A piszkos pénzek menekülő útjai: vissza lehet szerezni a külföldre vitt vagyonokat? | Szignál

[00:00:00]Magyarország vagyonvisszaszerzési lászban ég.

[00:00:02]Már felálltak a hivatalok, sőt a vagyonadóról is konkrét tervezetek vannak.

[00:00:07]De mi van azzal a pénzzel, amit egyszer külföldre vittek?

[00:00:10]Hogyan rejtik el a vagyonokat adóparadicsomokban világszerte?

[00:00:13]És lehetséges-e egyáltalán ezt a pénzt visszaszerezni?

[00:00:36]Sziasztok!

[00:00:36]Ez itt a Szignál világpolitikai magazin második epizódja.

[00:00:41]Múlt héten volt az első adásunk, ami a nemzetközi helyzet fokozódásáról szól.

[00:00:45]Egy csomóan megnéztétek és kommentáltátok.

[00:00:46]Köszönjük szépen.

[00:00:48]Volt olyan nézőkn Szilád, aki eldobta tőlünk az agyát.

[00:00:51]Igen, igazi híres ember.

[00:00:51]Orbán Balázs a Fidesz egykori rendkívül sikeres kampányfőnöke, azt írta, hogy eldobja az agyát a műsortól.

[00:00:59]De ha már megvan a közös érdeklődés, akkor az lenne a legegyszerűbb, ha nem csak nézné az adást, hanem eljönne, jelentkezne az infokukacpartizanmedia.hu-n.

[00:01:09]Már többször kereste a Partizán, egyelőre nem pontot, most talán elfogadja.

[00:01:13]Orbán Balázs ne csak nézze az adást, hanem jöjjön be hozzánk műsorra, és akkor meg tudjuk beszélni, hogy mi az, amiben egyetértünk, mi az, amiben nem értünk egyet.

[00:01:22]Na de hátha ma is eldobják tőlünk az agyukat a Fidesz környékén lévő különböző politikusok meg influenzerek, ugyanis a vagyonvisszaszerzésről és annak a lehetőségeiről fogunk beszélni, mert Magyar Péter kampányának egy fontos ígérete volt a NER által jogtalanul felhalmozott, eltulajdonított, ellopott els bolt közvagyon visszaszerzése.

[00:01:43]Az új hivatal feladata az elmúlt 20 év során elkövetett súlyos visszaélések és korrupciós ügyek kivizsgálása, valamint a jogtalanul megszerzett, eltulajdonított, ellopott elsbolt közvagyon visszaszerzése lesz.

[00:02:00]Magyar Péter a büntetőjogi eszközök mellett a leggazdagabbak adóztatásáról is beszél.

[00:02:05]Néha azt mondja, hogy ez a javak igazságosabb elosztását szolgálja, máskor viszont ezt is úgy adja elő, mint amivel büntetni lehet ugye a NER az oligarcháit.

[00:02:15]Október 1jén működésbe lépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzés és Vagyonvédelmi hivatal.

[00:02:19]A múlt héten pedig bejelentették a vagyonadó részleteit is.

[00:02:23]2027 január 1jétől a vállalásunknak megfelelően bevezetjük a milliárdosok vagyonadóját.

[00:02:28]A külföldön tárolt és a vagyonkezelőkhöz rendelt vagyonra szintén vonatkozni fog, így nem érdemes a vagyonok elrejtésével próbálkozni.

[00:02:35]A Tiszahívei mindkét intézkedéstől sokat remélnek.

[00:02:39]Elvégre a NER nagy bűnének érzik az állami pénzek magántőke alapokba vándorlását, a duai ingatlanbefektetéseket, egyes magyar üzletemberek Mark Zuckerberget leköröző gazdagodását és persze az elhíresült luxusautógyűjteményeket.

[00:02:54]Ez egy külpolitikai műsor, úgyhogy alapvetően a téma nemzetközi aspektusairól fogunk beszélni.

[00:02:58]Viszont itt ugye azt hozzá kell tenni, hogy itthon Magyarországon nem is feltétlenül kell offshoreozni ahhoz, hogy valaki elrejtse a pénzét.

[00:03:08]Alapítványok, magántőkealapok, magántőkealap.

[00:03:11]Magántőkealapok.

[00:03:12]Magántőkealap.

[00:03:12]Magántőke alap.

[00:03:13]A belső offshore létrehozása, ugye a magántőke alap, a NER gazdasági rendszerének hírhet találmánya.

[00:03:20]Pontosabban nem találmány ez, hanem egy újrafedezés.

[00:03:23]Milyen típusú pénzügyi konstrukciók máshol is léteznek, csak éppen más célból és más módon használják őket, mint nálunk.

[00:03:30]Ezeknek az alapoknak pont az a lényegük, hogy a valós tulajdonosok kilétét elfegje, tehát azokét, akik az érdemi döntéseket hozzák.

[00:03:36]Ehelyett csak az alapok kezelőit lehet megismerni.

[00:03:38]Az EU jogszabályok éppen júliustól már kötelezővé tennék a tőkeetulajdonosoknak a nyilvántartását is.

[00:03:45]Ez egyelőre döcegősen halad.

[00:03:47]Ezzel együtt, ahogyan Varga Mihály mondta, a hazai sajtó jó közelítéssel tippelte meg, hogy melyik tőkealapnak kik a tényleges tulajdonosai.

[00:03:55]A legnagyobb magyar szereplők nevei természetesen senkit se fognak meglepni.

[00:03:59]Észáros Lőrinc, Jelének Dánielt, Tiborc István, Jászai Gellért, Szí László és Száraz István.

[00:04:04]Ugye Matolcsi Ádám jó barátja.

[00:04:08]Száraz István és Matolcsi Ádám neve az MNB alapítványok ügyében indult nyomozás kapcsán kerül elő időről időre a sajtóban.

[00:04:14]Legutóbb épp azzal kerültek a hírekbe, hogy Matolcsi Ádám a nevére vett több komoly értékkel bíró vállalkozást és ingatlant, ami addig Száraz István nevén volt.

[00:04:21]Nem tudjuk, hogy több 10 vagy akár több 100 milliárdos értékről van szó, de az biztos, hogy no ha nyilván az ingatlanok fizikailag nem repülnek át Magyarországról a Dubajba, de hivatalosan külföldre kerülnek Matolcsi Dubai cége alá.

[00:04:33]Az egyelőre nem világos, hogy minek köszönhető ez a koncentráció, és az sem, hogy pontosan mekkora vagyonról van szó, de hogy az újonan bevezetendő vagyonadó hatálya alá estne ez az egész, az biztos.

[00:04:45]Ami nehézséget okozhat, az az, hogy eleve egy csomó vagyon külföldön van, vagy külföldre tervezhetik kivinni.

[00:04:51]Ilyen esetekben viszont elég nehéz dolga van egy nemzetállami kormánynak.

[00:04:56]Az ilyen külföldre vitt pénzek ugyanis egy olyan globális hálózatba kerülnek be, aminek egyetlen célja pont az átláthatatlanság.

[00:05:02]minél jobban megnehezíteni a hatóságok dolgát abban, hogy a pénzre valaha is rátaláljon.

[00:05:09]Megint csak, hogy mennyi pénz van pontosan eldugva globálisan az ilyen különböző adóparadicsomokban, azt szinte lehetetlen megbecsülni.

[00:05:15]Itt minden összefolyik.

[00:05:17]adóelkerülés, politikusok titkolt vagyona, fekete pénzek, kartelvagyonok, válni készülő milliárdosok kincsei, amin ugye nem akarnak osztkodni, meg egy csomó egyéb hasonló ügy.

[00:05:29]A Tex Justice Network szerint 21 és 32000 milliárd dollár közé tehető globálisan ezeknek a pénzeknek az összege.

[00:05:37]Ez körülbelül 100zászor nagyobb, mint a teljes magyar GDP.

[00:05:40]Persze ez csak becsülés.

[00:05:42]Szerencsére néha vannak pillanatok, amikor jobban bele lehet látni a dolgokba.

[00:05:45]Két botrány érdemel úgy igazán figyelmet.

[00:05:47]Az egyik a Panama, a másik a Pandóra.

[00:05:50]Kezdjük a Panamával.

[00:05:50]2016-ban robbant ki a Panama iratok ügye, amikor a panamai székhelyű Mosek Fonszeka ügyvédi iroda által létrehozott 214488 vállalkozás pénzügyi adatait nyilvánosságra hozták.

[00:06:04]Mivel ezek az adatok alapvetően nagyon jól el voltak dugva, a botrány igazán exkluzív betekintést engedett ebbe a titkos világba.

[00:06:12]Lehult például a lepel a hírhead fifa elnök Johnny Infantinóról, de benne volt a botrányban Lionel Messi is.

[00:06:19]Hát mondhatjuk így utólag, hogy megúsztáralappal, de szóba került Stanley Kubrick, a fél spanyol királyi család és még sokan mások.

[00:06:27]A legnagyobb visszhangot persze az orosz szá kapta, mégpedig az, hogy Vladyimir Putyin orosz elnökhöz kötött emberek több mint k milliár dollárt rejtettek el.

[00:06:46]Aha.

[00:06:46]Jó szöveg mondjuk annyi alapja azért van, hogy bár a ledtezésben sok jó nevű oknyomozó újságíró is részt vett, de az egészet tényleg az OCCRP nevű nemzetközi újságírószervezet fogta össze és finanszírozta, amelyről aztán két éve kiderült, hogy jórészt amerikai kormányzati pénzekből működött.

[00:07:01]Komoly amerikai debukás nem is volt az iratok között.

[00:07:06]Persze akárhogy is volt a feltárás, ugye annak a körülményei magukon a tényeken nem változtatnak egyébként.

[00:07:11]Így érvelt maga Putyin is, amikor fél évre rá azzal gyanúsították, hogy Oroszország áll az Amerikai Demokrata párt belső üjeit felfedő szivárogtatás mögött, amiből egyebek között az derült ki, hogy a párt elit szabálytalanul segített Hillary Clintonnak, Bernie Sandersel szemben a demokrata előválasztáson.

[00:07:35]важно что является содержанием того, что было предвле 14 különböző pénzügyi szolgáltatót érintett Panamától, Svájc át az emíégekig.

[00:07:52]Ebben még többen lebuktak, köztük itt már hivatalban lévő meg korábbi elnökök, miniszterelnökök és államfők is valam min több mint 100 üzleti vezető milliárdos meg híresség.

[00:08:03]Olyan illusztris társaságra kell gondolni, mint Voladimir Zelenski, Tony Blair, Sakira, Jászai Gellért, Nyerges Zsolt és a Rogán Antal jobb kezének számító Kertész Balázs neve is felmerült.

[00:08:15]Habár mindkét botrány nagy port kavart, és voltak reformpróbálkozások, a rendszer ugyanúgy fennáll.

[00:08:19]Az eddig leggyakrabban kipróbált módszer a megszégyenítés volt, merthogy ugye a leleplezések hatására könnyen előfordulhat, hogy valaki a közutálat tárgyává válik.

[00:08:30]De ha a dolgok mélyére nézünk, akkor az eddigiekben felsorolt esetek mindcsak egy jéghegy csúcsát képezik, amely alatt viszont egy teljesen legális globális gazdasági rendszert találunk.

[00:08:37]Úgy is mondhatnánk, hogy minden amiről eddig beszéltünk, nem egy hiba a rendszerben, hanem a rendszer lényege.

[00:08:44]Fideszes igazság beszélt, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.

[00:08:48]Az egész egy kicsit olyan, mint a gyors hajtás.

[00:08:53]Jogosan szoktunk felháborodni azon, hogyha valaki 170-nel szálgult az M7-esen, de arra nem szoktunk gondolni, hogy az illető mindezt egy lovaskocsival természetesen nem tudná megtenni.

[00:09:00]A vagyon elrejtés és a gyorsajtás ebben a tekintetben hasonló.

[00:09:05]Mindkettőhöz szüksége van az embernek technológiára, infrastruktúrára és arra, hogy ezeket senki se ellenőrizze rendesen.

[00:09:13]Ma itt az Európai Unióban úgy szoktuk elképzelni, hogy a tőke szabad mozgása az egy ilyen alapvető ismérve egy jól működő szabadtársadalomnak.

[00:09:18]De valójában ez egy nagyon friss fejlemény.

[00:09:20]Egészen a 70-es évekig olyan rendszer volt érvényben, amelyik sokkal erőteljesebben szabályozta a tőke mozgatását.

[00:09:28]80 évvel ezelőtt ugyanis amikor a világ vezetői megpróbáltak kikecmegni a második világháború szörnyűségeiből, akkor nem csak határokról, fegyverekről, diplomáciáról döntöttek, hanem bizony-bizony pénzügyi kérdéseket is kitettek az asztalra.

[00:09:52]A cél az volt, hogy olyan világgazdasági rendszert rakjanak össze, amely csökkenti a háború veszélyét.

[00:09:57]Ehhez egyrészt a világkereskedelmet szabályozták volna, ugye körülbelül úgy, hogy ne alakuljanak ki túl nagy egyensúlytalanságok, amelyek miatt aztán kereskedelmi háborúskodás indulhatna el.

[00:10:09]Másrészt pedig próbáltak erős eszközöket adni a kormányok kezébe arra, hogy el tudják kerülni az olyan brutális inflációt meg munkanélküliséget, ami a háború előtt a politikai szélsőségek megerősödését szerintük okozták.

[00:10:22]Mindkét célkitőzéshez szükség volt arra, hogy a tőke mozgását az államok szabályozni és ellenőrizni tudják.

[00:10:27]Így ez vált a normál világszerte.

[00:10:30]Az állampolgároknak és cégeknek engedélyt kellett kérnie, hogyha külföldre akarnak befektetni.

[00:10:37]Ott akartak értékpapírokat vásárolni, külföldi hitelt akartak adni vagy kapni.

[00:10:42]Bizonyos cégekben vagy ágazatokban alapból tiltották, hogy külföldiek tulajdonrészt szerezzenek, és különböző adónemekkel tették drágábbá a külföldi tranzakciókat.

[00:10:51]A bankok működését szigorúan szabályozták, de ezt a rendszert a 70-es évekre erősen kikezdték a gazdasági, politikai és technológiai változások, majd a felemelkedő neoliberálisnak nevezett politikusok végleg eltemették.

[00:11:06]beköszöntött a pénz teljes szabadságának kora.

[00:11:21]Van egy szám, ami jól megmutatja a folyamatot, és pedig az, hogy a világ össz GDP-nek hány százalék-át teszik ki az országon kívüli pénzügyi eszközök.

[00:11:31]1970-ben még csak 45%-át tették ki.

[00:11:34]2004-re viszont ez felment 300%-ra, tehát a világ összékének a háromszorosára.

[00:11:41]Ennek részeként minden gyanús alak megtlasodó oligarcha bonyolult offshore céghálókon keresztül elsüllyezheti a pénzét.

[00:11:47]Sőt, még sokkal komolyabb következményei is vannak ennek.

[00:11:52]Az egyik következmény az ipari méreteket öltő adóelkerülés.

[00:11:54]A cégek oda költöztették a székhelyüket, oda könyvelték el a profitjukat, ahol a legalacsonyabb adókat vetették ki rájuk.

[00:12:02]Emiatt a kormányok kártékony spirálban elkezdték egymással versenyezve csökkenteni az adókulcsaikat.

[00:12:06]Egészen addig, amíg a világ fejtett országaiban az 1970-es években még 45-50% körül mozgó tényleges társasági adószint mára 20% körüli csökkent.

[00:12:19]Szóval ez a Hirhead 9%-os magyar társasági adó, amit ráadásul még tovább csökkentenek a különféle kedvezmények, az tényleg egy szélsőséges eset, de igazából azért csak egy neoliberális világcsendbe illeszkedett bele az, amit Orbánnék is csináltak.

[00:12:30]És akkor nem értjük, hogy miért nincs pénz oktatásra, egészségügyre, utakra meg vasútra.

[00:12:36]Igen.

[00:12:36]Ugye ezért, mert külföldre lehet szapátolni a pénzt ahett, hogy befizetnék adóban.

[00:12:40]A másik következmény az, hogy radikálisan beszűkült a kormányok cselekvőképessége, mozgástere.

[00:12:44]Ha bármi olyat tesznek, ami nem tetszik a gazdasági szereplőknek, ugye leginkább adót emelnek, akkor a cégek rögtön meneküléssel fenyegetőznek.

[00:12:53]Sőt, elkezdik eladni az adott ország valutáját és kötvényeit, és ezzel bizony napok alatt képesek a tönk szélére juttatni még egy erősebb ország gazdaságát Tehát egy csomó minden, ami egy demokratikus társadalomban a többség akarata lenne, vagy a közjót szolgálná, az a tőke szabad mozgása miatt nem tud megvalósulni.

[00:13:36]Nem csoda, hogy a világon szinte mindenhol egyre elégedetlenebbek az emberek, és egyre jobban kiábrándulnak a cselekvésképtelenné vált politikai vezetőikből.

[00:13:44]bíztató már sovány vigasz, hogy mára már a szabadpiaci globalizáció nagy rajongói, mint az IMF is belátják, hogy a tőkeáramlást korlátozó intézkedéseknek lenne azért haszna, csak hát egy szabályozási rendszert visszaépíteni sokkal nehezebb, mint lebontani volt.

[00:14:02]Műsor második felében arról fogunk beszélni, hogy ebben a nemzetközi környezetben, a tőke szabad mozgásának a korában hogyan lehet utánamenni külföldre elsüllyesztett magyar vagyonelemeknek, vagy hogyan lehet azokat megadóztatni.

[00:14:15]Kiváló vendégünk lesz ehhez.

[00:14:18]Így van.

[00:14:18]Vendégünk Hoffman Tamás, nemzetközi jogász, az ELTE HTK jogtudományi kutatóintézetének munkatársa.

[00:14:24]Szervusz Tamás!

[00:14:26]Köszönöm a meghívást.

[00:14:26]Szervusz Tamás!

[00:14:28]Hát akkor az első kérdésem az az lenne, hogy a figyelembe véve ezeket a tőkeozgásokat és ugye a vagyonoknak a kipakolását külföldre, milyen eszközei vannak ma egy nemzetállami kormányzatnak arra, hogy ezeket a külföldre kipakolt pénzeknek utánamen?

[00:14:43]Vegyünk egy hipotetikus példát.

[00:14:44]Képzeljünk el bizonyos Ádám nevű magyar üzletembert, aki tegyük föl, hogy illegális úton egy csomó közvagyont megszerez, és azokat kipakolja mondjuk egy szintén tegyük föl duá alapba, dubái vállalatokba.

[00:14:59]Hogyan tud ennek utánamenni a magyar állam?

[00:15:04]Milyen eszközöket tudre fölhasználni?

[00:15:07]Ugye itt tisztázni kell azért először valamit, hogy ez a közvagyon, ami elvesztette közpénz jellegét ebben a szituációban, az vajon jogszerű vagy jogszerűtlen körülmények között jutott ehhez a feltételezett Ádámhoz, vagy sem?

[00:15:23]És ugye ezt először azért a magyar nyomozóhatóságoknak kell felderíteni, és a magyar bíróságoknak kell megállapítani.

[00:15:29]Ugyanis annyiból viszonylag egyszerű egy ilyen helyzetben a megoldás, hogyha itt bizonyítható a bűncselekmény, akkor innentől kezdve rengeteg eszköz van.

[00:15:40]Lehet különböző együttmű jogi együttműködési eljárásokat kezdeményezni.

[00:15:51]Van eleve most már 2003 óta az ENS-nek egy korrupció ellenes egyezménye, aminek 192 tagállama van.

[00:15:57]Tehát gyakorlatilag minden létező állam, szinte minden létező állam, beleértve Magyarországot és a ez a hipotetikus Dubá is részese.

[00:16:08]És hogyha itt bizonyítható, hogy esetleg ez a közvagyon nem elfogadható módon vált magánvagyonnál, akkor bizony Dubának is kötelessége együttműködni és biztosítani ezt a vagyont.

[00:16:24]Ugye ez egyébként ez az egész történet, mondhatjuk, hogy ilyen 80-as években megy vissza.

[00:16:31]Az első talán legfontosabb ilyen intézmény, ami megpróbált egy diktatórikus rendszer után elveszett közpénzt megmenteni, az talán a Philöps szigeteken jött létre 1986-ban, amikor ugye a Marcos rezsimet elsöpörte egy ilyen gyakorlatilag egy népi forradalom.

[00:16:53]Ö és az újonnan megválasztott elnök első intézkedése az volt, hogy felállított egy elnöki bizottságot, de igazából ez egy vagyonvisszaszerzési hivatal volt, hiszen a Márkos család a különböző közpénzeket hát nemcsak Fülöp-szigeteki számlákra mentette ki, hanem például svájci bankszámlákra.

[00:17:15]Tehát konkrétan svájci bankszámlán több mint 600 millió dollárja volt.

[00:17:20]És ez még csak a svájci bankszámlák, mert mellette különböző adóparadicsomokban a világ minden táján még sok 100 millió, összesen több milliárd dollárnyi kimentett pénz volt.

[00:17:33]És akkor itt kezdődött gyakorlatilag az első ilyen nagyszabású kísérlet arra, hogy hogyan lehet visszaszerezni a vagyont.

[00:17:38]Ugye ebben az időszakban ugye Svájcban azért egy nagyon szigorúbb hangtitok van.

[00:17:43]Ennek ellenére abban a pillanatban, amikor megindulnak a Philöps szigeteken a bírósági eljárások, Svájc először is befagyasztja a Marcos bankszámlákat Svájcban.

[00:17:55]Viszont ezután még 97-ig tart Svájcban egyébként a svájci bíróságok előtti bírósági eljárások, aminek végén 97-ben azt mondják a a azt mondja a svájci legfelsőbb bíróság, hogy jó, át lehet utalni ezt a pénzt a Fülöps szigeteki kormány számára, tehát az állam számára.

[00:18:16]És ezek után még a 2000-es évek elejéig tart még a Fülöp szigeteken is a bírósági eljárás, ami azt mondja, hogy jó, akkor ezt a pénz viszont, amit befogyasztottak, ezt most már a közvára lehet felhasználni.

[00:18:27]És aky ponton hadd kérdezzek ebbe bele, miért kooperáltak egyébként a svájci hatóságok, svájci fél, ugye a Svájc arról híres nagyon régóta, hogy oda az ember elviheti a pénzét, és ők nem kérdezik, hogy honnan van, miből van, vigyáznak rá, ugye nem moralizálnak úgymond az emberekkel, akik odaviszik a vagyonokat.

[00:18:44]Miért?

[00:18:44]Miért kooperált ebben az esetben a svájci fél?

[00:18:48]És hogy van-e, történt itt valami változás abban, hogy így a az államnak mi a bizonya ehhez az egész kérdés?

[00:18:53]Igen.

[00:18:53]Tehát már a 80-as évektől kezdve azért beindul némi változás, mert tényleg ahogy ahogy említed, azért klasszikusan Svájc a bankitokról volt híres.

[00:19:01]arról volt híres, hogy bárki vihette oda a különböző pénzeket, és még 80-as évekig is könnyen lehettek, akár a 90-es évekig is mondjuk náci aranyak meg szunnyadva különböző svájci bankok széfjeiben.

[00:19:15]Viszont ez egy óriási politikai problémát is jelentett egyben Svácznak.

[00:19:20]Tehát ami pénzügyileg jó, az azért nemzetközi politikai szempontból nem biztos, hogy kedvező, és ennek előbb-utóbb azért gazdasági hatásai is vannak.

[00:19:30]Erre az időszakra Svájcra óriási nemzetközi politikai nyomás helyeződött, hogy cselekedjen, de ugye ez abból először még csak egy bankszámla befagyasztást jelentett.

[00:19:42]Tehát itt nem arról van szó, hogy Svájcban rögtön megindult a vagyon visszautalásra történő folyamat, hanem arra, hogy hogy hát reagálniuk kellett a politikai nyomásra, és végül több mint 10 évvel tetével döntöttek.

[00:19:57]Úgyhogy ténylegesen ezt vissza adják.

[00:19:59]Viszont hozzá kell tennem, hogy az azóta eltelt időben ugye ez a klasszikus svájci banktitok, ez gyakorlatilag megszűnt.

[00:20:08]Tehát de és nem csak Svájcban volt ez jellemző, tehát mondjuk Ausztriában is.

[00:20:12]Tehát még azért a 90-es években is, hogyha Magyarországon valaki mondjuk egy hipotetikus olajszőkítésből szerzett esetleg vagyont, am ilennér természetesen nem volt példa, de ha szerzett volna, akkor azért besétálhatott volna egy osztrák bankba, és nyithatott volna ott névtelenül egy bankszámlát, és rárakhatott volna akár igen jelentős összegeket, amiről nyilván a magyar hatóságoknak nem lett volna hivatalos tudomása.

[00:20:34]És ez megszűnt, és elsősorban nyilván részben az Európai Unió nyomására, viszont még ennél is nagyobb mértékben a nemzetközi terrorizmus elleni fellépés szükségessége miatt.

[00:20:48]Ugye a névtelen bankszámlák és az ellenőrizhetetlen jövedelmek azok a terrorizmus finanszírozásának az egyik fő forrásai.

[00:20:57]Nem véletlen, hogy az utóbbi években most ezt a szerepet kezdi átvenni a különböző kriptovalutáknak a köre, és hogy az Európai Unió most próbálja a kriptovalutákat is erőteljesebben szabályozni.

[00:21:09]Pont ugyanezek miatt.

[00:21:12]Tehát ez a klasszikus banktitok, ez egyébként most már Európában teljesen megszűnt, és gyakorlatilag a világ szinte minden táján megszűnt.

[00:21:19]És azért is, mert ugye említettétek, hogy persze, hát a világban volt egy óriási nyomás a különböző cégek részéről, hogy a nemzetállami ellenőrzés egyrészt minél lazább legyen, másrészről szabadon átjárhatóak legyenek a határok a tőke számára.

[00:21:38]De azért volt egy ellen csapás is tulajdonképpen a globális vállalati minimumadó bevezetése ugye pont azt a célt szolgálta, hogy azért amennyire lehet megszűnjenek ezek az adóparadicsomok és nyilván lehessen tartani, hogy milyen forrásból jönnek a pénzek, pont azért, hogy ne lehessen kibújni az adófizetési kötelezettség alól.

[00:22:05]Mi a helyzet akkor egy, ahogyan mondtad hipotetikus, de emérségekbeli szárióval.

[00:22:12]Arról vannak-e precedenseink, hogy mondjuk az Egyesült Arab Emirségek hogyan viselkedik egy ilyen helyzetben, hogyha egy Dubai tőke alapban van külföldi vállalkozóknak a pénze elsüllyesztve.

[00:22:26]Ugye itt tényleg az első kérdés az, hogy hogy van-e egy rendes büntetőeljárás, aminek a keretei között lehet bizonyítani, hogy itt egy-eg egyértelmű visszaélés történt vagy sem, mert hogyha ez bizonyítható, hogyha van jogerős bírósági ítélet ráadásul, akkor az államok jellemzően azért kooperálnak.

[00:22:47]Nem érdekel egy államnak az, hogy mondjuk megbízható adóparadicsom meg ilyen vagyon tárolásnak, hogy biztonságos helyszíneként tűnjen fel ilyen mégis csak gazdag szereplők számára?

[00:22:58]azért azt látni kell, hogy az utóbbi évtizedekben azért már nem Svájcba menekítették a különböző gyanús forrásokból érkező vagyonokat, hanem mondjuk nem tudom Kajmánszigetekre, Bermuda és és a többi és a többi.

[00:23:13]Tehát olyan országokba, amelyek ezek a klasszikus adóparadicsomok, ahol az állam nem igazán szeretné ellenőrzi ellenőrizni a a bejövő külföldi forrásokat, csak azt várja, hogy valamennyi forrás jusson az államnak.

[00:23:27]Na most minél inkább szeretné egy állam felépíteni a reputációját, annál kevésbé akarja, hogy ez foljon náluk.

[00:23:36]Tehát végül egyébként ezt a globális társasági minimumadót, ezt Bernuda is elfogadta, tehát a klasszikus adóparadicsomok is elfogadták.

[00:23:45]Régen azért legendás adóelkerülési módszerek voltak akár az Európai Unión belül.

[00:23:53]Biztos mindenki hallott már például az szendvicről, amikor a nagy IT cégek úgy kerülték el az odófizetést, hogy létrehozta kettő darab leányvállalatot Írországban.

[00:24:04]Már eleve volt egy anyavállalat, ami be volt jegyezve egy adóparadicsomba.

[00:24:08]Azok hoztak létre két leányvállalatot Írországban.

[00:24:14]Az egyik leányvállalatnál volt szellemi tulajdonjognak a joga.

[00:24:16]A másik vállalat, ami ugyanúgy lányvállalat volt, licenzelte tőle és felhasználta.

[00:24:22]Az abból bejövő bevételeket meg átutalták a másik írországi cégnek.

[00:24:28]De miután Írországban ráadásul volt egy olyan adónem, ami pont ennek a kikerülésére jött létre, még közbe iktattak még egy holland céget is, ahol nem volt ugyanilyen adó, nem?

[00:24:42]Tehát akkor volt ugye egy vállalatunk egy adóparadicsomban, és létrehoztak még három másik leányvállalatot, kettőt Írországba, egyet Hollandiába.

[00:24:49]Ezek között utalgatták a bejövő bevételeket, és a végén visszautalták az adóparadicsomba, és nem kellett egy fillért se fizetni.

[00:24:56]Na most például 2019 óta ez már nem lehetséges az Európai Unióban sem, pedig ez tényleg egy ilyen legendás, ahogy az adótanácsok szokták mondani, adóoptimalizálási módszer volt.

[00:25:08]Még hozzátenném, hogy itt az Európai Unió bírósága is jelentős szerepet játszott, mert azt mondta, hogy a letelepedés szabadságába azért nem fér bele az, hogy úgy hozunk létre cégeket, hogy azok pusztán egy postafióként működnek, hanem kellene tényleges gazdasági tevékenységet is folytatni.

[00:25:26]Tehát ez itt egy több tényezős történet volt.

[00:25:28]És egyébként az Európai Unión belül most már hát még további szigorításokat terveznek egyébként például még a készpénzfizetésre is egyébként.

[00:25:37]Most most vannak olyan tervezetek, hogy 10000 eurónál nagyobb összegben ne is lehessen készpénzben fizetni egyáltalán.

[00:25:43]Ez egyébként most a jelenlegi magyar alkotmányos szabályokkal még ellentétes, hiszen ugye még a Fidesz kormány egy olyan alaptörvénymódosítást vezetett be, ami azt mondja, hogy hát a készpénzfizetéshez való jog alapvető jog, ugye az egy alkotmányos alapnorma.

[00:26:02]Ez nem biztos, hogy összeegyeztethető lesz a jövőben az Európai Uniós szabályokkal.

[00:26:06]Na de hogyha akkor ezeket az ösztönzőket vesszük alapul, hogyha ezek alapján akarunk adott esetben trendeket azonosítani, akkor mit látunk?

[00:26:13]Tehát ha például föltételezzük azt, hogy adott az a feltétel, amit mondtál, hogy van bírósági döntés, ami kimutatja azt, hogy ide-oda kilapátolt pénzvagyonnak a megszerzése illegális volt, akkor mennyire hatékonyak a nemzet államok abban, hogy ezeket a vagyonokat aztán vissza is szerezzék?

[00:26:30]Tehát az egy dolog, hogy adott esetben, hogyha van ítélet valaki ellen, akkor börtönbe juttatják.

[00:26:37]De mennyire tudnak sikeresen visszaszerezni vagyont?

[00:26:38]Ugye az, ami Magyarországon jelen pillanatban zajlik, az annyiban precedens nélküli, hogy nálunk elméletileg egy demokratikus országban történik egy átalakulás.

[00:26:52]Viszont az a gyanú, hogy ebben a demokratikus országban 16 év alatt egy olyan rendszer alakult ki, amely a közpénzeket gyakorlatilag rendszerszinten transzformálta át magánvagyonnál.

[00:27:02]És itt egyébként ugye az okoz problémát, hogy a korrupció fogalma az az egy meghatározhatatlan.

[00:27:09]Ugye a korrupció az latinul azt jelenti, hogy megrontás vagy megromlás.

[00:27:11]Tehát valamilyen módon visszaélünk a hatalmunkkal, és ezt használjuk fel vagyonszerzésre, de ez egy rendkívül tág kategória.

[00:27:20]Tehát például az ENS korrupció ellenes egyezményében nincs definiálva, hogy mi az, hogy korrupció, hanem egy kicsit úgy tekintük rá, hogy mint a pornográfiára, hogy tudjuk, ha látjuk, ugye, de igazából nem tudjuk definiálni, mert mindenkinek más az ingerküszöbe.

[00:27:34]Tehát ö okozhat az problémát egy Magyarországhoz hasonló helyzetben, hogy egy ország mondhatja azt, hogy rendben, itt folynak büntetőeljárások, de mi azt látjuk, hogy ez csak egy sajátos gazdaságpolitika.

[00:27:47]Ugye amit mások korrupciónak hívnak, az az államnak a politikájának a lényege.

[00:27:52]Igen.

[00:27:53]Igen.

[00:27:53]Úgyhogy ez egy icipicit egy járatlan terület, mert normál esetben a korrupció az viszonylag könnyebben bizonyítható.

[00:27:59]Tehát például a Philöps szigeteki esetben azért tényleg tehát fog fogták a pénzt és egy az egybe vittékén.

[00:28:06]Tehát tehát nem volt olyan bonyolult, nem arról volt szó, hogy hogy megint egy hipotetikus példa, mondjuk mondjuk egy többszörösen túlárazót autópályakoncessziót adományoznak valakinek, aki közel áll esetleg az adott állam vezetőrétegéhez, aki aztán adományokat ad olyan szervezeteknek, amelyek szintén közel állnak, és akkor majd ezeken keresztül valahogyan megérkezik a pénz.

[00:28:28]Ez ez azt kell mondanom, hogy egy sokkal kifinomoltabb módszer.

[00:28:35]mondod, hogy a banktitok azért már nem a régi.

[00:28:40]Az adás első felében meséltünk a nézőknek azért olyan hát emlékezetes botrányos esetekről, mint a Panama Papers botrány, a Pandora Papers botrány.

[00:28:50]És meséltünk arról is, hogy ugye pontosan ennek, hogy névtelen bankszámlák, mert nincsen nincsenek, erre van egy kiváló módszer, amit a NER nem kifejlesztett tovább fejlesztett ugye a magántőke alapok.

[00:29:01]Tehát ilyen típusú vagyonelrejtések hogyan tudnak akkor mégis ma is előfordulni?

[00:29:07]Igen.

[00:29:07]Igen, de a magántőke alapoknak is ugye vannak tulajdonosai, még akkor is, hogyha esetleg egy adott állam jogi szabályozása nem teszi lehetővé azt, hogy ezt mindenki megismerje, hogy kik ezek a tulajdonosok, de a bankoknak például tudniuk kell, hogy kikek a tulajdonosok.

[00:29:21]Tehát nem lehet csak úgy bejelentkezni, hogy én vagyok XY magántőke alap, és hoztam több milliárd Ftot, vagy dollárt, vagy ki tudja.

[00:29:29]Itt itt nagyon fontos, hogy a banktitok fogalma azért nem jelenti azt, hogy mindenki számára ismertnek kell lennie az, hogy kinek mennyi pénze van a bankszámlán.

[00:29:41]Tehát a banktídok fogalma régen azt jelentette, hogy tényleg csak az tudta, hogy kinyitotta a számlát, aki megnyitotta és a bank.

[00:29:51]De még a banknak sem kellett feltétlenül tudnia.

[00:29:53]Elég volt valamilyen azonosító, amivel később fel tudta venni a pénzt.

[00:29:57]Most már aki nyitotta, annak is tudnia kell, a banknak is tudnia kell, és az államnak is tudnia kell talán ez a kulcskérdés, nem is az, hogy mindenki tudhatja, hanem hogy az államnak a hatóságai meg tudhatják.

[00:30:08]Igen, így van.

[00:30:08]Tehát tehát tehát ahogy említetted, ugye nálunk is létrehoznak olyan vagy létrehoztak a múltban olyan jogi intézményeket, amelyekkel megpróbálták kikerülni a nyilvánosságot, de ettől még az állam tudta.

[00:30:19]Hát a Magyar Nemzeti Bank is tudta, hogy kik a tulajdonosok, és mások is tudták.

[00:30:22]Tehát elméletileg nem lehet olyan intézményt létrehozni, ahol nem tudjuk, hogy hogy kik állnak a pénz mögött.

[00:30:28]Persze ugye a klasszikus trómajelenség az most is tud működni.

[00:30:33]Tehát hogyha valaki jön, hogy én kerestem ezt a pénzt, akkor hozzá tudjuk kötni egy emberhez, de nem biztos, hogy az az ember az, aki a tényleges tulajdonosa, aki ténylegesen rendelkezik a javak fölött.

[00:30:45]hogy ha már emlegettem a Pandóra iratokat, abban ugye Rogán Antal egyáltalán nem szerepel, csak a széles körben az ő embereként emelgetett Kertész Balázs.

[00:30:55]Hát igen, igen, igen.

[00:30:55]Itt viszont ugye adott esetben, ha van egy büntetőeljárás, akkor azt fel tudja tárni, hogy esetleg voltak-e olyan kapcsolatok és akár pénzmozgások is a névleges tulajdonos és a feltételezett valódi tulajdonosok között, amelyek megalapozzák ezt.

[00:31:11]akkor jó értelme, hogy a szabályozás tulajdonképpen lehetővé teszi azt, hogy ezeket a külföldre akár magántőke alakokba kihappolt vagyonokat nemzetállamok visszaszerezzék.

[00:31:24]De a kulcsmomentum, amit ugye többször is említesz, az ugye az, hogy születik-e jogerős bírósági ítélet ezek az emberek ellen.

[00:31:33]Te hogyan látod egyébként a magyar bíróságnak a lehetőségeit ebben az esetben?

[00:31:38]Tehát, hogy azok az ügyek, amiket itt ugye az új kormány forgat, meg azokat, amiket úgy meghirdettek, hogy milyen típusú vagyonokat akarnak visszaszerezni, ezek ezek jogilag megfoghatóak-e.

[00:31:50]Ugye a jogászoknak van mindig egy ilyen bűvös mondásuk, amikor bármi ehhez hasonló kérdést kapnak, hogy ez attól függ, vagy a körülményektől függ, ugye, tehát ez tényleg attól függ, hogy hogy mik a körülmények és milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.

[00:32:01]Látni kell, hogy az ilyen ügyletek lebonyolítása az alapvetően egy informális módon történik.

[00:32:09]Csak egy analógiát mondjak.

[00:32:12]Amikor a gazdasági versenyhivatal vizsgálja mondjuk a meg nem engedett különböző verseny tevékenységeket, akkor ma már szinte sosincs olyan, hogy van egy írásba foglalt kartelmegállapodás.

[00:32:25]Már 19.

[00:32:25]századba tényleg leültek egymással nem tudom a különböző vasúttársaságoknak a tulajdonosa és megvot te itt építed a vasútat én ott te amott és és felosztották egymás között a területet ma már nem így van hanem finom jelzéseket küldenek egymásnak amik mindenki tudja félzavakból vagy fél kacsintásokból hogy kinek mi a dolga viszont az emberek ettől függetlenül adhatnak tanúllomást tehát hogyha ha vannak emberek, akik hajlandók feltárni, hogy mi történt a valóságban, akkor azt a bíróság előtt bizonyítani lehet.

[00:33:02]Ha nem, akkor nem lehet bizonyítani.

[00:33:04]Tehát ez ilyen egyszerű.

[00:33:06]Tehát a bíróságok ugye soha nem az igazságot fogják feltárni, hanem a bizonyítható körülményeket.

[00:33:12]És ez nagyon fontos.

[00:33:14]Tehát gondolhatjuk azt, hogy hogy igen, itt itt egy széleskörű bűncselekménysorozat történt, de ha ezt nem tudjuk bizonyítani, akkor sajnos nem fognak jogerős bírósági ítéletek születni, amelyek ezt megállapítják.

[00:33:23]Az rendben van, hogyha már van egy jogerős bírósági ítélet bizonyítékok alapján, akkor egy külföldi államnak mondjuk vagy kötelessége, vagy érdeke együttműködni.

[00:33:36]De mi mi a helyzet akkor, ha éppen a bizonyítékok előállításához kellene tudnunk rálátni arra, hogy ha már ennél a példánál indultunk, egy Dubai bankszámlán milyen tétel van, 10 milliárdok vannak, 100 milliárdok vannak, hogy mikor milyen tranzakciók során kerültek oda.

[00:33:51]Tehát a jogerős bírósági ítélet ahhoz kell, hogy a feltételezhetően közvagyonból magánvagyonná transzfort vagyon, újra közvagyonná váljon.

[00:33:58]Viszont ugye, ahogy említettem már 86-ban, amikor a Fülöpszigetek megindítja a bírósági eljárást, ugye a Marcos vagyon visszaszerzésére, a svájciak befagyasztják azt.

[00:34:11]Tehát lehet vagyon biztosítási eljárásokat eszközölni, és a különböző országok között vannak jogsegély egyezmények.

[00:34:19]Ezek a jogsegélyegyezmények nagyon széleskörű együttműködést biztosíthatnak az országok között.

[00:34:25]Tehát pusztán a bizonyítékok adásától, tehát például pénzügyi adatok szolgáltatásától kezdve, akár odáig is, hogyha a akár mondjuk a DubáI hatóságok úgy látják, hogy itt tényleg fennáll az alapos gyanú, hogy bűncselekményből származó javak találhatók az ország területén, akkor azt befagyasszák, tehát ne ne tegyék elérhetővé a rendelkezési jogot az illetők számára.

[00:34:51]Nyilván ezek a bonyolult gazdasági büntetőeljárások nagyon hosszú ideig tarthatnak, és hogyha nem lehetne biztosítani közben a vagyont, akkor nagyon könnyen előfordulhatna, hogy a végére semmi nem marad belőle.

[00:35:04]Amit a NERbe láttunk végig, az ugye a a végletek legalizált ugye újraosztása a forrásoknak, és és ez ugye bennem mindenképpen fölvet kérdéseket, hogy hogy amikor az egész az egésznek az a lényege, az egész rendszernek az a lényege, hogy teljesen legális és szabályos úgymond eljárásokon keresztül szervezzenek ki magánkézbe közvagyont, akkor azt hogy a francba lehet megfogni?

[00:35:29]Alapvetően tényleg ez egy rendkívül nehéz szituáció, mert azt kellene bizonyítani, hogy olyan mértékben volt irracionális ez a gazdaságpolitika, ami tényleg nem magyarázható, pusztán eltérő gazdaságpolitikai megfontolásokkal, mert persze, hát egy egy jobboldali, egy baloldali, egy liberális, ki tudja milyen ideológiai beállítottságú kormány teljesen máshogy fog működni, akár a szociálpolitikában, akár abban, hogy milyen típusú fejlesztésekre összpont fontos itt satöbbi, satöbbi.

[00:35:59]De hogyha kimutatható, hogy mondjuk azért kellett négyszeres áron autópályákat építeni, hogy meghatározott személyi körök gazdagodjanak, akkor az szerintem egy viszonylag jól bizonyítható kérdés.

[00:36:17]Tehát van vannak vannak szürke zónák, ahol a bíróság nem biztos, hogy azt mondja, hogy ez megáll.

[00:36:22]Tehát amikor mondjuk tömegestül hoznak létre mondjuk kutatóintézeteket, amelyek igazából semmit nem kutatnak, csak arra jók, hogy egy csomó ember számára kényelmes megélhetést biztosítsanak.

[00:36:34]Na most nagyon valószínűlen, hogy itt azt lehetne mondani, hogy ezeknek az embereknek most vissza kell fizetniük azt a pénzt, amit kaptak azért, hogy kutatómunkát végeztek az elmúlt időszakban.

[00:36:48]Viszont ha bizonyítani tudjuk, hogy tényleg teljesen irracionális gazdaságpolitika alapján óriási pénzek áramlottak ki meghatározott személykörökhöz, ott ez egyáltalán nem lehetetlen, hogy megállapítható.

[00:37:00]De megint azért vagyok ennyire feltételes módban fogalmazó, mert mert egyrészt a bíróságtól függ, hogy hogyan látják, másrészt mindig bizonytalan az, hogy hogy mi az a gazdaságpolitika, amit jónak tartunk, és mi az, amit nem tartunk jónak.

[00:37:15]Tehát ez ez egy nagyon nehéz dolog.

[00:37:18]Viszont itt hozzátenném, hogy azért van egy eszköz, ami egy nagyon radikális eszköz, de akár jogszerű is lehet.

[00:37:25]Ö ez a visszamenőleges adóztatásnak a lehetősége, amit ugye maga a Fidesz vez használt egyébként 2010 után rögtön, amikor ugye az általuk erkölcstelennek tartott végkielégítésekre vetette ki a jól, hiszen talán 98%-os adót.

[00:37:43]És ugyan az európai emberjogi bíróság is jogszerűtlennek találta, de nem azért, mert önmagában a visszamenőleges hatályú adóztatást jogellenesnek találná, hanem azért, mert azt gondolta, hogy itt diszkriminatív módon alkalmazzák.

[00:37:57]Tehát ha mondjuk az állam bevetné azt az eszközt, hogy azt mondja, hogy bizonyos területeken visszamenőlegesen 98%-os adót vetünk ki a nyereségre, ami befolyt ezeken a területeken, mert olyan szintű túlárazás volt, ami megmagyarázhatatlan, akkor én azt gondolom, hogy ezt jó eséllyel jogszerűnek találna az európai emberjogi bíróság is.

[00:38:22]Más kérdés, hogy ez ez tényleg ez ilyen ilyen nukleáris fegyver.

[00:38:27]Van-e valamilyen értelemben precedense a külföldre lapátolt ám de illegális módszerekkel megszerzett vagyonnak a visszaszerzésé kimondottan Magyarországon az utóbbi évtizedekből?

[00:38:39]Különböző esetek azért előfordultak, amikor például szervezetbűnözői köröknek a vagyonát sikerült visszas szerezni különböző európai uniós országokból, de ugye itt egészen más a mérték.

[00:38:53]Tehát azért itt itt itt itt nem is tudjuk pontosan, hogy milyen óriási összegek és vagyontárgyak vannak külföldön, de hát mondjuk tudjuk, hogy mondjuk a Tiborc birodalom egy része mondjuk Spanyolországban van, Egyesült Államokban van és a többi és a többi.

[00:39:12]Tehát itt azért egy egy egy egészen más dimenzióról van szó.

[00:39:15]Milyen ügyészségi kapacitás kell ahhoz, hogy egy ilyennek, hogy ennek tényleg utána lehessen menni?

[00:39:22]Ha a nemzeti vagyon védelem és vagyon visszaszerzési hatóság kizárólag ilyen típusú ügyekre fókuszál, akkor én azt gondolom, hogy hogy néhányra fog tudni fókuszálni.

[00:39:34]Ugye itt azért itt itt azért egy egy óriási team kell ahhoz.

[00:39:39]gazdasági adószakértőkből, ügyészek, nyomozók satöbbi, satöbbi, hogy felgöngyölítsék ezeket.

[00:39:46]Mindent nem fognak tudni felgöngyölíteni.

[00:39:49]Az az igazság, ő szinte biztos.

[00:39:54]A kérdés az, hogy ki tudják-e választani azokat, amelyeknél ez reálisan megvalósítható, és amelyeknél tényleg a legmagasabb összeg visszaszerzése lehetséges.

[00:40:07]Hát akkor arra lesz érdemes figyelnünk, hogy a különböző részben Európai Uniós tagállamok, részben azon kívüli államok hogyan működnek együtt a magyar hatóságokkal, és maguk a magyar hatóságok mennyire lesznek proaktívak ebben?

[00:40:23]rajta tartjuk a kezünket ennek az ütőerjén.

[00:40:26]Köszönjük, hogy ebben segítségünkre voltál.

[00:40:28]Hoffman Tamás, nemzetközi jogás.

[00:40:30]Máskor is várunk szeretettel.

[00:40:32]Köszönöm szépen.

[00:40:32]Örülök, hogy itt lehettem.

[00:40:34]Nektek pedig köszönjük szépen a figyelmet.

[00:40:35]Ez volt a Szignnál című világpolitikai magazinműsorunk második adása.

[00:40:40]De a szignál nem csak műsor, hanem hírlevél is.

[00:40:42]Úgyhogy keressétek ezt a postaládátokban, vagy iratkozzatok felre, ha még nem tettétek volna.

[00:40:48]Szintén szeretném mondani nektek, hogy ha szeretnétek, hogy sokáig készíthessük még ezt a műsort és a hírlevelet, akkor csatlakozzatok a támogatóink közé, és kommenteljétek be Orbán Balázsnak a posztja alá, hogy jöjjön be nyilatkozni a szignálnak.

[00:41:03]Jövő héten klasszikus szignál epizód nem lesz, mert ott leszünk az október 23-ai nagy partizános adásfolyamban, amit nagyon ajánlunk nektek, és mi a forradalom világpolitikai jelentőségével fogunk foglalkozni.

[00:41:15]Á, te pedig még valami izgalmassal fogsz foglalkozni.

[00:41:19]Én pedig el fogok utazni Szerbiába, hogy Bíró Dani kollégámmal riportot készítsünk a szerbiai választási kampánynak a véghajrájáról.

[00:41:27]Izgalmas lesz.

[00:41:28]Úgyhogy eszmét nézni jövő héten is.

[00:41:28]Én Endrei Mátyás vagyok.

[00:41:31]Én Tót Szilárd János.

[00:41:31]Tartsatok velünk.

[00:41:34]Sziasztok.