Jólét és spórolás egyszerre? Gazdasági megfejtés az első tiszás költségvetésről

[00:04:05]Hétfőn több mint két órás beszédben mutatta be Magyar Péter miniszterelnök a Tisza jövő évi költségvetési tervét, és ma újabb részleteket árult el a jövő évi büdzséről, de a konkrét költségvetési tervet egyelőre nem tette közzé a kormány.

[00:04:16]Jó estét mindenkinek, én Szuró vecés vagyok.

[00:04:18]nagyon nagy várakozás előzte meg a Tisza kormány első költségvetését, hiszen ez az első alkalom, amikor ténylegesen képet kapunk arról, hogy milyen társadalmi csoportoknak próbál kedvezni a kormány.

[00:04:30]És az eddigi bejelentések alapján azt láthatjuk, hogy legalábbis összevetve az Orbánkormányokkal valamennyivel többet akarnak osztani az alacsonyabb keresetű csoportoknak, a kis nyugdíjasoknak például, és mindenki másnak, aki alacsony fizetéssel él.

[00:04:42]Eközben a kormánynak elég nehéz dolga van, hiszen fegyelmezetten kell gazdálkodnia ahhoz, hogy fenntartsa a bizalmat, és hogy rajta maradhasson az euróvezetéshez vezető pályán, amit már a kormányra kerülés után vállaltak Kármán Andrásék.

[00:04:57]Partizánál fontosnak tartjuk, hogy figyelemmel kövessük azt, hogy milyen hatással lesz a nagy ellátórendszerekre és általában az egyenlőtlenségekre az, amit a kormány tervez a költségvetéssel.

[00:05:06]Úgyhogy a következő hetekben alaposan figyelemmel fogjuk követni a költségvetésnek ezeket a részleteit is, ahogy egyre több minden kerül majd nyilvánosságra a számokról.

[00:05:12]Sőt, szerettünk volna már a mai adásban is többet foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, de pont a hiányzó információk miatt voltak olyan szakértők, akik ezekkel a témákkal még nem akartak foglalkozni.

[00:05:23]Úgyhogy a mai adásban elsősorban pénzügyi gazdasági szempontból fogjuk megközelíteni a témát.

[00:05:29]Mindjárt bemutatom a mai vendégeimet, de előtte még egy felhívás.

[00:05:33]Már kaphatók a jegyek Lakner Zoltán október 29-i győri beszélgetésére.

[00:05:35]Ez a rendszerváltásfigyelő turné, aminek már volt egy állomása Szegeden.

[00:05:41]Laknár Zoltán ezúttal is, ahogy akkor Endrei Mátyással beszélget majd arról, hogy halad-e és merre halad a kormány által célul kitűzött rendszerváltás.

[00:05:48]Úgyhogy ha érdekel az a beszélgetés és élőben is megnéznéd és kérdeznél Lakner Zoltántól, akkor nézd meg a leírást.

[00:05:55]Ott megtalálsz minden információt arról, hogy hogyan juthatsz jegyekhez.

[00:05:59]Most nézzünk meg egy összefoglalót arról, hogy milyen fontosabb bejelentéseket tettekedik a költségvetésről.

[00:06:05]Utána kezdjük az elemzést.

[00:06:08]Mindenkinek 680000 Ft-os havi jövedelem alatt csökkenni fog az adója.

[00:06:13]Ahogy a programunkban vállaltuk, jelentősen 9%-ra egy számjegyűre csökkentjük a minimálbér személyi jövedamadóját Magyarországon 2027-től.

[00:06:27]A vállalásunknak megfelelően, azt kicsit meghaladóan 2027-ben az ideinél 510 milliárd Fttal többet fordítunk az állami egészségügyre.

[00:06:40]Megszüntetjük a sport ta finanszírozási rendszerét, helyette 150 milliárd Ftos közvetlen költségvetési támogatást adunk.

[00:06:49]Kivezetjük az árés TOPP elhibázott intézményét.

[00:06:53]A VL Plus vásárlási és építési hitel.

[00:06:56]Ez váltja fel közvetlenül az elhibázott otthonstartott.

[00:07:03]Bevezetjük a milliárdosok vagyonadóját, amelyből évi 200 milliárd Ft bevételt várunk.

[00:07:08]A legnagyobb vállalatoktól, de csak a legnagyobbaktól, az évi 180 milliárd Ft felti árbevételű cégeknél, a jelenlegi 9%-os társasági adónál néhány százalékponttal magasabb adóbefizetést várunk el.

[00:07:26]A tényleges adófizetésük eddig sem volt 9% és most is körülbelül 11% körül fog alakulni.

[00:07:35]A rendvédelemben dolgozók bérét 2027-től átlagosan 15%-kal emeljük, de az adókedvezményeknek köszönhetően az ő nettó bérük is még ennél is jelentősebben fog nőni.

[00:07:47]Ez 84000 embert érint.

[00:07:51]2027-től átlagosan 17,8%-kal emeljük a szociális ágazatban, ideértve a gyermekvédelmet, dolgozók bérét, ideértve még a bölcsödék dolgozóit és a teljes gyermekvédelmi ágazatot.

[00:08:07]Növekedés.

[00:08:07]Igen.

[00:08:07]Itt vannak előttem a számok.

[00:08:09]Jövőre 2027-ben az idei 1,7-1,81%-os növekedés után 2,4%-os növekedéssel számolunk.

[00:08:18]És ugye egészen 2030-ig van egy kitekintésünk, hiszen kell egy középtávú pályát is rajzolni, amit meg kell el kell érnünk, vagy leginkább meg kell haladnunk majd.

[00:08:28]És egy folyamatosan növekvő növekedéssel számolunk 2030-ig.

[00:08:33]30-ban már reményeinkim szerint bőven 3% fölötti növekedéssel.

[00:08:38]És a a hiánypálya ugye jövőre 4,9%-os hiánnyal számolunk.

[00:08:44]A a pénzügyminisztérium előrejelzése, várakozása szerint 28-ban ennek 4%-ra kell csökkennie.

[00:08:51]Ez 2029-ben 3,4%-ra, és 2030-ra pedig már 3% alá 2,8%-ra.

[00:09:02]És akkor köszöntöm a stúdióban vendégeinket, Samu Jánost, a Concord befektetési igazgatóját.

[00:09:06]Szervusz.

[00:09:08]Szervusz.

[00:09:08]És Német Dávidot, a KNH vezető elemzőjét.

[00:09:10]Szia!

[00:09:10]Köszöntelek téged is.

[00:09:12]Szervusz!

[00:09:13]A konkrét költségvetést még nem láttuk.

[00:09:15]Magyar Péter annyit mondott, hogy még a héten eljuttatják a költségvetési tanácsnak, de mégis a az eddigi bejelentések alapján van-e bármi, ami meglepett titeket, Német Dávid, először?

[00:09:25]Hát engem olyan nagyon nem lepett meg.

[00:09:26]Ugye volt előtt egy ilyen mérlegelés, hogy vajon 5,5% 5% lesz-e a hiány.

[00:09:29]Aztán abból kiindulva, hogy nyáron elkészítették a költségvetési lelárt, és ebben volt egy kitekintés a 2027-es évre is, ebben már jelezték, hogy 6,1% lenne a hiány további intézkedések nélkül.

[00:09:44]És azért azt gondolom, hogy ez kijelölte az utat, hogyha 6,1-ről indulunk, akkor, hogy hiteles maradjon a kritériumnak az elérése, akkor legalább 1% ponttal 202-ben már csökkenteni kell a költségvetési hiányt.

[00:10:00]Azért csak lesz 29-ben egy önkormányzati választás, 30-ban egy parlamenti választás.

[00:10:04]Ugye nem lehet azt várni, hogy majd abban a két évben fogják megcsinálni a dandár részét a költségvetési kiigazításnak.

[00:10:12]Ráadásul egy túlzott deficiteljárás is van Magyarországgal szemben, tehát föl kell mutatni egy hiánycsökkentő pályát.

[00:10:19]Úgyhogy ez alapján én ezt az 5% körüli hiányt vízionáltam.

[00:10:22]Az, hogy most éppen benéz alá vagy nem, ugye ez egy ez egy kérdés volt.

[00:10:27]Optikailag nyilván sokkal jobban néz ki, hogy négyessel kezdődik ez a költségvetési hiányszám.

[00:10:31]És a másik ilyen érdekes kérdés volt nyilván azon kívül, hogy most milyen szerkezeti átalakítások vannak a költségvetésben, de hogy csak a makropályát nézve, hogy milyen növekedéssel kalkulálják ki ezt.

[00:10:45]És az a 2,4%-os jövő évi növekedés az azt gondolom, hogy ugy a elemzői konszenzushoz képest egy picit pesszimistább.

[00:10:53]Egyébként én személy szerint 2,4%-os növekedést vártam eddig is jövő évre, tehát én ezzel kalkuláltam.

[00:11:00]viszont egyre több kockázat körvonalazódik így a következő évre vonatkozóan, ami miatt lehet, hogy akár rosszabb is lesz még a jövő évi növekedés.

[00:11:10]Beszélünk majd még ezekről részletesebben.

[00:11:11]Akár hiány, akár növekedés, akár úgy általában a költségvetésnél a bármi, amire nem számítottál, neked volt-e, János?

[00:11:18]Ugye ezzel a költségvetési egyenleg tervvel vagy céllal, ezzel nagyjából hozták azt a korábbi várakozásoknak az alját.

[00:11:25]Tehát ilyen 55,5% körüli költségvetési hiányt GDP arányos költségvetési hiány volt az, ami az elemzői várakozásokban vagy különböző intézmények várakozásaiban így megjelent jövő évre vonatkozóan.

[00:11:35]És akkor ugye ahogy azt Dávid is mondta, annak az alját egy picivel még alul múlták.

[00:11:39]Tehát nyilvánvaló volt az a az a szándék, hogy ezzel megnyugtassák vagy kielégítsék a az igényeket, amit a amik a a befektetők vagy a a piaci megfigyelőknek az irányából érkezett.

[00:11:50]Tehát ez ez mindenképpen egy pozitívum, hogy erre figyeltek.

[00:11:53]Meg igazából volt egy ilyen szándék, hogy hogy akkor a kábé a a piacra egy félszemmel figyelve rakják össze ezt a pályát, ami ugye valószínűleg az eurozónás belépéshez kéne, hogy vezessen a legvégén.

[00:12:06]A másik, ami viszont még pozitívum volt szempontomból, vagy én én én szememben, az az, hogy ezt úgy rakták össze, hogy azért közben a a kiadási oldalhoz nagyon sok mindenhez hozzányúltak.

[00:12:21]van a teljes költségvetési elvonásnak vagy kiadásoknak egy egy érzékelhető csökkenése a gazdasági jövedelem tehát GDP arányában, ami ami szimpatikus, mert minden olyan, ami ami kicsit kisebbé teszi ugye az állami újrelosztást, az nyilván fenntarthatóbbá vagy vagy jobban hihetővé teszi a az átalakítást, a tervezést is.

[00:12:47]Előzetesen az volt az egyik legnagyobb kérdés, hogy meg lehet-e felelni egyszerre a sokféle elvárásnak, mert ugye egyszerre kell béreket emelni, egyszerre kell fejleszteni, belekezdeni egy csomó ágazati reformba, és közben fegyelmezetten kell gazdálkodni, mutatni kell azt, hogy rajta tudunk maradni ezen az euró bevezetéshez, vezető pályán.

[00:13:07]Most az eddigi ismereteitek alapján, hogy látjátok, hogy mennyire sikerül ebben egyensúlyoznia a kormánynak ebben a sokféle elvárás között, vagy látszik-e, hogy melyik irányba kötött inkább kompromisszumot?

[00:13:18]ugye adók tekintetében viszonylag óvatosan operál, tehát voltak azok a már a kampány során is elhangzott tervek vagy bejelentések a tiszta részéről szerint ő egy igazságosabb a az alacsonyabb kereshetőeknek a a pártját fogó költségvetést fog összerakni.

[00:13:36]Ez látszik egyébként ugye a a jövőemadó esetében is, látszik a a társaságadó esetében is a a magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások, illetve a magasabb vagyonnal rendelkező polgárok esetében az adó terhelése az emelkedni fog és csökkenni fog ugye az alacsonyabb a minimálbér közelében keresők esetében tehát ez látszott mindenképpen ugye és ezt ezt minden ezt ezt beváltotta ez a mostani költségvetési törvényjavaslat.

[00:14:09]Ühüm.

[00:14:09]De akkor ez azt jelenti, hogy igazából meg lehet felelni egyszer ennek a sokféle követelménynek, vagy hogy mit lehet ebből kiolvasni?

[00:14:16]Szerintem meg lehet sok mindennek.

[00:14:16]Ugye már korábban is sokszor elemeztük, hogy maga a kiadáson belül szerkezeti átalakítással is azért át lehet csoportosítani fontos kiadásokat olyan csoportoknak, akikre tényleg szüksége van rá.

[00:14:29]És amit mindig azonosítottunk, hogy hogy nagyon sok pénz áramlott a gazdaság támogatására.

[00:14:36]Európai Uniós összehasonlításban, de ez nem hasznosult.

[00:14:38]Ugye nem láttuk azt, hogy Magyarországon a termelékenység az megnőtt volna, amiatt, hogy sokkal többet költ az állam a gazdaság támogatására.

[00:14:45]Tehát ilyen szempontból ez egy hatékonytalan költés volt, és érdemes innen átcsoportosítani más területekre, például az egészségügyre is forrásokat.

[00:14:55]Ugye az is látszódott nagyon régóta, hogy az állam is nagyon drágán működik.

[00:14:58]Ezt is, hogyha összehasonlítjuk az európai átlaggal vagy a régiós országokéval, ezek általában akár a GDP arányában 2%-nyi többletkiadást is jelentettek.

[00:15:08]Tehát valóban meg lehet egyszerre azt valósítani, hogy el is veszünk és csökkentjük az államat és valahova adunk, de azért azt hozzá kell tenni, hogy rengeteg terület az iszonyatosan forráshiányos.

[00:15:18]Tehát még ezek mellett az intézkedések mi mellett is rengeteg pénzre van szüksége a a gazdaság bizonyos területeinek.

[00:15:26]És hát ide csatornázzák még be az Európai Uniós forrásokat, ami azért egy fontos eleme a kiadásoknak, hogy nem a állami költségvetésből kell ezt teljes mértékben előteremteni, hanem az Európai Uniós forrásokat tudják erre fölhasználni.

[00:15:39]Enélkül messze nem tudnának ekkora élinkítő programot összerakni.

[00:15:44]Egyébként ahhoz mit szóltatok, hogy Magyar Péter már tegnap elkezdett ugye így csemegézni a költségvetésből anélkül, hogy nyilvánosságra hozták volna az egész tervet.

[00:15:50]Egyáltalán mennyire lehet megalapozott véleményt mondani a költségvetésről ezen a ponton?

[00:15:56]Nyilván még korai nem láttuk ugye a részleteket, de azért a mai nap folyamán volt két további olyan tájékoztatás, ahol egy picsit tovább tizell látták azt, hogy milyen tételek lesznek a leginkább érintettek a a költségvetésben.

[00:16:08]És ez alapján, ahogy Dávid is mondta, tényleg olyan területekhez nyújtak hozzá kiadási oldalon, amelyek egyébként kevésbé voltak hasznosak az elmúlt időszakban.

[00:16:19]Ö nyilván lehet azt összehasonlítani a jelenleg ismert idei költségvetési törvénynek a a számival vagy tételeivel.

[00:16:29]És ez alapján azért el lehet mondani, hogy volt egy olyan egy pár olyan terület, ahol ahol kifejezetten látszik, hogy igyekeztek támogatásokat átcsoportosítani.

[00:16:37]Így például nyilván a a az állami alkalmazottaknál egy jelentősebb béremelést jelentettek be, vagy akár ugye ha területet nézünk, akkor az egészségügyre is egy jelentősebb összeg fog jutni, de akár az önkormányzatok esetében is a támogatás emelkedik.

[00:16:54]azért látszik, hogy igazából a koncepciója vagy a a a Tiszának a igen a koncepciójának a meg testesülése ezek ebben a számokban.

[00:17:03]Pontos pontos értékelés nyilván csak akkor lehet majd mondani, hogyha ha pontosan látjuk ezeket a számokat.

[00:17:10]Erre ha jól tudom hónap végével lesz publikusan is lehetőség.

[00:17:14]Beszéljünk akkor a költségvetési hiányról, ami itt már ugye szóba került, ahogy Dávid te is mondtad, 4,9%-os hiánnyal számolnak jövőre, ami ugye jelentős előrelépés az idei 7, félhez képest, és nagyjából a 2025-ös hiány szintjén van.

[00:17:28]Ez a 4,9.

[00:17:28]Ez akkor most ezt hogy érdemes nézni, hogy ez mennyire sok vagy kevés szerintetek?

[00:17:35]Hát, ahogy említettem, szerintem ez egy olyan minimum elvált követelmény volt.

[00:17:38]Nyilván ez a annak a sávnak, amit úgy az elemzői meg a piac várt, annak inkább az alja, de hogyha összerakjuk azt, hogy hogy 3% alá kéne lecsökkenteni a hiányt, Igen.

[00:17:48]Illetve az, hogy mennyi egyszeri tétel van az idei évi költségvetési hiányban.

[00:17:52]Ugye ezt a pénzügyminisztérium számszerűsítette 1,4%-a a GDP-nek.

[00:17:54]Ez olyan tételekből jön össze, hogy például a magyar fejlesztési bankot föl kellett tőkésíteni, amit az Európai Uniós forrásokból előfinanszírozása miatt kellett megtenni.

[00:18:05]Vagy olyan, mint a fegyverpénznek a kifizetése voltak bírságok, amiket idén ki kellett fizetnie az EU felé.

[00:18:12]Ugye ezek egyszer jelennek meg, és a következő évben nem.

[00:18:16]Tehát ez ez nem egy strukturális átalakítás, ha úgy nézzük a költségvetési egyenlegnek.

[00:18:20]Ezt akartam is kérdezni, hogy igazából ezekkel most nyilván nagyokat lehet vágni a költségeken, de hogyha 2030-ra 2,8%-os hiányt akarunk, akkor ez mennyire reális, mennyire tűnik elérhetőnek ez a középtávú cél, hogyha ez a nagy megtakarítás, ez igazából egyszer van.

[00:18:38]Van még egyébként szerintem két olyan megtakarítási lehetőség a költségvetésben, ami évekre előre tekintve reálisan be is jöhet.

[00:18:43]Ö az egyik az az a rezsicsökkentésnek a a terhe az kiemelte hogy a miniszterelnök, hogy az most marad változatlan.

[00:18:52]Sőt a rezisökkentés az marad, sőt nős jövőre, viszont potenciálisan néhány évre előre tekintve, ha rendeződnek az energiaárak, és erre azért azt gondolom, hogy van lehetőség, vagy van esély, akkor annak a annak a hatása az automatikusan tud akkor is csökkenni, akár el is tűnni, hogyha ha maga a rendszer az nem változik meg.

[00:19:11]Tehát ez igazából egy beépített pozitív potenciál a a költségvetés tekintetében.

[00:19:17]És ez elég jelentős egyébként ugye ha jól emlékszem, akkor 1% fölötti 1,2% körülbelül a GDP arányában, amit e tekintetben a költségvetést terheli a jövő év során a és ugye a a gázárak, a a a globális kőolajárak tekintetében a az iráni konfliktust megelőzően volt egy viszonylag alacsony meg egy egy rendeződő környezet.

[00:19:44]Az irá konfliktus az egekbe lökte ugye energiaárakat.

[00:19:47]Ezt kompenzálandó jön ez a nagy kiadás, ami ugye ide meg ugye az évő költségvetést is terheli.

[00:19:51]Ha ez csökken, akkor ez összességében egy jelentős lökést tud adni a a költségvetési hiánycsökkenő pályán.

[00:19:59]De ehhez nem kell a több politikai akarat, mert úgy látszik, hogy tehát az alapján, hogy Magyar Péter a Fidesz frakciónak azt üzente kifejezetten, hogy igenis megmarad a a rezsicsökkentés, mindenki fogja föl, hogy ehhez nem nyúlunk hozzá.

[00:20:10]Az nem azt mutatja, hogy ehhez úgy érdemben alakítani akarnának.

[00:20:15]Nagyon óvatosan nyúltak hozzá a költségvetéshez.

[00:20:16]Ez például egy jó óvatos lépés, amikor nagyon sok szakértő szerint a rezsicsökkentése az egyébként nem az optimális módja annak, hogy a a magas energiaárak okozta megélhetési válságot, azt kezelje a kormány.

[00:20:30]És akkor jobb lenne a az alacsony keresetűeknek a támogatása, esetleg célzott támogatása.

[00:20:36]De ők nem vállalták ezt be, gondolom politikai szempontok motiválták erre őket.

[00:20:41]Visszatéréve az előző gondolatomra, még egy dolog van, ami jelentősen tudja javítani a költségvetés helyzetét és egy potenciál a következő évekre vonatkozon.

[00:20:49]Ez pedig az állami adósságon fizetendő kamatterhernek a csökkenése, várható csökkenése.

[00:20:57]Ha hiteles marad a pályánk és hitelesen tudjuk azt a a a programot véghez vinni, ami ugye a a álmadósság csö kocsetési hiánynak a csökkenését hozná el a következő években, akkor az az eurozonáhozó közeledésünk folytán csökkenő kamatkiadásokban összpontosulhat, és ennek is jelentős hatása lehet.

[00:21:23]Ez is megközelítheti az 1%-át a GDP-nek mit tudom, négy-öt éves horizonton.

[00:21:27]Tehát ha ez a kettő dolog, amire egyébként mind a kettőre van esély, meg meg jó esélyek vannak rá, összejön, azért az egy további jelentős segítséget tud adni a költségvetési pályának.

[00:21:38]maradjunk még a reagál azt meg ugye ami érdekes lesz ebből a szempontból, hogy egyébként meg azért csomó mindenre még szeretnének is költeni.

[00:21:47]Tehát ugye igaz, hogy ezekkel lehetnek spórolni egy csomó pénzt, de közben meg egy csomó így az egészségügybe is még ennek a háromszoros a négyszeresét kéne beletáplálni.

[00:21:57]Tehát gyakorlatilag, hogyha 2%-ot meg tud spórolni GDP arányosan az állam négy év alatt, azt majdhogy nem egy az egybe át kéne csatornázni az egészségügybe, és akkor lennünk úgy EU átlag szintén, és akkor még nem csökkent közben a hiány.

[00:22:12]Tehát valójában nagyon akkor még az oktatásról mondjuk nem beszéltünk és nem is nagyon beszélt a elindult idén egy vízgazdálkodási támogatás is ugye a víz csatornarendszereknek az átalakítása de hát a maga a vezetékhálózat is sok helyen el van avulva persze vannak itt eus források amit lehet közlekedésre fejlesztésre fordítani de hogy az is rengeteg pénzt igényel úgyhogy vannak még és erről a miniszterelnök is beszélte hogy elindult egy pérfelszárkoztatás mondjuk a szociális dolgozóknál vagy más alulfinanszír vagy alul bérelt vagy alacsony bérrel működő ágazatokba, de hogy ezt még folytatni kell, tehát hogy azért van még bőven kiadás is, amire kéne költeni a kormánynak, úgyhogy szükség van nagyon ezekre a megtakarításokra és egyébként ami számomra érdekes lesz, hogy hál istennek elindítanak egy energiahatékonysági programot, ami akár a hőszigetelésekben is megjelenik.

[00:23:07]Így erre is EU-s pályázatok is vannak.

[00:23:08]Ez nagyon fontos, hogy jól működjön, jól menjen előre, mert minél inkább meg tudnak a háztartások spórolni energiát, annál nagyobb a valószínűsége, hogy politikai kockázata kisebb a kivezetésének a rez kérdés, hogy ezt lehet-e olyan volumen felújítani ezeket az épületeket, hogy ez tényleg érezhető legyen két-három éven belül akár?

[00:23:27]Hát igen, ez ez egy ez egy nagyon nagy kérdés, hogy ezek az elosztások hogyan fognak megvalósulni, milyen kapacitások vannak, mert ugye itt az építőiparnak is végesek a kapacitásai, az se jó, hogyha akkor föl fölhajtanak minden alapanyagoknak a a költségét, mert akkor meg nagyon drága lesz a a szigetelés vagy ezek a beruházások.

[00:23:48]az egy fontos üzenet lenne háramos azzal vannak ilyen programok úgy azért az állam az pedig a rezsicsökkentésbe akár lépcsőzetesen elkezd kivonulni már azt mondja hogy már jobb az energia hatékonysága azért akkor hogyha jól értem akkor azt mondjátok hogy attól függetlenül hogy most így dedikáltan nem mentek neki a rezsicsökkentésnek az még nem jelenti azt hogy ez akkor középtávon éveken keresztül továbbra is ekkora terhet fog jelenteni a költségvetésnek, mert lehet, hogy ezt ki lehet mozogni úgy is, hogy közben nem vállalnak akkor a politikai kockázatot.

[00:24:21]Hát különösen, hogyha a világpiaci árak jól alakulnak, tehát hogyha hogyha lemegy a a gáz ára vissza 20€-ra, meg az olajára 50€-ra vagy dollárra, akkor nyilván ezek a terhek az államon jelentősen csökkennek.

[00:24:33]Tehát igen, ez csak ebben az a nehéz, hogy az ember már régóta várja ezeknek a mérséglését, aztán a nemzetközi helyzet mindig azt hozza ki, hogy igazából ez kitolódik, ez a várakozás.

[00:24:42]Hát ez ez egy kockázat egyébként.

[00:24:44]Erről már beszélt Kármán András is a sajtótájékoztatón, hogy ugye az egyik legnagyobb kockázatnak a jövő évi növekedést illetően az a energia globális energiaáraknak az alakulása, mint infláció inflációs szempontból, mind pedig költségoldalon a vállalatoknak és ugye az importonon keresztül is Magyarországot sújtja a cserearányon keresztül.

[00:25:03]Tehát rengeteg ágon keresztül Magyarországnak nem jó, ha drága az energia.

[00:25:07]Nyilván jó lenne, hogyha nem kéne importálni, de hát ettől meg még fényévekre vagyunk.

[00:25:11]Igen.

[00:25:13]Térjünk vissza a hiányra egy kicsit.

[00:25:15]Ugye itt összességében 2,9% pontos csökkenés van az ideihez képest jövőre.

[00:25:21]Ez ebből a 2,9-nek ennek több mint a felét a pazarlás visszaszorításától várja a kormány.

[00:25:27]Tehát ez egy nagyon jelentős tétel.

[00:25:27]Ez 1400 milliárd Ft.

[00:25:29]Ezen belül egyedül 1000 milliárdról látunk részleteket.

[00:25:34]Ezek állnak össze olyasmikből, mint az autópályakonzió szerződés felbontása, a nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások, amire talán te is utaltál az előbb, a kekvák átalakítása, ugye presztízs beruházások leállítása.

[00:25:45]Ezek között van-e olyan, meg még egyébként, amik szerepelnek ezek a listán, ami számotokra kérdéseket vett fel, aminél felmerül, hogy esetleg az nem biztos, hogy ő olyan könnyen kivezethető, nem biztos, hogy annyit fog jelenteni, amennyit vár tőle a kormány.

[00:25:59]Mire érdemes itt figyelni szerintetek?

[00:26:03]a koncesszió, autópályakonziókkal kapcsolatos kiadások csökkentésénél nyilván nagyon fontos annak a eldöntése, hogy egyrészt arra jogilag milyen lehetőségei lesznek.

[00:26:14]Ugye ez ez még talán ha jól tudom ez kérdés.

[00:26:16]Másrészt pedig az, hogy ha ha ezt ott csökkenésként vagy kiadás megtakarításként el tudjuk könyvelni, a másik oldalon meg tudjuk-e valósítani azokat az autópálya karbantartási, fenntartási munkálatokat, amik ugye ennek a a koncessziónak a a tárgyát képezték.

[00:26:37]Tehát, hogy ö a részleteket nyilván jó lenne ismerni azzal kapcsolatban, hogy milyen áron milyen szolgáltatás volt benne foglalva ebbe a szerződésbe, és hogy azt a az állami fenntartású autópályakezelők, az útkezelő az milyen áron fogja tudni hasonló teljesítményben elvégezni.

[00:26:57]Tehát igazából van egy csomó csökkenés vagy kiadáscsökkenés meg nevezve.

[00:27:03]kérdés, hogy akkor a szolgáltatásra, ami amit azzal szemben kapott volna az állam, az az milyen áron fog tudni megvalósulni?

[00:27:09]De akkor itt még közben jöhetnek olyan faktorok, amik boríthatják akár a mostani elképzeléseket, vagy legalábbis árnyalhatják, hogy abból ténylegesen mennyit lehet megtakarítani.

[00:27:19]Igen.

[00:27:19]Ezek olyan kiadási tételek voltak, amelyek azért egy jó része az olyan tétel például kekvák esetében is, vagy a a támogatások esetében is, amelyek azért a a tiszta gazdaságpolitiká, politikai célkötődésével így így így mindenképpen párhuzamosak, és nyilvánvalóan ehhez ezek megszüntetéséhez ez egy politikai akaratnak a kérdése.

[00:27:43]Dávid, én is azt gondolom, hogy amik ott föl vannak sorolva, azért azok azért jobban megalapozottabb tételek, tehát arra már nagyobb biztonsággal lehet fogadni, hogy megtörténik az a kiadás, lefaragás benne.

[00:27:56]Az valóban kérdés, hogy az ellenszolgáltatás az mi lesz.

[00:27:58]inkább a maradék 500 milliárd, hogy így próbálják azt még összegerebjézni, ami sok kis tételbből áll majd össze a Igen.

[00:28:07]És annak nem látjuk még a rész.

[00:28:09]Hát abból semmit, mert hogy ott akár ilyen filléres dolgokban is gondolkodnak, ami egy minisztériumi vízbeszerzés vagy pogácsabeszerzés vagy számítógép karbantartás.

[00:28:17]hogy az nagyon sok pici tételből tevődik majd elméletileg össze, hogy ez a fajta fegyelem a minisztériumoknál hogy fog megvalósulni, vagy ugye ilyenkor is lehet, hogy megspórolják ezt, csak közben amortizálódik-e a teljes állomány, ami akár egy számítógépes hálózat amortizál, mert nem fordítják rá azokat a szükséges költéseket, ami a fenntartáshoz kell.

[00:28:43]Ezeket meg nem fogjuk jövőre látni.

[00:28:45]Ugye ezek mindig ugyanaz, mint amikor a a vízdíjat befagyasztották nem tudom 15 év vagy nem tudom hány évvel ezelőtt.

[00:28:52]És akkor mondtuk, hogy ez hosszú távon azért nem biztos, hogy jó, hogy a lakosságnak fix a vízdíja, merthogy egy idő után nem fogják megújítani a a csőhálózatot, és akkor egyre több víz fog elszivárogni, vagy szennyezett lesz a víz.

[00:29:04]Tehát, hogy ezek a fajta karbantartások azok kellenek.

[00:29:08]Tehát ez ez nagyon fontos, hogy hogyan csökkentik le a miniszteri még kiadásokat.

[00:29:14]Csak, hogy ez biztosan követhető legyen mindenkinek.

[00:29:15]Tehát itt erről a 1400 milliárd Ftról beszélünk, amit a pazarlás visszaszorításával akar megspórolni a kormány.

[00:29:21]És ebből az 1400-ból 400 milliárd van, amire ezt mondják, hogy ez a ez a minisztériumok és az állami cégek működési kiadásainak a visszafogása.

[00:29:30]És erről ma a pénzügyi miniszter azt mondta egy háttérbeszélgetésen, hogy itt itt ez azt jelenti, hogy a minisztériumoknál és a vállalatoknál csak az általános mindenkire vonatkozó béremelést fogják megadni.

[00:29:44]Ez lesz a működésnél 10, a felhalmozásnál, tehát ilyen informatikai beszerzéseknél pedig 20%-os megtakarítás.

[00:29:49]János, ezzel egyetértesz, hogy ez nehezen átlátható, vagy nehezen megossolható, hogy mennyire fog bejönni?

[00:29:57]Hatalmas rendszer.

[00:29:57]nyilván nagyon-nagyon sok intézménnyel ezeket ezek megalapozottságát ezt végül is el lehet hinni, vagy elemzőként ezt kell úgy lehet megközelíteni, hogy megnézni azt, hogy milyen volt az eddigi kiadási összetétel és ehhez képest milyen változások következhetnek be, és majd nyilván ahogy jönnek a hónapok és lehet látni az időszaki teljesítéseket, akkor válik hitelessé ez a ez a bemondás.

[00:30:23]addig meg meg kábé ugye el lehet ezt fogadni, mint egy munkahipotézis, hogy ez ez tulajdonképpen a tehát nem annyira kirívó ez a ez a tétel, hogy ezzel ne lehessen kalkulálni.

[00:30:36]Nyilván ha ez látszani fog mondjuk egy fél éves számban, hogy ezt tényleg haladnak előre, akkor akkor várj igazából hitelessé ez a tétel.

[00:30:46]Inflációnál 3%-kal számol jövőre a kormány, miközben idén ugye 1,8-6 vár a jegybank.

[00:30:51]Ez egy emelkedés.

[00:30:51]Van ennek valami jelentősége?

[00:30:57]Hát annyi a jelentősége nyilván, hogy egy kicsitköznék, hogyha megnézzük magát a csomagot, azért azzal, hogy egy szélesebb és alacsonyabb rétegű társadalomnak adunk forrásokat.

[00:31:10]És ezzel számol is a kormányzat, hogy nagy valószínűség szerint ezt elköltik, és ezért a jövő évi fogyasztást is magasra tervezték be.

[00:31:16]Viszont ha erős a fogyasztás és közben magasak a költségek, akkor nő a veszélye, hogy ezek a költségek, ezek meg fognak jelenni az árban, hiszen ezt érezni fogják az eladók is, hogy van kereslet és ki tudják fizetni.

[00:31:30]Tehát ezzel a típusú adócsomaggal meg juttatási csomaggal azért óhatatlanul egy inflációs kockázat rövid távon bejön.

[00:31:42]Tehát ez a 2027-es évre mindenképpen megjelenik.

[00:31:45]miközben a jegybank levágta az inflációs célját 2,5%-ra 2028-ra, tehát itt egy picit szembegy egymással a a monetáris politika meg a fiskális politika, ami azért furcsa, mert egyébként van egy nagyon nagy kiadás csökkentés a költségvetésben, meg hiányjavítás, de mégis szerkezetében ez nem jelent úgy egy kiadáslefaragást, mert pont bizonyos rétegek meg sokkal több forráshoz jutnak, ami meg inflatorikus hatású tehát szemben mondjuk korábban ezek a túl ö túlzott költések a gazdaság támogatására, ugye ezek nem voltak inflatórikus, a hivatalos inflációt nem emelték, emelhettek mondjuk alapanyagköltségeket meg más dolgokat, amik nem voltak úgy direktbe benne az inflációban.

[00:32:27]Szóval ebből a szempontból szerintem érdekes lesz látni, hogy hogyha van egy amúgy is gyorsuló inflációs pálya, merthogy a nemzetközi környezet az nem kedvez, és rájön még egy belső kereslet, hogy akkor valóban megáll-e 3%-nál az infláció, vagy esetleg jobban fog gyorsulni.

[00:32:44]az infláció és akkor ez hogyan változtatja majd meg a a az inflációs várakozásokat?

[00:32:51]Jövőre már milyen béreket szeretnének akkor a munkavállalók és akkor az mennyire nehezíti meg később az inflációs cél elérését.

[00:32:57]Ez ez mennyire egy jelentős kockázat vagy veszély, vagy ez olyasmi, amin belül azért lehet egyensúlyozni?

[00:33:05]Hát én ezt azért most nem nem azt várom, hogy most 6-7%-os infláció lesz, inkább azt, hogy esetleg ez elszalad a 3,sés54% körüli szintre.

[00:33:14]ami már kívül esik a 2028-as tolerancia sávon.

[00:33:17]És ez annyit jelent, hogy akkor a jegybank az lassabban tud például kamatot csökkenteni, ami meg ott hat vissza, hogy akkor esetleg a kamatkiadások meg lassabban tudnak csökkenni az államrészre.

[00:33:28]Tehát van egy ilyen picit ellentmondás a a történetben.

[00:33:32]Meglátjuk, mert hogyha közben az energiárak meg beesnek jövőre, akkor az teljesen tárgytalan lesz, mert akkor az annyira ellensúlyozza ezt a hatást, hogy hogy akkor nem lesz ilyen inflációs kockázat.

[00:33:45]említetted, hogy most nagyon vagy legalábbis elég sok jövedelemnövekedés lesz az alacsonykeresetű embereknél a tervek szerint.

[00:33:51]Ez ugye a költségvetésnek olyan szempontból valóban nem tesz rosszat, hogyha elköltik ezt a pénzt, akkor az a magas áfán keresztül az segíti a kormánynak a a büdzséjét.

[00:34:00]Ez lehet egy motiváció abban, hogy a 27%-os rekordáfához nem nyúlnak hozzá, vagy csak ugye néhány esetben a tüzifánál láttunk például ilyet meg vénykateres gyógyszereknél?

[00:34:10]Szerintem nem volt lehetőség többet csinálni.

[00:34:12]Tehát ha nem menttek a kiadási oldalon ennél nagyobbat változtatni, ugye például a vezeti csökkentést, akkor akkor és mondjuk nem akarták még jobban progresszívá tenni a az adórendszert, a jövedelemadórendszert.

[00:34:26]Ugye progresszívabb lett, hiszen ugye az alacsony a kereshetőeknél némi csökkenés van a a személyaladóban, a minimál bér környékén.

[00:34:35]a teteje az maradt, kicsit progresszívvá vált, de ugye klasszikusan azért azt is jelenthette volna a progresszivitás növelése, hogy akár ez emelés is jelenthetett volna a a magasabb keresetőek esetében, tehát ezt nem merték bevállalni, akkor nyilván a mozgástír megmaradt és az az meg mondjuk pozitív, hogy akkor nem akarták feláldozni ezeket a a a hiánycsökkentésnek a célját ennek az oltárán, hogy akkor minden minden politikailag hasznos lépést meg akkor akkor meg lép nek egy dolgot még azért szerintem a kölcségvetésen belől érdekes, és ez pont a minimálvér adójának a csökkentése, csak egy kicsiket, hogy vitatkozzak veled, mert ugye az inflációs királtás tekintetének meg igazából segítség az, hogyha a vállalatoknak ez a ugye a úgy tud javulni a munkavállalót nettó bére, hogy közben a bruttót nem kell emelni.

[00:35:26]Tehát igazából igen, tehát van, vannak bérkiáramlások a bizonyos állami alkalmazottak esetében, de azért a a gazdaság nagy részében és a nagyon-nagyon sok minimálbéren foglalkoztatott ö munka esetében meg van egy egy teherkönnyítés, amit meg egyébként akár el is lehet könyvelni, mondjuk a a kicsit ilyen dezinflációs feltételezve, hogyha nem lesz emellett ugyanúgy egy 6%-os minimál béremelés, és pluszba még ráadó úc csökkentés, mert akkor akkor az már egy nagyon nagy kiáramlás, de ugye nincsen még minimál bérmegemelésről szó.

[00:36:03]Igen, erről még tárgyalnak.

[00:36:03]Igen, ott azért szerintem nagyon nem mindegy, hogy 6%-os lesz még emellett a minimálbéremelés, vagy kettő és akkor úgy milyen mekkora lesz a végső inflatórikus hatás.

[00:36:12]De igen, ez ez ellensúlyozhatja, hogyha amúgy meg a bruttóbb béremelés, és akkor így a bér költségoldalon kevésbé lesz növekedés.

[00:36:21]Beszéltünk itt a jövedelemadó változtatásokról.

[00:36:23]a kis nyugdíjak emelését is lehetne hozni, mint ami az alacsony keresetőeket vagy alacsony jövedelműeket segíti.

[00:36:31]Ugyanakkor látjuk, hogy a szakszervezetek közül hát nincs olyan gyakorlatilag, aki ne azt mondta volna tegnap óta, hogy hogy az a béremelés, amit bejelentett a kormány, az vagy a várakozásoktól, vagy a konkrét ígéretektől elmarad.

[00:36:41]És ugye közben látjuk, amit felsoroltunk, a rezsicsökkentésben nem lesz változás.

[00:36:48]Összességében mennyire látjátok radikálisnak azt az átalakítást, amit az elosztási rendszerben mutat a Tisza?

[00:36:59]Milyen mélyen akar hozzányúlni ahhoz a rendszerhez, ahhoz ma, ahogy ma működik a magyar társadalom és az arosztási rendszere?

[00:37:06]Hát szerintem óvatosan lépkett, tehát egy teljesen nem akarja felforgatni fennekestől.

[00:37:10]Amit én pozitívan látok mindenképpen benne, hogy ez a univerzális támogatási modellből kezd elmozdulni, és azért a célzottabb támogatások azok, amik úgy érvényesülnek, akár hogyha itt a a otthonstart programnál is egy célzottabb réteget próbálnak megtalálni, ugye akár az édesanyák SZ mentességénél, hogy egy-egy millió Ft-os plafont hoznak, meg tényleg ott a magas jövedelműeknél, miért kéne ugyanazt a adótámogatást megadni?

[00:37:37]Én még el tudnék egyébként ezen a vonalon képzelni olyat is, hogy akár a 13-14 havi nyugdíjak aktuális részeinél is valami plafont bevezetnek szintén így egy jó kellően magas összegnél, hogy mégis a nagyon magas nyugdíjasoknál már ne kelljen ezt kifizetni.

[00:37:54]Tehát, hogy hogy ez az univerzális, hogy mindenki kapból elmegy abba az irányba, hogy egy picit célzottabb.

[00:38:02]Az azt gondolom, hogy egyértelműen látszódik, mint szerkezeti változás a költségvetésben.

[00:38:08]Ugye ezen a pályán elindultak, nyilván ahogy mondtam, lehet még ezen haladni, de szerintem ez egy ez egy abszolút pozitív irány.

[00:38:16]A gazdasági növekedésre térjünk még rá.

[00:38:18]Ugye 2027-ben 2 2,4%-os célt jelölt meg a kormány, 2030-ra pedig a 3%-ot lőtte be.

[00:38:25]Mennyire reálisak ezek a várakozások?

[00:38:29]Egyáltalán mennyire elég ez, hogy ítéitek ezt meg, János?

[00:38:34]Ezek a várakozások nagyjából megfelelnek annak, amit a piacon a az elemzői konszenzusok mutattak.

[00:38:39]Tehát ha jövőre ilyen 2sés53% között szóródnak mondjuk a a növekedési várakozások, hát ugye nyilván lehetne ennél nagyobb növekedést is várni vagy elvárni, azért mindenképpen visszahúz a a lehetőségeket az, hogy a az Eurózóa, Európai Unió, ami ugye a legnagyobb kereselmi partnerünk, és ami mondjuk befolyásolja a magyar vállalatoknak a kiviteli lehetőségét, export lehetőségeit, azért az gondokkal küzködik, tehát ott az 1%-os növekedésnek az elérése is ilyen kábé kábé pozitív forgatókönyveknek a a területére esik.

[00:39:22]Tehát van egy viszonylag visszafogott nemzetközi környezet, és ugye ehhez képest kellene a magyar gazdaságnak talpra állnia.

[00:39:31]Nyilván a belső motoroknak a felpörgetése ez segítség lehet.

[00:39:33]Ö itt itt jöhet a szóba ugye amint az előbb is beszéltünk az alsony jövedelműek hogyha jobb ha megkapják esetleg azt amit a a a progresszívebb adózás során a a magasabb jövedelemműeknél átcsoporttől átcsoportosít a kormány, akkor azt ott abból többet fognak vélhetően ők elkölteni.

[00:39:54]Tehát hogy fogyasztást picikét támogathatja esetleg ez a az intézkedés.

[00:39:58]Nyilván a nagyobb lökést a növekedésnek hosszútávon az azja, hogyha mit tudom európai uniós forrásokból beindulnak olyan beruházások, amik az elmúlt jó néhány évben látványosan elmaradtak.

[00:40:10]Ugye a beruházási rátánk is jelentősen visszaesett az elmúlt pár évben egyébként párhuzamosan azzal, ami a az uniós források felhasználásában lévő csökkenésben látszik.

[00:40:20]Tehát nyilván ez tud adni egy lökést.

[00:40:22]Nyilván ez lehet az alapja annak a lakásfelújításnak vagy energetikai korszerűsítésnek, amit ugye Dávid, te is az előbb említettél.

[00:40:31]Tehát tehát igazából ezek lehetnek olyan olyan források, amik támogathatják a növekedést.

[00:40:40]Horlátos.

[00:40:40]Lehet, hogy ez igen egy ilyen laikus értelmezés, de hogy valahogy itt van egy ilyen ütközés az ember fejében, hogy amikor egyszerre hallja azt, hogy ugye most a sok évi befagyasztás után áramlani kezdenek majd az uniós pénzek Magyarországra, és ilyen sosem látott vasútfejlesztésről beszél a kormány meg hasonlókról, ahhoz képest ez a most két éss fél aztán majd négy év múlva 3%-os növekedés nem tűnik olyan óriási rugaszkodásnak, de lehet, hogy nem is kellene ezt várni ettől.

[00:41:05]Hogy értelmezitek ezt?

[00:41:08]Na, abszolút nem.

[00:41:08]Nekem az a furcsa, hogy egy ilyen egyenletesen növekvő vagy gyorsulópályát mutatnak a gazdasági növekedésben, tehát hogy 24 után, utáán 26 283 31 valami ilyesmi.

[00:41:16]De hogy magábó az EU-s forráslehívási ciklusból adódóan én azt gondolnám, hogy 28-29 lesz a két legerősebb év, merthogy ott hirtelen le kell hívni ezt a sok forrást, be meg kell csinálni a beruházást.

[00:41:31]Tehát én a 28-ra erősebb évet gondolnék, viszont a 30ra, hogy majd 3% fölött lesz, az meg egy picit ambiciózus a mostani potenciális növekedését nézve a magyar gazdaságnak, mert ugye jelenleg amit látunk, hogy a népesség az fogy ugye a tőke az hát valamennyi van, de annak a hasznosulása nagyon alacsony.

[00:41:54]Most persze fog elfogadhatjuk, hogy majd ezek az új beruházások mindékonyságot fognak javítani, és akkor föl fog gyorsulni a a termelékenységünk a mostani, nem tudom, éves 1%-os növekedésről 2%-ra meg 3%-ra.

[00:42:08]Meglátjuk, hogy milyen beruházások lesznek, de önmagában a pályában csak szimplán a források lehívása miatt.

[00:42:12]Én azt gondolom, hogy inkább egy ilyen egy ilyen csúcs az ki tud alakulni 28-29-ben amiatt, hogy hirtelen sok-sok pénzt kell fölhasználni.

[00:42:22]És ugye azért nem látjuk még 27-ben, mert a az új éépítésű alappénzeketnek a 60%-át már rég elköltötték.

[00:42:29]20% az bement a Magyar Fejlesztési Bankba, amit majd jövőre kezdenek el fölhasználni.

[00:42:34]Különböző programokban is volt még 20%, amit meg ilyen elektromos hálózatfejlesztésre ötöttek.

[00:42:40]Tehát az nagyon pici az, ami hasznosul most rövidtávon, és amiatt a kohéziós alapoknak a felhasználása az fogja majd ezt a lendületet megadni.

[00:42:47]De hát ott ott is van egy állami bürokrácia.

[00:42:51]ezeket a projekteket ki kell írni, ellenőrizni kell, utána befogadni a számlákat.

[00:42:56]Tehát azért ez mind-mind rengeteg feladatot jelent, és hát nem lehet egyik évbőlről a másikra elkölteni 10 milliárd Ftot hatékonyan semmiképpen.

[00:43:06]egyébként ha a visszanézzük a korábbi eurozónás csatlakozásokat megelőző időszakoknak a teljesítményt, akkor másik tagállamok euró zónából lépő tagállamoknak a a csatlakozást megelőző éveiben egy nagyon erős beárom tőkebbeáramlás volt tehát a a egyrészt ugye most hozzánk érkezhetnek ezek a hivatalos támogatások másrészt pedig a magánszektor részéről is nagyon sok olyan ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö beáramlás érkezhet, ami akár a kötvénypiacra, akár közötten működtők befektetés formájában érkezhet a gazdaságban.

[00:43:42]És ez volt egyébként jellemző a korábbi csatlakozásokat megelőző időszakra is.

[00:43:47]Tehát, hogy az, hogy legyen valamekkora finanszási könnyítés vagy egy finanszási segítség a a magyar gazdaság szempontjából a következő jó néhány évben, azt egyébként a korábbi tapasztalatok az azt alátámasztják.

[00:44:02]Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy a az, hogy lesz növekedésben gyorsulás, az nagyon-nagyon valószínű.

[00:44:07]És egyetértek veled, hogy az egy nagyon nagy kérdés, hogy ezek a pénzek, ezek hogyan hasznosulnak, és e tekintetben viszont nagyon óvatosan kéne lenne jó eljárni és nagyon-nagyon visszafogott költségvetési politikát satöbbi folytatni azért, hogy hogy ne odajukadjunk ki, ahova nagyon sok korábban előttünk az eurozónához csatlakozott tagállam jutott, miszerint ezek a pénzek, ezek olyan beruházásokra mennek el, amelyek nek igazából megdrágítják a hazai munkavállalóknak a a bírjét, a költségét, de olyan beruházásokba mennek, amelyek aztán nem nem alakulnak át termelő beruházásokká.

[00:44:46]Tehát nem lesz belőle egy működő nagy vállalat, nem lesz belőle egy regionálisan akár Kelet-Európában kinövő nagy exportőr, kereskedelmi hálózás satöbbi.

[00:45:03]Tehát ha nem épülnek ki ezek a termelők kapacitások a tőkebárolás hatására, akkor sajnos hosszútávon az euronos csatlakozásunk után ennek vélhetően inkább a levét tudjuk meginni azáltal, hogy drágán megyünk be, hogy túlértékelten megyünk be és nem leszünk eléggé képesek arra, hogy egy magas növekedést utána is fent fogjunk tudni tartani az eurozónában.

[00:45:25]Ennek pedig ott ott ott a zónán belül lehetnek megyébb kockázatai.

[00:45:32]Erre volt egyébként példa a akármi, akár a ö ö ugye a a a kicsikét a a francia eset is hasonlíthat ehhez.

[00:45:40]De de mondjuk tiszta példa volt erre a a görög Portugál vagy akár az ír csatlakozás.

[00:45:50]Az euro csatlakozásról majd még külön adásban is érdemes lesz beszélni.

[00:45:54]Mostanra még két témánk maradt.

[00:45:54]Az egyik a vagyonadó.

[00:45:56]ugye 200 milliárd Ft bevételt vár a kormány.

[00:45:59]Ez is része ennek, amiről az előbb beszéltünk, hogy valamennyivel növeli a magas keresetűek terheit a Tisza.

[00:46:05]Ugye kezdettő fogva volt egy olyan típusú kritika ezzel szemben, hogy itt a NAV adminisztrációja az elég nehezen birkózhat meg majd esetleg azzal a feladattal, hogy egyáltalán megállapítsa, hogy mi az az alap, ami után fizetni kell a vagyonadót.

[00:46:21]Az elmúlt hetekben megismertük ennek a tervezett adónak a részleteit.

[00:46:25]Ti most hogy látjátok, mennyire van kockázat ennek az adónak a beszedésével?

[00:46:29]Főleg mondjuk annak fényében, hogyha azt látjuk, hogy itt az állami hivataloknak a spórolásán is akarnak még megtakarítani a következő években.

[00:46:40]Ez nagyon ez egy politikai nagyon fontos intézkedése volt a mai kormánynak, az látszik.

[00:46:47]Tehát ezt mindenképpen szerették volna a társadalmi igazságosság jegyében ezt a bevezetni.

[00:46:57]Egyébként adószakértők szerint egy nagyon alaposan átgondolt meg nagyon nagyon részleteiben kidolgozott és nagyon sok elkerülési módot lezáró szabályozás.

[00:47:10]Nyilván annak az ellenőrzéséhez, ami egy nagyon komplex dolog, hiszen rendkívül sokféle vagyontágárgya lehet ugye egy egy adózónak, egy családnak.

[00:47:19]Ennek az ellenőrzése ez vélhetően vélhetően egyébként sok embernek a munkáját fogja követelni.

[00:47:31]Ha jól emléksztem a számra, akkor akkor Svában talán 2000 ember az, aki ezzel foglalkozik, hogy ezt a vagyonadónak a bevallását ellenőrizzel.

[00:47:38]Tehát ez ez nyilván jelentős adminisztratív teher, de összességében nem egy nagy összegről beszélünk.

[00:47:47]Tehát azért ha ha ez a 200 milliárd Ft-os tétel ez ez befolyik, akkor értelemszerűen senki nem szeret többet fizetni, mint korábban.

[00:47:55]Tehát ez vélhetően egyébként érzékenyen érintheti az a az adó alanyait.

[00:48:00]Ettől függetlenül a költségvetés szempontjából ez a GDPR 0,2%-os tétel.

[00:48:07]Tehát ugye az előbb amiről beszéltünk, az a az szimbolikus, tehát 2 és fél el csökken idénről jövőre a hiány és 0,2-t fogja ehhez hozzájárulni.

[00:48:17]Tehát szimbolikájában ez fontos és vélhetően nem lesz egyszerű egyébként az ellenőrzése.

[00:48:25]Abszolút igen.

[00:48:25]Én nekem még annyi van ezzel kapcsolatban, hogy maga a cégek értékének a meghatározása, ami ebbe a vagyonadóban van, ugye azáltal, hogy az utolsó három év bevételét, profitját nézi és azt fölszorozza ugye több mint hatszor.

[00:48:42]Azért van egy olyan pici veszély benne, hogyha van egy nagy gazdasági bum, és és akkor ott szépen tud nőni a profit marzs, és utána jön egy valamiért egy egy meghaslás, és akkor meg hirtelen összeesik a piac.

[00:48:57]Úgyhogy akkor a következő évben pont egy nagyon magas adót kéne befizetni az előző három év után a cég után kikalkulált vagyonelem esetében a magánszemélynek, ami átmenetileg likviditási problémákat okozhat a a mondjuk egy magányszemély számára.

[00:49:15]És ezt kell majd valahogy kezelni.

[00:49:15]Tehát van egy pici ilyen prociklikusság a gazdasági ciklusokkal, hogy amikor éppen beesik, akkor egy egy plusz terhet jelenthet a a magánszemély számára, akinek éppen a vállalata is rosszul megy abban az évben, mert mert válság alakult ki.

[00:49:32]Úgyhogy van egy ilyen pici negatív eleme, de hát meglátjuk, hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni, meg mekkora problémákat okoz.

[00:49:40]Akkor zárásként még az államadósságról nem beszéltünk.

[00:49:42]Itt a kormány azt emelte ki a kommunikációjában, hogy megfordítja az eddigi vagy az elmúlt években látott emelkedő trendet, és 77, fél helyett 77,2 lesz a GDP arányos államadósság.

[00:49:55]Ugye az euró bevezetéshez 60% alatti szint kell, vagy ha magasabb, akkor meg egy nagyon erős egyértelmű csökkenő tendencia.

[00:50:02]Ez a néhány tizedpontos csökkenés, ez mennyire tekinthető érdeminek?

[00:50:07]És el lehet-e érni ezt a 60%-ot valami nagyon durva megszorítás nélkül?

[00:50:13]Mert ez ez nagyon távoli célnak tűnik még a hiányhoz képest is.

[00:50:17]És akkor Dávids hát én azt gondolom, hogy az nagy baj lenne, hogyha ezt el akarnánk érni 2030-ra, hogy 60% alatt legyen az államadóság, mert az nagyon megfolytaná a gazdaságot, és valószínűleg azért nem érnénk már el, mert akkora recesszió lenne, hogy már kontraproduktívvá válni válna.

[00:50:34]Az, hogy most jövő évben csak 0,3%-kal csökkent GDP arányosan, ez nyilván még nem számít.

[00:50:40]Ugye 2030-ban fogják majd megvizsgálni, amikor el akarjuk érni a mti kritériumokat, hogy az előző három-négy évben, hogy alakult a az államadósságpálya.

[00:50:50]És a ott a kitekintésben azért az látszódik, hogy 2029-ő30-ra azért már több mint 1% pótal csökken az államadósság.

[00:50:57]Az már azért jelentőszint.

[00:51:00]És hogyha fönn tud maradni egy 3% körüli növekedés nagyjából egy picit 3% alatti hiánnyal és körülbelül a kamatkiadásunk meg 3% akkor azt jelenti, hogy az elsődleges egyenellege, költségvetési egyenlege Magyarországnak az enyhe pozitív.

[00:51:14]egy 3%-os növekedés mellett az garantálja, hogy az államadósságos csökkenőpályán tudjon maradni a következő években is.

[00:51:23]Nyilván ehhez az a két feltétel kell, hogy legyen növekedése a jövőbe tekintve is Magyarországnak, és hogy a fiskális fegyelem az megmaradjon.

[00:51:29]Tehát az elsődleges egyenlege kamatkiadások nélkül az államnak az a nulla vagy a pozitív tartományba legyen.

[00:51:35]És akkor ezt el fogja fogadni szerintem minden gond nélkül a az Európai Unió, mint a csatlakozási feltételnek a teljesülése.

[00:51:44]De de akkor mondjuk 2030-ig akkor mi a reális, meddig kéne lemenni?

[00:51:46]Lehet ilyen számot mondani?

[00:51:48]Hát nehéz mondani, nagyon hassült észerűen lehet mondani olyat, hogy ugye ahogy a Dávid is említette, ha ha 3%-kal növünk a GDP-ben és van egy 75% körüli államadósságunk, akkor ebből matematikailag kábé ilyen 2% vagy kettőt meghaladó százalékpont csökkenés jöhet ki évente, tehát ha most három évet számolunk ezzel, akkor mondjuk hatot tud csökkenni.

[00:52:12]Tehát lemehetünk 70% közeléből megint, mint ahol egyébként mondjuk 5-10 évvel ezelőtt volt.

[00:52:18]És ez már elég lehet akár az Euróvezetéséhez is.

[00:52:21]Igen.

[00:52:21]Tehát, hogy a 60-at azt azt nem kell elérni, tehát nem kell aláesnünk, hanem csak biz tehát nagyon biztosnak kell lenni abban, hogy a a 60 fele haladunk.

[00:52:30]Egyébként mondjuk ha megnézzük az eurozona tagokat, ott sem a 60 felé halad 60-tól már bent vannak.

[00:52:35]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:52:38]Jó, hát figyeljünk majd még a számokat.

[00:52:40]Samu János és Német Dávid.

[00:52:40]Köszönöm, hogy eljöttetek.

[00:52:41]Máskor is várunk titeket.

[00:52:43]Kösz köszönjük szépen.

[00:52:45]Az elmúlt közel 50 percben, tehát a tegnap bemutatott költségvetésről beszéltünk, és annak is elsősorban a gazdasági pénzügyi vonatkozásairól.

[00:52:54]Ahogy az adás elején is említettem, még várunk arra, hogy a teljes költségvetési tervet benyújtsa a kormány.

[00:52:57]Ebből azért majd elég sok részlet kiderül, amiről egyelőre még nincsenek információink.

[00:53:04]például a nagy ellátórendszerek közül arról, hogy az oktatásban milyen ráfordítás növekedéssel számolnak esetleg, és hogy ezt pontosan milyen célokra költenék el.

[00:53:12]Erről mondjuk még nem sokat hallottunk, és hát vannak még más kérdések is nyilván, amiket itt az első bejelentések alapján is már sokan felvetettek, úgyhogy készülünk majd másodásokkal is, amiben még a költségvetés tanulságaival fogunk foglalkozni.

[00:53:25]zárásként már csak arra hívnám fel a figyelmeteket, amit szintén mondtam az adás elején, hogy már kaphatók a jegyek Lakner Zoltán gyűri rendszerváltás figyelő turnéjának győri állomására.

[00:53:35]Itt Andreé Mátyással fog beszélgetni arról, hogy halad-e és merre halad, ha egyáltalán a kormány által célul kitűzött rendszerváltás.

[00:53:41]Szóval, hogyha ezt a beszélgetést élőben követnéd, akkor a leírásban megtalálod, hogy milyen módon vehetsz oda a jegyet.

[00:53:51]Egyébként pedig arra biztatunk, hogyha még nem csatlakoztál a Partizánhoz rendszeres támogatóként, akkor tedd meg, hogy a mostanihoz hasonló és általában a csatornán megjelenő videókhoz hasonló tartalmakat tudjunk készíteni.

[00:54:01]Erről is minden információt megtalálsz a leírásban.

[00:54:05]Én Szurvilős voltam mára.

[00:54:08]Köszönöm a figyelmeteket.

[00:54:08]Tartsatok velünk legközelebb