Partizán 48:36

A brazil szappanopera: flúgos jelöltek, amerikai beavatkozás és Orbán haverja

brazílialatin-amerikaválasztástrumpimperializmusinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
A brazil szappanopera: flúgos jelöltek, amerikai beavatkozás és Orbán haverja
tl;dr
  • Bejelentés: a Szignál hírlevél a jövő héttől heti világpolitikai magazinműsorrá alakul; szerkesztője, Pap Szilárd a mai adás vendége.
  • A puccselőkészítésért jogerősen elítélt Jair Bolsonaro háziőrizetben nem indul; helyette fia, Flávio indul, akit a fogadóirodák 57–41%-kal favorizálnak Lulával szemben.
  • Lula 80 évesen negyedik ciklusra készül; mivel senki nem éri el az 50%-ot, október 25-én második forduló várható.
  • Magyar szál: Bolsonaro a 2023-as puccskísérlet után két napra a budapesti brazil követségre szökött — ezt kamerafelvételekkel bizonyították.
  • Trump „Donroe-doktrínája" adja a keretet: Dél-Amerikán dominósorban dőltek le az USA-ellenes kormányok, Brazília „az utolsó bástya".
  • A brazil rendszerbe „bele van kódolva a káosz és a korrupció": a kispártokból álló „mocsár" szívességei nélkül az ország nem kormányozható.
  • Kampányüzenetek: Lula szuverenizmusa a jobboldali „entreguizmussal" (aláfekvésizmussal) szemben; kulcstéma a közbiztonság, amelynek egyik okozói adják a bolsonarizmus bázisát.
  • A Banco Master-botrány az egész politikai elitet kompromittálja; Eduardo Bolsonaro az USA-ból lobbizott a brazil hivatalnokok megbüntetéséért.
  • A lulizmus 30 millióról 10 millióra csökkentette a szélsőséges szegénységet, de a nyersanyagárak kifulladása és a Lava Jato-botrány tette lehetővé Bolsonaro felemelkedését.
  • Brazília nyersanyagokban kulcsország (ritkaföldfém, szója, kőolaj); Lula célja az egyensúlyozás Amerika és Kína között — Kína befektet, az USA vámmal nyomul.

„Az összes őrült jelölt közül a legőrültebb azért mégis maga Bolsonaro, meg hát az egész családja." – egyik műsorvezető

Részletes összefoglaló megjelenítése

A brazil elnökválasztás: a tét és a magyar szál

A Partizán adása a hétvégén esedékes brazil elnökválasztás köré épül, amelyet a műsorvezetők „talán a legőrültebb választásnak" neveznek az egész világon. A tét: lesz-e újra Bolsonaro a brazil elnök. Maga Jair Bolsonaro természetesen nem indul: büntetését tölti, mert – „amint ismeretes" – a legutóbbi, általa elveszített választás előtt lázadást és puccsot készített elő; jogerős börtönbüntetését háziőrizetben tölti, és a politikából háttérbe húzódott.

A történetnek van magyar szála is: pár napig Magyarország bújtatta Jair Bolsonarót a brazíliai magyar követségen – „amire méltán büszkék lehetünk", teszik hozzá iróniával a műsorvezetők. (Ennek a szálnak a részleteit később egy oknyomozó újságíró-interjú bontja ki.)

Helyette a választáson a fia, Flávio Bolsonaro indul, aki büszkén vállalja az apja örökségét, és komoly amerikai hátszéllel próbálja legyőzni „a karizmatikus munkásvezérből lett örökös brazil elnököt", Lulát. Lula 80 évesen összességében már a negyedik ciklusára készül – a műsorvezetők szerint „tényleg egy igazi politikai őskövület" –, így olyan hatalmas választói lelkesedés egyik jelöltet sem övezi.

A műsor keretét adja, hogy ez lesz Trump dél-amerikai hadjáratának „végső rohama": az USA ellenségei az utóbbi időben dominó módjára dőltek le – Venezuela, Chile, Peru és Kolumbia mind beállt a sorba –, Brazília pedig „az utolsó bástya, amelyik még ellenáll az amerikaiaknak".

Foci, kötelező szavazás és a „mocsár": a brazil rendszer sajátosságai

A brazil politikát a műsor foci-analógiával közelíti meg:

„A brazil választás olyan, mint a brazil foci: izgalmas, látványos és persze rettenetesen korrupt." – az egyik műsorvezető *

Sajtóhírek alapján a 2002-es vb-döntő legendás kezdőcsapata igencsak megosztott abban, kit támogat – de valójában annyira nem: a Lula-táborban „igazából egy ember van, de az nem akárki, hanem az igazi Ronaldo, a brazil Ronaldo". Bolsonaro hívei között található Ronaldinho, Rivaldo, Marcos, Lúcio, Edmílson és Cafu, Roberto Carlos egyelőre nem nyilatkozik – foci nyelven ez „egy 6-1-es állás".

A politikai nyilatkozat Brazíliában amúgy közel áll a kötelezőhöz: Latin-Amerika számos országában a törvény valamilyen módon kötelezi a politikai részvételt, Brazília pedig bünteti azokat, akik nem mennek el szavazni – a büntetés azonban csak egy kb. 250 forintnak megfelelő, jelképes bírság.

A brazil politikai rendszer a műsor szerint „torz születésű", amelybe „bele van kódolva a káosz és a korrupció":

„Ugyanis ebbe a politikai rendszerbe bele van kódolva a káosz és a korrupció." – az egyik műsorvezető *

A rendszer elemei: közvetlenül választott, két fordulós elnöki tisztség (amelyre két tömb alakul), valamint egy nagyon könnyen megközelíthető, arányos törvényhozás – most is 16 párt ül benne. Az elnöknek soha nincs egyedül többsége, ezért kicsi pártokkal kell egyezkednie, amelyekre a brazilok egy „nagyon kifejező" szót használnak: ők „a mocsár". A mocsár szereplői anyagi előnyökért, kamupozíciókért és választókerületi kifizetésekért adják el szavazatukat az elnöknek – és ezek nélkül a politikai szívességek nélkül Brazíliát nem lehet kormányozni.

Megtörtént már az is, hogy véletlenek folytán maga a mocsár került hatalomra: 2016-ban Lula pártja belebukott egy nagy korrupciós botrányba, és Michel Temer alelnök vezetésével a mocsár vette át az irányítást a ciklus végéig – két és fél évig „gátlástalanul fosztogattak", és előkészítették a terepet, a hangulatot ahhoz, hogy jöhetett Jair Bolsonaro.

„A konklúzió az, hogy a választási rendszerek fajkeveredése bizonyos esetekben nagyon rossz: ha egy amerikai ihletésű elnöki rendszert vegyítünk európai típusú pártversennyel, a következmény a mocsár, el is indul mindenféle bolondos figura a választáson, ha ilyen könnyű bejutni." – az egyik műsorvezető *

Bolondos jelöltek: kampányreklám-válogatás

A szerkesztők „meglepetésként" egy brazil jelölti kampányreklám-válogatást állítottak össze – a műsorvezetők és a nézők együtt nézik, és közülük kell „endorszálniuk" valakit: ez az első endorsement brazil politikusoknak a Partizán történetében.

A portugál nyelvű spotok közül kiemelhető néhány:

  • Tiririca, a humorista ismét képviselőjelölt („Deputado federal tem de novo" – megint van federal képviselője az országnak).
  • „Daqui exatamente a 30 segundos vai começar o show de mentiras. Ao contrário deles, minha arma é a verdade." – Pontosan 30 másodperc múlva kezdődik a hazugságok show-ja; tőle eltérően a jelölt fegyvere az igazság.
  • Egy női jelölt: „Eu sou a mulher feia e não sei rebocar… Indo pra Brasília o bicho vai pegar" – ő a csúnya nő, aki nem tud tolni/parkolni, de ha megérkeznek Brasíliába, „elszabadul az állat".
  • „Não tenha vergonha de votar em uma palhaça" – ne szégyellj bohócra szavazni.
  • „O meu é aqui que é bem macio" – az enyém itt elég puha (szék-reklám); a tényleg csúnya dolog a korrupció és a szavazat eladása.
  • „Negócio é votar no capeta" – a dolog az, hogy az ördögre kell szavazni.
  • Virgílio Neto: 34 éve ment élelmiszereket és képez embereket, már több mint egymillió ellátással a háta mögött.
  • További szereplők: Chapolim, a „bolond kakas" (Naná do galo doido), Super Mol, Geraldo Wolverini és társaik.

A műsorvezetők választásai: az egyik azt a „csávót" támogatná, aki hosszabban beszélt, és elmondta, hogy a korrupció rossz – „az lehetne egy kutyapárt reklám is lényegében, ha egy kicsit viccesebb lenne". A másik Jézus Krisztust, a bolond kakast és a melltartós reklám nőjét választaná. A másik fél reakciója: „Hát ők már rég nem viccesek."

„Azért a legnagyobb tanulság az, hogy az összes őrült jelölt közül a legőrültebb azért mégis maga Bolsonaro, meg hát az egész családja." – az egyik műsorvezető *

Ugyanis a brazil jobboldal „egy szabályos családi vállalkozás".

A Bolsonaro-klán, mint B-kategóriás latin szappanopera

A családfő, Jair Bolsonaro a puccs-előkészítés miatti jogerős ítélet miatt kénytelen volt háttérbe húzódni. A pletyka szerint nem a nevén szólítja a fiait, hanem a születési sorrendjük szerint: egyes, kettes, hármas – a műsor is így tesz.

  • Egyes számú fiú, Flávio vitte a legtöbbre: ő jelenleg a Liberális Párt elnökjelöltje, büszkén vállalja az apját. Persze nem volt mindig rutinos róka: egy 10 évvel ezelőtti televíziós vitán majdnem elájult.
  • Kettes számú fiú, Carlos szenátorjelölt, és arról híres, hogy 18 éves korában a saját anyja ellen indult – és nyert – a rioi helyi választáson. A remek húzás nyilvánvalóan nem a kamasz fiú ötlete volt, hanem az apáé: Jair Bolsonaro éppen 2000-ben vált el az első feleségétől, Carlos anyjától, és a volt feleségével való leszámolás eszközeként használta fel a közös gyermeküket – „hátha sikerül traumatizálni a fiút, meg az anyját is".
  • Hármas számú fiú, Eduardo: vele szemben is jogerős ítélet áll érvényben, történetesen államellenes lobbizás miatt. Az apjával ellentétben azonban neki sem a börtönhöz, sem a háziőrizethez nem kell fognia: inkább elmenekült az Amerikai Egyesült Államokba.
  • Négyes számú fiú, a második házasságból született Jair Renan képviselőjelölt; ellene két éve csalás miatt nyomoznak a hatóságok, egyelőre nem találtak semmit.
  • Végül „a nemi egyenlőség nevében" a jelenlegi feleség, Michelle is bekerült a párt elitjébe: szenátorjelölt, éppúgy, mint a kettes számú fiú, Carlos – azonos pártban, azonos politikai ügyért harcolnak. A családon belül azonban korántsem idillikus: a nagyfiúk a kampány során nyilvánosan is összeszólalkoztak a mostohájukkal.

Így a választás kimenetele nem csak Brazília sorsát dönti el, hanem a családon belüli intrikák alakulását is.

Lula: a munkásvezérből lett örökös elnök

Lula önmagában nem lenne unalmas figura – „a Bolsonaro-klánhoz képest mindenki unalmasnak tűnik". Igazi politikai veterán, kb. a legfontosabb brazil politikus, amióta megdőlt a katonai diktatúra; három elnöki ciklusa volt egy jó nagy megszakítással. Eredetileg munkás és szakszervezeti vezető volt, benne volt a brazil Munkáspárt megalapításában, és többször indult sikertelenül, mire elnökké vált.

Megítélése – mint minden veteránpolitikusé – bonyolult. Mellette szól, hogy az első két ciklusában tényleg 10 milliókat emelt ki a szegénységből a szociális programjaival, illetve hogy visszatért, és ő győzte le Bolsonarót négy évvel ezelőtt. Ugyanakkor az egész brazil politikai rendszer korrupt – „nagyon is beleértve a munkáspártot" –, és a közvélemény mára őt is a korrupt oldal részének tekinti. Ráadásul egyszerűen öreg: 80 éves, és nagyon igyekszik mutatni, mennyire fiatalos még. Ennek ellenére lelkesíteni tud, mert:

„…ő tényleg azon kevés államfő egyike, aki szembe mer szállni Trump. És ez egy kimondottan népszerű üzenete, hogy ne mondják meg Amerikából, hogy a brazilok mit csináljanak, ne fenyegessék őket vámokkal vagy ilyen gazdasági károkozással, és főleg a Bolsonaro-klán ne lobbizzon azért, hogy Brazíliára szabjanak ki vámokat." – az egyik műsorvezető *

És ez nem üres kampányszöveg: Trump kőkemény, gazdasági és katonai érdekérvényesítést folytat egész Dél-Amerikában.

A Monroe-doktrínától a Donroe-doktrínáig

Trump ezt a megközelítést saját magáról nevezte el: Donroe-doktrína – a létező Monroe-elv az ő nevére átnevezett változata.

„Arról szól, hogy Jamaika a jamaikaiaké, Amerika az amerikaiaké." – az egyik műsorvezető a doktrína lényegéről *

James Monroe amerikai elnök 1823-ban adta elő az elképzelést: ha az európai nagy hatalmak – akkor a britek és a franciák – Latin-Amerika országainak belügyeibe beavatkoznak, az kolonializmus; sőt, az USA magára veszi, és az USA ellen irányuló agressziónak értelmezi. Ebből nyilvánvalóan az is következik: ha az USA csinál pontosan ugyanazt, mint az európaiak, az oké.

A Monroe-doktrína régóta orientációs pont az amerikai külpolitikában. A jóhiszemű – vagy esetleg álnok – értelmezés szerint az USA katonai biztonsága megköveteli, hogy a nyugati féltekére „keleti nagyhatalom" (korábban a britek és a franciák, később a szovjetek, ma leginkább a kínaiak) ne tegye be a lábát: ha idegenek hídfőállást létesítenek Amerikában, az USA-t többé nem választja el egy egész óceán az ellenségeitől, tehát sebezhetővé válik. A kevésbé jóhiszemű, talán reálisabb értelmezés szerint a doktrína értelme csakis az, hogy igazolja az USA saját koloniális műveleteit Latin-Amerikában.

A történelmi háttér: 100 évvel ezelőtt Latin-Amerika gazdaságai még súlyosan viselték a spanyol/portugál gyarmati uralom terhét – a földek és bányák kiváltságos réteg kezében összpontosultak, az írástudatlan, föld nélküli parasztok és rabszolgák nyomorban tengődtek orvos, iskola, villany nélkül. A gyarmatosítók által hagyott űrt amerikai befektetők töltötték be, és a helyi kormányoknak Madrid és Lisszabon helyett Washingtonból diktáltak. Puccsot szerveztek minden kormány ellen, amely szembeszegült velük – akár szocialista, akár imperializmus-ellenes nacionalista –, különösen azokkal szemben, amelyek az amerikai üzleti érdekeket sértették. Az 1920-ban győzedelmeskedett mexikói forradalmi kormány például földet osztott, államosított, és megkérdőjelezte a magántulajdon szentségét. Az 50-es évektől a szocialista kormányok sztrájkjogot vezettek be, államosítottak, és sok esetben szétosztották a parasztok között a parlagon heverő földeket. Ezek a kormányok sokszor korruptak voltak, sokszor szűkítették a közélet szabadságát, de tény, hogy az ország erőforrásait saját kézben tartották, és abból utakat, iskolákat, kórházakat is építettek – növelve az írástudást és a közegészségügy szintjét, miközben amerikai érdekeket sértettek.

Konkrét példák:

  • A United Fruit Company (mai nevén Chiquita) annyira sértve érezte érdekeit a guatemalai sztrájkjog és földosztás miatt, hogy sikeresen kilobbizta az USÁ-nál, hogy hadihajókkal mozdítsa el helyéről a forradalmi kormányt.
  • Chilében 1973. szeptember 11-én CIA által szervezett puccs mozdította el helyéről a demokratikusan megválasztott Salvador Allendét, hogy helyére katonai diktatúra kerüljön.
  • Nicaragua szandinista kormánya ellen az 1980-as években a Ronald Reagan-féle kormányzat egész hadsereget finanszírozott – a kontrákat. „És a példáknak se szeri, se száma."

„Kelet-Európában, ahol 1989 előtt a szovjetek voltak az elnyomók, Amerika számított a szabadság képviselőjének. Latin-Amerikában viszont az USA sohasem arról volt híres, hogy a szabadság védelmezője lenne." – az egyik műsorvezető *

Az USA agresszív külpolitikája ellen a latin-amerikai szocialisták nagyhatalmú szövetséges után néztek – és megtalálták a Szovjetunióban. A szovjetek kapva kaptak a lehetőségen: kommunista Kubába rakétákat terveztek telepíteni, Nicaraguába katonai tanácsadókat küldtek. A szovjet jelenlét természetszerűleg megrettentette az amerikaiakat, és a Monroe-doktrína csúcsra járatásával reagáltak. Ma az orosz befolyás Latin-Amerikában minimális – helyette a kínaiak törtek be. A felmelegített Monroe-doktrína, a Donroe, erre a kínai gazdasági nyomulásra adott válasz – ezért folytatja Trump a nyers erővel működő beavatkozásokat: van, ahol segít megdönteni egy-egy elnökjelöltet a választáson, vagy éppen – az átirat szerint – Javier Milei az argentínai példa.

Közös bejelentés: a Szignál műsorrá alakul

Mielőtt a Brazíliáról szóló beszélgetés kezdődne, közös bejelentés hangzik el: Pap Szilárd, a Szignál című hírlevél szerkesztője – aki eddig is kb. heti rendszerességgel beszélgetett a csatornánál –, a jövő héttől a Szignál heti világpolitikai magazinműsorként folytatódik, új helyszínen, saját arculattal. „Olyan lesz, mint amiket az utóbbi pár hónapban láttatok, csak még jobb." Ezért ő a mai adás vendége: Brazília kontextusát náluk is sokkal jobban ismeri a szerkesztő kolléga.

Pap Szilárd: mit várni a vasárnapi első fordulótól?

Hosszú ideig úgy nézett ki, hogy a hivatalban lévő Lula le fogja győzni a „kicsit savanyú, kicsit gyengébb, kicsit unalmasabb, kicsit kevésbé karizmatikus" Flávio Bolsonarót – de az utóbbi időben nagyon-nagyon szoros lett a küzdelem.

„Mielőtt beültem a stúdióba, megnéztem a legnagyobb ilyen fogadó oldalt, ott most per pillanat a Flávio Bolsonaro győzelme az 57%-os eséllyel, a Lula győzelme 41%-os eséllyel megy." – Pap Szilárd *

Vagyis szinte ötven-ötven, de inkább a Bolsonaro-tábornak áll a zászló. Vasárnap első forduló lesz, ahol a két jelölt „nagyon durván" vezet – senki más nem játszik –, de nem valószínű, hogy valaki megszerzi az 50% + 1-et; így október 25-én második forduló lesz, amikor már csak ők ketten maradnak. A kampánynak tehát lesz még egy egésze.

A műsorvezető rákérdez: készülni kell-e arra, hogy Flávio előre hitelteleníti az esetleges vereséget – hiszen a Bolsonaro-támogatóknak van olyan rétege, amelyik „szeret macskaköveket dobálni az elnöki palotára", ha vereséget szenved a jelöltjük. Pap Szilárd szerint ilyennek lehet készülni, de nyilvános megnyilvánulás alig van. Ami van: a közösségi médiában pörög egy narratíva a szavazógépek megbízhatóságáról – „ez egy tipikus trumpista recept" –, és ezeknek a hálózatoknak jelentős része valamilyen külső (MAGA-)infrastruktúrába is be van kötve.

A két tábor üzenetei: szuverenizmus, „entreguizmus" és a közbiztonság

A két fő üzenet a két tábor között Pap Szilárd szerint:

  • Lula, a baloldal, a Munkáspárt szuverenista diskurzust folytat: ők védik meg az országot az amerikai beavatkozástól, az amerikai neoimperializmustól, a trumpi Donroe-doktrínától; védik a brazil erőforrásokat, a brazil modernizációt.
  • A Bolsonarókat ezzel szemben azzal vádolják – aminek van tényszerű alapja –, hogy a nagyon hosszú brazil jobboldali hagyományt képviselik, amelynek szép neve entreguismo: a kiszolgálás, az aláfekvés, a nyersanyagok odaadása. A stúdióban születnek a fordítási javaslatok: „aláfekvésizmus", illetve „csicskizmus".

A Bolsonaro-tábor egyik legfontosabb kampányüzenete mostanában a közbiztonság: a társadalomban nagyon erős a problémaérzés a kábítószerbandák, milíciák, szervezett bűnözés miatt. A latin-amerikai szélsőjobb – amely most újraéledést él meg – arra kampányol, hogy erősen oda kell csapni, „le kell lőni a bűnözőket".

A Bolsonaro-klán eredeti bázisa részben pont a rioi szervezett bűnözés körei: az apa, Jair Bolsonaro a rioi katonai körzetekből kapta a szavazatokat. Érdemes tudni, hogy ezek az emberek – mivel viszonylag fiatalon mennek nyugdíjba – átszoknak a szélsőjobbos milíciák rendszerébe, amelynek célja többek között a szegények elleni harc: kimennek a favelákba, ott lövöldöznek, védelmi pénzeket szednek; egykori rendőrökből és katonákból álló szabadcsapatok és milíciák, amelyek Brazíliában sok helyen hatalmasak.

„Ők adják a bázisát, tehát hogy valamilyen módon pont a közbiztonsági problémák egyik okát adó társadalmi csoport az, amelyik egyébként a bolsonáraikat eredetileg felemelte és mind a mai napig támogatja." – Pap Szilárd *

A műsorvezető felveti a magyar párhuzamot: nálunk 15 éve azt hallgatjuk, hogy van egy jobb oldal, amely nemzeti érdekeket szolgál, és egy baloldal, amely a nyugat szálláscsinálója, kiárusítja az országot, és a magyar nemzet ellen dolgozik. Pap Szilárd szerint kommunikációs szinten mindenképpen van párhuzam; Brazíliában ennek a törésvonalnak megvan a maga változata, és a valódi különbség a fejlődési modellben van: hogyan képzelik el a bekapcsolódást a világgazdaságba.

A lulizmus: sikertörténet és összeomlás

A latin-amerikai baloldal összességében mindig amellett volt, hogy ne szolgáltassák ki magukat a „jenki cégeknek", ne adják oka az erőforrásaikat – hanem tartsák meg maguknak, dolgozzák fel helyben, maradjon itt az érték, és ebből épüljön infrastruktúra a széles néprétegeknek, illetve jöjjenek jóléti intézkedések. A lulizmus lényege: fejlesszük a hazai cégeket. A nagy tőke egyébként nagyon jól járt Lula idején – az első két mandátuma alatt és a visszatérése után is: nagy magáncégek jöttek létre, amelyek globális „nemzeti bajnokokká" váltak, és „sikeresebbek a piacon, mint az Orbánék által felhízlalt úgynevezett nemzeti nagy tőke".

Példa erre „a brazil Mészáros Lőrinc": egy testvérpár, Joesley és Wesley Batista, akiknek az apjának hentesboltja volt; a 90-es években lépésről lépésre nőttek Brazílián belül, majd a lulista politika idején – fejlesztési bank, hitelek a cégeknek – az állami hitelekből megvásároltak egy argentín húsfeldolgozó hálózatot, és nemzetközi piacra léptek. A cég, a JBS, mára a világ legnagyobb húsfeldolgozója lett, gyakorlatilag amerikai cégeket, „bárkit megelőzve". A lulizmus tehát hatalmas tőkekoncentrációt eredményezett a nagy tőke számára: bányászat, kőolajkitermelés, mezőgazdaság. Ugyanakkor az ezekből a cégekből származó exportbevételből – főleg Kínába értékesítve – sok pénz marad helyben adók formájában, és ezt újra lehet osztani.

Lula legnagyobb vívmánya a Bolsa Família: alanyi jogon járó családi pótlék, amelynek gyakorlatilag két feltétele van – a gyereket be kell oltatni (közegészségügyi haszon), és iskolába kell járatni (társadalmi mobilitást támogat). Cserébe viszonylag fontos összeg jár.

„2003, amikor Lula először kormányra lép, és 2011 januárja, amikor átadja az utódjának a hatalmat – ezalatt az időszak alatt a szélsőséges szegénységben élő emberek száma 30 millióról 10 millióra csökken." – Pap Szilárd *

Miért fulladt ki mégis a modell, és hogyan tudott a korábban jelentéktelen, szélsőséges Jair Bolsonaro 2017–18-ra ekkora mozgalmat építeni? Az egész modell alapja a 2000-es évek nyersanyag-árrobbanása volt, ami a 2010-es évekre kifulladt: lementek a világpiaci árak, elfogyott az újraelosztható pénz. Emiatt társadalmi elégedetlenség és megszorítások jöttek: 2013-ban hatalmas tüntetéshullám alakult ki, amelynek kiindulópontja a buszjegyárak emelése volt. Erre ráadódott egy hatalmas korrupciós botrány, az úgynevezett Lava Jato („autómosó"), amely eredetileg a 10-11 éve hatalmon lévő Munkáspárt ellen irányult. Ők buktak bele először, de a sztori, „mint egy hólabda", egyre nagyobbra nőtt, és akik elkezdték feltárni, elveszítették az ellenőrzést fölötte: mindenki belekerült – a Batista testvérek is, a lulisták is és az ellenfeleik is. 2017–18-ra hatalmas vákuum keletkezett, amelybe Bolsonaro, mint azonosítható karakter, egyedül talpon maradva tudott benyomulni – és meglepetésre megnyerte a választást.

A Banco Master-ügy és a magyar követség sztorija – a Paulo Motorin-interjú

Pap Szilárd interjút készített Paulo Motorinnal, a brazil korrupció híres kutatójával. A mostani kampány ismét egy korrupciós botrányról szólt, amely eredetileg úgy tűnt, a lulistákat érintheti, de aztán „habzani kezdett", és az egész Bolsonaro-klán nagyon durván belekeveredett. Paulo oknyomozó újságíróként éppen a Bolsonaro-szálat fejtegette: hogyan kerültek bele a korrupciós sztoriba. Azért is érdekes, mert ő volt az, aki feltárta, hogy a 2023-as puccskísérlet után, amikor bevonták Jair Bolsonaro útlevelét, és azzal vádolták, hogy puccsot készített elő, két napra és két éjszakára a magyar követségre szökött. Paulo megszerezte a nagykövetség biztonsági kamerafelvételeit, és bizonyította, hogy Magyarország két napra kvázi szökési menedékhelyet adott Jair Bolsonarónak. Ennek kapcsán visz egyébként „Magyar éjszakák" nevű Substacket.

Az interjú angol nyelvű részeiből (a videóban fordítással) a lényeg:

  • A Banco Master „a brazil történelem egyik legnagyobb pénzügyi és politikai botránya". Jair Bolsonaro elnöksége alatt, 2019-ben állami és városi nyugdíjalapok nagy összegeket fektettek a bankhoz kötődő eszközökbe; a bank tulajdonosa, Daniel Vorcaro hatalmas kapcsolatrendszert épített politikusokkal, ügyvédekkel. A nyomozás Flávióra fókuszált, aki személyesen tárgyalt Vorcaróval egy, az apjáról szóló film finanszírozásáról – hihetetlen összegről, sok Oscar-díjas film költségvetésénél nagyobbról.
  • Még fontosabb felfedezés: Eduardo Bolsonaro, Jair fia és Flávio testvére, 2025-ben Brazíliából az Egyesült Államokba költözött, és ott azon dolgozott, hogy meggyőzze a Trump-adminisztrációt a brazil hivatalnokok megbüntetésére a Lula által megnyert 2022-es elnökválasztás miatt. Eduardo később elvesztette kongresszusi helyét, és a legfelső bíróság elítélte a brazil hatóságok elleni kampányhoz kapcsolódó korrupcióért. A nyomozás nagyon fontos kérdése: felhasználták-e a Banco Master pénzét Eduardo amerikai politikai műveletének finanszírozására.
  • A bank pénzügyi szolgáltatásokat, pénzt, megvesztegetést kínálhatott más fontos döntéshozóknak is: nem csak a szélsőjobb vagy a Bolsonaro-család kapott ilyen pénzt, hanem a baloldal és a balközép fontos politikai alakjai is – noha Vorcaro kapcsolatrendszerének túlnyomó része a jobboldalról és szélsőjobbról származik –, valamint Alexandre de Moraes, a Jair Bolsonarót börtönre ítélő bíró is. Egy botrány, amely „az egész brazil politikai rendszert kompromittálja".
  • A befolyás-dinamikáról: márciusban a Rede Globo – Brazília legnagyobb és történetileg legbefolyásosabb médiacsoportja – egy híres, prezentációs ábrát vetített (a részletek a felvételen erősen torzultak), amelyben többek között az szerepelt, hogy Lula vezeti a kormányt, a szövetségi rendőrség pedig a Banco Master-ügyben tartóztatott embereket, köztük Daniel Vorcarót; a független oknyomozó újságírás szerint azonban a valódi sztori ennél sokkal nagyobb.
  • Az amerikai beavatkozásról:

„I believe the American interference has already happened and is one of the reasons Flávio Bolsonaro is doing really well." – Paulo Motorin *

Pap Szilárd kérdésére – amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a chilei, kolumbiai, ecuadori, bolíviai választásokon mostanában erősen nyer a jobboldal – Motorin kontextust ad: a Trump-adminisztráció gazdasági eszközöket használt, 50%-os vámokat, és brazil hivatalnokokat, köztük Alexandre de Moraest céloz; Eduardo Bolsonaro azon dolgozott, hogy meggyőzze az amerikai hatóságokat a brazil hivatalnokok megbüntetésére; továbbá egy másik fontos epizód Flávio irodájában történt, hónapokkal a kampány kezdete előtt. Motorin egy másik, általa vizsgált szálat is említ: a Rockbridge-hálózatot, egy erős konzervatív hálózatot; Flávio Bolsonaro stratégiai nyersanyagokról egyeztetett velük, és az nyomozása kiderítette, hogy a hálózathoz kötődő emberek által létrehozott alap fektetett be ritkaföldfémekbe Brazíliában. Ez különösen fontos az új Monroe-doktrína kontextusában: Trump stratégiája szerint az USÁ-nak védenie kell a stratégiai erőforrásokhoz való hozzáférést.

  • Kínáról: az sokkal diszkrétebb, mint Trump; a Lula-kormánynak nyilvánvalóan jó a kapcsolata Kínával, amelynek nagy érdekei vannak a brazil ritkaföldfémekben és stratégiai nyersanyagokban. „De Trump nyíltabban támogatja Bolsonarót, mint ahogy Hszi Csin-ping támogatná Lulát – Kína pragmatikusabb."

Kína vagy Amerika? A félperiféria válaszútja

Az interjú után a műsorvezetők felvetik: a nemzetközi helyzet mindenképpen fokozódik, a kínai–amerikai versengés pedig felveti a kérdést – fenntartható-e tovább a félperifériás államok konnektivitási modellje (amelyről az átirat szerint filozófiai szinten egy nehezen azonosítható nevű szerző írt), vagy mostantól választani kell Amerika és Kína között?

Pap Szilárd válasza:

„A Lula-projektje az az, hogy ne kelljen választani, hanem hogy lehessen egyensúlyozni a kettő között." – Pap Szilárd *

Érdemes azzal kezdeni, miért fontos Brazília a két nagyhatalomnak: gyakorlatilag hatalmas nyersanyagforrásokkal rendelkező ország. Brazília mára majdnem utolérte – és egy-két éven belül meg is előzi – az Egyesült Államokat mint a legnagyobb mezőgazdasági exportőr: konkrét verseny folyik, ki ad el több mezőgazdasági terméket. A szója, kávé, marha, cukornád mellett rengeteg más fontos nyersanyag is van: vasérc és kőolaj „gyakorlatilag mindenbe kell", és Kína után Brazíliában van a világ második legnagyobb ritkaföldfém-tartalék – ami elektromos autókba, chipekbe, rakétákba, minden kortárs technológiába kell.

Lula politikai habitusa: „üljünk le, beszéljük meg, deeljünk" – soha nem volt nyíltan antiamerikai, de amikor nem akarnak vele leülni és tárgyalni, megpróbál valamit kezdeni a helyzettel. És Kína léte nagyon segít Brazíliának az ellenállásban. Példa: amikor Trump 2025-ben elindította az újabb vámháborút, május–június táján 50%-os vámot vetett ki a brazil termékekre – Brazília ebből nem jött ki rosszul, mert mindent, amit addig az Egyesült Államoknak adott el, el tudott adni Kínának, és akkor a vámokat lecsökkentették. Idén nyáron aztán megint felemelte a vámokat – pont a Bolsonarók segítsége érdekében. Lula emellett igyekszik fenntartani a multilaterális intézményrendszert, hogy ne a nagyhatalmi erő érvényesüljön: a BRICS-ben, a fejlődő nagy országok szövetségében elég aktívan jelen van.

És mit állít ehhez képest Bolsonaro? Hogy „adjunk oda mindent az amerikaiaknak" – az direktben nem népszerű üzenet. Amivel próbálkoznak, az a közbiztonságba való amerikai bevonás: májusban Flávio Bolsonaro kint járt, meglátogatta Trumpot, Rubiót és (az átirat szerint) JD Vance-t – és rá két-három napra a State Department, a Külügyminisztérium terrorszervezetnek nyilvánított két nagy, transznacionális, de brazil gyökerű kábítószer-kereskedő, szervezett bűnözési hálózatot. Ezt csinálják a trumpisták, ezt csinálták Venezuelában is. Az amerikai politika két, évtizedek óta „brutálisan ostoba és több kárt mint hasznot hozó" küzdelme a kábítószer elleni háború (War on Drugs, Nixon) és a terrorizmus elleni háború (War on Terror, Bush) – a Trumpék nagy innovációja a narkoterrorizmus elleni harc, vagyis a kettő összeházasítása. Hogy az USA majd segít megfékezni a narkoterroristákat: ez fő érv a bolsonaróknál. Lula erre azt mondja: a szervezett bűnözés, a bűnözés általában társadalmi kérdés, nem ilyen eszközökkel kell megoldani.

Pap Szilárd idézi Alex Hochulit, a BungaCast nevű globális politikai podcast egyik működtetőjét, aki Brazíliában él:

„…kicsit a közbiztonság az olyan Brazíliában, Dél-Amerikában, mint a migráció Európában: hogy igazából senkinek nincs rá jó megoldása." – Pap Szilárd Alex Hochulira hivatkozva *

A jobb oldal lövetni akar (Európában: „belelőjük ezeket az embereket a Földközi-tengerbe, ne engedjünk be senkit, minden határiritás és hasonlók"), a baloldal emberi jogi alapon közelít, de közben nem tud mit mondani azoknak, akik mégis éreznek valamiféle problémát – Európában a migrációval, Latin-Amerikában a közbiztonsággal kapcsolatban.

Az amerikai és kínai befolyásszerzés összehasonlításakor a műsorvezető megjegyzi: az amerikaiak alapvetően fenyegetnek, durváskodnak, vámokkal próbálnak befolyást szerezni; Kínától katonai vagy vámkivetéses fenyegetést kevésbé hallani. Pap Szilárd szerint van ennek a része, és Európa a következő hónapokban meg fogja tapasztalni, milyen, amikor kereskedelmi háborúzunk Kínával – „Meglátjuk, hogy milyen lesz. Szerintem nem túl jó." Az Egyesült Államok történetileg sosem ment körbe Latin-Amerikában azzal, hogy „én majd befektetek ide, építek nektek hidakat, vasutakat, és nektek is jobb lesz" – inkább politikai szintű beavatkozások történtek; a demokraták inkább a szoftebb nyomásgyakorlást művelik (bár Obama alatt volt haiti puccs és Honduras-puccs), a republikánusok sokkal határozottabbak a beavatkozás mellett. Kína viszont tényleg lágy diplomáciát alkalmaz Latin-Amerikában: befektet, és közben kitermeli a nyersanyagokat.

Konkrétumok: Brazília tavaly a kínai befektetések legnagyobb célországa volt – egy éven belül kb. 6 milliárd dollár értékű befektetés érkezett; a két nagy elektromos autógyártó, a BYD és a Great Wall Motors fektetett be, és így tovább. Emellett Lula és Hszi Csin-ping szándéknyilatkozatot írt alá: Brazília építene egy 4500 km hosszú vasútvonalat, amely az egyik brazil atlanti kikötőt, Ilhéust kötné össze a chancay-i kikötővel – ez egy perui mélytengeri csendes-óceáni kikötő, amelyet a kínaiak építettek –, gyakorlatilag az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötve. Ezzel tehermentesítenék a Panama-csatornát, ahol jelenleg az átirat szerint csak kb. 40-50%-os az áthaladás, mert a vízszint olyan alacsony az El Niño miatt. A vasút lehetőséget adna brazil ritkaföldfémek, vasérc, mezőgazdasági termékek, perui és bolíviai lítium, chilei réz és hasonlók szállítására a Csendes-óceán partjára, ahonnan Kína utána el tudja szállítani őket.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A kampányreklám-válogatás portugál nyelvű szövegei és jelöltnevei (pl. „Eu sou a mulher e não sei reboar", „Eu sou o Geraldo Wolverini, o 11 2 3 2", „Naná do galo doido") erősen torzultak; egyes szlogenek és nevek nem rekonstruálhatók pontosan.
  • „…vagy éppen a Hallányú Jaier Mileek Argentínában" – a mondatrész értelmezhetetlen; valószínűleg Javier Milei argentínai elnökre utal, de a pontos kifejezés nem állapítható meg.
  • „…be is van kötve a maga infrastruktúrába" – nem egyértelmű, hogy a „MAGA-infrastruktúra" értendő-e alatta.
  • „amivel például az Orbán Molázs foglalkozott ilyen filozófiai szinten" – a név torzult, nem azonosítható biztosan, melyik szerzőre gondol a beszélő.
  • „meglátogatta Trumpot, meg Rubiot, meg Jay VS-t" – a „Jay VS" valószínűleg JD Vance nevének torzulása, de nem biztos.
  • Az angol nyelvű interjúrészlet több helyen erősen torzult; bizonytalan például a Rede Globo márciusi „PowerPoint-ábrájának" tartalma („Gabriel central people contradiction…"), a „rock bridge network" (Rockbridge?) pontos neve, valamint hogy a hálózathoz kötődő alap pontosan mit vásárolt („invested in American rare earth here in Brazil").
  • „righting Ping has not received Lula in his office" – a mondat torzult, a kijelentés (Hszi Csin-ping nem fogadta hivatalában Lulát?) pontos értelme bizonytalan.
  • „a morro doktrina csúcra járatására összezte őket" – a mondat vége értelmezhetetlen (valószínűleg a kubai rakétaválságra utal).
  • „Bungakast" – a podcast neve valószínűleg „BungaCast", de a pontos írásmód bizonytalan.
  • „Paulo Motorin" – az oknyomozó újságíró nevének helyes írásmódja az átiratból nem állapítható meg.
  • „valamikor a hissem május- júniusban" – a kifejezés torzult; valószínűleg „idén május–júniusban" értendő.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Megint Bolsonáró lehet a brazil elnök.

[00:00:02]Közeleg a brazil választás, ami talán a legőrültebb az egész világon.

[00:00:07]Fúj!

[00:00:09]Trc!

[00:00:09]Trc!

[00:00:09]Trace!

[00:00:11]Ez a szavazás sem múlhat el beavatkozás nélkül.

[00:00:13]Ez lesz Trump dél-amerikai hadjáratának végső [zene] rohama.

[00:00:17]Az USA ellenségei dominó módjára dőltek le az utóbbi időben.

[00:00:20]Venezuella, Chile, Peru és Kolumbia mind-mind beállt a sorba.

[00:00:25]Brazília az utolsó bástya, amelyik még ellenáll az amerikaiaknak.

[00:00:32][zene] Vasárnap lesz az első forduló a brazil elnökválasztáson, aminek az a tétje, lesz-e újra Bolsonaro a brazil elnök?

[00:00:42]Na, nem a hírt Zsir Bolsonaróról van szó, ő éppen [zene] büntiben van, mert amint ismeretes, a legutóbbi általa elveszített választás előtt lázanást és puccsot készített elő.

[00:01:06]És a történetnek van magyar szála is, amire méltán büszkék lehetünk, és pedig az, hogy pár napig mi is buújtattuk Zsir Bolsonárót a brazíliai magyar követségen.

[00:01:16]Tehát ő nincs.

[00:01:16]Helyette viszont elindul a választáson a fia, Flvio, aki büszkén vállalja az apja vérét, és komoly amerikai hátszér próbálja legyőzni a karizmatikus munkásvezérből lett örökös brazil elnököt, Lulát.

[00:01:29]Lula 80 évesen, összességében már a negyedik ciklusára készül.

[00:01:34]Tényleg egy igazi politikai ősköület, úgyhogy olyan hatalmas választói lelkesedés egyik jelöltet sem övezi.

[00:01:40]A brazil választás olyan, mint a brazil foci.

[00:01:43]izgalmas, látványos és persze rettenetesen korrupt.

[00:01:45]És hát mi itt a távoli Magyarországon ki máshoz is fordulnánk a brazil politika megértése érdekében, mint a brazil foci élő legendáihoz.

[00:01:54]Sajtó hírek alapján a 2002-es VB döntő legendás kezdőcsapata igencsak megosztott abban, hogy kit támogatni [zene] most a választáson.

[00:02:02]Hát annyira nem megosztod, hogyha a Lula csapatát nézzük, ott igazából egy ember van, de az nem akárki, hanem az igazi Ronaldo, a brazil Ronaldo.

[00:02:09]Ölulával van, de csak ő, csak ő, mert Bolsonaro hívei között találjuk Ronaldinhót, Rivaldót, Marcos, Luciot, Edmilsont és Kafut.

[00:02:18]Roberto Carlos egyelőre nem nyilatkozik.

[00:02:24]Hát akkor ez foci nyelven egy 6-1-es állás.

[00:02:25]pedig Brazíliában kötelező nyilatkozni a politikáról.

[00:02:28]Ugyanis Latin-Amerika nagyon érdekes hely politikailag abban a tekintetben, hogy az itteni országoknak szinte mindegyikében a törvény valamilyen módon kötelezi a politikai részvételt.

[00:02:39]Ez azt jelenti, hogy Brazília egyike azoknak az országoknak, ahol szabályosan megbüntetik azokat az állampolgárokat, akik nem mennek el szavazni.

[00:02:50]Mondjuk ez a bünti egy 250 Ft-nak megfelelő bírságot jelent, tehát inkább egy jelképes dolgot.

[00:02:54]A brazil politika nem csak emiatt különleges, hanem azért is, mert egy ilyen nagyon sajátos torszület politikai rendszerről van szó.

[00:03:03]Ugyanis ebbe a politikai rendszerbe bele van kódolva a káosz és a korrupció.

[00:03:09]Hát igen, ez egy többféle össze nem élő elemből így összetákolt választási rendszer, amiben van egy elnök, akit közvetlenül választanak, ráadásul két ember közül a második fordulóban, tehát ott két tömb jön létre.

[00:03:18]Viszont van egy törvényhozás, ahova nagyon könnyű egy arányos rendszerben bejutni.

[00:03:22]Most is például 16 párt bent van.

[00:03:24]Ugye az elnöknek soha nincs egyedül többsége, hanem ilyen kicsi pártokkal kell egyezkednie, amikre van egy nagyon jó brazil kifejezés, nagyon kifejező.

[00:03:32]Ők az úgynevezett mocsár.

[00:03:34]mocsárnak az ilyen szereplőivel úgy kell egyezkedni [zene] a politikai többséghez, hogy ők így eladják a szavazatukat az elnöknek, aki nélküli kormányzás [zene] képtelen anyagi előnyökért, ilyen kamupozíciókért, vagy a választókerületüknek juttatott ilyen kifizetésekért, [zene] és ezek nélkül az ilyen politikai szívességek nélkül nem lehet Brazíliát kormányozni.

[00:03:56]Tehát bele van kódolva ez a fajta működés [zene] a rendszerbe.

[00:04:00]Egyszer még az is megtörtént, hogy ilyen véletlenek folytán maga a mocsár került hatalomra.

[00:04:04]2016-ban a Lula pártja belebukott egy nagy korrupciós botrányba, és ekkor Michel Temer alelnök vezetésével maga ez a mocsár vette át az irányítást az ország fölött a ciklus végéig.

[00:04:14]két és fél évig hát ilyen gázlástalanul fosztogattak és ahhoz készítették elő a terepet meg így a hangulatot hogy jöhetett Jair Bolsonaró a konklúzió az hogy a választási rendszerek fajkeveredése bizonyos esetekben nagyon rossz hogyha egy amerikai ihletésű elnöki rendszert vegyítünk európai típusú pártversennyel a következmény a mocsár el is indul mindenféle bolondos figura a választáson hogyha ilyen könnyű bejutni [zene] igen, a bolondos figurákkal kapcsolatban a szerkesztők készültek nekünk egy meglepetéssel ha jól értem az fog történni hogy [zene] néhány kiválóbbnál kiválóbb brazil politikus jelölet fogunk látni.

[00:04:48]Most először látjuk mi is a nézőkkel együtt, és választanunk kell közülük, hogy melyik hölyüket endorszálnánk.

[00:04:53]Tehát endors ment először a Partizán történetében a brazil politikusok közül, akik most következnek.

[00:05:03][zene] 1955 adivin quem volt?

[00:05:10]Eu duvido vocês adivinhar.

[00:05:14]Fui eu, o Tiriic.

[00:05:14]E agora quem poderá no salvar?

[00:05:19]Eu, Chapolim.

[00:05:22]Naná do galo doido.

[00:05:22]1413.

[00:05:32]Super Mol 17.

[00:05:42]Que show da X é que BR19 é essa?

[00:05:42]Assim não dá.

[00:05:48]Mais um [zene] ano, mais uma campanha de promessas quem podia fazer.

[00:05:55]E quem não fez quer fazer agora só [zene] promessa de campanha.

[00:05:58]Chega, né?

[00:06:01]Agora nós iremos fazer.

[00:06:01]Sou Virgílio Neto.

[00:06:03]Há 34 anos resgato alimento e capacito pessoas.

[00:06:06]Já são mais de 1 milhão de atendimentos.

[00:06:09]Tiririca [zene] de novo.

[00:06:10]Tem um deputado de novo.

[00:06:13]Deputado federal [zene] tem de novo.

[00:06:18]Daqui exatamente a 30 segundos vai começar o show de mentiras.

[00:06:21]Ao contrário deles, minha arma é a verdade.

[00:06:24]Eu sou a mulher e não sei reboar.

[00:06:27]Indo pra Brasília o bicho vai pegar.

[00:06:30]Federal 191 me liga.

[00:06:34]3923 191.

[00:06:34]Beijo.

[00:06:34]191.

[00:06:34]Não tenha vergonha de votar em uma palhaça.

[00:06:38]O meu é aqui que é bem macio.

[00:06:43]O outro ralquando feio feio mesmo é corrupio mesmo vender o seu voto.

[00:06:56]333 a feia a tá preta negócio é votar no capeta.

[00:07:04][nevetés] [zene] Cidade transformar 5024 de mar é demais [zene] para você que é diferente.

[00:07:13]5024 de mar de mar de vot de volta de [zene] marat.

[00:07:21]Eu sou o Geraldo Wolverini, o 11 2 3 2.

[00:07:25][sikítás] Ok.

[00:07:33]Ok.

[00:07:33]Én a én a én a Én Jézus Krisztust kérem magamnak, a bolond kakast és a és a nőt, amelyek a pus melltartóval volt.

[00:07:42]Azt hiszem, hogy nekem ők a ők a választásról.

[00:07:44]Igen.

[00:07:44]Hát hm nekem én azem azt a csávót támogattám, akit hallottunk ott hosszabban beszélni, és így elmondta, hogy a korrupció rossz az lehetne egy kutyapárt reklám is lényegében, ha egy kicsit viccesebb lenne.

[00:07:57]Hát ők már rég nem viccesek.

[00:07:59]Mindenesetre köszönjük szépen az összeállítást.

[00:08:00]Én nagyon sokat tanultam belőle.

[00:08:03]Nagyon tanulságos vagy.

[00:08:03]Azért a legnagyobb tanulság az, hogy az összes őrült jelölt köző a legőrültebb azért mégis maga Bolsonaro meg hát az egész családja, nem?

[00:08:11]Igen.

[00:08:11]Ugyanis a brazil jobboldal egy szabályos családi vállalkozás.

[00:08:13]Zir Bolsonaro családos ember, aki olyan komolyan veszi a házasság [zene] intézményét, hogy konkrétan háromszor is megnősült.

[00:08:21]Az első feleségétől [nevetés] született három gyermeke, a másodiktól [zene] egy, a harmadiktól szintén egy.

[00:08:28]Válás: összetett családi viszonyok.

[00:08:31]Brazília.

[00:08:33]Bizony, ezek egy B kategóriás latin szappanopera hozzávalói.

[00:08:35]Lássuk a [zene] részleteket.

[00:08:38]Családfő, Zsáir Bolsonaro háttérbe húzódott a politikából, ugye muszáj volt neki, miután pucs előkészítése miatt jogerősen börtönre ítélték.

[00:08:47][zene] A börtön büntetését háziőrizetben tölti.

[00:08:49]Oszonáró a pletyka szerint nem a nevén szólítja a fiait, hanem a születési sorrendjük szerint.

[00:08:55]Egyes, kettes, hármas.

[00:08:55]Úgyhogy mi is így fogunk [zene] eljárni.

[00:08:58]Egyes számú fiú, Flávio.

[00:09:00]Ő vitte a legtöbbre.

[00:09:00]Ő jelenleg a liberális párt aktuális elnökjelöltje, aki büszkén vállalja az apját.

[00:09:05]Persze Flávio nem volt mindig rutinos róka.

[00:09:10]Emlékezetes például, hogy egy 10 évvel ezelőtti televíziós vitán majdnem elájult.

[00:09:26]Kettes számú fiú, Carlos.

[00:09:26]jelenleg szenátor jelölt, és arról híres, hogy 18 éves korában a saját anyjával szemben indult és nyert a Rioi helyi választáson.

[00:09:37]Természetesen nem a kamasz fiú találta ki ezt a remek húzást, hanem az apja.

[00:09:41]ugyanis Zir Bolsonaro éppen ebben az évben 2000-ben vált el az első feleségétől, Carlos anyjától, és gondolta, jó ötlet lesz a volt feleségével való leszámolás eszközeként a közös [zene] gyermeküket felhasználni, hátha sikerült traumatizálni a fiút, meg az anyját is.

[00:09:57]Eduardo a hármas számú fiú.

[00:10:00]Ő a papához hasonlóan vele szemben is jogerős ítélet van érvényben.

[00:10:04]Történetesen vele szemben államellenes lobbizás miatt.

[00:10:06]Ám Eduardónak az apjával ellentétben nem fűlik a foga sem a börtönöz, sem a háziőrizhez.

[00:10:10]Ő inkább elmenekült az Amerikai Egyesült Államokba.

[00:10:15]Négyes számú fiú, a papa második házasságából született Zir Renan, aki képviselőjelölt.

[00:10:20]Ellene két éve csalás miatt nyomoznak a hatóságok, egyelőre nem találtak semmit.

[00:10:25]Végül Zir Bolsonaro a nemi egyenlőség nevében természetesen a jelenlegi feleségét is integrálta [zene] a párt elittjébe.

[00:10:34]Michelle szenátor jelölt, akár a kettes számú fiú, [zene] Carlos.

[00:10:37]Azonos pártban, azonos politikai ügyéért harcolnak, de a családon belül korán sem minden idilli.

[00:10:44][zene] A nagyfiúk a kampány során nyilvánosan is összeszlalkoztak a mostohanjukkal, hogy egyáltalán nem lesz mindegy, hogy mi lesz a választás kimenetele.

[00:10:51]Ugyanis nem csak az dől el, hogy mi lesz Brazília sorsa, hanem az is, hogy hogy alakulnak a családon belüli intrikák.

[00:10:58]És akkor ezzel szemben itt van velünk Lula, aki amúgy önmagában nem lenne egy unalmas figura.

[00:11:02]Hát a Bolsonaro klánhoz képest mindenki unalmasnak tűnik.

[00:11:04]egy igazi politikai veterán, körülbelül a legfontosabb brazil politikus, amióta megdőlt a katonai diktatúra Brazíliában.

[00:11:13]És hát neki már három elnöki ciklusa volt egy jó nagy megszakítással.

[00:11:15]Egy ilyen munkás meg szakszervezeti vezető volt.

[00:11:19]Eredetileg benne volt ennek a brazil munkáspártnak a megalapításában.

[00:11:23]Elindult már többször sikertelenül az elnökválasztáson mire elnökké vált.

[00:11:26]És hát neki is nagyon bonyolult a megítélése, mint minden ilyen veteránpolitikusnak.

[00:11:33]Egyrészt azért ő tényleg 10 milliókat emelt ki a szegénységből a szociális programjaival az első két ciklusában, illetve az is azért mellette szól, hogy visszatért és ő győzte le Bolsonárót négy évvel ezelőtt.

[00:11:44]De közben hát beszéltünk már arról, hogy mennyire korrupt az egész brazil politikai rendszer, nagyon is beleértve a munkáspártot.

[00:11:51]Sokáig népszerű volt, de azért most már őt is ennek a korruptediknek a részének tekinti a közvédemény.

[00:11:57]Ráadásul egyszerűen csak öreg, 80 éves, mondjuk nagyon igyekszik mutatni, hogy mennyire fiatalos még mindig, amivel még mindig azért tudja lelkesíteni az embereket róla, hogy ő tényleg azon kevés államfő egyike, aki szembe mer szállni Trump.

[00:12:10]És ez egy kimondottan népszerű üzenete, hogy ne mondják meg Amerikából, hogy a brazilok mit csináljanak, ne fenyegessék őket vámokkal vagy ilyen gazdasági károkozással, és főleg a Bolsonaro klán ne lobbizzon azért, hogy hogy Brazíliára szabjanak ki vámokat.

[00:12:25]És ez nem csak egy üres kampányszöveg azért, hanem Trump tényleg kőkemény, gazdasági és katonai érdekérvényesítést fogott egész Dél-Amerikában, aminek van egy neve, ugye ezt hívja Trump saját magáról úgy, hogy a Don Relv, ami persze már a létező Monroelvnek a Trumpra átnevezett változata.

[00:12:43]Miről is szól ez?

[00:12:46]Arról szól, hogy Jamaika a Jamaikaiaké, [zene] Amerika az amerikai.

[00:12:48]Ez az elv arról szól, hogy Jamaika, jamaikaiaké, Amerika az amerikaiaké.

[00:12:54]James Monroe amerikai elnök még 1823-ban adta elő azt az elképzelést, amizerint amikor az európai nagy hatalmak akkor a briták és a franciák Latin-Amerika országainak a belügyeibe beavatkoznak, az kolonializmus.

[00:13:08]Sőt, ha az európaiak beavatkoznak egy latin-amerikai ország ügyeibe, azt az USA magára veszi, és az USA ellen irányuló agressziónak értelmezi.

[00:13:17]Ugye ebből nyilván az is következik, hogyha az USA ilyen esetekben, hogyha nyugatiak beavatkoznak, akkor beavatkozhat más amerikai ország ügyeibe.

[00:13:25]Tehát hogyha az USA csinálja pontosan ugyanazt, mint az európaiak, akkor az oké.

[00:13:31]Morro doktrina régóta orientációs pont az amerikai külpolitikában.

[00:13:34]A jóhiszemű vagy lehet, hogy álnai vértelmezése szerint mindenesetre az USA katonai biztonsága ezt megköveteli, hogy a Föld nyugati féltekéjére úgymond keleti nagyhatalom.

[00:13:45]Korábban a brit meg a francia, később a szovjet, ma leginkább a kínaiak.

[00:13:48][zene] Ne tegyék be a lábukat, ugyanis ha idegenek hoznak létre bármilyen hídfőállást Amerikában, akkor onnantól kezdve az USA többé nem választja el egy egész óceán az ellenségeiktől, tehát sebezhetővé válik.

[00:13:59]kevésbé jóhiszemű, vagy talán reálisabb értelmezés szerint viszont a Monro doktrina értelme csakis az, hogy igazolja az USA saját koloniális műveleteit Latinamerikában.

[00:14:12]Márpedig Latinamerika történelme bővelkedik az USA által végrehajtott vagy [zene] általa szervezett pucsokban és pucskísérletekben.

[00:14:20]100 évvel ezelőtt Latinamerika országainak gazdasága még súlyosan magán viselte a korábbi spanyol vagy portugál gyarmati uralom terhét.

[00:14:27][zene] Ennek az öröksége volt az, hogy a földek és a bányák egy kiváltságos réteg kezében összpontosultak.

[00:14:34]Az írástudatlan föld nélküli parasztok és rabszolgák nyomorban tengődtek orvos, iskola, villanyára nélkül.

[00:14:40][zene] A spanyol vagy portugál gyarmatosítók által hagyott űrt az amerikai befektetők töltötték be, és a helyi kormányoknak Madrid és Lisszabon [zene] helyett Washingtonból diktáltak.

[00:14:50]Az amerikaiak puccsot szerveztek minden kormány ellen, amely szembeszegülőt velük, legyen akár szocialista, akár imperializmus ellenes nacionalista.

[00:14:59]Különösen rájárt a rúd mindazokra az államokra, amelyek az amerikaiak üzleti érdekeit sértették.

[00:15:07]Az 1920-ban győzedelmeskedett mexikói forradalmi kormány például földet osztott, államosított és megkérdőjelezte a magántulajdon szentségét is a közjó szempontjai szerint.

[00:15:16]Az 50-es évektől kezdve a szocialista kormányok strikejogot vezettek be, és leginkább államosítottak, majd sok esetben szét is osztották a parasztok között a parlagon álló földeket.

[00:15:27]Természetesen a latinamerikai nacionalista vagy szocialista kormányok sokszor korruptak voltak, sokszor szűkítették a [zene] közélet szabadságát, de az tény, hogy az ország erőforrásait saját kézben tartották, és abból még utakat, iskolákat, kórházakat is építettek.

[00:15:44]Ezzel [zene] növelve az írástudást, a közegészségügy szintjét és amerikai érdeket sértve eközben az USAban ezek a programok nem maradtak osztatlant sikert.

[00:15:53]Csak, hogy pár példát mondjunk.

[00:15:55]A United Fruit Company, ez mai nevén a Csikta olyannyira sértve érezte érdekeit a guatemalai Strikejog és a földosztás bevezetése miatt, hogy sikerrel kilobbizta az USÁnál, hogy hadihajókkal mozdítsa el-e helyéről a forradalmi kormányt.

[00:16:08]Chilében 1973 szeptember 11-én egy CIA által szervezett PS mozdította [zene] el a helyéről, az egyébként demokratikusan megválasztott Salvador IND-t, hogy helyére egy katonai diktatúrát [zene] tegyen.

[00:16:22]Nigaragua szandinista kormánya ellen az 1980-as években a Ronald régenféle kormányzat egész hadsereget finanszírozott.

[00:16:29]Ezek voltak az úgynevezett kontrák.

[00:16:32]És a példáknak seszeráma.

[00:16:32][zene] Kelet-Európában, ahol 1989 előtt a szovjetek voltak az elnyomók, Amerika számított a szabadság képviselőjének.

[00:16:42]Latinamerikában viszont az USA sohasem arról volt híres, hogy a szabadság védelmezője lenne.

[00:16:47]Az USA agresszív külpolitikája ellen a latinamerikai szocialisták nagyhatalmú szövetséges után [zene] néztek, és meg is találták azt a Szovjetunióban.

[00:16:56]Szovjetek persze kapva kaptak a lehetőségen.

[00:16:57][zene] A kommunista Kubába rakéták telepítését tervezték, Nicaraguába pedig katonai tanácsadókat [zene] küldtek.

[00:17:05]A szovjet jelenlét viszont természetszerűleg megrettentette az amerikaiakat, és a morro doktrina csúcra járatására összezte őket.

[00:17:13]A latinamerikai szovjet orosz befolyás mára minimális, helyette viszont betörtek a kínaiak.

[00:17:17]A Monro [zene] doktrina felmelegített változata, a Donro erre a kínai gazdasági nyomulásra adott válasz.

[00:17:33]És hát ezért folytatja Donald Trump is ezeket az elég nyers erővel folytatott beavatkozásokat.

[00:17:38]Tehát van, ahol segít megdönteni választásokon egy-egy elnökelőttet, vagy éppen a Hallányú Jaier Mileek Argentínában.

[00:17:46]Igen.

[00:17:46]Néha magyarázó erejűek az ilyen párhuzamok, néha egyszerűen az országoknak a kontextusa annyira más, hogy nem annyira állnak meg.

[00:17:54]Hát, hogy Brazíliának a kontextusa milyen, azt nálunk is sokkal jobban ismeri szerkesztő kollégánk, Pap Szilárd, aki a vendégünk a mai adásban, úgyhogy köszöntöm is őt.

[00:18:05]Szia Szilárd!

[00:18:08]Sziasztok!

[00:18:08]De még mielőtt belekezdenénk a Brazíliáról való beszélgetésbe, van közösen egy bejelentésünk.

[00:18:12]Szilard is ugye a a műsoraink szerkesztője, a Szignál című hírlevél szerkesztője.

[00:18:17]És éppen erről szól a bejelentés, hogy a szignál mostantól nem csak hírlevél, hanem a szignál a heti világpolitikai magazinműsorunk lesz.

[00:18:27]Eddig is nagyon jól elbeszélgettünk itt nagyjából heti rendszerességgel szilárdal, tót szilárdal.

[00:18:33]Gondoltuk, hogy ez olyan jól működik, hogy ezt az elköteleződést szorosabbra fűzzük.

[00:18:38]Új helyszínen, saját arculattal, Szignál címen minden héten találkozunk, és a világpolitikáról fogunk beszélgetni.

[00:18:46]Olyan lesz, mint amiket az utóbbi pár hónapban láttatok, csak még jobb.

[00:18:48]Jó, tehát akkor fordulok a vendégünkhöz, Pap Szilárdhoz.

[00:18:53]Mik a kilátások a holnapi brazil választáson?

[00:18:56]Ha muszáj lenne fogadni, kire fogadná?

[00:18:58]Hosszú ideig úgy nézett ki, hogy a hivatalban lévő Lula le fogja győzni a ezt a kicsit savanyú, kicsit gyengébb, kicsit unalmasabb, kicsit kevésbé karizmatikus Flávio Bolsonáró, de az utóbbi időben nagyon-nagyon szoros lett.

[00:19:12]Mielőtt beültem a stúdióba, megnéztem a legnagyobb ilyen fogadó oldalt, ott most per pillanat a Flávio Bolsonaro győzelme az 57%-os eséllyel, a Lula győzelme 41%-os eséllyel megy, ami azt jelenti, hogy hát f50ftyfifty szinte, de azért a egy kicsit inkább a Bolsonárónak áll a zászló.

[00:19:33]Ugye vasárnap első forduló lesz, ahol gyakorlatilag ők ketten vezetnek nagyon durván, tehát senki más nem játszik, de nem valószínű, hogy valaki megszerzi első fordulóban az 50% plusz 1-et.

[00:19:45]Szóval október 25-én lesz egy második forduló, amikor már csak ők ketten maradnak.

[00:19:50]Tehát addig még tulajdonképp lesz egy egy újabb szakasza ennek a kampánynak.

[00:19:55]Engem kicsit érdekel egyébként, hogy Flavio Bolsonarónak van-e olyan megnyilvánulása, amivel előre megpróbálja hitelteníteni azt, ha esetleg mégis veszély.

[00:20:03]Tehát ugye a Bolsonáró támogatóknak azért van egy olyan rétege, amelyik szeret macskaköveket dobálni az elnöki palotára, hogyha vereséget szenved a jelöltjük.

[00:20:13]Most kell-e ilyenre készülni?

[00:20:15]Igen, lehet ilyennek készülni, de igazából megnyilvánulás annyira nincs.

[00:20:20]Ami van, az az, hogy az a a közösségi médiában ott pörög egyfajta ilyen narratíva a szavazógépek megbízhatóságával kapcsolatban, ami ugye az egy ilyen tipikus trampista recept.

[00:20:32]Egyébként ezek a hálózatoknak egy jelentős része valahogy be is van kötve a maga infrastruktúrába.

[00:20:37]És mibe kínál mást egyébként a két társaság?

[00:20:39]Tehát, hogy ha nyer a jobb oldal, az mit jelent a régió és adott esetben a világ szempontjából?

[00:20:44]És hogyha nyer a bal oldal, akkor annak mi a jelentősége?

[00:20:49]A két fő üzenet most a két tábor között az az, hogy Lula, tehát a baloldal, a munkás párt az egyfajta ilyen szuverenista diskurzustól.

[00:20:56]Tehát azt mondják, hogy ők védik meg a az amerikai beavatkozástól, az amerikai neoimperializmustól, a trumpi donro dooktrintától ők védik meg az országot.

[00:21:09]ők védik meg a brazil erőforrásokat, a brazil modernizációt és így tovább.

[00:21:15]Szemben a ők azt állítják, aminek van tényszerű alapja, hogy a Bolson áoék azt ezt a nagyon hosszú brazil jobboldali hagyományt, aminek van egy szép neve is, az entre Gismo, ami gyakorlatilag ez a kiszolgálás, a a az aláfekvés, a a nyersanyagoknak az odaadása, azának aláfekvésizmus.

[00:21:35]Aláfekvésizmus.

[00:21:35]Igen.

[00:21:35]Talán ez lenne az egyik, vagy csicskizmus.

[00:21:40][nevetés] Ez lenne a másik ilyen közvetlen fordítása ennek a dolognak.

[00:21:42]Ezt állítják.

[00:21:43]És akkor a a szélső jobb, vagy hát ez a Bolsonaro tábor, a Flavioék, az egyik legfontosabb kampányüzenetük az mostanában a közbiztonság.

[00:21:51]A társadalomban van egy nagyon erős probléma érzéke is azzal kapcsolatban, hogy nem jó a közbiztonság, hogy kábítószerbandák, milíciák, szervezetbűnözés és egy csomó ilyesmi.

[00:22:03]És a latinamerikai szélső jobb, amelyik most egy ilyen újraéledést él meg, az ezzel kampányol, hogy erősen oda kell csapni, tehát le kell lőni a bűnözőket.

[00:22:15]A a Bolsonaro klán eredeti eredeti eredeti kis kezdeti bázisa az részben pont a Rioi szervezetbűnözés.

[00:22:25]Tehát a papa a Zir Bolsonáró rá a riói katonai körzetekben, tehát onnan jöttek a szavazatok.

[00:22:31]És azt érdemes tudni, hogy ezek az emberek, amikor nyugdíjba mennek, ezek a viszonylag fiatalon nyugdíjba menő katonák átállnak ebbe a fajta ilyen milícia, ilyen szélső jobbos milícia rendszerbe, aminek egyrészt az a célja, hogy ugye ez a szegények elleni harc, hogy kimennek a favellákba, és akkor lövöldöznek ott a maguk is egyébként védelmi pénzeket szednek, de hogy ezek ezek általában valamilyen ilyen bandákba vannak szerveződve, vagy hogy itt valaki kiszedi a pénzt, és ezek egykori rendőrök, egykori katonák ákból álló ilyen szabadcsapatok meg milíciák, amik hatalmasak egyébként Brazíliában sok sok helyen.

[00:23:06]Ők adják a bázisát, tehát hogy valamilyen módon pont a közbiztonsági problémák egyik okát adó társadalmi csoport az, amelyik egyébként a bolsonáraikat eredetileg felemelte és mind a mai napig támogatja.

[00:23:22]Ami különösen megütötte a fülemet, ez a csicskizmus.

[00:23:24]És hogy mi itt Magyarországon 15 éve azt hallgatjuk a médiában, hogy van egy jobb oldal, ami nemzeti érdekeket szolgál, magyar érdekeket, és akkor ehhez képest meg van a baloldal, amelyek a nyugatnak a szálláscsinálója és kiársítja az országot, és egyáltalán ugye a magyar nemzet ellen dolgozik.

[00:23:39]Na most errő ugye a kommunikáció szintjén mindenképpen van tehát párhuzam.

[00:23:44]Brazíliában ennek van egy többitása ennek a törő törésvonalnak.

[00:23:49]Hogy látod ezt?

[00:23:49]Hát abban az értelemben, hogy milyen fejlődési modellt képzelnek el, tehát hogy milyen módon csatlakozzanak be a világgazdaságba.

[00:23:58]Ebből a szempontból van különbség.

[00:24:01]A latinamerikai baloldal az összességében mindig amellett volt, hogy hogy ne szolgáltassuk ki magunkat a jenki cégeknek, az amerikai cégeknek, ne adjuk nekik az erőforrásaikat, hanem tartsuk meg maguk magunknak, dolgozzuk fel itt, maradjon itt az érték, és ebből a széles néprétegeknek épüljen infrastruktúra és így tovább, illetve jóléti intézkedések is.

[00:24:26]És akkor a lulmus az gyakorlatilag az, hogy fejlesszük a hazai cégeket.

[00:24:32]Tehát a nagy tőke egyébként tök jól járt a Lula idejében, mondjuk így a 2000 az első két mandátuma alatt is, meg aztán a visszatérte után is létrejöttek ilyen nagy magáncégek, amik ilyen globális cégekk, ilyen nemzeti bajnokokká tudtak vágni.

[00:24:48]Ezek sikeresebbek a piacon, mint az Orbánék által fölhízlalt úgynevezett nemzeti nagy tőke.

[00:24:54]Vegyünk egy példát.

[00:24:54]Vegyünk egy ilyen kicsit most mondom, hogy a brazil mészáros Lőrinc egy egy testvérpár.

[00:25:01]Josley és Wesley Bachista, akik gyakorlatilag még az apjuk az apjuknak volt egy hentes boltja és így apránként Brazílián belül a 90-es években elkezdte növ növelni.

[00:25:13]viszont a lullai politika idején, ami arról szólt, hogy mit tudom én, fejlesztési bank, az adjon sok ilyen hitelt a a cégeknek, meg hogy fejlődjenek cégek, gyakorlatilag az állam által adott hitelből a bacsista testvérek meg tudták venni az első egy argenentin húsfeldolgozó hálózatot, és ezzel nemzetközi piacra léptek.

[00:25:35]Mára ez a cég, a JBS, mondjuk így angolosan, mert ez most már egy multinacionális hatalmas cég.

[00:25:43]Ez a világ legnagyobb húsfeldolgozója lett, gyakorlatilag amerikai cégeket bárkit megelőzve.

[00:25:49]Tehát a lulizmus az azt eredményezte mondjuk így a nagy tőkének hatalmas tőkekoncentrációt, bányavállalatok, kőolajkitermelés, tehát egy ilyen nyersanyagkitermelés, mezőgazdaság.

[00:26:00]És akkor másik oldalon abból a pénzből, amit ezek az emberek, ezek a nagy cégek exportálnak, főleg ugye Kínába lesz ebből sok pénz, ami ott marad helybe valamilyen módon.

[00:26:11]adók formájáb és így tovább és akkor azt újra lehet osztani.

[00:26:16]És akkor ebből lett egy olyanfajta újraelosztás, főleg a Lullaának ez a legnagyobb vívmánya az úgynevezett Bolsa Família, ami egy ilyen [torokköszörülés] alanyi jogon járó családi pótlék.

[00:26:27]Gyakorlatilag annyi feltétele van, hogy vakcináltatni kell a gyereket, aminek ugye egy közegészségügyi haszta van, és iskolába kell járatni, aminek az a haszna, hogy hogy társadalmi mobilitást is támogatja, tehát hogy hosszú távon is előre tudnak lépni.

[00:26:41]És akkor ezért cserébe kapsz egy viszonylag fontos összeget, aminek az lett az eredménye, hogy 2003, amikor Lula először hatalomba kerül, vagy kormányra lép, és 2011 januárja, amikor átadja az utódjának a hatalmat, ezalatt az időszak alatt mondjuk a szélsőséges szegénységben élő emberek száma 30 millióról 10 millióra csökken.

[00:27:05]Ha ez a lulizmus ekkora sikertörténet volt, akkor mit gondolsz arról, hogy miért fulladt ki?

[00:27:12]És miért éppen 2017-18-ra történt az, hogy Zir Bolsonaro, aki egy ilyen szélsőséges, jelentéktelen figuraként addig is ott volt a törvényhozásban, egy ekkora mozgalmat tudott építeni.

[00:27:27]Igen.

[00:27:27]Szóval azt érdemes látni, hogy ugye ez a modell, amiről eddig beszélgettünk, ennek az egész alapja az ez a nyersanyag árrobbanás a 2000-es években.

[00:27:36]Viszont ez a nyersanyag átrobbanás, átrobbanás a 2010-es évekre kifulladt.

[00:27:41]lementek ezeknek a nyersanyagoknak a világpiaci árai.

[00:27:44]Tehát elfogyott az a pénz, amit újra lehetett osztani.

[00:27:48]Emiatt jön a társadalmi elégedetlenség, tehát van az, hogy megszorítások.

[00:27:52]Tehát például ugye a 2013-ban egy hatalmas tüntetéshullám alakul ki, aminek a kiindulópontja az a buszjegyáraknak a növelése, és ebből egy hatalmas elégedetlenségi hullám lesz.

[00:28:04]És akkor erre ráadódik az, hogy elindul egy hatalmas korrupciós botrány.

[00:28:09]Ez az úgynevezett autómosó, vagy a lavazsáatu, ami eredetileg 10 éve, 10-11 éve hatalmon lévő munkáspárt ellen irányul.

[00:28:19]Tehát ők buknak bele legelőször ebbe a sztoriba, ahogy ez a sztori gyakorlatilag mint egy hólapda így nő nagyobbra, így nagyobbra, és így akik elkezdik a botrányt feltárni, azok elveszítik az ellenőrzést fölötte, és így mindenki köz például az imént említett bacsiszta testvérek is belekerülnek a luláékat is, és a luláék ellenfeleit is felemészti ez az egész sztori.

[00:28:39]lesz egy nagy egy hatalmas vákuum 2017-18-ra, amibe a Bolsonáró, mint ilyen egyedül talpon maradhatt azonosítható karakter, be tud nyomulni, és így gyakorlatilag meglepetésre meg tudja nyerni a választást.

[00:28:56]Ha már korrupció, készítettél egy interjút Paulo Motorinnal, aki a brazíliai korrupciónak a híres kutatója.

[00:29:03]Mondj egy pár szót erről az interjúról.

[00:29:05]Ez a kampány ez gyakorlatilag megint egy ugyanilyen korrupciós botrányról szólt, mint amit az előbb mondtam, ami így eredetileg kicsit úgy tűnt, hogy lehet, hogy a luláékat érinti, de aztán így elkezdett habzani, és az egész bolsonáró klán nagyon durván belekeveredett.

[00:29:19]Na és a Paolo, mint oknyomozó, újságíró, ő például ezt a bolonáró szálat fejtette fel, hogy bolsonáraik hogy kerülnek bele ebbe a korrupciós sztoriba.

[00:29:28]És azért érdekes még ő, mert azon túl, hogy tényleg egy nagyon elismert fiatal oknyomozó Brazíliában.

[00:29:34]Ő volt az, aki feltárta egyébként, hogy a 23-as PS után, amikor bevonták a Zsir Bolsonaro útlevelét, és megvádolták azzal, hogy puccsot készített elő, két napra és két éjszakára a magyar követségre szökött, és a Paulo volt, aki megszerezte a biztonsági kamerafelvételeket a nagykövetségről, és bizonyított azt, hogy gyakorlatilag Magyarország két napra kvázi ilyen szökési menedék ég helyet adott Zir Bolsonárónak.

[00:30:07]És az a vicces, hogy emiatt egyébként a Paolo most magyar éjszakák néven visz egy substacket, merthogy erről kérdeztem a korrupcióról meg így a választásokról, és szerintem ő ezt jobban elmondja, mint én.

[00:30:20]B is one of the biggest financial and political scandals in Brazilian history.

[00:30:34]Jair Bolsonaro president 2019 state and city pension funds invested large amounts of money in assets connected to this bank master and Daniel Vorcaru that's the guy that's the owner of the bank also built a huge network of relationships with politicians lawyers Inter Brazil Mayor focused Flávio personally discussed with Daniel Vorcaro the financing of dark horse a movie about his father Jair Bolsonaro millionfer incredible amount of money fortical more than the budget of many Oscar winning films and then we discovered something even more important this case.

[00:32:18]Paulo la for Eduardo Bolsonaro son of Jair Bolsonaro and Flávio brother moved from Brazil to the United States in 2025 and started working there to convince the Trump administration to punish 2022 presidential election here lula edardo later lost his seat in con he was conman here in brail and was convicted by the supreme court for coion connected to this campaign against Brazilian authorities.

[00:33:14]So there's a very important question in our investigation if Banco Masters money was used or not to help financing Eduard's political operation in the United States.

[00:33:33]otheroriesu kind of offering financial services or like stuff like this money bribery or these kind of things to other important decision makers in in Brazil right exactly not only the far right or Bolsonaro family receiv this money but also important political figures from the left for the center left despite that the huge amount of his political relations are from the the right and the far right but also important figures from the left and Alexandri Mora who is the judge who convicted Jair Bolsonaro to jail so a scandal that committed all the political system here in Brazil politically speaking how this influence dynamic President Lula in for exle in March the largest and historically most influential media group in Brazil called Red Globo showed famous PowerPoint presentation like image on the screen Gabriel central people contradiction lula leads the government federal police arrested people including Daniel of the master case and galads the central bank bom down inv journalism andally independent journalism showed a much bigger story ied to ask you about doctrine and all kind of things and then we see that how like in recent elections in chile and colombiaador bolivia every like the right wing is winning strong how effective is us intervention what other revelations you have maybe or what other signs you seen on this intervention I believe the American interference has already happened and is one of the reasons of Flávio Bolsonaro doing really well on the in the I think we need some some context right the Trump administration has used economic 50% US Alexandr Mor and Brazilian actor behind story as I said Eduardo Bolsonaro the son of Jair Bolsonaro he began working to convince American authorities to punish Brazilian official and another important episode in Flavioed office months before the campaign started and other important aspect about the US interference is something that I'm investigating and that I publish reports on is the rock bridge network powerful conservative network in the Flávio Bolsonaro strategic minerals and my investigation found that a fund created by people connected to this rock bridge network invested in American rare earth here in Brazil.

[00:38:01]So I think this is particularly important in the context of this new monro doctrine.

[00:38:07]Trump's strategy says the US to protect access to strategic resources.

[00:38:14]Of course the whole rhetoric around Monro doctrine and everything the Trump corolery is somehow put in the context of competition with China and this competition for resources of Brazil and all kind of things.

[00:38:28]Does China in any way appear in in the current campaign or do you have any sense about this?

[00:38:36]Yeah, I think they are much more discret than Trump righting Ping has not received Lula in his office and obviously Lula's administration have a good relation with China.

[00:38:53]China also has great and big interests in Brazil Brazil's rare earth and strategic minerals.

[00:39:04]But I think Trump supports more openly Bolsonaro than Shijing Ping supports Lula.

[00:39:14]I think China is more pragmatic.

[00:39:30]A nemzetközi helyzet mindenképpen fokozódik.

[00:39:31]Ugye itt az interjútoknak a végén a kínai amerikai versengésről beszéltetek, ami ugye mindenképpen fölveti azt a kérdést, hogy azt a fajta ilyen konnektivitás modelljét ezeknek a félperifériás államoknak, amivel például az Orbán Molázs foglalkozott ilyen ilyen filozófiai szinten, ez mennyire egy fönntartható dolog a jövőben?

[00:39:47]Kell-e mostantól választani Amerika és Kína között?

[00:39:52]Hát a Lula projektje az az, hogy ne kelljen választani, hanem hogy lehessen egyensúlyozni a kettő között.

[00:39:57]Tehát szerintem érdemes azzal kezdeni, hogy Brazília miért fontos ennek a két nagy hatalomnak, Kínának és az Egyesült Államoknak.

[00:40:05]Azért, mert gyakorlatilag egy hatalmas nyersanyagelőforrásokkal rendelkező ország.

[00:40:11]Mára egyébként Brazília majdnem utolérte egy-két éven belül meg is előzi az Egyesült Államokat, mint a legnagyobb mezőgazdasági exportőr.

[00:40:20]Tehát, hogy konkrétan egy verseny van abban, hogy ki ad el több mezőgazdasági terméket.

[00:40:28]Ráadásul ugye a szójabon, kávé, marhán, cukornádon kívül, ami ez a mezőgazdasági része, rengeteg más fontos nyersanyag, vasércenbe kell gyakorlatilag, kőolaj mindenbe kell gyakorlatilag, illetve a Kína után a világ második legnagyobb ritka földfém tartalékaival rendelkezik ez az ország, tehát ami mindenbe kell, ami elektromos ítás, cipek, rakéták és itt minden kortárchnológiába kellenek ritka földfémek.

[00:41:02]Lula egyébként egy olyan politikai habitusú ember, hogy üljünk le, beszéljük meg, deeljünk.

[00:41:06]Tehát ő nem volt soha ilyen nyíltan antiamerikai, de amikor nem akarnak vele leülni, és beszéljük meg, akkor akkor megpróbál valamit kezdeni ezzel a helyzettel.

[00:41:17]És azzal, hogy van Kína, az nagyon segít Brazília számára, hogy ellen tudjon állni.

[00:41:24]Például most, amikor vám ugye 25-ben elindította Trump ezt az újabb vámháborúját, valamikor a hissem május- júniusban 50%-os vámot vetett ki a brazil termékekre.

[00:41:35]És az történt, hogy akkor ebből Brazília nem jött ki rosszul, mert minden, amit eladott addig az Egyesült Államoknak, azt el tudta adni Kínának, és akkor lecsökkentette a vámukat.

[00:41:47]Aztán most idénnyáron megint felemelte a vámokat pont a Bolsonároik segítsége érdekében, de hogy van ez a rész, emellett ugye Lula próbálkozik ezzel a fenntartani ezt a multilaterális intézményrendszert, tehát hogy ne a nagyhatalmi erő érvényesüljön.

[00:42:01]Ugye a Bricksben, mint ebbe a a a fejlődő nagy országoknak a szövetségébe elég aktívan jelen van, de de akkor Bolsonaró mit állít, hogy miért lenne ehhez képest jobb az, hogyha elköteleznék magukat az egyik nagyhatalom mellett?

[00:42:18]Hát ugye a Bolsonároék azt így direktben nem az nem egy népszerű üzenet, hogy hogy adjunk oda mindent az amerikaiaknak.

[00:42:26]Amivel ők próbálkoznak, az pont ez a közbiztonságba való bevonás az Egyesült Államoknak.

[00:42:32]Tehát most májusban kint volt a Flavio Bolsonaro, meglátogatta Trumpot, meg Rubiot, meg Jay VS-t.

[00:42:36]És rá két napra, vagy három napra State Department, a Külügyminisztérium terrorszervezetnek nyilvánított két nagy transznacionális, de brazil gyökerű kábítószer kereskedő, vagy ilyen szervezetbűnözési hálózatot.

[00:42:52]És ugye ezt csinálják trumpék, ezt csinálták Venezuelába is meg izé, hogy egyébként az amerikai politikának van két nagyon ilyen brutálisan ostoba és több kárt mint hasznot hozó küzdelme ugye évtiz egyik a Waron Drugs, amit még Nixon indított el, a kábítószer elleni harc és a Waron Terror, amit ugye a Bush indított el, ami a terrorizmus elleni háború, és a Trumpék nagy innovációja az, hogy a narkoterrorizmus ellen, tehát a összeházasítják ezt a két sztorit És akkor gyakorlatilag például ez, hogy az USA majd segít nekünk megfékezni ezeket a ezeket a narkoterroristákat.

[00:43:30]Ez egy pont fő érv a bolsonáraiknál.

[00:43:30]A Lula erre azt mondja, hogy a szervezett bűnözés, vagy úgy a bűnözés általában azok társadalmi kérdések, nem ilyen eszközökkel kell megoldani.

[00:43:39]Van a egy Bungakast nevű ilyen globális politikai podcast, aminek a az egyik működtetője az Alex Hokjuli.

[00:43:47]Ő ő ő Brazíliában él, és ő szokta ezt mondani, hogy kicsit a közbiztonság az olyan az Brazíl Dél-Amerikában, mint a migráció Európában, hogy igazából senkinek nincs rá jó megoldása, mert a jobb oldal az így lövetni akar, és ilyen embertelen, barbár szörnyűségeket ugye Európába lőjük bele ezeket az embereket a földközi tengerbe, meg ne engedjünk be senkit, meg minden határítés és hasonlók.

[00:44:14]A bal oldal pedig ilyen emberi jogi alapon próbál közelíteni, de közben nem tud mondani semmit az itt élő embereknek [torokköszörülés] a arra a problémájára, hogy mégis csak éreznek valami problémát ezzel kapcsolatban a migrációval kapcsolatban, Latin Amerikában meg a közbiztonsággal kapcsolatban.

[00:44:32]Az még eszembe jutott, hogy amikor a kínai meg az amerikai befolyásszerzést összehasonlítjuk, az az amerikaiak alapvetően így fenyegetnek, meg durváskodnak, és ezzel ezzel vámokkal próbálnak befolyást szerezni.

[00:44:43]Kína ehhez képest ugye ilyet, hogy mondjuk katonai vagy vámkivetés vagy hasonló dolgokkal fenyegetőzne, ilyet kevésbé hallunk, lehet, hogy csak nem jut el.

[00:44:55]Ők más eszközökkel próbálják ezt.

[00:44:56]Szerintem van ez a része, és szerintem Európában meg fogjuk tapasztalni a következő hónapokban, hogy milyen, amikor kereskedelmi háborúzunk Kínával.

[00:45:06]Meglátjuk, hogy milyen lesz.

[00:45:06]Szerintem nem túl jó, de zárójel bezárva.

[00:45:07]Ö de hogy az tényleg van, hogy az Egyesült Államok az nem megy úgy körbe Latinamerikába, és soha történetileg sem ment úgy körbe, hogy na akkor én majd befektetek ide, nektek építek nektek hidakat, vasat, nem tudom én mi, és akkor majd nektek is jobb lesz, hanem inkább az van, hogy ezek az ilyen politikai szintű beavatkozások, tehát szoftosabb, ugye a demokraták azok inkább a szoftosabb nyomásgyakorlást szokták csinálni, bár mondjuk Obama alatt volt haiti pucs meg Honduras Puccs, de a republikánsok sokkal határozott ottabban a beavatkozás mellett vannak.

[00:45:41]Kína tényleg azt csinálja Latinamerikában, hogy ezt az ilyen szoft lightos lágy diplomáciát alkalmazza, hogy akkor mi befektetünk ide, és akkor attól attól nektek is jobb lesz.

[00:45:53]És hát azon keresztül meg kitermeljük a nyersanyagaitokat, tehát hogy ne legyen kérdés.

[00:45:56]És például Brazília tavaly Brazíl volt a kínai befektetések legnagyobb célországa.

[00:46:05]Tehát ide érkezett a legtöbb befektetés egy évben, belül, nem is tudom, valami 6 milliárd dollár értékű befektetés.

[00:46:08]BYD meg Great Great Wall Motors, tehát a két nagy ilyen elektromos autógyártó fektetett be, és így tovább.

[00:46:16]De például aláírtak egy ilyen szándéknyilatkozatot Lula és Siein Ping, hogy Brazília építene egy 4500 km hosszú vasútvonalat, ami az egyik brazíliai atlanti kikötőt, Ilheus kikötőjét összekötné Csangai kikötőjével, ami egy peri mélytengeri óceáni kikötő, a Csendes óceánon, amit a kínaiak építettek Perunak, vagy Peruban, és gyakorlatilag ezt összekötnék a az Atlanti óceánt meg a Csendes óceánt, ezzel mondjuk tehermentesítve a Panama csatornát, ahol például jelen pillanatban is csak nem tudom én 40 vagy 50%-os áthaladás van, mert annyira alacsony a vízszint az Elninó miatt, és hogy ezt próbálnák kikerülni, tehermentesíteni, úgyhogy közben lehetőséget adna brazil ritkaföldfé meg, vasérc mezőgazdasági termékek, perui és bolíviai lítium, csilei réz és hasonlóknak nak a szállítására, a Csendes Óceán partjára, ahonnan Kína utána el tudja szállítani őket.

[00:47:24]Papszilárd, köszönjük szépen, hogy saját cégednek a vendége voltál a mai napon.

[00:47:28]Köszönöm a lehetőséget.

[00:47:30]Nektek pedig köszönjük szépen a figyelmeteket.

[00:47:31]Ez volt a Brazíliát, Brazília geopolitikai szerepét és Donald Trump beavatkozásait kiértékelő adásunk így a választások előtt.

[00:47:40]Ne feledjek, hogy jövő héttől, tehát fixen hetente Szignál címen egy világpolitikai magazinnal várunk titeket a Szilárdal, mármint a Tót Szilárdal, de remélem, hogy minél gyakrabban ebben a körben, Pap Szilárdal is.

[00:47:53]Nagyon szépen köszönjük, hogyha ebben a törekvésünkben, hogy a világot megérthetővé tegyük, közelebb hozzuk, támogattok bennünket akár rendszeres támogatóként, és nagyon köszönjük azt is, hogy több mint 42000-en ezt már megtettétek az adótok 1%-ával.

[00:48:10]Kövessetek minket a YouTube-on, iratkozzatok fel a Szignal nevű világpolitikai hírlevelünkre.

[00:48:15]Találkozunk jövő héten.

[00:48:15]Én Tóth Szilárd János vagyok, én pedig Andrei Mátyás.

[00:48:19]Sziasztok!

[00:48:19]Sziasztok!

[00:48:26][zene] เฮ