Partizán 1:12:38

Aki végül rájött, mit követel a haza | Portré Nagy Imréről, a politikusról

nagy imre1956kommunizmusportrétörténeleminterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Aki végül rájött, mit követel a haza | Portré Nagy Imréről, a politikusról
tl;dr
  • Partizán-portré Nagy Imréről: a mítosz (1989-es újratemetés, Orbán beszéde) mellett két ellentétes értelmezés ütközik – az antikommunista és a sztálinista militánsként olvasó nézőpont.
  • Parasztikonnak állította magát, de valójában osztályváltó családból származott; tanári példa (Húra Izzó) és az első világháború, orosz hadifogság vezette a kommunista párthoz.
  • Moszkvában Komintern-agrárszakértőként dolgozott; visszatérő védjegye a „jobboldali elhajló" vád és az önkritika volt (1930, 1949).
  • 1945-ben földművelésügyi miniszterként vezette a földosztást – ez alapozta meg tartós népszerűségét, de a Rákosi-korszak legsötétebb szakaszát is kiszolgálta (begyűjtési miniszter).
  • 1953-ban szovjet utasításra lett miniszterelnök: könnyűipari fordulat, beszállítások rögzítése, recski tábor felszámolása – 1955-ben Rákosi nyomására megbukott.
  • Október 23-án kedvetlenül, pártbeszédet mondott a tömegnek – nem a felkelés vezére, hanem tétovázó, pártjához lojális politikus volt.
  • Október 28-án fordult meg: a felkelést népmozgalomnak ismerte el, szovjet kivonulást jelentett be; november 1-jén többpárti demokráciát hirdetett, kilépett a Varsói Szerződésből.
  • November 4-e után nem mondott le, nem ismerte el a Kádár-kormányt; a perben koherensen vállalta nemzeti és demokratikus céljait, kegyelmet nem kért – 1958-ban kivégezték.
  • Záró kérdések: tanulhatunk-e tőle politikusként is – az igazságkereséséből, a lassú, de következetes álláspontvállalásból, a demokratikus szocializmus eszményéből?
Részletes összefoglaló megjelenítése

Két Nagy Imre-értelmezés és a mítosz

Az adás Partizán-portré Nagy Imréről, a politikusról. A szerkesztett műsor azzal a mítosszal indul, miszerint a rendszerváltás katartikus pillanata Nagy Imre 1989-es újratemetése volt, és ezen belül a fiatal Orbán Viktor sorsfordító beszéde, amelyben hazaküldte az oroszokat. A beszélő szerint ennél is érdekesebb, hogy Orbán akkor mit állított arról, miért fontos Nagy Imre:

„Azok a fiatalok, akik ma az Európai Polgári demokrácia megteremtéséért küzdenek Magyarországon, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és társai koporsói előtt. Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlen." *

Az ekkor még „nem jobboldali, de már édesen antikommunista" Orbán Viktor szerint egy kommunista politikusban demokratikus meggyőződés „legfeljebb valamilyen tévedésből" lehetett. Harminc évvel később Tamás Gáspár Miklós – akit a beszélő „már nem jobboldalinak és nem is antikommunistának" nevez – egészen mást olvas ki: Nagy Imre akár Révai József vagy Rajk László, sztálinista bolsevik militáns volt, aki 1956-ban „újjászületett", és visszatalált a zsákutcába jutott szocialista forradalom eredeti értelméhez.

A két ellentétes értelmezés megmutatja, milyen nehéz egyszerűt mondani erről a „hátborzongatóan kevésbé sem egyszerű" politikusról. A műsor központi kérdése: hogyan lehetett, hogy a legsötétebb Rákosi-rendszer működtetői között voltak olyanok, akik a legkomolyabban gondolták, hogy felszabadító és demokratikus eszmét képviselnek – és ők lettek az 1956-os forradalom előkészítői, kirobbantói és élére álló vezetői, miközben szocializmusukkal nem szakítottak.

Származás, gyerekkor, ifjúság (1896–1914)

Nagy Imre 1896-ban, a millenniumi ünnepségek idején született. A politikusi figurájához hozzátartozott, hogy a kommunisták többségével ellentétben nem munkás, hanem paraszti származásúnak állította magát – a „vidéki politikus, aki érti a mezőgazdaság gondjait, és a vidéki emberek hangján szólal meg". Ebben volt tudatos karakterépítés is: valójában már nem parasztként nőtt fel, édesanyja szobalány volt Kaposváron, apja kocsis, majd a család felemelkedett: Nagy József a vármegyei alkalmazottságból a magyar királyi posta dolgozója lett.

A beszélő szerint nem a szegénység vagy a gazdagság, hanem „a változás és az osztályváltás határán való billegés" volt a kulcsszó. Az emlékiratokból szélsőséges részletek is idéződnek: „Annyi volt a patkány az egész környéken, hogy lehetetlen volt védekezni ellenük. A kisgyerekeket is megtámadták, az ételt elhordták."

Nagy tanult, egy évig vasmunkás tanoncként dolgozott, de a feltörekvő szülők hat osztályt elvégeztették vele a Kaposvári Állami Gimnáziumban – az érettségi akkoriban az „úriember" státuszt jelentette volna. 1912-ben azonban megbukik matematikából, ezzel véget ér a felemelkedés. Döntő hatással volt rá egy szocialista mozgalmárként ismert magyar tanár:

„Húra Izzó hazaszeretete, Habsburg-gyűlölete, Kossuth-tisztelete, a magyar nemzeti függetlenség és szabadság eszményének odaadó harcosa. Húra a magyar nyelv és irodalom tanításán keresztül belénkotta ezeket a nagy nemes eszméket." *

Ekkor még nem volt kiérlelt világnézete, de már romantikus vonzalma a munkás identitás iránt; hatott rá a hazai ipart népszerűsítő, szocialista gyökerű „tulipánmozgalom".

Világháború, hadifogság, pártbelépés (1914–1918)

1914 nyarán irodai munkát vállalt Dr. Szűcs Rózsa ügyvédnél, amikor Kaposváron hírévé vált Ferenc Ferdinánd meggyilkolása. 18 évesen besorozzák, az olasz frontra kerül. A háború számára „a harci lelkesedésből való gyors kiábrándulás, sebesülések és a szökés gondolata" körül forog: gránátszilánktól sebesülve kerül kórházba, ahol a béke gondolata foglalkoztatja. Nem akart visszamenni a frontra – végül nem Olaszországba, hanem a keleti frontra, Oroszországba kerül, ahol újra megsebesül és hadifogságba esik. Így éri 1917-ben az októberi forradalom:

„Csúszva, mászva négykézláb vonszoltam magamat, hogy a tűzből kijöjjek. Hullák, bűzlő, megfeketedett hétvégi hullák között másztam, s kerestem valami száraz helyet, ahol meghúzhatom magamat." *

1918-ban Szovjet-Oroszországban lép be a kommunista pártba – nem egyedül, sok ott rekedt magyar katonát magával ragadott a forradalom híre. Itt válik a szocializmus iránti nyitottsága igazi elköteleződéssé.

Illegális munka és moszkvai évek (1920–30-as évek)

A húszas években biztosítási kijáróügynökként dolgozott – jégkár-, tűzkár- és aszálybiztosításokat kötött gazdákkal. Ez a foglalkozás tette őt a társai közül kiemelkedően ismerőssé a vidékkel. Amikor a húszas évek végén az illegális kommunisták fedőpártot szerveztek, „szólván az egyetlen sikeres vidéki szervezet" Kaposváron jött létre, Nagy Imre részvételével. Többször letartóztatták, ezért a család – ekkor már házas, kisgyerekkel – az emigráció mellett döntött.

1930-ban a sztálini Szovjetunióba érkezik, a Komintern nemzetközi agrárszekciójának munkatársaként, és gyorsan beilleszkedik az elithez közelítő rétegbe. Feladata a majdani magyar kommunista párt agrárpolitikájának kidolgozása volt – ami a szovjet minta adaptálását jelentette, vagyis a kolhozosításét, amely „erőszakos módszerekkel, hihetetlenül nagy áldozatokkal, éhínséggel" járt. A beszélő szerint kizárt dolog, hogy Nagy Imre ne tapasztalta volna ezt – noha Komintern-funkcionáriusként kiemelt ellátásban részesült.

Már az 1930-as moszkvai pártkongresszuson megtörténik vele az, ami karrierjének visszatérő védjegye lesz: „megbélyegzik, hogy jobboldali elhajló, hogy opportunista, és ezért az elvtársnak önkritikát kell gyakorolnia." Ugyanez ismétlődik 1949-ben, amikor Rákosi „szóbeli javaslatára" párthatározat születik, mert Nagy nem ért egyet a parasztság gyors, erőszakos termelőszövetkezetekbe kényszerítésével. Nagy ekkor is aláveti magát az önkritikának, de részben megvédi magát – Sztálin egy idézett tételére hivatkozva, miszerint a parasztgazdaság „válaszúton áll kapitalizmus és szocializmus között". A beszélő kiemeli: nehéz megválaszolni, volt-e demokratikus meggyőződése Nagy Imrében, mert „a saját értelmezése szerint mindenki a népi demokrácia híve volt" – de kritikáját neki is a sztálini tanokból kellett levezetnie.

Földosztás, koalíciós évek, a Rákosi-korszak (1944–1952)

1944 decemberében a debreceni ideiglenes nemzeti kormányban (Dálnoki Miklós Béla vezetésével) a kommunisták célja, hogy a földosztás az ő kezükben legyen. Nagy Imre már kidolgozott földreform-koncepcióval rendelkezett, ezért ő lett a földművelésügyi miniszter – kinevezésében a szovjetek szava volt a legnagyobb súlyú. A beszélő szerint kinevezése váratlanul érte: nem vett részt az 1944 októberi moszkvai pártprogram-megbeszéléseken.

A földosztás háttere: az ország, amelyet Oláh György szociográfiája nyomán „a 3 millió koldus országának" neveztek – 3 millió föld nélküli mezőgazdasági munkás, törpebirtokos, cseléd, napszámos élt benne, miközben a mezőgazdaságban élők 0,6 százalékát kitevő nagy birtokosok kezében volt a földek bőharmada. A reform Sztálin nyomásra finomodott: úri birtokból legfeljebb 100, paraszti birtokból 200 hold tartható meg, antifasiszta ellenállók többet is. Kettős célja volt: egyenlősíteni, de büntetni az osztályellenséget és jutalmazni az érdemeseket.

„Magyar testvéreim, eljöttem, hogy együtt örvendezzek veletek. Valóra válik a föld népének évszázados álma. Azért lesz a föld, aki megműveli." *

A földosztás népszerűsége alapozta meg Nagy haláláig kitartó népszerűségét – de 1945-ben nem alakult szavazatokká: a kisgazdapárt nyerte a szabad választást, a kommunisták mégis szovjet nyomásra aránytalanul nagy súlyú kormányzati pozíciókat kaptak. Nagy Imre a földreform után „nagyon is megbízható kádernek" számított: átmenetileg a belügyminisztériumot (és a rendőrség kontrollját) is ő kapta, 1947-ben házelnök lett, és az 1949-es konfliktus után is miniszter maradhatott – a begyűjtési miniszteri poszton. A beszéd ironikusan megjegyzi, hogy a név „figyelemre méltó őszinteséggel" mutatott rá a minisztérium feladatára: „beszedni a parasztságtól azt, amit az ipari beruházásokra akartak fordítani." Sárváron Vas megye 105,4%-os gabonabeadásáért ő adta át a vándorzászlót. Minisztériumi iratai meglepő módon „semmiféle politikai jelleget nem mutatnak" – ügyeket intézett miniszteriális szinten. Így az egész Rákosi-korszak legsötétebb végeit is miniszterként, majd 1952-től miniszterelnök-helyettesként élte át.

Sztálin halála és az új szakasz (1953–1955)

  1. március 5-én meghal Sztálin. A szovjet pártelitben mindenki egyetért abban, hogy a folyamatos terrort alkalmazó egyeduralom ne jöjjön létre újra – ezt érvényesíteni akarták Rákosin is, aki körül „látványosan fogyott a levegő". Júniusban a teljes magyar pártelitet Moszkvába rendelik, ahol Hruscsov, Molotov, Mikoján, Malenkov és Berija jelenlétében megalázó hangnemben olvasták Rákosi fejére azokat a bűnöket, „amelyekről pontosan tudhatták, hogy azokat Sztálin utasítására követte el":

„Rákosi elvtárs nagyon beképzelt lett... Rákosi elvtárs soha nem téved, a többi elvtársak mind tévednek... Az AVH-nál két embert úgy megvertek, hogy belehaltak. Ez súlyos hiba." *

A szovjet vezetés az „olvadás politikájának" képviselőjeként Nagy Imrét javasolta a párt élére. Rákosi visszaemlékezése szerint Nagy „bőszen helyeselt minden szovjet kritikára", előre összeállított jegyzetből olvasott – vagyis Rákosi szerint valaki a szovjet vezetésből beavatta. A beszélő óvatosságra int: Rákosi utólag, amikor Nagy már „vörös posztó" volt, érdekelt volt abban, hogy áskálódó figuraként mutassa be őt.

Nagy miniszterelnöksége tehát szovjet utasításra, diktált programmal indult – de azért szemelték ki, mert valóban mérsékelt, fokozatosságot kedvelő politikusnak számított, és értett a mezőgazdasághoz, ami ellensúlyozta volna az erőltetett nehézipari fejlesztést (amely nyersanyag-importért cserébe magyar gabona exportját, vagyis a lakosság beszolgáltatását és életszínvonal-zuhanását jelentette). A programot nem a pártban, hanem a parlamentben ismertette:

„Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni... a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükséleti cikkeket gyártó könnyűiparra és élelmiszeriparra." *

A beszéd nyíltan bírálta a megelőző évek politikáját – a begyűjtéseket is, „amelyeket saját maga vezényelt, bár ezt nem mondta ki". Reformjai: az AVH-t nem szüntette meg, de a kormány felügyelete alá vonta; a beszolgáltatási mértéket három évre előre rögzítette; engedélyezte a TSZ-ekből való kilépést, sőt feloslatásukat is (bár a Rákosiek nyomására végül maradásra biztatott); béreket emelt, árakat csökkentett. Hatalomtechnikusként sem volt ügyes: a Rákosi-klikket azzal bontotta meg, hogy Farkas Mihályt helyezte vissza a központi vezetőségbe – Rákosi bosszús megjegyzése szerint „Farkas, mint Nagy Imre lelkes híve" fogott a munkához.

Az első Nagy-kormány egy nem szovjet megrendelésre született, gyökeres fordulatot jelentő intézkedése: megszüntette az internálótáborokat, köztük a recski kényszermunkatábort – több mint 4000 ember szabadult, köztük Faludy György, akinek versrészlet hangzik el („1100-an fekszünk a recski mélyben, ha nem te jössz '53 nyarán...").

Bukás és az olvadás (1955–1956 ősz)

Nagy egyre inkább „reformpolitikusként" gondolkodott: tervezeteiben a piacgazdaság bizonyos elemei, a mezőgazdaság tartós magántulajdonon alapuló berendezése, Magyarország adottságaihoz illő iparfejlesztés szerepelt. „Nem volt bukásra ítélve – a szovjet politika szeszélyes hullámai sodorták el, és volt egy valóban nála dörzsöltebb ellenfele." Rákosi „gyógykezelésre" utazott Moszkvába, majd ott maradt hónapokra, és feljelentgetéseivel elérte, hogy Moszkvában elhatározzák: Nagy Imrét vissza kell fogni, „mert túlment egy határon".

1955 januárjában megismétlődik a moszkvai jelenet, csak most Nagyot számolják el – Hruscsov szerint „már megint jobboldali elhajló lett", és arra is céloz, hogy ha Nagy túlságosan a nép barátjának tekinti magát, úgy járhat, mint Buharin és Zinovjev, a sztálini kirakatper kivégzettjei. Nagy most először elutasítja az önkritika „kötelező táncolását" – de a pártban tekintélye megrendül, betegsége (szívinfarktus, lábadozás) Rákosi kezére játszik. Minden tisztségéből leváltják, tavaszra a központi vezetőségből is kizárják. Hegedűs András lesz a miniszterelnök, Gerő a párt élén.

1956 februárjában a szovjet párt 20. kongresszusán Hruscsov nyilvánosan ostorozza a sztálini túlkapásokat. Alulról jövő szerveződések indulnak, legismertebb a Petőfi-kör. Október elején a párt elismeri, hogy „bűn volt Rajk László és társainak koncepciós pere és kivégzése". A Műegyetemen és Szegeden szerveződő diákok 16 pontos követelést fogalmaznak meg – egymásnak ellentmondó pontokkal: egyfelől a pártvezetésen belüli változást követelnek, másrészt az egypártrendszer megszüntetését.

1956. október 23.: a Kossuth téri beszéd

Nagy Imre ekkor a pártból kizárva „tengődik" – de párthűségére jellemző, hogy nem az utcától várja a változást, hanem vitairatokban azon törik a fejét, hogyan győzhetné meg a pártvezetést. Közben gondolkodása a nemzeti függetlenség felé terelődik: 1955 végén egy tanulmányban azt is leírja, hogy „a kapitalista országok szuverenitását is tisztelni kell".

Október 23-án Badacsonytomajon nyaral, amikor a lengyel reformok melletti szimpátia-tüntetés híre éri. Hazatér Budapestre. A párt élén Gerő áll; a Politikai Bizottság hezitál, Gerő kemény rádióbeszédet mond a tüntetések tilalmáról – érdekes módon átveszi Nagy üzeneteit a magyar sajátosságok figyelembevételéről. A beszéd visszafelé sül el: a kollektív emlékezetben úgy maradt meg, hogy Gerő „csőcseléknek" nevezte az utcára vonulókat – pedig ezt a szót nem mondta ki.

Nagy Losonczy Géza lakásán gyűlik össze szövetségeseivel (Gimes Miklós, Újhelyi Szilárd, Haraszti Sándor, Vásárhelyi Miklós). Vásárhelyi visszaemlékezése:

„Az első pillanattól kezdve nagyon erős hangulati különbség volt, mert míg mindannyiunkat földerített a tüntetés híre, Nagy Imre szemmel láthatólag kedvetlen és nyomott, rossz hangulatban volt. Kijelentette, hogy ő kifejezetten ellene van a tüntetésnek... Az egyik, hogy ez pártügy, és nem szabad kivinni az utcára. A másik, hogy fél a provokációtól." *

Nagy a legpesszimistább és legóvatosabb a csoportban: azt gondolja a legtovább, hogy a reform a párt belső ügye. Nem ment ki egyetlen tüntetésre sem; csak fokozatosan érti meg, hogy szólnia kell a Kossuth térre gyűlteknek. Este 9 órakor jelenik meg a parlament erkélyén – „a tömeg végre meglátja, akit látni akart, de nem azt hallja, amit hallani akart". A szemtanúk visszaemlékezései („Kedves elvtársak" – „Nem vagyunk mi elvtársak!" – „Elmentek az elvtársak... már testvéreim") után a beszéd szövege idéződik: Nagy a Magyar Demokratikus Ifjúságot üdvözli, „józanságot és felelősségérzést" kér, és a központi vezetőség „rövidesen meghozza a döntést".

A beszélő két olvasatot kínál: az egyik szerint Nagy nem tudta olvasni az őt értető tömeget, és lecsillapítani jött, nem feltüzelni; a másik szerint „egy fegyelmezett politikust" látunk, aki az előre eltervezett stratégiájához tartja magát, és nem vállal meggondolatlan döntéseket. A beszéd talán a pártvezetőséghez is szólt: érdemes vele tárgyalni. Petri György verse („Személytelen voltál, mint a többi zakós szemüveges vezér... Csalódottan hallgattalak, cvikkeres öreg ember") örökíti meg a csalódást. Méray Tibor krónikása szerint Nagy nem tudta, hogyan távozzék, végül felkérte a tömeget a himnusz eléneklésére, „szép, mély zengésű hangján".

A beszélő éles megfigyelése: „ott van egy ember, aki állandóan a népre appellál... És akkor egyszer csak ott van a nép" – és Nagy az ülésteremben jól hangzó pártbeszédet mond, ami az utcán „felszabadulás után" értetlenséget kelt.

A forradalom napjai: tétovázásból az átlépésig

Este a Gerő szobájában tartott PB-ülésen Nagy megnyugtatja a társaságot: a tömeg nem a népi demokrácia ellen ment ki, hanem „a múlt vezetésének súlyos hibái és bűnei keserítették el". Még aznap este Hruscsov telefonon bejelenti Gerőnek: szovjet csapatok beavatkoznak. Nagy Imre erre – a későbbi perében tanúsított vallomása szerint – nem reagál, mert még nem gondolt magára leendő miniszterelnökként.

Másnap hajnalra, szovjet konzultációval „megérett a pártban az elhatározás": Nagy Imre kinevezésével lehet csillapítani a tüntetőket. Szimbolikus, hogy megnyeri magának Tildy Zoltánt, akit a Rákosi-rendszer internált:

„Magyarok, drága testvéreim, nyolc esztendei internáltság után újra szabadon szólhatok hozzátok... Nagy Imre kommunista, én nem vagyok az, de mindketten a kormány többi tagjával együtt elsősorban magyarok vagyunk." *

Tildy kivételével azonban meghagyja a kormányban a Rákosi-korszak vezetőit (Marosán György, Apró Antal, Hegedűs András). Október 26-án a Szabad Nép címlapon hozza ígéretét a nemzeti és demokratikus követelések teljesítéséről – ugyanaznap a rádióban kijárási tilalmat és statáriumot hirdet, szovjet segítséget kér az „ellenforradalmi elemek" felszámolásához. Nem a felkelők pártfogójaként szólal meg, de abban reménykedik, hogy híd lesz a felkelők és a párt között – ez nem sikerül. A tüntetőktől kezdik kiabálni:

„Miért kellett elfogadni a miniszterelnökséget az orosz szuronyok támogatásának, szovjet katonák sortüzeinek és tankjainak az árnyékába?" *

A beszélő jellemzése: „olyan, akinek kimondottan sok idő kell, hogy felmérje a helyzetet és változtasson az addigi értékelésén. De az is igaz, hogy ha lassan is, de el tud jutni a helyzet helyes értékelésére."

Október 28-án jön a fordulat, a rádióbeszéd:

„A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom... A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről." *

Ez „óriási határátlépés". Nem kellett mindenestől elvetnie addigi nézeteit: a felkelés középpontjában munkástanácsok álltak, amelyek munkásönigazgatást akartak, és követeléseik a szovjet jelenlét, a párt diktatúrája és az ÁVH-terror ellen irányultak – nem a szocialista gazdaság ellen. Bibó István 1957-es visszaemlékezése szerint a forradalom aktív erői nem a szocializmus vívmányait akarták felszámolni, „csak egyszerűen megelégelték az elnyomás technikáit" – és a többpártrendszeres választást, sajtó- és véleményszabadságot, jogállamiságot, bírói függetlenséget követeltek.

Nagy snagovi jegyzeteiből ismert a saját koncepciója: a felkelés „népi forradalmi mozgalom", amelynek élére a pártnak kell állnia, hogy „a szocializmus felé való békés, nyugodt és emberséges előrehaladás" feltételeit biztosítsa – ez a „második koncepció" Gerőék „első" (leverési) koncepciójával szemben. Nem antikommunista, és nem is egyszerűen a felkelők akaratának adja meg magát: ő és a pártja akarja „kézben tartani" a mozgalmat.

November 1.: a tabuk megdöntése

A 28-ai beszéd nem nyugtatja meg a kedélyeket. November 1-jén Nagy újabb rádióbeszédben többpárti demokráciát hirdet, két nappal később koalíciós kormányt alakít Tildy Zoltánnal, Kovács Bélával, Bibó Istvánnal, Kétly Annával. Átszervezi a pártot: a Magyar Dolgozók Pártjából MSZMP lesz. Bejelenti a kilépést a Varsói Szerződésből – részben azért, mert a felderítés gyanús szovjet csapatmozgásokat észlel, amelyekre Andropov nagykövettől hiába vár választ. „Egy oldalon felmondani a varsói szerződést, ez már olyan vakmerőség, aminek nem lehet kiszámítani a következményeit."

Nagy snagovi feljegyzéseiből: „Teljesen világos, hogy ha a párt vezetése, a kormány, valamint az SZKP kezdettől fogva a demokratikus koncepció alapján kereste volna a kibontakozást, semmi sem került volna sor... Akkor meg lehetett volna állni az 1953-as júniusi platformon." Vagyis szívesen megállt volna az 1953-as platformon; a többpártrendszerig való elmenetelt kedvezőtlenebb kompromisszumnak látta, de belátta, hogy erre szükség van a karhatalom és a szovjetek által eszkalált konfliktus kezeléséhez.

A számítás annyiban bevált, hogy a felkelők megelégedtek, helyreállt a rend – a legtöbb üzemben november 5-én tervezték a munka újrakezdését. November 4-én viszont egészen más beszéd kellett:

„Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." *

A beszélő védekezik a „felelőtlen" vád ellen: pánikban volt, és „fölényes 70 év távlatából" nem szabad ítélkezni. Nagy szerint a szöveget többen írták, az első mondatot ő – és ez a mondat tisztázta, hogy nem a magyar kormány vagy pártvezetés követte el a támadást: „Ez egy rendkívül fontos mondat volt, és ez tulajdonképpen megbocsáthatatlan. Tehát ha elkezdték írni Nagy Imre halálos ítéletét, akkor az ezzel kezdődik."

Fogság, per, halál

Nagy és a pártvezetés a jugoszláv nagykövetségre húzódik, ahonnan 17 szovjet hadosztály, 60 000 katona söpri el a kormányt. Utolsó politikai tette: november 7-én megtagadja Sepilov külügyminiszter követelését, hogy november 4-i dátummal mondjon le. A lemondás „áthidalt volna a Kádár-kormány törvénytelenségét" és elismertette volna, hogy a második intervenció nem agresszió volt. A beszélő szerint a Szovjetunió kommunista vezetőként megtámadott egy kommunista országot, hogy megdöntse kormányát – „olyan fokú árulás a nemzetközi kommunista mozgalom fegyelmi rendszerén belül, amit halállal szoktak büntetni".

November 22-én bántatlansági ígéret ellenére elfogják, és a Snagov-tó partjára, Romániába viszik házi őrizetbe. Nem hajlandó elismerni a Kádár-kormány törvényességét. Jellemző gesztus: 1957 februárjában levelet ír az MSZMP KB-jának, amelyben kijelenti, hogy továbbra is párttagnak tekinti magát, nyílt vitát kezdeményezne a forradalom megítéléséről – a levelet végül nem küldi el. Ez a pártfűség hozzájárul ahhoz, hogy az MSZMP KB úgy dönt: „szabad folyást kell engedni az igazságszolgáltatásnak".

Snagovban készíti jegyzeteit, és önéletrajzot kezd, amely a letartóztató különítmény érkezésekor szakad félbe – mondat közben. A beszélő anekdotája: „Nagy Imre nem olyan ember volt, aki azért, mert most vacsorázni kell, félbehagy egy mondatot... csak kvázi kicsavarták a kezéből a tollat."

1989-ben interjút adott Vida Ferenc, a per tanácsvezető bírója: „Mindannyian az ellenforradalom áldozatainak éreztük magunkat... Én meg voltam győződve, hogy ez a folyamat a kapitalizmus visszaállítása." A per felvételéből csak 52 perc maradt fent, egy propagandaanyaghoz – amelyet a Kádár-korszak végül a fiókban hagyott, talán mert nem sikerült Nagyot népszerűtlenné tenni. A tárgyaláson Nagy koherens képet adott: fő követelései nemzetiek, függetlenségpártiak és demokratikusak voltak, ezeket vállalja; az ellenforradalmi jelenségek nem határozzák meg a mozgalom jellegét. Ügyvédje visszaemlékezése: „Állandóan mantraszerűen mondta, hogy nincs lehetősége kifejteni a gondolatait, és mindig mutatott a füzetére, ami sajnos nem maradt meg." A beszélő hozzáteszi: nem mindenki vállalta a halált, de „Nagy Imrének valószínűleg mindegy volt... ő egy dologra koncentrált: erre a koherenciára."

Az ítélet után elhangzott utolsó szavak:

„Úgy érzem, súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek... Előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alatt, amelyeknek súlyát most nekünk kell viselnem." *

A beszélő elemzi: a „nemzetközi munkásosztály" nem a mozgalom (az Moszkva), hanem „a végső nagy humanisztikus cél letéteményese, a proletariátus". 1989-ben „célba ért" az üzenet – bár a nemzetközi munkásosztály mint ilyen akkor már nem létezett; a magyar nép viszont „valamit rezonált" Nagy Imre üzenetére.

Örökség és záró kérdések

Nagy Imre „valamilyen helyet elfoglalt a nemzeti panteonban" – de arra aligha számított, hogy nem a szocialista eszmény miatt, hanem azok ellenére, vagy azokat ignorálva tiszteli majd az utókor. A pozitív megítélések általában az emberi nagyságot emelik ki: vállalta a halált. A beszélő mégis felveti: egy olyan országban, ahol a baloldaliság sokaknak csak elnyomórendszert jelent, érdemes politikusként is megbecsülni ezt a „forradalmi miniszterelnököt, még ha ennyire komplikált is a története".

Záró kérdések – szándékosan kérdésként, mert a válasz a néző politikai ízlésétől függ:

  • Inspirálhat-e Nagy Imre nemcsak mártírként, hanem politikusként is? Tanulhatunk-e az újra meg újra vitatkozó, dogmákat megkérdőjelező, büntetéseket vállaló igazságkereséséből – annak ellenére, hogy „ezt az igazságot volt, hogy nagyon rossz helyen kereste"?
  • Tanulhatunk-e abból, hogy amíg lehetett, lojálisan, a pártján belül kereste a megegyezést – még akkor is, ha ezzel értékes napokat vesztegetett el a forradalom heteiben?
  • Tisztelhetjük-e a megfontoltságát, amivel lassan is, de eljutott elvi álláspontokhoz, majd a legnagyobb ellenzésben is következetesen képviselte őket?
  • Kitágíthatja-e a politikai képzelőerőnket, hogy volt olyan miniszterelnöke Magyarországnak, „aki a szocialista célok megvalósítását demokratikus úton képzelte el"?

A záró szót Petri György sora kapja: „Emlékeznünk szabad."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Húra Izzó" – a Kaposvári Gimnáziumban említett tanár neve az átiratban torzítva szerepel; a helyes név nem rekonstruálható biztosan.
  • „Mérai Tibor" – az egykori krónikus neve az átiratban így szerepel; a valós név (Méray Tibor) valószínű, de az átirat alapján nem ellenőrizhető egyértelműen.
  • „Sefton Delmer" és „Kétli Anna" BBC-s rádióbeszélgetésének részletei az átiratban többször torzult formában („Kétli"/„Kétly") jelennek meg; a pontos névírás bizonytalan.
  • A Kossuth téri beszéd körüli szemtanúi visszaemlékezések („fadidékenek ülelgették", „kazánrobbanás" stb.) részben értelmezhetetlen szótöredékeket tartalmaznak, a szó szerinti rekonstrukció nem lehetséges.
  • „Vida Ferenc" bírói interjújának részletei és a per körüli idézetek egyes pontjai (pl. „nébírósági tanács") nyilvánvalóan ASR-torzulások, a pontos szöveg nem állítható vissza.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:11]Létezik egy mít az a rendszerváltásról, ami úgy szól, hogy ennek az igazi katartikus pillanata az Nagy Imre újratemetése volt, és hogy ezen belül is ez volt az, amikor a fiatal Orbán Viktor sorsfordító beszédet mondott.

[00:00:22]Mindenki fel tudja idézni belőle, hogy hazaküldte az oroszokat.

[00:00:25]De ennél is érdekesebb, hogy mit állított éppen arról, hogy miért olyan fontos Nagy Imre, hogy miért éppen Nagy Imrével kell megünnepelni a rendszerváltást.

[00:00:35]Azok a fiatalok, akik ma az Európai Polgári demokrácia megteremtéséért küzdenek Magyarországon, két okból hajtanak fejet a kommunista Nagy Imre és Társai koporsói előtt.

[00:00:46]Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlen.

[00:00:55]Az ekkor még nem jobboldali, de már ekkor is édesen antikommunista Orbán Viktor arról beszél, hogy egy kommunista politikusban demokratikus meggyőződés legfeljebb valamilyen tévedésből lehetett.

[00:01:05]Vagyis mindez csak egy önellmondás volt, amit nem ismert fel a hősies, de eszerint az értelmezés szerint kissé naív politikus.

[00:01:12]Majd 30 évvel később egy másik rendszerváltó politikus, az akkor már a nem jobboldali és nem is antikommunista Tamás Gáspár Miklós, egészen mást olvas ki Nagy Imre történetéből, majdnem az előbbiek ellentét.

[00:01:26]Nagy Imre, akár Révai József vagy Rajk László és Kádár János sztálinista, bolsevik militáns, aktivista és funkcionárius volt, aki a kommunisták egy részével együtt és egy másik részével ellentétben újjászületett 1956-ban, és visszatalált az akkor már rég zsákutcába jutott szocialista forradalom eredeti értelméhez.

[00:01:48]A két Nagy Imre értelmezés ellentétessége megmutatja, hogy milyen nehéz bármi egyszerűt mondani erről a hát kevésbé sem egyszerű politikusról.

[00:01:56]Az biztos, hogy van itt valami, amit a mából már nehezen értünk, hogy hogy lehet, hogy a legsötétebb rákosi rendszer működtetői között voltak azok, akik a legkomolyabban gondolták, hogy egy felszabadító és demokratikus eszmét képviselnek.

[00:02:08]És ők lettek az 1956-os forradalomnak, hanem is a kirobbantói, de nagy részben az előkészítői és aztán az annak élére álló vezetői.

[00:02:18]Mégpedig úgy, hogy ehhez a szocializmusukkal egyáltalán nem szakítottak, hanem épp ellenkezőleg a szocializmus eredeti értelmét keresték benne.

[00:02:26]Nem fogok megpróbálni eredményt hirdetni, hogy a bűnök vagy az érdemek vannak-e többségben, mert a mából visszatekintve nem ennek van jelentősége.

[00:02:35]Ahhoz viszont lehet, hogy közelebb jutunk együtt, hogy ti is magatok számára meg tudjátok ezt ítélni, hogyha áttekintjük, hogy Nagy Imrének mik voltak a fő politikai konfliktusai, milyen volt a világnézete, hogyan változott ez, és hogyan lehet, hogy hiába keveredett újra és újra vitákba a párton belül, utána mégis egyre fontosabb szerepekhez jutott.

[00:02:53]És akkor vannak ezek a ezek a a drámai utolsó szavak, meg a meg a közte lévő út.

[00:03:01]Ez szerintem fontos.

[00:03:01]Ö és hát ide meg el kell jutni ö egy olyan időszakban, ami a ami a 19.

[00:03:12]század végén kezdődik, és a 20.

[00:03:12]század első felét öleli fel olyan eszméket, olyan gondolatokat, amiket ma furcsálkodva nézünk, hogy emberek ezt hogy gondolhatták komolyan, de komolyan gondolták, minden jel erre mutat.

[00:03:29]A Nagy Imre példája azt ő erre mutat.

[00:03:37]Valamennyit érdemes megértenünk Nagy Imre családi hátteréből is.

[00:03:38]Már csak azért is, mert a politikusi figurájához hozzátartozott, hogy ő sok kommunistával ellentétben nem munkás, hanem paraszti származású.

[00:03:47]Ő a vidéki politikus, aki érti a mezőgazdaság gondjait, és a vidéki emberek hangján szólal meg.

[00:03:51]Ebben azért volt tudatos politikusi karakterépítés is, ami nem teljesen állt valós lábakon.

[00:03:58]Igaz, hogy Nagy Imre vidéken, de már nem parasztként nőtt fel, és a szülei sem földműveléssel foglalkoztak.

[00:04:04]Édesanyja szobalány volt Kaposváron, apja pedig kocsis.

[00:04:06]annyiban mégis számított ez a származás, ugye rokonság névén, amelyben voltak, ha a szó hagyományosabb értelmében vett parasztok, föld nélküliek és földdel rendelkezők egyaránt, a ennek az embernek volt tapasztalata arról, hogy milyen a magyar vidék, és azon belül, hogy a hogy a falusi emberek azok hogyan élnek, mik a problémáik, és így tovább.

[00:04:32]Nagy Imre ugye 1896-ban a millenniumi ünnepségek idején született.

[00:04:38]Baloldali politikusok világnézetének a forrásvidékét kutatva mindig az szokott felmerülni, hogy lehet, hogy nagyon szegények voltak, vagy éppen a gazdagság bűntudata vezette őket a baloldalhoz.

[00:04:48]Itt nem a szegénység vagy a gazdagság a kulcsszó, hanem inkább a változás és az osztályváltásra való törekvés, az osztályváltás határán való billegés.

[00:04:55]Egy modernizálódó, városhiasodó világot látott maga körül Nagy Imre felnövésekor, amely gyors ütemben veszítette el a paraszt jellegét.

[00:05:05]Öreganyám magasnövésű, őszhajó, sápattarcú, mezitlábas, parasztviseletű öregasszony volt.

[00:05:11]Szerettem, de a városban, mint kisiskolás szégyeltem is.

[00:05:17]És Kaposvár paraszti származású családjait erősen mozgatta ez a felfelé irányuló társadalmi mozgás, másszóval az osztályváltás reménye.

[00:05:24]Nagy Józsefből is, Nagy Imre apjából így lett a cselétsorban felkapaszkodva Vármegyei alkalmazott, majd a magyar királyi posta dolgozója.

[00:05:32]Ez nem jelenti azt, hogy jó módban éltek volna.

[00:05:34]Nagy Imre egész szélsőséges dolgokat is felidéz az emlékirataiban.

[00:05:39]Annyi volt a patkány az egész környéken, hogy lehetetlen volt védekezni ellenük.

[00:05:44]A kisgyerekeket is megtámadták, az ételt elhordták.

[00:05:49]Éjel lámpavilág mellett lehetett aludni, de még így is bejöttek a szobába.

[00:05:52]tanult ugyan szakmát, és egy évig talán dolgozott vasmunkás tanoncként, de a szülei, akik határozottan feltörekvő, a kispolgárság soraiba igyekvő emberek voltak, tanítták és hat osztály, nem öt osztályt el is végzett a Kaposvári Állami Gimnáziumba, ami parasztemberek esetében, ha nem voltak mondjuk legalábbis a közepesnél jobb módúak, teljesen szokhat atlan volt.

[00:06:24]Ez nem sikerült, ez a kitörési pont.

[00:06:26]Tudniik az érettségizett ember az már úriembernek számított a monarchia Magyarországán.

[00:06:33]Az már tartalékos tiszti kartbolytra volt jogosult.

[00:06:38]És és hasonlóak.

[00:06:38]nadrágos emberis ők ezt akarták a a legidősebb gyermekükből, aki történetesen fiú volt.

[00:06:45]Nem volt megfelelő a tanulmányi eredménye és a szülei sem győzték ennek a a finanszírozását.

[00:06:56]Gimnáziumba járni az pénzbe került.

[00:06:58]Nagy Imrének soha nem lett érettsége, de ez nem jelenti azt, hogy nehogyott volna nyomott benne a tanulás.

[00:07:02]Különösen egy városzette szocialista mozgalmárként is ismert magyar tanárt emel ki a visszaemlékezésében, aki később a Tanács köztársaságban való részvétele miatt a Horti rendszer börtönét is megjárta.

[00:07:15]Húra Izzó hazaszeretete, Habsburg gyűlölete, Kossut tisztelete, a magyar nemzeti függetlenség és szabadság eszmélyének odaadó harcosa.

[00:07:22]Húra a magyar nyelv és irodalom tanításán keresztül belénkotta ezeket a nagy nemes eszméet.

[00:07:30]Tehát Nagy Imre 1912-ben megbukik matematikából, ezzel végetér a felemelkedés.

[00:07:36]Utólag persze azt mondja, hogy ő mindenképp félbe akarta hagyni a tanulmányait, és inkább munkás akart lenni, épületlakatos, képlakatos.

[00:07:41]Ekkor még nincs kiérlett világnézete, de már van egyfajta romantizáló vonzalom a munkás identitás iránt.

[00:07:49]Erősen határa az úgynevezett tulipán mozgalom, ami egy a hazai ipart népszerűsítő és ilyen szocialista gyökerű mozgalom volt.

[00:07:55]Sőt, arról is büszkén számolt be a leveleiben, hogy szervezett munkás lett.

[00:08:01]Az anyja unszolására innen még visszatér egyszer a tanuláshoz, de eddigre már 1914-et írunk.

[00:08:08]Nyár elején a munkából kiléptem, és hogy valami keresetem mégis legyen a nyári hónapokban az iskolai év kezdetéig, Dr.

[00:08:17]Szűcs Rázső ügyvédhez mentem irodai munkára.

[00:08:21]Itt ért az 1914-es 18-as első világháború.

[00:08:26]Kaposváron a séatéren éppen nagy nép ünnepély volt, amikor jött a hír, hogy meggyilkolták Szarajevóan Ferenc Ferdinán trónörököst és feleségét.

[00:08:35]szerb merénylők.

[00:08:48]Úgyhogy 18 évesen Nagy Imrét besorozzák és elviszik az olasz frontra.

[00:08:50]Innentől számára a világháború a harci lelkesedésből való gyors kiábrándulás, sebesülések és a szökés gondolata körül forog, és a munkásmozgalmi radikalizálódás jegyében telik.

[00:09:04]Novemberben egy ütközetben, heves ágyúzen, egy gránátszilántól a lábamon megsebesültem.

[00:09:11]A segélyhelyről, a Lajbaki kórházba szállítottak.

[00:09:16]A lassú gyógyulás közben volt ideje gondolkodni, és egyre többet jártak a gondolatai a béke körül.

[00:09:20]Nem akart visszamenni a frontra.

[00:09:22]A sebesülése után Nagy Imre egy ideig maradhatott a Hátországban, majd annyiban teljesült a vágya, hogy nem Olaszországba vitték vissza, hanem a keleti frontra Oroszországba.

[00:09:31]Itt azonban gyorsan újra megsebesül és hadifogságba esik.

[00:09:34]Így történik, hogy már így fogolyként éri az 1917-es nagy októberi szocialista forradalom.

[00:09:43]Csúszva, mászva négy kézláb vonszoltam magamat, hogy a tűzből kijöljek.

[00:09:49]Hullák, bűzlő, megfeketedett hetes hullák között másztam, s kerestem valami száraz helyet, ahol meghúzhatom magamat.

[00:10:00]Itt találtak rám az oroszítécek.

[00:10:04]Nagy Imrének a szocializmusra való nyitottságából, kíváncsiságából valószínűleg itt lett igazi elköteleződés.

[00:10:08]1918-ban lépett be Szovjet Oroszországban az ottani kommunista pártba, és ezzel egyáltalán nem volt egyedül a forradalomhíre, akkor sok ottraboskodó magyar katonát magával ragadott.

[00:10:19]Innen tehát elindul Nagy Imre első politikai pályafutása titokban a 20-as30-as évek legalitás határán billegő munkásmozgalmában és annak különböző pártjaiban.

[00:10:29]És bár közhatalmat ekkor még nem gyakorol, annál izgalmasabb megfigyelni, hogy már ekkor is hasonló konfliktusokba keveredik bele, mint később miniszterként vagy akár miniszterelnökként.

[00:10:39]főleg mezőgazdasági biztosítással foglalkozó cégnek az ilyen kijáróügynöke volt, aki próbált biztosításokat kötni jégkárra, tűzkárra, aszályra satöbbi, azokkal a gazdákkal, akiről feltehető volt, hogy képessek biztosítási díjat fizetni egészen addig, amíg a 20-as évek végén a fölvette vele a kapcsolatot az akkori illegális kommunisták magyarországi pártja.

[00:11:08]Ott megbízták vidéki szervezéssel.

[00:11:08]Azzal tűnt ki a társai közül, hogy megint csak ismerte a vidéket, nem mint földműves, hanem aki állandóan ott járkát és beszélgetett az emberekkel azzal a céllal, hogy üzletet szerezzen a biztosító társaságnak.

[00:11:25]Volt egy bizonyos tapasztalata, nyilván volt emberismerete, Valamerest olvasott volt és és jó szervező.

[00:11:36]Amikor a 20-as évek végén az illegális kommunisták megpróbáltak egy fedőpártot szervezni, úgy szólván az egyetlen sikeres vidéki szervezet ez Kaposváron jött létre, többek között Nagy Imre részvételével.

[00:11:48]Ez ráirányította a hatóságok figyelmét, és tartóztatták többször is.

[00:11:55]Úgyhogy végül a a család ugye ekkor már házas volt és megszületett a lánya is, az emigráció mellett döntött.

[00:12:06]1930-ban tehát Nagy Imre megérkezik a sztálini Szovjetunióba, hogy a Komintern nemzetközi agrártézetének munkatársa legyen, majd más hasonló pozíciókban dolgozott bürókrataként viszonylag gyorsan beilleszkedett a a nem csak egyszerűen a szovjet rendszerbe, hanem annak egy bizonyos hát tulajdonképpen az elithez közelítő rétegébe.

[00:12:34]Nagy Imre szerepe természetesen egy majd hazatérő magyar kommunista párt agrárpolitikájának a kidolgozása volt, ami ugye akkor már a 30-as években azt jelentette, hogy ez a majdani agrárpolitika természetesen adaptálja azt, ami a Szovjetunióban történt az agráriummal.

[00:12:55]Ez az időszak, amikor ő elkezdett, mint főhivatású agrárpolitikán gondolkozni.

[00:13:01]Ez volt a szovjet mezőgazdaság klasszikus szovjet formájának kialakítása.

[00:13:10]Tehát a kolhozosítás, ami erőszakos módszerekkel, hihetetlenül nagy áldozatokkal, éhinységgel, súlyos hiányjelenségekkel, ellátási problémákkal járt együtt.

[00:13:20]Az kizárt dolog, hogy Nagy Imre ne tapasztalta volna meg.

[00:13:26]Noha, mint a Komint funkcionáriusa természetesen kiemelt ellátásban részesült.

[00:13:39]Ekkor kezd el elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozni, bár az első tanulmányat már 28-ban megírta erről.

[00:13:42]És miután ő már akkor is lassabban, fokozatosabban képzelte el a földosztást, a mezőgazdasági termelés növelését, és főleg az emberek szövetkezetekbe terelését, ezért már az 1930-as moszkvai pártkongresszon megtörténik vele az, ami pártbeli karrierjének egy visszatérő védjegye lesz.

[00:14:02]Megbéjegzik, hogy jobboldali elhajló, hogy opportunista, és ezért az elvtársnak önkritikát kell gyakorolnia.

[00:14:08]Ez ugyanaz a motívum, ami visszatér majd 1949-ben is, amikor Rákosi Mátyás úgynevezett szóbeli javaslatára születik meg az a párthatározat, hogy Nagy Imre Elztárs jobboldali elhajló, mert nem ért egyet a parasztság akkori gyors és erőszakos termelőszövetkezetekbe kényszerítésével.

[00:14:25]Nagy ekkor is aláveti magát az önkritikának, bár részben azért megvédi magát.

[00:14:29]A félreértésre szerintem az ad alkalmat, hogy én a kisparasztgazdaságoknak a szocializmus felé való fejlődéséről beszélek.

[00:14:37]Sztálin a következőket írta: A parasztgazdaság nem kapitalista gazdaság.

[00:14:43]Olyan gazdaság, amely válaszúton áll kapitalizmus és szocializmus között.

[00:14:48]Fejlődhetik a kapitalizmus felé, ahogy a kapitalista országokban és a szocializmus felé, ahogy nálunk kell történnie.

[00:15:00]Ez azért is érdekes történet, mert ebből látszik, hogy mennyire nehéz megválaszolni az olyan kérdéseket, mint hogy volt-e demokratikus meggyőződés Nagy Imrében, vagy mikor alakult ki, mert hát a saját értelmezése szerint mindenki a népi demokráciai híve volt.

[00:15:13]Igaz, hogy Nagy Imrénnek külön véleménye volt a földkérdésben, lassabb, fokozatosabb, türelmesebb, inkább meggyőzésen és állami anyagi támogatáson alapuló szövetkezett szervezést képzelte, nem pedig kényszerítettet.

[00:15:22]De az is igaz, hogy ezt a kritikáját neki is a sztálin tanokból kellett levezetnie, és ezt meg is tette.

[00:15:29]Eddigra 1949-re persze már rengeteg minden túl voltunk.

[00:15:34]A világháborún és a koalíciós kormányzás évein célba ért Magyarország szovjetizálása, mégpedig úgy, hogy Nagy Imre szinte végigtevőleges részt vállalt ebben kormánytagként vagy házelnökként.

[00:15:45]Már 1944 decemberében, amikor a szovjetek által már felszabadított területeken Debrecenben alakítanak egy úgynevezett ideiglenes nemzeti kormányt, Dálnoki Miklós Béla vezetésével, ebben a kormányban is fontos célkitűzése volt a résztvevő kommunistáknak, hogy a földművelés és így a földosztás mindenképpen a kommunista politikusokhoz tartozzon, ők legyenek vele népszerűek.

[00:16:07]Nagy Imre volt a kommunistáknál az a politikus, aki 1944-ben már kidolgozott egy saját földreformkoncepciót, ezért adta magát, hogy hiába viszonylag ismeretlen politikus, és nem volt addig a párt elit része, de ő teljesíthesse ezt a feladatot, és ő legyen a földművelésügyi miniszter.

[00:16:20]Persze kinevezésekor a legtöbbet a szovjetek szava nyomattatban.

[00:16:24]A én azt gondolom, hogy hogy váratlanul érte.

[00:16:27]Nem volt jelentéktelen ember, de például a nem vett részt azokon a megbeszéléseken, ami amik ennek a pártnak a programja körül zajlottak 1944.

[00:16:40]október közepén Moszkvában.

[00:16:43]Nem véletlenül gondolták, hogy a földosztás lesz a legfontosabb feladata az új kormánynak, mert ez az ország volt, amelyet Olá György szociográfiája nyomán úgy neveztek, hogy a 3 millió koldus országa.

[00:16:53]3 millióan voltak ugyanis azok a mezőgazdasági munkások, törpebirtokosok, föld nélküli cselédek, kubikusok, napszámosok, akik elenyészően vagy egyáltalán nem rendelkeztek föld, de nem tudták belőle fenntartani magukat, miközben a mezőgazdaságban élők 0,6zelékét kitevő néhány nagy birtokos kezében volt a földek bőharmada.

[00:17:15]Nagy Imre földreformja, bár ő korábban még szigorúbb határokat húzott volna, Sztálin nyomására végül egy kicsit finomodott.

[00:17:21]úgynevezett úri birtokból legfeljebb 100 holdat, paraszti birtokból 200 holdat lehetett megtartani.

[00:17:27]A többit felosztották.

[00:17:27]Igaz, aki a háborúban érdemeket szerzett, mint antifasiszta ellenálló, az többet is megőrizhetett.

[00:17:33]Tehát látszik, hogy a reform különbséget tett a birtokosok között, osztályhelyzet és érdem szerint.

[00:17:39]Úgyhogy kettős célja volt, egyenlősíteni is akarta a viszonyokat, de közben büntetni az osztályellenséget, meg a németekkel kollaborálókat, és jutalmazni az arra érdemeseket.

[00:17:49]Magyar testvéreim, eljöttem együtt örvendezni veletek.

[00:17:51]Valóra válik a föld népének évszázados álma.

[00:17:54]Azért lesz a föld, aki megműveli.

[00:18:00]Ma idestova 100 esztendővel azután, hogy Kossut apánk kibontotta a szabadságharc zászlaját, új honfoglalásra indul el a Magyar Föld dolgos népe, hogy birtokba vehesse ősi jussát.

[00:18:15]Fővárosban tartózkodó orosz filmoperatőrök riportot készítettek a Magyar Kommunista Párt által delegált Nagy Imre földművelésügyi miniszter munkájáról.

[00:18:26]A földosztás minisztere éppen egy vidéki földműves küldöttséggel tárgyalt, amelynek tagjai az idei földosztás során jutottak földhöz.

[00:18:33]A földosztás tényleg népszerű volt.

[00:18:36]Olyannyira, hogy ez alapozta meg Nagy Imrének a haláláig kitartó népszerűségét, mégsem alakult át szavazatokká az első szabadválasztáson.

[00:18:44]1945-ben ugyanis a független kisgazdapárt nyert szovjet nyomása és a nemzeti egység kifejezések képp azonban a szociáldemokratákat, a parasztpártot és a kommunistákat is be kellett venni a kormányba.

[00:18:57]Ráadásul a szavazatárányukhoz képest a kommunisták messze nagyobb súlyal szerepeltek.

[00:19:00]Nagy Imre a földreform sikeres levezénylése után végre egyszer nem megbízhatatlannak vagy elhajlónak számít a pártban, hanem nagyon is megbízható kádernek.

[00:19:12]Olyannyira, hogy miután a kommunisták szovjet támogatással elérték, hogy ők kontrollálhassák a belügyi minisztériumot és ezzel a rendőrséget, azt a pozíciót is Nagy Imre kapja meg átmenetileg.

[00:19:21]1947-ben pedig az övé lesz a házelnöki poszt.

[00:19:24]De még az emlegetett 1949-es nagy konfliktus után már a Rákosi korszakban is miniszter maradhat.

[00:19:33]Ekkor ő fel az úgynevezett begyűjtésekért.

[00:19:38]Augusztus 20-án Sárváron ünnepi gyűlést tartottak Vasmegye dolgozóparasztjai, mert az ország valamennyi megyejét megelőzve 105,4%-ra teljesítették a gabona beadást.

[00:19:48]A népgyűlésen Nagy Imre begyűjtési miniszter mondott beszédet, majd a begyűjtési verseny győztesének, Vasmegye dolgozóparasztjainak átadta a minisztertanács vándorzászlaját.

[00:20:07]Begyűjtési miniszternek, minisztériumnak hívták, ami hát figyelemre méltó őszinteséggel mutatott rá, hogy mi is a minisztérium feladata.

[00:20:15]beszedni a parasztságtól azt, amit a az ipari beruházásokra akartak fordítani.

[00:20:21]Így rendkívül fájdalmas, nagyon keserves, tragédiákkal teljes folyamat, aminek Nagy Imre a a 49-es önkritikája után hát készséges végrehajtójának tűnt és tűnik.

[00:20:40]A minisztériumi iratai meglepő módon semmiféle politikai jelleget nem mutatnak.

[00:20:47]intézte az ügyeket miniszteriális szinten.

[00:20:52]Tehát Nagy Imre az egész Rákosi korszakot és annak a legsötétebb véveit is vagy miniszterként, vagy 52-től miniszterelnök helyettesként tölti el.

[00:21:02]1953 nyarán viszont valami olyasmi változtatja meg gyökeresen az addigi pályáját, ami leginkább a vakszerencsén múlik.

[00:21:14]március 5-én este 9:50 perckor súlyos petegség után elhunyt Josif Viszarionovic Sztálin.

[00:21:25]Cívbe markoló fájtalom.

[00:21:25]Kisírt szemek kísérik a lesújtó hírt mindenfelé, amerre csak ember él.

[00:21:30]Sztálinunk szíve megszűnt Dobodni.

[00:21:34]Sztálin halála után a szovjet pártelitben megkezdődik az utóási harc, de abban mindenki egyetért, hogy Sztálinéhoz hasonló egyeduralom, különösen olyan vezetés, amelyik folyamatos terrort alkalmaz a saját pártján belül is, az ne jöjjön létre újra.

[00:21:48]Ezt az elvet pedig érvényesíteni akarták Sztálin úgynevezett legjobb tanítványán, Rákosin is, aki körül egyébként is látványosan fogyott Magyarországon a levegő.

[00:21:57]Ezért júniusban az egész magyar pártelitet kirendelik a Szovjetunióban egy találkozóra.

[00:22:01]Krustov mellett ott van a teljes szovjet vezetés, Sztálin olyan egykori közeli munkatársai, mint Viacslav Molotov, vagy a mögöttem lévő Anastas Mikoján, Georgij Malenkov, Lavrenci Beria.

[00:22:12]Lényegében azért hívják őket oda, hogy Rákosit leváltsák és olyan embert javasoljanak a párt élére, aki alkalmas lehet az úgynevezett olvadás politikájának a képviseletére.

[00:22:23]Ez pedig Nagy Imre.

[00:22:26]Ráadásul elég megalázó hangnemben olvasták Rákosi fejére azokat a bűnöket és a hibákat, amelyekről pontosan tudhatták, hogy azokat Sztálin utasítására követte el.

[00:22:34]Rákosi Elávtárs nagyon beképzelt lett.

[00:22:34]A gazdasági tervezés kérdésében van bizonyos kalandorság.

[00:22:39]Rákosi elvtárs mondja meg, kitartóztatni satöbbi.

[00:22:43]Rákosi elvtárs soha nem téved, a többi elvtársak mind tévednek.

[00:22:46]Ez a helyzet odavezet, hogy Rákosi elvtársat nem tisztelni fogják, hanem félnek tőle.

[00:22:50]Az AVH-nál két embert úgy megvertek, hogy belehaltak.

[00:22:54]Ez súlyos hiba.

[00:22:54]Mi kritikusan nézzük Magyarország helyzetét.

[00:22:59]Szeretnénk, ha az elvtársak is kritikusan néznék, és a hiányosságokról elmondanák véleményüket.

[00:23:05]Az a benyomásunk, hogy a magyar elvtársak lebecsülik a hiányosságokat.

[00:23:08]Rákosi úgy emlékszik vissza erre a megbeszélésre, hogy Nagy Imre bőszen helyeselt minden szovjet kritikára, és egy előre összeállított jegyzetből olvasott.

[00:23:16]Tehát kvázi ő előre tudta, hogy mit következik.

[00:23:18]Valaki összejátszott vele a szovjet vezetésből és beavatta őt.

[00:23:21]Nagyon érdekesek Rákosi visszaemlékezései, de azért nem szabad elfelejteni, hogy ezeket ő már utólag írja, amikor Nagy Imre már vörös posztó minden kommunista szemében.

[00:23:29]Tehát Rákosinak érdekében el minél áskálódóbb figurának bemutatni Nagy Imrét, saját magát pedig az ő legkövetkezetesebb ellenfelének.

[00:23:36]Malenkov miniszterelnöként 1953 után tulajdonképpen a a szovjet olvadásnak az arca lett.

[00:23:45]Malenkov és Nagy Imre politikai profilja, amennyiben ez elkülöníthető, az nagyon hasonló volt.

[00:23:54]A Malenkovról is el lehetett képzelni, bár kevésbé, mint Nagy Imréről, hogy egyszer valami reformerré válik.

[00:24:02]A az összehasonlításnak, hogy Malenkop támogatta a Nagy Imrét, 55 tavaszán lett igazán értelme.

[00:24:09]Ekkor ugyanis Malenkovot leváltották a miniszterelnöki tisztségről, de az, hogy Nagy Imre Malenkov embere az Magyarországon, Budapesten és Rákosinál született meg.

[00:24:17]A bukott ember pártolta a bukott embert.

[00:24:24]Nagyre miniszterelnöksége és az egész új szakaszpitikája tehát szovjet utasításra indult el, onnan diktált programmal.

[00:24:31]Igaz ugyanakkor, hogy azért éppen Nagy Imrét szemelhették ki erre a szerepre, mert róla valóban tudható volt, hogy egy mérsékeltebb a fokozatosságot kedvelő politikusnak számít.

[00:24:39]Azért is a mezőgazdasághoz értő miniszterelnököt akarhattak, mert ez ellensúlyozta volna az addigi erőltetett nehéz ipari fejlesztést, amit Rákosi végrehajtott.

[00:24:50]Ez azért is volt észerűten, mert a nyersanyagot a Szovjetunióból kellett importálni hozzá, cserébe pedig magyar gabonát kellett adni, amit többek közt Nagy Imre minisztersége alatt ugye a lakosságtól gyűjtöttek be.

[00:24:59]Ez az életszínvonal zuhanásához vezetett.

[00:25:03]1953-ban tehát lényegében a pártvezetésen kívülről ültetik a szovjetek Nagy Imrét a miniszterelnöki székbe.

[00:25:09]Szovjet akaratból indul el az új szakaszpolitikája is.

[00:25:11]A kormány programját a Szovjetunióba diktálják.

[00:25:15]Bár Nagy Imre lett az ország vezetője, de Rákosit is erős pozícióban hagyták.

[00:25:19]tovább vezethette magát a pártot.

[00:25:19]Az új időszakot jelezte az is, hogy a programot nem a pártban, hanem a parlamentben ismertette a kormányfő, kifejezve a választott Országgyűlés elsőbbségét.

[00:25:31]Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyeznie a szükséleti cikkeket gyártó könnyű iiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvő kielégítését.

[00:25:55]A bírósági és kihágási eljárások nagy száma, a széleskörben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a kuláklista, a tagosítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a lakosság igazságérzetét, megrendítették a törvényességbe vetett hitét.

[00:26:18]Az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd előre.

[00:26:21]új gazdaságpolitikánk télkitűzéseinek megvalósításáért, ha felvirágzásának, népünk jólétének útján ragyogó jövendőnk a szocializmus felé.

[00:26:35]A beszéd nagyon pozitív fogadtatást kapott, és váratlanul nyíltan bírálta a megelőző évek politikáját, be illetve nem csak a rossz életszínvonalat, vagy a politikai üldözéseket, de a begyűjtéseket is, amelyeket saját maga vezényelte bár ezt nem mondta ki.

[00:26:48]Úgyhogy Nagy Imre hozzákezd a reformjaihoz, amelyekkel benne marad a pártalmi keretekben, de azért át akarja szabni azokat.

[00:26:53]Mondok néhány jellemző példát.

[00:26:54]Az új kormány nem szüntette meg az AVH-t, de a belügyminisztérium és ezzel a kormány felügyelete alá vta.

[00:26:59]Nem szüntette meg a beszolgáltatásokat sem, de a mértéküket három évre előre meghatározták, hogy legalább lehessen előre tervezni.

[00:27:08]Ennél is fontosabb volt, hogy Nagy Imre engedélyezte a TS-ekből való kilépést, sőt azok feloszlatását is.

[00:27:14]Igaz, a pártban még mindig erős pozíciókat fogó Rákosiek nyomására végül azért arra biztatott mindenkit, hogy maradjon bent.

[00:27:20]A kormány béreket is emelt és árakat csökkentett, hogy próbálja emelni az életszínvonalat.

[00:27:25]Eközben Nagy Imre hatalomtechnikusként sem bizonyult ügyet ennek.

[00:27:27]Például a Rákosi Klik befolyását sikerült azzal csökkentenie, hogy megbontotta a társaságot és egyik fontos tagját, Farkas Mihályt.

[00:27:36]Ő helyezte vissza a központi vezetőségbe, ezzel maga mellé állította.

[00:27:40]Rákosi nem kis bosszúsággal meg is jegyzi, Farkas mintha megváltozott volna.

[00:27:45]Farkas, mint Nagy Imre lelkes híve és támogatója fogott a munkához.

[00:27:47]Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy megegyeztek egymással, egymás kezére dolgoznak.

[00:27:55]Arra lettem figyelmes, hogy Nagy Imre kétes értékű vagy vitatható javaslatait Farkas teljes erővel támogatta, vagy megfordítva.

[00:28:03]A parlamentben, az Országgyűlés új ülésszakán Nagy Imre a minisztertanács elnöke beszámolójában többek között ezeket mondott.

[00:28:10]Fél esztendő van mögöttünk.

[00:28:13]Ennek tanulságai azt mutatják, hogy helyes úton járunk.

[00:28:15]Ezért az elmúlt hat hónap tapasztalatai alapján jogos bizalommal eltelve terülátással tekintünk a ránkváró még olyan nagy és felelősségteljes feladatok elé.

[00:28:32]De az első Nagyim Imre kormány intézkedései közt volt olyan is, ami már nem szovjet megrendelésre történt és gyökeres fordulatot jelentett.

[00:28:37]A kormány megszüntette az internálótáborokat, köztük a Hírhet recski kényszermunkatábort is, amivel több mint 4000 ember szabadult ki, köztük a költőfalódi György.

[00:28:49]1100-an fekszünk a recskimészben, ha nem te jössz 53 nyarán, s adsz mindnyájunknak életet.

[00:28:54]Így lettél apám után, apám.

[00:28:57]Zsuzsa mellettem ül.

[00:29:01]Nélküled régen 20 altatót vesz be a körúti cselétszobában.

[00:29:05]Andris sincs, ki ott kinn a szomszédék macskáját kergeti.

[00:29:09]Nincs nélkület se napfény, sem az ablak árbótszerű vízfénye a piros almán előttem, se rózsa a kertben.

[00:29:13]Kezem sincsen, s alatta papíros.

[00:29:19]Téged rúgtak be helyettem a sírba.

[00:29:19]Nem tudtad róluk, hogy gerincedet törik ketté, mert nem tudsz meghajolni.

[00:29:24]S a helytartó hazudik siteget.

[00:29:29]a korrekció engedelmes végrehajtója elkezdett egy reformpolitikusként gondolkozni, aki úgy gondolta, hogy esetleg ki lehet dolgozni valami sajátos magyar utat az egyébként szovjet mintájú szocializmushoz.

[00:29:46]Az első tervezeteikben, amik Nagyimre iratai közt is ott voltak, tehát látta őket.

[00:29:53]Ebben olyanok voltak, minthogy mintogy a piacgazdaság bizonyos elemeit adaptálni kell, hogy a mezőgazdaságot tartósan a magántulajdon alapján kell berendezni, hogy olyan iparfejlesztési politikát kell folytatni, ami megfelel Magyarország adottságainak, például az élelmiszer part meg ilyesmik.

[00:30:13]Nem volt bukásra ítélve.

[00:30:15]őt a szovjet politika akkoriban hát sajnos eléggé szeszélyes hullámai sodorták el és hát volt egy valóban nála dörzsöltbe ellenfele.

[00:30:28]Tehát amikor Rákosi gyógykezelésre akart utazni Moszkvába, és aztán ott felejtette magát hónapokra, akkor gyanult kellett volna fogni, és és nem nem kell neki Szocsi űrügyén a Fekete tenger helyett egy moszkvai pártszállodában bejárni a Szovjet párt központi bizottságához, és ott boldog boldogtalannak feljelenteni és feljegyzéseket írogatni, hogy milyen nagy súlyos dolgok történnek Magyarországon.

[00:30:58]Akkor Moszkvában megijedtek, persze rákosi hatós figyelmeztetései nyomán, és elhatározták, hogy Nagy Imrét vissza kell fogni, mert túlment egy határon.

[00:31:09]A szovjet vezetés kezdi úgy érezni, hogy Nagy Imre túl messzire ment, ezért 1955 januárjában igazából megismétődik a másfél évvel korábbi jelenet Moszkvában, csak most Nagy Imre az, akit emelt hangon számonkért, elsősorban Chruscsov, mondván, hogy már nem a szükséges korrekciókat hajtja végre, hanem igen, már megint jobb oldali elhajló lett.

[00:31:28]Még arra is céloz, hogy ha Nagy Imre túlságosan a nép barátjának tekinti magát, akkor úgy járhat, mint Buharin és Zinovjev, a nagy sztálini kirakadt per kivégzettjei.

[00:31:41]Krustov azt követelte, hogy Nagy Imre gyakoroljon önkritikát a túlzat reformjaiért, és ezért hazajött, és nem gyakorolt önkritikát.

[00:31:49]egyszerűen nem gyakorolt önkritikát a távollétében.

[00:31:52]Ja, ugye itt ebben a házban hát feküdt egy egy súlyos szívinfarktus után, lábadozott.

[00:32:02]Nagy tehát most először elutasítja a kötelező táncolépést, hogy önkritikát gyakoroljon, mégis a párton belül a tekintélye megrendül.

[00:32:08]Rákosi felbátorodik, ráadásul nagy betegsége is a kezére játszik, hiszen ezt kihasználva könnyen elszigetelheti.

[00:32:14]Végül minden tisztségéből leváltják.

[00:32:17]és tavaszra a központi vezetőségből is kizárják.

[00:32:19]1955 tavaszától kezdve a párt keményvonalasai valójában megpróbálják ott folytatni a hatalomgyakorlást, ahol abba hagyták.

[00:32:27]Először a Rákosi emberének számító Hegedűs András lesz a miniszterelnök, majd a párt élére gerő kerül Rákosi helyett, de a korábbi politikához már nincsen visszatérés.

[00:32:35]Főleg azután, hogy 1956 februárjában a szovjet párt híres 20.

[00:32:40]kongresszusán Chrusov hatalmas visszhangot kiváltva nyilvánosan is ostorozza a sztálin túlkapásokat.

[00:32:47]Részben ezen felbuzzulva egyre több alulról jövő szerveződés, vitafórum alakul, mely közül legismertebb a Petőfi kör.

[00:32:53]A hangulatra jellemző, hogy 1956 október elejére a párt maga elismerni kényszerül, hogy bűn volt Rajk László és társainak koncepciós pere és kivégzése.

[00:33:05]Soha többé ezzel a fogadalommal kísértük utolsó útjukra a Magyar Kommunista Mozgalom ártatlanul kivégzett mártírjait.

[00:33:12]Ezrek és tzrek szívében nyilalt a fájó kérdés, mindez hogyan történhetett?

[00:33:20]A Műegyetemen és Szegeden szerveződő diákok viszont ennél többet akarnak.

[00:33:23]Ebből születik egy 16 pontos követelés.

[00:33:26]És hogy az ilyen mozgalmak milyen spontán alakulnak, azt mutatja, hogy egymásnak ellentmondó sokkal enyhébb és radikálisabb pontok is együtt szerepelnek ebben.

[00:33:31]Egyfelé követelik, hogy a magyar dolgozók pártjának a vezetésén belül legyen változás.

[00:33:37]Másrészt viszont megszüntetnék magát az egy pártrendszert.

[00:33:39]Van miniszterelnök előttjük is, az új szakasz politikájával jó emlékeket hagyó Nagy Imre.

[00:33:44]Az a Nagy Imre, aki eközben a pártból kizárva tengődik, de párt hűségére jellemző, hogy nem foglalkozik az őtéltető diákokkal, hanem még ekkor is azon töri a fejét szövetségeseivel együtt, és arról készít vitairatokat, hogy hogyan lehetne magát a pártvezetést meggyőzni a saját igazáról, és a párton belül visszatérni a reformpolitikához.

[00:34:05]annak az átélésé, hogy külföldről váltották le, miután onnan is nevezték ki, a nemzeti függetlenség gondolata felé is tereli az érdeklődését.

[00:34:11]1955 végén például a nemzetközi kapcsolatok akkor elfogadott öt alapelvéről szóló tanulmányában még azt is papírra veti, hogy tiszteletben kell tartani az államok szuverenitását.

[00:34:22]Kossut lelki személye előtt a magyarság független, szuverén, önálló és szabad nemzeti létének biztosítására nem valamilyen nagy hatalomhoz vagy hatalmi csoporthoz való csatlakozás lebegett, hanem a környező népekkel való szoros összefogás szabadnépek egyenjogú szövetsége keretében.

[00:34:44]Sőt, azt is külön hozzáteszi, hogy a kapitalista országok szuverenitását is tisztelni kell, ahogy nekik is a szocialistákét.

[00:34:51]Nagy Imre tehát gondolkodik, ír és pihen.

[00:34:53]Épp pihenés közben Badacsonytajban nyaralva írja a hír, hogy diákok a lengyel reformok melletti szimpátiatüntetést hirdettek meg Budapestre 1956.

[00:35:02]október 23-ára.

[00:35:10]Az 56-os forradalom egész történetének az elmesélésére nem vállalkozhatunk most, de kiemeljük azokat az aspektusokat, amik éppen azt segítenek megérteni, amit az elején kérdeztünk, hogy milyen politikus volt, milyen politikusként viselkedett Nagy Imre.

[00:35:23]Erre a kérdésre elég egyszerű választod az a későbbi rádió beszélgetés, amit Nagyimre államminiszere Kétli Anna és egy brit tudósító Sefton Delmer folytatott évekkel később a BBC-n.

[00:35:30]Kétli Anna egy igazi magyar hazafinak nevezi nagyot, mire a brit újságíró elég plasztikusan válaszol erre mondván: "Nagy nem volt képes dönteni.

[00:35:39]Egy csetlőbotló öreg politikus volt.

[00:35:43]Nyilván ez így egy nagyon kisarkított, sőt méltánytalan vélemény, de annyi azért igaz belőle, hogy nem nagy Imre határozta meg azt, hogy a forradalmárok mit követelnek, hanem ő volt az, aki követte a forradalmárok akaratát, például a forradalmi lapok szerkesztőségeit, a fegyveres csoportokat, a munkástanácsokat.

[00:35:59]Ráadásul sokszor lassan és tétován tette ezt, mégis az is komoly teljesítmény, hogy hajlandóvá velt képviselni ezt a demokratikus akaratot mind az ország, mind a nemzetközi közvélemény előtt.

[00:36:10]Úgyhogy az igazán érdekes kérdés az, hogy hogyan jutott el erre az álláspontra és erre az elhatározásra.

[00:36:15]Tehát 1956 október 23-án vagyunk, és a magyar dolgozók pártjának egyfajta belső reformját tervezgető, a többség támogatását alapvetően a párton belül megszerezni próbáló Nagy Imréhez egyre több hírszálingózik Badacsonytomra, arról, hogy milyen tömegmozgalommel kezd dagadni az aznapra meghirdetett szimpátia tüntetés.

[00:36:33]Ezért hazatér a Balatonról Budapestre.

[00:36:35]A párt élén ekkor már Rákosi helyett gerő áll.

[00:36:38]A párt politikai bizottsága hezitál.

[00:36:40]Felmerül az is, hogy csillapítsák le a tüntetőket azzal, hogy tényleg beveszik Nagy Imrét a vezetésbe, de végül nem így döntenek.

[00:36:48]Gerő kemény hangú beszédet mond a rádióban, hogy megtiltsa és elítélje a tüntetéseket.

[00:36:51]Bár érdekes megfigelni, hogy milyen taktikát alkalmaz az elégedetlenség lecsillapítására, konkrétumok nélkül, de átveszi Nagy Imrének a szokásos üzeneteit arról, hogy a magyar sajátosságokat figyelembe kell venni a gazdaságban, hogy országunkban a szocializmus a legfontosabb, a legalapvetőbb, a leglényegesebb kérdésekben a többi országokkal közös egységes Marxill Lenini alapon, de a magyarországi sajátosságok, országunk gazdasági és társadalmi helyzet a magyar hagyományok figyelembevételével építsük.

[00:37:28]Pártszervezeteink fegyelmezettek, teljes egységben lépjenek fel minden rendbontó kísérlettel, nacionalista kultmérgezéssel, provokációval szemben.

[00:37:40]Ez a beszéd nagyon visszafelésül.

[00:37:40]Egy olyan lekezelő és érzéketlen hangvételű volt, hogy később mindenki úgy emlékszik, hogy Gerő a csőcselék szót használta az utcára vonulókra.

[00:37:46]Pedig ezt a szót nem mondta ki.

[00:37:48]A kollektív emlékezetben mégis így maradt meg.

[00:37:52]Jött a Gerő beszéd, mindenki hallotta én is, hogy mondta, hogy Budapest utcáin a csőcselé tüntet.

[00:37:59]Ezt később letagadták, hogy nem mondta, csak én én hallottam.

[00:38:04]Az utcánlévők tehát nem csillapodnak, és továbbra is nagy Imrét követelik miniszterelnöknek.

[00:38:07]Ő maga Losonci Géza lakásán ő össze a párton belül szövetségeseivel, Gimes Miklóssal, Újhelyi Szilárdal, Haraszti Sándorral, hogy felmérjék, veszély vagy esély az ő saját terveikre nézve az, ami az utcán kezd kibontakozni.

[00:38:22]Ott volt Vásárhelyi Miklós is, aki így emlékszik vissza.

[00:38:25]Az első pillanattól kezdve nagyon erős hangulati különbség volt, mert míg mindannyiunkat földerített a tüntetés híre, Nagy Imre szemmel láthatólag kedvetlen és nyomott, rossz hangulatban volt.

[00:38:34]Kijelentette, hogy ő kifejezetten ellene van a tüntetésnek.

[00:38:37]két dolgot említett.

[00:38:39]Az egyik, hogy ez párt ügy és nem szabad kivinni az utcára.

[00:38:41]A másik, hogy fél a provokációtól.

[00:38:46]Mi egymás után érveltünk, hogy láthatja, ezek a párton belüli próbálkozások, beadványok, tagűlések nem alkalmasak arra, hogy észretérítsék a vezetést, hanem erőteljes fellépés kell ahhoz, hogy lássák, nem babra megy a játék, és itt muszáj cselekedni.

[00:39:01]Tehát a csoporton belül Nagy Imre a legpesszimistább és a legóvatosabb, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a legmegfontoltabb.

[00:39:06]Mindenesetre ő gondolja a legtovább, hogy a reform politikájának a végigvitele az egy belső pártügy, amit a magyar dolgozók pártjában az elvtársaival tárgyalásos útonő sikerre vihet.

[00:39:16]Később is csak azért derül jobb kedvre, mert úgy méri föl, hogy ezeken a tárgyalásokon majd azért mégis csak javítja a pozícióját az utcán őt értető tömeg.

[00:39:24]Ebből viszont az nem következett, hogy nyíltan ki is kellene állnia mellettük, pláne, hogy tovább szítsa az indulataikat.

[00:39:30]Ezért nem ment ki egyetlen tüntetésre sem.

[00:39:33]Sőt, a társai unzolására azt is csak fokozatosan értette meg, hogy azt azért nem teheti meg, hogy ne szóljon az addigra a Kossut térre negyével gyűltekhez a parlament ablakából.

[00:39:41]Nagy Imrének tehát élete legnagyobb közönsége előtt kell beszédet mondania, de egyben a legismeretlenebb és számára félelmetes zavarba ejtő közönség előtt is.

[00:39:49]Így történik, hogy este 9 órakor a tömeg végre meglátja, akit látni akart, de nem azt hallja, amit hallani akart.

[00:39:57]Jön Nagy Imre jön mindenki váltos, kandálás van.

[00:40:00]Mondom, mérhetetlen tömeg.

[00:40:03]fadidékenek ülelgették egymást, a kicsi nőket emelték, senki se nézte, hogy nő vagy nem nő, hogy a a kinek a felesége minden, mert mert olyan egy volt mindenki.

[00:40:16]Az olyan, mint egy kazánrobbanás, nincs vége megjelent Nagy Imre.

[00:40:22]Első emeleten, hogyha szemben nézzük a főbejáratól balra az erkéen.

[00:40:25]És akkor úgy jött a kiáltás lámpát, hogy lássuk.

[00:40:33]Hátha nemő hozta gaztali lámpát.

[00:40:33]Hát ő volt óriási éjenzés.

[00:40:36]És akkor elkezdte át az ismert minden sokszor idézett dolgot, hogy kedves eltársak fúj.

[00:40:42]És ő is így csinált, hogy miért, de kapcsolt mondták.

[00:40:49]Kedves elvtársak, kedves elvtársak, elmentek az eltársak.

[00:40:54]Kedves elvtársak, úgy gondolom, hogy nem vagyunk mi eltársak.

[00:40:56]Nem vagyunk mi eltársak.

[00:40:59]Nem vagyunk mi eltársak.

[00:40:59]Nem vagyunk mi eltársak.

[00:41:03]Nem vagyunk mi elmár testvéreim.

[00:41:09]Elsöprő éenszés.

[00:41:09]Hát ő tulajdonképpen mit mondhatott volna akkor hirtelen?

[00:41:16]Nagy Imrének ebben a pillanatban biztosan rá kellett jönnie, hogy nem tudja jól kiszámítani vagy olvasni ezt az őt értető tömeget, ráadásul eleve lecsillapítani jött őket, nem pedig feltüzelni.

[00:41:25]A beszéd további része is vegyes fogadtatásra talál, és egyfajta nyugtalanságot szül.

[00:41:30]Szeretettel üdvözlöm a megjelentket.

[00:41:33]Minden nagyrabe a Magyar Demokratikus ifjúságé, amely a mai demokratikus megmozdulásával és tetrekészségével elő akarja segíteni az akadályok leküzdését a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése útjából.

[00:41:48]A lelkesedésnek és tetványnak azonban párosulnia kell a józansággal és felelősségérzéssel.

[00:41:56]A központi vezetőség rövidesen még ezekben a napokban meghozza a döntést, amely szilárd alapot teremt szabad, független szocialista hazánk megteremtése érdekében.

[00:42:09]A kormány sem késlekedik a kibontakozással.

[00:42:13]Bízzunk a jövőben és abban az erőben és igyekezetben, amelyek engem is eltöltenek.

[00:42:19]Nagy Imre tehát arra kéri a tömeget, hogy bízzanak benne és abban, hogy ő majd a párton belül megoldja a dolgokat.

[00:42:25]De a tömeg ekkor már kézbe akarja venni az irányítást, és nem érdeklik a párton belüli megoldások.

[00:42:31]Ezt a nyugtalan csalódott érzést örökíti meg Petri György is a versében.

[00:42:35]Személyttelen voltál, mint a többi zakós szemüveges vezér.

[00:42:42]Nem volt érces a hangod, mert nem tudtad, hogy mit is mondjál hirtelenjében a sok egybegyűltnek.

[00:42:50]Épp a hirtelenje volt szokatlan számodra.

[00:42:54]Csalódottan hallgattalak, cvikkeres öreg ember.

[00:43:01]Még nem tudtam a betonudvart, ahol az ügyész az ítéletet bizonyára elhadarta, sem a kötél durva horzsolását, a végső szégyent.

[00:43:16]Ki mondja meg, mi lett volna mondható arról az erké?

[00:43:20]Elgéppuskázott lehetőségek vissza nem térnek.

[00:43:23]Börtön, halál nem köszörüli ki a pillanat élit, ha kicsorbult.

[00:43:30]De emlékeznünk szabad a vonakodó, sértett tétova férfira, akibe mégis fölszivároghatott dű, káprázat, országos vakremény, mikor arra ébredt a város: "Lövik szét!

[00:43:49]Nagy Imre egykorú krónikása a Mérai Tibor pedig így emlékszik vissza.

[00:43:52]Nagy Imre hirtelen ennyében nem is tudta, távozzék-e és hogyan távozzék az erkéről.

[00:43:56]Végül is úgy igyekezett a helyzeten segíteni, hogy felkérte a jelenlévőket, énekeljék el a himnuszt.

[00:44:01]Ő maga kezdte el az éneket szép, mélyzengésű hangján.

[00:44:08]Aztán ott van egy ember, aki állandóan még ezekben a ezekben az eretnek vitairataiban is állandóan a népre appellál.

[00:44:17]Mi a nép érdeke?

[00:44:17]A pártunk, az új szakasz, én magam, a nép érdekeit képvisele.

[00:44:25]És akkor egyszer csak ott van a nép.

[00:44:28]Nem ezt várták tőle, azt várták, hogy hogy talán valami szónoki nagy gesztussal, Kossut Lajos módra bizalmat kér, amire lehet válaszolni, megadjuk, vagy valami ilyesmire.

[00:44:46]És hát ezzel szemben ott beszélt a központi vezetőségről, meg a párt politikájáról, meg az új szakaszról, ami ami egy nappal korábban még egész jól hangzott volna egy ülésteremben és aztán ezt olvasni a szabad népben.

[00:45:05]Hát ez egy felszaladulás lett volna, de ott akkor a a budapesti Kossuttéren este az emberek elindultak valahonnan és odaérkeztek, és közben felszabadult a lelkük.

[00:45:20]Ez ez a forradalom.

[00:45:20]Nagy Imre pedig valószínűleg azt gondolta el, hogy de hát igen, itt vannak ezek a dolgok.

[00:45:23]Hát én is így képzelem el.

[00:45:25]kongresszus, központi vezetőség, és majd az jelöl miniszterelnöknek, és azonnal jöhet az új szakasznak a második javított kiadása, a még újabb szakasz.

[00:45:37]Más olvaslatban viszont azt is lehet mondani, hogy nem látunk mást, mint egy fegyelmezett politikust, aki az előre eltervezett stratégiájához tartja magát, és egy rendkívül érzelmileg felfokozott helyzetben sem megy bele, meggondolatlan elhamkodott döntésekbe, amelyeknek nem tudja belátni a következményeit.

[00:45:50]Úgy is lehet olvasni, hogy ez a beszéd inkább a magyar dolgozók pártjának a vezetőségéhez szól, és nem is annyira a tömeghez.

[00:45:57]Azt üzeni nekik, hogy érdemes vele tárgyalni, nem kell félni tőle, és talán azt gondolja, hogyha tárgyalásos úton eléri a reformjai folytatását, akkor a most elvesztegetett bizalom majd kamatostul visszatérül.

[00:46:08]Ez az észerűen hangzó stratégia azonban néhány óra alatt idejét múltá vált, mert a rádió épületénél eldördőttek az első lövések, és ezzel megkezdődik Nagy Imre lényegében két hetes futása az események után.

[00:46:19]Még aznap késő este Gerő Ernő szobájába hívja őt a politikai bizottság, hogy foggassák a történtekről, mire ő megnyugtatja a Gerőjéket.

[00:46:27]Az ott összegyűlt tömeg nem a népi demokrácia ellen, nem a Proletár diktatúra ellen, nem az eddig elért szocialista vívmányaink ellenirányuló elkeseredésből ment ki az utcára, hanem a múlt vezetésének súlyos hibái és bűnei keserítették el.

[00:46:44]Ennél érthetetlenebb dolog is történt az napeste.

[00:46:47]Kruscsov telefonon elmondja Gerőnek, hogy szovjet csapatoknak parancsot adott a beavatkozásra.

[00:46:53]A magyarországi mozgalódást látva az SKP vezetői már hónapok óta foglalkoztak ezzel az eshetőséggel, és október 23-át látva rá is szánták magukat.

[00:47:02]És nehezen magyarázható, hogy Nagy Imre mit reagál erre.

[00:47:06]Semmit.

[00:47:06]Későbbi perében azt votta, hogy ő nem értett egyet ezzel a döntéssel, de mivel egyáltalán nem gondolt magára úgy, mint aki leendő miniszterelnökként illetékes lehet ebben, egyszerűen nem érezte úgy, hogy hozzá kellene szólnia a kérdéshez, hogy ez tehát, hogy a telefonbeszélgetés idején még nem gondolt magára úgy, hogy nemsokára ő lesz a miniszterelnök, erről megosztanak a visszaemlékezések.

[00:47:27]Az viszont biztos, hogy másnap hajnalra a szovjetekkel is konzultálva megérett a párdban az elhatározás.

[00:47:34]Nagy Imre kinevezésével lehet csillapítani a tüntetőket.

[00:47:38]Szimbolikus, hogy Nagy Imre megnyeri magának azt a Tildi Zoltánt kormánytagként, akit a Rákosi rendszer alatt internáltak.

[00:47:44]Sőt, Tildi még aznap rádióbeszédet is intéz a néphez.

[00:47:48]Magyarok, drága testvéreim, nyolc esztendei internáltság után újra szabadon szólhatok hozzátok.

[00:47:53]sorsotok iránt, a magyar nép sorsa iránt érzett felelősség késztetett arra, hogy részt vegyek Nagyimre kormányában.

[00:48:00]Nagy Imre kommunista én nem vagyok az, de mindketten a kormány többi tagjával együtt elsősorban magyarok vagyunk, akik ma egy célt látunk magunk előtt.

[00:48:12]Az ő bevonásuk mutatja, hogy Nagy Imra is érezte, hogy ha meg akarja tartani az emberek bizalmát, akkor nem támaszkodhat csak a lejáratódott Rákosi korszakbeli politikusokra.

[00:48:19]Pont ezért érdekes, hogy tulajdonképp Tildi Zoltán volt a kivétel, és rajtuk kívül meghagyja a kormányban olyan hírhet pártvezetőket, mint Marosán György, Apró Antal vagy az addigi névleges miniszterelnök Hegedűs András.

[00:48:30]Ennek megfelelően egyáltalán nem világos ekkor, hogy mi is Nagy Imre és a kormányának viszonja a felkeléshez.

[00:48:37]Az október 26-ai szabadnép büszkén hirdeti, hogy a Rákosi féle önkény által évekre száműzött ember lesz a miniszterelnök, és címlapon hozza Nagy Imre ígéretét, miszerint teljesülnek a magyar nép nemzeti és demokratikus követelései, de ugyanaz nap a rádióban kijárási tilalmat is hirdet, sőt statáriumot és az itt állomáshozó szovjetek segítségét kéri, hogy felszámolhassa az ellenforradalmi elemeket.

[00:49:00]A kormány el van számva arra, hogy nem engedi letérteni magát a demokratizálás a magyar nép érdekeinek megfelelő, a nép széles rétegeivel megtárgyalt program megvalósításának útjáról.

[00:49:17]Ezért a kormány elhatározta, hogy mindazokat, akik önként és azonnal leteszik a fegyvert, abbahagyják a harcot, nem vonja takáriális eljárás alá, mint ahogy így járt el a magukat eddig megadott csoportokkal szemben is.

[00:49:38]egyáltalán nem a felkelők pártfogójaként szólal meg.

[00:49:43]Bár abban, hogy elismeri, hogy a felkelők között nem mindenki ellenforrá, mert abban azért érződik a törekvés, hogy ő legyen az, aki hídat képez köztük és a párt között.

[00:49:52]Ezzel a retorikával a hídépítés alapvetően nem sikerül.

[00:49:57]Nagyból kezdenek kiándolni a tüntetők.

[00:50:00]Miért kellett elfogadni a miniszterelnökséget az orosz szulonyok támogatásának, szovjet katonák sortzének és tankjainak az árnyékába?

[00:50:08]A tanácstalanság és fejveszettségeme állapotában mindenki tudta, hogy Nagy Imre kezében van a helyzet kulcsa és sarokba szorított eltársai mindent megfizettek volna, hogy kihúzza őket a kátyúból.

[00:50:21]Miért nem kötötte Nagy Imre miniszterelnöki szék elfogadását ahhoz a feltételhez, hogy a kormány és a párt a szovjet beavatkozásnak azonnal véget vessen?

[00:50:35]És ez megint egy jó válasz, amilyen politikus volt Nagy Imre kérdésre.

[00:50:38]olyan, akinek kimondottan sok idő kell, hogy felmérje a helyzetet és változtasson az addigi értékelésén.

[00:50:41]De az is igaz, hogy ha lassan is, de el tud jutni a helyzet helyes értékelésére, és felméri, hogy mi kell ahhoz, hogy valóban a maga oldalán tudja tartani.

[00:50:50]A demokráciát és a szovjetektől való függetlenülést igen, de a szocializmus lecserélését nem kívánó tüntetőket.

[00:50:57]Ezt a tisztázást végül az október 28-ai rádió beszédében teszi meg.

[00:51:02]A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas népmozgalom ellenforradalom.

[00:51:13]A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzettiból.

[00:51:30]A magyar kormány megállapodott a szovjetkormánnyal.

[00:51:32]hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejileg elhagyják a város területét.

[00:51:44]Nemzeti demokratikus mozgalom.

[00:51:44]Ezt mondani óriási határátlépés és sok változat él arról, hogy mi is győzte meg Nagy Imrét, hogy egyértelműen együtt kell működnie a felkelőkkel.

[00:51:52]Van, aki szerint előző nap egy Miskolcon megalakult munkástanács képviselője járt nála, de az is lehet, hogy a tömeg kitartó nem vagyunk mi fasiszták és hasonló skandálásainak is hit.

[00:52:01]Az mindenesetre biztos, hogy eddigre számára is egyértelművé kellett, hogy váljon, hogy a felkelés középpontjában azok a munkástanácsok állnak, amelyek elsősorban munkás önigazgatást akarnak, és a követeléseik a szovjet jelenlét, a párt diktatúrája és az AVH terrorja ellen, nem pedig a gazdaság szocialista megszervezése ellen irányulnak.

[00:52:21]Szó sincs tehát arról, hogy minden estől el kellett volna Nagy Imrének vetnie az addigi nézeteit ahhoz, hogy a forradalom mellé álljon.

[00:52:28]És október 28-ára már ő is tudhatta, hogy ez így van.

[00:52:31]Bibó István, aki nem csak politikai gondolkodó, de néhány nap múlva már miniszter is, később 1957-ből így tekint vissza erre a pillanatra.

[00:52:40]A forradalom aktív erőinek nem volt szándékában a szocializmus valóságos vívmányainak bármiféle felszámolása, és minden erejük megvolt ilyen kísérletek felszámolására.

[00:52:49]Csak egyszerűen megelégelték az elnyomás technikáit, és azok nyomán az élet minden területét elöntő hazugságot és erőszakot, és azok felé a társadalmi technikák felé fordultak, amelyek ez ellen intézményes biztosítékot nyújtanak.

[00:53:04]Bibo szerint ezek a feltételek a több pártrendszeres szabadválasztás, a sajtó és véleményszabadság, a jogállamiság, a bírói függetlenség.

[00:53:12]Még érdekesebb, hogy mi volt Nagy Imre fejében, erről már elhurcoltatása után a romániai Snagovban készült jegyzetei adnak betekintést.

[00:53:19]Ő így írja le a saját koncepcióját, a néptömegek ellemi erejű hatalmas megmozdulását, amelynek a kommunista párttagságának széles tömegei álltak az élén.

[00:53:30]Népi forradalmi mozgalomnak kell tekinteni.

[00:53:33]Azzal a pártnak együtt kell haladnia, annak élére kell állnia, irányt kell szabnia, és a szocialista, valamint a demokratikus erők összefogásával, a legszélesebb nemzeti erők egységére támaszkodva biztosítani kell a szocializmus felé való békés, nyugodt és emberséges előrehaladás feltételeit.

[00:53:56]Ezt nevezi a másik vagy a második koncepciónak, amivel szemben az első lett volna gerőjéké.

[00:54:00]Eszerint a felkelést egyszerűen le kell verni és ellenforradalomnak, vagyis a kapitalizmus és a korábbi uralkodó osztályok visszatérési kísérletének kell tekinteni.

[00:54:09]A Nagy Imbreféle második koncepció tehát egyáltalán nem antikommunista, hanem éppen arra épül, hogy úgy értékelte, hogy a felkelők sem azok.

[00:54:19]Ugyanakkor nem is egyszerűen csak megadni akarja magát a felkelők akaratának, hanem éppen az a lényeg, hogy ő és a pártja legyen az, amely a társadalomban megindult mozgásokat valamiféle kívánatos mederben kézben tartja.

[00:54:30]Ez a kézben tartás azért nem teljesen sikerül.

[00:54:32]A 28-ai beszéd pozitív fogadtatást ugyan, de nem nyugtatja meg a kedélyeket, nem állnak le a harcok.

[00:54:39]Ehhez már messzebb kell mennie olyan tabuk megdöntéseig, amitől nagyon sokáig ő maga tartózkodott.

[00:54:44]Ez a momentum november 1jén következik el, amikor Nagy egy újabb rádióbeszédben már arra is rászánja magát, hogy több párti demokráciát hirdessen, és két napra rá ennek megfelelően új kormányt is alakít.

[00:54:57]Az új kormány koalíciós kormány a Rákosi előtti évek demokratikus időszakának a legtekintélyesebb politikusaival.

[00:55:02]Tildi Zoltán mellett ott van Kovács Béla, Bibó István, Kétli Anna.

[00:55:06]És ami legalább ennyire fontos, végre arra is rászánja magát, hogy leváltsa saját pártjának vezetőségét és átszervezze a pártot.

[00:55:14]ekkor lesz magyar dolgozók pártjából MSMP.

[00:55:16]Tehát igazán csak ez a november 1j beszéd az, amikor olyan tabokat is megdönt Nagy Imre, amelyeket a rendszeren belül megdönthetetlennek hittek.

[00:55:24]Egyrészt az egypárt rendszerrel is szakít, másrészt pedig a szovjetekkel való szövetséggel is.

[00:55:28]Bejelenti, hogy kilép a Szovjetunió dominált a katonai szövetségből a varsói szerződésből.

[00:55:34]Igaz, ez a deklaráció már éppen azért is születik meg, mert a felderítés ekkora gyanús szovjet csapatmozgásokat észel, amelyekre hiába vár választ Andropov Nagykövettől.

[00:55:44]Egy oldalon felmondani a varsói szerződést, ez már olyan vakmerősséget jelent, aminek nem lehet kiszámítani a következményeit.

[00:55:50]úgy úgy érezhette, hogy a ez a november 1jei kétségtelen ugrás a sötétbe ezekkel a deklarációkkal, hogy ez legalábbis valami meghökkenést okozott, és akkor hátha lesz ideje, hogy ő konszolidálja a helyzetet és akkor ki tudja, mi lesz.

[00:56:10]Mindannyian jártunk iskolába, ezért tudhatjuk, hogy mire ez a harmadik semleges és több párti Nagy Imre kormány megalakul, egy nap sem tett bele, és a kormányfő hát megkapta a választ a szovjet csapatmozgások okaira.

[00:56:21]Sőt, arra is világossá vált a választ, hogy hova tűnt el az államminiszter Kádár János.

[00:56:25]Ami számunkra izgalmasabb, hogy előtte az utolsó napokban hogyan tehetett ilyen radikális lépéseket egy kommunista politikus.

[00:56:33]Szerencsére erről is megvannak Nagy Imre saját feljegyzései, amelyeket elhurcoltatása után írt.

[00:56:36]Ebben így fogalmaz: Teljesen világos, hogyha a párt vezetése, a kormány, valamint az SZP kezdettől fogva a demokratikus koncepció alapján kereste volna a kibontakozást, mindenre nem került volna sor.

[00:56:54]Akkor meg lehetett volna állni az 1953-as júniusi platformon, és nem kellett volna visszamenni az 1945-ös 1946-os idők platformjára.

[00:57:07]Ez az első végzetes koncepció elkerülhetetlen következménye volt.

[00:57:12]Ennek alapján tehát Nagy Imre szívesen megállt volna azon a platformon, amit a korábbi kormányzás akkor képviselt, és a szocializmus számára egy kedvezőtlenebb kompromisszumnak látta azt, hogy kvázi kényelen volt elmenni egészen a több pártrendszerig, de belátta, hogy ez kell már ahhoz, hogy kezelje azt a konfliktust, amit szerinte a karhatalom és a szovjetek eszkaláltak idáig.

[00:57:32]A számítás annyiban bevált, hogy ezekkel a bejelentésekkel már tényleg megelégedtek a felkelők, és elkezdett helyreállni a rend.

[00:57:39]A legtöbb üzemben éppen november 5-én tervezték újra felvenni a munkát, eh november 4-én már hát egy egészen más beszédet kellett elmondani a Nagy Imrének a rádióban.

[00:57:49]Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt.

[00:58:05]Csapataink harcban állnak.

[00:58:10]A kormány a helyén van.

[00:58:10]Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.

[00:58:18]Ezt a beszédet szokták úgy értékelni néha, hogy Nagy Imrehá felelőtlen volt, mert arra buzdította az embereket, hogy harcoljanak a kormányért, és ezért ők kockáztatták volna az életüket.

[00:58:25]De nem szabad azért elfelejteni, hogy ekkor teljesen érthető, ha Nagy Imre is pánikban volt.

[00:58:32]Kicsit olyan fölényes 70 év távlatából, és a saját mai szótárunk alapján ítélünk meg egy helyzetet, ahol a amilyennél ami ennél sokkal szorítóbb és és és feszültebb volt.

[00:58:48]A a Nagy Imre azt állította, hogy ezt a bizonyos rövid szöveget, ezt többen írták, és hogy ő a ő az első mondatot, azt ő írta, ugye az első mondat az bejelenti a szovjet támadás tényét, aminek azért van jelentősége, mert tisztázza, hogy ezúttal most nem a magyar kormány meg pártvezetés, ami hát nem is nagyon létezett, követte ezt el.

[00:59:18]Ez egy rendkívül fontos mondat volt, és ez tulajd ez volt tulajdonképpen megbocsáthatatlan.

[00:59:25]Tehát ha elkezdték írni Nagy Imre halálos ítéletét, akkor az ezzel kezdődik.

[00:59:31]Nem sokkal később Nagy Imre és az új pártvezetés már a jugoszláv nagykövetségre húzódva figyeli, ahogy 17 szovjet hadosztály 60000 katonája elsöpri a kormányt.

[00:59:40]Elsőként magát a parlamentet szállják meg.

[00:59:44]A forradalom itt még egyáltalán nem ér véget, hiszen a forradalmi tanácsok hetekig, akár hónapokig is ellenállnak, de Nagy Imre kormányzása és politikusi pályafutása itt lényegében végetér.

[00:59:56]Utolsó politikusi tettével november 7-én a nagykövetségen megtagadja Sepilov külügyminiszter követelését, hogy november 4-ére visszadátumozva mondjon le.

[01:00:07]1956 november 4-i lemondási nyilatkozatommal áthidalták volna a Kádár kormány törvénytelenségét és azt a súlyos nemzetközi lépést, hogy a második szovjet intervenció a törvényes nemzeti kormány tiltakozása ellenére történt.

[01:00:25]A kommunista kormány fő bejelenti, hogy a Szovjetunió, a kommunista világmozgalom vezetője megtámadott egy országot azért, hogy megdöntse annak a kormányát.

[01:00:36]Ez ugye azt jelenti, hogy úgy csinál Moszkva, mint ahogy a náci Németország 39-ben Lengyelországgal támadást indít ellene, és le akarja söpörni a föld színél.

[01:00:54]Ez teljesen példátlan.

[01:00:54]És ez egy olyan fokú árulás a nemzetközi kommunista mozgalmon belül és annak a fegyelmi rendszerén belül, amit hát ugye halállal szoktak büntetni.

[01:01:06]Tehát ez szerintem megbocsáthatatlan volt.

[01:01:15]Az innentől lehető időszak lényegében a próbatétele annak, hogy hogyan is viszonyul Nagy Imre a politikai örökséghez, amit a forradalommal létrehozott.

[01:01:23]November 22-én a kormány bántatlansági ígéretében, ki tudja mennyire bízva, de elhagyja a jugoszláv követséget.

[01:01:30]Azonban az ígéreteket megszegve társaival együtt elfogják, és Romániába a snagovitó partjára viszik házi őrizetbe.

[01:01:37]Nagy Imre újabb felszólításokra sem hajlandó elismerni a Kádár kormány törvényességét azzal, hogy lemond.

[01:01:44]Ezzel is ráerősít arra, hogy nem a törvényes kormány hívására érkezett a szovjet hadsereg, hanem agressziót követett el.

[01:01:50]nagy saját álláspontja leginkább az a kis szinte komikusan párthű gesztusa jellemző, hogy még 1957 februárjában is ír az MSZNP központi bizottságának egy levelet, amelyben kijelenti, hogy ő továbbra is a párt tagjának tekinti magát, és a párt politikáját bizonyos feltételekkel hajlandó támogatni, de nyílt vitát kezdeményezni a forradalom megítéléséről.

[01:02:10]Végül ezt a levelet azért inkább nem küldi el.

[01:02:12]Ez a mozzanat, hogy nem hajlandó elismerni legitimnek a kádár kormányt, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az MSNP Központi bizottság végül úgy dönt, úgymond szabad folyást kell engedni az igazságszolgáltatásnak az ellenforradalmi csoport ügyében.

[01:02:26]Nagy eközben közel másfél évet vár romániai fogságában, ekkor készíti el azokat a jegyzeteket, amelyekből ismerjük, hogy hogyan gondolkodott a forradalom tevékenységéről.

[01:02:36]Sőt, egy teljes önéletrajzot is megkezd, bár már nem tudja befejezni, ha belevágott a az önéletrajzába, ami ugye a a letartóztató különítmény érkezésekor szakadt félbe mondatbe, és Nagy Imre nem olyan ember volt, aki azért, mert most vacsorázni kell, akkor félbe hagy egy mondatot, azt akkor leírta a mondatot, kiteszi a pontot, összecsavarja a töltőtlát és kiballag vacsorázni.

[01:03:02]Ez ő egy egy ilyen egy ilyen személyiségről van szó.

[01:03:10]Szóval az azért azért hagyta abba a mondat közben, mert kvázi kicsavarták a kezéből a tollat.

[01:03:18]Hogy mit jelentett az igazságszolgáltatás szabad folyása, arról már 1989-ben adott interjút az ügyében eljáró tanácsvezető bíró Vida Ferenc.

[01:03:27]Ennek alapján nem is kellett tolba mondani az ítéletet.

[01:03:29]Elég volt egy jogászként teljesen rutintalan, viszont politikailag nagyon elkötelezett bírót kijelvenni.

[01:03:36]Mindannyian az ellenforradom áldozatainak éreztük magunkat.

[01:03:41]Mindegyikünk gyűlölte az ellenforradalmat.

[01:03:45]Ön személy szerint miért?

[01:03:47]Kérem, én azért gyűlöltem, mert meg voltam győződve arról, hogy akármennyire eltorzították a szocializmust, nem lehet visszacsinálni a dolgokat, és nem lehet elölről kezdeni.

[01:04:06]Az hibákat ki kell javítani, ki kell igazítani.

[01:04:12]Ön úgy gondolta, hogy 1956-ban a kapitalizmust akarták visszaállítani Magyarországon?

[01:04:17]Én meg voltam győződve, hogy ez a folyamat a kapitalizmus visszaállítása.

[01:04:23]A PR felvételiből csak az az 52 perc maradt fent, amelyet felhasználtak egy propagandaanyaghoz, melyet a Kádárkorszak végül a fiókban hagyott.

[01:04:32]Talán úgy ítélve, hogy hiába volt az igyekezet, nem sikerült úgy bemutatniuk Nagy Imrét, ami népszerűenebbé tenné.

[01:04:39]nagy ugyanis Snagovi fogsága alatt egy nagyon világos álláspontot dolgozott ki, amit végigképviselt.

[01:04:45]És valóban kialakult a tárgyalásra egy koherens képe, hogy a fő követelései azok nemzetiek voltak, függetlenségpártiak is demokratikusak, és ő ezeket vállalja.

[01:04:59]És hiába voltak ellenforradalmi jelenségek, ezt egyébként a fejegyzések is taglalják, azok azok nem határozzák meg a a dolog jellegét.

[01:05:13]Állandóan ilyen mantraszerűen mondta, hogy nincs lehetősége kifejteni a gondolatait, és mindig mutatott a füzetére, ami sajnos nem maradt meg.

[01:05:21]Nem mindenki viselkedett úgy, mint ő.

[01:05:27]Azok is politikailag tapasztalt emberek voltak, akik fölmérték, hogy nem biztos, hogy nekik meg kell halniuk.

[01:05:37]Ezt elkerülhetik.

[01:05:40]Nagy Imrének pedig valószínűleg mindegy.

[01:05:44]És ezt azt hiszem, hogy ő is tudta.

[01:05:47]Úgyhogy ő egy dologra koncentrált erre a bizonyos koherenciára.

[01:05:51]Tehát ugye egy olyan képet adjon magáról, aki egy lényegéen kilátástalan helyzetben megpróbálta megmenteni a szocializmust egy másfajta a saját képére, a saját elképzelése szerinti szocializmust, ami meggyőződése szerint egybe esett a magyar társadalom többségének a a hosszútávú érdekeivel.

[01:06:21]ítéletet, amelyet amelyet rám a megtisztelt nébírósági tanács kiró, én a magam részéről igazságtalannak tartom.

[01:06:34]Indokolását nem tartom megalapozottnak és ezért a magam részéről.

[01:06:40]Bár tudom azt, hogy kellésnek helye nincs, elfogadni nem tudok.

[01:06:47]Egyetlen igazom ebben a helyzetemben az, az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utó a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály, majd felment azokal a súlyos fázak alatt, amelyeknek súlyát most nekünk kell viselnem, amelynek következményeiké következmények neek Nekem ünnepet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell.

[01:07:31]Úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben, nyugodtabb légkörben, világosabb, látókörrel a tényeg jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyem is.

[01:07:52]Úgy érzem, súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok.

[01:07:58]Kegyelmál nem.

[01:08:03]Ezért mondta azt a halálos ítélet elhangzása után, hogy majd eljön az az idő, amikor a magyar nép első helyen és a nemzetközi munkásosztály, ami nem a mozgalom.

[01:08:15]Mozgalom az Moszkva, a nemzetközi munkásosztály.

[01:08:18]Hát az a a végső nagy humanisztikus célnak az úgymond letéteményese a proletariátus.

[01:08:31]Így elvontan a nemzetközi munkásosztály mondta ilyen szép nagy hangsúllyal erre az osztályra, majd felment a a vádak alól, amikért nekem az életemet kell áldoznom.

[01:08:46]Így után már csak azt mondta, hogy nem kér kegyelmet.

[01:08:48]Ez ez egyfajta belső, ha tetszik, végső bizonyosság.

[01:08:54]Valóban hosszú időt eljött majd az az idő.

[01:08:57]Hát ez 1989 volt, amikor ez mondjuk célba ért, és mondjuk a nemzetközi munkásosztály, mint ilyen, az biztosan nem létezett már akkor.

[01:09:11]A magyar nép az létezett, és a magyar nép valamit rezonált Nagy Imrének erre az üzenetére, és olyan emberek sincsenek, akik olyan viszonyban állnak a kommunizmussal, mint Nagy Imre volt.

[01:09:27]De a kommunista Nagy Imrezzel együtt valamilyen helyet elfoglalt a Nemzeti Panteonba.

[01:09:33]elfoglalta, ahogyan a jelek szerint arra valamennyire számított is.

[01:09:39]Arra azért aligha számított, hogy nem a szocialista eszmély miatt, hanem azok ellenére, vagy azokat ignorálva tiszteli majd őt az utókor.

[01:09:45]A Nagy Imrét pozitívan megítélők általában azt emelik ki, hogy a politikáitól függetlenül egy emberi nagyságot mutat az, hogy ő vállalta a halált.

[01:09:55]De mégis egy olyan országban, ahol a baloldaliság túl sok embernek csak egy elnyomórendszert jutat az eszébe, azért érdemes politikusként is megbecsülni egy mégis csak forradalmi miniszterelnököt, mégha ennyire komplikált is a története.

[01:10:07]És felvetni a kérdést, hogy vajon inspirálhat-e minket Nagy Imre nemcsak mártírként, hanem politikusként is.

[01:10:14]Tanulhatunk-e az újra meg újra vitatkozó és a dogmákat megkérdőjelező és ezért büntetéseket vállaló igazság kereséséből?

[01:10:20]Annak ellenére is, hogy ezt az igazságot hát volt, hogy nagyon rossz helyen kereste.

[01:10:24]Tanulhatunk-e abból, hogy amíg lehetett lojálisan és a politikai pártján belül kereste a megegyezést, még akkor is, ha ezzel értékes napokat vesztegetett el a forradalom heteiben?

[01:10:37]Vagy tisztelhetjük-e egy politikus megfontoltságát, amivel ha lassan is tudott eljutni egy-egy elvi álláspontra, de utána a legnagyobb ellenzélben is következetesen tudta képviselni, vagy akár bármilyen korszerűen is, de a mai politikai képzelőerőnket kitíthatja-e az, hogy volt egy olyan miniszterelnöke Magyarországnak, aki a szocialista célok megvalósítását demokratikus úton képzelte el?

[01:10:59]Szándékosan kérdésként teszem fel ezeket, mert tényleg a politikai nézeteitektől, a politikai ízlésetektől függ, hogy ezek a szempontok fontosak-e nektek, vagy valami egészen mást emelnétek ki.

[01:11:08]Egy valami viszont biztos, és ezt a már emlegetett versében Petri György fogalmazta meg a lehető legegyszerűbben, de legpontosabban.

[01:11:16]Emlékeznünk szabad.

[01:11:36]Bízunk benne, hogy ti is tapasztaljátok, hogy itt a Partizánon egyre több, mélyebb a politikai múltunkat és jelenünket alapjaiban megérteni próbáló szerkesztett adást készítünk nektek azon túl, hogy természetesen követjük a napi aktualitásokat is.

[01:11:47]Tényleg nagyon nagy biztatás és motiváció nekünk ebben, hogy több mint 42000en álltatok mellénk a személyi jövedelemadótok 1%-ával.

[01:11:53]És azt is nagyon köszönjük, hogyha mellénk álltok rendszeres támogatóként is, illetve nagyon hálásak vagyunk, ha már ezt megtettétek.

[01:12:01]Hogyha szeretnétek akár a magyar történelemről és a 20.

[01:12:04]század történetéről vitatkozni, akkor nyugodtan tegyétek meg a kommentek között, és iratkozzatok fel a csatornánkra, ha ezt még nem tettétek volna.

[01:12:11]Az ilyen adások csapatmunkában készülnek, sok kolléga kreativitásával és erőfeszítésével.

[01:12:17]Úgyhogy az ő nevükben is nagyon köszönöm nektek a figyelmet.

[01:12:19]Legközelebb találkozunk.

[01:12:20]Sziasztok!