Partizán 41:04

A bánya mélyéről is jelentett | Mit érdemes tudni az ügynökaktákról?

ügynökaktákaktanyilvánosságbesúgótitkosszolgálatkommunizmusinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
A bánya mélyéről is jelentett | Mit érdemes tudni az ügynökaktákról?
tl;dr
  • November 4-én indul az ügynökakta-nyilvánosság első fázisa: a hatos kartonok, mágnesszalagok és „Baplók" kerülnek online, a B-dossziék 2027-ig következnek.

  • A Partizán adásának középpontjában egy átlagos nógrádi bányász, „Gy" áll: 1956 után, miután a salgótarjáni sortűz napján eltörte a lábát és felkerült a sebesültek listájára, 1957-ben megszarolva beszervezték.

  • Gy 15 éven keresztül, 1975-ig jelentett kollégákról, barátokról, gyakran saját apósáról is – utolsó jelentését 1989 májusában írta, Nagy Imre újratemetéséről már nem.

  • A hálózat nem elitről állt: 1945–1990 között kb. 150 000 ember volt beszervezve, főként pincérek, taxisok, portások és más, sok emberrel érintkező szakmák képviselői.

  • A 3/3-as csoportfőnökség magyar állampolgárokat figyelt, és 89 után nem lett utódszerve; a tartótisztek maguk is gyakran megtörtek, leszázalékolva mentek nyugdíjba.

  • Az aktanyilvánosság útját a Dunagate (1990) óta akadályozta apolitika: 61% a jelentéseket tartalmazó dossziéknak már 89 előtt megsemmisült, és a kormánypártok rendre halogatták a feltárást.

  • A Medgyessy-féle D-209-es botrány (2002) és a Szita Károly-per is mutatja: az ügynök-törvényi definíció működésképtelen, perben veszteni is lehet vele.

  • Az ÁBTL levéltárosai szerint a leleplezés kétirányú trauma: nemcsak ügynökök lepleződnek le, hanem a diktatúra működése is – a cél a megértés, nem a szégyenlista.

  • A záró üzenet: a magyar történelem nem az elit botrányairól, hanem „rólunk" szól – a felmenők döntéseiről, kényszerhelyzetéről és hibáiról.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Miért szól most minden az ügynökaktákról?

A Partizán adása a közelgő akta-nyilvánosság kapcsán készült: Magyar Péter már a kampányban megígérte, hogy „megnyitjuk az ügynökaktákat", és a Ruff Bálint által vezetett tárcánál ez még a miniszteri meghallgatáson is szóba került – a miniszter szerint ez „egy olyan méreg volt a 90-es évek Magyarországa után, ami egyébként a mai napig tart". Időközben a parlament elfogadta a kapcsolódó jogszabályokat, és november 4-én érkezik az akta-nyilvánosság első felvonása. A műsorvezetők célja, hogy nemcsak a politikai vitát, hanem egy konkrét, hétköznapi ügynöktörténeten keresztül bemutassák, milyen is volt a titkos hálózat működése.

A szerzők hangsúlyozzák: nem egy „művész vagy tudós ügynök" karrierjét mesélik el, hanem egy átlagos nógrádi bányászét – mert a legtöbb ügynöktörténet nem az elitről szól.

Egy bányász, akit a patakban szenvedett szerencsétlensége ügynökké tett

A salgótarjáni sortűz árnyékában

A történet 1956. december 8-án, a (Kis)terenyei bányatelepen kezdődik. A karhatalom ekkorra már leverte a forradalmat, de a munkástanácsok még álltak és tárgyalni akartak az új kádári hatalommal. A hajnalban letartóztatott Gál Lajos munkástanácsi tag kiszabadításáért teherautók indultak Salgótarján felé, bányászokkal megrakodva.

A történet főszereplőjét – akit a megjelent kötet (Horvát Sándor történész: Egy ügynök mindennapjai) és az adás is csak „Gy"-ként nevez meg – otthonról figyelte az eseményeket. 70 éves apósa, egy régi szociáldemokrata, több rendszer börtönében megjárt munkásmozgalmi szervező figyelmeztette, hogy semmiképp ne menjen be a városba. Maga Gy pedig háborús bűnösként majdnem két évet húzott le a Gyűjtőfogházban, és ő is tagja volt a munkástanácsnak. Az apóssal aznap „Verpelétre mentek borért" – ám a patakon való átkelésnél Gy megcsúszott, eltörte a lábát, a boroskanna is összetört, és mire a mentő a bányakórházba vitte, az már tele volt a salgótarjáni sortűz sebesültjeivel: a karhatalmisták a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. A mai napig nem ismert az áldozatok pontos száma – 46 halottat és 90 sebesültet sikerült azonosítani. A politikai nyomozók a kórházban listát írtak a sebesültekről, így Gy lábtörése is felkerült rá.

A beszervezés

A sortűz után a Nógrádi szénmedencében kiterjedt nyomozás indult – leginkább azért, hogy utólag alátámassza a hatalom állítását, hogy jogosan, önvédelemből lőtt „az ártatlanok közé". Gy a múltja miatt „tökéletes alapanyag" volt a titkos rendőrségnek: háborús bűnösként ült 45 után, 56-ban munkástanácsi tag lett, a sebesültek listáján pedig könnyen válhatott volna vádlottá. Ehelyett a terhelő adatok a megzsarolásához és a beszervezéséhez vezettek – papírjai tanúsítják, hogy a beszervezés terhelő adatok alapján történt, 1957. december 19-én, „pár nappal karácsony előtt".

Tizenöt éven át, 1975. december 23-ig dolgozott Kovács őrnagy tartótisztnek. Utolsó jelentését így zárta:

„Tisztelt szerv! Kívánok önöknek kellemes karácsonyt és békés, nyugodt, boldog új évet." *

A műsorvezetők megjegyzik: „elég fura ez a baráti hang, nem?" – hiszen 15 évig találkoztak rendszeresen. Ahogy fogalmaznak: a jelentéseket írók többsége gyakran többet érintkezett a tartótisztjével, mint a barátaival vagy a családjával, és bizonyos esetekben neki voltak a legőszintébbek – azaz neki hazudtak a legkevesebbet.

Kire jelentett?

Gy évtizedeken át a bányatelep sok lakójáról, majdnem minden ismerőséről írt jelentést, „a bánya mélyéről is". Gyakran a saját apósa volt a megfigyelési célpont, aki a bányászok között megbecsült közösségi szervezőnek számított. Ráadásul idővel „beletanult" az írásba és improvizálni kezdett: önszorgalomból jelentette azokat is, akikről rossz véleménye volt, vagy akikre irigy volt. Egy 70-es évekbeli jelentésben például a helyi focicsapat vezetőit – vagyis a kollégáit – jelentette fel, mert szerinte az átigazolásoknál sikkasztottak a Bánya Tröszt pénzéből, és közölte róluk: „vénnek a nagyház teljesen berendezve, a drága kerítés, garázs, autó, Renault, sok szép és drága ruha, a külföldi utazás, 1969 nyarán nyugat-európai". A tartótiszt fontosnak találta az ügyet, így írta a jelentés végére:

„A fentiek kivizsgálása feltétlen szükséges, mivel nemcsak a hálózati személynek, hanem az állampolgároknak is feltűnő a két személy tevékenysége." *

A közeli barátairól is jelentett: amikor Gál Lajost letartóztatták, a bányászok Salgótarjánba mentek tüntetni; az ávósok egy Kelemen Károly nevű munkást is kerestek, aki elbújt, később átszökött a határon és Brazíliában kötött ki. 1971-ben az amnesztia révén hazaköltözhetett. Gy négy nappal azután, hogy találkozott a 15 éve nem látott barátjával, már jelentést írt róla – a jelentés hangnemben ott a látszólagos meghatottság is: Kelemen „annyit mondott ismerősömnek, hogy mint régi jó barátok, még sokat fognak beszélgetni", illetve „legalább van még egy jó cimborája itthon".

A rendszer összeomlása előtt

Utolsó jelentését Gy 1989-ben, május 1-je alkalmából írta: „Már többen félnek, mint kritizálnak", és jelentette a kisterenyei üzemről, hogy „a kocsik ellenőrzés nélkül szállítják a sok lopott szajréт, szinte kora reggeltől késő estig". A tartótiszt ezután – „elég olvashatatlanul" – kiadta a feladatot, hogy jelentsen Nagy Imre újratemetésének kisterenyei visszhangjáról. Ezt a jelentést már soha nem írta meg: „Hősünk megvárta, amíg a hálózat és a rendszer magától bomlott fel."

Horvát Sándor szerint Gy szinte bármikor kiszállhatott volna, mégis folyamatosan együttműködött félelemből és megszokásból. A sztori „egy random nógrádi bányászé", aki másodszor is megúszta a börtönt, felnevelte három gyerekét, és több mint 30 éven át a felesége előtt is titokban tartotta, hogy besúgó volt. Az adás szerint pont ezért érdekes a történet: „nem regénybe illő, ugyanakkor rendkívül ellentmondásos. De lássuk be, a legtöbb családi sztorink is ilyen."

Hogyan működött az állambiztonság?

A háború után azonnal felállt a kommunista vezetésű politikai rendőrség, amely a kezdetektől használt civil besúgókat, de csak 1949-től épített szisztematikusan hálózatot – a tapasztaltabb mentor, a szovjet állambiztonság szakmai támogatásával. A belügyminisztériumon belül a főosztályok más-más területért feleltek:

  • 3/1 – külföldi politikai és gazdasági hírszerzés
  • 3/2 – polgári kémelhárítás és szabotázselhárítás
  • 3/3 – a belső ellenzék, az egyházak és a 45 előtti elit ellenőrzése; „ezt kifejezetten az ország saját állampolgárait figyelte" – és ez az egység, amelynek 89 után nem lett utódszerve
  • 3/4 – katonai elhárítás
  • 3/5 – operatív technika: lehallgatás, „poloskázás"

A hivatásos tisztek egy része nyílt állományban dolgozott (mint Kovács őrnagy), de akadtak szigorúan titkos (TZ) tisztek is, akiknek polgári hivatásuk is volt.

A rendszer kegyetlenségét érzékelteti a későbbi extartótiszt, Bajcsi István 90-es évekbeli interjúja:

„Érdemes valakit megtörni azért, hogy beszervezhető legyen. […] így el tudom érni, hogy az illetőnek olyan érzése keletkezzék, hogy ez az ember mindent tud rólam. Ha netán eredetileg vonakodna is a feladattól, ettől teljesen megtörik, nyuszi lesz." *

Ugyanő úgy fogalmazott: a beszervezettnek „éreztetni kell, hogy én mindent tudok róla, de számára ne derüljön ki, hogy én ezt honnan tudom". A tartótisztek maguk is megtörtek: Tabajdi Gábor történész megfigyelése szerint sokan betegségekkel küzdöttek, és leszázalékolva vonultak nyugállományba.

Az önkép: oktatófilmek

Az adás részletez két lebilincselő BM-filmet. Az egyik a nyílt dokumentálást mutatja be: „Úgy kell elhelyezkednünk és filmeznünk, mintha mi is a nevezetességek iránt érdeklődnénk. A figyelt személy felénk néz, a gépet nem szabad szemünkről hirtelen lekapni." A másik a lakásba való „behatolást": a fényezett parkettán „FS-papuccal" kell közlekedni, a bútorok pontos helyzetét rögzíteni kell, és „helyes lett volna, ha már a lakásba való behatolás után azonnal felhúzták volna a kesztyűt, hogy a fényezett tárgyakon ne maradjon ujjlenyomat". A szerzők szerint ezek a filmek jól jelzik az állambiztonság önképét – a valóság azonban nyomasztóbb volt: „megfélemlített, egymás ellen kijátszott emberek alkották a titkos hálózatot". A bezsarolás pszichológiájáról tananyag is készült (ebben egy disznótorozó, államköltségen „napi díjon" apósnál időző férfit példáznak a kényszerítés eszközeként).

Mennyien voltak ügynökök?

A történészek sem tudják pontosan: 1945-től a rendszerváltásig hozzávetőleg 150 000 személy volt rövidebb-hosszabb ideig a hálózat tagja – benne azok is, akik hamar kiszálltak vagy egyetlen jelentést sem adtak ki. És a beszervezettek közt nem elsősorban értelmiségiek voltak: pincérek, autószerelők, fodrászok, taxisofőrök, szállodaportások, idegenvezetők, kocsmárosok, buszsofőrök, vasutasok, vadászok, erdészek – olyan szakmák képviselői, akik sok emberrel találkoztak, akár nyugati turistákat is szemelhettek, vagy mozgásuk révén a határsávokat is könnyebben ellenőrizhették.

Szigorúan titkos tisztek a rendszerváltás után

A 2002-ben kirobbant botrány – az adás szerint „ha az ügynökbotrányok versenylovak lennének, vélhetően ez lenne a befutó" – Medgyessy Péter miniszterelnököt érintette, aki D-209-es fedőnéven dolgozott a kémelhárításnak. A parlamenti megszólalásban elhangzott kérdezés és a jellegzetes válasz:

„Szigorúan titkos tisztje volt-e a belügyminisztériumnak, vagy sem? Erre kell válaszolni. Vagy valóban igaz, hogy a szigorúan titkos állomány tisztjeként védtem a magyar érdeket? Ebben az esetben ez szigorúan titkos. És akkor sajnos képviselő úr nem tudok rá válaszolni." *

A több ezres tömeg követelte a lemondását. A tüntetők szerint a miniszterelnök „egy diktatúra titkos rendőrségének volt a tisztje", és „hazudott is – eltitkolt a választói és az egész nemzet elől a múltját". A korhangulatot idézi a felvétel egy mondata: „Nem vagyunk hajlandók sem felejteni, sem megbocsátani."

Az adás említi Horvát József nyugalmazott vezérőrnagyot is, aki – a humoros felütés szerint – „a megboldogult Szuverenitás Védelmi Hivatalból lehet ismerős": nem a kémelhárításnál dolgozott, hanem konkrétan 3/3-as tiszt volt, azaz magyar állampolgárok megfigyelését szervezte. A 80-as évektől „trockistákra vadászott", a rendszerváltás után is a szolgálatoknál maradt egészen 2002-ig – ami, ahogy a szerzők jegyzik, „egész csomó kérdést vet fel".

Az aktanyilvánosság harminchat éves története

Iratmegsemmisítés és Dunagate

Az aktanyilvánosság ellen az évtizedek során különböző érvek fogalmazódtak meg: a 90-es években az ország nemzetbiztonsági érdekét, a 2000-es évek elején a személyes adatok védelmét, mostanában pedig azt, hogy az iratanyag nem teljes. Erre ráadásul tényleg igaz: mivel az állambiztonság is bürokratikus intézmény volt, 45 és 89 között rutinszerűen selejtezte a „felesles" dokumentumokat – Tabajdi Gábor szerint a jelentéseket tartalmazó munkadossziék 61 százaléka már 89 előtt elpusztult. 56-ban, majd a rendszerváltáskor célzott iratmegsemmisítés is történt: Bajcsi István az elégetett iratanyagot 4–5 tonnára tippelte. Az égetés „ócsán" zajlott: embermagasságban álltak a keményfedélű kartonok a kazánok mellett, nehezen égtek, és miközben a tisztek égették irataikat, veszekedtek, hogy „a kazánokban nincs több hely, vigyék már máshová az égetnivalót".

1990 januárjában robbant a Dunagate: kiderült, hogy az állambiztonság az ellenzéki pártokat figyelte meg titkoszolgálati eszközökkel akkor is, amikor az állampárt 1989 októberében már megszűnt. Végvári József titkosszolgálati őrnagy nemcsak a megfigyelésről beszélt, hanem a pánikszerű iratmegsemmisítésről is:

„Mindent megsemmisítenek, hogy a jövő soha ne tudja bebizonyítani, hogy mit milyen dolgok vagy miket csinált ez a szervezet. Miért fizették az itt lévő embereket? Miért vették fel a pénzt? […] Ez majd döntse el az az ítélőszék, amely elé majd én is el fogok állni." *

A botrány miatt lemondott a belügyminiszter, a 3/3 csoportfőnöke és az állambiztonsági szolgálat vezetője is – és ekkor került először napirendre az ügynök-kérdés, „és ott is maradt egészen máig".

A 90-es évektől napjainkig

  • Az Antal-kormány eleinte attól tartott, hogy a múlt feltárása aláássa az állam stabilitását. 1994-ben született meg az ügynöktörvény, amelynek nyomán minisztereket, képviselőket, bírákat világított át egy bizottság; a honvédelmi miniszter később szűkítette az átvilágítandó körét a kulcspozíciókra. (Ugyanő – az átirat szerint – maga is 3/2-es volt, „Harcos" fedőnéven.)
  • 1997-ben jött létre a Történeti Hivatal, a 2003-ban alakuló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) elődje – itt az állampolgárok már kikérhették a rájuk jelentő hálózati személyek iratait, és a történészek munkája is könnyebbé vált.
  • A törvényi ügynök-definíció – titokban, fedéssel, fedőnévvel jelentést adó, vagy beszervezési nyilatkozatot aláíró, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesülő személy – annyira irreális, hogy kutatóként perben veszteni is könnyű. Így veszítette el a perét Ungvári Krisztián a kaposvári fideszes polgármester, Szita Károly ellenében, aki egy tévés megszólalásban azt bizonygatta, hogy „manipulálták a jelentéseit": „Az ügyészség úgy emlékszem, valami olyasmit állapított meg, hogy manipulálták az iratokat. De nagyon szépen köszönöm." Amikor kérték, mutassa meg a papírt, nem tudott ilyet felmutatni: „ha van, akkor nálam van ez valahol otthon", egy 20 évvel ezelőtti papír felkutatására pedig „nem tudok garanciát vállalni". A baj az, hogy a valóságban a beszervezésnek nem volt része aláírt nyilatkozat, „az állambiztonság pedig nem állított számlát az ügynöknek". A definíció zavara mutatja azt is: idehaza az együttműködésre kényszerített besúgókat nevezzük ügynöknek, nem a kényszerítőket, a tartótiszteket.
  • 2007-ben alakult meg a Kennedy János történész vezette Kennedy-bizottság, amelynek a Gyurcsány-kormány azt a feladatot adta, hogy vizsgálja meg: vannak-e olyan iratok a titkos szolgálatoknál, amelyeket érdemes átadni a levéltárnak. „Röviden: vannak" – a szolgálatok csak nem kapkodták el. Leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy számos irat kockázatos adatokat tartalmaz, illetve hogy védeni kell a forrásokat, nehogy valaki a jövőben ne akarjon velük együttműködni.
  • A Fidesz 2010-ben a hatalomra kerülését „az elmaradt rendszerváltás befejezéseként" aposztrofálta, mégis: Kövér László 2012-ben így nyilatkozott a témáról: „Az egészet egy gumicsontnak, egy számomra engem mérhetetlenül bosszantó állvitának, pótcselekvésnek tartom. Szerintem ez egy értelmiségi belügy – őszintén szólva az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy ezzel foglalkozzanak."
  • Az LMP nem egyszer, nem kétszer nyújtott be aktanyilvánossági törvényjavaslatot: „négy év alatt 12 alkalommal hoztam a ház plénuma elé az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó törvényt" – a kormánypárt rendszeresen elutasította. Közben megalakult a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amely a diktatúra működésének feltárásán dolgozott.

Mi fog nyilvánosságra kerülni?

A műsor készítői az ÁBTL-be látogattak el, ahol a dolgozók mutatták be a részleteket.

  • A rendszerváltás után a 3/1, 3/2 stb. csoportfőnökségekből kinőtt szolgálatok olyan papírokat adnak át a levéltárnak, „amiket eddig senki sem láthatott, vagy egyenesen titkosítva voltak". Előzetes információk szerint a szakszolgálatok összesen pár száz iratfolyóméternyi, még titkos, 90 előtt keletkezett iratot őriznek. Létrejön egy bizottság, amely a szolgálatok által vissza nem tartott minősített iratokat is megvizsgálhatja, és ha nem tartja indokoltnak a titkosítást, felülvizsgálhatja.
  • Az állampolgárok eddig információs kárpótlás keretében csak saját magukra, elhunyt egyenesági hozzátartozójukra, testvérükre és házastársukra (bizonyos megkötésekkel) adhattak be adatbetekintési kérelmet – ez a kör most bővül.
  • A legfontosabb újdonság: a törvény felsorolja azokat a hálózati nyilvántartásokat és irattípusokat, amelyeket nyilvánosságra kell hozni, digitalizálni és egy erre a célra létrehozott adatbázisban korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni. Az átirat kiemeli: ilyen széles körű, ilyen könnyen elérhető iratnyilvánosság a volt szocialista országok között eddig precedens nélküli.

A nyilvánosságra kerülő nyilvántartások

  • A hatos karton – a hálózati nyilvántartás legfontosabb eszköze. Arról a személyről állították ki, akit beszerveztek, de sikertelen beszervezés esetén is előfordult. Rá van írva: mikor és ki szervezte be, milyen fedőnéven, és szerepelnek a további dossziék nyilvántartási számai. (Az adásban a bemutatott karton épp Szita Károlyé.) A konkrét jelentések ezek alapján ugyan megtalálhatók, de maguk a dossziék továbbra is csak a levéltárban láthatók. Összesen 24 000 hatos karton van.
  • A mágnesszalagok – a 70-es évekbeli gyors, számítógépes kereséshez készült nyilvántartások. A „hűtőméretű" számítógépekről a BM Filmstúdiója filmet is forgatott (Számítógép alkalmazása az állambiztonsági operatív munkában): „Az egységes gépi percelő rendszer állambiztonsági adattárában mintegy 450 000 személy azonosító és tartalmi adatai vannak tárolva." A kartonokat egy kattanó állványos cipergép segítette gyorsan megtalálni.
  • A „Bapló" – a beszervezési dossziék nyilvántartási könyvei. Öt darab maradt belőlük, 1956 decembere és 1962 vége közötti időszakról.
  • A B-dossziék – az ügynöki élet legfontosabb dokumentációja; az első irat általában egy fényképes adatlap, így az ügynök „képileg is" megjelenik az adatbázisban. Mindössze közel 9000 darab van a levéltárban – „nagyon töredékes az állományunk, ezt mindenképpen tudni kell". A B-dossziékat 2027. február 25-ig kell feltölteniük.

Az ütemezés: november 4-én jön a hatos karton, a mágnesszalagok tartalma és a Baplók; ezt követi a B-dossziék köre. Az anonimizálás miatt nem az ügynöké, hanem csak mások szenzitív adatai maradnak ki.

Mit jelent ez az embereknek? A levéltárosok és a családok szemszögéből

Az ÁBTL munkatársaival készült interjú részletének lényege: a nyilvánosságra hozatal önmagában „nem felszabadító". A levéltáros szerint:

„Aki előtt lelepleződik, hogy az én barátom ügynök volt… és lehet, hogy rólam is jelentett, ez annak a személynek is megrázó. […] Itt nem csak ügynökök lepleződnek le, hanem maga a diktatúra is le kell, hogy lepleződjön." *

Hozzáteszi: ha a történet ott áll meg, hogy „szégyenlistává silányul" az egész, az „fájdalmas és negatív". De ha együtt jár azzal, hogy tisztázódik, hogyan működött 1956 és 1990 között a kommunista diktatúrát védő politikai rendőrség, „hogyan igazolta meg a társadalmat" – hiszen „ez az ügynököt is megalázza azzal, hogy ilyen munkára kényszeríti" –, akkor „igenis van értelme".

A trauma két irányú: „ügynöknek lenni, az nem jó. Sokszor nagyon nagy lelki terhet jelent, és nem mindenki tudta ezt lelkileg feldolgozni." A levéltárosok maguk is nap mint nap szembesülnek vele: az évtizedek óta itt dolgozó kollégáknak is vannak történeteik arról, amikor egy ember beadja a kérelmét, kiderül, hogy a meghurcolt, ellenzéki édesapja is ügynök volt – és előkészítik az iratot azzal a kérdéssel, „ez mit fog okozni a lányának vagy a fiának". Ahogy fogalmaznak: „nem csak egy irat előkészítése történik, hanem egy traumát kell előkészíteni másnak."

Szokolay Domokos történész, aki a 2000-es évek elején szerzett tudomást arról, hogy apja, Szokolay Zoltán költő, MDF-es politikus ügynök volt, szintén megszólal az adásban: érdemes megismerni a „rettenetesen kicsinyes" történeteket is, hogy kiderüljön – nem egy mindent tudó, mindent befolyásoló hálózatról van szó, „hanem egy alapvetően nehézkes, körülményes, önmaga fontosságát állandóan bizonyítani akaró állami bürokráciáról". Emellett rengetegféle ügynöki magatartás létezik, ezért „komoly veszélye van annak, hogy túláltalánosítunk". Szerinte azok nevére is emlékezni kell, akik másokat védve haszontalan jelentéseket adtak le, vagy épp megtagadták az együttműködést.

Zárásként: kinek a történelme ez?

Az adás zárógondolata: az ügyben 1990 óta „libikókázik egymással a politika, a titkos szolgálat, a történettudomány és az áldozatok szempontja, érdeke és joga" – és most nem mindegy, hogyan billen át a mérleg az igazság felé. A múlt megismerése nem úgy valósul meg, „hogy leragadunk a hazai elit botrányainál" és arra várunk, hogy kiderüljön egy közszereplőről: jelentett.

„Ne feledkezzünk meg róla, hogy a magyar történelem nem róluk, hanem rólunk szól. A felmenőinkről, a döntéseikről, kényszerhelyzeteikről, hibáikról és próbálkozásaikról. […] Próbáljunk meg róluk beszélni, és akkor mindannyiunkról lesz szó." *

A gyakorlati üzenet: az esetekhez „tartoznak körülmények is, amelyek nem felmentést adnak, hanem a múlt megértésében, feldolgozásában segítenek". November 4-én élesedik a levéltár oldala, ahova a hatos kartonok, a mágnesszalagok és a Baplók kerülnek fel – „jó keresgélést".

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Sziaztok, én Peret Árpád vagyok. Én pedig Vasmáté." – A két műsorvezető neve az ASR-átiratban torzultan szerepel; a helyes névalak nem rekonstruálható biztonsággal, ezért az összefoglalóban „a műsorvezetők" megnevezést használtuk.
  • „a Bottyány Jörökécsesnél" – a 2002-es Medgyessy-tüntetés helyszínének megnevezése az átiratban értelmezhetetlen torzulás; a pontos hely nem rekonstruálható.
  • „Bossziékat", „Bossé" – a szövegkörnyezet alapján a B-dossziékra vonatkozik (a B-dossziék 2027. február 25-ig történő feltöltése), de a pontos alak nem derül ki egyértelműen.
  • „A honormány szűkítette… ő is 3/2-es volt harcosfedő néven" – a mondat alanya (valószínűleg a honvédelmi miniszter, fedőnév: „Harcos") nem rekonstruálható teljes biztonsággal, mert a név hiányzik az átiratból.
  • Szita Károly megszólalásában a „pont Marcinak bizonyitta" és a „helyi ügyesség… fővárosi főárosz" részlet torzult; a megszólított személy neve és a pontos mondat nem rekonstruálható.
  • „kiserenyei bányatelepen" – a szövegben később „kisterenyei" alak is előfordul; valószínű Kisterenyéről van szó, de ez csak kontextus alapján következtethető.
  • „Megyesi/Mennesi Péter" – a 2002-es D-209-es botrány szövegkörnyezete alapján egyetlen személyről van szó, de a név két különböző torz alakban szerepel az átiratban.
  • „Végnére tisztek" / „rövidítvezté tisztek" – valószínűleg „TZ-tisztek" (szigorúan titkos tiszt) torzulása; a pontos alak nem biztos.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Soha nem voltam ügynök.

[00:00:03]Valószínűleg sok családi és érintet [zene] lesz benne.

[00:00:05]Úgy tűnik, hogy akkor tudok valamit.

[00:00:07]Megnyitjuk az ügynökaktákat.

[00:00:09]Minden kreténnek ez [zene] a nőnükéje.

[00:00:12]Csak ügyesen lehet, hogy álcáz.

[00:00:12]Most viszik be.

[00:00:16]Ügynök adták.

[00:00:18]Ugye most ez a sláger.

[00:00:21]Most tényleg elég nagy sláger, úgyhogy beszéljünk róla mi is.

[00:00:23]Sziasztok, én Peret Árpád vagyok.

[00:00:26]Én pedig Vasmáté.

[00:00:26][zene] Kezdünk.

[00:00:36][zene] 1956.

[00:00:40]december 8.

[00:00:40]reggelén nagy volt a mozgolódása a kiserenyei bányatelepen.

[00:00:47]Egyszer csak teherautók indultak meg Salgótarján felé, bányászokkal megrakodva, akik előtt egyetlen célbegett, ki akarták szabadítani a hajnalban letartóztatott Gál Lajos munkástanácsta.

[00:00:59]A karhatalom már leverte a forradalmat, de a munkástanácsok akkor még álltak és tárgyalni kívántak az újonnan létrejövő kádári hatalommal.

[00:01:07]Az egyik bányász, akit nevezzünk most csak gyének, otthonról figyelte az eseményeket, ahol feleségével és három gyerekével élt.

[00:01:17]Aznap reggel meglátogatta a 70 éves apósa, és figyelmeztette, hogy semmiképp se menjen be a városba a tüntetőkkel.

[00:01:24]Nem csoda, hogy mindketten megpróbáltak kimaradni az eseményekből, hiszen az após régi szociáldemokrata és munkásmozgalmi szervező volt.

[00:01:31]Így már több rendszer börtönében is vendégeskedhetett.

[00:01:35]Gyé pedig háborús bűnösként majdnem két évet húzott le a Gyűjtőfogházban, ahonnan mindössze pár éve szabadult.

[00:01:43]Ráadásul a munkástanácsnak is tagja volt, mint az a gál, akit hajnalban tartóztatott le az ávó.

[00:01:50]A két férfi aznap útra kelt, de nem a tüntetés felé.

[00:01:53]ugyanis azt mondta az após, "Hát ki tudja mi ez, mi megyünk Verpelétre borért."

[00:02:00]Amíg a salgótarjáni tanács előtt több ezren gyülekeztek, a két bányász megvette a bort, és majdnem haza is ért.

[00:02:08]Csak, hogy akkoriban még nem vezetett híd az állomásról a bányatelepre, ezért amikor visszafelé a patakon a kövek között kellett átkelniük, gyém megcsúszott, és nem elég, hogy a boroskanna, de a lába is eltörött.

[00:02:19]Mire a mentő beért vele a bányakórházba, az már tele volt a salgótarjáni sortűz sebesültjeivel, ugyanis a karhatalmisták a fegyvertelen tüntetők közé lőttek.

[00:02:29]A mai napig nem tudni az áldozatok pontos számát, 46 halottat és 90 sebesültet sikerült azonosítani.

[00:02:38]A sebesültekről a politikai nyomozók a kórházban listát írtak, úgyhogy a lábatörgyé is felkerült végül a listára.

[00:02:47]Mondhatni akkorát esett a patakban, hogy végül mégis az események kellős közepében landolt.

[00:02:54]Legalábbis valahogy így mesélte az ominózus nap történetét a bányász felesége sok évvel később Horvát Sándor történésznek, akinek feljelentés egy ügynök mindennapjai című könyve gyét követi végig.

[00:03:07]A sortű után kiterjedt nyomozás indult a Nógrádi szénmedencében.

[00:03:13]Leginkább azért, hogy utólag alátámassza a hatalom, hogy jogosan önvédelemből lőtt az ártatlanok közé.

[00:03:18]A munkástanács tagjai közül pedig sokakat bíróság elé állítottak, úgyhogy Gy is beidézték a rendőrségre.

[00:03:27]Viszont vele a hatalomnak más célja volt.

[00:03:30]Mondhatni G a múltja miatt tökéletes alapanyag volt a titkos rendőrség számára.

[00:03:34]45 után háborús bűnösként ült, 56-ban beválasztották a munkástanácsba.

[00:03:41]Ráadásul a sortűz sebesültjei között ő is helyet nyert magának a kórházi listán, úgyhogy nagyon könnyen lehetett volna vádlott belőle, de a terhelőadat végül inkább a megzsarolásához és a beszervezéséhez vezetett.

[00:03:54]papírjai is arról tanúskodnak, hogy a beszervezése terhelő adatok alapján történt.

[00:03:59]Az időpont pedig 1957 december 19-e.

[00:04:07]Pár nappal karácsony előtt.

[00:04:08]Azért ennél jobb ajándékot is el tudnék képzelni.

[00:04:10]Úgyhogy [zene] Gy ügynök lett.

[00:04:12]Az egyik tartótisztjével bizonyos Kovács őrnaggyal 15 éven keresztül állt kapcsolatban.

[00:04:17]Utolsó hozzászóló jelentését [zene] így zárta 1975.

[00:04:22]december 23-án.

[00:04:22][zene] Tisztelt szerv!

[00:04:26]Kívánok önöknek kellemes karácsonyt és békés, nyugodt, boldog új évet.

[00:04:33]Azért elég fura ez a baráti hang, nem?

[00:04:35]Vagy pont hogy nem.

[00:04:35]Végül is 15 évig találkoztak rendszeresen.

[00:04:38]Minden ügynöki életút más, de azért nagy általánosságban igaz, hogy a jelentéseket írók többsége gyakran többet érintkezett a tartótisztjével, mint a barátaival, vagy épp a családtagjaival.

[00:04:51]és bizonyos esetekben őszintébbek is voltak a tartótisztjükkel, vagy inkább vele voltak a leginkább őszinték, azaz neki hazudtak a legkevesebbet.

[00:05:00]meg hát ugye a barátokról, családtagokról számos esetben jelentettek is, aminek az eredménye lehetett egy elbocsátás, esetleg mindenféle juttatás, előléptetés, vagy épp egy külföldi utazás megtagadása.

[00:05:13]De az 50-es60-as években egy feljelentéssel induló történet akár börtönnel is végződhetett, de a rendszer megalázta magát az ügynököt is.

[00:05:23]Azt is, aki nem szívesen jelentett, meghasonult közben a kiutat kereste, és végül megtagadta az együttműködést, és azt is, akiből a helyzet a rosszabbényét hívta elő.

[00:05:35]Különösen mából visszanézve azt olvasni, ahogy 90-ben Bajcsi István, [zene] extartó tiszt, arról nyilatkozik a beszélőnek, hogy érdemes valakit megtörni azért, hogy beszervezhető legyen.

[00:05:48]Az egyik ügynököm beszervezése kapcsán kértem levélenőrzést.

[00:05:52]A beszervezési beszélgetés során így el tudom érni, hogy az illetőnek olyan érzése keletkezzék, hogy ez az ember mindent [zene] tud rólam.

[00:05:59]Ha netán eredetileg vonakodna is a feladattól, ettől teljesen megtörik, nyuszi lesz.

[00:06:07]Szóval éreztetni kell vele, hogy én mindent tudok róla, de számára ne derüljön ki, [zene] hogy én ezt honnan tudom.

[00:06:12]Különben a tartótisztek nem csak másokat helyeztek nyomás [zene] alá, hanem a munkájukból fakadó stressz miatt Tabajdi Gábor történész azt figyelte meg, hogy sokszor számos betegséggel [zene] küzdöttek, sőt leszázalékolva vonultak nyugállományba.

[00:06:26]Na de hogy is működött az állambiztonság?

[00:06:28][zene] A második világháború után egyből felállt a kommunista vezetésű politikai rendőrség, ami a kezdetektől használt civil besúgókat, de csak '9-től építettek szisztematikusan hálózatot a beszervezettekből.

[00:06:42]Ehhez a munkához nyújtott szakmai támogatást a tapasztaltabb mentor a szovjet állambiztonság.

[00:06:47][zene] A titkos rendőrség egységei a belügyminisztériumon belül más és más területért feleltek.

[00:06:55]A 3/1 a külföldi politikai és gazdasági híszerzésért, a 3/2 a polgári kémáhárításért és a szabotázs elhárításért.

[00:07:03]A 3/3 a belső ellenzék az egyházak és a 45 előtti társadalmi elit ellenőrzéséért.

[00:07:10]Nyilván ez a leghíresebb, mert [zene] ezt kifejezetten az ország saját állampolgárait figyelte.

[00:07:14]Egyébként az egyetlen, aminek nem lett utótszerve 89 [zene] után.

[00:07:20]A 3/4 a katonai elhárításért, a 3/5 pedig az operatív technikáért felelt, magyarul a lehallgatásért, [zene] poloskázásért.

[00:07:30]Igaz, most mi is az ügynökök, vagyis a titkos megbízottak irányából közelítünk a témához, de ne feledkezzünk meg azokról sem, akik az operatív munkát ténylegesen [zene] végezték és irányították a besúgók hálózatát, vagyis az állambiztonság hivatásos [zene] tisztjeiről.

[00:07:45]Volt, aki nyílt Állományban dolgozott, mint az említett Kovács őrnagy, de az állományban akadtak szigorúan titkos tisztek, vagy rövidítvezté tisztek is, akiknek polgári hivatásuk is volt.

[00:07:56]Ilyen volt például Megyesi Péter, aki D209-es fedőnéven dolgozott a kémelhárításnak.

[00:08:04]Ez 2002-ben [zene] derült ki, soha nem voltam ügynök.

[00:08:09]Szigorúan titkos tisztje volt-e a belügyminisztériumnak, [zene] vagy sem?

[00:08:14]Erre kell válaszolni.

[00:08:14]Vagy valóban igaz, hogy a szigorúan titkos állomány tisztjeként [zene] védtem a magyar érdeket.

[00:08:22]Ebben az esetben ez szigorúan titkos.

[00:08:25]És akkor sajnos képviselő úr nem tudok rá válaszolni.

[00:08:31]Megyesi Péter lemondását követelte a több ezres tömeg a Bottyány Jörökécsesnél.

[00:08:34]A tüntetők úgy vélik, a miniszterelnök korában egy diktatúra titkos rendőrségének volt a tisztje.

[00:08:41]Mennesi Péter hazudott is.

[00:08:41]Hazudott, mert eltitkolt a választói és az egész nemzet elől múltját.

[00:08:50]Nem felejtjük el Kádárt és az ő rendszerét.

[00:08:54]Nem vagyunk hajlandók sem felejteni, sem megbocsátani.

[00:09:00]Horvát József viszont, aki a megboldogult szuverenitás védelmi hivatalból lehet ismerős, nem a kémelhárításnál dolgozott, hanem konkrétan 3/3-as tiszt volt, azaz magyar állampolgárok megfigyelését szervezte.

[00:09:15]Horvát József nyugalmazott vezérőr nagy évtizedek [zene] óta a Magyarország szolgálatában.

[00:09:21]Korábban a polgári elhárítás és a katonai titkoszolgálat volt műveleti főigazgató helyetteseként dolgozott.

[00:09:28]A 80-as évektől trockistákra vadászott, és a rendszerváltás után is maradt a szolgálatoknál egészen 2002-ig, ami egyébként megint egy csomó kérdést vett fel.

[00:09:37]Végül megérkezett ebbe a szörnyhivatalba.

[00:09:40]Úgy tűnik, hogy akkor tudok valamit.

[00:09:42]Elég sok mindent kellett tudnia.

[00:09:42]És mi lehetne a legjobb módja a szakmai tudás elsajátításának, mint egy jó kis oktatófilm?

[00:09:54]A nyílt eszközökkel történő dokumentálásra többnyire olyan helyszíneken [zene] van lehetőség, ahol mások is készítenek film, illetve fotófelvételeket.

[00:10:05]Úgy kell elhelyezkednünk és filmeznünk, mintha mi is a nevezetességek iránt érdeklődnénk.

[00:10:09]A figyelt személy felénk néz, a gépet nem szabad szemünkről hirtelen lekapni.

[00:10:14]Ilyenkor is higgattan folytassuk munkánkat, majd a felvevőgéppel, [zene] lassú mozdulattal forduljunk el.

[00:10:22]Az a durva, hogy nem mi vágtuk alá a zenét.

[00:10:24]Tényleg ilyen filmeket forgatott magáról [zene] az állambiztonság, ami mutatja azt is, hogy kábé milyen lehetett az önképe.

[00:10:33][zene] [zene] Nem szabad megfeledkezni a FS papucsról sem, amellyel a fényezett parkettán is nyugodtan lehet közlekedni.

[00:10:52]A bútorok és a berendezési tárgyak helyének rögzítése igen fontos.

[00:10:54]Mindent eredeti helyzetben kell a lakástulajdonosnak találnia, amikor hazajön.

[00:11:10]Helyes lett volna, ha már a lakásba való behatolás után aztásak azonnal felhúzták volna a kesztyűt, hogy a fényezett tárgyakon ne maradjon újlenyomat.

[00:11:22][zene] sikerült.

[00:11:26]Na de engedjük el ezt a kelet-európai James Bond feelinget.

[00:11:28]A valóságban azért nyomasztóbb lehetett az összkép, hiszen számos esetben megfélemlített, egymás ellen kijátszott emberek alkották a titkos hálózatot.

[00:11:37]A BM-ben viszont mindenre gondoltak.

[00:11:40]Még a bezsarolás pszichológiájáról is készült egy tananyag.

[00:11:46]Maga ugye családos ember.

[00:11:46]Két gyermekem van, egy fiú és egy leány.

[00:11:49]Nagybetyár mind a kettő.

[00:11:51]Ha érdekli önt, amatőrkép én csináltam.

[00:11:56]Ön november 24-én és 25-én, kérem, nem Albert Irsán volt, hanem Kunzmártonban disznótoron az apósánál.

[00:12:09]Állam költségen napi díjon disznótorodott.

[00:12:11]Tegyék lehetővé hibán kijavítását.

[00:12:16]Volna erre lehetőség nagy horvátelek nem megrögzött bűnöző.

[00:12:20]Feltételezem, hogy segíteni akar és tud nekünk.

[00:12:23]Így van, Horvát Eleveg.

[00:12:29]Így igen.

[00:12:32]Hogy hányan voltak besúgók a diktatúra évei alatt összesen, azt a történészek se tudják pontosan megmondani.

[00:12:37]1945-től a rendszerváltásig hozzávőlegesen 150000 személy volt hosszabb, rövidebb ideig a hálózat tagja.

[00:12:45]De ebben benne van az is, aki hamar kiszállt, vagy egy darab jelentés sem adott ki a kezei közül, és az is, aki évtizedekig szorgosan körmölt.

[00:12:55]És itt térjünk vissza Gyhez, aki 57-es beszervezése után évtizedekig [zene] a titkos rendőrség besúgója maradt, tulajdonképpen egészen a rendszerváltásig, azaz végigjelentette az egész Kádárrendszert.

[00:13:09][zene] Az évek során igazából a bányatelep sok lakójáról, majdnem minden ismerőséről, még a bánya mélyéről is írt jelentéseket.

[00:13:16]Sokszor a megfigyelés célpontja a saját apósa volt, aki a bányászok közülött megbecsült közösségi szervezőnek számított.

[00:13:25]Hősünk az évtizedek alatt alaposan beletanult a jelentés írásba, [zene] sőt elkezdett improvizálni is.

[00:13:30]Azaz a feladaton kívül, amit a tartótisztjétől kapott, önszorgalomból feljelentgette azokat is, akikről rossz véleménye volt, vagy csak simán irigykedett [zene] rájuk.

[00:13:42]Például itt van ennek a 70-es jelentésnek a kivonata, ahol annak a helyi focicsapatnak a vezetőit jelentette fel, ahol ekkoriban Gy is dolgozott, magyarul a kollégáit.

[00:13:52]Ugyanis [zene] szerinte a labdarúgók átigazolásakor sikkasztottak a Bánya Trösz pénzéből.

[00:14:01]Vénnek a nagyház teljesen berendezve.

[00:14:01]A drága kerítés, garázs, autó, Renault, sok szép és drága ruha, a külföldi utazás.

[00:14:13]1969 nyarán nyugat-európai.

[00:14:13][zene] Itt egyébként alatta folytatja a másik kollégájának az olasz és Bulgária nyaralásával.

[00:14:21]A [zene] tartótiszt úgy látszik, hogy fontosnak gondolta a jelentést, mert azt írta ide a végére: "A fentiek kivizsgálása feltétlen szükséges, [zene] mivel nemcsak a hálózati személynek, hanem az állampolgároknak is feltűnő a két személy tevékenysége.

[00:14:35][zene] Drága kerítés, képzeld feljelentettek miattad.

[00:14:47]Gyi nemcsak az apósáról, de a közeli barátairól is jelentett, amikor Gál Lajost letartóztatták a sortűz előtti éjszakán, ami miatt ugye a bányászó végül Salgótarjánba mentek tüntetni.

[00:14:58]Szóval akkor egy Kelemen Károly nevű munkást is kerestek az ávósok, de ő elbújt, sőt később átszökött a határon, és végül Brazíliában kötött ki.

[00:15:07]71-ben viszont az amnesztiának köszönhetően hazaköltözhetett a bányatelepre.

[00:15:14]Folyóhó 23-án találkozott ismerősöm.

[00:15:18]Ezt ugye magáról mondja, csak ezt a formulát használja a jelentésekben.

[00:15:22]Szóval találkozott ismerősöm először [zene] Kelemen Károlyjal.

[00:15:24]A darálóból jött hazafelé, amikor Kelemen elé állt.

[00:15:29]Megcsókolta az ismerősömet, aki viszono majd behívta a lakásába.

[00:15:33][zene] Nagyon örült annak, hogy találkoztak.

[00:15:37]mondta a hazatért.

[00:15:37]Legalább van még egy jó cimborája [zene] itthon.

[00:15:39]Kelemen annyit mondott ismerősömnek, hogy mint régi jó barátok, még sokat fognak beszélgetni.

[00:15:49]Azért nem semmi, hogy négy nappal a találkozásuk után G már jelentett [zene] is a barátjáról, akit ugye 15 éve nem látott.

[00:15:57]Ez az ügynöktörténet csak egy a több 10000 közül, ami most majd megismerhető lesz.

[00:16:01]G nem egy meggyesi [zene] vagy egy wikidál, ugyanis a legtöbb ügynök története nem az elitről szól.

[00:16:08]És az is tévedés, hogy a hálózati személyek többnyire értelmiségiek lettek volna.

[00:16:13]A beszervezettek között találunk pincért, autószerelőt, fodrászt, taxisofőrt, szállodaportást, idegenvezetőt, kocsmárost.

[00:16:21][zene] Már csak azért is, mert ezeknek a szakmáknak a képviselői sok mindenkivel találkoztak, de akár a nyugati turistákat [zene] is szemmel tarthatták.

[00:16:31]Ugyanakkor buszsofőrök, vasutasok, vadászok vagy erdészek is lehettek ügynökök, akik sokszor mozgásban voltak, és így a határsávokat is könnyebben ellenőrizhették.

[00:16:41]És ebben az adásban mi se egy művész, vagy egy tudós ügynök karrierjét mutatjuk be, hiszen a többséget nem ezek a történetek alkotják.

[00:16:49]Utolsó [zene] jelentését G89-ben írja május 1je alkalmából.

[00:16:56]Jelentem, ismerősöm az elmúlt egy hónapban.

[00:16:58]több helyen figyelt és beszélgetett [zene] több emberrel.

[00:17:01]Már többen félnek, mint kritizálnak.

[00:17:03]Főképpen a kiserenyei üzemnél a kocsik ellenőrzés [zene] nélkül szállítják a sok lopott szajrét, szinte kora reggeltől késő estig.

[00:17:11][zene] Jó kis rendszerváltás előtti hangulatkép.

[00:17:15]A tartótiszt elég olvashatatlanul, de kiadja a feladatot, hogy G jelentsen Nagy Imre [zene] újratemetésének kisterenyei vízhangjáról.

[00:17:24]De ezt a jelentést már soha nem írja meg.

[00:17:27]Hősünk megvárta, amíg a hálózat és a rendszer magától bomlott fel.

[00:17:31][zene] Horvát Sándor szerint szinte bármikor kiszállhatott volna, mégis folyamatosan együttműködött félelemből és [zene] megszokásból.

[00:17:40]Ez a sztori egy átlag emberé.

[00:17:40]egy random nógrádi bányászé, aki másodszor már megúszta a börtönt, felnevelte három gyerekét, és több mint 30 éven át titokban tartotta még a felesége előtt is, hogy besogó volt.

[00:17:52]De valójában pont azért érdekes most G története, [zene] és azért akartuk elmesélni ebben az adásban, mert nem regénybe illő, ugyanakkor rendkívül ellentmondásos.

[00:18:06]De lássuk be, a legtöbb családi sztorink [zene] is ilyen.

[00:18:08]A következő hónapokban pedig sok család fog hasonló, soha el nem mesél történetekkel találkozni.

[00:18:15][zene] Szokolai domokos történész, még a 2000-es évek elején szerzett tudomást apja, Szokolai Zoltán költő MDF-es politikus ügynök múltjáról.

[00:18:22]Arról beszélt a válasz online-nak, hogy a rettenetesen kíszerű [zene] történetek megismerése is fontos, hogy szembesülni tudjunk azzal, hogy nem egy mindent tudó, mindent befolyásoló hálózatról, hanem egy alapvetően nehézkes, körülményes, önmaga fontosságát állandóan bizonyítani akaró állami bürokráciáról van szó.

[00:18:42]Na meg ott van az is, hogy rengetegféle ügynöki magatartásról van szó.

[00:18:46]Tehát komoly veszélye van annak is, hogy túláltalánosítunk.

[00:18:51]Szerinte emlékezni kell azoknak a nevére is, akik másokat védve adtak le haszontalan jelentéseket, vagy épphogy megtagadták az együttműködést.

[00:19:11]Magyar Péter már a kampányban megígérte.

[00:19:13]Megnyitjuk az ügynökaktákat.

[00:19:16]Aztán Ruf Bálint még a miniszteri meghallgatásán is szóba hozta.

[00:19:17]Ez egy olyan méreg volt a 90-es évek Magyarország után, ami egyébként a mai napig tart.

[00:19:25]Mostanra pedig már a hozzákapcsolódó jogszabályokat is elfogadta a parlament, és november 4-én érkezik is az akta nyilvánosság első felvonása.

[00:19:32]Régóta velünk él az ügynökakták kérdése, de tekintsük át, [zene] hogy pontosan hogy érkeztünk meg 2026-ig, hogy mit élt meg ez a vita 36 év során.

[00:19:45]Fogom a gázt, azt benyomom, tövit.

[00:19:45]Na, erről szó sem volt.

[00:19:48]Száganék, váltanék, indexelnék és kanyarodnék.

[00:19:53]Erről annál inkább, főleg mindenféle kanyarról.

[00:19:55]Az aktyilvánosság ellen [zene] sokféleért fogalmazódott meg.

[00:20:00]Például a 90-es évek során leginkább az ország nemzetbiztonsági érdekét hangsúlyozták, a 2000-es évek elejétől fogva sokkal inkább a személyes adatok védelmét, [zene] a közelmúltban pedig azt, hogy az iratanyag nem teljes.

[00:20:14]Maradjunk az utóbbinál.

[00:20:14]Ott a lényeg az, hogy épp a hiányosságok miatt a teljes igazság nem megismerhető.

[00:20:19][zene] Pedig leginkább az irattári logika az oka annak, hogy nincs meg minden irat.

[00:20:26]Archiválásról már a múltban sem beszélhetünk, [zene] ugyanis mint a bürókratikus intézmények többsége, az állambiztonság is rutinszerűen selejtezte [zene] a felesleges dokumentumokat 45 és 89 között, beleértve ebbe a hálózati személyekről szóló iratokat is.

[00:20:41]Na de mit jelent ez számokban kifejezve?

[00:20:46]Tavagyi Gábor történész szerint például azt, hogy a jelentéseket tartalmazó munkadosziék 61%-a már 89 előtt elpusztult.

[00:20:54][zene] Ráadásul azért 56-ban, majd a rendszerváltáskor a célzott iratmegsemmisítésre is rákapcsoltak.

[00:21:02]Bajcsi István, a BRFK volt állambiztonsági tisztje a rendszerváltáskor elégetett iratanyagot 4-5 tnára tippelte.

[00:21:09]Az égetés például ócsán zajlott egy BM-hez tartozó objektumban.

[00:21:14][zene] A visszaemlékezések szerint a kemény fedelű kartonok embermagasságban álltak a kazánok mellett.

[00:21:20]Ráadásul nehezen égtek, és miközben a tisztek nagyban égették a saját irataikat, újabb tisztek érkeztek, akikkel megindult a veszekedés, hogy a kazánokban nincs több hely, vigyék már máshová az égetnivalót.

[00:21:33]Végül a titkos iratmegsemmisítési [zene] ügy a Dunagét botrányba torkolott.

[00:21:35]1990 januárjában derült ki, hogy az állambiztonság úgy figyelte meg a titkoszolgálati eszközökkel az ellenzéki pártokat, hogy az állampárt 1989 októberében már megszűnt létezni.

[00:21:49]Szóval véget ért a diktatúra.

[00:21:52]Elvileg egy titkosszolgálati őrnagy, bizonyos Végvári József nemcsak az ellenzéki pártok megfigyeléséről beszélt a nyilvánosságban a fekete doboznak, hanem a pánikszerű iratmegsemmisítésekről is.

[00:22:07]Mindent megsemmisítenek, hogy a jövő soha ne tudja bebizonyítani, hogy mit milyen dolgok vagy vagy miket csinált ez a szervezet.

[00:22:16]Miért fizették az itt lévő embereket?

[00:22:18]Miért vették fel a pénzt?

[00:22:21]Ki sokat, ki keveset.

[00:22:24]Ez majd döntse el az a az ítélőszék, amely elé majd én is el fogok állni.

[00:22:29]A botrány következtében lemondott a belügyminiszter, a 3/3 csoportfőnöke és az állambiztonsági szolgálat vezetője is.

[00:22:36]És először került napirendre az ügynökkérdés, és ott is maradt egészen máig.

[00:22:43]Akkor vegyük sorra.

[00:22:43]Eleinte az Antal kormány attól tartott, hogy a múlt feltárása aláásná az állam stabilitását.

[00:22:51]Valóban a titkosszolgálat összeomlása azért rejt magában némi kockázatot, ahogy az is, ha az állampolgárok egymásról és mindent egyszerre tudnak meg.

[00:23:01]Még az Antal kormány alatt 94-ben jött létre az az ügynöktörvény, aminek a nyomán minisztereket, képviselőket, bírákat világított át egy bizottság, hogy ki az, aki ügynökmúlttal rendelkezik.

[00:23:12]Később a honnormány szűkítette le az átvilágítandó körét a kulcspozíciókban lévőkre.

[00:23:17]Egyébként ő is 3/2-es volt harcosfedő néven.

[00:23:24][zene] 97-ben jött létre a történeti hivatal, vagyis az aktanyilvánosságot most előkészítő 2003-ban megalakuló állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának az elődje.

[00:23:37]Ebben az intézményben az állampolgárok már kikérhették a róluk jelentő hálózati személyek iratait, és persze a történészek munkája is könnyebbé vált.

[00:23:47]Azért az ügynök definíciója annyira irreálisra sikerült, hogy kutatóként pertves veszteni is könnyű, ha egy ügynökről leírja valaki, hogy [zene] ügynök.

[00:23:56]Például így veszített Pert Ungvári Krisztián Kaposvár fideszes polgármesterével, Szita Károllyal szemben, aki tavasszal pont Marcinak bizonyatta, hogy manipulálták a jelentéseit.

[00:24:08]Feljelentést tettem akkor amikor a feljelentésnek az eredménye.

[00:24:12]Az ügyések úgy emlékszem rá, valami olyasmit állapított meg, hogy manipulálták az iratokat.

[00:24:15]De nagyon szépen köszönöm.

[00:24:17]Ennek van valami papírja, amit be tud mutatni, mert sajnos m kerestük, de egyáltalán nincsenek.

[00:24:21]Szerintem hogyha nagyon kutatom, akkor megtalálom.

[00:24:23]Tehát a helyi ügyesség ügyesség melyik ügyé a fővárosi főároszel kapcsolatban.

[00:24:29]De néz néz nézzenek után.

[00:24:30]Ühüm.

[00:24:30]Próbáltam de nyilvános nem néz majd valahol kikutatom valahol.

[00:24:35]Esetleg megkértél a stádiát, hogy ezt előkeresse a szám?

[00:24:37]Nem a stából mer hogyha van, akkor nálam van ez valahol otthon.

[00:24:39]De kérhetjük, hogy esetleg ezt mutasban nyilvános megtalálom.

[00:24:40]De azt hogyha 20 évvel ezelőtti papírt megtalálok-e, arra nem tudok meg garanciálni.

[00:24:44]Nézze, a törvényi meghatározás szerint ügynöknek számít az, aki titokban, fedéssel és fedőnévvel jelentést adott, vagy ilyen jellegű beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült.

[00:25:01]Ezeket olyan iratokkal lehetne bizonyítani, amik vagy soha nem készültek el, mert egyszerűen nem így működött az állambiztonság, vagy ha mégis, akkor már nincsenek meg.

[00:25:09]A törvény szerint már már arra lenne szükség, hogy az állambiztonság számlát állítson ki az ügynöknek a ténykedése miatt, és közben nem is volt a protokoll része, hogy aláírja bárki a beszervezési nyilatkozatot.

[00:25:25]Különben már eleve az is zavart okoz, hogy idehaza az együttműködésre kényszerített besúgókat nevezzük ügynöknek, és nem a kényszerítőiket, vagyis a tartótiszteket.

[00:25:38][zene] 2002-ben robbant a megyesi botrány.

[00:25:45]Meg hát volt mindenféle botrány, de ha az ügynökbotrányok versenylovak lennének, akkor vélhetően ez lenne a befutó.

[00:25:51]2007-ben jött létre Kennedy János történész vezetésével a Kennedy bizottság, amit a Gyurcsány kormány azzal bízott meg, hogy készítsen egy jelentést arról, hogy vannak-e olyan iratok, például a titkos szolgálatoknál, amiket érdemes átadni a levéltárnak.

[00:26:09]Röviden vannak.

[00:26:09]Az más kérdés, hogy a titkoszolgálat azért ezt az utóbbi évtizedek során nem kapkodta el.

[00:26:13]A leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy számos iratban szerepel olyan adat, ami nem hozható nyilvánosságra, mert [zene] kockázatot rejt magában.

[00:26:24]Az is érthető, hogy a titkoszolgálat védeni próbálja a forrásait, nehogy valaki azért ne akarjon vele a későbbiek során együttműködni, mert [zene] egyszer csak egy hasonló eset kapcsán kikerülhet a neve az internetre.

[00:26:38]Noha 2010-ben a Fidesz saját hatalomra kerülését az elmaradt rendszerváltás befejezésekét aposztrofálta, az aktanyilvánosság mégis napirenden maradt.

[00:26:49]Például Kövér Lászlót 2012-ben már mérhetetlenül bosszantotta a téma.

[00:26:54][zene] Az egészet egy gumicsontnak egy számomra engem mérhetetlenül bosszantó állvitának, pótcselekvésnek tartom.

[00:27:03]Szerintem ez egy értelmiségi belügy, őszintén szólva az embereknek kisebb gondjuk is nagyobbann áll, mint hogy ezzel foglalkozzanak.

[00:27:10]Az LMP törvényjavaslatot is benyújtott az akta nyilvánosság megteremtésére.

[00:27:13]Nem egyszer, nem kétszer, hiszen a kormánypárt rendszeresen elutasította azt.

[00:27:20]Köszönöm a szót, elnök úr, tisztelt Országgyűlés.

[00:27:22]Ha jól számolom, négy év alatt 12.

[00:27:25]alkalommal hoztam a ház plénuma [zene] elé az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó törvényt.

[00:27:33]Így állt fel-ben a Nemzeti Emlékezet bizottság, aminek a tagjai elsősorban a diktatúra működésének a feltárásán dolgoztak.

[00:27:43][zene] És ezután érkeztünk el 2026-ba.

[00:27:57]Térjünk a lényegre.

[00:27:57]Pontosan mi fog nyilvánosságra kerülni?

[00:27:59]Először is a szolgálatok, akik ugye a korábban említett 3/1, 3/2 satöbbi csoportfőnegségekből alakultak meg a rendszerváltás után, olyan papírokat adnak át a levéltárnak, amiket eddig senki sem láthatott, vagy egyenesen titkosítva voltak.

[00:28:16]Azért, hogy megörtsük pontosan, milyen adatok kerülnek majd fel az internetre, [zene] elmentünk az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárába, ahol ezeket az iratokat őrzik, és megkértük a levéltár dolgozóit, hogy mondják el inkább ők a részleteket.

[00:28:32][zene] Egy kicsit szövevényes.

[00:28:35]Ez a tábla mutatja, hogy melyik karton melyik doszihoz vezet.

[00:28:37]A volt szocialista országok közül ugye nagyon sok ilyen levéltár működik, ahol a a az állambiztonsági iratanyagokat teszik nyilvánossá az ottani törvényi keretek között, de ilyen széles iratnyilvánosság, ilyen széles körbe ilyen könnyű elérhetőséggel, ez ez eddigi precedens nélkül itt.

[00:29:00]Előzetes információk szerint a különböző szakszolgálatok pár 100 iratfolyóméter ilyen még titkos 90 előtt keletkeztetett iratot őriznek.

[00:29:09]Erre létrejön egy bizottság, ami segíti a nemzetbiztonsági szolgálatoknak ezt a munkáját.

[00:29:14]A bizottság a jogszabály szerint megnézheti azokat a minősített iratokat is, amelyeket a szolgálatok maguktól nem adnának át, és ha nem tartja indokoltnak a titkosítást, akkor felülvizsgálhatja azt.

[00:29:28]Az állampolgárok ugye az információs kárpótlás keretében belül eddig csak saját magukra, illetve elhunyt egyenesági hozzátartozójukra, valamint testvérükre, illetve házastársukra bizonyos megkötésekkel adhattak be ilyen betegintési kérelmet.

[00:29:43]Ennek a köre bővül, hogy ki az, akire az állampolgár ilyen kérelmet adhat be.

[00:29:49]A nagyközönség számára a leginkább érdekes, hogy a törvény felsorolja azokat a hálózati nyilvántartásokat, illetve a hálózat működéséhez kapcsolódó irattípusokat, amelyeket nyilvánosságra kell hozni.

[00:30:05]Ezeket az iratokat digitalizálni kell, és mindenki számára korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni egy erre a célra létrehozott adatbázisba.

[00:30:19]Ez a nyilvánosságra hozatal két lépcsőben fog megtörténni.

[00:30:21]Az egyik az október 20-áig, ebből azóta november 4e lett.

[00:30:27]Ekkor lesz nyilvánosságra hozva a hálózati személynek a hatos kartonja.

[00:30:29]a mágn szalagokon található adattartalom, illetve a baplók.

[00:30:39]Na jó, most álljunk meg egy pillanatra, és nézzük át ezt a hármat.

[00:30:40]A hatos karton konkrétan így néz ki.

[00:30:43]Ez például itt a már említett Sita Károlyé.

[00:30:46]Rá van írva, hogy mikor, ki szervezte be, és hogy milyen fedőnéven.

[00:30:52]Itt vannak a további dosziék nyilvántartási számai.

[00:30:57]Szóval ha ennek a titkos megbízottnak a konkrét jelentéseit akarnánk megnézni, akkor tudnánk, hogy hol kell keresni.

[00:31:02]De ezek továbbra sem lesznek fent az interneten.

[00:31:07]Ehhez továbbra is a levéltárat kell majd felkeresni.

[00:31:10]A hálózati nyilvántartásnak a legfontosabb eszköze az úgynevezett hatos karton.

[00:31:14]Ilyen hatos kartont állítottak ki azokról a hálózati személyekről, akiket beszerveztek, illetve előfordult, hogy a sikertelen beszervezés esetén is állítottak ki hatós karton.

[00:31:25]Ez egy úgynevezett cipergép, amit a Belügyminisztériumban használtak.

[00:31:30]Ez gyakorlatilag azt a célt szolgálta, hogy minél hamarabb ugye megtalálják a a azt a kartont, [zene] amit keresnek.

[00:31:38]Ugye lehetett fölfele és lefele mozgatni, és hasonlóképpen [zene] őrizték a nyilvánosságra kerülő hatos kartonokat is.

[00:31:48]A mágnes szalagokon is igazából egy nyilvántartás van, ami a gyors, számítógépes kereséshez kellett a BMS-eknek a 70-es években.

[00:31:54]A korszerű technológiáról, ami ilyen hűtőméretű számítógépeken futott, nézzük meg a Belügyminisztérium filmstúdiójának egy újabb lebilincselő alkotását.

[00:32:05]A címe: Számítógép alkalmazása az állambiztonsági operatív [zene] munkában.

[00:32:11]Az egységes gépi prioráló rendszer állambiztonsági adattáraban mintegy 450000 személy azonosító és tartalmi adatai vannak tárolva.

[00:32:19]A feladattal megbízott operatív tiszt elsődlegesen a belső körben gyanúsítható személyeket priorálta le.

[00:32:26]A lekérdezett adattárak minősítése miatt a lekérdezést az időszakos titkosított priorálás alrendszerében végezte el.

[00:32:33]A Baplóban pedig egy újabb nyilvántartást találhatunk azokról a hálózati személyekről, akiknek a papírjait irattárazták.

[00:32:42][zene] Ezek a beszervezési doszék nyilvántartósi könyvei.

[00:32:47]Ebből összesen öt darab maradt meg a levéltárban, a 56 decemberétől 62 végéig.

[00:32:56]Ezekbe a mutatókönyvekbe szedték össze azokat a beszervezési doszékat, amiknek az iratanyagát már a politikai rendőrség a a mindennapokban nem használta, bekerült az irattárba, és ez még csak az első kör.

[00:33:12]Jövőre egész pontosan február 25-ig kell feltölteniük a Bossziékat.

[00:33:20]A Bossé a hálózatnak az ügynöki életével kapcsolatos legfontosabb dokumentációkat tartalmazza.

[00:33:26]Ebből a B dosséból közel 9000et őriz mindössze a levéltár, szemben mondjuk a hatos kartonnal, amiből 24000 van.

[00:33:33]Tehát nagyon töredékes a a Bédoszé állományunk.

[00:33:37]Ezt mindenképpen tudni kell.

[00:33:40]A Bédosszéba fűzték le azokat az iratokat, amik az ügynök munkássága során keletkezett.

[00:33:46]Az első irat általában egy fényképes adatlap.

[00:33:54]Úgyhogy ilyen szempontból képileg is megjelenik majd ebbe az adatbázisba az a hálózati személy, akit beszerveztek.

[00:34:02]Úgyhogy a azért is kerül később nyilvánosságra ez a doszé, mert ezzel a levéltárnak nagyon sok feladata van, hiszen nem csak a hálózati személyre vonatkozó szenzitív adatok kerülnek anonimizálásra, tehát nem fog nyilvánosságra kerülni más személy adata, csak az ügynöké, de a kérdés mégis csak az, hogy ezzel mit kezdünk mi mindannyian.

[00:34:25]Ez egyrészt azért nem feltétlenül lesz könnyű, és itt az ügynöknek érthetően nem.

[00:34:31]És azt gondolom, és ezt se szabad elfelejteni, hogy aki előtt lelepleződik, hogy az én barátom ügynök volt, vagy az én környezetemben XY, akiről én valamit gondoltam, az ügynök volt és együtt dolgozott az állambiztonsággal, és lehet, hogy rólam is jelentett, ez annak a személynek is megrázó.

[00:34:50]Ezt szerintem itt ebben az akta nyilvánosságban nem szabad elfelejteni, hogy ez most nem csak az, hogy fú, akkor nyilvánosságra hozzuk, és akkor mindenki megtud sokkal több mindent, és jobban szembe tudunk nézni a múlttal.

[00:35:02][zene] Ez a cél lényegében, de alapvetően azért benne van ez a trauma, vagy ez a megrázkodtatás.

[00:35:10]Tehát ez is hozzátartozik, azt gondolom, hogy az iratnyilvánossághoz.

[00:35:16]Tehát önmagában az, hogy a hatos kartonokat vagy akár ugye a bédoskat satöbbi most nyilvánosságra hozzák, önmagában az még [zene] nem felszabadító szerintem, de azt gondolom, hogy nem itt, tehát itt nem szabad a történetnek végetérnie.

[00:35:30]Itt nem csak ügynökök lepleződnek le, hanem maga a diktatúra is le kell, hogy lepleződjön.

[00:35:35]Bizonyos értelemben, [zene] ha megáll a történet ott, hogy szégyen listává sílányul mondjuk ez az egész történet, akkor az az szerintem fájdalmas és és [zene] negatív.

[00:35:47]De hogyha ez párosul azzal, hogy tisztázódik, vagy közelebb jutunk ahhoz, hogy itt ez az egész [zene] időszakban 195 és 90 között [zene] óta működő politikai rendőrség a a kommunista diktatúra védelmében [zene] hogyan működött, milyen mechanizmusokkal igazából alázta meg a társadalmat, mondjuk így, mert ez ez az ügynököt is megalázza azzal, hogy ilyen munkára kényszeríti.

[00:36:13][zene] Tehát hogyha ez jobban tisztázódik a társadalomban, hogy hogyan is működött az a rendszer, amiben ő élt, és milyen jellegű volt ez a diktatúra, és ez erről fog szólni, akkor azt gondolom, hogy akkor igenis van értelme, és közelebb jutunk a múltal való szembenézéshez.

[00:36:28]Egy biztos, ha az akta nyilvánosság segít abban, hogy a pártállami diktatúra működése, az egyéni élethelyzetek, egy-egy ügynök életútjának a sajátossága érthetőbbé váljon, és mindezen túl olyan beszélgetések induljanak meg családokon belül, valamint ösztársadalmi [zene] szinten, amik eddig elmaradtak, akkor ennek így ebben a formában volt értelme megalázni olyanokat, akiket már egyébként is megaláztak, annak sosincs.

[00:36:59]ügynöknek lenni, az nem jó.

[00:36:59]Tehát, hogy az az sokszor nagyon nagy lelki terhet jelent, és nem is nem is mindenki tudta ezt lelkileg feldolgozni.

[00:37:07]Ezzel szembesülni, hogy miattan vállalta az apám, és volt nehéz élete, vagy nem tudom, az se könnyű.

[00:37:13]Tehát, hogy és 1000er ilyen történet van, amit az embernek kezelnie kell.

[00:37:18]Vagy ez ez az információ, amit most meg fog tudni, ez ezzel jár.

[00:37:23]Tehát azért ha belegondolunk abba, hogy ez lelkileg [zene] mit jelent, ezt ezt megtudni, azok a levéltárosok, akik 203 10 éve itt dolgoznak és dolgozzák fel ezeket az iratokat, tehát mindenkinek vannak azért [zene] történetei, amikor ő megküzdött azzal, hogy beadta valaki a kérelmét azzal, hogy akkor megtudja, hogy az ő egyébként ellenzéki vagy üldözött meghurcolt édesany, édesapjáról milyen iratok vannak, és készíti elő az iratot a a a a munkatárs, és és látja, hogy hát ő is [zene] ügynök volt, és azzal a szemmel olvassa, hogy úristen, ezt majd amikor a lánya vagy a fia kézbe veszi, az mit fog mi neki okozni?

[00:38:07]Tehát, hogy ez a levéltár munkatársainak is [zene] ez megterhelő.

[00:38:10]Tehát, hogy maga az a hatás, amit ez ki fog váltani, szerintem akik mi itt dolgozunk, ezt egy kicsit jobban át [zene] tudjuk érezni, mert ezek között a traumák között dolgoznak a munkatársak, és ezzel szembesülnek sokszor meg a hatásokkal, hogy hogy amikor az ember átadja, mondjuk az iratot is kiderül, ha mondjuk a felesége jelentett rá satöbbi, hogy [zene] tehát hogy ez ehhez hozzátartozik.

[00:38:36]Akkor igazából van egy olyan tudat is, hogy nem csak egy iratátadása történik meg előkészítése, hanem egy traumát kell előkészíteni másnak.

[00:38:46]Igen.

[00:38:46]És ezt el lehetett az embernek ettől távolítania magát, de azért nem könnyű, tehát hogy hogy emberként olvassa az ember, és a a akkor megviseli.

[00:38:58]Egy olyan ügyről van szó, ahol a 90-es rendszerváltás óta állandóan libikókázik egymással, hogy mi a politika, a titkos szolgálat, a történettudomány és az áldozatok szempontja, érdeke és joga.

[00:39:12]Mindegyik ott van a mérlegen, és korán sem mindegy, hogy hogyan billen át az a bizonyos mérleg az igazság felé.

[00:39:18]Hiszen a múlt megismerése nem úgy fog megvalósulni, hogy leragadunk a hazai elit botrányainál, hogy ismét csak arra várunk, hogy kiderüljön egy közszereplőről, hogy jelentett.

[00:39:26]Ne feledkezzünk meg róla, hogy a magyar történelem nem róluk, hanem rólunk szól.

[00:39:34]A felmenőinkről, a döntéseikről, kényszerhelyzeteikről, hibáikról és a próbálkozásaikról.

[00:39:41]hogy mit meséltek maguknak, mit miért tesznek?

[00:39:44]És hogy mit meséltek nekünk, ha meséltek egyáltalán bármit is.

[00:39:47]Próbáljunk meg róluk beszélni, és akkor mindannyiunkról lesz szó.

[00:39:52]Minden esethez tartoznak körülmények is, persze, amik nem felmentést adnak, hanem a múlt megértésében, feldolgozásában segítenek.

[00:40:03]Ne felejtsétek, telik, de nem múlik.

[00:40:07]Magyarországon minden elképzelhető.

[00:40:08][zene] A könyvek vizsgálatánál nem elégedhetünk meg az átlapozással.

[00:40:12]Én nem hiszem azt, hogy van még olyan titok, arról a fától eddig nem lebbent [zene] fel.

[00:40:16]Komolyan mondja?

[00:40:17]Megtudhassuk azt, hogy mi történt velünk a szüleinkkel, a nagyszüleinkkel.

[00:40:21]Megnyitjuk az ügynökaktákat.

[00:40:23]Jó keresgélést.

[00:40:23]November 4-én élesedik a levéltár oldala.

[00:40:26]Addig is tudjátok, hogyha tetszik, amit a Partizánnál csinálunk, [zene] akkor iratkozzatok fel, és ha tehetitek, legyetek rendszeres támogatóink is.

[00:40:36]Erről minden infó ott van a leírásban.

[00:40:38]Sziasztok!

[00:40:38]Sziasztok!

[00:40:44][zene] [zene] เฮ