Káosz Izraelben: Netanjahu ezt is túléli? | Szignál
- A Szignál adásának témája a világpolitika „nagy bukásainak hete”: brazil, szerbiai és izraeli választások, vendég Győri Gábor (Policy Solutions) az izraeli helyzetet elemzi.
- Bevezető: az európai tüntetéseket nem új jelenségként keretezik (1886–2018 közötti francia zavargásokkal illusztrálva), és árnyaltan beszélnek a migrációs narratívákról – a valódi probléma az állam tehetetlensége.
- Brazília: Lula fordított az első fordulós vereségét egy 10 milliós WhatsApp-„Lula-hadsereg”, utcai mozgósítás és tartalmi váltás (szegények támogatása, online szerencsejáték betiltása) segítségével.
- Flávio Bolsonaro nem ismerte el az eredményt, de elszökött az USA-ba, pártja elismerte Lula győzelmét – a kormányzásnak mégis nehéz lesz, mert a törvényhozásban a Bolsonaro-klán a legerősebb.
- Szerbia: a vezér nélküli diáklista 53%-kal legyőzte Vučić pártját (39%) – „arctalan sokaság szállt szembe az autoriter kormányzattal és nyert”, a magyar Tisza-forgatókönyv egy kulcs eltéréssel.
- A műsorvezetők óvatóságra intenek a „liberális demokrácia visszatért” narratívával szemben: inkább egy billegő, átalakuló világ ingadozása a radikálisok és mérsékeltek között.
- Izrael: Netanjahu koalíciója elvesztette a többséget, de a Likud maradt a legnagyobb párt, ő próbálkozhat először – a „Mr. Security” paradoxon azért működik, mert megakadályozta az október 7-i vizsgálatot.
- Győri elemzése: Netanjahunak személyes érdeke a háborúk folytatása (pereik elhúzása, kegyelem), és Izrael amerikai támogatása hosszú távon veszélybe kerülhet.
- Kormányalakítás: valószínű egy elhúzódó válság, az arab pártokkal való együttműködés matematikailag kizárt – október 7. feldolgozatlan marad, a közvélemény a „kemény kéz” irányába mozdult el.
- Jövő héten élő különkiadás az amerikai félidős választások eredményeiről.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Szignál e heti adásában a műsorvezetők, Endrei Mátyás és Szilárd a világpolitika „nagy bukásainak hetét" járja körül: a brazil elnökválasztás második fordulóját, a szerbiai választást, ahol Vučić rendszere szenvedett vereséget, valamint az izraeli választást, ahol a Netanjahu ellen fellépő változáskoalíció állt a legközelebb a hatalomváltáshoz. A második felében Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője segít eligazodni az izraeli politikai viszonyokban.
Bevezető: európai tüntetéshullámok és a migrációs narratíva
Az adás nyitányában a beszélgetők kitérnek az Európát most is sújtó tüntetésekre, zavargásokra. Az egyik műsorvezető egy trükkel illusztrálja, hogy a francia utcai erőszak korántsem újkeletű: végigveszi a híreket – tüntető munkások munkaközvetítő irodákba törnek be Párizsban, pincérek kávéházakat rongálnak, Perpignanban szőlőtermelők gyújtják föl a prefektúrát, nyugaton demonstrálók az adóhivatal iratait égetik, máshol kifosztanak egy áruházat, a Champs-Élysées-n sárgamellényesek luxusüzleteket döntenek romba –, majd felfedi, hogy ezek a hírek 1886-ból, 1907-ből, 1947-ből, 1968-ból és 2018-ból származnak.
„Ha rámentetek a francia zavargásokat összegyűjtő Wikipédia oldalra, az hosszabb, mint egy francia baguette." *
A lényeg: az előző adásban már arról beszéltek, hogy fél Európának „a töke tele van", minden társadalmi csoport neheztel a kormányzókra, és ez történelmileg mindig így volt, amikor a dolgok nem mentek jól. A beszélők kiemelik, hogy a 2027-es választási „szuperévre" készülő migrációellenes narratívák szerint minden rongálás és fosztogatás a bevándorláshoz köthető – pedig, ha az ember nem csak Facebook-posztokból, hanem helyszíni videókból tájékozódik, a legtöbb felvételen nem láthatók színes bőrű tüntetők.
A műsorvezetők árnyalt álláspontot fogalmaznak meg: nagyon sok bevándorló tényleg tüntet, sőt lehetséges, hogy bizonyos franciaországi tüntetéstípusoknál felülreprezentáltak bizonyos bevándorló csoportok – de nem mindegy, milyen következtetést vonunk le ebből. Ahogyan ha főként fiatalok, munkások, nők vagy ingázók tüntetnek, az nem arra utal, hogy ezek a csoportok „ilyenek", hanem hogy van valami probléma, amely elsősorban őket érinti. Ugyanakkor az is egyszerűsítő narratíva lenne, ha azt mondanánk, minden rendben van, és minden problémát a populisták gerjesztenek „a háttérben meghúzódó Putyin-szál" mögött. Az állam tehetetlensége valódi: a bevándorlással összefüggő feszültségek is azt mutatják, hogy az európai állam más problémákkal sem tud mit kezdeni.
A beszélők megkülönböztetik a közösségért küzdő tüntetőket a „hulla rablóitól" (akik csak iPhone-t akarnak lopni és kirakatot törni), a különböző ideológiákkal házaló prédikátoroktól, valamint azoktól az autokratáktól, akik az interneten keresztül próbálják súlyosbítani az országok belső felfordulását – de ők csak akkor működnek, ha az emberek valóban elégedetlenek. „Ha azt érzik, hogy biztonságban élnek és vannak pozitív kilátásaik, akkor nem lesznek fogékonyak az ilyesmire" – ez az, amivel a politikának kezdenie kell.
Brazília: a Bolsonaro-klán bukása
Az első „bukás" Brazíliában következett be. Lula da Silva elveszítette az október 4-i első fordulót Flávio Bolsonaróval szemben, ám a második fordulóban sikerült fordítania – több mint 10 millió új szavazót állított maga mellé a két forduló között.
Az online kampány: a „Lula-hadsereg"
A kulcs egy mintegy 10 millió tagot számláló WhatsApp-csoport, az úgynevezett „Lula-hadsereg" volt – vagyis a választásra jogosultak 6-7%-át sikerült beterelni egyetlen chatszobába. A csoportban a legelkötelezettebb támogatók a két forduló közötti három hétben minden napra kampányfeladatot kaptak. Több közösségi médiás trendet indítottak: az emberek L betűt formáló ujjakkal készítettek szelfiket, ennek „leszármazottja" volt a „Gusztózos Lula" trend, amelyben kockahasat villantó férfiak posztoltak L-betűs szelfiket. Lula rendszeres livestreamekkel is jelentkezett, egy-egy híres művész társaságában.
Offline mozgósítás és tartalmi fordulat
Az utcán is felkapcsoltak: Sao Paulo nagy sugárútján, a Paulistán, valamint Rio ikonikus strandján, a Copacabanán százezrek gyűltek össze kampányrendezvényekre. A formán túl tartalmi váltás is kellett: Lula felhagyott a langyos, elbizakodott, „demokrácia-féltésre" épülő üzeneteivel, és hangsúlyozni kezdte, hogy Bolsonaro elvenné a szegényebb családok támogatásait; maga pedig a legszegényebbek és a kisvállalkozók mellett ígért támogatást. A két forduló között két jelentős eredményt is elért: bevezette az eddigi hat helyett az ötnapos munkahetet, és betiltotta a szegények megélhetését veszélyeztető online szerencsejátékot.
Flávio ezzel szemben nagyot hibázott: a televíziós vitában egy ellenszenves gesztussal „kigyúnyolta" Lulát, amiért az fiatal munkásként balesetben elvesztette az egyik kisujját – ezzel lehetővé téve Lula számára a kamerába mondott választ: nem fogadja el, hogy egy „úri fiú" kilencujjúnak nevezze.
A vereség után
Ifj. Bolsonaro apja fia: nem ismerte el az eredményeket, a forduló megsemmisítését követelve arra hivatkozott, hogy egyes szavazókörök nyitvatartását meghosszabbították – ám elhallgatta, hogy erre azért volt szükség, mert a Bolsonaro-párti polgármesterek ritkították a buszjáratokat, hogy a szegények nehezebben juthassanak el szavazni, ráadásul máshol éppen Flávio kérésére hosszabbítottak. A megsemmisítés nem valószínű, főleg miután Flávio Argentínán keresztül elszökött az Egyesült Államokba, pártja pedig már elismerte Lula győzelmét.
Lulának mégis nehéz dolga lesz: a törvényhozásban a legerősebb párt a Bolsonaro-kláné, és a latin-amerikai térhódításuk fékeződése miatt „Donro úr" (feltehetően Donald Trump) sem lesz túl boldog.
Szerbia: a diáklista elsöprő győzelme
A „népharag elsöpörte" Aleksandar Vučić 14 éve fennálló rendszerét: az úgynevezett diáklista 53%-ot szerzett, a Vučić-féle haladók csak 39-et. A Szignál csapata a helyszínen forgatott – a felvételekben az is szerepelt, hogy találkoztak egy szerbiában élő magyar szereplővel („Bede Zsolt", lásd a bizonytalan szakaszokat).
Fogadás a fogadóirodában
A stúdióban elmesélték, hogy Szerbiában a sportfogadásnak olyan nagy kultúrája van, hogy a fogadóirodákban gyakorlatilag bármire lehet fogadni: a munkatárs betelefonál a központba, és a random kitalált eseményre is oddsot számolnak. Szilárd két tiketet töltött ki egy pancsovai (Belgrád melletti) Meridián-fogadóirodában: az egyik arra szólt, hogy Vučić pártja 46% alá fog kapni (bejött), a másik arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség 4,5 képviselőnél kevesebb lesz (ez is bejött – végül kettő lett, pedig négyet várt). „Hatalmas vagyonokat csináltunk: 200 szerb dinárból körülbelül 400-at" – panaszolta, hogy az útiköltség rámenne a nyeremény felvételére.
A magyar forgatókönyv, egy kulcsfontosságú eltéréssel
A beszélgetők párhuzamot vonnak Magyarországgal: autoriter vezető másfél évtizeden át gazdasági növekedéssel megtámogatva, majd a Covid-tól lassuló növekedés, rá egy országos bocsánatkérés, amiből ellenzéki mozgalom kinő – „a magyar forgatókönyv zajlott le Szerbiában is". A kulcsfontosságú eltérés viszont az, hogy a szerbiai diákmozgalomnak nincs karizmatikus vezetője, mint amilyen a Tiszának van:
„Ez egy teljesen innovatív, demokratikus kísérlet. Szerbiában egy arctalan sokaság szállt szembe az autoriter kormányzattal és nyert." *
A választás napja és utána
A választás napján szokás szerint voltak szabálytalanságok: szavazatvásárlás, utaztatás, megfélemlítés, verekedések az utcákon – a magyar nyelvű részek helyett az átiratban szerb nyelvű riportok hangzanak el, amelyek szerint a meridiáni/fegyveres támadások nem voltak olyan mértékűek, mint a márciusi helyi választásokon, és fiatalokat támadtak meg palicákkal, bakancsokkal (a részletek az ASR-torzulás miatt nem rekonstruálhatók teljes bizonyossággal). A 69%-os részvétel Szerbiában rendkívül magasnak számít.
Vučić a szavazás estéjén gyorsan elismerte a vereséget, de rendkívül sértődött beszédben, „nagy nehezen" gratulált az ellenfeleinek – az átiratba került szerb nyelvű részlet szerint azt ismételte, hogy „mindenben hazudtak", felsorolva a választási csalásokról szóló vádakat.
Mi várható a diákok kormányától?
Szerbiában arányos választási rendszer van, ami eddig az ellenzék széttöredezését ösztönözte – ez most véget ért, kialakult a két blokkrendszer. A diákmozgalom nem „összefogta" a korábbi ellenzéket, hanem „letolta a pályáról", éppúgy, mint Magyarországon a Tisza. A diákmozgalom terve az, hogy az új kormány egy decentralizált, vezér nélküli szerveződésnek lesz felelőssé teszi magát. A stúdióban ezt megkérdőjelezik: a listára főleg akadémikusok és gazdasági szakemberek kerültek, tehát „technokrata emberek" – mi akadályozza meg őket abban, hogy saját fejük után menjenek? A válasz: „praktikusan semmi" – de az eredeti szkepticizmus, hogy karizmatikus vezető nélkül megnyerhető-e választás, összejött, ezért „izgalmas demokratikus kísérlet" folyik a szomszédban, érdemes odafigyelni rá.
Műsorvezetői reflexió: a tendencia-interpretáció veszélye
Vučić és Bolsonaro veresége után gyorsan elindult az a narratíva, hogy „ez a vége az illiberális vezetők korának", visszatért a liberális demokrácia. A beszélgetők szerint azonban könnyen lehet, hogy a trendek nem borultak fel, hanem a bizonytalan, átalakuló világ még évtizedekig billeg a nosztalgia és a múlttal való szakítás között: olykor a radikálisokra szavazunk, hogy „jól beljunk a teszetkosza centristáknak", olykor a mérsékeltekre, mert elegünk van a felfordulásból. Ez a gondolat előkészíti a harmadik témát: Eisenkot nem sokban különbözik Netanjahutól az izraeli gazdaság, a hadsereg vagy a palesztinok jogai kérdésében – akkor ő a liberális, szabályokon alapuló rend képviselője, szélsőjobboldali, vagy mindkettő?
Izrael: Netanjahu pofonja – de túléli ezt is?
A választási eredmény
Kedden választást tartottak Izraelben. Az eddig Netanjahuval kormányzó jobboldali és szélsőjobboldali pártok elveszítették többségüket: 68 helyett csak kicsivel több mint 50 mandátumuk lesz. Ugyanakkor így is valamivel nagyobbak, mint az Eisenkot élén álló úgynevezett változáskoalícióé, és az arab többségű pártok szerepeltek kiugróan jól. Netanjahu maradt a legnagyobb párt elnöke, így ő próbálkozhat elsőként kormányt alakítani. „Pofon Netanjahunak, de lehet, hogy a nagy túlélő ezt is átvészeli."
Netanjahu 1996 óta kibelimbózik a hatalomból, összesen 19 évet töltött miniszterelnökként. 2022-es visszatérése óta szélsőségesebben kormányoz, mint valaha: eszkalálta a gázai háborút, háborút indított Irán ellen, és sosem látott szintre emelkedett a ciszjordániai telepesek erőszakoskodása. A jobbra tolódás egyik oka, hogy a parlamenti többséghez olyan szélsőséges figurákat kellett bevonnia, akik korábban vállalhatatlanoknak számítottak – az átiratban héber nyelvű kliprészletek hangzanak el, amelyekben szereplők (a torzítás miatt nem azonosítható módon) például éjszakánkénti, célzott gázai támadásokról és arról beszélnek, hogy bizonyos csoportok „nem élő személyek". Itamar Ben-Gvirotól származott például a Netanjahu által is lelkesen támogatott ötlet, hogy a palesztin foglyokat őrző börtönöket krokodilokkal kellene őriztetni – a javaslat végül azért bukott el, mert túl kegyetlennek találták a krokodilokkal szemben.
Október 7. árnyéka
Ebben a légkörben az izraeli társadalomnak nem volt esélye közösen feldolgoznia és elgyászolnia a Hamász 2023. október 7-i terrortámadását. A szavazók 62%-a állítja, hogy október 7-e meghatározó lesz a döntésében – és ez nem jó hír Netanjahunak, mert egyre többen gondolják, hogy ő maga is felelős érte. Az ellenzék fő ígérete a mulasztások kivizsgálása; a Netanjahu-szövetségesek erre a tábornokokat és a hírszerzés vezetőit hibáztatják.
Eisenkot és a kampány
A kampány központjában a nemzetbiztonság állt – Eisenkot ugyanis 2015 és 2019 között az IDF vezérkari főnöke volt. Óvatos gesztust tett afelé, hogy minden polgárt egyenlően kell kezelni a törvény előtt (amely nem magától értetődő, hiszen a Netanjahu-kormány a halálbüntetést lényegében csak az arab-izraeliekre vonatkozóan állította vissza), ugyanakkor azt is ígéri, hogy tovább erősíti az IDF-et, keményebben lép fel Gázában és a közbiztonságért, kifejezetten az arab negyedekben – pedig a statisztikák nem támasztják alá, hogy ezek lennének a legveszélyesebbek.
Netanjahu az utolsó napokban „Magyarországon is ismerős eszközökkel" – háborús riogatással – próbált többséget szerezni: AI-grafikát posztolt, és – az értesülések szerint – nyomást gyakorolt a hadsereg vezetésére, hogy akár hamis indokokkal is indítson új támadást Irán ellen, amit a katonai vezetés megtagadott. Egy héber nyelvű klipben egy magas rangú biztonsági vezető arról beszél, hogy a háború igazságos háborúként és védelmi háborúként kezdődött, de miután minden katonai célt elérték, megszűnt az lenni, és a jelenlegi kormány „klerikális, messiási, szélsőséges világuralomra törekszik", anélkül, hogy erre megbízatást kapott volna.
Vendégbeszélgetés Győri Gáborról
Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője elemzi a Kneszet összetételét. A naiv kérdésre – vajon Netanjahu nyert-e, hiszen koalíciója nagyobb, mint várták – a válasz: főleg azért, mert kiváló volt az elvárásmenedzsment. Az ellenzék reménye az volt, hogy Netanjahu „megszégyenülve, megsemmisülve" jön ki a versenyből – ez nem következett be.
„Netanjahunak ez egy jelképes győzelem, mert az volt az ellenzék reménye, hogy megszégyenülve, megsemmisülve jön ki a Netanjahu és a Likud ebből a versenyből." *
A választás estéjén Donald Trump azonnal magának követelte a győzelmet – az utolsó héten adta le „a választási ajánlását" Netanjahunak, pedig a külső beavatkozás az izraeli választásokon is tilos. Győri két magyarázatot lát: vagy a közvélemény-kutatók mérték rosszul a jobboldalt, vagy volt egy valódi utolsó pillanatos elmozdulás.
A „Mr. Security" paradoxon
Győri egy lépéssel hátrébb lép: hogyan maradhatott viszonylag érintetlen a Likud támogatottsága annak ellenére, hogy október 7. megtörténhetett, miközben Netanjahu reputációja a biztonságra épült? Ő maga is kiemeli, hogy ez volt a legsúlyosabb zsidó életveszteség a holokauszt óta, és talán az 1973-as háború óta a legsúlyosabb biztonsági sérelem. A magyarázat: Netanjahu megakadályozta a vizsgálóbizottság felállítását (az 1973-as háború után ilyenféle bizottság a kormány lemondásához vezetett), így sem a választók felé való elszámolás, sem hivatalos vizsgálat nem történt – annak ellenére, hogy voltak figyelmeztetések, és hogy Netanjahunak és tanácsadói körének komoly szerepe volt abban, hogy a Hamász Kataron keresztül jól finanszíroztathatta magát. A szavazók egy része elhiszi a felállást: a negatív dolgokról nem tud, a pozitívakat pedig ő idézi elő.
A településépítésről szavazók és a „pufferzóna"
Győri szerint a településbővítés megosztó kérdés, amelyet külön kell választani: van egy növekvő réteg, amely ideológiailag, vallásilag (messiási módon) támogatja, és egy nagyobb támogatottságú csoport, amely szerint Izrael biztonsági okból terjeszkedik – nagyobb „pufferzónát" kíván a palesztinokkal szemben. Utóbbiaknál az egyéni kockázat is közbeszól: „az én érdekem a nagyobb biztonság, de valaki messiási vagy vallási megfontolásból (esetleg az olcsó, támogatott lakhatás miatt) odatelepül és őt érik a támadások". A híres kampányfelvételben, ahol pártvezetőket kérdeznek, hogy elfogadnának-e egy palesztin államot, a legtöbben a válaszukba fűzik: Netanjahu 2008-ban még támogatta a palesztin állam létrejöttét – tehát aki ennek valódi ellensége, annak az ellenzékre kell szavaznia.
A háborúk és a személyes túlélés összefonódása
Győri három logikát különböztet meg a háborúk megítélésében: a stratégiai logikát (konkrét, megvalósítható célok), a politikai logikát, és – ez itt a legszokatlanabb – a döntéshozó személyes érdekét. Netanjahunak abszolút érdeke, hogy a háborúk tovább tartsanak: meg akarja akadályozni az október 7-i vizsgálóbizottság felállítását, szeretné, hogy korrupciós perei lassan húzódjanak, és reméli, hogy időnyeréssel elnöki kegyelmet szerezhet.
„Ha ilyen szinten összefonódik valakinek a személyes érdekeivel egy országnak a politikai és katonai döntése azzal, hogy háborúba lép, az egy elég veszélyes helyzet." *
A választás előtt pár nappal kiszivárgott, hogy Netanjahu a szavazás előtt még gyorsan támadást szeretne Indok Irán ellen; a vezérkari főnök – aki egyébként Netanjahuval összefonódó figura – ezt megtagadta, és írásban kérte a támadás jogi megalapozását. A katonai vezetés nem akart utolsó pillanatban rizikós játszmát a Netanjahu politikai érdekeiért.
Az amerikai támogatás hosszú távú kérdése
A háborúkkal szembeni kritika fő pontja, hogy azok rombolják Izrael nemzetközi reputációját – az amerikaiak véleménye pedig nem mindegy. Az ellenzék egyik figyelmeztetése szerint hosszú távon el fognak tűnni az amerikai támogatások; Netanjahu erre nem alkalmazkodással, hanem „felfegyverkezéssel és kriptovaluta-befektetésekkel készül a szankciókra és a pénzügyi rendszerből való kiszorulásra" válaszol. A műsorvezető felhördül: „elképesztő hely ez az Izrael, hogy ezzel lehet kampányolni: szavazzatok rám, és nemzetközi páriává fog válni az országunk." Győri hozzáteszi: míg korábban az amerikai közvélemény többsége, a politikai elit még inkább támogatta Izraelt, a Netanjahu-évek alatt ez megfordult – a demokratáknál most már túlnyomó többség nem támogatja Izraelt, és a republikánusok között is, főleg a fiatalok körében jelentős az elmozdulás. Ha Izrael elveszíti Amerika támogatását, annak pénzügyi, haditechnológiai és diplomáciai jelentősége is van (az ENSZ-etokokkal szembeni védőpajzsot is Amerika biztosította).
Kormányalakítási forgatókönyvek
A törvényi rendezés szerint az államfő először a legnagyobb párt vezetőjét, Netanjahut kéri fel, akinek nincs többsége. Győri szerint a legkönnyebb megoldás egy jobboldali szemmel nézve az lenne, ha Netanjahu visszavonulna: egy másik Likud-vezetővel pillanatok alatt összeállna a stabil jobboldali koalíció – akár Naftali Bennettel, akár Avigdor Libermanal. A gát az, hogy sok jobboldali személyesen utasítja vissza Netanjahut: megbízhatatlannak, korruptnak tartja, nem lépnének vele „egy köcsögre". Győri szerint viszont Netanjahu a koalíciós tárgyalásokban „olyan, mint a delfin a vízben": szereti és nagyon jó bennük. Eisenkot viszont „az egyenes ember" képében, aki őszintét mond, nehezebben tud felelőtlenül ígérni – pedig Netanjahu nagy tehetsége pont az volt, hogy „fűt-fát megígért mindenkinek, és aztán nem tartotta be". Valószínű tehát egy elhúzódó kormányalakítási válság, amelyben Netanjahu marad kormányfő.
A pártrendszer: fragmentáció és polarizáció
A pártok jelentős része demográfiai bázisra épül: a Sás (szefárd ultraortodoxok pártja – amely a korrupció miatt elítélt volt pártelnöke miatt a választás vesztese), az európai (askenázi) eredetű haszid ultraortodoxok pártja, illetve baloldali pártok. A szavazók azt akarják látni, hogyan érvényesül szavazatuk a blokkon belül. Az évszázados változás: az ultraortodox pártok korábban rugalmasak voltak, balra és jobbra egyaránt „koalícióra léptek", amíg a saját szűken vett érdekeik (katonai szolgálat alól felmentés, szombat tisztelete, állami támogatás) érvényesültek – ma viszont már csak Netanjahuval. A szélsőséges polarizáció paradox módon azzal jár, hogy a bal-jobb ellentét jelentősen csökkent, egy szűkülő jobboldali konszenzus alakult ki, miközben az egymással való szembenállás erősödik. Netanjahu személye döntő szerepet játszik ebben – ha egyszer eltűnik, a polarizáció valószínűleg csökken.
Az arab pártok és a matematikailag kizárt forgatókönyv
A két arab többségű formációnak összesen 19 képviselője van (egy inkább baloldali, egy inkább vallásos). Október 7. előtt sem volt tabu az arab–zsidó együttműködés (Bennett–Lapid kormánya külső támogatásként bevonta őket), de azóta elképzelhetetlenné vált. Eisenkot és az ellenzéki vezetők azt mondták: semmiképpen nem működnek együtt az arab pártokkal, de kormányt fognak alakítani – ez „matematikailag kizárt volt az elejétől fogva". Az egyetlen reális forgatókönyv az lett volna, ha az arab pártok kívülről tolerálnak egy kisebbségi kormányt, amihez valakit át kellett volna csábítani a Netanjahu-koalícióból – a választási eredmény ezt lehetetlenné tette; az ortodoxokat tudták volna leginkább átcampingálni. A másik nagy megosztókérdés az ultraortodoxok katonai szolgálata, amely belülről is őrölte a Netanjahu-koalíciót: a szekuláris jobboldali szavazók már régóta szolgálatot várnának, míg az ultraortodox pártok ezt törvénybe akarják foglaltatni.
Október 7. feldolgozatlansága – záró kérdés
A záró kérdésre – mi kellene ahhoz, hogy október 7. ne élősarkantyúként mozgassa az izraeli politikát – Győri nagyon negatív képet ad a közeljövőről. Október 7. előtt a mérsékelt konszenzus (a mérsékelt baloldaltól a mérsékelt jobboldaliig) az volt, hogy „jelenleg nincs kivel tárgyalni", de a konfliktus menedzselhető – Netanjahu ebben volt jó. A stratégia lényege az volt: nem foglalkozunk vele komolyan, néha „odacsapunk". Október 7. megmutatta, hogy ez így nem működik, és az elmozdulás azóta egyöntetűen abba az irányba mutat, hogy „kemény kézzel kell kezelni" a kérdést. Ráadásul ez részben az izraeli politika eredménye: bármilyen palesztin vezetés működését effektíve ellehetetlenítik, ezzel megfosztva attól a tekintélytől, amellyel tárgyalni tudna.
Zárás
Az adás végén bejelentik, hogy jövő héten különleges, élő Szignál-epizód készül: szerdán délelőtt a műsorvezetők és meghívott vendégeik reagálnak az amerikai félidős választások eredményeire, amelyből kiderül, elveszíti-e a többségét Trump. A csatorna megszokott támogatói felhívása és a bemutatkozási formulák után az adás véget ér.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A franciaországi zavargások felsorolásában több helynév ASR-torzult: „Laros Szűriban" (feltehetően egy francia megye neve, nem rekonstruálható bizonyosan), „Lonban" (feltehetően Lyon), „Sanzelés sugárút" (valószínűleg Champs-Élysées), „Perpinyamban" (valószínűleg Perpignan).
- „Gusztózos Lula" trend: a kifejezés eredeti alakja az ASR-torzulás miatt nem állapítható meg biztosan (a leírásból L betűs, izmos szelfik trendje rekonstruálható).
- „Donro úr": a szövegkörnyezet alapján valószínűleg Donald Trump, de a név az átiratban torzult formában szerepel.
- „a szerbe Bede Zsolt": a szereplő neve az átiratban így szerepel, pontos helyes alakja nem igazolható; a Partizán körében ismert Bede Márton neve felmerülhet, de ez nem bizonyítható az átiratból.
- A szerb nyelvű riportrészletek („bunyó tiče haosa na ulicama…") és a Vučić-beszéd héberül is átírt szerb idézetei („Lagali su sve što su govorili…") részben értelmezhetők, de a részletek (palicák, bakancsok, konkrét vádak felsorolása) az ASR-torzulás miatt nem rekonstruálhatók megbízhatóan.
- Két héber nyelvű kliprészlet szerepel az átiratban; ezek beszélői nem azonosíthatók, a tartalomuk a kontextus alapján volt rekonstruálható (gázai éjszakai támadásokról szóló kijelentés, illetve egy biztonsági vezetőnek tulajdonított háborúkritika).
- A záró bemutatkozás: „Én Tót Szinárd János vagyok" – a név helyes alakja az ASR-torzulás miatt nem igazolható; a szerződéses szövegben „Szilárd"-ként hivatkozunk rá.
- Egyes kifejezések az átiratban torzultak, de a kontextusból egyértelműen rekonstruálhatók: „ciszordánia" (Cisjordánia), „Paulistán" (Paulista sugárút), „kopakabanán" (Copacabana), „Gyotnak" (Eisenkot), „encvétok" (ENSZ-vétók), „Ejzenkott/Ezenkot/Eisenkot" változatok (Gadi Eisenkot).
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Mozgalmas hét a világpolitikában.
[00:00:02]Orbán haverjaira nehéz idők járnak.
[00:00:04][zene] Elbukott a Bolsonáró klán Brazíliában.
[00:00:06]Alexander Vuc 14 év után vesztett Szerbiában.
[00:00:10][zene] Netanyahu is kapott egy pofont, bár ő még túlélheti.
[00:00:14]Közben Európa utcáin tovább dagadnak a tüntetések, [zene] megmozdulások, zavargások.
[00:00:19]Mi pedig mindezt jól megbeszéljük.
[00:00:25][zene] [zene] Hát nem fogjátok elhinni, mi történt már megint Franciaországban.
[00:00:46]Tüntető melósok munkaközvetítő irodákba törtek be Párizsban.
[00:00:49]Pincérek egy csoportja kávéházakat rongált meg.
[00:00:51]Perpinyamban a szőlőtermelők behatoltak a prefektúra épületébe és fölgyújtották.
[00:00:57]Nyugaton Laros Szűriban demonstrálok egy csoportja az adóhivatal épületébe tört be és a dokumentumokat kidobálta, felgyújtotta.
[00:01:05]Lonban egy kövekkel megrakott teherautót kötöttek el, autókat gyújtottak fel és kifosztottak egy nagy áruházat.
[00:01:12]A Sanzelés sugárúton sárga mellényes tüntetők luxus üzleteket fosztogattak és romboltak szét.
[00:01:17]Lol.
[00:01:17]Ezek a hírek nem tegnapról vannak, hanem 1886-ból.
[00:01:22]188-ból, 1907-ből, 1947-ből, 1968-ból és 2018-ból.
[00:01:28]Ha rámentetek a francia zavargásokat összegyűjtő Wikipédia oldalra, az hosszabb, mint egy francia bagett.
[00:01:37]Na de miért jogzunk most ezen?
[00:01:39]A múlt heti adásban arról beszélgettünk, hogy fél Európának a töke tele van.
[00:01:43]Szinte minden társadalmi csoport neheztel valamiért a kormányzó elétekre, és jól be akar nekik mutatni.
[00:01:47]Van, aki úgy, hogy épp az aktuális radikális outsiderekre szavaz.
[00:01:52]Van, aki úgy, hogy az utcán békésen tüntet, és van, aki rongál és fosztogat.
[00:01:58]Ami mindig így volt a történelemben, amikor nem mentek túl jól a dolgok, mint például most Európában.
[00:02:01]Olyan jól azért nem mennek a dolgok.
[00:02:04]Viszont hogyha a viccbeli Móricka ma is élne, márpedig él, akkor erről is, mint minden másról természetesen nem a dugás, hanem a migráció jutna eszébe.
[00:02:14]A 2027-es választási szuperévre készülve ezernyi Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe, hasogja, hogy lámlám ide vezet, ha Európán kívülről bevándorlókat engedünk be rongáláshoz meg fosztogatáshoz.
[00:02:25]És ha most eltekintünk egy pillanatra attól, hogy fél Európában erőszakos tüntetések vannak, és nem csak Franciaországban, és ha nem csak a kretén Facebook posztokból tájékozód, hanem megnézed a helyszíni videókat, akkor nyilvánvaló, hogy a legtöbb helyen egyáltalán nem színes bőrű embereket lehet látni a felvételeken.
[00:02:43]Természetesen mi sem vagyunk vakok.
[00:02:45]Tudjuk, hogy nagyon sok bevándorló tüntet.
[00:02:47]Még amellett az is meglehet, hogy bizonyos franciaországi tüntetés típusoknál fölülrezentáltak bizonyos típusú bevándorlók.
[00:02:53]De az nem mindegy, hogy ebből a tényből milyen következtetést vonunk le.
[00:02:57]Például ha egy tüntetéshullámban főként fiatalok tüntetnek, vagy főként munkások, vagy főként a nők, vagy főként az ingázók, akkor levonhatnánk azt a következtetést is, hogy na a fiatalok, a munkások, a nők, az ingázók már csak ilyenek jól Moresek tanítani őket, és akkor minden rendben lesz.
[00:03:13]De levonhatjuk azt is, hogy akkor valószínűleg van valami olyan probléma, ami elsősorban a fiatalokat, a munkásokat, a nőket, az ingázókat érinti, és ezért érdemes lenne az ezt kiváltó problémákat is orvosolni.
[00:03:25]Ugyanez igaz a bevándorlók csoportjára is.
[00:03:28]Az európaiak tüntetéshulláma nagyon összetett dolog, és érdemes némely energiát rakni abba, hogy megpróbáljuk megérteni, hogy mi lehet itt valójában a háttérben, és ne csak a leegyszerűsítő felszínre koncentráljuk, és azt mondjuk, hogy migráns.
[00:03:42]Persze ugyanolyan egyszerűsítő narratíva lenne az is, hogy jó, hát itt minden rendben van, semmi strukturális probléma.
[00:03:47]A bevándorlás nem jár társadalmi feszültséggel.
[00:03:48]Minden problémát csak a populisták gerjesztenek meg mögöttük a háttérben meghúzódó Putyinszál.
[00:03:54]Szóval bonyolult dolgok ezek.
[00:03:56]Nyilván vannak súlyos társadalmi feszültségek kimondottan a bevándorlással kapcsolatosan, de hogy ez is éppen az állam tehetetlenségét mutatja meg.
[00:04:06]Tehát egy más problémákkal ugyanúgy ezzel sem tud mit kezdeni az európai állam.
[00:04:10]Nem csoda, hogy sok bevándorló elégedetlen és kimegy az utcára.
[00:04:15]Az sem csoda, hogy ugyanezt teszik a nem bevándorló fiatalok, meg a munkások is.
[00:04:21]És persze az is létezik, hogy erre aztán ráülnek a zavarosban halászók, akik más kárából haszonra akarnak szerttenni, azok a hullarabblók, akik nem közös erővel jobbá akarnak tenni egy közösséget, hanem tényleg csak egy új iPhone-t akarnak lopni, meg be akarnak törni egy kirakatot.
[00:04:35]De ilyenek a különböző ideológiákkal házaló prédikátorok is, akik a tehetlen politikai posványból kiutatkereső tömegeket meghülyítik egy ménvalutával vagy egy öngyilkosmerénettel.
[00:04:48]És léteznek azok az autokraták, akik internetes hálózatokon keresztül megpróbálják tovább súlyosbítani az országok társadalmainak a felfordulásait, de az ilyen hullarabblók meg prédikátorok meg autokraták csak akkor működnek, ha közben az emberek maguk tényleg elégedetlenek.
[00:05:04]Ha azt érzik, hogy biztonságban élnek és vannak pozitív kilátásaik, akkor nem lesznek fogékonyak az ilyesmire.
[00:05:10]És valójában ez az, amivel kezdenie kell valamit a politikának.
[00:05:14]Na de ennyi vidámság után térjünk át a fő témánkra.
[00:05:17]Ez a nagy bukások hete.
[00:05:20]Elsőnek nézzük a Bolsonáró klán bukását Brazíliában.
[00:05:23]Lula da Silva nagyot ment a brazil elnökválasztás második fordulójában.
[00:05:28]Habár az október 4-i első fordulót még elveszítette Flávio Bolsonaróval szemben, a múlt vasárnap mégis sikerült fordítania.
[00:05:38]Hogy ez mekkora teljesítmény, azt megmutatják a számok.
[00:05:39]A két forduló között Lulának sikerült több mint 10 millió új szavazót maga mellé állítania.
[00:05:46]Na de hogy sikerült ez a nagy túlélőmutatvány?
[00:05:48]A rövid válasz: brutális online és offline mozgósítási és meggyőzési kampánnyal.
[00:05:56]Kezdjük az online térrel.
[00:05:56]Ugye beszéltünk már arról, hogy a Bolsoneroklán mellett álltak a nagy techcégek.
[00:05:59]A Meta például el is ismerte, hogy egy sajnálatos tévedés [zene] miatt véletlenül letekerték Lula oldalának az eléréseit.
[00:06:06]A második fordulóra Lula mégis megnyerte a digitális csatát, aminek kulcsa volt egy 10 millió tagot számláló WhatsApp csoport, az úgynevezett Lula hadserege.
[00:06:15]Ez azt jelenti, hogy a választásra jogosult emberek 6-7%-át sikerült beterelni egyetlen chatszobába.
[00:06:22]A csoportban a legelkötelezettebb támogatóknak a két forduló között három hétben minden napra adtak kampányfeladatot.
[00:06:29]Több közösségi médiás trendet indítottak az egyikben az emberek.
[00:06:33]olyan szelfiket posztoltak, amelyeken az ujjaikkal az L betűt formázták lulára utalva.
[00:06:37]Ennek alesete volt a Gusztózos Lula, vagyis a dögösek lulával a trend, amelynek a keretében kockahasat villantó csávók posztoltak L betűs szelfiket.
[00:06:48]Lula is rendszeres live streamekkel jelentkezett, például egy-egy híres művész társaságában, hogy személyesen adjon eligazítást a követőknek.
[00:06:55]De nemcsak online kapcsolt magasabb fokozatra Lula, hanem az utcán is.
[00:07:00]Az elmúlt három hétben rengeteg nagy kampányrendezvényt tartottak, többek között Sao Paulo nagy sugárútján, a Paulistán és Rio ikonikus strandján, a kopakabanán, ahol szintén 100zezrek jöttek össze.
[00:07:12]Szóval ezek a kampánytaktikák fontosak voltak, de ez csak a forma önmagában nem ért volna sokat a tartalom nélkül, de Lula váltani tudott tartalmilag is.
[00:07:19]Az addigi langyos, elég elbizakodott és az ilyen demokrácia féltésre épülő üzenetei helyett elkezdte azt hangsúlyozni, hogy Bolsonaro elvenné a szegényebb családoknak járó támogatásokat.
[00:07:30]Ő maga pedig a legszegényebbek mellett az egyre sokasodó kisvállalkozóknak is támogatást ígért.
[00:07:38]Ráadásul a két forduló között sikerült elérnie egy viszonylag nagy eredményt, bevezetni az eddigi hat helyett az öt napos munkahetet.
[00:07:45]Sőt, betiltotta a szegényebb családok százezreinek megélhetését veszélybe sodró online szerencsejátékot is.
[00:07:53]Flávio meg közben elég nagyokat hibázott, például hát egy eléggé ellenszenves gesztussal a kettejük TV vitáján kigyúnyolta Lulát azért, amiért fiatal munkásként egy balesetben elveszítette az egyik kisujját.
[00:08:04]Ezzel megadva a lehetőséget, hogy Ló keményen belemondhassa a kamerába, nem fogadom el, hogy egy ilyen úri fiú kilencújónak nevezzen.
[00:08:14]Az ifj Bolsonáról persze az apja fia nem ismerte el az eredményeket, és az egész forduló megsemmisítését követelte arra hivatkozva, hogy egyes szavazókörök nyitvatartását a választás napján meghosszabbították.
[00:08:26]épp csak azt felejtette el mondani, hogy erre éppen azért volt szükség, mert a Bolsonáró párti polgármesterek több helyen ritkították a buszjáratokat, hogy a szegények nehezebben tudjanak elmenni szavazni.
[00:08:38]Ráadásul más helyen éppen Flávio kérésére hosszabbították meg a szavazást.
[00:08:43]Nem valószínű, hogy megsemmisítenék az eredményeket, főleg miután Flavio Argentínán keresztül elszökött az Egyesült Államokba.
[00:08:49]Maga a pártja pedig már elismerte Lula győzelmét.
[00:08:52]De Lulának is nagyon nehéz dolga lesz.
[00:08:55]A törvényhozásban a legerősebb párt a Bolsonárok láné.
[00:08:58]Ráadásul a latinamerikai térhódításának fékeződése miatt Donro úr sem lesz túl boldog.
[00:09:11]Ennyit a Bolsonáró klán bukásáról.
[00:09:13]Lássuk a második delikvenst.
[00:09:15]Hát igen, a népharag elsöpörte Alexander Vuc 14 éve fennálló [zene] rendszerét.
[00:09:20]Az úgynevezett diáklista 53%-ot kapott.
[00:09:23]A Vucic féle haladók csak 39-et.
[00:09:23]A Szignál a helyszínen forgatott, illetve hát a Szilárd [zene] többek között a helyszínen forgatott, és találkoztatok még a szerbe Bede Zsolttal is.
[00:09:40]Így van.
[00:09:40]Ami viszont nem került bele a videóba, az az, hogy bementünk egy fogadóirodába, a meridiánba, és megraktuk a választást.
[00:09:47]Most Szerbiában ugyanis olyannyira nagy kultúrája van a sportfogadásnak, hogy a fogadóirodákban nem csak sportra lehet fogadni, hanem gyakorlatilag bármire.
[00:09:55]Jó szíed mit raktatok?
[00:09:57]Ezt a legkomyabban mondom.
[00:09:57]Tehát azt meg lehet csinálni, hogy bemész a fogadóirodába, kitalálsz valamit teljesen random dolgot, amit szeretnél megrakni, a fogadóirodában a munkatárs betelefonál a központba, ott számítanak neked egy ocot erre, erre teljes mondom randomra, amit kitalálsz, és azt és azt megteheted.
[00:10:13]Na most a vá mondjuk mag ha ez ha ez Szerbiában lennénk mi akkor mondjuk lehetne arra fogadni, hogy a következő szignál epizód 50 perc alatt vagy fölött lesz bizonyos fogadóirodákban valószínűleg még ezt is meg lehet csinálni.
[00:10:23]Na te mire fogadtál?
[00:10:24]Én a Meridiánban fogadtam a választásra.
[00:10:27]Két tiket töltöttünk ki.
[00:10:30]Az egyikben azt raktuk, hogy Vucsigy pártja 46% alá fog kapni.
[00:10:33]Az bejött.
[00:10:37]A másik tiketen arra raktunk, hogy a magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetségnek négy és fél képviselőnél kevesebb lesz.
[00:10:43]Egyébkén sajnos az is bejött.
[00:10:45]Egyébként négyet vártam, ehhez képest végül kettő lett.
[00:10:46]Mindenesetre bejött a tiket.
[00:10:48]Hatalmas vagyonokat csináltunk.
[00:10:51]200 jó szerinárból körülbelül 400-at.
[00:10:51]De pancsován csináltuk, ami Belgrád mellett van, úgyhogy [zene] le kéne utaznom oda, hogy ezt a pénzt összedjem, de szerintem ez már hát akkor az úti költségre el is menne maga a nyeremény.
[00:11:03]Úgyhogy RIP Silárd nyereményének és RIP Alexander Vucicnak is.
[00:11:09]Ugye látszólag egy nagyon hasonló helyzetet láttunk, mint Magyarországon volt egy autoriter vezető nagyjából másfél évtizedig gazdasági növekedéssel megtámogatva így a nemzetközi gazdasági környezetnek köszönhetően.
[00:11:19]De aztán lassul ez a növekedés a covidtól kezdve.
[00:11:24]Erre jön rá egy országos bocsány, amiből kinő [zene] és megszerveződik egy ellenzéki mozgalom, akkor itt azt lehet mondani, hogy a magyar forgatókönyv zajlott le Szerbiában is.
[00:11:31]És nem nagyon sok a hasonlóság, de van egy kulcsfontosságú eltérés.
[00:11:34]A szerbiai diákmozgalomnak ugyanis nincsen karizmatikus vezetője, mint ahogy a Tiszának van.
[00:11:41]Ez egy teljesen innovatív, demokratikus kísérlet.
[00:11:44]Szerbiában egy arctalan sokaság szállt szembe az autorit kormányzattal és nyert.
[00:11:49]A választás napján szokás szerint [zene] volt egy csomó szabálytalanság, szavazatvásárlás, utaztatás, megfélemlítés [zene] bunyó tiče haosa na ulicama.
[00:12:00]Nije ga bilo u meri kao na lokalnim izborima iz marta [zene] barem u dnevnim časovima muškarci napali su i tukli grupu mladića palicama i bakljama.
[00:12:10]Mindez nemokat számított a magas részvétel miatt.
[00:12:12]69% Szerbiában nagyon soknak számít.
[00:12:15]A szavazás estején Vuc is nagyon gyorsan elismerte a vereségét, de egy rendkívül sértődött beszédben és csak nagy nehezen gratulált az ellenfeleinek.
[00:12:23]Lagali su sve što su govorili.
[00:12:26]Lagali su zavučni top, lagali su za sarajev safari lagali za jovanicu, lagali za sve.
[00:12:33]Szerbiában arányos választási rendszer van, és ez eddig az ellenzék széttöredezését ösztönözte.
[00:12:41]Hogyha a kicsi pártoknak is könnyű egy értelmes méretű frakcióval bejutni a parlamentbe, akkor nyilván sokan meg fogják próbálni az önálló indulást.
[00:12:49]Ennek most vége.
[00:12:49]Szerbiában is kialakult a két blokkrendszer.
[00:12:51]Ez a diákmozgalom egyesítette az ellenzéki teret éppen úgy, ahogy Magyarországon a Tisza, tehát nem összefogtak a korábbi ellenzékkel, hanem letolták a pályáról.
[00:13:01]Hogy mi várható a diákok kormányától?
[00:13:01]Az persze nagyon jó kérdés.
[00:13:04]A diákmozgalom terve az, hogy az új kormány majd egy decentralizált vezér nélküli szerveződésnek lesz köteles felelni.
[00:13:12]És őszintén ebben hiszel Szilád, mert azért simán lehet az is, hogy azok az emberek, akiket a diákok feltettek a listájukra, főleg akadémikusok, gazdasági szakemberek, tehát azért egy kicsit úgy is hangzik, hogy ilyen technokrata emberek.
[00:13:23]Valójában mi akadályozza meg, hogy ezek a saját fejük után elkezdjenek egy ilyen technokrata kormányt csinálni?
[00:13:27]praktikusan semmi.
[00:13:27]De én azzal kapcsolatban is eredetileg szkeptikus voltam, hogy meg lehet-e nyerni a választást.
[00:13:35]Igen.
[00:13:35]Karizmatikus vezető nélkül, és ez is összejött.
[00:13:36]Mindenesetre izgalmas demokratikus kísérlet folyik a szomszédban, meglátjuk, hogy össze fog-e jönni, érdemes lesz odafigyelni.
[00:13:44]Az az érdekes, hogy Vuc és Bolsonáró veresége után nagyon gyorsan elindult az a narratíva, hogy akkor ez a vége is az illiberális vezetők korának.
[00:13:50]Visszatért a liberális demokrácia, minden rendben lesz.
[00:13:54]pedig könnyen lehet, hogy valójában nem borultak fel annyira az eddigi trendek, hanem egyszerűen arról van szó, hogy a bizonytalan és átalakulásban levő világ még évtizedekig a nosztalgia és a múlttal való szakítás között billeg ide-oda.
[00:14:07]Ebbe beletartozik, hogy olykor a radikálisokra szavazunk, hogy jól beintsünk a tesszetosza centristáknak, vagy meg a mérsékeltekre, mert elegünk lett a felfordulásból.
[00:14:18]A két politikai ideálípus közötti választóvonal nem olyan éles, mint elsőre tűnik.
[00:14:23]Lula például egyszerre tud a radikálisnak tételezett baloldali húrokat pengetni, de a bolszonároktól rettegő mérsékletelek demokrácia féltő hangján is meg tud szólalni.
[00:14:35]Akkor most őt melyik kategóriába rakjuk?
[00:14:36]És ugyanez igaz adásunk harmadik témájára is a benjamin netahut leváltani készülő Gadyy Ezenkotra, akinek az izraeli gazdaság, a hadsereg vagy éppen a palesztinok jogainak a kérdésében hát nagyon keveset különbözik az álláspontja magától Netanyahutól.
[00:14:54]Akkor most Ezenkot a liberális szabályokon alapú demokratikus rendképviselője, vagy maga szélső jobboldali, vagy mindkettő?
[00:15:01][zene] Ráadásul Izrael azt is megmutatja, hogy vannak olyan eredmények, amiket már csak azért sem lehet ilyen könnyű narratívákba éleszteni, mert már az sem nyilvánvaló, [zene] hogy kinyert.
[00:15:12]ugyanis kedden választást tartottak Izraelben, és nagyon úgy néz ki, hogy az eddig Netanovval kormányozó jobbos és szélső jobbos pártok elveszítették a többségüket, 68 helyett csak kicsivel több mint 50 mandátumuk lesz, de így is valamivel nagyobbak, mint az ellenzéki úgynevezett változáskoalíció Ejzenkottal [zene] az élen, és az arab többségű pártok azok, amelyek kiugróan jól szerepeltek.
[00:15:36][zene] Tehát Ezenkot joggal mondhatja, hogy az izraeliek többsége a változásra szavazott, de közben Netanyahu maradt a legnagyobb párt elnöke, így ő próbálhat meg elsőnek valamiféle kavarása kutján többséget összerakni.
[00:15:46]Tehát pofon netanyahunak, de lehet, hogy a nagy túlélő ezt is átvészeli.
[00:15:50]Az elsőre is teljesen világos volt, hogy a választástétje maga a miniszterelnök politikai túlélése, de lehet, hogy a személyes szabadsága is.
[00:15:57]Netanahu [zene] még 1996-ban lett először miniszterelnök, és azóta is kibelimbózik a hatalomból.
[00:16:05]Összesen 19 [zene] évet volt már valamilyen koalíció élén az ország miniszterelnöke.
[00:16:09]Szóval párbukást már túlélt.
[00:16:13]Amióta 2022-ben visszatért a hatalomba, szélsőségesebben kormányoz, mint valaha.
[00:16:18]eszkalálta a gázai háborút, és elindított egy újabb háborút is Irán [zene] ellen.
[00:16:22]Ebben a ciklusban sosem látott szintre emelkedett a ciszordániai telepesek arabokkal szembeli erőszakoskodása.
[00:16:28]Ugye ezek a telepek azok teljesen illegálisak a nemzetközi jog [zene] szerint, ugyanis Cisordánia megint csak a nemzetközi jog szerint, legalábbis a palesztinokhoz kéne, hogy tartozzon.
[00:16:37]A jobbra tolódás egyik oka az, hogy Netanyahunak a parlamenti többséghez be kellett vennie a kormányába olyan szélsőséges figurákat is, akik korábban vállalhatatlannak számítottak.
[00:16:56]את מי שצריך לארצותיהם ואנחנו חוזרים הביתהזה שלנו חלקתי על ראש הממשלה אני חושב שצריך לעשות סיכים ממוקדים בעזה כל לילה להוריד 30 40 לא רק שמסכנים אותך באותו רגע אין יש שם אנשים שהם לא בני חיים הם לא צריכים לחיות הם לא אנשים גם אני נותן להם שאני קורא להם אנשים the generated video depan detes in degradation and starvation Itamar bengtől származott például az a netanyahu által is lelkesen támogatott ötlet, hogy bizonyos palesztin fogjukat őrző börtönöket krokodilokkal kellene őriztetni.
[00:17:46]És a politika fekete humora, hogy ez a javaslat végül azért bukott el, mert túl kegyetlennek találták a krokodilokkal szemben.
[00:18:13]Ilyen légkörben az izraeli társadalomnak nyilván esélye sem lehetett közösen földolgozni és elgyászolni azt a tragédiát, amit a Hamás 2023.
[00:18:20]október 7-i terrortámadásra jelentett.
[00:18:23]A mai napig a szavazók 62%-a állítja, hogy meghatározó lesz a döntésében október 7-e.
[00:18:32]És ez nem jelentett jót netanyahunak, mert egyre többen gondolják róla, hogy ő maga is felelős október 7-eért.
[00:18:36][zene] Az ellenzék egyik legfőbb ígérete pontosan az, hogy ki kell vizsgálni, mik voltak netanyahum mulasztásai az október 7-i támadás előtt.
[00:18:45]Azt mondják, elaludt a kormánynál és alábecsülte a veszélyt, amire netanyahi szövetségesei csak annyit tudnak reagálni, hogy a tábornokokat és a hírszerzőes vezetőit hibáztatják.
[00:18:57]Nem meglepő, hogy a választási kampány központjában a nemzetbiztonság volt.
[00:18:59]Az ellenzéki vezér Gádi Eisenkotról persze nem lehet azt mondani, hogy gyengekező lenne a nemzetbiztonság kérdésében.
[00:19:08]Végtérre is ő maga volt az izraeli védelmi erők, az IDF vezérkari főnöke 2015 és 2019 között.
[00:19:13]Az ígéretei között pedig szerepel ugyan óvatos gesztus afelé, hogy itt minden polgárt egyenlőnek kell kezelni a törvény előtt, ami nem magától értetődő, tekintve, hogy a netanyahú kormány úgy állította vissza a halálbüntetést, hogy az lényegében csak az arabizraeliekre tud vonatkozni.
[00:19:30]Ugyanakkor viszont Eizenkot is azt ígéri, hogy tovább erősíti az IDF-et, keményebben lép fel gázában a Hamas ellen és megvédi a közbiztonságot.
[00:19:39]Kifejezetten az arabokta a negyedekben, pedig a statisztikák nem támasztják alá, hogy ezek a negyedek lennének a legveszélyesebbek.
[00:19:45]Netano az utolsó napokban Magyarországon is ismerős eszközökkel próbálta visszaszerezni a többséget háborús riogatással.
[00:19:52]Kiposztolta például ezt a gyönyörű AI grafikát, és arról szóltak a beszámolók, hogy nyomást gyakorolt a hadsereg vezetőjére, hogy akár hamis indokokkal is indítsanak újabb támadást irán ellen, akik ezt [zene] ugye az értesülések szerint megtagadták.
[00:20:06]A nyilvánosságban is látszott, hogy a katonai és nemzetbiztonsági vezetők már nem egyöntetően a kormány mellett állnak.
[00:20:16]המכריע של רמתכלים, ראשי שירות, ראשי מוסד, המלחמה הזאת התחילה כמלחמת צודקת.
[00:20:21]היא הייתה מלחמת הגנה.
[00:20:21]אבל כשהישגנו את כל היהדים הצבעים, כשהגנו ניצחון צבעי מזהיר נגד כל אויבינו, המלחמה הזאת הפסיקה להיות מלחמת צודק.
[00:20:31]כיוון שאליו הולכת כרגע הממשלה היא תקיסת עולם קנאית קיצונית בזמן שהיא לא נבחרה להיות ממשלה קנאית קיצונית hogy végül netanyahu vagy Ezenkot alakít kormányt az nagyrészt azoknak a kispártoknak a mozgásán múlik amelyekből nagyon sok jut be mindig az izraeli törvényhozásba és különösen fontos lesz az arab pártok szereppe ezek biztos, hogy nem formálnak koalíciót netanyahuval de könnyen lehet hogy az ellenzékkel sem ez is tartalmaz ugyanis keményen jobboldali pártokat is az biztos, hogy nem lesz könnyű összehozni egy koalíciót, hiszen az ellenzéki pártoknak egy része éppen azzal bírália netanyahú, hogy túlságosan puha a palesztin kérdésben.
[00:21:11]A rengeteg különféle párt és a többféle lehetséges kormányalakítási szárió között kiváló vendég fog segíteni eligazodni az adás második felében.
[00:21:21]Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője.
[00:21:24]Szia Gábor!
[00:21:24]Üdv a szignálban!
[00:21:26]Sziasztok!
[00:21:26]Köszönöm szépen a meghívást!
[00:21:28]És akkor elkezdem az álnaiv kérdéssel.
[00:21:30]Itt lehet látni a Kineset összetételét.
[00:21:34]A két nagy koalíció közül egyiknek sincs önmagában többsége, de a várakozásokkal jelentétben Netanyahujuyé nagyobb.
[00:21:38]Tehát az Ánaiv kérdés, akkor Netanyahu nyert.
[00:21:43]Szerintem azt lehet mondani, hogy főleg azért, mert nagyon jó volt az elvárásmenedzsment.
[00:21:47]Igen, Netahunak ez egy jelképes győzelem, mert az volt az ellenzék reménye, hogy megszégyenülve, megsemmisülve jön ki a Netahu és a likud ebből a versenyből, és hogy a Netanyahú koalíció összeomlik.
[00:21:58]És ez nem következett be, és ez már egyébként a választás estén is lehetett látni, hogy jobban szerepeltek az elvárásokhoz képest, úgyhogy azt lehet mondani, hogy igen, részben azzal, hogy nagyon jól menedzserte az elvárásokat, tehát úgy tűnt, hogy veszíteni fognak.
[00:22:10]Ezért volt még utolsó pillanatban egy ilyen nagy segélykiáltás, hogy Izrael elvész.
[00:22:14]Itt ugye lényegében akkor létre fog jönni egyfel egy parasztinállomásfel ugye atomfenyegetés ér Izraelt, hogyha nem netom marad a miniszterelnök.
[00:22:21]És most ugye két lehetőség van, vagy eleve rosszul mértek a közönyi kutatók, és alulmérték a jobb oldalt, vagy a Netánahu párti jobb oldalt, mert ugye a másiknak is egy jelentős része jobboldali, vagy tényleg volt egy elmozdulás az utolsó pillanatban.
[00:22:34]Ugye aki választási győztesként hirdette ki magát rögtön is azonnal, az Donald Trump volt ugye, aki az utolsó héten adta le a választási ajánlását Benjamin Nethura, ami egyébként az izé törvényeket is érti a külső beavatkozás, mivel a külső beavatkozás tiltott azeli választásokban is, mint máshol is, de Nethú ezzel nem szégyenősködött, hanem is kicsekedett vele nyilván nil nem gondolom, hogy egyébként ez jelentősen befolyásolta, Donald Trump rögtön reklamálta magának ezt a győzelmet, hogy tulajdonképpen ő nyerte ezt a választást.
[00:23:02]De egyébként nekem ebben egy kérdésem, hogy mi a magyarázat arra, hogy a likudnak ugye ez a Netano féle pártnak a támogatottsága viszonylag egybe tudott maradni?
[00:23:12]Egybe tudott maradni, ugye nem építette, hanem egybe tudott maradni, illetve enyhébb volt jóval a visszaesés, mint amire számítani lehetett.
[00:23:16]De én még eggyel visszalépnék időben, tehát én ott kezdeném a kérdést, hogy hogy lehetett ez annak ellenére ugye, hogy október 7-ére sor kerülhetett, miközben ugye Netan Hua bec nevét Mr.
[00:23:25]Securitynek hívja, tehát ő arra építette az egész reputációját, hogy ő az, aki Izrael biztonságát meg tudja őrizni és meg tudja védeni, és hogy ehhez képest az nem vitatott, mint tényszerűen, sőt ki van emelve, hogy ez volt a legsúlyosabb zsidó életveszteség a holokaust óta.
[00:23:40]Ez volt a legsúlyosabb biztonsági sérelem, amit Izrael elszenvedett talán a 73-as háborút mellett.
[00:23:49]Ö de hogy ennek erre úgy kerülhetett sor, hogy egyébként Izrael állítólag erős pozícióban volt és hogy Benjam innenya vét ezt a pozíciót és az elmúlt három évben ami nem történt meg, az ennek a feldolgozása, és hogy tulajdonképpen hogy kerülhetett sor erre és hogy egyre nem kellett magyarázatot adni részben azáltal, hogy Benjamin Tenyó megakadályozta a vizsgálóbizottság föállítását ebben a kérdésben, amiben mondjuk a 73-as háború után volt egy vizsgálóbizottság, ami végül is egy évvel később a kormány lemondásához vezetett, az akkori kormány lemondásához vezetett, és most ez egyáltalán nem történt.
[00:24:19]meg sem a választók felé számoladás, hogy tulajdonképpen ez hogy következhetett be, sem a sem a hivatalos vizsgálat, annak ellenére egyébként, hogy voltak figyelmeztetések arra, hogy bekövetkezhet olyas valami, mint ami bekövetkezett 2023.
[00:24:31]október 7-én, és annak ellenére, hogy Benjaminyának a komoly szerepe volt abban, és a tanácsadói körének komoly szerepe volt abban, hogy az tudta magát Katáron keresztül jól finanszírozni, ennek ellenére nem firtatták az ő személyes felelősségét.
[00:24:45]Abban abban a pillanatban viszont, ahol Izrael katonai győzelmeket elért, akkor azért rögtön ő lett a felelős.
[00:24:50]És úgy látszik ezt sok szavazó, egy szavazóknak egy része elhiszi ezt a felállást, hogy a negatív dolgokról nem tud a pozitív dolgokat meg tulajdonképpen ő idézi elő.
[00:24:58]Netán hülyék azzal rigatnak, hogy az ellenzéknek, annak ellenére, hogy ezt nem mondja az ellenzék, de van egy olyan elképzelése, hogy lesz valamilyen kiegyezés a palesztinokkal, ami effektíven létre fog hozni egy palesztin államot, így hívják el vagy sem, azt nem tudni, de hogy létre fog hozni valamilyen palesztin államot, aminek két probléma is van a jobb oldal szemével.
[00:25:17]Az egyik az, hogy egy biztonságpolitikai kockázatot fog jelenteni, és a másik, hogy meg fogja állítani, hogyha amint ez megszilárdulnak konkrét határok, onnantól fogva le fog állni a települések terjeszkedése.
[00:25:27]Tehát ezt addig lehet a településekrezteni, amíg ez az ingatag jogilag és nemzetközileg rendezetlen helyzet fönn áll.
[00:25:34]És ez is egy aggodalom, tehát a jobboldali szavazók szemében.
[00:25:38]És de mekkora mekkora most a társadalmi támogatottsága egyébként a telepővítésnek?
[00:25:44]Ez megosztó kérdés.
[00:25:44]és megosztó kérdés, de hogy ugye ott is külön kell választani azt azoktat, akik ideológiailag támogatják ezt.
[00:25:49]Tehát úgy gondolják, hogy Izraelnek ez a missziója és ez egy növekvő réteg, és ezek a szélső jobbra, a legge extrémesztés jobbra.
[00:25:56]és azokra, akik egyébként és ennek már nagyobb a támogatottsága, vagy ennek elég nagy, akik úgy gondolják, hogy Izraelnek azért kell terjeszkedni ideológiai vallási elvektől függetlenül, hogy megszilábuljon a biztonsága, mert hogy ezek a települések fogják később, ha határvonal lesz valóban, ezek fogják azt a nagyobb területet biztosítani, mivel Izraelnek nagyobb a puffere a a palesztinokkal szemben.
[00:26:18]Nagyon jó szót mondasz ki egyébként Puffer, tehát hogy hogy ellentmondásos módon ugye egyfelől a biztonság növelését szolgálná a telepeseknek a kitolása, de aztán kitoljuk a telepeseket és ők pedig ott vannak a célkeresztben és ők szenvedik el.
[00:26:33]Ugye a legtöbb támadást.
[00:26:34]Ez az egyéni kockázatok ugye, aki tehát hogy annak, aki nem ideológiai alapon meg nem vallási alapon támogatja a települések bővítését, annak úgy gondol, hogy az egyéni kockázat.
[00:26:41]Tehát, hogy az én érdekem az, hogy nagyobb biztonságban legyek, hogy ő most odatelepül a saját messzianisztikus vagy vallási vagy egyéb megfontolásaiból, ami egyébként sok esetben szociális megfontolás, olcsóbb vagy ott támogatott alakhatás.
[00:26:52]De hogy Izraelnek a nagyobb, tágabb stratégiai érdeke az, hogy ilyen értelemben ezzel ebben a nézőpontban az az, hogy az nem a béke egyébként, mert az is lehetne egy stratégiai biztonsági tényező, hogy béke van, ahogy az Egyiptommal, Jordániával látszik, hogy a hosszútávú békemegállapodás az az megszilárdította ezeket a frontvonalakat, úgymond, amik régen a legveszélyesebbek voltak Izraelre nézve, de hogy a biztonság a növekő területben van, a biztonság és a puferzónák kiépítésében van, és e tekintetben ugye akkor van a szavazóknak egy része, aki aki minden kudarc mellett, inkább Eliszetának, hogy ő elkötelezett emellett, mint az ellenzéknek, aki szintén azt mondja, hogy elkötelezett mellett, tehát hogy nem lesz palesztin állam, hogy nem fogják engedni, hogy létrejöjjön egy biztonságpolitikailag fenyegető tényező, de az ellenzéknek ezt kevésbé hiszik el.
[00:27:39]Az is egy híres felvétel a kampánynak, egy híres dokumentuma, amikor egy körkérdést intéz különböző pártok képviselőihez.
[00:27:45]ö a műsorvezető, hogy támogatnák-e, vagy elfogadnák-e egy Palesztin állam nétrejöttét, és a legtöbben belefűzik a válaszukba azt, hogy ők nem, hanem Netanyahu támogatta a Palesztin állam létrejöttét még 2008-ban és ezért aki igazán ennek ellensége, az annak az ellenzékre kell szavaznia.
[00:28:04]Tehát azt szeretném kérdezni, hogy Izrael háborús beavatkozási, háborús cselekményei közül mi az, ami érdemen változna azzal, hogyha Netanyahónak át kéne adni a hatalmat?
[00:28:14]Mi az, ami elsősorban netanyú túléléséről szól ebben?
[00:28:17]bevezetőben még annyit mondanék, hogy az izraeli választási vagy az izraeli közvélemény megértéséhez hozzátartozik, hogy ugye van úgymond szű jobboldali ellenzéke is egy részben most nem jutott be a parlamentbe, de hogy azok közül, akik most az anti és ezér megint emlékeztet egy picit a magyar helyzetre, hogy abban a pillanatban, hogy a magyaroknak kvázi elege lett az Orbán kormányról a szélső jobb oldal egy része is már Orbán ellenszavazott, mert korrupció, mert egyéb okok, és ez Izraelben is megjelenik egyébként az izraeli a legszélsőségesebb ellenzéki pártok ők talán nem jutottak be, de azért az Avikdor Liberman féle izrael hazánk párt.
[00:28:50]Hát Avgor Liberman is korábban még netyahu minisztere volt.
[00:28:54]Volt Naftali Benet hasonlóan is szobról jött és még mindig vannak olyan pozíciója, amik a szélésobhoz tartoznak.
[00:28:59]És ugye ez igaz a jobb oldal egy részére, hogy tulajdonképpen a valóban ez nem egy hamis beállítás ennek a vásár, ez egy netenyaó szóró referendum volt és ebben benne vannak olyan jobboldali teltkéleten jobboldali szavazók is, akik akik nem akarják őt, de nem voltak elegen, ahogy ez a választási eredményből látszik.
[00:29:17]Válaszolva a kérdésedre, a háborúkat értőn, tehát hogy ugye a sikernek ugye sok szülője van, a kudarcnak általában nincs, erről beszéltünk korábban.
[00:29:25]Nagyon nehéz addig kritikusan föllépni egy háborúval kapcsolatban, míg úgy tűnik, legalábbis katonai szinten, hogy ennek sikere van.
[00:29:34]Amire amire föl tudja az ellenzék a kritikáját fűzni, és ezt részben megtették, az az, hogy ez rombolja Izrael nemzetközi reputációját.
[00:29:40]És azt lehet mondani, az izraeli választópolgárok jelentős részében végülis mindegy, hogy mit gondolnak a spanyolok, mit gondolnak az írek, hogy mit gondolnak az eurok általában már nem mindegy feltétlenül hosszú távon izrael stratégiai érdekét nézve, hogy mit gondolnak az amerikaiak.
[00:29:56]Ugye Benjamin Natanyahunak az egyik figyelmeztetése az volt, hogy föl kell készülni arra, hogy hosszú távon el fognak tűnni az amerikai támogatások, aminek igen komoly jelentősége van Izrael működőképessége szempontjából, meg főleg az izraeli hadipar szempontjából.
[00:30:08]De erre akkor nem az a válasz, hogy akkor egy picit idomulunk az amerikaiak elvárásához, hanem fölfegyverkezünk annyira, hogy ne legyen rájuk szükségünk.
[00:30:15]Meg meg meg mi ugye gazdaságilag kezdünk kivonulni a fölkészülünk a bitcoinnal, meg hasonló kripto kriptó befektetésekkel a nemzetközi szankciókra, a pénzügyi rendszerből való kiszorulásra.
[00:30:24]Tehát tulajdonképpen nem az a valóban, de azért elképesztő hely ez az Izrael, hogy ezzel lehet kampányolni, hogy szavazzatok és ezek szerint sikeresen, hogy szavazzatok rám, nemzetközi páriává fog válni az országunk.
[00:30:36]Így van.
[00:30:36]De ugye ettől válik valószínűleg egy a választók részében ebben válik köbbi, hogy ő inkább képviseli az izraeli érdeket, mert ő kiáll.
[00:30:44]ő karakánul megmondja, akkor is, hogyha vesztünk ezen.
[00:30:46]Ezzel szemben azért azt hossz hozzá lehet tenni a háborúkat nézve, hogy most nem sokan kritizálják a a háborúkat, de azt mondják, hogy az a fajta politika, amit Izrael folytat, és nem csak a háborúkkal egyébként, hanem azzal is, ahogy föllép a például a a Westenkben a a palesztinokkal szemben, meg a telepesek szemben, vagy Tiszordá [nevetés] Tisordá a telepesekkel sz a palesztinokkal szemben, a telepesek támogatásával, azzal is olyan szintű ellenszenvet vív ki már az Egyesült Államokban, ami egy Izrael számára az egyik legfontosabb stratégiai hiba az elmúlt év részletekben onnan indultunk, hogy Amerikában döntően többségében támogatja a közvémi Izraelt és a politikai elit még inkább.
[00:31:23]És ebből elmozdultunk pontosan a netányahu évek alatt abba az irányba, hogy a demokratáknál most már túlnyomó rész nem támogatják Izraelt a közvéleményben, a politikus politikai elitben is egyre kevésbé, egyre kritikusabb lett az Izraellel kapcsolatos vélemény.
[00:31:38]És a republikánus párton belül is, főleg a fiatalok körében van egy nagyon jelentős elmozdulás.
[00:31:42]És hogyha Izrael hosszútávon elveszti Amerika támogatását, annak van pénzügyi jelentősége, annak van hadügyi technológiai jelentősége és van diplomácia jelentősége, ugye az encvétokkal egy komoly védőerármőt biztosított Amerika a Izraelnek a nemzetközi szankciókkal és a nemzetközi fellépéssel szemben.
[00:31:57]És ha ez eltűnik hosszútávon, és úgy látszik, hogyha Donald Trump kivonulatból, akkor ennek nagyon nagy esélye van.
[00:32:03]Jay Vnek már teljesen más az álláspontja ebben a kérdésben, és a jövőbeni republikános elitnek is más lesz.
[00:32:08]És azt lehet mondani, hogy Benjamin Nenyahu azáltal, hogy az izraeli vagy az amerikai közvéleményben úgymond elásta Izraelt ezzel a politikával, azzal hosszútávon nagyon súlyosan át a tüzel érdekeinek, akinek Amerika tényleg a kiemelten a legfontosabb szövetségese.
[00:32:22]Ha elkülönítitek három különböző logikát a háborúban, az egyik a stratégiai logika, tehát vannak konkrét háborús célok, azok megvalósíthatóak-e, a másik a politikai logika, hogy függetlenül a stratégiai logikától vagy az észerűségtől kezdve vannak politikai érdek, amik itt érvényesülnek.
[00:32:39]És a harmadik, de hogy itt belép, ezek alapján szoktuk általában megítélni a háborúkat, hogy van-e értelme, hogy van-e konkrét stratégiai cél, van-e politikai cél, de itt ezt a háborút ez leginkább egy olyan tényező kell behozni, amit nem szoktunk beáltalában belevinni, hogy van-e személyes érdeke annak, aki a háború fölött dönt, hogy hogy ez hogy ez a háború zajjon.
[00:32:56]És ez leginkább arról szól, hogy Benjamin Netanyahu ellen ugye szeretné megakadályozni változatlanul a vizsgálóbizottság felállítását 2023.
[00:33:05]október 7-e kapcsán.
[00:33:05]szeretné azt, hogy a korrupciós tárgyal a a számos korrupciós per ellene lassan lassan bonyolódjon le, és hogy alapvetően ő még szeretne elnöki kegyelmet, tehát különböző elképzelései vannak, hogyha több ideje van hivatalban, akkor el tudja ódázni a felelősségre, politikai és a jogi felelősségre a vonást.
[00:33:22]És enn e tekintetben abszolút érdeke az, hogy a háborúk tovább zárjanak.
[00:33:26]És hogyha ilyen szinten összefonódik valakinek a személyes érdekeivel egy országnak a politikai és katonai döntése azzal, hogy háborúba lép, az egy elég veszélyes helyzet.
[00:33:40]az egreójá ten kérdé hogel érdekel sem de hogy tud-e Benjamin Netaho ebben a pozícióban egyáltalán felelősen dönteni arról, hogy ez izrael érdeke, amikor az ő személyes érdeke mindenképpen azt diktál, hogy háború legyen.
[00:33:52]És az utolsó közjátékot érdemes említeni, hogy a megjelent a hír egy pár nappal a választás előtt, hogy ő még szeretné gyorsan a szavazás előtt egy támadást Iránnal szemben.
[00:34:01]És hogy a vezérteli főnök, aki egyébként egy néan húval összefonódó figura, akik azt mondta, hogy nem, és hogy írásban kéri, hogy mi a jogi megalapozottság ennek a támas.
[00:34:13]Tehát egy komoly egymásnak feszülés volt a katonai vezetés, amelyik egyébként az eddigi minden korábbinál jobb oldalibb és Netanyahoz lojálisabb és Netahul között, mert már nem akartak utolsó pillanatban egy rizikós játékot játszani a katonák, csak azért, mert ez Netanhu politikai érdekeit szolgálta.
[00:34:28]De azáltal, hogy ne ten hú győzött, válcatlan fönn áll az a kérdés, hogy fönn fog-e maradni ez a helyzet, ahol az, hogy a háborúk tovább mennek-e, és hogy milyen formában, azt elsősorban a tenyahun személyes érdekei döntik el, és csak másodsorban megfontolás az, hogy mi szolgálja Izrael érdekeit.
[00:34:46]Nézzük meg egy kicsit a belpolitikai viszonyokat is.
[00:34:50]Szimbolikusan és az elvárásokhoz képest ez tanyahú számára mindenképpen egy győzelem, de hogy végül ki fog kormányozni, az lehet egy hosszas hercehurcának a tárgya.
[00:34:59]Úgyhogy értsük meg, hogy mik a lehetséges kimenetelek.
[00:35:05]Tehát Netanyahu megpróbálkozhat a kormányalakítással, hogyha a legnagyobb párt vezetőjeként, bár ez nem kötelező az ígéretének megfelelően az államfő erre először őt kéri fel.
[00:35:14]Ugye többsége az azért nincsen.
[00:35:16]Tehát amit gondolom el lehet képzelni, az az, hogy átcsábít valamilyen jelenleg még ellenzékinek számító pártot a maga koalíciójába.
[00:35:26]Te látsz-e erre esélyt, vagy hogyan látod, hogy hogy mi mik a lehetséges kimenet elej ennek az elhúzódó kormányalakítási tárgyalássorozatnak, ami most következik?
[00:35:36]Hát a ugye a Mr.
[00:35:36]Security Pecvet azt ne ten maga szereti, de hogy szokták őt kívülről varázsolnak is hívni.
[00:35:41]És ez az egyik valóban neki egyébként az egyik legfontosabb képesség is Izraelben a választási rendszer és a törött pártrendszer miatt kénytelen ugye nagy koalíciókat egyben tartani.
[00:35:51]És azt gondolom, hogy Netjaunak az egyik legfontosabb politikai képessége volt.
[00:35:56]Most lesz egy ilyen válsághelyzet, amit már ismertünk 2022 előtt hogy hogy két úgy áll egymással szemben két tömb, hogy egyiknek sincs többsége, és akkor valahogy ennek ellenére működtetni kell.
[00:36:07]Ezek egy nagyon könnyű megoldása lehetne, mondjuk így jobboldali, ízeli jobboldali szemmel.
[00:36:10]Ha Benjamin Tenyahó visszavonul és más veszi át a liquid vezetését, akkor pillanatok alatt össze ezt lehetne hozni egy jobboldali többségű kormány stabil kormánykoalíciót gond nélkül.
[00:36:20]akár Naftali Benedette el a Viktor Naftali Benettel a Viktor Libermannal simán összejönne és gond nélkül összejönne.
[00:36:26]Ugye ennek tényleg az a gondja vagy ennek az a gátja, hogy Benjamin Tenyu személyét sok jobboldali Izraelben visszautasítja, mert saját tapasztalatból szemben megbízhatatlannak, korruptnak tartja, és úgy gondol, hogy vele nem akarnának egy kócra lépni.
[00:36:41]Így is lehet egyébként, hogy én azt gondolom, hogy ismerve Benjamin Tenyahu nagyon ügyes manővereit elképzelhető, hogy ő ebben a koalíciós tárgyalásokban egyébként olyan, mint a Delfin a vízben.
[00:36:53]Ő tök jól érzi magát, szereti ezeket a tárgyalásokat és nagyon jó benne.
[00:36:57]Még mindig kijöhet ebből Gady Isinkot egy nagyon ügyes katonai vezető, de nem feltétlenül az lesz a képessége, hogy ő nagyon ügyesen fog, főleg felelőtlenül ígérni, mert Benjaminak ez volt a nagy tehetsége, hogy megígért, fűt fát mindenkinek és aztán nem tartotta be.
[00:37:12]Gádi ezot ugye úgy állt ki, hogy ő az egyenes ember, aki mindig azt fogja mondani, ami az őszinteség.
[00:37:15]Ezzel valószínűleg nehezebb lesz egy koríciós többséget föreállítani, de azt tényleg szemöt kell tartani.
[00:37:20]Ennek a válságnak egy és egy válság fog most valószínűleg következni, egy elhúzódó kormányalakítás, amiben Benjamin a Tanyagó kormányfőn marad, de egyszerűen megoldódna ez a válság, hogyha ő maga visszalépne és azt mondá, hogy a likudban egy másik miniszterelnök előtt veszi át.
[00:37:34]Egy nagyon rövid visszakérdésem ezzel kapcsolatban.
[00:37:36]Izraelben ez a koalíció miért nem hat a blokkosodásra?
[00:37:39]Mi magyarázza meg így a politikai dinamikába vagy a kispártoknak a sajátos bázisában azt, hogy ilyen önálló arcélen megmaradnak, annak ellenére, hogy együtt vannak Netóval?
[00:37:51]A pártoknak egy jelentős részének egy olyan demográfiai támogatottsága van.
[00:37:56]Így van.
[00:37:56]A SAS Szefard ultraortodox szavazóknak a pártja.
[00:37:58]Ők most egyébként elég sok ők voltak az egyik nagy vesztesei annak a választásnak.
[00:38:01]Részben egyébként azért, mert ugye korrupció miatt korábban helítélték a volt pártelnököt, akinek emiatt le kellett mondania.
[00:38:09]Ott van az a az Egyesült oralajudizmus, ami a Hasid, ami a az Eskenázia, az európai származási idóknak a pártja.
[00:38:18]És a van a baloldali párt, tehát hogy igazán annak, aki aki demográfiai okoknál fogva elkötelezett az egyik vagy másik párt mellett, nincs nagyon oka feltétlenül egy blokkra szavazni.
[00:38:28]Amíg tudja azt egyébként egy jelentős része, azt tudni akarja, hogy a szavazata a blokkon belül hogyan érvényesül.
[00:38:35]Tehát egy baloldali szavazó az nyilván nem fogadná el nagyon, és az büntetné a pártját, hogyha ezek most a Netovával korícióra lépnének.
[00:38:43]És a az elmúlt évszérek változása talán egyébként legfontosabb változása az, hogy az ultraortodox pártok korábban rugalmasabbak voltak.
[00:38:50]ők leginkább úgy voltak, hogy amíg az ő saját vallási közösségnek az érdeke a szűken értelmezett érdekei érvényesülnek, tehát tiszteletben tartják, hogy nem kell szolgálniuk alcseregben, tiszteletben tartják a a szombatot és kapnak állami támogatást, addig voltak hajlandóak balra és jobbra iskolciról lépni.
[00:39:11]Ez egyre inkább elmozdult abba az irányba, hogy most már csak Netával együtt.
[00:39:13]Tehát ennyi ebben az értelemben nagyául bekövetkezett azzal a szélsőséges polarizációból, ami Izraelben bekövetkezett, ami egyébként úgy egy szélsőséges polarizáció, hogy közben a bal jobboldal ellentét jelentősen csökkent egy olyan jobboldali fölénylet, tehát hogy az izraeli közpolitikai konszenzust, hogy mit kell csinálni, az egyre szűkebb lett, és közben az egymással való szembenállás az egyre erősebb lett.
[00:39:36]És ebben Netányónak egy döntőszerepe van, tehát az ő személye olyan szinten megosztó.
[00:39:39]Ez hozzájött a blokosodáshoz, de egynek van egy határa.
[00:39:43]Ö, és azt gondolom, hogy Netanyahu személyének, hogyha egyszer eltűnik akár korral vagy akár politikai bukás következtében, akkor ez a polizáció valószínűleg csökkenni fog, mert jelenleg a közpolitai konszenzus erős.
[00:39:54]Még erről a fragmentáltságról és közben polarizáltságról szeretnélek kérdezni, mert valóban úgy zajlik le ez a netanyahu személye körüli pol polarizáció, hogy közben nem két nagy politikai oldal van Izraelben, hanem különféle konkrét demográfiai csoportokat képviselő pártok.
[00:40:10]Tehát tényleg ilyen vagy olyan vagy am olyan ortodox vallási közösségnek a pártja, vagy a telepeseknek a pártja, vagy akár ugye az araboknak a pártjai.
[00:40:20]És pontosan erről szeretnélek még mindenképp kérdezni, mert az arab pártok, ha összegezzük őket, akkor ezen az ábrán 19 képviselőjük van összesen ugye a két arab többségű formációnak.
[00:40:35]Az egyik inkább baloldali, a másik inkább vallásos, de mindenesetre ezek arab pártok, és rendkívül nehéz lesz Gyotnak megpróbálni velük összeszerelni valamilyen többséget.
[00:40:48]De miért van ez valójában?
[00:40:50]Mert a múltban nem volt tabu az arab és a zsidó pártok együttműködése.
[00:40:56]Most miért válik egyre inkább tabuvá ez az izraeli politikában?
[00:41:01]Erről szeretnélek kérdezni, illetve egyáltalán arról, hogy hogyan olvasod ezt a rekordszereplést, rekord teljesítményt az a pártok részéről?
[00:41:08]Nyilvánvalóan a 2023 október 5-ének egy jelentősen polarizáló hatása volt a közülményre, de előtte is elutasították a koncertest.
[00:41:15]De hogy és ugye volt ez a Naftali Benet és a Jepit kormánya bevonta őket ilyen külső együttműködésként, de hogy ez meg de ez nem bevonta őket a koalícióba, de ez nem működött.
[00:41:29]Tehát, hogy ez de hogy 23 október 5 óta után ez elképzelhetetlen ezzel együtt ugye és ez is a netányahu egyik fenyegetése volt kvázi, hogy ez csak egy ez csak egy mondás a a az a az ellenzék részéről, hogy valójában ők együtt akarnak működni a az arab pártokkal.
[00:41:46]Na most az a az, amit Gady Eisenot és az ellenzéki vezetők mondtak, hogy ők semmiképpen nem fognak együttműködni az arab pártokkal, de viszont kormányt fognak alakítani.
[00:41:57]Ez így matematikailag kizárt volt az elejétől fogva.
[00:42:01]Tehát hogy még a némileg pozitívabb várakozások szerint is kizárt volt.
[00:42:05]Eg van.
[00:42:05]Tehát hogy ez már ez már ez már egyáltalán tehát, hogy ez eleve egy kérdés volt, egy logikai kérdés volt, hogy jó, de akkor hogy?
[00:42:10]Tehát így nincs többség.
[00:42:12]És az az már látszott a közvénykásokból is, amik egy sokkal optimista forgatókönyvet feltételeztek az ellenzék szeméből, szemszögéből.
[00:42:17]És ugye az volt, hogy ez a hogy ez a burkolt együttműködésem lesz, hogy kívülről toleráljáknak egy kisebbségi kormányt.
[00:42:28]Tehát, hogy ez eleve egy matematik, tehát ugye ennek ugye egyetlen magyarázata lett volna, hogy a netan koalícióból sikerül valakit átcsábítani.
[00:42:35]Ez csak úgy működött volna.
[00:42:35]És azt gondolom, hogy a választási eredménynek abból a szempontból van jelentősége, hogy ez lényegében lehetetlenné vált.
[00:42:43]Az ortodoxokat alapvetően leginkább őket tudták volna Így van.
[00:42:47]Leginkább őket tudták volna ácsábítani.
[00:42:49]De hozzáteszem, hogy és ugye nem beszéltünk akkor az izraeli politikának a másik nagy megosztókérdése az a palesztin.
[00:42:55]A palesztin az arab van egy van egyrészt a megosztottság a palesztin és a a zsidó szavazók között.
[00:43:01]És van egy ilyen határvonal, ami azt mondja, hogy most lényegében akkor rendszeren kívülre bár parlamentben reprezentál, de rendszeren kívüli a az arab ellenzék.
[00:43:10]De a másik nagy megosztókérdés az a az ultraortodox szavazóknak a katonai szolgálata.
[00:43:17]És ugye ez is egy olyan ellentét, ami átidalattatlannak tűnik.
[00:43:20]Ugye ez a őrölte a netányú koalíciót is belülről folyamatosan, hogy a jobboldali szavazók, a szekuláris jobboldali szavazók vagy a mérsékelten vallásos jobboldali szavazók, azok most már régóta azt várják, hogy egy szönntartatlan ez a rendszer.
[00:43:32]Szolgálnia kell az ultraortodox szoknak is, ami a két ultraortodox párt szempontjából totálisan kizárt, tehát ők ezt teljesen elutasítják, sőt ezt akarták egyelőre egy ilyen praxis van, hogy nem kell szolgálni, de nem, de ők ezt törvénybe akarják foglaltatni.
[00:43:46]zárókérdésem van hozzád, nem lesz könnyű, de említed, hogy 2023 október 7e óta még lehetetlenebb, vagy még elképzelhetetlenebb zsidó és arab pártok együttműködése idéztük a nézőknek és az adás első felében azt a kutatást, hogy 62%-a mondta azt a szavazóknak, hogy október 7-e egy fontos tényező a szavazói döntésükben.
[00:44:10]Szerinted mi kellene ahhoz, hogy az izraeli társadalmat politikai értelemben ne egy élősebbként mozgassa október 7e és ennek megtörténjen valamilyen feldolgozás?
[00:44:24]A netanyahú felelősségének a kivizsgálása kellene ehhez, vagy valami más?
[00:44:28]Én azt látom nagyon negatívnak, vagy azért látom ezt a helyzetet most a közeljövőben mindenképpen reménytelennek úgymond, mert hogy eleve abba az irányba ment az izraeli közvény már október 5-e előtt is, hogy nem kell a palesztinokkal kiegyeznive, vagy nem lehet.
[00:44:42]Tehát ugye ez volt a pragmatikus, mondjuk azt a mérsékelten a mérsékelt álláspont a társadalomban, a mérsékelt baloldaltól a a mérsékelt jobb oldalig, ami az üzreli társadalom döntő többsége most ebben a spektrumban van, az volt, hogy jelenleg nincs kivel tárgyalni, jelenleg nincs kivel kiegyezni, de egyáltalán az látszott, hogy korábbi tapasztalatok ellentétben ez egy menedzselhető konfliktus.
[00:45:07]tulajdonképpen ez volt a és netyahu ebben jó volt, hogy akkor ő ezt elmenedzseli.
[00:45:10]Közben nőttek a telepek, nőtt a puferzóna, amiről beszéltünk.
[00:45:14]És akkor október 7-e azt mutatta, hogy jó, azért ezt így így menedzselni, ahogy eddig nem lehetett, ez egy picit lesszéfer volt, tehát hogy hagyjuk, csinálják, nem foglalkozunk velük, vagy egy picit odacsapunk néha, inkább ez volt a a stratégia, de nem foglalkozunk ezzel komolyabban.
[00:45:28]És amennyi elmozdulás volt október 5a óta, az tényleg egyöntetően a a nagyjából az volt, hogy ezt kemény kézzel kell kezelni.
[00:45:39]Tehát jelenleg az izraeliek azt mondhatják, hogy nincs is kivel kiegyezni, de részben egyébként hozzáteszem az előpolitika eredménye.
[00:45:47]Tehát azzáltal, hogy bármilyen palesztinvezetés lesz, annak a működését ők effektíve ellhetetlenítenik, ezáltal meg meg is fosztják attól a tekintélytől, amivel ezek tárgyalni tudnának.
[00:45:58]Győri Gábor, nagyon köszönjük, hogy segítettél eligazodni az izraeli politikában.
[00:46:01]Gyere máskor is.
[00:46:03]Köszönöm szépen.
[00:46:04]Nektek pedig a figyelmeteket köszönjük.
[00:46:06][zene] Ez volt az elmúlt hete, tehát egyfajta választási szuperhetet áttekintő adásunk.
[00:46:09]Már most hirdetném, hogy jövő héten [zene] különleges szignál eepizód készül.
[00:46:13]Szerda délelőtt élőben reagálunk itt a Szilárdal és meghívott [zene] vendégeinkkel az amerikai félidős választások eredményeire, ahol kiderül, hogy elveszíti-e a többségét Trump.
[00:46:25]Kövessétek a Partizánt, kövessétek a Szignált, iratkozzatok fel a hírlevelünkre és legyetek a rendszeres támogatónk.
[00:46:31][zene] Én Tót Szinárd János vagyok, én pedig Endrei Mátyás.
[00:46:33]Jövő héten, tehát szerdán találkozunk.
[00:46:35]Sziasztok!
[00:46:39][zene] [zene]