Mi a Tisza gazdasági víziója? Van egyáltalán? | Pogátsa Zoltán vs. Szabó Balázs
-
Kontextus: A Partizán adásában Szulovszky Szilárd a TISZA első saját, 2027-es költségvetését és az eurócsatlakozási tervet vitatja meg Pogátsa Zoltán közgazdász és Szabó Balázs (Hold Alapkezelő) között.
-
Költségvetés megítélése: Szabó szerint „hiteles, de nem elég bátor” – a 4,9%-os hiányterv hihető, de a rezsicsökkentéshez, az SZJA-kulcsokhoz és a anyák adómentességéhez nem nyúltak. Pogátsa szerint „kis pepecs”: messze elmarad az uniós átlagtól, külön az egészségügyben (4,9% vs. 7,2%).
-
Közös pont: Mindketten egyetértenek, hogy a költségvetés nem rendszerváltó; dicsérik a elesettek béremelését, az Otthon Start beplafonálását és a korrupció kiszámolását.
-
Fő ütközési pont – állam mérete: Pogátsa: az állam az uniós átlagnak megfelelő 50%-ot oszt újra, a terv ezt 44%-ra viszi le – „neoliberális piaci fundamentalista terv”. Szabó: az irány jó, de a nagy állami beruházás kiszoríthatja a magánszférát.
-
Adórendszer: Pogátsa szerint a bevételi oldal érdemben változatlan – magas áfa, alacsony SZJA és társasági adó, így a szegény fizet a gazdag helyett. Szabó egyetért, de a kiadási oldalon lát irányváltást Nyugat-Európa felé.
-
Növekedési pálya: A 2,5%-os célt Pogátsa fiktívnek tartja, mert a termelékenységhez szükséges befektetések (oktatás, infrastruktúra) hiányoznak. Szabó szerint „wishful thinking”, de nem irreális – a NER megszűnése és a nagy beruházások miatt.
-
Euró: Szabó szerint a csatlakozás hiteles cél, a piaci elvárások fegyelmező erő; Pogátsa szerint „lobbinarratíva” – az euró nem véd semmitől, és a tervből „euró sem lesz”.
-
Zárás: Magyarország az EU 23. helyén áll (76 az átlag 100-hoz képest). Szabó lassú „felfelé oldalazást” vár, Pogátsa szerint a terv a leszakadáshoz vezet.
„Ez a terv egyszerre a leszakadáshoz fog vezetni, és euró sem lesz belőle.” – Pogátsa Zoltán
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés kerete
A Partizán kedd esti adásának házigazdája Szulovszky Szilárd, vendégei Pogátsa Zoltán közgazdász és Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója – a kettes számú közös fellépésük a szeptemberi adás után. Az alkalom: azóta a kormány beterjesztette a 2027-es költségvetést (ez az első igazi saját TISZA-költségvetés, a 2026-os még csak pótköltségvetés volt), valamint mellé lekapcsolta a négy éves eurocsatlakozási tervet. A parlamenti vita még nem kezdődött el, a következő hetekben módosító javaslatok is benyújthatók.
Az adás egy szeptemberi összeállítással indul, amelyben elhangzott többek között: „ha az egyiknek adsz, akkor azt a másik összes többi fizeti”; „a rendszerváltás óta mindig az megy, hogy most nincs pénz… és soha nem költöttünk eleget humántőkére, infrastruktúrára – minden máson kell spórolni”; hogy „óhatatlanul elő fog kerülni vagy egy komolyabb vagyonadó, vagy egy harmadik SZJA-kulcs”, amit „a piacpárti közgazdászok is támogatnak”; valamint hogy „ez egy Európában történelmi időpillanat, hogy egy párt ekkora támogatottsággal bír – itt a lehetőség, hogy hosszú távú lépéseket lehet meglépni”, amiért a népszerűség kárát is vállalni kell.
A műsorvezető kérdése: rendszerváltó-e ez a költségvetés, és kiolvasható-e belőle illetve a hosszú távú tervből a TISZA valódi értékválasztása.
Rendszerváltó-e a 2027-es költségvetés?
Szabó Balázs: „hiteles, de nem elég bátor”
„Hiteles, de nem elég bátor.” – Szabó Balázs *
Szabó szerint „a pohár inkább félig tele van”: a 4,9%-os hiányterv 2,4%-os növekedés mellett (ami a befektetői konszenzus alatt van) összességében hiteles, van négy éves pálya a 3% alatti hiányra és egy növekedési pálya is, amelyet „inkább egy kicsit optimistának” tart, de hihetőnek – a kötvény- és a forintpiac is kedvezően reagált. Ugyanakkor hiányérzete van a „szent tehenek” kapcsán: a rezsicsökkentéshez nem nyúltak, az SZJA alsó kulcsa maradt, felső kulcs pedig nem lett (mindenki 15%-ot fizet), a két- és háromgyermekes anyák jövedelemadó-mentességét pedig szerinte simán eltörölhették volna.
„Két gyermekes, három gyermekes anyák SZJA-mentességét én simán eltöröltem volna.” – Szabó Balázs *
Ugyanakkor elismeri: ahol változtattak, ott fontos pontokról van szó – az Otthon Start beplafonálásáról, a társasági adóról, a korrupció kiszámolásáról. A megtakarítási számokat (kb. 100 milliárd az autópályakoncesszióból, 230 milliárd a KEKVA-nak nevezett, korrupcióval összefüggő tételekből, 100-nál is több milliárd további) „majd egy kicsit hisszük, ha látjuk”, de szerinte van hitelessége a kormányzatnak. Mivel a mediánadatok szerint a Tiszának nincs igazi versenytársa, „a politikai népszerűség kárára” is lehetett volna nagyobbat lépni.
Pogátsa Zoltán: az uniós átlag a mérce
Pogátsa szerint a 2027-es anyag „kis pepecs”, mint „amikor egy régész apró ecsettel feltárt római romot nem akar megsérteni”. Az ő mércéje: legalább az uniós átlagot kellene elkölteni GDP-arányosan oktatásra, egészségügyre, kutatásfejlesztésre, vasútra, utakra, vízgazdálkodásra – és ez sem extrém költés, nem jár eladósodással.
„Nekem az a mérce, hogy legalább az uniós átlagot költsük el oktatásra, egészségügyre, kutatásfejlesztésre, vasútra, utakra, vízgazdálkodásra… de hát ezek nagyon-nagyon messze vannak, és nem csak a 27-es szám van nagyon messze, hanem gyakorlatilag a 30-as, 31-es szám is.” – Pogátsa Zoltán *
Az egészségügy az állatorvosi ló: Magyarország 4,9%-ot költött GDP-arányosan, az uniós átlag 7,2%, a csehek kilencet költenek. Hegedűs Zsolt – „aki az egyik legerősebb tagja a kormánynak” – ugyan kapott 500 milliárdot, de ez csak fél százalék a több mint 2%-os lemaradáshoz képest; ebből 200 milliárd az ápolóbérekre megy, 114 milliárd kórházkonszolidációra, és kevesebb mint 200 marad érdemben – ígérvény pedig nincs arra, hogy a következő években 7–7,5%-ig fel legyen tolva a költség. Az oktatásnál az állam jövőre GDP-arányosan ugyanannyit fog költeni, mint idén.
Szent tehenek, kihagyott lépések, értékválasztások
A műsorvezető összegzi: mindketten azt mondják, a költségvetés nem rendszerváltó – Szabó azért sajnálja, hogy a rezsicsökkentéshez és a Fidesz-féle juttatásokhoz nem nyúltak, Pogátsa azért, mert a nagy rendszerekhez nem nyúltak kellő mértékben.
Szabó értékválasztást lát abban, hogy a leg elesettebbekhez nyúlnak: ápolók, szociális szféra, rendőrség, tűzoltók 10–20% közötti béremelést kaptak – „azok az államnak dolgozó emberek, akik relatíve nagyon keveset keresnek”. Szerinte a Fidesz mindig a középosztályra lőtt: Kármán András szerint az Otthon Start támogatáspénzének 70%-a a legjobb keresetű 20%-hoz került, ezt most bekapcsolták. A családi pótlékot megduplázták – ám „Orbán Viktor testvérpártja, a PiS háromszor akkorára emelte, és a lengyeleknek nincs háromszor akkora GDP-je”. A piacpárti elemek is megjelentek (árstop eltörölve – üdvözlendő „szent tehén” eltörlése), és a matek most azért jön ki, mert a Fidesz korrupciós puffert, választási költségvetést és uniós pénzeket hagyott hátra – „hosszabb távon már nem jön ki, örökre nem lehet a korrupcióra hivatkozni”.
Pogátsa viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a TISZA „egy szintig piacpárti, egy szintig megy”: Magyar Péter az árstopról parlamentben tökéletesen levezette, hogy rossz a termelőnek, a kereskedőnek, a fogyasztónak, és inflációt eredményez – ám a rezsicsökkentésről, ami „nagyjából ugyanaz”, csak annyit mondott, hogy „16 miniszter egyetértett benne, hogy ahhoz nem nyúlunk hozzá”, illetve egy interjúban azt, hogy majd akkor, ha a lakóházak elég energiahatékonyak. Hasonlóan emblematikus a jövedéki adó: az égetett szesznél magasabb lesz, mire Magyar Péter annyit jegyzett meg, hogy „igen, de azért a borra meg a sörre nem” – pedig az is alkohol, csak a politikai ára lenne. „Amikor a politikai költség nagy lenne, akkor van egy megálló.”
Az állam mérete: a fő ütközési pont
Pogátsa számol: a magyar GDP kb. 90 ezer milliárd forint, ennek pontosan a felét, 50%-ot oszt újra az állam – pontosan annyit, mint az uniós átlag. Ezért szerinte bőven elérhető lenne minden fontos területen az uniós szintű költés anélkül, hogy „túlfutás” lenne. A négy éves terv viszont ezt az 50%-ot 44%-ra akarja levinni.
„Ez egy full neoliberális piaci fundamentalista terv így ebben a formában.” – Pogátsa Zoltán *
Négy év múlva ugyanis nem arról lesz szó, hogy rossz helyről jó helyre kell átcsoportosítani, hanem „már nem is lesz meg a költségvetésben” a pénz – pedig 40 éves humántőke- és infrastruktúra-elmaradásunk van, és az uniós átlag fölött is bőven vannak országok.
Szabó egyetért az iránnyal (kisebb állam), de a „fundamentalista” jelzőt túlzásnak tartja: Európában relatíve nagy államok vannak, Amerikában, Kínában, Ázsiában kisebbek. Szerinte a két közük fő vitája az, hogy Pogátsa az állami beruházásokat tartja értékesnek, pedig ha ezek megtörténnek, kiszoríthatják a magánszférát – el kell dönteni, mekkora szerepet vállaljon az állam a GDP-n belül. Példaként Franciaországot hozza fel (57,5%-os állami kiadással): „olyan sikeresnek látjuk most Franciaországot?” Szerinte „lehet, hogy kicsit félnék egy 50-55%-os államtól”, mert nagyon sok a nyugdíj és sok helyen hatékonytalanul költik el a pénzt.
Pogátsa ebben szimbolikus, neoliberális narratívát lát: „kipécseled a franciákat, akik épp a hírekben szerepelnek problémás helyként, de véletlenül sem a dánokat mondod, akik szuper helyek és magasabbak, mint a francia.”
„A magyarok soha nem lesznek képesek arra, hogy egy normális országot működtessenek, normális politikusokat válasszanak, a magyarokat gúzsba kell kötni… Ez egy kulturális defetizmus.” – Pogátsa Zoltán *
Szabó válasza: „Dániában dánok laknak. Ez a nagy különbség” – Dánia történelmileg szerencsésebb hely, és ma sem lehet Magyarországról világcégeket felfuttatni úgy, mint a dánoknak az 50-60-as években, mert más a világpiac, a kapcsolódások, a geopolitikai helyzet. Pogátsa viszont a dán példát épp a befektetésekre vezeti vissza:
„A periférián született dán gyerek is kap jó oktatást, a periférián született magyar gyerek meg jelenleg olyan oktatást kap, aminek a végén írni, olvasni nem tud. Ez a különbség.” – Pogátsa Zoltán *
A Kínát, Koreát, Tajvant emlegető ellenpéldákra Pogátsa: Kínának a 70-80-as években semmilyen tudása nem volt, éhínség volt ott – a Huawei és a gyorsvasút mérnökök és technikusok tízmillióinak kiképzéséből jött; ez tudásintenzív verseny, ebbe kell fektetni. Szabó nem vitatkozik azon, hogy az oktatás fontos és legalább uniós szintűnek kellene lennie – sőt abban is egyetért, hogy „rosszul tesszük, rossz a cél, rossz a struktúra” –, csak a prioritásokról beszél: mellette van még ezer más dolog.
Állam vagy magánszféra?
Szabó álláspontja: a termelékenységet a vállalatok határozzák meg – a multinacionális cégek és a KKV-k egyaránt fontosak; „kedves emberek, rajtatok múlik, mennyi lesz Magyarország jövőbeli termelékenysége”. Az államra persze szükség van (munkaerő, vasút), de nem egyértelmű, hogy a nagyobb szeletet az államra kellene bízni – a franciáknál is hatalmas az állam, és nem feltétlenül példaértékű.
Pogátsa ellenkező oldalon a kapacitásokat emeli ki: egy cég nem épít autópályát, nem rakja rendbe a MÁV-ot, nem épít Paks 2-t, nem foglalkozik klímavédelemmel – a CATL és a BYD nem fog sínt vásárolni. A kutatásfejlesztésnél: a vállalati K+F (BERD) alacsony Magyarországon, de a kormányzati K+F (GERD) „időtlen idők óta” 0,3%, az EU-átlag 0,7%, Izrael pedig 5%-ot költ. Szabó visszavágja, hogy ő „sok pénzről” beszélt, nem végtelenről: a kapacitások – a termelő emberek – nem végtelenek, és a 2022-23-as állami beruházási boom (stadionok) egyértelműen kiszorította a magánszektort.
Le lehet-e venni a harcot a válságokkal ilyen kiadáscsökkentéssel?
A műsorvezető rákérdez: az egészségügyi, oktatási, klíma-, AI- és közigazgatási válságok mellett egyáltalán kezelhető-e ez a szintű állami kiadáscsökkentés?
„Egyértelműen nem. Ez a további lecsúszás.” – Pogátsa Zoltán *
Szabó szerint „nem így működik”: többet költve is nagyon nehéz lenne, Magyarország „csepp a tengerben” a globális jelenségekhez (AI, demográfia) képest – a lengyelekkel, csehekkel hasonló helyzetben vagyunk. Csodát egyiktől sem vár: „nem leszünk néhány év alatt Skandinávia”, a rendszerek kulturálisan és tudásban nagyon lassan változnak. Hozzáteszi: egy jobb, hatékonyabb, kevésbé korrupt állam mellett akár nagyobb állam is elképzelhető lenne – de a magánszférának teret kell hagyni.
Az egészségügyi 500 milliárd kapcsán Pogátsa leszögezi: ha minden évben 500-at ígérnek, az a GDP egyre kisebb része lesz – Orosz Éva akadémikus hívta fel erre a figyelmet –, ezen nem lehet eljutni a 7,5%-ig. Szabó úgy értette, minden évre 500-at ígértek, de az is kevesebb fél százaléknál; „ha mindegyik évben 1000 milliárd lenne, nagyon meg lehetne emelni a fizetéseket”.
A bevételi oldal: az adórendszer érdemben változatlan
Pogátsa ábrája azt mutatja: Magyarországon sokkal több fogyasztási adóból (áfa) és sokkal kevesebb személyi jövedelemadóból érkezik bevétel, mint a fejlett országokban. A Fidesz egykulcsos, alacsony SZJÁ-t és alacsony társasági adót vezetett be, ezt pedig brutálisan megemelt áfával ellentételezte – így „a szegény ember fizeti meg azt, amit megfizethetne a gazdag ember” felső SZJA-kulccsal vagy társasági adóval. A számok: ingatlanadóból Magyarország bevételeinek 2,2%-át szedi, az OECD-átlag két és félszer ennyit; személyi jövedelemadóból 16, az OECD-átlag 24; társasági adóból 6,3, szemben az OECD 19-ével. „Amikor felröppen, hogy ingatlanadó lenne, a szegény ember védi meg a gazdag embert.”
A TISZA változtatásai szerinte miniatűrök: a társasági adót csak a legnagyobb cégeknél emelték, az alacsony jövedelműeknél csökkentek az SZJA-kulcsot, felső kulcs nincs, az egész vagyonadó 200 milliárd – „apró pici az egészhez képest”. „Szó sincs arról, hogy a bevételeket érdemben közelítenék az OECD-átlaghoz” – amelybe egyébként olyan neoliberális országok is benne vannak, mint Chile.
Szabó „nagyon-nagyon egyetért”: a bevételi oldalon nincs érdemi változás, a kiadási oldalon viszont – az SZJA kivételével, és a társasági adó még így is rekordalacsony – picit mozdulnak Nyugat-Európa felé. A különadókat ő is áfához hasonló, áthárítható tételeknek tekinti. Egy kifogás: fél év alatt, újonnan felálló minisztériumokkal, ekkora történelmi hagyatékkal ő sem lett volna bátrabb – „de abból látunk valamit, hogy hosszabb távon alakítanak? Nem látunk.” A kommunikáció hiányát is kritizálja: a minisztereket nem engedik sajtóhoz – „ez tulajdonképpen ugyanaz a fideszes tempó”. Ha az ő főnökük lenne, Lannert Juditot hetente három hosszú interjúra küldené az oktatás fontosságáról, Kármán Andrást pedig arról, hogy most óvatosabbak, de a következő években meghatározott irányba indulnak. Szabó erre: gyorsan kellett letenni az asztalra az anyagot, „nem volt könnyű dolguk”, „az irányok látszanak, picik a változtatások”.
A növekedési pálya: mitől lesz 2,5%?
A kormány 2–2,5%-os növekedéssel számol, a potenciális GDP-növekedést 2030-ra 3,1%-ig felmenne – Pogátsa megjegyzi, hogy a potenciális GDP „rendkívül vitatott közgazdasági kategória”. A pénzügyminisztérium ábrája három komponenst mutat:
- Munkaerő: a periférián lévők foglalkoztatottságának további növelése – ennek a nemzetközi tapasztalata szerint csak „brutál sok pénzből” megy, Pogátsa nem látja megvalósulni.
- Tőke: uniós források, valamint az autó- és akkumulátorgyártás – „amit a Tisza ellenzékben szétkritizált, az most úgy jelenik meg az anyagban, hogy meg fogja növelni a tőkét”.
- Termelékenység: az oszlopok legnagyobb, szürke része.
„Ez nem úgy van, hogy a jó Isten úgy dönt, hogy ennek az országnak ad termelékenységet… hanem az úgy történik, hogy az országok befektetnek: oktatás, egészségügy, infrastruktúra. Erről szó sincs – mitől várja ez az anyag a termelékenység növekedését? A NER lebontásától.” – Pogátsa Zoltán *
Szerinte a verseny visszahozatala elgondolható az autópályakoncessziónál – de akkor kiderül, hogy kinek adják: a Strabagnak és a Swietelskynek, „és akkor röhög a Fidesz, hogy megmondtuk”. A KKV-knak sem volt versenytársa a NER: „Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért, a 4iG nem versenytársak Kovács Béla autószerelő műhelyének” – miközben „1000 közgazdász leírta, hogy a magyar KKV-k termelékenysége rettentően alacsony”. A multinacionális szektor nemzetközileg is alacsony termelékenységű: a BYD-nél és a CATL-nél a kutatásfejlesztés Sencsenben (Kína) és Ingolstadtban (Németország) van, a magyar munkás csak összerakja az autót.
Szabó szerint az ábra „wishful thinking”, de nem elrugaszkodott: a 2,5%-os növekedésből kb. 1,5 százalékpont a termelékenységből – ő maga cégekre gondol (tejpári üzem, befektetési bank), és „érzésre ki tudom nézni, hogy évente másfél %-ot hoz”. Az EU-s pénzek majd javítani fogják a számokat. Fontosnak tartja a NER visszahatását is: a cégvezetők nem mertek hosszú távra nagyot lépni, csak 3-4 éves megtérülést kerestek, és sokan arra figyeltek, „ne látszódjanak nagynak”, mert aki nem állt közel a politikához, az „másodrendű” volt.
„Nem duzzadok nagyobbra, nehogy látszódjak.” – Szabó Balázs a NER-korszak vállalati magatartásáról *
Most viszont – a rendszer változásával – már 10 éves megtérülésű beruházás is belefér, „mert itt leszünk”. Az autó- és akkumulátoriparnál ciklikus lejtmenet volt, lehet ciklikus felfelé menet is, plusz két nagy, még el nem indult beruházás Szegeden és Debrecenben. Pogátsa hozzáteszi: Európában most fedett fel az ipari ciklus lejtmenete, „nem akarom a NER-re fogni az egészet”, a nemzetközi környezet is kedvezőtlen – sok mindenen múlik.
Humántőke: hosszú távú befektetés?
Pogátsa erősen visszautasítja, hogy a humántőke-bebefektetés „valami nagyon hosszú dolog” lenne: ő hetente öt céges képzésen, konferencián van, és a cégvezetők pontosan tudják, hogy nem találnak megfelelően képzett embereket, korlát a fogyasztás („egyszerűen szegények a magyar emberek”) és az infrastruktúra – az MTA multinacionális cégeknél végzett kutatásában a logisztikai cégek azt mondták, vasúton nem tudnak szállítani, most már közúton sem. A humántőke nem az ötéves egyetem: a munkához kötődően lehet tanulni új ICT-programot, AI-t, vezetni – „gyakorlatilag másnap beépül a munkába”. Kínában ennek kifejezése a „sencseni sebesség” (Shenzhen speed). A felnőttképzés, nyelvtudás holnap beépül.
Szabó egyetért abban, hogy az önképzés gyorsabb lett, de „az igazán nagy kérdéseknél” a kép komplexebb: képesek-e a magyar menedzserek belátható időn belül olyan cégeket építeni, mint a Lego, a Pandora vagy a Maersk – ettől „mennyire messze vagyunk”. Közrejátszik a geopolitika, a helyünk a világban, a nyelvtudás, és az is, „mi történt az első húsz évedben”: milyen alapkészségeket kaptál. Szerinte 5%-os termelékenységnövekedés „borzalmasan nagy hülyeség” lenne, de az kb. 1,5% „optimális esetben kijöhet”, nem légből kapott – a gyors átalakulást azonban a mai európai pozíciónkból irreálisnak látja.
Az euró: hiteles cél vagy lobbinarratíva?
A műsorvezető felveti: a legutóbbi adás óta az a kérdés, hogy az euró-bevezetés valós cél-e, vagy csak arra hivatkoznak, hogy alacsony maradjon a finanszírozási költség. Szabó bemutatja a 10 éves állampapírhoamok ábráját: 2024 márciusában a magyar állam még 6%-ot fizetett, Németország 2%-ot (ma már 3% fölött); Magyarország a romániai 6-7%-os sávról elérte a lengyel hozamokat, és a csehekhez közelít. A kamatot három tényező határozza meg: a befektetési piac kereslete-kínálata, a várt infláció és a kockázat – Magyarországon mindhárom javult, részben azért, mert „be van lebegtetve” az eurozónához csatlakozás, ami stabil politikát követel. Külföldiek kb. 1000 milliárdos nagyságrendben vettek magyar állampapírt, miközben a világ többi részén (USA, Franciaország) a hozamok emelkedtek – „Magyarország jóval olcsóbban finanszírozza magát”.
Szabó szerint „részben hamis dilemma” a „vagy sokat költünk, vagy euró” – a stabilitás euró nélkül is áldásos lenne –, de a döntéshozó számára a piaci gátak valósak:
„2022-ben 18%-os kamattal tudtuk megfogni az árfolyamot.” – Szabó Balázs *
A hiperinflációban nem működik a pénzügyi rendszer, Törökország a 100%-os infláció után lassabban nő, mert 15 éves befektetésbe senki sem mer bocsátkozni – „végeredményben a magyar emberek lesznek szegényebbek”. A kötvénybefektetőkről hozzáteszi: nagyrészt belföldről finanszírozzák az államot (lakossági állampapír-vásárlók, alapok, biztosítók, nyugdíjpénztárak), külföldön hosszú távú nyugdíjalapok döntenek – „a kötvénypiac nem egy ember, hanem sok”, és az elvárásuk normális: kamat és tőke.
Pogátsa ezt „lobbinarratívának” nevezi:
„Ez egy fikció, ez egy feltételezés, ez egy PR-nyomulás… Semmifajta bizonyítékunk nincs arra.” – Pogátsa Zoltán a kötvénypiaci „zsarolásról” *
Szerinte több száz szereplő döntését nem lehet „egy darab Józsira” leegyszerűsíteni, aki azért vesz papírt, mert ígérték az eurót – Magyarország először Medgyessy Péterrel 2004-ben ígérte meg ezt. Aki állampapírt vesz, azt a korrupciócsökkenés, a szakértelem és a nyugati orientáció miatt teszi. A másik, görög tanulság: a 80-as évek végén 16-17%-os hozamoknál azt hitték, az euróbelépéskor euróban fizetik vissza – „majd rájöttek, hogy hoppá, ez nem közös állampapír”. Szerinte az euró egyáltalán nem véd: a hiányt (Franciaország 5,6%), az adósságot (Görögország 175%, Franciaország 100% fölött, Magyarország 75%, az EU 82, az eurozóna átlaga 86), az inflációt (a balti államokban 20% volt) és a reálkamatot is nemzeti szinten lehet rontani – „egy millió dolgot el lehet szúrni továbbra is”: adót emeltek, amikor mások csökkentettek, ászsapkák voltak, Szijjártó Péter brutálisan drágán vett orosz gázt. Lengyelország euró nélkül érte el történelme legnagyobb kiugrását, Románia és Bulgária euró nélkül zárt fel, az eurót használó Szlovákia pedig a térség legnagyobb leszakadója. 2004 óta 13 ország lépett be az EU-ba, kilenc vezette be az eurót – „nem igaz, hogy megvédene minket bármitől az euró”.
Reális-e a belépés ezzel a tervvel?
Szabó szerint igen: a kilenc ország példái alapján Lettország és Litvánia 8-10 évet is várt az ERM-2-ben (inflációs problémák miatt), Bulgária ugyanakkor lépett be az ERM-2-be, mint Horvátország, de három évvel később csatlakozott. Magyarország 2022-ben sem tudott volna megfelelni, és a krachok „időközönként beütnek” – a kilencből kb. a fele nem úgy csatlakozott, ahogy tervezte. Szerinte ez politikai kérdésként is kezelendő:
„Nyugathoz akarunk tartozni, és úgy fogunk a nyugathoz tartozni, hogy mi is az eurozóna tagja leszünk.” – Szabó Balázs *
A 13-ból „mi leszünk a tizedikek” – ez lesz a világ legtermészetesebb dolga.
Pogátsa szerint „egyáltalán nem” reális:
„Ez a terv egyszerre a leszakadáshoz fog vezetni, és euró sem lesz belőle.” – Pogátsa Zoltán *
A hiánycél ugyanis egy folyamatosan gyorsuló GDP-növekedési pályán áll – „egy nagyobb tortából lesz egy kisebb hiányszám” –, és „ezek a számok fiktív számok”: a minisztériumok még dolgoznak a több ezer milliárdot mozgató terveken (Paks 2, egészségügy, klímavédelem), miközbe a pénzügyminisztériumba beírták a hiányszámokat. Paks már most el van késve, az utolsó negyedéves GDP-adatot a mezőgazdasági aszály húzta le – ilyen bizonytalanság mellett nem látja teljesíthetőnek a maastrichti kritériumokat.
Zárókérdés: felzárkózás vagy oldalazás?
Magyarország a 27 uniós tagállamból a 23. helyen áll fejlettségben az Eurostat komplex mutatója szerint: az EU-átlag 100 mellett 76-on, Szlovákiát és Bulgáriát előzi, Románia és Horvátország nem sokkal van mögötte, Csehország jóval előtte.
Pogátsa: a terv a leszakadáshoz vezet, és eurót sem hoz – ha nem fektetünk be, a fiktív számok nem teljesülnek. Szabó: a magyar munkaerőben még van valamennyi tartalék, a 76 „felmehet a 80 valahányossába” a 2030-as évek valamikor – „ez nem lesz egy katarziszerű élmény”. Segít, ha az EU relatíve leszakad: Olaszország a leginkább szenvedő, a reálbérek a 90-es évek szintje alatt vannak; a csehek kb. 90-en, a lengyelek 80 körül vannak – „a lengyelekben inkább belelátunk, hogy ugranak egy nagyot, mint a magyarokba”. Az ő realitása: „szép, lassú, felfelé oldalazás”.
Pogátsa válasza: „realisták nem lehet oldalazni – ez a tanult tehetetlenség maga”. Ráadásul a 100%-os bázist is a déli országok húzzák le: „ennél sokkal nagyobb ambíciót tűznék ki, hogy 75-ről 82-re menjünk úgy, hogy az olaszok lefelé húzzák az átlagot – ez nem felfelé oldalazás, ez oldalra oldalazás.” A műsorvezető szerint a „felfelé oldalazás” a legtalálóbb kifejezés az egész beszélgetésre.
Az adás végén a házigazda összegzi: arról beszélgettek és vitatkoztak, mit lehet és mit nem kiolvasni a TISZA-kormány első költségvetéséből és az euróbevezetési stratégiából; javasolja a visszanézést, hív a csatorna támogatására, és felhívja a figyelmet a csatorna „Mocskafogó 40” című filmjének premier előtti vetítéseire.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Szulov Szilős” / „Szurvilős” – a műsorvezető neve torzult; a valószínű helyes alak: Szulovszky Szilárd.
- „Pogács Zoltán” – a videó címe alapján Pogátsa Zoltán.
- „Zessiá”, „SL kulcs”, „SC”, „eszi a mentességét”, „Sziességét” – SZJA-torzulások (személyi jövedelemadó).
- „holdalapkezelő” – Hold Alapkezelő.
- „Megyesi Péterrel” – valószínűleg Medgyessy Péterrel.
- „Le Trust” – Liz Truss.
- „OCT”, „OICD” – OECD.
- „RM2”, „master kitérat” – ERM-2, maastrichti kritériumok.
- „Schengenben”, „Ingóstadban” – valószínűleg Sencsenben (Kína) és Ingolstadtban (Németország).
- „Shengen Speed” – valószínűleg „Shenzhen speed”.
- „Már világ” – Maersk.
- „Strabnak”, „Sweterskinek” – Strabag, Swietelsky.
- „Szátó Péter” – Szijjártó Péter.
- „Hegedű Zsolt” – Hegedűs Zsolt; „Kármál András” – Kármán András.
- „Pis” – a lengyel PiS párt.
- „vagyonodó” – vagyonadó; „arra a habokra” – „arra a hibre”; „értékelme legnagyobb gazdasági kiugrását” – „a történelme legnagyobb gazdasági kiugrását”; „1 millió dolgot” – „egy millió dolgot”.
- „Orosz Éva akadémia” – Orosz Éva akadémikus.
- „autópályakonzió” – autópályakoncesszió.
- „15% kell, hogy jöjjön a termelékenység növekedésből” – a kontextus alapján valószínűleg 1,5 százalékpont (Szabó később maga is 5%-ot abszurdumnak, kb. 1,5%-ot elérhetőnek mond).
- „nem dökök nagyobbra” – valószínűleg „nem duzzadok nagyobbra”.
- „a Forá G meg az NBH” – a „Forá G” valószínűleg a 4iG; az „NBH” nem rekonstruálható bizonyossággal.
- „47 millió okból vásárolhat valamit” – nem rekonstruálható.
- „ODH Hitler a mérvelés” – értelmezhetetlen mondatrész.
- „Vakma kollégám” – a kolléga neve nem rekonstruálható.
- „vasüendszerrel biztos, hogy nem fogunk tudni tovább menni” – értelmezhetetlen kifejezés.
- „bebörtönözheti motolcsit” – valószínűleg Matolcsyra utal, de a mondat kontextusa bizonytalan.
- „A Racer információs szolgálata 40 év után is az önrendelkezésére áll asszonyok. Mit hoztál nekünk, Pedro? Amigioó!” – a záró filmelőzetes (Mocskafogó 40) szövege az ASR-torzulás miatt nem rekonstruálható.
- „keddesti adása” – „kedd esti adása”.
Teljes átirat megjelenítése
[00:02:34]Jó estét mindenkinek!
[00:02:34]Szulov Szilős vagyok.
[00:02:36]Ez itt a Partizán keddesti adása.
[00:02:38]A választások óta nagyon sokszor elhangzott, hogy majd akkor lehet igazán megállapítani, hogy mik az új kormánynak az értékválasztásai, hogyha beterjesztik az új költségvetést.
[00:02:46]Abból fog kiderülni, hogy mire szánnak pénzt és mire nem, hogy mik a valódi preferenciák és mik, és honnan vonnak el, hiszen nyilván nem végtelen pénzből gazdálkodhattak az új büdzsénél.
[00:02:57]Ugyanezek a megállapítások elhangoztak szeptemberben is, amikor legutóbb Pogács Zoltán és Szabó Balázs itt voltak a Partizán stúdiójában, és arról vitatkoztak, hogy mit lehet kiolvasni a Tisza eddigi gazdaságpolitikájából, vagyis hogy még inkább mit kellene csinálnia a Tiszának a következő években.
[00:03:12]Azóta beterjesztették a költségvetést, bár még a parlamenti vitája nem kezdődött el, és a következő hetekben módosító javaslatokat is terjeszhettek be még hozzá, de az biztos, hogy most már jobban látjuk, hogy jövőre legalábbis mik a tervei a kormánynak.
[00:03:26]Most ismét van velünk Pogács Zoltán és Szabó Balázs, akikkel meg fogjuk beszélni, hogy mit lehet kiolvasni végsősoron ebből a dokumentumbal.
[00:03:33]De mielőtt bemutatom őket és megkezdjük a beszélgetést, nézzünk meg egy összefoglalót a szeptemberi adásunkból.
[00:03:40]Ugye mindig el kell gondolkodni azon, hogy én is nagyon szeretem a két gyermekes anyákat, meg a három gyermekes anyákat is, és mindannyian nagyon szeretjük, meg nagyon szeretjük a nem tudom, a akik tanítják a a diákjainkat, a tanárokat, vagy a a gyerekeinket, a tanárokat, meg nagyon szeretnénk az ápolóknak jobb fizetést adni.
[00:03:54]Tehát ugye 1000 oldalon lehet és mindig gondoljuk arra e nem biztos, hogy mindig de igazából ha adunk valakinek nem ugyanaz nem ugyanaz.
[00:04:02]Csak azt akarom mondani, hogy ha az egyiknek adsz, akkor a másik összes többi fizeti.
[00:04:05]Tehát az nem lehet, hogy mindenkire rámutatunk, hogy őneki is segíteni akarunk.
[00:04:08]Ha valakinek igazán segíteni akarunk, akkor fogadjuk el, hogy azt a többieknek ki kell fizetni.
[00:04:13]Tehát, hogy a rendszerváltása óta mindig az megy, hogy most nincs pénz, most nincs pénz, most nincs pénz, és soha nem költöttünk eleget.
[00:04:21]Humántőkére, infrastruktúrára meg kell találni a pénzt.
[00:04:25]Tehát, hogy erre biztos, hogy költenünk kell.
[00:04:28]egyszerűen föl kell újítani a a humántőke és az infrastruktúra a rendszerünket, és minden máson kell spórolni, erre kell költeni.
[00:04:34]Én akkor egyébként, ha nem lennének kockázatok, és azt mondom, hogy most a Tiszapárt van kormányon, akitől csupa csodálatos dolgot várunk és racionális magatartást, hogy egyensúlyba is tartják a költségvetést, meg egyébként megreformálják az alrendszereket, meg egyébként ez így lesz 20 évig vagy 40 évig, akkor én bátran engedem az eurót.
[00:04:53]Tehát én azt gondolom, hogy óhatatlanul elő fog kerülni vagy egy komolyabb vagyonodó, vagy egy egy harmadik SL kulcs.
[00:05:01]Ráadásul azt gondolom, hogy ezt még a piac párti közgazdászok is támogatják.
[00:05:06]Én ezt rendszeresen hallom olyanoktól, akiktől nem várnád, hogy egy fölső adókulcsot meg azok is, akik gazdagok, akiknek maguk fizetnék ezeket.
[00:05:15]Szóval itt kell az egész adórendszer átrendezése azt gondolom, hogy szükségeltetik.
[00:05:19]Ez ez ez egyértelműen itt van a a Tiszakormány előtt, hogy előbb-utóbb ebbe bele kell állni és fel kell vállalnia, hogy a népszerűsége csökkenni fog, de most tudja használni.
[00:05:29]Tehát hangsúlyozom, ekkora támogatottság mellett, ha hosszútávú lépéseket most lehet meglépni, ez egy Európában egy történelmi időpillanat, hogy egy párt ekkora támogatottsággal bír.
[00:05:38]Magyarország teli van olyan kérdésekkel, ahol a hosszú távot lehetne választani, ahol rövid távon fáj az embereknek, de hosszú távon jobb.
[00:05:43]Itt a lehetőség.
[00:05:47]Na, itt a lehetőség, hogy innen folytassuk.
[00:05:48]Szabó Balázs a holdalapkezelő vezérigazgatója.
[00:05:49]Szia!
[00:05:52]Sziasztok és köszöntöm a nézőket.
[00:05:52]Jó estét kívánok.
[00:05:54]És Pogács Zoltán közgazdász szia!
[00:05:56]Köszöntelek téged is.
[00:05:57]Sziasztok!
[00:05:58]Na hát mennyire számít ez egy rendszerváltó költségvetésnek kezdjük innen, vagy van-e olyan eleme, ami rendszerváltónak tekinthető, Balázs?
[00:06:07]Hát a pohár talán inkább félig tele van.
[00:06:10]Tehát én azt gondolom, hogy egyrészt a piaci ember a piaci oldalról megközelítve azt tudom mondani, hogy 4,9%-os költségvetési hiányterv egy olyan növekedési feltétel, tehát 2,4% mellett, ami egyébként alacsonyabb, mint amit a befektetői konszenzus vár.
[00:06:24]És közben ebbe majd belemegyünk a részletekbe.
[00:06:26]De a lényeg, hogy ami mögötte van, az szerintem összességében hiteles, tehát elképzelhető ezt meg tudják csinálni.
[00:06:33]Van pálya, négy éves pálya arra vonatkozóan, hogy hogy lesz a költségvetéshiány.
[00:06:37]3% alatt.
[00:06:37]Van egy növekedési pálya is, amit majd vagy elhiszünk, vagy nem.
[00:06:42]Szerintem inkább egy kicsit optimista, de összességében hihető szerintem a látjuk a kötvénypiacokon, a forintpiacán, hogy egyébként a befektetőknek is összességében tetszett, hogy egyébként rendszerváltó-e.
[00:06:56]Ebben vannak van hiányérzetem.
[00:06:56]Ö hát vannak a nagy, amiket szenteheneknek hívunk, és amiket pont itt a a itt beszélgettünk még a a Pogival legutóbb, hogy azokra most van itt ugye mondtam törtelmi lehetőség változtatni.
[00:07:12]Szerintem ilyen a rezsicsökkentés kérdése.
[00:07:14]Ilyen a mondjuk a beszéltünk, a Pogi beszélt a videóban is a Zessiának egy magasabb kulcsáról, hogy ugye ezt 15%-ot fizetett mindenki.
[00:07:21]Tehát alsó kulcsa lett, vagy vagy lett egy lett egy alacsonyabb kulcs, de magasabb kulcs nem lett.
[00:07:27]Én ezt személyesen bőven el tudtam volna képzelni.
[00:07:29]Akkor tessék, két gyermekes, három gyermekes anyák eszi a mentességét én simán eltöröltem volna.
[00:07:35]Tehát lettek volna olyan pontok, ahol szerintem nagyobbat lehetett volna lépni, de összességében azt is el kell ismerni, amin egyébként változtat ez az egész költségvetés, és hogy azok is fontos pontok.
[00:07:48]Tehát amikor a nem tudom most akkor tessék a két gyermekesanyáknál azért az, hogy tettek rá egy kepet az változtatás volt a társasági adó nem fogom felesni az összes pontot igen a társaságiadónak tehát azért sok pont van itt ami ami igazán fontos, hogyha így egybe nézzük meg azt, hogy egyébként össze van rakva nyilván a korrupcióra adtak egy itt vitatkoztunk arra is, hogy mik lehetnek a számok, adtak egy számot.
[00:08:10]Amúgy most az, hogy a kekvákon mennyit lehet spórolni, vagy az autópályakonzión, én inkább elhiszem ezeket a számokat.
[00:08:17]Itt ugye 100 milliárdos autópályakonzió 230 milliárd a kekvákon 100-nál is több milliárd Ftról van szó.
[00:08:23]Tehát nagyon nagy számok, amiket majd azért egy kicsit hisszük, ha látjuk.
[00:08:27]Én most ezt így nem tudom természetesen kívülről megmondani, de van akkora hitelessége az én szememben a a kormányzatnak, hogy egyébként azt tudom mondani, hogy hogy az egész úgy úgy úgy hiteles.
[00:08:36]És bár szerintem bátrabban kellett volna lépni, nagyobbakat kellett volna lépni, a politikai népszerűség kárára kellett volna lépni, megint jött mediánadat, hogy igazából nincs versenytársa a Tiszának.
[00:08:46]Tehát el tudom majd mondani, szerintem regisökkentésben mit kellett volna mondani, vagy csában a pillanatba, de hogy egyébként azt mondom, hogy inkább jó dolgok történtek, mint rosszak és ezek a fontos hiányosságokat pedig meg kell meg kell említeni.
[00:08:59]Hiteles, de nem elég bátor.
[00:09:02]Szerintem mielőtt belemegyünk a szögezzük le, hogy miről vitázunk itt, mert ugye az egyik része ez a 2027-es költségvetés.
[00:09:08]És egyébként erről lehet azt mondani, hogy az első igazi saját költségvetésük, a 26-os, az csak pótköltségvetés volt.
[00:09:15]Tehát ez az egyik anyag, de a másik anyag, ahogy te is említetted a bevezetőben, hogy lerakták mellé a négy éves eurocsatlakozási tervet.
[00:09:24]Tehát, hogy ez legalább olyan fontos, az én szememben sokkal fontosabb egyébként, hogy mi van abban a négy éves eurocsatlakozási anyagban.
[00:09:30]Ö merthogy ugye arra már nem lehet azt mondani, hogy felkészületlenek még újok a politikában.
[00:09:38]Én tök türelemmel vagyok, tényleg tök újak a politikában.
[00:09:40]Még ismerkednek a minisztériumokkal, csinálják a stratégiai ágazati terveket.
[00:09:48]27-estől nem várok nagy változásokat.
[00:09:48]Az én szemömben a 27-es az egyébként egy ilyen kis pepecs, tehát mint amikor egy régész egy pici apró ecsettel valami feltált római romot nem akar megsérteni és így apró pici átrendezések vannak benne.
[00:10:03]Ugye az a mérce, hogy az én szememben az a mérce, amit el is mondtam ebben az idézett videóban, hogy mikor lesz vége olyan kormányunk, ami rendesen megfinanszírozza azokat az arrendszereket, amelyekre szükségünk van.
[00:10:18]Nekem az a mérce, hogy legalább az uniós átlagot költsük el oktatást, GDP arányosan költsük el az uniós átlagot oktatásra, egészségügyre, kutatásfejlesztésre, vasútra, utakra, vízgazdálkodásra.
[00:10:34]Ha ezt egyszer megtettem, és ebben semmilyen extrém költés nincsen, tehát sem eladósítás nincsen, hiszen az uniós átlagot kérem csak GDP arányosan, sem extrém költés nincsen.
[00:10:44]De hát ezek nagyon-nagyon messze vannak, és nem csak a 27-es szám van nagyon messze, hanem gyakorlatilag a 30-as 31-es szám is nagyon messze van attól, hogy elérjük ezeket az uniós átlagokat.
[00:10:54]És ezek közül még az egészség ugyanaz, ahol a legnagyobb az előrelépés GDP arányos.
[00:11:01]De ott sem igazából.
[00:11:01]Akkor vegyük ezt egy állatorvosi lónak az egészségügyért, ugye Magyarország 4,9-et költött az elmúlt időszakban GDP arányosan.
[00:11:07]Az Európai Uniós átlag az 7,2.
[00:11:09]A csehek mondjuk kilencet költenek csomó ország hét fölött.
[00:11:15]Ehhez képest most ugye kapott 500 milliárdot Hegedű Zsolt, aki egyébként az egyik legerősebb tagja a kormánynak, és ő kapott egyébként jelentőset.
[00:11:23]Na de ez az 500, ez gyakorlatilag fél%.
[00:11:26]Tehát miközben több mint 2%-os lemaradás van az uniós átlaghoz, ő kapott fél%-ot, ebből az 500-ból rögtön 200-at el fog költeni az ápolók bére, 114-et el fog költeni kórházkonszolidációra, merthogy továbbra is megy tovább az, hogy a kórházak nem gazdálkodnak önállóan, tehát kevesebb mint 200 marad neki érdemben, és semmifajta ígérvény nincs arra, hogy a következő években ezt föl fogjuk tolni minél hamarabb, balra 7 és, fél hét 7,5%-ra, amire igazából szükség van.
[00:11:58]Tehát itt nincs rendesen megfinanszírozva az egészségügy sem, és még mindig Hegedű Zsolt kapott az egyik legtöbbet.
[00:12:04]Igen.
[00:12:04]Ugye az oktatásnál egyébként GDP arányosan ugyanannyit fog költeni az államjövőre, mint idén.
[00:12:07]Legalábbis a költségvetés mellékletéből ez látszik.
[00:12:11]Balázs akartál reagálni.
[00:12:12]Igen, de tehát majd döntsd el, hogy moderálod, vagy vagy rögtön indulhat a vita, mertogy merthogy tényleg van van érdemi reakció ide szerintem rögtön.
[00:12:19]Tehát, hogy az van, hogy nyugat-Európáról beszélk, hogy te csak azt várod, ami Nyugat-Európában van.
[00:12:24]Most ha megnézzük a kiadás, uniós átlagról beszélek.
[00:12:25]uniós átlagról beszélek abban erősen determinál a nyugat-európai országok hiszen azok nagyobb húzzák fölfelé egy nagyobb á szlovákia is meggária is benne de hogy nyilván a franciák vagy a németek vagy a bárki más aki nyugatra van az nagyobb súlyal tehát hogy én azt látom a kiadási oldalon amiről beszélsz hogyha most összehasonlítom a magyart és akkor legyen uniós átlag hogy egyébként a magyarok azok két dologba többet költenek aminek szerintem közösen nem annyira szoktunk örülni az egyik maga önmagára az állami működtetésre tehát van egy nagyon hatékonytalan állam a másik meg amit úgy hívnak, hogy gazdaságfejlesztés, ami sokszor igazából hát beruházási pénzek.
[00:13:00]Ingyen adunk pénzt olyan vállalatoknak, akik beruháznak jó sokat.
[00:13:04]Van támogatott hitelprogram, sokféle konstrukció van, nem megyek bele.
[00:13:09]És ez a ez a ez egyébként a Tiszapártnál egyértelmű üzenetként megjelenik, hogy ezeket csökkentjük és hát akkor mi történik?
[00:13:17]Közeledünk Nyugat-Európához, ha most végigvesszük, hogy mi a van a kiadási oldalon, és van egy másik oldal, szintén közeledünk Nyugat-Európához.
[00:13:23]Lehet, hogy nem elégedett a pogia mértékével.
[00:13:27]Egészségügyben valóban nagyon le vagyunk maradva pontosan azokzal a számokkal, amiket említettél, és közeledünk hozzá.
[00:13:33]Hívjuk úgy, hogy szociális védelem általában legyen az nyugdíjaknak a a kérdése, vagy vagy szociális szférának a finanszírozása.
[00:13:39]Ebben is le vagyunk maradva, és a Tisza kormánynak a költségvetése az azt mondja, hogy ebben is zárkózunk fel.
[00:13:45]Tehát egyébként ha megnézem a a kiadási oldalt, akkor pont azokban, tehát egy igazából minden irányban megyünk Nyugat-Európa felé.
[00:13:53]És akkor van egy másik vitapontom, vagy ez a lényeg vitapont természetesen, hogy viszont ha méretekben el akarjuk érni, beszélek akkor uniós átlagról, amit meghatároz Nyugat-Európa, akkor egyszerűen kisodródunk.
[00:14:05]Ez azt jelenti, hogy a kötvénypiacok nem lesznek támogatóak, a forint gyengülni fog, tehát nem tehetjük meg azt, hogy egyik pillanatról a másikról ezt a sok mindent egyszerre megpróbáljuk megfinanszírozni.
[00:14:17]Tehát hiába mondod, hogy hát te csak azt kérled, hogy az uniós átlagot csináljuk meg.
[00:14:21]Jelen pillanatban Magyarország nem csinálhatja meg csak ezt az uniós átlagot, mert akkor bizony olyan üzenetekkel szembesülünk a piacról, ami aztán sokkal több nehézséget szül.
[00:14:32]Mondok egy példát.
[00:14:32]Beszélgettem valakivel egyébként, aki pénzügyi miniszterérium dolgozó, tehát hogy ha a kiadásainkat hirtelen növeljük nominálisan, akkor túlzott deficiteljárásnak a réme alatt ismét felmerülhet az, hogy akár az uniós pénzeknek a a léte, nem az összes, de egy része veszélybe kerülhet, amikor elgyengül a forint, amikor a kötvényhozamok ugye egyre drágábbak, tehát drágábban finanszírozuk magas kötvényhozamok mellett, akkor az országban csökken a bizalom.
[00:14:56]Tehát, hogy ez egy tud egy negatív spirálni.
[00:14:58]Ezt azért szerintem az, hogy van ilyen negatív spirál, az szerintem azért nem vitatható, mert egyrészt látunk ilyen országokat, nyilván az extrémeket, mint Törökország meg Argentína, ahol több 10%-os kamatok, több 10%-os infláció, de láttunk ilyet Angliában, amikor Le Trust nem tudom 40, már nem emlékszem pontosan, 43 napig tudott kormányon maradni, mert letette a tervet, hogy mi lesz a költségvetéssel, majd a kötvénypiacok azt üzenték neki, hogy hát ennek itt vége van, vagy ezt nem lehet megcsinálni, és aztán politikailag bele is bukott.
[00:15:27]Tehát, hogy biztos, hogy van egy határ, arról vitatkozhatunk, hogy hol.
[00:15:31]Szerintem nem tudjuk egy lépésben elérni azt, amit az Európai át Unió átlaga mutat.
[00:15:36]Fokozatosan lehet lépni, és a Tisza kormány hangsúlyozom lépett is.
[00:15:39]Egyébként bevétel oldalról most nem beszéltünk, ott is valamiket lépett, kicsiket.
[00:15:44]Itt a kiadási oldal nagyobbakat lépett az Európai Uniós átlag irányában.
[00:15:47]Most hogyha összefoglalom, ami eddig elhangzott nagyjából, akkor abban egyetértetek, hogy ez nem egy rendszerváltó költségvetés.
[00:15:51]Balázs azt mondta, hogy leginkább azért nem, mert el tudta volna képzelni, hogy mondjuk a rezsicsökkentéshez hozzányúlnak, vagy mondjuk olyan juttatásokhoz, amik az orbán rendszerből megmaradtak, és egyébként nem indokolható, hogy azok ebben a formában tovább éljenek.
[00:16:04]Zoltán meg azt mondtad, hogy nem rendszerváltó, mert igazán nem nyúlt hozzá olyan mértékben a nagy rendszerekhez, ahogy kellene.
[00:16:12]Ezt most csak így összefoglaltam.
[00:16:13]És akkor igazából az az érdekelne, hogy abban láttok-e, kiolvastok-e bármit, akár a költségvetésből, akár ebből a hosszabb távú tervből, hogy mik az értékválasztásai a Tiszának, hogy hova akar kedvezni, hogy hova nem.
[00:16:26]Tehát, hogy ebből valami többet okosabbak lettünk-e az elmúlt két hón.
[00:16:31]De hogy reagáljak erre meg, mielőtt tovább megyünk ebbe az irányba.
[00:16:33]Szóval én ezt úgy ezt még de ez nagyon fontos, mert ez mindig elhangzik, most is elhangzott, és ezt nagyon szeretném cáfolni és és visszautasítani ezt az ilyen kötvénypiaci zsarolós sztorit, ami itt most elhangzott.
[00:16:45]Ez egy fikció, ez egy feltételezés, ez egy PR nyomulás, ami itt történik.
[00:16:51]Semmifajta, semmifajta bizonyítékunk nincs arra.
[00:16:54]A kötvénypiacon nagyon sok szereplő nagyon sok fajta módon gondolkodik.
[00:16:58]Rengeteg sok sok iszonyatosan sok szereplője van a kötvénypiacnak.
[00:17:03]azt personalizálni úgy, hogy én találkoztam egy befektetővel, meg van a mi reprezentatív befektető, aki ezt gondolja, és ha nem azt csinálod, tehát ha igaz lenne, amit mondasz, az önmagában egy botrány lenne.
[00:17:17]Az arról szólna, hogy a magyar kormány nem finanszírozhatja meg rendesen az oktatást, egészségügyért és az összes többit, mert a kötvénypiac ezt nem engedi.
[00:17:25]Ha igaz lenne, akkor ez önmagában botrány lenne, de ráadásul ez nem is igaz.
[00:17:29]Tehát ugye itt az a sztori, hogy a kötvénypiac beáraszta az uniós az az magyar eurót.
[00:17:35]Ez egyszerűen nem így van.
[00:17:37]Tehát hogy vegyük már észre, valóban megvettek itt 1000 milliárdos nagyságrendben magyar állampapírokat.
[00:17:41]De miért?
[00:17:44]Ugye ebben a sztoriban benne van az, hogy korrupciósökkentés.
[00:17:46]Tehát, hogy az előző nagyon korrupt kormányhoz képest egy olyan kormány, ami végre először a magyar történelemben fellép és elszámoltat.
[00:17:54]Ebben a történetben benne van az, hogy szakértelem.
[00:17:57]egy olyan gazdasági miniszterhez képest, aki folyton 4%-ot ígért, és nulla lett belőle évről évre, utána egy olyan gazdasági miniszter, aki remélhetőleg érteni fog hozzá.
[00:18:07]Ebben a történetben benne van az, hogy egy kelet felé orientálódó, az oroszok trójai falova az EU-ban karanténba helyezett Magyarország helyett egy nyugat felé orientálódó, megint Európával együttmű.
[00:18:21]Ezek alapozták meg ezt a piaci bizalmat.
[00:18:22]1000 millió.
[00:18:22]Tehát ha az alapján vesz valaki magyar állampapírt 1000 milliárdos nagyságrendben, hogy neki azt ígérik, hogy majd euró lesz, és ennek nem néz a mélyére, hanem csak erre megveszi.
[00:18:33]Tehát Magyarország először Megyesi Péterrel 2004-ben ígérte meg, hogy itt euró lesz.
[00:18:38]Én azonnal kirúgnám azt a befektetőt, aki arra a habokra vesz nekem itt magyar állampapírokat, hogy ezt majd Euróban fogom visszakapni.
[00:18:47]Hát ennél azért szofisztikáltabbnak gondolom a befektetőt.
[00:18:48]Hát azért mélyre néz, hogy mi az, ami ezt megalapozza.
[00:18:51]Ez az ország, ez fog itt nőni a GDP, ami ami bele van írva ezekbe a tervekbe, hogy itt most elkezd nőni a GDP évről évre gyorsabban, azt megalapozza valami?
[00:19:03]Hát szerintem nem.
[00:19:05]Hol van a megalapozása ennek?
[00:19:05]Én nem vennék állampapírt erre a sztorira.
[00:19:09]Arra vennék, hogy korrupció, nyugatkeletorientáció.
[00:19:11]Én én visszautasítanám ezt.
[00:19:13]Ez nagyon elterjedt, és ez szerintem egész egyszerűen nem más, mint egy ilyen lobbianyag, amivel megzsarolnák egy mindenkori magyar kormányt, hogy ne tegye azt, ami egyébként a magyar társadalom hosszútávú érdeke, a magyar gazdaság és a magyar vállalatok hosszútávú érdeke.
[00:19:29]És akkor jön ez a kötvénypiacos sztori, hogy ismerünk valakit a kötvénypiacon, akivel beszéltünk, nem tudjuk, ki ez.
[00:19:35]Azért ennél több kell.
[00:19:37]Tehát ahhoz, hogy egy ország öt négy-öt éves sorsát, vagy akár ugye ha eurót bevezetjük, több évtizedes sorsát eldöntsük, egy kicsit többre van szükségem annál, mintogy hallottam valami befektetőről, aki állítólag azt mondta volna, hogy Varázs nem pont azt mondta, hogy hallott egy valami befektető.
[00:19:53]kérlek, engedd meg, hogy reagáljak egy egy reakció még ehhez is, aztán viszont még beszél általános Igen, igen, igen, de nagyon fontos tehát, hogy én a holdalapkezelőben dolgozom és mi is sok kötvényt veszünk, magyar államkötvényt is egyébként túlnyomó többségében és együtt nézzük minden nap egyébként ott van a monitorjainkon, hogy egyébként merre mennek a a kötvényhozamok.
[00:20:16]Kik ezek a kötvénypiaci befektetők.
[00:20:16]Hát most maradjunk Magyarországnál, egyrészt Magyarországon, nagyrészt Magyarországról finanszírozzák a magyar államot.
[00:20:22]Tehát vannak lakossági befektetők, ugye a nézők között is rengetegen vettek támogatott lakossági állampapírt az elmúlt években.
[00:20:27]Van olyan, aki beteszi egy befektetési alapba.
[00:20:31]A befektetési alapnak az alapkezelé úgy dönt, hogy érdemes magyar állampapírt venni.
[00:20:34]Vannak nagy intézmények, biztosító cégek, nyugdíj pénztárak.
[00:20:39]Ugye Magyarországon ezek nem olyan nagyok, de külföldről, akik például magyar állampapírt vesznek, az azt senki ne úgy képzelje el, hogy valami komoly karvajtőkés ott egyedül, mint a Wall Street farkasában ott ül, és akkor kattingat ide-oda, hanem ezek sokszor hosszú távra tartják.
[00:20:52]Tényleg nagy amerikai, akár japán, akár angol-fancia nyugdíj pénztárak is hoznak döntéseket.
[00:20:59]Tehát ők a kötvénypiac nem egy ember, hanem sok.
[00:21:02]És ezek együtt valami átlaga adja ki azt például, hogy Magyarország hogy finanszírozza magát.
[00:21:06]hogy botrány lenne az, hogy itt zsarolják kötvénypiaci befektetők a ha igaz lenne, de nem igaz.
[00:21:11]Tehát hogy tehát hogy szerintem nincs zsarolás, hanem hanem látjuk a a mintákat.
[00:21:15]Tehát én se tudok arról, hogy bárki zsarolna.
[00:21:20]Egyszerűen az történik, hogy különböző bejelentésekre, különböző várakozásokra a kötvényhozamok, az azt jelenti, hogy kötvényfok elmozognak.
[00:21:25]És hát mit szeretnének a befektetők?
[00:21:27]Szerintem ez egy normális elvárás, hogy amit ígérnek, tehát befizetek 100 Ft-ot, kapok érte kamatot, meg a végén a tőkémet.
[00:21:34]nagyon leegyszerűsítve.
[00:21:36]És ez a várakozás és azt botrányosnak nevezni, hogyha egy állam egyébként elkért pénzt majd nem az adóbevtelenek megfelelően költ el, hanem sokkal-sokkal többet és aztán fizetésképtelené válik sincsen a sokkal sokkal több ez meg se jelenik ebben a történ Magyarország éppen annak hog 5% át az EU átlag elköltése az nem sokkalsokkal több gondolj bele hogy most akkor vegyünk a magyar példát csak egy most annak örülünk hogy itt van a költségvetés És a GDP arányos 5% költségvetés, ez azt jelenti, hogy beszedünk 100 Ft-ot és ki fogunk adni 110-et.
[00:22:10]És ettől vagyunk olyan boldogak, hogy milyen alacsony, mert idén meg ez nem sikerült.
[00:22:14]Idén beszedtünk 100 Ft-ot, és 2026-ban úgy néz ki, hogy el fogunk költeni 100 engedessék már történik.
[00:22:17]Nem ez történik az történik a befektetőnek azt gondolni, hogy vár egy prudens magatartás.
[00:22:25]Nem csak így lehet, hát államáztatási hiány nem csak úgy lehet, hogy többet költünk, mint amit beszedünk, hanem úgy is, hogy nem szedünk be eleget ahhoz, hogy megfinanszírozzuk, amit ki kéne adni.
[00:22:34]Hallod?
[00:22:34]Érted, hogy attól még a példám áll ez a Nem, nem, nem, nem, az teljesen más történet.
[00:22:38]Tehát, hogy azt az megint egy ilyen narratíva, hogy többet költünk, mint amit megengedhetünk magunknak.
[00:22:45]Meg az többet költünk, amit beszedünk.
[00:22:47]Igen.
[00:22:47]De hogy ugye a beszedünk, a beszedünk azt jelenti, hogy először az van meg, hogy mennyit szedünk be, ebből tudunk élni és ennél többet költünk.
[00:22:56]Ergó felelőtlenek vagyunk és büntet a víz.
[00:22:58]Attól függ, hogy mennyire a másik a másik narratíva az pedig az, hogy először meg kell nézni, hogy mire kéne költeni.
[00:23:05]Költsünk el mi is annyit, amennyit egy egy Európai Uniós átlag elkölt, és szedjük be hozzá az adókat.
[00:23:12]Tehát ez is egy probléma, hogy a magyar állam nem szedi be az adókat.
[00:23:14]Tehát szerintem adóban most muszáj muszáj közb szólnom ezen a ponton.
[00:23:19]Szerintem ezzel kapcsolatban érthető az álláspontotok meg egy csomó minden elhangzott, amire viszó térni ha te ülnél ott mint döntéshozó akármint egy kötvénypiaci befektető egy befektetési alap mögött, akár mint a pénzügyminisztériumban, akkor ezek a terveid, amiket elmondasz, ezek a több 1000er milliárdos dolgok, befektetések, amikel egyébként hangsúlyozom természetesen nagyon szimpatikusak, és egyetértek, hogy meg kell valamikor csinálni, én úgy érezném, hogy akkor jobban megremegne a te kezed is, hiszen akkor szembe kéne nézned azzal a felelősséggel, hogy ebben az országban a finanszírozás, az egyen Ilyen súly kérdések a stabilitás a f Nem, Balázs, nem, én ha ott ülnék, én egy befektető lennék, én nem vennék arra állampapírt, hogy ez az ország nem finanszírozza meg magát, mert nem hinném el azt a sztorit, hogy ez az ország növekedni fog és vissza tudja nekem.
[00:24:04]Jó, de itt Márkos körbeértünk, muszáj arról beszélnünk egy kicsit, mert ezekre is még vissza fogunk térni.
[00:24:08]Egy csomó rész téma előkerült, ami ami szerepel még ma is a terveink között, de még akkor a költségvetésnél és az euróvezetési tervnél maradva.
[00:24:15]Ti mit olvastok abból, hogy a Tiszának mik a mik a valódi értékválasztásai?
[00:24:19]Tehát, hogy lehet-e ebből igazából valami tanulságot levonni, mert legutóbb ugye még arról beszéltünk, hogy ezt majd ezek a tervek fogják megmutatni.
[00:24:27]Most okosabbak lettünk-e?
[00:24:32]Azt nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a legelesettebbeknek, akiknek a Fidesz valamiért úgy tűnik, 16 év alatt úgy nem igazán akart segíteni.
[00:24:39]Tehát ugye tartozik az ápolóknak a bére, szociális szférában béremelések és tudom messze kevés 10-20% közötti béremelések, rendőrség satöbbi, tűzoltók sat, tehát azok a azok a államnak dolgozó emberek, akik egyébként nagyon keveset kerestek relatíva, itt itt egyértelműen van egy üzenet, egy értékválasztás, hogy nektek segíteni akarunk.
[00:25:00]Az én megértésem szerint valahogy a Fidesz mindig így a középosztályra lőtt.
[00:25:03]A támogatott programok általában nem voltak bekepelve.
[00:25:06]Tehát aki a top 10%, top 20%, tehát nagyon fontos a mondta a Kármán András, hogy a otthonstart kapcsán a pénznek, amit az állam támogatásként adott 70%-a, az a top 20% kapta meg.
[00:25:19]Tehát a gazdag emberek, tehát ezért ezt ugye bekapelték a két gyermekes anyáknál.
[00:25:23]Tehát van egyfajta ilyen értékválasztás szerintem, és ez ez egyértelmű, és ezek ezek jók.
[00:25:27]Talán még lehetett volna ebben is több bátorság, de de hogy de hogy ez ezek ezek, mert ugye abban lehetett volna több bátorság, hogyha eltörlik a két gyermekes anyát Sziességét, ha az SC-nak a legfelsőbb kulcsa nem 15% lenne, akkor lehetne még adni ennek a szférának, hiszen akkor akkor megteremtődne pénz.
[00:25:44]És akkor átadom a szót, csak ennyi még, hogy a piac piac pártív sokkal, mint a Fidesz, de azért ugye tehát és akkor ezt a példát, bocsánat az elesettebbeknek is többet ad meg piac pártébb is egyszerre azt mond Igen, igen, igen, igen.
[00:25:56]Mert hogy az működik együtt.
[00:25:58]Hát mert hogy egyébként a Fidesz ugye hagyott akkora puffert a korrupcióval meg a választási költségvetéssel, hogy ezért ez a kettő még így kijön.
[00:26:05]Tehát van egy harmadik elem az Euruniós pénzek satöbbi.
[00:26:10]Tehát igen, ez ebben a pillanatban kijön.
[00:26:12]És ez ez tehát szerintem a matek az az rendkívül alá van támaszva, de hosszabb távon már nem jön ki, ha jól értem.
[00:26:18]örökre nem lehet örökre nem lehet a korrupcióra hivatkozni, hiszen ugye azt tegyük fel, hogy tavaly volt idén most egyszerűsítünk, hogy 25-ben 25-ben volt, 26-ban félig volt, 27-ben nem lesz, most ez egy ilyen elég erősel lebutított modell, akkor ugye nyilván értjük, hogy akkor az az egyszeri hatás az belemegy, tehát igen, de most azért tudtak egy nagyobbat lépni, tehát nem akkora nagy ez a 4,9%-os hiányterv, változás a 7,5-höz, hiszen a választási költségvetés, korrupció, tehát néhány elemen azért könnyen lehet spórolni az EUP pénzeknek a részben a megivetele.
[00:26:49]Jó.
[00:26:51]Úgyhogy, úgyhogy van igen ilyen piacpártiság is.
[00:26:52]És hát ár és stoppot például eltörölték, ami ami egy mindenképpen egy üdvözlendő dolog.
[00:26:56]Ha úgy tetszik, ez is egy szent tehén, ami ami amit eltörölték.
[00:26:59]Nem mindenben nyúltak bele.
[00:27:02]Lásd, a rezsicsökkentés is egy nagyon hasonló.
[00:27:04]Az akkor nem Áréstop, csak Ástop, de ugyanaz a mechanika mögötte.
[00:27:08]Nagyon érdekes egyébként, hogy Magyar Péter ugye azt mondta, tehát parlamentbe levezette közgazdaságilag, tökéletesen, hogy hát ez rossz a termelőnek, rossz a kereskedőnek, rossz a fogyasztónak, végül inflációt eredményez mondta ezt a az áréstopra.
[00:27:23]Majd a rezsicsökkentés, ami nagyjából ugyanaz, közgazdaságileg annyit tudott mondani, hogy hát 16 miniszter egyetértett benne, hogy ahhoz aztán nem gyúlunk hozzá semmit.
[00:27:30]azt mondta egy interjúban, hogy legfeljebb majd akkor, ha már a lakóházak eléggé energiahatékonyak, de igazából ez is nagyon homályban maradt, hogy mennyit kell felújítani, mikorra.
[00:27:39]Tehát, hogy ehhez nem kül külön csak azt akarom mondani, hogy volt tehát egy szintig piacpárti, egy szintig elmegy, de amikor a politikai költsége nagy lenne, akkor hopp, akkor van egy megálló.
[00:27:49]Mindjárt átadom a szót, csak most azt jutott egy nagyon emblematikus dolog.
[00:27:51]Ez már a Kármál Andrásnak a sajtótájékoztatóján volt, amikor Kármál András azt mondta, hogy a hogy az alkoholnál változtatjuk a jövedéki adót.
[00:28:00]Konkrétan azt mondta, az éget Sesznél magasabb lesz.
[00:28:01]És ott elhangzott egy ilyen vicc a Magyar Pétertől, hogy igen, igen, de azért a borra meg a sörre nem.
[00:28:06]És szerintem ez egy kicsit ilyen emblematikus az egész költségvetésre, hogy tudjuk, hogy valahogy mi a helyes az országnak.
[00:28:12]Hát nem tudom, mondjuk egyszerű példa, rossz dolog meg egészségtelen dolog, sok alkoholt fogyasztani vagy alkoholt fogyasztani, ezért ezt megdrágítjuk, hogy ezzel védjük a magyar embereket.
[00:28:21]Az éget ezt megtesszük, de azért kikacsintunk, hát azért a bor meg a sör az is alkol ugyan, de hát azért az politikai veszteséggel járna esetleg, ha ott is jövedéki adott nevelünk, az már nem lenne annyira fán.
[00:28:33]Úgyhogy akkor ott azért ott azért megállót fújunk.
[00:28:35]Tehát én ugyanezt a borssör és az égetettszesz analógiáján tudom levezetni az árés a rezsicsökkentésnek is.
[00:28:41]Tehát a teljesen alagul a kettő, hogy egyet lépünk, mert tudjuk, hogy kell meg az a jó, meg piacpárti, de azért ha a politikai ára túl nagy, akkor azért megállunk, azért azért nem mindent nem tudunk úgy eltérni igazán a Fidesz által alkotott világtól, ahogy azt én szerintem kellene, hiszen politikailag ők úgy ítélik meg, hogy ennek túl nagy az ára.
[00:29:00]Értékek, vesztesek, nyertesek.
[00:29:02]Jaj, hát akkor léptékeket rendeljünk hozzá ezekhez az értékekhez.
[00:29:04]Tehát amiről a Balázs beszélt, ezek apró pici mikroszkóppal látható összegek a a teljes költségvetés fényében.
[00:29:14]Most mire gondolsz?
[00:29:14]Pontos?
[00:29:15]Arra gondolok, hogy mondjuk a magyar GDP az 90000 milliárd Ft.
[00:29:20]Ennek pont a felét 50%-ot oszt újra a magyar állam.
[00:29:23]Ez egyébként pontosan ugyanannyi, mint az Európai Uniós átlag.
[00:29:28]Tehát mi is ugyanúgy 50%-ot, mint az Európai Uniós átlag.
[00:29:33]Ezért is mondom, hogy bőven elérhetjük egyébként minden fontos költésben az uniós átlagot, hiszen az egész újraelosztásunk is ugyanakkora.
[00:29:40]Tehát nem futunk túl semmifajta, nincs miért a piacnak büntetni, mert nem nem futunk túl.
[00:29:46]Na most ehhez képest amikről itt beszéltünk, azok apró pici apró miniszc ilyen ilyen mikroszkóppal látható összegek.
[00:29:54]Tehát itt van például a családtámogatás.
[00:29:55]Nagyon büszkén jelenti be Magyar Péter, hogy ő ezt megduplázta, és ez micsoda jó lépés a jó irányba lé.
[00:30:02]pótlék családi pótlék, jó lépés a jó irányba, de hát ezzel együtt, hogy megduplázta egymada a lengyelnek.
[00:30:07]Tehát Orbán Viktor testvérpátja a Pis háromszor akkorára emelte, mint amekkora a Magyar Péter által megduplázott.
[00:30:14]És a lengyeleknek nincs háromszor akkora GDP-je.
[00:30:16]Tehát, hogy ezek ezek még mindig nagyon messze vannak.
[00:30:20]10 milliárdokról vitatkoznak felsőoktatási dolgozókkal, közgyűjteményi dolgozókkal, meg egy csomó minden 10 milliárd az egy, tudom, hogy annak az embernek, aki megkapja a pénzt nagyon sok, de 10 milliárd a költségvetés egészében, ezek apró pici összegek.
[00:30:37]Most ehhez képest mi a legnagyobb mondás itt a Tiszától?
[00:30:39]De messze a legnagyobb mondás.
[00:30:41]Össze akarja zsugorítani az állam méretét, de drasztikusan.
[00:30:45]Tehát az van benne ebben a tervben, a négy éves eurocsatlakozási tervben, hogy ugye van egy tortánk, a tortának jelenleg a felét osztjuk újra, mint mondom egy átlagos európai uniós ország.
[00:30:59]És ezt az 50%-ot ezt le akarja vinni 44%-ra négy év alatt ez a kormány.
[00:31:05]Ez egy drasztikus megszorítás.
[00:31:07]Ez egy piaci fundamentalista pártnak a politikája.
[00:31:13]Na, ehhez van is egy ábránk.
[00:31:13]azt közben nézzük meg.
[00:31:14]Akkor elnézést, hogy közben szóltam itt ugye azt fogjuk majd látni mindjárt, hogy a következő évekre hogyan terveznek a bevételekkel és kiadásokkal.
[00:31:24]Ugye ez fogja mutatni azt a bizonyos zsugorodó államot, ami arról szól, hogy miért kéne ennek történnie csökkent egy olyan országban.
[00:31:31]Tehát most ugye arról vitáznunk a 27-es költségvetés kapcsán, hogy honnan kéne elvenni ahhoz, hogy adjunk az értelmes területeknek.
[00:31:41]Négy év múlva, ha ez a terv megvalósul, akkor nem az lesz, hogy valahova rossz helyre rakjuk, és ezt át kéne rakni jó helyre, hanem már nem is lesz meg a költségvetésben, mert 6% ponttal kevesebb lesz a költségvetés.
[00:31:52]Abból aztán tuti nem lehet majd megfinanszírozni az oktatást, az egészségügyet, mert csökkentik az államnak a mérhetét.
[00:32:00]Most még egyszer mondom, az Európai Uniós átlag 50, ami azt jelenti, hogy vannak fölötte is bőven országok, miért kéne Magyarországnak 44%-ra zsugorodnia, amikor nekünk 40 éves elmaradásunk van, humántőke, infrastruktúra egy csomó területen?
[00:32:17]Ez egy full neoliberális piaci fundamentalista terv így ebben a formában.
[00:32:22]Most már megjelent az Ábra és Balázs mindjárt reagálj.
[00:32:23]Csak el akarom mondani, hogy mindenki biztosan jól lássa, hogy itt miről van szó.
[00:32:27]Ugye itt az látszik, hogy jelenleg most valóban ilyen 50% fölött van GDP arányosan a kiadások mértéke, és ez a következő években lemenne 44 környékére, miközben a bevételek is csökkennek, miközben az Európai Uniós átlag az 50%.
[00:32:42]Igen.
[00:32:42]És ezt értékelt úgy, ahogy értékelted, Balázs, mit mit szólsz ehhez az ábrához?
[00:32:46]Igen, tehát full ne full neoriberális fundamentalista hangzott el.
[00:32:48]Ugye a világban ez szerintem nagyjából úgy működik, hogy Európa egy viszonylag nagy államokkal rendelkező hely.
[00:32:57]Tehát itt a GDP arányosan nagyokkal az állok.
[00:33:00]Amerikában kisebb, Kínában kisebb, Ázsiában kisebb.
[00:33:02]Nyilván sok sok ország van Ázsiában, amit most nem fogunk tudni megfejteni egyesével, de hogy azért van egy képünk, hogy egyébként nem olyan kicsi állam ez.
[00:33:09]A másik, hogy az a egyébként egyetértek azzal, hogy hogy tehát hogy kisebb az állam, és abban is egyetért, tehát nyilván itt látszik az ábrán és ez a terv és ezt el is mondták.
[00:33:20]Tehát ilyen értelemben mondhatjuk, hogy hát megy a megy a piacpártibb irányba.
[00:33:25]Tehát ezt egyetértek.
[00:33:25]Mondjuk szerintem túlzásképpen hangzott itt el, vagy túlzás hangzottak el, de nyilván az irány az egyértelmű.
[00:33:32]És akkor azt akarom mondani, szerintem a a kettőnk közt a fővita a következő, hogy azok te olyan beruházásokról beszélsz és azokat tartod értékesnek, amiket az állam csinál meg.
[00:33:41]Ugye beszélsz a vasútról, beszélsz a vízről, beszélsz az oktatásról, világos, de hogy oké, csak hogyha ezek megtörténnek, azok kiszoríthatják a másik szférát, ami a magánszféra.
[00:33:51]Tehát el kell döntenünk azt, hogy egyébként mi a helyes aránya valóban a az államnak a GDP-n belül, tehát a teljesen belül mekkorát vállaljon az állam.
[00:34:00]De akkor én a következő képpen látom.
[00:34:01]Ké most egyszerűsítsünk.
[00:34:03]Kettő van.
[00:34:03]Van a privát szféra, magán szféra, ugye az egyik, meg van az állami szféra.
[00:34:07]Itt látjuk ugye, hogyha 42 az egyik, akkor most nagyon egyszerűsítsünk, akkor ma másik 58.
[00:34:10]És akkor ugye az ellentettje.
[00:34:13]És akkor ugye az a kérdés, hogy melyik a hatékonyabb, kitől várjuk a fejlődést, kitől várjuk a növekedést, a termelékenységet, a termékelkenség növekedését.
[00:34:22]és hogy egyetértek, hogy az államnak jól kell beruháznia, meg hatékonyan kell, meg olyan helyekre is akár, amit a Pogi mond.
[00:34:31]Csak az a az az állításom, hogy miért gondoljuk, hogy ez jobb, mintogyha a vállalatok dönthetik el ezeket a beruházásokat.
[00:34:38]Én amikor cégvezetőknek tartok a magyar gazdaságról ilyen beszélgetést, vagy meghívnak, akkor mindig azt tudom nekik mondani, hogy megkérdezik ugye, hogy mennyi a termelékenységnövekedés, vagy hogy lesz a GDP, hogy ugye itt általában KKV, de lehet multinacionális cégek is Magyarországon értjük, hogy nem tudom a vállalatok arányában nem tudom 40%-ot letermelnek a multinacionális cégek, 60% tehát mind a kettő fontos.
[00:34:59]A multik is nagyon fontosak, KKV-k is.
[00:35:00]És akkor szemtől szembe kell nézni a multinacionális cégeknek a KKV-knak a vezetőivel, és azt kell mondani, hogy kedves emberek, rajtatok múlik, hogy mennyi lesz Magyarországon jövőbeli termelékenység.
[00:35:12]Ha hatékonyabban szervezitek a munkát egy vagy kettő vagy 5%-kal, az eldönti átlagosan, hogy Magyarország hol fog tartani.
[00:35:18]Kell- ehhez az állam?
[00:35:19]Persze, hogy kell, mert ha nem lesz jó munkaerőtök, nem lesz jó az oktatás, akkor nehezebben tudtok satöbbi, satöbbi.
[00:35:25]Ha nem lesz jó vasút, akkor nem tudtok szállítani.
[00:35:27]Tehát világos, hogy a kettő összefügg.
[00:35:28]De az legalábbis egy vitakérdés, hogy Pogi, olyan, mintha te az egyik oldalról beszélnél, az állami oldalról, hadd fejtsen még kérlek ki.
[00:35:35]És nekem egyáltalán nem egyértelmű, hogy az államra kell bízni a nagy szeletet, vagy a nagyobb szeletet.
[00:35:41]És egyébként a nyugat-európai országok is.
[00:35:43]Most nézzük meg Franciaországot, hát ők egy nagyon nagyon nagy állam a GDP arányában.
[00:35:46]Olyan sikeresnek látjuk most Franciaországot üdvözlendő példaként tekintünk rá.
[00:35:51]Ott 57,5% jó it igazából arról volt szó arányában az állam.
[00:35:55]Hát hogy az állami kiadások csökkentése az mennyiben indokolt itt a magánszféra számomból nem is volt de de de mert de de mert hogy véged mivel elköltöd a pénz de nem vál a kettő mert hogy a beruházásnál kapacitások vannak egy országb tehát hogy valaki val a cég teljesen más beruházásokat csinál mint az állam a cég beruházásai azok a másik oldalon van a cég csinálja az államnak is a berásá hadd mondjam végig az állam a a cég azokat a beruházásokat csinálja ami a nem újra elosztás az a GDP-nek a második felé, másik felén van.
[00:36:27]Itt olyanokról beszélünk, hogy autópálya.
[00:36:29]Egy cég neked nem fog autópályát építeni.
[00:36:31]Itt olyanokról beszélünk, hogy vasút cég nem fogja a MÁVot rendben rak azt is cég építik.
[00:36:37]Tehát az is elforást a pénzből állami pénzből, de a vége nem a pénz a lényeg az erő vásárolni sint a a a a CATL meg a BYD nem fog sínt vásárolni.
[00:36:50]Helló.
[00:36:50]A a akkor ilyenek vannak még, hogy kutatásfejlesztés, aminek van ö úgynevezett Berd és Gerd, business expenditure és government expenditure.
[00:36:59]A business expenditure is nagyon alacsony Magyarországon, tehát nem ruháznak elegetbe kutatásfejlesztésbe az alacsony hozzáadott értékű cégek, de a a kormányzati kiadások Magyarországon 0-3 volt időtlen idők óta.
[00:37:12]Az EU átlag 07 és mondjuk Izrael ötöd köl.
[00:37:15]Tehát hogy hogy itt itt itt arról beszélünk itt itt Paks 2-ről beszélünk.
[00:37:21]Itt cég nem fog Paks 2-t vásárolni.
[00:37:23]Itt klímavédek de nem szorítanak ki.
[00:37:27]Nem, mert cég nem fog Pakettőt építeni, cég nem fog vasutat építeni, cég nem fog magyar.
[00:37:34]Akkor vegyük úgy, tehát hogy kapacitások vannak egy gazdaságban.
[00:37:38]Tát, te úgy kezeled a pénzt, úgy kezeled a pénzt, hogy az állam költhet akármennyit, és akkor abból több is lesz vége.
[00:37:44]Mi ha sok pénzed van, abból több lesz, de nem így működik, mert ha végtelen pénzt ráköltesz, a kapacitások, tehát az emberek, akik termelnek akár vasútár nem végtelen pénzt, ez egy ODH Hitler a mérvelés.
[00:37:55]Hadd kérdezzek akkor valamit kicsit hitz valamit, amit előt nem e ilyet nem mondtam.
[00:38:03]Bocsánat, sok pénzről beszélsz, nem végtelenről, csak amikor dobálózol nagy számokkal, én így élem meg.
[00:38:07]Ezó konkrétumokat mondok.
[00:38:10]Az eurostat számai alapján mondom azt, hogy 50%-ot oszt újra egy európai ország.
[00:38:15]Ebből vásárol vasutat, nukleáris erőművet, közutat.
[00:38:23]Ezeket nem fogja egy cég megcsinálni felhasznál más kapacitásokat, tehát azt felhasználja a gazdaság a tékét és a munkaerőt.
[00:38:32]Nem, ezért 50%, mert a másik részén ott van az a a cégeknek a nyeresége, meg a bevételei és ők abból építenek maguknak telephelyet, vásárolnak új gépeket.
[00:38:41]Nem ő építi meg a vast.
[00:38:45]Most most kérdezek valamit, ami tovább viszi, nem?
[00:38:46]A a kiadáscsökkentést láttuk az előző ábrán.
[00:38:49]arról szólt, hogy az állam a következő években GDP aranyosan egyre kevesebbet akar költeni.
[00:38:52]Az a kérdésem, és akkor erre válaszoljatok mindketten, hogy látjuk azt, hogy abban mind a ketten egyetértetek, hogy milyen problémák vannak az egészségügyben, az oktatásban, hogy klímaválságban, hogy AI forradalom van, hogy a közigazgatásba, egy csomó területre ugye óriási válságok vannak.
[00:39:09]Ezt szeptemberben is megbeszéltük, most nem kell kifejteni.
[00:39:13]Ilyen szintű kiadáscsökkenéssel fel lehet-e venni a harcot ezekkel a problémákkal?
[00:39:18]Egyértelműen nem.
[00:39:21]Ez ez a további lecsúszás.
[00:39:23]Ezt értem.
[00:39:24]Tehát bocsánat.
[00:39:24]Szóval szóval csak tényleg utolsó, hogy tehát építőipar tehát hogy amikor az állam elkezd stadiont építeni meg végtelen beruházást csinált nem tudom 22 meg 23 környékén, akkor szerintem egyértelműen kiszorít a magánszektorból.
[00:39:35]Értem, hogy eléi a vitá ez a Fidesz, ne a Fidesz vívjuk, mert ez most a Tisá Tis nem akar stadionokat építés.
[00:39:45]Erre a kérdés, am Balázs nem válaszolt, hogy ezzel a kiadáscsökkentéssel, állami kiadáscsökkentéssel felvehető-e a harc ezekkel a válságjelenségekkel?
[00:39:54]Szerintem nem így működik.
[00:39:54]Tehát hogyha többet költene, akkor is nagyon-nagyon nehéz lenne.
[00:39:58]Tehát Magyarország ilyen szempontból annyira csepp a tengerben, hogy természetesen jobb, ha jobb oktatásunk van.
[00:40:03]Csak, hogy most kéne kiképezni azt a tanárt, aki majd kiképzi a tanárokat, aki majd kiképzi a diákokat.
[00:40:08]Tehát, hogy azokról a dilemmákról, amit beszél szerintem AI, az annyira annyival gyorsabban itt van a horizonton, hogy mondjuk vállalatoknál lehetne AI-ról oktatást szervezni.
[00:40:19]Nem merüljük rá az AI-ban.
[00:40:19]Csak fel akartam villantani, hogy mennyi óriási probléma van, ami deb nem félünk el.
[00:40:26]Tehát ebben a lengyelek, a magyarok, a csehek, tehát ilyen értelemben a globális nagy jelenség tekintetében hasonló helyzetben vagyunk.
[00:40:32]Nem, nem hoznám egyszerűen ide a költségvetést most szá.
[00:40:35]Oké, akkor maradjunk ott, hogy mennyire rossz állapotban vannak a nagy a rendszereink.
[00:40:38]Ebben mindenki egyetért.
[00:40:40]Igen.
[00:40:40]Ezekkel lehet-e valamit kezdeni, hogyha közben az állami kiadások összességében itt csökkennek?
[00:40:44]Tehát van-e valami más megoldás akkor erre?
[00:40:48]Hát lehet.
[00:40:48]Tehát az egészségügy például az egészségügyá.
[00:40:52]Igen, vitatkoztatunk, hogy az 500 milliárd évente, de ugye az mindig, tehát nem egy szem, de az az egy, ha felvisszük 7%-ra, akkor az egy nagy növekedés lesz négy év alatt összességében.
[00:41:02]De nem visszük fel.
[00:41:02]Tehát ugye erre nincs ígérvény.
[00:41:03]Itt egyszer 500-at kapott Hegedű Zsolt, de semmifajta gén félértettem.
[00:41:08]Én úgy értettem, igen, hogy minden évben ígérnek 500-at és hogy elfüá de az nem, de az nem fél%.
[00:41:11]Helló.
[00:41:14]Tehát hogyha nő a gazdaság, akkor ugye az 500 az egyre kisebb és kisebb része.
[00:41:19]Ugye Orosz Éva akadémia.
[00:41:21]Jó, hát most éppen alacsony az infláció relatíva, tehát hogy azért azért az nagy de bocsánat, az van beleírva a tervbe, hogy itt kamatos kamat, itt 3%-os növekedések vannak.
[00:41:28]Az az 500 az egyre kisebb és kisebb része a a GP-nek.
[00:41:31]Akkor nem ezzel nem tudunk eljutni.
[00:41:34]Orosz Év Orosz Éva akadémikus hívja fel rá a figyelmet, hogy ezzel nem tudunk eljutni a 7,5.
[00:41:41]Ez egy nagyságrendi mondás szerintem az, hogy addig nő összesen 10 valahány száz konkrétan ezt hangzott el, hogy 500-at fog kapni.
[00:41:46]És ez egyszerűen matematikilag nem minden évben plusz 500-at igér a kormány.
[00:41:50]De most a kérdés igazából az, hogy tényleg Zoltánnak van egy ilyen tök egyértelmű válasza arra, hogy nem ilyen szintű kiadáss cökkéssel nem lehet egyszerűen nekikezdeni ezeknek.
[00:41:59]Azt mondod, hogy az egészségügy az pont ellenpélda, mert az növekszik.
[00:42:03]Ö igen, az már elég ehhez, vagy akkor hát az egészségügynek az nagyon fontos lesz.
[00:42:08]Igen.
[00:42:08]Az egészségügynek igen összességében, hogy hogy kezelni tudjuk ezeket, hogy valamit csodájük a kérdést itt itt tehát ez egy irtó lassú folyamat.
[00:42:18]Tehát szerintem itt egyikünk se vár csodát akkor se, ha nagyon soká mindegyik lenne 1000 milliárd, akkor nagyon meg lehetne emelni a fizetéseket.
[00:42:27]Most mindegyik a rendszer most ez egy nagyon ilyen blőd állítás, de hogy egyébként az, hogy az, hogy hogy tud kulturálisan, tudásban változni egyik évről a másikra, hát bármi, akár egy cég, akár egy egy alrendszer, hát ez nagyon lassú.
[00:42:39]Tehát most mindenki látta már a magyar államot, olyan értelemben, hogy találkozott vele itt ott, mondjuk egészségügyben, oktatásban, szociális védelemben, bárhol, találkozott vele, tehát azért el tudja képzelni, hogy nem leszünk néhány év alatt Skandinávia.
[00:42:54]Úgyhogy ilyen szempontból én nem várok csodát, örülök neki egyébként.
[00:42:55]Bocs, amit azt el akarom mondani a Pohia várra, hogy hogy olyan szempontból lehetne nagyobb az állam, hogy ez egy jobb állam lesz, ez hatékonytalanabb állam lesz, kevesebb korrupció lesz.
[00:43:05]Tehát azt értem, hogy egyébként az állam az miért gondolja azt, hogy most neki akár többet is lehetne költeni.
[00:43:10]Csak azt mondom, hogyha közben az összehasonlítás, hogy a magánszféra hatékonyabb, mint az állam, akkor lehet, hogy az állam kevésbé lesz rossz, mint eddig.
[00:43:17]Attól még én azt mondom, hogy a magánszférának hagyni kell teret.
[00:43:19]Pogis azt mondta, hogy nem hagyta el, csak ennek a mértékéről vitatkozunk.
[00:43:25]Mog szféra teljesen mást csinál, mint az állam.
[00:43:28]Mindjárt megyünk.
[00:43:28]Igen, ezt ezt már megbeszéltük.
[00:43:29]Most azt akarom még kérdezni, hogy Balázs, akkor úgy teszem föl neked ezt a kérdést, amit az előbb is feltettem, hogy hogy az, amit az előző ábrán láttunk, hogy a következő években, nem 27-ben, hanem hosszabb távon kiadáscsökkentéssel tervez a kormány GDP arányosan összességében, az számodra riasztó-e abból a szempontból, hogy akkor ezek a rendszerek, amiket leírtál, azok nem, hogy skandináv szintűek nem lesznek, hanem hogy az ellenkező irányba mehetnek majd csak.
[00:43:57]Nem, nem riasztó.
[00:43:57]Ö sokal többet látok egyébként az átszerzésekben, az oktatásban sem.
[00:44:00]Tehát ugyanannyit költünk GDP oktatásra jobban eló, hogy lehet tessék.
[00:44:05]Itt itt ott vagyunk átlagban.
[00:44:07]Hosszú kölcs kell, át kell struktálni.
[00:44:10]Valóban a kekvákból kiszedik a 120 milliárdot.
[00:44:12]Most egyszerűsítek, amit leírtak.
[00:44:14]Átmegy a nem tudom közoktat.
[00:44:15]Most nem nem is én nem ismerem ennek a részletét, nem akarok erről beszélni.
[00:44:19]Vannak képeim, meg hallgattam én is róla podcastot, de hogy igen, ezekben látok és és ezek nagyon fontos.
[00:44:27]többemos e nemzem, nem ezen fog múlni, hogy 43% vagy 41% az állam.
[00:44:29]És én megmondom őszintén, lehet, hogy kicsit félnék egy 50 vagy egy 55%-os államtól, vagy mondjuk ugye ez nézőpont kérdése, hogy hogy mérjük, de hogy akkor mondjuk úgy, hogy egy akkora államtól, mint a franciáknál van, félnék.
[00:44:41]Az sokszor az azért van, mert nem tudom, nagyon sok a nyugdíj meg nagyon sok helyen szerintem hatékonytalanul elköltenek pénzeket.
[00:44:48]Tehát megint ilyen szimbolikus narratíval, tehát hogy kipéczed a franciákat, akik így a hírekben szerepelnek ezekben a hetekben, mint problémás hely, de véletlenül sem a dánokat mondod, akik egyébként egy szuperhely és magasabb, mint a francia.
[00:45:02]Tehát ez az a típusú neoliberális narratív, ahol ilyen szimbolikus képekkel operálsz, miközben a számokkal simán választhatnád Svédországot, Norvégiát, Dániát.
[00:45:10]De miért?
[00:45:10]Miért Franciaországot péz?
[00:45:12]Tehát ezt hat a nézőnek, mert az jut eszében róla, hogy zavar nem, de bocsánat.
[00:45:16]A Dániában dánok laknak, dán emberek.
[00:45:18]Ez a nagy különbség.
[00:45:20]Tehát ott a magyarok, a magyarok akkor debilek.
[00:45:22]A magyarok debilek.
[00:45:24]Ez egy ez egy kulturális defetizmus.
[00:45:26]A magyarok a magyarok soha nem lesznek képesek arra, hogy egy normális országot működtessenek, normális politikusokat választanak, a magyarokat gúsba kell kötni, a magyarokat kényszerzub.
[00:45:36]Szó szerint ez szokott elhangzani ezekben a vitákban, hogy kényszerzubony kell a politikusoknak.
[00:45:41]Tehát a 20-as években vásárolsz magadnak a 30-as, 40-es, 50-es, 60-as évekre, merthogy eurónk évtizedekig lesz, egy kényszerzubbont, mert kevésbé hiszel abban, hogy a magyarok értelmes politikusokat és értelmes költségvetést tudnak csinálni, mint abban, hogy valamilyen kényszer zubyal, amiket nem is működik, majd kényszer Igen.
[00:46:01]Balázs nem azt mondta, hogy de világ kérlek mondd el, hogy hogy értetted ezt, hogy dánok vagy nem dánok.
[00:46:05]Hát a tessék akkor Dániában mondjuk van három nagyon jó vállalat, hogy ilyen nagy világvállatok elműsek.
[00:46:09]Már világ egyik legnagyobb logisztikai vállalata.
[00:46:12]Konténerhajókat üzemeltet.
[00:46:12]Pandora világ legnagyobb ékszergyártója, ilyen ezüst ezüst ég Lego nem magyarázó Mitel.
[00:46:16]Ugye miért van ez, hogy ott ilyen sikeres világcégek, expé befektettek az oktatásból?
[00:46:25]Ez is egy része neki minden történelmi szempontból minden szempontból egy szerencsésebb hely.
[00:46:29]Ö ma ottan és de de azért nézzük azt, hogy ma ott akik emberek ott élnek, azok ilyen cégeket tudnak működni, mert befektetek az oktatásba, az egészségügybe, az infrastruktúrába.
[00:46:43]Tehát mitől okosabbak?
[00:46:46]Nem születnek okosabb Balázs, hogy még ezen kívül mi az ma nagyon könnyen érzékeltető, hogy hova tud eljutni egy magyar csapat.
[00:46:54]Magyarországon is vannak olyan csapatok, akik világszívan, de Dániában több ilyen van, több világcég van, többet adnak az mert befektettek az oktatásba, az egészségügybe, és minden dán gyerek megkapja a periférián született úgy, hogy a periférián született dáng gyerek is kap jó oktatást.
[00:47:10]A a periférián született magyar gyerek meg jelenleg olyan oktatást kap, aminek a végén írni, olvasni nem tud ez a különbség.
[00:47:16]Na jó, de ehhez pénz kell.
[00:47:19]Tehát, hogy én értem, én meg egyetértek.
[00:47:20]Én egyetértek azzal, hogy szervezni is kell.
[00:47:22]át kell szervezni az oktatást, az egészségét.
[00:47:26]Ezen dolgoznak.
[00:47:26]Tehát a minisztériumok jelenleg dolgoznak a terveiken, és ezért sem értem, hogy miért rak miért raknak le euró csatlakozási anyagokat, amibe beleírnak valamilyen számokat, hogy ez lesz majd a költségvetési hiány, miközben a minisztériumok bejelentik, hogy ők dolgoznak sok ezer milliárdot mozgató terveken, Paks 2, egészségügyi tervezet, klímavédelem, ezek több ezer milliárdos.
[00:47:50]Tehát mi alapján egyért?
[00:47:50]Az az van, hogy oktatás nem fogok nem fogok azzal vitatkozni, hogy oktatás nagyon fontos.
[00:47:57]Hát nyilván ezzel senki nem vitatkozna, csak azt mondom, de mindig visszatérünk ugy prioritások vannak.
[00:48:02]Például nagyon fontos, hogy ma milyen a magyar KKV szektor.
[00:48:03]Ma az, hogy tud beintegrálódni a világgazdaságba.
[00:48:05]Sokkal nehezebb a történelmészetünk, mint a dánoknak, mert ha ők 50-es60-as években fel tudtak futtatni világcégeket, ugyanazzal az ésszel ma nem tudsz Magyarországról felfuttatni szerintem világcégeket.
[00:48:16]Nem olyan a világpiac, nem olyanak a kapcsolódások, nem olyan a geopolitikai helyzet.
[00:48:19]Tehát egy csomó minden egyébként más.
[00:48:21]És értem, hogy az oktatásba kell, de hogy van még mellettem 1000 másik dolog.
[00:48:26]Hát erről beszélünk.
[00:48:28]Koreaiak, Tajvaniak gyönyörű világ is nagyon fontos volt ezekben a történkban az, hogy milyen, hogy a 70-es években kezdtek el elektronikával foglalkozni, és ha Magyarország elkezd elektronikával foglalkozni, akkor lehet, hogy nagyon jók a tudásba.
[00:48:42]Tehát olyan döbbenetes tud nem ennyire nem ennyire egy bites, hogy hogy oká kell mindegyiket holisztikus Balázs az nem ment volna.
[00:48:51]Tehát ha megnézed Kínát, hát Kínának semmifajta tudása nem volt a 70-es80-as években.
[00:48:55]Éhénység volt Kínában.
[00:48:58]Az, hogy ma van nekik Huawei, meg van nekik gyorsvasút, meg az olyan elképesztő tudás intenzív befektetés mérnökök, technikusok 100 millióit képezték ki, hogy ezeket meg tudják csinálni.
[00:49:10]Ez egy tudásintenzív verseny, ami van a világgazdaságban.
[00:49:12]anélkül nem megy, hogy ebbe befektess.
[00:49:14]De az van, hogy én nem azzal vitatkozom veled, hogy a versenyképes oktatás kell azzal sem, hogy növelni kell, vagy ott kell lenni legalább az eurós szint uniós szinten.
[00:49:22]Azzal vitatkozom valahogy, hogy ahogy leírod ezt a helyzetet, hogy a magyar is ugyanolyan jó, mint a dá amit emberill persze meg nem webil, hanem azt mondom, hogy a termelék az egészen máshol van.
[00:49:32]Mondtam a három pé magyar is ugyanolyan jó lenne, ha ő is kapna ugyanolyan oktatást.
[00:49:36]A magyar gyerekek túlnyomó többsége ma nem kapja meg azt az oktatást, amit a dán megkap.
[00:49:42]Magyarul ugyanez a különbség ez 30 év van.
[00:49:45]Ez majd 70 inkább meg ez még jobban szétnyílik.
[00:49:47]Tehát a dánok még előt nem is a dánok, hanem a kínaiak meg a meg a talajwaniak meg a koreaiak fognak még előttünk tartani, mert a magyar gyerekek jelentős része nem kapja meg azt az oktatást, nem kapja meg azt az egészségügyet között egy csomó mindent.
[00:50:02]Tehát de oké, tehát az van, hogy ezzel egyetértünk.
[00:50:04]Csak azt mondom, én még azzal vitatkozok, hogy sajnos akkor sem, tehát ha még ugyanolyan jó lenne a tehát ma ugyanazt kapja a dán gyerek meg a magyar gyerek, akkor is a Magyarországnak a történelmi helyzete ma a gazdaságban a láncoknak helyzete ez elképesztet.
[00:50:18]Ez évtizedekben minimum érhető.
[00:50:21]Csak azt akarom mondani kez egyetértek.
[00:50:23]Tehát végülis abban, hogy az oktatásra lehetne többet költeni, vagy legalább költsünk annyit, mint az unió, amit egyébként meg is teszünk.
[00:50:28]Úgy tűnik, amennyire én érteni tudok hozzá, de a Partizánon szoktak szakértők beszélni erről, hogy rosszul tesszük, rossz a struktúrája, hogy rossz a cél.
[00:50:38]Tehát úgy nem jó ugyanannyit költeni célokra, hogyha egyébként rossz a cél.
[00:50:41]Ebben már egyetért, akkor itt sikerült igen.
[00:50:43]Egy ilyen pontot rán nézzünk meg egy következő ábrát.
[00:50:45]Az előbb a kiadásról láttunk egyet.
[00:50:46]Most nézzük a bevételekről.
[00:50:48]Ez nem konkrétan a költségvetés ből van, hanem azt fogja megmutatni, hogy Magyarországon milyen forrásokból jönnek be a bevételek, és általában a fejlett országokban milyen forrásokból jönnek.
[00:50:59]Ezt Zoltán, te küldted ezt az ábrát, úgyh mindjárt majd mondd el, hogy mi a lényeg.
[00:51:03]Én itt elsőre azt látom, hogy Magyarországon sokkal többet szedünk be fogyasztási adókból és sokkal kevesebbet személyi jövedelemadókból, mint a Fejett országokban.
[00:51:14]Mi a lényeg ebben?
[00:51:14]Az a lényeg, hogy ugye a Fidesz azt csinálta, hogy visszaszorította, ugye levitte egy kulcsosra és alacsony egykulcsosra az SZ-t, levitte alacsony egykulcsosra a társasági adót, és ezeknek az ellentételezéseként hát egyrészt nem finanszírozta meg a kiadási oldalt, másrészt pedig brutálisan felemelte az áfát.
[00:51:34]Tehát, hogy amit nem biztos, hogy értenek Magyarországon az emberek, hogy így ugye áfát mindenki fizet, és ezzel tulajdonképpen a szegény ember fizeti meg azt, amit megfizethetne a gazdag ember azzal, hogy ugye egy fölső SL kulcs lenne, vagy a társasági adó.
[00:51:50]És akkor azt látjuk, hogy mondjuk ingatlanban Magyarország 2,2%-át szedi be a költségvetésének ingatlanadóból.
[00:51:58]Az OCT átlag két és félszer annyit, vagy mondjuk személyjövedelemadóból Magyarország 16-ot, az OICD átlag 24 mondjuk társasági adókból Magyarország 6,3-at szedt be az OECD átlag 19 magyarul.
[00:52:13]Ez az esetek többségében arról szól, hogy a gazdag emberektől nem szedte be a Fidesz az adót, és a szegény emberekkel áfa formájában megfizetette, akik esetleg nem is értik, mert amikor ugye most felröppen, hogy ingatlanadó lenne, akkor a szegény ember védi meg a gazdag embert, hogy úristen, meg akarják adóztatni az ingatlanomat, de ez valójában arról szól, hogy egy igazságosabb adórendszer lenne.
[00:52:34]És ez az, amiért azt mondom, hogy igazából itt semmi drámait nem csinált a Tisza, mert hogy ennek a ennek az összetételnek gyakorlatilag ilyen erre mondtam, hogy ezt akartam kérdezni, hogy ez nem fog érdemben változni.
[00:52:47]Vznek az apró pici pepecs kis izé.
[00:52:51]Ugye annyi annyi történt, hogy a Tao esetében a legnagyobb cégeknél megemelték a ta mértékét.
[00:52:55]A személy jövedelemmodónál meg már elhangzott, hogy az alacsonykeryesetűeknél lejjebb vitték az adó mértékét, de nincs fölső kulcs.
[00:53:03]Ez azt mondod, hogy ez érdemben nem fogja ezt befolyásolni.
[00:53:05]Am ugye az ingatlanadó eg ugye az az egész vagyonadó az 200 milliárd, amire mondtam, hogy ez apró pici az egészhez képest.
[00:53:14]Tehát így nem nincs érdemi változtatás és nem is terveznek.
[00:53:15]Szó sincs arról, hogy a bevételeket érdemben közelítenék mondjuk az OECD átlaghoz.
[00:53:21]Ö és ugye az OECD-ben egyébként megint, hogyha átlagot nézünk, ebben ilyen full neoliberális országok is benne vannak, mint Chille például, ami extrém.
[00:53:30]Tehát nem is arról van szó, hogy itt a skandinávamokat én nem így ezzel nem Dániát érnénk el vagy Svédországot, hanem az új átlagot, de hát ahhoz képest is fényévekről valzel egyetértesz, hogy nincs érdemi változás.
[00:53:44]Egyetértek.
[00:53:44]Na nagyon egyetértek.
[00:53:46]Nagyon-nagyon egyetértek.
[00:53:46]a kiadási oldalon is, tehát amit a Pogi mondott, hogy miniatőr, itt is miniatűr ettől még egyébként itt is áll, amit mondtam a kiadáson, a nyugat-Európa felé megy el azért kicsit a dolog, az SC pont nem, de ugye a társasági adó kapcsán azért csak növekedés van, de még így is rekord alacsony egyébként.
[00:54:02]Így messze, messze.
[00:54:02]Tehát, hogy nagyon picit megy el, de hogy talán mozdulunk Nyugat-Európa irányába, de szinte nem látható egy lépéssel közelebb vagyunk feljes.
[00:54:12]Igen, igen.
[00:54:12]Tehát, tehát nem nem nagyot, nem nagyot léptünk.
[00:54:14]És ugye még ha különadókat itt nem is tudom, hogy az hogy van mondjuk számolva, ugye azokat én úgy tekintem, mint egy áfagyatak, hogy áthárítják, meg ugye a kiskereskedelmi adó, tehát hogy egy csomó mit valójában az áfa még nem tudom, hogy oda van-e számolva a fogyasztási adókhoz Magyarországon.
[00:54:28]Tehát, hogy itt itt tényleg extrém ebben Magyarország annyit annyit az egésznek a most a változtatási szándék védelmébe vagy nem tudom, hogy fogalmazzam ezt meg, azt tudom mondani, hogy azért fél év alatt így új újonnan felálló minisztériumokkal, ilyen történelmi hagyatékkal azért, hogyha ebben érdemben beleléptek volna, azért meg meglepett volna.
[00:54:47]Mert megint csak szoktam azt csinálni, akár mint a köténypiaci befektetőként, akár akár ugye úgy mintogyha nekem kéne meghoznom döntéseket mondjuk kiadásul oldal, hogy mennyire lennék bátor, akkor azt mondanám, hogy azért itt ha nálam lenne a gyeplő, akkor akkor se lennék olyan bátor, hiszen azt mondom, hogy fél év alatt azért ezt a struktúrát átírni, az az nagyon durva.
[00:55:06]Arról lehetne beszélni, hogy mi az értékrend mögötte és mi a jövő, mint ahogy rezsicsökkentésnél is ez a véleményem.
[00:55:12]Tehát lennének pontok.
[00:55:14]Az, hogy ezt most ez most nem alakul át mondjuk jövőre, azért az inkább a realitás kategórián az, de abból látunk valamit, hogy hosszabb távon alakítanak, nem látunk.
[00:55:20]Tehát, hogy úgy tűnik egyelőre, vagy nem beszélnek arról, hogy érdem, tehát hogy érdemben ezek változnának.
[00:55:27]És és ez egy nagyon jó ábra Pogi hozta, és egyetértek vele, hogy hogy itt azért azt látni kell, az még egy még egy gondolat, hogy ugye a bevétel meg a kiadási oldalon értelemben lehet játszani, hogy minthogyha a magyar állam itt abba a hitben lenne már a Fidesz alatt is, hogy mi megtaláltunk valami Szent Grát, hogy ezt a fogyasztási adót így jól be tudjuk szedni.
[00:55:46]Közben ide vonzzuk a multikat, az alacsony társaságot.
[00:55:48]Tehát egy kialakult egy ilyen hiedelem, hogy ez így nekünk jó.
[00:55:51]És igazából és akkor egyébként mellés megjegyzem, hogy kiadási oldalon lehetne kompenzálni.
[00:55:57]Tehát lehet az, hogy a szegények megfizetik a a sok fogyasztási adót, mert ugye relatíve az őket jó jobban ter, de mondjuk kiadási oldalon meg megsegítjük sok más Fidesz alatt nem ez történt.
[00:56:06]De hogy egyébként tehát ez benne lenne a pakliban és egy kicsit a kicsit a tiszta ugye mozdul is ebbe az irányba.
[00:56:12]Én azt mondom, hogy nagyobb, holisztikusabb, nagyságrendi változtatásra várni kell, és én se hallom ki a kommunikációban, hogy ez lenne benne lenn a pakliban.
[00:56:20]biztos, hogy gondolkodnak rajta, biztos, hogy beszélgetnénk rak.
[00:56:23]Miért ne tennék?
[00:56:24]Nyilván ezt erről akkor fogsz beszélni, amikor majd amikor majd ez ez ott van.
[00:56:28]Most nyilván gyorsan kellett letenni az asztalra igen.
[00:56:30]Euró, euróniós csat eurozó csatlakozást figyelembe véve.
[00:56:35]Tehát nem volt könnyű dolguk ilyen gyorsan ekkora munkát is elvégezni.
[00:56:36]Az irányok látszanak, picik a változtatások.
[00:56:40]Ezek ez biztos.
[00:56:41]Én ez egyébként egyetértek.
[00:56:41]Tehát, hogy én ezt tökre elfogadom, hogy a 27-es tervben még ne legyenek benne, mert legyenek óvatosak.
[00:56:47]most tanulják, készítik a terveket, már látni kéne, hogy később ugye ugye négy évre kaptak mandátumot, és az eurocsatlakozási terv az négy évre szól, és ugye attól, mert még a 27-esbe nem rakom bele, attól még lehetne kommunikálni, az nem kerül pénzbe.
[00:57:02]És hát ugye jelenleg az a helyzet, azért ezt is mondjuk el, hogy a minisztereket nem engedik elmenni a sajtóba.
[00:57:08]Tehát, hogy akárhova megyek sajtóba, mindenki arról panaszkodik, hogy hiába hívják meg a gazdasági minisztert, a pénzügyminisztert, az oktatási minisztert, a kutatásfejlesztését ér.
[00:57:18]Tehát én ha mondjuk az ő főnökük lennék, akkor azt csinálnám, hogy elküldeném Lannert Juditot, adjon éven adjon hetente három hosszú, nagy részletes interjút, ahol mondja el, hogy az oktatás mennyire a jövő zálga.
[00:57:32]Elküldeném Kármán Andrást, hogy mondja el ezeket, hogy igen, most óvatosabbak vagyunk, de a következő években ebbe és ebbe az irányba akarunk indulni.
[00:57:43]Ebből szurkolok, hogy megfogadják a a tanácsodat, de hát ez tulajdonképpen ugyanaz a fideszes tempó, tehát hogyha nem engeded a minisztereidet miniszterként, politikusként működni, az mi?
[00:57:54]Akkor a bevételekkel kapcsolatban nagyjából egyetértés volt.
[00:57:55]Menjünk tovább egy újabb ábrára.
[00:57:57]Ugye talán már szóba került itt ma ebben a beszélgetésben is, hogy a következő években ilyen 2-2 és,5%-os növekedéssel számol a kormány ebben a középtávú stratégiában is.
[00:58:08]És van egy ábra arról, amit a pénzügyminisztérium készített, hogy ez a növekedés miből is állna össze, mitől várja a növekedést.
[00:58:14]És én, hogyha jól értem, akkor alapvetően nagyjából attól várják, hogy hatékonyabbak lesznek a magyar vállalatok, amit itt már mondott Balázs, hogy ez mennyire egy probléma, hogy a Dán vállalatokhoz képest a magyar vállalatok nem olyan hatékonyak.
[00:58:29]Mitől lesznek hatékonyabbak a magyar kis és középvállalkozások?
[00:58:31]Főleg hát ez szerintem ez az ábó, ez a wishfood thinkingnek a a a tipikus ez egy nagyon bonyolult ábra elsősére, úgyhogy mondjuk is elkellek, vagy mondan ugye 2000 nem annyira bonyolult ábra, 2026-ban vagyunk, látszik a piros vonal, az ugye meglódul itt a jövő években a gazdasági növekedés három komponense van, ami ugye a piros vonal alatt van ezeken a sávokon.
[00:58:52]A kicsi kék az a munkaerő.
[00:58:55]ugye azt állítja a kormány, hogy a periférikus embereket még tovább fogja növelni a foglalkoztatást, aminek egyébként az a nemzetközi tapasztalata, hogy ez csak akkor, mert ha brutál sokat költesz rá.
[00:59:07]Szóval én ezt nem látom megvalósulni.
[00:59:07]A világos kék az már egy nagyobb része a a az oszlopoknak.
[00:59:12]Ez ugye a tőke növekvényeit két dologról beszél az anyag.
[00:59:16]Az egyik az az Európai Uniós források, amik kétségtelenül meg fogják lódítani ebből a szempontból.
[00:59:20]A másik, amiről beszél megdöbbentő módon, az egyébként az autó és akkumulátorygyártás.
[00:59:25]Tehát, hogy az az autó és akkumulátorygyártás, amit az Tisza ellenzékben szétkritizált, az most úgy jelenik meg ebben az anyagban, hogy meg fogja növelni a tökel fog megjelenni, ami megint igaz egyébként, de hogy a legnagyobb része ezeknek az oszlopoknak, vegyük észre az a termelékenység növekedése.
[00:59:41]Na ez a szürke része az oszlopoknak.
[00:59:44]Na ez az, ami nem szokott így közénk pottyanni az égből.
[00:59:48]Tehát, hogy ez nem úgy van, hogy a jó Isten úgy dönt, hogy neked adók ennek az országnak adóktermelékenységet, annak meg nem adók, hanem az úgy történik, hogy az országok befektetnek.
[00:59:58]Ugye itt szoktuk idézni azokat a Nobeldías közgazdászokat, akik ezt leírták, hogy mitől nő a termelékenység.
[01:00:04]Itt jön elő, hogy oktatás, egészségügy, infrastruktúra.
[01:00:08]Hát itt az államnak a befektető szerepe jön elő.
[01:00:10]Erről szó sincsen, hanem mitől várja ez az anyag a termelékesség növekedését?
[01:00:15]A ner lebontásától.
[01:00:17]Tehát az a narratíva, hogy én lebontom a nert, és ettől valami csoda, merthogy azt mondják, hogy lesz verseny újra, amit el tudok képzelni a bizonyos részein a magyar gazdaságnak, tehát autópályakonzió vagy mondjuk autópályaépítés, ott el tudom képzelni, hogy a rettentően pazarló cég helyett, de akkor ugye rögtön felmerül, hogy kicsoda pontosan, mert itt ugye 16 év alatt leépítette a Fidesz az összes alternatívát, tehát hogy vagy odaadja a Strabnak és a Sweterskinek és És akkor röhög a Fidesz, hogy megmondtuk, vagy kinek fogja odaadni, hol lesz az a termelékenységnövekedés.
[01:00:54]De hát semmilyen választ nem ad arra, hogy a KKV-kal mi lesz, mert ugye a NER nem volt versenytársa a KKV-knak és ugye ezt 1000 közgazdász 1erszer leírta, hogy a magyar KKV-k termelékenysége rettentően alacsony.
[01:01:06]Az, hogy nem volt versenytársa a KKV-knak a NER, azt hogy érted?
[01:01:09]Hát hogy volt?
[01:01:09]Tehát, hogy Mészáros Lőrinc meg Jászai Gellért meg a Forá G meg az NBH azok nem versenytársak Kovács Béla nem tudom autószerelő műhelyének.
[01:01:19]És nála kéne meg és nála kéne, mert a Ká kis és középvápállak köz.
[01:01:22]A másik, ahol nagyon alacsony a termelékenység az meg ugye a tehát a KKV-khoz képest magasabb, de nemzetközileg alacsony ez meg ugye a multinacionális cégek.
[01:01:30]Tehát attól a BYD-nak meg a CATL-nek az akkumulátorgyártása meg az autószeszerelés, ahol ugye a kutatásfejlesztés az Schengenben van, Kínában meg Ingóstadban, Németországban.
[01:01:44]A magyar munkás itt összerakja az autót, meg a katódokat berakja az akkumulátorba.
[01:01:48]Ez hogyan fog nőni?
[01:01:48]Tehát erre semmi fajta válasz.
[01:01:51]És itt nem volt versenytársa NER.
[01:01:52]Tehát így tényleg bebörtönözheti motolcsit meg nem tudom mit csinálhat.
[01:01:57]Mit fog csinálni?
[01:01:57]Az önmagában, ha jól gondolom, és Balázs aztán reagálj, az egy jó dolog, hogy hatékonyabbá tennék a magyar gazdaságot.
[01:02:05]Csak hogyan?
[01:02:06]Csak nem tudjuk meg, hogy hogyan.
[01:02:07]Persze, de hát ezekkor ez egy wishful thinking.
[01:02:09]Oké.
[01:02:10]Na hát és erre vettek a te erre vettek a te befektetőid állampapírokat.
[01:02:13]Erre részben erre.
[01:02:17]Na hát másképp látjuk ismét nagyon.
[01:02:20]Egyszerűen az egész kindol pont más szerintem izgalmas.
[01:02:21]Én amikor látok egy ilyen ábrát, akkor azt mondom, hogy ugye ennek az ábrának a 2030-as növekedése, ha jól látom, akkor 2,5%, amiből mondjuk 15% kell, hogy jöjjön a termelékenység növekedésből.
[01:02:34]Nekem egyből a magánszéra jut eszembe.
[01:02:35]Tehát egyből az jut eszembe, hogy magyar cégeket látok magam előtt, amik hangsúlyozom, nagyon fontos, hogy egyik fele multi, másik fele KKV.
[01:02:43]odaképzelem magam elé ezt egy csapatembert, és akkor ez lehet, nem tudom, most jártam nem lég egy teipari üzemben, tehát lehet ilyen is, meg jártam egy, nem tudom, nagy befektetési banknak a itteni cégében, ott is dolgoznak ezer pár százan.
[01:02:56]Tehát, hogy nagyon sokféle lehet ez a dolog.
[01:02:58]És azt keresem, hogy ezek az emberek így együtt ugyanazt az outputot, ugyanazt a dolgot hogyan állítják elő hatékonyabban a jövőre.
[01:03:07]És ez a termelékenység.
[01:03:07]És ebből azt ki tudom-e nézni, hogy az évente más5él% növekedést hoz.
[01:03:10]Egyébként érzésre ki tudom nézni.
[01:03:15]Tehát nekem nem tűnik olyan elrugaszkodottnak látva azt, hogy egyébként ma még a magyar KKV vagy multiszektor is ilyen értelemben szerintem tud fejlődni.
[01:03:22]A és ráadásul, hogyha ez az időtávot nézzük, ezt a négy-öt évet, akkor szerintem amit te szeretnél a oktatással meg az infrastruktúr, azok azok hosszabb időtávon térülnek meg.
[01:03:32]Tehát egyetértek, hogy nagyon hosszú távon azt kell csinálni, vagy az lesz a fontos, amit a a Pogi, amit leírsz.
[01:03:37]De szerintem ezen a pár éves távon egyszerűen a termelékenység az abból fog jönni, hogy jönnek az EU-s pénzek és azért jobban fognak majd mutatni a számok.
[01:03:46]Az fog az fog történni, mondok egy másikat, beruházások oldalán szerintem nagyon fontos.
[01:03:51]Csak egy í egy érzést, hogy a NER NER mit változtat meg.
[01:03:52]Nekem az a személyes benyomásom, amikor találkozok másik cégvezető más vagy cégvezetőkkel, hogy nem mernek hosszú távra nagyot lépni, akkor esetleg, ha van mellé nagy állam ingyen pénz.
[01:04:03]Amúgy mindenki azt keresi, hogy hogy tudom két-három, négy év alatt visszaszedni a befektetett pénzt.
[01:04:10]Ha ilyen lehetőséget látok a gazdaságban, akkor lemerek csapni.
[01:04:11]Ha az, hogy 100 Ft-ot beteszek és visszakapom három- négy év múlva, és majd abból még utána még több lesz potenciálisan.
[01:04:19]pedig ahhoz, hogy hatékonyabb legyen, az kéne, hogy kockázatot 15 évre, 15 év alatt jön vissza, de egy olyan országban, mint ez, ahol ahol fenyegetve érezted magad sokszor, vagy azt érezted, hogy te nem mivel nem vagy ott a a ahol közel kell lenni a politikához, ezért te valami másodrend vagy egyébként.
[01:04:36]Igen, de ezt ezt azt gondolom, hogy túlzás, tehát nem nagyon sokan nem gondolták, hogy elvették a céljük, és elég kicsik voltak, hogy ez ne is legyen rajtás, de igen, de ha már csak megfordult a fejükben, vagy hogy nem dövök nagyobbra, nehogy látszódjak.
[01:04:48]Igen.
[01:04:48]Vagy ö az azt azt talán túlzás nem dökök nagyobbra, de legalábbis figyelek rá, hogy ne látszódjak nagynak, ne legyek rá büszke, ne mutassam meg.
[01:04:55]Tehát, hogy igen, rengeteg, rengeteg ilyen volt.
[01:04:57]És hogy azt mondom, hogy ha nem hármas, négy év három- négy éves megtöréseket keresünk, hanem 10 éveseket is, mert az is belefér, mert azt mondom, hogy azért ebbe az országban most nagyon rossz dolog történhet, ha ilyen 10 év alatt megül a beruházás, az is jó lesz nekem, mert itt leszünk, politikával nagyjából elvagyok.
[01:05:15]Nincs, nem, lehet, hogy nem is érdekel.
[01:05:17]hogy ez elég ahhoz, hogy ez a termelékenység meglegyen.
[01:05:19]Igen.
[01:05:19]És akkor még az autóra is reagáljak meg a Tehát az egyszerűen az abból jöhet, hogy hogy volt egy ciklikus lefelé menet ebben a ezekben a szektorokban, tehát az autóban meg a meg az akujártásban.
[01:05:30]Én se vagyok nagy fanatikus.
[01:05:30]Nem erre kell, tehát egyértelmű, hogy nem erre kell növekednie a magyar gazdaságnak.
[01:05:34]Csak azt mondom, hogy hogy ebben van egy ciklikus lejtmenet, akkor lehet egy ciklikus felfele menet.
[01:05:37]És ezt ezt ezt meg ugye van két nagy beruházás, ami még nem indult el, ugye Szegeden meg Debrecenben, és akkor ezt még hozzáadod, akkor látsz ebben egy termelékenységnövekedést.
[01:05:46]Tehát, hogy én én így állok hozzá.
[01:05:51]Egyszerre van állami szektor, ott is nagyon jó lenne a a hatékonyságnövekedés a Poginak a dolgaival, de látok egy nagyon erős, egy elképesztően fontos a mában.
[01:05:59]Tehát nem tudom azt mondani, hogy majd akkor leszünk Korea meg Dáni, amikor majd a akit most kiképzünk tanár, majd akit majd a még meg sem született gyereket majd felnevel, majd nem tudom, és akkor majd 50 év múlva beszélgetünk.
[01:06:09]Tehát hogy azt gondolom, hogy hogy most mindenre lőni kell, és a sok kicsiből tud összeállni.
[01:06:14]Ez nincs nagy mondás, hogy ez a tuti, oda kell beruházni és akkor akkor itt a fő ellentét az az, hogy szerinted a a NER megszűnése az ennyi termelékenység növekedést ennyivel hatékonyabbá fogja tenni a gazdaságot, amit a tiszta elképzel?
[01:06:27]ipari ciklus lejtmenete Európában, ami most fölfedett.
[01:06:31]Nem akarom a Nerre fogni az egészet, a Nel része neki fontos nem környezet is segíten sok mindenen múlik.
[01:06:35]Igen, ez egy nem ez biztos, hogy nem egy negatív nemzetközi környezetre készült.
[01:06:39]Ez is fontos.
[01:06:39]Tehát ezt hadd mondjak erre két dolgot.
[01:06:41]Az egyik az, hogy miért úgy jelenne meg ez itt ez a ez a vita, hogy ugye a Balázs a piac és én vagyok az elefánt csontorony egyetemi ember, én az időm igen jelentős részét cégekkel töltöm.
[01:06:53]Tehát, hogy lehet, hogy így úgy képzeli a néző, hogy ülök egyetemen, és semmit nem látok a gazdaságból, de hetente öt ilyen átlagban öt ilyen képzés, konferencia satöbbi, ahol rengeteg cégvezetővel beszélek, teljesen egyértelműen az az érzésem, az a benyomásom hosszú évek óta, hogy a magyar cégvezetők teljesen tisztában vannak azzal, hogy nem találnak megfelelően képzett embereket.
[01:07:21]Tehát hogy az oktatási rendszer hiányosságaival totál tisztában vannak, érzik a saját bőrükön.
[01:07:25]Az az érzésük, az a korlátuk, hogy nincs fogyasztás, egyszerűen szegények a magyar emberek.
[01:07:35]Az infrastruktúrát tragikusnak érzik.
[01:07:37]Tehát múlti, ez volt a munkám hosszú időn keresztül.
[01:07:39]A Magyar Tudományos Akadémia kérdőívét kérdeztem le nagy nagy multinacionális cégekkel, és akkor még jobb állapotban volt a vasút, és elmondták nekem, hogy mi vasúton szeretnénk szárítani, de nem tudunk, mert olyan állapotban van a vasút, logisztikai cégek maguk mondják, nem tudnak vasúton szállítani, de most már közúton se tudnak, mert olyan állapotban van a közút is.
[01:08:01]Tehát ezek a problémák, amiket csak az állam tud megoldani, ezek nagyon intenzíven jelentkeznek a cégek életében.
[01:08:08]És ez nem úgy van, hogy a cég ugye elhatározza, hogy ő szeretne, hanem neki korlátai vannak, humán tőke korlátja, infrastrukturális korlátja.
[01:08:15]Ez az egyik.
[01:08:17]A másik, hogy én szeretném ezt is nagyon erősen visszautasítani, ezt a nagyon elterjedt nézetet, hogy a humán tőkébe való befektetés az valami nagyon hosszú dolog.
[01:08:26]Ez egyszerűen nem így van.
[01:08:28]Tehát hogy a humán tőkben való mindig úgy képzeljük el, hogy az a humán tőke, hogyha elvégzünk egy öt éves egyetemet, és a végén diplomát kapunk.
[01:08:35]De nem ez a humán tőkébe való befektetés, hanem például az, hogy mondjuk erre a vitára való felkészülésként mi az elmúlt napokban végignyálaztuk a költségvetést és megtanultunk dolgokkal.
[01:08:46]Tehát a humántőke az már nem arról szól, hogy diplomácia ezzel, hanem a munkádhoz kötődően elsajátítasz újabb és újabb tudásformákat, megtanulsz egy új ICT programot, AI-t, megtanulsz vezetni, ezt pár hónap alatt jogosítványt szerezhetsz.
[01:09:03]Ezek apró, rövid, nagyon gyorsan a munkádba.
[01:09:05]Gyakorlatilag másnap beépül a munkába.
[01:09:08]Tehát, hogy felejtsük már el.
[01:09:10]És erre így gondolnak azokban az országokban.
[01:09:12]Tehát hogy mindenki, aki azt gondolja, hogy a humánt tőke hosszú távú, azt nagyon szívesen elküldeném Kínába, Koreába.
[01:09:18]Nézze már meg, hogy ezekben az országokban van is egy ilyen kifejezés, hogy Shengen Speed, ami konkrétan azt jelenti kínai ilyen slangben, hogy milyen, hogy gyakorlatilag más napra megvan az a dolog.
[01:09:31]Hát ez a felnőttképzés is felnőttképzés itt nem is feltétlenül arról egyre kevésbé arról beszélünk, hogy a gyerekek már egyre kevesebb van, hanem a felnőtteknek a képzése, nyelvtudás, IC gyakorlatilag holnap vagy a következő héten beépülnek a munkádba.
[01:09:47]Ez a humán tőke.
[01:09:47]Nem az, hogy most nem tudom öt év alatt elvégzek egy egyetemen.
[01:09:52]Erre is lesz szabad reagálni?
[01:09:54]Igen.
[01:09:54]És aztán megyünk tovább.
[01:09:55]Ö jó.
[01:09:55]Itt most már tehát, hogy mondjam, itt ilyen szubjektív dolgokról vitatkozunk.
[01:10:01]Igen, azzal nagyon egyetértek, hogy sokkal gyorsabb lett az, hogy mennyire képezheted önmagadat, és mindenkinek a nem tudom, YouTube videóktól kezdve mindenféle öntanulás sokkal közelebb van.
[01:10:11]Egyetértek.
[01:10:11]Mégis amikor a az igazán nagy kérdésekről van szó, és te tök jó, mert te hoztad a dám példát, akkor azt mondom erre, hogy nézzük meg a magyar cégvezetőket, vagy a magyar menedzsmenteket, képesek-e belátható időn belül olyan cégeket létrehozni, ami olyan gazdagságot eredményez, mint ami Dániában van, ami nyilván sokkal gazdagabb.
[01:10:30]És ahhoz azt mondom, hogy akkor mindenki tekintse ezt a három vállalati példát, hogy Lego, Pandora megerszk, hogy nézzük meg, hogy ettől mennyire messze vagyunk.
[01:10:38]És itt egyszerűen sokkal komplexebb a képlet annál, mintogy nem tudom, XY cégvezető két évig képzi magát, és aztán felépítünk egy olyan céget, ami egyébként a világ 100 világ 100 országába tud exportálni.
[01:10:52]Tehát ez egy olyan tudás, egy olyan és hangsúlyozom, nem csak tudás, mert ez az, hogy ott a geopolitika, ott ott a helyünk a világban, valóban ott a nyelvtudásunk, amin gyorsabban lehetne javítani.
[01:11:02]Tehát, hogy sok más is van, ami amin lehet részben javítani, de mégis az egész annyira komplex és annyira nehéz, hogy egyébként azért a gyors változást, azt ilyen sz Európában helyünkben a gyors változást még akkor is, ha humánt tőkét gyorsan fzü irreálisnak látom.
[01:11:15]Csak ezt akarom mondani, hogy ez az én érzésem, amit és bocs, amit mondtál a vállatetőkről, meg a ralitásokról, a vasúti korlátról, a munkaerőiről, egyetértek, hogy ezek vannak, és én nekem is ez a realitás, ami szembe jön.
[01:11:28]Csak azt akarom mondani, hogy ha ma úgy ítéltem meg, hogy úgy értetted, hogyha belak berakodj berakjuk a sok száz vagy 1000 milliárdokat az oktatásba, akkor akár azt várhatjuk, hogy öt év múlva jobb lesz a termelékenység.
[01:11:37]Én meg azt mondom, hogy szerintem ez egy hosszabb folyamat.
[01:11:41]És egyébként még azért a oktatáshoz még annyit akarok mondani, nyilván ez személyes benyomás, de azért igen nagyon számít, hogy mi történt az első 20-20 valahány évedben.
[01:11:48]Nagyon nehezen leszel elképesztően termelékenány, ha ott nem születtél olyan helyre, ahol egyébként vagy rossz helyre születtél, de el tudtál jutni egy egy jó helyre, a keveseknek adatik meg, és milyen oktatást kaptál, milyen alapskilleket kaptál.
[01:12:04]Tehát azért elképesztően fontos ezt minden tudomány hajó vagy és mégsem tartod elrugaszkodottnak ezt a várakozást a kormány részéről a következő évekre, mert az nem mert mert hogyha 5% termékenység növekedés lenne ott, akkor akkor az borzasztóan nagy hülyeség lenne, a más egy optimális esetben kijöhet, tehát azért ez nem egy nem egy légből kapott.
[01:12:21]Ez nagyon fontos.
[01:12:22]Csak jelzem, hogy az anyagban 3,1 van.
[01:12:24]Tehát, hogy ez itt ugye, amit néztünk, ez a potenciális GDP növekedés, de konkrétan az anyagban az van, hogy 2030-ra 33,1-re nő fel a megy fog föl fölmenni a nem a tényleges GDP növekedés.
[01:12:39]Amit az előbb néztünk, ez a potenciális GDP, ami egyébként egy rendkívül vitatott közgazdasági kategória, hogy létezik-e egyáltalán ilyen nagyonint most én is a termelékenységre kérdeztem, hogy az men oké, csak ugye a termelékenységgel akarja megalapozni a növekedést.
[01:12:51]És csak mondom, hogy hogy a a magában a fő ábrájában az anyagnak ez arról szól, hogy pár éven belül évi 3%-os növekedést fogunk évről évre elérni.
[01:13:00]Ezt kellene, tehát nem arról van szó, hogy Ja, egy következő és egyben utolsó ábra, amit összekötnék az euróbevezetéssel is.
[01:13:10]Itt a majd a 10 éves állampapírok hozzamát fogjuk megnézni, és mindjárt elmondjuk, hogy ez mit jelent pontosan.
[01:13:16]De az eurót azért akarom ide behozni, mert ugye a legutóbbi alkalommal, amikor itt voltatok, akkor is az egy fontos része volt a vitának, hogy igazából azért sem teheti meg a kormány, hogy mondjuk olyan szinten finanszírozzon meg rendszereket, ahogy mondjuk többen elvárnák, mert mert ugye közben bevállalta az euró bevezetést viszonylag rövid távon, és és ez szigorú elvárásokat támaszt mondjuk a hiány szempontjából, hogy azt hogyan kell lecsökkenteni.
[01:13:40]Igazából az érdekelne, hogy valós cél-e bevezetni az eurót, vagy ezt igazából most erre azért hivatkoznak, hogy hogy alacsonyan maradjon a forint euró árfolyam, és így olcsón lehessen finanszírozni az államot.
[01:13:54]Ahogy itt látni fogjuk, Balázs Kerek, mondd el, hogy mi a lényege ennek a grafikonnak.
[01:13:57]Itt látjuk, hogy az elmúlt hónapokban az a piaci bizalom, amiről már beszéltünk, az sokkal jobban alacsony olcsóbbá tette az államadósság finanszírozását.
[01:14:08]Először csak arról, hogy mit jelent az ábra.
[01:14:11]A magyar állam kölcsön kér 100 Ft-ot.
[01:14:14]Miért kell kölcsön kérnie?
[01:14:14]Ugye erről vitatkoztunk a Pogival.
[01:14:15]Hát azért kell kölcsön kérnie, mert mindig többet költ, mint amennyi bevétele van.
[01:14:18]Erről vitatkozhatunk, hogy ez kevesebbet szed, mint amennyit költenie kéne kevesebbet, mint költeni kéne, de sokkal többet, mint amit beszed.
[01:14:25]Ezért kölcsönre van szüksége.
[01:14:27]Kibocsát, kibocsát, nem egyszerűsítek.
[01:14:30]Elkér 100 Ft-ot.
[01:14:32]100 Ft-ra azt mondja, hogy minden évben vissza fog fizetni egy kamatot.
[01:14:38]Mennyi ez a kamat?
[01:14:38]Na és itt jön be az ábra.
[01:14:39]Ezt mutatja a kamat.
[01:14:39]Tehát 2004 2024 márciusában még 6 Ft kamatot kellett fizetni minden évben.
[01:14:44]Tehát egyszerűen 100 Ft-ot kölcsönkértem, 10 évig fizetem a hat kamatot, lejárt a 10 év, és az állam visszafizeti a 100 Ft-ot, a tőkét és azt mutatja az ábra, hogy a különböző országok milyen kamaton tudnak igazából kölcsön kérni.
[01:15:00]Ugye 10 évre azért hívják 10 éves állampapír hozzamnak.
[01:15:06]aki meg ugye vásárolta, ugye ez lehet lakossági befektető vagy bármilyen másik, amiről beszéltünk, nyugdíjpénztár biztosító, az meg ugye a másik oldalán áll az adott kölcsön az államnak 100 Ft-ot, kapja a kamatokat, hat és a végén visszakapja a 100 Ft-ot.
[01:15:17]És az a ugye az a kérdés, most mi itt a magyar állam oldaláról nézzük a a dolgokat, ugye, hogy az a jó a magyar államnak, hogy egyébként ezt olcsón teheti meg.
[01:15:26]Tehát ugye melyik országnak a legalacsonyabb a finanszírozása?
[01:15:30]Nem nehéz leolvasni az Németországnak.
[01:15:32]Ugye neki még 2024-ből euróba kellett volna mondanom a példát, hogy 5 euró van, de hogy ugye ő 2%-on tudott, tehát ugye ő 2 euró kamatokat fizetett a 100 eurójára.
[01:15:41]Most már ő is kénytelen drágábban finanszírozni magát.
[01:15:45]Most már 3 eurónál is többet kell neki fizetnie, hogyha ma bocsát ki állampapír, tehát ma ma kér kölcsön.
[01:15:51]Ugye az állampapír az csak egy formája ennek a kölcsönnek.
[01:15:55]Na és akkor ugye mit látunk az ábrán, ami zenete?
[01:15:57]Hát és égbe kiáltó az az, hogy ugye indulunk valahonnan a románok mellől, a románok szintjéről, ugye 6-7%-os sávról, és h történik valami Magyarországon.
[01:16:05]Egyébként nem csak a választás napján, hanem már nyilván jóval előtte, amikor már meg lehetett sejteni, meg a közel kutatások mutatták, hogy a Tisza vezet, hogy itt valami komoly változás lesz.
[01:16:13]És hát a magyar állampapíroknak a hozama az ugye először megé el eléri ugye a lengyel állampapírok hozamát.
[01:16:19]Történelem nem először egyébként, de most most az elmúlt sok évben először.
[01:16:23]És és már a csehekhez közelít.
[01:16:25]Ennek ugye az oka, hogy bele be van lebegtetve, vagy a legfontosabb oka sok oka van, de az egyik legfontosabb oka, hogy be van lebegtetve az eurozónához való csatlakozás, aminek aminek az előfeltétele az, hogy nekünk nagyon stabil politikát kell folytatni.
[01:16:41]Tehát stabil politikát kell folytatni, hiszen nem lehet nagyon nagy az adósság.
[01:16:44]Ugye az csökkenti a kockázatokat.
[01:16:45]Van egy költségvetési deficit.
[01:16:49]Ugye erről beszélgetünk sokat, hogy a ugye 7,5% lemegy 4,9 van egy terv, hogy hogy megy 3% alá.
[01:16:55]Tehát azt mutatja igazából a piac, hogy egyébként Magyarország az közeledik az eurozóná.
[01:17:01]Teh a szlovákok azok még lejjebb lenne, miért annyira fontos nekik a piacnak vagy a befektetőknek, hogy az eurozónába még belépjünk?
[01:17:08]Ö az eurozónát általában véve biztonságosabbnak élik meg.
[01:17:11]Tehát a kockázati van egy kockázati prémium ezeknél az országoknál.
[01:17:14]Ö, hogy hogy alakul ki a kamat, az egyébként két dologtól függ még a kockázatok mellett.
[01:17:21]Van egy olyan dolog, hogy egyébként általában véve mennyire túlfűtött a beruházási vagy a megtakarítási piac.
[01:17:27]Tehát ha mindenki beruházni akar és senki nem akar megtakarítani, akkor felmennek a hoamok.
[01:17:30]A német hozam ezért megy föl.
[01:17:32]Nem azért, mert kockázatos lett Németország.
[01:17:33]Ö van egy várt infláció ebben a dologban.
[01:17:36]Tehát hogyha magasabb inflációt várunk, akkor mindenhol magasabb a kötvényhozam, mert ugye akkor te elvárod, hogy a kamatba visszakapd az inflációt.
[01:17:42]Tehát három felé bontanám, azt mondanám, hogy van egy ilyen keresletkínálat a a befektetési piacon.
[01:17:48]Az egy pont.
[01:17:48]A második az a várt inflációnak a kérdése.
[01:17:52]A harmadik meg van egy ilyen kockázat, és az a magyar Magyarországon igazából mindegyik jött le az elmúlt időben.
[01:17:59]És ugye az érdekes, hogy a világban egyébként ha megnézzük, de ide tehetnénk Amerikát, Franciaország Franciaország extrém példa, azt hagyjuk ki.
[01:18:05]Ameriká tehát felfelé mentek a a hoamók.
[01:18:07]Az azt jelenti, hogy mindenki drágábban finanszírozta magát.
[01:18:11]Vakma kollégám azt szokta mondani, az nem tudom a csoda éve Magyarországon.
[01:18:15]Hát és Magyarország meg jóval olcsóbban finanszírozza magát.
[01:18:20]Ez egy példa arra, ugye ezt minden nap meg lehet nézni, tehát bárki meg tudja nézni minden nap az interneten ezt az ábrát, és meg tudja nézni, hogy éppen ezek a oly sokat, v legalábbis köztünk Pogival oly sokat vitatott kötvénypiaci befektetők mit gondolnak.
[01:18:33]Nem azt állítom természet.
[01:18:33]És egyébként arról is akarok egy gondolatot mondani, hogy szerintem részben hamis dilemma azt mondani, hogy vagy sokat költünk, vagy euró.
[01:18:40]Tehát én azt gondolom, hogy áldásos hatás lenne az euró nélkül is megtartani a stabilitásunkat.
[01:18:45]Erre mondom, hogy szerintem ha a Pogi ülne ott a döntéshozók székében, akkor jobban talán érezné azt, hogy mit üzen egy kötvénypiac, mit üzen egy forintpiac, milyen gátakat mutat, mertogy bizony ezek erős gátak tudnak lenni, és nem te akarsz ott lenni, nem te akar az a döntéshozó akar lenni, akinél mondjuk egy árfolyam válság potenciája felmerül.
[01:19:06]Nem kell messzire menni a magyar történelembe.
[01:19:07]2022-ben 18%-os kamattal tudtuk megfogni az árfolyamot.
[01:19:10]Tehát nem valami távol távoli ázsiai kisországról beszélk, hogy egyszer ott megtörtént, hanem hanem ez a feladat.
[01:19:18]És bár a Pogi mondta, hogy ugye nem tudjuk, hogy mikor jönnek a kockázatok és mikor kerül bajba egy ország előre.
[01:19:23]Ez így van.
[01:19:23]Én se tudom.
[01:19:26]Az is lehet, hogy annyira jó gazdasági növekedés lesz, hogy mindenféle kiadást meg lehet tenni.
[01:19:29]Ez egy szárió, csak nem gondolom reális száriónak.
[01:19:34]Tehát azt gondolom, hogy a kockázatok csökkentése miatt fontos ezeket a kérdéseket figyelembe venni.
[01:19:40]Tehát nem lehet egy ország a végtelenség eladósodva, nem lehetnek végtelen magasak az állap, mert az rossz lesz, rosszulhat vissza a gazdaságra.
[01:19:46]Utána a pénzügyrendszere, tehát tovább tudom folytatni, egy hiperinflációban nem működik a pénzügyi rendszer, visszaad a reálgazdaságra.
[01:19:52]Tehát Törökország lassabban nő amiatt, mert 100%-os inflációjuk volt pár évvel ezelőtt, és olyan bizon ott aztán nem fektesz be 15 évre 100% az infláció, mert fogalmad sincs semmiről.
[01:20:03]Tehát, hogy ott ott sokkal kevésbé vagy biztosabban, hogy ez a gazdaság hol is lesz a következő években.
[01:20:09]Tehát hogyha hagyjuk magunkat, hogy mondjam, elgyengülni vagy instabillá válni, az visszaadhat a rágazdaságra.
[01:20:15]Végeredményben a magyar emberek, tessék egy populistá, magyar emberek lesznek szegényebbek.
[01:20:19]Tehát direkt ellentartok annak, ami most jönni fog, mert hogy mertogy ezt a kockázatot szerintem igenis figyelembe kell venni.
[01:20:27]Már nagyon szerettél volna szót kérni.
[01:20:29]Hát igen, tehát ez ez, amit most előadtál, ez egy lobbi narratíva.
[01:20:31]Tehát hogy ezt nem lobbí, ezt a az eurocsatlakozáspárti lobbinak a lobbi narratívája.
[01:20:38]Tehát azt nem lehet ebbe beleolvasni ebbe az ábrába.
[01:20:40]Te magad mondtad a beszélgetésük elején, hogy több száz ember vásárol állampapírokat.
[01:20:47]Ezt most leegyszerűsítjük egy darab Józsira, aki ott ül és azért vesz állampapírt, mert Magyarország megígérte az eurót.
[01:20:53]Ezt nem tudjuk.
[01:20:53]Ezt egyszerűen nem tudjuk.
[01:20:56]És ezt nem állíthatjuk, hogyha nem tudjuk.
[01:20:57]azért is bocsán ez nagyon logikus amúgy erre még szívesen érd de azért is azt mondod hogy az euró csatlakozás az nem annyira számít még egyszer azért is vehetett mert drámaian csökken a korrupció Magyarországon azért is vehetett mert sokkal jobb miniszterek meg szakértők lesznek az államigazgatást is lecserélik azért is vehetett mert Oroszország felől az Európai Unió felé fordul Magyarország és még 47 millió okból vásárolhat valamit jól gondolom ezt mennyire az eur én nekem az a munkám, hogy ehhez közel legyek és azt nem lehet megmondani.
[01:21:34]Azért egy példát hagyj meg, tehát hogy kibocsátasz ma a magyar állampapírt ennyi sz%-on, mondjuk 5,3%-on, és aztán egyébként öt év múlva belépünk az eurozónába, akkor utána az euróba fogja fizetni azt az 5,3%-ot, ami igen vonzóvá teszi, mondjuk egy német állampapírhoz képest, mert ha olyat vettél, akkor az csak 3, az, ami nem igaz, ez a másik része, ami nem igaz.
[01:21:57]Ez volt a görög sztorinak a legnagyobb tévedése.
[01:21:59]Ugye Görögországban a 80-as évek végére, 90-es évek elejére ilyen 16-17%-os állam papírhozamok voltak.
[01:22:11]Az volt a sztori, hogy akkor majd ők belépnek az eurozónába, és lement a görög állampapírnak a hozama a némethez konvergált, majd rájöttek, hogy hoppá, ez nem közös állampapír.
[01:22:23]Itt továbbra is nemzeti állampapírok vannak.
[01:22:25]És abban a pillanatba, hogy rájött a piac, megint brutálisan felment.
[01:22:30]Ugyanis az a narratíva, egész egyszerűen nem is igaz, hogy Magyarország számára az euróvezetben lenni az kisebb kockázat.
[01:22:39]Ugyan miért lenne?
[01:22:39]Milyen mutatókról beszélünk?
[01:22:42]22-es válságot.
[01:22:43]Milyen milyen milyen mutatókról beszélünk?
[01:22:45]Államháztartási hiány.
[01:22:45]Lehet az eurozónában belül államháztartási hiányot csinál?
[01:22:50]Akkorát csinálsz, amit nem szégyelsz.
[01:22:51]Az előbb általad emlegetett Franciaországban épp 5,6-nál tartanak.
[01:22:56]ö államadósság.
[01:22:59]Görögország 175%-on van, Franciaország 100 fölött.
[01:23:02]Csak jelzem, hogy Magyarország 75-ön, az Európai Unió 82-n, az eurozóna átlaga 86.
[01:23:06]Tehát az eurozóna átlaga ma sokkal magasabb, mint magyarországé.
[01:23:11]Akkorát csinálsz, amit nem szégyelsz, vagy vagy szégyelsz, akkor államházt, államadósságot csinálsz per GDP.
[01:23:18]Infláció az nem közös mutató.
[01:23:21]Akkora inflációt csinálsz, amekkorát nem szégyelsz.
[01:23:23]Ö balti államokban 20%-os inflációk voltak az elmúlt években.
[01:23:28]Az is nemzeti mutató.
[01:23:30]A reál kamatod az szintén nemzeti mutató, hiszen csak a nominál kamatot állapítja meg Frankfurt, de mivel az inflációt saját, ezért a reálkamatod és az összes gazdasági mutatód az telt az attól még simán el tudod nem függet inflációs válság 22-ben.
[01:23:47]Tehát hogy igen, Magyarországon azért is volt ilyen magas az infláció, mert nem volt eurónk.
[01:23:53]Tehát mondhatod azt, hogy lehet vég az euróában is 30%.
[01:23:56]Hát én lát előbb mondt a forint, mert mert veszett a bizalom az tovább azt növelte az infláció.
[01:24:03]Tehát egyértelműen levezethető, hogy egy szerintem egy ma ez teljesen én azt gondolom, hogy ma ez nagyon egyértelműen levezethető, hogy 22-ben vagy 23-ban tetőzött, mindegy.
[01:24:13]Tehát, hogy de a 22-es 23-as infláció az nem lett volna magas ennyire, hogyha az eurozón vagyunk.
[01:24:19]Persze mondhatod azt, hogy teoretikusan lehetséges, hogy az eurozónában is lehet 30%-os eurós inflációja valakinek, de nem annyira valószínű.
[01:24:27]Tehát valahol véd, akkor a kötvényhozamok kapcsán az, hogy olcsóbb lesz a finanszírozás.
[01:24:31]Nem, nem csak az számít, a görögök a görögöknél volt magas eurós hozzam, egyetértek.
[01:24:35]Nem csak az számít, de véd.
[01:24:37]Hát az egésznek az egész egy nagy rendszernek a része van egészszerűen nem igaz te magad mondtad a beszélgetésünk korábbi szakaszában, hogy nem hiszel abban, hogy a magyar politikusok ezek képesek arra, hogy jó dolgokat csináljanak.
[01:24:52]Ez az egész narratíva arra van szó, arra, de hát ez az egész kényszerzubony történet.
[01:24:57]Tehát most amikor arról beszélünk, hogy azért kell az eurozóna, mert az valamifajta korlátok közé szorítja a rossz magyar gazdaságpolitikát, ez egész egyszerűen nem igaz.
[01:25:07]bármelyik mutatót el tudod rontani, és hogyha rossz gazdaságpolitikát csinálsz, és ezért a magyar inflációban is brutálisan hozzájárultak a rossz magyar gazdaságpolitikák.
[01:25:17]Magyarország adót emelt akkor amikor más országok adót csökkentettek.
[01:25:23]A az egész ugye tudjuk a történetet az ászsapkákról, tudjuk a történetet, amikor Szátó Péter brutál drágán vásárol orosz gázt.
[01:25:30]Ez 1 millió dolgot el lehet szúrni továbbra is.
[01:25:33]Tehát, hogy egyszerűen az a narratíva, itt az elmúlt években Lengyelország é történelme legnagyobb gazdasági kiugrását csinálta meg euró nélkül.
[01:25:43]Románia-Bulgária fölzárkózott a a a Balkáról a visegrádi országokhoz euró nélkül.
[01:25:49]Az egyébként pedig eurót működtető Szlovákia a térség legnagyobb leszakadója.
[01:25:54]Nem igaz, hogy megvédene minket bármitől az euró.
[01:25:58]periférikus az Európ 2004 óta 13 ország csatlakozott az Európai Unióhoz, amiből kilenc vezette a az eurót.
[01:26:05]Tehát, hogy lehet Szlovákiát emlegetni.
[01:26:08]Olyan értelemben érdemes is, hogy ő van legközelebb gazdaság szerkezetében Magyarországhoz, de azért itt sokféle sztori van, és valahogy azért nem az látszik, hogy ez a 13-ból ez a kilenc ország emiatt szenvedne.
[01:26:18]Tehát szerintem azért azért emiatt most most közben kell szólna, mert most ennél jobban nem tudjuk azt megbeszélni, hogy az euro zónába be kell-e lépni vagy nem.
[01:26:26]Egy kérdés ehhez, és aztán egy záró kérdésem lesz még az egész vita végére, hogy abban egyetértős volt, hogy az euró zónához való csatlakozás az számított azért ebben a bizalomnak a megépülésében, és abban nem volt egyetértés, hogy ennek mekkora szerepe van.
[01:26:43]Tényleg annyira az euró belengetése miatt lett olcsó Magyarország finanszírozása, vagy ez nem is számított annyira, de ezért valamennyire számított.
[01:26:52]Valójában mennyire reális a mostani pálya alapján ez az euró bevezetés, függetlenül attól, hogy ez jó vagy nem?
[01:26:58]Mennyire látjátok ezt a részét reálisnak?
[01:27:01]Szerintem reális.
[01:27:01]Sose tudjuk, hogy mikor lesz válság és azt se tudjuk, mikor lesz fellendülés.
[01:27:05]Ezek nagyon befolyásolhatnak.
[01:27:07]Tehát a ebből a 13 országból, amiből kilenc belépett, ugye lehet nézni a példákat.
[01:27:12]Tehát mondjuk Letország meg Litvánia nyolc meg 10 évet tartózkodott az RM2-ben, ami az Eurónak az előszobája.
[01:27:18]Egyszerűen azért, mert voltak inflációs problémáik, belecsúsztak a a válságba, tehát hogy nem tudták teljesíteni a master kitérat.
[01:27:26]Bulgária ugyanakkor lépett be az RM2-be, mint Horvátország, de ha jól emlékszem, három évvel később csatlakozott hozzá mégis.
[01:27:31]Miért?
[01:27:31]Mert pont azért egyébként, mert jött ez az a nehéz inflációs időszak, és nem tudtak megfelelni infláció tekintetében a másik tikérmek.
[01:27:39]Nyilván Magyarország se tudott volna megfelelni 2022-ben.
[01:27:40]Ugye más-kal lehet magasabb az infláció, mint a európai európai uniós országok közül a három legalacsonyabbnak.
[01:27:49]Tehát most képzeljük el, hogy máshol nem tudom hat volt a akinek alacsony volt nekünk meg nem tudom 25.
[01:27:53]Tehát ugye az nem más5%-os különbség.
[01:27:55]Most nyilván ez volt az extremitás.
[01:27:57]Beüthet a krack, de hogy maga pály de ez nagyon fontos.
[01:27:59]A maga pálya realális.
[01:28:00]Csak azt akarom mondani, hogy a krak az az így az nem az van, hogy így beüthet, hanem azért az így időközönként beüt.
[01:28:04]És tehát mint látjuk, tehát ez már csak statisztika, hogy akkor tessék most soroltam a kilencből, de Észtországot is kellett volna, tehát ezért sokan megcsúsztak.
[01:28:13]Tehát mondjuk mondjuk azt, hogy a fele az nem úgy csatlakozott, mint ahogy tervezte.
[01:28:16]Tehát nem az van, hogy a 100-ból egyszer beutak, és akkor nem jön be a terv, hanem elég nagy esélye van, hogy valami nem úgy lesz és akkor és akkor nem üt be a tehát hogy hogy akkor ez nem csak duma, hanem a kormány részről legalábbis ez nem csak duma, hanem tényleg te látsz arra törekvés, megalapoz törekvést, hogy belépjünk az eurób szerintem ez egy politikai kérdésként kezelik.
[01:28:37]Szerintem erről amúgy a múltkor úgy kell úgy is kell kezelni gazdaság is.
[01:28:42]És hát egyértelműen az jelent, hogy nyugathoz akarunk tartozni.
[01:28:43]Ez most a politikai üzenet, nem a gazdasági.
[01:28:46]Nyugathoz akarunk tartozni, és úgy fogunk a nyugathoz tartozni, hogy mi is az eurozóna tagé leszünk.
[01:28:50]A 13-ból akkor mi leszünk a 10ek, akik egyébként csatlakoztak a 2004 óta.
[01:28:54]Tehát olyan nagyon, hogy mondjam, kívülről nem fog ez olyan nagyon extrémitásnak tűnni, hogy hoppá 9 után 10k-ént a magyarok beléptek.
[01:29:03]Tehát a másik oldalról nézve ez a világ legtermészetesebb dolga lesz.
[01:29:06]Ok.
[01:29:06]Ebben egyet értesz, hogy ez egy amúgy belátható bevezetésű?
[01:29:10]Nem, egyáltalán nem.
[01:29:10]Szerintem nem lesz ezzel a tervvel eurónk.
[01:29:12]És azért mondom ezt, mert két fontos mutató van.
[01:29:14]Ugye az egyik az az államháztartási hiány, amit ugye le kéne szorítani 3% alá valahova, de és ugye az van a tervben, hogy ez évről évre csökken és leszorul oda.
[01:29:24]De ez azon a feltételezésen alakul, ami a másik fontos mutató, ez a GDP növekedése.
[01:29:30]Ez egy folyamatosan gyorsuló GDP növekedési pálya esetén.
[01:29:32]Magyarul egy nagyobb tortából lesz egy kisebb hiányót.
[01:29:38]Ezek a számok szerintem fiktív számok.
[01:29:41]Tehát én el nem tudom képzelni, hogy mi alapján írták be azokat az államháztatási hiányszámokat, miközben az, ahogy az előbb mondtuk, a minisztériumok dolgoznak a terveiken.
[01:29:52]Tehát valamikor majd választ kell adniuk ilyen 9000 milliárdos kérdésekre, hogy akkor paks vagy nem, oroszokkal vagy nem, klímavés vagy nem.
[01:29:58]Tehát, hogy ilyen sok ezer milliárdos dolgok nem dőltek el.
[01:30:04]De valaki a pénzügyminisztériumban beírt oda államháztatási hiányszámokat mire alapozva.
[01:30:11]Tehát hogyha nem a jövő évre mondod, hanem a következő következő négy évre.
[01:30:14]Tehát hogy a következő négy évben és ezeknek egy ciklusra kaptak mandátumot Tiszák Tiszáék.
[01:30:20]Tehát hogy hogyha ezalatt a négy év alatt el fognak dőlni ilyen lényegi kérdések, márpedig el kell dőlniük.
[01:30:26]Tehát ez nem olyan, hogy tehát hogy valamilyen energiára szüksége lesz Magyarországnak a 2030-as években.
[01:30:30]Paks már most el van késve.
[01:30:33]klímavédekezéssel valamit csinálni kell, mert ilyen az utolsó GDP negyedéves GDP adatba messze a legnagyobb negatív rontó tényező az a mezőgazdaságnak az aszái al és egy csomó ilyen van, tehát hogy ilyen vasüendszerrel biztos, hogy nem fogunk tudni tovább menni, mint ami most van.
[01:30:50]Tehát ezekre valamilyen választ kéne adni.
[01:30:54]És amíg nem születtek meg a válaszok, én el nem tudom kézzelni, és ezért sem értem, hogy miért gondolja valaki, hogy itt az euró csatlakozás alapján vásároltak állampapírokat, hiszen az a terv, ami ide van rakva, abban fiktív számok vannak.
[01:31:05]Ezeknek a számoknak nincs megalapozottsága.
[01:31:07]Hát de tehát, hogy azt értjük, hogy a Fidesz módhoz képest így is ugye tehát vitat egyébként tök jó, hogy vitatkozunk valamiről, mert ha most még mindig itt lenne a Fidesz, akkor ugye nem vitatkoznánk semmiről, hanem mondanánk, hogy minden rossz és nem tartunk sehova.
[01:31:18]Tehát ehhez képest de azért hagyjuk a Fideszt, mert a kötvényhozam hát ez az, de a kötvényhozam azért változott, mert a Fidesz múlt volt kötvény hozzamesebb lesz, mert keleti helyett nyugati orrientáció, mert szakemberek de de tehát nagyon erősen ez egy keretet ad és én azt az embert, aki ez alapján vásárolt állampírokat kirúgnám szerintem mégis.
[01:31:41]Hát akkor befektetők ilyen egyszerűek, hogy hogy azt gondolják, hogy mivel politikai cél van, hogy belépjünk az unióba, mert a nyugathoz akarunk tartozni, ezért ezek az emberek kényszeríteni fogják magukat gazdasági értelemben is, hogy hogy ez hogy ezt elérjék.
[01:31:55]És ez van a kötvénypiaci befezés.
[01:31:56]Ilyen szempontból persze, hogy ne nehogy beszéljünk a Fideszről, csak annyi annyiban, hogy hát a kötvényhuzamokat láttuk a 24-től a az ábrán, és hát nyilván azért csökken, mert hogy egy teljesen új világ van.
[01:32:05]Egy utolsó kérdés, és akkor a Fidesz a múlt, de akkor ez a jövőre vonatkozik.
[01:32:11]Magyarország ma ugye 27 uniós tagállam van.
[01:32:14]Magyarország ebből a 27 tagállamból a 23.
[01:32:16]helyen áll fejlettségben.
[01:32:16]Az Eurostatnak egy ilyen komplex fejlettség mutatója alapján.
[01:32:20]Az EU átlaga, hogyha 100%, akkor Magyarország 76-on áll, és a környező országok közül Szlovákiát és Bulgáriát előzzük, de Románia és Horvátország nem sokkal van mögöttünk.
[01:32:31]Csehország jóval előttünk, Ausztria meg nyilván az uniós átlag felett.
[01:32:33]Ez egy nagy kérdés, de valamire rövidre fogva érdekelne, hogy mindezekből, amiket most itt végigbeszéltünk, a költségvetésből, a hosszútávú euróbevezetési tervből, arra láttok-e stratégiát, hogy ebből a csapdából kitörjünk, hogy ebből feljebb lépjünk, hogy ne a 23-ak legyünk, hanem tényleg lehet, hogy nem lehet öt év alatt, de akárhogy is, de hogy ebben hogyan akarunk följebb zárkózni.
[01:32:58]Én azt gondolom, hogy ez a terv egyszerre a leszakadáshoz fog vezetni, és euró sem lesz belőle.
[01:33:05]És ezért ebbe a beszélgetésben már elég részletesen elmondtuk, hogy elmondtam, hogy miért.
[01:33:11]Ha nem fektetünk be, abból leszakadás lesz, és nem fognak teljesülni ezek a fiktív számok, amik be vannak írva.
[01:33:16]Tehát sem eurónk nem lesz ezzel a tervvel, se sem pedig felzárkózni nem fogunk.
[01:33:22]Szerintem még a magyar munkaerőben még mindig van valamennyi tartalék, nem sok.
[01:33:26]Tehát ugye munkaerőhiány van a legtöbb területen.
[01:33:29]Van van valam egy kicsi tudunk még olyan értelemben másolni vagy közeledni Nyugat-Európához.
[01:33:33]Tehát szerintem ez a 76 ez felmehet a 80 valahányossába.
[01:33:35]Nem nem 2030-ra, de mondjuk a 2030-as években valamikorra.
[01:33:42]Ez nem lesz egy katarziszerű élmény.
[01:33:44]Tehát, hogy azt is mondhatnám, hogy szerintem ez a papírforma.
[01:33:48]Ugye az is segít bennünket, ha mások ugye nem tudnak, tehát mondjuk szenved, nem tudom a most éppen a déli nem szenvednek, mond az olaszok azért a leginkább az elmúlt 20 évben szenvednek.
[01:33:58]Tehát ilyen értelemben az EU relatíve jön le.
[01:34:00]Tehát most így hozzuk be az olaszokat.
[01:34:01]Most mondtam valamit, hogy de ugyanez igaz a lengyelekre vagy a csere, a cse cse most ugye 90-en vannak valahol, lengyelek nem tudom 80 körül.
[01:34:07]Tehát hogy ez ez szépen történik ez a felzárkózás.
[01:34:09]Az, hogy mi hogy ugrunk egy nagyot.
[01:34:13]Tehát mondjuk a lengyelekben inkább belelátunk, hogy ugranak egy nagyot, mint mint a mint a magyarokba.
[01:34:16]És ez nyilván egy egy probléma.
[01:34:20]Ettől függetlenül ebből a helyzetből, tehát hogy én nem látom azt, hogy hogy lehetne másképp.
[01:34:24]Tehát hogy szép, lassú, felfele oldalazás, ez a realitás, ezt tudjuk csinálni.
[01:34:30]Felfele oldalazás.
[01:34:31]Hát így fogalmaztam meg.
[01:34:32]Ez a tanultetlens ez a tanult tehetetlenség maga.
[01:34:35]Most figyelj, próbálok elmondani, mit gondolok.
[01:34:37]Hát realisták én azt gondolom, hogy realálisták nem lehet oldalazni.
[01:34:38]Ez egy nagyon jó egyébként szerintem ez a legtalálom az egész beszél a felfele oldal úgy értelmezem ez megy az idő szépen lassan haladunk felokozatos előrelépés te látsz ebben.
[01:34:51]Igen, igen, igen.
[01:34:52]De viszont ennyit sem, hanem ezá ki tudok ki tudok venni ez a felfele oldalazás ez a legjobb.
[01:35:00]Nem, de te azt mond ezt tisztázzuk.
[01:35:01]Tehát, hogy itt azt mondtad, hogy 80 fölé vehetünk, előre fogunk lépni ezen a listán.
[01:35:06]Te pedig Zoltán azt mondtad, hogy nem fog.
[01:35:08]Ó, de hát ezt azért nehéz megmondani ezt a 80-at, mert tényleg az van, hogy Olaszországba, tehát mit tudom én, ma Olaszországban alacsonyabb a bére az embereknek, mint a 90-es években volt Reál Reálban.
[01:35:18]És azért ez nem független az eurozónától egyébként.
[01:35:21]Tehát ugye az nagyon fontos, hogy a a bázis, tehát hogy a ah amihez méred magad a 100%-ot, azt masszívan lehúzta az egyébként, hogy a déli országok azok összeomlottak.
[01:35:29]Ö, aztán most próbálnak kilábalni belőle, de hogy az önmagában akkor nem húz ki minket a bajban, hogyha ebben akár jobb.
[01:35:36]Tehát, hogy én ennél sokkal nagyobb ambíciót tűznék ki magamnak, hogy most akkor 75-ről fölmegyünk 82-re úgy, hogy az olaszok meg lefelé húzzák az átlagót.
[01:35:45]Tehát ez ez tényleg az oldalazás, ez nem a felfelé oldalazás, ez az oldalra oldalazás.
[01:35:49]Jó, hát meglátjuk majd.
[01:35:49]Szabó Balázs és Pagács az altán nagyon köszönöm, hogy ismét eljöttetek.
[01:35:53]Várunk titeket máskor is.
[01:35:55]Mi köszönjük a szépást.
[01:35:57]Köszönjük szépen.
[01:35:58]Nektek pedig köszönöm a figyelmet.
[01:35:58]Az elmúlt nagyjából másfél órában Pogácsa Zoltánnal és Szabó Balázsral beszélgettünk és vitatkoztak arról, hogy mit lehet kiolvasni és mit nem a Tiszakormány első költségvetéséből, illetve az euróbevezetésről szóló középtávú stratégiáról.
[01:36:12]Hogyha menet közben csatlakoztál be az adásba, akkor mindenképp javaslom, hogy te kedd vissza az elejére, mert sok érdekes témát és ábrát néztünk végig, és vitattunk meg itt egymással.
[01:36:21]illetve még arra is felhívom a figyelmet, hogyha nem vagy rendszeres támogatója a Partizánnak, akkor mindenképp csatlakozz hozzánk, csatlakozz azokhoz, akik már velünk vannak, azért, hogy akár ehhez hasonló vitákat tudjunk rendezni itt a stúdióban, amiből tényleg érdemben megtudhatunk többet arról, hogy milyen irányba mehet Magyarország a következő években.
[01:36:41]És mielőtt még végetérne teljesen a mai adásunk, azelőtt még nézzetek meg egy előzetest a Mocskafogó 40 című filmünkről, hiszen ezt premier előtti vetítéseken is megnézheted szerte az országban, Budapesten és más nagy városokban is.
[01:36:55]Ehhez minden információt megtalálsz a leírásban.
[01:36:58]Mára tehát köszönöm a figyelmeteket.
[01:37:00]Én Szurvilős voltam.
[01:37:02]Tartsatok velünk legközelebb is.
[01:37:07]A Racer információs szolgálata 40 év után is az önrendelkezésére áll asszonyok.
[01:37:36]Mit hoztál nekünk, Pedro?
[01:37:36]Amigioó!