Sulyok Tamás NEM MOND LE! Magyar Péter KIRÚGHATJA? Alkotmányjogászt kérdezünk
- Sulyok Tamás videóüzenetben utasította el Magyar Péter miniszterelnök lemondási ultimátumát, Lomnici Zoltán alkotmányjogász ezt alkotmányos válságként értékeli
- A miniszterelnök a Velencei Bizottsághoz fordult, ami számára kockázatmentes kiutat is kínál: ha a testület jogtalannak találja a tervet, arcvesztés nélkül visszaléphet
- Az elnök elmozdításához nincs jogi alap, kizárólag méltatlansági eljárással lehetséges, egy célzott alkotmánymódosítás pedig visszamenőleges hatályú és személyre szabott lenne
-
„jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet helyreállítani.” – Lomnici Zoltán
- Hasonló korábbi kormányzati lépések (bírák nyugdíjazása, Jóri-ügy) pervesztéshez vezettek, súlyos milliárdos kártérítéseket okozva az adófizetőknek
- A vádpontok politikai, nem közjogi felelősséget vetnek fel, a lépés a bosszúkormányzás ördögi körét indíthatja el, ahol minden ciklus az előző megtorlásáról szól
- A társadalmi többség támogatása nem jogosít fel jogsértő lépésekre; az intézkedések komoly nemzetközi jogi következményekkel fenyegetnek
- Lomnici szerint a fizetés mértékének emlegetése pusztán populista hergelés, ami hosszú távon elriaszthatja a képzett szakembereket az állami szférától
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az alkotmányos válság lehetősége és a Velencei Bizottság szerepe
Sulyok Tamás köztársasági elnök videóüzenetben utasította el Magyar Péter miniszterelnök lemondásra felszólító ultimátumát. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az ügy kifutása nehezen megítélhető, és nagyban függ attól, hogyan reagál a társadalom, illetve hogy a jobboldal mennyire érzi magáénak az ügyet. A közpolitikai dimenzió mellett fontos jogi fejlemény, hogy a Velencei Bizottsághoz fordultak – ez az Európa Tanács mellett működő tekintélyes alkotmányjogászokból álló tanácsadó testület.
A Velencei Bizottság bevonása Lomnici szerint kettős lehetőséget kínál Magyar Péter számára. Ha a testület jogszerűnek találja az államfő elmozdítását, az megnyitja az utat a további jogi lépések előtt. Ha viszont aggályosnak ítéli, a miniszterelnök hivatkozhat arra, hogy a nemzetközi testület döntését kénytelen tudomásul venni – így arcvesztés nélkül hátrálhat ki a konfliktusból.
„Ha viszont aggályoknak találja a lépést, akkor hivatkozhat erre Magyar Péter, hogy külföldi szervezethez fordult az államfő, kijátszotta a magyar rendszert, vagy kikerülte, és hát úgy döntött a magas nemzetközi testület, hogy ezt jogszerűen nem hagyhatjuk végre. Így kénytelenek vagyunk ezt tudomásul venni.” – Lomnici Zoltán *
Amennyiben a kormány nem várja meg a testület döntését, az alkotmányjogász szerint súlyosan aggályos helyzet állhat elő.
Az elnök elmozdításának jogi akadályai
A jelenleg hatályos Alaptörvény – amely alapján Sulyok Tamást megválasztották – egyetlen esetet rögzít az államfő hivatali idejének lejárta előtti visszahívására: a méltatlansági eljárást, amelyre akkor kerülhet sor, ha az elnök bűncselekményt követett el, vagy a rá vonatkozó szabályokat súlyosan megsértette. Mivel ilyenről nincs tudomás, az elmozdításhoz jogi lépésre lenne szükség.
Orbán Anita azon az állásponton van, hogy alkotmánymódosítás nélkül is elmozdítható a köztársasági elnök – ezzel azonban Lomnici és más jogászok nem értenek egyet. Az alkotmányjogász hangsúlyozta: az elnök eltávolításához valamilyen jogsérelemnek kell bekövetkeznie, a jogállam valamilyen sérelme nélkül ez nem lehetséges.
„Én sem tartozom azok közé, akik osztják ezt az álláspontot, de őt leszámítva gyakorlatilag mindenki arról beszél, hogy valamilyen jogi lépést kell tenni.” – Lomnici Zoltán *
Egy esetleges Alaptörvény-módosítás is súlyos aggályokat vet fel, hiszen az visszamenőleges hatályú jogalkotást és személyre szabott jogszabályt eredményezne, ami sértené a jogbiztonság és a visszamenőleges jogalkotás tilalmának elvét. Lomnici gyakorlati példával illusztrálta: amikor a Büntető Törvénykönyv módosult és a régi valamint az új BTK-t párhuzamosan kellett alkalmazni, a bíróságok mindig a terheltre nézve kedvezőbb szabályt vették figyelembe – itt viszont épp a hátrányosabb szabályt alkalmaznák a célzott személlyel szemben.
A 2010 utáni hasonló ügyek tanulságai és az anyagi kockázatok
Lomnici emlékeztetett: a 2010 utáni kormányzatnak is voltak hasonló lépései, amelyekből később visszakoznia kellett. Három konkrét példát említett:
- a baka-ügy,
- a bírák nyugdíjazásának ügye,
- Jóri András adatvédelmi biztos ügye.
Ezekben az esetekben az állam pereket vesztett, megállapodásokat kellett kötni, és presztízsveszteség érte. Ha a Tisza-kormány végigviszi tervét, az alkotmányjogász szerint több milliárd forintjába kerülhet az államnak kártérítések, elmaradt bérek és egyéb költségek formájában. Magyar Péter Havasi Bertalannak azt mondta: „találkozunk a bíróságon” – tehát láthatóan felkészült a jogi csatákra. A kérdés, hogy a magyar emberek megértik-e, hogy mindez nem csupán súlyosan jogsértő, de anyagi kárt is okoz az adófizetők pénzéből.
Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a belső jogintézmények esetleges „lefejezése” után is ott vannak még a nemzetközi fórumok: az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban és az Európai Bíróság Luxembourgban.
A vádpontok jogi alapja – politikai döntések kontra közjogi felelősség
A műsorvezető kérdésére, hogy van-e jogi alapja annak a vádnak, miszerint Sulyok Tamás az előző kormány idején törvénysértő döntéseket hagyott jóvá, Lomnici kifejtette: a köztársasági elnök politikai döntéseket hozott, amelyek ugyan formálisan konstitutív hatályúak voltak, de ezekért politikai felelősség terheli, nem közjogi. A közjogi vetület csupán annyi, hogy aláírásának van közjogi relevanciája.
Az elnök tegnapi beszédében maga is példákat hozott arra, hogy azonnal aláírta a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozás megerősítését és Svédország NATO-csatlakozásának jogszabályát is soron kívül ellenjegyezte, mert egyetértett a céljaikkal. Egyértelművé tette azt is, hogy a jövőben is támogatni fog minden olyan döntést, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja – például az uniós pénzek visszahozatalát. Így pro futuro sincs ok az elmozdítására.
Lomnici idézte az Alkotmánybíróság egyik legfontosabb tételét: „jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet helyreállítani.” Ha a Tisza-kormány úgy érzi, hogy a jogállam az elmúlt 16 évben nem működött rendesen, akkor is csak demokratikus eszközökkel hozhatja helyre – ami jelen esetben azt jelentené, hogy kivárják az érintettek mandátumának lejártát.
Emlékeztetett: 2010 után sem volt ilyen típusú leszámolás. Kovács Tamás legfőbb ügyész 2010 őszéig, sőt teléig hivatalban maradhatott, noha az előző kormányzat választotta meg. Holló András, az Alkotmánybíróság alelnöke 2011 tavaszáig volt hivatalban. A Fidesz ráadásul nem is kampányolt azzal, hogy le fogja fejezni a teljes állami igazgatást. Többen „bolsevik módszereknek” nevezik a mostani terveket – tette hozzá az alkotmányjogász.
„Nem is kampányolt egyébként azzal a Fidesz, hogy le fogja fejezni a teljes állami igazgatást, mert valóban azért a kritikusok, akik nálam még talán keményebben is fogalmazzák, azt mondják, hogy ezek bolsevik módszerek, amelyeknek nem gondolta senki, hogy újra teret ad bármikor is a magyar demokrácia, mondjuk 36 évvel a rendszerváltoztatás után.” – Lomnici Zoltán *
Többen párhuzamot vonnak Tildy Zoltán esetével, aki a második magyar köztársaság első köztársasági elnökeként volt hasonló kommunista üldöztetésben.
Az elnöki videóüzenet és annak jelentősége
Lomnici szerint Sulyok Tamás videóüzenete az elnöki intézményhez méltó, alkotmányos közjogi értelemben helyes és pontos megfogalmazásokat tartalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez egy súlyos alkotmányos válsághelyzet, amelyet a Tisza-kormány idézett elő. Aggasztónak nevezte, hogy az ultimátum lejárta után Magyar Péter az igazságügyi miniszterrel együtt jelenik meg – ez szerinte maffiafilmekből ismert jeleneteket idéz.
„Semmiképpen nem tesz jót a magyar demokráciának. Nem tesz jót, hogy ilyen alkotmányos válsághelyzettel indul a Tiszakormányzás. Nem tesz jót az, hogy kistél politikai bosszúk játszóterévé teszik a magyar demokráciát.” – Lomnici Zoltán *
Társadalmi támogatottság és jogszerűség
A műsorvezető felvetette, hogy egyes felmérések szerint a társadalom többsége támogatja Sulyok Tamás lemondatását, bár e felmérések háttere nem ismert. Lomnici hangsúlyozta: egy intézkedés társadalmi támogatottsága nem jelenti azt, hogy az jogszerű is. Példaként hozta fel, hogy egyes felmérések szerint a halálbüntetést is elfogadhatónak tartaná a társadalom többsége, mégsem lehetne bevezetni, mert azt nemzetközi szerződések és a zsidó-keresztény erkölcsi normák is tiltják. Hasonló példa a Mal-ügy, ahol szintén volt társadalmi elvárás a mindenkit elítélő bírósági döntésre, a bíróság azonban nem így ítélt.
„Nem lehet minden esetben a társadalom többségének akaratára hivatkozni, különösen amikor ilyen drámai lépésekre ragadtatja magát a kormányzat vagy az országgyűlés.” – Lomnici Zoltán *
Itt nem pusztán egy nemzeti konzultáció keretében támogatott politikáról van szó, hanem egzisztenciák tönkretételéről, karrierek derékba töréséről – méghozzá sokak szerint megfelelő alkotmányos alap nélkül. Az alkotmányjogász szerint jelenleg alkotmányos válsághelyzet van, amelyre az elnök jogszerű, közjogilag helyes reakciót adott.
A politikai légkör és a miniszterelnöki felelősség
Arra a kérdésre, hogy a Tisza-szavazók vagy a miniszterelnök szűk körének döntése áll-e a lemondatási kísérlet mögött, Lomnici úgy válaszolt: Magyar Péter teremtette meg azt a politikai légkört, amelyben a társadalom jelentős része egyetért az elnök leváltásával. Ez egy organikus folyamat, amelynek origója a miniszterelnöki akarat, így a felelősség is a miniszterelnöké. Az emberek követik a miniszterelnököt, amíg bíznak benne.
Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor a választók valószínűleg nem gondolnak bele, hogy ez a lépés milyen közjogi precedenst teremt. Attól tart, hogy a „végtelen jegyzőkönyvek korszaka” következik, ahol minden új kormány bosszúkormányzást folytat, és a négy éve az előző négy év megtorlásáról szól. Ennek sem az állam, sem az állampolgárok nem lehetnek nyertesei.
„Ennek lehet az állam a nyertese? Ennek lehetnek az állampolgárok a nyertesei? Szerintem nem.” – Lomnici Zoltán *
Nemzetközi párhuzamok – Donald Trump és Donald Tusk esete
Lomnici Donald Trump példáját hozta fel arra, hogyan kell egy demokráciában nagyvonalúan kezelni azt a helyzetet, amikor valakit minden eszközzel megpróbálnak ellehetetleníteni. Trump második ciklusában nem bosszúhadjáratra használta a hatalmát, hanem a kormányzásra koncentrált.
A lengyelországi párhuzam kapcsán – ahol Donald Tusk kormánya szintén jogállami helyreállításnak nevezett intézkedéseket hozott – Lomnici határozottan fogalmazott: Magyar Péterék terveihez képest Tusk „kispályás tanuló”. Lengyelországban nincsenek sarkalatos törvények, Duda elnököt vagy az alkotmánybírákat parlamenti többséggel el lehetne mozdítani, ilyen tervek mégsem merültek fel. A Tisza-kormány által tervezett lépések messze meghaladják azt, amit Tuskék megvalósítottak. Az intő jelek mellett arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unióban egy esetleges vezetésváltás után Magyarország felelhet ezekért a döntésekért, hiszen folyamatosan arról beszélnek, hogy 10 évre visszamenőleg fognak vizsgálódni.
„Miért kell, hogy Magyarország egy csatér legyen? Miért kell hazánkból egy belpolitikai értelemben vett válságlövezetet kreálni? Szerintem ez nem szolgálja a magyar emberek érdekét.” – Lomnici Zoltán *
A fizetés körüli vita és a populizmus
A miniszterelnök azzal is támadta az államfőt, hogy „gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi, bocsánatkérés helyett”. Lomnici szerint az, hogy az elnöknek gyereknapon ezzel kellett foglalkoznia, egyértelműen a miniszterelnök által elindított eseménysorozat következménye – az ultimátum időzítése Magyar Péter felelőssége.
A fizetés mértékét törvény állapítja meg, ahogy az EP-képviselők fizetését is. Az alkotmányjogász szerint méltatlan dolog ezt felhozni, különösen annak fényében, hogy ha összehasonlítjuk egy magyarországi multinacionális cég elnök-vezérigazgatójának fizetésével, az elnöki járandóság alacsonyabb lehet. A nyugati államokban a miniszteri fizetéseket éppen azért igyekeznek a magánszektorral versenyképessé tenni, hogy a jó szakembereket a közszférába vonzzák.
Lomnici szerint ha a miniszterelnök a „kádári puritanizmust” a végletekig fokozza, annak lehet populista hozadéka, de végső soron oda vezethet, hogy a képzett, rátermett szakemberek elfordulnak az állami hivataloktól.
„Tehát ennek van egy ilyen vetülete is, attól függetlenül, hogy természetesen ilyen összegekkel, populista módon lehet hergelni a népet, ahogy mondani szokás, ezre alkalmas, de a mögöttes tartalom ennél jóval komplikáltabb, és ezt szerintem a miniszterelnök úr is tudja pontosan.” – Lomnici Zoltán *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
”hónapételt leszámítva” – A szövegkörnyezet alapján valószínűleg Orbán Anita nevének félreismert változata, aki Lomnici szerint azt állította, hogy alkotmánymódosítás nélkül is elmozdítható a köztársasági elnök. A torzítás mértéke miatt azonban a pontos név nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
-
”Profutúról” – A szövegkörnyezet alapján nagy valószínűséggel a „pro futuro” (a jövőre nézve) latin kifejezés félreismert változata.
-
”lukra brázival” – A Keresztapa című filmre történő utalás része. A filmben szereplő Luca Brasi nevének torzult változata.
-
”rend és különösen amikor maffia államról beszél” – Az „rend” szó ebben a kontextusban nehezen értelmezhető; elképzelhető, hogy ASR hiba, és valójában „rendőrség” vagy más szó szerepelt az eredeti elhangzásban, de ez a környező szövegből nem állapítható meg egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]Slyok Tamás elutasította Magyar Péter felszólítását, és nem mond le hivataláról.
[00:00:05]A köztársasági elnök ezt egy videóüzenetben tette egyértelművé, hogy pontosan milyen veszélyeket rejt magában ez a nyílt támadás az államfői intézmény ellen.
[00:00:17]Arról Lomnici Zoltán alkotmányogászt kérdezem.
[00:00:20]Szervusz!
[00:00:22]Köszönöm szépen, hogy a Patrióta rendelkezésére állsz.
[00:00:25]Szervusz!
[00:00:25]Nagyon köszönöm a lehetőséget.
[00:00:29]Az ügy előzménye az, hogy Magyar Péter már a választási kampányban majd a győzelem után is az első találkozójukon lemondással szólította fel Suyogok Tamást.
[00:00:41]A kormány május 9-i megalakulása után pedig ezt ismét megtette és ultimátumot adott az államfőnek.
[00:00:46]Ez tegnap lejárt.
[00:00:49]Súlyok Tamás pedig bejelentette, hogy nem mond le.
[00:00:54]Okozhat-e egy ilyen konfliktus alkotmányos válságot Magyarországon megítélésed szerint?
[00:01:04]A nehéz megítélni, hogy milyen kifutása lehet az ügynek.
[00:01:08]Nagyon fontos, hogy a társadalom hogyan rezonál erre a folyamatra tekintettel arra, hogy a sokan abban bíznak, hogy egyrészt a felmérések, amelyeknek a hátterét nem ismerjük, és azt mutatják, hogy a társadalom többsége támogatja Súlyok Tamás lemondatását, azok mennyire valósak, és az is nagyon fontos, hogy mennyire érzi magának a nemzeti oldal, a jobb oldal ezt az ügyet.
[00:01:38]abból a szempontból, hogy ez róluk is szól.
[00:01:41]Ez a dolognak a közpolitikai része.
[00:01:42]Ugyanakkor azt látom, és azokkal éltek egyet, akik szintén hasonló eredményre jutottak, hogy a velencei bizottsághoz fordulás, ez az Európa tanács mellett működő tekintélyes alkotmányogászokból álló tanácsadó testület egyfajta lehetőséget biztosít a miniszterelnök számára, hogy kihátráljon ebből a fenyegetésből tekintettel arra, hogy arról dönt a velencei bizottság, hogy lehet-e jogszerűen az államfőt Magyarországon egy ilyen helyzetben elmozdítani.
[00:02:26]Hogyha a velencei bizottság arra az álláspontra jut, hogy igen, akkor nyilvánvalóan ez megnyitja a lehetőséget a további jogi lépések számára.
[00:02:34]Ha viszont aggályoknak találja a lépést, akkor hivatkozhat erre Magyar Péter, hogy külföldi szervezethez fordult az államfő, kijátszotta a magyar rendszert, vagy kikerülte, és hát úgy döntött a magas nemzetközi testület, hogy ezt jogszerűen nem hagyhatjuk végre.
[00:02:54]Így kénytelenek vagyunk ezt tudomásul venni.
[00:02:58]Tehát egyfajta lehetőség Magyar Péter számára, hogy megvárja az Európa tanács mellett működő testület döntését, és ez alapján hoza meg a döntését.
[00:03:12]Ha ezt nem teszi, akkor valóban egy furcsa már már kifejezetten veszélyes, alkotmányjogilag is aggályos helyzet állhat elő, hiszen visszamenőleges hatályú jogalkotás nélkül nem lehet az államfőt visszahírni tekintettel arra, hogy az alaptörvény, amely alapján megválasztották Súlyok Tamást, egyetlen egy esetet rögzít ez a méltatlansági eljárás, amikor valakit a hivatali ideje előtt úgy lehet visszahívni, hogy egyébként bűncselekményt követett el, vagy a köztársasági elnökre vonatkozó szabályokat súlyosan megsértette, mivel ilyenről nem tud senki talán hónapételt leszámítva, aki úgy tűnik, hogy ebben is előbb jár, mint a magyarok többség, ő azt mondja, hogy alkotmánymódosítás nélkül is elmozdítható a köztársasági elnök.
[00:04:17]Igen, ő ezt mondja.
[00:04:17]Ezzel nem biztos, hogy mindenki egyetért.
[00:04:19]Én sem tartozom azok közé, akik osztják ezt az álláspontot, de őt leszámítva gyakorlatilag mindenki arról beszél, hogy valamilyen jogi lépést kell tenni.
[00:04:31]Na most ez a jogi lépés ez az én álláspontom szerint, és e tekintetben sem vagyok, úgy látom, teljesen egyedül.
[00:04:40]ö alkotmányosan nem ö teremthet egy olyan helyzetet, hogy elmozdítható legyen a köztársasági elnök.
[00:04:49]Tehát valamilyen jogsérelem, ha tetszik, a jogállam valamilyen sérelme be kell, hogy következzen ahhoz, hogy ezt a lépést a kormányzat vagy az országgyűlési többség kierőszakolja a köztársasági elnöktől.
[00:05:05]És innentől ez már persze azoknak a nemzetközi szervezeteknek is a stressztesztje lesz, vagy lakmuszpírja az ő működésüknek, az ő elveiknek, amelyeknek tagja Magyarország, és ahol például az említett visszamenőleges jogalkotás tilalma, vagy akár a jogbiztonság, létező elvek és irányónak szokták tekinteni akkor, hogyha egy ország demokratikus berendezkedését ítéletet mondanak.
[00:05:38]Tehát akkor az alaptörvény módosítása sem szolgálhat okot és lehetőséget arra, hogy ezt meglépjék.
[00:05:47]Én gyakorlati tapasztalataim alapján, hogyha szabad egy példát ho módosult a büntető törvénykönyv, és párhuzamosan kellett alkalmazni a régi BTK-t és az új BTK-t, akkor minden esetben a terheltre nézve kedvezőbb kellett figyelembe vennie a bíróságnak.
[00:06:07]Tehát olyan szabály, amely egymással konkurál, és a hátrányosabbat veszik figyelembe a célzott személy tekintetében.
[00:06:15]A mertogy ez egyébként persze személyre szabott jogalkotás is lesz egyszerre, ne legyenek illúzióink, az mindenképpen jogelveket sért.
[00:06:26]Hogy Magyarországon a jogelveket sértő döntésekkel szemben mely testület tud kimondani?
[00:06:38]a politikai megjegyzéseket.
[00:06:41]Hát például az alkotmánybíróság.
[00:06:45]Most, hogyha az alkotmánybíróságot is lefejezik, hova tovább a tagokat elküldik, akkor persze végső soron a belpolitikai térben, vagy akár a belső jogintézmények tekintetében egy teljes pusztítást követően elérhet egy olyan helyzetet a Magyar Péter vezette kormány, hogy minden akadályt elhárít ezen közjogi méltóságok eltávolítása elől, de még akkor mindig Ott van az emberjogok Európai Bírósága Strasburgban, és ott van a luxemburgi Európai Bíróság is.
[00:07:22]Ugye ne feledkezzünk el róla, hogy Magyarországon 2010 után voltak ilyen típusú lépései a kormányzatnak, de ennek negatív következményei lettek.
[00:07:31]Tehát akár a baka ügyet említjük, akár a bírák nyugdíjazásának kérdését, akár Jóri András adatvédelmi biztos ügyét.
[00:07:39]Ez a három olyan lépése volt a korábbi kormányzatnak, illetve parlamentnek, amelyből aztán visszakoznia kellett a testületnek.
[00:07:53]Akár a kormányzatról, akár az Országgyűlésről beszéljünk.
[00:07:55]Egyrészt pereket vesztett az állam, másrészt megállapodásokat is kellett kötni ezekkel a személyekkel.
[00:08:03]És presztízsveszteségen túl, hogyha a jelenlegi helyzetben nézzük, több milliárd Ftba kerülhet az államnak, hogyha Magyar Péter a tervét végigviszi.
[00:08:15]kártérítési felelőssége merül fel ugyanis az államnak ilyen esetekben, illetve munkajogi felelősségből fakadóan szintén utólagos kifizetésekre, akár elmaradt bérre vagy bármilyen más olyan költség, teher, pénzügyi eszközetésére kerülhet sor, amelyeket későbbiek során a bíróságok megállapítanak.
[00:08:43]Ezzel számol Magyar Péter nyilvánvalóan Havasi Bertalannak is azt mondta, hogy találkozunk a bíróságon.
[00:08:51]Tehát ilyen szempontból ő felkészült a jogi csatákra.
[00:08:53]Az a kérdés, hogy a magyar emberek megértik-e, hogy ez nem csak súlyosan jogsértő a vagy alkotmánysértő több esetben, amire készül a Tisza kormány, vagy akár a Tisza többsége a parlamentben, de anyagi kárt is okoz a magyar állam számára adófizetői pénzekből természetesen, hogy a közpénzfetisztáknak is meglegyen sajnos a számukra kellemetlen faktor.
[00:09:24]ebben a történetben.
[00:09:26]A miniszterelnök azzal érvel, illetve nem csak ő, hanem a baloldali sajtóban is erről lehet hallani, illetve a baloldalhoz köthető jogászok is arról beszélnek, hogy az előző kormány idején Súlyok Tamás bizonyos döntéseket jóváhagyott, és ezzel törvénysértést követett el.
[00:09:43]Van-e ennek a vádpontnak bármilyen komolyan vehető jogi alapja?
[00:09:52]Először is azzal minden konzervatív jobboldali szuverenista jogásznak számolnia kell, hogy egy véleményre jut majd négy-öt tekintélyes baloldali vagy tiszához köthető jogászi szakvélemény, amelyek akár durván személyeskedve fogják az előbbi álláspontot kritizálni.
[00:10:17]szakmai alapon is akár.
[00:10:17]Tehát azért ha nézünk egy bírósági eljárást, különösen egy büntető eljárást, ott azért az ügyészi álláspont és a védői álláspont élesen eltér.
[00:10:29]Tehát az, hogy egyébként különböző jogi vélemények alakulnak ki a ebben a kérdésben, az nem probléma.
[00:10:35]Csak vannak bizonyos fundamentumok, amelyeket nem szabadna, azt hiszem, senkinek feladni.
[00:10:42]ilyen a jogbiztonság, ilyen visszamenőleges jogalkotás tilalma, vagy éppen az a tétel, amelyet a szakirodalom tartalmaz, amelyet a jogi egyetemen tanítanak, hogy politikai döntés, politikai felelősség, ez a lényeg.
[00:10:59]Tehát amit ö imént szerkesztő asszony feltett kérdésként, abban az volt, hogy szó szerint, hogy hozott bizonyos politikai döntéseket a köztársasági elnök, még akkor is, hogyha ezek formálisan jogi értelemben konstitutív hatályúak voltak, de ezek politikai döntések voltak.
[00:11:24]ha tetszik, közpolitikai és közjogi, de mindenképpen politikai felelősséggel járnak.
[00:11:32]A közjogi vetület az csak abban az es vonatkozásban merül fel, hogyha aláír valamit a köztársasági elnök, annak van közjogi relevanciája.
[00:11:40]De az, hogy ő mit tart helyesnek, ezért mondta el a tegnap megjelent beszédében a köztársasági elnök, hogy azonnal aláírta a nemzetközi büntetőbíróság hosszalú csatlakozás megerősítéséről szóló jogszabályt, de Svédország NATO csatlakozásához kapcsolódó normát is elejegyezte soron kívül, mert egyetértett ezeknek a céljaival.
[00:12:08]egyértelművé tette, hogy a jövőbeli együttműködés keretében és jegyében minden olyan döntését a kormányzatnak és az országgyűlésnek támogatni fogja, amelyek a magyar emberek érdekeit szolgálják, például az uniós pénzek visszahozatalával kapcsolatosan.
[00:12:29]Tehát nincs olyan ok egyébként Profutúról, ahogy szokták mondani, jövőre nézve sem, amely indokoltá tenné Sullyog Tamás elmozdítását.
[00:12:40]És hát amit idézni szoktak, az az Alkotmánybíróság egyik legfontosabb.
[00:12:48]Mondhatnám azt is, hogy nem csupán a határozatokban foglalt tétele, hanem árs politikája, hogy jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet helyreállítani.
[00:12:59]Hogyha ők úgy érzik, hogy a jogállam jelenleg az elmúlt 16 év okán nem működik rendesen, akkor ebben az esetben egyetlen egy módjuk van arra, hogy ezt helyreállítsák jogállami demokratikus eszközrendszerrel.
[00:13:16]Ez az ez és egy utolsó megjegyzés.
[00:13:16]Ez jelen esetben azt jelenti, hogy kivárják az érintettek vonatkozásában a mandátum lejártát, mert ugyan András esetében volt egy intézményi átalakítás, a bírák nyugdíjazásánál pedig egy olyan nyugdíj felső korhatár megállapítása, mely nem bizonyult utólag jogszerűnek.
[00:13:38]De azért arról se feledkezzünk el például, hogy Kovács Tamás legfőbb ügyész 2010 őszéig, sőt a teléig maradhatott legfőbb ügyész, amely legfőbb ügyészt az előző kormányzat választott meg.
[00:13:54]De említhetném Holló Andrást is, aki az Alkotmánybíróság alelnökeként 2011 tavaszáig volt hivatalban, az én emlékeim szerint.
[00:14:05]Tehát ezek mind-mind arra mutatnak, hogy 2010 után még csak megközelítőleg sem volt ilyen típusú leszámolás, amelyet most tervez a Tiszapárt.
[00:14:17]Nem is kampányult egyébként azzal a Fidesz, hogy le fogja fejezni a teljes állami igazgatást, mert valóban azért a kritikusok, akik nálam még talán keményebben is fogalmazzak, azt mondják, hogy ezek bolsevik módszerek, amelyeknek nem gondolta senki, hogy újra teret ad bármikor is a magyar demokrácia, mondjuk 36 évvel a rendszerváltoztatás után.
[00:14:42]Hát Tildi Zoltánt említik egyébként többen, hogy a második magyar köztársaság első köztársasági elnöke ként a kommunista üldöztetésben volt hasonló eset.
[00:14:55]Sujok Tamás egy szokatlanul határozott videóüzenetben válaszolt tegnap.
[00:15:01]Mennyire erősíti meg a pozícióját és az intézmény tekintélyét ez a fajta nyilvános kiállás?
[00:15:13]egy a köztársasági elnök intézményéhez méltó, alkotmányos közjogi értelemben helyes és pontos megfogalmazásokat tartalmazó beszédet láthattunk.
[00:15:26]De ne feledkezzünk meg arról, hogy ez ennek ellenére egy válsághelyzet, egy súlyos alkotmányos válsághelyzet, amelyet a Tisza kormány idézett elő.
[00:15:38]És az, hogy egyébként az ultimátum lejártát követően az igazságügyi miniszterrel megjelenik Magyar Péter, most azon túlmenően, hogy rend és különösen amikor maffia államról beszél az elmúlt 16 évben, kénytelenek vagyunk arra a példára gondolni a Keresztapa című filmben, amikor először maga ment el a keresztapa, aztán pedig lukra brázival.
[00:16:09]Szóval az ilyen típusú romantikus maffia filmekből hozott párhuzamok sem tesznek jót a mostani történéseknek.
[00:16:18]És reméljük, hogy nem úgy fenyegetik meg Sullyok Tamást, ahogy Johnny Fonten menedzserét fenyegették meg a filmben foglaltak alapján.
[00:16:31]Semmiképpen nem tesz jót a magyar demokráciának.
[00:16:33]Nem tesz jót, hogy ilyen alkotmányos válsághelyzettel indul a Tiszakormányzás.
[00:16:39]Nem tesz jót az, hogy kistél politikai bosszúk játszóterévé teszik a magyar demokráciát.
[00:16:46]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy valóban vannak még mindig olyan kutatóintézetek, amelyek tovább járnak azon az úton, amellyel kapcsolatban azért folyamatosan kétségek merültek föl.
[00:17:02]Na, nem arról beszélek, hogy egyes kutatóintézetek végül eltalálták az eredményt a választások kapcsán, vagy éppen fogalmazhatnánk úgy is, hogy kiépítették a lehetőségét annak, hogy ilyen eredmények szülessenek, vagy megyaztak neki.
[00:17:16]Ezt nem tudjuk utólag.
[00:17:21]Nagyon nehéz ebben a kérdésben korrekt ítéletet hozni.
[00:17:25]Egy biztos a társadalmi támogatottsága egy intézkedésnek az még nem azt jelenti, hogy az jogszerű.
[00:17:34]Tehát hogyha ebből indulnánk ki, akkor van olyan felmérés, amely a halálbüntetést a többségi társadalom tekintetében elfogadhatónak tartja.
[00:17:46]Ugyanakkor olyan nemzetközi szerződések kötik Magyarországot, egyébként pedig olyan erkölcsi a zsidókeresztény kultúrában jelenlévő morális szabályok is ellenem mondanak a halálbüntetésnek, amely miatt nem tekinthető sem morálisan megfelelőnek, sem jogilag megalapozottak a halálbüntetés bevezetése.
[00:18:10]pedig még egyszer mondom, van komoly társadalmi támogatottsága, és még számtalan példát lehetne felhozni a mondjuk például a Malz ügyben, ahol volt egy társadalmi támogatsága annak, hogy mindenkit ítéljenek el.
[00:18:26]A bíróság pedig nem így döntött.
[00:18:31]Nem lehet minden esetben a társadalom többségének akaratára hivatkozni, különösen amikor ilyen drámai lépésekre ragadtatja magát a kormányzat vagy az országgyűlés.
[00:18:44]Hiszen ne feledkezzünk el, itt nem csak arról van szó, hogy egy politikát támogatnak nemzeti konzultáció keretében.
[00:18:50]Itt egy egzisztenciát, vagy mondjuk ki számtalan egzisztenciát akarnak tönkretenni.
[00:19:01]kerék vagy kerékbetörést akartam mondani, ez nem fontos.
[00:19:05]Derékba szeretnének törni karriereket úgy, hogy egyébként ennek sokak szerint az alkotmányos alapja nincs meg.
[00:19:13]Tehát hogyha ezen a gondolati íven haladunk tovább, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy egy alkotmányos válsághelyzet van.
[00:19:22]erre a válsághelyzetre adott jogszerű, közjogilag helyes reakciót adott a köztársasági elnök úr, és várjuk természetesen, hiszen felvételünk időpontjában még nincs a találkozónak semmilyen eredménye, eredménye vagy következménye, hogy mire jutottak a felek a hétfő reggel 8 órakor kezdődő megbeszélés.
[00:19:55]Élhetően ez egy feszült légkörben zajló megbeszélés vagy tárgyalás lehet.
[00:19:58]Ki fognak derülni nyilvánvalóan a részletek, de hogyha már a morális dilemmákat említetted, akkor nagyon sokan megfogalmaznak hasonló kritikákat.
[00:20:08]Például Fudor Gábor is, aki azt mondta, hogy az elnöki intézménynek illik tiszteletet adni.
[00:20:13]Ezek szerint a széles választói réteg nem feltétlenül osztja a ezt a véleményt azok, akik a Tiszára szavaztak, vagy pedig ez a miniszterelnök és a szűk körének a döntése?
[00:20:32]A miniszterelnök megteremtette azt a politikai légkört, hogy a társadalom egy jelentős része ezzel egyetértsen.
[00:20:41]Tehát ehhez egy utat kellett kijelölni.
[00:20:44]önmag önmagában most elnézést az egyszerű megfogalmazásért, de senki nem kell úgy, hogy váltsák le a köztársasági elnököt a reggeli kávé közben nem ezen gondolkodik.
[00:20:55]De hogyha kijelöl egy ilyen utat az általuk favorizált miniszterelnök, akkor egyébként mint sok más intézkedését, egy csomagban ezt is elkezdik támogatni.
[00:21:04]Szerintem ez egy ez egy organikus folyamat, amelynek a az origó pontja a miniszterelnöki akarat.
[00:21:14]Na most innentől a felelősség is természetesen a miniszterelnöké, tehát én nem tolnám a társadalomra, hiszen ők követik Magyar Pétert addig legalábbis, amíg bíznak benne.
[00:21:23]És hát egy példátlan felhatalmazást kapott a Tiszakormány, és úgy tűnik, hogy a köztársasági elnök elmozdítása mögött is van legalábbis egyes kutatóintézetek szerint egy példátlan támogatás, de hogy egyébként ők belegondolnak-e abba, hogy ez közjogilag milyen precedens teremt, hogy aztán innentől a az ember ne idézze saját magát, de mégis egy címereg, ez a végtelen jegyzőkönyvek korszaka lesz.
[00:21:53]ugye megfenyegeti a volt kabinetirodát vezető minisztert a miniszterelnök, hogy majd többféle jegyzőkönyv készül, akkor erre kell berendezkednünk, hogy most már minden kormány, amelyik jön, az bosszú kormányzást folytat, és arról szól majd a négy éve, hogy az előző négy évet megtorolja.
[00:22:14]Ennek lehet az állam a nyertese?
[00:22:16]Ennek lehetnek az állampolgárok a nyertesei?
[00:22:18]Szerintem nem.
[00:22:21]Tehát egyébként pontosan Donald Trump esete mutatta meg, hogy hogyan kell egy demokráciában nagyvonalóan kezelni azt a helyzetet, hogyha valakit minden módon megpróbálnak ellehetetleníteni politikai és jogi eszközökkel.
[00:22:38]Egyébként tud-e a kormányzásra koncentrálni második ciklusában az a politikus, az a megválasztott elnök?
[00:22:45]És Trump esetében azt láttuk, hogy tud.
[00:22:48]nem azzal töltötte az első hónapokat, hogy hogyan tudja a korábbi őt elletetleníteni kívánó bírákat, ügyészeket vagy politikusokat börtönbe juttatni, vagy éppen leváltatni.
[00:23:03]Ilyenről legalábbis nem hallottunk.
[00:23:05]Más egyébként persze a fékek és egyensúlyok rendszer alapján az ottani rendszer, más az igazságügyminisztérium és a legfőbb ügyészség egy személyibben történő ö egysége és közös intézménye okán annak is természetesen a működése, hogy ott kivel szemben lehet jogi lépéseket fogal vonatosítani, de azért láttuk, hogy Trump kormányozni akart, nem pedig bosszú hadjáratra használta azt a hatalmat, amelyet megszerzett az amerikai emberektől egészen magas felhatalmazás mellett.
[00:23:47]Nem hiszem persze, hogy például szolgálna bármilyen módon ez a mostani kabinetnek.
[00:23:57]Ugyanakkor intőjelek vannak.
[00:23:57]És arról se feledkezzünk el, hogy azért az Európai Unióban most jelenleg van egy ilyen vezetés, de hogyha vezetésváltás történik, akkor Magyarország ezért a döntéseiért lehet, hogy felelni fog.
[00:24:12]Visszamenőlegesen is ugyanis, mert itt folyamatosan arról beszélnek, hogy 10 évre visszamenőleg fognak vizsgálódni.
[00:24:19]Ez jogállamiság szempontjából is bekövetkezhet.
[00:24:22]És miért kell, hogy Magyarország egy csatér legyen?
[00:24:25]Miért kell hazánkból egy belpolitikai értelemben vett válságlövezetet kreálni?
[00:24:35]Szerintem ez nem szolgálja a magyar emberek érdekét.
[00:24:37]És akkor hadd kérdezzelek egy másik nemzetközi példáról is, hogyha már az Európai Uniót említetted, sőt itt szó volt a az amerikai rendszerről itt.
[00:24:45]Látsz-e párhuzamot a mostani magyarországi események és a lengyelországi Donald Tuszk féle kormányváltás utáni jogállami helyreállításnak nevezett ám sokak szerint törvénytelen tisztogatások között.
[00:25:06]Még most nagyon az elején vagyunk a Tiszakormány működésének, de amit terveznek, ahhoz képest Donald Tusz kipari tanuló, tehát azt azért a leghatározottabban vissza kell utasítanom, hogy Donald Tuskot egy lapon említsem.
[00:25:24]Bármi furcsa ez esetleg a számból Magyar Péterrel.
[00:25:29]Ugyanis például Lengyelországban nincsenek sarkalatos törvények, nincsenek két-os törvények.
[00:25:33]Ad abszurdum, duda elnököt vagy Nagroti elnököt is egy parlamenti többség elmozdíthatná, de ilyennel kapcsolatos tervek fel sem merültek Lengyelországban.
[00:25:45]Az alkotmánybírákat el lehetett volna küldeni.
[00:25:48]Ilyen tervek fel sem merültek Lengyelországban.
[00:25:51]az, hogy a közmédia, amely k a közjogi rendszeren belül vagy az államszervezeten belül nyilvánvalóan nem hasonlítható össze ezekkel az intézményekkel, és ott bizonyos munkajogilag vagy éppen akár büntetőjogilag releváns lépéseket fogatosított a TUS kabinet.
[00:26:11]És az autokratikus lépéssorozat, amit egyébként megvalósított, azt mondhatnánk, hogy mintáhul szolgálhat a Tiszakormánynak, de meggyőződésem, hogy amiket terveznek, azok jóval túl, illetve meghaladják azt a programot, amelyet Tuszkék megmertek, megtudtak vagy meg akartak valósítani Lengyelországban.
[00:26:36]És végül egy utolsó kérdés, hogy hogyan lehet értékelni azt a tegnapi kormányfői kijelentést, miszerint a köztársasági elnök gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi bocsánatkérés helyett.
[00:26:57]Az, hogy gyereknapon is ezzel kell foglalkoznia a köztársasági elnöknek, az meggyőződésem szerint egyértelműen annak az eseménysorozatnak a következménye, amelynek a az elején a kiindulópontjánál a miniszterelnök volt.
[00:27:15]Az, hogy az ultimátum egyébként gyereknap utánra esett, az egyértelműen a felelősség szempontjából Magyar Péter oldalán jelentkezik.
[00:27:27]Az, hogy egyébként a köztársasági elnök fizetése milyen nem értékű, azt törvény állapítja meg, mint ahogy az Európai Parlamenti képviselők fizetését is jogszabály alapítja meg.
[00:27:43]ilyen esetben méltatlan, azt gondolom felhozni ráadásul úgy ezeket az összegeket, hogy nézzük meg, azt hiszem, hogy talán Orbán Manita példálozott havasi Bertalan kapcsán a multinacionális cégekkel.
[00:27:59]Nézzük meg, hogy egy magyar multinacionális cég elnökvezérigazgatója mennyit keres.
[00:28:04]És hogyha összehasonlítjuk ezeket az összegeket, és kiderül, hogy alacsonyabb a fizetése a köztársasági elnöknek, mint egy közepes külföldi multielnök vezérigazgatójának, akkor azon elgondolkoznak az emberek, hogy melyik munka ér többet, mert mégiscsak ennek van egy ilyen vetülete is.
[00:28:28]Az, hogy ez az összeg, amelyet említettél, sok vagy kevés, azt én nem szeretném megítélni.
[00:28:33]Az viszont ténykérdés, hogy a magánszektorhoz való viszonyítást nem én találtam ki.
[00:28:38]Azt nyugati államokban is úgy szokták meghatározni a miniszteri fizetéseket, a miniszterelnök fizetését, hogy versenyképes legyen a magánszektorral, hiszen abból indulnak ki, ha nem versenyképes, akkor a jó szakemberek nem mennek el a közszférába.
[00:28:56]És hogyha pedig ezt a kádári puritanizmust a végletekig próbálja fokozni a miniszterelnök, ennek lehet populista hozadéka a választó körében, de végső soron vezethet oda.
[00:29:08]Úgyhogy még leghatározottabban jelentem, hogy nem vagyok érintett a dolog kapcsán, de ez a az állam mi hivataloktól való elfordulását jelentheti a képzett tanult rátermett szakemberi gárdának.
[00:29:28]Tehát ennek van egy ilyen vetülete is, attól függetlenül, hogy természetesen ilyen összegekkel, populista módon lehet hergelni a népet, ahogy mondani szokás, ezre alkalmas, de a mögöttes tartalom ennél jóval komplikáltabb, és ezt szerintem a miniszterelnök úr is tudja pontosan.
[00:29:53]Lomnici Zoltán, köszönöm szépen, hogy a rendelkezésünkre álltál.
[00:29:55]Nektek pedig köszönjük, hogy velünk tartottatok, és ne felejtsetek el feliratkozni a Patriótára.
[00:30:02]Tudjátok, ezzel tudjátok támogatni a munkánkat.
[00:30:05]Találkozunk legközelebb is.
[00:30:07]Sziasztok!