Patrióta 46:32

Vukics: Lesz még 10 év múlva is Európai Unió? | Utolsó elemzés

geopolitikaukrán háborúvilágrendeurópai uniófegyverkezésközéletmegafon
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Vukics: Lesz még 10 év múlva is Európai Unió? | Utolsó elemzés
tl;dr
  • Európa vezetési válságban van: az uniós elit saját magát a „jók” oldalára helyezi, miközben gazdaságilag süllyed, energiagondokkal küzd, és felszámolta diplomáciai kapcsolatait a környezetében.
  • Az EU eredeti békeprojektje visszájára fordult, és a kontinens a fegyverkezés ördögi körébe került – Európa lett a világ legnagyobb mértékben fegyverkező régiója.
  • Az orosz-ukrán háború a közelség miatt különösen pusztító testvérháború, ahol a másik fél létezését kérdőjelezik meg.
  • „Az emberi élet a legfontosabb. És hogyha ebből indulnánk ki, akkor egészen más lépéseket tennénk.” – Vukics Ferenc

  • Trump elnöksége a stratégiai kétértelműségből az őszinte érdekpolitikába való átmenet, amely az USA-t az egypólusú világrendből egy multipoláris keretbe próbálja átvezetni.
  • Kína gazdasági fölénye sokkoló: hajóépítési kapacitása kétszázszorosa az amerikainak, és a Nyugat soha nem ismerte meg igazán a világ más részeinek társadalmait.
  • Magyarország számára a túlélés kulcsa a nemzeti önszövetség fenntartása, és hogy az emberekhez eljussanak a valós információk.
  • A következő három-négy évben annyi változás fog lezajlani, mint korábban 10–30 év alatt, és Európát sem szabad leírni a fiatalok körében zajló „tektonikus mozgások” miatt.
  • A Patrióta csatorna közössége aktívan dolgozik a továbbműködésen, és Ópusztaszeren július 3–5. között Magyarországgyűlést tartanak.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az adás a Patrióta csatorna Specialista műsorának záró epizódja, amelyben a műsorvezető és Vukics Ferenc, a műsor állandó szakértője három év távlatából tekintenek vissza a világban végbement változásokra, és megpróbálnak előretekinteni a következő három év várható folyamataira. A beszélgetés során Európa geopolitikai helyzete, az ukrajnai háború, az Egyesült Államok szerepének átalakulása és Magyarország jövőbeli pozíciója kerül a középpontba. Vukics Ferenc az adás végén személyes hangvételű búcsút vesz a nézőktől, és megerősíti, hogy a Patrióta csatorna közössége aktívan dolgozik a további működésen.


Európa helyzete: a Titanic-süllyedés hasonlattól a belső pusztító erőkig

Európa elszigetelődése és vezetési válsága

Vukics Ferenc szerint az elmúlt három évben az európai vezetés teljesítménye drámai zuhanást mutatott. Kaja Kallas egyik Pekinggel kapcsolatos megjegyzését említi példaként, aki a kínai tárgyalásokat "hímsoviniszta találkozóhelyként" jellemezte, amiből Vukics arra következtet, hogy az európai vezetők "teljesen másik kávéházban játszanak", mint a világ többi szereplője.

Az európai önmeghatározás kapcsán kifejti, hogy az uniós vezetés odáig jutott, hogy saját magát a "jók" oldalára helyezi, míg mindenki mást a "gonoszok" közé sorol. Ez a felfogás szerinte különösen veszélyes következményekkel jár egy olyan kontinens számára, amely gazdaságilag süllyed, energiahiánnyal küzd, és felszámolta diplomáciai kapcsolatait a közvetlen környezetében. Ahelyett, hogy a realitásokkal foglalkozna, Európa inkább olyan hosszú távú projektekbe menekül, mint Dél-Amerika, Grönland vagy Kanada erőforrásainak megszerzése, amelyek "évtizedekkel később lévő folyamatok".

„Nem csak a külső szereplőkben kelt olyan érzéseket, amelyek arról szólnak, hogy innét tartsunk távolságot evvel a társasággal, hanem belül is. Tehát ez egy belső pusztító erőként is fel tud lépni." *

A békeprojekt megfordulása

Vukics hangsúlyozza, hogy az Európai Unió eredetileg egy békeprojektként jött létre, amelynek célja a háború megakadályozása és az európai polgárháborúk végleges lezárása volt. Most azonban azt látja, hogy a projekt "az ellenkező irányba kezdi el magát sodorni". Szerinte az EU megalapításakor négy-öt különböző utat is felvázoltak, és ő ezek közül kettővel különösen szimpatizál, amelyek több párbeszédről, egyeztetésről és kevesebb "nagyképű hatalomgyakorlásról" szólnának, valamint az európaiság és a saját értékek kihasználásáról.

A Titanic-hasonlat és Magyarország

Április 12-i magyarországi események kapcsán Vukics egy volt barátja kérdésére válaszolva a Titanic-hasonlattal élt: az európai kontinens süllyed, és néhány szereplő elindította a mentőcsónakokat. Magyarországon azonban szerinte sokan "visszamásztak a kötélhágcsón" és "lementek a bálterembe bulizni", nem értve, mi történik körülöttük. A hasonlat szerint a csónakba szállás még nem garantálja a túlélést, de esélyt ad rá – ehhez azonban mindenkinek követnie kell az evezést értő matróz utasításait. Magyarország számára létfontosságú, hogy ne polgárháborús állapotban legyen, amikor a krízisek rázuhannak.


Az orosz-ukrán háború: fegyverkezés, biztonsági dilemma és testvérháború

A fegyverkezés paradoxona

A háború kapcsán Vukics rámutat, hogy Európa lett a világ legnagyobb mértékben fegyverkező régiója: a világban fegyverkezésre költött pluszpénzek döntő része európai országokból származik. Ez "önbeteljesítő jóslattá" is válhat, hiszen minél több fegyvert halmoznak fel, annál nagyobb a konfliktus kockázata. Ugyanakkor megjegyzi, hogy ez a fegyverkezés kívülről növekvő erőként, belülről viszont tehetetlenségként látszik.

A biztonsági dilemma mechanizmusa

Részletesen kifejti a biztonsági dilemma fogalmát: ha egy ország fenyegetve érzi magát egy másik katonai képességei miatt, fegyverkezni kezd. Ez a szomszédos, hasonló méretű szövetséges országban is félelmet kelt, aki szintén fegyverkezni fog – ezzel egy hullámjelenség indul el, amelynek végén mindenki erős hadsereggel rendelkezik, mégis mindenki kevésbé érzi biztonságban magát. Korábban a kisebb hadseregek mellett is nagyobb biztonságérzet volt a párbeszéd és a diplomácia miatt, valamint az Egyesült Államok irányító szerepe miatt, amely "csillapította a különböző szereplők között lévő problémákat".

Testvérháború: a közelség pusztító ereje

Vukics a kutatókra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a háborúk mintegy 80%-a "testvérháború", amely azonos civilizációhoz tartozó, egymáshoz "túl közel álló" országok között zajlik. Az ilyen konfliktusok egy kulturális és identitásbeli "élettérért" folynak, ahol az egyik fél megkérdőjelezi a másik létezését – ez teszi ezeket a háborúkat "igazán feloldhatatlanná és igazán pusztítóvá". Az első és második világháborút is egyfajta európai polgárháborúként értékeli, ahol valamelyik szereplő egy "Nagy Európát" akart egyesíteni közös hadsereggel.


Németország és Európa egyesítésének kísérlete

Vukics párhuzamot von a történelmi "Nagy Európa" gondolat és a jelenkori folyamatok között. Úgy látja, hogy Németország "újból felelősséget akar gyakorolni egész Európa felett", és zajlik egy újraegyesítési kísérlet. Ebben a folyamatban nem önálló német akarat érvényesül, hanem Németországot más erők használják fel – ahogyan egykor az Egyesült Államok használta fel Németország hadseregét és gazdaságát saját céljaira. Hozzáteszi, nem véletlen, hogy Nagy-Britanniát is "vissza akarják léptetni Európába", mintha az európai egyesítést "akár kemény, erőszakos úton" is keresztül akarnák vinni. Mindez hosszú távon gyengíteni fogja Európát.


Az Egyesült Államok átalakulása Trump alatt

Az őszinte érdekpolitika korszaka

Trump elnökségét Vukics a "stratégiai kétértelműségből az őszinteség irányába történő kilépésként" jellemzi. Míg korábban Macron hangoztatta a stratégiai kétértelműség szükségességét Európa számára – "hogy olyannak mutassuk magunkat, mint ami nem vagyunk" –, addig Trump őszintén kimondta: az Egyesült Államok érdeke az elsődleges. Vukics szerint ez a felismerés abból fakad, hogy az amerikai vezetés rájött: nincs több erőforrás a "kellemes segítségnyújtás" korszakának fenntartásához, különösen az USA adósságállományának, a háború szabályainak megváltozása és a haderő teljes átépítésének szükségessége miatt.

Átmenet a multipoláris világrendbe

Trump szerinte "átmenedzseli az Egyesült Államokat az egypólusú világrendből" és megpróbálja hazáját "a világ egyik meghatározó hatalmává" tenni egy multipoláris keretben. Az egypólusú világrend fenntartására egyszerűen nincs elég erőforrás, és a szövetségesek erőforrásai sem elegendőek. Ezt érzékelteti a Hormuzi-szoros példájával: ha ott az amerikai flotta megjelenik, mit számít, hogy hány francia vagy brit fregatt is csatlakozik? Nem fognak tudni érdemben segíteni.

Kína gazdasági súlya és a nyugati vakság

Vukics sokkoló adattal világít rá Kína és a Nyugat közötti szakadékra: Kína egy év alatt annyi betont önt ki, mint az Egyesült Államok alapítása óta összesen. A hajóépítési kapacitás terén Kína 200-szorosa az amerikainak, és még ha a szövetségesek kapacitását összeadják, akkor is tízszeres a kínai fölény. A Nyugat hibája szerinte az, hogy a felszíni irányításra koncentrált, de soha nem ismerte meg valóban a világ más részeinek társadalmait és kultúráit. Az angolszász oktatási rendszerben taníttatott "satrapák" (helytartók) irányították a perifériákat, de ellenállásba ütköztek, mert a felszín alatt a társadalmak "irányítják saját magukat".

„Elfelejtettük, hogy amikor egy tudatosan, céltudatosan több 100 millió ember egy irányba halad, annak a végén mi a következménye és milyen események következnek ebből?" *


Civilizációs ciklusok és a megújulás lehetősége

Vukics hosszabban kifejti a civilizációk felemelkedésének és elbukásának ciklikus természetét. A Római Birodalom és a görög városállamok példáját hozza fel, amelyek többször is elbukhattak volna, de mindig akadtak megújító szereplők. Nagy Sándor makedóniai felemelkedését említi, aki a perzsák és görögök kibékítésével terjesztette el a hellén kultúrát – a megújulás kulcsa az együttműködés megtanulása volt.

Trump kapcsán úgy véli, hogy elméletileg megértette ezt a szükségszerűséget, de hogy "jól menedzseli-e", az még nem dőlt el. Vannak sikeres manőverek – például "ügyesen kimanevőrezte magát a bajból" –, de vannak szkeptikus területek is, mint az iráni konfliktus, ahol úgy tűnik, "törököt fogott" és nem várt ellenhatás alakult ki.


Magyarország helyzete és a partikuláris felelősség

A nemzeti önszövetség és a politikai koalíciók

Vukics Magyarország kapcsán kifejti, hogy a világ nagy folyamatai mindig elérik az országot, jellemzően némi késéssel – "a Varsói Gyors előbb jön" –, és most "hátraszorultunk" abból a pozícióból, ahol korábban egy európai változás élén álltunk. Ennek ellenére létezik egy nagy politikai tábor Magyarországon, amely számára "Magyarország szuverenitása, a nyelv, a kultúra, ennek az országnak a jövője nagyon fontos". Ebből a táborból a különböző pártok (a korábbi kormánypárt és az új kormánypárt) egyaránt "szeletet vágtak ki maguknak". A jövő kulcsa szerinte az, hogy "önmagunkkal szövetségben maradjunk", és ha ezt a nemzeti koalíciót sikerül fenntartani, akkor az együttműködés megtanulása után a politikát is rá lehet kényszeríteni a nemzeti célok követésére. Ennek természetes szelekciós hatása is lesz: "olyan szereplők el fognak tűnni, akik nem érdemelték meg a magyar embereknek a bizalmát".

A magyar emberek "magukhoz való esze"

A beszélő szerint a magyar emberek döntő többségének megvan a "magukhoz való esze", és nem a "belpesti réteg" gondolkodásmódja a meghatározó. A legfontosabb kérdés, hogy "bizonyos információk eljutnak-e hozzájuk, vagy se". Kritizálja azt a hozzáállást, amely még tükörfordításban sem hajlandó elfogadni információkat "ellenséges" forrásokból, például ukrán újságok önkritikus írásait, amelyek ismerete Vukics szerint segíthette volna Európát a háború kezelésében.

„Higgyük el, ha a nyugati társadalom csak az ukrán cikkeket elolvashatta volna, amit az ukránok súlyos ellenőrzésben, kemény ellenőrzéssel önmagukkal kapcsolatban írtak kritikát, akkor valószínűleg már Európa megoldotta volna ennek a háborúnak a kérdéskörét, csak ez senkit nem érdekel." *


A háború befejezésének szükségessége: az emberi élet prioritása

Vukics éles kritikát fogalmaz meg azokkal szemben, akik "csak egy igazságos békét" tartanának elfogadhatónak, és azt kérdezi: "mondja meg, hogy ennek mi az ára?". Sorolja a háború emberi következményeit – a halottakat, a testileg-lelkileg összeomlott áldozatokat, a tönkrement családokat és generációkat –, és a válaszadás kényszerét sürgeti azoktól, akik a háború folytatását szorgalmazzák. Szerinte ha valaki ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni, akkor "hallgasson el, mert amit mond, az döntő részében ugyanolyan egyszerű propaganda, amit akár Moszkvában is hirdethetnének meg".

A háború lezárásával kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy a békével "mindenkinek nyernie kellene". A másik elpusztítására való törekvés veszélyes, különösen a modern fegyverek korában, beleértve a mesterséges intelligencia hadászati alkalmazását is, amelyről "magunk sem tudjuk, hogy micsoda". A magyar érdek külön is kiemeli: minél hamarabb vége legyen a háborúnak, hogy se ukránnak, se orosznak, "de főleg kárpátaljai magyarnak ne kelljen többet meghalnia".

„Az emberi élet a legfontosabb. És hogyha ebből indulnánk ki, akkor egészen más lépéseket tennénk." *


A következő három év kilátásai

A változások gyorsulása

Vukics szerint a következő három-négy évben olyan mértékű változások fognak lezajlani, amilyeneket korábban 10-20-30 év alatt éltünk meg. A világ felgyorsulásáról beszél, és ebben a folyamatban Európát sem szabad leírni – "mégis csak Európa, tetszik valakinek, vagy nem tetszik". A kontinensen "borzasztó nagy társadalmi tektonikus mozgások vannak" a fiatalok körében, ahogy arról egy korábbi adásban már beszéltek.

Lengyelország mint minta

Az új magyar miniszterelnök első varsói útja kapcsán felhívja a figyelmet a lengyel politikai folyamatok tanulságaira. A Tusk-kormányzat két és fél éve után érdemes megvizsgálni, hogyan tartotta meg magát a jobboldal: három új jobboldali párt jött létre, amelyek együttesen már nagyobbak, mint a Tusk-féle társaság, és a miniszterelnök "a legközelebbi szövetségeseit teljes mértékben elveszítette, mert jelentéktelen szereplőkké váltak". Mindez azt mutatja, hogy aki "itt most mindennek vége" típusú következtetést von le, "óriási tévedésben van".

A műhelyek és a közösségi média szerepe

Vukics hangsúlyozza a műhelyek, mint a Patrióta csatorna fontosságát a jövő szempontjából. Párhuzamot von a Charlie Kirk-féle ifjúsági mozgalmakkal, amelyek a közösségi médián keresztül tudták megszólítani a fiatalokat. Elismeri, hogy a közösségi médiát sokszor ostorozzuk, de a fiatalok "döntő többsége más fiataloknak az inspirálására ment be a templomba, akik a közösségi médiában hívták fel erre a figyelmet". Az információval való ellátás kulcsfontosságú lesz, és bízni kell abban, hogy ha az emberekhez eljut az információ, akkor "hadd döntse már el, hogy ő merrefelé akarja alakítani a sorsát".


Személyes búcsú és a csatorna jövője

A Specialista mérlege

A műsor zárásaként Vukics felidézi a három év statisztikáit: 200 adás, több mint 20 millió megtekintés, 10 000 munkaóra, 600 feldolgozott cikk és több mint 2000 tanulmány. A műsor témáinak felsorolásával (Grönlandtól Tajvanig, az északi sarktól a Tűzföldig, a mesterséges intelligencia stratégiai jelentőségétől a katonák mindennapjaiig) érzékelteti az elvégzett munka szélességét és mélységét.

A csapat és a közösség jelentősége

Vukics személyes hangon köszöni meg a csatorna munkatársainak – műsorvezetőknek, szerkesztőknek, operatőröknek, vágóknak, hangmérnököknek, gyártásvezetőknek – a támogatást, és kiemeli, hogy a Patriótánál "igazi bajtársak módjára bántak egymással", ami a csatornát "egy kicsit a szűkebb hazánkká is tette". Megköszöni a sorsnak, hogy barátokra lelt a kollégákban, és elárulja: a Patrióta csatorna közössége "nem szeretné elveszíteni az elmúlt évek eredményeit, s aktívan dolgoznak azért, hogy a csatorna tovább működhessen".

„Ahogy egymással bánunk, az a hazánk.” *

Meghívás Ópusztaszerre

Vukics meghívja a nézőket a július 3–5. között Ópusztaszeren megrendezésre kerülő Magyarországgyűlésre, ahol "megtapasztalhatod, hogy nem vagy egyedül". Mixard Kálmán idézetével búcsúzik: "Ki tudja, mikor látlak, de a gondolatom mindig veled lesz, s akárhova vet a sors, őrködök feletted, még ha sírba jutok, onnan is."


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „megint megkérdőjelezték, amikor mondtam, hogy hogy 200-szoros hajóépítési kapacitása van”: A beszélő itt feltehetően egy korábbi állítását ismétli meg Kína hajóépítési kapacitásáról, de a mondat tördelése miatt nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan ki és milyen kontextusban kérdőjelezte meg ezt.
  • „a pólus”: A beszélgetés multipoláris világrendről szóló részében többször előfordul, hogy a beszélő "pólusz"-t vagy "pólusz"-t mond az átirat szerint, ami valószínűleg a "pólus" vagy az angol "pole" magyaros kiejtése. A szövegkörnyezet alapján minden esetben a "pólus" kifejezés a legvalószínűbb.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Három év, 200 adás, több mint 20 millió megtekintés, 10000 munkaóra, 600 feldolgozott cikk, több mint 2000 tanulmány.

[00:00:08]Ez volt a specialista itt a Patriótán.

[00:00:10]Beszéltünk szövetségekről, ellenséges hatalmakról, széteső világrendről, egyszerű katonák mindennapi életéről, a háború embert próbáló borzalmairól, állítólagos csodafegyverekről, a veszélyek elől luxusbunkerekbe költöző elitekről, a hadiipari komplexum rideg számításairól.

[00:00:30]Bejártuk a világot Gröllandól Tajvanig, az északi sarktól a tűzföldig.

[00:00:32]Kutattuk a geopolitikai folyamatok összefüggéseit, a világűr, a mesterséges intelligencia stratégiai jelentőségét.

[00:00:42]Megpróbáltuk bemutatni, hogy hogyan gondolkodnak és hogyan cselekednek az emberek a világ különböző tájain, milyen érdekek vezérlik őket és mi mindent hajlandóak kockáztatni a méltóbb emberi élet megteremtésének érdekében.

[00:00:53]Emberi döntéseken keresztül próbáltuk megérteni, hogy ezek a folyamatok hogyan is formálják mindannyiunk közös jövőjét.

[00:01:02]Három év, hosszú idő.

[00:01:02]Ideje, hogy számot vessünk azzal, mennyit is változott a világ a műsor indulása óta, és talán van bennünk annyi bátorság is, hogy megvizsgáljuk, hogy mi várhat ránk a következő három évben.

[00:01:14]Kezdődik.

[00:01:21]Mi történt Európával az elmúlt három évben?

[00:01:23]És most arra gondolok, hogy említetted például a párbeszédet, hogy milyen fontos az, hogy párbeszédet folytassunk másokkal.

[00:01:27]És hát mondjuk Oroszország felé ugye egyértelműen lezárta az egész Európai Unió, összezárt mondjuk úgy így Kiev mögött.

[00:01:34]Aztán utána megromlott a viszony igazából Trump elnökkel is az elmúlt három évben ezt azért kijelenthetjük és azt én azt azt is el lehet mondani, hogy Kínával sem rózsásak a kapcsolatok, ha csak azt vesszük, hogy Ursula von der Liont hogyan fogadják például Pekingben és hogyan fogadják Donald Trumpot Pekingben.

[00:01:52]A kettő között látványos különbség van.

[00:01:54]Három év alatt honnan hová jutottunk el?

[00:01:56]Hát a három év a leglátványosabb teljesítményesés, ami a tehát előtte sebb volt volt kismiska, amit a az európai vezetés művelt, de ami azóta történik, az elképesztő.

[00:02:10]Tehát amikor mondjuk erre mondjuk Kaj Kalasnak az a megjegyzése mondjuk a a Pekingben zajló találkozókra, hogy hát itt valami hímsoviniszta találkozóhely volt, és hogy kevés volt a nő, és neki ez jött le ebből a találkozóból.

[00:02:26]akkor azt tudhatjuk, hogy valami ha valami nagyon nincsen rendben az európai vezetéssel, és hogy hogy valami teljesen másik kávéházban játszanak.

[00:02:33]És az önmeghatározása is Európának, ami ugye nemrégiben szintén tőle származik, hogy ha hát ugye nem szeretnek bennünket se az amerikaiak, se az oroszok, se a kínaiak, és hogy ellenünk vannak és a a mi felosztásunkra a törekednek, hát odáig el is kellett jutni, hogy ez a az állapot valahogyan létrejöjjön.

[00:02:51]Ehhez el kellett tudni szepálódni ilyen mértékben a világ többi részétől.

[00:02:55]És amikor azok a hangok jelennek meg, hogy Európának kell átvennie a hegemon Egyesült Államok szerepét, legalább itt Európa környékén, nem?

[00:03:06]Ők úgy gondolják, hogy a világon, mert ők Igen, mert mert ők határozzák meg.

[00:03:11]Tehát ők azt mondják, hogy ők szab Mert ők a jók.

[00:03:15]Ők a jók, a gonosz a többi, mindenki más gonos.

[00:03:19]A gonosz tengelje most már ugye amiről beszéltünk Oroszország észak-korea Irán esetében, amiről évtizedekkel ezelőtt beszéltek, ők már ezt úgy fogalmazzák meg, hogy hogy ők a a tündék és mindenki más az orkok közé tartozik, mint ahogyan a követőik is leggyakrabban ugye ezeket a hasonlatokat használ, érzelmekre hatából.

[00:03:41]Így van.

[00:03:41]És de a legfontosabb része, hogy ez milyen következményekkel kell, hogy járjon.

[00:03:45]egy egy süllyedő gazdaság, egy energia nem nélkül rendelkező, tehát energiában nem túl bőségesen ellátott kontinens, aki amúgy szép lassan felszámolta a diplomáciát a közvetlen körzetébe, és kapkodt, hogy majd esetleg Dél-Amerikával vagy Kanadával vagy a göröni erőforrásokkal, ő hogy fogja majd megújítani magát.

[00:04:05]Ami elnézést, ezek évtizedekkel később lévő folyamatok, amik akkor majd beérhetnek, de addig is kellene tudni cserekedni.

[00:04:12]Mi lesz három év múlva?

[00:04:14]mi lesz öt év múlva, mi lesz 10 év múlva, és lehet, hogy ezek a projektek meg nem életképesek, akkor azt látjuk, hogy kitűzni célul, hogy én vagyok az ideológiai teteje ennek a földgolyóbisnak, én vagyok a aki aki majd mindenkit rendszabályozni fogok a a közösségi médiától elkezdve a nagyvállalatokig és mindenféle nemzeti elképzelésekig.

[00:04:37]Majd én mondom meg, hogy mi fog történni.

[00:04:39]Ez nem csak a külső szereplőkben kelt ö olyan érzéseket, amelyek arról szólnak, hogy innét tartsunk távolságot evvel a társasággal, hanem belül is.

[00:04:50]Tehát ez egy belső pusztító erőként is fel tud lépni.

[00:04:54]És az az ország, amelyik vagy az a politikai szerveződés, amelyik annak idején egy a háború megakadályozása, az európai polgárháborúk végső lezárására jött létre, amelyik amelyik a a a azt állította magáról, hogy igazi béke projekt, az a végén pont az ellenkező irányba kezdi el magát sodorni.

[00:05:15]És hát ugye annak idején, amikor itt április 12-én megtörténtek Magyarországon is az események, egy volt ismerősöm barátom, megkérdezte, hogy hát akkor ez most mi a véleményem erről?

[00:05:25]És akkor egy ilyen csúnya hasonlattal értem, hogy hát a elkezdett a Titanic süllyedni, ez az európai kontinens.

[00:05:30]Itt néhány szereplő úgy gondolta, hogy hogy ideje lenne néhány csónakot leengedni, mentőcsónakot leengedni, és akkor a lemászni a csónakokba.

[00:05:40]majd a a csónakokba engedés az nem azt jelentette, hogy túl fogjuk élni a vi tengelt és mondjuk a kárpátira föl tudunk szállni.

[00:05:49]Az arról szólt, hogy megvan az esélye.

[00:05:51]De ehhez majd oda kell kapaszkodni a a aki eddig nem fogott evezőt, nem fogtad.

[00:05:57]Nem lehet megkérdőjelezni azt az egy matrózt, aki érti, hogy hogy kell ezt kezelni.

[00:06:02]Mindenkinek neki szót kell fogadnia, és a ugye a szélirányba kell fordítani a csónaknak az elejét, hogy ne boruljon föl a végén.

[00:06:09]És akkor megpróbáljuk, összeszedjük az erőnket, megpróbáljuk és valamelyik irányba el tudunk indulni.

[00:06:13]És úgy tűnik, hogy nálunk is az a döntés született, hogy visszamártunk a másztunk a kötélhákcson, az emberek egy jelentős része vissza lement a bálterembe, és bulizott egy nagyot.

[00:06:23]És nem értjük, hogy amúgy mi történt.

[00:06:26]Tehát ettől nem változtak meg a világ folyamatai.

[00:06:28]Semmi nem történt.

[00:06:30]Tehát itt Magyarország nem teheti meg magának, hogy egyfajta polgárháborús állapotban leledzen, amikor ez a a ezek a krízishalom rá fog zuhanni a világra, ami már rázuhan, és a hatásai érződnek, csak amikor azt állítjuk, hogy na, nem történt semmi.

[00:06:47]Látod, hát így döntöttünk, és nem történt semmi.

[00:06:50]Ja, hogyha ezek a folyamatok nem így zönnek a ez kell.

[00:06:53]Még kell hat hónap, kell hozzá két év, meg kell hozzá még másik hat év, és azalatt zajlódnak le ezek a az események.

[00:07:00]Ez még amúgy a szerencsénk, mert még időbe fordíthatunk néha a lapáton, hogy melyik irányba kell tudni fordulni, és Európának is kell tudni fordulnia ahhoz, hogy az életben maradását tudjuk biztosítani.

[00:07:14]Miért annyira fontos?

[00:07:15]Hát valaki azt mondja, hogy vesszen Európa.

[00:07:16]Nekünk aztán ugyanegy az EU-nak is, mi, mert ez sehova se vezet.

[00:07:20]Ö csak hát mi itt vagyunk Európában, és ezt nem tehetjük meg, hogy azt mondjuk, hogy hogy ez most akkor vesszen, ez a ez a békeprojekt vesszen.

[00:07:29]Csak hát ennek több megoldási lehetősége van.

[00:07:32]Annak idején, amikor megalakították, akkor négy-öt utat is felvázoltak.

[00:07:37]Ehhez én én ebből kettővel nagyon szimpatizálok, de ugye ez több párbeszédről szól, több egyeztetésről, kevesebb nagyképű hatalomgyakorlásról szól, hanem sokkal inkább amúgy az európaiságunk és a saját értékeinknek a kihasználásáról kellene, hogy szóljon, de úgy tűnik, hogy ez most nem így alakul.

[00:07:59]Beszéljünk az Ukrajin háborúról konkrétan.

[00:08:01]Honnan?

[00:08:01]Honnan?

[00:08:01]Hova jutott el?

[00:08:04]Három év alatt látszólag a frontvonalak merevek, de azért szerintem ebben az ügyben nagyon sok minden történt a háttérben, ha már csak azt az egyetlen egy dolgot itt meg tudom említeni, hogy Európa elkezdett fegyverkezni, sőt ő a aki a legnagyobb mértékben fegyverkezik, tehát a világban a az a plusz pénz, ami a fegyverkezésre költődik, az döntő részében az európai országok teszik meg.

[00:08:28]Ez néha ilyen önbevá be váltó jóslattá is válható.

[00:08:31]minél több fegyvert halmozol fel, ott utána ugye valami történik.

[00:08:36]Ez látszik kívülről.

[00:08:39]Ott közben a tehetetlenség látszik belülről.

[00:08:41]Ühüm.

[00:08:41]Nem az látszik, bocsánat, beszéltünk erről a multipoláris világról, tehát hogyha van mellettünk egy olyan nagy hatalom, mint Oroszország, bocsánat, ami a mellettünk az Európát, Európának a nyugati részét jelenti, és van Oroszország, akkor egymást Kordában tudja tartani akkor Oroszország és Európa, hogyha Európa is felnő annyira fegyverkezésileg, mint mondjuk Oroszország.

[00:09:01]Ugye sokan ebben reménykednek, sose felejtsük el, hogy az majd milyen költségekkel jár.

[00:09:05]És van egy van egy biztonsági dilemma, úgy hívják, hogy biztonsági dilemma.

[00:09:11]Tehát fogja magát egy ország, képz, legyen X ország, elkezd úgy érzi, hogy baj van, mert a mert az Yzellette az sokkal nagyobb katonai képességgel rendelkezik, mint ő.

[00:09:23]Természetesen föl fogja tuningolni magát.

[00:09:25]Vele szövetségben van egy Z ország.

[00:09:27]Jujú, a Z az most nem jó.

[00:09:31]legyen a a ország vele szövetségben van.

[00:09:34]De annak ellenére, hogy ő szövetségese, ennek ellenére úgy érzi, hogy ez nem jó, mert körülbelül hasonló lakosság nagyságúak, és hogyha ha ő a mellette lévőnek lesz egy fél milliós hadserege, neki meg a 50000-es, az úgy nem a a az ő szava keveset fog érni.

[00:09:53]Mi lesz a következménye?

[00:09:54]Ez egy hullámjelenséget vált ki.

[00:09:56]Folyamatosan mindenki fegyverkezni fog.

[00:09:58]És mi lesz a vége?

[00:10:01]Mindenki kevésbé érzi biztonságban magát, pedig mindenkinél egy erős hadseregből.

[00:10:05]Így van.

[00:10:05]Pedig mindenkinél egy egész erős hadsereg van.

[00:10:07]És akkor később ki mitől éreztük magunkat biztonságban úgy, hogy ezek a hadseregek a tizedét tized akkora nagyságúak voltak az együttműködés miatt, a párbeszéd miatt őt is a diplomácia miatt, mert úgy tűnt, hogy hogy ez valamifajta működőképességet biztosít.

[00:10:22]is persze ebben megvolt a az Egyesült Államoknak is a irányító szerepköre, amelyik csillapította a különböző szereplők között lévő problémákat, de ez inkább csak a másodlagos, a másodosztályú szövetségeseket jelentette, akik amúgy döntő részében ennek a hegemon világhatalomnak a nyertesei voltak.

[00:10:41]Tehát az ő esetükben ők benyelték, hogy valamikor hátat kellett fordít, benyelték a hágai inváziós törvényt, például, amiben a az Egyesült Államok amúgy önmagát feljogosította, hogyha mondjuk bármelyik állampolgárát vagy vezetőjét, katonáját vagy szövetséges ország vezetőjét a mondjuk a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság eljárás alá mondta volna, akkor a törvény kimondta, hogy ő megszállhatja ezt a a várost, megszállhatja akár azt az országot, és letartóztathatja az ott lévő szereplőket, és azokat az Egyesült Államokban bíróság elé állíthatja.

[00:11:14]Tehát de és ezeket mind ezek a szereplők hallgattak róla, és nem nem értelmezték túl ezeket a dolgokat, pedig egyértelművé tette, hogy neki mi a meglátása ezzel kapcsolat, mihez csatlakozik, és mihez nem csatlakozik, mi a fontos a számára és mi a nem fontos a számára.

[00:11:34]A a itt a háborúban az orosz-ukrán háborúban pont megint a a kutatóknak van igaza.

[00:11:40]Az, hogy valójában itt nem arról van szó, hogy a különböző civilizációk hogyan harcolnak egymással, azok a leg legkevésbé fordulnak elő, amikor civilizációk ugranak egymásnak.

[00:11:53]Azt tudjuk mondani, hogy a 80%-a egyfajta testvérháború, ami a különböző országok között lezajlik.

[00:11:58]És pont azért zajlik le, mert egy térért, egy kulturális térért, egy identitásért ö egy élettért zajlik a a küzdelem.

[00:12:06]Túl közel állnak egymáshoz, és az egyik a másikat megkérdőjelezi, a másiknak a létezését megkérdőjelezi, és ezért lesz igazán feloldhatatlan és igazán pusztító ez a háború.

[00:12:18]Ugye most már ott tartunk, hogy az első és a második világháború sokan a történészek közül európai polgárháborúkként tartják nyilván, amivel ami arról szól, hogy valamelyik szereplő akart egy nagy Európát egyesíteni, ugye a nagy Európa gondolat, a közös Európa, a közös hadseregével, a közös akármi egyéb másával.

[00:12:36]És ez a nagy Európa gondolat, amire ugye megint csak visszatérek, a ne felejtsük, ezek a nagykárolyi visszahivatkozások, amiket hallgattunk itt 10-15 éven keresztül, hogy Nagy Károly, miért olyan fontos Európa számára, mint példakép.

[00:12:50]És azt lehet látni, hogy hogy ezek az országok megpróbálták maguk alá gyűrni amúgy a hozzájuk a legközelebb álló kulturális szereplőket, akik igazából ugyhoz a civilizációhoz tartoztak hozzá.

[00:13:05]És ez a legnagyobb pusztításokat okozta.

[00:13:08]Ezért lehetett az, hogy Kínában tehát ké a vezető szerep igazából lesz.

[00:13:13]Így van.

[00:13:13]Így van.

[00:13:13]Így van.

[00:13:13]De ki fogja majd egyesíteni ezt a történetet?

[00:13:14]És most Európában mit láthatunk, hogy Németország újból felelősséget akar gyakorolni egész Európa felett, és zajlik egy újraegyesítés, ami nem Németország egyesíti újra Európát, hanem a Németországot felhasználó, ugye valamikor Bogár professzor úr mondta, az Egyesült Államok hadseregé, gazdaságát felhasználó erők mit cselekednek az Egyesült Államok nevében?

[00:13:38]Most ezt ugyanúgy el tudjuk mondani Európában, hogy hogy döntő részében Németországot meg mondjuk nem véletlen, hogy vissza akarják léptetni például Nagy-Britanniát Európába, tehát az ott lévő szereplők megpróbálják megteremteni annak a lehetőségét, hogy hogy ez az egyesítés a akár kemény, erőszakos úton is valahogy keresztül menjen.

[00:13:58]És ennek ugye megvannak a az eszközbázisai, de ez amúgy hosszútávon gyengíteni fogja Európát is.

[00:14:05]És amikor azt látjuk, hogy az innovációban le vagyunk maradva, a találmányokban le vagyunk maradva, a legnagyobb fejlesztésekben nem nem vagyunk ott, nem vagyunk jelen, az a egy nagyon súlyos társadalmi probléma, ami amiben azt mondjuk, hogy hát egy átlagos minden valami dolgot mindenki megkaphat, de a különleges teljesítményeket azt, hogy nem azok veszélyesek is lehetnek ránk nézve is, mert a különleges teljesítmények különleges emberekhez tartoznak, és akkor azok esetleg gondot okozhatnak a mi nagy általánosító elképzelésünkben.

[00:14:37]És tényleg veszélyes.

[00:14:39]Tehát amikor mi az igazán veszélyes, hát például ez a a neomorzizmus veszélyes.

[00:14:44]Tehát ezt tudom mondani mindenkinek, hogy ennek a nyúlványai, megjelenései, ahogyan nekünk problémát okoztak az elmúlt évtizedekben az elődeik, ez most ugyanakkora problémát fog okozni Európa esetében is, mert ők meg ezekkel a tapasztalásokkal nem nagyon rendelkeznek.

[00:14:59]És a végén odáig jutunk el tényleg, hogy a liberálisok lesznek, akik legtöbbet tesznek a liberalizmus ellen.

[00:15:04]A szocialisták lesznek, akik a legtöbbet tesznek a a szociális biztonság ellen.

[00:15:08]És nagyon sokan lesznek olyanok, akik magukat nacionalistának gondolják, de pont a saját nemzetük ellen, annak a sorsának a jobbra, jobbá válása ellen fognak majd a legtöbbet tenni, mert a világ ennél sokkal komplexebb, összetettebb, és ennek a ennek az összetettsége mentén volna érdemes haladni.

[00:15:28]Az összetettségnek az egyik, mondjuk így, hogy leszúrt sarokköve most Donald Trump, akinek a politikája minden nap alakítja a világot valamilyen valamilyen irányban, és ennek közvetlen hatása van ránk is.

[00:15:40]És az elmúlt három évről, hogyha beszélgetünk, akkor amikor elkezdted a specialistát, akkor még Joe Bidennek hívták az Egyesült Államok elnökét, és aztán utána Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke.

[00:15:50]Ez milyen változást hozott akár a világrendszerváltásban?

[00:15:54]őszinteség irányába történő kilépés.

[00:15:56]Valaki azt mondja, hogy hogy hol ezt mondja, hol azt mondja, ki tudja már, hogy mit mond.

[00:16:01]De hát a a stratégiai kétértelműsiséget nem ő kezdte el nagyon hangosan hangoztatni.

[00:16:05]Talán emlékszünk Macronnak a az első megjegyzései ezzel kapcsolatban, hogy hogyan kellene Európának stratégiai kétértelműséget mondani, vagyis olyannak mutatni magát, mint ami nem az, hogy az mennyit fog majd segíteni, vagyis, hogy hogy hazudunk egymásnak.

[00:16:18]Ez erről szól.

[00:16:18]És amikor szövetségesek elkezdenek egymás között hazudozni, akkor abban a abból túl sok jó nem nagyon jöhet ki.

[00:16:25]Az őszinteség az, amikor őszintévé tette, hogy az Egyesült Államok érdeke, az Egyesült Államok érdeke.

[00:16:31]Ez az, ami a őket hajtja, azon kívül, hogy mindenkinek milyen öyan kellemes segítséget nyújtsanak a a hogy ennek az időszaknak vége, mert nincs erőforrás rá, mert hogy ő mert hogy feltérképezték, hogy miük van.

[00:16:47]rájöttek arra, hogy nagyon nagy baj van az Egyesült Államok az adósságállománya kapcsán, a a a hadseregnek, a háború szabályainak a megváltozása kapcsán, hogy átértékelődik, teljesen új haderőt kell fölépíteni, teljesen új tapasztalatokat kell tudni feldolgozni.

[00:17:06]És az is látható, hogy a amúgy a a világ többi részének a szereplői is teljes mértékben megváltoztak.

[00:17:11]És miután kevés információ volt előre, mert miről szólt a dolog?

[00:17:16]meghívtuk azokat az embereket, akik a az angolszáz kultúrkörnek a a szabályszerűségeit elfogadták, jól megtanultak angolul, eljöttek hozzánk két, három, négy, öt évet tanulni, és utána hazaküldtük őket, és elnézést, mint satrapák eligazgatták a világ különböző részét, tehát hogy a perzsa birodalomban a különböző helytartók megtették a a maguk dolgait, de ennek mindenhol ellenállás lett a vége.

[00:17:40]És közben nem tudtuk, hogy amúgy az a valami, ami ott van, az az entitás, az valójában hogyan működik, mert mi csak irányítani akartuk azt a valamit, ami jól láthatóan amúgy irányítja saját magát, meg működteti saját magát, és valameddig eltűri azt, amit rárakunk felületként a felszínre, ugye a hajókat fölpakolhatjuk a víznek a tetejére, de mégis csak a víz lesz az Úr.

[00:18:03]és hogy az idő meg eltelt, és a vizet nem ismerték meg.

[00:18:08]Azokat a tavakat, tengereket, amelyek a embertengere, amelyek ezalatt voltak, azt meg kultúrákat, azt nem nagyon ismerték meg, és nem is törekedtek arra, mert mert úgy gondolták, hogy egy felesleges információval nem kell foglalkozni.

[00:18:20]katonai tervezésben sokszor találkoztunk ezzel, hogy az alaphelyzetnél mennyire nem volt alaposan feldolgozva az adott ország és annak a belső működési rendje, az ott az embereknek a gondolkodási modellje is, hogy az mennyi problémát okozott a a későbbiekben.

[00:18:33]Viszont ezek mennek és a saját útjukon mennek tovább.

[00:18:40]És ö a tapasztalás, ami megint csak arról szól, hogy van a multipoláris világ, és akkor visszatérve megint Trumpra, Trump átmenedzseli az Egyesült Államokat a a az egypólusú világrendből, megpróbálja a világ egyik meghatározó, leginkább meghatározó hatalmává próbálja menedzselni a saját országát.

[00:19:02]De úgy, hogy közben multipoláris világrend marad.

[00:19:04]Új, hát ú igen, új.

[00:19:04]Tehát tehát ennek ez a lényege, hogy majd lesznek erőszereplők, és ő ő azt szeretné, hogy az Egyesült Államok legalább az erőszereplők között ott legyen.

[00:19:12]És miért nem akarja Amerikát még bentartani abban, hogy egy pólusz?

[00:19:16]Nincs mert nincs hozzá erőforrás.

[00:19:18]Rájött ő, hogy ez tehát igen, tehát hogy nincs elég erő erőforrás hozzá.

[00:19:20]A szövetségesek erőforrása sem elég.

[00:19:22]Tudja, hogy nem elég.

[00:19:24]Ez most mondok egy-egy hormózi szorosnál újból felvetem, hogyha ott van a nagy Amerikai Egyesült Államok hatalmas nagy hadiflottája és ott megjelenik azzal a légierővel, minden egyébbel, ami ott van.

[00:19:34]Amúgy katona nagyon problémás a hely, mert hon van a bázis és a többi egyéb, de megjelenik.

[00:19:41]Mit segít azon, hogy hány francia hajó meg brit hajó meg francia ö fregat fog oda megérkezni?

[00:19:47]Mi mit fog ez segíteni az ottani megoldásban?

[00:19:49]Semmit nem fog tudni segíteni ezek az erőforrások.

[00:19:51]Ezek ezek nem azok az erőforrások, amikor arról beszélünk, hogy Kína egy évben annyi betont önt ki, amennyi az Egyesült Államok alapítása óta Egyesült Államokba kiöntésre került, akkor nem tudjuk felfogni, hogy mi van itt.

[00:20:05]Nemrégiben megint megkérdőjelezték, amikor mondtam, hogy hogy 200-szoros hajóépítési kapacitása van, hogy ez számoljam mód, ez mit jelent?

[00:20:12]Aha.

[00:20:13]Hogy hogy hogy az hogy az hogy mi van?

[00:20:14]Tehát hogyha összerakoljuk az összes szövetségesnek a hajóépítési kapacitását, akkor is tízszer nagyobb, mint a mint a a többieké, mert nem tudjuk, hogy a munkának mi az értéke.

[00:20:24]Tehát elfelejtettük, hogy amúgy amikor egy tudatosan, céltudatosan több 100 millió ember egy irányba halad, annak a végén mi a következménye és milyen események következnek ebből?

[00:20:33]Amikor mindenki elnézést kutyakörmöst viszi a kutyát, hogy a kutyakozmetikus fogja majd rendezni, az lehet, hogy a GDP nagyot növel rajta, de ettől még nem lesz Martinászunk, aki aki tudna acélt gyártani.

[00:20:47]És ja, és közben már 30 éve nincs Martinászunk, vagyis nincs egy olyan csapat, aki meg tudná tanítani.

[00:20:51]A a fiatalok meg nem is akarnak Martinásznak menni, mert eszükbe se jut, hogy ilyen dolgokkal töltsék az időt.

[00:20:57]De ez azt jelenti, hogy akkor minket is útolér azoknak a civilizációknak a sorsa, ami itt az ókortól fogva időszakosan, ciklikusan megfigyelhető a felemelkedés és elbukásnak a a fázisa.

[00:21:12]Csak megújuló civilizáció.

[00:21:12]A rómaiodalom is többször elbukhatott volna, de mindig megjelentek olyan szereplők, akik meg tudták újítani.

[00:21:18]A görög városállamok is elbukhattak volna többször a mondjuk a Perzsa államnak a támadásainak a súlya alatt.

[00:21:27]Hát hogyha összehasonlítjuk területileg vagy lakosságilag a két területet, elméletileg nem volt semmi esélyük, de mindig volt valami új erő, ami meg tudta újítani az ott lévő embereket, az ott lévő civilizációt annak érdekében, hogy ellen tudjon állni.

[00:21:42]És a vége mi lett?

[00:21:42]A a Hellin világ egy perem területén lévő Makedóniából elindul egy ember, és először a Granikosz folyónál, aztán utána meg végig megy Egyiptomig, és a a végén Indiába köt ki.

[00:21:56]És úgymond a hellén kultúra meg elterjed az egész világon, és annak a következményei amúgy össze azóta is összekötik ezt a térséget.

[00:22:07]É és megint csak a megújulásoknak köszönhető, de az ő egyik fontos eleme az volt, hogy hogy ki kellett békíteni a perzsákat a görögökkel, a makedónokkal és a többiekkel is.

[00:22:17]Meg kellett érteni, hogy tudni kell együttműködni, és nem lehet az, hogy csak úgy Ühüm.

[00:22:23]Megpróbálunk lealni mindenkit.

[00:22:23]De a a legfontosabb elem az, hogy most azt látjuk, hogy Trump ezt a ezt megértette.

[00:22:33]Az, hogy jól menedzseli-e, ezt nem tudhatjuk még most.

[00:22:35]Vannak olyan elemek, amin látszik, hogy hogy elvan.

[00:22:41]Ühüm.

[00:22:41]És van egy-kettő, ami szkeptikus vagy úgy látom.

[00:22:43]Igen.

[00:22:43]Igen.

[00:22:43]Tehát van olyan, amikor ami azt mondom, hogy egy-két elem, ami látszik, hogy hogy ügyesen kimanőverezte magát a bajból meg a problémákból.

[00:22:49]Itt van az iráni konfliktus, úgy néz ki, hogy be manőverezte magát valami olyasmibe, amibe törököt fogtam, nem erre ezt effektus alakul ki.

[00:22:57]És vannak olyanok, amikor amikor hirtelen gyorsan próbál úgy döntéseket hozni.

[00:23:02]Igazából az olyan milyen nem látunk ám bele, hogy valójában mi történik.

[00:23:06]Ami a sajtón keresztül megérkezik hozzánk, az az a tükör van előttünk, de nagy valószínűségnek nem túl sok köze van ahhoz.

[00:23:15]Ö ez inkább a színpadi rész, amit akár ők is szánhattak, vagy rosszul eljátszott szerepek voltak esetleg a a színpadon, és abból próbál következtetéseket levonni a a mondjuk a nyugati mainstream média, a ha akiknek hogyha nézzük a az elmúlt években lévő következtetéseiket, akkor csak annyit tudunk mondani, hogy még eléggé alaposan kéne kutatniuk ahhoz, hogy legalább az első bejöjjön nekik a feltételezéseikből és a következéseikből következtetéseikből, mert a a legrosszabb Az ha emlékezel, tehát hogy ki mit írt, ki mit mondott, melyik az első, melyik elsőre gondolsz?

[00:23:50]Hát én csak azt mondom, hogy hogy akár csak ha visszamegyünk, hogy három évvel ezelőtt mondjuk mit mondtak azzal kapcsolatban, mi lesz az orosz gazdasággal és ki mit írt ezzel kapcsolatosan, hogy utána fél évente tel vagy néha már két naponta teljesen más mond.

[00:24:05]Ennek láthatjuk a belpolitikai viszonyrendszerét itt most Magyarországon, hogy hogy valaki mond valamit, és két nap múlva már nem baj, hogyha az ellenkezőjét is mondja.

[00:24:13]és hogy hogy minden viszonylagossá válik így az emberek esetében.

[00:24:15]És hát azok járnak rosszul, akik emlékeznek a gyerekkorukra, emlékeznek rá, hogy mi történt velük fiatalként, nagyjából végig tudják kísérni az életüknek a tapasztalatait, az abból összerakott érzéseket, és emlékeznek bizonyos dolgokra, hogy kit mit mondak.

[00:24:31]Nem azt jelenti, hogy tökéletesek vagyunk, mert mi is elfelejtettünk, vagy rosszul érhettünk valamit.

[00:24:34]Csak az a baj, hogy még hogy hogy emlékszünk nagyon sok mindenre, és nem az van, hogy hogy mondjuk negyed évente újra töltik a tudatunkat és új érzelmekket töltenek belénk, és közben mi mindent elfelejtünk, amit előtte a világról gondoltunk.

[00:24:51]Azoknak van nehez, tehát most azoknak nehéz a világ, akinek van világképe.

[00:24:56]És jó lenne, hogyha és a világképünk amúgy jól rosszul, de mégis csak a teremtett világnak, meg a köröttünk lévő világnak a leképzése.

[00:25:08]És jó lenne, hogyha a világ amúgy a világ egy másik részét is valamilyen szinten utolérné, mert utól fogja érni.

[00:25:15]És az a nagy kérdés, hogy ha az emberiség döntő többsége hajlandó figyelemmel kísérni a világ eseményeit és történéseit, akkor kevesebb baja és problémája lesz.

[00:25:24]Ez az a bizonyos átmenet a multipolárisból, vagy a a egy pólusóból a multipolárisba, akkor ez sokkal könnyedébben is lezajlódhat.

[00:25:31]És amire nagyon kell nekünk figyelni, az az, hogy a ha látjuk a saját magunk határait, ahogy egy magánszemély látja a saját határait, ahogy egy család érzi a saját határait, ahogyan egy közösség érzi a saját határait, ahogy egy ország érzi a saját határait, egy hatalom érzi a saját határait, az csökken.

[00:25:50]Ez a belátása, az adott partikulának a megértése, annak a résznek a megértése, ami amiért én tudok felelősséget vállalni, és amit tudok működtetni.

[00:26:00]Ö ez lehetővé teszi a a későbbi együttműködést.

[00:26:05]Tudom, hogy nagyon távol van ettől.

[00:26:07]Valamikor volt egy magyar oktatási rendszer, az eredeti, a partikuláris iskolarendszer, aminek semmi köze nem volt a porosz, angolszász egyéb rendszerekhez.

[00:26:17]Ez volt a a magyar társadalomból szervesen kialakuló oktatási rendszer.

[00:26:23]És ugye azek is ilyen partikulákból álltak, ahol nem az számított, hogy ki hanyadik osztályba járt, hanem az volt a kérdés, hogy mit tudott az a az a az a tudós, az a tanár, aki tanította a körötte lévőket.

[00:26:37]És ez mindegy, hogy 10 éves volt, vagy éppen 18 évesen kezdte el a betést megtanulni.

[00:26:44]Az volt a lényeg, hogy azt a szintet, azt a tudásszintet, amit ő birtokolt, azt azt végérvényesen át kellett adnia.

[00:26:51]Ühüm.

[00:26:51]a azoknak az embereknek, akik ott voltak.

[00:26:54]Most ilyen szinteket méregetünk, de vannak, akik tudjuk biológiai érettség miatt is, és az a nemzetekre is igaz, a kultúrákra is igaz, hogy más-más sebességgel haladunk, másképpen értünk meg dolgokat, de meg kell adni a lehetőséget, hogy akik gyorsan tudnak haladni, azok tudjanak gyorsan haladni.

[00:27:12]kosárlabda edzéseken van, aki azt mondja nekem, hogy hát nem nem hát nem mérhetjük ne ne ne tanítsunk már ennyi cselt meg ennyi taktikai elemet meg egyebeket, mert nem tudják a gyerekek lekövetni.

[00:27:22]Az elején tényleg nem tudják lekövetni, de nekünk a legjobbakhoz kell tudni mérni a ühüm.

[00:27:29]Az azt, amit oda akarunk nyújtani.

[00:27:29]És az a meglátásom, hogy utána azok, akik gyengébb képességűek, sokkal magasabb szintre jutnak el, mert egy ilyen prosperáló a tudás magába fogadó közösség az magával rántja őket is.

[00:27:42]Ők is ügyesebbek lesznek, ők is okosabb, begyorsítják őket, teljes egészében más állapot jön létre.

[00:27:50]Én szerintem az emberi az ember egy nagyon fontos értéke ennek a világnak.

[00:27:54]Az emberi élet egy nagyon fontos dolog, és mindannyiunknak van dolgunk azzal kapcsolatban, hogy minden egyes ember méltóbb emberi életet érjen le.

[00:28:03]Ehhez meg arra van szükség, hogy segítsük, támogassuk egymást, hogy fejlődjünk.

[00:28:06]És ez a a legfontosabb kérdés, hogy ebbe a az irányba lépéseket tudjunk megtenni.

[00:28:13]Mindezeken túl most nagyon sokat beszéltünk a múltról, meg magunkról is tulajdonképpen.

[00:28:17]Sok gondolatot megosztottál.

[00:28:19]Mit gondolsz a jövőről?

[00:28:22]Hogyan fog kinézni a következő három év?

[00:28:24]Elmúlt három évet vettük.

[00:28:24]Most nézzük meg, hogy a következő három évről mit gondolsz.

[00:28:27]Azért érdekes ez, mert nekem 2017-ben is volt egy előadásom egy Felvidéki Szabadegyetemen, amik a következő három évet próbáltam előre felvázolni az ott élő embereknek.

[00:28:39]És nagyon érdemes különben.

[00:28:41]Én többször is visszanéztem ezt, mert én szinte meglepődik az ember azzal azon, hogy hát honnan tudtad, Ferkó, vagy honnan voltál ennyire biztos benne?

[00:28:53]Mert nem nem így emlékeztem, hogy ennyire biztos lettem volna benne.

[00:28:58]Aztán ugyanez megvolt akár a Magyarországos gyűlésén, hogy a következő három év, volt egy olyan előadásom, amik erről szólt, hogy a következő három év.

[00:29:06]És én azt gondolom, hogy azért a a világ vagy a teremtő megjutalmazza azt az embert, aki hajlandó odafigyelni a világ eseményeire.

[00:29:14]Tehát, hogy egy kicsit feltölti ismeretekkel meg információval, de a végén nem arról szól, hogy te jósság fogsz válni, hanem csupán arról szól, hogy hogyha aki azért a receptorokat vagy a vagy az ujját az ütőerén tartja a fontos dolgoknak, akkor olyan nagyon nagyokat nem lehet tévedni.

[00:29:35]Tehát lehet kenyeret sütni így is, meg úgy is, meg amúgy is.

[00:29:38]Meg is lehet valamennyire enni.

[00:29:40]Lehet, hogy a végén az egyik az finomabb, meg másik egy kicsit keserűbb, de a lényeg, hogy mégis csak valamifajta kenyérsütésről van szó.

[00:29:50]És hát itt mi sütögettük aki a mi mi kis kenyerünket itt az elmúlt időszakban.

[00:29:53]És ö én azt látom, hogy a hogy a az a bizonyos világunk tényleg ebben az elkövetkező három-négy évben óriási még nagyobbat fog változni, mint tehát olyan akkora változások fognak lezajlani, amit korábban 10 2030 évtizedek alatt éltünk meg.

[00:30:12]Ühüm.

[00:30:13]Tehát olyan mértékű gyorsulást látok, hogy ebbe a az irányba tartunk.

[00:30:15]És hogyha már a világnak a felgyorsulásáról beszélünk, azért érdemes nézni Magyarországnak a a szerepét is, meg hogy ezen belül velünk az elkövetkező időszakokban vajon mi fog történni.

[00:30:31]És én több helyütt mondtam már, hogy az én meglátásom az, hogy a világban zajló nagy folyamatok azok természetesen Magyarországot mindig elérik, csak mindig egy kicsit késve.

[00:30:42]Hát nem a 200 év, mint amit itt megpróbáltak sokan belénk verni, vagy hogy évtizedes lemaradásokban vagyunk, de de a Varsói Gyors előbb jön.

[00:30:50]Ühüm.

[00:30:51]A bécsi gyors is előbb jön, mint ahogyan a Párizsból elindult forradalmak Pestre bizonyos időkéssel tudtak elérni.

[00:30:59]És én úgy gondolom, hogy amikor, mert igen, mi ott az élén voltunk valami európai változásnak, ebből most hátraszorultunk, és a mondjuk azt, hogy Magyarországot kivezeti, annak a jelentősége most jelentősen csökkent az elmúlt időszakokhoz képest.

[00:31:13]De Európában is zajlik egy nagy mértékű változás, tehát nem szabad leírni az Európát, mint kultúrát, még akkor sem, hogyha ilyen mértékű a bevándorlás, enyem mértékben próbálják megváltoztatni az ott lévő embereket.

[00:31:27]De azért ez mégis csak Európa, tetszik valakinek, vagy nem tetszik.

[00:31:31]És ezek a változások már jól láthatóak az Egyesült Államokban is, a nyugati világban, jól láthatóak Európában.

[00:31:38]Ugye erre beszéltünk a fiatalokról szóló adásban, a legutóbban.

[00:31:43]És ezek a ezek elérik Magyarországot is.

[00:31:45]És azért a am most láthattuk, hogy az új magyar miniszterelnök Varsóba ment első útjára, majd megtanulja, hogy hogyan kell beállni egy másik zászó elé tisztelegni, meg pár pár egyéb dolgot talán ő is el fog tudni majd sajátítani, de a legfontosabb, hogy a nekünk is érdemes egy kicsit jobban odafigyelni a lengyelb politikára, mert az a három év tapasztalás, ami vagy két és fél év tapasztalás, ami mondjuk a a TUS kormányzat után ott kialakult, érdemes a PIS megkér kérdezni a saját sorsának az alapás, vagy a jobboldali csoport, hogy sikerült megtartani magukat, hogyan alakultak ki az új jobboldali pártok.

[00:32:23]És most ugye azt látjuk, hogy végül is három nagyobbnak tűnő közepes, vegyük inkább közepes és nagyobbnak tűnő jobboldali párt alakul ott ki.

[00:32:34]És ők már többen vannak, mint mint a Tuszkféle társaság is.

[00:32:41]Ők pedig a legközelebbi szövetségeseit teljes mértékben elveszítette, mert jelentéktelen szereplőkké váltak.

[00:32:46]legalábbis a legutolsó közülkutatási adatok szerint.

[00:32:50]Tehát aki azt gondolja, itt most mindennek vége, az is óriási tévedésben van.

[00:32:54]Az nagyon nagy kérdés, hogy ki fogja az építkezést vezetni, ki fog ki fog ennek a az éliráni, kik fognak, milyen értékcsoportok, mert nem egy lehet, hogy több értékcsoport fog majd ennek a a dolognak az élére állni, csak amit megpróbálunk mindenkivel megértetni, továbbra is ugyanarról szól.

[00:33:12]Magyarországon egy nagy tábor van, akinek Magyarország szuverenitása, a nyelv, a kultúra en ennek az országnak a jövője nagyon fontos, akik nem mondunk nem mondjuk rá, hogy ez ez semmi.

[00:33:25]Vagy most nem akarok nagyon csúnya szavakat mondani, mint néhány szereplő, hogy mit mondott a magyarokra.

[00:33:30]Itt hallhattuk az elmúlt hónapokban, hogy milyen milyen megállapítások hangzottak el.

[00:33:36]akiknek ez nagyon fontos, és a az az építkező több 100 év óta, több mint 1200 év óta itt helyben történő építkezési munka annyira nagyon fontos.

[00:33:48]Ez a tábor, ezt a a politika meg tud, tehát ebből tudott kivonni magának egy szeletet, valamelyik párt, egy másik párt, meg megint egy ekkora szeletet.

[00:33:58]Attól függően, ki mit ígért, attól függően tudott egy egy szeletet kivágni ebből a tortából.

[00:34:05]És voltak olyan szereplők, akik hol rászavaztak egy pártra, hol néha egy másik pártra szavaztak rá, hol néha akár egyszerre is két különböző pártra is szavaztak, mert úgy gondolták, hogy úgy lesz a jó döntés, hogy ez megtörténjen.

[00:34:18]És olyan szereplők is voltak, akik senkire se szavaztak soha.

[00:34:23]De ezek is, ők is ehhez a táborhoz tartoznak hozzá.

[00:34:25]Nekünk arra kell figyelni, hogy önmagunkkal szövetségben maradjunk az elkövetkező években, hogy ez a szövetség ne bomoljon föl.

[00:34:31]És korábban már mondtam, hogy ez egy csúnya politikai kifejezés a koalíciónak a kérdésköre.

[00:34:37]Ha a nemzet önmagával koalícióban marad és megtanulja az ebben való működést, akkor amikor meg is jelennek különböző politik erre a világ ilyen megjellennek különböző politikai szereplők különböző programokat hoznak, különböző ígéreteket tesznek, itt majd újból megtörténik valamifajta takozódása ennek a dolognak.

[00:34:56]Ö akkor ha jól megtanultuk az együttműködést, hogy továbbra is mi egymással szövetségben kell, hogy legyünk, akkor a politikát is rá kell tudni kényszeríteni, nemzeti célok elérése érdekében koalíciókát kell alkotni, és önmag nekik is ezt a típusú magatartást kell tudni valamilyen szinten továbbinni.

[00:35:14]Ez azt is jelenti, hogy olyan szereplők el fognak tűnni, akik nem érdemelték meg a magyar embereknek a bizalmát, és olyan szereplők pedig fenn fognak maradni, illetve meg fognak újulni, akik meg megérdemelték ezt a típusú bizalmat.

[00:35:28]Szerintem az ilyen újjáéledés talán nem is annyira a inkább a túlélőképességünket szerintem nagy mértékben javítani fogja.

[00:35:35]Ö az más kérdés, hogy a Titanicnak a süllyedése az milyen mértékben zajlik, és hogy hogy mikor tudunk erről lelépni, vagy arrébb menni.

[00:35:45]És a esetleg a csónakra megint mi mindenképpen szükségünk lesz.

[00:35:50]Az, hogy úgy látom, ez két-három év.

[00:35:53]Ühüm.

[00:35:54]És ezt a két-három év alatt kell Európában változásoknak bekövetkeznie annak érdekében, hogy hogy ez a hajó ne süllyedjen el.

[00:36:02]Jól láttató mozgolódások vannak egyébként nagyszágokban, tehát a franciáknál is, németeknél is, Nagy-Britanniában is, bár nem tartoznak most az Európai Unióhoz szigorúan véve, de hát borzasztó nagy társadalmi tektonikus mozgások vannak.

[00:36:17]Így van.

[00:36:17]És ami nagyon fontos, amit ti is csináltatok itt, ebben voltak vitáink.

[00:36:23]Ezt mindenki aki ismert bennünket, az az tudta hogy hogy hogy hogy azért nehé én nehéz eset voltam itt ebben a a történetben.

[00:36:31]Egy kicsit kicsi kicsit külsős, de nagyon sokat tanultam tőletek, amikor olyan dolgokról, amik amik számomra nem voltak annyira nyilvánvalóak.

[00:36:43]Ön de az a néhány dologban megerősített, hogy hogy például az emberi kapcsolatok mennyire fontosak.

[00:36:50]aki nekem azért volt itt mégis nagyon jó viszonyt tudott az ember kialakítani, mert maga a csapat egy egy ilyen együttműködő, egymást elfogadó csapat volt.

[00:37:00]Tehát itt mindenki jól érezte magát, szerintem pont ez a lényege.

[00:37:04]És én akiket meghallgattam, hogy különböző médiáktól érkeztek ide emberek, és hogy azért itt itt volt itt érezték magukat a legjobban, tehát hogy hogy ez volt az a hely, ahol ahol úgy érezték, hogy legjobban működhetnek a dolgok.

[00:37:17]Ö és akkor itt visszatérve a a jövő szempontjából, hogy ezek a műhelyek továbbra is nagyon fontosak lesznek.

[00:37:25]Ne ugye ne felejtsük el, hogy korábbi adásban is mondtam, Charlie Körkök kellettek ahhoz, hogy hogy a fiatalság meg legyen szólítva.

[00:37:34]kellettek azok a a most mindig ostorozzuk a közösségi médiát, és tudjuk, hogy lecsavarhatják, megehetik, bármi egyéb történhet, de a templomokban a fiatalok döntő többsége más fiataloknak az inspirálására ment be a templomba, akik er a közösségi médiában hívták fel erre a figyelmet.

[00:37:54]Tehát, hogy hogy a amúgy az embereknek az információkkal, ismeretekkel való ellátása majd nagyon fontos lesz, amire viszont majd nagyon kell törekedni, hogy tudomásul kell venni, hogy milyen a magyar ember, és hogy a magyar embereknek a döntő többsége valószínűleg nem a belpesti réteget jelenti, hanem mert mások fognak meg embereket, és mások az, amelyek hatást gyakorolnak.

[00:38:13]Én azt látom, hogy a itt a magukhoz való esze itt a legtöbb magyar embernek megvan.

[00:38:19]Tudom, hogy itt erről mindenki most azt mondja, hogy hú, hát hogy választottak, és akkor de nem így van.

[00:38:24]megvan a magukhoz való eszők.

[00:38:24]És az a a legfontosabb kérdés az, hogy bizonyos információk eljutnak-e hozzájuk, vagy se.

[00:38:31]Ez a legfontosabb.

[00:38:31]Ha ezt el tudjuk juttatni, akkor hadd döntse már el, hogy ő merrefelé jut, és merre merrefelé akarja alakítani a sorsát.

[00:38:37]Mégis csak higgyünk valamennyire a mondjuk a demokratikus alapértékekben, de de a a nagy bajunk az, hogy nem jött el az információ.

[00:38:45]És csak egy egyszerű példát hadd mondjak.

[00:38:47]Ha ha valaki, mert mondják, hogy hú, ha van aki tüköroldalról, mert merítom ez nagy tüköroldal is, hogy onnan ne ne vegyünk információkat.

[00:38:58]a leg mit tudom kormány ukrán kormány közelibb lapokból, hogyha veszünk híreket, felrakjuk és teljesen tehát nincs rajta változtatva semmi.

[00:39:08]A Kiev Independent írt valamit és akkor fölrakjuk rá, vagy a ukrajinska Pravda írt valamit, és felrakjuk rá, mert nem fér bele a világ képébe, akkor azt ugyanúgy ellenségesen fogadja.

[00:39:18]De higgyük el, ha a nyugati társadalom csak az ukrán cikkeket elolvashatta volna, amit az ukránok súlyos ellenőrzésben, kemény ellenőrzéssel önmagukkal kapcsolatban írtak kritikát, akkor valószínűleg már már Európa megoldotta volna ennek a háborúnak a kérdéskörét, csak ez senkit nem érdekel.

[00:39:40]Ez a nagyon nagy baj, és nekünk meg érdekelni kell.

[00:39:42]És hogyha itt a közvetlen szomszédunkban zajló háborúról azért mégis csak térjünk vissza.

[00:39:45]Egyet tisztáznunk kell.

[00:39:48]Bárki bárkinek a fánja lehet, szurkolhat ennek vagy annak vagy amannak.

[00:39:53]Ez egy nagy hiba, mert a magyaroknak kéne szurkolni.

[00:39:54]Tehát az én ezt várnám el, hogy tehát persze lehet a Barcelonának szurkolni, csak amikor a magyar válogatott fölmegy, akkor jó volna, hogyha mindannyian tudnánk, hogy hogy kell elénekelni a Himnuszt olyan hangosan és jól, hogy utána az erőt tudjon adni a fiúknak, amikor játszani fognak.

[00:40:10]hogy ö a ha a háború minél hamarabb véget ért volna, kevesebb magyarnak kellett volna meghalni, de kevesebb ukránnak is kellett volna meghalni.

[00:40:19]Aki azt gondolja, hogy de a háború nem érhet véget.

[00:40:22]Mi nagyon sok háború érte nálunk már véget sokféle megegyezéssel.

[00:40:26]Nálunk jó béke még nem született a mi történelmünkben, ha valaki emlékszik rá.

[00:40:30]Még olyankor is, amikor mondjuk Zirényi Miklós halálra nyerte magát a törökök ellen, akkor egy Vasvári békében azt teljesen felülírva minden eredményet tönkretette mondjuk akár a Habsburg kormányzat.

[00:40:40]Tehát nekünk nem nagyon voltak jó békeink.

[00:40:44]Megtanultuk ezt a dolgot.

[00:40:44]Sok mindent megtanult a magyar társadalom a történelme alatt.

[00:40:47]Vannak vannak országok, akiknek ezt meg kell majd tanulni.

[00:40:52]Ühüm.

[00:40:52]De a legfontosabb dolgot, amit megtanulunk, ha nép megmarad, akkor megmarad minden.

[00:40:56]Amit tudomásul kell venni, az, hogy Ukrajnában is az a jövő az, hogy álljon meg a háború, minél hamarabb álljon le az öldöklés, és se Ukránnak, se orosznak ne kelljen több meghalnia, de főleg nem kárpátaljai magyarnak ne kelljen többet.

[00:41:12]Ez a legfontosabb kérdés.

[00:41:14]És akik azt mondják, hogy majd egy olyan békét, ami már igazságos lehet, azt lehet csak aláírni, az mondja meg, hogy ennek mi az ára.

[00:41:22]Mennyi embernek kell ezért meghalni?

[00:41:25]Mennyi embernek kell majd egész életében nyomoréknak lenni, vagy testileg, szellemileg összeomlott személyiségként leélni az életét?

[00:41:31]Hány családnak kell jövőbelül, hány generációnak kell majd tönkremenni az ő tapasztalásai miatt?

[00:41:40]És mennyi fegyver kell, mennyi pénz kell ehhez, hogy az állítólagos igazságos béke megszülessen?

[00:41:45]Hány?

[00:41:45]És a a végén azt tudjuk mondani, hogy van-e olyan szereplő, aki be meri vallani, hogy ez mennyibe került Ukrajnának, hogy ez mennyi mennyibe került az ott ott lévő népnek?

[00:41:59]Ühüm.

[00:41:59]És hogyha ezt nem tudja megmondani, és ezeket a számokat nem tudja megmondani, akkor legyen olyan kedves, akkor hallgasson el, mert amit mond az döntő részében, semmi más, tényleg ugyanolyan egyszerű propaganda, amit akár Moszkvába is hirdethetnek meg a világ különböző részén, az csak ennyi.

[00:42:17]És az emberi életről meg nem mond semmit, mert mert én úgy gondolom továbbra is, hogy az emberi élet a legfontosabb.

[00:42:23]És hogyha ebből indulnánk ki, akkor egészen más lépéseket valaki azt mondja, jó, hát akkor Oroszország nyer, mindenkinek kéne nyerni.

[00:42:31]Tehát ennek a háborúnak a lezárásával itt mindenkinek kellene nyerni.

[00:42:36]aki úgy gondolja, hogy hogy a másiknak az elpusztításával olyan messzire el tud jutni, akkor megint csak a biztonsági dilemmák irányába lépünk el, hogy a a végén tényleg összegyűjtjük azt a mennyiségű fegyvert, erőszakot és gyűlet egymás irányába, ami a végén valami visszafordíthatatlan folyamat irányába megy.

[00:42:54]És ezt most nem parittyákkal csináljuk, meg nem kövekkel csináljuk, nem kardokkal, nem bronzkardokkal csináljuk, hogy valami egészen más dologgal.

[00:43:01]És ráadásul itt olyan eszközöket megpróbálunk felhasználni egymás elpusztításában, amiről magunk se tudjuk, hogy micsoda.

[00:43:07]A mesterséges intelligenciára gondolok.

[00:43:11]Egy kicsit visszafogottabbak kellene lennünk.

[00:43:13]A béke mindenek felett.

[00:43:13]Tehát tényleg így van.

[00:43:15]És a nemcsak a a szépség versenyeknek a női versenyzői által kimondott kötelező szlogennek kellene lenni, hanem tudomásuk kellene lenni.

[00:43:26]Békében hagyni és békén élni, hagyni a az embereket.

[00:43:29]Ez volna a legfontosabb kérdés.

[00:43:31]Királyok jönnek, mennek, kormányok jönnek, mennek, miniszterelnökök jönnek, mennek, hadvezérek jönnek, mennek, az emberekbe élni szeretnének.

[00:43:41]Itt vagyunk.

[00:43:41]Feri, ezekkel a gondolatokkal zárjuk akkor a specialista sorozatot itt a Patriótán.

[00:43:45]És te is beszéltél rólunk, és engedj meg nekem is két mondatot rólad, hogy mi is nagyon sokat tanultunk tőled, és mi is nagyon szépen köszönjük, hogy itt voltál velünk ebben a három évben, és megmutattad, hogy hogyan, merre mozog a világ, és még nagyon sok emberi dolgot is tanultunk tőled.

[00:44:04]Úgyhogy mielőtt elmondod a az összegzésedet, itt hadd köszönjem meg, hogy a patriótán velünk voltál.

[00:44:11]Én köszönöm, hogy együtt dolgozhattam veletek.

[00:44:17]Szentre mellett a kőhegy tetején áll egy zászlórud, amelynek talapzatán a következő felirat látható.

[00:44:22]Ahogy egymással bánunk, az a hazánk.

[00:44:24]A patriótánál egy kiváló csapat gyűlt össze.

[00:44:29]Nekem külön örömet jelentett, hogy igazi bajtársak módjára bántak egymással, ezért a csatorna ennek az emberi légkörnek köszönhetően egy kicsit a szűkebb hazánk is lett.

[00:44:37]Megköszönöm a sorsnak, hogy megismerhettem az itt dolgozókat és barátokra lelhettem bennük.

[00:44:43]Köszönöm a műsorvezetőknek, szerkesztőknek, operatőröknek, vágóknak, hangmérnököknek, gyártásvezetőknek a támogatást, a rengeteg munkát és az odafigyelést, és hogy bevezettek egy számomra korábban nem ismert munka a kulissza titkaiba.

[00:44:56]A specialista valójában életünk egy darabja is.

[00:45:00]Nekünk, akik készítettük, s azoknak is, akik megtekintették.

[00:45:03]Életidőt áldoztunk és adományoztunk egymásnak, vagyis a legtöbbet, amit egymásnak adhattunk.

[00:45:11]Köszönet érte.

[00:45:11]Jó, ha tudjátok, annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy a Patrióta csatornát és az itt dolgozókat, mintha elfelejtették volna, ez a közösség nem szeretné elveszíteni az elmúlt évek eredményeit, s aktívan dolgoznak azért, hogy a csatorna tovább működhessen.

[00:45:25]Ebben a munkával próbálok segíteni nekik én is.

[00:45:27]Szóval ilyen furcsa, ami magyaros elköszönés ez.

[00:45:32]Nezen engedjük el egymást, ha egyszer már kialakult az a bizonyos kapocs.

[00:45:34]Az angol köszönés nélkül távozik, a magyar sokszor távozás nélkül köszön.

[00:45:40]Na, ilyenkor fordul elő, hogy a végén, az előszobában, aztán a kertkapuban, végül az utcán több időt töltünk el a beszélgetéssel, mint az asztal mellett.

[00:45:51]Várlak benneteket július 3 és 5 között Ópusztaszeren, a Magyarországos gyűlésén, hogy szeréjtsük dolgainknak.

[00:45:59]Úgy tűnik, nagyon sokan leszünk.

[00:45:59]Ott megtapasztalhatod, hogy nem vagy egyedül.

[00:46:03]Bárhogy alakul is a világ dolga, mi magyarok, maradjunk szövetségben önmagunkkal.

[00:46:07]Mixard Kálmán így írta egykor: "Ki tudja, mikor látlak, de a gondolatom mindig veled lesz, s akárhova vet a sors, örködök feletted, még ha sírba jutok onnan is."

[00:46:22]Hölgyeim és uraim, kedves patrióták, ez volt a specialista.

[00:46:24]Én pedig Vukics Ferenc Alazres voltam, vagyok.

[00:46:29]És talán még leszek is egy ideig.