Évekig riogattak vele, de lassan tényleg a világháború küszöbén vagyunk | Szignál

[00:00:00]Ha úgy érzed, a világ egyre feszültebb, nem tévedsz.

[00:00:02]Ez a valóság.

[00:00:03]Soha nem dúlt egyszerre annyi háború 1945 óta, mint ma.

[00:00:06][zene] Háborúdul Ukrajnában, Irakban, Szíriában, Izraelisztánban, Pakisztánban, [zene] Tájföldön, Burundiban, Etiópián, Somában, Maliban, Líbiában.

[00:00:15]És még hol van az a nyolc háború, amit Trump elnök [zene] lezárt.

[00:00:20]És nem is csak az országok között, hanem országokon belül is egyre viharosabbak a viszonyok.

[00:00:25]Vajon ez már a vég, vagy még csak tántorgunk a szakadék felé?

[00:00:32][zene] [zene] [zene] Sziasztok!

[00:00:48]Ez itt a Szignál, a Partizán új világpolitikai magazinműsora egy vadonat új helyszínen, a viszonylag még új szilárdal és óregatyival.

[00:00:58]És minden héten arról fogunk beszélgetni mi ketten meg a meghívott vendégeink, hogy mik azok a világpolitikai folyamatok, amik lehet, hogy valójában sokkal jobban kihatnak az életünkre, mint az, ami például a magyar parlamentben történik.

[00:01:08]És megpróbáljuk ezeket megérteni.

[00:01:10]Első adásunkban arról lesz szó, hogy miért ilyen békétlen a világ, és hogy van-e alapja a harmadik világháborúval kapcsolatos riogatásnak.

[00:01:16]Mindjárt rátérhetünk a mélyebb összefüggések tárgyalására, de először söpögessünk egy kicsit a magunk európai házatáján.

[00:01:24][zene] Meglepő gyorsasággal vált országossá az a tiltakozás, ami szeptemberben néhány párizsi középiskolában indult.

[00:01:33]Kedden október 6-án már ez volt a helyzet.

[00:01:51]A tiltakozás gyorsasága lehetett meglepő, de a problémák, amelyeket felvetett, senkit nem lephetnek meg, mert évek óta ott vannak a francia közbeszédben.

[00:01:59]A diákok a túlzsufolt osztálytermek, a tanárhiány és az iskolaépületek rossz állapota miatt kezdtek országos tiltakozó akcióba a múlt héten.

[00:02:08]Először csak az oktatásról volt szó.

[00:02:08]A legnagyobb pedagógus szakszervezet adatai szerint a középiskolák több mint feléből hiányzik legalább egy szaktanár.

[00:02:17]A probléma a hátrányos helyzetű iskolákban mostanra krónikusnak tekinthető.

[00:02:22]De már nem csak ott tiltakoznak, hanem még maga Macron elnök egykori elit gimnáziumában is, majd később az egyetemisták és a szakszervezettek is csatlakoztak.

[00:02:30]És nem tudta-e csillapítani a kedlyeket a konfliktusok békés rendezéséről?

[00:02:33]Egyáltalán nem híres francia rendőrség sem.

[00:02:36]A tüntetések túlnyomó többsége békés, de tagadhatatlan, hogy volt példa erőszakos föllépésre, gyújtogatásra és rongálásra is.

[00:02:45]Ahogy ilyenkor lenni szokott, a közösségi médiában sokan arról írnak, hogy az erőszakos cselekményeket kívülről érkező emberek követik el, mások meg arra figyelmeztetnek, békés tüntetéssel nem lehet elérni semmit.

[00:03:04]alors il y a malheureusement les casseurs des azat több tanárt és több pénzt is ígér, csak kevesen hisznek neki.

[00:03:26]Emmanuel Macron rekordalacsony népszerűséggel és rekordmagas államadóssággal fordul rá elnöksége utolsó félévére.

[00:03:35]Franciaországban ugyanis jövő áprilisban rendezik az elnökválasztást.

[00:03:37]Az esélyes a radikális jobboldali Marine Le Pen, aki a mostani tiltakozásokhoz nem a diákok érdekei felől közelít, hanem a közrend fenntartását hangsúlyozza.

[00:03:45]Nem meglepő módon ezért a diákok szimpátiáját nem nyerte el, de a francia jobb oldal a szélső baloldalt vádolja a tüntetések szításával, előrevetítve az elnökválasztási kampány várható dinamikáját, ahol löpenék megpróbálnak a mérsékeltebb opciónak tűnni az igazi radikálisok a szélső bal ellen.

[00:04:04]Persze nem Franciaország az egyetlen nyugat-európai ország, ahol tömegek tiltakoznak az utcán.

[00:04:09]Spanyolországban például a lakhatásért tüntetnek.

[00:04:11]Több 10000 ember vonult az utcákra Madridban megfizethető lakhatást követelve.

[00:04:16]Egy nappal azután, hogy a parlament elutasított két kormányrendeletet, amely egyebek mellett a következő négy évben megtiltotta volna a kilakoltatásokat.

[00:04:27]Pedro Sánchez próbált idomulni és lakhatási reformot kezdeményezett.

[00:04:29]Ám a parlament elkaszálta.

[00:04:32]A miniszterelnök emiatt november 29-ére előrehozott választásokat írt ki.

[00:04:38]Na de visszatérve a háborúkra, lássunk egy kis riogatást.

[00:04:42][zene] A média és a politika mindig is szeretett azzal hajhászni szenzációt, hogy a harmadik világháború veszélyével ijesztget.

[00:04:53]Úgyhogy a témánk [zene] látszólag clickbait, tudjuk, de azt állítjuk, ezúttal tényleg veszélyes a helyzet.

[00:05:01]És nem csak mi állítjuk, a 2026-os Global Peace Index [zene] szerint jelenleg több az államok közötti fegyveres konfliktus, mint a második világháború óta bármikor.

[00:05:09]2008 óta megduplázódott azoknak az országoknak a száma, [zene] amelyek épp valamilyen háborút vívnak.

[00:05:18]És a szerzők szerint a geopolitikai kockázatok meghaladják még a hidegháború idején tapasztalt szintet is.

[00:05:24]Ráadásul nem csak az van, hogy egyre több [zene] az új konfliktus, hanem az is, hogy a már meglévő konfliktusok nem záródnak le, hanem csak befagynak.

[00:05:34][zene] Az eddig működő békekötő mecchanizmusok csődöt mondtak, és ez bizony összefüggésben van azzal, hogy a világ egyre fragmentáltabb.

[00:05:41]A Global Peace Index kutatói szerint új korszakba léptünk, ami a nagy széttöredezés korszaka lesz.

[00:05:48]Az USA a hidegháború után nagyjából 20 évig a világ megkedőjelezhetetlen hegemónja volt.

[00:05:54]Ennek lett vége [zene] és helyette több központú világrend alakult ki.

[00:05:56]Két szuperhatalom van, Amerika és Kína, [zene] és egyre több a releváns középhatalom, amelyik nem feltétlenül veti alá magát a két nagynak.

[00:06:03]És ezt a helyzetet már az amerikaiak is látják.

[00:06:17][zene] A jelenlegi instabilitás egyben politikai és strukturális eredetű.

[00:06:24][zene] Ha nincs hegemón a világon, akkor a többi nagyhatalom jobban felbátorodik, ugye kinyílik a csipájuk.

[00:06:29][zene] Intenzív a verseny a technológiák piacán.

[00:06:32]a nacionalizmus teret nyer.

[00:06:32]A nemzetközi intézmények, úgy mint az ENS és a társai, ezek pedig rettenetesen gyengék [zene] és tehetetlenek.

[00:06:39]Az államok mindinkább regionális és nemzeti stratégiában gondolkoznak, nem pedig globális együttműködésben.

[00:06:48]A tanulmány vészjósó jövőképet fest fel.

[00:06:50]Idézem őket, a globális geopolitikai és gazdasági rendszer egy fordulóponthoz közeledhet, és ha ezt a küszöböt átlépi, nehéz megjósolni, hogy hogy fog kinézni az új rendszer.

[00:06:59]A Stockholm Peace Institute összes létező békemutatója romló trendet mutat az elmúlt öt évben.

[00:07:06]Újra felütötte a fejét például a területszerzőháború, mint műfaj, holott előtte vagy 80 évig a legritkább esetben fordult elő, hogy [zene] államok egymástól erőszakkal foglaljanak el területet.

[00:07:19]Abban mind a két elemzés egyezik, hogy a nemzetközi helyzet elsősorban azért fokozódik, mert az amerikai hegemon hanyatóban van, és űrt hagy maga után.

[00:07:29]Épp ezért Amerika hanyatlásának megértése nélkül nem lehet megérteni, hogy merre tart most a világunk.

[00:07:34]És ha valaki szeret a birodalmak hanyatlásán és a birodalmak bukásán filózni, de akkor Szilátek gondoltál már a római birodalomról?

[00:07:43]Egyébként igen.

[00:07:43]És egyből be is ugrik egy rosszó idézet.

[00:07:46]Ha Spárta és Róma elveszett, melyik állam remélheti akkor, hogy örökre fennmad?

[00:07:55]Van az a népszerű magyarázat, hogy Róma vége az egy hosszú belső bomlásnak az eredménye volt, de ez téves megfejtés.

[00:08:02]Peter Heather történész és John Rapple közgazdász néhány évvel ezelőtt írt egy érdekes könyvet, amelyben párhuzamba állítják a római birodalom kései történetét a nyugatnak a jelenlegi pályájával.

[00:08:12]A szerző páros szerint Róma esete teljesen tipikus egy életpályát mutat meg, amelyen így vagy úgy, de minden birodalom átmegy.

[00:08:20]Nagyon érdekes, hogy paradox módon a birodalmak bukása rend szerint nem egy elhúzódó válságnak a következménye, hanem saját sikerük folyamánya.

[00:08:30][zene] Így van ez ma a nyugat uralmának végnapjaiban is.

[00:08:34]Miért is mondjuk, hogy a nyugat uralmának a végnapjaiban élünk?

[00:08:35]Először is azért, mert csökken a nyugatnak a relatív súlya.

[00:08:40]Amíg 30 éve a G7 a világ öszmelésének az 50%-át állította elő, mára ez megfedeződött.

[00:08:45][zene] Igazából ez is lenne a lényeg.

[00:08:49]Nincs abszolút [zene] GDP csökkenés nyugaton, tehát nem veszik el a gazdagság, csak közben mások, kínaiak, egyéb régiók a világban sokkal gyorsabban fejlődnek, mint mi.

[00:09:01]Heather és Reply szerint Róma esetében is erről volt szó.

[00:09:03]Egy birodalom elsődleges célja az, hogy az erőforrásokat kiszippantsa a körülötte levő világból, hogy lassanként a birodalomnak, a peremvidékének a dolgait is átrendezze.

[00:09:14]Ettől viszont a szomszédok is elkezdenek gazdagodni, és annyira megerősödnek hosszú távon, hogy a birodalom kihívójává válnak.

[00:09:22]Róma északi határvidékének volt egy ősi dinamikája.

[00:09:24]Keletről a szeppén a lovas pásztorok folyamatosan migráltak nyugat felé, és hátba támadták a germánokat.

[00:09:29]A germánokat ezzel nyugatra, tehát Róma felé lökték, onnan pedig ők visszapattantak.

[00:09:38]Csak, hogy lánreakciót indított el az, hogy a rómaiak meghódították Galliát.

[00:09:41]Ez a mai Franciaország.

[00:09:44]Róma ezzel határos lett a germánvidékkel, és a kapcsolat 200 év leforgása alatt gyökeresen megváltoztatta a germánvidéket.

[00:09:52]A germán törzsek ugyanis versenyeztek egymással abban, hogy ki fogja ellenőrizni a birodalom és a germánok között folyó kereskedelmet.

[00:10:00]a kis törzsek egyesültek, vagy beolvadtak egymásra.

[00:10:03]Mindenesetre 60 törzsből 200 év alatt végül lett körülbelül egy tucat.

[00:10:08]Ennek egyebek mellett az volt az oka, hogy minél nagyobb és erősebb csoportok jönnek létre, annál könnyebb védekezni az időszakos római támadásokkal szemben.

[00:10:15]A germánok tehát a rómaiakkal való kereskedésből gazdagodtak, a római támadásokkal szemben pedig megszerveződtek, de sokan közülük harcoltak a római hadseregben is és tapasztalatot szereztek, valamint erős volt germániában a római kulturális hatás.

[00:10:32]Eltanulták az adminisztráció és a hadviselés római tudományát.

[00:10:34]Így az öö században a szitya nyomás már egy erősebb, politikailag jobban szervezett germán törzset lökött a rómaiak felé.

[00:10:41]A rómaiak pedig ellenük már nem tudtak olyan hatékonyan védekezni.

[00:10:47]Ezzel párhuzamosan viszont a rómaiak egyre több energiát fektettek abba, hogy a germánokat valamilyen módon kívül tartsák a birodalomból.

[00:10:54]És akkor itt kezdődik el a belső feszültségeknek a növekedése.

[00:10:58]A birodalom nem tudja megadni a védelmet, infrastruktúrát a polgárainak, ami étserébe azok ugye fizetik az adót és elfogadják a központnak az uralmát.

[00:11:07]Helyette másfelé kezdenek el kacsingatni, elrejtik a vagyonukat és esetleg lojalitást fogadnak az érkező germánoknak.

[00:11:16]Rómában ez úgy nézett ki, hogy mondjuk Gallia vagy épp a mai Spanyolország befolyásos helyi elitjei abbahagyták az adófizetést.

[00:11:22]Helyette elkezdtek inkább az időnként betörő germán hadurakkal bizniszelni.

[00:11:26]Az államadóbevételei ezzel csökkentek.

[00:11:29]Ettől persze még kevésbé tudta hozni az elvárt védelmet, mondjuk a vízvezetékek megjavítását, ilyesmiket.

[00:11:36]Emiatt pedig a gazdagok még inkább elfordultak az államtól, még inkább kifelé kacsingattak.

[00:11:40]Egy adott ponton a helyi római elitek és a betörő hadurak együttműködése megszilárdult, és így jönnek létre azok az utódállamok, mint a Frank, a Lombard vagy a Vizigót királyság.

[00:11:49]Heather szerint ugyanez történik ma a nyugat és Kína relációjában.

[00:11:54]A globalizáció kábé úgy hat a kínaiakra, mint a római kereskedelem a germánokra.

[00:11:59]A globalizáció integrálta a világgazdaságot, technológiatranszfert generált, és áttételesen éppen ennek a következménye az, hogy a periféria országai, [zene] ugye köztük például Kína, ipart és technológiát fejlesztenek, sokkal gazdagabbak, fejlettek és képzettebbek, mint 20 évvel ezelőtt.

[00:12:18]Így aztán Kína villámgyorsan zárkózik fel a nyugathoz, az USA és a nyugati államok pedig az erőforrásaikat elkezdik abba beleölni, hogy megpróbálják Kína felemelkedését blokkolni, kívül tartani a barbárokat.

[00:12:31]Cserébe meg nem költenek arra, ami miatt a saját polgáraik elégedetlenek.

[00:12:33]De a szerzők szerint a birodalmak pusztulása nem szükségszerű római módra.

[00:12:37]A belső problémák kezelhetőek lennének igazságosabb társadalompolitikával.

[00:12:44]A külső gondok pedig úgy, hogy új, nem birodalmi, hanem partnerviszon alapuló koalíciót építenek.

[00:12:49]De a szerzők szerint a birodalmak pusztulása nem szükségszerű római módra.

[00:12:53]A belső problémákat lehetne kezelni igazságosabb társadalompolitikával.

[00:12:57]A külső gondokat pedig úgy, hogyha nem birodalmi, hanem partneri viszonyokon alapuló koalíciókat építenek.

[00:13:10]Nagyon hasonló következtetésre fogunk jutni, hogyha a jelenlegi eseményeket egy [zene] másik történelmi analógiával vetjük össze.

[00:13:17]Továbbra sem akarunk riogatósba átmenni, [zene] de van egy másik elmélet is Heavy Kay mellett, ami szintén a sötétséget vetíti előre.

[00:13:26]Od Orne West, a közelgő vihar című könyvében azt vizsgálja meg, hogy miben hasonlít a jelenlegi helyzet az első világháborút megelőző időszakra.

[00:13:38]Nyilván azóta a világ teljesen megváltozott, de igenis vannak kísérteties hasonlóságok az 1914 előtti és a mai helyzet között.

[00:13:48]Az akkori Nagy-Britannia pozíciója párhuzamba állítható azzal a helyzettel, amiben ma Amerika találja magát.

[00:13:51]Abban az időben a britek voltak a világ hegemónjai, úgy ahogy most az amerikaiak egész világot felölelő gyarmatbirodalommal, a britpar fölényével és az általa dominált nemzetközi renddel.

[00:14:06]De a századfordulóra megjelentek az új kihívók, az Egyesült Államok és Németország.

[00:14:10]És ahogy ezek a kihívók előretörtek, úgy esett a britek relatív hatalma.

[00:14:15]Lassan Londonból Berlinbe és New Yorkba tevődött át a világgazdaság központja.

[00:14:19][zene] A németeknek a század elején a helyzete nagyon sokban hasonlított arra, amilyen helyzetben ma vannak a kínaiak.

[00:14:24][zene] Abban az időben a németek szédületes fejlődésen mentek keresztül.

[00:14:28]Az iparcikke elárasztották [zene] a világot, és ezzel párhuzamosan a briteket megütötte a hanyatlás szele.

[00:14:35]Körülbelül úgy rettegtek a németektől, mint most az amerikaiak a kínaiaktól.

[00:14:40]És elég hasonlókat is gondoltak a hangadók, hogy eljött a dekadencia korszaka, az aranykor vége, hogy ez azért történt, mert az elit elárulta a népet, és csak a saját gazdagodását nézte, külföldre vitte a befektetéseket, elvesznek a brit munkahelyek, a bevándorlás pedig csak még nagyobbá teszi a munkahelyeket való versenyt.

[00:14:57]Ja, és véget kell vetni a szabadkereskedelemnek, mert a riválisok csalnak és szopják a technológiát.

[00:15:04][zene] tisztességtelen a verseny.

[00:15:06]Kereskedelmi háborúig abban az időben nem mentek el a britek, viszont azt bevezették, [zene] hogy a hazafiság jegyében legyenek megkülönböztetve a német termékek [zene] made in Germany felirattal, ami viszont a visszájára sült el.

[00:15:19]Mivel ezek nagyon jó minőségű termékek voltak, vonzóvá váltak a Szigetország vásárlói számára, úgyhogy csak egyre többen vették.

[00:15:27]Ezek a válságjelenségek szinte az összes nagyhatalomnál megfigyelhetőek voltak.

[00:15:31]Világszerte erősödött a nacionalizmus.

[00:15:33]Az akkori globalizációnak mindenki a kárvalottjának tartotta magát.

[00:15:37]Kereskedelmi háborúk robbantak ki, és a bevándorlás ellenesség is kilőtt.

[00:15:46]És persze közben a fölemelkedő Németország a saját erejének megfelelő beleszólást akart a világ ügyeibe, mert úgy érezték persze jogosan, hogy a nagyhatalmak a britekkel az élükön elnyomják őket.

[00:15:57]Viszont ebből még nem következett volna szükségszerűen a háború.

[00:16:01]Az a háború, amit senki sem akart, aztán mindenki ujjongva vonult hatba.

[00:16:06]A háború, amire mindenki készült, aztán a kitörése mégis mindenkit meglepetésként ért.

[00:16:12]Westad meggyőzően érvel amellett, hogy aggasztó párhuzamok figyelhetők meg 1914 és 2026 világa között.

[00:16:17]Ismét egy multipoláris szakaszba értünk, ahol a leszakadó és a feltörekvő nagyhatalmak között megindult a verseny a régiók feletti befolyásért és a technológiai fölényért.

[00:16:29][zene] A túlterjeszkedő USA pedig még ront is a saját helyzetén, ugye körülbelül úgy, mint egy évszázaddal leszelőtt a britek, mégpedig azzal, hogy a státusvesztést az amerikaiak gyorsítják a felesleges katonai akciókkal, a belső problémák kezeletlenül hagyásával és a rossz stratégiai prioritásokkal.

[00:16:49]Hát meg a felkorbácsolt nacionalizmussal és az országok közti feszültség, a militarizmus és a paranoia ettől egyre nő.

[00:16:54]A felek egymás lépéseit már csak ellenük irányulóként tudják értelmezni.

[00:17:00]Na de akkor rettegjünk attól, hogy nemsokára majd repkednek a fejünk fölött a rakéták.

[00:17:04]Hogyha ezt gondolnánk, akkor valószínűleg inkább egy bunkert építenénk a hátsó kertben, de azért ezzel együtt érdemes tudatosítani, hogy az első világháború kirobbanása nem volt előre elrendelve, bizonyos értelemben a véletlenek terméke volt.

[00:17:19]Még akkor is két esélyes volt, hogy kirobban egy világháború, amikor a monarchia már hadat üzent Szerbiának, de a paranoja, a feltételezett szándékok és beidegződések elindítottak egy láncreakciót, ami többféleképpen is elkerülhető lett volna.

[00:17:31]Az egyik mulasztás a britek saját szövetségeseik felé tanúsított stratégiai kétértelműsége volt.

[00:17:37]Azaz a britek nem tették nyilvánvalóvá, hogy támadás esetén egyértelműen Oroszország, Franciaország és Szerbia mellé fognak-e állni.

[00:17:47]A szerző szerint még az sem lett volna késő, ha ezt rögtön az osztrák hadzenet után jelzik, de még ahhoz képest is csak késve tették meg, amikor már elindultak a folyamatok.

[00:17:56]Hogyha 2026 aktuális lőporos hordóját keressük, akkor a nyertes egyértelműen Taiwan lesz.

[00:18:01]Taiwan az a hely, ahol a világon a két szuperhatalom, kína és amerikai érdekei a leginkább egymásnak feszülnek.

[00:18:08]Az amerikaiak a szigetország felé ugyanazzal a stratégiai kétértelműséggel viszonyulnak, mint a brittek a korábbi szövetségeseik felé.

[00:18:16]Az amerikaiak nem hajlandók elengedni Taiwantt, viszont nem tudnak teljesen elköteleződni sem mellette.

[00:18:22]Ha teljes mértékben elköteleznék magukat, hogy fegyveresen is megvédenék Taivant, akkor a kínaiak feldühítésén túl Taiwan elbízhatná magát, és meggondolatlan lépéseket tehetne.

[00:18:34]Másrészt Amerika arra sem hajlandó, hogy teljesen elengedje Taiwan kezét, mert ebben az esetben Kína fölbátorodna, hogy további lépéseket tegyen.

[00:18:40]Nincs jó döntés.

[00:18:42]Próbáltunk elmesélni nektek itt két könyvet.

[00:18:44]Nyilván egy-egy aspektust emeltünk ki, de ha érdekelnek a részletek, mind a kettőt elhelyezzük a leírásban, és továbbra is a társadalomtudományi a főszerep.

[00:18:50]és a társadalomtudomány értelmezései arról, hogy miért van egyre több háború.

[00:18:57]A vendégünk Meleg Attila, szociológus, a Korbinus Egyetem egyetemi tanára.

[00:19:01]Szervusz Attila!

[00:19:02]Szervusztok!

[00:19:03]Az első kérdésem az lenne, hogy te hogyan látod a jelenlegi nemzetközi helyzetnek a fokozódását?

[00:19:07]Miért van ennyi feszültség, ennyi háború a világban?

[00:19:12]És miért bomlik meg egy csomó országnak a belső kohéziója?

[00:19:14]Van-e valami, ami összeköti ezeket a trendeket, és ami miatt ezt az egészet így esetleg egy képben lehetne ábrázolni?

[00:19:24]Bizonyos nyitási ciklusok megfigyelhetőek a kapitalizmus történetében.

[00:19:27]És az egyik nagy nyitási ciklus az éppen az első világháború előtt volt, tehát a 19.

[00:19:32]század közepétől brit hegemónia mellett és a gyarmatosítás újabb nagy hulláma mellett zajlott le.

[00:19:41]És ez a ciklus is, mint minden ilyen ciklus egyszer véget éér.

[00:19:46]Van egy nagyon hosszú ciklus, ami elkezdődött a 60-as években, de igazából fölgyorsult a 80-as évektől.

[00:19:50]És most már ugye ezt globalizációs ciklusnak neveztük, most már deglobalizációról beszélünk.

[00:19:59]20-as években előáll már az a válság, amivel a nyitási ciklus egy zárási ciklusban megy át.

[00:20:05]Tehát ugye egyidpontig nyitottak a gazdaságok, nőtt a külföldi tőkebbefektetések aránya, a az import, GDP arány is aszerint alakult, majd pedig elkezd zuhanni és ugye van a nagyzdasági válság, tehát 1929, és utána jön a háború, és hát ez nyilvánvalóan a háború, az egy autarkus rendszer, mert az nem lehet egy nyitott világpiaci rendszer, és a 60-as évektől indul el igazából fölfelé.

[00:20:32]Ez egy nagyon nagy ciklus.

[00:20:35]És most csak annyit látunk igazán, hogy ez egy nagy kérdés, hogy teljes lesz-e a visszafordulás, mint ahogy korábban volt, vagy pedig nem.

[00:20:41]Azt látjuk, hogy megtorpant, egy kicsit visszaesett és ez mindenképpen elgondolkoztató.

[00:20:50]Ja.

[00:20:50]Olyasmikre gondolsz, mint ezek a vámok erősödő állami beavatkozás a piacok működésében.

[00:20:55]Így van.

[00:20:55]Így van.

[00:20:55]Tehát hogy hogy fölmerül az igény arra, hogy hogy zárjanak, illetve ami szerintem még sokkal fontosabb, hogy újraosszanak.

[00:21:03]Tehát a piacok újraosztásának a a kérdése, és ez ugye folyamatosan napirenden van.

[00:21:07]A 19.

[00:21:07]század második felében lévő nyitási ciklus ugye a gyarmatosítás nagy hullámával megy együtt.

[00:21:14]És ez egy fontos különbség, hogy akkor hogyha a gyarmati erőszak az sokkal közvetlenebbül épült be a a világgazdaságba.

[00:21:21]Tehát az a fajta nevezzük így járadékszerzés, ami a gyarmatiból származhatott, és ez a járadékvadászat, ez sokkal erősebben jelent meg.

[00:21:30]És ott ugye az a lényeg, amit mindenki elfelejt, aki állam piacról meg kapitalizmusról beszél, hogy azért ez úgy működött, hogy az erőszak bele volt építve intézményileg a rendszerbe.

[00:21:40]Tehát hogyha itt a térképen magam mögé nézek és látom Kongót, akkor mondjuk egészen pontosan meg tudjuk mondani, hogy az erőszak hogy épült be abba a politi gazdaságtani rendszerbe, amit mondjuk második Leopold működhetett ebben a dologban.

[00:21:53]Az első világháború az újraelosztásnak egy ilyen egészen extrém formája.

[00:21:57]Ez nem egy európai háború, ez egy globális háború.

[00:22:02]Csak ugye a a játékosok megpróbálják újraosztani a szerepeket.

[00:22:04]Most ugye ehhez a közvetlen gyarmati erőszak nincsen.

[00:22:09]Erőszak van, és az erőszak különböző formái benne vannak és a háborúk, amiket itt emlegettél, az abszolút így van.

[00:22:16]Tehát hogyha megnézzük az oszlói békeintézet adatait, akkor a 90-es évek elejére van egy meglehetősen nagy ilyen erőszakhullám, vagy háborús hullám, és utána pedig a 2010-es évektől, tehát a a válságtól.

[00:22:31]Jól értem-e, hogy a a háborúk értelmezése tekintetében, amit mondasz, az, hogy ezeket nem ilyen, nem tudom, kulturális, civilizációs összecsapások vagy bármi ilyesmiként kéne értelmezni, hanem alapvetően arról van szó, hogy tőke és erőforrásokért való versenyújraelosztás generál konfliktusokat.

[00:22:50]Ma is a 90-es évek elején ugye az a kísérlet történik, ami hogy jöjjön létre egy olyan globális piac, ami az amerikai hegemónia mellett ugye egy piaci nyitást hajt végre, min több államot inkorporál.

[00:23:04]Ez ugye ez ez meg is történik.

[00:23:04]Tehát elképesztő módon integrálódik mindenki egy globális kapitalista piaci rendszerbe.

[00:23:13]És akkor ugye az volt a a várakozás, hogy ez majd ugye prosperitást is hoz és és valamiképpen a konfliktusokat vissza fogja fogni.

[00:23:22]A ugye erre mindenki mondaná ezt a dolgot.

[00:23:25]Ezér kölcsönös érdekek vannak.

[00:23:26]Hát hogy tud Kína és az Egyesült Államok egymás nélkül létezni?

[00:23:30]Ez az a hibás gondolat, amit a korai marxista irodalomban ugye Kauti nevéhez kötnek.

[00:23:35]Tehát a az egy teljes az imperializmus, mint valami békerendszere a kapitalizmusnak.

[00:23:39]Tehát ez egy hibás gondolat.

[00:23:42]Erre ezt már akkor megmondták Buharinék, hogy nagyon bölcsen, hogy hát ilyen szó sem lehet.

[00:23:47]Tehát a kapitalizmus nem fog egységes ülést végrehajtani a egy nagy hatalmi rendszeren belül meg piaci rendszeren belül, hanem blokkok fognak létrejönni.

[00:23:57]Ezt kevesen olvasták el 1914-ben már nagyon szépen leírja, hogy blokkok lesznek és a blokkok háborúját fogjuk nézni.

[00:24:04]És hogyha így veszem elő a szálat, akkor azt gondolom, hogy Buharin ezt ma is nagyjából megírhatná, hogy a blokkok harcát látjuk.

[00:24:14]Ha már azt mond, hogy a blokkok háborúját nézzük, azért egyelőre szerencsére a mi szerencsénkre azt nézzük, hogy például az Egyesült Államok egy proxit támad meg, vagy két proxi egymással háborúzik, tehát a alapvetően a félperiférián vagy a periférián zajlanak ez a ezek a konfliktusok.

[00:24:32]Ez egy nem akarok riogatni továbbra sem senkit, de ez egy fázis.

[00:24:39]Szóval azért bocsánat afgán polgárként is ez katasztrófa.

[00:24:42]Tehát az, hogy csak a félperiférián van.

[00:24:44]Hát köszönjük szépen.

[00:24:46]A félperifián elég sok ember él, és ez az elég sok ember mérhetetlen szenvedésen megy keresztül.

[00:24:50]Te ugye ez ez, amit egyszer ugye Árundatiról olyan szépen mondott, hogy lehet a háború borzalma és a a béke katasztrófája között választani ezekben az államokban, és akkor most valamelyiket választják ebből a dologból.

[00:25:03]Tehát, hogy ez azért fontos, mert mert azért az egész emberiséget kell nézni.

[00:25:08]És ebből a szempontból az, hogy ugye az előbb emlegetett Kongó keleti részén ott a a nyersanyag körül ugye folyamatos polgárháború van, vagy ugye néztük a térképet és Dél-Zudán és Szudán, tehát azért rendkívül nagy népességekről van szó és nagyon-nagyon rossz helyzetről.

[00:25:25]Tehát ebből a szempontból én én nagyon nyugtalan vagyok, hogyha már ezek a proxiháborúk is ennyire zajlanak, [horkantás] vagy ilyen tempóban haladnak előre.

[00:25:33]Az igazán, ami engem a társadalmi és gazdaságtörténeti szempontból is meglep, hogy hogy talán az a legnagyobb probléma, hogy hogy ritkán látott ilyen jövőtlenségben élünk.

[00:25:47]Hm.

[00:25:47]Tehát úgy tűnik, mintogyha a digitális forradalomnak köszönhetően belezuhantunk volna a jövőbe, ami részben igaz, de ez mint egy negatív utópia lenne anélkül, hogy valódi valódi jövőkép lenne.

[00:26:00]Tehát azért a ezt a globalizációs ciklust megelőzte egy olyan sorozatos intézményi reform, ami ugye a második világháború végétől elindul a egyrészt a világpolitikában, másrészt elindul gazdaságilag.

[00:26:13]Tehát azért a az a fajta kísérlet, hogy különböző modellekkel, de valamilyen társadalmi ellenőrzést vissza lehessen szerezni, beleértem például a gyarmati felszabadító háborúk vezetőinek gondolatait ezzel a dologgal kapcsolatban.

[00:26:31]Az előkészítés, akkor ugye volt egy ilyen kísérlet arra, hogy egy kicsit jobban kordában tartott kapitalizmussal, illetve nem kapitalista rendszerekkel fogunk előrébb menni.

[00:26:40]És ugye ebben az időszakban ugye megvan a a szocialista blokk is.

[00:26:45]És a szocialista blokk kísérlet volt egy ilyen piaci és nem piaci rendszerek kombináción alapuló új modellre.

[00:26:53]Tehát, hogy ezér mindenki így volt.

[00:26:54]Tehát a a 70-es évek, ami szerintem a fordulópont, majd mondanám is így a viccvét, mondjuk szerintem a portugál forradalom volt egészen pontosan egy olyan utolsó pillanat, amikor még valami történt, amikor még ugye a politikai változás az egy ilyen társadalmi modell váltással is kapcsolatban volt.

[00:27:13]És ezek a ezek az ötletek ezzel a piaci fundamentalizmussal, amit én, mint 80-as években közössági egyetemen járó diák kaptam teljes erővel.

[00:27:24]A piaci fundamentalizmus helyére most igazából nincsen elképzelés.

[00:27:29]És ez azért érdekes, mert ugye ez volt itt a nagy vita, hogy hogy autorit és nem autoritár rendszerek és a magállamoknak a nem tudom formális demokráciája.

[00:27:39]Szóval egy dologban mindenki egyetért sajnos, hogy a piaci rendszer, ami egy eléggé totális rendszer jelen pillanatban, ahhoz nem kell hozzányúlni.

[00:27:48]Én meg azt gondolom, hogy az egyik dolog, ami miatt a háborús konfliktusokat is újra kell gondol, akkor lehetne igazán ebből valamiképpen kijönni bármiféle azért mégis csak elképesztő harc folyik, nyersanyagok, fémek satöbbi körül.

[00:28:01]Ugye a brazil választást így akarják most éppen értelmezni.

[00:28:05]Tehát, hogy az elég jó lenne, hogyha az erőforrások milyen modellbe épüljenek bele, és ezt hogyan lehetne valamiképpen rendezni.

[00:28:13]Szerintem ez ez az ember, és ennek elem érdeke lenne, de jelen pillanatban nincs ez a jövőkép.

[00:28:18]Az, hogy három értelmiségi vagy valamit bemond, attól még nem történik semmi.

[00:28:24]Ugye mondod, hogy vannak a kapitalizmusnak ezek a nyitott és zártabb ciklusai.

[00:28:28]A legutóbbi nyitott ciklus milyen típusú társadalmi gazdasági problémákat generált globálisan és különösen a periférián, amelyekre ez a zárás most választ szeretne kínálni.

[00:28:43]Í van.

[00:28:45]És esetleg össze tudnád-e ezt a dinamikát esetleg kötni azzal, hogy az erőszak ugye ennak van egy ilyen proliferációja különösen a félperiférián?

[00:28:51]Hát az egyik dolog az az, amiről beszéltünk, hogy van egy geopolitikai rend, amelyik a másik világháború után jött létre, és egyszerűen nem illeszkedik egyáltalán arra a világgazdaságra, amiben élünk.

[00:29:02]Tehát ez egy akkora feszültség, amit ugye itt nagyon sokan elmondtak, nemzetközis kollégák mindig elmondják.

[00:29:07]Ez a biztonsági tanácstól elkezdve, hát ez valami egészen avittás dolog, hogy ez hogy lehetséges, hogy ez egy geopolitikai rendnek azik főintézménye lenne.

[00:29:16]Tehát, hogy az ott elcsúszott a dolog.

[00:29:18]nyilvánvalóan pozíciók újraosztása megtörtént, hogy ez katonai erőben is megtörtént.

[00:29:22]Tehát ennek a következményeit valamiképpen le kellene menedzselni.

[00:29:26]A de ugye az a kérdés, ugye csak annyit előre, hogy józam paraszt ésszel próbálom csak összerakni a dolgot abban szempontból, hát hogy akkor tudok rendet rakni, ha tudom, hogy hova akarok nagyjából elérni, mert különben nem rendet fogok rakni, hanem teszek, veszek, matatok és ezt csinálok, meg azt csinálok, meg kapkodok jobbra-balra.

[00:29:42]A társalmi folyamatokban óriási feszültségek vannak.

[00:29:47]csak néhányat említenék, ami különben összefügg konfliktusokkal is bizony szenvedik.

[00:29:53]Ugye a az agyoncsépelt migrációs kérdés, amivel ez a rendszer nem tud igazán mit kezdeni.

[00:29:58]Egy olyan paradoxomban van benne, hogy nagyon nagy szüksége van rá, de nagyon nagy mértékben próbálja visszanyomni és meg kontrollálni, ami tulajdonképpen lehetetlen.

[00:30:06]Tehát az adott körülmények között nem lehet.

[00:30:07]Hát tegnap beszélgettünk hosszasan a a polányi központban a vendégmunkásrendszerekről.

[00:30:15]Hát mindenki csak azt mondja, amit én is mindig hallok ipari vezetőktől is, hogy hát kell, hogy ennek rossz úgymond rossz következményei vannak, vagy feszültséget okoz, beleértve ezeknek az embereket, akik ugye meglehetősen nehéz körülmények között tudnak dolgozni, erre nincsen válasz semmilyen szinten, és ez közvetlenül összefügg termelési kérdésekkel, tehát itt azért számolnak ü és azért meglehetős ugye munkaerőproblémák vannak abból a szempontból, hogy pontosan abba a szektorba pontosan úgy, pontosan annyi időre, mert ugye ott tartunk már, hogy ilyen láncolatban pont annyi időre kell csak egy ember, hogy csak na ez egy mégis globális munkaerő láncokat akarnak fönntartani itt különböző cégek és különböző szereplők.

[00:30:59]És ez ös szorosan összefügg a világ demográfiai átalakulásával.

[00:31:04]Megyünk bele egy gondozási válságba, mert egyszerűen nincsen válaszunk arra vonatkozóan, hogy a népesség összetétele ilyen tempóban változik, mint ahogy változik.

[00:31:12]100 évz előtthöz képest abszolút, hogy erre akkor valamilyen választ tudjon adni.

[00:31:20]Tehát ez például ugye közvetlenül megjelenik a gondozási rendszerek fönntartásában.

[00:31:23]Tehát hogy ez egy megint csak egy olyan ellentmondás, amivel foglalkozni kell és választ kell adni és hogy a piac válasz rá.

[00:31:30]Tehát a piac korlátozottan tud és nem is akar igazán ebben részt venni ebben a dologban.

[00:31:38]Tehát az a magánkapitalista piac akar ebben igazán részt venni, mert ugye nagyon kicsik a profitok.

[00:31:42]hogyha belemegy, akkor látjuk, hogy csődbe is megy.

[00:31:45]Tehát ugye az történik, hogy elkezdenek ilyen, mit tudom, idős gondozásba befektetnek és nem jön ki a történet.

[00:31:53]Közben ugye összedőlt, és ez az összehasonlítást mutatja az első világháború meg ma között, hogy az agrárrendszerek teljes egészében összedőltek és [torokköszörülés] ugye benne vagyunk egy ültetvényes piaci rendszerben, amely ültetvényes piaci rendszert foglalkoztatási problémákat és nagyon súlyos ökológiai problémákat vett föl, amire szintén nincsen semmilyen válasz és probléma lesz ebből, mert ugye vízről tehát sok mindenről kell gondoskodni ahhoz, hogy ezek a földek működjenek, és ez az átalakulás ép éppen nem a lehető legjobb.

[00:32:25]És azért az előzőhöz még azért annyit hozzátennék, hogy közben ugye van egy nagy hajtóerő, hát a társadalmi jóléti szolgáltatásoknak a a hiánya, azért az azt kevesen tudják, hogy majd 4 milliárd embernek semmilyen társam biztosítása nincs.

[00:32:39]Most ezt finanszírozni kéne, csak ugye úgy kéne finanszírozni, hogy közben a külföldi tőke számára olyan társasági adókat hoznak létre, amivel mégis csak tehát, hogy itt az ellentmondások azok hogy mondjam, halmozottan velünk vannak, tehát amikor Londonban létrehoznak egy pénzügyi alapot, hogy fölvásárolják a Földet Afrikában.

[00:32:59]Na most azért itt azért vannak kérdések.

[00:33:02]Tehát ugye megjelenik egy elképesztő mennyiségű pénz, amivel fölvásárolják a parasztok földjét, majd ezeknek a parasztoknak semmilyen további se társadalombiztosítása, se munkája, semmije nem lesz.

[00:33:14]Tehát akkor ez hogy van?

[00:33:15]Hogy ez lenne a másik, hogy ugye a tőkepiacok nyitottsága, hogy a vállalatok adjuk, vesszük.

[00:33:21]Szóval azért van egy elméleti probléma, amit én én fönntartok, tehát hogy hogy hogy szerintem mind a tőke, mind a földpiacokon valószínűleg folyamatos korlátozásokat kellene érvényesíteni, és ezeket a korlátokat át kéne gondolni, illetve azt, hogy erre utána milyen társalmi válaszok születnek, mert azt nem fog megszűnni ettől az emberiség, hogyha ezt megtesszük.

[00:33:44]azért hangzik kicsit aggasztóan, hogy azt mondod, hogy a korlátozás felé kell haladni, mert a korlátozást egy egy olyan intézmény tudja megtenni, amilyen amilyen nemzetközi intézmények inkább visszaszorulásban vannak, és ebben az esetben egyedileg nem minden országnak inkább az a racionális cselekvés, hogy akkor ő a maga részéről megpróbáljon mindenkit elrettenteni, megpróbáljon fegyverkezni.

[00:34:11]Szóval, hogy egyénileg nem minden egyes országnak ez az racionális.

[00:34:17]Hát az a kérdés, hogy hogy mire játszuk a meccset.

[00:34:21]Na igen, mert ugye ez a hát azért bocsánat, a van egy ilyen hosszabb távú tervezés, ami például azt mondtatja emberekkel, hogy hát nem csak a konfliktusokat, hanem például ezt a piacosítási folyamatot, és érdemes esetleg visszább fogni, mert ennek ökológiai, társadalmi következményei vannak.

[00:34:40]És ezt én valamiképpen a kicsit, hogy mondjam, optimalizálni akarom, mert nyilván bizonyos dolgok elkerülhetetlenek, bizonyosokat el kell vállalni, de ennél tehát annál rövidtáv stratégia, tehát hogy közvetlen katonai konfliktusra való készülés legyen a dolog.

[00:34:54]Nyilván azt nem fogom mondani, hogy hogy senki ne gondolkoz.

[00:35:00]Hát persze, hogy gondolkozni kell.

[00:35:02]Ugye még ott van a leginkább tervezés különben.

[00:35:04]A tehát hogy inkább azt mondom, hogy a többi részét kellene tolni előre.

[00:35:08]Egyszer volt szerencsém beszélgetni valakivel, aki az erdő koncezciója fölött dolgozott, és azt próbálta kontrollálni.

[00:35:15]Most nem mondok se országot, semmit, mert nem tudom micsoda.

[00:35:19]És és ezt a befektetőkkel közölte, hogy nem lehet az erdőt csak itt itt kitermelni és elvinni.

[00:35:23]És akkor hát el elmesélte a tárgyalás menetét, tehát hogy hogy álltak föl az asztalnál és üvöltöttek vele, hogy ellopod a pénzünket, nem érted?

[00:35:35]Tehát, hogy én látom ezt a dolgot sajnos.

[00:35:38]ez belátáson kell, hogy alapuljon, ami szerintem nem lehetetlen az emberi társadalmak történetében.

[00:35:44]Például [horkantás] a másik világháború bizonyos szempontból már ugye eljutott ahhoz a ponthoz, hogy hogy akkor azért többen észbe kaptak, hogy itt itt valami nagyon nagyon nem stimmel, és hogy ezen változ és akkor különben modellváltásokban is elkezdtek gondolkozni, tehát hogy hogy ebben csak én nem szeretném most ezt hirtelen ennyében azt mondani, hogy milyen jó, és akkor majd a végén majd a modellváltásban gondolkozunk.

[00:36:07]Lehet, hogy inkább csak föl kéne idézni, hogy volt olyan kataklizma, aminek a révén ez volt.

[00:36:13]Akkor lehet, hogy most is kellene egy ilyen újfajta, nem tudom én, modell felé való mozdulás.

[00:36:21]És akkor mert látjuk, hogy hogy nem működik.

[00:36:23]Tehát a piacosítás tényleg egy csomó dolgot nem old meg.

[00:36:27]Te hogy látod egy kicsit előreekintve?

[00:36:30]Ö van visszaút a 60-as években abban a tekintetben, hogy az állami szerepvállalás erősödésre járhat-e együtt megfelelő körülmények esetén azzal, hogy ezt a szociális újra elosztó funkcióját is az állam nagyobb mértékig ellássa.

[00:36:46]Én azt gondolom, hogy a 60-7 egy fordulópont volt, amikor föladtuk azt, hogy hogyan lehetne ezt tovább keresni.

[00:36:53]Ez a neoliberális rend, ahogy leuralta a terepet, ez valami egészen elképesztő történet.

[00:36:58]és ott a legrosszabb a feladása a dolognak.

[00:37:01]Tehát ezért mondtam a dolgot, hogy a ennyiben mindenkinek úgy ajánlanám, hogy a 60-70-es évekhez menjen egy kicsit vissza, és olvassa el a mondom a gyarmati felszabadítás utáni kísérleteket, am különböző típusú szocializmusokon gondolkoztak, tehát nagyon sok újfajta agrárendszereken gondolkoztak, tehát hogy érdemes lenne, ezért mondtam a portugál [horkantás] forradalmat is, ami az utolsó olyan volt, amikor ugye társadalmi forradalom épült össze egy politikai forradalommal, tehát a a gyarmutasítás ellen ellenfuló portugál katonák mozgalmából létrejön egy munkás önigazgatás irányába mutató forradalom.

[00:37:39]Hát azért ez, hogy mondjam, ez egy ez egy szép pillanat volt, tartott egy ideig, de nem az a kérdés, hogy most ez kell, hanem az a kérdés, hogy nem adták föl a gondolkodást.

[00:37:48]Tehát hogy nem mondanám, hogy itt az állam a az állam egy nagyon fontos szereplő és semmiképpen nem lehet túllépni.

[00:37:56]Ezért nem egy állami gazdaságnak a az újraépítésén kellene gondolkozni.

[00:38:01]Itt szerintem sokkal kifinomultabb.

[00:38:03]Tehát ugye egyrészt a tömegtermelésnek azokat az előnyeit, amit elért, azt nyilván nem fogja lecserélni senki.

[00:38:10]Az a kérdés, hogy ennek az ökológiai társadalmi feltételei hogyan néznek ki?

[00:38:14]Azon viszont van mit gondolkozni.

[00:38:15]Tehát, hogy hogy például azért mit tudom én, ez a földrablás, ami Afrikában még mind a mai napig zajlik, és ami egy nagyon komoly gyökértelenítési folyamat, hogy ezt hogyan lehet valamiképpen visszafogni, vagy mit lehet ezzel csinálni.

[00:38:30]Tehát, hogy pont az lenne a lényeg, hogy az kimondódjon, hogy hogy bele kell kezdenünk ebbe a reform kísérletbe.

[00:38:39]Beszéltél arról, hogy az emberiségnek egyfajta összérdeke, közös érdeke mi lenne?

[00:38:45]Szeretném azért megkérdezni egy félperifériás kis országnak a szemszögéből is, aminek lehet a neve Magyarország, hogy hogyan lehet navigálnia ebben egy a közepesnél kisebb és félperifériás országnak?

[00:39:00]Hát az egyik, hogy szóval nem vagyunk bezárva Magyarországba.

[00:39:02]De hogy a azt akarom ezzel csak mondani, hogy Magyarország először legfontosabb vegyük komolyan, hogy mi történt velünk a és gondoljuk végig.

[00:39:15]Tehát, hogy volt például ez a nevezzük így a ilyen történeti politikai blokkok szerint ez a a folyamatok liberálisabb menedzselése és az illiberális menedzselése, hogy ez hogy néz ki és ez mit jelentett és ez társadalmilag hogy épült föl, hogy ebből a szempontból az, hogy most mi történt Magyarországon, az ennek volt paradigmatikus értéke.

[00:39:37]Ez egy nagy tanulólecke volt, és erre most tényleg nagyon sokan kíváncsiak.

[00:39:39]Ez lenne az egyik dolog.

[00:39:41]A másik dolog, hát hogy hát hogy komolyan vesszük a saját ellentmondásainkat.

[00:39:45]Tehát hogy mit mondjak?

[00:39:47]Most fejeztem be egy sajtóelemzést, most nagyon egyszerű dolog, mert az előbb a gondozásról volt szó.

[00:39:52]A jelenlegi nagy diskurzusok nem tudják kezelni a szociális aspektusait a például a a az idősödés folyamatának.

[00:40:01]Tehát szerint nem nem tudnak nincsenek egymás viszonyban.

[00:40:05]Ezeketnek ugye az, hogy ezt Magyarország komolyan veszi és újra összeköti valamilyen szinten, arra minden esélye megvan.

[00:40:11]Tehát erről lehet gondolkozni, tehát ezekre a nagy ellentmondásokra el lehet kezdeni valami választ adni, és ebben ennek az országnak is van szerepe azt várni, hogy Magyarország geopolitikai súlyánál fogva és geogazdasági súlyá fogva befolyásolja ezeket a folyamatokat, hogy közvetlenül hát az botorság lenne.

[00:40:29]Tehát mi ebből a szempontból eléggé a kívül vagyunk egy töredélygazdasággal, egy rendkívül nyitott töredélygazdasággal, de az, hogy magát ezt a a reform felé való törekvést elkezdjük komolyan venni, az az szerintem arra minden esélyünk megvan.

[00:40:51]Ugye például az illiberális kormányzatnak az egyik stratégiája az ez a mint az Orbán Balázs ugye konnektivitásnak nevezett ugye abban a tekintetben, hogy egy ilyen kis félperifériás ország ne kötelezjen el túl erőteljesen egyik nagy blokk mellett se.

[00:41:08]Ö ellenben, hogyha a nemzetközi helyzet fokozódik, akkor van-e jövője például ennek a fajta politikának, ami ami megpróbálja azzal enyhíteni a nyugati tőkétől való egyoldalú függést, hogy akkor behozza a kínait is, de mondjuk érdemben azon nem változtat, hogy az ország hogyan kapcsolódik be termelési láncokban, mert ugyanúgy a félperifériás termelés megy tovább.

[00:41:30]Tehát van-e jövője ennek a libikókázásnak, több lábonállásnak?

[00:41:35]A hát szerintem ott egy dolog a biztosan hibán volt elolvasva a mert ez mindenki érti ezt a konnektivitást.

[00:41:43]Tehát mindenki, aki hálózatelméletet tanít, az tudja, hogy ezek a hidak, ezek nagyon fontosak és és össze tudnak kapcsolni dolgokat.

[00:41:53]Igen, csak hogy hogy baj van.

[00:41:53]Tehát hogy azért azért baj van, mert mondjuk a ugye a Brix is egy kapitalista blokk, és jelenleg ezeknek a küzdelme zajlik.

[00:42:02]Tehát most bemenni a frontvonalra a már csak mondjuk gazdasági szempontból is, hát kétes a értékű dolog.

[00:42:08]A másik része a dolognak az az, hogy azt mondjuk konkrétan lehet látni, hogy Magyarország esetében az, hogy nyitottabb, az nem nem jelentett előnyt.

[00:42:20]Lengyelország egy zártabb gazdaság a mondjuk a külföldi tőke szempontjából is minden.

[00:42:27]Nem akarom most összehasítani, hogy néz ki Varsó és hogy néz ki Budapest.

[00:42:33]Tehát, hogy látszik, erősen látszik a a különbség.

[00:42:36]Tehát van mit itt átgondolni.

[00:42:40]Itt most nem akarom itt ezt a nagyon pesszimista hangot megütni, de a most voltam Varsóban augusztus végén, és nem volt jó hazajönni Budapestre.

[00:42:51]Tehát, hogy szemmel látható.

[00:42:51]Y erőt vesztettünk egy csomó szempontból.

[00:42:54]A ennek különböző okai vannak.

[00:42:56]Én ezt nem nem csak az illiberális kormányzatnak rovom föl.

[00:43:01]Én hosszabb távú folyamatokban látok óriási problémákat.

[00:43:06]A magyar gazdaság az jelentős mértékben sikerült megszabadulni egy-két erőforrásától, amivel jobban tudott volna működni.

[00:43:15]Tehát ezért azt gondolom, hogy az a kérdés, hogy önmagaddal kezd ezt a gondolkodást, szerintem az teljesen helyénvaló.

[00:43:20]Az a kérdés, hogy honnan olvasom a dolgokat, és ebben óriási különbség van, mert én azt gondolom, hogy először ezekre a társadalmi és gazdasági a ellentmondásokra és dilemmákra kell válaszolni ahhoz, hogy válaszolni tudjunk egy csomó más kérdésre.

[00:43:35]Létezik az a fajta értelmezése, hogy hát jó-jó lehet itt világgazdaság folyamatokról beszélni, de azért valójában itt civilizációk harca azek, ilyen kulturálisan meghatározott civilizációk csapnak össze a a nagy háborúkban.

[00:43:48]Ezek között éreződik ki a feszültség.

[00:43:50]Te viszont a gazdasági folyamatok elsődlegességét hangsúlyozod.

[00:43:56]Mivel győznéd meg őket?

[00:43:58]Hogy mivel győzném meg őket?

[00:43:58]Hát föltennék egy kérdést, hogy a kulturális minták honnan szerzik az erejüket, és miért azok a kulturális mint?

[00:44:04]Szociológus mindig az a kérdés, hogy miért az pont miért az a kulturális minta erősödik föl?

[00:44:08]Tehát, hogyha különböző fundamentalizmusokat nézzük, és ebből ugye van bőven a a világon, hogyha ezeknek a megerősödését nézzük, akkor meg kell nézni, hogy ezek mitől válhattak ennyire erőssé.

[00:44:21]Önmagában szerintem nem a kulturális, mint a maga adja meg ezt a választ, vagy csak nagyon korlátozottan adja meg a választ.

[00:44:29]Tehát én ebbe az irányba tolnám el.

[00:44:31]arról nem beszélve, hogy egy egységes piacban élő, aminél ugye bizonyos társadalmébb és absztraktabb rendszer nincs.

[00:44:39]Tehát itt jelen pillanatban ugye beszéltünk mindenféle kulturális önértelmezésről, de azért mindannyian egy ilyen óriási szinte áttekinthetetlen mátrékszerű a szerveződésben élünk benne.

[00:44:52]Egyetlen egy mondó kell van.

[00:44:54]Én azzal győznék meg mindenkit, hogy hát ezzel foglalkozzunk már, mert valószínűleg egy csomó kulturális dolog erre adott ilyen-olyan válasz a bizonyos mértékig.

[00:45:02]Tehát az a méretetlen bizonytalanság, ami ebben a rendszerben benne van, az ilyen biztonságigényeket fog elkezdeni.

[00:45:08]De ugye azok a kulturális minták a csak töredik és választ adnak, amik önmagában a rendszerre magára nem kérdeznek rá, és arra nem próbálnak meg valamiképpen válaszolni.

[00:45:22]Neked nagyon köszönjük azt ezt a beszélgetést és a biztatást is.

[00:45:28]Én köszönöm inkább.

[00:45:28][nevetés] Nektek pedig köszönjük a figyelmet.

[00:45:30]Ez volt [zene] a szignál.

[00:45:33]Mostantól minden héten itt eszünk a Partizán világpolitikai magazinjával, Szilárdal [zene] és Matyival.

[00:45:41]Nagyon szépen köszönjük, hogy támogattok minket, akár azzal, hogyha rendszeres támogatóként mellénkok, illetve külön hálásak [zene] vagyunk, ha már most is velünk vagytok.

[00:45:48]A Szignál Magazin műsor mellett hírlevél is.

[00:45:51]Kérjük, iratkozzatok [zene] fel a hírlevélre.

[00:45:52]Minden héten kapni fogtok érdekes hagyokat és elemzéseket arról, hogy mi történik a világpolitikában azon túlmenően, amiről itt az adásban beszélgetünk.

[00:46:01]Én Edré Mátyás vagyok, én Tú Szilárgy János.

[00:46:03]Jövő héten találkozunk.

[00:46:05]Sziasztok.

[00:46:05][zene] [zene] [zene]