Partizán 35:50

Használtruha-ipar és textiltúlfogyasztás a Vinted korában

partizánvintedfenntarthatósághulladékkezelésfast fashioninterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Használtruha-ipar és textiltúlfogyasztás a Vinted korában
tl;dr
  • Baló Zsófi a Partizánban a használt ruhapiac átalakulását vizsgálja: a Vinted történetét, működését és a textilipar fenntarthatósági problémáit.
  • A Vinted 2008-ban indult Litvániában, ma 9 milliárd dolláros értékű, ~100 millió felhasználós platform; a siker kulcsa a vevővédelmi díjas modell volt.
  • Az új feltételekkel a „vevővédelem" helyett „Vinted-díj" szerepel; algoritmusok döntenek panaszokról, fióktiltások és hamisítvány-csalások gyakoriak.
  • A platformot 2024-ben 2,4 millió eurós GDPR-bírságot kapott; a gyerekkereskedelmi vádak álhírnek bizonyultak, de online visszaélések (pl. fotók visszaélése) valósak.
  • Az „enshittification" jelensége: a platform a felhasználót kezdi kihasználni, és már nem lehet egyszerűen elhagyni.
  • Dobos M. közgazdász: a konténerbe dobott ruhák többsége nem jótékony célra megy, hanem válogatás után exportálják; a textil-újrahasznosítás infrastruktúrája hiányzik, a megsemmisítés a legolcsóbb.
  • Az EU júliustól tiltja az eladatlan termékek megsemmisítését, de sok kiskaput hagy; a fejlett országok hulladékot exportálnak a lazább szabályú országokba („hulladékgyarmatosítás").
  • A Vinted a kis second-hand kereskedőket nyomta le, a nagy láncokat (pl. Háda) nem; a használt ruhák minősége a fast fashion miatt romlik.
  • A műsor álláspontja: a használt ruhavásárlás „antikapitalizmusnak álcázott kapitalizmus" – nem oldja meg a textilipar problémáit, csak fogyasztásra ösztönöz.
  • Alternatíva: tudatos vásárlás és ruhacsere – a műsorvezető szerint ez többet adott, mint a csomagponthoz járás.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Miről szól az adás?

A Partizán videójának műsorvezetője, Baló Zsófi az öltözködési fogyasztási szokások átalakulását vizsgálja. Kiindulópontja a felosztás: „kétféle ember van" – akik imádnak turkálni, „vintezni", ruhacserézni, és akiknek nincs energiájuk vég nélkül ruhát böngészni. Ő maga az előbbi táborba tartozik: már a Vinted és a Háda, illetve az „angol" használt ruha üzletláncok kora előtt aktív turkálós volt, zsák számra ajándékozta a megunt cuccait a barátainak, és seftelt is az értékesíthető darabokkal. Élete során végignézte a fast fashion (Zara, H&M) elterjedését, majd az ultra fast fashion (SHEIN, Temu) bejöttét és a használt ruhapiac felpattanását.

„Ebben a videóban azt vizsgálom meg, hogy vajon fenntarthatóbb lesz-e az öltözködésünk a Vintednek köszönhetően, és egyáltalán milyen gazdasági szereplőkön múlik, hogy a megunt vagy elhasználódott ruháink új életet tudjanak élni, és ne a szeméttelepen végezzenek." – Baló Zsófi *

A Vinted: a litván startuptól a 9 milliárdos óriásig

  • A Vinted a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) része, akárcsak az Airbnb vagy a Bolt – csak itt nem szolgáltatást, hanem konkrét termékek adásvételét bonyolítja magánszemélyek között. A platform kezeli a fizetést és a szállítást, így felhasználói oldalról gördülékeny a folyamat: „pár kattintás és úton van a kiszemelt pulcsi az őszi szezonra".
  • A cég története 2008-ban kezdődött: a 21 éves litván Milda Mitkuté egy házi bulin beszélgetett Justas Janauskasszal arról, milyen jó lenne eladni a nem használt ruháit és cipőit, mert kisebb lakásba költözött. Egy fórum jellegű weblapot készítettek litván néven (jelentése: „ruháim"), ami szájhagyomány útján terjedt, majd Németországban és Csehországban is elindult – országonként más-más néven. 2011-ben nevezték el Vintednek a „vintage" szóból inspirálódva, 2012-ben pedig átváltottak a mobilappal működő modellre, ami hatalmas ugrást hozott a felhasználószámban.
  • Üzletileg azonban kaotikus volt a működés: a 2010-es évek közepéig a szerverköltségeket alig fedezték a bevételek. Az eladási jutalék bevezetése katasztrófa lett – a felhasználók tömegesen hagyták ott a platformot. A ma ismert modellt a 2016-ban érkező, máig hivatalban lévő CEO, Thomas Plantenga alakította ki: a jutalék helyett vevővédelmi díjat vezetett be, és nagy szabású reklámkampányt indított.
  • 2019-re a Vinted Litvánia első unikornisa lett (1 milliárd dollárnál értékebb startup), a Covid pedig fellendítette az online vásárlást. Ma 9 milliárd dollárra becsülik az értékét – ami olyan magyar cégek súlycsoportja, mint a Mall vagy a Richter Gedeon. A cég magántulajdonban van, kockázati tőkebefektetők támogatják, körülbelül 100 millió felhasználója van 25 európai országban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában. A műsor megjegyzi: a litvánokhoz fűződik Európa legértékesebb peer-to-peer startupja, a Revolut is.

Vevővédelem helyett Vinted-díj: az új feltételek

  • Nagy platformként a Vinted is megjeleníti a klasszikus tüneteket: az ügyfélszolgálaton automatizált sablonüzenetekkel és AI-chatbotokkal kell harcolni, személyre szabott problémamegoldásról szó sincs. Magyarországon nincs bejegyzett céghelye, panasz esetén nincs magyar nyelvű, emberi telefonos segítség. A műsorban két betétjelent is láthatunk: egy Foxpost-csomagautomata üzenete, illetve egy Aldi mellett lévő automata, amely azt írja, „vedd ki a csomagod és csukd be az ajtót", miközben egyik rekesz sincs nyitva.
  • Miközben a forgatókönyv készült, érkezett az e-mail: október 8-án (a videó publikálási napján) új felhasználási feltételek lépnek életbe, amelyben a „vevővédelem" kifejezés már egyáltalán nem szerepel. A vevővédelmi díjat a nyár óta csendben „Vinted-díjra" nevezték át – az app szerint ez „fedezi a biztonságos és zökkenőmentes élményt".
  • Hamisítvány-ügyekben változás jött: ha egy vevő jelzi, hogy hamisítványt kapott, az eladó az eddigi 24 óra helyett most 48 órát kap az eredetiséget bizonyító iratok felmutatására. Ha a Vinted nem tartja őket meggyőzőnek, az eladó a pénze mellett a termékét is elveszíti, a vevőnek pedig nem kötelező visszaküldenie a hamisnak ítélt darabot.
  • Fontos apróság: bármit töltünk fel a Vintedre, azzal egész világra szóló, nem kizárólagos, jogdíjmentes, örök érvényű és átruházható engedélyt adunk a cégnek és kapcsolt vállalkozásainak a képeink használatára – többek között mesterséges intelligencia- és gépi tanulási modellek fejlesztésére.
  • A panaszos ügyeket sokszor algoritmusok és automatizált szoftverek bírálják el, így fióktiltás is jöhet pusztán „robotdöntés" alapján. Baló Zsófit magát is letiltották:

„Képzeljétek, letiltott a Vinted azért, mert olyan ruhákat árulok a platformon, amiket nem hordtam, és el akarom őket adni." – Baló Zsófi *

Írt is nekik, hogy nem érti a tiltást, hiszen a platform saját képgalériája is tartalmaz „olyan képet, amit valaki más csinált egy másik emberről egy fal előtt".

Csalások, tiltások, adatvédelmi bírságok

  • A Vinted mind képeken és szövegen alapul, így a csalás is egyszerűbb: manipulálni lehet a hirdetést, a panaszbejelentést vagy a bizonyítást. A „Vinted fekete lista" Facebook-csoport és a Vinted Subreddit tele van történetekkel nem teljesített megrendelésekről, csalásokról, hamisítványokról. A műsorvezető bevallja: a téma kutatása óta kényszeresen fotózza csomagjait kívül-belül, és a csomagautomatába helyezéskor már az aznapi napilapot is feltartja mellette „biztosítás gyanánt".
  • Egy brit nő, Katherine Warrelow idén júniusban indított oldalt (sedwintedfaces.com), ahol hasonlóan megélteket gyűjtenek, és segítenek a hibásan eltávolított fiókok visszaállításában.
  • A Forbes idén számolt be arról a jelenségről, hogy valódi profiloknak álcázott botok gyakran hibátlan magyarsággal adnak hamis értékeléseket, amelyekkel a felhasználók e-mail címét vagy telefonszámát próbálják kicsikarni.
  • A Vinted GDPR-ügye miatt a litván adatvédelmi hatóság (VDAI) 2024-ben közel 2,4 millió euróra bírságolta a céget – elsősorban az adattörlési kérelmek és az úgynevezett árnyéktiltások (shadowban) kezelése kapcsán.

A gyerekkereskedelmi vád és az online visszaélések

  • Nyáron, főleg Németországban és Franciaországban terjedtek el bejelentések olyan hirdetésekről, amelyek gyerekjátékokat ábrázolnak indokolatlanul magas áron, furcsa leírásokkal. Ez azonban úgy tűnik, álhír volt: a Vinted nem talált bizonyítékot, a német és francia hatóságok szerint a megvizsgált hirdetések hamisak voltak, a német Mimikama tényellenőrző szerint nincs elegendő bizonyíték a gyerekkereskedelem-vádakra, és a virális képek-videók eredete is kérdéses.
  • Ugyanakkor naiv lenne azt hinni, hogy semmi illegális nem történik a platformon: tavaly novemberben a francia hatóságok indítottak eljárást olyan hirdetések miatt, amelyek az OnlyFansre és más pornográf tartalmakra irányították a látogatókat. Az elkövetők minden internetes platformot használnak a visszaélésekre.
  • Baló Zsófi saját esete: feltöltött egy tánchoz használt forgótalpat, és mivel általában nőkkel kommunikál az oldalon, nem gyanakodott, amikor egy profilkép nélküli felhasználó képet kért a tárgyról a lábán viselve – később jött rá, hogy nem ártatlan vevői kérésről van szó. Egy német nő videóját, amelyben azt meséli el, hogy a Vinted-fotóit pornóoldalakra töltötték fel, több millióan látták; ő és több társa próbálkozik a hatóságoknál, több-kevesebb sikerrel. A videóban elhangzik a német érintett mondata:

„Dennoch ist das Internet kein rechtsfreier Raum. […] Die Männer müssen ihr Verhalten ändern." („Mindazonáltal az internet nem jogtalan tér. […] A férfiaknak meg kell változtatniuk a viselkedésüket.") – a német érintett nő *

Enshittification: amikor a platform használja a felhasználót

A videó rávilágít egy visszatérő jelenségre, amelyet enshittificationnek, azaz „elszaródásnak" neveznek: megjelenik egy jó, hiánypótló app, a felhasználók rákattannak, a platform a népszerűséggel nő, ami fokozatos romláshoz vezet – miközben egyre több erőforrást (például adatot) szív ki a felhasználókból, és egyre nehezebb valódi segítséget kapni.

„Tehát egy ponton már nem a felhasználó használja a platformot, hanem fordítva. Ő maga lesz felhasználva." – Baló Zsófi *

Ekkor azonban már nem lehet egyszerűen ott hagyni az appot, mert túl nagy veszteség lenne – hiszen mindenki azt használja. Ilyen a YouTube is. A jelenségről nemrég Pap Szilárd készített alapos interjút, amelyet a műsor ajánl (a link a leírásban).

„Én csak olcsón akarok ruhát venni" – a fogyasztói dilemma

A műsor idézi a kézenfekvő ellenvetést: érthető, ha valaki a SHEIN-en 6 euróért jut a nadrágjához, és nincs energiája minden divatcég működésébe beleásnia magát. Baló Zsófi szerint ez teljesen érthető:

„Nem a vásárlóknak kellene minden egyes fogyasztói döntésnél szégyenkezniük és saját felelősségüként megélniük globális és strukturális problémákat." – Baló Zsófi *

Ugyanakkor – érvel a műsor – joguk van ahhoz, hogy átlássák az életüket befolyásoló iparágak működését, és azt is, mi történik egy termékkel, mire a sarki csomagpontba vagy a Hádába ér.

Mi lesz a konténerbe dobott ruhával? – beszélgetés Dobos M.-vel

A szélesebb összefüggésekért Baló Zsófi Dr. Dobos M.-vel, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársával (2022 óta – pont amióta a Vinted itthon van, mint most jött rá, „random egybeesés") beszélgetett. Dobos kutatási területe a magyar és közép-kelet-európai divatipar, annak globális értékláncban elfoglalt helye, valamint a fenntarthatóság szabályozási kérdései.

  • Sokan hiszik, hogy a ruhagyűjtő konténerbe dobott, hordható ruhák jótékony célra mennek. Dobos szerint ez általános tévhitalapú feltételezés: az adománygyűjtő szervezeteknek aránylag nagy bevétele származik abból, hogy az eladományozott textiltermékeket pénzért adják tovább használt ruhaként.
  • Közép-Európa egyik legnagyobb textil-újrahasznosító vállalata a magyar Texttrade Kft., amelynek fehér-piros konténereiben évente több tízezer tonna ruhát gyűjtenek; konténeres begyűjtéssel foglalkozik a Mohu is, illetve ruhát lehet leadni karitatív szervezeteknek és adományboltoknak.
  • A válogatás máig rendkívül munkaigényes, hozzáértő embereket igényel, ezért az olcsó munkaerőt kínáló országok dominálnak: Magyarországon, Bulgáriában, Litvániában és Lengyelországban is vannak erre szakosodott cégek. A ruhák minőségi kategóriákba kerülnek, külön válogatják a kiegészítőket és a szezonális darabokat, és ettől függ a további sorsuk: visszamennek fejlettebb piacokra használt ruhaként, vagy a közép-kelet-európai régióba, illetve Afrikába és Dél-Amerikába kerülnek.
  • Hogy egy térség befogadója, válogatója vagy exportőre lesz-e, a helyi infrastruktúra fejlettségén, a szabályozási környezeten és a gazdasági ösztönzőkön múlik. A fogyasztást az anyagi körülmények mellett a hagyományok és a ruházkodáshoz való viszony is határozzák: ahol magasabb a diszkrét jövedelem, ott több ruhát vesznek és dobnak ki – ezért gyűjtenek aránylag sokat Franciaországban és Hollandiában, és ezért lett nálunk fogalom az „angol second-hand".
  • Itthon nincs stigmatizálva a használt ruha hordása: családon, rokonságon belül is szívesen adományoznak, a turkálók évtizedek óta népszerűek. De nem érdemes felsőbbrendűnek érezni magunkat:

„Tehát most sokkal több terméket veszünk, kevesebbet költünk rá." (korábban a fizetésük nagyobb százalékát költötték ruhára, de kevesebb darabot vettek) – Dobos M. *

Ez a fast fashion és az ultra fast fashion elterjedésének következménye.

Kik vásárolnak Vinteden?

A Vinted nem ad ki adatot a magyar felhasználóiról (a műsor megkereste őket), de Dobos szerint a 20–40 éves korosztály használja magabiztosan: okostelefon kell hozzá, alkalmazásismeret és bizalom az online fizetésben, ami idősebbeknél nem biztosított. Sokszor párok vagy családok használnak egy fiókot, és biztosan több a nő a vevők és eladók között is – részben azért, mert a családban jellemzően a nők vásárolnak, a gyerekeknek pedig abszolút.

Az egyéni élmény és a piac átalakulása

  • Eladói oldalon a Vinted sikerélményt és bevételt jelent, főleg olyanoknak, akik például kisgyerekes anyaként fizikailag elszigetelődnek és elesnek anyagi lehetőségektől; ad tennivalót is, ami viszonylag egyszerűen teljesíthető: online kommunikáció, minimális adminisztráció, csomagolás, csomagponthoz járás. A csomagpontok kényelmi faktora verhetetlen: nem kell futárt várni, magunk osztjuk be az időt, emberrel sem muszáj beszélgetni. A stáb a Reddit népétől kérdezte meg, hol van a leglehangolóbb helyen lévő csomagpont – a „nyertest" a videóban is mutatják. A csomagpontokból jóval több van, mint a ruhagyűjtő pontokból, és a fenntarthatósági viszketés is jobban kielégül: tudjuk, hogy a holminknak lesz gazdája, aki vélhetően hordani is fogja.
  • Mára már nem csak ruhát, hanem háztartási és elektronikai cikkeket is árulnak, nem csak használtat, és nem csak átlagfelhasználóként. A műsor megfigyelése: sok kézműves (játék-, ékszer-, kerámia-készítő) használja a Vinted infrastruktúráját elsődleges webshopként – máshol hirdet, de a Vinted-fiókra tereli a forgalmat. Emellett sok profi viszonteladó is használja a jól működő logisztikát, ami rontja azoknak a „mezei" felhasználóknak a játéterét, akik magánember–magánember alapon vásárolnának.
  • A nyerészkedés számtalan formája jelenik meg: vannak, akik ultra fast fashion termékeket töltenek fel az eredeti ár többszöröséért „vintage" címszóval, és sajnos sok az üzletszerűen hamisítványt árusító fiók is.
  • Vevői oldalról vonzó a piac: nem kell végigszenvedni az üzleteket, az algoritmus elénk tolja, amit szeretnénk, és fillérekért lelhetünk kincsekre. „Minél olcsóbb és könnyebb a vásárlás, annál inkább feledkezünk meg a morális alapelveinkről." A másodlagos piacon is jelen van az attitude–behavior gap: nyilatkozhatunk úgy, hogy fontos nekünk a környezetvédelem és az etikus gyártás, mégis a fast fashionben vásárolunk, vagy ultra fast fashiont rendelünk.
  • Az online vásárlás népszerű ingyenes visszaküldési lehetőségéről sem szívesen gondolunk, hogy mihez vezet: mivel a kereskedőnek iszonyatos költség és macera a visszáru logisztikája, sokszor megsemmisítik vagy fillérekért adják tovább.

Szabályozás, megsemmisítés, hulladékgyarmatosítás

  • Július 19-étől EU-s szabályozás tiltja meg a nagyobb cégeknek az eladatlan termékek megsemmisítését. Fontos előrelépés, hogy van jogszabályi keret, viszont sok kiskaput hagy: ha a cég szellemi tulajdonsértésre, egészségügyi vagy biztonsági kockázatra hivatkozik, vagy az adományozás bonyolult/költséges, továbbra is engedélyezett a megsemmisítés – és ezek a nyilatkozatok önkéntes bevalláson alapulnak. Ki fogja ellenőrizni, hogy az a kamionnyi ruha tényleg szennyezett-e?
  • A megsemmisítés a legolcsóbb megoldás, mert nem létezik megfelelően skálázható feldolgozó-infrastruktúra. A begyűjtés önmagában veszteséges üzlet, az újrahasznosításhoz víz, energia és ipari kapacitás kell, és nincsenek gazdasági ösztönzők az építésre. Jogos kérdés az is: akarnánk-e mindenre infrastruktúrát szánni, ha a végén az újrahasznosított ruhákat is kidobják? Egyelőre csak gyűlik a textil, érdemi megoldás nélkül.
  • A hulladéklerakóban a textilipar vegyi anyagai az esővel a földbe szivárognak. A ruhák többsége kevertsálas (polieszter+pamut), különböző festékanyagokkal, cérnákkal, cipzárakkal, gombokkal – mindet szétszerelni kellene az igazi újrahasznosításhoz. Ezért legelterjedtebb az „értékcsökkentő újrahasznosítás": mechanikai felaprítás után szigetelőanyag, geotextília vagy géptörlőrongy készül belőlük. A fejlett országok pedig előszeretettel exportálják a hulladékot a lazább szabályú országokba – ezt hívják hulladékgyarmatosításnak.

A hazai használt ruhaipar a Vinted árnyékában

  • A kisebb second-hand üzleteket és webshopokat nehéz helyzetbe hozta a Vinted megjelenése. Egy debreceni vintage ruha-kereskedő a TikTokján így fogalmazott:

„A Vinted teljesen tönkretette a használtcikk-kereskedelmet. […] Így a kereskedői árakat olyan szinten lenyomták ezek a magánszemélyek, hogy a kereskedők szerintem borzasztó nagy bajba kerültek." – debreceni vintage ruha-kereskedő *

A példája: valaki 80 000 forintért vett egy kárhátkabátot, két éve nem hordja, nem is akar belőle rezsit fizetni, csak hogy ne álljon a szekrényben – ezért felteszi 15 000ért, és azonnal elkel.

  • A nagy webáruházakat és üzletláncokat viszont nem a Vinted inogtatta meg, hanem a Covid-járvány, az infláció és az ultra fast fashion elterjedése. A 31 éve családi vállalkozásként működő, közel 100 üzletes Háda-lánc vezetője, Háda György nem aggódik az online piactér miatt; a vintage-szurkolókról beszélve megjegyzi, hogy a fiatalabb generáció környezettudatosságát mérő felmérésekben nem nagyon bíz – szerintük az inkább „érdekes" nekik, mint komolyan vett érték. A Háda főleg Skóciából és Észak-Írországból importál, amit itthon nem passzol el, exportál – elsősorban Afrikába. A nemzetközi logisztika, átválogatás és feldolgozás költségei megjelennek az árcédulákon.
  • Az online fórumok és kommentmezők véleménye, valamint a műsorvezető évtizedes turkálós tapasztalata is az, hogy a ruhák ár-érték aránya romlik, a minőség gyengül, az árak már hasonlók az új plázás darabokéhoz – nem véletlenül, hiszen a fast fashion termékek is egyre rosszabbak, és ezek kerülnek a használt ruha körforgásába.
  • A Vinted tehát nem borította fel a hazai szektort, de formálja a vásárlói attitűdöt: lesznek tudatos középosztálybeliek, akik utánamennek a fenntartható divatcikkeknek és többet fizetnek az egyedi darabokért a helyi vintage boltokban, de a többség az egyszerűen és olcsón elérhető ruhát veszi meg – miközben a ruhaüzletek egyre rosszabb élményt nyújtanak egyre drágábban. A Vinteden ezer-egynéhány forintért ugyanahhoz a Zara-termékhez juthatunk, ami újonnan, akár a Hádában a többszöröse. Sőt, az egyedi öltözködés iránti igényt is jobban kielégíti – bár kérdés, létezik-e még „divatjamúlt", ha nincsenek szezonok, és minden trend egyszerre van jelen. (Erről a Zsófilter podcastban Keszeg Anna kultúrakutatóval folytatott beszélgetést is ajánl a műsor.)

Társas kapcsolatok és elidegenedés

A műsorvezető érdekes kérdésnek tartja, hogy a Vinted az elidegenedést erősíti-e, vagy inkább nem szorítja vissza társas kapcsolatainkat – ez csupán része a féldigitális életmódunknak. Egyrészt van social média jellege: végtelenített feed, követés, üzenetváltás. Másrészt aki nem óckodik tőle, találkozhat élőben a vevőjével vagy eladójával – Baló Zsófinak kellemes élményei voltak, a csajokkal utána fotókat küldözgettek, hogy áll az adott darab, örültek, hogy jó gazdája lett. Az viszont biztos: a Vinted ahhoz is hozzájárul, hogy fogyasszunk, növekedjen a gazdaság, termelődjön a profit, és „végül betemessen minket a textil".

Következtetés: használt ruha, régi minta – és a ruhacsere-alternatíva

  • A Vinted szépen hangzó üzenetei – „vegyél használtat, vegyél részt a körkörös gazdaságban, támogasd a fenntarthatóságot" – mellett már a fast fashion márkák is second-hand projekteket indítanak. A felszínen jól hangzanak, de:

„Mindez igazából csak antikapitalizmusnak álcázott kapitalizmus, hiszen valódi megoldást nem kínál a textilipar globális problémáira, és végsősoron mindig fogyasztásra ösztönöz." – Baló Zsófi *

„A használt ruhaipar pedig végsősoron a divatipartól nem elkülöníthető, és semmivel sem kevésbé káros a környezetünkre." – Baló Zsófi *

  • Egy cég pozicionálhatja magát a divatmárkáknál jobbnak, de a folytonos növekedés ellen soha nem kampányol. A használt ruhavásárlással elhitethetjük magunkkal, hogy „tiszta lelkiismerettel" hordunk márkás dolgokat – valójában a másodlagos piacon is ugyanolyan rövid életűek a ruhák, hiszen ugyanazok a gyártók készítették, ugyanonnan érkeznek. Ez a designer-cuccokra is érvényes. Ráadásul a social média algoritmusok megtanították, hogy ne várjuk meg, míg tönkremegy egy ruha – a Vinted pedig arra tréningez, hogy eleve a továbbeladás gondolatával vásároljunk. Jöhetnek tehát hasonló, forradalminak tűnő startupok, de a status quót nem fogják megváltoztatni, ha a profitérdek marad a prioritás.
  • Amit tehetünk: átgondoljuk, mit, miért és mennyi időre vásárolunk, illetve ruhacsere-szervezés – ahogy szeptember közepén a Partizán Önkéntes Központban a kollégák tették. Az egyik szervező, Kövi Boróka elmondta: eleve turkálóból vásárolt ruhák között nőtt fel, nem szeret fast fashionben vásárolni, de a ruhák olyan gyorsan gyártódnak, hogy a turkálókat is elárasztotta a fast fashion. Ő maga is „vintezik", el is ad, vesz is, de nem állítja, hogy a ruhaiparnak segít – „ugyanúgy ész nélküli vásárlásra, költekezésre és eladásra sarkall". Az ingyenes ruhacserét viszont szereti:

„Itt tényleg nem azért hoznak ide ruhát, meg visznek, merthogy valamit vissza akarnak kapni abból, amit valaha elköltöttek, hanem tényleg remélik, hogy olyat hoznak, ami jó, de nem használják, és olyat visznek, amire tényleg szükségük van." – Kövi Boróka *

  • A műsor végén Baló Zsófi kicsomagolja a Vintedről érkezett vásárlásait, de őszintén megvallja: sokkal jobb érzés volt kisétálni ingyen elcserélt cuccokkal egy ruhacseréről, és élőben látni, hogy örömet szereznek a saját ruháink, mint a csomagponthoz sétálni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A beszélő neve az átiratban többféleképpen szerepel („Balok Zsófi", „Daó Zsófi", „Baló Zsófi"); a videó záró mondata alapján a helyes alak Baló Zsófi, következetesen ezzel dolgoztam.
  • „Harvik kerület Aldi Tuszti automata" – a csomagautomata-jelenet helyszínének pontos megnevezése az ASR-torzítás miatt nem rekonstruálható.
  • „Üdvözöljük a Foxposzt láborunk… Kérem várjon az összekapcsolássalekét" – automatizált gépi hang torz átírása, szó szerint nem állítható vissza.
  • „Manodra busi, magyarul ruháim" – feltehetően a Vinted eredeti, litván nevének („Mano drabužiai") torz alakja.
  • „Thomas Patenga" – feltehetően Thomas Plantenga, a Vinted vezérigazgatója.
  • „az új ASF24 helyett már 48 órát ad" – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg „az eddigi 24 (óra) helyett most 48 órát ad".
  • „Katherine Warrelow" és a „sedwintedfaces.com" domain – a név és a webcím írásmódja bizonytalan.
  • „Texttrade Kft." – a cégnevet az átirat hangalakja alapján vettem át, ellenőrizetlen.
  • „amitificationnek vagyis elszaródásnak nevezünk" – feltehetően az „enshittification" kifejezés torzítása.
  • A Háda-vezető idézett mondata („A vintage ez a most a holnap ez a cserebben Igen. Tehát hogy Igen. Ignak vannak akik esküsznek…") egészében értelmezhetetlen, csak a lényege rekonstruálható: a vintage iránt vannak elkötelezett rajongók.
  • „a Vintien lőttem lett az új nemrég turisztam" – értelmezhetetlen mondatrész, kimaradt az összefoglalóból.
  • „szilingoljuk meg a ruháimat" – értelmezhetetlen kifejezés a kicsomagolásos jelenet bevezetőjében.
  • „tánch használt kis lábtyű" – a tárgy (kontextusban „forgótalp") pontos megnevezése bizonytalan.
  • „A ruhaénerekhez képest sokkal nagyobb számban" – feltehetően „a ruhagyűjtő (konténerekhez) képest" torzítása.
  • „idéntől kezdve az Egyesült Államokban" – valószínűleg „idén (évtől) kezdve".
  • „ez000resért" – valószínűleg „ezer-egynéhány forintért".
  • Az átiratban több név és szakszó többször, eltérő írásmóddal szerepel: „Vintid/Wintid/Vinid/VTid" → Vinted, „Shinnel/Shinen" → SHEIN, „TEU" → Temu, „Fast Vision/Ultrafast Vision/Festation" → fast fashion/ultra fast fashion, „Pap Szilár" → Pap Szilárd, „kövi boróka" → Kövi Boróka, „Mimi Kama" → Mimikama, „szája-gyomány" → szájhagyomány – ezeket következetesen a helyes alakra javítottam.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Kétféle ember van.

[00:00:00]Az, aki imád turizni, vintezni, ruhacserézni, és az, akinek nincs [zene] arra energiája, hogy vég nélkül ruhákat böngészen akár a boltban, akár online.

[00:00:09]Én az előbbi táborba tartozom.

[00:00:11]Már jóval a vintid, sőt jóval a háda és az angol használt ruha üzletláncok kora előtt [zene] aktív turkálós voltam.

[00:00:17]A barátnőimek zsák szám ajándékoztam a megunt cuccaimat, [zene] és seftelni is szerettem az értékesett darabokkal.

[00:00:25]Aztán életem során végignéztem az úgynevezett Fast Fashion divatmárkák elterjedését, mint a Zara, a H&M és hasonlók, amelyeknek a termékei aztán ugye második esélyt kapnak a hazai turikban is.

[00:00:36]Az utóbbi pár évben pedig újra gyökeresen átalakultak a ruhafogyasztási szokásaink.

[00:00:41]Bejött az Ultra Fast Fashion, a Shinnel és a TEUval, illetve megjelent a Vintid is.

[00:00:46]A vásárlás egyre inkább online zajlik, és a használt ruhapiac is hatalmasra nőtte ki magát.

[00:00:53]Ebben a videóban azt vizsgálom meg, hogy vajon fenntarthatóbb lesz-e az öltözködésünk a Vintednek köszönhetően, és egyáltalán milyen gazdasági szereplőkön múlik, hogy a megunt vagy elhasználódott ruháink [zene] új életet tudjanak élni, és ne a szeméttelepen végezzék.

[00:01:08]Én Balok Zsófi vagyok, ez itt a Partizáninó.

[00:01:17]Ha kicsit is tudatos fogyasztók vagyunk, szeretjük kerülni a pazarlást, és igyekszünk újra hasznosítani, amit csak lehet.

[00:01:24]Erre is alapozva reklámozta magát 2022-ben magyarországi megjelenésekor a Vintid.

[00:01:30]Szabadulj meg a régi ruháidtól, amik a szekrényben [zene] porosodnak, és közben még kereshetsz is egy kis pénzt.

[00:01:36]Nincs közvetítő, egyszerű használni.

[00:01:36]A kanapédról adsz és veszel, a csomagpontig [zene] kell csak elmenned és kész.

[00:01:42]A Vinted az úgynevezett sharing economy, azaz a megosztáson alapuló gazdaság része.

[00:01:48]Ilyen az Airbnb vagy a bolt is.

[00:01:51]Csak itt nem valamilyen szolgáltatásról, hanem konkrét termékek adásvételéről van szó magánszemélyek között.

[00:01:58]A platform bonyolítja a fizetéseket és a szállítást is, tehát felhasználói oldalról igen gördülékenyen működik az eladás és a vásárlás is.

[00:02:07][zene] Pár kattintás és úton van a kiszemelt pulcsi az őszi szezonra.

[00:02:12]Persze bőven akadnak félresikerült tranzakciók és rémtörténetek is.

[00:02:14][zene] Ígérem, lesz szó még ezekről.

[00:02:17]Nekem csak a csomagponttal gyűjt meg a bajom, mikor forgatni mentünk oda, mert pont előtte kaptam meg az értesítést, hogy megjött a legújabb impulzusvásárlásom eredménye.

[00:02:28]Üdvözöljük a Foxposzt láborunk.

[00:02:28]A hívást rögzítjük.

[00:02:31]Kérem várjon az összekapcsolássalekét.

[00:02:38]Erre a csomagra is vissza fogok még térni, és megnézhetjük az adás végén.

[00:02:39]Mi van benne?

[00:02:42]De most a Vintidről, mint cégről még egy pár szó.

[00:02:44]Bár hozzánk csak négy évvel ezelőtt robbant be, a Vinted ötlete 2008-ban merült fel az akkor 21 éves litván nő, Milda Mitkuté fejében, aki egy házi bulin beszélgetett egy jó barátjával, Justas Janauskasszal, arról, hogy milyen jó lenne eladni a már nem használt ruháit és cipőit, mert épp egy kisebb lakásba költözik át.

[00:03:05]A beszélgetés odáig fajult, hogy kifejlesztettek egy platformot, akkor még Litván nevén volt a Manodra busi, magyarul ruháim.

[00:03:15]Ez egy fórum jellegű weblap volt, ahol bárki hirdethetett és Szájagyomány útján terjedt el a híre.

[00:03:23]Nemsokára elindult Németországban és Csehországban is, bár ekkor még más-más néven piaccal az egyes országokban.

[00:03:31]2011-ben nevezték el Vintednek a vintage [zene] szóból inspirálódva.

[00:03:36]2012-ben átálltak a Web Fórumról a mobil applikáció alapú működésre, ami [zene] hatalmas ugrást eredményezett a felhasználók számában.

[00:03:44]Eddig ez egy igazi texstart sikersztori, azonban nem volt magától értetődő a ma már nyilvánvaló dominanciája a cégnek.

[00:03:51]A 2010-es évek közepéig a Vinted üzleti szempontból kaotikusan működött, és a szerverköltségeket [zene] alig fedezték a bevételek.

[00:04:02]Tulajdonképpen folyt ki belőle a pénz.

[00:04:04]Egy ponton megpróbálkoztak az eladások utáni jutalék bevezetésével, de az katasztrofális ötletnek bizonyult, tömegével hagyták ott miatta a felhasználók a platformot.

[00:04:14]A ma ismert Wintid üzleti modelljét a 2016-ban érkező és máig hivatalban lévő CEO Thomas Patenga alakította ki.

[00:04:22]A jutalék helyett behozta az említett vevővédelmi díjat és [zene] nagy szabású reklámkampányt indított.

[00:04:29]Így lett 2019-re a Vinted Litvánia első unikornisa, azaz olyan startup, amelynek értéke [zene] meghaladja az 1 milliárd dollárt.

[00:04:40]Utána megjött a Covidjárvány.

[00:04:43]Az online shoppingra való igény őrületes tempóban nőtt, [zene] és mostanra 9 milliárd dollárra becsülik a Vinid értékét, ami [zene] nálunk olyan magyar cégekkel tenni egy súlycsoportba, mint a Mall vagy a Richter Gedeon.

[00:04:54]A cég máig magántulajdonban lévő vállalat, amelyet kockázati tőkebefektető cégek támogatnak.

[00:05:02]100 millió körül van a felhasználóinak a száma összesen 25 európai országban, illetve idéntől kezdve az Egyesült Államokban és Ausztráliában is.

[00:05:12]A litvánok termelték ki egyébként [zene] Európa legértékesebb és legnagyobb peer topeer startupját is.

[00:05:20]Ez a nálunk is ismert Revolut.

[00:05:28]A kicsiből nagyra nőtt platformok, így a Vinted is előbb-utóbb megjelenítik a klasszikus tüneteket.

[00:05:33]Az ügyfélszolgálaton automatizált sablonüzenetekkel és AI chatbotokkal kell harcolni.

[00:05:39][zene] Személyre szabott problémamegoldástól ne is álmodjunk.

[00:05:41]Az adatbiztonság rezeg, és egyre több visszaélésről hallani a sajtóban.

[00:05:49]Magyarországon ráadásul nincs a Vinidnek bejegyzett céghelye.

[00:05:51]Panasz esetén nem tudunk felhívni egy telefonszámot, ahol az anyanyelvünkön kérhetünk megoldást egy emberi lénytől.

[00:05:59]Jó napot kívánok.

[00:05:59]Daó Zsófi vagyok és itt állok a Harvik kerület Aldi Tuszti automata előtt és sajnos nem működik.

[00:06:07]Azt írja fő, hogy kérlek vedd ki a csomagod és csukd be az ajtót.

[00:06:09]De egyik rekesz sincs nyitva.

[00:06:16]Siker.

[00:06:22]Mondtam, hogy visszatérek még a vevővédelmi díjra.

[00:06:24]Képzeljétek, amikor éppen ezt a forgatókönyvet írtam, érkezett az email a Vintittől, hogy október 8-án életbe lépnek az új [zene] felhasználási feltételeik.

[00:06:33]Ebben már a vevővédelem kifejezés sem szerepel egyáltalán.

[00:06:39][zene] Egyébként a vevővédelmi díjat nyár óta már csendben átnevezték Vintiddíjra.

[00:06:45]Az app szerint ez a díj fedezi a biztonságos és zökkenőmentes [zene] élményt.

[00:06:50]Változások történtek még a hamisított termékek kezelése terén.

[00:06:55]Előfordulhat ugyanis, hogy egy vevő jogosan vagy jogtalanul jelzi a kapott termék hamisítvány.

[00:07:00]Az eladó kezében ilyen esetekben korlátozott eszközök [zene] vannak.

[00:07:05]Ugyan az új ASF24 helyett már 48 órát ad az eladónak, hogy mutasson fel az eredetiségről szóló bizonyítékokat.

[00:07:12]Azonban ha a Vinted úgy dönt, hogy nem [zene] elég meggyőzőek ezek, az eladó a pénze mellett búcsút mondhat a termékének is, hiszen a vevőnek már nem kötelező visszaküldeni a hamisnak ítélt dolgokat, ami nem újdonság, de jó tudni róla, hogy ha bármit [zene] feltöltünk a Vintidre, azzal egész világra szóló, nem kizárólagos, jogdíjmentes, örök érvényű és átruházható engedélyt adunk a cégnek és a kapcsolt vállalkozásaiknak a képeink használatára.

[00:07:40][zene] Többek között mesterséges intelligencia, gépi, tanulási modellek és algoritmusok fejlesztésére használhatják ezeket.

[00:07:50][horkantás] Egyébként sokszor algoritmusok és automatizált szoftverek végzik a panaszos ügyek elbírálását is, ami azért problémás, mert simán letiltásra kerülhet egy felhasználói fiók, csak mert [zene] a robotok úgy döntöttek.

[00:08:03]Képzeljétek, letiltott a Vinted azért, mert olyan ruhákat árulok a platformon, amiket nem hordtam, és el akarom őket adni.

[00:08:10]Le is írtam nekik egy üzenetben, hogy nem értem, hogy mi a bajuk, hiszen az ő leírásukban is, hogy milyen képeket tölts fel, ott van egy olyan kép, amit valaki más csinált egy másik emberről egy fal előtt.

[00:08:25]A Vintiden minden a feltöltött képek és szöveg alapján igazolható, tehát a csalás is sokkal egyszerűbb, ha ezeket manipulálni akarja valaki, akár magában a hirdetésben, akár a panaszbejelentések során, vagy amikor bizonyítani kell valamit.

[00:08:40]A Vinted fekete lista Facebook csoport és a Vinted Subredit és tele van történetekkel, nem teljesített megrendelésekről, csalásokról, hamisítványokról.

[00:08:51]Amióta elkezdtem ennek a témának a kutatását, kényszeresen fotózom a csomagjaimat kívülbelül, és ahogy azokat a csomagautomatába teszem, lassan feltartom közben az aznapi napilapot is, hogy bebiztosítsam magam, bármi is történjen.

[00:09:03]Egy brit nő, Katherine Warrelow annyira megelégelte a VTiddel vívott csatáit, hogy idén júniusban elindította a hasonló tapasztalatokat gyűjtő sedwintedfaces.com oldalt.

[00:09:14]Itt bárki feltöltheti a saját eset leírását, és a platform segít a hibásan eltávolított fiókok visszaállításában numberesomesopthers users my good toate is complic aff De fejfájást okoznak még az adatbiztonsági problémák is.

[00:10:04]A Forbs is beszámolt idén arról a jelenségről, hogy igazi profilnak álcázott botok, automatizált szoftverek gyakran hibátlan magyarsággal hamis értékeléseket adnak, amelyben a felhasználók email címét vagy telefonszámát próbálják kikényszeríteni.

[00:10:20][zene] Aztán ott van a Vinted GDPR ügye, ami miatt a Litván adatvédelmi Hatóság, a VDAI 2024-ben közel 2,4 millió euróra bírságolta a céget a felhasználók személyes adatainak kezelése miatt.

[00:10:36]Elsősorban az adattörlési kérelmekkel és az úgynevezett árnyéktiltásokkal kapcsolatos eljárások terén.

[00:10:40]Futótűzként terjedt el nemrég a social médiában az ominózus gyerekkereskedelmes [zene] vád.

[00:10:48]A nyáron, főleg Németországban és Franciaországban történtek bejelentések olyan vintit hirdetésekről, amelyek gyerek játékokat ábrázolnak indokolatlanul magas áron, furcsa, rejtélyes leírásokkal kísérve.

[00:11:06][zene] Ez azonban jelenleg úgy tűnik inkább álhír volt.

[00:11:12]A Vinted nem talált bizonyítékot arra, hogy ezek gyerekkereskedelemhez köthetők lennének.

[00:11:18]A német és francia hatóságok szerint az eddig megvizsgált hirdetések hamisak voltak.

[00:11:22]A Mimi Kama nevű német tény ellenőrző lap szerint a gyerekkereskedelem [zene] vádakra nincs elegendő bizonyíték.

[00:11:28]A Hype alapjául szolgáló virális képek és videók eredete is kérdéses.

[00:11:33]Persze naiv állítás lenne, hogy nem történik semmi [zene] illegális a Vintiden keresztül.

[00:11:39]Tavaly novemberben szintén a francia hatóságok indítottak eljárást olyan hirdetések kapcsán, amelyek az Only Fans-re és egyéb pornográf tartalmakra irányították a látogatókat.

[00:11:50]A nők és [zene] gyerekek elleni online erőszak és az emberkereskedelem globális probléma és az elkövetők természetesen mindenféle internetes platformot használni fognak a visszaélésekre, tehát nem árt résen lenni.

[00:12:03]Én egyszer feltöltöttem egy forgótalpat.

[00:12:06]Ez [zene] egy tánch használt kis lábtyű, és mivel általában nőkkel kommunikálok az oldalon, nem fogtam rögtön gyanult, amikor egy profilkép nélküli felhasználó [zene] azt kérte tőlem, küldjek neki olyan képet is, amikor ez a forgóalp a lábamon van.

[00:12:22]Aztán jobban megnéztem a profilját, és kapcsoltam, hogy hm, ez nem egy ártatlan vevői kérés akar lenni, de vannak sokkal súlyosabb esetek.

[00:12:29]Ennek a német nőnek a tavaly nyári videóját például több millióan látták.

[00:12:34]Ebben azt meséli el, hogy a vintides fotóit pornó oldalakra töltötték fel.

[00:12:39]Azóta ő és több hasonló cipőben járó nő is próbálkozott a hatóságoknál több-kevesebb sikerrel.

[00:12:47]Nein, ich bin nicht neu im Internet.

[00:12:47]Ich weiß, dass wenn ich was im Internet poste, das überall landen kann.

[00:12:50]Dennoch ist das Internet kein rechtsfreier Raum.

[00:12:56]Und die Lösung ist nämlich auch nicht, dass ich mich jetzt verstecke und nie wieder was poste oder wir generell wie Frauen uns einfach nicht mehr im Internet zeigen, weil Lösung ist ja auch nicht, dass wenn Frauen draußen belästigt werden, dass wir Frauen einfach nicht mehr rausgehen.

[00:13:10]Die Männer müssen ihr Verhalten ändern.

[00:13:11]Deswegen ist so wichtig und ganzeitek arragtatknál visszatérő problémára világítanak rá, amitificationnek vagyis elszaródásnak nevezünk.

[00:13:27]Megjelenik egy tök jó hiánypótló app, rákattannak a felhasználók, aztán a népszerűséggel egyre növekszik a platform is, ami aztán a szolgáltatás fokozatos romlásához vezet, és egyre több erőforrást kezd el kiszipolyozni a userekből, például az adataikat, illetve egyre nehezebb valódi segítséget kérni és kapni az adott cégtől földi halandóként panaszos ügyek esetén.

[00:13:50][zene] Tehát egy ponton már nem a felhasználó használja a platformot, hanem fordítva.

[00:13:54]Ő maga lesz felhasználva.

[00:13:55]Azonban ekkor már nem lehet csak úgy ottgyni az adott appot és másikat keresni, mert addigra már túl nagy veszteséget jelentene, hiszen már mindenki azt használja.

[00:14:06]Ilyen a YouTube is, ahol ezt a videót nézed most.

[00:14:07]Ugye erről a jelenségről egyébként nemrég Pap Szilár készített egy alapos interjút.

[00:14:12]Nagyon ajánlom mindenkinek.

[00:14:14]A linket a leírásba tesszük.

[00:14:18][zene] Mondhatja a kedves néző, hogy oké Zsófi, értjük, hogy kapitalizmus, nagy cégek, AI meg minden, modernkori borzalom, de én csak olcsón akarok ruhát venni.

[00:14:29]Nincs energiám minden divatcég szemétségeibe beleásni magam.

[00:14:34]Ha a Shinen hozzájutok 6 EUR-ért a nadrágomhoz egyszerűen azt fogom választani.

[00:14:41]Ez egyébként tök érthető, mert nem a vásárlóknak kellene minden egyes fogyasztói döntésnél szégyenkezniük és saját felelőssénként megélniük globális és strukturális problémákat, hogy gyakorlatilag saját kezűleg teszik tönkre a bolygót, az ázsiai munkásokat, az afrikai falvakat, az óceáni teknősöket, a koralzátonyokat, mit tudom én.

[00:15:01]De te sem véletlenül nézed ezt a videót, mert az igenis fontos, és jogunk van hozzá, hogy átlássuk az életünket befolyásoló iparágak működését, illetve [zene] azt, hogy mi történik egy-egy termékkel, mire mondjuk a sarki csomagpontba vagy a hádába ér.

[00:15:15]Ezért is készítettük ezt a videót, hogy képbe kerülj.

[00:15:20]Szóval temérdek irodalma van már annak, hogy milyen káros a környezetre a divat és textilipar.

[00:15:25]Az Ultrafest Fashion cégek megjelenése óta szinte felfoghatatlan mennyiségű új ruha készül.

[00:15:31]Sokkal több, mint amit el lehetne adni.

[00:15:33]De sajnos valamennyire önámítás az is, hogy a megoldás csak annyi lenne, hogy mondjuk a használt ruhák vásárlására szoktatjuk át a társadalmat.

[00:15:43]A használt ruhaipar csakúgy, mint a tágabb értelemben vett [zene] divatipar is alulszabályozott, átláthatatlan és túlfogyasztásra ösztönöz.

[00:15:51]Hogy én is jobban átlássam [zene] az iparág működését, Dr.

[00:15:54]Dobos M.

[00:15:54]beszélgettem, aki az ELTE Közgazdaság [zene] és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet [zene] Tudományos munkatársa 2022 óta.

[00:16:04]Pont amióta a Vintid megjelent az országban, random egybeesés, csak most jövök rá.

[00:16:09]MSE kutatási területei, Magyarország és Közép-kelet-Európa divatipara, azok pozíciója a globális értékláncokban, illetve a fenntarthatóság és annak szabályozási kérdései.

[00:16:21]Ott kezdtük, hogy mi lesz a sorsa a ruhagyűjtő konténerbe dobott Holminak.

[00:16:27]Én például azt hittem, általában jótékony célra mennek innen a hordható ruhák.

[00:16:32]Nekem az a tapasztalatom, hogy ez egy általános TFIT, hogyha valamit mondjuk bedobok a konténerbe, akkor az jótékonysági célra megy, mert ugye nagyon sokszor akárcsak fejlett országokban is ugye az adománygyűjtő szervezeteknek aránylag nagy bevétele származik abból, hogy amit az átlagfogyasztók eladományoznak, már nem használt textiltermékek, azokat ők ugye pénzért használt ruhaként tovább adják.

[00:16:55]Közép-Európa egyik legnagyobb textil újrahasznosító vállalata a magyarországi Texttrade [zene] Kft.

[00:17:01]Övék az a sok fehérpiros ruhagyűjtő konténer, amiben több [zene] 10000 tonna használt ruhát gyűjtenek össze évente, de foglalkozik még konténeres begyűjtéssel a mohu is, illetve leadhatjuk a ruhákat karitatív szervezeteknek és adományboltoknak is, amibe szintén nem gondoltam bele, hogy mennyi meló csak a leválogatása ekkora mennyiség ruhának, és ez nem csak annyiból áll, hogy a hulladék vagy a hordható halomba megy.

[00:17:26]És ugye mivel a válogatás az a mai napig egy ilyen nagyon-nagyon élő munkaigényes történet, tehát azt alapvetően hozzáértő embereknek kell végezni, ugye alapvetően az olcsó munkaerőt kínáló országok azok, ahol dominánsan ez a válogatás megtörténik.

[00:17:40]Így Magyarországon, ő Bulgáriában, azt hiszem Litvániában, Lengyelországban is van több olyan cég, akik kifejezetten válogatják ezeket a begyűjtött termékeket, utána pedig osztályozzák ilyen különböző minőségi kategóriák szerint, külön válogatják a kiegészítőket, szezonálisan a termékeket, és ugye attól függően, hogy milyen kategóriába sorolták azt az adott kupacznált ruhát, ugye úgy folytatják gyakorlatilag a az életüket ezek a termékek, és mennek vissza egy szintén még fejlettebb piac piacra, [zene] mint használt ruha, vagy éppen a közép-kelet-európai régióban, vagy akár mondjuk Afrikában, [zene] vagy Dél-Amerikában nagyon nagy szám van.

[00:18:18]Hogy az adott térség inkább befogadója, válogatója vagy exportőre lesz a textilipari termékeknek, és ezek milyen arányban oszlanak meg országon belül, múlik a helyi infrastruktúra fejlettségi szintjén, a szabályozási környezeten és a gazdasági ösztönzők jellegén.

[00:18:32]A fogyasztási szokásokat pedig meghatározzák természetesen az anyagi körülmények, de a hagyományok és a ruházkodáshoz való viszonyunk is.

[00:18:43]De ha megnézzük [zene] az EU-s országokat is, ugye nagyon nagyok a különbséget abban a tekintetben, hogy ők hol mennyit keresnek az emberek.

[00:18:48]Nyilván ugye ahol magasabbak az eldobható jövedelem, akkor ott ugye több [zene] ruhát vesznek, több ruhát tudnak kidobni, több ruhától tudnak beválni, többet tudnak begyűjteni.

[00:18:59]Ezért van az, hogy például Franciaországban, Hollandiában is aránylag sok a begyűjtés, és ezért lett fogalom nálunk is az angol secondh.

[00:19:08]Itthon nincs stigmatizálva a használt ruha hordása.

[00:19:10]Szívesen adományozunk családon, rokonságon belül is, de a turik is évtizedek óta népszerűek.

[00:19:18]érezhetnénk magunkat ettől tudatosabbnak és felsőbb rendűnek, hiszen akkor ez azt jelenti, hogy mi kevesebbet pazarlunk, de azért ne bízzuk el magunkat, minket sem kerül el a túlfogyasztás.

[00:19:29]Arányaiban, hogyha megnézzük, hogy évtizedekkel korábban mennyit költöttek az emberek ruházati termékre, sokkal többet, tehát a fizetésüknek nagyobb százalék-át költötték ruhákra, de sokkal kevesebbet vettek.

[00:19:40]Tehát, hogy most ugye sokkal több terméket veszünk, kevesebbet költünk rá.

[00:19:45]Pont ugye a Fast Vision és az Ultrafast Vision elterjedéséből kifolyólag.

[00:19:50]Megkerestem a Vinted, hogy megtudjam, mennyi magyar felhasználójuk van, és milyen nemi és kors szerinti eloszlásban, de semmilyen adatot nem adnak ki.

[00:19:58]Ettől függetlenül lehet következtetni, hogy kik használják elsősorban.

[00:20:02]Azt gondolom, hogy a 20-as, 30-as, [zene] 40-es korosztály használja valószínűleg magabiztosan a VTidet, mert nyilván ehhez okos telefon kell, érteni kell az applikációnak a működését, meg ugye úgymond a technológiába is, az online fizetésbe is kell egyfajta bizalom, ami nem biztos, hogy az idősek részéről megvan.

[00:20:19]Tehát sokszor látom azt egyébként, hogy párok vagy egy család egy accountot használ, és akkor nyilván annak van egy kezelője, de nő, de biztos vagyok benne, hogy több a nő egyébként a a vevők és az eladók közötti is, már csak abból kifolyólag is, hogy azért megvan ez a fajta ökölszabály, hogy mondjuk sokszor a férfiaknak is a a nők vásárolnak a családból, a gyerekeknek meg abszolút.

[00:20:41]Egy percre félretéve a makro gazdasági szempontokat egyéni szinten szerintem érdekes hatásai vannak a vintidezésnek.

[00:20:48]Egyrészt eladói [zene] oldalon sikerélményt és bevételt jelent, főleg olyanok számára, akik mondjuk kisgyerekes anyaként elszigetelődnek fizikailag és elesnek anyagi lehetőségektől, de ad tennivalót is, ami viszonylag egyszerűen teljesíthető.

[00:21:04][zene] Kommunikáció és minimális adminisztráció online, csomagolás, csomagponthoz járás.

[00:21:07]És most már tényleg minden településen vannak csomagpontok.

[00:21:13]A ruhaénerekhez képest sokkal nagyobb számban.

[00:21:15][zene] Saját magunk szórakoztatása céljából a stábbal felhívást intéztünk a Reddit népéhez, hogy [zene] megtaláljuk a leandomabb helyen lévő csomagpontot.

[00:21:23]Itt látható a nyertes.

[00:21:26]Köszönjük a játékot, Redit.

[00:21:29]Szóval ezeknek a csomagpontoknak a kényelmi faktora verhetetlen.

[00:21:32]Nem kell futárt várni, én osztom be az időmet, még emberekkel sem muszáj beszélgetni a vásárlási folyamat során.

[00:21:40][zene] És a gyűjtőpontokba dobáláshoz képest még a fenntarthatósági viszketésünk is jobban kielégülhet, [zene] hiszen tudjuk, a holminknak biztosan lesz gazdája ráadásul olyan, aki vélhetően hordani fogja.

[00:21:54][zene] Ez nyilván a Vinted klasszikus reklámokból ismert működése.

[00:21:56]Azonban mára nem csak ruhát, hanem [zene] bármilyen egyéb háztartási, elektronikai cikket is árusíthatunk, és nem csak használhat, [zene] és nem csak átlagfelhasználóként.

[00:22:08]Amit például nem olyan régen figyeltem meg, hogy rengeteg készítő [zene] is, alapvetően olyan kézműves, aki például játékokat készít, ékszereket, kerámiákat, h gyakorlatilag a Vinad által kialakított infrastruktúrából profitálnak, és hogy egy ilyen elsődleges piactérnek, [zene] gyakorlatilag webshopnak használják, vagy hogy mondjuk más fórumokon hirdetik igazából azokat a termékeket, amiket mondjuk készítenek, vagy szeretnének eladni, de a vinted accountra terelik egyébként a forgalmat.

[00:22:33]És itt ugye az is nagyon érdekes, hogy hogyan rendezi át az egészet az, hogy például nagyon sok profi viszonteladó van, akik mondjuk kereskedők és ugyanezt az infrastruktúrát, ezt a jól működő logisztikát használják.

[00:22:45]Nyilván ez ebből a szempontból rontja azoknak a mezei felhasználóknak a a a játékterét, akik meg tényleg az egymástól, mint magánember, magánembertől szeretnének vásárolni.

[00:22:58]Természetesen a nyerészkedésnek számtalan formája megjelenik.

[00:23:00]Van, aki Ultraf Fashion termékeket tesz fel az eredeti ár [zene] többszöröséért vintage címszóval, de már sajnos rengeteg az üzletszerűen hamisítványt árusító fiók is.

[00:23:13]Vásárlói oldalról nézve pedig nagyon vonzó az online piac, hiszen [zene] nem kell végigszenvedni az üzleteket.

[00:23:18]Az algoritmus elénk tolja, amit szeretnénk, és igazi kincsekre lelhetünk fillérekért.

[00:23:24]És minél olcsóbb és könnyebb a vásárlás, annál inkább feledkezünk meg a morális alapelveinkről.

[00:23:33]A másodlagos piacban az is egy nagyon érdekes, hogy ugye van egy úgynevezett ilyen attitude behavior gap, ami gyakorlatilag egy olyan jelenség, hogy vannak értékek, amiket én vallók, fontosnak tartók, de tök másképp cselekszem.

[00:23:45]Tehát, hogy én nyilatkozhatok úgy, hogy nekem nagyon fontos a környezetvédelem, a fenntarthatóság.

[00:23:49]Odafigyelek arra, hogy a divatmárkák etikusan gyártsanak, használjanak minél több újrahasznosított alapanyagot, de utána meg lehet, hogy mondjuk a Fastionben fogok vásárolni, vagy éppen Ultrafast Viont fogok rendelni.

[00:24:01]Abba sem szeretünk belegondolni, hogy az online shopping kín által rendkívül népszerű ingyenes visszaküldés lehetősége valójában mihez vezet.

[00:24:07]Mivel a kereskedőnek és a viszonteladónak is iszonyatos költséggel és macerával jár a visszaküldött áru logisztikája, sokszor inkább megsemmisítik, vagy fillérekért tovább adják a visszárút, és ezt az egész bonyolult és környezetterhelő globális divatipari működést [zene] igyekeznek már állami, nemzetközi szinten jogszabályokkal mederben tartani.

[00:24:32]Épp július 19-étől [zene] lépett életbe egy EU-s szabályozás, amely megtiltja a nagyobb cégeknek az eladatlan termékek megsemmisítését, ami eddig jól is hangzik, de azért nem old meg mindent.

[00:24:46]Ez egyrészt egy fontos előrelépés abból a szempontból, hogy van most már egy jogszabályi kerete annak, hogy nem lehet az eladatlan készleteket megsemmisíteni.

[00:24:54]Másfről viszont annyira sok kiskaput hagy a jelenlegi szabályozás, mert például ha a cég azt mondja, hogy ez valamilyen szellemi tulajdont sért, az a termék, vagy éppen valamilyen egészségügyi vagy biztonsági kockázattal jár, vagy éppen nem tudja eladományozni, nagyon-nagyon bonyolult, nagyon költséges lenne az újrahasznosítás, akkor ugye továbbra is engedélyezett a megsemmisítés, és ugye itt a vállatok önkéntes bevalláson alapulnak ezek a nyilatkozatok.

[00:25:21]Tehát, hogy itt ki fogja ezt ellenőrizni, hogy most akkor tényleg az a kamionnyi ruha az szennyezet, valamilyen olyan vegyianyagot tartalmaz, hogy hogy akkor azt azt nem lehet már megsemmisíteni?

[00:25:36][zene] A megsemmisítés nyilván a legolcsóbb megoldás a divatcégek és a kapcsolódó iparági szereplők számára is, mert nem létezik megfelelően skálázható infrastruktúra a feldolgozásra.

[00:25:45]A begyűjtés már önmagában veszteséges üzlet.

[00:25:50]Az újrahasznosításhoz víz, energia, ipari kapacitás kell, és nincsenek gazdasági ösztönzők sem arra, hogy ezeket [zene] kiépítsék ilyen méretekben.

[00:26:01]És az is egy jogos kérdés, hogy akarnánk-e mindenre infrastruktúrát szánni, ha a végén az újrahasznosított ruhákat is ugyanúgy kidobják az emberek.

[00:26:11]Tehát egyelőre csak gyűlik és gyűlik a textil, és nincs érdemi megoldás, hogy mi lesz vele.

[00:26:16]És ugye az is nagyon fontos, hogy attól még, hogy mondjuk a hulladéklerakóba küldünk egy ruházati terméket, ugye rengeteg vegyianyagot használ a textilipar, amik olyankor beleszivárognak a földbe, hogyha mondjuk ráesik az eső, és hogyha megnézünk egy ruházati terméket, mindegyik nagyon bonyolult, többféle, tehát a legtöbb kevertszálas alapanyagból készül, tehát mondjuk már keverik a politer és a pamutszálakat, különböző festékanyagokat használnak, cérnákat, cipzárokat, gombokat, tehát hogy ezeket mind-mind alkotóeleme kellene szedni.

[00:26:45]hogyha igazából újra szeretnénk hasznosítani, és ezért van az, hogy leginkább ez az úgynevezett értékcsökkentő újrahasznosítás, ami a legelterjedtebb ilyen újrafeldolgozási forma, amikor mondjuk mehanikai úton felaprítanak valamit, és például szigetőanyagot készítenek belőle az építőipar számára, vagy geotextíliákat a mezőgazdaságnak, vagy valamilyen géptörlőrongyot.

[00:27:07]A fejlett országok pedig előszeretettel exportálják a hulladékot a fejlődőkbe, vagyis olyanokba, ahol nem olyan szigorúak a szabályok.

[00:27:16][zene] Ezt hívjuk hulladékgyarmatosításnak, de az adás időkeretei nem engedik meg, hogy ebbe jobban belemenjünk, mert még mesélni akarok nektek a magyar használt ruhaipar helyzetéről is.

[00:27:32]Az biztos, hogy a kisebb secondh üzleteket és webshopokat nehéz helyzetbe hozta itthon a Vinted megjelenése.

[00:27:37]Egy debreceni vintage ruhaeskedő ezt mondta erről [zene] a TikTokján.

[00:27:41]A vinet az teljesen tönkretette a használt cikk kereskedelmet.

[00:27:46]Az emberek otthonról rengeteg terméket raknak fel.

[00:27:48]Olyan termékeket, amiket egyszer megvettek, lehet, hogy teljes árán, mit tudom én, egy kárhátkabátot 80000 Ft-ért.

[00:27:53]Viszont ott áll a szekrényében, két éve, nem hordja, feleslegessé vált neki, és igazából nem akar belőle pénzt keresni, nem akarja belőle kifizetni a rezsiét, csak azt akarja, hogy ne álljon ott a szekrényében, ezért fogja, felrakja 15000 Ft-ért és eladja azonnal.

[00:28:07]Így a kereskedői árakat olyan szinten lenyomta, lenyomták ezek a magánszemélyek, hogy hogy a kereskedők szerintem borzasztó nagy bajba kerültek.

[00:28:18]A nagyobb webáruházak és üzletláncok azonban nem a Vintid miatt inogtak meg.

[00:28:23]Sokkal nagyobb hatása volt az elmúlt években a koronavírus járványnak, az infláció növekedésének és az Ultrafest Fashion elterjedésének.

[00:28:31]A 31 éve családi vállalkozásként működő [zene] közel 100 üzlettel rendelkező Háda használt ruhalánc vezetője Háda György sem aggódik az online piactér miatt.

[00:28:41]A vintage ez a most a holnap ez a cserebben Igen.

[00:28:45]Tehát hogy Igen.

[00:28:47]Ignak vannak akik esküsznek a a erre a vintage-ere.

[00:28:50]A környettudatosság az a az érdekes módon én nem nagyon hittem ebbe a felmérésben, mert erről juttat eszembe, a fiatalabb generációnak inkább, hogy úgy mondjam érdek, nem érdeke, hanem annak érdekes, vagy ők veszik komolyan, inkább így mondom.

[00:29:08]Az online fórumokat és kommentmezőket pásztázva az az általános vélemény, és én is ezt figyeltem meg évtizedes turizásaim során, hogy sajnos a ruhák árérték aránya egyre rosszabb, a minőség pedig gyengül, és az árak már hasonlók a plázás márkák új darabjaihoz.

[00:29:24]Ez sem véletlen, hiszen a plázás fast fashion termékek is egyre rosszabbak, és ezek kerülnek aztán a használt ruha körforgásba is.

[00:29:33]A háda főként Skóciából és Észak-írországból importál, és amit itthon nem passzol el, azt külföldre exportálja, elsősorban Afrikába.

[00:29:44]Ahogy pedig korábban megnéztük, a nemzetközi logisztika, az átválogatás és feldolgozás költséges buli, és ez megjelenik [zene] az árcédulákon is.

[00:29:52]A Vintit tehát úgy tűnik, nem borította fel a hazai szektort, de mindenképpen formálja a vásárlói attitűdöt.

[00:29:58]Persze lesznek tudatos középosztálybeliek, akiknek van ideje és lehetősége utánamenni a fenntartható divatcikkeknek, helyi vintage boltokban böngészni, és közben többet fizetni az egyedi darabokért.

[00:30:12]De nagy többségében az emberek az egyszerűen és olcsón elérhető ruhát fogják megvenni.

[00:30:17]A ruhaüzletek pedig egyre rosszabb élményt nyújtanak egyre drágábban.

[00:30:21]Ehhez képest a Vintiden egy ez000resért hozzájuthatok ugyanz a Zara termékhez, ami újonnan vagy akár a Hádában is a többszöröse lehet ennek.

[00:30:31]Sőt, még az egyedi öltözködésre való igényünket is jobban kielégítheti a Vintid, ha el akarunk távolodni a tömegtermelt cuccoktól és kincsek után vadászni.

[00:30:40]Bár az is egy érdekes kérdés, hogy létezik-e még egyáltalán olyan, hogy valami trendi vagy divatja múlt, miután már nem nagyon vannak szezonok, és minden trend gyakorlatilag egyszerre van jelen a divatban.

[00:30:52]Erről egyébként egy nagyon érdekes beszélgetésem volt a Zsófilter podcastban, Keszeg Anna kultúrakutatóval.

[00:30:58]Ajánlom a figyelmetekbe, ha a női divatról hallgatnátok egy kiadós eszmecserét.

[00:31:04]Ennek a linkje is a leírásban lesz.

[00:31:04]Ami még számomra nagyon érdekes kérdés, hogy a Vintid vajon az elidegenedést erősíti-e, vagy igazából nem azt nem szoroz a társas kapcsolataink szempontjából, és ez is csak része a féldigitális életmódunknak.

[00:31:19]Egyrészt van social média jellege is, végtelenített feedje van, be lehet követni egymást, üzeneteket lehet váltani.

[00:31:25]Másrészt aki nem óckodik ettől, az tud találkozni a vevőjével vagy az eladójával.

[00:31:30]Nekem nagyon kellemes élményeim voltak, amikor adtam vettem cuccokat élőben, és utána küldtük egymásnak a fotókat a csajokkal, hogy hogy állt az adott darab, és mennyire örültünk neki, hogy jó gazdája lett.

[00:31:39]Az biztos, hogy a Vintien lőttem lett az új nemrég turisztam, ha valaki megdicséri az egyik ruhánkat.

[00:31:48]De én is hallom, hogy hangzik ez, hiszen persze ez is mind.

[00:31:54]Ahhoz járul hozzá, hogy fogyasszunk, hogy növekedjen a gazdaság, termelődjön a profit és végül betemessen minket a textil.

[00:32:02]Bontsuk ki majd, szilingoljuk meg a ruháimat, amik Wintedről érkeztek.

[00:32:05]Tehát ezek a [zene] szépen hangzó mondatok a Vintid-től, hogy vegyél használtat, vegyél részt a körkörös gazdaságban, támogasd a fenntarthatóságot.

[00:32:12][zene] Ráadásul már a Festation márkák is elkezdtek secondh projekteket indítani.

[00:32:17]A felszínen jól hangoznak, de mindez igazából csak antikapitalizmusnak álcázott kapitalizmus, hiszen valódi megoldást nem kínál a textilipar globális problémáira, és végsősoron mindig fogyasztásra ösztönöz.

[00:32:31]A használt ruhaipar pedig végsősoron a divatipartól nem elkülöníthető, és semmivel sem kevésbé káros a környezetünkre.

[00:32:39]Szóval pozicionálhatja magát egy cég a [zene] divatmárkákkal szemben sokkal jobbnak, azért nem fog a folytonos növekedés ellen kampányolni soha.

[00:32:50]A használt ruhavásárlással elhitethetjük magunkkal, hogy úgy hordhatunk márkás dolgokat, hogy közben nem járulunk hozzá a márkás ruhagyártók szennyező tevékenységéhez.

[00:33:02]De a helyzet az, hogy a másodlagos piacon is ugyanolyan rövid életűek lesznek a ruhák, hiszen ugyanazok a gyártók készítették őket, ugyanonnan érkeznek.

[00:33:10][zene] És ez már a dizignner cuccokra is érvényes.

[00:33:12]Ráadásul a social média algoritmusok szépen betanítottak minket arra, hogy ne is várjuk meg, amíg tönkremegy egy ruha, hiszen már akkor az újabb kincsre vágyunk, amikor épphogy megnyomtuk a vásárlásgombot.

[00:33:24]Sőt, a Vinted arra is tréningel, hogy már eleve a további újraértékesítés gondolatával vásároljunk.

[00:33:31]Vagyis jöhetnek még hasonló izgi startupok, amelyek forradalminak tűnnek.

[00:33:36][zene] A státusz quót nem fogják megváltoztatni, ha a profit érdek marad a prioritásuk.

[00:33:40]Amit mi tudunk tenni, az tényleg annyi, hogy átgondoljuk tulajdonképpen mit, miért és mennyi időre vásárolunk bármiből, illetve szervezhetünk [zene] például ruhacserét, ahogy szeptember közepén a Partizán Önkéntes Központban ezt a kollégáim is tették.

[00:33:56]Az egyik szervezővel, kövi borókával beszélgettem ott.

[00:34:00]Én eleve úgy nőttem fel, hogy turkálóból vásároltunk egy csomószor ruhát, úgyhogy ezt én tovább vittem, ezt a szellemiséget.

[00:34:07]Nem szeretek fast fashionben vásárolni nyilván viszont annyira gyorsan gyártják a ruhákat, hogy most már azért a durkálókat is elárasztotta a Fast Fashion.

[00:34:20]És vintitezek természetesen el is adok és veszek is.

[00:34:23]És hát nem mondom, hogy segíti a ruhaipart, mert hasznos nyilván, de ugyanúgy ész nélküli vásárlásra, költekezésre és eladásra sarkkal, úgyhogy ezért is van.

[00:34:34]Szeretem az ilyen ingyenes dolgokat, hogy itt tényleg nem azért hoznak ide ruhát, meg visznek, merthogy valamit vissza akarnak kapni abból, amit valaha elköltöttek, hanem tényleg remélt olyat hoznak, ami jó, de nem használják, és olyat visznek, amire tényleg szükségük van.

[00:34:51]Ja, és ahogy ígértem, mindjárt megmutatom, mit lőttem vintiden.

[00:34:55]Én sem akarok úgy tenni, mint aki nem rabja az online vásárlási szokásoknak, de megmondom őszintén, sokkal jobb érzés volt kisétálni ingyen elcserélt cuccokkal egy ruhacseréről, és élőben látható örömet szerezni másoknak a saját ruháimmal, mint a csomagponthoz sétálni.

[00:35:18]Ha tetszett ez az adás és szeretnétek [zene] látható örömteli eredményeket ti is támogassátok a Partizánt a leírásban található lehetőségeken keresztül.

[00:35:25]Ez volt a Partizán infó.

[00:35:27][zene] Én Baló Zsófi voltam.

[00:35:29]Sziasztok!

[00:35:34][zene]