Partizán 49:05

Újra zúghat a láncfűrész a védett erdőkben: kormány vs. Greenpeace vita a Partizánon

fakitermeléserdőgazdálkodástűzifakörnyezetvédelemgreenpeaceinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Újra zúghat a láncfűrész a védett erdőkben: kormány vs. Greenpeace vita a Partizánon
tl;dr
  • A lejáró fakitermelési moratórium után az Országgyűlés törvényi szintre emelte a „tüzifa-rendeletet”, amely védett állami erdőkben is engedélyezi a tarvágást – 150 szakmai szervezet, 45 000 tiltakozó és a köztársasági elnök vétója ellenére.
  • A stúdióban Sipos Katalin (természetvédelem) és Ferenc Zoltán (erdészet) helyettes államtitkárok, valamint a Greenpeace kampányfelelőse, Priéri Levente vitatkozott.
  • A moratórium 1441 erdőrészletet érintett: kb. 900-at átnéztek, 230-at teljesen kivontak a használatból, a tervezett fahasználatok 30–35%-át törölték – a Greenpeace szerint ez „nagyon kevés”, és visszalépés a moratóriumhoz képest.
  • A kormányzati oldal a „repülés közben átkapott Volán” helyzetére hivatkozott: a nulla kivágás azonnali bevezetése ellátási válságot okozna, ezért a fokozatosság elvét választották.
  • A szociális tűzifaigény (kb. 180 000 köbméter) nem védett erdőkből megoldható, de a szerződéses ipari kötelezettségek és a biomassza-erőművek (évi kb. 2,4 millió m³ fa, mindössze 3% áramtermelés) kulcsproblémák maradnak.
  • A kormány elfogadta az állami erdészeti Zrt.-k nonprofit átalakítását (2028. január 1-jéig), és cél a vágásos gazdálkodás teljes kivonása a védett területekről – Ferenc szerint ez „világcsúcs” lenne négy év alatt.
  • A Duna–Ipoly Nemzeti Park bejelentette: védett területein semmilyen vágásba nem egyezik bele; a vágások csak a „zöld lámpás”, egyeztetett erdőrészleteken indulhatnak.
  • A Greenpeace a klímakatasztrófa kontextusára figyelmeztetett: a legextrémebb nyár után kérdéses, hogy a kivágott területeken egyáltalán újranő-e az erdő, és a lassú átalakítás az összeomlás felé vezethet.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A vita előzménye: lejáró moratórium és a „tüzifa-rendelet"

A TISZA-kormány még májusban, a kormányalakítás után fakitermelési moratóriumot rendelt el a védett állami erdőkben, amely szeptember 30-án lejárt. A civil szervezetek attól tartanak, hogy ezután újra megkezdődhet a vágás a védett állami tulajdonú erdőkben.

A műsor elején leadott bejátszó rámutatott egy meglepő összefüggésre: a háborús veszélyhelyzet kapcsán kiadott ideiglenes kormányrendeletek nagy részét a parlament most a normál jogrendbe ülteti át – és ennek része a korábban sok kritikát kapott, „tüzifa-rendeletként" elhíresült intézkedés is, amely szerint védett állami erdőkben is lehet tarvágást végezni. A bejátszóban megszólaló természetvédő szerint ezzel a kormánypárti képviselők „semmibe vesznek" 150 szakmai szervezet ellenvéleményét, 45 000 ember tiltakozását, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tiltakozását, valamint az általuk megválasztott, volt alkotmánybírósági elnöki múlttal rendelkező köztársasági elnök vétóját is.

„Ezt ne csinálják meg. Ennek semmi értelme nincsen. Ezzel önök elárulják a jövőt. Erre semmiféle racionális magyarázat nincs." – a bejátszóban megszólaló természetvédő *

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely törvényi szintre emelve könnyíti meg a tarvágást az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőkben – 150 szakmai szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia tiltakozása ellenére.

A bejátszó szerint Gajdos László környezetvédelmi miniszter új pozíciójában azzal kezdte, hogy „az ember nem ura, hanem része a természetnek", amiből komolyabb erdővédelmi rendelkezésekre lehetett számítani. A moratórium bejelentésével a minisztérium időt kért, hogy a védett erdők fái addig ne essenek gazdasági célok áldozatául – most viszont azelőtt indulhat újra a fakitermelés, hogy extra védelmet kapnának. Gajdos álláspontja szerint a magas ökológiai értékű őshonos erdőket továbbra is szigorúan védik, és a tarvágás tilos marad a védett erdőkben. 23 civil szervezet nyílt levélben kérte Magyar Péter miniszterelnököt a moratórium meghosszabbítását.

A résztvevők és a kiinduló kérdés

A stúdióbeszélgetésben részt vett:
- Sipos Katalin – természetvédelemért felelős helyettes államtitkár,
- Ferenc Zoltán – erdészetért felelős helyettes államtitkár,
- Priéri Levente – a Greenpeace biodiverzitás-kampányának felelőse.

A műsorvezető alapkérdése az volt: mi változott október elejétől a védett állami erdőkben – mi történhet meg, és mi nem?

Mi volt valójában a moratórium?

A Greenpeace képviselője szerint a moratórium a civil és szakmai szervezetek közös véleménye alapján nagy előrelépés volt, mert egyértelművé tette, hogy a magas természetességű, védett és Natura 2000-es erdőkben a fakitermelések jelentős része tiltandó. Átmeneti időszakra szólt, célja az volt, hogy elinduljon a korábban „nagyon rossz" gazdálkodási rendszer átalakítása. Az ő értékelésük szerint a moratórium végével visszalépés történt, mert a szükséges átalakítások nem történtek meg – jogszabályi szempontból „ugyanott tartunk".

Ferenc Zoltán ezt árnyalta: a moratórium körül félreértés alakult ki, sokan úgy értelmezték, hogy örökre leállítja a faanyagtermelést a védett erdőkben. Valójában arról volt szó, hogy a miniszterhez tartozó állami szervezetek – élükön az erdészeti Zrt.-k – utasítást kaptak, hogy nem élhetnek azokkal a már szerzett fahasználati jogaikkal, amelyekre egyébként engedélyük volt. A moratórium 1441 erdőrészletet érintett (Magyarországon összesen 664 000 erdőrészlet van). A cél az volt, hogy amíg a minisztérium át nem világította, mely erdőrészletek milyen természetességűek, addig ne történjen vágás.

Mi a „természetesség" – és miért számít?

Sipos Katalin magyarázta: erdő és erdő között óriási a különbség – egy alföldi nemes nyár ültetvény és egy Mátra Kékes-tető környéki, északi oldalas erdőrezervátum 150 éves bükköse között „lehet érezni a különbséget". Egy erdő természetességét a fajösszetétel, a szerkezet, az életkor és az életkor-változatosság határozza meg; a cél, hogy minél jobban hasonlítson egy őserdő-állapotra. Magyarországon őserdő gyakorlatilag nem maradt, de vannak jobb és rosszabb állapotú, félig átalakított erdők.

A védelem két dolgot foglal magába: a máig megmaradt magas természeti értékű területek megőrzését, és azoknak a területeknek a helyreállítását, amelyek ahhoz kellenek, hogy az értékes foltok hosszú távon életképesek maradjanak. Ferenc Zoltán hozzátette: egy hegyoldalon belül is nagyon különböző állapotú erdők vannak; a jó állapotúakat nem kellene már megzavarni.

A felülvizsgálat menete és eddigi eredményei

A moratórium ideje alatt Gajdos miniszter felhatalmazásával létrejött egy hetente ülő úgynevezett tüzifa- és moratórium-tanács (természetvédőkkel, tervezőkkel, erdészekkel, minisztériumi szakemberekkel), amely a változási folyamat „menedzselését" végzi. A tanács ajánlásaival – a törvényektől eltérő módon – a már betervezett 2026-os őszi fakitermeléseket igyekeztek módosítani vagy visszavonni.

Az államtitkárok által közölt, részben torzított számok szerint:
- a 1441 érintett erdőrészletből kb. 900-at már átnéztek, kb. 500 még hátra van;
- kb. 230 erdőrészletet (átlagosan kb. 4 hektárosakat) teljesen kivontak a használatból – ezeken októbertől sem lesz vágás;
- a többinél csökkentették a beavatkozás mértékét;
- összességében a tervezett fahasználatok kb. 30–35%-át tudják törölni – ezt Sipos Katalin „tűzoltásnak" nevezte.

Egy második, szélesebb kört érintő levelet is kiküldtek az erdőgazdaságoknak és a nemzeti parkigazgatóságoknak a civil szervezetek kérésére; ennek határideje kb. két hét múlva jár le. Ígéret született arra, hogy kéthetente közlik, mennyi természetességet sikerült megvédeni.

A Greenpeace képviselője viszont óvott attól, hogy ez megnyugtató legyen:

„Ez kevés. Ez nagyon kevés. És ez azért nagyon kevés, mert az elmúlt évtizedekben az erdők meg a természet többi része itta meg a levét annak, hogy mindig társadalmi, gazdasági okokra hivatkozva nem léptük meg azt, amit régóta tudtunk, hogy meg kellene." – Priéri Levente *

Hozzátette: a moratórium ráadásul a nyári időszakra szólt, ami eleve nem a fő fakitermelési időszak – a nagy beavatkozásokat védett területen ilyenkor amúgy sem vészik.

A kormányzaton belüli ellentmondások kérdése

A Greenpeace képviselője szerint a moratórium lejárata nem természetvédelmi szakmai célt szolgált, hanem a kormányzaton belüli egymásnak ellentmondó akaratok kezelését. Szerinte az élő környezetért felelős minisztériumnak erős, független érdekérvényesítőképességgel kellene rendelkeznie, és nem szabad hagyni, hogy más szempontok „maguk alá gyúrák". Ha pedig rendszerváltásról beszélünk, annak alapvető része, hogy a természet- és környezetvédelem végre stratégiai, központi kérdéssé váljon – „ez nem szembeg, hanem megalapozza az emberi jólétet".

Sipos Katalin elismerte a dilemmát: „én sem örülök neki, hogy most ez a helyzet van", és „nagyon nehéz dilemmákban kell dönteni". Ferenc Zoltán a kézhez vett helyzettel magyarázott: áprilisban volt a választás, akkor az idei fahasználatok már el voltak döntve, egy részük meg is indult – „egy repülés közben átkaptuk a Volánt". Szerinte a nulla fakivágás azonnali bevezetése az állami rendszerben ellátási problémákat és lakossági haváriákat okozna; a választás szerinte az „összeomlás versus szabályozott átalakítás" dilemmája.

„Mi nem radikális terveket tettünk le, hanem letettük a fokozatosság elvét, ami nagy sebességű fokozatosság." – Ferenc Zoltán *

A Greenpeace képviselője viszont úgy fogalmazott: a kormányzati felelősség ezen a minisztériumon túlmutat, és szerinte nincs fizikai akadálya a megoldásnak – csak anyagi, szabályozási és emberalkotta akadályai, amelyek „emberek által átírhatóak, ha van kellő szándék és forrás".

Tűzifa, szociális tűzifa, biomassza-erőművek

A vita egyik legkonkrétabb pontja a faigény kérdése volt. A civil szervezetek nyílt levele szerint a szociális tűzifa iránti igény teljes egészében kielégíthető a nem védett területekről. Sipos Katalin ezt megerősítette: a szociális tűzifaigény nagyjából 180 000 köbméter, és ez megoldható nem védett erdőkből. Az egyéb ipari és tűzifaigény viszont – a meglévő szerződéses kötelezettségek miatt, amelyekből való kiszállás büntetést jelentene – a nem védett erdőkből nem fedezhető. Hozzátette: a magánerdőkről csak évente egyszer kapnak adatot, az állami erdőkről szinte hónapról hónapra látják a helyzetet.

A Greenpeace képviselője a biomassza-erőművek ügyét emelte ki kulcsproblémaként: egy nemrég megjelent elemzés szerint kb. 2,4 millió köbméter fa ég el biomassza-erőművekben, ennek jelentős része védett erdőkből származik.

„Ez a nyári időszakban azt jelenti, hogy fűtünk, tehát a környezetet fűtjük nyáron, és melléktermékként azon kívül, hogy a környezetet fűtjük, egy pici áramot termel. A teljes áramtermelésnek 3% körüli az, amit ez ad." – Priéri Levente *

Szerinte ez „iszonyatos pazarlás", és hiányzik a transzparens számítás arról, hogy ha ezt kivesszük a rendszerből, mi hiányozna, és honnan jönne a fa. Felvetette azt is: az idén, a fűtési szezonra frissen kitermelt fa nedves, rossz energetikai hatékonyságú lesz, és jelentős légszennyezést okoz – Magyarországon évente százas nagyságrendben halnak meg emberek légszennyezésben, aminek jelentős tényezője a fatüzelés módja. Ő alapvetően nem ellenzi a lakossági fatüzelést, és hangsúlyozta: a rászorulóknak tényleg kell kapniuk fát, de a teljes kitermelésben szerinte nagy a tartalék és a pazarlás.

Ferenc Zoltán elismerte: négy hőerőművük van folyamatos beszállítással, és az előző kormányzat által elindított fűtőmű-modellben (Kaposvár és más városok) öt fűtőmű működik, ahová közvetlenül a város fűtéséhez viszik be a fát – ezt most nem mondhatják fel. A hőerőművek kérdése, ahol a hatékonyság nagyon alacsony, „a probléma térkép terra incognitája": még nincs fix döntés róla, ez a következő lépés.

Rendszerváltás az erdőgazdálkodásban: nonprofit átalakítás

Ferenc Zoltán egy kanadai példával illusztrált: míg a magyar egészségügy a betegséget gyógyítja, Kanadában akkor fizettek az orvosnak, ha a páciens egészséges maradt. Az eddigi erdőgazdálkodás „folyónövedék-alapú" volt – azt mérték, mennyi fa nő, és azt kivágták, eladták, ez volt az üzlet. A jövőben erdőtermészetesség-alapú modellre kell átállni: az erdőgazdálkodás akkor lesz sikeres, ha jó, egészséges erdőket csinál. Ennek első technikai lépcsője az állami erdészeti Zrt.-k nonprofit szervezetekké alakítása – a kormány ezt előterjesztésben elfogadta. A tervek szerint 2028. január 1-jére készülnek el az átalakítással; az állami erdők 52%-a nem profitorientáltan lesz irányítva, és a 42%-os magánerdő-állományra is ugyanezt a minőséget kell kiterjeszteni.

A Greenpeace képviselője itt is kritikus volt: a 2028. január 1-jei határidőt neki nem lassúnak, hanem gyorsnak tűnik az átalakítás szempontjából – de a moratórium megszűnése szerinte ettől függetlenül visszalépés, mert az erősebb szabályozást jelentette, mint ami most van. Ugyanakkor kifejezetten dicsérte a minisztérium nemrég a természetvedelem.hu oldalon megjelent koncepcióját: „nekem nagyon-nagyon szimpatikus, és nagyon jó elemek sokasága van benne".

Hol lehet és hol nem lehet vágni?

A Greenpeace képviselője tisztázta: a civil szervezetek nem azt követelik, hogy senki ne nyúljon az erdőhöz. Létezik természetvédelmi erdőkezelés: van, ahol az élővilág érdekeit szolgálva fát vágnak ki, de nem viszik el és nem égetik el, hanem a helyén hagyják holtfaként – erre progresszív kutatások léteznek. Az erdők rossz természetessége ugyanis nem magától romlott el, hanem az erdőgazdálkodás következménye, ezért egy része az aktív helyreállítás lesz. Ugyanakkor az északi-középhegységi védett erdők egyes erdőgazdaságok fakitermelésének nagyon nagy részét adják – ott sokkal nagyobb érvágás a tilalom, mint máshol.

Ferenc Zoltán a térbeli differenciálásról beszélt: a 2 millió hektár erdőben benne vannak az alföldi telepített fekete fenyvesek és a Kékes északi oldala is, „nem lehet minden erdőre ugyanazokat a sémákat ráhúzni". A hazai erdők 90%-a vágásos erdőgazdálkodás alatt áll, és 42% valamilyen védettség alatt is – ez szerinte rendszerprobléma. A megoldás a védett területekről a vágásos erdőgazdálkodás teljes körű kivonása lenne, ami nem jelenti azt, hogy egyetlen fa sem lesz soha kivágva, hanem örökerdő-üzemmódot és kizárólag természetvédelmi, közjóléti célokat szolgáló zónákat jelent. A lehatárolás a következő lépés, párhuzamosan a tüzifa- és fapiac átalakításával, hogy a szereplőknek idő jusson az alkalmazkodásra és az üzleti modellváltásra.

„Én azt mondom, hogy ez világcsúcs lesz, ha mi négy év alatt ezt meg tudjuk csinálni." – Ferenc Zoltán, a vágásos gazdálkodás védett területekről történő kivonásáról *

A kormányzati oldal hozzátette: a cél, hogy jövő ilyenkor már ne így legyen – a jövő évi fahasználatok tervezése már teljesen más logika szerint zajljon. Emellett a miniszterelnök bejelentette az „évszázad legnagyobb fásítási programját" városokban, tűzvédelmi sávokban és patakpartokon, és a cél, hogy minden erdőrészletbe „vissza kell hozni a vizet".

Klímaváltozás és sürgősség

A Greenpeace képviselője a klímakatasztrófa kontextusába helyezte a vitát: az idei nyár volt a legextrémebb a mérések kezdete óta Magyarországon – ilyet emberemlékezet óta nem látott senki a hazai kutatók és terepi szakemberek közül –, és még nem tudják, meddig nem lesz csapadék. Szerinte alapvetően kérdéses, hogy a most levágott erdőterületeken lesz-e egyáltalán újra erdő, pedig az erdőterület nem csökkenése eddig az erdőgazdálkodás alapja volt. „Olyan alapvető változásokban vagyunk, amelyekre nem lehet válasz, hogy nehéz megoldani – mert ennél csak nehezebb lesz." A társadalomnak szerinte „túl türelmesnek" kell lennie ahhoz, hogy elfogadja az évekig húzódó átalakítást; a környezeti realitás minden korábbinál rosszabb, és ha a lassan haladó változás és a gyorsan romló állapot nem kerül összhangba, a vége összeomlás – Európában már látszanak a jelei az erdőtüzek, vízhiány és agrártermelési nehézségek formájában.

A nemzeti parkok szerepe és a terepi ellenőrzés

A Duna–Ipoly Nemzeti Park a moratórium lejárta után bejelentette: nem járul hozzá semmilyen vágáshoz – sem tarvágáshoz, sem más típusúhoz – a védett területein. Az államtitkárok szerint ez a felülvizsgálat úgy zajlik, hogy az erdészeti Zrt. a területileg érintett nemzeti park igazgatósággal tárgyalja végig az egyes erdőrészleteket; az első körös felelősség a kettőé. Ugyanazok a szereplők ülnek össze, mint korábban, csak „teljesen más az ukázont" (szempontrendszer), aminek mentén döntenek. Ahol erős és tartós konfliktus alakul ki, ott a minisztérium megpróbál segíteni a döntéshozatalban. Sipos Katalin elismerte: „szíve szerint azt mondaná, hogy egy fát se, semmit", de egy átfogó kormányzati felelősséget kell itt minden szereplőnek vállalnia.

A Greenpeace képviselője óvatosságra intett: a nemzeti parkigazgatóságoknál óriási a kapacitáshiány, a felülvizsgálat jelentős része „papíron" történt, a terepi kijutás nehéz, és az őszi gyorsművésű felülvizsgálat több igazgatóságnál problémát jelenthet. Ugyanakkor ő is előremutatónak nevezte a folyamatot. A kitermelt területeket terepen egyenként is ellenőrzik; a vágások csak azokon a részleteken indulnak el, amelyekről megegyezés született és „zöld lámpát" kaptak.

Záró gondolatok

A műsorvezető a zárásban kiemelte: ritka és értékes alkalom, hogy két helyettes államtitkár élő adásban vitatkozott egy civil szervezet szakértőjével, és reményét fejezte ki, hogy más témákban is lesz hasonló. Az adás első felében Pikó Andrással és Baranyi Krisztinával, fővárosi kerületi polgármesterekkel beszélgettek a parkolási bevételi rendszer átalakításáról.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető aláírása: „Én Szuró szívős voltam" – a név ASR-torzult, nem rekonstruálható biztonsággal, ezért a szövegben „a műsorvezető" megnevezést használtuk.
  • A Greenpeace-képviselő neve több helyen torzult („Prieventáró", „Prievente", „Priéri Levente"); a legvalószínűbb alakot használtuk, de a helyesírás bizonytalan.
  • A felülvizsgálati számoknál: „9 ú 30 adatokat tudjuk" és „a többi visont 1946-ba pedig csökkentettük a belenyúlást" – a pontos számok (valószínűleg erdőrészlet-számok) az átiratban érthetetlenül torzultak.
  • „kopenág kopenágai filozófusok szerint egy hamis állítás ellentétel lehet egy igaz állítás" – a filozófusokra való utalás neve nem rekonstruálható.
  • „a VVF-nek jelent meg egy elemzés" – a szervezet/forrás rövidítés torzult, nem azonosítható biztosan.
  • „Nomprus" – a szövegkörnyezet (üzleti modellváltás az erdészeti Zrt.-knél) alapján valószínűleg egy fogalom vagy programnév torzulása, nem rekonstruálható.
  • „Dunai Poy Nemzeti Park" – a szövegkörnyezet alapján Duna–Ipoly Nemzeti Parkként értelmeztük.
  • „Mátra, kékes, tető északi oldal" – valószínűleg a Mátra Kékes-tető környéki északi lejtőkre utal.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Májusban fakitermelési moratóriumot rendelt el a kormány, ami nemrég szeptember 30-án járt le.

[00:00:04]Ezért aztán civil szervezetek attól tartanak, hogy hamarosan újra felzúghatnak a láncfűrészek a védett állami tulajdonú erdőkben.

[00:00:11]Most egy különleges alkalom következik, hiszen két helyetes államtitkár vállalta, hogy élő adásban vitatkozik a Greenpeace szakértőjével.

[00:00:20]Mindjárt következik az ő beszélgetésük, de előtte nézzünk meg egy bejátszót.

[00:00:24]Első ránézésre szerintem önök sem gondolnák, hogy a háborús veszélyhelyzet valahogy összefügg védett erdők torvágásával.

[00:00:30]Pedig így van.

[00:00:30]A múlt héten kiderült az, hogy a háborús veszélyhelyzet kapcsán kiadott ideiglenes rendeleteket nagy részüket a normál jogrendbe ülteti át a parlament.

[00:00:44][torokköszörülés] És ennek része egy sok kritikát kapott korábbi tüzifa rendelet néven elhíresült intézkedés is, amely szerint védett állami erdőkben is lehet tarvágást végezni.

[00:00:55]Ugye önök megszavazták a tarvágás lehetőségét a legértékesebb védett természetvédelmi szempontból védett erdőkben.

[00:01:01]Semmibe vették a legfontosabb természetvédők szervezetet, indukait.

[00:01:05]Most is semmibe veszik 150 szakmai szervezet ellenvéleményét, 45000 ember tiltakozását, a jövő nemzedékek szó szólaljának a tiltakozását, és semmibe veszik az önök által megválasztott köztársasági elnök volt alkotmánybírósági elnöknek a vétóját.

[00:01:20]mindezeknek a személyeknek, a természetvédő szervezeteknek adjon legalább valami magyarázat kísérletet arra, hogy miért fontos ennyire önöknek a védett erdők pusztítása, a védett erdők tarvágása még olyan áron is, hogy két lábbal tapossák az ismeretlőm az önök által meghatározott jogrendet.

[00:01:39]Tisztelt államtitkár úr, én nagyon kérem az önök belátását.

[00:01:41]Ezt ne csinálják meg.

[00:01:44]Ennek semmi értelme nincsen.

[00:01:44]Ezzel önök elárulják a jövőt.

[00:01:46]Erre semmiféle racionális magyarázat nincs.

[00:01:49]Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely törvényi szintre emelve könnyíti meg a tarvágás alkalmazását az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőkben.

[00:01:59]150 szakmai szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia tiltakozása ellenére lehet tra vágni a védett erdőket.

[00:02:04]Gajdos László élőkörnyezetért felelős miniszter azzal kezdte az új pozíciójában, hogy kijelentette, az ember nem ura, hanem része a természetnek.

[00:02:12]Ebből arra következtethettünk, hogy komolyabb erdővédelmi rendelkezések érkeznek.

[00:02:16]Ez a folyamat el is indult.

[00:02:18]A moratórium bejelentésével a minisztérium időt kért, hogy addig se essenek gazdasági célok áldozatául a védettők fái.

[00:02:24]Így viszont azelőtt indulhat újra a meccs, hogy extra védelmet kapnának.

[00:02:28]Szeptember 30-án lejár a fakitermelési moratórium a védett erdőkben.

[00:02:34]Gajdos László miniszter szerint a magas ökológiai értékű őshonos erdőket továbbra is szigorúan védik, és a tarvágás tilos marad a védett erdőkben.

[00:02:43]23 civil szervezet nyílt levélben kérte Magyar Péter miniszterelnököt, hogy hosszabbítsák meg a moratóriumot.

[00:02:50]Szeptember 30-ával, ahogy eredetileg is kihirdették, véget fog érni a moratórium.

[00:02:53]A mi álláspontunk viszont az, hogy ezt vagy meg kell hosszabbítani, vagy más intézményi garanciát kell adni arra, hogy a legértékesebb védett terdeink azok nem fognak a fakitermelés áldozatául esni.

[00:03:03]És nagyon fontos az, hogy a faanyagigényt csökkenteni kell, aminek az egyik legfontosabb eszköze a biomassárivekben történő fatüzelésnek a leállítása.

[00:03:12]És ahogy már felvezettem, két helyetes államtitkár vállalta, hogy élőben vitatkozik egy témáról, aminek már önmagában nagyon örülünk.

[00:03:16]Itt van Sipos Katalin, természetvédelemért felelős hajatos államtitkár.

[00:03:19]Jó estét.

[00:03:21]Jó estét kívánok.

[00:03:21]Ferenc Zoltán, erdészetért felelősetes államtitkár.

[00:03:24]Jó estét kívánok.

[00:03:25]És Priéri Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampány felelőse.

[00:03:28]Jó estét kívánok mindenkinek.

[00:03:30]Szeretném először, hogyha egyértelművé tennénk, hogy igazából mi az, ami pontosan megváltozott október elejétől, mert hogyha jól értem, már ebben sincs teljesen egyértelmű egyetértés.

[00:03:37]Mi az, ami megtörténhet októbertől a védett állami erdőkben is?

[00:03:42]Mi az, ami nem történhet meg?

[00:03:44]Prieventáró szó.

[00:03:47]Hát én azt hiszem, hogy azzal kezdeném, hogy miről szólt ez a moratórium.

[00:03:49]Ö ez a moratórium, ez szerintünk sok civil szervezet közös véleménye alapján, szakmai szervezetek közös véleménye alapján egy előrelépés volt, egy nagy előrelépés volt a korábbi helyzethez képest, azért, mert egyértelművé tette, hogy vannak olyan magas természetességű védett, illetve Natura 2000 védelem alá tartozó erdők, amelyekben a fakitermelések jelentős része az tiltandó.

[00:04:10]egy átmeneti időszakra volt hirdetve a moratórium, ennek az lett volna a célja, hogy át elinduljon az átalakítása ezeknek a annak a gazdálkodási rendszernek, ami korábban régóta nagyon rossz volt.

[00:04:18]És ahogy mi értékeljük ezt a helyzetet, az az, hogy a moratóriumnak a végeztével visszalépés történt, mert mert nem történtek meg még azok az átalakítások, ami szükséges lett volna viszonyos történt ugyanoda, ahol voltunk.

[00:04:31]Mondjuk én azt mondom, hogy valamivel jobb a helyzet, tehát nem azt mondom, hogy pontosan ugyanoda, de törvényi, jogszabályi szempontból én úgy gondolom, hogy ugyanott tartunk.

[00:04:38]Tehát abban nem történt változás ez alatt az idő alatt.

[00:04:42]Ugyanott tartunk-e, vagy miben más a helyzet, mint mondjuk fél évvel ezelőtt?

[00:04:46]Hát szerintem nem ugyanott tartunk, és ráadásul mi látunk egy útvonalat, amin mennénk előre.

[00:04:50]A moratóriumhoz még annyit hagy fűzzek hozzá, hogy ott a moratórium körül egy félreértés is kialakult.

[00:04:57]Sokan úgy értelmezték, hogy ez egy olyan döntés, ami hát tulajdonképpen így örök időkre leállítja a faanyagtermelést a védettőkben.

[00:05:03]Ugye a közösségi média kommunikációban ez ez sokszor felmerült.

[00:05:07]Ugye soha nem erről szólt, hanem arról szólt, hogy gyakorlatilag a a Gajdos miniszter úr alátartozó állami szervezetek és élükön az erdészeti Zrt.

[00:05:17]utasítást kaptak arra, hogy nem élhetnek azokkal a fahasználati lehetőségeikkel, amikre egyébként már szerzett joguk van.

[00:05:24]Tehát ezek ugye engedélyezett fahasználatokat állított le ez a moratórium magas természetességű védett erdőkben.

[00:05:31]Ez egyébként most tudok mondani számokat is.

[00:05:33]Ez 1441 erdő részletet érintett a moratórium pillanatában.

[00:05:38]És igazából ennek a megállításnak is az volt a célja, hogy ugye még még nem állt fel a minisztérium, még nem tudtuk átvilágítani se, hogy mi zajlik, és az volt a célja, hogy ne történjen addig semmilyen fahasználat, amíg legalább azt meg nem tudjuk nézni, hogy hol vannak a magas természetesséű erdők.

[00:05:54]Mert azt nem tudtuk eddig, hogy hol vannak a hát az, hogy a konkrét azt tudtuk, de hogy a konkrétan az 1441 erdőrészlet, ami engedélyt kapott fahasználatra, azok közül melyik milyen természetességű, és milyen módon kapott az korábban jóváhagyást?

[00:06:10]Ugye ezek azok a kérdések, amikben most a mostani vezetésnek más a hozzáállása, mint korábban.

[00:06:15]az, hogy milyen természetességű, bocsánat, az mit jelent csak, hogy azt mindenki értse.

[00:06:20]Hát ugye a erdő és erdő között nagyon nagy a különbség, ha arra gondolunk, hogy egy nemes nyár ültetvény az Alföldön, vagy arra gondolunk, hogy a Mátra, kékes, tető északi oldal erdőrezervátum, nem tudom, 150 éves bükköse, azért sokkal érték az lehet érezni a különbséget köztük.

[00:06:36]És ez azt jelenti, hogy a hazai erdőkben vannak olyanok, amik természetvédelmi szempontból a fajösszetételük miatt, a szerkezetük miatt, a az életkoruk miatt, az életkor változatossága miatt.

[00:06:49]Tehát nagyon sok olyan faktor van, amitől jó, jobb vagy rosszabb egy erdő.

[00:06:55]És ugye itt az a fontos, hogy minél jobban hasonlítson tulajdonképpen egy ősserő állapotra.

[00:07:01]Magyarországon nem nagyon maradtak hőserdők sajnos, de jó erdőink vannak és vannak nem olyan jó erdőink, vannak félig átalakított erdőink satöbbi.

[00:07:10]És itt most az a cél a moratórium a most zajló felülvizsgálattal, hogy amit a moratórium befagyasztott, azt mi elkezdtük átnézni egyesével az összes erdőrészletet.

[00:07:21]Az erdé ez mind állami és mind védett terület.

[00:07:24]Ennyiben ebben már azt gondolja az ember, hogy ezek biztos, hogy értékesek.

[00:07:32]A a védelem az két dolgot foglal magába.

[00:07:36]A máig megmaradt magas természeti értékű területeket, és azokat a területeket, amiknek a helyreállítása fontos lenne ahhoz, hogy a máig megmaradt értékes területek hosszú távon életképesek maradjanak.

[00:07:48]Magyarán nagyon sok olyan védett területünk van, akár egy hegységi nagyobb erd, egy hegyoldalra gondolunk, abban azért nagyon különböző állapotú erdők vannak.

[00:07:57]a jó állapotúakat nem kéne már megzavarni.

[00:08:02]És amik időközben az az évtizedek során, és itt tényleg az van, amit Levente, te is mondott, hogy itt egy olyan rendszerátalakításáról beszélünk, ami nem 10-20 év, hanem 50-80 éve működik úgy, hogy a védett területekről fát termelünk és viszünk egy ilyen rendszert, akek az átalakításáról kell most beszélnünk.

[00:08:24]Szóval, hogy ez a sok évtized, ez bizony rajta has hagyta a keze nyomát az erdőkön.

[00:08:28]És nagyon sok olyan erdőrészletünk van, ami fiatalos, egykorú, elszegényezett fajösszetétel, mikroélőhelyek hiányoznak belőle többi.

[00:08:38]Erdő, de tud az lenni, csak kell hozzá még 50 év, 80 év, 100 év, akárhány év.

[00:08:41]Tehát szeren Zoltán az fordul a kérdés kérdés.

[00:08:47][nevetés] Igen.

[00:08:48]Új szövetét fognám meg a változásnak.

[00:08:49]Tehát amit a Levente is elmondott, meg a Kati elmondott, az az, hogy van egy erdőgazdálkodási rend Magyarországon, ami 200 éves volt.

[00:08:58]A moratórium sok mindent jelentett, amit elmondott a Levente meg a Kati, de azt is jelentette, hogy azt üzentük a társadalomnak, az erdőgazdálkodónak és a természetvédőnek és a csivileknek, hogy egyféle módon kellene nézdünk az erdőt természetességi alapon.

[00:09:16]És ezt mivel a jogszabályok, ahogy a Levente mondta, nem változtak még meg, ezért egy olyan módszert választottunk, amikor azt mondtuk, hogy a 2026 következő négy hónapjára betervezett összes olyan erdőt ne a 200 évre visszamenőleg levő szemlélettel nézzék meg, hanem nézzék meg a következő 200 év szemléletével, ami már egy más természetességű világot kér.

[00:09:42]Ebben változni kell az erdéseknek, változni kell a termésvédőknek is.

[00:09:46]És egyébként ugye kijött már ez a a több Facebook postból is, hogy az, hogy kinyitottuk vagy újra keretestük ezt a ezt a 200 éves változást, följönnek azok a gondolatok, amik egészségesek.

[00:09:58]Lehet, hogy egy kicsit radikális, lehet, hogy kicsit fáj, de attól még azt hozza, amit egyébként szeretnénk a jövőnek megcsinálni.

[00:10:08]Had értsam meg, hogy mi történik.

[00:10:08]Az 1440 erdőrészletről beszélünk.

[00:10:09]Tehát ezek olyan erdő területek, amik védettek, voltak volt állami tulajdonban vannak, és volt már engedély arra, hogy ott valamilyen vágás történjen.

[00:10:19]És májusban vagy júniusban azt mondták, hogy most négy hónapig itt nem lesz.

[00:10:24]Most azt mondják, hogy vége ennek a moratóriumnak.

[00:10:25]És akkor mi történik?

[00:10:27]Most azok az engedélyek, amiket korábban kiadtak ott vágásra, azok akkor most már újra élnek, vagy van ahol él, valahol nem él.

[00:10:34]Ez mi alapján dől?

[00:10:35]Két két lépcsőt mondanék.

[00:10:35]Az egyik, hogy ez alatt az időszak alatt, amíg a moratórium volt, az alatt az időszak alatt a Gajdos úr felhatalmazásával létrejött egy úgynevezett tüzifa és moratórium tanács, ami hetente ülésezik.

[00:10:50]Ez tulajdonképpen ennek a változásfolyamatnak a menedzserét végzi.

[00:10:54]Vannak benne természetvédők, tervezők, erdések, minisztérium és szakemberek.

[00:10:56]És ennek a tanácsnak az a ajánlásaival, a törvényektől eltérő módon ajánlásokkal abba az irányba tereltük az együttműködést, hogy a következő négy hónapban, amit már beterveztünk, és egyébként elvileg majd a jog szerint megcsinálható lenne, azt vagy ne csináljuk meg, vagy változtassuk meg az ott eltervezett fakitermeléseket, és soroljuk át ezeket az egészet a természetesség védelmébe védelmeért.

[00:11:29]érdekében.

[00:11:29]Ebből mondott a Kati néhány adatot.

[00:11:31]Ilyen eddig a 9 ú 30 adatokat tudjuk 1441 erdőrészlet 664000 erdőrészlet van Magyarországon.

[00:11:41]Azt tudni kell.

[00:11:43]Ebből 1441-et néztünk most át.

[00:11:46]Ebből 901 már kés van.

[00:11:46]Még 500 hátra van egyébként.

[00:11:51][torokköszörülés] Ebből 230 erdőrészletet, ami átlagban ilyen 4 hektáros, azt kivontuk a használataló, tehát megvédtük kettő.

[00:12:00]Ott eredetileg lehetett volna a kivágás, de most nem lesz októbertől se.

[00:12:04]Nem.

[00:12:05]Oké.

[00:12:05]És a többi visont 1946-ba pedig csökkentettük a belenyúlást.

[00:12:07]Van még 500, és volt egy második levelünk, amikor pont a természet vagy a civil szervezetek kérésére kiterjesztett levelet küldtünk a partner partnereinknek, tehát az erő a az erdőgazdaságunknak és a nemzeti parkoknak, hogy sokkal szélesebb pörbe is nézzék meg.

[00:12:27]Ez a levél rá két hétre ment, tehát most még az első vizsgálatban vagyunk csak benne.

[00:12:31]A következő az nagyjából két hét múlva fog lejárni.

[00:12:36]És azt ígértük, és egyébként ezt kommunikáltuk is, ezt ti is fogjátok látni, hogy minden két hétben fogunk információtat adni arról, hogy mennyi természetességet védtünk meg ebben a [torokköszörülés] változási folyamatban.

[00:12:50]Azt azért látni kell, és akkor mindjárt be is muszáj reagálni.

[00:12:53]Jó, jó, jó, persze.

[00:12:53]Azt azért látni kell, hogy mi adatalapon szeretnénk ezt az egészet jól megcsinálni.

[00:12:59]Tehát nagyon sok adattal rendelkezünk, tudjuk, hogy a természetesség hogyan néz ki, meg hogyan hogyan alakul, de közben nekünk menedzselni kell egyébként a tűzifát, meg menedzselnünk kell a szociális tűzifát.

[00:13:12]Tehát van egy-két olyan téma, ami akutt, tehát ez pont az ellen ellenirányba szól egy picsit, és ebben kell nekünk most balanssérozni.

[00:13:22]Leventő.

[00:13:22]Igen, nagyon sok mindenre reagálnék ennyi idő alatt, de de hogy talán azzal kezdeném, hogy hogy az én állításom az az, hogy a moratóriumnak a feloldása ennek a befejezése, ez ugye egy előre kommommunikált időpont volt, de hogy hogy ez nem természetvédelmi szakmai célt szolgál, hanem ez azt szolgálja, hogy a kormányzatnak az egymásnak ellentmondó akarata, tehát a kormányzaton belüli önellentmondások gyakorlatilag azok valahogy kezelve lehessenek.

[00:13:43]És ez szerintem egy nagyon súlyos visszalépés amiatt, hogy most az történik az erdőrészleteknek a felülvizsgálata kapcsán, hogy olyan területeken, amikre a moratórium azt mondta, hogy itt azért nem akarunk fakitermelést, mert ezek régóta, tehát évtizedek óta védett területek, ezek természetvédelmi rendeltetésben vannak, hogy így szakmai kifejezéssel élve.

[00:14:00]Tehát itt nem lehet gazdasági rendeltetés elvileg, tehát ez ez nem fér bele.

[00:14:04]Itt van egy anomália, amit most nem fogok nagyon mélyen kibontani, de ami azzal kapcsolatos, hogy egyáltalán hogy lehetséges, hogy régóta széles körben, ökológiailag jól megalapozott módon rossznak tekintett erdőgazdasági gyakorlatok, azok széles körben vannak alkalmazva az országban védett és nem védett területen egyaránt.

[00:14:20]Most nem is akarok a védetten kívül tekinteni egyelőre, hogy itt a moratórium környékén maradjunk, de hogy szerintem az itt az alappréma, hogy visszatértünk oda, hogy egyezkedünk olyan területekről, amelyek korábban megkapták a védelmet valamilyen okból.

[00:14:31]És azért itt nem csak arról van szó, hogy elvileg majd ezek javíthatók, hanem ugye van egy EU-s természethelyreállítási rendelet, tehát van egy olyan EU-s célkitűzés, egy kötelező érvényű irány, ami arról szól, hogy helyre kell állítanunk élőhelyeket.

[00:14:43]Most nem a helyreállítás irányába lépünk ezzel, hanem a rontás irányába lépünk továbbra is.

[00:14:47]Hát akkor ez önmagában, hogy ennek az 1440 erdőrészletnek egy részében nem lesz ezután se tutira bágás, az önmagában nem megnyugtató.

[00:14:54]Ez kevés.

[00:14:54]Ez nagyon kevés.

[00:14:54]És ez azért nagyon kevés, mert az elmúlt évtizedekben az erdők meg a természet többi része itta meg a levét annak, hogy mindig társadalmi gazdasági okokra hivatkozva nem léptük meg azt, amit régóta tudtunk, hogy meg kellene.

[00:15:04]És a másik dolog, amit így kiemelnék, hogy azért ez a moratórium, ez a nyári időszakra szólt elsősorban ugye szeptember 30-ig bezárólag, tehát ez eleve nem a főfaki termelési időszak.

[00:15:14]azért védett területen a legtöbb helyen ilyenkor nem ilyenkor vészik a nagy beavatkozásokat, ami ami nekem pont azért tűnik egy rossz koncepciónak, mert hogyha mondjuk ez a moratórium ez meg lett volna hosszabbítva, tehát én soha nem mondtam meg, nem is gondolom, hogy örökidőre kellett volna, de hogy szerintem ameddig nincsenek meg azok a kész, jól látható, transzparens garanciák arra, hogy itt mi fog történni, addig hiba feloldani ezt a moratóriumot természetvédelmi oldalról.

[00:15:37]És szándékosan mondom ezt, hogy természetvédelmi oldalról, mert pontosan tudom, hogy itt a tüzifaigénytől kezdve a biomassári művált egy csomó olyan kényszer van, ugye a tüzifa csökkentés, tehát voltak olyan politikai döntések, amik következetlenek voltak, amik egymással szemben mennek és és én azt látom, és az az aggasztó, hogy szerintem az lenne az EKFM-nek az élő körzetér felelős minisztériumnak a legfontosabb feladata, és a kormányon belüli pozíciója az kell, hogy legyen, hogy egy erős, független érdekörvényesítőképességgel rendelkező minisztérium, és nem hagyja azt, és nem nem lehet olyan pozícióba tolni, amiben ezek az egyéb szempontok, ezek megint maguk alá gyűrik, hiszen hogyha rendszerváltásról beszélünk, és ez az ígéret, akkor annak egy alapvető része az, hogy hogy a természet és környezetvédelem ügye az végre egy stratégiai kérdésén, központi kérdésé tudjon válni, és értsük azt, hogy ez nem szembegy, hanem megalapozza az emberi jólétet, a társadalomnak az egészségét.

[00:16:25]Beletolták önöket ebbe a pozícióba kormányzaton belül.

[00:16:29]A az a egy kormányzat szempontjából minden döntés olyan és minden szakági döntés is olyan, hogy a saját szempontjaimat vagy a saját témakörömet csak úgy tudom nézni, hogy az más tématerületekkel össze legyen hangolva, és ne hozzon létre haváriát.

[00:16:46]amiket mondott Levente aggályként, tehát hogy most megint alkudozunk, megint fát vágunk és a többi.

[00:16:52]Ahogy mondtam az elején, egy olyan rendszerben vagyunk benne, ami sok évtized alatt rászokott arra, vagy hogy is mondjam, soha nem szokott le arról, inkább így mondom, soha nem szokott le arról, hogy faanyagot termelünk védett területen belül is.

[00:17:05]Tehát és ezt ráadásul ezt a rendszert évközben kaptuk meg abban az értelemben, hogy áprilisban volt a választás, akkor már az idei évi fahasználatok gyakorlatilag el voltak döntve, és egy része ment is.

[00:17:18]Tehát, hogy egy egy repülő működés közbe vagy repülés közben átkaptuk a Volánt.

[00:17:24]Tehát itt most a probléma az idejével, és hangsúlyozom, csak az idei őszről beszélünk, az, hogy van egy kéz helyzet, amit radikálisan felforgatni csak úgy lehet, tehát ha tételezzük fel, azt mondanánk, hogy nulla fakivágás abból, ami védett területen van, az igen nagy valószínűséggel azt mondanám, hogy gyakorlatilag biztosan ellátási problémákat és lakossági ellátás problé ezt akartam mondani, hogy vagy kérdezni, hogy ez miért miért van így?

[00:17:51]Hiszen ugye az erdők nagyjából fele most sem védett.

[00:17:55]Azt az ember, hogy abból is meg lehet oldani.

[00:17:57]Áldom majd Zoltánnak ezt a témakört, mert ez De egy dolgot még hadd mondjak a a természetvédelmi aggályokra, hogy én sem örülök neki, hogy most ez a helyzet van.

[00:18:07]Természetvédelmi oldalról mondom [torokköszörülés] ezeket, nem örülök neki.

[00:18:10]És nagyon nehéz dilema, ugyanis az erdő természetes egy egy biológus mindenbe belelátja a potenciált, hogy hogyan lehet azonnal javítani az állapotot.

[00:18:18]Tehát most nagyon nehéz dilemákban kell dönteni a kollégáknak is, meg nekünk is, hogy mi az.

[00:18:25]És most amit látunk a számokból, az az, hogy körülbelül a 30-35%-át fogjuk tudni megtörölni azoknak a fahasználatoknak, ami tervez volt.

[00:18:33]De ez most a tűzoltás.

[00:18:38]És igazából azt nagyon hangsúlyoznám, hogy azok a lépések, amiket a következő években tervezünk, az éppen arról szól, hogy radikálisan megváltoztassuk ezt a helyzetet.

[00:18:46]És akkor egy dolgot viszont feketén fehéren hadd tegyünk azt arra, hogy deklarácija a kormánynak, hogy a vágásos erdőgazdálkodás ki legyen vezetve teljes körűen a védett területekről.

[00:18:56]Ezt a worst case ciklus végére optimális esetben 28-tólimális esetben 28-tól.

[00:19:07]27-ben még lesz az biztos.

[00:19:09]Meglátjuk, hogy a mi célunk az, hogy ezt a jövő jövő ősszel nem szeretnénk olyan helyzetben lenni, mint most.

[00:19:16]Tehát, hogy igazából a jövő éviszi fahasználatoknak már a megtervezése is teljesen más logikát igényel.

[00:19:22]De most is ekkor erről majd Zoltán itt fog tudni mesélni, hogy most azért rengeteg dolognak szállnak piaci, tehát rengeteg dolog átvilágítása most zajlik, adatoknak a kérése de na igen.

[00:19:34]Hogy miért miért nem lehet akkor öntől kérdezem a a tűzifaigényt, az ipari igényt kielégíteni a nem védett erdőkből úgy, hogy az erdők fele nem védett?

[00:19:42]A kopenág kopenágai filozófusok szerint egy hamis állítás ellentétel lehet egy igazállítás egy abszolút nem egy és egy abszolút igazság ellentéte lehet egy másik abszolút igazság.

[00:19:53]Egyet kell értenünk av védett erdők lehetnének szentek és nem lehetne hozzányúlni.

[00:19:59]De egy olyan, a másik abszolút igazság az, hogy a fa mindig volt a fapiacon, mindig volt tüzfa, mindig volt bútorgyártás, mindig volt elsődőleges faiipar, mindig építkeztünk, mint ahogy itt is használjuk ezeket.

[00:20:13]És ennek van egy üzleti lehetősége.

[00:20:15]A kapitalizmusba élünk.

[00:20:17]Ennek van egy üzleti lehetősége, amit ezt bizonyos mértékig kihasználtunk.

[00:20:21]Ugye most ami a védettőkkel kapcsolatosan a mi gondolkodásunk és amit a Kati elmondott, hogy szeretnénk négy év múlva nem erről beszélgetni már, hanem arról, hogy van egy erdőgazdalkodási modell, ami a klímaváltozáshoz is egy adaptálódik.

[00:20:38]egyébként a tűzifelátás is pontosan meg tudja oldani, a faiarral is ki tud egyezni ezekben, és a fűtőművek, nem a hőerőművek, de a fűtőművek számára valamilyen biomassa a aprítékot biztosít, az egy az egy az egy konstelláció, aminek most a számai nem egyesethetők.

[00:20:57]Na de ez érdekel akkor hogyha tudnak, akkor mondjanak számokat, mert a civil szervezetek, akik ugye nyíltet írtak a kormánynak, ők azt mondják szó szerint, hogy a szociális tűzifa iránti igény például teljes egészében kielégíthető a nem védett területekről.

[00:21:13]Ez igaz-e?

[00:21:13]Így van.

[00:21:13]Ez igaz.

[00:21:13]Így van.

[00:21:13]Tehát a szociális tűzít az nagyjából 180000 köbmé.

[00:21:20]És az egyéb ipari és egyéb tűzifaigény az nem eléghető ki a nem védett erdőben.

[00:21:24]Nem, nem, az már nem.

[00:21:24]Tehát nagyjából egy ilyen tehát a nem egész a pont a pontos számokban még mondjuk mi se látunk mindent 100%-osan.

[00:21:33]Tudni kell, hogy a magánerdőkről csak évente egyser kapunk adatot.

[00:21:38]Az állami erdőkről szinte hónapról hónapra látjuk ezt a dolgot.

[00:21:43]Ugye úgy nem eléghető ki, hogy most szerződéseink vannak, kötelezettségeink vannak.

[00:21:49]Ezek előre, ha kiszállnánk belőle, akkor nagyon sok pénzt kellene fizetnünk.

[00:21:55]Tehát elméleti vagy ideális úton valószínűleg meg lehetne csinálni, de akkor egy más magyarországi erdőgazdálkodást kellene látnunk.

[00:22:06]Miért csak részben, vagy miért nem teljesen?

[00:22:08]Én azt gondolom, hogyha ez egy kormányzati prioritás, hogy a védett erdőket megvédjük, akkor erre van nagyon sok lehetőség, hogy ebben nagyot lépjünk.

[00:22:15]Tehát én azt gondolom, és pont azt látom aggasztónak ebben, és én nagyon örülök a hosszútávú terveknek és a közös egyeztetések alapján, amikor a minisztériumban jártunk, akkor az a szemlélet, amit ott láttam, az nagyon pozitív, és ez abszolút előremutató.

[00:22:27]Amivel nekem nagy aggályom van, az az, hogy a kormányzaton belül fog az eldőlni.

[00:22:31]Tehát hogyha most már a ciklus elején ennyire háttérbe szorulhatnak ezek a szempontok, b számomra ez háttérbeszorulást jelent, értem, hogy van amiben előrelépés, de hogy én azt gondolom, hogy ez egy nagyon aggályos helyzet, hogy most amikor nagy a társadalmi lendület, rendszerváltó hangulat van, hogy ezt megint idézzem, akkor akkor miért van az, hogy megint a természetvédelem látszik úgy, hogy azért megisz ennek a levét és egyezkedni kell, és szerződések vannak és drága, de hogy ugye mindig van kifogás.

[00:22:52]Tehát most benne vagyunk egy klímakatasztrófában.

[00:22:55]hogy ez a következő probléma, hogy most jelenleg erdők, fák pusztulnak Magyarországon, és nem tudjuk, hogy pontosan mit fog hozni a jövő, de az egészen biztos, hogy nehéz lesz.

[00:23:02]És és hogyha például bennem az is felmerül abszolút, hogy hogy soha senki ilyet nem látott a hazai kutatók közül, erdészek, terepi emberek közül, hogy nem volt ilyen emberi ember emberemlékezet, és a mérések kezdete óta Magyarországon olyan extrém nyár, mint az idei volt.

[00:23:16]Most is még nem tudjuk, meddig nem lesz csapadék.

[00:23:18]Alapvetően kérdéses szerintem az, hogy a most levágott erdőterületekben lesz-e újra erdő.

[00:23:21]Ez ugye egy alapvető tehát egy egy teljes alapja volt eddig az erdőgazdálkodásnak Magyarországon is, hogy az erdőterület nem csökkenhet, és akkor ott van erdőfelújtási kötelezettség, ez szerintem nem nem garantálható most.

[00:23:34]Tehát olyan alapvető változásokban vagyunk benne, amelyekre nem lehet szerintem az a válasz, hogy nehéz megoldanunk ezt a helyzetet, mert ennél csak nehezebb lesz.

[00:23:41]És nem csak az erdőtéren, tehát egy kicsit egy pillanatra kitekintve az egész környezeti állapottéren, akár a víz, akár bármilyen stratégiai élelemtermelésről beszélve, ott nem lehet azt kifogás, hogy egy ilyen nehéz helyzetben nehéz megcsinálni, mert sajnos ez a feladat, és itt én abszolút együtt érzek azokkal a a minisztériumnak a munkatársaival, akinek ez egy napi realitás és egy iszonyú nehéz feladat ezzel valamit kezdeni, de hogy társadalmi szinten viszont ezt meg kell lépnünk.

[00:24:05]És én azt gondolom, hogy itt, és ezért is címeztük Magyar Péternek is azt a levelet, amit több szervezet együtt nyílt levélként írt, mert azt gondoljuk, hogy ez egy ez egy kormányzati prioritássá kell, hogy váljon, mert hogyha nem válik azzá, akkor tovább folytatódik az a rossz rendszer, hogy az életünk alapját éljük fel hibás működésekkel, amit itt én úgy értem, hogy egyetértünk tulajdonképpen abban, hogy ezek rossz gyakorlatok voltak.

[00:24:24]És egyetértünk.

[00:24:25]Igen.

[00:24:27]Abban van egyetértés, hogy ez egy háttérbeszorulása, vagy hogy ez a terület isza meg a levét a kormányzaton belül.

[00:24:33]Ezzel azért érdek azért ezzel azért vitáznék, mert ugye kétféle módon lehet hozzá lehet hozzányúlni dolgok átszervezéséhez a radikálisan.

[00:24:44]És akkor ahogy mondtam, lehet azt mondani, hogy legyünk radikálisak, minden prioritásnál fontosabb ez a téma, és ott társadalmi haváriákat fogunk kezelni egy csomó más tématerületen.

[00:24:56]Tehát, hogy itt a az egyik opció az ez a politika számára, hogy nagyon radikális egy szempontot mindenki elé rakok, és akkor haváriák lesznek.

[00:25:07]Vagy van az a verzió, hogy a rendszert alakítom át, mondjuk az erdészeti Zrt-knek a rendszerét, és erről még nem beszéltünk, erről érdemes majd pár szót szólni, ami szintén nem az én.

[00:25:17]és mi abban gondolkozunk, hogy hogy lehet egy új működőképes rendszert kialakítani.

[00:25:24]És itt viszont, ha egy összeomlással indul ez a rendszer, mert azért legyünk feketénfehéren, lássuk, hogyha itt most egy lépésbe kivesszük ezeket a faanyagtermeléseket, akkor az értékrendszere is nagyjából porba hull, és jönnek a lakossági problémák.

[00:25:40]Tehát, hogy tényleg ez az összeomlás versus szabályozott átalakítás dilemmája szerintem, amiről most beszélünk.

[00:25:46]És igen, az a kérdés, hogy az a azok a területek, amikbe most még lesz belenyúlás, és azért ezeknek a egy jó része az nem, tehát itt ne arra gondoljunk, hogy ott lesz egy gigantikus vágásterület, hanem ezek bontóvágás vagy ritkítás, vagy szóval, hogy itt itt másfajta [torokköszörülés] képe lesz ezeknek a belenyúlásoknak, mint volt eddig.

[00:26:07]Ugye ez egy szakmai utasítás meg egy szakmai párbeszéd zajlik most egy nagyon intenzív az RT meg a nemzeti parkigazgatóságok között is, de hogy itt igazából ezt ezt kell mérlegelni, hogy és mi azt mondjuk, hogy egy szabályozott átalakítás, viszont egy olyan átalakítás, ami hosszú távon stabil tud lenni.

[00:26:26]Hát én én én azt mondom, hogy ez világcsúcs lesz, ha mi négy év alatt ezt meg tudjuk csinálni.

[00:26:29]És értem én a Leventének a azt, hogy a védettőkben ne kelljen vágni.

[00:26:34]Így van.

[00:26:34]Az világos.

[00:26:34]Igen, ha négy év alatt át tudjuk alakítani a 2 millió hektár erdőben este a 664000 erdőrészletből 300000 erdőrészletbe át tudjuk alakítani a gazdálkodást úgy, hogy mindenki megtalálja benne winwin módon a a számítását.

[00:26:49]Ugye mi most már nem csak így gondolkodunk, hanem úgy is gondolkodunk, hogy ide még vissza kell hoznunk a vizet.

[00:26:56]Tehát minden erdő részletünkben vissza kell hoznunk a vizet, mert amit a Levente mondott, a klíma az ilyen szampolom itt van.

[00:27:02]És minden erdőrésztletünkben oda kell hoznunk a a a természet közeli látásmódot, ami ami így van.

[00:27:09]Mi nem húzódtunk, szerintem nem húzódtunk vissza, hanem [horkantás] az a stratégiai gondolkodás, amit ami most itt megjelent, azt elfogadta a kormány.

[00:27:21]Tehát mi nem radikális terveket tettünk le, hanem letettük a a fokozatosság elvét, ami nagy sebességű fokozatosság.

[00:27:30]Nem kellett kompromisszumot kötni.

[00:27:30]Nem kellett azt mondani, hogy jó, akkor ebben visszakozom.

[00:27:34]Nem kell, nem kellett kompromisszumot kötni.

[00:27:35]Elfogadta a kormányelőterjesztésban a nonprofit szervezett átalakításában a részvénytársaságoknak.

[00:27:42]Tehát ki fogjuk, tehát nem nem profitorientáltan fogjuk irányítani az erdők 52%-át, és bevonjuk az életünkbe a 42% magánerdőt, mert azok tehát tulajdonképpen amikor ilyenkor beszélgetünk, akkor mindig a részvénytárságokról beszélgetünk csak, de egyébként van még 42% magán az állami erdőről van még 42% magánerdő, ahol ugyanezt a minőséget kell majd majd realizálnunk és és megcsinálnunk.

[00:28:11]És még egyet azért hozzátennék, hogy nem szorultunk át háttérben, mert a miniszterelnök úr bejelentette, hogy a az évszázad legnagyobb [nevetés] fásítási programját fogjuk mind a városokban, mind a mind a kísérletekben, a tűz tűzsnek a a megoldásaiba és a a patakpartoknak a fásításába, tehát hogy mi közben progresszíven is nézzünk, hogy mit lehet pluszba megcsinálni, mert nyilván a védelem is ennek a az abszolút politik igazságnak a része, de közben nekünk újabb területeket is kell találnunk.

[00:28:49]Itt egy dologra még szeretnék reagálni, hogy itt ez a társadalmi havária kérdés, hogy én ebben azt gondolom, hogy én pont azt érzem, hogy itt van a kormányzatnak a felelőssége, ami egyértelműen ezen a minisztériumon túlmutat, de hogy hogy én nem gondolom azt, hogy fizikai akadálya van annak, hogy ezt megoldjuk.

[00:29:01]Én azt gondolom, hogy ennek anyagi szabályozási egyéb olyan akadályai vannak, ami emberalkotta akadály és emberek által átírható, ha van kellő szándék és forrás hozzá.

[00:29:10]És én ezt azért gondolom fontos hangsúlyozni.

[00:29:12]Igen, csak évekbe telik.

[00:29:14]Igen, de hogy hogy én azt mondom, hogy hogy az előttünk álló tüzelési szezon, vagy hogy fogalmazzak?

[00:29:20]Tehát fűtési szezon, amiben jelentős mennyiségű tűzifárra van szükség.

[00:29:22]Ugye itt van például a biomassári műveknek a témája.

[00:29:24]Pont nemrég a VVF-nek jelent meg egy elemzés, amiben azt becsülik, hogy 2,4 millió köbm az, ami biomasszerűvegben ég el, és ennek jelentős része az védettőkből származó faanyag.

[00:29:34]Ez egy iszonyatos pazarlás.

[00:29:34]Ez a nyári időszakban azt jelenti, hogy fűtünk, tehát a környezetet fűtjük nyáron és melléktermékként azon kívül, hogy a környezetet fűtjük, egy pici áramot termel jelent.

[00:29:42]Tehát egy a teljes áramtermelésnek 3% körüli az, amit ez ad, tehát hogy ez se semennyi ez nem fog semmit meg isatosan sok fát é jelentős védett területről és rossz hatékonysággal és és ennek a szabályozása az szerintem egy ilyen kulcspont.

[00:29:56]És ugye itt van egy probléma valóban az adatokkal, hogy ezt mi is nagyon civil szervezetként iszonyatosan nehéz minőségű adathoz hozzáférni, és ezért azt megmondani, tehát nekem az hiányzik, hogy hogy hol van az a transzparens számítás, hogyha ezt például kivesszük a rendszerből, akkor valójában még mi hiányzik, ez amúgy honnan jön ez a fa?

[00:30:14]Tehát, hogy egyáltalán erre legyen valami áráson követő bi honnan kerül a fa?

[00:30:19]Meg még egy utolsó szempont ide, hogy a mostani fűtési szezonra idén kitermelni fát, az egy óriási probléma.

[00:30:25]Tehát az azt jelenti, hogy nedves fával, rossz energetikai hatékonysággal fogunk fűteni.

[00:30:29]És iszonyatos légszezést okoz ez, amiről tudjuk, hogy évente Magyarországon emberek, tehát 100zes nagyság nem halnak meg a légszezésben emberek, aminek egy jelentős faktora az, hogy a fatüzelésnél nagyon nem mindegy, hogy hogy tüzelünk.

[00:30:39]Én nem vagyok egyébként fatüzelés ellenes alapvetően, tehát szerintem a lakossági fatelésnek abszolút van értelme.

[00:30:44]Meg ugye ez azonnali realitás, tehát azt véletlenül se akarom sugalni, ezt gyorsan hozzáteszem, hogy hogy most az ne lenne egy fontos prioritás, hogy mindenki, aki rászorul, és akinek tényleg ez a téli fűtését biztosítja, ők ne kapjanak fát.

[00:30:56]De én azt gondolom, hogyha teljes faanyagkitermelést megnézzük, akkor van nagyon nagy tartalék olyan területeken, ahol nem lehet azt mondani, hogy ez a szociális rászorulás vagy vagy a fűtésre való utaltságnak a abban egyetértő volt, hogy a szociális tüzifa az megoldható a nem védett erdőkből.

[00:31:10]abban nem volt egyetértős, hogy a többi, de hogy én azt mondom, hogy a többi, tehát az a az a része, ez ugye ezt nagyon nehéz, tehát hogy ezt nem tudom pontosan megmondani ezt a számot, de hogy én azt gondolom, hogy itt akkora volumenekről beszélünk, hogy hogy egyszerűen van annyi tartalék meg pazarlás a rendszerben, ami miatt nagyon én azt gondolom, hogy abszolút értem, hogy ennek akadályai vannak, de hogy szerintem ez fizikailag nem lehetetlen.

[00:31:31]Tehát azt gondolná az ember, hogy pont az a probléma, hogy a h hogy a hőerőművekben mennyit égetnek el, azt tényleg nem lehet egyik napról a másikra átalakítani.

[00:31:38]Hát ugye itt most megint nem akarom ezt elmondani, de hogy hogy egy nagyon nagy változásban vagyunk benne, amikor egy óriási politikai változás volt, amiben gyorsan lépünk olyan dolgokban, amit korábban nem tudtunk elképzelni.

[00:31:46]Tehát szerintem a biomaszerű az pont egy olyan dolog, ahol nyilván ezt fájdalmas meg nehéz megnézni.

[00:31:51]Tehát hogy én nem vagyok jogász, nem fogom tudni ezt megmondani, ezt pontosan hogy lehet megcsinálni, de azt gondolom, hogy ez megint nem egy fizikai akadály.

[00:31:56]Teem ezt meg kell különteni ezt a két dolgot.

[00:31:58]Valaminek van, amikor fizikai akadálya van, azzal nem tudunk mit csinálni.

[00:32:01]Hogyha egyéb akadálya van, akkor meg kell nézni, hogy hogy lehet.

[00:32:04]És ez nem megint hangsúlyozom, nem csak a minisztériumon belül, tehát ez egy kormányzati kérdés.

[00:32:08]Akkor maradjunk konkrétan ennél a kérdésnél.

[00:32:09]Ehhez hosszabb távon vagy középtávon hozzá akarnak ülni?

[00:32:11]Zoltán vagy annyit tennék hozzá, hogy hogy ilyen hőerőművünk van négy, ahol folyamatos beszállításunk van és a kormányzat az előző kormányzat elindított egy fűtőmű modellt, amiben már öt fűtőmű van város Kaposváron itt ott, ahol ahol közvetlenül a város fűtésére visszük be a fát.

[00:32:31]Ugye ez létrejött.

[00:32:31]Tehát ez ebbe ebbe ebbe nekünk tehát azt nem mondhatjuk azt, hogy most ide már nem szállítunk be.

[00:32:38]A hőerőművek kérdése az egymes beszélgetésünk lesz majd erről, hogy egyébként a a magyar kormány hogyan látja a hőerőműveket, ahol ahol tényleg a hatékonyság nagyon alacsony és oda oda tényleg szállítunk be sok fát.

[00:32:52]De az az az erről még nincs fix döntés, hogy ezekkel mi lesz.

[00:32:57]Ez ez még egy következő.

[00:32:57]Itt még nem tartunk.

[00:32:59]Ez a probléma térképnek még a az a rése a ami a terra inkognita.

[00:33:02]Itt még nem jártunk, mert most egyelőre még azon a területen járunk, amit közvetlenül tudunk késbe fogva működtetni.

[00:33:12]De ez ez is egy következő lépés, és evvel foglalkoznunk kell.

[00:33:14]Ez egy valós felvetés.

[00:33:18]Az előbb szóba került egy másik valós felvetés az állami erdészeti cégeknek az átalakításával kapcsolatban.

[00:33:22]És itt a a civil szervezetek is azt írták a közleményükben, hogy ezt idézem, hogy az állami előgazdaságok finanszírozási modelljével van probléma, és amíg ezen nem változtatnak, addig nem lehet érdemben csökkenteni a fakitermelést és ön is utalt az ő itt mit kellene változtatni?

[00:33:40]Rögtön elmondom egy jó példát szeretnék mondani.

[00:33:42]A magyar egészség ugye ugye ugye ilyen proaktívitás helyett a betegséget gyógyítja.

[00:33:48]A kanadai akkor fizette az orvosnak, hogy egészséges a páciense.

[00:33:53]Ez egy kétféle modell.

[00:33:53]Mi folyón folyónövedék alapon menedzseltük az eddigi erdőgazdálkodásunkat, és erdőtermes terdőtermesztetesség alapon kellene, ami egy egyetemes nézőpont, és erre kell majd átalakítanunk.

[00:34:10]Ennek az első technikai lépcsője a nonprofit.

[00:34:12]És ugye amit mi elmondtunk a civil szervezeteknek, hogy az erdőtervezésnek a teljes logikáját, ami egyébként egy folyónövedék mérési modell alapján működik, és a biodiverz egy komoly szakkifejezés, hogy folyóvedék.

[00:34:28]Jó, jó, jó.

[00:34:28]Hát az ami amennyit nő a fa, úgy képzseld el, hogy tudom én van egy köbméter, egy évben nő 30 cmt, akkor hozzájött még 30 köb köbde dcm vagy Igen.

[00:34:40]Na és akkor ugye most az a helyzet, hogy mi ezt mértük és amit kivágtunk, eladtuk, ez volt az üzlet.

[00:34:45]Ugye nekünk most azt kell megcsinálni, hogy abból éljen majd az erdőgazdálkodás, hogy milyen jó erdőket csinál.

[00:34:51]És ez egy teljesen másféle modell.

[00:34:53]Nem, nem, nem veszi ki ebből a fahasználatot, vagy tehát a fakivágással kapcsolatos dolgokat, mert egészségi állapotot, sáradékot menedzselnünk kell az erdőt.

[00:35:05]Ha magára agyod az erdőt, az összedől.

[00:35:06]Tehát az ő se ebbe nem értünk egyet.

[00:35:10]Jó, nem [nevetés] ol majd látjuk.

[00:35:12]Ez egészséges, hogy legyen szakmai vita is.

[00:35:17]Tehát hogy egyáltalán lehet-e nullára csökkenteni azt, hogy hozzányújun az erőhözmészetesen, de de vannak ültetvényeink, vannak nagyon gyenge termőhelyen levő erdők, vannak magas természetességi erdők.

[00:35:30]Nyilván ott ott tökéletesen egyetértünk, de hát ez egy nagyon színes [torokköszörülés] színes.

[00:35:35]De akkor itt a a lényeg a az állami cégeknél akkor ha jól értem, az az, hogy itt igazából akkor legyen sikeres, meg akkor működjön jól a cég, hogyha hogyha ez a az erdő, ami hozzátartozik, az minélüm jobb minőségű természet egészségesebb megközelítés, és ennek ki kell találni.

[00:35:50]És az egy dolgot még hagy hagd tegyek hozzá, hogy hogy ami nagyon hiányzott a múltban, az egy ez egy nagyon tiszta térbeli differenciálás a különböző erdek.

[00:35:59]Ugye van 2 millió hektár erdő, de ebbe ahogy beszéltük is az elején, ebben benne vannak a telepített alföldi homogén fekete fenyvesek is, meg benne van a kékes észak.

[00:36:08]Szóval, hogy nem lehet minden erdőre ugyanazokat a sémákat ráhúzni.

[00:36:13]És az, hogy a 2 millió hektár erdő 90% a vágásos erdőgazdálkodás alatt van, úgy, hogy 42% egyébként valamilyen védettség alatt is áll.

[00:36:23]Szóval ez az, ami ez egy rendszerprobléma.

[00:36:26]És ennek viszont az a megoldása, hogy elindulunk efelé a térbeli döntés felé, és ennek része az, hogy a védett területekről például vezessük ki a teljes körűen a vágásos erdőgazdálkodást.

[00:36:39]Ez még mindig nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyetlen egy fa sem lesz soha kivágva, de az, hogy örökerdő üzemmód, és az is csak egy részén a védett területnek, és legyenek olyan zónák, területek, amik tényleg kizárólag természetvédelmi és közjóléti célokat szolgálnak.

[00:36:56]Tehát nincsen effektíve fakitermelés és tartósa nincs.

[00:36:58]Ezeknek a területi lehatárolásoknak a a az előállítása a következő lépés.

[00:37:04]És e ennek párhuzamosan kell menni azzal, hogy a tüzifapiac meg a fapiacot át kell alakítani, meg kell nézni, hogy hogy lehet az így kieső faanyagot egy normális valamiféle átmenet, igazságos átmenettel kivenni a piacból is.

[00:37:19]A szereplőknek időt kell hagyni, hogy alkalmazkodjanak, üzleti modelleket váltsanak.

[00:37:25]Közben maguk az erdészeti Zrt-k is üzleti modellt fognak váltani, hiszen erről beszélünk a Nomprus.

[00:37:30]Szóval ez egy annyira, ha így ránézésre egyszerűnek tűnik, de ha az ember elkezdi a szálakat itt végighúzni, akkor valójában itt egy sorsszabályozás, egy sorti döntés.

[00:37:41]Szóval ami ami fontos, hogy annak a feltételei, hogy ezt végig tudjuk csinálni, olyan értelemben adottak, hogy megalakult az EKF, a mi önállóminisztérium és mind a nemzeti parkig igazgatóságok, mind az erdészeti ZR.

[00:37:57]Tehát az erdészeti Zrték tulajdonosi joggyakorlója a miniszter Gajdos László miniszter úr, tehát hogy igazából nincsen technikai akadálya annak, hogy ezeket a koncepciókat el tudjuk kezdeni.

[00:38:09]Hát amiről most beszélt, hogy a cégeket át kell alakítani erre az új működésre, azt mondjuk már meg lehet csinálni jövőre neki.

[00:38:15]Igen.

[00:38:15]Elindulunk.

[00:38:15]Igen, igen, igen.

[00:38:17]2000 a terveink szerint 2028 január 1-re késelünk vele.

[00:38:22]Akkor lesznek nonprofitok, akkor fognak úgy működni, ahogy itt az előbb leértünk.

[00:38:25]Tal talán előbb nonprofitok lesznek.

[00:38:27]De a működést a itt mint minden válhatnál egy fokozatos átalakítást fogunk végezni.

[00:38:34]Igen.

[00:38:34]Ebből a szempontból a cégek átalakítását nézünk.

[00:38:36]Itt egybe esik az, amit önök mondanak, vagy ez is nagyon késői?

[00:38:41]Én tehát abban nagyon szeretnék egyértelmű lenni, hogy én nem azt gondolom, hogy ezt azonnal meg lehet csinálni ezt az egészet.

[00:38:45]Én azt gondolom, hogy az nagyon fontos, hogy nagy lépésekkel kell haladni.

[00:38:48]És ahogy mondtam, a moratóriumnak a beszüntetése, az számomra egy visszalépés volt ebben az értelemben, értve azt, hogy bizonyos folyamatok zajlottak, de mégis az egy erősebb szabályozás volt, mint amink most van.

[00:38:57]És a és a másik dolog, hogy igen, egyébként arra, tehát a koncepció szintén én abszolút egyetértek azokkal az irányokkal, tehát ami most egy néhány napja jelent meg a természetvédelem.hu honlapon arról, hogy mi a minisztériumnak az álláspontja arról, hogy hogyan akarják átalakítani az erdőgazdálkodást, az nekem nagyon-nagyon szimpatikus, és azt gondolom, hogy nagyon jó elemek sokasága van benne.

[00:39:14]És ezt azért is hangsúlyozom, mert ezt megint én nagyon sokszor megkapjuk civil szervezetek, hogy mi azt akarjuk, hogy ne nyúljanak az erdőhöz.

[00:39:21]Szerint én biztosan nem, de a legtöbb kollégám soha nem mondott ilyet.

[00:39:25]Tehát teljesen egyértelmű az, hogy végtelenül bonyolult ez a kérdés.

[00:39:28]Létezik olyan, hogy természetvédelmi erdőkezelés.

[00:39:29]Tehát, hogy kell, van olyan, ahol azt csináljuk, hogy nem emberi érdekből, hanem az élővilág érdekeit szolgálva odamegyünk, és akár fát vágunk ki, ide, nem visszük el, és nem adjuk el, és nem égetjük el, hanem ott hagyjuk az erdőben holdfának.

[00:39:41]Erre magyar nagyon progresszív kutatások léteznek, hogy hogy lehet az erdő természetességét javítani.

[00:39:45]Pont azért, mert egyébként ugye ez nem magától romlott el.

[00:39:47]Az az erdőgazdálkodásnak a következménye, hogy rossz az erdeink természetessége nagyon sok helyen.

[00:39:52]És és ez egy olyan adottság, amivel valamit kell kezdeni, aminek egy része az aktív helyreállítás lesz.

[00:39:56]Egy része meg az, hogy persze még a védett területek egy részén is elképzelhető, hogy bizonyos kíméletes gazdálkodási módok fennmaradhatnak, de az, hogy például, hogyha most megnézzük, akkor a a az északi középhetysségben például nagy területen vannak olyan védett erdők, amelyeknek a nagyon nagy, amelyek nagyon nagy részben teszik ki bizonyos erdőgazdaságoknak a fakitermelését.

[00:40:16]Magyarul ott sokkal nagyobb érvágás az, hogyha azt mondjuk, hogy a védettel nem vághatnak, mint egy másik állami erdőgazdaságnál, ahol meg sokkal kisebb ennek a jelentőséget.

[00:40:23]Ez egy nagyon bonyolult dolog, de hogy szerintem az a nagyon fontos itt szemléletileg, hogy hogy értve azt, hogy türelemre van szükség, de hogy hogy közben viszont én azt gondolom, hogy a társadalom még mindig túl türelmes és nem elég radikális abban, ahogy a környezeti kérdésekhez állunk, mert sokkal rosszabb a helyzetünk, mint valaha.

[00:40:38]Tehát a környezeti realitás az minden korábbinál rosszabb, mint amit itt bárki megélt.

[00:40:41]És és ez egy olyan sürgőséget ad ennek az egésznek, ami ami szerintem kihangsúlyozza azt a különbséget, hogy van olyan, hogy egy folyamat az komplex és lassan halad, és van olyan, hogy egy másik folyamat az meg nagyon gyorsan romlik.

[00:40:53]És hogyha nem tudunk összhangot teremtenie között a kettő folyamat között, és ez nem csak az erdőre vonatkozik, ez egy megint tágabb téma, akkor annak összeomlás a vége, és ennek mondjuk klímatéren abszolút nagyon súlyos jelei látszódnak Európában már, hogyha az idei évnek a hírait végignézzük az erdőtűztől, vízhiányon át, agrártermelés, tehát hogy óriási nehézségekkel nézünk szembé.

[00:41:10]És szerintem ezért iszonyatosan fontos, hogy egy egy olyan változás, mint ami most van Magyarországon, most lehet esetleg a helyére pattintani a stratégiai kérdésként azt, hogy a környezetük állapotára való odafigyelés az mit jelent.

[00:41:22]és hogy hogy tényleg értsük azt, hogy ez a lét létünknek az alapja valójában.

[00:41:27]Hát annyi bocsánat sebességre, hogy én azért az egy évet nem érzem, tehát hogy itt azért arról beszélünk, hogy 2028 január 1-re egy másik szervezet nekem nem erre mondom, hogy lassú.

[00:41:37]Igen, [nevetés] ez ez egy szimpatikus akkor elhangzott az is, hogy az világcsús lenne, ha már a ciklus végére sikerülne kivezetni a fakitermelést a védett erdőkből.

[00:41:47]Hidd el az a az emberi kú, tehát hogy csak ilyen apróság.

[00:41:49]A az erdőgazdálkodásban működő fahasználati csapatok, akik vágják a fát, azok ahhoz vannak hozzások, hogy területről vágják a fát.

[00:42:01]Hát erről készülnek ezek a horrorisztikus képek, amikor féldomb oldalon hiányzik a fá hát olyan már nincsen.

[00:42:06]Tehát a múltzatban még 50 hektárokat vágtak, most meg három- négyet.

[00:42:11]Tehát ez ez nyilván mostani kép szerint ez fájdalmas, de ez teljesen másképp működött.

[00:42:16]mondjuk 100 évvel ezelőtt, de ahhoz, hogy lékekben, tehát 10 mes lékekbe nyúljunk bele az erdőbe, hogy a teljes borítottságot megtartsuk, ahhoz irányított döntéssel tudó sok szakemberre van szükség.

[00:42:29]És ezt nem lehet megcsinálni fél év alatt.

[00:42:32]Ez lehetetlen.

[00:42:35]Át kell tanítanunk az egész együttműködő partnereinket, akik vállalkozók.

[00:42:40]Végig kell gondolniuk, hogy ez nekik hogy éri meg, meg hogy nem éri meg.

[00:42:44]Csak ez azt akarom mondani, hogy ilyen ilyen objektív tényeket is figyelembe kell vennünk a a abban a kultúraváltásban, meg szemléletváltásban, meg megközelítésben, amit csinálunk.

[00:42:56]Még egy kérdés, hogy a a Dunai Poy Nemzeti Park közölte, miután ez a moratórium lejárt, hogy nem járul hozzá a védett területeken semmilyen vágáshoz, tarvágáshoz se, de más típusú vágáshoz se.

[00:43:07]Ez ennek a nemzeti parknak egy önálló döntése.

[00:43:09]Ha igen, akkor mit szóráz minisztérium?

[00:43:12]máshol is.

[00:43:12]Szóval, hogy most mennyire a nemzeti parkok saját döntésén múlik, hogy a moratórium után is hol folytatódhat fivágás és hol nem.

[00:43:21]Ühüm.

[00:43:21]Ugye maga ez a felülvizsgálat az úgy zajlik, ez az 1441 erdőrészlet, hogy az erdészeti Zrt.

[00:43:26]a területileg érintett nemzeti park igazgatósággal direkben tárgyalnak róla.

[00:43:31]Ugye ennek az a nehézsége, hogy ugyanazok a szereplők, ugyanazok a szervezetek ülnek össze egy ugyanolyan tárgyalásra, amiben annó egyébként ezek egyszer átmentek, csak most teljesen más a az ukázont, aminek mentén döntést kell hozniuk.

[00:43:48]És itt most a felelősség első körben a nemzeti parkigazgatóságé és az erdészeti Zrt.

[00:43:54]Hogy ők hogy tudnak megegyezni, mi az, ami amit nagyon nem akar engedni a természetvédelem.

[00:44:01]mi az, amibe tudnak egyezkedni?

[00:44:03]Az első körös lehetőség és felelősség az övéké, de természetesen az egyes területeken attól függően, hogy mennyire kiélezett a helyzet, mennyire sok korábbi konfliktus után ülnek le tárgyalni, satöbbi, satöbbi.

[00:44:18]Tehát lehet mondani azt a sok tényezőt, ami befolyásolja azt, hogy milyen munkakapcsolat van egy adott konkrét igazgatóságnál.

[00:44:26]Nyilván, ahol nagyon erős és tartós konfliktus alakul ki, ott megpróbálunk, hogy mondjam, megérteni a helyzetet, és megpróbálunk segíteni abban, hogy hogyan lehet döntést hozni.

[00:44:35]Ahogy mondtam az elején, ez egy nagyon nehéz szakmai dilemma, tehát hogy itt a a természetvédelem, én is szívem szerint azt mondanám, hogy egy fát se semmit, de hogy itt van egy olyan átfogó kormányzati felelősség, amit mindenkinek, aki ebbe a szektorba dolgozik, azt valamilyen szinten fel kell vállalnia.

[00:44:53]Hát akkor jól értem, itt a nemzeti parkok és a gazdaságok fognak egymással tárgyalni, és hogyha nagy vita van, akkor hát igazából ez már jócskán megy, hiszen ugye 900 erdőrészlet már át van tárgyalva, és ugye csak abba kezd el fakitermelést az erdészeti Zrt.

[00:45:06]Amik amikbről már történt megegyezés és zöld lámpát kapott.

[00:45:13]És akkor erre utalt a zenén, amikor azt mondta, hogy ezt két hetente látni fogjuk, hogy mik azok a területek, ahol lesz vágás, és mik azok a területek, ahol nem.

[00:45:20]kivontunk.

[00:45:20]Igen, igen, igen.

[00:45:23]Tehát ezt ezt ezt a folyamatot látnunk kell.

[00:45:25]Tehát látnunk kell, hogy egészséges irányba megy.

[00:45:26]Tehát ha nem változik semmi, akkor nem csináltunk semmit.

[00:45:30]De már ugye a önmagában az, hogy hogyan hogyan mutattuk meg milyen feladatokat adtunk ki, az már leválasztotta a múltat, azt a 200 évet.

[00:45:42]Egy egy más nézőpontot adtunk oda nekik, hogy hogy kell hozzállni az egészhez.

[00:45:44]És azt mutatja egyébként a az eddigi eredmény sem, hogy helyes irányba megyünk, mert vonjuk ki a az erdőrésleteket a tarvágásból, a bontóvágásokból vesünk vissza, alkalmaskodunk egy picit a klímához, mert ugye a az érveléstechnikában tökre benne van, hogy minden sárad, akkor lesz-e alatta újulat, tudunk-e újra erdősíteni?

[00:46:06]Tehát ezeket ezeket a szempontokat tök okosan most betesszük a tárgyalásokba, és ezekből jönnek ki a az eredmények, mely eredmények szerintem előrelépésekes.

[00:46:17]Ha jól tettem, ennek az 1400-nak a harmada az, amit ki tudnak vonni teljesen, tehát ahol nem lesz.

[00:46:22]Aha.

[00:46:22]Ez még csak eddig, mert a 900-ból még 500 jön.

[00:46:25]És mint mondtam, a következő körben egy jó szélesebb kört vontunk be.

[00:46:29]Tehát ez most ez a szám fog nőni és folyamatosan hétről hétre, mert ugye most leadták, letárgyalták és terepen meg ellenőrzsik egyébként ezeket.

[00:46:39]Tehát most mennek ki a terepre és ott az erdőrészleteket még egyenként átnézik.

[00:46:45]Azért ehhez annyit reakcióra van idő.

[00:46:46]Köszönöm, hogy hogy annyit hozzátennék, hogy azért itt nyilván az elmúlt évtizedek örökségeként óriási kapacitás irány van a nemzetipark igazgatóságoknál is.

[00:46:54]Tehát itt amikor azt mondjuk, hogy ezek át vannak nézve, akkor azért annak egy rendős része az papíron van átnézve és terepen iszonyú nehéz kijutniuk.

[00:47:01]Tehát, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti meg adathiány van.

[00:47:03]Tehát, hogy azért ez nem számomra ez ez egyáltalán nem egy olyan folyamat, ami aminél így nagyon könnyű.

[00:47:08]Tehát ugye ezt Képus Katalin is ugyanezt mondta, hogy ez egy nagyon nehéz döntés, de hogy ennek egy része az, hogy információhiány is van, és hogy egy olyan gyorsemű felülvizsgálat van most itt az őszi időszakban, ami tényleg ahhoz is gyors, hogy a nemzeti park igazgatóságok egy része, most nem akarok nyilván általánosítani, de hogy hogy tudom, hogy van több olyan hely, ahol ez problémát jelent, hogy hogy lehet ezeket tehát meg milyen alapon hogyan megállítani ezeket a dolgokat, de hogy ez egy abszolút előremutató dolog, ezt ezzel egyetértek.

[00:47:34]És még azt szeretném így hozzátenni, hogy amit én itt a türelmetlenség kapcsán mondtam, azt azt én tényleg a társadalom felé fordulva szeretném nagyon kihangsúlyozni, hogy itt arról van szó, hogy ki kell kényszerítenünk ennél gyorsabb változásokat, és nem annál, mintogy most akkor egy vagy két év az átalakítás, de általában az, ahogy a társadalmi gazdasági rendszerünk működik, az egyáltalán nincs összhangzban azzal a világgal, amiben élünk, és ennek látjuk minden ott mindenütt már a jeleit.

[00:47:55]És és én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, hogy hogy ezekben a témákban igenis gyorsan kell haladni, és ez nehézséget okoz, de ehhez kormányzati meg társadalmi szándékra szükség van.

[00:48:07]Sipos Katarin, Ferenc Zoltán és Prievente, köszönöm, hogy eljöttek és várjuk önöket máskor is.

[00:48:11]Köszönjük szépen.

[00:48:11]Köszönöm én is.

[00:48:14]Az elmúlt bő fél órában tehát arról volt szó, hogy mi vár a védett állami erdőkre azután, hogy lejárt a fakitermelésű moratórium, amit még a kormányalakítás után hirdedett meg az új Tisza kormány.

[00:48:25]Reméljük, hogy még máskor is lesz alkalom arra, hogy a kormányzat és civil szervezetek részéről akár ehhez hasonló vitákat tudjunk lebonyolítani, akár más témákban, de természetesen az erdők helyzetét is követni fogjuk majd más anyagainkban is.

[00:48:36]Hogyha esetleg menet közben csatlakoztál ebbe az adásba, akkor mindenképp tekerj vissza az elejére, mert az első szintén egy bőfél órában nagyjából Pikó Andrással és Baranyi Krisztinával, fővárosi kerületi polgármesterekkel beszélgettünk a parkolási bevételi rendszer közelgő átalakításáról.

[00:48:54]Mára köszönöm a figyelmeteket.

[00:48:54]Én Szuró szívős voltam.

[00:48:56]Tartsatok velünk legközelebb