közgazdaságilag az is egy változó helyzet volt, hogy amióta az okfő a fenntartója a legtöbb kórháznak, onnantól azért nyilván, ha nem is azt mondom, hogy egymás zsebében turkálnak, mert ugye ez papíron zárt kasza eseté lenne kimondható, de valójában ennek a jelentősége lényegesen kisebb.

[01:24:42]Az orvosok mégis elég érzékelik.

[01:24:45]Nem is 70%-ban, de azért igen.

[01:24:47]És és a betegek bőrére mehet ez a ez a sport is, hiszen például tudok olyan gyerekosztályról, ahol azért hónap elején könnyebb voltőgyulladással bekerülni fekvőbetekén, mint hónap végén, amikor már elérte a kezdte elérni a finanszírozási plafont az intézmény, akkor ugyanolyan állapotú betegek szüleinek gyakrabban mondták, hogy otthon is lehet azt a betegséget gyógyítani.

[01:25:11]És egy ilyen helyzetben a kapcsolati tőke az még értékesebb, hiszen valószínű, hogy aki az orvos szívéhez közelebb áll, őt nem közgazdasági okokból fogják felvenni vagy elutasítani, hanem az orvos azt fogja tenni, amit szeretnének, amit úgy gondol, hogy a legjobb az adott gyereknek, az adott családnak.

[01:25:31]És és és ez borzasztó.

[01:25:31]Ö azt gondolom, a mi buborékunkban valószínűleg ilyen vagy olyan egészségügyi kapcsolatrendszere mindenkinek van, de én de biztos vagyok abban, hogy nagyon sokan semmilyen kapcsolattal nem rendelkeznek.

[01:25:43]Ezt onnan is tudom, hogy akik engem keresnek meg információért, teljesen elveszettek, teljesen esetlenül mozognak ebben a labirintusban.

[01:25:52]Ja, hogy itt teljesen az ön számára ismeretlen emberek is megkeresik, hogy agyon tanács valaki megadta nekik a telefonszámomat, vagy olyan is van, aki nem ismeretlen, de azt feltételezném, hogy hogy több információja van, de de de teljesen értetlenül áll a folyamatok előtt, és és tényleg alapvető információkkal már sokszorosára tudom a tájékozottságát növelni.

[01:26:18]És akkor ha jól értem, amit itt az előbb a gyerekosztályról mondott, akkor itt az is előfordulhat, hogy mondjuk a hónap elején befektetnek valakit a kórházba, lehet, hogy nem is lenne muszáj, mert lehet, hogy nincs annyira rossz állapotban.

[01:26:27]Így van, de azon neki amúgy annak is lehetne kockázatai, hogy hát hogyne.

[01:26:32]Hát persze ez aztán később meg valaki nem fekszik be, akinek meg kellene.

[01:26:36]Így van.

[01:26:36]Ö beszéltünk róla, hogy ennek a jelentősége azért mindkettőnk véleménye szerint már csekélyebb, mint 10 vagy 20 évvel ezelőtt, de de ez a jelenség, ez ismert.

[01:26:49]Hát most már, vagy például ugye a korlát miatt a plusz befektetés úgy is tudja, hogy a hóvégén nem lesz elég helye, az ma már azért valószínűtlen, hogy hogy indokolatlanul befekteti a hónap elején, mert úgy is tudja, hogy lesz indokolt beteg a végén.

[01:27:00]Tehát ez úgymond a korábbi rendszerben ez talán inkább előfordult.

[01:27:04]Mondjuk úgy a krónikus ellátásban talán még még most is jellemző, de akut ellátásban ez a probléma szerintem már csakélyebb.

[01:27:12]Krónikus ellátás ott ott konkrétan milyen ellátástípusokra kell gondolni, ahol ez jobban megjelenhet?

[01:27:16]Meg mi az oka ennek, hogy ott a krónikus ellátásban olyan jellemzően idős és rossz állapotú betegek vannak, akik kapnak egyfajta ellátást, úgymond életben tartják őket.

[01:27:27]jobb esetben az lenne a cél, hogy ők távozzanak egészségesebb állapotban, akár egy hosszabb kezelést követően is.

[01:27:33]Ez nem minden esetben valósul meg, de a család szempontjából, főleg ha mondjuk egy-két hónapig előtte ők otthonban látták el azt a beteget mindenféle személyi emberi nehézséggel együtt, akkor nekik egy óriási nagy fölszabadulás az, hogyha erre a mondjuk krónikus osztályra el tudják helyezni a a beteget.

[01:27:50]És ennek már igen komoly értéke van, ugyanígy a szociális ellátáshoz is.

[01:27:54]És itt kanyarodnék vissza arra, amit talán két diával ezelőtt említett, hogy hogy melyek azok a területek, vagy a jogosítvány, idős ellátás satöbbi.

[01:28:02]Én őt azért inkább azt mondanám, hogy az idős ellátás egy sokkal nagyobb szelet, hiszen az is óriási jelentőségű, nagyon hosszú időt jelent, míg azért egy jogosítvány maga a 7200 Ftjával, illetőleg azt, hogy vezethet, nem vezethet, el tud menni máshova is, ott azért ezek úgy gondolom sokkal kisebb jelentőségűek és óriási a szűkösség az időlátásban, de nincsenek kapacitások, sorba állnak a családok tulajdonképpen Igen.

[01:28:30]Szóval súlyos pénzeket kell fizetni.

[01:28:33]Így van.

[01:28:33]A kutatásból kiderült az is, hogy az orvosok jelentős része túlterheltnek és frusztráltnak érzi magát és bizonytalannak a munkájában.

[01:28:38]Az utolsó ábrán, amit majd most mindjárt megmutatunk, azt fogjuk megnézni, hogy ezt milyen működési zavarokra vezetik vissza igazából az egészségügyben.

[01:28:47]Részben már ezek is szóba kerültek, és az első helyen az fog állni, hogy nincs hatékony teljesítményértékelési rendszer.

[01:28:54]Talán Kovácsi Zsomban említette, ez mit miért probléma?

[01:28:56]Hogy kéne működnie ennek egyáltalán?

[01:28:58]Ugye amikor a 2021-es jelentős orvos béremelés megtörtént, akkor tulajdonképpen egy ilyen kor alapján működő bértáblát vezettek be, ami azt jelenti, hogy a a feladat összetettségét, a az oktatói munkát, az utánpótlásnevelést, az elvégzett műtétek számát és még nagyon sok mindent, amit a nemzetközi tapasztalatok alapján meg lehetne jeleníteni a az orvosok teljesítményértékelésében.

[01:29:29]ami részben a bérezésnek a az alapját is szolgálhatná.

[01:29:32]Ezt kihagyták és leegyszerűsítve minél idősebb az orvos, annál magasabb a az alapbére.

[01:29:38]Úgyhogy ez nem motiválja, nem ösztönzi a a orvosokat.

[01:29:44]Tulajdonképpen arra arra se nagyon, hogy hogyha ők erejük teljében érzik magukat, akkor a a közfinanszírozott ellátásban maradjanak.

[01:29:55]De arra meg végképp nem, hogy a teljesítményüket felpörgessék, mert ugyanúgy megkapják a a pénzt akkor is, hogyha kitöltik így vagy úgy a teljesítményértékelési rendszer, akkor ezt jelenti, hogy nem kap plusz juttatást azért, hogyha jobban dolgozik.

[01:30:10]Hát a teljesítményértékelési rendszer egyik nagyon fontos következménye lehet a plusz juttatás a jó teljesítmény után, de lehet egy fontos visszajelzés is az orvosnak, hogy hol tart a pályán a fejlődésben, mi az, amiben erősödnie kell.

[01:30:24]esetleg a hibáit tárják fel, és akkor azokat próbálja meg helyre tenni, amiben jó, az azt erőltesse és esetleg a a kollégákat is próbálja meg fejleszteni abban, amiben neki esetleg különleges tudása van.

[01:30:39]Úgyhogy azért ennél szerte ágazóba a teljesítményértékelés felhasználhatósága, de egy fontos folyomány a a bérezésbeli differenciálás.

[01:30:47]De erre most is lehetőség van, ha jól mondom, a törvény ugye előírja azt, hogy évente legalább egyszer a munkáltatónak értékelnie kell írásban az egészségügyi dolgozókat, és akár 40%-kal növelhetik, vagy 20%-kal csökkenthetik.

[01:31:01]Így van.

[01:31:01]De egyrészt a dolgozóknak a megtartása és a belső feszültségek elképülése érdekében ezzel viszonylag kis mértékben élnek.

[01:31:09]Ö mindemellett a vezetőnek van egyfajta ilyen egyoldalú lehetősége, hogy ő ezt a dolgozó irányába megtegye.

[01:31:16]A dolgozónak nincs ezzel szemben hatékony védelme.

[01:31:18]Nyilván bírósághoz fordulóhat a megállapítással szemben, de lényegében nincs.

[01:31:23]Tehát ez egy adott esetben nem működő rendszer.

[01:31:27]Én a teljesítményértékelésnél nem is csak arra gondoltam, hogy a vezetője értékeli, hanem maga a fizetés nem függ attól, hogy ő hány műtétet végzett el, ő mit csinált, hogyan csinált, milyen eredménnyel csinálta.

[01:31:38]Most mondok erre egy nagyon egyszerű és közgazdaságilag is szemléletes példát, hogy a bértámogatási rendszer az a bérttámogatást is lényegében ehhez a szolgálati időhöz köti.

[01:31:47]Tehát én voltam egyébként intézményvezető és ha volt mondjuk egy üres orvosi állás, nem találok rá orvost.

[01:31:53]Jön egy idős orvos.

[01:31:56]Az idős orvosho tudom, hogy el fog látni mondjuk 20-30 valahány beteget adott időszak alatt, akkor én örülök annak, hogy ő ellátja ezeket a betegeket, mert ennyivel több beteget ellátunk, ennyivel több embernek adunk egészséget, de valójában, hogy a fiatalt vagy az időst veszem föl, az nekem időzéppen mindegy, mert az OEB kifizeti a különbséget.

[01:32:15]Tehát azt, hogy valaki úgy vehet föl egy személyt, hogy a fizetésének a döntőt többségét valaki más ebben az esetben az OEP fizeti, az biztos, hogy közgazdasági értelemben még az intézményvezető számára sem ösztönző, hanem ő csak annyit tud tenni, hogy a beteg jobb ellátást kapjanak.

[01:32:29]És ha se az intézménynek nincs lényegében ilyen mérteljesítmény értékelése, mérése sem az egyes orvosoknak, ahol nem beszélve, hogy egyébként lehetővé tenni az informatika ennek a mérését akár az ESZ keresztül, akár mondjuk a a műtéti kódoláson, ahol ugye elvileg be kell írni pecsétszámot, csak ott se biztos, hogy azért az orvosét írják be, aki ténylegesen a műtétet végezte, hanem oda is beírhatnak valaki mást.

[01:32:53]Tehát egy nagyon komoly kérdések vannak, és ezek mind-mind ellenérdekelté teszik az orvost abban, hogy ő még többet és még többet dolgozzon.

[01:33:01]Tehát kis túlzással az ő becsületére és tisztességére van ez bízva.

[01:33:05]És ebből adódóan maga a rendszernek is egy óriási hátránya, hogy a becsületesnek lesz rosszabb, mert ha azt mondom, hogy van a orvos, aki abszolút becsülettel a betegyér éjjel nappal dolgozik, kimeríti magát, és van B-orvos, aki mondjuk úgy, hogy ezt egy kicsit kényelmesebben teszi, és akkor nem használok ennél, hogy mondjam, erősebb jelzőket, akkor ha ezek ugyanannyi pénzt kapnak, akkor az egyik az életét áldozza föl, a másik az pedig kényelmesen kávézik és utána hazamegy.

[01:33:34]És nyilván ezek szélsőséges példák voltak, de hogy a kettő között nem tesz különbséget a rendszer, ez egy óriási nagy probléma.

[01:33:40]Vezetői posztok lojalitás és nem teljesítmény alapján ez látható itt a második helyen.

[01:33:44]Az orvosok szerint ez a második leggyakoribb probléma.

[01:33:47]A nyáron több kórházigazgatót leváltottak, illetve az okfő új vezetője, Tóth Árpád mondott is olyat egy értekezeten, ami elég nagy vihart kavart, hogy minden igazgatói állást meg fognak pályázni.

[01:34:01]Egyrészt mit szólnak ehhez az ígérethez?

[01:34:03]meg mennyire lehetnek ennek hátulütői a jövőre nézve, hogyha tényleg minden kórházigazgatót le akarnak cserélni.

[01:34:10]Kell-e egyáltalán?

[01:34:10]Tehát tényleg ennyire nagy probléma az, hogy nem megfelelő emberek vannak vezetőpztokon.

[01:34:15]Pályáztatni szerintem nyilván kell, mert az egy valamilyen objektív értékmérési lehetőség, és egy nyílt pályázatnál, nyílt pályázati anyagok mellett el lehet dönteni, hogy akár a régivezető a jobb, vagy az új.

[01:34:27]Tehát, hogy ez egy ez egy fontos dolog, hogy ez nem egy biztos leváltást jelent, hanem az okfő szeretné azt megnézni, hogy a lehető legjobb kerüljön oda.

[01:34:35]Ezt lehet tudni, hogy ez nem jelent biztos leváltást, vagy önya?

[01:34:38]Én úgy gondolom, hogy nem jelent biztos leváltást azzal együtt, hogy az egészségügyi rendszer megváltoztatásához valamilyen szintű vezetői szemléletmódcserére biztos, hogy szükség van.

[01:34:48]Ha azt nézzük, hogy itt is a kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vezetői posztok alapvetően nem feltétlen a rádtermettség alapján dőltek el, hanem mindenféle egyéb, sokszor egyébként lojalitási kérdések kapcsán.

[01:34:58]Ez valamelyest egyébként nem új jelenség, tehát ez azért régen is megfigyelhető volt.

[01:35:04]Ennek a koncentrációja az az idők során változott, de ezzel együtt ez megvolt korábban is.

[01:35:08]Tehát ha ezt ezen szeretnénk változtatni, akkor bizony ehhez hozzá kell nyúlni.

[01:35:13]De ha nem nyúlunk hozzá a rendszer alapköveihez, akkor valójában a reformot sem lehet saját meglátásom szerint, és ez csak egy magánvélemény, ezt tegyük hozzá, megvalósítani, hiszen annyi helyen épült ki a rendszer, hogyha ezekbe a változókban nincs változás, akkor valójában az, hogy kap-e még x Ft-ot vagy y Ft-ot, az gyakorlatilag csak a a korábbi rendszernek a a pénzzel való valamekkora feltöltését jelenteni, de nem reformot.

[01:35:39]eddig leginkább teljesítményértékelésről meg egyéb ilyen rendszert érintő reformokról beszéltünk, de ennyire nagy baj van tényleg a személyekkel is, azt is így látja.

[01:35:46]Ö, szerintem van baj természetesen bizonyos személyekkel és egy új szemléletű egészségügyben.

[01:35:53]Még az sem biztos, hogy aki aki most jól funkcionált ebben az eddigi hierarchikus, mondhatjuk, hogy félkatonai szervezetben, az az jól tud idomulni egy egy ilyen őszintébb, feltáróbb, ha úgy tetszik, versengőbb a beteg érdeket a középpontba állító egészségügyben.

[01:36:14]Tehát tehát én is fontosnak tartom azt, hogy hogy legyen verseny legyen lehetőség megmutatni a azoknak a vezetői ambícióikat, akik szeretnének a jövőben vagy a jövőben is vezető pozíciót betölteni.

[01:36:31]És és egyáltalán nem biztos, hogy hogy az probléma.

[01:36:33]probléma inkább az, hogy hogy az embereknek, a vezetőknek elegük van már talán abból, hogy két-három- négy évente lecserélték őket mindenféle komolyabb indokolás nélkül.

[01:36:43]Úgy, úgy, úgy tűnt sokszor valóban, hogy nemcsak a a pozíció megszerzése, hanem a pozíció elvesztése is a lojalitással, illetve annak a hiányával függött össze.

[01:36:53]Tehát egy kórházigazgató tulajdonképpen egy golyós tollat is alig mert már rendelni, nehogy kivágja a biztosítékot valakinél, vagy nem tudta, hogy éppen a választókerületi vezető vagy a polgármester tyúkszemére lép rá valamilyen piszlicsáré gazdasági intézkedésével.

[01:37:13]Tehát ilyen erőtérben nagyon nehéz kórházat igazgatni szerintem alkalmas embereket meg kell tartani, alkalmas embereket meg kell nyerni, és békén kell hagyni őket, hagyni kell őket dolgozni a megfelelő szabályozás és megfelelő lehetőségek mellett.

[01:37:30]És hát nem is feltétlenül csak igazgatókról van szó.

[01:37:31]Ámos Péter a orvosi kamara elnöke mondta azt, hogy még osztályvezetői szinten is érzékelhető volt az, hogy pártpolitikai alapon neveztek ki valakit.

[01:37:38]Hogyne, pártpolitikai, sógorkom barátság alapon ugye kisország, tehát azért főleg egy kisebb létszámú egészségügyi szakterületen szinte mindenki a másik tanára, diákja, kollégája, főnöke, beosztottja vagy vagy páciense, orvosa volt már.

[01:37:55]Tehát nem lehet természetesen teljesen semlegesen dönteni ezekben a helyzetekbe.

[01:38:01]De de ezek az összefonódások, ezek nagyon erősen áthatják az egészségügyet.

[01:38:06]És én egyetértek abban, hogy más módon kell a vezetőket is kiválasztani.

[01:38:12]Például én látok egy ilyen jelenséget, ez érzés, és nincsen rá tudományos bizonyítékom, hogy sok helyen az osztályvezető főnővér az alapján választódik ki, hogy milyen jól tudja távoltartani az okvetetlenkedő beteget az orvostól.

[01:38:26]Az a jó nővérvezető, aki már idejében megfelelően megalázó módon tud beszélni a betegekkel, hogy hogy bokájukat összecsapva járuljanak a fehér köpenyes orvosvezető elé.

[01:38:43]Ehelyett természetesen más skilleknek kellene dominálni a a vezető kiválasztásánál.

[01:38:50]És még és csak a kedves kommentelők kedvéért mondom, hogy nem állítom azt, hogy akár jelentős számú nő nővérvezető, osztályvezető, főnővér ilyen módon került volna kiválasztásra, de ezt a jelenséget helyenként érezni véltem.

[01:39:09]Oké.

[01:39:09]Utolsó kérdés.

[01:39:09]Reagált ma Hegedű Zsolt, egészségügyi miniszter is erre a kutatásra.

[01:39:14]Azt írta, hogy dolgoznak az orvosok által felvetett problémákon.

[01:39:19]Ödézem most őt, ezeken mind dolgozunk és változtatni fogunk azokon.

[01:39:23]Vezetőkinevezés, visszajelzések adása, átlátható előetel, teljesítmény beszámítással a bérezésbe.

[01:39:28]Ezekről volt szó.

[01:39:29]Látnak bármi konkrétumot azzal kapcsolatban, hogy mit tervez a kormány konkrétan ezekben a kérdésekben.

[01:39:34]Volt-e erről egyeztetés a kamera részéről?

[01:39:36]Ki lehet-e olvasni valamit abból, hogy ténylegesen milyen intézkedések lesznek?

[01:39:42]A mi tudomásunk szerint ebben e nagyon komoly elhatározás van.

[01:39:44]Az, hogy ez hogyan és mennyire tud megvalósulni, az természetesen más kérdés, de az új kormányzatnak célja például a revalidáció, tehát az, hogy az orvosi tevékenységről legyen egyfajta visszajelzés, és visszajelzés is épüljön be az orvos későbbi működésébe, engedélyezésbe, illetőleg adott esetben a javadalmazásába is.

[01:40:04]Tehát ez már egy óriási nagy változás lesz a teljesítménybe.

[01:40:09]hogyan azt nem tudják erre a rendszerre én úgy tudom, hogy 202 január 1jét jelölték meg, mint mint tervezett indulási dátumot, de ezt most még nyilván biztosan nem lehet venni.

[01:40:18]A fölépítéshez természetesen idő kell, de ez mindenképp egy óriási változás, ugyanígy változás, hogy a teljesítmény finanszírozásnak is az erősítését tervezik.

[01:40:30]Én úgy tudom, hogy a OEP-nek az új főigazgatója is a teljesítmény irányába fogja ezt elmozdítani.

[01:40:35]Tehát ez is egy jelba az irányba, hogy ez meg fog valósulni, vagy legalábbis fogunk lépéseket tenni ebbe az irányba.

[01:40:42]Nyilván amit a miniszter úr ma mondott, arra nagyon nehéz azt mondani, hogy pár órával később az most éppen hogyan áll, de erre valós előkészületek vannak.

[01:40:50]A mi tudomásunk szerint szerintem már az is nagy dolog, hogy ugyanazt mondják, mint a választási kampányban.

[01:40:58]Tehát úgy tűnik, hogy szeretnék megtartani az ígéreteiket.

[01:41:04]És és egyszerre van egy nagyon átfogó, nagyon mélyreható változásra szükség, ami ami nem tud megtörténni néhány hónap alatt, viszont az emberekben óriási a várakozás, ezért ezzel együtt kell gyorsan láthatóvá tehető intézkedéseket is tenni.

[01:41:22]például a várólisták legyenek rövidebbek, kevesebbet kelljen várni satöbbi.

[01:41:28]Tehát itt itt elég eléggé beszorított ez a helyzet, de hát ezeket a ezeket a lépéseket jól egymás mögé kell tenni.

[01:41:42]Láthatóvá is tegyünk valamit, hogy megnyerjük a a lakosság támogatását ezeknek a változásoknak, mert szemléletváltozást is igényelnek az orvosok részéről.

[01:41:51]a betegek részéről, és hát nem utolsó sorban azért, amiről végigbeszéltünk, hogy meg tudjuk haladni ezt a mutyivilágot, hogy beálljon mindenki a sorba, mert ma Magyarországon, ezt többször elmondtam, egy ideális családapa az kijár dolgokat, elintéz dolgokat a családjának, felveteti a gyerekét a gimnáziumba, akkor is, hogyha nem egészen odavaló, bejuttatja az anyósát két hónap alatt a műtétre, akkor is, hogyha másfél év a várólista.

[01:42:22]Ezt valamilyen módon el kell kezdenünk, meg kell próbálnunk kiküszöbölni, és ez nem megy egyik napról a másikra.

[01:42:27]Olyan szabályokat kell létrehozni, amelyek arra ösztönzik a rendszer kulcsszereplőit, hogy ne érje meg nekik támogatni ezeket a beidegződéseket.

[01:42:39]A lakosságnak meg el kell fogadni, hogy bizony akik ma privilegizáltak, akik élvezik az előnyeit a protekciónak, ők hátrébb sorolódnak.

[01:42:48]Nekünk az a legfontosabb szerintem mindannyiunknak, akik egészségüggyel foglalkozunk, hogy az a beteg, aki a falu széléről pusztán a TA Tajkártyájával megy orvoshoz, na az ő helyzete hogy fog változni néhány év alatt?

[01:43:03]Igen, hát említette itt a kommenteket.

[01:43:05]Szerintem a nézők jelentős része az a személyes életében is tapasztalta ezeket a dolgokat, amiről itt ma beszéltünk.

[01:43:10]Örülünk, hogy legalább a háló hálapénz valóban visszaszorult az elmúlt években.

[01:43:14]Kovácsi Zsombor és Széchenyi Nagy Balázs.

[01:43:15]Nagyon köszönöm, hogy eljöttek és jöjjenek máskor is.

[01:43:17]Köszönöm.

[01:43:18]Köszönjük szépen az elmúlt percekben, tehát a hálapénz visszaszorulásáról, és arról beszélgettünk, hogy milyen egyéb informális és szürke zónás gyakorlatok vannak a Magyar Egészségügyben.

[01:43:27]Hogyha menet közben csatlakoztál be, akkor nézd vissza az adásunk elejét is, mert korábban szólt más témákról is.

[01:43:32]Az adás elején az újrainduló Népszabadságról, utána pedig a hamarosan az új tervek szerint november 4-én megnyíló ügynökaktákról is volt szó.

[01:43:41]zárásként még arra bízhatlak titeket, hogy egyrészt ha még nem iratkoztál fel a csatornára, akkor tedd meg, illetve csatlakozz hozzánk rendszeres támogatóként is, hogyha megteheted, és hogyha szeretnéd, hogy a mostanihoz hasonló adásokat meg az egyéb videóinkhoz hasonló videókat készítsünk.

[01:43:58]Ehhez minden információt megtalálsz a leírásunkban.

[01:44:00]Holnap szerda este lesz ráadásul Lakner Zoltán első közönség előtti elemzése is, amit majd közvetíteni fogunk.

[01:44:07]Ez Szegeden lesz, hogyha élőben szeretnéd megnézni, akkor van még lehetőséged jegyet találni erre.

[01:44:13]Szintén bízhatlak, hogyha közelben élsz, akkor menj el és válts ilyet a rendezvényre.

[01:44:17]Márra pedig köszönöm a figyelmeteket.

[01:44:19]Én Szurvilős voltam.

[01:44:21]Tartsatok velünk legközelebb