Megfizethető lakások, de kinek? | Elemzés a Wekerle Programról
-
Miről szól: A Partizán adásában Cserfus Márton (Periféria Központ) elemzi a Tisza-kormány Wekerle lakhatási csomagját: 550 millió euró uniós forrás bérlakásokra, kollégiumokra, 3%-os hitel új lakásokra, felújítási hitelek.
-
Általános értékelés: Cserfus szerint nem paradigmaváltás, hanem az első Orbán-kormány korszakának eszközeibe való visszatérés; egységes lakáspolitika és lakhatási stratégia helyett csak egymás mellé rakott eszközök.
-
Otthon Start: Életkori korlát, kötelező beköltözés, 5%-os kamat használt lakásnál – a legfelső rétegek kiszűrése várható, de az alacsonyabb jövedelműekhez továbbra sem ér el; felső jövedelmi korlát híján „nem lett igazságosabb".
-
Lakástakarék: A havi 100 000 forintos befizetés a medián nettó bér (430 ezer Ft) többsége számára nem reális; a kamattámogatás jellegű támogatás a jobb módúakat segíti. Javaslat: progresszív állami hozzájárulás.
-
Felújítási hitel: Kiszámíthatósága (2030-ig) és társasházi nyitása jó, de mennyisége a szükséglet harmada sincs – évi 100 000 lakás felújítása kellene az EU-s célokhoz. Kockázat: önerő, hitelbírálat és adminisztráció kiszűrheti a legszegényebbeket.
-
Bérlakásprogram: Nagyságrendileg a 2000-es évek eleji programot ismétli meg (kb. 200 milliárd Ft); jó kezdet lehetne forgóalapként, de nyitott, mit jelent a megfizethetőség, kik a célcsoportok, és hol épülnek a lakások.
-
Cserfus az intézményi bérlakásszektor kiépítését javasolja (nonprofit ügynökségek, szövetkezetek, 99 éves telekbérlet), és óvja a programot attól, hogy csak Budapestre fókuszáljon.
-
Kollégiumok: 10 000 új férőhely célja pozitív a 17%-os kollégiumi ellátottság mellett, de a PPP-konstrukciót (magasabb díjak, későbbi állami visszavásárlás) érdemes elkerülni.
-
Rezsicsökkentés: A program egyetlen kimaradt eleme – pedig szakértők évek óta az igazságosabbá tételét javasolják; Cserfus szerint a kormány nagyobb lépéseket is megtehetett volna.
„Ez nem egy paradigmaváltás, hanem sokkal inkább egy visszatérés az első Orbán-kormány időszakához." – Cserfus Márton
Részletes összefoglaló megjelenítése
A bejelentés és a műsor kerete
A Tisza-kormány Wekerle program néven hirdetett lakhatási csomagot, amely egyszerre célozza a tulajdonszerzés támogatását, a bérlakásépítést és a kollégiumépítést. A Partizán adásában a műsorvezető Cserfus Mártonnal, a Periféria Központ társalapítójával beszélgetett arról, hogy a program valóban kiutat jelent-e a lakhatási válságból, és kinek lesz valójában megfizethető.
Az adás elején a tegnapi sajtótájékoztató összefoglalója mentorogott, amelyben a kormány és Magyar Péter miniszterelnök a program részleteit ismertette. A bejelentések főbb pontjai:
- 2027-ben 30 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre.
- A lakás- és kollégiumépítési program több éves alapja 550 millió euró uniós forrás, amelyhez banki és piaci társfinanszírozás is társulhat.
- Legalább 10 000 új kollégiumi férőhelyet és hosszú távra bérelhető lakást teremtenek, „jó vasúti, busz és villamos kapcsolatok mellett", az önkormányzatokkal együttműködve.
- A Wekerle Plus program erősebb fókuszt helyez az új lakásokra és az építésekre: az új lakásokra felvehető hitel kamata 3% lesz, teljes futamideje alatt fix, míg a használt lakások vásárlásánál 5%.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a cél „olyan léptékű építkezés", amely „érdemben bővítheti a megfizethető otthonok kínálatát, és az egész magyar lakáspiacra hatása lehet". A kormány szerint a multiplikátorhatások miatt az összeg „sokszorosa" fog érkezni a bérlakásépítési és kollégiumépítési piacra.
Paradigmaváltás vagy visszatérés? A vendég általános értékelése
Cserfus Márton szerint a bejelentés nem paradigmaváltás, hanem visszatérés az első Orbán-kormány (1998–2002) időszakához: akkor már volt lakástakarékpénztár (1996-ban vezették be), jelzáloghitelek állami kamattámogatással, és az első Orbán-kormány indított olyan bérlakásfejlesztési programot, ami azóta is egyedinek számított.
„Ez nem egy paradigmaváltás, hanem sokkal inkább egy visszatérés az első Orbán-kormány időszakához." – Cserfus Márton *
Szerinte paradigmaváltás az lenne, ha a lakáspolitika egyértelműen elfordulna a hitelalapú lakástulajdonszerzés-támogatástól, arányaiban a rászorulók felé mozdulna el, és lenne egységes lakáspolitika. Most eszközök sorát rakták egymás mellé, de ezekből még nem rajzolódik ki lakáspolitika:
„Ez kicsit olyasmi, mintha egymás mellé raknánk egy halom téglát, meg néhány tetőgerendát, meg valamennyi cementet, de ezek összességéből még nem lesz egy lakhatásra alkalmas ház." – Cserfus Márton *
A lakhatási válságra (elszállt lakás- és albérletárak, kevesebb épített lakás, rossz állomány) a program szerinte egyes részeire ad választ: jó, hogy az állam beszáll a lakásépítésbe, és több forrás áramolhat a felújításokba, de a lakástulajdonlás-fókuszú eszközök „nyilván nagyon sokakat kizárnak továbbra is".
Otthon Start: átalakítás, de nem lefelé nyitás
A Wekerle Plus egyik lába az átalakuló Otthon Start: életkori korlátot vezetnek be, a használt lakásoknál 5%-ra emelik a fix kamatot, és kötelező lesz beköltözni a lakásba – nem lehet majd kiadni. A kormány maga is bemutatta, hogy az Otthon Startot eddig túlnyomórészt a leggazdagabbak igényelték.
Cserfus szerint a módosítások inkább arról szólnak, hogy a legfelső rétegek kiesnek az igénybevevők közül, de hogy az eszköz az alacsonyabb jövedelmű rétegekhez jobban elérne, arra nem számít. Sőt, a kamatok emelkedése miatt a felvehető hitelösszeg csökken, és az igénybevételi feltételeken sem módosítottak úgy, ami lefelé nyitná az eszközt:
„Szerintem a tetejéből egy kicsit le fog vágni. Ott se biztos, hogy nagyon sokat, de azért valamennyit remélhetőleg igen." – Cserfus Márton *
Hangsúlyozta: az elmúlt 50 év összes kamattámogatott lakáshitele „mindig felfelé meg a középosztály felé lőtt". Szerinte felső jövedelmi korlátot kellene bevezetni, ami most továbbra sem lesz – „ebből a szempontból például egyáltalán nem lett igazságosabb az új Wekerle Plusz lakáshitel". A közepes jövedelműek egy része számára jó eszköz lehet, de az alacsonyabb jövedelműeknek nem segítenek, „sőt valójában forrást vonnak el" azoktól az eszközöktől, amelyek az ő lakhatásukat segítenék.
A „közepes jövedelem" pontos megjelölése nehéz: Budapesten nehezebb lakáshoz jutni, vidéki kistelepülésen könnyebb; biztosan kizáróak a legalsó jövedelmi tizedek.
Lakástakarék: a megtakarításra épülő állami támogatás
A lakástakarékpénztárat, amelyet a Fidesz 2018-ban szüntetett meg, a Tisza most visszahozza. A pénzügyminiszter tegnap elmondta: az állami támogatás akkor maxolható ki, ha valaki havonta 100 000 forintot fizet be. Cserfus erre rámutatott, hogy a mostani medián nettó jövedelem kb. 430 000 forint, tehát a társadalom több mint fele ennyit vagy kevesebbet keres:
„Az emberek fele keres ennél kevesebbet, mint 430 000 Ft. Az ő jövedelmükhöz képest ez a 100 000 Ft-os megtakarítás az ideális… nem kizárt, hogy nekik lenne 100 000 forint havi felesleges forrásuk, amelyet azt mondanák, hogy jövő hónaptól beleraknak a lakástakarékba." – Cserfus Márton (ironikus értelmezésben) *
Szerinte ez is lényegében kamattámogatás, és azoknak segít jobban, akik sokat tudnak megtakarítani – „de akik sokat tudnak megtakarítani, szerintem nem jó, hogy őket támogatja az állam ilyen eszközökkel". A 2010-es években a lakosság tizede rendelkezett lakástakarék-szerződéssel; a leggazdagabbak ráadásul gyerekeik nevére is köthettek szerződéseket, és ez a lehetőség most is fennállhat. Az eszköz ugyan népszerű volt, és a kivezetése nagy felzúdulást keltett, de „a középosztály mindig hangosabb" – az állam átszámolva a mai árra több mint 100 milliárd forintot költött évente a rendszeren keresztül.
Cserfus javaslata: felső jövedelmi korlát, vagy progresszív állami hozzájárulás – aki többet fizet be, kevesebb állami támogatást kap, aki keveset takarít meg, többet. Ilyen program még sosem volt.
A G7 szerint a maximális állami támogatás aránya az átlagfizetéshez kb. akkora lesz, mint 2018-ban, de a maximum eléréséhez arányaiban többet kell spórolni. A veszély szerinte az, hogy amit az Otthon Start megszüntetésével a leggazdagabbak támogatásából kivesznek a rendszerből, azt a lakástakarékon keresztül „a hátsó ajtón visszahozzák" – ezért nem látszik a lakáspolitikai irány, mert az eszközök ellentétesen hatnak.
Energetikai felújítási hitel: kiszámíthatóság, de csak a szükséglet egyharmada
A Wekerle Plus harmadik lába az energetikai felújítási hitel: minél rosszabb állapotú házra vagy lakásra veszik fel, annál több vissza nem térítendő támogatás jár, a hitel és a támogatás együtt maximum 15 millió forint.
Cserfus „nagyon jó" elemének nevezte, hogy végre nem egy évre szóló, hirtelen bevezetett és megszűnő eszközről van szó: a program 2030-ig rendelkezésre álló forrást ígér, bővítési lehetőséggel. Ez kiszámíthatóságot ad az igénybevevőknek és az építőipari szereplőknek is.
Mennyisége azonban csekély: a kormány szerint kb. 300 lakás felújítására elég évente (négy év alatt 1200), miközben az EU-s klímacélok eléréséhez a szakértők szerint évi 100 000 lakást kellene mélyfelújítani:
„Évente 100 ezer lakást kellene felújítani… annak mondjuk a szűk harmadát tudja ez az eszköz megfinanszírozni." – Cserfus Márton *
Pozitív újdonság, hogy a program a társasházak irányába is kinyílt, ahol „nagyon nagy felújítási igény van", és hogy energiahatékonysági fókuszú (az előző kormány 2022-es otthonfelújítási programjával ellentétben, ahol „bármilyen felújításra fel lehetett venni családosoknak ingyen pénzt lényegében", akár kifestésre, új bútorra is).
Fő kérdések a részletszabályok körül:
- Önerő: a legszegényebbek laknak legnagyobb arányban korszerűtlen épületekben, de nekik kell önerőt rakni (családi háznál kb. 500 000, társasházban kb. 200 000 forint lakásonként) – ez a kisnyugdíjasoknak vagy az egyedülálló szülőknek nehézséget okozhat. Az előző évek programjainál pont az önerő volt az egyik fő kizáró ok.
- Hitelbírálat: aki az önerőt összerakja, nem biztos, hogy átmegy a banki bírálaton.
- Adminisztráció: az előző évek pályázatai bonyolultak voltak; a szegény sorban élő háztartásokhoz az információk sem biztos, hogy eljutnak. „Ehhez mindenképpen szükség volna valamilyen segítségre."
- A társasházaknál a közös képviselőn keresztül egyszerűbb az ügyintézés, de a panelprogram tapasztalata szerint azok a házak férnek hozzá legjobban a támogatásokhoz, ahol van „egy talpra esett közös képviselő" és jobb módú háztartások élnek. A részletfizetés lehetne megoldás a szűrés enyhítésére.
Rezsicsökkentés: a kimaradt elem
A régi kormány kritizált juttatásai közül (Otthon Start, anyák adómentessége) az új kormány többhöz hozzányúlt, de a rezsicsökkentéshez egyáltalán nem – pedig a független szakértők évek óta az igazságosabbá tételét javasolják. Magyar Péter szerint először fel kell újítani az épületeket, de nem mondta meg, mennyit, és azt mondta: a rezsicsökkentés módosítása nincs napirenden.
Cserfus szerint a lakáspolitikának része kellene legyen a rezsicsökkentés igazságosabbá tétele. Elképzelhető lett volna egy útiterv: „haló társasházak, ki fogjuk vezetni a rezsicsökkentést 2030-ban, viszont most ide rakunk egy nagy támogatást, hogy újítsátok fel az épületeket." Szerinte a Tiszának akkora a felhatalmazása, hogy nagyobbakat is léphetett volna a lakáspolitikában, nem „újracsomagolni a korábbi eszközöket". Fokozatos rezsiemelést és a célzott rezsitámogatás fenntartását is megvalósíthatónak látja.
Bérlakásprogram: 20 évvel ezelőtti minta, sok nyitott kérdés
A bérlakásprogram is a visszatérés jegyében született: az első Orbán-kormány idején az utolsó ilyen nagy bérlakásfejlesztési program, amikor az önkormányzatok építhettek vagy vásárolhattak bérlakásokat. Akkor 10–20 000 lakással nőtt az állomány néhány év alatt, kb. 200 milliárd forintos, a mai árakon számolt forrásigénnyel – tehát a mostani program nagyságrendileg „megismétel" egy 20 éves programot.
A bejelentés szerint 2027-ben 30 milliárd, a következő három évben kb. 200 milliárd forint menne bérlakásokra és kollégiumokra, banki és piaci finanszírozással kiegészítve, 10 000 kollégiumi férőhely és hosszú távra bérelhető lakás céljával. Cserfus szerint ez léptékében „egy jó kezdet lehet", de biztosan nem elég – főleg nem egyszeri elköltés esetén:
„Ideális esetben ez forgóalapként tudna tovább működni… az állam olcsó finanszírozást ad hosszú távú hitelként, ők vissza is fizetik, visszakerül ugyanebbe a bugyorba alacsony kamatokkal, és ebből újból lehet egy újabb lakásberuházási hullámot indítani." – Cserfus Márton *
Lengyelországban működött ez a modell (ott a visszafizetős részt később kivezetették). Ehhez Magyarországon fel kellene építeni az intézményi bérlakásszektort: nonprofit lakásügynökségek skálázása, új nonprofit lakásszövetkezetek, vagy szabályozott feltételekkel (bérleti díj, profitmaximum) belépő piaci fejlesztők. Ez a szegmens Magyarországon még nincs, „de most van itt az alkalom, hogy ezt ki lehessen építeni".
Nyitott kérdések a bérlakásprogramnál
- Mit jelent a megfizethetőség? Nem tudni, szociális vagy piaci közeli lakbérre lesz-e a lakások egyike sem, sem az arányok, sem a célcsoportok megoszlása (szolgálati lakások közalkalmazottaknak, hajléktalan emberek elérése stb.). Cserfus szerint minden célcsoport jó lehet, de különböző eszközöket igényelnek, és a kormánynak célszámokat kellene kijelölnie – ez „értékválasztás".
- Nemzetközi összehasonlítás korlátozott: Magyarországon a lakosság kb. 90%-a lakástulajdonban él, ami teljesen más kiindulópont, mint az országoké, ahol ez 50% körüli.
- Állam–magánszereplő szereplés: lehetséges modell, hogy állami vagy önkormányzati telken csak kivitelez egy cég, a tulajdon állami/onkormányzati marad, akár maga üzemeltet. Cserfus egy külföldön is működő modellt javasol: a telek 99 éves bérletbe adása a fejlesztőknek, ami lejjebb szorítja a bérleti díjakat, mert a telekvásárlási költség nem épül be az árakba. Ez szerinte „borzasztó demokratikus" is: „nem vesszük el a jövő generációktól a köztulajdonról való rendelkezés jogát", mert 99 év múlva újra döntési pont elé kerül a társadalom.
- Folyamatban lévő projektek bevonzása: az állam elképzelhető, hogy készülőfélben lévő épületekben vásárol lakásokat. Cserfus szerint ez járható út, de az önkormányzatok nem szeretik a szórványlakásokat (egy-két lakás egy-egy épületben), mert azok drágán üzemeltethetők. Politikai érdek is rejlik benne: „2030-ig abból lesz lakás, ami most már esetleg épül", mert a 10 000 elérése nehéz, ha a beruházások „a tervezőasztalon sincsenek".
Hol épüljenek a bérlakások?
A miniszterelnök eddig leginkább Rákosrendezőről beszélt, de Szemerédi Samu országos főépítész az összes budapesti kerületet megkereste, hogy október 25-ig gyűjtsék össze a potenciális fejlesztési helyszíneket. Cserfus szerint a „kapásból" fejleszthető területek köre szűk; a rozsdaövezetek elő kell készítsék őket. Nyitva van, hogy aprózott fejlesztés lesz (pl. 10 lakásos bérházak fokterületeken), vagy nagy városfejlesztési beavatkozások (Rákosrendező, Diákváros, vidéki nagyvárosok alulhasznosított területei). A kérdések szerinte a Vitézy Dávid vezette közlekedési minisztériumnál csapódnak le.
Országos szinten Cserfus fontosnak tartja, hogy a program ne csak Budapestre fókuszáljon: a nagyvárosok mellett a kis- és középvárosok is fontosak, amelyek az elmúlt 20 évben ipari központokká váltak, de kevés a lakás, és 50 km-es körzetből ingáznak vagy buszoztatják oda a dolgozókat – ott szolgálati és bérlakásokkal lehetne mérsékelni a „dolgozói típusú lakáshiányt".
Kollégiumok: 47-ről 17%-ra, és a PPP-csapda elkerülése
A felsőoktatásban tanulók 17%-a lakik kollégiumban – ez 38 000 diák –, 1990-ben ez az arány még 47% volt. Az akkori magas arányt részben az magyarázza, hogy kevesen jutottak egyetemre; a felsőoktatás bővülése óta a kollégiumi férőhelyek nem tartottak vele. A Tisza választási programja legalább 50%-kal növelte volna a férőhelyek számát.
Cserfus egy konkrét rossz példát említett, amit érdemes elkerülni: a PPP-konstrukciós kollégiumépítést, ahol magánfejlesztők építettek és üzemeltettek egyetemi kollégiumokat jóval magasabb díjakon. Az ezt megvalósító beruházásokat később maga a 2010 utáni Orbán-kormány vásárolta vissza az egyetemeknek. Szerinte most, hogy az egyetemek visszakerültek állami fenntartás alá, a kollégiumok is legyenek állami fenntartásúak:
„Ha ide a magánfejlesztőket beengednénk, abból nem lesz biztosan megfizethető kollégium, hanem olyasmi árakon lesznek, amiért már esetleg egy használt lakást is be tudnak bérelni a felsőoktatásban tanulók az albérleti piacon." – Cserfus Márton *
Figyelmeztetett: Európa-szerte nyomás van a magánberuházók megjelenésére a kollégiumpiacon, és „jó volna, ha a közpénzek ide nem áramolnának el", hogy esetleg a globális pénzpiacokon működő nyugdíjalapok profitját növeljük az uniós forrással.
Záró gondolatok: amire figyelni kell a részletszabályoknál
Cserfus szerint a legfontosabb hiányzó elem a lakhatási stratégia: 1990 óta egyik kormánynak sem volt olyan, amely meghatározza a célokat, eszközöket rendel hozzá, méri a hatékonyságot, és módosít. Most még csak szlogenek szintjén látszik a megfizethetőség – ez jó kiindulópont, de a „téglákat össze kéne rendezni", hogy rendszer működjön. Emellett figyelni fog arra, hogy az eszközök hosszú távon megmaradnak-e.
„Nagyon egy nagyobb paradigmaváltásra volna szükség. Annál is inkább, mert a tegnap bejelentett eszközök közül mondjuk a lakáshitelek, amelyeket majd felvesznek a háztartások, 25 évig itt lesznek még velünk. Ha nem lépünk hamar, akkor ennek a kárait is 25 évig fogjuk nézni, ami rengeteg elvesztegetett idő." – Cserfus Márton *
Kapcsolódó hirdetések és csatornaüzenetek
A záró részben a műsorvezető felhívta a figyelmet, hogy másnap Lakner Zoltán rendszerváltás-figyelő turnéjának következő állomása Győrben lesz, Endrei Mátyás közreműködésével, jegyvásárlási lehetőséggel. A turné témája, hogy a kormány szakpolitikai intézkedései mennyire mutatnak tényleges rendszerváltás irányába – ugyanezt vizsgálja a héten ismertetett költségvetés is, amelynek törvényi megformáltsága még ismeretlen. A csatorna rendszeres támogatókat vár, és megköszönte a meglévő támogatásokat.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A műsorvezető neve az átiratban kétszer torz alakban szerepel („Én Szurovés vagyok", „Szurav Szilős voltam"); a helyes alak az átirat alapján nem rekonstruálható biztosan, ezért a szövegben „a műsorvezető" megnevezést használtam.
- „A [horkantás] kormány is bemutatta ezeket a számokat" – a szögletes zárójelben lévő kifejezés értelmezhetetlen torzulás, valószínűleg egy név vagy melléknév elveszett belőle; a kontextusból csak annyi állapítható meg, hogy a kormány előző számait említik.
- „vannak fokhitelkek mondjuk akár a belvárosban is" – a szó torzult alak; a kontextus alapján feltehetően fejlesztésre alkalmas, alulhasznosított területeket („fokterületeket") jelent, de a pontos szó nem rekonstruálható.
- A vendég neve több alakban jelenik meg az átiratban („Cirfus Mertont", „Sirfus Márton"); a kontextus és a „periféria központ társalapítója" megnevezés alapján a Periféria Központ társalapítójára következtettem.
- „a KBM, a vitézi féle minisztérium" – a rövidítés és a minisztérium neve torzult; a kontextusból egy közlekedési/beruházási portfóliójú minisztériumra lehet következtetni.
- „Szemerei Samu, az országos főépítész" – a név alakja torzult lehet; az azonosítása (országos főépítész) az átiratból származik.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Vekerle program néven hirdetett lakhatási csomagot a kormány.
[00:00:02]De vajon ez valóban kiutat jelent a lakhatási válságból?
[00:00:06]Jó estét mindenkinek.
[00:00:06]Én Szurovés vagyok.
[00:00:07]A vekerle program sok felé céloz egyszerre támogatná a tulajdonszerzést, miközben bérlakásépítéseket és kollégiumépítéseket is ígér.
[00:00:17]Megfizethető lakásokról beszél a kormány, de egyelőre kérdés, hogy pontosan mit jelent a megfizethetőség, és kinek a számára lesz mindez megfizethető.
[00:00:24]Ezekről a kérdésekről és dilemmákról fogunk beszélgetni a ma esti adásban.
[00:00:29]De mielőtt még bemutatnám a vendégemet és megkezdenénk a beszélgetést, nézzünk meg egy összefoglalót a tegnapi sajtótájékoztatóról, ahol Magyar Péter és miniszterei a Vekerte program részleteit ismertették.
[00:00:41]Ahogy korábban már bejelentettük, a Tiszakormány már 2027-ben 30 milliárd Ftnyi uniós fejlesztési forrást fordít, megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek megépítésére.
[00:00:58]A Vle lakás és kollégiumépítési program több éves alapját 550 millió euró uniós forrás adja, amelyhez, ahogy elmondtuk banki és piaci társfinanszírozás társulhat.
[00:01:13]A multiplikátor hatások miatt ennek az összegnek a sokszorosa fog érkezni a bérlakásépítési és a kollégium építési piacra.
[00:01:21]olyan léptékű építkezést készítünk elő és indítunk el, amely érdemben bővítheti a megfizethető otthonok kínálatát, és az egész magyar lakáspiacra hatása lehet.
[00:01:34]legalább 10000 új kollégiumi férőhelyet és hosszú távra bérelhető lakást teremtünk.
[00:01:40]És ami fontos jó vasúti busz és villamos kapcsolatok mellett tesszük ezt.
[00:01:46]A magyar önkormányzatokkal együttműködve olyan városrészeket tervezünk, ahol közösségi terek, zöld felületek és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások is helyet kapnak.
[00:01:57]A Veerle Plus program erősebb fókuszt helyez a új lakásokra és az építésekre, mert azt gondoljuk, hogy nagyon fontos, hogy az ingatlanpiac kínálati oldala élénküljön, több lakás épüljön egy évben Magyarországon, és megújuljon egyébként a erről majd a felújítás program fog szólni, megújuljon a meglévő ingatlanállomány és ne egyszerűen a meglévő használt átlakásoknak a a vásárlását gerjessze a támogatási program.
[00:02:33]Éppen ezért a az új lakásokra és a lakásépítésre 3% lesz a fix kamat, teljes futóidő alatt fix kamat, míg a a használt lakások vásárlási hiteleinél ennél magasabb 5% lesz.
[00:02:47]a legtöbb jelzállókhitelt a használt lakások vásárlására veszik föl az ügyfelek, és ott a kondíciók most közelebb fognak kerülni a piaci kondíciókhoz, és az, akinek valamilyen szempontból nagyobb összegű hitelre van szüksége, egy nagyobb ingatlant akar, értékesebb ingatlant akar vásorolni, vagy fajlagosan drágább ingatlant, nyilván ő nem ezzel a programmal fog élni.
[00:03:09]Tehát arra számítunk, hogy ilyen szempontból egy kiegyensúlyozattabb helyzet fog előállni, és és tényleg az inkább azok fognak élni ezekkel a ezzel a támogatott, kamatámogatott konstrukcióval, a a a aki csak nagyon rossz feltételek mellett jutna, ő hitehez a bankoktól piaci alapon.
[00:03:32]Az elhangzottakról és még ennél sokkal több mindenről kérdezem Cirfus Mertont, a periféria központ társalapítóját.
[00:03:38]Szia!
[00:03:38]Köszöntelek az adásban.
[00:03:40]Szia!
[00:03:40]Köszönöm a meghívást.
[00:03:42]Az elmúlt években nagyon sokszor hallottuk a Fidesz lakáspolitikájával kapcsolatban, hogy egyrészt az elsősorban a jobb anyagi helyzetűekre célzott, és nem igazán hitt a bérlakásokban, hanem a magántulajdonszerzést támogatta leginkább.
[00:03:54]Mielőtt most elméednénk még a Vekerlének a részleteiben, az érdekelne két általánosabb dolog érdekelne.
[00:04:00]Egyrészt az, hogy a Fideszhez képest látsz-e paradigmaváltást abban, amit Aisza most bejelentett.
[00:04:06]A paradigmaváltást?
[00:04:06]Ezt a szót ugye azért használtad, mert a miniszterelnök is tegnap többször használta ezt a sajtótjékoztató során.
[00:04:12]Én azt látom, hogy ez nem egy paradigmaváltás, hanem sokkal inkább egy visszatérés az első Orbán kormány időszakához.
[00:04:18]Itt az 1998 és 2002 közötti időszakra gondolok, akkor már volt lakástakarékpénzár, azt 96-ban vezették be.
[00:04:27]voltak már jelzállóhitelek, amelyekre akkor is adott a az állam kamattámogatást, meg akkor az első kormány első Orbánkormány volt az, amelyik egy azóta is egyedi meg egyszerű előforduló bérllakásfejlesztési programot kezdett el.
[00:04:43]Szóval én egy ilyen visszatérést látok, és egyáltalán nem paradigmaváltást.
[00:04:48]És röviden mi lenne az, ami paradigmaváltást jelentene számodra?
[00:04:51]paradigmaváltás azt jelentené számomra, hogyha egyértelműen elfordulna a lakáspolitika attól, hogy a lakástulajdonszerzést támogatja ilyen mindenféle hitelalapú eszközökkel meg azoknak a kombinációjával, és az arányaiban elmozdulás lenne abban is, hogy sokkal inkább a rászorult rászorulókat támogatja a lakáspolitikai eszközökkel a kormány.
[00:05:11]Illetve még egy szempontot kiemelnék annak is nagyon vagy akkor gondolnék paradigmaváltást, hogyha lenne egy egységes lakáspolitika.
[00:05:20]Most azokra az eszközökről, amiket majd amikről majd itt beszélni fogunk, azok egymás mellé rakott eszközök, amelyekből még nem rajzolódik ki egyáltalán lakáspolitika.
[00:05:31]Ez kicsit olyasmi, mintogyha egymás mellé raknánk egy halom téglát, meg néhány tetőgerendát, meg valamennyi cementet, de ezek összességéből még nem lesz egy lakatásra alkalmas ház.
[00:05:39]Szóval kicsit ez van a most bejelentett eszközökkel is.
[00:05:44]Nem igazán tudjuk, hogy mik az átfogó lakáspolitikai célok, amelyekhez mérni lehetne azt, hogy azt a célt elérje a kormány ezekkel az eszközökkel.
[00:05:54]Beszélünk ezekről az eszközökról részletben mindjárt.
[00:05:55]De még egy általánosabb kérdés.
[00:05:57]Ugye Magyarországon lakhatási válság van.
[00:05:58]Ezt nagyon sokszor megállapítottuk az elmúlt években.
[00:06:02]Elszálltak a lakásárak és az albérletárak.
[00:06:04]Egyre kevesebb lakás épült különösen az elmúlt hat évben Magyarországon.
[00:06:08]És amik meg vannak házak és lakások, azok nagyrészt nagyon rossz állapotban vannak.
[00:06:12]Ebből a lakhatási válságból mennyire mutat, kiutat ez a program?
[00:06:17]Mennyire ad választ ezekre a problémákra?
[00:06:20]Szerintem bizonyos részeire ad választ, tehát mind a lakásépítés meg, hogy abba az állam valamilyen módon beszáll, ez szerintem egy előremutató dolog.
[00:06:26]Meg az is, hogy most források meg egy kicsivel talán több forrás, mint az elmúlt években, tehát források fognak áramolni a lakásfelújításokba, és egy kicsivel szélesebbre nyitotta most a kormány a kört, amely amely ingatlanok számára ez hozzáférhető lesz.
[00:06:43]De abban, hogy továbbra is lakástulajdonlás fókuszú meg lakástulajdonhoz kötött eszközök vannak, az nyilván nagyon sokakat kizár továbbra is a ezeknek az igénybevételérőtől.
[00:06:57]Nézzük akkor végig ezeket az elemeket.
[00:06:58]Ugye van a Vekerle plus nevű program, aminek van három lába.
[00:07:01]Erről van a legtöbb információnk ezekről.
[00:07:03]Ennek az egyik része ugye ez az átalakuló otthonstart, ami ami annyiban alakul át, hogy bevezetnek egy életkori korlátot, és a használt lakásoknál, ahogy itt hallottuk, is 5%-ra emelik a fix kamatot.
[00:07:14]Ezenkívül kötelező lesz beköltözni is, tehát nem lehet majd kiadni a lakást, mint amit most az otthonstartnál meg lehet csinálni.
[00:07:19]A [horkantás] kormány is bemutatta ezeket a számokat, hogy az otthonstartot eddig túlnyomó részt a leggazdagabbak igényelték, miközben a célja nem feltétlenül ez lett volna.
[00:07:29]Mire számít az, hogy ezek a változások ebben hozhatnak változást?
[00:07:33]Tehát hozzáférhetnek olyanok, akik eddig nem fértek hozzá?
[00:07:37]Inkább talán, hogy kiesnek azok, akik a legtetején igénybe vették.
[00:07:40]Ö de az, hogy ez azekkel a módosításokkal majd a társadalom alacsonyabb jövedelmű rétegeihez is majd jobban el fog elérni, jó jobban el fog érni ez az eszköz, én erre nem számítok.
[00:07:53]Annál is inkább, mert például a kamatok is emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a hitelösszeg majd csökkenni fog.
[00:07:58]amit föl tudnak venni ezek a háztartások.
[00:08:01]Meg hát a az igénybevételi feltételeken nem módosítottak annyit, amely ami lefelé kinyitná kinyitná ezt az eszközt az otthonstarthoz képest.
[00:08:10]Mondom én szerintem a tetejéből egy kicsit le fog vágni.
[00:08:15]Ott se biztos, hogy nagyon sokat, de azért valamennyit remélhetőleg igen.
[00:08:17]És akkor eljuthatunk majd talán egy olyan állapothoz, mint ahogy a CSOKhoz kapcsolódó ilyen hiteleknél volt.
[00:08:23]Szóval azok is nagyon felfelé lőttek, meg az összes ilyen kamattámogatás lakáshitel az elmúlt 50 évben mindig felfelé meg a középosztályfelé lőtt.
[00:08:31]Nem kell arra számítani szerintem, hogy hogy ebben érdemben módul, de egyébként kellene, tehát egy ilyen típusú programnál kéne egyáltalán abban gondolkodni, hogy ezt hogyan lehet lefelé kinyitni, vagy ez eleve nem arra való?
[00:08:43]Ez eleve nem arra való, szerintem egy kamatámogatott lakásit ter sokkal kisebb ö terjedelemben volna szükség.
[00:08:49]Tehát egyrészt egy felsőjövedelmi korlátot mindenképp be kellene vezetni szerintem, mert a leg az most továbbra sem lesz.
[00:08:57]Szóval ebből a szempontból például egyáltalán nem lett igazságosabb a a ez az új Vekerle plusz lakáshitel.
[00:09:05]Én ezt nagyon hiányolom ennél az eszköznél is, meg az elmúlt 50 év összes hasonló eszközénél.
[00:09:12]És akkor a van a közép közepes jövedelműeknek szerintem egy része, akiknek a kamattámogatott hitele egy jó eszköz lehet, amennyiben a lakástulajdonszerzést szeretnék a körünkbe körükben támogatni, de a az alacsonyabb jövedelműeknek nem segítenek ez az ezek az eszközök, sőt valójában forrást vonnak el a azoktól az eszközöktől, amelyek viszont az ő lakatásukat segíteni tudnak.
[00:09:38]A közepes jövedelem az mit jelent körülbelül?
[00:09:39]Hát ez nehéz megmondani, mert nagyon különbözőek az élethelyzetek, meg ugye egy ilyen lakáshitellel mondjuk Budapesten nehezebb lakáshoz jutni, egy vidéki kistelepülésen könnyebb.
[00:09:51]Szóval emiatt is nagyon különböző szerintem, hogy kik férnek ezekhez hozzá.
[00:09:57]Mondom ez így a a legalsó jövedelmi tizedek azok biztos, hogy nem.
[00:10:00]Az ezek a statisztikákból is látszottak.
[00:10:05]És akkor a az viszont jó volna, hogyha a leggrágabbak meg egyáltalán nem férnének.
[00:10:09]ezekhez hozzá említetted a lakástakarékot, ami szintén ugye még annak idején, az első korbánkormány idején már létezett, aztán 2018-ban szüntette meg szintén a Fidesz, most visszahozza a Tisza.
[00:10:20]Ez szintén a megtakarítás sokkal rendelkező embereknek ad valamilyen lehetőséget ugye ahhoz, hogy állami támogatást szerezzenek lakásvásárláshoz?
[00:10:30]Hogy látod ez kinek és milyen mértékben jelent segítséget?
[00:10:33]A tegnapi bejelentésnél azt már láttuk a számokat, ahol elmondta a pénzügyminiszter, hogy az állami támogatást akkor lehet kimaxolni, hogyha valaki havonta 100000 Ft-ot megtakarít csak lakástakarékpénztárba.
[00:10:47]Hogyha megnézzük a a mostani medián nettó jövedelmeket, az ilyen 4300 Ft.
[00:10:53]Tehát a társadalom több mint felé, vagy társadalom felének a több mint a jövedelme negyedét bele kéne rakni a lakástakarékba.
[00:11:00]Tehát az emberek fele, bocsánat, az emberek fele keres men az emberek fele kevesebbet keres, mint 430000 Ft.
[00:11:07]Na most az ő jövedelmükhöz képest ez a 100000 Ft-os megtakarítás az ideális.
[00:11:11]Hogyha azt nézzük, hogy hogy nekik azért vannak mindenféle havi költségeik, nem kizárt, hogy nekik lenne 100000 Ft havi felesleges forrásuk, amely amelyek azt mondanák, hogy akkor jövő hónaptól belerakják a lakástakarékba.
[00:11:26]Szóval ez is igazából a azoknak segít jobban, akik sokat tudnak megtakarítani, de akik meg sokat tudnak megtakarítani, szerintem nem jó, hogyha őket támogatja az állam ilyen eszközökkel.
[00:11:37]Ez is lényegében egy kamattámogatás, hogyha úgy nézzük, csak itt ugye előre berakunk pénzt, ahhoz hozzárak valamennyit az állam, és akkor abból tudunk lakást venni.
[00:11:46]A kamattámogatott hiteleknél ez fordítva van.
[00:11:49]Ott fölveszünk egy hitelt, és akkor a annak a törlesztőjéhez rak hozzá hónapról hónapra az állam.
[00:11:53]egyébként ez elég népszerű program volt mindezzel együtt, és nagyon nagy felzúdulást keltett, amikor kivezette a Fidesz.
[00:11:59]A 2010-es években átlagosan a lakosság tizede rendelkezett ilyen megtakarítással.
[00:12:06]Ez akkor azt jelenti, ez a tizede ez azokból az emberekből kerülhetett ki, akiket az előbb mondtál, tehát akik a közepesnél jobban, vagy akár jóval jobban kerestek, vagy vagy ezt a a lakosság tizedét nem is kell annyira soknak tekintenünk.
[00:12:19]Igen, hát ők, akik jól kerestek, vagy a akiknek a családtagjai jól kerestek, hogyha így visszaemlékezzünk, ugye lehetett az embernek a gyerekei nevére is kötni lakástakarékszerződést.
[00:12:30]Tehát a ugye a leggazdagabbak azok ezt majd lehet, hogy most is meg fogják tudni tenni.
[00:12:33]Majd meglátjuk a részletszabályokat, hogy akkor kötök még kettőt a gyerekeim nevére, és akkor majd nekik is így elkezdem befizetni a a leendő lakásukhoz a megtakarítást, ami amire majd aztán az állam ad egy csomó támogatást.
[00:12:46]Szóval ez szerintem nem volt egy jó eszköz.
[00:12:48]azért volt akkora nagy felzudás, mert a középosztály mindig egyszerűen hangosabb és de erre tényleg nagy összegeket költett az állam, hogyha most így átszámoljuk a mostani árokra.
[00:12:57]Ez több mint 100 milliárd Ft volt minden évben, amit szintén a közepes jövedelműeknek a lakásvásárlásához, lakásfelújításához tett hozzá az állam a lakástakarékpént rendszeren keresztül.
[00:13:09]Tehát ez megint csak nem egy ördögtől való eszköz, csak érdemes valószínű egy picit jobban célozni itt is, akár felsőjövedelmi korlátot bevezetni, mármint azt nem monda, hogy egyáltalán ki az, aki élhet, ki az, aki élhet az állami támogatással.
[00:13:23]És akkor vagy egy másik lehetőség, hogy a támogatás összegje az nem a befizetések valamekkora százaléka, hanem ha többet fizetek be, akkor kicsit kevesebbet tesz hozzá az állam.
[00:13:33]Aki meg keveset takarít meg, ahhoz meg picit többet tesz hozzá az állam.
[00:13:37]A nányaiban az ugye megint egy kicsit azokat tudja jobban segíteni, akik nem tudnak 100000 Ft-ot félretenni egy hónapban.
[00:13:45]De ilyen program nem volt soha.
[00:13:46]Én nem emlékszem ilyen típusú megoldásra a lakástakarékpénztáró.
[00:13:52]Nem, ott nem volt ilyen.
[00:13:54]Egyébként a G7 úgy számolt ma, hogy a a leendő maximális állami támogatás az kábé úgy viszonyul az átlagfizetéshez, ahogy 2018-ban, amikor kivezették ezt a programot.
[00:14:03]Tehát, hogy relatíve ugyanannyi támogatást ad a kormány most is, mint amennyit korábban adott a Fidesz.
[00:14:08]Viszont ahhoz, hogy ezt a maximális támogatást behúzza az ember, ahhoz arányaiban most többet kell majd spórolni, mint korábban.
[00:14:14]Ez jelentheti azt, hogy a korábbinál kevesebb embert fog elérni még a középosztályon belül is?
[00:14:20]Hát vagy kevesebb embert fog elérni, nem lesz olyan népszerű ez az eszköz, vagy egyszerűen a megint ez felfelé fog lőni, tehát hogy amit kiveszünk a rendszerből a a leg leggazdagabbak támogatásából, az otthonstart megszüntetésével, azt most lehet, hogy a hátsó ajtón vissza visszahozzuk.
[00:14:36]Szóval ebben ez a a veszély, és ezért mondom, hogy nem látszik, hogy mi a mi a lakáspolitikai irány, merthogy ezek az eszközök, ezek most kicsit ilyen ellentétes módon is hatnak.
[00:14:46]Ö, tehát amit az egyiken nyerünk, hogy talán a a leggazdagabbak nem jutnak hozzá, vagy nem férnek hozzá, és nem erre költjük a közpénzt, az lehet, hogy a másik eszközzel viszont majd pont ez fog történni.
[00:14:59]Egy harmadik lába is van még a VCERLE Plusak, ez az energetikai felújítási hitel.
[00:15:03]Ugye ehhez adnak vissza nem térítendő támogatást is.
[00:15:05]Minél rosszabb állapotú házra vagy lakásra veszi fel az ember, annál több vissza nem terítendő támogatást biztosítanak.
[00:15:11]Ez a hitel és a támogatás együtt maximum 15 millió Ft lehet.
[00:15:16]hogy itt az lenne a cél, hogy a nagyon rossz energiahatékonyságú épületeink jobb állapotba kerüljenek.
[00:15:23]Első ránézésre mire elég ez a program?
[00:15:26]Valamennyire elég.
[00:15:26]Meg az szerintem nagyon jó ebben a programban, hogy végre nem egy egy évig futó eszközről van szó.
[00:15:32]Ugye az elmúlt öt évben ehhez voltunk hozzászokva, hogy nagyon hirtelen bedobnak egy új ilyen lakásfelújítási vagy házfelújítási eszközt, amit lehet igényelni néhány hónapig, vagy maximum egy évig, akkor utána az megszűnik.
[00:15:43]Így nem tudjuk, mi lesz utána.
[00:15:46]Most pedig van egy jelenleg bejelentett 2030-ig rendelkezésre álló forrás is, amit azt mondta a kormány, hogy bővítés, hogyha hogyha van rá nagyobb igény.
[00:15:58]Tehát ez egy kiszámíthatóságot jelent mind az igénybe vevő lakástulajdonosok számára, mind az építőipari szereplők számára, akik pedig egy kicsit jobban tudnak majd azzal számolni, megkapacitásokat építeni, amelyre meg valószínű szükség lesz.
[00:16:13]Szóval ez a része mindenképpen jó.
[00:16:16]Hogy mire elég?
[00:16:16]Hát ugye azt mondták a tegnapi sajtótájékoztatón a kormánytagok, hogy nagyjából 300 lakásra elég ez egy évben, mert a négy év alatt 1200 vagy három.
[00:16:29]Igen.
[00:16:29]És akkor hogyha ezt leosztjuk, ez átlagosan 300et jelent.
[00:16:31]Na most ahhoz, hogy elérjük a az EU-s klímacélokat, a szakértők szerint nagyjából évi 100z lakást kellene mély felújításon, tehát nagyon nagy beruházást igénylő módon felújítani évi vagy az évente, tehát annak mondjuk a ilyen szűk harmadát tudja ez az eszköz megfinanszírozni.
[00:16:50]A többi többinél meg ugye kérdés, mert arra pedig pedig nincsenek más források.
[00:16:56]illetve hát kérdés lesz az is, hogy hogy egy-két eszköz még fut ezekből a Orbánkormány által bevezetett lakásfelújítási eszközök közül, hogy azokat tovább viszi a kormány, vagy megszünteti, az arról nem volt még bejelentés.
[00:17:12]Ezt akartam kérdezni még az előbb, hogy időnként szavakban az előző kormány is elkoterezte magát az ilyen lakástelújítások, energiahatékonysági beruházások mellett, de azt lehet látni, hogy ez végül is mennyire érteléres tömegeket.
[00:17:23]Ki lehet-e indulni valamiből, hogy hogy eddig mre jutottunk, és akkor az alapján mit várhatunk mondjuk egy új programtól?
[00:17:32]Nagyon vegyesek voltak ezek a programok, mert nem egyrészt nem mind jelentett energia megtakarítást.
[00:17:37]Ö, tehát aki még visszaemlékszik az előző választásra, tehát a 2022-esre, előtte volt egy ilyen otthonfelújítási program, amikor tulajdonképp bármire bármilyen felújításra föl föl lehetett venni családosoknak ingyen pénz lényegében.
[00:17:54]A azt lehetett arra is fordítani, hogy az ember kifesti a lakását, meg új bútorokat vesz.
[00:17:58]Ez ugye a mostani programban nincs, tehát az jó, hogy egy ilyen energiahatékonysági fókusz van.
[00:18:06]Az EU-s forrásokat nyilván erre lehet igénybe venni.
[00:18:07]És most ez volt itt az egyik főcél, hogy ezeket is föl lehessen használni.
[00:18:11]voltak kifejezetten energiahatékonyságot támogató programok is, de ezek is nagyon különbözőek voltak az elmúlt években.
[00:18:17]Volt csak napelemes program volt, ami ilyen összetettebb felújításokat is engedélyezett, de ezek az elmúlt években mind a családi házakra vonatkoztak, ami most szintén egy újdonság és szintén egy pozitívum, hogy kinyitották a társasházak irányába is ezt a programot, ahol viszont nagyon nagy felújítási igény van továbbra is.
[00:18:38]És ez a maximum 15 millió Ft, ez egy reális vagy racionális plafon.
[00:18:40]Tehát mondjuk ennyiből már tényleg fel lehet újítani egy akár nagyon rossz állapotú ehhez nem értek nagyon, de azt szóval itt a szakértőket majd majd szerintem meg kell kérdezni így a következő napokban ők biztos már számolnak, hogy az a 30%-os energiamegtakarítás, ami amit elvárnak ezektől a ezektől a beruházásoktól, az mondjuk meg milyen módon valósítható meg egy, nem tudom, egy átlagos kádárkocka esetében?
[00:19:07]szól, hogy ott mondjuk elég-e, hogyha leszigeteljük a a házat, meg nyílázárokat cserélünk, vagy az abból nem fog ez kijönni, és az a 15 milliós maximum összeghhez az hogyan viszonyul.
[00:19:19]Szóval én még nem láttam erre vonatkozó számításokat, meg így nem tudok ilyeneket fejből mondani, úgyhogy lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.
[00:19:25]A társasházak esetében ott azért így kérdéses, mert ott 4-5 millió Ft közötti összeg lehet per lakás, és akkor ott is valószínű nagyon fügat, hogy egy kicsi méretű társasházról van szó, amiben néhány lakás van, vagy egy nagy panelépületről 100 plusz lakással.
[00:19:46]Ott is majd gondolom végig fogják a társasházak számolni, hogy hogy mire elég ez, vagy mire nem.
[00:19:52]Az előbb mondtam, hogy a legrosszabb állapotú lakásokhoz, házakhoz adják a legtöbb támogatást, de hát még ott is szükség lesz önerőre, miközben egyébként pont a legszegényebbek laknak legnagyobb arányban ilyen korszerűen épületekben, már nem csak ők, egyáltalán nem, sőt, de de mégis ők akkor hogyan tudnak részt venni egy ilyen programban?
[00:20:10]Ez egy nagy kérdés, amire azt hiszem, hogy tegnap nem is kérdeztek rá a jelenlévők, meg maguktól se mondták a a miniszterek, hogy hogy ezt az önerőt majd hogy tudják biztosítani a háztartások.
[00:20:22]Az előző éveknek az ilyen lakásfelújítási probléma lakásfelújítási programjainál pont ez volt az egyik fő probléma, hogy a legszegényebbek részben az önerő miatt nem fértek hozzá.
[00:20:34]Ez egy kizárók.
[00:20:34]akinek aki még esetleg az önerőt össze is rakja, az nem biztos, hogy egy hitelbírálaton átmegy a banknál.
[00:20:41]Szóval ez lehet egy második szűrő.
[00:20:43]Itt majd a részletszabályoktól szerintem nagyon sok függ.
[00:20:48]Mert hát ott vissza kell fizet tudni fizetni a hitelrészt, ami egy biztos egy banki ilyen bírálaton kell, hogy keresztülmenjen.
[00:20:57]És akkor a harmadik, ami meg az adminisztratív korlátok hogy mennyire nehéz ezt a pályázatot megírni.
[00:21:01]Az előző években ezek azért nagyon bonyolult pályázatok voltak még abban az esetben is, ahol ahol esetleg a kivitelező például a napelemes programnál átvállalta vagy átvállalhatta ennek az adminisztrációját, hát ott is egyáltalán az információhoz eljutni, hogy keresni olyan kivitelezőt, aki aki akivel megcsináltatja az ember.
[00:21:23]Szóval ehhez azért kell tapasztalat, vagy vagy nem biztos, hogy egy egy nagyon szegény sorban élő háztartásra egyáltalán eljutnak ezek az információk, meg meg tud meg tudják ugrani ezt a az adminisztratív korlátot.
[00:21:40]Emiatt itt mindenképpen szükség volna valamilyen segítségre rá.
[00:21:43]Lehet, hogy az önerőt is valahogy majd meg fogják oldani a hitellen keresztül, de itt majd a részletszabályokból derülnek ki szerintem ezek a részletek.
[00:21:51]Meg nem is feltétlenül csak a, ahogy mondtad, a legszegényebb vagy a szegény sorban élő emberekről van szó, hanem hát az előbb mondtad, hogy a közepes jövedelem az 430000 Ft-ot jelent.
[00:22:01]Szóval az is kérdés, hogy aki mondjuk mondjuk ez alatt keres valamennyivel, az mondjuk, hogy tud ebbe becsatlakozni.
[00:22:07]Az nem azt jelenti, hogy ő extrém szegény lenne, de azt jelenti, hogy nem biztos, hogy egy ilyen típusú önerőt össze tud rakni az ő házával, akkor mit lehetne kezdeni arra?
[00:22:17]Milyen programot lehetne indítani?
[00:22:18]Szerintem itt is érdemes elválasztani a családi házakat, meg a társasházakat.
[00:22:22]Ugye egy családi háznál, hogyha ott az önerő az 500000 Ft lesz, azért hogyha valakinek nincsen 500000 Ftja, akkor valószínű nehezen tud belevágni amúgy is egy ilyen ilyen átfogó 30%-os energiahaték energia megtakarítást legalább ígérő felújításba.
[00:22:39]Tehát ott valószínű ez az eszköz nem amiatt nem lesz elérhető, mert az 500000 Ft-ot nem tudja lerakni az adott háztartás, hanem egyszerűen a beruházás összege, a végösszege akkora, hogy azt nem tudná kifizetni.
[00:22:53]A a társasházak esetében ott meg az lehet a korlát, ott ugye 200000 Ft-ot kell minden tulajdonosnak leraknia majd, hogy azért ez a 200000 Ft is relatíve nagy összeg, hogyha azt nézzük, hogy ezt egyben majd ki kell fizetniük a háztartásoknak, a kisnyugdíjastól kezdve a nem tudom, az egyedülálló szülőig.
[00:23:13]Szóval ott is lehetnek olyanok, akik akiknek ez nehézséget okoz.
[00:23:15]És erre még nem láttuk a részletszabályokat, hogy hogy ezt hogyan fogják tudni áthidalni a társasházak, hogy ne az blokkoljon be esetleg egy felújítást, hogy van mondjuk a a tulajdonosoknak a 10%-a, aki ezt egy összegben nem tudja letenni, de mondjuk részletfizetéssel így meg tudná oldani, hogy ezeknek a házaknak is elérhetővé tegyük a ez ezt a ezt a megoldást.
[00:23:39]Szóval ez ez mindenképp egy fontos cél volna.
[00:23:41]majd itt látni fogjuk, hogy erre miket találnak ki a megvalósítók meg a jogszabályalkotók.
[00:23:47]De akkor mondjuk egy ilyen részletfizetéses konstrukció az ezt megoldaná családi házaknál is, meg társasházakban is.
[00:23:53]Igen.
[00:23:53]A a társasházaknál ott biztos nyilván könnyebb, mert ott nem az egyedi háztartások adják be ezeket a pályázatokat, hanem hogyha ott van egy közös képviselő, aki egyébként amúgy is ahhoz hozzá van szokva, hogy vannak mondjuk hátalékos lakók, akiknek a közös költség részletfizetését kell valahogy intézni.
[00:24:09]Tehát ahhoz képest ez nem egy ilyen nagy megugorhatatlan akadály, én úgy látom, de nyilván lehet olyan, hogy hogy ez ez így szűrni fogja egész biztosan a társasházakat.
[00:24:19]Ezt a panelprogramban is abszolút láttuk, tehát azok a társasházak férnek ezekhez a a támogatásokhoz mindig jobban hozzá, ahol van egy talpra esett közös képviselő.
[00:24:29]Általában jobb módúak a a háztartások, mert tudnak ennyire előre hosszú távon is gondolkodni, hogy akkor mi szívesen belerakunk magába az épületbe annyit, hogy hogy újuljon meg, mert hosszútávon így biztosan jó lesz.
[00:24:45]Míg azok, akik akik kicsi társasházak, vagy esetleg szegényebb emberek laknak benne, a amúgy is nehézségük a van a az épület üzemeltetésével, azoknak ez egy megugorhatatlan dolog lesz.
[00:24:59]Ugye vannak olyan fideszes juttatások, amiket nagyon sokat kritizáltak az elmúlt években, már elszálltak, már nem jól céloztak, mondjuk az otthonstart vagy az anyák adómentessége, ezekhez például hozzányúlt az új kormány.
[00:25:10]De például a rezsicsökkentéshe azz egyáltalán nem, pedig az is egy ilyen terület, ahol hát független a Fidesztől független szókértők évek óta mondják, hogy igazságosabbá kellene tenni egyszerűen.
[00:25:21]Magyar Péter azt mondta, hogy először fel kell újítani az épületeket, hogy egyáltalán erről beszélni tudjunk.
[00:25:27]de azt már nem mondta meg, hogy mennyi épületet kell ehhez felújítani, és azt mondta, hogy igazából nincs is napirenden az, hogy a rezsicsökkentésen bármit módosítsanak.
[00:25:36]Szerinted részek kellene legyen egy ilyen programnak a rezsicsökkentés igazságosabbá tétel?
[00:25:40]Hogy látod ezt a kérdést?
[00:25:42]Hát a lakáspolitikának biztos, hogy része kell, hogy legyen.
[00:25:44]Itt elképzelhető lett volna mondjuk egy olyan, hogy mondjuk egy útitervet mond a kormány, hogy haló társasházak, haló lakástulajdonosok, ki fogjuk vezetni a rezicsökkentést 2030-ban.
[00:25:58]Viszont most ide rakunk egy nagy támogatást abban, hogy akkor újítsátok fel az épületeket akkor és akkor van mindenkinek egy ilyen világos útit, szóval egy ilyent be lehetett volna jelenteni.
[00:26:09]Szerintem akkora most a felhatalmazása a Tiszapártnak, hogy hogy lehetett volna nagyobbakat is lépni a lakáspolitika területén, mert és nem újra csomagolni a korábbi eszközöket.
[00:26:21]Mondjuk nyilván az azt jelenteni, hogy pont 2030-ban kellene kivezetni választási évet.
[00:26:24]Nem biztos, hogy ez a jó jó kifizetési év, de most sok mondtam egy ilyen példát, hogy mondjuk vagy azt mondjuk, hogy akkor majd fokozatosan elkezdjük csökkenteni a a rezsicsökkentés re fordított forrásokat, és akkor elkezdjük egy kicsit emelni a a lakossági rezsiköltségeket.
[00:26:41]Ez ezt megvalósíthatónak látom, főleg, hogyha mondjuk még időszakosan vagy ideiglenesen mellénak még valamilyen rezsiámogatást azoknak, akik pedig le, akiknek a legtöbb problémájuk van a rezsiköltségeknek a kibizetésével.
[00:26:56]Az is egyébként jó volna, hogyha része lenne egy ilyen átfogó lakáspolitikai eszköztárnak.
[00:27:02]És akkor, hogyha már a nehezebb anyagi helyzetben lévő emberekről beszélünk, bérlakásokról és kollégiumokról is tett bejelentést a kormány.
[00:27:10]Azt mondják, hogy jövőre 30 milliárd Ft uniós pénzt szánnak megfizethető bérlakások és kollégiumok építésére, majd a következő három évben további nagyjából 200 milliárd Ft menne erre a célra, amihez banki és piaci finanszírozás is társulna.
[00:27:24]Azt mondják, hogy 10000 új kollégiumi férőhely és hosszú távra bérelhető lakás épül ebben a programban.
[00:27:31]Első ránézésről mindjárt beszélünk arról, hogy mit nem tudunk még ebből, de első ránézésre ez sok vagy kevés, mennyire reális egyáltalán, hogy látod?
[00:27:39]Ez is egy kicsit visszatérés az első Orbán kormányhoz, mert ott volt utoljára ilyen nagyobb bérlakásfejlesztésű program, ott az önkormányzatok vagy építhettek, vagy vásárolhattak a piacról bérlakásokat.
[00:27:52]Hát ez kicsit mérsékelni tudta akkor az önkormányzati bérlakások számának a csökkenését.
[00:27:56]Ö de egy ilyen 10 és 20000 körülivel nőtt az állomány akkor néhány év alatt.
[00:28:01]Annak a forrásigénye egyébként nagyjából ugyanúgy 200 milliárd Ft volt, hogyha a mai árakra átszámoljuk.
[00:28:06]Szóval ez nagyságrendileg ugyanaz.
[00:28:08]Tehát igazából megismétlő megismételnek egy 20 évvel ezelőtti programot.
[00:28:13]A megvalósítók köre az nem biztos, hogy ugyanaz lesz.
[00:28:17]Szóval a 20 évvel ezelőtti ott önkormányzatok voltak azok, amelyek bővítették a a lakásállományukat ebből az állami támogatásból.
[00:28:24]Most meg még nem tudjuk, hogy kik lesznek a kezdem kedvezményezettek ebben a programban.
[00:28:31]Nem tudni egyelőre, hogy itt megfizethető bérlakásokról és kollégiumokról lesz-e szó, vagy luxus bérlakásokról, meg luxus kollégiumokról.
[00:28:40]Szóval itt biztos arra szükség.
[00:28:42]Kormány azt mondja, hogy megfizethető, hogy az pontosan mit jelent, azt nem tudjuk, de biztosan nem megfizet.
[00:28:45]Igen.
[00:28:48]Remé remélhetőleg ez a jogszabályokban is majd tükröződni fog.
[00:28:53]Mertogy hogy valóban erre volna valóban erre van volna szükség.
[00:28:57]Azt mondod, hogy ez a program igazából már lezajlott egyszer egy Orbán egy korábbi Orbán kormány alatt ugyanilyen nagyságrendben.
[00:29:02]És ahhoz képest meg tényleg évek óta arról van szó, hogy mennyire kevés a bérlakás Magyarországon, hogy mennyire hagyták az önkormányzatoknak, hogy megszabaduljanak az évtizedek során ezektől a bérlakásoktól, akkor ez nekem azt üzeni, hogy akkor ez egy léptékében nem elég.
[00:29:20]léptékében egy jó kezdet lehet.
[00:29:23]Meg szerintem itt most az egy történelmi lehetőség, hogy van ez az Európai Uniós forrás, amit sikerült hazahozni, és ezt be lehet most rakni a lakásrendszerbe.
[00:29:35]Ez biztos, hogy nem elég.
[00:29:37]És akkor főleg nem elég, hogyha ezt egyszeri módon elköltjük.
[00:29:40]Tehát ö ideális esetben ez egy ilyen forgóalapként tud tudna tovább működni, ami azt jelenti, hogy ezt most olcsó finanszírozásként odaadja a lakásberuházás végzőknek hosszútávú hitelként az állam, de ők ezt vissza visszafizetik, és akkor visszakerül ugyanebbe a bugyorba ö valami alacsony kamatokkal, és akkor ebből újból lehet egy újabb lakásberuházási hullámot indítani.
[00:30:10]Szóval ez volna az ideális működése.
[00:30:13]Európában vannak erre példák, ahol ez jól működik, és a bérlakásfinanszírozásnak ez egy nagyon jó csatornája volna, de ehhez ez az összegrészt biztos nem lesz elég.
[00:30:22]Tehát ehhez majd még hozzá kell rakni a köv kellene rakni a következő években forrásokat hogy folyamatosan bővüljön ez az alap.
[00:30:32]Meg ez nagyon fontos, hogy tényleg ebbe vissza tudjanak áramolni a pénzek, és ne egy ilyen egyszeri támogatásként kifizesse a kormány a a lakásberuházóknak.
[00:30:38]Azt mondod, hogy Európában vannak példák, ahol ez jól működik hosszú távon is.
[00:30:42]Ezek ilyen csupa nyugat-európai országok, vagy van itt a térségben is olyan Lengyelország szintén ott működött ez.
[00:30:50]Ott is volt abban a módosulás, mert a pont ezt a visszafizetős rendszerét azt kivezették utána, de ott például működött ez abszolút ez a ez a modell.
[00:31:00]Szóval ez ez működhet Magyarországon is.
[00:31:03]Ehhez az kell, hogy hogy hogy képüljen egy ilyen intézményi bérlakásszektor is, amit ideális esetben nonprofit szereplők megjelennek ezen a piacon.
[00:31:11]Tehát akár a lakásügynökségeket, amelyeknek most már a csíái így megjelentek Magyarországon, azt föl lehetne ebből egy ilyen programból skálázni, hogy akkor ők még a növelik a lakásállományukat.
[00:31:23]vagy létrejöhetnének új nonprofit lakásszövetkezetek, vagy a mostani piaci ingatlanfejlesztők is akár beléphetnének ebbe a ebbe a szegmensbe, hogyha így beszabályozzuk, hogy akkor ott milyen bérleti díjak vannak, ők maximum mennyi profitot csinálhatnak ezeken a beruházásokon.
[00:31:42]Szóval ezek mind létező európai példák.
[00:31:45]Ez a szegmens Magyarországon még nincs, de most van itt az alkalom, hogy ezt ki lehessen építeni.
[00:31:51]Mi egyelőre nem tudjuk azt sem, hogy ezek közül a bérlakások közül mennyi lesz az, ami szociális lakbéren menne ki, mennyi lenne az, ami piaci alapon menne ki.
[00:31:59]Azt mondták, hogy lesz mind a kettőre példa, de azt sem tudjuk, hogy milyen arányban akarnak bevonni különböző célcsoportokat.
[00:32:04]Tehát mondták például, hogy terveznek szolgálati lakásokkal, közalkalmazottaknak, de hogy ez mekkora része lenne, azt nem tudjuk.
[00:32:12]Nem tudjuk, hogy mennyi lenne az, ami mondjuk tényleg a legnehezebb helyzetben lévő akár hajléktalan embereknek is lakhatási lehetőséget nyújtana.
[00:32:20]Szerinted mi lenne egy ilyen ideális felosztás?
[00:32:22]Tehát milyen célcsoportokra, milyen arányban kell figyelnie egy jól működő programnak?
[00:32:27]Mert gondolom az nem jó, hogyha csak egy csoportot jelöl ki magának.
[00:32:31]Ez biztos.
[00:32:31]Szerintem ezek mind jó célcsoportok lehetnek.
[00:32:34]Hát itt is kellene tudni, hogy mi a lakáspolitika célja ezzel a bérllakásprogrammal.
[00:32:39]Tehát, hogy kiknek akarunk segíteni ezzel?
[00:32:41]Azoknak akarunk segíteni, akik nem tudják jelenleg megfizetni a piaci albérleteket, és nem férnek be az önkormányzati bérlakásokba, mert ott annyira kicsi a kínálat.
[00:32:51]Azokat akarjuk támogatni, akik hát most még így bérelnének néhány ide, néhány évig, de aztán szeretnének lakást vásárolni, magasabb jövedelműek, akik ki tudnak fizetni egy piaci lakbérhez közeli szintet, annál kicsit kicsit alacsonyabbat.
[00:33:07]Azokat akarjuk támogatni, akik mondjuk Budapestre vagy a nagyvárosok környékére akarnak öltözni vidéki térségekből, munkavállalási célból.
[00:33:15]Szóval ezek mind nagyon különböző célcsoportok, amelyekhez szerintem egy picit különböző eszközök kellenek.
[00:33:21]Ez része lehet ennek a nagy 100zres megfejlesztett bérllakás poolnak, de hogy ezt hogyan osztjuk föl, arra arra biztosan kellene valamilyen célszámokat kijelölni, vagy hogy mennyit akarunk a kollégiumokra költeni, meg a kollégiumi férőhelyekre, ami az is nagyon egy nagyon fontos program, de akkor [torokköszörülés] ennek nincs egy ilyen ideális felosztása, ha jól értem.
[00:33:44]viszont az egy fontos és egy értékválasztás, hogy ezeket meghatározza a kormány.
[00:33:50]Igen, itt azért is nem nagyon lehet a az európai példákból kiindulni, merthogy nagyon különbözőek a lakásrendszerek.
[00:33:56]Ugye Magyarországon az emberek 90%- a lakástulajdonban lakik, akkor a maradék 10% körüli emberrel akarunk valamit kezdeni most ebben az új programban.
[00:34:04]Ez ugye teljesen más ahhoz képest, mint ahol mondjuk 50% lakik lakásulajdonban, és akkor ott kell egy bérlakásprogramot így kitalálni.
[00:34:11]Úgyhogy itt különbözőek egyszerűen az egyes országok.
[00:34:16]Itt itt a egyszerűen tényleg a minisztériumban le kell ülni, és akkor ezt itt végig kell számolni akár a beruházókkal meg az önkormányzatokkal közösen.
[00:34:26]A miniszterelnök eddig leginkább Rákos rendezőről beszélt Budapesten belül, mint ahol bérlakásokat lehetne építeni.
[00:34:31]De az kiderült már, hogy Szemerei Samu, az országos főépítész, az összes budapesti kerületet megkereste, hogy október 25-ig gyűjtsék össze a potenciális fejlesztési helyszíneket.
[00:34:42]Ezeket nem ismerjük, hogy miket küldtek be a minisztériumnak, de vannak még ilyen jól beazonosítható területek, amiket egy kapásból lehetne mondani Budapesten belül, ahol ilyen lakásokat lehetne építeni?
[00:34:53]Hát, hogy kapásból lehessen lakásokat építeni, az biztos egy szűkebb kör, mert ugye van, ahol mondjuk ilyen rozsdővezeti területek vannak, ahol egyszerűen elő kell készíteni ezeket a beruházási területeket.
[00:35:02]Arra lehetnek fokhitelkek mondjuk akár a belvárosban is Budapesten, amelyeket meg lehet fejleszteni akár ebben a modellben.
[00:35:13]Szóval itt kérdés, hogy mire irányul majd ez a program megint csak, amit majd a részletekből derül deríthetünk ki, hogy itt ilyen elszólt lakásállományfejlesztés lesz kisfejlesztőkkel, akik mondjuk megfejlesztenek egy fokhitelken egy 10 10 lakásos bérházat, vagy itt ilyen nagy léptékű programokra kell csak gondolni, mint a rákosrendező vagy a diákváros, vagy a nagyvárosokban, más nagyvárosokban ilyen nagyobb terület, nagyobb területek, amelyek eddig alulhasznosítottak voltak.
[00:35:40]Most viszont egy ilyen nagyobb városrendezési, városfejlesztési beavatkozással el lehet indítani ezeknek a területeknek a megújulását.
[00:35:50]Tehát itt megint csak majd a itt a a KBM, a vitézi féle minisztérium majd az, akinél ezek a kérdésekpontosulnak.
[00:36:00]Ebben a levélben bekértek már folyamatban lévő projekteket is.
[00:36:02]Ezek szerint elképzelhető az is, hogy mondjuk egy akár már majdnem kész épületben vesz meg az állam lakásokat, és azt aztán kiadja szociális vagy piaci alapon.
[00:36:14]Hát elképzelhető, hogy ez is része lesz ennek a mixnek.
[00:36:16]Ugye nem tudjuk a részleteket megint csak.
[00:36:18]Ez is egy járható út lehet.
[00:36:23]Az állam szempontjából ez nem ideális, meg az önkormányzatok se szeretik, amikor szórványlakásaik vannak egy-egy épületben, mert az ugye nagyon nehezen üzemeltethető.
[00:36:31]Tehát amikor mondjuk egy épületben egy-két lakása van.
[00:36:33]Így van.
[00:36:33]Mert akkor mondjuk egy karbantartónak oda kell menni a város különböző pontjain egy-egy helyszínre, nem tudom megnézni a hogy miért csöpög a csap.
[00:36:43]Ö ez nyilván sokkal drágábban üzemeltethető, mintogyha van egy épület, amiben csak mondjuk egy önkormányzatnak vagy az államnak van tulajdona, mert akkor ott egyszerűbbek ezek a karbantartási feladatok, meg az üzemeltetési feladatok is.
[00:36:56]Szóval nem véletlen, hogy hogy így nem szeretik az önkormányzatok se ezeket a típusú megoldásokat.
[00:37:04]Majd itt meglátjuk, hogy kitalál-e valami olyan megoldást az állam, ami ami így jó lehet.
[00:37:09]ilyen átcímkézés, az, hogy beraknak ilyen programokba már folyamatban lévő beruházásokat, az nem példa nélküli szerintem ezzel.
[00:37:16]Nyilván ez emögött van politikai érdek is, mert 2030-ig abból lesz lakás, ami most már lehet, hogy épül, mert egyébként nagyon nehéz lesz a a 10000et elérni 2030-ig, hogyha ezek a a beruházások még a tervezőasztalon sincsenek.
[00:37:35]Azt is tudjuk, hogy országos feltérképezése is zajlik ezeknek a fejlesztési területeknek.
[00:37:38]Mennyire kell Budapestre és mennyire kell vidékre koncentrálnia egy ilyen bérlakás programnak?
[00:37:45]Ez megint a a jogalkotónak a szándéka.
[00:37:48]Hát szerintem nagyon jó volna, hogyha nem csak Budapestre összpontosulna.
[00:37:52]Annak ellené mondták, hogy vidéki nagyvárosok is szóba kerülnek, de hogyha csak abból indulunk ki, hogy hol mekkora a probléma, akkor akkor arányaiban mondjuk, hogy kéne nekénie?
[00:38:02]A budapesti az biztos egy fontos lába.
[00:38:02]A a nagyvárosok biztos egy fontos lába.
[00:38:05]Ö de szerintem nagyon fontosak az ilyen kis és középvárosok is, ahol amelyekről a sajtó keveset szokott tudósítani, de mondjuk amelyek ilyen ipari központokká váltak az elmúlt 20 évben.
[00:38:21]Viszont nagyon kevés a rendelkezésre álló lakás és mondjuk 50 kmes körzetből ingáznak oda, vagy buszoztatják oda a dolgozókat.
[00:38:30]Szóval ott mondjuk kifejezetten ez a dolgozói típusú lakáshiának a mérséklése szolgálati lakásokkal, bérlakásokkal, olyanok helyszíneken, ahol ahol ilyen tényleg ez a 10-2zres nagyságrendű városokra kell gondolni, amelyekben ilyen ipari parkok létesültek, amelyek nagyon nagy foglalkoztatók a környéken.
[00:38:51]Még beszéljünk egy kicsit arról, hogy egyáltalán itt pontosan mi lehet a szerepleosztás az állam és a magáncégek között.
[00:38:57]Ugye az elmúlt jó sok évben nem volt ilyen bérlakásfejlesztési program Magyarországon.
[00:39:01]És egyelőre annyit tudunk, hogy az állam és az önkormányzatok biztosíthatnának telkeket és magáncégek végeznék a kivitelezést.
[00:39:10]De pontosan mi szokott lenni a menete egy ilyen programnak?
[00:39:11]Hát itt lehet különböző, merthogy előfordulhat az is, hogy egy állami vagy önkormányzati telken végez egy cég kkivitelezést, ami egyébként csak a kivitelezést végzi, de a a tulajdon az az állam vagy az önkormányzati szereplőjé lesz, tehát hogy ott tényleg csak aki fölépíti az épületet.
[00:39:28]Lehet az is, hogy az üzemeltetést utána továbbra is ez a magáncég végzi.
[00:39:35]illetve hát azzal is érdemes volna elkezdeni foglalkozni, ami szintén csökkenteni tudná a bérleti díjakat is, hogyha ezeket a telkeket nem odaadná örökbe, vagy nem eladná, vagy olcsón odaadná a piaci fejlesztőknek az állam vagy az önkormányzatok, hanem mondjuk 99 évre odaadná nekik bérletbe, mert ez is egy működő modell más országokban.
[00:39:58]Ezzel ugye lejjebb lehet szorítani a az az a bérleti díjakat amiatt, mert a teleknek a vásárlási költségét azt nem építi nem építi be a beruházó a az az árakba, meg a később a bérleti díjakban, hanem az tulajdonképp így hosszú távon a használaton keresztül fizeti vissza a telegtulajdonosnak, ami maradhat az államnak meg az önkormányzatnak.
[00:40:22]Ez azért is volna jó, mert valójában ez egy ilyen borzasztó demokratikus valami, mert egyszerűen nem vesszük el a jövő generációktól a köztulajdonról való rendelkezésnek a jogát, hanem azt mondjuk, hogy most valamilyen célra gondoljuk így 2026-ban, hogy ez a telek az valamilyen lakáscélt töltene be a leghasznosabban, de akkor 99 év múlva majd megint egy ilyen döntési pont elé kelé döntési pont elé tud kerülni a társadalom, hogy akkor lehet, hogy azt mondja mondják már, hogy nem lakásokra van itt szükség, hanem egy parkra vagy egy szabadidőközpontra, és akkor a telket már nem kell megvásárolni hozzá, hanem az ott marad.
[00:41:03]Még beszéljünk a kollégiumokról, ugye ez is része ennek a programnak.
[00:41:05]Nem tudjuk, hogy ez a 10000 ezen belül pontosan mennyi a kollégium, vagy ez azon felül értendő, vagy ez hogy osztik meg a lakásokkal.
[00:41:12]Tehát itt is sok a kérdés, de mindenesetre most azt tudjuk, hogy a felsőoktatásban tanulók 17%-ai kollégiumokban, ez 38000 diákot jelent, és 90-ben még 47% volt.
[00:41:22]Tehát 47-ről 17%-ra csökkent ez az arány.
[00:41:26]A Tisza azt írta a programjában a választások idején, hogy legalább 50%-kal növelnék a kollégiumi férőhelyek számát.
[00:41:33]Ez önmagában mennyit segíteni a lakhatási válságon?
[00:41:36]Tehát mi a mi a szerepe ennek?
[00:41:40]A 90 menü ugye azért volt ilyen magas ez az arány, merthogy nagyon kevesen jutottak el egyetemekre meg főiskolákra, úgyhogy ott a ezek de az biztos, hogy a felsőoktatásnak a kibővítésével, ami így a 90-es évek óta történt, azzal nem tartott lépést a kollégi mi férőhelyek bővítése.
[00:41:54]Itt is vannak szerintem nagyon rossz példák, amelyeket jó volna elkerülni, amelyekbe már beleléptünk egyszer.
[00:42:00]Ezek az ilyen PPP konstrukcióban végzett kollégiumberázások.
[00:42:04]Az azt jelentette, hogy a az állami egyetemekhez építettek magánfejlesztők kollégiumokat, utána ők is üzemeltették ezeket, amelyeknek a kollégiumi díja természetesen jóval magasabb volt, mint a mint a korábbi meg az egyetem tulajdonában lévő kollégiumoké.
[00:42:23]Ugye ezeket egyébként pont az a 2010 utáni Orbán kormány szüntette meg ezeket a PPP módon a magánberuházások magánberuházás magánberuházókkal közösen üzemeltetett kollégiumokat és vásárolta vissza ezeket az egyetemek számára.
[00:42:36]Majd aztán ugye adta oda a KEVA modellben tulajdonba, amik most ugye elvileg megint visszakerültek állami tulajdonba.
[00:42:46]Szóval itt is azt hiszem, hogy az volna a jó, hogy ha már visszakerültek az egyetemek állami fenntartás alá, akkor a kollégiumok is legyenek állami fenntartásúak.
[00:42:55]Szóval itt szerintem az egy nem jó modell volna, hogyha ide a magánfejlesztőket beengednénk, mert abból nem lesz biztosan megfizethető kollégium, hanem azok majd olyasmi árakon lesznek, amennyiért már lehet, hogy esetleg egy használt lakást bérelni is tudnak a a az albérleti piacon a a felsőoktatásban tanulók.
[00:43:18]Úgyhogy itt is majd várjuk a részleteket, hogy hogy így mik lesznek.
[00:43:23]De ez biztosan ez is látszik most Európa szerte, hogy a egyre inkább van arra nyomás, hogy a a magán beruházók megjelennének a kollégiumfejlesztésekben.
[00:43:33]Ez egy növekvő piac.
[00:43:35]jó volna, hogyha hogyha így nem ez történne Magyarországon, és főleg nem, hogyha hogyha a közpénzek ide áramolnának el, hogy esetleg a globális pénzpiacokon működő nyugdíjalapoknak a [torokköszörülés] profitját növelnénk azzal az európai uniós forrással, merthogy ilyen eseteket is látunk mondjuk Európában.
[00:43:55]Akkor ilyen szempontból a kollégium meg a bérlakás program az más konstrukcióban érdemes csinálni, hogyha jól értem.
[00:43:59]Hát valószínű más konstrukcióban igen, merthogy egy kicsit más típusú meg más üzemeltetői tapasztalatot is kell hozzá, az is egészen biztos.
[00:44:09]Zárásként igazából az érdekelne, hogy most végigvettük azt, hogy milyen sok kérdőjel van még, főleg itt a bérlakás programmal kapcsolatban, de hogyha hogyha egyszerűen arra vagyunk kíváncsiak, hogy a Tiszának ez a lakhatási programja mennyire mutat majd kiutat a lakhatási válságból, hogy mennyire teszünk tényleg érdemi lépéseket ebbe az irányba, akkor neked mik a legfontosabb kérdések?
[00:44:29]Tehát így a következő hetekben mondjuk mire fogsz figyelni, amikor jönnek ki a részletszabályok, amik a leginkább árulkodók lesznek számodra?
[00:44:38]Hát, hogy lesz egy ép program.
[00:44:38]Szóval a lakatási szervezetekkel nagyon régóta mondjuk, hogy nagyon jó volna, hogyha lenne végre a kormánynak lakhatási stratégiája.
[00:44:46]Ez 1990 óta egyik kormánynak se volt.
[00:44:50]Ez még nem egy stratégia.
[00:44:50]Ez a stratégia az olyan, hogy meghatározzuk a célokat, hogy mit szeretnénk elérni a lakáspolitika területén, ahhoz rendelünk eszközöket, amelyeknek részei lehetnek ezek az eszközök, amiket most bejelentettek, és mérjük ezeknek a hatékony hatékonyságát, meg hatásosságát, és módosítunk rajtuk, hogyha nem érik el azokat a célokat, amiket kitűztünk.
[00:45:08]Most még ezt ilyen szlogenekben már szerintem láthatjuk.
[00:45:14]Szóval az nagyon jó, hogy a megfizethetőség az megjelent a politikai kommunikációban is.
[00:45:18]Ez szerintem nagyon jó, meg ez egy jó kiindulópont, de akkor most mellé kéne rakni, meg ezeket a téglákat össze kéne rendezni úgy, hogy ebből tényleg valami rendszer működjön.
[00:45:29]És az arra fogok még szerintem nagyon figyelni, hogy ezek az eszközök hosszútávon megmaradnak-e.
[00:45:33]A rossz eszközöket jó volna, hogyha minél kevesebb ideig lennének már velünk.
[00:45:39]És és hogy el kellene kezdeni szerintem átállni.
[00:45:42]ö tényleg valami ennél tényleg egy nagyobb paradigmaváltásra volna szükség.
[00:45:47]Annál is inkább, merthogy a a tegnap bejelentett eszközök közül mondjuk a lakáshitelek, amelyeket holnap fölvesznek majd ebben az új programban a háztartások, azok 25 évig itt lesznek még velünk.
[00:45:58]Tehát hogyha hogyha nem lépünk hamar, akkor akkor ennek a kárait is 25 évig fogjuk nézni, ami ami rengeteg elvesztegetett idő.
[00:46:09]Sirfus Márton, köszönöm, hogy eljöttél és hogy mindezt elmondtad nekünk.
[00:46:12]Köszönöm én is.
[00:46:14]Az elmúlt nagyjából 40 percben, tehát arról beszélgettünk, hogy mit lehet kiolvasni a kormány tegnap bejelentett lakáspolitikai intézkedéséről és a vekerle programról.
[00:46:22]Hogyha esetleg menet közben csatlakoztál be az adásba, akkor javaslom, hogy mindenképp tekerj vissza az elejére és nézd vissza a teljes beszélgetésemetus Mártonnal a periféria központ társalapítójával.
[00:46:33]zárásként még arra hívnám fel a figyelmeteket, hogy holnap lesz Lakner Zoltán rendszerváltás figyelő turnéjának következő állomása Győrben, ahol közönség előtt beszélget majd Endrei Mátyás kollégámmal.
[00:46:45]Erre a közönség előtti beszélgetésre jegyet is lehet kapni, úgyhogy ha Győrben laksz vagy a környéken, és szeretnéd megnézni a beszélgetést, és akár kérdezni Lakner Zoltántól, akkor mindenképp nézd meg a leírásban, hogy hogyan tudsz jegyhez jutni.
[00:46:59]Ennek a turnéak is egyébként pont az a témája, hogy a kormány szakpolitikai intézkedései azok mennyire mutatnak egy tényleges rendszerváltás irányába, és hogy mit lehet mondjuk az héten ismertetett költségvetésről eddig kiolvasni.
[00:47:13]Noha még annak sem ismerjük egyébként a pontos törvényi megformáltságát.
[00:47:17]És zárásként még egy fontos közlemény.
[00:47:20]Természetesen továbbra is várjuk azokat, akik rendszeres támogatóként csattako hozzának a Partizánhoz, és egyúttal köszönjük azoknak, akik ezt már megtették.
[00:47:27]hiszen csak a ti támogatásotokkal tudunk ilyen és ehhez hasonló adásokat, riportokat és minden egyebet készíteni, amit a csatornán találtok.
[00:47:37]Úgyhogy köszönjük, hogyha támogatjátok a munkánkat.
[00:47:39]Én Szurav Szilős voltam, mára köszönöm a figyelmeteket.
[00:47:44]Tartsatok velünk legközelebb